A Kolozsvári Waldorf Óvoda és Iskola magyar tagozatának újságja

A Kolozsvári Waldorf Óvoda és Iskola magyar tagozatának újságja www.waldorfcluj.ro/newsletter

2013. április 4. │ 4. szám

Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kísértek. Bükkök, gyertyánok, égerek. Fenyők is. Az égig értek. (Áprily Lajos)

1│

Kikelet WALDORF AZ EMBERSZERETET HATALMA Waldorf-pedagógia, Waldorf iskola Közvetlenül az első világégés utáni években Rudolf Steiner, osztrák származású német gondolkodó kidolgozza a „Társadalmi szervezet háromosztatú jellegének” elméletét: úgy, ahogy egy politikai államban csak a jogállamiság elve tudja biztosítani a hatalom törvényhozói, végrehajtói és jogi funkcióinak szétválasztását, hasonlóképpen el kell különíteni, autonóm irányítás alá kell helyezni a szellemi, gazdasági és jogi tevékenységet. Csak így biztosíthatók azok a feltételek, melyek megóvják a társadalmi lét három alapvető területét attól, hogy ne hasson rájuk torzítóan az érdekek interferenciája, és ne károsodjanak miatta. A szellemi élet legfőbb küldetése az, hogy teljességükben fejlessze az emberi képességeket, és hogy tekintetbe vegye az egyéni szellemi szükségleteket, a szabadság körülményei között. Közvetlenül ehhez a fő feladathoz kötődik az oktatás irányítása és megszervezése is. Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár stuttgarti tulajdonosa fellelkesedve a steineri eszméken, munkaidőn belül, tanfolyamokat szervezett saját alkalmazottainak. Később, a munkások óhajára, közös anyagi erőfeszítések alapján, 1919 szeptemberében beindul az első Waldorf-szabadiskola, természetesen Rudolf Steiner irányításával. Ennek létrejötte és működése nem gazdasági, avagy állami érdekeknek, hanem kizárólag padagógiai elveknek köszönhető: az emberré nevelés folyamata, melynek központjában mindig a gyermek fejlődésével kapcsolatos tevékenységi területek állnak, az önálló nevelő, aki kizárólag a tanári és szülői közösség előtt felel munkájáért.

2013. április 4. „Mi az iskolázás célja? Az-e, hogy a gyereket hozzászabjam – hozzáfaragjam – a társadalom, a felnőtt világ jelenlegi (pillanatnyi) elvárásaihoz? Más képre váltva: „tiszta lapnak” tekintsem-e, amire lényegében azt írok, amit akarok? Vagy pedig az a cél, hogy kibontakozásához segítsem a mindig egyszeri, egyedi gyermeki individualitást, kedvező körülményeket teremtsek számára, amelyben cselekvéses képességeit ugyanúgy ki tudja bontakoztatni, mint érzelmi intelligenciáját, szociabilitását ugyanúgy, mint intellektuális képességeit? És közben megőrzi kíváncsiságát – érdeklődését – a világ és az ember dolgai iránt, valamint hozott kreativitását, vállalkozó kedvét.” Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán: a Waldorf?)

Az iskola hamarosan az érdeklődés középpontjába került, Európa és Amerika-szerte más, hasonló intézmények jöttek létre. Általában tizenkét osztályos iskolák, óvodákkal működnek együtt, de akár diákotthonok, szabadidős központok vagy más hasonló jellegű intézmények is csatolhatók hozzájuk. A válogatás nem felvételi vizsga, tudás vagy a szülők társadalmi helyzete alapján történik. A szakemberekből álló bizottság elsősorban a gyerekek egészségét és iskolaérettségét vizsgálja meg. A Waldorf-iskolákban egyetlen osztálytanító veszi át az induló első osztályt és kíséri végig, nyolc éven keresztül. Ennek a pedagógusnak a legfőbb feladata az alapismeretek oktatása, melyek keretében két-öthetes szakaszokban tanítják a különböző tantárgyakat. Az osztálytanító irányítja a különböző tantárgyak integrálását és elejét veszi a túl korai szakosodásnak, mely veszélyeztetné az ismeretek egységességét. A pedagógusnak naponta együtt kell készülnie és tanulnia tanítványaival, ahhoz, hogy otthonosan mozogjon az új anyag terén. Tehát ehhez a munkához igen széles látókörű, sokoldalúan felkészült padagógusra van szükség, aki nem végez rutinmunkát. A IX–XII-osztályokban, abban a korban, amikor az ifjak már más jellegű társadalmi kapcsolatokat is felépítenek, az alaptantárgyakat szaktanárok tanítják. A tanulás mellett legalább ugyanakkora jelentőséget tulajdonítanak a művészi és gyakorlati tevékenységeknek is. Az osztálytanító mellett egy szakmai közösség is működik állandó jelleggel a sport, zene, kézművesség terén. A Waldorf-iskolák nem ismerik a formális vizsgáztatást. A tanárok a szóbeli didaktikus tevékenység mellett figyelemmel kísérik a gyerekek által összeállított ún. „epocha-füzeteket”, valamint a szülők állandó szóbeli visszajelzést kapnak gyerekeik tevékenységéről. Minden gyerek fejlődéséről kialakított képet a pedagógus évente írásbeli jellemzésben foglalja össze, melyet a szülőknek címez, a gyerekek pedig ún. „bizonyítványverset” kapnak. Mivel az érdemjegyek hiányoznak, a gyermek soha nem külső kényszerítő erő hatására tanul, hanem kizárólag belső motiváltság, érdekeltség alapján. Ezért az oktató leglényegesebb feladata, hogy olyan módszerrel, olyan stílusban adjon elő, mely felkelti a tanítványai érdeklődését. (Bihari Napló, 1993. június 18.)

│2

Kitti (másodikos korában:)

127. zsoltár Ha az Úr nem építi a házat, Hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümülcse jutalom. Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét: nem szégyenül meg, ha ellenségeivel van szóváltása a kapuban.

Kikelet

2013. április 4.

ISMERJÜK MEG EGYMÁST! MARCETI BÁCSI Ki ne ismerné ezt a nevet???? Hiszen az iskola nem is lenne az igazi nélküle. A reggeleink sokkal mosolygósabban, könnyebben indulnak, ha valaki kedvesen szól hozzánk, esetleg megkérdi, hogy vagyunk, vagy megveregeti a vállunk. Ő Marceti bácsi. Mindenki tudja róla, hogy kedves, melegszívű és nagyon szereti a gyerekeket. De tudtátok-e róla, hogy beszél törökül? Vagy azt, hogy a felesége magyar? Mi sem tudtuk! Ezért döntöttünk úgy, hogy megkérjük, meséljen az életéről. Több mint egy órán át mesélt Marceti bácsi, és ahogy telt az idő, egyre érdekesebbé, kalandosabbá és széppé vált a történet. Mielőtt ide került volna az iskolába dolgozni, nagyon sok helyen megfordult már. 40 éve dolgozik s ezidő alatt szakács is volt, lakatos is, gyárban is dolgozott. Mindebben a közös vonás az volt, hogy bárhol is volt, becsületesen, lelkiismeretesen végezte a munkáját. Így történt, hogy annak ellenére, hogy szakképzetlen munkásként kezdte az egyik munkahelyén, 4 éven belül már Törökországban képviselte a céget. Ott tanult meg törökül. S annak ellenére, hogy nagyon tetszett neki Törökország, úgy emlékszik vissza, mint az élete egyik legnehezebb időszakára, hiszen kisfia akkor volt 3 éves és állandóan hiányzott neki. Ugyancsak itt történt vele egy olyan esemény, amely az egész életfelfogását megváltoztatta. Éppen buszon utazott, Szíriába szeretett volna átmenni és a buszon meglátott egy lányt. Az öltözete, viselkedése alapján egyből rájött, hogy nem odavalósi, ám nem szólította meg, hiszen akkoriban, azon a vidéken nem volt szabad lányokat, asszonyokat megszólítani az utcán. Amikor a határhoz értek, Marceti bácsit is, a lányt is behívták a határőrök, hogy kikérdezzék. Marceti bácsi addigra már jól beszélt törökül, de a lány nagy gondban volt. Egy kicsit tudott ugyan angolul, de az nem volt elég ahhoz, hogy megértesse magát. S miközben kereste a szavakat angolul, véletlenül becsúszott egy ÉS a beszédébe. Erre figyelt fel Marceti bácsi és rögtön megkérdezte, hogy magyar-e? Rögtön kiderült, hogy nemcsak hogy magyar, de ő is kolozsvári. Ekkor jött rá Marceti bácsi, milyen fontos sok nyelvet ismerni. Az ő szavaival élve: „Ahány nyelvet ismersz, annyi ember vagy!” No és akkor térjünk rá a kérdésekre, amelyeket az elsősök állítottak össze Marceti bácsi számára:  Mióta dolgozik az iskolában? 7 éve.  Szeret itt dolgozni? Miért? Nagyon megszerettem ezt az iskolát, mert kedves, meleg környezetet teremt. Ide a gyerekek, szülők, tanárok jókedvvel járnak és egy közösséget alkotnak. Szeretek ehhez a közösséghez tartozni. Vakációban alig várom, hogy megkezdődjön a tanév és újra megteljen zsivajjal az épület.  Szereti a gyerekeket? Nagyon szeretem a gyerekeket. Mivel, sajnos, nekem még nincs unokám, mindenikben a saját unokámat látom. Éppen ezért úgy is kezelem őket, kedvesen beszélek velük, megpróbálom megoldani a kisebb-nagyobb problémáikat és igyekszem arra tanítani őket, hogy a legfontosabb dolog a világon az összetartás. (Miközben mesél, szerényen mosolyog a bajusza alatt és hozzáteszi: Úgy érzem, a gyerekek is tudják, hogy szeretem őket, s ezért ők is szeretnek engem.)  Örül, hogy mindig nála lehet a csengő és csengethet? Igen.  Azért örülök, mert tudom, hogy a gyerekek is örülnek, amikor csöngetek. Jobban szeretek kicsengetni, mert olyankor sok mosolygós arcot látok. A becsengetés mindig kicsit szomorúbb, mert gyakran megtörténik, hogy a gyerekek nem fejezik be az elkezdett játékot, ezért lógó orral indulnak az osztálytermek felé.  Mivel foglalkozik órák alatt? Órák alatt általában megjavítom azt, ami elromlott, vagy megpróbálok megoldani különböző problémákat, amelyekkel a tanárok bíznak meg.  Elfárad napközben? Szeretne délben szundítani egyet? Annak ellenére, hogy minden reggel háromnegyed ötkor kelek, úgy érzem, nem fáradok el. Ez egy kellemes, jótékony fáradtság, ami nélkül nem is tudnám elképzelni az életem.  Mit üzen a gyerekeknek, szülőknek, tanároknak? Minden gyerek egyedi és megismételhetetlen. Ott szunnyad benne a sok tehetség, érdeklődés, tettrekészség. Mi a mi dolgunk? A felnőttek dolga? Az, hogy rávezessük őket a megfelelő útra, amelyen sikerül kibontakozniuk, kialakul a személyiségük. A gyerekeknek pedig azt üzenem, hogy ne felejtsétek el: a legfontosabb dolog az, hogy ti EGY CSAPAT vagytok! Össze kell tartanotok, meg kell oldanotok a kisebbnagyobb összezörrenéseiteket. Az életben a legfontosabb dolog az, hogy igazi közösséggé kovácsolódjatok, akik majd később, ha befejezték az iskolát és elszóródtak a világban, mindig számíthatnak egymásra és szeretettel gondolnak majd vissza az itt töltött évekre. Mesi tanci és az elsősök

Misi, I. oszt.

KIRE GONDOLTUNK? Az alábbi mondatokban egy-egy gyerek nevét rejtettük el. Megtalálod? A MATADOR SIKERESEN KIVÉDTE A BIKA TÁMADÁSÁT. JÖVŐRE BIZTOSAN ELMEGYÜNK A TENGERRE. EZ A KANAPÉ TIZENKÉT SZEMÉLYES! (hűha!) MAMA, VIDD A KERTBE AZ ALMÁKAT! EZ A BOR CSAK HIDEGEN JÓ! KAMIL KALAPOT VÁSÁROLT A BOLTBAN. AZ ÉJJEL ERRE GEPÁRD NYOMOKAT LÁTTAM! A FALU CAMMOGÓ ÖREGEI KIÜLTEK A PADRA. EZ A KASZA BIZTOSAN NAGYON ÉLES! ANDRIS ÉS EDE DULAKODTAK EGYMÁSSAL.

A megfejtést nevetekkel együtt betehetitek a folyosón lévő ládikóba.

3│

Kikelet

2013. április 4.

MESTERSÉGEM CÍMERE – szülők rovata Afrikai kaland Amikor Afrikára gondolunk, nagyon különböző dolgok jutnak eszünkbe: sivatag, dzsungel, szafari (benne sokféle állat), fekete bőrűek és törzseik, észak-afrikai tuaregek (nem a Volkswagen), vagy Rejtő Jenő olvasmányainkból ismert idegenlégiós történetei. Sajnos sokakban Afrika betegségekkel (különösen az AIDS-szel), szegénységgel, háborúkkal társul. Tulajdonképpen mindez meg is van Afrikában, hiszen egy hatalmas földrészről van szó, amelyen 54 különböző ország található. A turistaparadicsom Tunéziától, Egyiptomtól, Kairó és Lagos világvárosoktól egészen a legszegényebb Szomáliáig és Malawi-ig, vagy a gyémántjairól híres Dél-Afrikai Köztársaságig nagyon nagy a szórás. Munkám során megadatott, hogy többször eljussak Afrikába, voltam néhányszor Kenyában és egyszer Tanzániában és Egyiptomban. Tisztázzuk hát először is, hogy mi a munkám. Egy nemzetközi fejlesztési és segélyezési szervezetnek (Dorcas Aid International) vagyok a romániai igazgatója. Célunk a szegénység elleni küzdelem, a hátrányos helyzetűek megsegítése és a méltányosság támogatása. Ebben a vonatkozásban a konkrét segítségen kívül (ez lehet étkeztetéssel, ruházkodással, oktatással, lakásminőség-javítással, vízellátással, egészségüggyel kapcsolatos), igyekszünk felhívni a figyelmet környezetünkben arra, hogy a világban élő nélkülözők támogatása mindannyiunk felelőssége. Persze elsősorban a közvetlen környeztünkben élők felé tartozunk felelősséggel, de az sem hagyhat érzéketlenül, hogy vannak olyan részei a világnak, ahol egy gyerek egy nap alatt annyi vízhez jut, mint amennyi teát visz uzsonnára egy gyerek nálunk. Vagy, hogy vannak olyan helyek, ahol a vízhiány miatt a gyerekek nem moshatnak kezet, megbetegszenek és nagyon sokan emiatt meg is halnak. Hogy kerültem tehát Afrikába? Mivel a szervezetnek, ahol dolgozom, van egy kiterjedt kenyai munkája, lehetőséget kaptam, hogy oda utazzam, megnézzem, hogy milyen is a valós helyzet, hogyan probálnak segíteni afrikai kollégáim az ottani szegényeknek, és ha lehet, vigyek magammal néhány erdélyi kalandvágyó barátot, hogy őket is „megfertőzzem” a segíteni akarás érdekes vírusával (ez kevesbé veszélyes vírus, mint a mostanában dúló influenzát okozó vírusok, sőt ez egy hasznos vírus). Így is történt. Legutóbb 2012 februárjában jártam Kenyában, akkor egy kis Viktória-tavi szigeten, Rusingán töltöttünk néhány napot egy csapat vállalkozó szellemű baráttal. Mit is láttam és tanultam Afrikában? Nagyon tanulságos volt látni, hogy noha az ottani gyerekeknek nincsenek tanszereik, megis milyen lelkesen vesznek részt az órákon, mert úgy gondolják, hogy a tanulás jó (!) és az egyetlen út a szegénységből való szabadulásra. Tanáraik találékonyan oldják meg a tábla és más szemléltető eszközök hiányát. Ilyen például, amikor a sárból tapasztott terem falát megvizezik, majd egy pálcával írnak a puha sárfalra. Ha újra akarják használni a „fal-táblát” egy sima fadarabbal elsimítják rajta a sarat és máris (újra)használhatóvá válik. Érdekes volt látni, hogy az ottani óvodás-kisiskolás gyerekek, amikor a betűket tanulják és ezeket állatnevekkel kötik össze, teljesen más állatokat használnak, mint mi: számukra az olyan állatok mint a nyuszi, róka, farkas vagy medve teljesen ismeretlenek, helyettük természetes a rinocérosz, víziló, sakál, pávián, zsiráf, zebra mindennapos jelenléte a környezetükben. Több olyan iskolában jártam, ahol az általunk vitt labda volt az első, ami nem kézzel, papír- és szövethulladékból összecsomózott labda volt, mint az övék. Érdekes volt látni, hogy mennyire lelkesek, hálásak és áldozatosak az ottani szegények, amikor arról van szó, hogy tegyenek valamit a saját helyzetük javítására. A szafari... Azt is elárulom, hogy aki eljut Kenyába, az nem hagyhatja ki a szafarit sem. Igaz, hogy az afrikai útjaim mind a munkámmal voltak kapcsolatosak és el is jutottam olyan helyekre, ahová turisták sohasem jutnak el, mégis mindig volt időm arra (persze a velem lévő csapat sem hagyta volna ki semmi pénzért), hogy megcsodáljam egy pár napos szafarin (ami a helyi Swahili nyelven azt jelenti, hogy utazás, expedíció) Afrika csodálatos állatvilágát. Lélegzetelállító élmény oroszlánokat, elefántokat, párducokat, antilopokat, zsiráfokat (és még rengeteg állatfajtát) látni a saját környezetükben, szabadon – úgy, hogy közben az ember van tulajdonképpen „bezárva” egy autóba. Afrikát látni, megismerni csodálatos élmény, megkockáztatom: életreszóló. Benne van egy kicsit mindaz, amit az elején említettem: szegénység, betegség, sokféleség, de ott van a csodálatos állatvilág, a fantasztikus bizalom, nyitottság és szeretet az emberek részéről. Aki egyszer ott járt, visszavágyik oda: vagy segíteni, vagy csak úgy ott lenni és élvezni egy számunkra elfelejtett vagy soha nem is ismert létformát, vagy utazni a végtelennek tűnő szavannán... Daray Attila Judit és Marci, elsős ikrek apukája

│4

Kikelet

2013. április 4.

FARSANG

OVIS FARSANG Nagy volt az előkészület az idei óvodás farsangra (február 8.), hiszen nem kis dologra vállalkoztunk: a két csoport együtt ünnepelt, játszott, énekelt aznap, és együtt kapdosták le a csalicérnáról a fánkot. Az orrocskák hegye, ahogyan aznap odakint a domboldal is , megtelt porcukorral, de se Péter Pán, se a boszi, de még Veres király se bánta, mert utána jól lehetett kacarászni... Kedves meghívottunk Földanyó volt (Nistor Krisztina óvó néni), aki meséjével, játékával varázsolta el a gyermekeket. Mi óvó nénik sem ültünk tétlenül: csírákként, rügyekként segítettünk Földanyónak . Egy szónak is száz a vége: reméljük, a hagyomány folytatódik, mert jó móka volt együtt lenni! Március 1-én, a tavasz első napján a Szivárvány csoport vendégül látta a román csoportosokat, együtt csalogattuk románul, magyarul a napocskát az égre, majd kicsereberéltük az egymásnak készített márciuskákat. Közelítünk... Eszter óvó néni (Szivárvány csoport)

SZÜLŐK FARSANGI BÁLJA Február 2-án , szombaton került megrendezésre , immár harmadik alkalommal, a közös román–magyar szülői farsang. Bár sokan betegedtek le azidőtájt, azért így is – még ha sokan félárbocosak is voltunk – megtelt az étterem vidám hangulattal, jó zenével és sok kedves (ál)arccal. Nem kellett bohócot bérelnünk, került szórakoztató figura is a román 0. osztályos szülők közül, aki látva, hogy milyen sokan öltöztek orvosnak, szüntelenül „rosszul lett”, és repülő sóért kiáltozott. Jött is az Doftorkisasszony Filep Laci személyében, és jól elintézte egy kis szúrópróbával ... Amikor már nagyon nagy volt a baj, papot hívtunk (Pauletti Tomi). A Zöld Konyha jóvoltából finomabbnál finomabb salátákat lehetett közben kóstolgatni, illetve az otthonról hozott ebbőlabból. Étvágy is, tánckedv is volt elég. Díjosztás is volt. A pálmát, illetve egy-egy liter finom borocskát az Avatar-házaspár, a Doftorkisasszony és Lassú Víz dakota lány vihette haza jelmezéért. Tolnai Eszter (ovis, elsős és V.-es anyuka)

5│

Kikelet

AZ ISKOLÁSOK IS ELKERGETTÉK A TELET... A teremben zene ment és csirkecombos ropi illata terjengett. Az asztal finomabbnál-finomabb süteményekkel és italokkal volt tele. A terem tele volt állatokkal, görögökkel, istenekkel, indiaiakkal, múmiákkal, sőt még egy cigányasszony is akadt. Nagyon jót mulattunk és játszottunk! 12 órától az udvaron pedig Farsang Dömét égettük, kinek jelképével elkergettük a telet és azokat a rossz dolgokat, amelyeket papírra írva vele együtt elégettünk. Áron, a IV. M tanító bácsija sokat bohóckodott, énekeltünk és a román osztályok tanulói is csatlakoztak hozzánk. Nagyon élvezték a farsangtemetést, meg is örökítették fotókkal, rövidfilmekkel. Nagyon jól éreztük magunkat, és remélem, hogy jövőre is megszervezzük a farsangtemetést. Borcsa, IV. osztály

│6

2013. április 4.

Kikelet

2013. április 4.

OVIS ÉLET

Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. (József Attila: Eszmélet)

M. Sofi, ovi

Ovisok aranyköpései Rozi beszélget Ákossal: Rozi: De nekem anya úgyis megígérte, hogy epertortám lesz! Ákos: Eper, ebben a farkasordító hidegben? * Palkó és Bence csevegnek: Palkó: Amikor megnősz, Bence, te is meg kell majd nősüljél! Ki lesz a feleséged? Bence: Háát… Palkó. Palkó: Azt nem lehet. Lánynak kell lennie. Bence: Akkor…. a lányctalpas traktor. * Kláris: - Mama, amikor te megszülettél, kicsi néni voltál? – Mámszu, veszel nekem egy olyan sziporkázó szipókát? – Szépszakasztal... * – Ce spun luptătorii? – ?? – Hangar. * K. Eszter és családja párbeszéde: Anya: Milyen jó lesz locsizni az uszodában! Eszter az édesapjához: Apa, képzeld, megyünk locsodába!

M. Sofi, ovi

Kláris, ovi

7│

Kikelet

2013. április 4.

TI ÍRTÁTOK TI ÍRTÁTOK (és rajzoltátok...) Kicsi a bors, de erős: az elsősök kincseiből: A felhők Menjetek felhők, utazzatok szépen! Már az eső is véget ért régen. Elutaztak a felhők, s kisütött a nap, Felszáradt a föld is egy pillanat alatt. Rebi

A bátor nyúl

Áron, I. oszt.

Volt egyszer egy bátor nyúl. Ott élt az erdőben. Arra járt tíz farkas s étvágyuk támadt egy kis nyúlhúsra. Bekerítették, de a nyúl nem rettent meg. Egyet suhintott a varázsvesszőjével, s mind a tíz farkas káposztává változott. Akkor a bátor nyúl füttyentett egyet, mire előjöttek az erdőből a nyulak és nagy lakomát csaptak a káposztából. Péter

Bea, II. oszt.

│8

Csenge, II. oszt.

Kikelet

2013. április 4.

TI ÍRTÁTOK (folyt.) A harmadikosok nyelvtan epochája versbe szedett tanulsággal zárult....  Szorgalmas szavak Van nekem egy piros váram – a szavak szép szobákban, abban laknak harminchárman. Minden reggel fogat mosnak, szorgalmasan dolgozgatnak. – Örülünk, hogy itt vagyunk, piros várban lakozunk! Tudod-e, hogy kik vagyunk? Orsi Cselekvések Szorgalmas szavaim körém gyűljetek, szépen rám figyeljetek! Sürögjetek-forogjatok, szaporán munkálkodjatok! Cselekedjetek, alkossatok, szeressetek! És ha nagyon elfáradtatok, csendesen lepihenhettek!

Hanni, III. oszt.

Ilka Ügyes szavak Szorgalmas szavak vagyunk, dolgozunk, munkálkodunk. Mindig készen leszünk, Ha valamit tenni kell, veled megyünk! Matyi Az este Alszom, alszom, álmodom, jó nagyokat horkolok. Reggel pedig felkelek, iskolába elmegyek.

Kopi, III. oszt.

Kopi A szorgalmas szavak Mi vagyunk a szorgos szavak, piros vár a házunk. Egész nap csak sürgünk-forgunk, ha kell segítünk, ha nem, pihenünk! Kitti Szorgalmas szavak Itt van most a piros vár, abban laknak a szavacskák. Egytől-egyig szorgosak, az egyik tesz, a másik vesz, ilyennek ismerd a szorgos igéket! Hanni

Szénia, III. oszt.

Matyi, III. oszt.

9│

Kikelet

2013. április 4.

TI ÍRTÁTOK (folyt.) Az alábbi munkák negyedikesek tollából származnak.... Annipanni, hull a hó! Mindjárt jön a télapó. Már itt is van a szánkója, Ragyog rajta sok lámpája. Arany színben pompázik, Rén húzza, mindegyik. Hófehér a szakálla: Milyen nagy a pompája! Pirosba van öltözve, Az egekbe költözve. Onnan figyel minket, Onnan segít minket. Ha jó gyerekek voltunk, Ajándékot kapunk. Nóri Nóri Ha Nórinak kedve jó, S ha csokit evett, ami jó, Beindul tőle rögvest, Árkon-bokron szökdes. Osztálytársak semmi örömére Ráugrott a háztetőre. Ott is maradt és lehiggadt, Másnap jött csak nyugodtan! Zsófi Am găsit o păpuşică, Care era foarte frumuşică.

Pitt és Patt kalandjai Szófukar szigetén A Hókusz-Pókusz cirkusz épp egy másik országba utazott. Egy olyan szigetre, amelyen csak szófukar emberek éltek. Le is táboroztak. A sziget királya: Szófukar, meghívta őket a palotájába. Mikor beléptek a trónterembe, meglepetésükre egy kis vézna emberke ült a trónon. Szófukar nem köszöntötte őket. Erre Pitt megszólalt: - Üdvözlünk, mélyen tisztelt királyunk! Semmi válasz. Pitt megint szólt: - Üdvözlünk, mélyen tisztelt királyunk! - Sziasztok! – válaszolt a kis, vézna emberke. - Szórakoztatni jöttünk titeket. - Kezdd el! A bohócok elkeztek mindenféle mókás mutatványot csinálni. A király meg volt elégedve velük. Így hát megszólalt: - Ül. aszt. - Micsoda? – csodálkoztak. Ekkor egy szolga szólalt meg: - Üljetek asztalhoz. Miután a vendégek jóllaktak, köszöntek és elmentek. Megtartották az előadásukat a cirkuszsátorban és elmentek más szigetekre is, de ezek már más történetek. Még sokáig emlegették és sokat kacagtak a Szófukar beszédén. Szabolcs

A csodalámpás Noémi vagyok, és a történetemet szeretném elmondani. Akarjátok hallani? Rendben, elmondom. Egy kicsi házban laktam az anyukámmal és apukámmal az erdő mellett. Anyukám egy nap elküldött gyümölcsöt szedni az erdei bokrokról és fákról. El is mentem az erőbe egy kis kosárkával, de mikor nem figyeltem sehová, beleestem egy gödörbe. Egyszercsak megpillantok egy másik erdőt. – Mi történik itt? – kérdeztem meglepetten. Nem válaszolt senki. Hiszen ki válaszolna? Megbotlottam egy lámpásban. Úgy megütöttem magam, hogy egy hétig nem tudtam utána járni. Felálltam és felvettem a lámpást. Eszembe jutott, hogy az egyik barátnőmnél láttam Alladin meséjét. Abban is ilyen lámpás volt. Megdörzsöltem, s hát mit látok? Helyes a válasz: egy dzsinnt pillantottam meg. Azt kérdezte tőlem: – Mit parancsolsz, gazdám? Én pedig azt válaszoltam: – Azt, hogy legyen pénzünk és hogy varázsolhassak. – Mivel csak egy kívánságot kívántál, még maradt egy kívánságod, és én azt mondom, hogy azt csak akkor használd fel, amikor szükséges. – Várj! Én két dolgot kértem! – de mire ezt mondtam, eltünt. Gondolkoztam egy kicsit, és rájöttem, hogy ha tudok varázsolni, akkor pénzt is tudok előteremteni. A legvégén meg azt kívántam, hogy jussak haza. Otthon megkérdezték, mit hoztam? Azt feleltem: – Szerencsét. Noémi

Şi-am mai găsit un ursuleţ mai mic Care plângea după lăptic. Am mers mai departe, Pe căile ferate. Am găsit un ghiocel, Care era mai mititel. Nóri Ingó-bingó rózsabimbó, nyílik már a rózsabimbó. Örülnek a szép virágok, nyílnak már a tulipánok. Kinga

Nóri, IV. oszt.

│10

Kikelet

2013. április 4.

KISOKOS

KISOKOS Az ötödikesek növénytan epochája során termett ez a sok-sok izgalmas tudnivaló. Voltak olyan kedvesek, hogy velünk is megosztották.....   Az óriás pöfeteg átmérője akár 150 cm is lehet, s 20 kg-ot is nyomhat. Amikor fiatal, kívül-belül fehér színű, de amikor kezd megöregedni, kívül barnás színű lesz, belül pedig zöldes-barnás. Ettől a ponttól kezdve mérgező, már nem ehető! A fiatal gomba főve vagy párolva a tofu vagy az olvasztott sajt ízére emlékeztet.  Melyik az a gomba, amelyet ősi időktől fogva, máig is használunk? Az élesztőgomba, vagy sörélesztő. A kenyérsütésnél és sörfőzésnél használják. Először a szőlő héján fedezték fel. Vahid  A szakállzúzmó fonalszerű fehéres-szürkés vagy zöldes telepe a fákról hajfürthöz vagy szakállhoz hasonlóan csüng alá. (Innen kapta a nevét is.) Szinte az egész Földön elterjedt. Régen Koponya-moha néven ismerték, és babonás csodaszerként árusították.  A citromgalóca nagysága, alakja és zöldes-sárga színe miatt könnyen összetéveszthető a gyilkos galócával. Sárgás-fehér húsa csípősen retek ízű vagy nyers burgonyához hasonló. Mérgező gomba, ám életveszélyessé csak akkor válik, ha az elfogyasztója vérnyomásos vagy cukorbeteg. Hanga és Rege

Hanga és Rege, V. oszt.

 A mezei zsurló kora tavasszal jelenik meg, a szár tagolt, lándzsa alakú levelei harang alakú hüvelyekben csoportosan nőnek ki. A mezeizsurló-teát meghűlés, tüdőgyulladás esetén ajánlják. Kriszta  Az izlandi zuzmó a XVII. század óta a népi gyógyászat egyik legkedveltebb orvossága tüdő- és torokpanaszok esetén. A népies „köhögés elleni”, „láz elleni moszat” elnevezés is innen ered. Hatóanyaga a keserű zúzmósav, amelynek antibiotikus hatást is tulajdonítanak. Timea

Attila, V. oszt.

 A légyölő galóca a legmérgezőbb nálunk élő gombafaj, mégis védett. A mérgezés tünetei fogyasztás után legkésőbb 3 órával jelentkeznek: félálomszerű állapot, hallucináció, szédülés, gyomorés bélpanaszok, izzadás, könnyezés. Nagyobb adag esetén halálos is lehet. Papírra kenve légyölő anyagnak is használhatjuk – innen ered a neve. Attila  A királypáfrány mocsaras, nedves területeken fordul elő. Óriási levelei kedvező körülmények között elérhetik a 2 m-t is. Áron

Kriszta, V. oszt.

11│

Kikelet

2013. április 4.

SÍTÁBOR BOR A SÍTÁBOR NEGYEDIKES SZEMMEL Idén is mindenki izgatottan várta, hogy elinduljunk a sítáborba. Hosszas előkészületek után végre megérkezett a vasárnap, amikor nekivághattunk a Hargitának. Néhány óra múlva felértünk a szép havas tájra: a Madarasi Hargitára. Elszállásolás után szobatársainkkal közös életet kezdtünk. A sízésre várva nehezen telt az első éjszaka. De volt öröm, mikor kimentünk a pályára! Megteltek a pályák kisebb-nagyobb sízőkkel, s azok lelkesedésével. Még az is élmény volt, amikor összeütköztünk és a hóból szedtük össze a dolgainkat. Egyik este kimentünk csillagvadászatra, ahol különös látvány fogadott: nagy, fényes csillagok milliárdjai tárultak elénk. Megkerestük a Fiastyúkot, a Göncölszekeret, a Bikát és más csillagképeket is. Napi több óra sízés után, fáradtan lefeküdtünk és hamar elaludtunk. Napjainkból a főoktatás sem hiányzott. A finom ételek és csokoládék pedig pótolták az erőnket. Az egész sítábor szép élmény volt számunkra! Máris visszavágyunk a Hargitára! Gellért, IV. osztály

Csenge, II. oszt.

Szabolcs, II. oszt.

SÍTÁBORI INDULÓ (A The Lion Sleeps Tonight dallamára) Megérkeztünk a Hargitára, de hosszú volt az út! Megérkeztünk a Hargitára, de hosszú volt az út! Óóóóóóóó, vár a Sugó már! Hív a tanár, hogy sízünk-e már, hát nem késhetünk el! Hív a tanár, hogy sízünk-e már, hát nem késhetünk el! Óóóóóóóó, vár a Kis Mihály! Fogd a botod és fogd a léced és szedd a lábad már! Kinn a pályán már félórája az oktatód rád vár! Óóóóóóóóó, vár a Nagy Mihály! Hol a zoknid és hol a blúzod és hol a pizsamád? Tudod-e még, hogy mit is pakolt otthon az anyukád? Óóóóóóóóó, vár a Nagy Mihály! A Hargitának zordon bércén, a fenyvesek ölén, Mesi tanci a jobbik térdét, minket meg a frász Kitőőőőőőőőőőr! Vár a Nagy Mihály! Jön az este, az esti mese és Moha meg Páfrány, Aludj nyomban, hiszen majd holnap még sok izgalom vár! Óóóóóóóóóó, vár a Nagy Mihály!

│12

Kikelet

2013. április 4.

SÍTÁBORI LEG-EK... LEGVICCESEBB TÖRTÉNET:  Amikor Laurának leesett a léce, s mi lent vártuk szinte egy órát, amíg Noémi fölment érte.  A síversenyen az egyik kapunál Péter majdnem átbucskázott a fején.  Amikor Saci elesett, s Gebe megkérdezte tőle: „Mit találtál?” s a kezébe nyomott egy cukorkát.  Ádámnak nekiment a felvonó, s elesett. Mögötte jött Botond és Norbi, akik szintén kiestek, mert megbotlottak Ádámban. Aztán jött Rebi és Betty, s Betty átesett a fiúkon, de Rebi megúszta.  Szabolcs által létrehozott dominó-effektus: léccel nekiment a többieknek, s mindenki sorra eldőlt.  Rosszul kanyarodtam, s bementem a fák közé. Levi meg azt kérdezte tőlem, hogy: „Kirándulni indulsz?” LEGNEHEZEBB DOLOG:  Dombon fölfele lépegetni a síléccel.  Összetenni a lábad a lécekkel.  Nem volt ott az anyukám!   Gebe nagyon szigorú volt.  Kanyarodni.  Cipelni a léceket.  Otthon maradni a betegekkel, sérültekkel.  Felvonózni a csákányoson. LEGSZEBB/LEGÉRDEKESEBB ESEMÉNY:  Néhány nap alatt megtanultam sízni.  A mezítlábas torna.  Szép volt a táj.  Amikor a végén Babcsival tanár nélkül síztünk.  A hatalmas jégcsapok.  A csillagos ég az esti sétákon.  Az utolsó napi bemutató és az érme, amit kaptunk.  Utolsó nap sikerült úgy kanyarodnom, hogy nem ütöttem el a kapukat. LEGFINOMABB ÉTEL: I. hely: áfonyás palacsinta II. hely: prézlis laska III. hely: krumpli hússal IV: hely: laska pörkölttel V. hely: borsó kolbásszal VI. hely: rántotta

VERSEK, TALÁLÓS KÉRDÉSEK A TÁBORRÓL Melyik az a BOR, amit a gyerekek is szeretnek? A SÍTÁÁÁÁBOOOR!!!!!  Babcsi és Rebi, I. osztály Melyik LÓ sízik a legjobban? GEBE  Bogi, I. osztály A sítáborban Simi simán siklik le a Sugó sípályán. Betty, I. osztály Sízünk boldogan, Kanyarodunk vidáman, Mire nagy leszek, úgy sízek, Hogy érmet is nyerek! Dóra, II. osztály Jól síztem, Haladó lettem, Érmet kaptam, Boldog voltam! Bea, II. osztály

13│

Kikelet

2013. április 4.

KÖRKÉRDÉS BOR Körkérdés a gyerekeknek Körkérdéssel fordultunk a kisiskolásokhoz, illetve az ötödik osztályosokhoz, melynek célja az volt, hogy kiderüljön: a fogyasztással kapcsolatban mire nevelődnek gyermekeink. A kérdés a következő volt: Ha eltörik a biciklid rúdja, mit teszel? 1. Megkéred a szüleidet, hogy vegyenek egy újat? vagy 2. Elviszitek a régit megjavítani? Válaszodat indokold.

Az eredmény a következő: I. osztályosok: mind megjavítaná (9 válasz érkezett); II. osztályosok: 4 megjavítaná, 6 újat vétetne; III. osztályosok: 3 megjavítaná, 2 újat vétetne, 2 meggondolná a helyzet súlyosságától függően (összesen 7 válasz született); IV. osztályosok: 3 megjavítaná (csak 3 válasz érkezett); V. osztályosok: 6 megjavítaná, 5 meggondolja, 1 újat vétetne. Az adatok magukért beszélnek. Íme néhány a válaszok közül: „Ha eltörik, akkor az apukám ad egy újat, mert az én apukám bicikliárus.”  „Veszek egy újat.” „Ha nagyon eltörik, akkor nem lehet megjavítani. Hogyha meg lehet javítani, akkor azt tegyük. De hogyha eldobjuk, és nem az ócskavasba visszük, akkor szennyezzük a világot.” „Inkább meghegesztetem, mert szeretek a saját biciklimmel biciklizni.” „Megjavítjuk, mert kevesebbe kerül.” „Attól függ: ha kicsi a törés, akkor elviszem hegeszteni, ha viszont több törés van rajta, akkor megkérem, hogy vegyünk újat. Magyarázat: 1. Nem érdemes újat venni, mert az sokba kerül. 2. Néha többe kerül az „újjáélesztés”, mint ha újat veszek.” „Elmegyünk Karcsiékhoz, és ők megjavítják.” „Megjavítom, mert szeretem a biciklimet.” 

Legközelebb is lesz körkérdés, melyre a válaszokat szintén a folyosón felállított Véleményes dobozba kell majd beletenni.

│14

Kikelet

2013. április 4.

FEJTÖRŐ-HÖ-HŐ BOR VI-HI-HI-CCEK Hogy hívják a krimi film főszereplőjét? Johnny McDöglesz. Hát a rendezőt? Hulla Van Bőven. Hogy állítják meg a szerelmes kost? Állj, love juh! Szabolcs gyűjtése

FEJTÖRŐ 1514-ben készített a nagy festő, Dürer egy képet, amelyen a háttérben lapul ez a csoda:

16

3

2

13

5

10

11

8

9

6

7

12

4

15

14

1

A kulcs: -sorok, oszlopok összege: 34 - átlók összege: 34 - lóugrásban: 34 - sarkok összege: 34 - még két módon: négy négyzet összege szintén 34; megtalálod-e őket? Szabolcs

TALÁLÓS KÉRDÉS Utána jön a nyár, Virágok nyílnak benne. Mi az? Zsófi

15│

Kikelet

2013. április 4.

KERESZTREJTVÉNYEK

KIFESTŐ

1. 2. 3. 4.

5. 6.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ősz utáni évszak Apa párja Az ember testében folyik Antal Szilvia névjegye Szomorkodik ZÁR

(Borcsa)

1.

2.

3. 4.

1. 2. 3. 4.

Szalad Locsol Lovaglásra használják Szép

(Kinga)

Szerkesztő: Bolla Emese, Tolnai Eszter Tördelés, korrektúra: László Áron A címlapon Ivett, Rege, Zsuzsi, Timi, Kriszta és Attila (V. oszt.) fesményei láthatók

│16

Kolozsvári Waldorf Óvoda és Iskola Sergiu Celibidache u., 8-12. sz. www.waldorfcluj.ro Az írásokban foglaltak nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. Várjuk cikkeiket, témajavaslataikat az [email protected] címre.