A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................... 2 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT ...................................................................................... 3 2. A kollégium működése – a működés belső feltételrendszerének bemutatása .......................................................................................................................... 5 2.1. Személyi feltételek, elvárások ................................................................................ 5 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások ............................................................... 6 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége ........................................................................... 7 2.3.1. Kötelező foglalkozások..................................................................................... 8 2.3.2. Választható foglalkozások ............................................................................... 9 2.3.3. Szabadidős tevékenységek ........................................................................... 10 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere ........................................................................ 10 2.4.1. Irányító szervekkel ........................................................................................... 10 2.4.2. Társintézményekkel ......................................................................................... 10 2.4.3. Művelődési intézményekkel, történelmi egyházakkal ............................ 11 2.4.4.Szülőkkel ............................................................................................................. 11 2.4.5. Gyermek és ifjúságvédelem .......................................................................... 11 3. A kollégium nevelés céljai, alapelvei és feladatai.................................. 12 3.1. Keresztény értékrenden alapuló személyiség – és közösségfejlesztés ... 13 3.2. A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése ....................... 15 3.3. Egészséges és harmonikus testi – lelki fejlődés biztosítása ...................... 16 3.4. A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés .. 17 3.5. Egyetemes emberi értékekre nevelés ................................................................ 18 3.6. Vallási nevelés.......................................................................................................... 19 3.7. A rekreációs nevelés .............................................................................................. 19 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere ............................................................................................................................ 20 4.1. Tanulás ....................................................................................................................... 20 4.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció ..................................................................... 22 4.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra .................................................. 24 4.4. Környezettudatosság ............................................................................................. 25 4.5. Testi és lelki egészség ........................................................................................... 26 4.6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés .............................................................. 27 4.7. Hon- és népismeret ................................................................................................. 28 5. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere .................................................................................................................................................. 29 5.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ............................ 30 5.1.1. Felkészítő foglalkozások ................................................................................ 30 5.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások .................................................. 32 6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége ................................. 33 6.1. Intézményi önértékelés .......................................................................................... 34 6.2. Külső mérések, értékelések alapján elkészülő intézkedési tervek ............ 34 6.3. Belső mérések: tanulói eredmények .................................................................. 34 7. Eszköz- és felszerelésjegyzék ............................................................................ 35 8. Legitimációs záradék.............................................................................................. 38
2
1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT
"A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény." Gal(5, 22-23) A KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Szent László Katolikus Kollégium diákjainak számára
legfontosabb tananyag a jóság és a szeretet, mely képes legyőzni a rosszat és az ellenségből őszinte, jó
barátot
szeretnénk
formálni. megtanítani
Szent
László
példájára
kollégistáinkat,
hogy
egymásnak ne bírái, hanem életet adó orvosai legyenek, ne elítéljék egymást, hanem felszabadítsák társaikat a szeretetre.
3
„A nevelés művészete egyszerűen körülírható: a felnövekvő fiatalnak meg kell tapasztalnia – tanulnia, hogyan él a felnőtt ember, hogyan imádkozik, hogyan dolgozik, hogyan alakítja életét, hogyan vállal felelősséget, hogyan szomorkodik és örvend, hogyan ünnepel, hogyan viseli el csalódását.” (Basil Hume: Gott suchen)
A SZENT LÁSZLÓ KATOLIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA KOLLÉGIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az alapítás éve: A kollégium státusa:
1992. nem önállóan gazdálkodó
Férőhelyek száma:
100 fő
Betöltött férőhely:
40 fő
A tanulócsoportok összetétele: koedukált (lány, fiú) Pedagógiai programunk összeállításánál alapul vettük a 1993.évi LXXIX törvényt, a 36/2009 (XII.23.) OKM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
szóló
46/2001.
(XII.22)
OM
rendelet
módosítását,
azok
által
megfogalmazott nevelési célokat, követelményeket, valamint diákjaink és szüleik, nevelőtestületünk tagjai, ill. a fenntartó elvárásait, igényeit. A pedagógiai program elkészítésével olyan nevelési rendszer kiépítését segítjük elő, amely a kollégiumi élet minden területén lehetővé teszi a hatékony nevelőmunkát. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munkának összhangban kell lennie a törvényi, fenntartói és szülői elvárásokkal, valamint a kollégium hagyományaival. Ezért törekedtünk olyan célok és feladatok megfogalmazására, amelyeken az elmúlt években is munkálkodtunk és nem támasztunk irreális igényeket sem a fenntartóval, sem az ellátottakkal szemben.
4
A kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A kollégium hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Gólya-avató Mikulás est Karácsonyi ünnepség Ballagás, Orsolya-díj átadás Halottak napi megemlékezés az orsolyita nővérek sírjánál Virrasztás Minden iskola, kollégium létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy a hitüknek megfelelő iskolába járassák gyereküket. A szülőktől elvárjuk, hogy az iskolaival, kollégiummal egyező, egységes nevelést adjanak gyermekeiknek, támogassák az intézmény erőfeszítéseit és építő kritikával segítsenek a hibák és a hiányosságok megoldásában, kiküszöbölésében. A kollégium közösségének elvárásai a tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban: - a tanuló érdeke erkölcsi felelősséget vállalni önmagáért, hogy Istentől kapott képességeit becsületes munkával kibontakoztassa és számára a lehetséges legjobb teljesítményt nyújtson.
2. A kollégium működése – a működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban mindenki nevel a példa erejével. Ennek mércéje a segítés, a szolidaritás, a kedvesség, a hangnem, a szeretet milyensége. A sokszínű, tagolt,
5
differenciálni képes szellemi környezet megtartó és fejlesztő hatású a diáknak, pedagógusnak, technikai dolgozónak egyaránt. -
A nevelő biztos támasz a tanulásban, a lelki gondokban és az ötletek megvalósításában.
-
A gazdasági apparátus teremti meg a működési feltételrendszert.
A technikai dolgozók a kollégium működésének zavartalan biztosításában, az esztétikus környezet kialakításában és gondozásában vesznek részt. Nevelőtestület A kollégium vezetését a nevelési igazgatóhelyettes látja el. A kollégiumban 2 pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelőmunkát végző főállású női alkalmazott dolgozik. A fiúk ellátásában egy félállású férfi kolléga segít be. A pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre a tantestület egybehangzó szavazása alapján. Támaszt nyújtó, szeretetteljes légkör uralkodik a kollégiumban. Mindez annak köszönhető, hogy a nevelők megfelelnek azoknak az elvárásoknak, melyek a keresztény lelkületű pedagógusoktól elvárhatók:
a keresztény szellemiség következetes képviselete,
jó szakmai és pedagógiai felkészültség,
modell-értékű keresztény életvitel,
neveltjei iránt érzett felelősség és szeretet.
2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégisták egy épületben vannak elhelyezve, melyek az iskola területén található, s így ideálisak abból a szempontból, hogy a tanulóknak kevés időt kell az iskolai bejárásra fordítaniuk. Ideálisak a környezetük miatt is. Ápolt kert és sportpálya teszi hangulatossá a zárt udvarban elhelyezkedő épületet. Mivel távol vannak az utcai forgalomtól, a tanulók szilenciumi és éjszakai nyugalmát nem zavarják a külső zajok. A kollégium működési feltételei biztosítottak. A kollégium épületében található az iskolai könyvtár, a kápolna. Számítógépes szoba, szilenciumtermek segítik az intézmény oktató-nevelő munkáját. Az épület tárgyi felszereltsége, belső esztétikája átlagos színvonalú.
6
2.3. A kollégiumi élet szervezettsége A nevelés /ezen belül a kollégiumi nevelés is/ általános célja a gyermek érett, felnőtt emberré nevelése. Érett, felnőtt ember az, akinek van kialakult világnézete, akinek vannak erkölcsi elvei, és ennek megfelelően alakítja az életét, és aki felelősséggel tudja vállalni a társadalomban ráháruló feladatokat. Minden nevelési tevékenység eleme a követelmények állítása, a meggyőzés és a késztetés. Mindezen tevékenységek erkölcsi jellegűek, következésképpen világnézettől függőek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve egyértelműen belátható, hogy nem létezik semleges nevelés. Intézményünk egyházi fennhatóságú, tehát a nevelés keresztény szellemű. A keresztény nevelés célja: -
a hit ébresztése és fejlesztése,
-
a diákok érett, felnőtt kereszténnyé nevelése.
A nevelés területei: testi, értelmi, érzelmi, de elsősorban az erkölcsi, akarati nevelés, azáltal lesz keresztény neveléssé, hogy az egyes feladatok végső soron mind a felnőtt
keresztény
ember
egyéniségének
alakítását
szolgálják,
melynek
eredményeként a gyermek boldog, bátor, a szellemi környezeti ártalmakkal szemben ellenálló, hasznos állampolgárrá, áldozatkész egyháztaggá válik. Az életkori sajátosságaik révén ezekre a kérdésekre leginkább fogékony tanulók felé a kollégium a missziói feladatát türelemmel, az egyes diákok belső alakulására figyelve kell, hogy ellássa. E türelemnek meg kell mutatkoznia más felekezetekhez tartozó diákjai felé is. A
krisztusi
életelvekre
tekintő
nevelésünk
az
egyes
emberekre
figyelő,
személyiségközpontú kell, legyen.
Kollégiumunkban kötelező és választható foglalkozásokat szervezünk.
7
2.3.1. Kötelező foglalkozások Szilencium Egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztás szerint tanulnak. Szabadszilenciumot a kiváló és példamutató kollégisták kaphatnak. Ennek keretében folyik a
a napi felkészülés megszervezése,
kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás,
folyamatos segítés és ellenőrzés.
Felzárkóztatás, korrepetálás Valamely tantárgyból lemaradt tanulók felzárkóztatása a napi ismeret-elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján. Az eredményesség érdekében kislétszámú csoportokat hozunk létre. Kollégiumi nevelőink egyetemet végzett középiskolai tanárok, az ő szakterületükből van főleg lehetőség korrepetálásra (matematika, földrajz, közgazdaságtani ismeretek, fizika). Tehetséggondozás keretében történik
a kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás,
segítségnyújtás számukra /pályázati és versenylehetőségek felkutatása,
versenyekre való felkészülés biztosítása.
A keresztény értékrend szerinti kötelező foglalkozások:
Közös imák (reggel, este), lelki napok, közös szentmisék (legalább hetente).
Személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is gyónási lehetőség, és a nevelőtanár szabadidőben egyéni beszélgetésre rendelkezésre áll.
A nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, ha nem személyes példaadással, megszólíthatósággal és a tanulókkal való személyes törődést biztosít.
Vallás-etikai előadások a kollégisták számára,
filmklub,
karitatív tevékenység a helyi adottságok szerint 8
egyházi
jellegű
kirándulások,
lelki
napokon
való
részvétel
szorgalmazása,
vallási
életbe
való
bevezetés,
kapcsolatok
lelki
vezetőkkel
(pályaorientáció, hivatásgondozás…),
bibliakörök,
imakörök,
tevékenységek
(imák,
egyházi
énekek,
szokásrend,
vallási
életet
elősegítő
hagyományok),
missziós
tevékenység. Csoportfoglalkozások Heti egy órában zajlanak. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, valamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására. Ezek a foglalkozások
alkalmat
kínálnak
tanulóink
beszédkultúrájának
fejlesztésére,
viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik.
A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezek a személyes törődést biztosítják. Ezek foglalkozások, jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában. 2.3.2. Választható foglalkozások Évente a munkaterv határozza meg milyen választható foglalkozásokra lesz lehetőség a tanév során. Lehetőség szerint a következőket biztosítjuk:
praktikus ismereteket adó foglalkozások, 9
biblia-kör,
film klub,
háztartási foglalkozások,
egészségügyi előadások,
tűzzománc szakkör
2.3.3. Szabadidős tevékenységek
sport és műveltségi vetélkedők,
mozi, színházlátogatások,
múzeum, könyvtárlátogatások,
hangverseny-látogatás,
a városi kulturális rendezvények látogatása,
kollégiumi közgyűlés.
2.4. A kollégium kapcsolatrendszere 2.4.1. Irányító szervekkel A kollégium fenntartásával, működésével kapcsolatos feladatokat a Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda látja el, az intézmény igazgatója és a kollégium vezetője kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a kollégiummal, a nevelőmunkával kapcsolatos eseményekről. 2.4.2. Társintézményekkel A kollégium feladatait csak akkor tudja egyre teljesebben megvalósítani, ha a környezetében lévő más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elősegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja.
10
2.4.3. Művelődési intézményekkel, történelmi egyházakkal A
kollégium
jelentős
személyiségformáló
hely,
mely
feladatait
úgy
tudja
megvalósítani, ha együttműködik az adott település közművelődési intézményeivel, történelmi egyházaival. Minden évben fel kell mérni mindazokat a lehetőségeket, rendezvényeket,
műsorokat,
amelyek
a
kollégium
céljainak
megvalósítását
szolgálják. (Különös tekintettel a színház, közönségszervező, kulturális vetélkedőire, kiállításokra, zenei estékre, ökumenikus imahétre). A kulturális programok kapjanak kellő propagálást a kollégiumban. A művelődési programokon, rendezvényeken a tanulók részvételét meg kell szervezni.
2.4.4.Szülőkkel A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttműködik az iskolával,
osztályfőnökökkel,
szaktanárokkal,
és
a
szülőkkel.
Tényleges
együttműködést kell megvalósítani, igényelve: a kölcsönös rendszeres tájékoztatást, a kollégiumi követelmények ismeretét, és otthoni alkalmazását, rendszeres kapcsolattartást a szülőkkel. Kirívó esetben a család látogatása is szükséges lehet. Rendszeresen tartunk szülői értekezleteket és fogadó órákat. A szülői értekezletek közötti időszakban-levélben értesítjük a szülőket a tanulók tanulmányi teljesítményéről, a szilenciumi tevékenységéről, iskolai és kollégiumi viselkedéséről. Telefonon bármikor érdeklődhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is rendelkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk (negatív irányban) azonnal értesítjük a szülőt/gondviselőt. A pozitív irányú változásokat dicsérettel jutalmazzuk.
2.4.5. Gyermek és ifjúságvédelem A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet a kollégium az iskolával szorosan együttműködve látja el. Ezt az indokolja leginkább, hogy a kollégiumban kizárólag az iskola tanulói laknak. A nevelők napi kapcsolatban vannak a gyermekvédelemmel foglalkozó kollégával, aki mindig szívesen segít a problémák megoldásában. Felvilágosító előadásokon rendszeresen részt vesznek kollégistáink 11
3. A kollégium nevelés céljai, alapelvei és feladatai A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára, akiknek nincs lehetőségük a tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára biztosítsa a tudáshoz jutás esélyét, így részt vegyen a társadalmi mobilitás elősegítésében. A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot, érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a diákok
önszerveződése
során
kialakuló
mikro-társadalomban
elősegíti
az
önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a társadalmi beilleszkedéshez.
Nevelési céljaink:
a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása,
a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a fejlesztése,
az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása,
a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása,
a tanulásnak, a kikapcsolódásnak, a munkának beépítése a színes, sokoldalú kollégiumi életbe,
az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése,
az akarat edzése,
az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése,
a tanulók keresztény személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.
12
Összességében: Tanulóink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődését és fejlesztését állítjuk a középpontba.
3.1.
Keresztény
értékrenden
alapuló
személyiség
–
és
közösségfejlesztés A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akikben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg legteljesebben. Ezért diákjaink elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent embereket kell állítanunk. Célkitűzéseink alapján
az
alábbi
konkrét
pedagógiai
feladatok
köré
csoportosítjuk
a
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőiket:
alapvető az emberi és szabadságjogok, a tanulókat megillető jogok érvényesítése,
demokratikus, humanista nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása,
a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat,
alapvető keresztény erkölcsi normák betartása,
az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevétele,
a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése,
építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére,
a szülőkkel, a diákönkormányzattal, az iskolával való konstruktív együttműködés.
Az általános elvek mellett meg kell fogalmaznunk a konkrét céljainkat: a kollégisták intellektuális tudásának gazdagítása, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, az önművelésre való igény kialakítása,
a
kollégista
felkészítése
a
közösséggel
való
pozitív
viszony
és
együttműködés kialakítására,
a tanulmányi munka színvonalának emelése,
a műveltségi egyenlőtlenség csökkentése, 13
.az egészséges és kulturált életmód, a szokások, az értékekkel történő azonosulás kialakítása,
a konfliktuskezelési technikák, vitakultúra elsajátítása,
nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése,
alapvető háztartási ismeretek elsajátítása.
Személyiség- és közösségfejlesztés: Az ember természeténél fogva közösségi lény. Így a tanuló is rá van utalva a szervezett közösségre, az államra, a társadalomra és az őt körülvevő kisebb közösségekre. Ebből következik, hogy rá is vonatkoznak mindazon jogok és kötelességek, melyek az állampolgárokra. Keresztényi mivolta is kötelezi: a közügyekben a közösség javára végzett erőfeszítéseivel váljon kötelességtudóvá. A kollégiumban élő valamennyi diák használja a közösségi helyiségeket, (tanuló, ebédlő, mosdó, háló) így ezeknek rendben tartása mindenkinek feladata. A naposi és ügyeletesi rendszer működtetése mellé felelősöket is rendelünk. Az ügyeletes fogadja a vendéget, tájékoztat a napirend szerinti eseményekről, pontos menetrend szerint nyitja és zárja az ebédlőt, a kaput és az épületek ajtaját. „Gazdája” az épületnek, irányít, szervez, vagyis készül az életre. Munkája révén erősödik felelősségérzete is. A közösségi viselkedésnek megvan a maga kultúrája, etikája. Ezek hiányában sok csalódás érheti az egyént. Minél kisebb egy közösség, annál nehezebb a beilleszkedés, hiszen minden gyerek más egyéniség, /zárkózott. lobbanékony, pesszimista, fontoskodó, bátortalan/, de éppen sokszínűségükkel alakítják egymást. Ehhez azonban meg kell tanítanunk őket egymás elviselésére. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a Diáktanács. Választott tisztségviselői révén vesz részt a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában.
14
3.2. A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség
megőrzését,
az
egészséges
életmódot.
Ehhez
a
csoportnevelői
foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyanakkor a személyiség fejlesztése minden nevelő feladata. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Énkép, önismeret, valamint a szociális
képességek
fejlesztése
témakörök
megfelelő
részterületeit
játékos
önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében oldjuk meg. A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik.
Adottságok fejlesztése a kollégiumban A kollégium részben családpótló, jelentős az ismeretközvetítő funkciója, továbbá szocializációs színtér. Olyan terep, mely kedvez a tehetség kibontakoztatásának, fejlesztésének. Mivel a kollégium részben helyettesíti a családot, hangsúlyosan jelen van a személyesség. A nevelőtanár és diák között kialakuló közvetlen, bizalmi kapcsolat lehetővé teszi a gyermek szocializációs hátterének, egyéni tulajdonságainak, személyiségvonásainak, képességeinek, lappangó tehetségének feltárását. A kollégium a fizikai biztonság nyújtása mellett emocionális biztonságot is ad, mely bátorít, és megerősít. A kollégium gazdag interakciós közegében a gyermek változatos szerepmintákkal találkozik, amely szociális érését, személyiségének fejlődését jelentősen segíti. E pedagógiai környezetben lehetővé válik a gyermek önés valóságismeretének, önbizalmának, alkotásigényének fejlesztése.
15
3.3. Egészséges és harmonikus testi – lelki fejlődés biztosítása Az iskolai egészségvédelmi program elvei szerint neveljük kollégistáinkat. A következő dolgokat tartjuk különösen fontosnak. A testi és mentális képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulókat olyan ismeretekkel kell felvérteznünk, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Lelkileg egészségesek csak úgy lehetünk, ha lelkiismeretünkkel békében vagyunk. Nem mindegy, hogy mivel tápláljuk lelkünket, értelmünket. A Biblia erről így ír: "A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat." /Péld. 17-22/. Olvasmányaink, a zene, a képek, amikben gyönyörködünk, az eszmék, amik foglalkoztatnak mind hatással vannak lelkünkre. Nem mindegy, hogy tervezés és céltudatosság nélkül, vagy mindezeket átgondolva határozzuk meg napirendünket, hogy miben fáradunk el, mitől üdülünk fel. Ezeknek az alapelveknek az elsajátítását és a gyakorlatba való átültetését csoportfoglalkozások keretében valósítjuk meg. A téma feldolgozásának módjai:
előadás /tanár, diák/,
videofilm,
külső előadó, szakember meghívása.
A diákok szellemi teljesítőképessége összefüggésben van a testi állapotukkal. A jó kondíció, az egészségmegőrzés tehát kötelesség. Az emberi test arra teremtődött, hogy a legteljesebb mértékben aktív legyen. A jól megtervezett mozgás növeli a szervezet ellenálló-képességét, lazítóan hat a kedélyre, növeli a szellemi teljesítőképességet, javítja az önbizalmat és az akaraterőt. Mindennap lehetővé tesszük vagy a tornaterem, a futball- és kézilabdapálya, vagy a kondicionáló-terem délutáni használatát.
16
Kollégiumi sporttevékenység A testi-lelki egészséges gondozása és a helyes napi időbeosztás megtanulása érdekében is ajánljuk, hogy a tanulóink naponta legalább egy óra testedzést végezzenek. Ennek szervezett iskolai kereteit a testnevelés tantárgyi órákon kívül a tömegsport foglalkozások és a diáksportkörök biztosítják.
3.4. A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés A kollégiumi élet egyik legfontosabb és egyben legvitatottabb területe a tanulmányi munka.
A
kollégiumi
tanulás
segítésében
ismernünk
kell
a
tanulási
törvényszerűségeket (mechanikus, intellektuális). Egyszerre több felkészülést, felkészítést kell biztosítanunk. A közösségben való tanulást a diákok nagy része rendkívül nehezen szokja meg. A hangos tanulásra kevesebb lehetőség van, mint otthon. Tanulóink részt vesznek az iskolai korrepetálásokon, tehetséggondozásokon. A kollégiumban a pedagógusok szakjainak megfelelően biztosítunk állandó szaktanári segítséget. Megkülönböztetett törődésben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel történhet Biztosítjuk továbbá a megfelelő időkeretet is a tanulók számára, a tiszta, egészséges termeket, a megfelelő világítást és hőmérsékletet. A tanulmányi munka eredményességét segítjük elő:
a tanulópárok megszervezésével,
a tanulók feleleteinek nyilvántartásával,
a tanulmányi munka és fegyelem havonkénti értékelésével,
az egyéni korrepetálások megszervezésével,
ha kell a házi feladat kikérdezésével,
a helyes tanulási módszerek megismertetésével.
17
A továbbtanulásra való felkészítés Bár a tanulók életpályára való felkészítés nem a középiskolában kezdődik, mégis a pályaválasztás előkészítése különösen jelentőséggel bír a kollégisták esetében, hiszen /távol családjuktól/ a reális pályaválasztásuk érdekében a legtöbb segítséget a kollégiumtól kaphatják. Ehhez mindenekelőtt
tájékozódni
kell
a
tanulók
érdeklődéséről, pályaválasztási motívumairól, pályára való alkalmasságáról és objektív módszerek felhasználásával meg kell ismerni képességeit. Mindezt ki kell egészíteni a diákkal, az osztályfőnökkel, a szaktanárral és a családtaggal folytatott beszélgetésekkel, ezzel is kontrolálva a választás realitását. Mivel a serdülőnek számos olyan tényező nehezíti pályaválasztását, mint a motiváció hiánya, a döntésképtelenség, az olvasottság vagy a tájékozottság hiánya, ezért különösen
hangsúlyos
a
diákok
pályaismeretének
bővítése
/előadások
szervezésével/ és olyan lehetőségek biztosítása, mikor módja van tanulótársaival, volt kollégistákkal, különböző foglalkozásokkal, felnőttekkel a szabad beszélgetésre.
3.5. Egyetemes emberi értékekre nevelés Tudatában kell lennünk annak, hogy a középiskolában eltöltött éveknek döntő szerepük van a tanulók karakterének kialakításában. Törekednünk kell arra, hogy személyiségüket a négy alapérték: igazságosság, jóság, szépség, szentség határozza meg. Ennek érdekében kötelességünk:
felkelteni érdeklődésüket a valódi értékek iránt,
igényességet kialakítani bennük,
erősíteni küzdő és kudarcvállaló képességüket,
szintézist teremteni bennük a keresztény hit által,
arra tanítani őket, hogy mint keresztények kötelezzék el magukat Isten szolgálatára.
18
3.6. Vallási nevelés Minden egyházi intézmény fundamentuma. A hit által kell megteremteni azt a keresztény közösséget jellemző szeretetteljes és bizalmas légkört, amelyben a tanulók otthon érzik magukat. Nagy szerencsénkre és örömünkre a tanári kar valamennyi tagja hivő, így egyforma lelkiismeretességgel látja el ebből adódó feladatait:
reggeli ima a kápolnában,
heti egy alkalommal felekezetnek megfelelő mise,
az ökumenikus imahéten való részvétel.
3.7. A rekreációs nevelés Az egészséges életmódra nevelés része, a mai kor elengedhetetlen követelménye. Célunk a harmonikus tanulói személyiség kialakítása, szoros összefüggésben az egészséges életre szoktatással. E terület kiemelésénél az a célunk, hogy a diákokat felkészítsük a harmonikus felnőtt életre, középpontba állítva a természetes életmódot és korszerű táplálkozást. Ezek jegyében tanulóinkat csoportfoglalkozások kereteiben megismertetjük
a
népi
és
természetgyógyászat,
valamint
a
főzés-sütés
alapelemeivel. Ez utóbbit kiegészítjük általános háztartási ismeretekkel, valamint a kézi és gépi varrás alapelemeinek megismertetésével.
A hátrányos helyzetű tanulóknak felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásokat szervezünk. Nevelőink
elsődleges
feladatnak
tekintik
a
hátrányos
helyzetű
tanulók
beilleszkedésének segítését a kollégiumi közösségbe. /korrepetálások:
matematika,
fizika,
földrajz,
közgazdaságtan,
angol
nyelv
tantárgyakból/. Ösztönözzük őket az iskolai valamint a városi könyvtár látogatására. Tanulmányi előmenetelüket fokozott figyelemmel kísérjük, hiszen éppen náluk tapasztalható sok esetben a lemaradás, hiányosság.
19
4.
A
pedagógiai
tevékenység
szerkezete,
a
foglalkozások rendszere I. melléklet A csoportfoglalkozások témakörei, azok céljai és fejlesztési követelményei Témakör
9.
10.
11.
12.
13-14.
Tanulás
4
3
3
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció
3
3
4
3
2
3
3
2
4
5
Környezettudatosság
2
2
2
2
3
Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.
4
4
4
4
4
Aktív állampolgárságra, demokráciára
3
3
3
3
2
Hon- és népismeret
3
4
4
3
3
Összesen:
22
22
22
20
20
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra.
nevelés. Gazdasági nevelés
4.1. Tanulás Célok és feladatok A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérje azt, hogyan tanulnak a kollégisták. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat – elsődlegesen is az
20
újonnan érkezetteket – abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és az önnevelésre. Az
eredményes
tanulás
módszereinek,
technikáinak
az
elsajátíttatása
a
kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és
bevésési
módszerek
kialakítását,
az
önművelés,
önnevelés
igényének
kialakítását, az élethosszig való tanulás gondolatának befogadását. Fejlesztési követelmények Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasását, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási
technikákat.
Tanulja
meg
a
tantárgyhoz
kapcsolódó
ismeretek,
mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon „feleléshelyzetben” teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái, megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról.
21
Rendszeresen könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés,
értékelés,
közlés)
technikáinak
(irodalomjegyzék,
jegyzetelés,
cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.
4.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció Célok, és feladatok Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista
22
társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. Fejlesztési követelmények Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit.
Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük.
Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket.
Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.
Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére.
Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására.
Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására.
Tudjon
érvelni
saját
meggyőződése
mellett,
legyen
képes
mások
meggyőződését tiszteletben tartani.
Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban.
Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.
Tudatosuljon kényszerülhet,
benne, ezért
hogy is
van
élete
során
jelentősége
többször a
pályamódosításra
folyamatos
tanulásnak,
önképzésnek.
Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
23
Pályaorientáció Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.) Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.
4.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Célok és feladatok A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Ebből adódó célok és feladatok: a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység),
országunk, nemzetünk ismerete, szeretete,
az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata,
a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás,
hagyományaink kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása,
nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink),
a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása,
24
az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása,
az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása,
más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása.
Fejlesztési követelmények A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, földünk és környezetünk) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben). Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.
4.4. Környezettudatosság Célok és feladatok A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy
25
mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja.
Tegyük
világossá,
hogy
környezetünk
használata
életvezetésünk
meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. Fejlesztési követelmények Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelését. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét
4.5. Testi és lelki egészség Célok és feladatok Arra törekszünk, hogy kollégiumunk mindennapi életét, programjait szője át a hitre való nevelés. A vallásos világnézet kialakításának tapintatos segítése az egyik legfontosabb feladat kollégiumunkban. Fontos alkalmazkodni a gyermekek hitéleti múltjához. A közös imádság, a közös szentmisék, a lelkigyakorlatok által a vallás közösségformáló erejének tudatosítása A legfőbb általános értékek keresztény
26
hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg legteljesebben. Ezért állítjuk kollégistáink elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életünk részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Vallási nevelési céljaink megvalósítása az ökumené szellemében folyik. Fejlesztési követelmények Értse meg a tanuló, hogy a kereszténység feladatokat, kötelességet is jelent. Soha ne feledje, hogy Isten megpróbálja azokat, akiket szeret, de soha nem hagy magunkra minket. Ismerje fontos vallási ünnepeket, érezze meg a kollégiumban, hogy az ünnep közelebb hozza őket egymáshoz. Ismerje a magyar egyház szervezeti felépítését, tevékenyen vegyen részt a kollégium és a saját egyházi közössége életében. Ismerjen néhány kiemelkedő egyházi személyiséget. Tanulja meg, hogy a szentek nem hagyták magukat befolyásolni a „kor divatjától” az örök értékekhez ragaszkodtak
4.6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Célok és feladatok A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos
foglalkozásokon
kap
visszajelzést,
ebben
a
közegben
szerez
tapasztalatokat, alakul személyisége. A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.
27
A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A
felnőttkori
polgári
lét,
a
társadalmi
tevékenységek
gyakorlásának
és
megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is. Fejlesztési követelmények Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni.
4.7. Hon- és népismeret Az Európai Unióhoz csatlakozva különösen fontos kérdéssé vált, hogyan és mivel gazdagítjuk az európai (és az egyetemes) kultúrát. A feladat eleve feltételezi, hogy tisztázzuk magyarságképünket. Ehhez szükségünk van egész történelmünknek: a réginek és az újabb korinak az ismeretére. Ez nem könnyű feladat. A ma élő generációk tudatában sok a fehér folt. Nem hallottunk tudósokról, írókról, amennyiben életművük nem felelt meg az uralkodó ideológiának; torzképet festettek a magyar arisztokrácia egészéről; az egyház – benne a magyar egyházak – történelmi
jelentőségéről;
történelmi
személyiségeinkből
–
kiragadva
őket
szerepükből, meghatározottságukból – hősöket vagy antihősöket csináltak. Ezeket a hiányokat, torzításokat a helyükre kell tenni. A helyes magyarságkép kialakításának célja, hogy a tanulók önérzetes, önhittség nélküli felnőttekké váljanak, akik ismerik nemzetük múltját, volt és jelenlegi lehetőségeit. Lássák tisztán a szomszéd népekhez és Európához fűződő viszonyát.
28
A magyar kultúra egyszerre korszerű és hagyománytisztelő. Attól korszerű, hogy nyitott, befogadó, és attól karakteresen nemzeti, hogy nem olvad bele az idegen kultúrákba. Azt vette át, amit be tudott illeszteni hagyományrendszerébe. Kultúránk jövője attól függ, hogy a jövőben meg tudjuk-e őrizni ezt az egyensúlyt.
Hon- és népismeret fejlesztése minden olyan területen, amely segít felkészíteni, megérteni és átérezni: mi a magyar, a magyarság: -
tárgyi-és szellemi néprajz, népművészet, nyelvünk szeretete, nyelvművelés,
- népköltészet – népdal – néptánc – népszokások – néphagyományok, - a magyar színjátszás története, - nagy magyar alkotók és alkotások, - minél több ismeret Magyarország múltjáról és jelenéről, - nemzeti ünnepek, nemzeti jelképek, - a haza természeti értékei, természet- és tájvédelem, - nemzettudat, (a világ magyarsága, Magyarország nemzetiségei) - a szomszéd népek ismerete, elfogadása, - az Európai Unió országainak az ismerete.
5. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni. A kollégium biztosítja a tanulók testi-lelki fejlődésének feltételeit: a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a sajátos tanulói, szülői és iskolai igényeket, az intézményi hagyományokat és szokásokat.
29
A tanuló napi életének kereteit úgy szervezi, hogy –a jogszabályi keretek megtartásával- a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetője a nevelőtestülettel együtt úgy alakítja, hogy a belső és külső környezet változásait figyelembe veszi. Biztosítja a kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését.
5.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 5.1.1. Felkészítő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti 13 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy növelhető. A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan kell a szilenciumokat megszervezni. Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű szilenciumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium előtt meg tudják beszélni. Segíteni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében.
30
A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek:
a foglalkozások pontos és következetes kezdése, szilenciumi fegyelem biztosítása;
a tanulmányi eredmények nyilvántartása;
a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.
Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő
tanulói
igényeknek
megfelelően.
Kollégiumunkban
idegen
nyelvi,
informatikai, szaktárgyi illetve speciális foglalkozásokat tartunk, melyek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A tematika összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja,
segítse a tanulók pályaválasztását,
tanulói és szülői elvárásokra épüljön,
vegye figyelembe az eltérő tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetőséget a differenciált haladásra,
figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. 31
Csoportfoglalkozások: Heti 1 órában az I. melléklet tematikája alapján történik. Általános csoportfoglalkozások: Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák
fel,
elsősorban
a
tanulócsoport
életével
kapcsolatos
feladatok,
tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak.
Tematikus foglalkozások: A rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével- konkrét célok, feladatok, módszerek figyelembe vételével. Általános csoportfoglalkozások: A kollégium élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek meghatározása. 5.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozások:
Egyéni törődést biztosító foglalkozások: tanulók feltárhatják egyéni problémáikat,
a pedagógusok, a lelkészek tanácsait, segítségét kérhetik.
32
A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások: A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti 1 alkalommal részt venni ezen. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap a művészeti, háztartási ismereteket adó illetve vallási vonatkozású szakkörök. Kollégiumunk
rendszeresen
részt
vesz
kollégiumok
közötti
versenyeken,
bajnokságokon.
Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások: Diákjainknak 2-3 heti rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangversenyekre. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik. A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről.
6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége A kollégiumi munka különböző területeinek értékelése, része a kollégium minőségbiztosítási
rendszerének.
A
kollégium
vezetése
elkötelezett
a
minőségbiztosítás iránt. A kollégiumot az iskolai minőségbiztosítási körben 1 fő képviseli. Minőségbiztosítási feladataink:
éves minőségfejlesztési munkaterv készítése,
az IMIP-ben azonosított folyamatok szabályozási munkáinak előkészítése, tervezése,
partneri igény- és elégedettségmérések szervezése, végzése,
indikátorrendszer kidolgozása,
az önértékelés irányítása, koordinálása,
adatszolgáltatása a vezetői munka elősegítésére, 33
a vezetői visszajelzésekre való intézkedések kidolgozásában való részvétel,
a tantestületi megbeszélések szervezése, a tantestület tájékoztatása,
a folyamatszabályozások bevezetésében, működtetésében való részvétel,
a pedagógus teljesítményértékelés,
a minőségbiztosítási adminisztráció végzése, elektronikus irattárolás.
6.1. Intézményi önértékelés A kollégium diákjainak neveltségi szintje, az intézmény értékrendjéhez való viszonyulása kiemelkedő. Többségük megnyilvánulásaiban tükröződik a keresztény elkötelezettség. A kollégiumi élet önállóságra és felelősségvállalásra neveli őket. A közösségi szolgálatban ők a legaktívabb résztvevők. A vallási nevelés itt hatékonyabbnak látszik, mivel rendszeres jobban beépül a diákok személyiségébe. A kollégiumi vallási nevelésnek erős támasza a 3 lelkész. A tanárok közvetlen, családias, keresztényi közösségben vannak diákjaikkal. A pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek nemcsak értelmi, de lelki fejlődésükkel is, minden diák azt érezheti, hogy személyes gondjával, problémáival, kérdésivel van kihez fordulnia.
6.2. Külső mérések, értékelések alapján elkészülő intézkedési tervek
a kollégium felszerelésének fejlesztése,
a diákság szociális érzékenységének fejlesztése különösen saját közösségükben: egymásra figyelés, a veszélyeztetettek vagy veszélyes helyzetbe sodródottak felderítése, segítése
6.3. Belső mérések: tanulói eredmények
kérdőívekben a vallási tartalom átlagai tanulóknál 4,63, szülőknél 4,89, szakközépiskolai tanárok véleménye alapján 4,8, külső partnereinknél pedig 4,71.
34
kapcsolattartás kollégiumi nevelőkkel tanulói kérdőív alapján 4,05.
a kommunikáció és információáramlás átlagértéke belső partnereinknél 4,8.
7. Eszköz- és felszerelésjegyzék A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő helyiségek, eszközök, felszerelések jegyzéke.
Eszközök, felszerelések tanulószoba szakköri szoba számítástechnika terem testedző szoba könyvtár hálószoba stúdió sportudvar kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba orvosi szoba társalgó ügyeletes nevelői szoba porta
Meglévő
betegszoba vendégszoba ebédlő melegítőkonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti wc
2 nincs 1 2 3
tanulói wc gondnok szobája ágyneműraktár mosókonyha (tanulói)
4 1 1 nincs
Szükséges lenne
Megjegyzés
2 tanulószobában 2 nincs 1 15 nincs 1 nincs
1
Iskolával közös iskolával közös
1
Iskolával közös
1
Iskolával közös
1 1 nincs 2
Iskolával közös 1 fürdési lehetőség nincs benne az iskolával közös udvaron
1 1
1
Iskolával közös Iskolával közös
a női wc, a tanulói wc-vel egy helyiségben van iskolával közös 1
jelenleg a fürdőszobában
35
szárítóhelyiség (tanulói)
nincs
1
vasaló- és fehérnemű javító helyiség (tanulói) szeméttároló
nincs
1
nincs
1
mosnak jelenleg a hálószobákban és a fürdőszobákban teregetnek jelenleg a hálószobában oldják meg
Tanuló szoba tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyves szekrény számítógépasztal és szék számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény tábla+flipchart ágyneműtartós ágy szekrény éjjeli szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű garnitúra ágyneműhuzat garnitúra éjjeli lámpa
1 1 1 1 nincs
tanulónként tanulónként
nincs Számítástechnika terem 3 2 1 szükség szerint 4 2 Hálószoba 1
tanulónként
1 nincs 1 1 1 2 1 1 1
tanulónként tanulónként szobánként szobánként szobánként tanulónként tanulónként tanulónként
1
tanulónként Stúdió
stúdió asztal szék belső hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erősítő
nincs nincs nincs
1 1 1
nincs nincs nincs
1 1 1
36
hangszóró+fejhall gató video felvevő kamera video felvevő és lejátszó tároló szekrény televízió rádió CD lejátszó magnetofon video lejátszó DVD lejátszó Tankönyvek, szakkönyvek
nincs
1
nincs
1
nincs
1
nincs 1 Nevelő-oktató munkát segítő eszközök 3 2 2 nincs 1 könyvtárban
37
8. Legitimációs záradék A programot elfogadta: Nevelőtestület Egyetértését nyilvánította: (
%) Dátum: ................................... Kerezsi Béla igazgató
Véleményüket és egyetértését nyilvánította az SZMK képviseletében: (
%) Dátum: ................................... Az SZMK elnöke
az iskolaszék képviseletében: (
%) Dátum: ................................... Györgyné Nagy Zsuzsanna Az iskolaszék elnöke
a DÖK képviseletében: (
%) Dátum: ................................... Szabó Annamária A DÖK elnöke
38
Véleményezte:
Szakértő: Dátum: ...................................
Jóváhagyta:
Fenntartó: Dátum: ................................... Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök
39
