KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. március 29-ei ülésére
Tárgy: Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Fejlesztési Szakmai Programjának felülvizsgálata és aktualizálása Elıterjesztı: Dr. Hidas János, a megyei közgyőlés alelnöke Elıadó: Dr. Földessy Zsuzsanna egészségügyi referens
2 Tisztelt Közgyőlés!
Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Fejlesztési Szakmai Programját 2004. június 14-i ülésén azzal a feltétellel fogadta el a Megyei Közgyőlés, hogy az Egészségügyi és Szociális Bizottság kísérje figyelemmel a program megvalósulását, és két év elteltével adjon tájékoztatást a Megyei Közgyőlésnek a programban meghatározottak idıarányos megvalósulásáról. Mindenek elıtt hangsúlyozni kell, hogy a Szakmai Program célja nem a fejlesztések tervezése volt, hanem a fejlesztések eredményeként kitőzött egészségcélok elérése. 2004. év óta eltelt mintegy két és fél év már elegendı idınek látszik ahhoz, hogy az un. „idıarányos teljesüléseket” vizsgálni lehessen. A koncepcióban fejlesztési javaslatok is megfogalmazódtak, de a szerzık csupán azokat a prioritásokat igyekeztek megjelölni, amelyektıl – véleményük szerint – a megyei egészségcélok teljesülése a lehetı legrövidebb idın belül várható. A szakmai program kiindulási alapját képezı helyzetelemzéshez kapcsolódóan megállapítható, hogy a megyei lakosság egészségi állapotában a 2001-tıl 2005-ig terjedı idıszakban nem következett be a trendek jelentıs változása. D E M O G R Á F I A (A 2005. évi önkormányzati jelentés alapján) Az alapvetı demográfiai trendek változatlanok maradtak. Komárom-Esztergom megye lakosságának korösszetételét ábrázoló korfán 2005-ben is nıtöbblet mutatkozott valamennyi 45 éven felüli korcsoportban. Amíg 1996-ban a lakosság korösszetételének jellegzetessége az volt, hogy a 20-24 éves és 40-44 éves korcsoportokban voltak a legtöbben, addig a 2005. évet a 25-29, valamint az 50-54 évesek számának túlsúlya jellemezte. Az elmúlt öt évben mindkét nemben – bár nem azonos mértékben – csökkent a 15 év alatti lakosság aránya. A csökkenés mértéke a nıknél nagyobb volt. Ugyanakkor a 65 év felettiek aránya mind a férfiaknál, mind a nıknél növekedett, bár az utóbbiaknál nagyobb mértékben. Ezek a tendenciák a lakosság – Európára nagyon jellemzı – elöregedését mutatják. A születéskor várható élettartam az elmúlt öt év alatt mindkét nemben minimálisan megemelkedett (a férfiaknál 1, a nıknél 1,5 évvel). Megyénk demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. A természetes fogyás az 1997-es javulást követıen az ezredforduló után növekedett. A lakosság fogyásának mértéke – a 2003-ban az öt évvel ezelıttit is meghaladó értékhez képest – 2004-ben kissé mérséklıdött. Az elmúlt öt éves idıszakban a nyers élveszületési arány 2002-ig emelkedett, majd 2003-ban az öt évvel ezelıtti szintre esett vissza, de 2004-ben újra elérte a 2002-es szintet. Ugyanakkor a halálozási arány 2001-ig csökkent, majd 2004-re olyan mértékben emelkedett meg, hogy az öt évvel ezelıtti értéket is meghaladta. A csecsemıhalálozás az öt évvel ezelıttihez képest csökkent. A válások arányát tekintve nincs számottevı változás, az elmúlt öt éves idıszakban tapasztalható ingadozás után a 2004. évi mutató kissé magasabb az öt évvel ezelıttinél. A megye településszerkezet szempontjából nem tekinthetı kedvezı helyzetőnek, mivel 76 településébıl 43-ban 2000 lakosnál kisebb számú népesség él. A foglalkoztatottak és gazdaságilag aktívak száma, az elmúlt öt év alatt tapasztalható növekedést követıen, 2004-ben kismértékő csökkenést mutatott, és ezzel egyidıben a munkanélküliségi ráta növekedett az öt évvel ezelıtti szintet közelítve.
3 H A L Á L O Z Á S (A 2005. évi önkormányzati jelentés alapján) A vezetı halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit 20 év távlatában összehasonlítva a régiós, illetve az országos adatokkal megállapítható, hogy KomáromEsztergom megyében az emésztırendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált idıszak egészében, mindkét nemben markánsan a régiós és az országos érték felett van. Kiemelkedıen magas az eltérés a 90-es évek elején. Nık esetében mintegy 25o/oooo-kel, férfiaknál közel 60 o/oooo-kel magasabb a standardizált halálozási arány a régiós, illetve az országos értéknél. Kedvezıtlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál is, különösen a férfiak esetében. A daganatos betegségek miatti halálozás a férfiak körében az ezredfordulón tapasztalható javulást követıen ismét nıtt. A légzırendszer betegségei miatti halálozás a 90-es évek második felétıl kezdıdıen – mindkét nemben – az országos érték alatti. A 2004-es év kiemelt halálokok miatti mortalitási adatait vizsgálva megállapítható, hogy az ischaemiás szívbetegségek, valamint a krónikus májbetegségek és a májzsugor miatti halálozás mind a régiós, mind az országos értéket meghaladja mindkét nemben. A nık körében az emlı, valamint a vastagbél, végbél és a méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozás megyei értékei haladják meg a régiós és az országos szintet. A férfiak körében mind a régiós, mind az országos értéket meghaladja az agyérbetegségek miatti halálozás. Kistérségi adatok Összhalálozás Összhalálozás Komárom-Esztergom megye kistérségeiben 2001-2005
Összhalálozás KEM kistérségeiben a 2001-2005. évek átlagában 1400
1400
Dorogi
1300
Esztergomi Kisbéri
1200
Komáromi
1100
Oroszlányi Tatai
1000
SHA/100000 fı
SHA/100000 fı
1500
1200 1000 800 600 400 200 0
megyei Országos
800 2001
2002
2003
2004
2005
D or og Es i zt er go m i Ki sb ér Ko i m ár om O i ro sz lá ny i T Ta a ta i ta bá ny ai m eg ye O i rs zá go s
Tatabányai 900
Keringési betegségek okozta halálozás Keringési betegségek okozta halálozás KEM kistérségeiben a 2001-2005. évek átlagában
2004
2005
Országos
s
i
i
ya i
eg ye m
án
rs zá go
2003
O
2002
Ta ta b
2001
0 Ta ta i
megyei
400
100
i
450
Tatabányai
ro sz lá ny
Tatai
O
500
200
i
Oroszlányi
ér
550
300
ár om
Komáromi
Ko m
600
400
i
Kisbéri
Ki sb
650
500
go m
Esztergomi
Es zt er
700
600
ro gi
Dorogi
Do
750
700 SHA/100000 fı
SHA/100000 fır
Keringési betegségek okozta halálozás KEM kistérségeiben 2001-2005
4 Daganatos betegségek okozta halálozás Daganatos megbetegedések okozta halálozás KEM kistérségeiben 2001-2005
Daganatos megbetegedések okozta halálozás KEM kistérségeiben a 2001-2005. évek átlagában
Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi
ShA/100000 fı
Tatai Tatabányai
290 280 270 260 250 240 230 220
2003
2004
2005
m
ab án ya i
eg ye i O rs zá go s
2002
Ta t
Országos 2001
Ta ta i
megyei
Do ro gi Es zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
SHA/100000 fı
300 350 330 310 290 270 250 230 210 190 170 150
Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás Az emésztırendszer megbetegedései okozta halálozás KEM kistérségeiben a 2001-2005. évek átlagában
Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás KEM kistérségeiben 2001-2005 160
180
Komáromi 100
80 60 40 20
80
Tatai
60
Tatabányai
0
megyei
Do ro gi Es zt er go m i Ki sb ér i Ko m ár om i O ro sz lá ny i
Oroszlányi
100
40 2001
2002
2003
2004
2005
Országos
eg ye i O rs zá go s
Kisbéri
120
120
m
Esztergomi
Ta ta bá ny ai
140
Ta ta i
Dorogi
SHA/100000 fı
SHA/100000 fı
140
160
A kistérségi adatok a viszonylag alacsony lakosságszám miatt jelentıs ingadozást mutatnak, így rövid idıszak alatt trendek nem állapíthatók meg. Az adatokat stabilizálva, öt éves átlagok alapján megállapítható, hogy a Kisbéri kistérség kiemelkedıen rossz helyzete ma is változatlan. Az adatok 2001-hez képest némi javulást mutatnak ugyan, ennek ellenére még mindig ebben a kistérségben a legkedvezıtlenebbek a halálozási mutatók. Az összhalálozás tekintetében az elmúlt öt év átlagában a Kisbéri kistérség mellett az Oroszlányi és a Tatabányai kistérség mutatói is az országos és megyei átlag felettiek. Hasonló a helyzet a keringési betegségek valamint az emésztırendszer megbetegedései okozta halálozásoknál is. A vizsgált mutatók közül egyedül a daganatos megbetegedések miatti halálozás tekintetében nem „vezet” a Kisbéri kistérség. Itt a Tatabányai, Dorogi és Esztergomi kistérségek adatai haladják meg az országos és megyei szintet. A daganatos halálozásról általában elmondható, hogy a megyeszékhelyeken alacsonyabb értékeket mutat, mint a megyék egyéb területein. Ezért is érdemel különös figyelmet a kiemelkedıen magas tatabányai daganatos halálozás!
M O R B I D I T Á S (A 2005. évi önkormányzati jelentés alapján) A vizsgált források (OSAP háziorvosi gondozási adatok, HMAP) prevalencia adatainak elemzése során kapott eredmények a morbiditás szemszögébıl is alátámasztják, hogy a szívérrendszeri (cardiovasculáris) betegségek, különösen a magasvérnyomás, igen elterjedtek a
5 mi megyénkben is, ezzel együtt jelentıs társadalmi terhet jelentenek. A 65 év felettiek több mint a fele, a 45-54 évesek egyötöde magasvérnyomás-betegségben szenved. A máj betegségei már a középkorúak között is jelentıs arányban fordulnak elı. Nálunk is jelentıs arányban fordul elı a cukorbetegség. A gond az, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is (pl. magasvérnyomás, elhízás, magas koleszterinszint) társul. A daganatos megbetegedések közül a férfiaknál − a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján – 2004-ben a légcsı, hörgı és a tüdı rosszindulatú daganatai közül fordult elı a legtöbb új megbetegedés. Ezt követték a vastag- és végbél-, majd az ajakés szájüregi daganatok. A nıknél az emlı rosszindulatú daganatos megbetegedései álltak az elsı helyen. Ezután a vastag- és végbél daganataiból regisztrálták a legtöbb esetet. Fontos tehát kiemelni, hogy a szakmai program által többek között célként kitőzött morbiditási mutatók csökkenése az eltelt rövid idıszak alatt a krónikus „nemfertızı” betegségek vonatkozásában nem mutatkozhatott meg, hiszen a primer prevenció (a betegségek kialakulásának megelızése) hatásainak érvényesüléséhez jóval hosszabb idı szükséges. A szekunder prevenció legfontosabb eszközét jelentı, a betegségek korai felismerésére irányuló szőrıvizsgálatok, pedig a morbiditási mutatók – legalábbis átmeneti – növekedését eredményezik, mivel a kiszőrt esetek az új megbetegedések számát (incidenciát) növelik. A szőrés hatásossága a mortalitási adatok megfelelı idıtartam utáni csökkenésében mutatkozik meg, ezzel monitorozható. Az egészségi állapot folyamatos figyelemmel kíséréséhez elengedhetetlenül szükséges – az összehasonlíthatóság érdekében – egységes indikátorok alapján, egységes módszertannal végzett egészségmonitorozási tevékenység folytatása. Ehhez valid adatokra van szükség, ami a jelenlegi adatforrások javítását teszi szükségessé! Ezt a munkát az ÁNTSZ Regionális Intézete (melynek várhatóan felkészült munkatársa marad helyben) folyamatosan elvégzi, és rendelkezésre bocsátja felkérés esetén.
ÁPOLÁS A szakmai program elkészítése óta az alapellátásban dolgozó szakdolgozók létszámát és szakmai képesítését tekintve változás sajnos nem történt. Az alapellátási szolgálatoknál dolgozó ápolónık több mint a fele 10-20 évvel ezelıtt megszerzett ápolói, ill. körzeti ápolói képesítéssel rendelkeznek. A mai kor széles látókörő, jól képzett, magas szintő ápolásszakmai, társadalom-tudományi, gazdasági ismeretekkel rendelkezı ápolónı jelenlétét feltételezi az alapellátásban. Az ehhez vezetı út legelérhetıbb formája a körzeti-közösségi ápolói képesítés minél nagyobb számban történı megszerzése (nem feltétlenül a diplomás ápolóképzés, illetve az egyetemi ápolóképzés). A praxisok 8590%-ában azonban továbbra is egy ápolónı dolgozik, tehát az új szakképesítés megszerzésével járó munkaidı kiesés a praxisok számára nehezen megoldható. Ugyanilyen probléma az ezzel járó költségek vállalása is. Megoldás lehetne a finanszírozás megváltoztatása (pl.: ápolónı bérének és járulékainak külön utalása, ápolási tevékenység külön finanszírozása az ápolási dokumentáció alapján, szakképzések, továbbképzések támogatására keret, stb). A körzeti ápolói tevékenység „értékének” csökkenése a háziorvosi szolgálat „privatilázálása” óta figyelhetı meg. Mint a praxis alkalmazottjai az ápolónık elvesztették korábbi közalkalmazotti státuszuk elınyeit (13. havi fizetés, jubileumi juttatás, étkezési hozzájárulás, ruhapénz, stb.), a bérek a mai napig nem igazodnak a közalkalmazotti bértáblához. Ennek „kvázi” ellensúlyozására mintha a körzeti ápolónıi feladatok is
6 csökkentek volna, mely elsısorban a betegek otthonában történı ápolás csökkenésében nyilvánult meg. Otthoni szakápolási szolgálat: A fejlett gazdasági és szociális ellátórendszerekkel rendelkezı országokban az utóbbi évtizedekben az egyik legfontosabb problémává vált a társadalom elöregedése, az idısek és betegek ápolásának-gondozásának a kérdése. A szociális ellátórendszer hiányosságai, és az egészségügyi ellátórendszer kompetenciazavarai következtében az ápolás-gondozás szociális feladatainak jelentıs része az egészségügyben nyer megoldást, mely az egészségügyi hálózat túlterhelését, s a rendelkezésre álló erıforrások gazdaságtalan felhasználását eredményezi. Az otthoni szakápolás célja olyan komplex gondoskodási rendszer létrehozása, mely minden ápolásra szoruló számára képes megfelelı ellátást nyújtani, s ez által javítani életük minıségén. A családok tehermentesítése, az ápolási feladatokat ellátó családtagok egzisztenciális biztonságának növelése jogosan megfogalmazott cél. Az otthoni szakápolás létjogosultsága az elmúlt évtizedben Komárom-Esztergom megyében is nyilvánvalóvá vált. A szakmai program elkészítése óta megyénkben is emelkedett a szolgáltatók száma, jelenleg 13 otthoni szakápolási szolgáltató és 17 fı szakápoló (egyéni vállalkozó) biztosítja a betegek otthoni ápolását. Megyénk csaknem valamennyi településén jelen van az otthoni szakápolási szolgálat. Vannak azonban olyan települések, ahol a rászorulók részére szinte elérhetetlen az otthoni szakápolási szolgáltatás, amelynek elsısorban anyagi oka van. Az ápolók a betegek otthonába gyalog, vagy tömegközlekedési eszközökkel jutnak el, mivel gépkocsival nem rendelkeznek. A tömegközlekedéssel nehezen elérhetı településekben nem tudnak ápolást vállalni. Így a kis falvakban, − ahol több az egyedül élı beteg, idıs ember − nem tudnak jelen lenni. VÉDİNİI SZOLGÁLAT A 2005. évben hatályba lépett védınıi szakmai rendelet végrehajtását követıen KomáromEsztergom megyében 13 területi védınıi állás szőnt meg, illetve alakult át fıállású iskolavédınıi ellátássá. Létszámleépítésre, elbocsátásra nem került sor, mivel a leépítésre kerülı állások egy része betöltetlen volt. Az újonnan kialakított, 121 területi ellátást végzı védını kétharmada (67,7%-a) területi ellátási kötelezettségén túl, iskola-egészségügyi tevékenységet is szükségszerően ellát. Ennek oka elsısorban az, hogy a községekben az alacsony gondozott-létszám nem teszi lehetıvé fıállású iskolavédınıi állás létrehozását. Az iskolai fogászaton kiszőrt gyermekek fogorvosi kezelésének megszervezése ma már nem az iskola feladata, hanem a szülıké, ıket kellene valamilyen módon meggyızni a kezelés fontosságáról. Az iskolafogászati ellátás eredményeinek 2004-ben történı megismerése és elemzése alapján megállapítást nyert, hogy Tatabányán az iskolafogászati ellátás hatékonysága nem megfelelı. Ez utóbbi kijelentést a volt megyei fogászati szakfelügyelı fıorvos is több alkalommal alátámasztotta szakmai megbeszéléseken. A hiányosságokat egyrészt az iskolafogászat terén évek óta fennálló személyi adottságok elégtelensége (fogorvos, dentálhigiénikus szakember), valamint az iskolafogászati szakemberek, és néhány általános iskola vezetése közötti rugalmatlan munkakapcsolat váltja ki. Elırelépést jelenthet a problémák megoldásában a vonatkozó jogszabály elıírásainak maradéktalan betartása, valamint az egészségügyi alapellátásban (iskolafogászat) és az oktatási intézményekben végzett közegészségügyi ellenırzések során feltárt gondok megoldását célzó intézkedések megtétele.
7 GY Ó G Y S Z E R E L L Á T Á S A szakmai program elkészítése óta a dorogi Hársfa Gyógyszertárral bıvült a közforgalmú gyógyszertárak száma, valamint bıvült a szákszendi kézigyógyszertár létesítésével a kézigyógyszertárak száma is. A gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek létszámának növekedésével javult az ellátás színvonala, bár a gyógyszertárak egy része még mindig szakember hiánnyal küzd. A gyógyszertárak épületeinek felülvizsgálata megtörtént. Ahol szükséges volt a tisztasági festés, nagyobb takarítás elrendelése, ott ezt végrehajtották. Az újszerő épületben lévı gyógyszertárak esetén az akadálymentesítés megvalósult. Néhány öreg épületben mőködı gyógyszertárban várat magára ez a feladat, ezeken a helyeken építészeti szempontból nagyon nehéz a kivitelezés. A megye öt kórházának az intézeti gyógyszertárában a szakmai minimumfeltételek teljesítése megtörtént. A komáromi kórház intézeti gyógyszertára építészetileg továbbra is kifogásolható. A dorogi Szent Borbála Rehabilitációs Szakkórház intézeti gyógyszertárának kialakítása – az igazgató tájékoztatása alapján – folyamatban van. A megye négy gyógyszertára kapcsolódott be – a gyógyszerészi gondozás részeként – a Diabetes Prevenciós Modellkísérletbe. Csak azok a patikák vehettek rész a programban, amelyek építészetileg is alkalmasak voltak a feladat ellátására, és a kísérletben résztvevı gyógyszerész elvégezte a szükséges továbbképzést. A gyógyszertárak officínájában sor került a várakozó betegek számára szükséges elválasztók kialakításra. P RE V E N C I Ó S T E V É K E N Y S É G Megyénkben valamennyi városi ÁNTSZ munkatervében évek óta kiemelt szerepet kapott a Népegészségügyi Program célkitőzéseinek elısegítése. Sajnos ezt a feladatot egyre nehezebb körülmények között tudják az intézetek teljesíteni, mert erre a feladatra külön anyagi forrás többnyire nem áll rendelkezésre. A nehézségek ellenére a városi intézetek valamennyi munkatársa saját szakterületén belül részt vesz a primer és szekunder prevencióban. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a települési- és kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, a médiával és az alapellátással, ezen belül a háziorvosi, házi gyermekorvosi, foglalkozásegészségügyi, védınıi és körzeti ápolónıi szolgálatokkal. Számos rendezvényt szerveznek önállóan - gyakran szponzorok segítségével - a települések lakossága számára, de meghívást kapnak a városok, községek saját rendezvényeire is. Ezek a rendezvények legtöbbször az egészséges életmód (táplálkozás, testmozgás, alkohol- drogprevenció, szőrıvizsgálatok fontossága, gyomnövények irtása) témakörére terjednek ki helyi szőrıvizsgálatok végzésével, és személyre szóló tanácsadással. A Népegészségügyi program keretében szervezett emlı- és méhnyakrák szőrések részvételi arányának növelése érdekében is aktív szerepet vállalnak. Közegészségügyi, járványügyi és kémiai biztonsági feladataik sokrétőek, és jogszabályilag meghatározottak.
ALAPELLÁTÁS Háziorvosi szolgálat A háziorvosi szolgálatoknál a megyében négy betöltetlen praxis volt 2006. év végén. Tatán egy felnıtt praxis, Kocs és Bajót községekben vegyes háziorvosi szolgálat, illetve Nyergesújfaluban egy gyermek háziorvosi praxis áll üresen. Megyénkre is jellemzı, hogy a praktizáló háziorvosok és a házi gyermekorvosok átlagos életkora növekszik.
8 Egyre nagyobb gondot jelent a növekvı adminisztrációs leterheltség a szinte hihetetlen mértékő alulfinanszírozottság mellett. Amennyiben a tendencia nem változik meg, komoly problémát fog jelenteni a háziorvosi utánpótlás is, annak ellenére, hogy az egészségügyi reform az alapellátás „kapuıri” szerepét és definitív ellátását növelni szeretné. A felnıtt praxisokban anyagi okok miatt többnyire csak egy egészségügyi szakdolgozó dolgozik, akinek munkaidejét nagy részben az adminisztráció teszi ki, ezért a területi munka végzésére, valamint egészségnevelésre nem marad ideje. Ideális lenne a felnıtt praxisokban „prevenciós munkatárs” jelenléte, a házi gyermekorvosi praxisokban hatékonyan mőködı védınıi szolgálat mintájára. 2006-ban megyénkben megszőnt a háziorvosok kötelezı készenléte. Ezzel párhuzamosan megalakultak az összevont, egy telephellyel rendelkezı ügyeleti társulások. Az országos háziorvos szakfelügyelı terveiben szerepel az ügyeleti szolgálatok szakmai minimumfeltételeinek felmérése. 2005. évben „az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletérıl” szóló 15/2005. (V. 2.) EüM. rendelet szerint újjáalakult a szakfelügyeleti rendszer. Az alapellátás területén a kiírt pályázatokra kevés volt a jelentkezı, ezért Tatabányán a két városi szakfelügyelıi státusból egy betöltetlen. Fontos lenne e hiány mielıbbi kiküszöbölése, azonban az ismételt pályázati kiírásra sem történt érdemi reagálás. A 2007. évben elkezdıdött egészségügyi reform hatására a már megbízott alapellátási szakfelügyelık egy része is visszamondja megbízatását. Az érdektelenség oka az alapellátásban dolgozó orvosok napi leterheltsége, a szakfelügyeleti munka végzésekor szükséges helyettesítés megoldatlansága, és az anyagi díjazás csekély volta lehet. A fogászati alapellátási és megyei szakfelügyelet szintén betöltetlen megyénkben. A megyei szakfelügyelı fıorvos külön említést tesz az alapellátási szolgálatok és az illetékes önkormányzatok közötti kapcsolat „élıbbé” tételére, hiszen az alapellátás hatékony mőködése az egészségügy valamennyi szereplıjének közös érdeke. Foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátás Komárom-Esztergom megye foglalkozás-egészségügyi ellátottsága a 2004. évben leírtakhoz hasonlóan továbbra is 98% lefedettséget biztosít a négy alkalmazottnál többet foglalkoztató munkáltatók vonatkozásában. A problémák azonban ugyanúgy változatlanul fennállnak. Sajnos nem történt változás a sokszor nem kevés expozíciónak kitett egy személyes és családi vállalkozások szakszerő üzemorvosi ellátásában. Ez a tény különösen a vegyi anyagokat is felhasználó mezıgazdasági ıstermelık, és a zajos körülmények között dolgozó fémmegmunkáló vállalkozóknál jelent egészségkárosodási kockázatot. A multinacionális cégek egyre több külföldi (szlovák) munkavállalót alkalmaznak megyénkben. Ezeknél az üzemeknél a fluktuáció nagyon nagy, a hozott foglalkozási kórelızmény ismeretlen. Ez a tény nehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi a korrekt szakmai alkalmasság véleményezését, és a dolgozók távozásakor a záróvizsgálat objektív voltát. 2006-ban megszőnt a megye három szakellátó helye. A finanszírozási változások miatt megyénként egy szakellátó hely mőködtetésére lesz lehetıség 2007-ben. Jelenleg folyamatban van az egész megyére kiterjedı egy szakellátás engedélyezése. Ezzel a másod fokú eljárások lefolytatása, és a foglalkozási betegségek kivizsgálása gyakorlatilag ellehetetlenül. A szakfelügyelı fıorvos a megoldást abban látja, hogy létre kellene hozni a felállítandó regionális ÁNTSZ által megbízott – másodfokú eljárásra jogosítványokkal rendelkezı – orvosi bizottságot a foglalkoztathatósági alkalmasság elbírálására. A megyei szakmai programban megfogalmazott célok közül az alapellátás (benne a foglalkozás-egészségügyi alapellátás) informatikai átjárhatósága meghiúsult az OEP finanszírozásból kikerült betegbeutalás megszüntetésével, holott a munkavállalók amennyiben nem fekvıbetegek - legtöbbször a foglalkozás-egészségügyi orvost keresik fel
9 panaszaikkal. Ezek az orvosok a kötelezı munka alkalmassági vizsgálatok révén jól ismerik a munkavállaló státuszát, és szakvizsgájuk alkalmassá teszi ıket a beteg alapellátására. A szakfıorvos népegészségügyi jelentıségőnek tartaná az OEP finanszírozásból kikerült foglalkozás-egészségügyi szolgálat reintegrációját az alapellátás kompetencia körébe, visszaadva a munkavállaló –mint járulékfizetı – alanyi jogú beutalási lehetıségét sürgısségi és gondozási esetekben.
SZAKELLÁTÁS Szent Borbála Kórház. Tatabánya A Szent Borbála Kórház, mint megyei és súlyponti kórház a szakmai koncepció elfogadása óta eltelt két és fél évben a lehetıségekhez képest fejlesztette gép-mőszer parkját, az intézmény négy telephelyén lévı épületeket karban tartotta és a betegellátáshoz szükséges személyi feltételek biztosítása érdekében rendszeresen pályázatokat jelentet meg. Az említett idıszak kiemelkedı eseményei a teljesség igénye nélkül Gép-mőszer fejlesztések: • • •
•
Dexa készüléket vásárolt a kórház, mely korszerő csont denzitometriás mérés alapján pontos képet ad a csontritkulás mértékérıl. A gép a test izom-zsír arányát is tudja mérni, amely az egyes onkológiai folyamatok esetén fontos paraméter lehet. ERCP készülék és annak folyamatos használata egyes epeköves betegeknél mőtétet válthat ki, illetve mőtét kerülhetı el. Fontos diagnosztikai eszköz epeköves betegek esetében. A régi angiographiás gép felújításával a fekvıbetegek részére az érfestést a kórház elvégzi. Az egyes perifériás érbetegek un. stent-tel való ellátása fekvıbetegek részére megoldott, mely során a betegek egy része érsebészeti mőtéttıl szabadulhat meg. A jelenleg használt készüléknél modernebb - szakmai minimumfeltételt képezı - új DSA készülék beszerzése közbeszerzési eljárás alatt van. A diagnosztikában ma már elengedhetetlenül fontos SPECT készüléket, és az általa végzett tevékenységet az OEP befogadta. Jelenleg a készülék közbeszerzési eljárás alatt van.
Az intézmény által végezhetı tevékenységek: • • • • •
Az agyi érbetegségek elsıdleges ellátásában fontos stroke ellátást 4 ággyal az OEP befogadta Az onkológiai osztály 20 aktív ággyal megkezdte mőködését. További 5 ágy fejlesztésre az új egészségügyi törvényi szabályozások miatt nagy szükséges lenne. Az ápolási osztály 15 ággyal ismét mőködik a III. számú telephelyen. Sürgısségi fogadóhely helyett sürgısségi osztály kialakítása jelenleg tervezési szakaszban van. Sürgısségi osztály létrehozása a súlyponti kórházakban kötelezı. A szakmai koncepcióban tervezett belgyógyászati ágyszámok növelése helyett a jelenlegi törvényben meghatározott ágyszám miatt ágyszám csökkentés történt. A csökkentett aktív belgyógyászati ágyak száma abban az esetben lesz elegendı, ha megfelelı számú krónikus, ápolási és rehabilitációs ágy áll rendelkezésre a betegek ellátására.
10 • •
• •
•
• •
Mellkas sebészeti ágyak nem szükségesek. A sürgısségi eseteket az intézetben ellátják, a speciális mellkas sebészeti ellátást igénylı eseteket pedig a megfelelı szakértelemmel és gyakorlattal bíró intézetbe irányítják. Az aktív ortopédiai és traumatológiai ágyak jelenlegi száma elegendı a betegek zökkenımentes ellátása céljából. Traumatológiai krónikus ágyszám nem szükséges az alacsony ágykihasználtság miatt. A jelenlegi korszerő mőtét technikai eljárások inkább rehabilitációs ágyak növelését teszik szükségessé. A pszichiátria jelenlegi ágyszáma is elegendı a betegek ellátásához, további bıvítése nem indokolt. 2004. év óta a Szent Borbála Kórház megyei mammográfiás szőrıcentrum. A szervezett, célzott szőrıvizsgálatot a szakmai minimumfeltételeknek megfelelıen látja el. A népegészségügyi program keretén belül részt vesz az intézmény a méhnyak rák szőrıvizsgálatban is. A kiszőrt kóros esetek további vizsgálatára és kezelésére helyben van lehetıség. Az egynapos sebészeti eljárásokat finanszírozza az Egészségbiztosító. A nıgyógyászati és a szemészeti osztály keretei között indult el az egynapos sebészeti tevékenység. Az ortopédiai és traumatológiai osztály egynapos mőködése jelenleg még nem elegendı, de kevés esetszámmal rendelkezik az urológia és a sebészet is. Ezek számának növelése mindenképpen szükségszerő a továbbiakban. A szenvedélybetegek ellátásához szükséges „drogambulancia” új épülete 2006-ban került átadásra. A szenvedélybetegek kulturált körülmények között kerülnek ellátásra. A járóbeteg szakellátásban a nagy forgalmú és kevés óraszámmal bíró szakrendelések vonatkozásában óraszám növelésére pályázik az intézmény vezetése.
Vaszary Kolos Kórház. Esztergom Mindenek elıtt kiemelendı, hogy a 2004. óta eltelt idıszakban az alapellátással való kapcsolattartás formájának minıségi változása következett be. A háziorvosi rendszerrel való új kapcsolat alapja az, hogy az egészségügyi alapellátó ügyeleti szolgálat mőködtetése önkormányzati döntés alapján a kórházhoz került. Ezáltal rendszeres napi kapcsolat van Esztergom és vonzáskörzete családorvosi hálózatával, kiegészülve azzal, hogy egyes házi gyermekorvosok a kórházi ügyeleti szolgálatban is részt vesznek. A kapcsolattartás másik fontos eleme a Pécsi Tudományegyetem által akkreditált kreditpont szerzı tanfolyamok szervezése az intézményben, valamint az ÁNTSZ által általában negyedévenként rendezendı munkaértekezlet keretén belül a háziorvosi hálózat és a kórház közötti személyes konzultáció lehetısége. A primer prevenció területén lényeges esemény nem történt az elmúlt három évben. A szekunder prevenció keretében a Vaszary Kolos Kórház részt vesz a méhnyak rák szőrésben és diagnosztikus céllal mammográfiás vizsgálatokat végez. Komoly gondot jelent, hogy a szekunder prevenció által kiszőrt betegek ellátása volumenkorlát-csökkentı tényezıként szerepel. A szakmai minimumfeltételek terén a dolgozói létszám az elmúlt két és fél évben 55 fıvel csökkent. Jelenleg a szakdolgozók száma elegendı, mintegy 15 orvosra lenne szükség. A gép-mőszer ellátottság vonatkozásában a kardiológia területén volt jelentıs fejlesztés. Új echokardiograph beszerzése történt alapítványi támogatással. A betegellátás szempontjából fontos megemlíteni a szerzıdéses kapcsolat kiépítését a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájával az akut szívizom infarktus 6 órán belüli elvégzésére. Ezáltal az akut infarktus utáni halálozás jelentısen lecsökkent. Az elmúlt 3 évben kórházi finanszírozásból gép-mőszer beszerzés nem történt. A röntgen osztályon a generátorcsere lízing formájában történik. Az eltelt idıszakban a meglévı mőszerek állapotának karbantartása volt lehetséges anyagi erıforrás híján.
11 Esztergom Város Önkormányzata 2006. ıszén egy artroszkopos torony beszerzését kezdeményezte a traumatológiai osztály részére. A kórházi felújítások és beruházások vonatkozásában az Egészségügyi Minisztérium által meghirdetett komfortosítási pályázat sikere kapcsán a neuro-pszichiátrián és a szülészetnıgyógyászat osztályon történtek kisebb átalakítások. A szülészet-nıgyógyászat épületében a 30 év alatt tönkrement gépészeti és szennyvíz-elvezetı rendszer javítása jelentıs költségeket emésztett fel. Az elmúlt 3 évben a címzett támogatási igény a reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs épülettömb kialakítására sikertelen volt. Az informatikai fejlesztés a kórházban teljes körő kiépítést jelent. On-line rendszerrel lehet elérni az összes munkahelyet. A háziorvosokkal való kommunikáció Interneten lehetséges. A digitális képarchiválás lehetıvé teszi a radiológiai anyagoknak a betegellátó helyen való direkt képi megjelenítését, és akár oktatás céljából való felhasználását. A kórház struktúrájában az elmúlt idıszakban azon kórházvezetıi koncepció érvényesült, hogy az aktív ágyak számát a tényleges igényekhez alakítják. Erısítik a járóbeteg szakellátást, és a krónikus ellátási formát a Dorogon kialakított 110 ágyas intézménnyel való együttmőködés formájában oldják meg. Ennek az elgondolásnak a jegyében bıvült a gyermek-, a diabetológia-, a nephrológia-, a pulmonológia-, és a kardiológia járóbeteg szakellátás, és az aktív kórházi ágyak száma a korábbi 800 ágyról 420 ágyra csökkent. Az elmúlt években véghezvitt struktúraváltás, és ágyszám leépítés miatt különösen érzékenyen érinti az intézményt a további ágyszám csökkentés és az onkológia vonatkozásában a struktúramódosítás. A II. Belgyógyászati osztályon belül 10 ágy az onkológiai ellátás céljait szolgálta. A kórház tudatosan szakembereket képzett, szakdolgozókat finanszírozott, hogy ezt az ellátást a térségben folytatni tudja. Városi kórházban szinte egyedülálló módon 3 onkológus szakorvos, és 2 onkológiai szakvizsga elıtt álló szakember, valamint 3 onkológus szakdolgozó dolgozott az osztályon, amikor központi döntés következtében a kemoterápiák finanszírozása az eddig 400 ellátóhelyrıl 40-re csökkent Magyarországon. A döntést követıen a kórház az önkormányzat segítségével, és alapítványi támogatással OEP finanszírozás nélkül végez kemoterápiás kezelést, de ebben a bizonytalan helyzetben az egyik legmagasabban kvalifikált, 3 szakvizsgás orvos más intézetbe távozott. A kórházi gyógyszertár kialakítása is a legkényesebb igényeket kielégítı szinten történt meg a kemoterápiás szerek alkalmazásának elıkészítése vonatkozásában. Továbbra is indokoltnak látja az intézmény vezetése a kemoterápia Esztergomban való folytatását és finanszírozását, figyelembe véve a beteganyag nagy számát, a mentıszolgálat kapacitásának szőkös voltát, a térség betegeinek elégedetlenségét, és a jelenlegi 40 ellátóhely szőkös kapacitását. Természetesen a kezelés feltétele a szakmai megfelelıség, amely mindenkor vizsgálható, ellenırizhetı. A népegészségügyi programhoz kapcsolódó kérdéskört vizsgálva nyomatékosan hangsúlyt kell kapnia az onkológiai ellátás tarthatatlan állapotának, és az egészségügyi hatóságnak kezdeményeznie kell a szakma felé a betegellátás formájának mielıbbi határozott irányváltását. Az OEP finanszírozással kapcsolatban a kórházak teljesítményének behatárolása az ellátás szőkítését jelenti. Ez kedvezıtlen egyrészt az intézményben dolgozók foglalkoztatására nézve, másrészt a betegellátás eddigi gyakorlatára nézve is. A korábbi gyakorlattal ellentétben várólisták alakulnak ki nemcsak az elektív (választott) mőtétek, hanem a járóbeteg szakrendelések vonatkozásában is, mert nem lehet elvárni a szolgáltatótól, hogy az egyébként is nem piaci alapon mőködı finanszírozás áldozataként saját veszteségét növelve dolgozzon. Egyes szakmák vonatkozásában – ultrahang, kardiológia, gasztroenterológia – több hónapos várólista alakul ki, de az elektív mőtétek vonatkozásában ez az idı még hosszabb. Sajnálatos, hogy a lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy az egészségügyben bekövetkezı eddigi szokások megváltozása a szakmán túlmutató problémakörre vezethetı
12 vissza. A Vaszary Kolos Kórház évek óta standard alapú minıségbiztosítással rendelkezik mind a fekvıbeteg-, mind a járóbeteg ellátásban, és a megfelelıség a külsı audit szerint 92%. Selye János Kórház. Komárom Az intézmény négy alapszakmában (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nıgyógyászat és csecsemı-gyermekgyógyászat) 151 aktív ággyal, és a hozzá tartozó két diagnosztikus osztállyal városi szintő kórházi ellátást biztosít Komárom és környéke mintegy hatvankilencezer lakosa számára. Ehhez társul a tízezer fıt foglalkoztató NOKIA Ipari Park dolgozóinak akut ellátása. A kórház szakmai tevékenysége a progresszivitás I. szintjén mőködı fekvıbeteg intézmény színvonalának mindenben megfelel. Ezt a megállapítást a szakfelügyelı fıorvosi látogatások is alátámasztják. A fekvıbeteg osztályok tárgyi és mőszerezettségi ellátottsága megfelel a szakmai minimumfeltételeknek. Az országszerte megfigyelhetı szakember hiány ellenére az orvosok száma elegendınek mondható. Az orvosok többnyire több ráépített szakvizsgával rendelkeznek, ezért az egyes osztályok speciális szakambulanciákat (gasztroenterológia, kardiológia, diabetológia, reumatológia, onkológiai sebészet, gyermek-nıgyógyászat, tini ambulancia, gyermek-pulmonológia) is mőködtetnek. A belgyógyászati osztályt 2004. óta a Semmelweis Orvostudományi egyetem akkreditációs központként fogadta el, ezzel lehetıség nyílt a Selye János Kórház számára belgyógyász szakorvosokat képezni. Ez a lehetıség egyértelmően bizonyítja a belgyógyászati osztályon folyó magas színtő szakmai munkát. A sebészeti osztály orvosainak szakmai gyakorlata eléri a nagy kórházakét. Ezért érzékenyen érinti az orvosokat a további szakmai fejlıdés szempontjából a kompetencia szintek szigorú betartása. A biztonságos betegellátáshoz azonban elengedhetetlen az osztály szubintenzív kórtermének építészeti és mőszerezettségi továbbfejlesztése. Az osztály ágykihasználtságának lényeges csökkenése a fejlıdı mőtéti technika, és a rövidebb ápolási idı következménye. Ez a tény ad lehetıséget az ágyszám csökkentésére. A szülészet-nıgyógyászati osztályon az elmúlt három évben kiegyensúlyozott, egyenletes ellátás folyt. A szülések száma –az országos átlagtól eltérıen- nem csökkent, hanem stagnál. Az osztály orvosai látják el a szakrendelést és a terhesgondozást a kisbéri szakrendelıben is, de Komáromban speciális ambulanciákat (klimax-, gyermek-nıgyógyászat-, tini ambulancia) is mőködtetnek. Alkalomszerően rákszőréseket is végeznek a környezı falvakban. A terhes- patológiai eseteket, valamint a kóros szüléseket a gyıri, székesfehérvári vagy a budapesti intenzív centrumok (PIC) fogadják. A csecsemı-gyermekosztály orvosai közül hárman rendelkeznek ráépített szakvizsgával. Két gyermek-pulmonológus (gyermek-tüdıgyógyász) és egy neonatológus (újszülött) gyermekgyógyász szakorvos dolgozik az osztályon. Komárom városban külön gyermek háziorvosi ügyelet nincs. A 18 éven aluli lakosságot ügyeletben a felnıtt háziorvos nézi meg, és szükség esetén küldi tovább a kórházi gyermekosztályon dolgozó szakemberhez. Más osztályon 18 év alatti beteg nem fekszik, kivéve a nıgyógyászati ok miatt kezelt fiatalkorú kismamákat. A Mozgó Szakorvosi Szolgálatot is mőködteti a kórház a komáromi és kisbér környéki települések vegyes háziorvosi szolgálatai számára konzultációs céllal. Szakellátások: Az intézmény tíz ambulanciát és tizennyolc járóbeteg szakellátást (szakrendelést és gondozást) mőködtet. Az orvosi állásokat többnyire fıállású orvosok és fıállású asszisztensek töltik be. Másfél orvosi állás üres. Az asszisztensi állások betöltöttek. A minimumfeltételek a járóbeteg szakellátásban is biztosítottak. A tulajdonos önkormányzat a kórház épületét folyamatosan karban tartja, felújítja.
13 Az utóbbi években került sor a tetıszerkezet rekonstrukciójára, a homlokzat festésére, a belgyógyászat, sebészet és a szülészet-nıgyógyászat részleges komfortosítására, az alagsor felújítására, sürgısségi fogadóhely kialakítására, valamint lift beszerelésére a kórházban és a szakrendelıben. Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelıintézet Tata A Szakkórházban és a rendelıintézetben a szakmai minimumfeltételek megvannak. A 60 aktív belgyógyászati ágy, és a 60 kardiovaszkuláris rehabilitációs ágy a felmerülı igényeket kielégíti. A járóbeteg szakellátás óraszámai közül a diabetológiai és gasztroenterológiai szakrendelési óraszámok növekedtek, amelyekre a népegészségügyi szempontból fontos cukorbetegség, és emésztırendszeri rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt volt szükség. A Fiziotherápiás szakrendelésen indulásra készen állnak a vizes kezelések. Ezzel a szakmailag indokolt vízalatti tornát is biztosítanák a szív- és érrendszeri betegek számára. Az intézmény évek óta pályázik a fekvıbeteg osztályok komfort fokozatának javítására, de a benyújtott címzett pályázat eredménytelen volt. Újabb pályázati csatornák keresése folyamatban van. Batthyány Kázmér Szakkórház Kisbér Címzett pályázati támogatásból 2006. ıszére elkészült az új kórház. Az új épületben a betegellátás komfort fokozata magasabb lett, és számos új gép-mőszer került megvételre. Az intézmény a szakmai minimumfeltételeknek megfelel. A mozgásszervi rehabilitációs profil bıvült, és a szakmai színvonal is emelkedett. A 70 ágyas rehabilitációs osztály ágyszámának növelése indokolt lenne, mivel KomáromEsztergom megye azon három megyéhez tartozik, ahol a 10 000 lakosra jutó mozgásszervi rehabilitációs ágyak száma a legalacsonyabb, viszont a korábbi foglalkoztatottsági viszony miatt (bányászat) magas a mozgásszervi betegek száma. Az intézmény célja egy hosszú ápolási idejő rehabilitációs centrum létrehozása, amely a Közép-Dunántúli Régió szükségleteit elégíti ki elsısorban a mozgásszervi és a sérülések (balesetek) utáni rehabilitáció területén, de megfelelı kapacitással rendelkezzen ahhoz is, hogy más rehabilitációs területeken szolgáltatásokat nyújtson a változó igényeknek és szükségleteknek megfelelıen. A rehabilitációs ágyak mellett nélkülözhetetlen az aktív belgyógyászati osztályos háttér. Ennek oka egyrészt a súlyos állapotú rehabilitálandó betegek akut állapotromlásának ellátása, másrészt a Bakonyban télen uralkodó kedvezıtlen utazási viszonyok. Szent Borbála Szakkórház Kht. Dorog A 110 ágyon mőködı krónikus kórház a környezı kistérségekbıl, de Komárom-Esztergom megyén kívülrıl is fogad profiljának megfelelı – elsısorban idıs – betegeket gyógykezelés és ápolás céljából. Az intézmény magas komfort fokozatú szobákban számos kiegészítı egészségügyi szolgáltatást nyújt önköltséges hozzájárulás mellett. Ez a tevékenység hiánypótló, ezért az intézet várólista felállításával tud csak eleget tenni az igényeknek. Szakorvosi Rendelı Kht. Dorog A rendelıintézet 21 szakmában és közel 400 szakorvosi órában áll Dorog város és környéke lakosságának rendelkezésére. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges minimumfeltételekkel rendelkezik. A mőszerpark folyamatosan megújuló. 2006-ban korszerő digitális tüdıröntgen berendezés, új ultrahang készülék és szemészeti komputer került beszerzésre. Az intézmény anyagi helyzete megnyugtató. A mőködési költségek fedezetén túl tartalék képzésére is van lehetıség.
14 Terveik között szerepel a betegirányítási rendszer kiépítése, a beteg várakozási idı csökkentése és a szőrı vizsgálatok kiterjesztése. Szakorvosi Rendelıintézet Oroszlány 2003-ban befejezıdött a Szakorvosi Rendelıintézet és Ápolási Intézet teljes rekonstrukciója. A rekonstrukció során mőszakilag megújult az intézet Alkotmány út 2. szám alatti központi épülete. Tetıtér építésével a teljes mozgásszervi rehabilitációs gyógyító egység a központi épületbe költözhetett. A megüresedett telephelyen 70 ágyas ápolási intézet kezdte el mőködését. Az ápolási intézet 95 %-os ágykihasználtsággal, és stabil ápolói személyzettel mőködik. A folyamatosan magas ágykihasználtság jelzi ennek a szolgáltatásnak a létjogosultságát. Telephely megszüntetéssel szintén a központi épületbe került a védınıi-, az iskolavédınıi-, és az iskolaorvosi szolgálat is. Gazdaságossági szempontok mellett a szolgálatok számára közvetlenül elérhetıvé vált a ház nyújtotta összes szakmai, infrastruktúrális és egyéb elıny. Az elmúlt két évben bıvült a gyermek szakellátások száma, és megkezdte mőködését az országosan hiányszakmának számító gyermek-pszichiátriai rendelés. A laboratórium mőködtetése területén az országos változások következtében odavisszalépések történtek. 2004. ıszétıl 2006. ıszéig az orvosi laboratóriumi vizsgálatokat a Szent Borbála Kórház laboratóriuma végezte. 2004-ben szakmailag és anyagi megfontolásokból is megfelelınek látszott, hogy a laboratóriumi vizsgálatok nagyobb centrumokban (megalaboratóriumban) történjenek. 2006. év nyarán bekövetkezett finanszírozási változás ellenérdekeltté tette a Szent Borbála Kórház laboratóriumát többlet feladat ellátására. A szolgáltatások ellentételezésének ajánlata a szolgáltatás árát elszakította volna annak társadalombiztosítási finanszírozása mértékétıl, melyet viszont a rendelıintézet nem vállalhatott fel. Emiatt 2006. novemberétıl a rendelıintézetben újraindult a teljes laboratóriumi tevékenység. 2005. ıszén megalakult az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás. A Kistérségi Társulás a rendelıintézet vezetését bízta meg Központi Felnıtt és Gyermekorvosi Ügyelet mőködtetésével. A Kistérségi Társulás döntést fogadott el Sürgısségi Központ megvalósítására. A Sürgısségi Központ a rendelıintézet által mőködtetett orvosi ügyeleteket és a mentıszolgálat mőködéséhez szükséges létesítményt foglalná magába. Az intézet elkészíttette a Sürgısségi Központ építési tervét. Jelenleg „forráskeresés” stádiumában áll a megvalósulás. A 24 órás (folyamatos) orvosi ügyelet mőködtetésére tett indítvány nem valósult meg. A Kistérségi Társulás 2006. október 26-i ülésén a Szakorvosi Rendelıintézet vezetését bízta meg azzal, hogy készítse el a kistérség Egészségfejlesztési Tervét. Az egészségfejlesztési terv készítése folyamatban van, és két ütemben fog elkészülni. Az elsı ütem tartalmazza a térség állapot leírását, a második ütem cselekvési tervben foglalja össze az egészségügy rövid, és középtávú fejlesztéseit. Az egészségfejlesztési terv igazodni fog a megye és a KözépDunántúli Régió egészségfejlesztési terveiben megfogalmazott célokhoz. Kardirex Egészségügyi Központ Kft. Bábolna A Kardirex Kft. 2005. szeptemberétıl mőködteti az Egészségügyi Központban lévı járóbeteg szakellátásokat Bábolna város önkormányzatával kötött szerzıdés alapján. A szerzıdést 20 évre kötötte egymással a fenntartó és a szolgáltató. A Kardirex Kft. tapasztalatait és anyagi javait bevonva próbálja átalakítani, és gazdaságossá tenni az intézmény mőködését a szakmai színvonal folyamatos emelésével. A prevenció keretében Bábolna lakossága évente díjmentes komplex szőrıvizsgálaton vesz részt. Az elmúlt idıszakban a szakrendeléseket stabilizálták. A szakorvosok száma, és a szolgáltatások színvonala nıtt. A szakmai minimumfeltételekkel rendelkeznek. Központi
15 recepciót, és korszerő informatikai rendszert vezettek be. A betegforgalom az intézkedések hatására nıtt, területen kívüli betegek is felkeresték az intézetet, ennek ellenére várólista kialakítására még nem volt szükség. A szakrendelések társadalombiztosítási finanszírozása az évek folyamán országosan egyre romlik. A Kardirex Kft. 2006. évben különösen rosszul járt, mert a társadalombiztosító által megállapított finanszírozás a teljesítményt csak 2006. májusig fedezte. Ezért az intézmény vezetése megfontolandónak tartja, hogy a megnövekedett igény ellenére a jövıben csak a területi ellátási kötelezettségnek megfelelıen fogadjanak betegeket. A Bábolnai Önkormányzat 5 óra audiológiai szakrendelés befogadására pályázott a 2005. évre, amely befogadásra is került. Az önkormányzat a befogadott óraszámot átadta a Kardirex Kft-nek. A szolgáltató a szükséges átalakításokat elvégezte, a gépeket beszerezte és ÁNTSZ mőködési engedélyt is kapott, de mivel a Kardirex Kft.-vel a MEP nem kötött szerzıdést, ezért a vizsgálatokat térítéssel vehetik igénybe a betegek.
Szakorvosi Rendelı Nyergesújfalu 2004. év óta a járóbeteg szakellátások változatlan formában mőködnek. Fontos lenne a betegellátás szempontjából, ha fogászati ügyelet mőködne Esztergomban is. Ezzel a problémával többször foglalkozott a Megyei ÁNTSZ az érintett fogorvosok, az önkormányzatok, a társadalombiztosítás és az orvosi kamara bevonásával, de érdemleges eredmény nem született. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történı finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet 23.§ (3) bekezdése szerint fogászati ügyeletet lehet szervezni 50 000 fı alatti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetıség biztosításával, minimum napi négy óra helyszíni tartózkodással, vagy kizárólag munkaszüneti napokon, heti pihenınapokon, valamint ünnepnapokon folyamatos elérhetıséggel és az elıírt helyszíni tartózkodással. Az egészségügyi ellátás folyamatos mőködésének egyes szervezési kérdéseirıl szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 6. § (4) bekezdése azonban kimondja, hogy fogorvosi ügyeleti ellátás szervezése csak a fıvárosban, megyeszékhelyen, valamint megyei jogú városban legalább a heti pihenınapokon és munkaszüneti napokon – legalább 6 órás rendelési idıben – kötelezı.
MENTÉS ÉS BETEGSZÁLLÍTÁS Az Országos Mentıszolgálat 2005. április15-tıl új szervezeti formában mőködik, ugyanis létrejöttek a regionális mentıszervezetek. A KDR Mentıszervezethez Fejér-, KomáromEsztergom- és Veszprém megye Mentıállomásai tartoznak Veszprém központtal. A régióban 23 mentıállomás és egy helikopteres bázis (Balatonfüred) van. Komárom-Esztergom megyében jelenleg 7 mentıállomás található, és 24 kocsi látja el a feladatokat, melybıl 1 rohamkocsi, 3 esetkocsi, 4 KIM (kiemelt mentıegység), a többi úgynevezett mentı gépkocsi. A jelentısebb forgalmi adatokat az alábbi táblázat mutatja.
16
Mőködési-Hatékonysági Statisztika 2004-2006. Komárom-Esztergom megye
Futó mentıgépkocsik száma Összes feladat "A" jelzésü feladat -mentés -szülés -orvos utasítása nélkül -orvos utasítására l órán belüli szállitás orvos utasítására 1 órán belüli szállítás orvos utasítása nélkül Kilométerteljesítmény Késések oka Gépkocsi hiány darab perc Gépkocsi üzemképtelenség darab perc Szállítás, szervezés darab perc Mindösszesen darab perc Késési átlagperc
2004. 24 55319 16337 8261 419 4012 3645 4669 304 1238199
2005. 24 55916 16337 8261 419 4012 3645 4669 304 1238199
2006. 23 44645 20285 9272 292 3113 2920 4401 287 1059756
44 279
99 1120 1 5 6 72 106 1197 11,29245
4 143 1 29 3 27 8 199 24,875
31 78 75 357 4,76
Országos Mentıszolgálat fı célkitőzése az esélyegyenlıség növelése, amelynek alapja a mentıállomás hálózat fejlesztése, valamint az esetkocsi és kiemelt felszereléssel rendelkezı mentıegységek létesítése. • Mentıállomás hálózat: A megyében Bábolnán és Nyergesujfaluban lenne szükséges mentıállomást telepíteni annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb része (Európában 90 %-a, a megyében jelenleg mentıállomásonként változóan 68-87 %-a) 15 percen belül mentıellátásban részesüljön. A mentıállomás hálózat fejlesztéséhez önkormányzati segítség is szükséges. Komárom-Esztergom megyében a bábolnai önkormányzat a megkeresésre nem adott pozitív választ. Nyergesújfaluban a települési önkormányzat saját erıbıl átalakít egy épületet, melynek köszönhetıen 2007. évben reális esélye van egy új mentıállomás átadásának a megyében. • Esetkocsi ellátottság: a régióban az esetkocsi ellátottság nem megfelelı. KomáromEsztergom megyében Tatabányán, Kisbéren és Esztergomban üzemel 24 órás esetkocsi. Komáromban feltétlenül indokolt lenne esetkocsi létesítése. Komáromban az önkormányzat kb. 25 millió Ft értékben vállalta a mentıállomás átépítését, és az esetkocsi fogadását. Az építkezés elkészült, az épület mőszaki átadása megtörtént, így 2007. március1-jétıl lehetıség nyílik esetkocsi indításának. Az évi 50 milliós mőködési többletköltséget az OMSZ. KDR. vállalja magára. Tatabányán a rohamkocsi mellett egy esetkocsi fut. A rohamkocsin fıállású, 2 szakvizsgával rendelkezı orvos mellett kórházi szakorvosok is dolgoznak. • Egészségügyi felszereltség: az esetkocsival nem rendelkezı mentıállomások mindegyikén a 2006. évben sikerült létrehozni egy un. kiemelt mentıegységet (KIM), mely Ford gépkocsi, s felszerelése a kor követelményének megfelelı. A KIM-eken kívül a mentıkocsik 70 százalékába sikerült félautomata defibrillátort rendszeresíteni,
17 mely nagy lépés a hirtelen szívhalál elhárításában. Ki kell emelni, hogy a mentıállomások települési és kistérségi önkormányzatai jelentıs mértékben hozzájárultak az egészségügyi eszköztár bıvítéséhez. Jó példa erre Tatabánya, ahol a kistérség segítségével egy év alatt minden mentıkocsira került félautomata defibrillátor, melyhez az állomásvezetı fıorvos aktivitása is szükséges volt. Az esetkocsikon az EKG-k és lélegeztetı gépek cseréje megtörtént 2006. évben. 2006. év végén megalakult a Komárom-Esztergom Megyei 104 Mentıalapítvány. Az alapítvány támogatásra érdemes, hisz a vásárolt egészségügyi eszközök bizonyítottan javulást hoznak a helyszíni ellátásban. Kocsipark: a megye és a régió összes esetkocsija korszerő Mercedes Sprinter gépkocsi, a KIM-ek Ford gépkocsik, a Toyota mentıautókat a Fordok váltják fel. Épületek állaga: a mentıállomások épületállaga rossz. 2006. évben Esztergomban, Dorogon és Komáromban kezdıdtek el beruházások, mindhárom helyen döntıen önkormányzati, valamint pályázati forrásokból. 2007. évben várhatóan mindhárom helyen birtokba vehetjük az új mentıállomást. Létszám: az utóbbi másfél évben minden eddig be nem töltött állást sikerült betölteni. Mentésirányítás: a régióban 2006. évben három un. „mentésirányítási” pont jött létre Tatabányán, Székesfehérváron és Veszprémben. Ezekre a „mentésirányitási” pontokra megfelelı szakmai szabályozással fogadják a késıbbiekben a sürgısségi háziorvosi ügyelet hívásait is. A háziorvosi ügyeletek mindegyikével írásbeli megállapodást kötött a mentıszolgálat a feladatok átadásáról, a párhuzamosságok kiküszöbölésérıl. Sajnálatos módon a megyei kórház nem rendelkezik sürgısségi osztállyal, így az kórházon kívüli sürgısségi ellátást nem követi a kórházon belüli sürgısségi ellátás sürgısségi osztály szintjén. 2007. év legfontosabb feladata a kórházi struktúraváltás követése, hiszen a lakosság esélyegyenlıségének megırzése jelentıs sürgısségi ellátás fejlesztésével oldható csak meg. Betegszállítás: A magán betegszállítóknak még mindig nem írnak elı ellátási kötelezettséget, ami azt jelenti, hogy a betegszállítók gyakran csak a „gazdaságos” betegszállítást végzik el. Az OMSZ Alapító Okiratának megfelelıen megszüntette az un. kiséret nélküli (járóképes ülıbeteg) szállítását. Ezeket a betegeket nem kötelessége senkinek sem elszállítania a magán betegszállítókra vonatkozó szabályozatlan rendelkezések, valamint az OMSZ Alapító Okirat módosítása miatt. A feladatot végsı soron az OMSZ végzi el szabad kapacitása terhére. ÖSSZEFOGLALÁS Közismert tény, hogy hazánk lakosságának megbetegedési és halálozási mutatói az úgynevezett krónikus „nem fertızı” betegségekben - különös tekintettel az érrendszeri-, a daganatos-, és az emésztırendszeri megbetegedésekre - többszöröse az Európai Uniós átlagnak. Erre a helyzetre való tekintettel a rendszerváltozás utáni valamennyi kormány intézkedéseket hozott a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A kormányzati ciklusokon átívelı Népegészségügyi Program meghatározza a prioritásokat, az elérendı célt, a megvalósítás stratégiai irányvonalait, a konkrét akció programokat évenkénti bontásban, és a várható eredményt. A primer prevenció célja a lakosság egészségtudatos nevelése, amelynek megvalósítása a politikai szándékon kívül széleskörő társadalmi összefogással érhetı csak el. Szekunder prevencióval a már kialakult, de még panaszokat nem okozó betegségeket lehet kiszőrni. Az idejekorán felismert betegségek kezelése javítja az életkilátásokat, de egyes betegségekben teljes gyógyulást is hozhat. Jogszabály írja elı az életkorhoz kötött kötelezı szőrıvizsgálatokat, ezen kívül célzott és szervezett szőrıvizsgálatok is történnek a
18 veszélyeztetett lakosságcsoportokban. A népegészségügyi program keretén belül végzett mammográfiás és a méhnyak rákszőrés szervezésével, monitorozásával és elemzésével szakember gárda foglalkozik. Az egészségügyi ellátó rendszer átalakítása az alapellátás – mint az elsıdleges orvosi ellátás színtere - funkcionális privatizációjával kezdıdött, majd ezt követte a szakellátás átalakítása, amely jelenleg is tart. A technika gyors fejıdése következtében a betegek kórisméjének felállítása és kezelése lerövidült. Új mőtéti eljárások is azt eredményezik, hogy a jövıben kevesebb aktív ágy mőködtetésére lesz szükség. A mőtéti szakmákban megnıtt az „egynapos” beavatkozások aránya, a lakosság körében pedig nı a kultúrált kórházi elhelyezés, a magasabb komfortfokozat iránti igény. A lakosság elöregedése, és az un. krónikus,” nem fertızı” betegségek térhódítása miatt a jelenleginél több krónikus és ápolási ágy szükséges. Felértékelıdött a szakszerő rehabilitáció szerepe is. A cél egy finanszírozható, a lakossági szükségletekhez alkalmazkodó és hatékony egészségügyi ellátó rendszer kialakítása, amelynek megvalósítása a döntéshozóktól mindenek elıtt hozzáértést, a társadalom szereplıitıl pedig megértést igényel. Végezetül kiemelendı, hogy a Program egy egészség-alapú stratégiai tervezést javasolt minden tervezınek, döntéshozónak, és ilyen szemléletet javasol a térség minden polgárának. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló Program stratégiák megjelenítésével, és a stratégiákból következı célok leírásával van hivatva betölteni a szerepét. A megalkotói és elfogadói, a helyi önkormányzatok, a társadalmi és civil szervezetek, az intézmények és a helyi közösségek a Program elfogadásával hitet tettek amellett, hogy a fejlesztések tervezéséhez szervesen kapcsolni fogják – adott helyen - további egészségfejlesztési / betegségmegelızési programok tervezését és szervezését. Tatabánya, 2007. március 7. Dr. Hidas János
HATÁROZATI JAVASLAT A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés: 1. Elfogadja Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Fejlesztési Programjának idıarányos megvalósulásáról készült tájékoztatást.
Szakmai
Felelıs: Dr. Hidas János alelnök Határidı: azonnal 2. Felkéri az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel az Egészségügyi Fejlesztési Szakmai Programban foglaltak megvalósulását. Felelıs: Dr. Udvardi Erzsébet, a bizottság elnöke Határidı: folyamatos 3. Felkéri a közgyőlés alelnökét, hogy 2009. június 30-ig adjon tájékoztatást a Programban meghatározottak megvalósulásáról. Felelıs: Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke Határidı: 2009. június 30.
