KONFERENCIA A BIZTONSÁGOS ISKOLÁÉRT Pécs, 2008. december 11.
Az OFI "Biztonságos iskoláért" konferencia-sorozatának második eseményére Pécsen került sor 2008. december 11-én. Hasonlóan a budapesti rendezvényhez, érdekes elıadások hangzottak el, szakmai beszélgetések zajlottak, és újabb gyıztes pályázók kaptak lehetıséget programjaik bemutatására. A pályázat célja volt feltárni és közkinccsé tenni azokat a gyakorlati módszereket és megoldásokat, amelyekkel az iskolán belüli erıszak megnyilvánulásai eredményesen megelızhetık, kezelhetık. Továbbá, hogy a gyakorlatban jól bevált, mindennapok tapasztalataival igazolt eljárások nyilvánosságot kapjanak publikációkban, konferenciákon -, valamint követendı modellként szolgáljanak. A konferencia-sorozat célja éppen az, hogy lehetıséget teremtsen valamennyi pályázatot benyújtó intézmény részvételével az egymástól tanulásra, a módszerek, eljárások tapasztalatok megvitatására és cseréjére. A konferencia menete:
A konferenciát Farkas Katalin, az OFI fıigazgatója nyitotta meg. A bevezetı elıadást Simonyi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetı-fıtanácsosa tartotta. Ezt követıen Farkas Katalin ismertette a „Biztonságos Iskoláért” pályázat eredményeit. Majd az elismerı okleveleket Simonyi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetı-fıtanácsosa adta át a nyertes pályázóknak. A díjátadó ünnepséget plenáris elıadások követték: • • • • • •
Klein Sándor: „Az iskola felel…” (prezentáció) Simonyi Istán: Egészségnevelés és biztonságos iskola Ivány Borbála: „Mi az, ami mőködik? – hatékonyság” (prezentáció) Krémer András: „Alternatív vitarendezés a gyakorlatban” (prezentáció) Nagy Czirok Lászlóné: „İ kezdte…”- Mi elkezdtük (prezentáció) Tolnai József: Gyakorlatközelben – Bevezetı gondolatok a szekcióülésekhez
A délutáni szekcióüléseken programjaikat.
a
pályázatnyertes
általános
és
középiskolai
intézmények
mutatták
be
JÓ GYAKORLATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
DKKI Darányi Általános Iskolája, Darány:
A Drávamenti Körzeti Közoktatási Intézmény 2007. 09. 01-jén alakult a fenntartó hét önkormányzat (Darány, Csokonyavisonta, Istvándi, Kastélyosdombó, Drávatamási, Drávagárdony és Rinyaújlak) településein korábban mőködı alapfokú oktatási intézményekbıl. Az új intézmény fenntartója a Barcsi Kistérségi Társulás. Az új intézmény (a továbbiakban DKKI) beiskolázási körzete jelenleg a hét település, Csokonyavisonta székhellyel. A pályázat a darányi iskola intézményegységrıl szól (amelynek tagintézményi szerepe pusztán fiskális okúl, a csokonyainál jóval magasabb gyermeklétszámának következménye, a tagintézményi normatíva miatt). A darányi iskola integrációs- és kompetencia alapú fejlesztést végez. Rendelkezik megfelelı szakértıi, szolgáltatói szakmai bázissal és tapasztalattal. Korszerő pedagógiai eszközök (kompetencia alapú fejlesztés, kooperatív tanulásszervezés, projektoktatás, multikulturális tartalmak közvetítése, drámapedagógia, differenciált tanulásszervezés) alkalmazásával igyekszik
hatékonyabban fejleszteni tanítványait, mőködik cigány kisebbségi program is, de kiemelkedı a sport és környezeti nevelési tevékenység is. Integrációs rendszerben gondolkodnak - munkájuk ezért kiterjed az iskola falain kívülre is. Igyekeznek megszólítani a partnereket, a különbözı oldalon állókat, lényegében egyfajta közvetítı-, mediációs tevékenységre is vállalkoznak. Tevékenységükben a kompetencia alapú fejlesztést valamint a gyermekek szocializációját, kulturális értékrendjének fejlesztését olyan programok szolgálják, mint például a színházlátogatások, mővész/ közönségtalálkozók, a roma kultúra bemutatása, beás írásbeliség terjesztése, nyelvmentési kísérletek, regionális roma népismereti vetélkedık, projekthetek. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrációját két szakképzett fejlesztı pedagógus, tanórai párhuzamos fejlesztı tanári segítség, esetenként (ha van rá pénz) iskolapszichológus szolgálják. Az intézmény munkája példaértékő. Megfogalmazásuk szerint nem látványos sikereket akarnak bemutatni, hanem mindennapi gondjaikra válaszként adott útkeresésüket.
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája: Mit? Kinek? Hogyan? – Konfliktuskezeléssel a gyakorlóiskolában elıforduló erıszak megelızésért
Az iskola jellemzıi: „Intézményük közel nyolc évtizede Szeged városának egyik meghatározó nevelési-oktatási intézménye. Meghatározó szerepét több dolognak köszönheti: a) Frekventált helyen fekszik, könnyen megközelíthetı, a klinikák és a felsıoktatási intézmények közelsége miatt az ott dolgozó szülık szívesen adják gyermekeiket a gyakorlóiskolába, így többségében értelmiségi szülık gyermekeibıl állnak össze a tanulóközösségek. b) Az iskola tárgyi felszereltsége az átlagosnál jobb a pályázatoknak és az inovatív munkának köszönhetıen. c) Az iskolaépületben szaktantermek, tantermek, iskolakönyvtár, ebédlı, tornatermek, iskolaudvar, tanári szobák és irodák, szertárak szolgálják az oktató-nevelı munkát. d) Mivel iskolánk egyik alapfeladata a tanárjelöltek felkészítése a tanításra, figyelmet fordítanunk arra is, hogy a hallgatók minél szélesebb skáláját lássák az iskolai munkának, megismerkedjenek a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel. Fontos, hogy a hallgatók bekapcsolódjanak a pályázatírási és végrehajtási tevékenységekbe. Így bennük is kialakul az innovatív szemlélet: nemcsak új lehetıségekkel ismerkednek, hanem az új ötletek megvalósítási lehetıségeivel is. e) A nevelıtestület jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szeretı pedagógusokból áll, akik az alapfokú nevelı-oktató munka és a mővészeti alapiskolai munka mellett nagyon sok más feladatot látnak el, sokirányú egyéb tevékenységet folytatnak. Többen óraadóként tanítanak a fıiskola és az egyetem különbözı tanszékein, elsısorban szakmódszertant. Nevelıtestületünk publikációs listája jelentıs, könyvek, tankönyvek, tanulmányok szerepelnek e listán. Nevelıtestületünk szívesen szervez városi - megyei szintő továbbképzéseket, bemutató tanításokat. 2006 óta belsı továbbképzéseket (elsısorban a HEFOP 3.1.3-hoz kapcsolódóan) szervezünk a kollégáknak, melyeket olyan iskolánkban dolgozó tanárok vezetnek, akik szakmetodikusként, trénerként képesítést szereztek. E keretek között kezdtük el a jelen pályázatban leírt jó gyakorlatot, a konfliktuskezelési tréninget is.” A pályázat lényege a konfliktuskezelés lehetıségeinek feltárása és mőködtetése az iskolai viszonyrendszer minden lehetséges szintjén. Az egész tantestületre kiterjedı konfliktuskezelési szokásokat felmérı kutatást végzett az iskola, majd az eredmények alapján tréningeket terveztek meg. A konfliktusok lehetısége Az iskolában több színtéren is jelen van. Hiszen – helyzetükbıl, közvetlen érdekeltségükbıl adódóan – képviselhetnek egymástól eltérı véleményt, például az iskolavezetés és a nevelıtestület tagjai, az egyes pedagógusok, a pedagógusok és szülık, a pedagógusok és diákjaik, az egyes tanulók, illetve tanulócsoportok. Az ellentétek sokszor nyílt konfliktusban öltenek testet. A pedagógiai gyakorlatban elıforduló konfliktusoknak az utóbbi években nem csupán (sıt nem is elsısorban) a száma nıtt meg, hanem tartalmuk lett változatosabb. A konfliktusok konstruktív kezelésében való jártasság különösen nagy szerepet játszik az iskola életében. A pedagógus nagyon sokat tehet saját közvetlen környezetének alakítása, saját személyisége, kapcsolatrendszere tudatos alakítása érdekében. Eredményességét növeli, ha képes megfelelıen kezelni a pályáján elıforduló konfliktushelyzeteket, meglátni és kihasználni az ezekben rejlı nevelési lehetıséget, s tanítványait is felkészíti saját problémáik, kudarcaik, konfliktusaik feldolgozására. A konfliktusok tudatos és helyes kezelése segíti a csoportba, a közösségbe, a társadalomba való beilleszkedést. Gyakoroltatja az egyéni és a közösségi érdekérvényesítés optimális egyensúlyának kialakítását. Elısegíti az egyéni meggyızıdés feladása nélküli alkalmazkodást, a kompromisszumot vagy éppen a lemondani tudást saját érdekeirıl, azért, hogy mások céljait képes legyen elfogadni. A konfliktusos helyzet megoldásába történı tudatos bekapcsolódás pedig – a vesztesek számára is – fejlesztı hatású lehet: elısegíti a reális énkép kialakulását, a személyiség stabilizálódását. Rádöbbenthet ugyanis arra, hogy nem csak kiszolgáltatott áldozatai, hanem aktív formálói is lehetünk a velünk történı eseményeknek. Azonban, hogy az átélt
2
konfliktusok valóban szerves részeivé váljanak az önnevelési és nevelési folyamatnak, meg kell tanulnunk élni és együtt élni velük.
Hódmezıvásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és a Nádor Utcai Tagintézmény:
Az iskola jellemzıi: „Iskolánk székhelye, a Klauzál Gábor Általános Iskola, Hódmezıvásárhelyen található. A központi épület Susán városrészben, a tagintézmény Újvároson helyezkedik el. Az épületek a város külsı peremkerületében találhatóak. A diákok nagyobb hányadát a fizikai dolgozók gyermekei adják, és sokan munkanélküli járadékból és segélybıl élı családok gyermekei. Ehhez a városrészhez nagy kiterjedéső tanyavilág is tartozik sajátos adottságokkal. Az intézmény beiskolázási körzetéhez kapcsolódik a külterület, Batida, Erzsébet, Szikáncs, Kútvölgy. A tanulókat iskolabusz szállítja. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatását három éve végezzük. A pedagógusok munkáját fejlesztı és utazó gyógypedagógus segíti. A tanítók, a tanárok, a segítık folyamatos kapcsolattartásának következménye, hogy tanulóink fejlıdnek, eredményeik javulnak. Az intézményünkben régóta mőködik a tanulók mentorálása, és esetmegbeszélı fórumokon a tanulókkal kapcsolatos problémák megbeszélése. Az anyaintézményben évek óta mőködtetjük a Szülıi Klub rendezvényünket. Az integrációt kiegészíti a kompetencia alapú oktatás. A szövegértés-szövegalkotás, a matematika és a szociális kompetenciaterületekre épülı tanítás hozzájárul tanítványaik többoldalú fejlesztéséhez, az esélyegyenlıség megteremtéséhez. Inkluzív nevelésünk alapja, hogy többféle problémával, sérüléssel is szembesülnek tanítványaik. A befogadó közösségekben enyhén értelmi fogyatékos, mozgássérült, súlyos magatartási zavarokkal küzdı gyerekek is helyet kapnak. Legfıbb értékeik között az empátia, a tolerancia, a másság elfogadása szerepel. A városi oktatási koncepció kidolgozása után iskolánkat összevonták a szomszédos kerület iskolájával. Tagintézményként folytattuk munkánkat. A külterületi iskolák megszőntek. A 2007-2008-as tanévtıl kezdve, intézményünkbe iskolabusszal érkezik naponta 70 gyerek. Ezeknek a tanulóknak és a többi gyereknek is egész napos elfoglaltságot jelent az iskola. Az alsó tagozaton és felmenı rendszerben ettıl a tanévtıl kezdıdıen az 5. osztályban is iskolaotthonos tanítás folyik. A sikeres HEFOP-os pályázati lehetıségeket kihasználva iskolánk infrastrukturálisan fejlıdött. A pályázatoknak köszönhetıen a pedagógusok megismerkedtek az új módszerekkel és megtörtént az attitődváltás. Innovatív kis közösség, nyitott a változtatásra. A változtatás lehetıségérıl és a szemléletváltoztatásról sikerült meggyıznünk a szülıket. Mindent megteszünk, hogy partnernek tekintsenek bennünket.” A pályázat lényege az oktatásban érintett szereplık jó együttmőködésének kialakítása, olyan csatornák létrehozása, ahol a kommunikáció sikeresen és eredményesen zajlik a különbözı felek között. Érzelmi intelligencia fejlesztése, pozitív mintaadás, az együttmőködési készség fejlesztése. Személyközpontú, érzelmekre és értelemre ható innovatív változás. Önmaguk tapasztalják meg, hogy hogyan lehet a konfliktusokat megoldani indulat, veszekedés és erıszak nélkül. Tudnak különbséget tenni a valóság és a képzeletbeli világ között.
Az iskolának és a szülıi háznak együtt kell mőködnie a gyermekek nevelése érdekében. Gyakran olyan külsı ingerek érik a felnıtteket, gyerekeket, amit nem tudnak feldolgozni. Az állandó konfliktusok kihatnak a gyerekekre is. A mindennapok zaklatottsága a gyerekek viselkedésén, tanulásán mutatkozik meg az iskolában. A pedagógus szeretné elérni, hogy a gyerekek maximálisan teljesítsenek, keresi a tanulókhoz vezetı utat. Ennek egyik módja, hogy szülıi értekezleten, fogadóórán személyesen is megbeszéljék, hogy mit is lehetne tenni. Ezek olyan fórumok, ahol a szülık közösségének egy része aktívan részt vesz, sajnos a nagyobbik része el sem jön. Kellemetlennek érzi, ha gyermekével kapcsolatban kell a pedagógussal beszélni. Ezért egy olyan formát kerestek, „a szülık hetét”, amely a szülık számára is elfogadható, személyes, és egyenként szólítja meg a szülıket. Az iskola Pedagógiai programjának fı gondolata a kompetencia alapú oktatásba ágyazott integráció. A gyermekközpontúság, a személyiség sokoldalú megismerése és fejlesztése áll a középpontban. A nevelık ennek szellemében keresik azt az utat, hogy minden tanuló a neki megfelelı egyéni képzésben részesüljön, keresik azt a megoldást, amivel személyesen lehet megszólítani egy-egy gyereket. A „diák-fogadóóra” gondolatát a gyerekek igénye hívta elı, viselkedésükön látszott, hogy szükségük van arra, hogy valaki csak velük egyénileg foglalkozzon.. Órai viselkedésükkel felhívták magukra a figyelmet. Rendetlenek voltak, zavarták társaikat a munkában, elvonták a nevelı figyelmét, igényelték, hogy a pedagógus velük foglalkozzon. Volt olyan nap, amelyik csak azzal telt, hogy társakat kerestek a rossz hangulat tovább fokozásához, erıszakosak voltak, sokszor - ha nem érték el céljaikat - fizikálisan is bántották társaikat. Ezt a gondot kellett megszüntetni. A szünetekben folytatott beszélgetés néhány esetben célra vezetı volt, de volt olyan eset, hogy pont mire a „feloldáshoz”, vagy a probléma kulcsához értek, eltelt a 15 perc, és nem oldottak meg semmit. Ezért a délelıtti tanulás végén kialakítottak napi egy órát, amikor a tanulók önként eljöhettek egyedül vagy esetleg párban. Volt olyan is, hogy a pedagógus hívta a tanulót, miután hallotta, hogy egész nap milyen konfliktus sorozat vette körül. A gyerekek szívesen jöttek, mert érezték, hogy végre csak vele foglalkozik a pedagógus, ı a fontos. İszinte beszélgetés folyik diák és pedagógus között. Ami ott elhangzik azt a kétfél megtartotta, sem a diák, sem a pedagógus nem élt vissza az információval. Bizalmi kapcsolat épül. A
3
gyerekek hozzászoktak, várták a napnak ezt az óráját. A fogadóórán nem csak az iskolai gondjaikkal keresték meg a pedagógust, hanem minden olyan kérdéssel, ami ıket foglalkoztatta. Ezután a diák-fogadóórát vezetı nevelı nagyon sok esetben segítségére tudott lenni kollégáinak az esetleges tanár-diák, diák-diák konfliktus megoldásában, mert megtalálta a tanulóhoz „vezetı utat”.
Valeria Koch Gymnasium, Grundschule, Kindergarten und Schülerwohnheim Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Pécs Óvoda és Kollégium:
Az iskola jellemzıi: „Az iskolában német nemzetiségi, két tannyelvő oktatás folyik. A tanulóknak heti öt németórájuk van. A minimum tantárgyakat az általános iskolában alsó és felsı tagozaton is 50%-ban német nyelven tanítjuk. Az iskola saját konyhával rendelkezik, alsó tagozaton mind a négy évfolyamon napközi mőködik. Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományápolásra. Alsó tagozaton integráltan a többi tantárgyba beépítve van népismeret, felsı tagozaton ez heti egy óra. A hagyományápolás tanórán kívül is fontos szerepet játszik intézményük életében. Évente vannak iskolai szintő projektjeink: lakodalom, búcsú, farsang, népviselet, advent, az idei évben népi játékok a projektünk címe. Hagyományápolás folyik különbözı szakköreinkben: kórus, színjátszó kör, tánc és iskolai rendezvényeinken: svábbál, alsós farsang, pünkösdi fesztivál, színjátszó találkozón is.” A pályázat a Werkstatt elnevezéső gyakorlat leírása. Kiemelten innovatív eleme, hogy a mőhelymunka során a feladatokat a pedagógusok a gyermekekkel közösen határozzák meg: az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó anyagok arányát, a feladatok típusát, mennyiségét. A gyermekek sokszor maguk is részt vesznek a feladatok megalkotásában (pl.: keresztrejtvények szerkesztése). Szintén új elem, hogy a feladatok megoldásakor a helyet és a segítı személyt (aki lehet akár egy bejövı szülı is) szintén a gyerekek határozzák meg. A Werkstatt-munka képességek, készségek kompetenciák fejlesztésére ad lehetıséget. Felkészít az önálló tanulásra, egymás elfogadására, egymás munkájának megbecsülésére. Az egyéni differenciáló tevékenységek is szerves részei ezen óráknak. E munkamódszer növeli a tanulók jó közérzetét a tanulás során. Önállóbbak lesznek. Új tanulási technikákat ismernek meg, melyek motiválják ıket a további tanulásra. Lehetıvé és hatékonnyá teszi az elmélyült tanulást. Tanulásra ösztönöz. Lehetıvé teszi az egyéni (individualis) ismeretszerzést, tanulást. Visszajelzések szerint a gyerekek nagyon kedvelik, lehetıségeikkel élnek, és nem visszaélnek.
Kırösy József Közgazdasági Szakközépiskola, Szeged:
A pályázat lényege az iskolában elıforduló konfliktusok megelızése. A pályázat alkotói úgy vélik, a tanár kezében egyre kevesebb eszköz maradt, amellyel a helyes viselkedésre, a normák elfogadására és betartására, a megfelelı tanulásra késztethetné a tanulókat. A tankötelezettség 18 éves korra emelésével megszőnt annak a lehetısége is, hogy elküldjék azokat a tanulókat, akik ellehetetlenítik a tanítást, tanulást. Úgy gondolják, hogy a médiában elhíresült erıszakos diákokról szóló beszámolók csupán elszigetelt esetek, viszont az iskolai agresszív viselkedés mindennapos dolog, amivel kezdeni kell valamit. Ezért is nagyon fontosnak a megelızés. Olyan kiegyensúlyozott légkör kialakítására törekszenek, amelyben világosak a korlátok, ezek betartására odafigyelnek, ugyanakkor a tanulóknak inspiráló mozgásteret is hagynak. Az agresszió megelızését komplex módon igyekeznek megvalósítani. Az osztályfınöki órákat kevésbé adminisztrációra, inkább személyiségfejlesztésre fordítják. Gyakori hogy az óra nem az osztályteremben, hanem az iskola klubhelyiségében vagy a szabadban zajlik. A személyiségfejlesztés mellett új tanítási módszereket vezetnek be, pl. kompetencia alapú oktatást (HEFOP 3.1.), és kooperatív technikákat alkalmaznak. A diákokra igyekeznek minél jobban odafigyelni. A hiányzást például, az osztályfınök jelzi a szülınek, hogy elejét vegyék az iskolakerülésnek, csavargásnak. Ha egy osztály nagyon gyengén teljesít, sokan megbuktak, rendszeres a házi feladat hiánya, rosszak a dolgozatok, akkor összehívnak egy olyan értekezletet, ahol a szülık, a tanulók, a tanárok képviselıi és az iskola vezetıje is jelen vannak. Kb. 15-20 fı tud érdemben beszélgetni, vitatkozni. Az értekezlet feladata, hogy konkrét viselkedési tervet állítsanak össze, leírják, hogy kinek miben és mikorra kell változtatni, és mikorra kell a konkrét eredménynek észrevehetınek lenni. Az iskolában kortárs segítıi program is mőködik. Az érdeklıdı tanulók minden évben kortárssegítı képzésen vehetnek részt, amelyet a drogambulancia pszichológusa és munkatársa tart. A program annyira sikeres, hogy több résztvevı diák is a pszichológusi pályát választotta.
4
Noha komoly erıszakos cselekedettel, megnyilvánulással csak elvétve találkoznak, a mindennapokban elıfordulnak ennek enyhébb formái. A pályázatot Dr. Kiricsi Imréné, az intézmény igazgatója ismertette. Az elıadó kiemelte, hogy ezeket minden esetben sikerült konstruktívan kezelni.
Gandhi Gimnázium Kollégiuma, Pécs:
A pécsi kollégium agresszió- és konfliktuskezelı tréningjét a program megalkotója Karsainé Baktai Julianna mutatta be. Elmondta, hogy agresszióval nap mint nap találkoznak. Azt tapasztalják, hogy diákjaik jelentıs részének nincsenek meg az eszközei konfliktusaik konstruktív rendezéséhez, a viták gyakran üvöltözésig, olykor tettlegességig fajulnak. Régóta próbáltak ezzel valamit kezdeni a tanárok, de eszköztelennek érezték magukat. A tanárnı ezért kezdeményezte egy agresszió- és konfliktuskezelı tréning beindítását. Forrás és szakember hiányában drámapedagógusként ı vállalta magára a feladatot. Megfelelı magyar nyelvő szakirodalom hiányában a munka a külföldi anyagok lefordításával kezdıdött. E szakirodalom és saját tapasztalataik alapján keresték meg a súlypontokat, hogy hol, miért születik a (verbális és fizikai) agresszió. Végül az összeállított programot egy háromnapos tréningen próbálták ki, hogy kiderüljön, mőködik-e a gyakorlatban is (érdekli-e a gyerekeket), illetve hol szorul még finomításokra. A diákok nagyon pozitív visszajelzést adtak, így elkezdıdött a kollégiumi nevelık képzése. A tréning vezetésére 4 alkalommal képezte ki a kollégákat. A tréning januártól indul, minden héten egy alkalommal, 90 percen keresztül (12+1 alkalom) szilenciumidıben. A tréning a diákoknak kötelezı, de lehetıséget kapnak arra, hogy aki nem akar aktívan részt venni, az csak megfigyelı legyen. A program sikeressége esetén a 2009/10-es tanévben diákmediátorokat kívánnak képezni.
5
