A kisvállalkozásokat érintő fontosabb évi adózási szabályváltozások. Gábriel Péter BKIK

A kisvállalkozásokat érintő fontosabb 2013. évi adózási szabályváltozások Gábriel Péter BKIK [email protected]

Adózás rendje

készpénzforgalom korlátozása 38.§ (3a),(3b) Termék, szolgáltatás értékesítésének Áfa-val növelt ellenértékéből pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ( ) más pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak Azokat a készpénzkifizetéseket, amelyeket a vevő ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra, tehát 2013. évi adózási szabályváltozások

Gábriel Péter BKIK

2

Adózás rendje

készpénzforgalom korlátozása a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az általa készpénzben kifizetett összeg 1,5 millió forintot meghaladó része után az általa készpénzben elfogadott összeg 1,5 millió forintot meghaladó része után . 2013. évi adózási szabályváltozások


3

Adózás rendje

készpénzforgalom korlátozása Készpénzfizetés: A fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (együtt: készpénz) történő fizetési művelet. Nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy –terhelés. 2013. évi adózási szabályváltozások


4

Számla kötelező adattartalma A kisadózó vállalkozás a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról köteles az Áfa-törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, és a kiállított számlán a kifejezés feltüntetésére. Ennek oka: A nem kisadózó vevő az adóévet követő januári 08-as bevallásában február 12-éig köteles adatot szolgáltatni a NAV részére arról a kisadózó vállalkozásról, amelytől az adóévben beszerzett termék, szolgáltatás ellenértéke az 1millió Ft-ot meghaladta. 2013. évi adózási szabályváltozások


5

Általános forgalmi adó Számla kötelező adattartalma A törvény 169.§ dc) pontja értelmében a számlán fel kell tüntetni a vevő adószámának vagy csoportazonosító számának első 8 számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy  a vevő adóalanyra a számlában áthárított adó a 2 000 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja és  a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön 2013. évi adózási szabályváltozások


6

Általános forgalmi adó Számla kötelező adattartalma A számlán fel kell tüntetni a törvény 169.§  h) pontja értelmében: a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

 l) pontja értelmében: az „önszámlázás” kifejezést, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;  n) pontja értelmében: a „fordított adózás” kifejezést, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; 2013. évi adózási szabályváltozások


7

Általános forgalmi adó Számla kötelező adattartalma A számlán a törvény 169.§ p) pontja értelmében fel kell tüntetni : a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezést, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

2013. évi adózási szabályváltozások


8

Általános forgalmi adó Számla kötelező adattartalma A számlán a törvény 169.§ q) pontja értelmében fel kell tüntetni : a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; 2013. évi adózási szabályváltozások


9

Általános forgalmi adó Egyszerűsített számla kibocsátása Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki  Összeghatár nélkül, a megkapott előlegről forintban kifejezve  Összeghatár nélkül, az olyan értékesítésről Ft-ban kifejezve, melynél a vevő a teljes bruttó ellenértéket a teljesítéskor készpénzben, készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megfizeti  Összeghatár nélkül, a közösségi adóalany részére történő területi hatályon kívüli értékesítésről  Összeghatár nélkül, a 3. államban teljesített értékesítésről

 Olyan belföldi teljesítési helyű ügyletről utólagos (átutalásos) fizetés esetén is, melynél a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100€-nak megfelelő pénzösszeget (nem állítható ki közösségen belüli adómentes termékértékesítésről). 2013. évi adózási szabályváltozások


10

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés Az ÁFA alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon egyenes adózású számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alanyra áthárított adó összege a 2 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő adóbevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként a 1365M-01 számú lapon nyilatkozni köteles. 2013. évi adózási szabályváltozások


11

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés Az eladó ÁFA alany a 1365M-01 számú lapon partnerenként nyilatkozik: a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő ÁFA alany adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, a partnerhez tartozó számlánként  a kibocsátott számlában feltüntetett adó alapjáról és az áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról,  a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. 2013. évi adózási szabályváltozások


12

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés A vevő ÁFA alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybe vétele esetén azon egyenes adózású számlákról, amelyekben az áthárított ÁFA összege a 2 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő adóbevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol akkor is, ha a levont adó kevesebb 2 millió Ft-nál számlánként a 1365M-02 számú lapon nyilatkozni köteles. 2013. évi adózási szabályváltozások


13

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés A vevő ÁFA alany a 1365M-02 számú lapon partnerenként nyilatkozik: a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó ÁFA vagy EVA alany adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, a partnerhez tartozó számlánként  a nevére szóló számlában feltüntetett adó alapjáról és az áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról,  a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. 2013. évi adózási szabályváltozások


14

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés Ha a vevő ÁFA alany ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 millió Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, akkor az erről az adó megállapítási időszakról benyújtott adóbevallásában a 1365M főlapon partnerenként összesítve nyilatkozik. 2013. évi adózási szabályváltozások


15

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés A vevő ÁFA alany a 1365M főlapon partnerenként nyilatkozik: a főlap azonosítás blokkjában a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó ÁFA vagy EVA alany adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, a főlap 06. sorában összevontan nyilatkozik azon számlákban feltüntetett áthárított adók együttes összegéről (és nem az ebből ténylegesen levont összegről), melyekből együttesen 2 millió Ft-ot elérően vont le adót. 2013. évi adózási szabályváltozások


16

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés Eljárás számlamódosítás esetén: Abban a bevallásban, amelyben a módosítás bevallásra kerül, az olyan számláról és annak módosításáról, mely számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően (eredetileg is vagy korábbi időszakban történt módosítás révén), akár a mostani módosítás révén eléri vagy meghaladja a 2 millió Ft-ot, az eladó a1365M-01-K a vevő a 1365M-02-K lapon partnerenként és számlánként adatot szolgáltat a módosításra kerülő (eredeti) és az ezt korábban és jelenleg módosító számlákról, a módosítás számszaki hatásáról. 2013. évi adózási szabályváltozások


17

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés Eljárás számla érvénytelenítése esetén: Abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés bevallásra kerül, az olyan számláról és annak érvénytelenítéséről, mely számlában áthárított adó eredetileg vagy korábbi időszakban történt módosítás révén elérte vagy meghaladta a 2 millió Ft-ot, az eladó a1365M-01-K a vevő a 1365M-02-K lapon partnerenként és számlánként adatot szolgáltat az érvénytelenítésre kerülő (eredeti) és az ezt korábban módosító számlákról, és az érvénytelenítő számla sorszámáról. 2013. évi adózási szabályváltozások


18

Általános forgalmi adó eva-alany belföldi összesítő jelentése Az eva alany termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon egyenes adózású számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alanyra áthárított adó összege a 2 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja, arról az adóévről benyújtott eva bevallás 1343-06 lapján nyilatkozik partnerenként és azon belül számlánként, amely évben a számlát kiállította



19

Általános forgalmi adó eva-alany belföldi összesítő jelentése Eljárás a számla módosítása esetén: Az eva-alany arról az évről benyújtott eva bevallásában, amely évben a módosító bizonylatot kibocsátotta, az olyan számláról és annak módosításáról, mely számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően (eredetileg is vagy korábbi időszakban történt módosítás révén), akár a mostani módosítás révén eléri vagy meghaladja a 2 millió Ft-ot, a 1343-06/K lapon partnerenként és számlánként adatot szolgáltat a módosításra kerülő (eredeti) és az ezt korábban és jelenleg módosító számlákról, a módosítás számszaki hatásáról. 2013. évi adózási szabályváltozások


20

Általános forgalmi adó eva-alany belföldi összesítő jelentése Eljárás a számla érvénytelenítése esetén: Az eva-alany arról az évről benyújtott eva bevallásában, amely évben az érvénytelenítő bizonylatot kibocsátotta, az olyan számláról és annak érvénytelenítéséről, mely számlában áthárított adó eredetileg vagy korábbi időszakban történt módosítás révén elérte vagy meghaladta a 2 millió Ft-ot, a 1343-06/K lapon partnerenként és számlánként adatot szolgáltat az érvénytelenítésre kerülő (eredeti) és az ezt korábban módosító számlákról, és az érvénytelenítő bizonylat sorszámáról. 2013. évi adózási szabályváltozások


21

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés A pénzforgalmi elszámolású ÁFA alany által kibocsátott, 2 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó ÁFA-tartalmú számla esetében a vevői illetve eladói nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő adó bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján első alkalommal érvényesít adólevonási jogot a vevő, első alkalommal kötelezett adómegállapításra az eladó



22

Általános forgalmi adó belföldi összesítő jelentés A pénzforgalmi elszámolású ÁFA alany olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén melyről kiállított számlában rá áthárított adó eléri vagy meghaladja a 2 millió Ft-ot, a vevői nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő adóbevallásban kell adni, amelyben ezen számla alapján első alkalommal érvényesít adólevonási jogot.



23

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A kisvállalkozónak minősülő belföldi adóalany választása szerint a 2013-as adóévre az általános forgalmi adózásban pénzforgalmi elszámolást alkalmazhat, ha ennek választását 2012. december 31-ig az állami adóhatóságnak a bejelentő- és változásbejelentő lapon bejelentette. A pénzforgalmi elszámolás a belföldi adóalanyként való nyilvántartásba vétellel egyidejűleg is választható. 2013. évi adózási szabályváltozások


24

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választásának előfeltételei: Az adóalany  A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása évének első napján a vonatkozó KKv. törvény szerinti kisvállalkozásnak minősül vagy annak minősülne, ha a Kkv. törvény hatálya alá tartozna

 Belföldön letelepedett  Nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt  Nem választott alanyi adómentességet  A termék-, szolgáltatás értékesítése után járó nettó ellenérték sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg a 125 millió Ft-ot. 2013. évi adózási szabályváltozások


25

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választásának előfeltételei: kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem önálló vállalkozás esetén a partner illetve kapcsolódó vállalkozások adatait a Kkv. törvény előírásai szerint össze kell számítani.



26

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választásának előfeltételei: Az értékesítés 125 millió Ft. összegű választási értékhatárába Beleszámít: a területi hatályon kívüli értékesítés ellenértéke is, Nem számítanak bele:  A tárgyi eszközként használt termék értékesítése  A vagyonértékű jog használat utáni végleges átengedése  A közösségen belüli adómentes termékértékesítés  A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes ügylet  A kiegészítő jelleggel nyújtott „tárgyi adómentes” pénzügyi szolgáltatások ellenértéke  Az ingyenes ügyletek (11-12.§, 14.§) adóalapja 2013. évi adózási szabályváltozások


27

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás lényege: A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany  a pénzforgalmi elszámolás körébe tartozó értékesítései utáni fizetendő áfát nem a teljesítés időpontjában, hanem akkor állapítja meg, amikor a vevő a vételárat megfizeti  beszerzéseiben rá áthárított áfát nem a teljesítés időpontjától kezdve, hanem akkor vonhatja le, amikor a vételárat az eladónak kifizeti.



28

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany  a pénzforgalmi elszámolás időszakába tartozó teljesítési időpontú,  belföldi teljesítési helyű értékesítései után a vevőre áthárított fizetendő adót az értékesítés fizetendő adót is tartalmazó ellenértékének jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. Röviden: A belföldi teljesítésű ügyletben a vevőre áthárított fizetendő adót abban a bevallási időszakban kell bevallani, amelyben a bruttó (áfát is tartalmazó) ellenértéket a vevő megfizeti. 2013. évi adózási szabályváltozások


29

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: A pénzforgalmi elszámolás szerint (a megfizetése időszakában) kell a bevallásba beállítani az alábbi adómentes értékesítéseket is:  A 3 féle „tárgyi adómentes” 85-87. § szerinti, az áfa bevallás 1365A-01-01 lapjának 08. sorába tartozó adómentes értékesítések  A 98-114. §-ok szerinti, az áfa bevallás 1365A-01-01 lapjának 01. sorába tartozó adómentes ügyletek (közösség területén kívülre történő termékértékesítés /export/ azzal egytekintet alá eső szolgáltatásnyújtás, nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó értékesítés) 2013. évi adózási szabályváltozások


30

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás  A zártvégű lízinggel vagy részletvétellel történő értékesítés  A közösségen belüli adómentes termékértékesítés  A különös adózási módú ügyletek

 Mezőgazdasági kompenzációs felárral történő értékesítés  Utazásszervező árrés alapú utazásszervezési szolgáltatása  Viszonteladó, nyilvános árverésszervező általi árrés/különbözet alapú értékesítés

 A fordított adózással adózó belföldi értékesítés  A területi hatályon kívül (külföldön) teljesülő értékesítés  Az ingyenes ügyletek fizetendő adójának megállapítására. 2013. évi adózási szabályváltozások


31

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Miután az alábbi értékesítésekre nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás, ezért az ezekről kibocsátott számlán nem kell feltüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.  A zártvégű lízinggel vagy részletvétellel történő értékesítés  A közösségen belüli adómentes termékértékesítés  A különös adózási módú ügyletek

 Mezőgazdasági kompenzációs felárral történő értékesítés  Utazásszervező árrés alapú utazásszervezési szolgáltatása  Viszonteladó, nyilvános árverésszervező általi árrés/különbözet alapú értékesítés

 A fordított adózással adózó belföldi értékesítés  A területi hatályon kívül (külföldön) teljesülő értékesítés 2013. évi adózási szabályváltozások


32

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az olyan beszerzési ügyletek pénzforgalmi adóalany által fizetendő adójának megállapítására sem, melyeknél a fizetendő adót nem az akár külföldi, akár belföldi eladó hárítja át a pénzforgalmi vevőre, hanem a fizetendő adót fordított adózással a vevő belföldi adóalany állapítja meg. Ezek fizetendő adóját az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó „rendes” (általános és különös) szabályok szerinti időpontban kell megállapítani. Felsorolásukat lásd a beszerzések adójának levonásánál! 2013. évi adózási szabályváltozások


33

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany a beszerzéseiben az áfa- és eva-alany által rá áthárított adót a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban akkor helyezheti levonásba, amikor a beszerzés adót is tartalmazó ellenértékét az eladónak megfizeti. Röviden: A beszerzésekről a szállítók által kibocsátott számlában előzetesen felszámított adó abban a bevallási időszakban helyezhető leghamarabb levonásba, amelyben a bruttó (áfát is tartalmazó) ellenértéket a vevő a szállítónak kifizeti. 2013. évi adózási szabályváltozások


34

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása:

A 2013-tól pénzforgalmi elszámolásra áttért adóalany az olyan 2013 előtti ki nem egyenlített beszerzései esetén, melyeknél az adólevonási joga 2012 után nyílik meg, vagy az már megnyílt, de eddig nem érvényesítette, adólevonási jogát már csak pénzforgalmi szemléletben gyakorolhatja. 2013. évi adózási szabályváltozások


35

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás A zártvégű lízinggel vagy részletvétellel történő beszerzés áthárított adójának levonására . (a levonási jog a birtokbaadáskor nyílik meg) Az akár belföldi akár külföldi adóalanytól történő fordított adózású beszerzés vevő által megállapított fizetendő adójának levonására. (a levonási jog a fizetendő adó megállapításakor nyílik meg) 2013. évi adózási szabályváltozások


36

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Az akár belföldi akár külföldi adóalanytól történő fordított adózású beszerzés és fizetendő adójának levonása körébe tartozik:  A közösségen belüli termékbeszerzés  A fordított adózású belföldi beszerzés  A termékimport és a „szolgáltatásimport” (külfölditől belföldön igénybe vett szolgáltatás)  A külföldi adóalanytól való belföldi teljesítési helyű termékbeszerzés  A sajátvállalkozásban megvalósított beruházás  A saját vállalkozásban megvalósított termék felhasználása



37

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Ha az értékesítés vagy a beszerzés ellenértéke részletekben kerül megtérítésre  A fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor kell a részlet arányában megállapítani  A levonási jog a részlet kifizetésekor a részlet arányában nyílik meg. Nem tartozik ide a zárt végű lízing és a részletvétel.



38

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása: Az értékesítés illetve a beszerzés ellenértéke jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének minősül azt is, ha az abból származó követelés vagy kötelezettség engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.



39

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Pénzforgalmi elszámolású adóalany számlakibocsátása: A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az értékesítéséről kibocsátandó számlán köteles a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni. A pénzforgalmi elszámolású adóalany az általa kibocsátott számla fizetendő adójának megállapítására kizárólag akkor alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást, ha a számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntette. 2013. évi adózási szabályváltozások


40

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Pénzforgalmi elszámolású adóalany számlakibocsátása: Ha a pénzforgalmi elszámolású adóalany az általa kibocsátott számlán elmulasztja a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni, akkor a fizetendő adót nem a pénzforgalmi elszámolásra, hanem a „rendes”, a teljesítésre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A kifejezés feltüntetésének elmulasztása mulasztási bírsággal sújtható. 2013. évi adózási szabályváltozások


41

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Pénzforgalmi elszámolású számla befogadása: A pénzforgalmi elszámolásra át nem tért vevőnek is a pénzforgalmi elszámolás szerint nyílik meg az adólevonási joga az olyan beszerzési számla után, melyen a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetésre került.



42

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Számlakorrekciók figyelembevétele: A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla érvénytelenítése, vagy a bruttó ellenértéket csökkentő módosítása esetén az áthárított adó csökkenését - az értékesítő adóalany fizetendő adót csökkentő tételként, - a vevő pedig fizetendő adót növelő tételként abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben az ellenérték(rész) visszatérítése megtörténik. 2013. évi adózási szabályváltozások


43

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Számlakorrekciók figyelembevétele: A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla fizetendő bruttó ellenértéket növelő módosítása esetén az áthárított adó növekedését - az értékesítő adóalany fizetendő adóként, - a vevő pedig levonható adóként abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben az ellenérték(rész) a vevő által megfizetésre kerül. 2013. évi adózási szabályváltozások


44

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A fizetendő adó soron kívüli megállapítása: A soron kívüli adómegállapításra okot adó esemény bekövetkezte esetén a pénzforgalmi elszámolású adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik az olyan értékesítései után is, melyek bruttó ellenértékét a vevő még (részben vagy egészben) nem térítette meg.



45

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A soron kívüli adómegállapításra okot adó események: Ha az adóalany  jogállása úgy változik, hogy tőle adófizetés nem lenne követelhető (pl.: alanyi adómentességet választ) a fizetendő adó a változást megelőző napon állapítandó meg  felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a fizetendő adót a tevékenységét záró adóbevallásban kell megállapítani.  tevékenységét szünetelteti vagy jogutód nélkül megszűnik, a fizetendő adót a soron kívüli bevallásban kell megállapítani. 2013. évi adózási szabályváltozások


46

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A levonható adó soron kívüli megállapítása: A soron kívüli adólevonásra okot adó esemény bekövetkezte esetén a pénzforgalmi elszámolású adóalany levonhatja azon beszerzéseiben rá áthárított adót is, melyek bruttó ellenértékét a vevő részére még (részben vagy egészben) nem térítette meg.



47

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A soron kívüli adólevonásra okot adó események: Ha az adóalany  jogállása úgy változik, hogy adólevonásra nem lesz jogosult az adó levonására a változást megelőző napon jogosult  felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az adólevonási jogát a tevékenységét záró adóbevallásban érvényesíti.  tevékenységét szünetelteti vagy jogutód nélkül megszűnik, az adólevonási jogát a soron kívüli bevallásban érvényesíti.



48

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Megszűnik a pénzforgalmi elszámolás:  a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a következő évre nem kívánja alkalmazni,  a választásra jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal,  a naptári év utolsó napjával, ha a következő év január 1-jén az adóalany nem minősül kisvállalkozásnak,  az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,  az adóalany tevékenysége szüneteltetését megelőző nappal. 2013. évi adózási szabályváltozások


49

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás megszűnése:

A pénzforgalmi elszámolás soron kívüli bevallással járó megszűntetésnél a még ki nem egyenlített értékesítések és beszerzések utáni adófizetési kötelezettség illetve adólevonási jog a soron kívüli bevallásban teljesítendő, érvényesítendő. A pénzforgalmi elszámolás megszűnése utáni értékesítések és beszerzések fizetendő illetve levonható adójának megállapítására már a „rendes” szabályok vonatkoznak. 2013. évi adózási szabályváltozások


50

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás megszűnése: A pénzforgalmi elszámolás egyéb okú megszűnései miatt nem keletkezik adóbevallási kötelezettség. A pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített, de a megszüntetéséig ki nem egyenlített beszerzések adója a teljesítés időpontjától kezdve kiegyenlítés hiányában is levonható a vevő által ki nem egyenlített értékesítések fizetendő adóját viszont továbbra is az ellenérték megfizetésekor kell megállapítani. 2013. évi adózási szabályváltozások


51

Általános forgalmi adó Pénzforgalmi elszámolás Értékhatár túllépése: a választásra jogosító értékhatár (125 millió Ft.) meghaladásakor arra a számlára,melynek ellenértékével az értékhatárt túllépte már nem alkalmazható a pénzforgalmi elszámolás (ezen a számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés már nem szerepelhet). Az értékhatár túllépése esetén pénzforgalmi adózás legközelebb a túllépés évét követő 2. év végén a 3. évre választható újra. 2013. évi adózási szabályváltozások


52

Általános forgalmi adó Alanyi adómentesség Az alanyi adómentesség választhatóságának bevételi értékhatára 5-ről 6 millió Ft-ra emelkedett. Az áfa-alany az adóév utolsó napjáig jelentheti be, hogy a következő évtől alanyi adómentességet választ. Az áfa-alanynak nincs módja arra, hogy év közben térjen át alanyi mentességre. Az év közben evából katába átjelentkezőnek viszont módja van az átjelentkezéskor egyidejűleg az alanyi adómentesség választására. 2013. évi adózási szabályváltozások


53

Általános forgalmi adó vagyonáthelyezés Nem minősül termékértékesítésnek az adóalany a termékét szakértői értékelés céljából viszi át másik tagállamba és ezt követően a terméket belföldre visszaszállítják.



54

Általános forgalmi adó üzletág-átruházás Az apportáláshoz, jogutódlással történő vagyonszerzéshez hasonlóan az üzletág-átruházás esetén sem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az üzletágat átvevő teljesíti az adómentesség feltételeit. Üzletág: a vállalkozás olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. 2013. évi adózási szabályváltozások


55

Általános forgalmi adó Közlekedési eszköz bérbeadásának teljesítési helye Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő hosszú (vízi: 90 napot, egyéb: 30 napot meghaladó) időtartamú bérbeadása esetén a teljesítéshelye: a szolgáltatás igénybevevőjének letelepedési helye (lakóhelye). Ettől eltérően kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő hosszú (90napot meghaladó) időtartamú bérbeadása esetén a teljesítéshelye: ahol a hajót ténylegesen a bérlő birtokába adják feltéve hogy itt a bérbeadónak telephelye van.



56

Általános forgalmi adó Közösségen belüli adómentes értékesítés előlege

A közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, ezért nem kell az összesítő nyilatkozatban feltüntetni, és erről az előlegről nem kell számlát kibocsátani.



57

Általános forgalmi adó Számlakibocsátás

A közösségen belüli adómentes termékértékesítésről és a fő szabály alá tartozó (ahol az igénybe vevő letelepedett) teljesítési helyű, adóalanyok közti közösségen belüli szolgáltatásokról, (melyeknél az adót az igénybe vevő fizeti), a számlát a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig ki kell bocsátani.



58

Általános forgalmi adó Számlakibocsátás – gyűjtőszámla – időszakonkénti elszámolás

Mivel a közösségen belüli adómentes termékértékesítésről és a közösségen belüli szolgáltatásokról, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig számlát kell kibocsátani, ezért ezen ügyletek csak 1 naptári hónapot meg nem haladó időszakú gyűjtőszámlában szerepeltethetők, ha a közösségen belüli adómentes termékértékesítésről időszakonként számolnak el, és az egyes elszámolási időszakok tartama egy naptári hónapnál hosszabb, akkor havonta a hónap utolsó napján időarányos részteljesítés történik. 2013. évi adózási szabályváltozások


59

Általános forgalmi adó Személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó áfa

Levonhatóvá vált a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó szolgáltatás előzetesen felszámított adójának 50%-a. A szolgáltatás teljes összege levonható, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 50%-a továbbszámlázásra kerül, ha a szolgáltatás díja jármű bérbeadásának adóalapjába épül be.



60

Általános forgalmi adó EKB árfolyam

A külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintra történő átszámításhoz az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is választható



61

Általános forgalmi adó fordított adózásban a levont adó korrekciója

Minden olyan esetben, amikor az adó fizetésére a vevő kötelezett (fordított adózás esetei) és az eredetileg levont adót utólag a fizetendő adó összegének módosítása miatt kell módosítani, a korábban levont adót módosító különbözetet abba a bevallásba kell beállítani, amelyben a fizetendő adó módosítása bevallásra kerül.



62

Általános forgalmi adó Gyógyászati segédeszközök kedvezményes kulcs alá sorolása

A 90 és 98%-os támogatású gyógyászati segédeszközök értékesítése után az eddigi 27% helyett 5% mértékű adót kell felszámítani.



63

Általános forgalmi adó Fordított adózású mezőgazdasági termékkör bővülése

2013. 04. 01-től az élő sertés, házi sertés egészben vagy félben frissen, hűtve, fagyasztva Durva őrlemény gabonából, szójaolaj, növényi zsírok és olajok kivonásának melléktermékei



64

Személyi jövedelemadó összevont adóalap és adója Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében: Jövedelem Adó(előleg)alap Valódi 1 kulcsos és ténylegesen 16% mértékű adó Nincs szükség (hatályon kívül helyezve)  az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme várható összegére vonatkozó nyilatkozatra  a munkáltatói adóelőleg-megállapítás speciális szabályaira 2013. évi adózási szabályváltozások


65

Személyi jövedelemadó adónyilatkozat A magánszemély 2012-ről csak abban az esetben élhet az adónyilatkozat lehetőségével, ha a) kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól [ide értve a társas vállalkozást a tagja vonatkozásában] szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá b) az a) pontba nem tartozó kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett.



66

Személyi jövedelemadó adónyilatkozat Ha az adónyilatkozat adására a kifizető által megállapítható feltételek fennállnak, a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia). Továbbá az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha a kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatni kell a magánszemélyt. 2013. évi adózási szabályváltozások


67

Személyi jövedelemadó közös tulajdon hasznosítása Közös tulajdonú ingóság, ingatlan hasznosítása, bérbeadása esetén a tulajdonostársakat a hasznosításból származó jövedelem után a tulajdoni hányaduk arányában a tulajdoni korlátozásokat is figyelembe véve terheli adókötelezettség, kivéve ha ettől eltérően rendelkeznek



68

Személyi jövedelemadó Családi kedvezmény A kedvezmény  Közös igénybevétele: Ugyanazon kedvezményezett után több jogosult. A kedvezmény egymás között felosztott közös érvényesítése munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal év közben is lehetséges, a közös háztartásban élés nem feltétel.  Megosztása: A jogosult a kedvezményét a vele közös háztartásban élő nem jogosult házastársával, élettársával osztja meg. A kedvezmény év közben nem, csak az adóbevallásban osztható meg. Nem osztható meg az ahavi kedvezmény, amelyre gyermeket nevelő egyedülállóként volt jogosult . 2013. évi adózási szabályváltozások


69

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások A juttatás értékének 1,19 szerese után a kifizetőt terhelő 16% jövedelemadó és 10 helyett 14% egészségügyi hozzájárulás személyenként évi (időarányos) 500EFt-ig. Nem kell időarányosítani a keretösszeget ha a munkaviszony elhalálozás miatt szűnik meg. Változó szabályú tételek: Az étkezési célra kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen felhasználható (változatlanul havi 12.500 Ft értékben adható) utalvány akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az üzemi étkezőhelyen más személyek is étkezhetnek. 2013. évi adózási szabályváltozások


70

Személyi jövedelemadó Béren kívüli juttatások .Változó szabályú tételek:  Erzsébet-utalvány havonta 5 helyett 8 ezer Ft-ig adható, az utalvány véglegesen felhasználhatóvá vált meleg étkezésre is.  Iskolakezdési támogatás 2013-tól csak (papír alapú vagy elektronikus) utalvány formájában juttatható, amely a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására



71

Személyi jövedelemadó fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány 2013-tól kezdve nem adható a munkáltató által a kifizetőt terhelő adó melletti juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Az ilyen utalvány juttatása a munkavállaló nem pénzben kapott, munkaviszonyból származó jövedelmeként adó és járulékköteles, más személy esetében pedig adóköteles egyéb jövedelemnek minősül.



72

Személyi jövedelemadó egyéni vállalkozó

a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését).



73

Személyi jövedelemadó egyéni vállalkozó

Jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2%-a. közvetített szolgáltatás: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják. 2013. évi adózási szabályváltozások


74

Személyi jövedelemadó átalányadózás

2013-tól az átalányadózás választásánál és alkalmazásánál nem kizáró ok a munkaviszony megléte, létesítése. A TB szabályok szempontjából azonban

átalányadózásban nem a nyilvántartásba bejelentett tevékenységek alapján, hanem azon tevékenység(ek) alapján kerül meghatározása, a vállalkozó az adóévben 2013. évi adózási szabályváltozások


75

Személyi jövedelemadó adómentes juttatás

Adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást. 2013. évi adózási szabályváltozások


76

Személyi jövedelemadó Biztosítások átfogó újraszabályozása Adóköteles biztosítási díj: Ha a biztosítás díját a biztosítási szerződés alapján nem a biztosított személy, hanem más személy fizeti, akkor a más által fizetett díj a magánszemély adóköteles jövedelme. E fő szabály alól vannak kivételek (amikor a más által fizetett díj mégsem adóköteles, vagy az adókötelezettség a kifizetőt terheli)



77

Személyi jövedelemadó Biztosítások átfogó újraszabályozása Nem adóköteles biztosítási díjak: a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött felelősségbiztosítás díja (mert a biztosított személy által okozott kár miatt a biztosító a károsultnak és nem a biztosítottnak fizet) azon biztosítás díja, melynél a biztosító teljesítésére nem a biztosított, hanem korlátozások nélkül a díjat fizető személy jogosult A biztosítás díját magánszemély fizeti 2013. évi adózási szabályváltozások


78

Személyi jövedelemadó Biztosítások átfogó újraszabályozása Nem adóköteles biztosítási díjak: Adómentes a kockázati (lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték nélküli élet-, baleset-, betegség-) biztosítás (melynél a biztosító kizárólag a kockázati esemény bekövetkezésekor fizet) kifizető által havonta a minimálbér30%-át meg nem haladóan kifizetett díja.



79

Személyi jövedelemadó Biztosítások átfogó újraszabályozása Nem adóköteles biztosítási díjak: Adómentes az olyan határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló biztosításnak a kifizető által fizetett rendszeres díja, melynek van lejárati szolgáltatása és/vagy visszavásárlási értéke (ezért nem minősül kockázati biztosításnak). A kifizető a 08-as bevallásban magánszemélyenként adatszolgáltatásra kötelezett az ezen a címen kifizetett biztosítási díjról 2013. évi adózási szabályváltozások


80

Személyi jövedelemadó Biztosítások átfogó újraszabályozása Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás 2013 előtt: „Több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét” 2013-tól: „a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj” (személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás) 2013. évi adózási szabályváltozások


81

Személyi jövedelemadó Biztosítások átfogó újraszabályozása 2013-tól az őstermelő és az egyéni vállalkozó a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyonés felelősségbiztosítás mellett a saját személyére kötött élet-, baleset- vagy betegségbiztosítások közül már csak azok díját számolhatja el költségként, amely biztosításnak nincs sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke (melynél a biztosító kizárólag a kockázati esemény bekövetkezésekor fizet).



82

Minimálbér Garantált bérminimum 2013. Ft.

Minimálbér

Garantált bérminimum

Havibér

98.000.-

114.000.-

Hetibér

22.560.-

26.250.-

Napibér

4.510.-

5.250.-

564.-

656.-

Órabér 2013. évi adózási szabályváltozások


83

Társadalombiztosítás változatlan %-os járulékmértékek (18,5%) havi 270ft-tal emelkedő egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosított és a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó

nyugdíjjáruléka

10%

természetbeni 4% 7% Egészségbiztosítási- és pénzbeli 3% 8,5% munkaerő-piaci járulék munkaerő-piaci 1,5% havi 6.660.- ft. Egészségügyi szolgáltatási járulék: napi 222.- ft. 2013. évi adózási szabályváltozások


84

Társadalombiztosítás Átmeneti szabályok: A járulékfizetési felső határra vonatkozó 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012. decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. Az esedékességet követően (elmaradt követelés) és a jogerős bírósági határozat alapján 2013. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett jövedelem nyugdíjjárulékát annak az időszaknak a szabályai szerint kell megállapítani, melyre vonatkozóan az kifizetésre kerül. 2013. évi adózási szabályváltozások


85

Társadalombiztosítás főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó legkisebb járulékalapja és járulékai alapja

Járulék

Minimálbér

Nyugdíjjárulék 10%

összege


98.000.-

114.000.-

Természetbeni eg.bizt. j. 4%

147.000.-

171.000.-

Pénzbeli eg.bizt. j. 3%

147.000.-

171.000.-

M.erő-piaci j. 1,5%

147.000.-

171.000.-

Minimálbér


Járulékok összesen 18,5% 2013. évi adózási szabályváltozások


86

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó legkisebb szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és járulék terhe alapja

összege

Garantált Minimálbér bérminimum Szociális hozzájárulási adó 27%

110.250.-

128.250.-

Szakképzési hozzájárulás 1,5%

110.250.-

128.250.-

Minimálbér


TB járulékok együttesen 18,5%

Egyéni vállalkozó összesen Társas vállalkozó összesen 2013. évi adózási szabályváltozások


87

Társadalombiztosítás

Főfoglalkozású a munkaviszonyos átalányadózó is „Főfoglalkozású” átalányadózó egyéni vállalkozóként kell a járulékait fizetnie annak is, aki 2013-tól munkaviszony mellett átalányadózás alkalmazását választotta akkor is, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Járulékainak alapja az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a rá vonatkozó minimum. A munkaviszonyos átalányadózó nem fizet munkaerő-piaci járulékot. A járulékoktól eltérően a szociális hozzájárulási adó alapja, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, kizárólag az átalányban megállapított tényleges jövedelem. 2013. évi adózási szabályváltozások


88


Bedolgozó A bedolgozó jogviszonya munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról bedolgozói munkaviszonyra változott, ezért a bedolgozó munkaviszonyban állóként biztosított. A járulékok alapja a költségtérítésen felüli munkadíja, akkor is, ha az nem éri el a minimálbér 30%-át.



89

Társadalombiztosítás A biztosított bejelentése

a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően ,a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon



90


többes jogviszonyos KATA-kisadózó Ha a főfoglalkozású, havi 50 ezer Ft tételes adót fizető  kisadózó egyéni vállalkozó e jogviszonya mellett, egyidejűleg nem kisadózó társas vállalkozásban is társas vállalkozó,  kisadózó társas vállalkozás kisadózó tagja e jogviszonya mellett, egyidejűleg nem kisadózó társas társas vállalkozásban is társas vállalkozó vagy nem kisadózó egyéni vállalkozó, akkor a nem kisadózó vállalkozásában „főfoglalkozású” vállalkozóként kell utána járulékot, szociális hozzájárulási adót és társas vállalkozó estén szakképzési hozzájárulást fizetni, kivéve, ha nappali tagozatos tanuló, hallgató. 2013. évi adózási szabályváltozások


91

Szociális hozzájárulási adó

2013-ban érvényesíthető adókedvezmények 1. a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó 2. a Karrier Híd Program megvalósítását célzó

10.Más törvényben megállapított (pl.:START Plusz, - Extra, - Bónusz ) 2013. évi adózási szabályváltozások


92

Szociális hozzájárulási adókedvezmények munkabérek nettó értékének megőrzését célzó

A részkedvezmény alapja: A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabér. Nem jár adókedvezmény az egyszerűsített foglalkoztatás munkabére után. A 135 000 Ft bruttó bérig érvényesíthető kedvezmény mértéke havonta: ha a részkedvezmény-alap nem több 75 000 Ft-nál: a kedvezményalap 16 %-a, de legfeljebb 12 000 Ft., ha a kedvezményalap meghaladja a 75 000 Ft-ot: a 12 000 Ft-nak a 75 000 Ft feletti kedvezményalap 20 %-át meghaladó része 12 000 – (Bér – 75 000)×0,2 (135 000 – 75 000)×0,2 12 000 Az adókedvezmény a munkáltatót az elvárt béremelési feltételre tekintet nélkül illeti meg.



93

Szociális hozzájárulási adókedvezmények munkabérek nettó értékének megőrzését célzó

Az adókedvezmény összegét havonta az adott hónap egészében fennálló munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítani. Tört havi időarányosítás: Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné. Az így kapott, teljes hónapra átszámított jövedelem képezi a teljes havi részkedvezmény alapját. Ennek alapján a teljes hónapra számított részkedvezménynek ténylegesen akkora hányada érvényesíthető, mint ahányad része a tényleges tört havi bér a teljes havi jövedelemnek. 2013. évi adózási szabályváltozások


94

Szociális hozzájárulási adókedvezmények Karrier Híd Program megvalósítását célzó

A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: A Karrier Híd Programban való részvételre jogosító hatósági bizonyítvánnyal rendelkező munkavállalót a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér duplájának, 196 000 Ft-nak a 13,5%-a. Az adókedvezmény összegét havonta az adott hónapban fennálló munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítani.

Nem jár adókedvezmény az egyszerűsített foglalkoztatás munkabére után. 2013. évi adózási szabályváltozások


95

Szociális hozzájárulási adókedvezmények

Megváltozott munkaképességű vállalkozók utáni

Kedvezményre jogosult egyéni és társas vállalkozó az, aki 2011. december 31-én az akkori nyugdíjszabályok szerint I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasnak, kiegészítő tevékenységű vállalkozónak minősült és most rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül; nem minősült rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasnak, de rokkantsági ellátásban részesül és a 2012. január 1-től hatályos új szabályok szerinti minősítése alapján a megmaradt egészségi állapota 50% vagy annál kisebb. A kedvezmény 2012. július hónaptól kezdve vehető igénybe. 2013. évi adózási szabályváltozások


96


Megváltozott munkaképességű vállalkozók utáni

A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: Az egyéni vállalkozó illetve a társas vállalkozó személye után a tárgyhónapra megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér duplájának, 196 000 Ft-nak a 27%-a. A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozó havi 196EFt. adó illetve járulékalapig mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetése alól. A kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. 2013. évi adózási szabályváltozások


97

Szociális hozzájárulási adókedvezmények új, 2013-tól érvényesíthető adókedvezmények Az új kedvezmények közös szabályai Az adókedvezmény érvényesítésére a kedvezményezett munkavállalót munkaviszonyban foglalkoztató munkáltató jogosult. A részkedvezmény alapja: A kedvezményezett munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabér, de abból legfeljebb  Kutató foglalkoztatása esetén 500 000 Ft  Minden más kedvezményezett esetén 100 000 Ft 2013. évi adózási szabályváltozások


98

Szociális hozzájárulási adókedvezmények új, 2013-tól érvényesíthető adókedvezmények Az új kedvezmények közös szabályai A munkabér kedvezményalapig terjedő része után  14,5% kedvezmény esetén csak 12,5% mértékű adó fizetendő,  27% kedvezmény esetén nem kell adót fizetni. A munkabér kedvezményalapot meghaladó része után a teljes 27%-os adó fizetendő. Az új kedvezményekhez (az 55 év feletti és a nem pályakezdő 25 év alattiak, a szakképzettséget nem igénylő munkakörűek kivételével) a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő kedvezmény is kapcsolódik. 2013. évi adózási szabályváltozások


99

Szociális hozzájárulási adókedvezmények új, 2013-tól érvényesíthető adókedvezmények Az új kedvezmények közös szabályai Az adókedvezmény összegét havonta az adott hónapban fennálló munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítani. A részkedvezmény tört hónap esetén is időarányosítás nélkül érvényesíthető. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100E Ft-nak (kutató esetén 500EFt-nak), a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős a foglalkoztatás, ha a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. 2013. évi adózási szabályváltozások


100

Szociális hozzájárulási adókedvezmények szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott utáni

Kedvezményezett munkavállaló: Az, akit a munkáltató a FEOR-08 9. szakképzettséget nem igénylő főcsoportjába tartozó munkakörben foglalkoztat. A kedvezmény a munkakörhöz és nem a végzettséghez kapcsolódik.

A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: A kedvezményezett munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a 14,5%-a.

A kedvezmény érvényesítésével a havi munkabér 100Eft-ig terjedő része után 27% helyett 12,5% adó fizetendő. 2013. évi adózási szabályváltozások


101

Szociális hozzájárulási adókedvezmények szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott utáni

A munkáltató nem érvényesíthet e címen részkedvezményt az után a munkavállaló után arra a hónapra, mely hónap egy részében a munkavállalót szakképzettséget igénylő munkakörben, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.



102

Szociális hozzájárulási adókedvezmények 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni

A részkedvezmény alapja és mértéke havonta:  A legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállalót a foglalkoztatása első 2 évében az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a 27%-a.  Az 55 év feletti és a 25 év alatti munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a 14,5%-a



103


A kedvezmény érvényesítésével a havi munkabér 100Eft-ig terjedő része után 27% helyett  pályakezdő esetén a foglalkoztatása első 2 évében 0 Ft,  egyébként 12,5% adó fizetendő. A hónap egészére jár a kedvezmény arra a hónapra is, melyben  a munkavállaló betölti a 25. vagy az 55. életévét  a pályakezdő foglalkoztatásának 2 éves időtartama véget ér.



104


A pályakezdő a munkáltató részére a NAV által 15 napnál nem régebben kiállított igazolással igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik. A pályakezdőre vonatkozó kedvezmény érvényesíthető akkor is, ha a 25 év alatti munkavállaló a munkáltatóval már 2012. 12. 31-én munkaviszonyban állt, de e napon ezzel együtt legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ekkor a pályakezdő kedvezményének 2 éves időtartama 2013. 01. 01-én kezdődik. 2013. évi adózási szabályváltozások


105

Szociális hozzájárulási adókedvezmények tartósan álláskereső személyek utáni

A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: A kedvezményezett munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a foglalkoztatása  első 2 évében a 27%-a.  3. évében a 14,5%-a A kedvezmény érvényesítésével a havi munkabér 100Eft-ig terjedő része után 27% helyett a foglalkoztatás  első 2 évében 0 Ft,  3. évében 12,5% adó fizetendő. A kedvezmény annak a hónapnak az egészére is jár, amelyben a foglalkoztatás első 2 éve illetve a 3. éve véget ér. 2013. évi adózási szabályváltozások


106

Szociális hozzájárulási adókedvezmények tartósan álláskereső személyek utáni

Tartósan álláskereső: Akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatását megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként tartott nyilván. Az időtartamok számításánál a közfoglalkoztatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató a kedvezményt az állami foglalkoztatási szerv által az álláskereső kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.



107


anyasági ellátások folyósítását követően foglalkoztatott utáni

Kedvezményezett munkavállaló: Az, akit a munkáltató a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően munkaviszonyban foglalkoztat.



108



A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: A kedvezményezett munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a foglalkoztatása  első 2 évében a 27%-a.  3. évében a 14,5%-a A kedvezmény érvényesítésével a havi munkabér 100Eft-ig terjedő része után 27% helyett a foglalkoztatás  első 2 évében 0 Ft,  3. évében 12,5% adó fizetendő. A kedvezmény annak a hónapnak az egészére is jár, amelyben a foglalkoztatás első 2 éve illetve a 3. éve véget ér. 2013. évi adózási szabályváltozások


109



A kedvezmény az alábbi két esemény közül a korábban bekövetkező időpontig érvényesíthető:  az anyasági ellátás folyósításának (többféle ellátás folyósítása esetén a később lejáró ellátás folyósításának) utolsó hónapját követő hónaptól számított 45. hónap végéig, vagy  annak a hónapnak a végéig, melyben a foglalkoztatás 3. éve véget ér. A kedvezmény a fentiek közül előbb bekövetkező időpontig akkor is érvényesíthető, ha az anya ellátás folyósítását követő vagy az alatti foglalkoztatása 2013. előtt kezdődött. A munkáltató a kedvezményt az ellátást folyósító szerv által az anya kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. 2013. évi adózási szabályváltozások


110

Szociális hozzájárulási adókedvezmények szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásnak járó Kedvezményezett munkavállaló: Az, akit a szabad vállalkozási zónában működő, a beruházása után a Tao-törvény szerinti fejlesztési kedvezményre jogosult munkáltató  e beruházása üzembe helyezésének hónapjától vagy azt követően  tényleges munkahelyként a szabad vállalkozási zónában  új munkavállalóként munkaviszonyban foglalkoztat. Feltéve, hogy ezzel létszáma a beruházás üzembe helyezése előtti hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest nő 2013. évi adózási szabályváltozások


111

Szociális hozzájárulási adókedvezmények szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásnak járó A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: A kedvezményezett új munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 000 Ft-nak a foglalkoztatása  első 2 évében a 27%-a.  3. évében a 14,5%-a A kedvezmény érvényesítésével a havi munkabér 100Eft-ig terjedő része után 27% helyett a foglalkoztatás  első 2 évében 0 Ft,  3. évében 12,5% adó fizetendő. A kedvezmény annak a hónapnak az egészére is jár, amelyben a foglalkoztatás első 2 éve illetve a 3. éve véget ér. 2013. évi adózási szabályváltozások


112

Szociális hozzájárulási adókedvezmények szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásnak járó

A kedvezmény legkorábban a fejlesztési kedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezése hónapjától kezdve annak a hónapnak a végéig vehető igénybe, melyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.



113

Szociális hozzájárulási adókedvezmények kutatók foglalkoztatása után járó

Kedvezményezett munkavállaló: Az a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező munkavállaló, akit a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő munkáltató kutató, fejlesztő munkakörben munkaviszonyban foglalkoztat. Nem érvényesíthet kedvezményt a munkáltató arra a hónapra, melynek egy részében a munkavállalót nem vagy nem csak kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatta.



114

Szociális hozzájárulási adókedvezmények kutatók foglalkoztatása után járó

A részkedvezmény alapja és mértéke havonta: A kedvezményezett munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, adóalapot képező bruttó munkabérnek, de legfeljebb 500 000 Ft-nak a 27%-a. A kedvezmény érvényesítésével a havi munkabér 500Eft-ig terjedő része után az adót nem kell megfizeti. A kedvezmény annak a hónapnak az egészére is jár, amelyben a kedvezményezett munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér. 2013. évi adózási szabályváltozások


115

Szociális hozzájárulási adókedvezmények az új kedvezmények korlátozása

A munkáltató egy adómegállapítási időszakon belül ugyanazon munkavállaló után az új kedvezmények közül választása szerint csak egyet érvényesíthet. Az új kedvezmények nem vonhatók össze sem egymással, sem a munkabérek nettó megőrzését célzó, sem a Karrier Híd Program megvalósítását célzó, sem a START Plusz, -Extra, -Bónusz kedvezménnyel 2013. évi adózási szabályváltozások


116

Szociális hozzájárulási adó Ha a kifizető a vele adóköteles jogviszonyban álló személynek a tárgyhónapra belföldön adóztatható és itt nem adóztatható jövedelmet egyaránt fizet, akkor az adóalap a belföldön adózó jövedelem mellett kiegészül a szerződésben rögzített alapbér vagy más díjazás azon időarányos részével, mely időszakra a belföldön nem adóztatható jövedelem jár.



117

Szakképzési hozzájárulás változatlan alap és mérték A szakképzési hozzájárulás : Alapja: A hozzájárulásra kötelezett kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja Nem képezi a hozzájárulás alapját a tanulószerződésben meghatározott díj. Nem fizet szakképzési hozzájárulást (többek között): az átalányadózó egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozó a saját személye után, az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tagja után.

A bruttó kötelezettség mértéke: Az alapjának 1,5%-a 2013. évi adózási szabályváltozások


118

Szakképzési hozzájárulás

a hozzájárulás alapját csökkentő kedvezmények A tárgyhavi hozzájárulás alapját csökkenti azon munkavállaló bruttó munkabére, de abból havonta legfeljebb 100EFt, (részmunkaidős foglalkoztatásnál a 100EFt arányos része) aki után a foglalkoztatása első 2 évében a munkáltató a tárgyhónapban az alábbi jogcímeken szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít:  Pályakezdő 25 év alatti munkavállalók utáni,  Tartósan álláskereső személyek utáni,  GYED-et követően, GYES, GYET alatt vagy azt követően foglalkoztatott utáni,  Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásnak járó 2013. évi adózási szabályváltozások


119


a hozzájárulás alapját csökkentő kedvezmények A tárgyhavi hozzájárulás alapját csökkenti annak a munkavállalónak a bruttó munkabére, de abból havonta legfeljebb 500EFt, (részmunkaidős foglalkoztatásnál az 500EFt arányos része)

aki után a munkáltató a tárgyhónapban a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. 2013. évi adózási szabályváltozások


120

Szakképzési hozzájárulás a hozzájárulás teljesítése

A hozzájárulás teljesíthető: Gyakorlati képzés szervezésével, Saját munkavállalók részére szervezett képzéssel, A (bruttó vagy nettó) hozzájárulás befizetésével A bruttó kötelezettség csökkenthető: gyakorlati képzés szervezése esetén a gyakorlati képzési (alap)normatívából 440EFt/fő/év számított összeggel, a saját munkavállalók részére szervezett képzés esetén az elismert költségekkel. 2013. évi adózási szabályváltozások


121

Szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzés szervezése

A kötelezettség csökkentésére jogosító gyakorlati képzések:  Szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás, tanulóval kötött tanulószerződés;  Gyakorlatigényes alapképzési szak hallgatójának gyakorlati képzésére kötött hallgatói munkaszerződés;  Legkésőbb 2012. szeptemberében indult felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgató gyakorlati képzésére felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, hallgatóval kötött hallgatói szerződés alapján. 2013. évi adózási szabályváltozások


122


a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek Szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás: Tanulónként és teljesített gyakorlati képzési naponként az alapnormatíva 130-ad része 440 000/130 3 385 Ft/fő/nap Szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés: Tanulónként és havonta az éves alapnormatíva (440 EFt) szakképesítéshez tartozó, a 280/2011 (XII. 20.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti súlyszorzóval szorzott összegének 12-ed része



123


a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek  Gyakorlatigényes alapképzési szak szakmai gyakorlata hallgatói munkaszerződéssel: Hallgatónként és teljesített gyakorlati képzési naponként az alapnormatíva 100-ad része 440 000/100 4 400 Ft/fő/nap  Legkésőbb 2012. szeptemberében indult felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgató gyakorlati képzése együttműködési megállapodás alapján: hallgatónként és teljesített gyakorlati képzési naponként 3 385Ft hallgatói szerződés alapján hallgatónként és havonta: az éves alapnormatíva szakképesítéshez tartozó súlyszorzóval szorzott összegének 12-ed része 2013. évi adózási szabályváltozások


124


a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek Saját munkavállalók részére szervezett képzés:

A csökkentés mértéke:

A képzésben résztvevő munkavállalónként és képzési hónaponként az éves alapnormatíva szakképesítéshez tartozó súlyszorzóval szorzott összegének 12-ed része, de összesen legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a.

A csökkentés feltételei:

 Olyan szakmai vagy nyelvi képzés, melyre felnőttképzési és tanulmányi

szerződés vagy munkáltatói kötelezés alapján kerül sor.  Havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzése.  Az elszámolt képzésről a kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez 2014. január 12-éig adatot szolgáltat. 2013. évi adózási szabályváltozások


125

Szakképzési hozzájárulás visszatérítés

A csökkentő tételekkel a bruttó kötelezettség fő szabály szerint 0-ig csökkenthető, de ha az adózó hozzájárulási kötelezettségét kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel (együttműködési megállapodás és/vagy tanulószerződés) teljesíti, és a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor a feltételeknek megfelelő meghaladó részt visszaigényelheti. A visszaigényelhető összeget a bevalláskitöltő program számítja ki 2013. évi adózási szabályváltozások


126

Szakképzési hozzájárulás visszatérítés

A visszaigényelhető összeg megállapításának esetei:  Együttműködés ≥ bruttó kötelezettség: csak a tanulószerződés vehető figyelembe a visszaigénylésnél  [Együttműködés tanulószerződés] ≥ bruttó kötelezettség és tanulószerződés ≤ együttműködés < bruttó kötelezettség: csak a bruttó kötelezettség mértékéig (0-ra) csökkenhető tanulószerződés > együttműködés: a teljes különbözet (Bruttó – [együttműködés tanulószerződés]) visszaigényelhető  bruttó kötelezettség 0: kizárólag a tanulószerződés csökkentő tétele igényelhető vissza 2013. évi adózási szabályváltozások


127

Szakképzési hozzájárulás bevallás, befizetés

A 2012. évi éves elszámolást még 2013. február 25-i esedékességgel a 1212 jelű bevalláson kell teljesíteni. A 2013. adóévben havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az előleget be kell fizetni és a 1308-as bevallás 1308A-01-02 lapján be kell vallani. Az éves elszámolást az adóévet követő január 12-éig kell befizetni és szintén a 1308-as bevallás 1308A-01-02 lapján kell bevallani. 2013. évi adózási szabályváltozások


128

Egészségügyi hozzájárulás A magánszemélyt 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a 2012. 12. 31. után az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után. A pénztár e vonatkozásban nem minősül kifizetőnek.



129

Egészségügyi hozzájárulás A kifizető a adóalapként meghatározott összege (a juttatás1,19-szerese) után az eddigi 10% helyett mértékű hozzájárulást fizet.



130

Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulás szabályai gyakorlatilag változatlanok, 2012-höz képest érdemben nem változtak. Szabályozza: 2011. évi CXCI. törvény 22-24. §-ai



131

Rehabilitációs hozzájárulás A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha  az általa foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és  az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5%-át ( kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás éves alapja: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964.500 Ft/fő/év. 2013. évi adózási szabályváltozások


132

Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként az I-III. negyedévre előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25%-a. Az előleget a negyedévet követő hó 20-áig, a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25-éig kell befizetni és a 1301-es nyomtatványon bevallani. 2013. évi adózási szabályváltozások


133

Társasági adó szabad vállalkozási zóna: szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség A törvény és a vonatkozó Kormány rendelet szerint fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió Ft értékű beruházás után. 2013. évi adózási szabályváltozások


134

Társasági adó Jövedelem- (nyereség-) minimum A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az 50%-a A kötelezettségállományba nem számítandó bele az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettség, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összege)



135

Társasági adó nem realizált árfolyamveszteség A szvt. Szerint a hosszú lejáratú kötelezettségből a rövid lejáratúba kell átsorolni a következő évben esedékes részt. A Tao. Eddig úgy rendelkezett, hogy a hosszúlejáratú kötelezettségből való kikerüléskor kellett az adóalap korrekciót a kapcsolódó árfolyamveszteség miatt végrehajtani. 2013-tól a nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó adóalapkorrekciót a könyvekből történő kikerüléskor kell



136

Társasági adó

Alultőkésítettség miatti adóalap-növelés Kamat= elszámolt kamat + kapcsolt vállalkozás felé fennálló kötelezettség után a szokásos piaci kamat és a tényleges ennél kisebb kamat különbsége Kötelezettség = Kamattal terhelt kötelezettségek + kapcsolt vállalkozás felé fennálló kamatmentes kötelezettségek napi átlagos állománya csökkentve a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével



137

Társasági adó

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó 2013. évi adózási szabályváltozások


138

Társasági adó

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

A nem adományként térítés nélkül átadott eszközök közül az ÁFA-törvény szerinti áruminta juttatása kivétel, ezért akkor is a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, ha a juttatásban részesülő adózó eredménye negatív.



139

Társasági adó

A vállalkozás érdekében felmerült költség

A munka törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján a kijelölt munkáltató által a több munkáltató által létesített munkaviszony keretében személyi jellegű ráfordításként más munkáltatóra tekintettel - elszámolt összeg, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik, továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg.



140

Helyi iparűzési adó ideiglenes jellegű iparűzés

Az önkormányzat illetékességi területén székhellyel telephellyel nem rendelkező vállalkozó által folytatott építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárás, kutatás időtartamának a tevékenység megkezdése napjától a felek közti szerződés alapján a teljesítés megrendelő általi elfogadásának napjáig terjedő időszak összes naptári napjainak száma minősül. Ennek alapján akkor ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, de a 181 napot nem éri el. 2013. évi adózási szabályváltozások


141

Helyi iparűzési adó állandó jellegű iparűzés adóalapja

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység adóalapja változatlan annál a vállalkozónál, amelynek adóévi nettó árbevétele nem haladja meg az 500 millió Ft-ot Adóalap: a nettó árbevétel csökkentve: • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, • az alvállalkozói teljesítések értékével, • az anyagköltséggel, • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 2013. évi adózási szabályváltozások


142


Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység adóalapjának megállapításánál az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege csak sávosan csökkenő mértékben vonható le a nettó árbevételből, ha a nettó árbevétel meghaladja az 500 millió Ft-ot. Az exportértékesítéshez, a közfinanszírozású gyógyszer értékesítéshez, az elszámolóházi földgáz és villamosenergia forgalmazáshoz kapcsolódó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke teljes összegben, degresszió nélkül vonható le. 2013. évi adózási szabályváltozások


143


Meg kell állapítani, hogy az összes bevételnek mekkora hányada jut az adott bevételi sávba. Ennek mértékével meg kell állapítani, hogy a csökkentő tétel teljes összegéből az egyes sávokba mekkora összeg tartozik. Az árbevétel egyes sávokba tartozó részeit egyenként 100%nak véve a nettó árbevétel 500 millió Ft-ot meghaladó részére sávonként jutó csökkentő tételrészekből legfeljebb az adott sávba tartozó bevételrész 85, 75, 70%-ának megfelelő összeg vonható le. Az árbevétel első 500 millió Ft-jára jutó csökkentő tételrész egésze levonható. 2013. évi adózási szabályváltozások


144


A bevételi sávok és a csökkentő tételből levonható összeg:

500 millióig a sávba tartozó tételrész egésze 500 millió – 20 milliárd a sávba tartozó tételrész, de legfeljebb a sávba tartozó bevételrész 85%-a 20 milliárd – 80 milliárd a sávba tartozó tételrész, de legfeljebb a sávba tartozó bevételrész 75%-a 80 milliárd felett a sávba tartozó tételrész, de legfeljebb a sávba tartozó bevételrész 70%-a 2013. évi adózási szabályváltozások


145


A Tao-tv. Szerinti kapcsolt vállalkozások közül azok esetében, melyeknél az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át először összevont adóalapot kell megállapítani, majd ezt kell szétosztani a bevétel arányában az egyes vállalkozásokra. Ha a kapcsolt vállalkozások együttes nettó árbevétele meghaladja az 500 millió Ft-ot, akkor az összevont adóalapból az elábé és a közvetített szolgáltatások a sávos degresszió szerint vonhatók csak le. 2013. évi adózási szabályváltozások


146


A kapcsolt vállalkozások adóalapjának számítása: A kapcsolt vállalkozások nettó árbevételeinek együttes összegéből le kell vonni az adóalapcsökkentő ráfordításaik együttes összegét. Ha az összeszámított nettó árbevétel az 500 millió Ft-ot meghaladja, akkor az összevont adóalap számításánál az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke csak sávosan korlátozott módon csökkenti a nettó árbevételt. A nettó árbevételek együttes összegét 100%-nak tekintve az összevont adóalapnak akkora hányadát kell az egyes vállalkozások adóalapjául számításba venni, amekkora hányada az adott vállalkozás nettó árbevétele a kapcsolt vállalkozások együttes nettó árbevételének. 2013. évi adózási szabályváltozások


147

Helyi iparűzési adó hitelintézet, pénzügyi vállalkozás nettó árbevétele

A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás esetében a nettó árbevétel megállapítása során a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkenthetők a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével is. Az e címen levont összeg (miután a bevételt már csökkentette) az adóalapot csökkentő ELÁBÉ-ként nem vehető figyelembe.



148

Helyi iparűzési adó az adóalap-megállapítás lehetőségei Általános (fő) szabály szerint Egyszerűsített szabályok valamelyike szerint 8 millió Ft-ot meg nem haladó éves nettó árbevételű EVA-alany az EVA-alapjának 50%-ában KIVA-alany a KIVA-alapjának 120%-ában KATA-alany önkormányzatonként évi 2,5 millió Ft után



149

Helyi iparűzési adó az adóalap-megállapítás lehetőségei Általános (fő) szabály szerinti adóalap-megállapítást választhat minden vállalkozó adózási módtól függetlenül: Társasági adóalany, Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó Átalányadózó egyéni vállalkozó EVA-alany egyéni és társas vállalkozás KATA-alany egyéni és társas vállalkozás KIVA-alany vállalkozás 2013. évi adózási szabályváltozások


150

Helyi iparűzési adó az adóalap-megállapítás lehetőségei A nettó árbevétele 80%-át választhatja adóalapul a 8 millió Ft-ot meg nem haladó éves árbevételű : Társasági adóalany, Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó EVA-alany egyéni és társas vállalkozás KATA-alany egyéni és társas vállalkozás KIVA-alany vállalkozás Az átalányadózó egyéni vállalkozó adóalapja az átalányban megállapított jövedelem 120%-a, de legfeljebb a bevétele 80%-a 2013. évi adózási szabályváltozások


151

Helyi iparűzési adó az adóalap-megállapítás lehetőségei Az EVA alapjának 50%-át választhatja adóalapul minden EVA-alany egyéni és társas vállalkozás A KIVA alapjának 120%-át választhatja adóalapul minden KIVA-alany vállalkozás A 8 millió Ft éves nettó árbevételt meg nem haladókra, az EVA illetve a KIVA alanyokra vonatkozó egyszerűsített adóalap-megállapítás adóévre történő választását az adóévről benyújtandó adóbevallásban (utólag) kell jelölni. 2013. évi adózási szabályváltozások


152

Helyi iparűzési adó az adóalap-megállapítás lehetőségei A KATA alany egyéni és társas vállalkozás választása szerint az iparűzési adót a tényleges bevételétől függetlenül önkormányzatonként évi 2,5 millió Ft adóalap után is fizetheti. Ezt a választását a KATA-alanyiság kezdő napjától számított 15 napon belül kell az önkormányzati adóhatósághoz bejelenteni és ez a választás utóbb nem változtatható meg. Az ezt választó KATA-alany utóbb nem térhet át más adóalap-megállapítási módra. 2013. évi adózási szabályváltozások


153

A kisvállalkozásokat érintő fontosabb évi adózási szabályváltozások. Gábriel Péter BKIK

Recommend Documents