A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A TELPÜLÉS 1867. MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT – Budapest- Hatvan – Salgótarján (1881-re Losoncig) – 1886-ban megépítik a Kisterenye-Kál-Kápolna szárnyvonalat, meghosszabbítva Kisújszállásig. A település vasúti gócpont lett. Kisterenye település kedvező földrajzi elhelyezkedése tette lehetővé a közlekedés fejlesztését kialakítását. Igény volt a nagytömegű áruszállításra 1852-től megindul a szén utáni kutatás Salgótarján és környékén, már több évtizeddel korábban ismerték a szenet, amit kezdetben tengelyen (parasztszekér) szállítottak Pest -Budára. A műtárgyak lefektetése (Ld. 1. sz. térkép) némileg eltér a mai állapottól a vasútállomás (felvételi épület) a maitól délebbre a lebontott Fűtőház közelében volt. 1872-ben megalakul a Kisterenyei Kőszénbánya Rt., majd a Nemti Kőszénbánya Rt. Az előbbinek Borbála, Alajos tárói az utóbbinak „Nemti és Ortvány” bányák kezdték meg termelést, aminek elszállításához 1881-re kiépítették Ravaszlyukig, majd ebből kiágazva Kazár, ill. Mizserfáig a szárnyvonalakat. Ezeket a szállítási igényeket mutatjuk a 2.sz. térképen. Kisterenye a vasúti darabáru szállítás bevezetése után frekventált hely lett a bányászat mellett, de igénybe vették a nagybirtokok az olcsó szállítást is. Pl. a Gyürkyek a Mátranováki „Gözcserép Gyára”, de a Mátra északi lába alatt elterülő erdőségek ipari fakészlete is hamarabb talált gazdára. Mindehhez a Kisterenye állomáson az infrastruktúrát ki kellett építeni. A kisterenyei vasútállomás eredeti 2 pár sínje 8 párra növekedett, hogy az átmenő forgalom mellett a szárnyvonalakról, ill. a kisterenyei szénbányáktól a napi termelést fogadni, továbbítani tudja. Ennek csúcspontja az 1960-as években volt, amikor Kisterenye – Tiszapalkonya viszonylatban közlekedő fordakocsik szállították az erőművi szenet. Az állomás területén történt a vasúti vagonok sorolása, osztályozása. Az állomásnál lehetőség volt és jelenleg is van a személyszállítás területén az autóbusz és vasút csatlakozásra. Tehát egy jelentős közlekedési csomópont (vasúti gócpont) volt Kisterenye vasútállomása. Az állomás és környékének infrastrukturális kialakításának kronológiája: 1./ vasútállomás építési idő: 1880-as évek (Kisterenye állomás épülete a MÁV első típusterv sorozatában másod osztályúnak volt besorolva. Lásd. 2 db. Fénykép.) Az állomás épület állt az állomásfőnöki irodából, a forgalmi irodából, a várótermekből (I.. oszt. II. oszt.) jegypénztár, csomagmegőrző, lámpakamra. Az emeleti szinten az előtérből nyíló szolgálati lakásokat lehetett megközelíteni. 2./ Szabványosított áruraktár épület. Építési ideje 1888 után, de még a 19. században. – Szabványosított áruraktár épület. 3./ Állatfelhajtó rámpák. Építési ideje 1888 után. Lásd. Fénykép
-24./ 2 db pályamesteri ház. Egyik a 81-es fővonalon Salgótarján felé a másik a 83-as vasútvonal mellett a Hegyvégi nevű dűlőnél. 5./ A vasútállomás mellett a legfiatalabb épület a víztorony, mely a vasúti szolgálati lakások vízellátását biztosította. Építési ideje 1945 után. Érdekessége a tetején lévő beton légoltalmi megfigyelő. 6./ A víztoronytól délre még található 3 kétszintes (földszint – emelet) vasúti szolgálati lakás, melynek tulajdoni joga változhat. Az utóbbi 15 évben felújították a 4. épület pedig lebontásra került. 7./ Közvetlenül a vasúti átjáró mellett található a szertár. Jelenleg temetkezési vállalkozó hasznosítja. Mellette a villamos energiát elosztó trafóház. 8./ Szemközt az eddig felsorolt objektumokkal déli és északi végén található egy-egy őrház ahonnan a váltó állításokat, illetve a sorompó kezelését végzik. Ipartörténeti szempontból szinte érintetlennek tűnő vasúttörténeti műtárgyak megőrzése a település tájképi formájához szükséges, mert több mint 100 éve a vasút az egyik legnagyobb munkaadója volt a településnek és környékének. Építményei meghatározzák a település képét. Nem szeretnénk, hogy ezek a műtárgyak összességében a „Körfűtőház” sorsára jutnának. Éppen ezért védelem alá helyezését leghatározottabban kérjük. Ami azt jelenti, hogy egyik napról a másikra nem tűnhetnek el, mint épített tárgyi emlékek. Viszonylag kis területen a vasúttörténetével kapcsolatos építési, üzemeltetési létesítmények (szemafor, váltóvilágítás, váltó kezelés, stb.) továbbá az utazóközönség különböző igényeit kielégítő másodlagos kereskedelmi célú létesítmények: Resti (Utasellátó) Trafik. E látvány nélkül csonkulna a táj, a történelem egy fontos szelete tűnne el.
1. sz. térkép Kis-Terenne bányavasút
- 3-
2.sz. térkép szállítási igények
Állomás épülete 1880 -1920.
-
4–
Á
Állatfelhajtó, rakodó
Raktárépület (délről)
-
5–
Raktárépület (keleti oldala)
Raktárépület (északról)
-6-
Pályafennartó szolgálati lakása
Állomás felülnézetből
-7-
Az állomás a víztoronnyal
Az állomás déli oldala
-
8–
Trafik
Pénztár és a váróterem folyosója
-9-
Váróterem
Az állomás keleti oldala
- 10 -
A víztorony
Déli őrház
- 11 -
Északi őrház
Szolgálati lakások
- 12-
A volt szertárépület
Jelzők
- 13 -
Váltó
Kézi váltó
- 14 -
Kézi hajtány
Motoros hajtány
- 15 -
Kút
Trafóház
