A Komárom-Esztergom bemutatkozása:
Megyei
Kormányhivatal
Igazságügyi
Szolgálatának
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának tájékoztatója a pártfogó felügyelői tevékenységről
Pártfogó Felügyelői Szolgálat Az Európai Unió tagállamainak többségében érvényesülő ún. kétnyomú büntetőpolitika szerint eltérő büntetőpolitikai eszközrendszert kell kialakítani a társadalomra kiemelkedő veszélyt jelentő súlyos, és a kisebb súlyú bűncselekményekben megnyilvánuló hagyományos bűnözéssel szemben. Ez utóbbi bűnözési forma kezelésére minden európai országban kialakították a diverziós eszközöket, illetve a büntető igazságszolgáltatás rendszerén belül a szabadságvesztés kiváltására, és az enyhébb bűncselekmények kezelésére alkalmas alternatív szankcióformákat. Bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével, vagy az áldozattá válás megelőzésével. A pártfogó felügyelet végrehajtás a rabgondozásból, rabsegélyezésből az utógondozáson keresztül vált önálló feladattá. A hazai patronázs rendszer eredete az 1908. évi Büntető Novelláig nyúlik vissza, amely a próbára bocsátás intézményét vezette be a „javulékony de veszélyeztetett” fiatalkorúakkal szemben. A század tízes éveiben intézményesül a pártfogói rendszer, de az 1940-es évekig a fiatalkorúak pártfogásában a jótékonysági szervezetek játszanak meghatározó szerepet. A múlt század 50-es éveiben e feladatot a tanácsok gyámhatóságaihoz telepítik. 1970-ben került sor a fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozó hivatásos pártfogó rendszer kialakítására a 131/1970. (MK 15.) MM utasítással. A felnőttkorú elítéltek pártfogása az utógondozásból fejlődött ki. az 1975. évi 20. sz. tvr. az utógondozás állami összefogását a bíróságok feladatává tette, és a felnőtt korúakkal kapcsolatosan is létrehozta a hivatásos pártfogói hálózatot. Az 1978. évi Btk. az intézkedések között szabályozta a pártfogó felügyelet jogintézményét, s ezzel a pártfogói tevékenységet a büntető igazságszolgáltatás formális rendszeréhez kapcsolta. 1
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi, kifelé forduló szervezet, amely meghatározott helyet foglal el a bűnözés csökkentésének elérésében, a közösség biztonságának elősegítésében, valamint az elkövetők re-integrációjában.
Az alternatív szankciók fogalomkörébe tartozó büntetőjogi jogkövetkezmények a megrovás és a végrehajtandó szabadságvesztés közötti széles sávban helyezhetők el. Az alternatív (közösségi) szankciók tehát a közösségben végrehajtott, és különböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyeletet jelentenek, amelyek a re-integrációhoz szükséges támogatást is nyújtják az elkövetőnek. Az alternatív szankciók malum eleme tehát a szabadságkorlátozás, a speciális prevenciót célzó rehabilitatív hatásuk pedig a közösség reintágráló erején alapul. Az alternatív szankciók is a társadalom védelmét szolgálják, céljuk az újabb bűnelkövetés megelőzése. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések (vádemelés elhalasztása, próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés, feltételes szabadságra bocsátás, javítóintézetből ideiglenes elbocsátás) közül a legeredményesebbet választhassák, és az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, csökkentse a bűnismétlés veszélyét. A pártfogó felügyelet – mint az alternatív szankciók hatását erősítő közösségi elem egyik legfontosabb jellemzője, hogy a célok elérése érdekében széles körű együttműködés valósult meg a tartama alatt. A folyamatot ügy- és esetgazdaként a pártfogó felügyelő koordinálja. A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok előírásának lehetősége, ami a pártfogó felügyeletet egyéniesített szankcióvá teszi. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, de a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy az ügyész, illetve a bíró az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva a pártfogó által számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon. általános magatartási szabály, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Próbára bocsátás: feltételes elítélés elítélésnek az a változata, amikor a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de nem szab ki büntetést, hanem próbaidőre elhalasztja azt. A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja. A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet. 2
Vádemelés elhalasztása: Az ügyész a vádemelés helyett háromévi (fiatalkorú esetén ötévi) szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja. Az ügyész a vádemelés elhalasztásra szóló határozatában megállapítja a gyanúsított pártfogó felügyeletét, őt magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelez(het)i. Vádemelés nem halasztható el, ha a gyanúsított többszörös visszaeső. Felfüggesztett szabadságvesztés: A büntetés végrehajtásának a feltétes elítélés egyik formája, amikor a konkrét joghátrány alkalmazása további jövőbeli eseménytől függ. Alkalmazásakor a büntetőjogi felelősséget megállapítja és büntetést is kiszab a bíróság, de annak tényleges végrehajtását próbaidőre elhalasztja. Feltételes szabadságra bocsátás: a szabadságvesztés büntetés teljes tartamának kitöltését megelőző, bírósági határozaton alapul. Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélt újabb bűncselekményt nem követ el és a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megtartja, akkor a szabadságvesztés büntetés hátralévő részét nem kell letöltenie. A közérdekű munka büntetés végrehajtásával kapcsolatban a pártfogó felügyelő tevékenysége többrétű: kettős kontroll-funkciót lát el, mivel szervezi és ellenőrzi, hogy az elítélt a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tesz-e. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat fő feladata a jogszabályi feltételeknek megfelelő és a közérdekű munkára ítéltek a köz érdekében történő foglalkoztatását vállaló munkahelyek biztosítása, lehetőleg az ország minden településén. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, az ismételt bűnelkövetés veszélyét csökkentő integrációs esély megteremtése mellett el kell érnie, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és következmények mérséklődjenek. A szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből szabaduló elkövetők reszocializációja érdekében a büntetésvégrehajtási intézetekkel együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges szabadságra bocsátás előkészítésében, növekedjen a szabadságvesztést követő utógondozás hatékonysága. A pártfogó felügyelő szerepe a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében is jelentős. Az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből szabadulónak, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátottnak a társadalom védelme érdekében, az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából segítséget nyújtson a reintegrációhoz. A pártfogó az utógondozottat a Pártfogó Felügyelői Szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben, kis összegű segélyben részesítheti. Az utógondozás egyszerre szolgál szociális és bűnmegelőzési célokat is, mivel a visszaesés egyik fő oka a fenti viszonyok rendezetlensége és a kilátástalanság érzése, amelyen a pártfogó 3
az utógondozott közreműködése mellett változatni képes. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására.
A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény felbecsülhetetlen értéke a foglalkoztatás és tanulási lehetőség biztosítása, mellyel a fiatalokban – mint ahogy a fiatalok jövőképe is mutatja – kialakul az igény arra, hogy integrálódjanak a társadalomba. Mindenképpen fontos hangsúlyozni a szakmai koncepció alapját képező példamutatást és következetességet, a gyermekek számára biztosított sikerélményeket – megdöbbentő, hogy a fiatalok többsége sikereket 16-19 éves korában él meg először. A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a legkülönfélébb vitás helyzetek, konfliktusok megoldása érdekében lehet alkalmazni. A mediáció technikáját már használják polgári jog, családi jog és munkajog területén. 2007-től már a büntetőeljárásokban is lehet alkalmazni. A mediáció célja, hogy az elkövető és a sértett személyes találkozása során segítse elő a közöttük kialakult konfliktus rendezését, az elkövető szembesüljön tettének következményeivel és felelősséget vállaljon azért, a sértett pedig lelki megnyugváshoz és a neki megfelelő jóvátételhez jusson. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. §-a szerint közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény haltál okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat egyik meghatározó feladata, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és a hagyományos bűnüldözési, igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási szervek rendszerében közvetítői szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között. A környezettanulmány: a pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban bizonyítási eszköz, a beszerzése kötelező. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakóhelyét, szükség esetén iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, gyermekvédelmi gondoskodás esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, tartalmazza a családi körülményeire, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, 4
lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkoztatására, jövedelmi viszonyaira, szabadidő-eltöltési szokásaira, a bűncselekmény elkövetésekor jellemző és azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó információkat. A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít a kegyelmi eljárás során, a büntetésvégrehajtási intézet kérésére a szabadságvesztés félbeszakításának engedélyezéséhez, valamint a fiatalkorú szabadságvesztésre történő befogadásakor.
A pártfogó felügyelői vélemény: a jogintézmény, a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre. Az ügyész vagy a bíró felkérésére vizsgálni kell azt, hogy az elkövető hajlandó-e a sértett számára anyagi vagy más módon jóvátételt nyújtani és azt a sértett elfogadja-e.
Az intézményközi együttműködések bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársai több évre visszamenőleg korrekt, stabil munka kapcsolatot alakítottak ki, s ezáltal kiváló szakmai kapcsolatban állnak társszervekkel, társintézményekkel – Rendőrkapitányságok, Ügyészségek, Bíróságok, Önkormányzatok, Munkaügyi Központok, a Gyermekvédelem intézményei, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok. Továbbá szakmai kapcsolatban állunk: Esélyek Házával, Utcai Szociális Segítők Egyesületével, Máltai Szeretetszolgálattal, Vöröskereszttel, valamint a helyi polgárőrségekkel. Szolgálatunk részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, valamint a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságának munkájában.
A pályázati és egyéb szakmai tevékenység bemutatása Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság 2008. évi pályázatán a Komárom-Esztergom Megyei Igazságügyi Hivatal „KÉK-FEHÉR Ifjúsági és Információs Szolgáltató Ház létrehozása” című projektje pozitív elbírálásban részesült. Ezen bűnmegelőzési programunkat főpályázóként, együttműködő partnereinkkel valósítottuk meg (KomáromEsztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály, Petőfi Tömegsport Egyesület, Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő Szolgálat és Gyerekjóléti Központ, Mosolygós Gyermekekért Alapítvány, Tatabányai Utcai Szociális Segítők Egyesülete, Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi 5
Központ Tatabányai Kirendeltsége, Tatabánya Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás és Egyesület). A „KÉK-FEHÉR Ifjúsági és Információs Szolgáltató Ház – bűnmegelőzési modell projekt létrehozója a Komárom-Esztergom Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata – 2008. november 30. napján kezdte meg működését Tatabánya OMEGA Plaza 1. emeletén található irodájában.
Az egész programunk véghezvitele alatt szem előtt tartottuk a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia legfontosabb elveit, célkitűzéseit, melyből néhányat nevesítünk: csökkenteni kell a bűnalkalmakat, valamint azoknak a környezeti tényezőknek a hatását, hogy valaki a bűnözés vagy bűnismétlés világába kerülhet; csökkenteni kell az áldozattá válás kockázatát; elő kell mozdítani és terjeszteni kell a jogkövető magatartás kultúráját és a konfliktusok erőszakmentes elhárításának módszereit. Az Európai Unió bűnmegelőzési politikájának prioritásai a kriminalitás hagyományos területein belül a városi, a gyermek- és fiatalkori bűnözés és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. A projekt megvalósítása mellett elkötelezett partnereinken túl a program ideje alatt bővült támogatóink köre. A tapasztalatok azt igazolták vissza, hogy azok a bűnmegelőzési kezdeményezések hatékonyak, amelyeknél horizontálisan (szakmaközi együttműködés) és vertikálisan (központi és a helyi szerveződésekben) valósult meg az együttműködés. A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehetett hatékonyan reagálni.
megfogalmazott
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálatának elérhetőségei, ügyfélfogadásai: Szolgálatvezető elérhetősége: Ungváry Róbert Tatabánya, Népház u. 11. Tel.: 34/512-030; Fax: 34/512-038 E-mail:
[email protected] Központi iroda: Tatabánya, Népház u. 11. II. emelet Tel.: 34/512-030, Fax: 34/512-031 Ügyfélfogadás rendje: Hétfőtől csütörtökig 08 – 16 óráig 6
Péntek: 08-13 óráig Tatai Résziroda: Tata, Új út 8. Tel/Fax: 34/382-898 Az ügyfélfogadás rendje: Minden 2. kedd: 09 – 16,30 óráig Minden szerda: 08 – 12 óráig Minden 2. csütörtök: 13 – 16 óráig Komáromi Résziroda: Komárom, Jedlik Á. u. 8. Tel/Fax.: 34/343-404 Ügyfélfogadás rendje: Az ügyfélfogadás rendje: Kedd: 09 – 12 óráig Szerda: 08 – 16,30 óráig Csütörtök: 09 – 12 óráig Esztergomi Résziroda: Esztergom, Kossuth L. u. 13. ¼. Tel.: 33/501-405 Fax: 33/501-406 Az ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 09 – 16 óráig Kedd: 09 – 12 óráig, 14 – 16 óráig Szerda: 09 – 16 óráig Csütörtök: 08 – 12 óráig Kihelyezett ügyfélfogadások: Polgármesteri Hivatal 2840 Oroszlány, Rákóczi F. u. 78. Minden hónap 3. hétfője: 10 – 16 óráig Minden hónap 1. és 3. csütörtök: 10 – 12 óráig Kisbéri Városigazgatóság 2870 Kisbér, Perczel M. u. 40. Minden hónap 2. keddje: 10 – 16 óráig Minden hónap 2. és 4. csütörtök: 09 – 12 óráig Tömegszervezeti Székház 2536 Nyergesújfalu, Bartók B. u. 1. Minden hónap 1. és 3. csütörtök: 09 – 12 óráig Minden hónap 2. keddje: 09 – 15,30 óráig 7
Polgármesteri Hivatal Kistérségi Iroda 2510 Dorog, Bécsi út 75. Minden hónap 2. csütörtök: 09 – 15,30 óráig
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának tájékoztatója bűncselekmények áldozatai számára I. Kinek tudunk segíteni? A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződnek. A hatósági munkán túl elsőrendű feladatuk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel okokozati összefüggésben áll. Segítséget kaphat magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, emberkereskedelem áldozata, illetve aki az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. Áldozatsegítő szolgáltatásra jogosult a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja. Állami kárenyhítésre az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára csak akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. 8
A jelenlegi bűnelkövetési adatok szerint Magyarországon évente közel 220 ezer személy válik bűncselekmény sértettjévé. A tágabban értelmezett áldozatok száma azonban évente 400 ezerre tehető. Közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár.
II. Tájékoztatás A törvény rendelkezése értelmében a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény áldozatává vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapniuk az előállt helyzetben felmerülő nehézségeik megoldása érdekében. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájékoztat, ehhez nem kell az áldozatiságot igazolni. Az áldozatsegítő szolgálat nem csak a hozzá forduló ügyfeleket tájékoztatja, hanem azokat is, akiknek áldozattá válásáról más úton tudomást szerez. A felvilágosításnak ki kell terjednie - az áldozat büntetőeljárásbeli jogaira és kötelezettségeire, - az áldozatsegítés keretében igénybe vehető támogatásokra, - az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeire, módjára, - egyéb igénybe vehető ellátásokra, juttatásokra, jogérvényesítési lehetőségekre, - az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére, - az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeire, - emberkereskedelem áldozata esetén az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra és a tartózkodási engedélyre. III. Az igénybe vehető szolgáltatások 1. Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzáférjen. 2. Ha az áldozat ügyének további intézése ügyvéd általi jogi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. 3. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, 9
gyógyszer stb.). A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Az egyszeri segély számításának módjáról a törvény hosszú távon rendelkezik. Ennek figyelembevételével a 2011-ben kifizethető azonnali pénzügyi segély összege legfeljebb 85.914 Ft lehet (ez a többi számítás alapjául is szolgáló ún. alapösszeg, amely azonban évente változik).
IV. Az állami kárenyhítés A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. A kárenyhítés nem fájdalomdíj és nem jár automatikusan. Az egyösszegű vagy járadék formájában nyújtható anyagi támogatás a társadalom szolidaritását hivatott kifejezni. Ha a bűncselekménnyel okozott kár később valamilyen forrásból megtérül, akkor az állami kárenyhítés címén kifizetett összeg előlegnek tekintendő és visszafizetendő. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Jogosult továbbá az a személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, 2011-ben a 171.828 Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. A törvény hosszú távon előírja azt a differenciált számítási módot, amellyel a kárenyhítés összegét kalkulálni kell. Járadék típusú kárenyhítés a sértett 6 hónapot meghaladó keresőképtelensége esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra. A havi járadék maximális összege az alapösszeg, 2011-ben 85.914 Ft lehet. Az egyösszegű kárenyhítés a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kár – teljes vagy részbeni – megtérítését célozza, mértéke a tényleges kárral arányos, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse, azaz 2011-ben maximum 1.288.710 Ft lehet. (Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő az időközben más forrásból – pl. biztosításból, elkövetőtől – megtérülő összeg.) V. Az áldozatsegítő szolgálatok eljárása Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető. A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntetőeljárás adatairól szóló igazolást. Ezt az igazolást szükség esetén az áldozatsegítő szolgálat szerzi be. A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. A kérelmet – az egyéb iratokkal együtt – bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál elő lehet terjeszteni. 10
Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt követő öt napon belül lehet folyamodni. Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - az igazolás beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt. Egyidejűleg tájékoztatja az azonnali segély igénybevevőjét az esetleges későbbi visszafizetési kötelezettségéről. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül lehet előterjeszteni. Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet folyamodni. (A törvényben felsorolt kivételes esetekben ez az idő hosszabb is lehet.) A kérelem elbírálása két szakaszból áll. A támogatási eljárásban a megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat közreműködik a szükséges iratok, adatok, dokumentumok összeállításában. Az állami kárenyhítésre vonatkozó érdemi döntéseket egyetlen szervezet, a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata hozza meg. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatoktól beérkező vagy közvetlenül ide benyújtott dokumentáció teljességéről és befogadásáról a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata nyolc napon belül dönt, és haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az érdemi határozathozatal várható időpontjáról. A törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárások illeték- és díjmentesek, annak érdekében, hogy az áldozatok a szolgáltatásokat jövedelmi helyzetüktől függetlenül, minél szélesebb körben vehessék igénybe. Az áldozatsegítő osztályok feladata továbbá, hogy az együttműködés keretében figyelemmel kísérjék az áldozati jogok érvényesülését, továbbá kapcsolatot tartsanak a törvényben felsorolt intézményekkel. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy kérelmeiket, panaszaikat előterjeszthetik illetve felvilágosítást kérhetnek személyesen, nyitvatartási időben dr. Gulyás Renáta osztályvezetőnél és dr. Gazdag Viktória ügyintézőnél, valamint postai úton, faxon vagy emailen az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Cím: 2800 Tatabánya, Előd vezér u. 4. Levélcím: 2800 Tatabánya Pf.:1423 Telefon: 34/512-790, Fax: 34/512-791 E-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: hétfőn és csütörtökön 9-13 óráig, kedden 13-16 óráig, szerdán 13-18 óráig Nyitvatartás: hétfőn, kedden, csütörtökön 8-16 óráig, szerdán 8-18 óráig, pénteken 8-14 óráig Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy szükség esetén kérelmeik megfogalmazásában, a formanyomtatvány kitöltésében munkatársai segítséget nyújtanak.
11
Kollégáink kihelyezett ügyfélfogadást tartanak minden hónap második péntekjén 9 és 12 óra között Esztergomban, az Igazságügyi Szolgálat területi irodájában (2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 13. ¼.)
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója
A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és az esélyegyenlőség eszméje iránti elkötelezettség az állam feladatává teszi, hogy garantálja a jogegyenlőséget, gondoskodjon a kiszolgáltatottak, valamint a jogaikban megsértettek védelméről.
Az esélyegyenlőség megteremtése jogállami kötelezettség; biztosítani kell, hogy mindenki felléphessen jogai védelmében, valóságos lehetősége legyen jogai érvényesítésére, és az ehhez szükséges segítséget megkapja.
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat célja, hogy a szociálisan, anyagi helyzetük miatt vagy más okból rászorulók számára szakszerű és személyre szabott támogatást nyújtson jogai megismeréséhez, érvényesítéséhez, jogvitái megoldásához. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) új alapokra helyezte az állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új állami szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosítását jelenti. A törvény célja az volt, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek. 12
Magyarország – a többféle európai megoldás közül – azt a rendszert választotta, melyben egy állami szervezet dönt anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek. Az új szervezet, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az Igazságügyi Hivatal egyik szakszolgálataként kezdte meg működését 2004. április 1-től. A rendszer 2008. január 1-től komplexebbé vált: ettől az időponttól kezdve a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet is a Szolgálat biztosítja a rászorulók számára. A jogszabályi változás pozitív eleme mind a felek, mind pedig a bíróságok tekintetében, hogy a perbeli képviselettel összekapcsolható a per előtti tanácsadás. További eredmény a bíróságok tehermentesítése, a felesleges, vagy előreláthatóan eredménytelen igényérvényesítések számának csökkenése. Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások – az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében – jelenleg a következők: a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés; b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által; c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által. A szolgálatok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. A jogi segítségnyújtási rendszer egyik fő jellemzője, hogy az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt az ország területéről mind peren kívüli ügyeikben, mind pedig a képviseletük ellátására. A most hatályba lépő változások nem jelentik a jogi segítségnyújtás reformjának befejezését; a folytatással kapcsolatos feladatokról szóló 2179/2007. (X. 10.) Kormányhatározat előírja a kirendelt védői intézményre és az egyes közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó új típusú jogi képviselet bevezetésének előkészítését. A jogi segítségnyújtási támogatások I. Peren kívüli ügyek A jogi segítő peren kívül ad tanácsot, illetve szerkeszt beadványt, egyéb iratot
minden olyan jogvitás ügyben amelyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén a keresetlevelet is elkészíti); 13
mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és foglalkoztatási, közüzemi-díj tartozás, végrehajtási ügyek, stb); ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás; bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges a szakjogászi közreműködés; polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges a segítség; folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez a jogvita peren kívüli lezárásához ez szükséges, feltéve, hogy az eljárásban a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, és pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokot.
Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben, valamint ingatlan adásvételi szerződésekben, ez utóbbi alól azonban van két kivétel:
a lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, illetőleg az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet.
II. Peres ügyek Polgári peres és nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél, míg a büntető eljárások bírósági szakaszában a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletét – a jogi segítségnyújtás keretében, a Jst.-ben szabályozott eljárásban és feltételekkel – a jogi segítségnyújtó szolgálatok biztosítják, és annak költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli. Főszabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására az ügyfelek adnak meghatalmazást a jogi segítőnek, a kirendelésre kivételesen kerül sor. A jogi segítségnyújtás reformjával a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a jelenlegi, kirendelésen alapuló ügyelosztást felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés. III. Határon átnyúló ügyek Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújtunk:
az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más uniós államok bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.
Magyarország angol és magyar nyelven fogad kérelmeket. Rászorultsági feltételek I. Peren kívüli ügyekben 14
1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki
aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt, vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt, családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
b) akiknél a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2011-ben 28.500 forintot); c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a minimálnyugdíj 150%-át (2011-ben 42.750 forint); d) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 171.828 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a). 2. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 85.914 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a). II. Peres ügyekben 1. A pártfogó ügyvéd díját – ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet – az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki
aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt, vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt, családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
b) akiknél a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2011-ben 28.500 forintot);
15
c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a minimálnyugdíj 150%-át (2011-ben 42.750 forint); d) ha a felet tárgyi költségmentesség illeti meg; e) azon személy esetében, akit a bíróság személyes költségmentességben részesített.
2. A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi a) azon rászorulók esetében, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 85.914 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a); b) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 171.828 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a); c) ha a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg. A támogatás iránti kérelem előterjesztése A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A nyomtatvány beszerezhető a megyei (fővárosi) hivatalokban, illetve letölthető a világhálóról (www.kih.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes. A jogi szolgáltatás igénybevétele A peren kívüli jogi szolgáltatást (tanácsadás, iratszerkesztés) nem a megyei (fővárosi) kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek). A peres eljárásokban jogi képviseletet azonban nem minden jogi segítő láthat el: pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, akinek van ügyvéd megbízottja. Az engedélyező határozat birtokában az ügyfél megkeresi az általa kiválasztott jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék az Interneten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálat honlapján (www.kih.gov.hu) érhető el. Természetesen a megyei (fővárosi) kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai is bármikor tájékoztatást adnak a névjegyzékben szereplő jogi segítőkről. A jogi segítség gyors és hatékony intézése érdekében feltétlenül indokolt a jogi segítővel előzetesen időpontot egyeztetni.
16
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Címe: 2800 Tatabánya, Előd vezér u. 4. Pf.: 1423. Telefonszáma: 34/512-790, fax: 34/512-791 Ügyfélfogadás ideje: hétfő: 900-1300, szerda: 1300-1800, csütörtök: 830-1200 Kihelyezett ügyfélfogadások: Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106. minden hónap első keddje 830-1200 Komárom, Jedlik Á. u. 8. minden hónap második keddje 1300-1600 Esztergom, Kossuth L. u. 13. I/4. minden hónap második péntekje 900-1200 Oroszlány, Fürst S. u. 25. minden hónap első péntekje 900-1200
17
