A KMail levelező program beállítása és használata
A KMail levelező program (a KDE részét képezi), ahogy neve is utal rá elektronikus levelek küldésére és fogadására szolgál. Működése, kinézete hasonlatos a Windows rendszerben használatos Outlook Express-hez. Beérkezett leveleinket mappákba rendezhetjük, szabályokat állíthatunk fel az üzenetek kezelésére, címjegyzéket készíthetünk, fogadhatunk szöveges vagy html formátumú leveleket, mellékleteket csatolhatunk üzeneteinkhez. Új e-mail érkezéséről vizuális és hangjelzéssel is tájékoztat minket. Mindennel rendelkezik, ami szükséges egy levelező program számára. A program kiegészítő része a Kontakt információ kezelő rendszernek, ami ezek mellett tartalmaz még határidő naplót, névjegyeket – címjegyzéket, feladatlistát, Knotes-os feljegyzéseinket is rendbe szedi, és RSS hírforrásokat is beállíthatunk.
A dokumentációban nem részletezem a Kmail összes beállítási lehetőségét, minden menüpontját, arról akár egy könyvet is lehetne írni. Ez a leírás, csak a használatba vételt és pár apró hasznos lehetőséget ismertet mindössze.
Új azonosító felvétele A program használatba vételéhez először is be kell állítanunk egy e-mail címet, amelyre fogadjuk leveleinket vagy éppen küldünk róla. Ehhez válasszuk ki a „Beállítások” menü „Beállítások...” alpontját.
Új e-mail cím – azonosító megadásához a „Hozzáadás” gombot használhatjuk. Új azonosítóként adjunk meg egy nevet, amely alapján el lehet dönteni mihez lesz használva majd az e-mail cím (ez ott érdekes főleg, ahol több cím is használatban van). A következő ablakban adjunk meg egy nevet – ez általában a saját nevünk vagy egy becenév -, egy szervezetet (cégnév, otthon, akármi, de azt hiszem ez üresen is maradhat), és végül a használandó e-mail címet.
A „titkosítás” fül alatt nem kell semmit állítani. A „speciális” fülnél megadhatunk egy válaszcímet, ami arra használható, hogy ha valahova küldünk egy levelet és a címzett válaszlevelet küld, akkor nem arra a címre érkezik a válaszlevél ahonnan elküldtük (ez az alapértelmezett), hanem az itt megadott másik címre. A „rejtett címzettek – BCC” mezőbe írt e-mail címekre minden egyes elküldött levél eljut, de úgy, hogy a címlistában, címfelsorolásban nem szerepelnek, tehát a többi címzett elől rejtve marad, hogy ők is megkapták a levelet. (Nyilván egy átlagos felhasználónál ez kevésbé használatos, esetleg csak egyegy levél esetén, de akkor külön is meg lehet adni ezt az opciót, tehát nem kell ide beírni, mert itt ez állandó beállítás, nem pedig egyszeri alkalomra szól.) Az ezen a fülön található többi beállítási lehetőség nem szorul magyarázatra.
Az „aláírás” fülnél egy állandó értéket adhatunk meg, ami minden egyes levelünkhöz hozzáadódik. Ezek lehetnek: szöveges tartalom, egy fájl, vagy egy parancs kimenete. A leggyakrabban használt a szöveges tartalom, ami általában a küldő adatait tartalmazza, így név, elérhetőségek, elköszönés, cég esetében cégnév és cím, stb. Az utolsó „kép” fül alatt szintén egy állandó beállítású képet csatolhatunk leveleinkhez.
openSUSE 10.3-as rendszer alatt lehetőségünk van előre definiált üzenetsablonok létrehozására. Ezt az eszközt használhatjuk bizonyos alkalmakhoz, eseményekhez előre megírt szövegként. Pl. nem kell minden egyes ismerősünknek külön-külön megírni, hogy „Nagyon boldog születésnapot kívánok, még százat legalább, erőben és egészségben!!!” Meg egyéb ennél azért hosszabb jókívánságlistát, hanem létrehozunk neki egy sablont mondjuk szülinap néven és beszúrjuk a levelünkbe. (Ennél azért persze vannak komolyabb felhasználási esetei is, de azt hiszem a lényeg érthető ezen a buta példán keresztül is.)
6. ábra: Sablonok beállítása
Fiókok beállítása A „fiókok” menüben adhatjuk meg a levelek fogadásának és küldésének szabályait. A „fogadás” fül alján található opciók közül ami magyarázatra szorul az talán a „részletes adatok új üzenet bejelentésekor”, ami annyit tesz, hogy mikor új levelünk érkezik nem csak szól, hanem a megfelelő mappa mellé odarak egy színnel kiemelt számot, amiből láthatjuk, hogy melyik mappába hány darab új (olvasatlan) levelünk található. Ez azért lehet érdekes, mert fel lehet állítani szabályokat arra, hogy bizonyos helyekről érkezett levelek melyik általunk létrehozott mappába kerüljenek, így nem kell nekünk manuálisan szortírozni a beérkezett üzeneteket, hanem a program elvégzi helyettünk. Az „egyéb műveletek”-nél beállíthatjuk, hogy mi történjen, ha egy új üzenetet kapunk. Hangot rendelhetünk hozzá, vagy a „speciális” gombra kattintva egyéb dolgokat is végrehajtathatunk.
A „fogadás” ablak felső részében a „hozzáadás”-ra kattintva állíthatjuk be beérkező postafiókunk adatait. Itt a leggyakoribb protokoll – alapértelmezés – a POP3, amit ki kell választani, majd ezután meg kell adnunk egy azonosítót, a felhasználói nevünket, jelszavunkat, és a POP3 kiszolgáló címét. Ezeket az adatokat az internet szolgáltató adja meg vagy akinél az elektronikus-levél cím létre lett hozva. Érdemes bejelölni a jelszó megjegyzése lehetőséget, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal beírnunk a leveleink ellenőrzésekor. A „letöltött üzenetek maradjanak a kiszolgálón” lehetőséget nem mindenkinek érdemes használni (a legtöbbeknek nem), mert egy hétköznapi felhasználónak nem szokott akkora tárhelye lenni a levelező szerveren, hogy oda gyűjthesse a leveleit. Ha nem jelöljük be, akkor szépen letöltődnek a kiszolgálóról a levelek a gépünkre, ahol annyit tartunk belőlük amennyit
nem szégyenlünk. Beállíthatjuk még itt, hogy egy bizonyos méret fölötti levelekkel mi történjen, milyen adott időközönként keressen új leveleket a Kmail, és hogy melyik legyen az alapértelmezett mappa az új leveleink számára. Az „egyéb” fül alatt nem kell semmit állítanunk, esetleg egy gomb segítségével lekérdezhetjük a levelező kiszolgáló tulajdonságait, ami aztán automatikusan tárolódik. A megadott beállításainkat a későbbiek során módosíthatjuk, új fiókot vehetünk fel vagy éppen egy már létezőt letörölhetünk. A „küldés” lapfül alatt a kimenő, általunk küldött leveleink kezelését állíthatjuk be. A fő oldalon található pár beállítás egyértelmű és az alap beállításon nem is igen kell változtatni. Meg kell adni viszont egy kimenő levelezési kiszolgálót, ezt a „hozzáadás” gombbal tehetjük meg, majd ott válasszuk ki az SMTP protokollt. A következő ablakban a szolgáltató által megadott adatokat értelemszerűen be kell írni. A „biztonság” lap alatt szintén lekérdezhetjük a kiszolgáló adatait, mint fentebb már írtam.
A Kmail beállításainál a többi menüpontot (megjelenés, szerkesztő, biztonság, egyéb) az általános használat szempontjából kevésbé fontos elemezni, viszont mindenképpen érdemes átnézni őket, hogy saját igényeinkre alakíthassuk a szoftvert. Esetleg ami még kényelmesebbé teheti a használatot, a „Megjelenés” menüpont „Paneltálca” lapfüle, ahol bekapcsolhatjuk az ikonmegjelenítést, és ott válasszuk ki az alsó menüpontot. Ennek hatására, csak akkor fog látszódni a paneltálcánkon a Kmail ikonja, ha olvasatlan leveleink vannak, és ezt egy számmal is jelzi.
Egy új levelünk érkezett
Szűrők A „Beállítások” menüpont következő érdekes és hasznos eleme a „Szűrők beállítása.” Itt szabályokat állíthatunk fel kimenő és bejövő leveleink kezelésével kapcsolatban. Pl. beállíthatjuk, hogy egy bizonyos személytől érkező levelek automatikusan egy adott mappába kerüljenek, vagy épp valamely címre küldött kimenő levelünk hova archiválódjon. De automatikusan továbbíthatunk is levelet megadott címekre, előre definiált parancsot végrehajthatunk, és megadhatunk még több eseményt...
A „Speciális” fül alatt megadhatjuk, hogy az általunk kreált szabályok a bejövő, kimenő vagy épp mindkét irányú levelezésre is érvényes legyen. A „Beállítások” menü alatt találhatunk egy eszköztár szerkesztőt is, aminek segítségével az általunk leggyakrabban használt eszközök vagy parancsok ikonjait kihelyezhetjük az eszköztárunkba, megkönnyítve saját munkánkat és a program használatát.
Keresés Az „Eszközök” menü „Keresés” alpontját kiválasztva leveleink között kereshetünk különböző szűrőfeltételek beállítása alapján. Beállíthatjuk, hogy egy bizonyos mappában keressen a program, vagy akár az összes beérkezett üzenetünk között. A szűrőfeltételek megadása, hasonló a szűrőknél látott beállításai lehetőségekkel.
Címjegyzék Szintén az „Eszközök” menüpont alatt találhatjuk meg a címjegyzékünk kezeléséhez használható eszközt. Ennek használatával rendszerezhetjük kapcsolataink, levelező partnereink adatait. Meglehetősen sok adat megadására van lehetőségünk egy-egy személy esetében. Fényképet, hangot is rendelhetünk levelező társainkhoz, és egyéni mezők felvételére is van lehetőségünk. Spam-ek Spam szűrésre is van lehetőségünk az „Eszközök / Varázsló kéretlen üzenetek szűréséhez” menüpont kiválasztásával. Ezt a szűrőt akkor használhatjuk, ha van telepítve spam-szűrésre alkalmas szoftver a gépre (pl. SpamAssassin, CRM114). A beállításnál meg kell adni, hogy a felismert kéretlen levelet mely mappába helyezze a Kmail, majd pár kattintás után már működik is a szolgáltatás. A kéretlen levelek megjelölésére két ikon lesz segítségünkre:
Levelek importálása Ha esetleg ezidáig más levelező-klienst használtunk, de megtetszett a Kmail, akkor lehetőség van arra, hogy más rendszerben található leveleinket, mappastruktúránkat áthelyezzük, importáljuk a Kmail alá. Ehhez a „Fájl” menü „Üzenetek importálása” alpontot kell használnunk.
A fentebb ismertetett menüpontokon, lehetőségeken kívül számos egyéb dolog található még a Kmail levelező-kliens repertoárjában. Nem esett szó az egyedi kinézet kialakításáról, a csatolások kezeléséről, az üzenetek egyedi megjelöléséről, a szálakra bontásról és ezek kezeléséről, vagy éppen a levelező listák használatáról sem. De ezen dolgok egy része a program használata során előtérbe fog kerülni, és használat közben fogjuk megtanulni ezek kezelését, használatát.
Szerző: Kaméleon (Linuxbázis) Elérhetőségek:
[email protected] [email protected] Licenc: A dokumentum szabadon másolható, de nem módosítható. A dokumentumot tilos pénzért, vagy bármilyen járandóságért árusítani. Minden jog a szerzőnek van fenntartva. További információk: Az esetleges hibákért a szerző nem vállal felelősséget. A szövegben felfedezett hibákat és észrevételeket a Makay József email-címére kérjük.
