A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS
ALAPPROGRAMJÁBAN ÉS A GYAKORLATBAN Készítette: TOMA KORNÉLIA főiskolai docens vitaindító előadás a Comenius Kommunikációs Kutatócsoportban Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar
Sárospatak, 2015. november 26.
A kompetencia •
~ fogalmának változásai a bölcsészet- és a társadalomtudományokban [CHOMSKY (1957: nyelvi kompetencia és nyelvi performancia), HYMES, GIDDENS, DeSeCo-program, kompetencialisták, pl. Szent István Egyetem, Európai Képzési Alapítvány, Európa Tanács → a KOMMUNIKÁCIÓnak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak]
•
~ fogalma a pedagógiában: a felmérés-értékelés tárgya, komplex komponenskészlet (1. tárgyi tudás, 2. a képességbeli tudás komplex rendszere, 3. motivációs, érzelmi és attitűdbeli összetevők). ~ mint didaktikai kategória.
•
A személyiség kompetenciamodelljét NAGY JÓZSEF dolgozta ki XXI. század és nevelés (2000) című művében. A személyiség négyfajta létfunkciójának megvalósítását szolgálja a négyfajta egzisztenciális kompetencia.
1. ábra A személyiség funkcionális modellje (NAGY 2000: 35)
A személyiség egzisztenciális kompetenciái (NAGY JÓZSEF-féle modell) •
SZEMÉLYES KÉPESSÉGEK • önkiszolgálási képességek (testi képességek, önellátási képesség, befogadóképességek, önkifejezési képességek) • önvédelmi képességek (egészségvédő, identitásvédő képesség) • a szuverenitás képessége • önreflektív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség)
•
SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK • a szociális kommunikáció képessége • a kontaktuskezelés képessége • a kötődés képessége • a segítés képessége • az együttműködés képessége • a vezetés képessége • a versengés képessége
A személyiség egzisztenciális kompetenciái (NAGY JÓZSEF-féle modell) •
KOGNITÍV KÉPESSÉGEK • tudásszerzés (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás) • kognitív kommunikáció (ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció) • gondolkodás (viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás) • tanulás (tanulási módok: szándékos, szándéktalan; ismeretszerző, felfedező; játékos, alkotó; tapasztalati, értelmező, önálló, szociális tanulás)
•
SPECIÁLIS ADOTTSÁGOK, KÉPESSÉGEK
•
az egyén hivatása, szakmája, foglalkozása, munkamegosztásban való részvétele szerint nagyon sokféle lehet
2. ábra A kommunikáció önállósult kompetencia (SZŐKE-MILINTE 2012)
A kommunikációs kompetencia vizsgálata az Óvodai nevelés országos alapprogramjában (363/2012 (XII.17.) Korm. Rendelet) •
Problémafölvetés: A kommunikációs kompetencia a személyiség része, tehát a személyiség kibontakozásának elősegítését célul kitűző dokumentumban helye van.
•
Célkitűzés: Képviseli-e az Alapprogram a kompetenciaszemléletet, pedagógiai paradigmája a kompetenciamodell paradigmája-e (a fejlesztési feladatok meghatározásakor a feladatokat ismeretek, képességek és attitűdök szerveződéseként mutatja be)? Az aktuális vizsgálat csak a képességekre irányult.
•
Anyag: az Alapprogram teljes szövege, amelyben nincsenek kötelező tartalmak ↔ NAT. Az Alapprogram „az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit” határozza meg.
•
Módszer: dokumentumelemzés, szakirodalommal való összevetés; vö. SZŐKE-MILINTE ENIKŐ 2012. A kommunikációs kompetencia a 2012-es NAT vitaanyagában. Anyanyelvpedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=380 (2015. november 23.) A szerző javasolja ilyen típusú kutatás végzését.
Beazonosítható képességbeli tudáselemek a kommunikációs kompetencia területéről az Alapprogramban SZOCIÁLIS KOMMUNIKATÍV KÉSZSÉGEK •
szerepjáték
•
(értő) figyelem
•
empátia
•
kapcsolattartás/ érintkezés
Beazonosítható képességbeli tudáselemek a kommunikációs kompetencia területéről az Alapprogramban KOGNITÍV KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK •
felidézés/ elmondás
•
információgyűjtés, információk befogadása
•
megértés
•
képzelet
•
kreativitás
Beazonosítható képességbeli tudáselemek a kommunikációs kompetencia területéről az Alapprogramban SZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK •
üzenet megfogalmazása
•
kifejezés/ kifejezésmód
•
szókincs/ szóhasználat
Beazonosítható képességbeli tudáselemek a kommunikációs kompetencia területéről az Alapprogramban SPECIÁLIS KOMMUNIKATÍV KÉSZSÉGEK •
kiejtés
A kommunikációs kompetencia fejlesztésének lehetőségei az óvodában DOKUMENTÁCIÓ •
Alapprogram → Helyi óvodai program → Éves nevelési terv → Fejlesztési tervek (negyedéves stb.), tevékenységi tervek (5-35 perces foglalkozások).
•
PORKOLÁBNÉ BALOGH KATALIN–PERESZLÉNYI ÉVA: Játék – mozgás – kommunikáció pedagógiai program (+ környezet megismerésére nevelés, komplex esztétikai nevelés): mese-zene szoba, mindennapos mesélés, kötelező a kommunikációs és anyanyelvi játékok kezdeményezése, játékos formában sajátítják el a kommunikációs stratégiákat egy-egy probléma megoldására,
A kommunikációs kompetencia fejlesztésének lehetőségei az óvodában •
kommunikációs görcsök oldása, beszélő, kommunikáló környezet, minden dolgozónak szerepe van az anyanyelvi kommunikációs nevelésben, modellértékű beszéd, hiteles kommunikáció, értő figyelem, beszédre inspiráló környezet, vmennyi óvodai tevékenység kommunikációs szinten is zajlik, a kommunikáció részben közvetítő, részben céltevékenység az óvodai nevelésben, a képességfejlesztés egyik célkitűzése a kreatív interakciós képesség kialakítása, tudatos és alkotóan alkalmazkodó magtartás minden kommunikációs helyzetben, utánzáson alapuló biztonságos normarendszer, gyakorlat, nagy mintakészlet, lehetőség megteremtése, hogy a gyermek biztonságérzete kialakuljon verbális és nem verbális szinteken, kommunikációs helyzetmegoldások, érintkezési normák modellálása
A kommunikációs kompetencia fejlesztésének lehetőségei az óvodában MINDENNAPI GYAKORLAT Személyes tapasztaltszerzés látogatása során
hallgatóim
csoportos
óvodai
gyakorlatának
JÓ GYAKORLATOK
tevékenységekbe ágyazott spontán kommunikáció, mindennapi verselés, mesélés, mondókázás, ritkábban bábozás, drámajáték. PROBLEMATIKUS tervezett kiejtéstanítási tevékenység, anyanyelvi játékok, meseértelmezés hiánya, a beszédmegértés tervezett fejlesztésének hiánya
Összegzés Az Alapprogram kompetenciaalapú. A kommunikációs kompetencia képességkomponensének jelenléte is igazolható. A többi komponens (tárgyi tudás, motivációs, érzelmi és attitűdbeli összetevők) Alapprogramban való megjelenése vizsgálandó. Bővítési lehetőségek az Alapprogramban pl. a nem verbális kommunikáció terén.
Kitekintés Az óvodapedagógusok számára tréning szervezhető, amely az óvodás gyermekek kommunikációs kompetenciájának fejlesztési lehetőségeiről, gyakorlatáról szól. Hallgatóinknak ismeretátadás a témában a Kommunikációs képességfejlesztés az óvodában című tantárgyon belül. → A tantárgy tantervi hálóban való jelenléte indokolt. További vizsgálatok a bemutatott témában. További tapasztalatgyűjtés az óvodai gyakorlatok során. Ennek dokumentálása, a kutatás hitelesítésére.
Irodalom •
NAGY JÓZSEF 2000. XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.
•
PORKOLÁBNÉ BALOGH KATALIN–PERESZLÉNYI ÉVA: Játék – mozgás – kommunikáció pedagógiai program
• SZŐKE-MILINTE
ENIKŐ 2012. A kommunikációs kompetencia a 2012-es NAT vitaanyagában. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=380 (2015. november 23.)
•
363/2012 (XII.17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR (2015. november 23.)
