Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975.
A környezetvédelem és a rovarvilág PAPP Jenő Természettudományi Múzeum, Budapest
ABSTRACT: (Environmental p r o t e c t i o n and the world of i n s e c t s . ) - The insects have a v e r y important function in the natural environment as well as in the civilized one disturbed by human econo mic activity. They a r e built within the biocenosis into food chains and can r e p r e s e n t all the four s t r u c t u r a l e l e m e n t s of biocenosis ( c o r r u m p e n t , obstant, i n t e r c a l a r y and sustinent o n e s ) . Average man knows insects only as p e s t s , without knowing about their being to u s e . While protecting the environment, wé have to think of p r o t e c t i n g the habitats of insects as well.
A r o v a r o k osztálya (Insecta) az állatvilág kiemelkedően legnagyobb fajszámú csoportja. Jelenleg kb. másfél millió rovarfajt tartunk nyilván; ez az i s m e r t állatfajok 75%-a. A r o v a r o k túlnyomó r é s z e szárazföldön él - csak kis h á n y a duk é l e t t e r e az édesvíz és számuk elenyésző a tengerekben -, t e r m é s z e t e s , hogy a szárazföldi állatok tömegében (zoomasszájában) rendkívül jelentős h e lyet foglalnak el. A r o v a r o k hazánkban is leginkább mint s z á r a z f ö l d i állatok jelentkeznek, e z é r t mondanivalómat a k ö r n y e z e t v é d e l e m és a r o v a r v i l á g öszszefüggéseiről a szárazföldi é l e t t é r r e s z ű k í t e m l e . Mind a t e r m é s z e t e s állapotban meghagyott, mind a m ű v e l é s s e l m e g v á l t o z t a tott t e r ü l e t e k jóformán valamennyi l e h e t s é g e s élőhelyén a r o v a r o k igen fon tos s z e r e p e t j á t s z a n a k . Hasonlóan m á s állatcsoportokhoz, az életközösségek (cönózisok) négy s z e r k e z e t i eleme (cötusz) közül a r o v a r o k legalább mint egy e l e m vannak jelen, és kívülük talán nincs még egy olyan á l l a t c s o p o r t , a m e l y az életközösségeknek mind a négy s z e r k e z e t i e l e m é t egyaránt m e g t e s t e s í t e n i képes. A négy s z e r k e z e t i e l e m r ő l e l ő s z ö r SZELÉNYI (1957) szól a m a g y a r s z a k i r o dalomban s munkáiban a következőképpen sorolja fel őket: 1. élő növényeket fogyasztó k o r r u m p e n s e l e m , 2. élő állatokkal táplálkozó o b s t a n s e l e m , 3. az elpusztult növényi ill. állati maradványokat e l t a k a r í t ó i n t e r kaláris e l e m , és 4. a növények m e g t e r m é k e n y í t é s é t elősegítő s z u s z t i n e n s elem. A Keszthelyen m e g t a r t o t t XI. Biológiai Vándorgyűlésen 1974. augusztus 2 2 én elhangzott e l ő a d á s . 5
A négy s z e r k e z e t i elem r e a l i t á s a s z ü k s é g s z e r ű e n következik abból a törvény s z e r ű s é g b ő l , hogy az é l ő l é n y t á r s u l á s o k létrejöttének elsődleges oka az é l ő lények e x i s z t e n c i á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g a : a növények és az állatok t á p l á l é k láncokban, m á s néven élelmiláncokban (katéna) kerülnek e g y m á s s a l kapcso latba. A tápláléklánc annyira lényeges i s m é r v e a cönózisoknak, hogy ha nem lehet f e l i s m e r n i , akkor t é r b e l i l e g b á r m e n n y i r e is egymás közelében találjuk a fajképviseleteket (populáció) ill. az ezeket alkotó egyedeket (szemaforont, SZELÉNYI 1958), nem tekinthetjük őket egy cönózishoz tartozóknak. A s z e r kezeti elem fogalma tehát a r r a a s z e r e p r e utal, a m e l y e t bizonyos populációk az életközösségben egy adott helyen és időben ténylegesen betöltenek. Ez a s z e r e p egy adott faj m á s - m á s fejlődési fokán különböző is lehet. P l . a r é t e n v i r á g r ó l - v i r á g r a repülő lepkeegyed a növények b e p o r z á s á t segíti elő ( s z u s z tinens elem) miközben n e k t á r r a l - v i r á g p o r r a l táplálkozik, előző fejlődési alak j a : a hernyó-egyed ellenben lombot fogyasztott, tehát mint k o r r u m p e n s elem tevékenykedett a közösségben. Ha a zoocönológia általános t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t a környezetvédelem s z e m szögéből tekintjük, akkor e g y é r t e l m ű v é l e s z előttünk a r o v a r o k s z e r e p é n e k pozitív j e l e n t ő s é g e . Ez a f e l i s m e r é s szöges ellentétben áll a k ö z h i e d e l e m m e l , amelyben a r o v a r és a kártevő fogalma szinte azonosul. Igaz, hogy a rovarok (sok m á s állatcsoporthoz hasonlóan) akkor tűnnek e l s ő s o r b a n élesen s z e m b e , ha valamely fajuk populációja túlszaporodik, tehát a faj tömege megsokszorozódik, és k é t s é g t e l e n , hogy a túlszaporodás majdnem mindig k á r t é t e l l e l is j á r . De ugyanakkor tény az i s , hogy az ún. k á r o s r o v a r o k s z á ma elenyésző a hasznothajtóké m e l l e t t . A k á r m i l y e n kis s z e r e p jut egy-egy életközösségben valamely populáció e g y e deinek, azok akkor és ott nélkülözhetetlenek. (Műszaki h a s o n l a t t a l élve: egy c s a v a r a nagy gépezetben, amelynek k i e s é s e a szerkezet: működésében za v a r t , zökkenőt, olykor r o m l á s t , p u s z t u l á s t idézhet elő. ) Minden r o v a r ugyan is a maga morfo-fiziológiai és bionómiai tulajdonságainak megfelelően v e s z r é s z t mint s z e r k e z e t i e l e m az életközösségben. E g y - e g y tölgyes, bükkös, k a s z á l ó r é t , s z t y e p p r é t , homokpuszta stb. rengeteg táplálékláncból tevődik ö s z s z e , s ezek a növénytakaró egy bizonyos pontjára "horgonyoznak". A r o v a r o k is végső soron a növényekre - mint e n e r g i a - k ö t ő k r e és -hordozókra - vannak utalva. A t e r m é s z e t e s életközösségekben a n ö v é n y e k p o p u l á c i ó i r a " t e l e p ü l ő " ál l a t i , köztük igen sok r o v a r o k - a l k o t t a táplálékláncban az anyag- és e n e r g i a á r a m l á s szövevényesen bonyolódik l e . T e r m e s z t e t t növényeink é l e t k ö z ö s s é geiben elvileg ugyanez a helyzet, de itt lényeges különbség is adódik: míg a t e r m e s z t e t t növények (pl. búza, kukorica, s z ő l ő , alma) g y a r a p o d á s á t - f e j l ő d é s é t elősegítjük, addig m á s növényeket vagy k i i r t a n i törekszünk, vagy l e g alább betelepedésüket igyekszünk megelőzni, s ezzel tulajdonképpen alakulá sában állandóan zavarjuk az é l e t k ö z ö s s é g e t . Mind t e r m é s z e t e s , mind m e s t e r s é g e s környezetünk igen sok táplálékláncból áll. A táplálékláncok végén általában m a g a s a b b r e n d ű állatok, h a z a i viszonyok között majdnem mindig g e r i n c e s e k állanak. A g e r i n c e s e k közül az e m b e r szempontjából fontos ún. haszonállatok (pl. r o v a r evő m a d a r a k és emlősök) t e n y é s z é s é t vagy közvetlenül vagy közvetve elősegítik a s z á m u k r a táplálékot jelentő rovarok; nélkülük a g e r i n c e s e k s e m létezhetnének. 6
E m l í t e t t e m m á r , hogy a r o v a r és a k á r t e v ő fogalma a köztudatban szinte a z o nosul. S z e r e n c s é r e erősödőben van az a felfogás, hogy az ún. k á r t e v ő r o v a rok között alig néhány olyan faj akad, a m e l y ha valahol megjelenik, ott v a l ó ban mindig k á r t is okoz. Hazánkban kb. 80-100 rovarfajt sorolunk a k á r t e v ő k közé, de csak 14 olyan fajt tartunk nyilván, amely mindig károkozóként lép fel. E z e k a következők: a l m a m o l y ( L a s p e y r e s i a pomonella L. ), s z i l v a m o l y (Grapholita funebrana TR. ), tölgyilonca ( T o r t r i x viridana L. ), nagy t é l i a r a s z o l ó (Erannis defoliaria CL. ), kis t é l i a r a s z o l ó (Operophthera b r u m a t a L. ), c s e r e s z n y e l é g y (Rhagoletis c e r a s i L. ), h á z i légy (Musca d o m e s t i c a L. ), s z u r o nyos istállólégy (Stomoxys c a l c i t r a n s L. ), ő s z i b a r a c k levéltetü (Myzodes p e r s i c a e SCHULTZ), r é p a l e v é l t e t ú (Doralis fabae FABR. ), kaliforniai pajzs tetű (Quadraspidiotus p e r n i c i o s u s COMST. ), májusi c s e r e b o g á r (Melolontha melolontha L. ), burgonyabogár (Leptinotarsa d e c e m l i n e a t a SAY), máktok o r m á n y o s (Ceutorrhyhchus macula -alba HERBST). (SZELÉNYI szóbeli k ö z l é s e , 1974.) Kevesebb szó hangzik el a r r ó l , hogy a r o v a r o k sokoldalú hasznot is hajtanak. T e r m é s z e t e s környezetünkben - és olykor m e s t e r s é g e s környezetünkben is a k á r t e v ő r o v a r o k m e g f é k e z é s é t legtöbbször m á s r o v a r o k , n e v e z e t e s e n f ü r k é s z d a r a z s a k (Hymenoptera P a r a s i t i c a ) és fürkészlegyek (Diptera P a r a s i t i c a ) végzik e l , mint obstans s z e r k e z e t i e l e m e k . Hazai viszonyaink között b e i g a z o lódott, hogy egy-egy k á r t e v ő rovarfaj e g y e d s z á m á n a k k o r l á t o z á s á b a n á l t a l á ban 3-10 fürkészfaj v e s z r é s z t olyan módon, hogy a k á r t e v ő fejlődési alakjait (pete, l á r v a . ., báb, e s e t l e g imágó) támadják. Hazánkban még csak 1 - э(-<±)
s z ó r v á n y o s a n , de több európai o r s z á g b a n , É s z a k - A m e r i k á b a n és néhány m á s kontinensen fekvő o r s z á g b a n m á r gyakran s i k e r r e l "vetettek b e " m e s t e r s é g e sen t e n y é s z t e t t fürkészeket a k á r t e v ő r o v a r o k ellen. (Nálunk is c é l s z e r ű l e n ne az e t é r e n mutatkozó l e h e t ő s é g e k e t a növényvédelmi gyakorlatban fokozot tabban felhasználni!) Szinte valamennyi szusztinens e l e m felbecsülhetetlen é r t é k ű hasznot hajt mind t e r m é s z e t e s mind m e s t e r s é g e s környezetünkben. T e r m e s z t e t t növé nyeink (pl. a n a p r a f o r g ó , a hüvelyesek, a gyümölcsfa-fajok) többsége r o v a r m e g p o r z á s ú . E tevékenységben a vadméhek sokfaja m e l l e t t r é s z t v e s z s z á m o s k é t s z á r n y ú - , l e p k e - és bogárfaj i s . E z e k a r o v a r o k e s ő s időben n e m t e v é kenykednek, és ekkor növekszik meg a k e v é s s é i s m e r t t r i p s z e k (Thysanopter a ) s z e r e p e . A t r i p s z e k e t még a gyakorlati entomológus is inkább csak mint gabonakártevőket t a r t j a s z á m o n , pedig t a r t ó s e s ő z é s e k idején szinte teljes egészében e r o v a r o k "vállalják á t " a növények m e g p o r z á s á t . Az i n t e r k a l á r i s vagy h u l l a d é k e l t a k a r í t ó e l e m e k közt ugyancsak sok a r o v a r , b á r ebbe az é l e t k ö z ö s s é g i tevékenységbe kapcsolódnak be viszonylag legna gyobb arányban m á s á l l a t c s o p o r t o k - p l . a "férgek" és az egysejtűek - i s . Hazai környezetünkben a hangyák " k ö z t i s z t a s á g i t e v é k e n y s é g e " jól i s m e r t . Növényi és állati hulladékot a hangyákon kívül a ganajtúró bogarak ( S c a r a baeidae), a holyvák (Staphylinidae), a dögbogarak (Silphidae), a legyek (Dip t e r a ) , a molylepkehernyók (Microlepidoptera) stb. s o k - s o k faja is gyakran ó r i á s i e g y e d s z á m b a n " t a k a r í t e l " . A h u l l a d é k e l t a k a r í t á s legalább olyan fontos tevékenység erdeinkben, legelőinken, m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e i n k e n , mint t e -
7
lepüléseinken a k ö z t i s z t a s á g i s z e r v e k munkája. Nélkülük olyan hallatlan mennyiségben halmozódnának fel a hulladékok, hogy előbb-utóbb az é l e t k ö zösségek anyag- és e n e r g i a - f o r g a l m á b a n zavarokat, idült esetekben k a t a s z t rófát idéznének elő. (Napjainkban az e m b e r igen jelentősen j á r u l hozzá a h u l ladékfelhalmozódáshoz; a műanyag-hulladékok ugyanis " m e g e m é s z t h e t e t l e nek" a r o v a r o k és m á s i n t e r k a l á r i s élőlények s z á m á r a ! - GERLE 1974. ) Környezetünk jelenlegi és jövőbeni alakulásába egyre inkább be kell a v a t k o z nunk. Ennek tendenciája v i l á g m é r e t b e n az, hogy a " t e r m é s z e t e s e b b " é l e t k ő z ö s s é g i állapotokat kell biztosítani még a " l e g m e s t e r s é g e s e b b " környezetünk ben i s . Mit tehetünk e tekintetben a r o v a r o k é r d e k é b e n ? Az e l s ő s o r b a n m e s t e r s é g e s környezetünkben t a p a s z t a l h a t ó anomáliák indítékai között első helyen s z e r e p e l , hogy a r o v a r o k életlehetőségei korlátozódtak, a kívántnál jóval kisebb m é r t é k b e n tudják végezni k o r r u m p e n s , o b s t a n s , i n t e r k a l á r i s és szusztinens tevékenységüket. E z e n az állapoton feltétlenül változtatni kell, akár a szűkös " h a s z n o s s á g i " s z e m p o n t r a , akár a " t e r m é s z e t é r d e k e i r e " akarunk tekintettel lenni k ö r n y e z e t v é d e l m i tevékenységünk s o r á n . A t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e k , az erdők, a ligetek és fasorok, a m e z ő védő erdősávok, a növényszegélyes mezsgyék a növényzet-lepte v a s ú t i és közúti töltések a r o v a r o k jó élőhelyei. Ezek növényegyüttesei b i z t o sítják s z á m u k r a az elsődleges anyag- és e n e r g i a f o r r á s t , a m i nélkül n e m tudnak létezni. R e z e r v o á r o k n a k tekinthetjük ezeket a t e r ü l e t e k e t , melyek biztos menhelyei a rovaroknak. T e r m é s z e t á t a l a k í t ó tevékeny ségünk s o r á n a r r a kell t ö r e k e d n i , hogy ilyen r e z e r v o á r o k minél n a gyobb s z á m b a n és minél egyenletesebb e l o s z l á s b a n legyenek jelen az o r s z á g egész t e r ü l e t é n . Mindezek megvalósításának szolgálatában kell érvényesítenünk a törvé nyes k ö r n y e z e t v é d e l e m m á r eddig is megjelent rendelkezéseinek s z e l l e m é t és e l ő í r á s a i t . Ennek egyik hatékony eszköze az előbbiekben t á r gyalt, v a l a m i n t m á s , idevágó i s m e r e t e k t á r s a d a l m i m é r t é k b e n való t e r j e s z t é s e és m e g e r ő s í t é s e . Sürgős feladat, hogy ehhez a lehetőségeket, eszközöket m e g k e r e s s ü k . Az e m b e r a t e r m é s z e t egyensúlyát az elmúlt évtizedekben sok helyen m e g fontolatlanul megbontotta. A t e r m é s z e t maga is " t ö r e k s z i k " egyensúlyi h e l y zetének v i s s z a s z e r z é s é r e , így a c é l s z e r ű t e r m é s z e t - és környezetvédelem feladata tulajdonképpen nem egyéb, minthogy ezt a folyamatot m e g g y o r s í t s a . Meggondolásainkban, terveinkben a valódi jelentőségének megfelelően kell törekednünk a rovarvilág életlehetőségeinek f e n n t a r t á s á r a i s .
8
PAPP, J.: Umweltschutz und In^ektemvelt In der T i e r w e l t weisen die Insekten die größte A r t e n z a h l auf. Sie b e s i t z e n e i nen nicht geringen Anteil in der kontinentalen Z o o m a s s e . Sozusagen im g e s a m t e n L e b e n s r a u m u n s e r e r n a t ü r l i c h e n sowie künstlichen Umgebung h e r r schen oft die Insekten v o r . E s gibt m ö g l i c h e r w e i s e keine a n d e r e T i e r g r u p p e , die die vier S t r u k t u r e l e m e n t e d e r Lebensgemeinschaften g l e i c h e r m a ß e n in sich zu v e r k ö r p e r n v e r m a g : 1. K o r r u m p e n t : P f l a n z e n f r e s s e r , 2. Obstant: F l e i s c h f r e s s e r , 3. I n t e r k a l a r : F ä u l n i s - und K a d a v e r f r e s s e r , u n d 4 . S u s t i nent: Befruchtungsförderer der Pflanzen. Diese S t r u k t u r e l e m e n t e bauen sich ä u ß e r s t k o m p l i z i e r t in die Nahrungsketten der Lebensgemeinschaften ein. In den Ketten überwiegen die Insekten in A r t e n z a h l und M a s s e . Am Ende der Ketten steht oft ein Wirbelnutztier (Vogel oder S ä u g e t i e r ) . Vom Standpunkt des Menschen aus haben die Insekten eine weit g r ö ß e r e Bedeutung in der Umwelt a l s von d e r öffentlichen Meinung angenommen. Insektenschädlinge sind v e r schwindend wenig im Vergleich zu den nützlichen Insekten. In Ungarn kennt man zum Beispiel nur 14 Insekten, die, wo und wann sie i m m e r e r s c h e i n e n , a u s g e s p r o c h e n e Schädlinge sind. In u n s e r e r Umwelt bedürfen die Insekten des Schutzes des Menschen, da sie uns m e h r Nutzen als Schaden b r i n g e n . Die g e s e t z l i c h e n Anordnungen und g e sellschaftlichen Aktionen fördern auf v i e l e r l e i Weise die Steigerung des Nutzeffektes d e r Insekten. Die geschützte " u n b e r ü h r t e N a t u r " dient unbedingt dem nötigen Wachstum d e r Insekten in u n s e r e n Lebensgemeinschaften. Unter den U r s a c h e n der Anomalien u n s e r e r Umwelt m ü s s e n wir auch diejenige entdecken, daß die Lebensmöglichkeiten der Insekten l i m i t i e r t worden sind, und daß sie i h r e r vierfachen Tätigkeit weniger nachgehen können. Daran muß dringend g e ä n d e r t w e r d e n , ob wir durch den Umweltschutz u n s e r e n "Nutzen", oder das I n t e r e s s e "der Natur" b e r ü c k s i c h t i g e n .
IRODALOM
-SCHRIFTTUM
BALOGH, J. : (1958): Die Lebensgemeinschaften Berlin, p . 1-560. BALOGH, J. (1974): Ökológiai szabályozó lem. - Búvár, 29 (1): 3-8.
d e r L a n d t i e r e . - Budapest-
rendszerek
és a környezetvéde -
ELTON, С. (1927): Animal ecology. - London, Sidgwick-Jackson, p . I-XX + 1-208, 8. p i s . + 9 figs. ELTON, C. (1966): The p a t t e r n of animal c o m m u n i t i e s . - London-New York, Methuen-Wiley, p. 1-432. + 2 9 p i s . G E R L E , Gy. (1974): K ö r n y e z e t v é d e l e m suth Könyvkiadó, p . 1-123.
M a g y a r o r s z á g o n . - Budapest, K o s -
9
JERMY, T. (1967): Biológiai v é d e k e z é s p e s t , Mezőgazd. Kiadó, p . 1-196.
a növények k á r t e v ő i ellen. - Buda
KALMÁJR, Z. (1974): A nappali s z í n e s lepkék v é d e l m é b e n . - B ú v á r , 29(4): 218-220. KUENEN, D. J. (1963): Man, food, and insects as an ecological p r o b l e m . P r o c . XVI Intern. Congr. Zool. Washington, 7: 5-13. P A P P , J. (1966): "A Bakony t e r m é s z e t i k é p e " és a r o v a r t a n i kutatások. F o l . Ent. H u n g . , 19:429-440. SZELÉNYI, G. (1957): Az á l l a t t á r s u l á s i k a t e g ó r i á k . - Állatt. Közlem. , 46: 125-138. SZELÉNYI, G. (1958): A szemaforont Ent. Hung. , 11: 1-8.
fogalma
az entomológiában. - Fol.
É r k e z e t t : 1975. II. 1. P A P P , Jenő T e r m é s z e t t u d o m á n y i Múzeum H-1088 Budapest B a r o s s u. 13.
10
