ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
ŐRSÉGI NEMZETI PARK
bővítésére tett javaslat
Őriszentpéter-Rátót 2014.
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása Tartalomjegyzék 1.
Általános információk
1.1.
Összefoglaló adatok
1.
1.2.
A tervezési terület rendeltetése, természetvédelmi célkitűzések
1.
1.3.
A tervezési terület jogi helyzete
2.
1.4.
A tervezési terület elhelyezkedése, határai
2.
1.5.
Ingatlan-nyilvántartási adatok
2.
1.6.
A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások
3.
1.6.1.
Településrendezési tervek
3.
1.6.2.
Vadgazdálkodási üzemterv
3.
1.6.3.
Engedélyek
3.
2.
Leírás
4.
2.1.
Környezeti jellemzők
4.
2.1.1.
Időjárási elemek
4.
2.1.2.
Hidrológia
4.
2.1.3.
Földtan, felszínalaktan
4.
2.1.4.
Talajtan
5.
2.2.
Biológiai jellemzők
5.
2.2.1.
A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai
5.
2.2.2.
5.
2.2.3.
A tervezési terület tájtörténete Növényzet
2.2.4.
Flóra
6.
2.2.5.
Fauna
6.
2.3.
Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők Mezőgazdálkodás
7. 8.
2.3.3.
Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás
2.3.4.
Halászat, horgászat
8.
2.3.5.
8.
2.3.6.
Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás Ipar, bányászat, vonalas létesítmény
2.3.7.
Kutatás
9.
2.3.1. 2.3.2.
6.
7. 8.
9.
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 10.
2.5.
Kultúrtörténeti értékek A természetvédelmi kezelés szempontjából meghatározó egyéb tevékenységek Táji értékek A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása
3.
Célkitűzések meghatározása
12.
3.1.
Ideális természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetlenül kapcsolatos célkitűzések A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetve kapcsolatos célkitűzések Korlátozó és veszélyeztető tényezők A korlátozó és veszélyeztető tényezőket és azok hatásait bemutató táblázat A korlátozó, veszélyeztető tényezők hatása az ideális célkitűzésekre
12.
Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések, stratégiák, kezelési előírások Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
14.
2.3.8. 2.3.9. 2.4
3.1.1. 3.1.2. 3.2. 3.2.1. 3.2.2.
4. 4.1.
természetvédelmi
10. 10. 10.
12. 12. 12. 12. 13.
14. 14.
4.2.1.
Természeti értékek védelmi szintjének fenntartása, javítása A tervezési terület természetvédelmi érdekekkel összhangban álló, tartós hasznosításának elősegítése Természetvédelmi stratégiák Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme
4.2.2.
Élőhelyek kezelése, fenntartása
14.
4.2.3.
15.
4.2.4.
Fajok védelme Látogatás
4.2.5.
Oktatás és bemutatás
15.
4.2.6.
Kutatás, vizsgálatok
15.
4.2.7.
Terület- és földhasználat
15.
4.2.8.
Táj- és kultúrtörténeti értékek
16.
4.2.9.
Természetvédelmi infrastruktúra
16.
4.1.1. 4.1.2. 4.2.
4.2.10. Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika Kezelési előírások 4.3.
14. 14. 14.
15.
16. 16.
4.3.1.
Természeti, táji értékek
16.
4.3.2.
Mezőgazdálkodás
17.
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 4.3.3.
Vadgazdálkodás
17.
4.3.4.
Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások
18.
4.3.5.
Közlekedést érintő kezelési előírások
18.
4.3.6.
Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások Turizmust érintő kezelési előírások (idegenforgalom, üdülés, ökoturizmus, bemutatás, oktatás, rekreáció) Ipari, bányászati tevékenységeket és vonalas létesítményeket érintő kezelési előírások Települések egészét érintő kezelési előírások
18.
19.
4.4.
Táji, kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos kezelési előírások Részletes természetvédelmi kezelési előírások táblázata
5.
Bibliográfia
21.
6.
Térképek, táblázatok, mellékletek
22.
6.1.
Térképek
22.
6.1.1.
A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép az Őrségi Nemzeti Park viszonylatában A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép a hozzá legközelebb eső Natura 2000 területek viszonylatában A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírások A tervezési terület élőhelytípusait ábrázoló térkép
22.
Táblázatok A tervezési területen, illetve annak légterében megfigyelt madárfajok listája
26.
4.3.7. 4.3.8. 4.3.9. 4.3.10.
6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6.2. 6.2.1.
19. 19. 19. 19.
23. 24. 25. 26.
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 1. Általános információk 1.1. Összefoglaló adatok a) azonosításra alkalmas név: b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve szerinti száma: c) a tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: d) a tervezési területtel átfedő, közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése, sorszáma: e) a tervezési terület kiterjedése hektárban: f) a megye megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: g) a település megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: i) a tervezési területet fedő 1:10 000 méretarányú EOTR térképszelvény száma: j) az illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság megnevezése: k) a jogszabályban megjelölt természetvédelmi kezelésért felelős szerv megnevezése: l) a működési területében érintett nemzeti park megnevezése:
Őrségi Nemzeti Park (bővítés) – Rátóti bányató 296/NP/02 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet A tervezési terület ugyan érintkezik, de át nem fed közösségi jelentőségű illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területtel 15,4078 Vas Rátót 41-141 Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
1.2. A tervezési terület rendeltetése, természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület a Rába folyó nemzeti parkkal határos völgyének egyik legjelentősebb vizes élőhelye, amely számos költő és vonuló madárfajnak, valamint hal és kétéltű fajnak jelent szaporodó és táplálkozóhelyet. A tervezési terület szerves részét képezi annak az ártéri élőhelykomplexumnak, amely a Rába folyó Csörötnek és Rátót közötti szakaszát övezi. Itt felhagyott bányatavak, holtágak, gyepek és ligeterdők alkotnak egybefüggő élőhelyet mintegy 500 ha-on. A Rába árterének Csörötnek és Rábagyarmat közé tervezett rekonstrukciója ki fog terjedni a tervezési területre is, amelyen így növekedni fog a vízimadarak, halak és kétéltűek számára alkalmas élőhelyek kiterjedése. Hosszú távon az a cél, hogy a tervezési területet is magában foglaló ártéri élőhelykomplexum a Rába völgyének legjelentősebb vizes élőhelyévé alakuljon. Ennek eléréséhez leromlott élőhelyek helyreállítását, inváziós növény és állatfajok visszaszorítását, holtágak vízpótlását,
1
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása új vizes és erdei élőhelyek létrehozását fogja az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság végrehajtani. Emellett kialakítja a terület bemutatásához szükséges infrastruktúrát is. 1.3. A tervezési terület jogi helyzete A tervezési terület egyelőre nem tartozik semmilyen védettségi kategóriába, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá. Ugyanakkor közvetlenül érintkezik az Őrségi Nemzeti Parkkal, egyben az Őrség kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (HUON20018) és különleges madárvédelmi (HUON10001) területtel, valamint a Rába-völgy Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területtel is. Jelen védetté nyilvánítási javaslat az Őrségi Nemzeti Park bővítésére irányul. 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai A tervezési terület Vas megyében, Rátót község belterületétől hozzávetőleg 1 km távolságra DNY-i irányban található. Északról mezőgazdasági földút, keleti és nyugati oldalról mezőgazdasági terület, délről pedig a bányató-rendszer többi, már országos védelem alatt álló területe, valamint a Rába ártere határolja. Középpontjának EOV koordinátái: EOV (X): 182420 és EOV (Y): 449757, és WGS koordinátái: WGS X 16° 24' 58 WGS Y: 46° 57' 20 1.5. Ingatlan-nyilvántartási adatok Tulajdonos, tulajdonosi csoport
Kezelő
Kiterjedés
RÁBA-TERMÉK PLUSZ MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, BÁNYÁSZATI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
TRANSZKAVICS Bányászati Kft.
15,4078
Település neve
HRSZ
Kiterjedés (ha)
Művelési Ág
Tulajdonos, tulajdonosi csoport
Rátót
072/51
15,4078
szántó
RÁBA-TERMÉK PLUSZ MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, BÁNYÁSZATI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
2
Kezelő bérlő: TRANSZKAVICS Bányászati Kft.
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások 1.6.1. Településrendezési tervek - Rátót község Szabályozási terve és Helyi építési Szabályzata (MODULOR Kft.) 7/2007. (IX.17.) önkormányzati rendelet - Rátót község településrendezési terv módosítása: 61/2012.(X.15.) számú határozat - Rátót község településszerkezeti tervének módosítása: 62/2013. (XI.27.) önkormányzati határozat 1.6.2. Vadgazdálkodási Üzemterv A 18-154230-141 sz. vadászterület határát megállapító határozat száma: 27.4/6-6/2007. A vadgazdálkodási üzemtervet jóváhagyó és vadászatra jogosultat (Nyugat VT.) bejegyző határozat száma: 27.4/6-9/2007, kelt 2007. 04. 20. 1.6.3. Engedélyek - A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott, érvényes működési engedély száma: 697-1/5/2013., mely 2018. március 31-ig érvényes. - A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 059-003/2013. számú mederkezelői hozzájárulása. - Rátót III. bányatelekre vonatkozó műszaki üzemi terv: VBK/823-7/2013 - Rátót II. bányatelekre vonatkozó szüneteltetési műszaki üzemi terv: VBK/2832-7/2011. - Vezetékjog: E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. törzsszám: 10741980 (bejegyző határozat/érkezési idő: 30879/1/2013.02.06.) - Végleges más célú hasznosítás engedélyezése a 072/51 HRSZ esetében: 10247/6/2002.09.02. (2 ha 9768 m2)
3
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 2. Leírás 2.1. Környezeti jellemzők 2.1.1. Időjárási elemek A tervezési terület időjárási viszonyairól a Rába völgyének NY-i szakaszát vizsgálva lehet beszélni. Éghajlatában az alpesi, a mediterrán és a kontinentális hatások is megmutatkoznak. A táj mérsékelten száraz, mérsékelten hűvös. A nyugati szélirány a jellemző, átlagos sebessége 2,5-3 m/s. A napsütéses órák száma nem éri el az országos átlagot (1850-1900 óra), nyáron általában 720<, télen 180 óra. A nyári legmagasabb hőmérséklet sokévi átlaga 32,5 C. a téli 17 C. Kb. 600-800 mm csapadék hullik évente, a vegetációs idő alatt 400 mm. A téli félévben a hótakarós napok várható száma 45, 28 cm-es hóvastagsággal. Jellemzőek az árvizek és az árhullámok. 2.1.2. Hidrológia A tervezési terület a Rába folyó nagyvízi medrében helyezkedik el. A folyó itteni szakasza szabályozatlan, természetes mederállapotú. A talajvízszint 1,6-4,3 méter mélységben található, kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. Az éves talajvízjárás értéke 0,5-3 méter között változik, mozgása K-i irányú. A tervezési terület távlati vagy sérülékeny ivóvízbázis védőövezetét nem érinti. A Rátót 072/51 hrsz-hez tartozó ingatlan egy részén a kitermelés szüneteltetésekor a bányagödör rövid időn belül feltöltődik vízzel. A Rába víztömegével csak a nagy árvizek idején kerülhet közvetlen kapcsolatba, melyek tavasszal, késő ősszel jellemzőek. 2.1.3. Földtan, felszínalaktan A tervezési terület a Rába NY-i szakaszának szerves része. A pannon tenger üledékei nagy vastagságban halmozódtak fel, majd a kiédesedést és feltöltődést követően folyóvízi hordalék (Ős-Duna) öszletek keletkeztek. A pleisztocénban a Kisalföld újból süllyedni kezdett, más tájegységek viszont (Kőszegi-hegység, Vasi-hegyhát, stb.) kiemelkedtek, majd erősen feldarabolódtak. A Rába a pleisztocén elején a Kisalföld süllyedése mentén fordult ÉK-nek, majd a Kemeneshát emelkedése miatt kissé nyugatra tolódott. A Kemeneshát kavicstakarós térszíne éppen e nyugati irányba történő elmozdulás során jött létre. Valamikor, a pleisztocén középső időszakában, miután a kemenesháti hordalékkúp építése befejeződött, létrejöhetett a Rába jelenleg is ismert völgye. A Rába-folyó először a mai Rába-síkság területét töltötte fel üledékkel és csak a pleisztocén végén foglalta el jelenlegi helyét. A Rába-völgyre jellemző, hogy aszimmetrikus, valamint teraszok szegélyezik. A teraszok a jobb parton Körmendig, a bal parton a Pinka torkolatáig jól kimutathatók. A Rába-völgy jobb partja meglehetősen meredek, alámosott, ellenben a bal part kiszélesedő, lankás területekbe megy át. A völgy egészét 3-6 km széles alluviális völgytalp jellemzi. Az akkumulációnak, továbbá a laterális eróziónak köszönhetően 4-8 m vastagságban holocén ártéri üledék halmozódott fel. Az ártér egyes szakaszokon alacsony- és magas ártérre tagolódik. Az ártéri szintek általában igen erősen szabdaltak (morotvatavak, kiszáradt meanderek stb.), a völgysík állandó változása ma is jól követhető. A dinamikusan változó térszín legjelentősebb felszínformáló tényezőjét napjainkban az antropogén hatások alkotják.
4
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 2.1.4. Talajtan A Rába hordalék jelentős részét képező savanyú alapkőzet holocén eredetű kavics és homok. A szintén savanyú kémhatású völgytalpi talajok meghatározóan agyagos vályog jellegűek. A völgytalpi talajok bizonyos időszakonként, például tartósabb vízborítottság, magas talajvíz esetén átnedvesednek. Pangóvizes térségekben a tőzegképződés, valamint számos kotutalaj képződési fázis figyelhető meg. A művelés alá került síkságokon a barna erdőtalajok különböző altípusai fordulnak elő. 2.2. Biológiai jellemzők 2.2.1. A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A tervezési terület növényföldrajzilag a pannonicum flóratartomány Kelet-alpesi flóravidékének (Noricum), vasi flórajárásába (Castriferreicum) tartozik, míg az állatföldrajzi besorolás szerint a palearktikus faunarégión belül, az euró-turáni faunavidék közép-dunai faunakerületében, a noricum faunakörzetben, és három faunajárás (arrabonicum, praenoricum, praeillyricum) találkozásában fekszik. A tervezési terület egy része jelenleg nagyüzemi módon művelt szántóterület. Ennek köszönhetően a monokultúrás szántóterületek biodiverzitása viszonylag kicsi. A tervezési terület egy másik részén a kitermelés következtében mintegy 6 ha kiterjedésű bányató jött létre, mely magával a Rábával nincs „élő” kapcsolatban. Ugyanakkor a térség legnyíltabban lévő, legkiterjedtebb felülettel rendelkező állóvizeként, az érintett Rába szakasz egyébként is változatos élőhelyeinek sokaságát kiegészítve, az egész élőhely-komplex diverzitásának növelésében játszik fontos szerepet. 2.2.2. A tervezési terület tájtörténete A tervezési terület földrajzilag a (Felső) Rába-völgy kistáj része. A hazai tájföldrajzi besorolás szerint a tulajdonképpeni Rába-völgy kistáj, a Sopron-Vasi síkság középtájba és a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájba tartozik. A tervezési terület szempontjából vizsgálandó Rába szakasz vízjárása szélsőségesen ingadozó. Az árvízi hozam a kisvízi akár 200-szorosát is elérheti. A Rába szóban forgó, mozgó mederszakasza gyakran alakított, - és alakít ki ma is - holtágakat. A jelentős mennyiségű, part elmosásánál keletkező hordalékot a folyó apadáskor lerakta, a kis áramlású területeket feliszapolta, így a holtágak rövid idő alatt fel is töltődtek. A meanderező meder zátonyain és partjain fűzligetek alakultak ki, a magasabb térszíneken valószínűleg a keményfás ligeterdők voltak az uralkodóak. Legalábbis ez feltételezhető a 2. katonai felmérés során készített térképek alapján. Irodalmi források az országhatártól Keszőig tartó Rába szakaszra gyakorlatilag kivétel nélkül „silva Rába”, vagyis a „Rába erdeje” néven utalnak. A folyót minden bizonnyal több kilométer széles ártéri erdő kísérte, ahol nem alakultak ki emberi települések, így tulajdonképpen minden zavarástól mentes, teljesen háborítatlan terület volt. A Rába völgyének arculata a XIII. századtól kezdett igazán átalakulni, ami főleg a vízimalmokkal kapcsolatos technikai fejlesztésekkel hozható összefüggésbe. Rátót település első okleveles említése 1428-ból származik, amikor egy bizonyos Ratold nemzetségé volt a terület. A Rába stratégiai szerepe a török hódítások időszakában értékelődött fel újra, amikor védelmi vonallá alakítása került előtérbe. A XVIII. századtól átmenetileg viszonylag csendesebb időszak 5
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása következett. A XIX. századtól az erdők értékes faanyagának kitermelésével párhuzamosan legelőket, kaszálókat alakítottak ki. Az áradások miatt ugyanis ezek voltak a legcélszerűbb művelési módjai a területeknek. A vízimalmok már nem játszottak meghatározó szerepet, azok gyakorlatilag teljesen meg is szűntek. Az ártéren található erdőfoltok mellett legjelentősebb arányban a gyepterületek képviseltették magukat. Ezek egy részét kaszálással, más részeiket legeltetéssel hasznosították. A XX. század második felében a nagytáblás gazdálkodás vált jellemzővé. A magasabb térszíneket kivétel nélkül felszántották, míg a legelők és kaszálók egyre kisebb részét hasznosították rendeltetésszerűen. A tájképre jelentős hatással volt az 1970-es években kezdődő kavicsbányászat. A tervezési területhez kapcsolódó bányát az 1990-es évek elején nyitották meg, maga a tárgyalt terület viszont 2002 óta bányatelek. A bányászat által kialakított mélyedésekben esetenként gazdag élővilág alakult ki, az egykori gyepek azonban teljesen eltűntek innen. A roncsolt területek csupasz felszínét főként gyom és pionír fajok kolonizálták. 2.2.3. Növényzet A tervezési területen természetközeli társulásokba rendeződött növényzet még nincs jelen. A központi részen egy bányató (ÁNÉR: U9) található, melynek szegélyében kisebb, fajszegény hinaras és gyékényes foltok is megjelennek, de kiterjedésük nem éri el a térképezési mérettartományt. Az egykori bányaterület regenerálódó felszínein lágyszárú özönfajok állományaival keveredő jellegtelen száraz gyep (OCxOD) alakult ki, melybe őshonos fafajú facsoportok (RA) ékelődnek. A tótól délre eső, korábban feltehetően gépek tárolására és mozgatására használt, kőtörmelékes roncsterületen (U4) még csak néhány gyomfaj volt képes megtelepedni. A bányató tágabb környezetében egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1) terülnek el, ahol jellemzően kukoricát és gabonaféléket termesztenek. 2.2.4. Flóra A tervezési terület flórája szegényes, a regenerálódó bányafelületeken jobbára gyomfajok jellemzőek. Uralkodó faj a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), de tömeges még az idegenhonos magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a lándzsás őszirózsa (Aster lanceolatus), valamint a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare). További jellemző fajok a tarackbúza (Elymus repens) és a cérnatippan (Agrostis capillaris), nyílt felületeken a martilapu (Tussilago farfara) és a tarlóhere (Trifolium arvense). A kisebb fásodó területrészeken a törékeny fűz (Salix fragilis), kecskefűz (Salix caprea), a bibircses nyír (Betula pendula) és az erdeifenyő (Pinus sylvestris) egyedei jellemzőek. A tó szegélyében békaszittyós (Juncus effusus), gyékényes (Typha sp.) foltok alakultak ki. A part menti sekély vízben a füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum) állományai több helyen fellelhetők, ugyanitt él a terület két, természetvédelmi szempontból értékesnek tekinthető faja: az európai szinten veszélyeztetett gyökerező erdeikáka (Scirpus radicans) és a védett sulyom (Trapa natans). Mindkét faj csupán kis egyedszámban van jelen, de jövőbeli terjedésük valószínűsíthető. A gyökerező erdeikáka 5-10 egyede, míg a sulyom 1 m2-es állománya van jelen a területen. 2.2.5. Fauna A tervezési területen található bányató medrében található növényzet gazdag gerinctelen faunának ad életteret, de a halak számára is fontos búvóhelyet biztosít. Jelenleg a széles 6
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása kárász (Carassius carassius), és a compó (Tinca tinca), özönfajok közül pedig az ezüstkárász (Carassius auratus) a jellemzőek. A bányató jelenleg kis kiterjedésű sekélyebb részei alkalmas szaporodóhelyet biztosítanak az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a vöröshasú unka (Bombina bombina), valamint a barna varangy (Bufo bufo) számára. Hüllők közül az alpesi tarajosgőtéhez és a vöröshasú unkához hasonlóan közösségi jelentőségű mocsári teknős (Emys orbicularis) fordul elő, továbbá a vízisikló (Natrix natrix) jelenléte említhető meg. A Rába völgyében, a vízimadarak szempontjából nézve különleges adottságú élőhelynek minősül a nagyobb, nyílt vízfelülettel rendelkező bányató. Viszonylag nagy kiterjedésével egyrészt messziről vonzza az átrepülő vízimadarakat, másrészt különböző mélységű részeivel számos eltérő táplálkozási szokású faj számára kínál lehetőséget. Így a nagyobb testű, hosszabb lábú gémféléktől kezdve a lúdalakúakon át a kisebb partimadarakig számos csoport képviselőit csábítja megállásra. A tervezési területen (azon belül is elsősorban a bányató vonzáskörzetében) ez idáig összesen 122 madárfaj (lásd 6.2.1. táblázat) került szem elé, azonban viszonylag kis példányszámban, illetve sokuk csak átrepülőben. A magas fajszám minden esetre jelzi, hogy a régión belül fontos szerepet játszik, több természetvédelmi szempontból értékes madárfaj keres alkalmas pihenő-, és táplálkozóhelyet. Közösségi jelentőségűek közül rendszeresen előfordul a nagy kócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a cigányréce (Aythya nyroca), a réti cankó (Tringa glareola), a kormos szerkő (Chlidonias niger) valamint a jégmadár (Alcedo atthis).Jellemző fészkelő fajok a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a szárcsa (Fulica atra). A bányászat befejezését követő rekultiváció az eddigi tapasztalatok alapján a terület adta lehetőségekhez képest kedvezőtlen hatású volna. Az említett fajcsoportok számos képviselője számára a legkívánatosabb az lenne, ha a különböző vízmélységű részek kiterjedése növekedne, legfőképpen a sekély vizű területeké, tocsogóké. A tervezési területet övező mezőgazdasági területeken illetve azok szegélyében fészkel a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a sordély (Miliaria calandra). Természetvédelmileg értékesebb emlős az időnként megjelenő európai vidra (Lutra lutra). 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Mezőgazdálkodás A tervezési területen és közelében a talajok savanyúak, általában gyenge minőségűek. Mezőgazdasági hasznosíthatóság és alkalmasság tekintetében a kevésbé alkalmas és az alkalmas határán fekszik. A tervezési terület 100 %-a szántó művelési ágba tartozik, de már az 1850-es években is az lehetett. Legalábbis a 2. katonai felmérés során készült térkép alapján erre lehet következtetni. A területen kb. 3 ha kiterjedésben szántóföldi növénytermesztés folyik, 6 ha-on pedig bányató van. A domborzati, éghajlati adottságok, a föld termőképessége elsősorban az extenzív állattartásnak, és a gyepgazdálkodásnak kedvezne. Az elmúlt évtizedekben azonban, a gazdasági mutatók kedvezőtlenebbé válása miatt az állattartás gyakorlatilag teljesen háttérbe szorult, valamint gyümölcsös, kert- és szőlőművelési ág folytatásával sem foglalkoznak. Bár a terület nagy része nem igazán alkalmas az intenzív művelésre, mégis a nagytáblás, nagyüzemi termelés a meghatározó; sőt várhatóan hosszútávon is az marad. Általában kukoricát, kalászosokat (őszi búzát, őszi árpát), repcét, és napraforgót termesztenek. Mezővédő erdősávok híján, erősen szeles időben a 7
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása defláció fokozottan jelentkezhet. Az állattartás nagyobb részt minden bizonnyal az uniós támogatások függvényében fog alakulni. 2.3.2. Erdőgazdálkodás Mivel a tervezési terület 100 %-a szántó művelési ág alá tartozik, azon erdőgazdálkodást nem folytatnak. 2.3.3. Vadgazdálkodás A tervezési területen 100%-ban a Nyugat VT. folytat vadgazdálkodást. A vadállomány összetételét, nagyságát a folyamatos változás jellemzi, melyre elsősorban a szaporodási időszak időjárása van a legnagyobb hatással. A különböző vadakra vonatkozó aktuális adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Faj Fácán Gím Mezei nyúl Őz Vaddisznó
példány/100 ha 2,03 4,23 1,04 3,97 2,81
Trend csökkenő növekvő csökkenő csökkenő növekvő
Erdei szalonkából (Scolopax rusticola) monitorozás címszóval évente 12 példányt kell elejteni. 2.3.4. Halászat, horgászat A tervezési területen lévő bányató jelenleg működő bányaterület, így halászat, illetve horgászat nem történik rajt. A tó zavartalansága érdekében ezek a tevékenységek nem is kívánatosak. 2.3.5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás A tervezési terület egyáltalán nem tartozik a kiemelt turistacélpontok közé, szervezett idegenforgalmi tevékenység nem folyik a területen. A közeli Rába szakaszon azonban jellemző és egyre gyakoribbá válik a víziturizmus. A Rába Csörötnek és Rábagyarmat közötti, élőhely-rekonstrukciós tervekkel érintett szakaszával együtt, de attól függetlenül is az élőhely-átalakítás után a tervezési terület alkalmassá válik ökoturisztikai célú bemutatásra. Ennek módját úgy kell megtervezni, hogy az hosszú távon is bővíthető legyen. Így többek között indokolt lehet a terület madárvilágát, a legeltetés során kialakult természetvédelmileg fontos élőhelyeket, azok ökológiai folyamatait bemutató olyan tanösvény kialakítása, melynek a madarak zavartalan megfigyelését lehetővé tevő „kilátók” is részét képezik. Az élőhelyek átalakítása után egy rendszeresen működő madárgyűrűző-állomást, továbbá természetfotózásra alkalmas, tájba illő leseket is szeretnénk kialakítani. Az Őrségi Nemzeti Park amúgy is jelentős turisztikai vonzerejét, a napjainkban rohamosan bővülő madarász, természetfotós célközönség számára nyilvánvalóan növelné a tervezett fejlesztés. Másrészt – az eddigi tapasztalatok alapján - a madárgyűrűzés, vagyis a 8
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása vadon élő madarak kézben történő bemutatása a környezeti nevelés egyik legcélravezetőbb módja. Így tehát a környező települések iskoláinak összes osztálya könnyebben bevonható, érdekeltebbé tehető a természet megóvásának irányába. 2.3.6. Ipar, bányászat, vonalas létesítmény A tervezési terület 100%-a bányatelekként van bejegyezve. A bányatavat is magába foglaló terület (Rátót III.) hivatalosan üzemel, ugyanakkor magát a bányászati tevékenységet több éve szüneteltetik. A tervezési területen erőteljes antropogén elemként jelenik meg, a területet K-i Ny-i irányba átszelő magasfeszültségű (120 kV-os), illetve vele párhuzamosan, attól D-i irányba futó középfeszültségű légvezeték. Ezek kockázatot jelentenek a vonuló és a tavon táplálkozó madarak számára. A tervezési területet északról mezőgazdasági földút határolja, a déli oldalán a bányatavak közé bevezető üzemi út kb. 300 méteres szakasza található. 2.3.7. Kutatás A Rába teljes völgyét, illetve a Rábának a Csörötnek és Rábagyarmat közötti szakaszát érintő, különböző taxonokra kiterjedő vizsgálatokat több alkalommal is végeztek az idők során. A legtöbb szakirodalom a botanika területéről származik. Már a XIX. század végétől vannak a Rába völgyét is érintő növényföldrajzi és florisztikai tanulmányok (Borbás Vince, Gáyer Gyula). A terület részletesebb feltárása (herbáriumi gyűjtések, cönológiai és növényföldrajzi utalások) az 1930-as évektől Jávorka Sándor, a negyvenes évek végétől Pócs Tamás nevéhez fűződik. A legrészletesebb növényföldrajzi leírásokat Pócs Tamás és Károlyi Árpád készítették. Horváth Ernő és Jeanplong József népszerűsítő tevékenysége által ismerhette meg a közönség Vas megye (köztük a Rába völgy) ritka és védelmet igénylő növényeit. Hosszabb szünet után, egészen 1993-ig kellett várni a kutatás újraindulásáig. Ekkor az Őrségi TK-t célzó intenzív felmérések a Rába völgyére is kiterjedtek. 2004-ben az Őrségi Nemzeti Park munkatársai (Horváth Jenő, Mesterházy Attila, Németh Csaba) végeztek további botanikai vizsgálatokat, illetve élőhelytérképezést a Rába Csörötnek és Rábagyarmat közötti szakaszán. Ugyanők dolgozták fel az említett területre és a Rábára vonatkozó halfaunisztikai adatokat is, melyek ezt megelőzően kerültek publikálásra (Harka A 1992; Pintér K 1992; Györe K 1995; Víg K 1997; Szinetár M 1999). Ezen kívül Sallai Zoltán közreműködésével elektromos halászgéppel mintavételezést is végeztek. A tervezési területtel is érintkező Rába-szakasz madártani kutatásainak többsége Barbácsy Zoltán nevéhez fűződik, aki az 1970-es évektől követte nyomon évtizedeken át a terület madárvilágának változását. A Rába nemzetközi ökológiai hálózat projekt előkészítése kapcsán 2005-ben az alábbi taxonokat érintő kutatások zajlottak a folyó mentén: -
vízi makroszkópikus gerinctelenek („Nimfea” Természetvédelmi Egyesület) halak („Nimfea” Természetvédelmi Egyesület) kétéltűek-hüllők (Dankovics Róbert) madarak (Kelemen Tibor) emlősök (Pálmai Angéla)
A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok monitorozása az Igazgatóság őrkerületileg illetékes természetvédelmi őre által folyamatos. A tervezési terület kutatása madártani szempontból a legjelentősebb, melyhez az Igazgatóság őrszolgálaton kívüli munkatársai, 9
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása valamint civil madármegfigyelők is társulnak. madármegfigyelés formájában valósul meg.
Ez
alapvetően
távcsővel
történő
2.3.8. Kultúrtörténeti értékek A tervezési területen nem találhatóak kultúrtörténeti értékek. 2.3.9. A természetvédelmi kezelés szempontjából meghatározó egyéb tevékenységek Az előző fejezetekben említetteken kívül egyéb, a természetvédelmi kezelés szempontjából lényeges létesítmény és tevékenység nincs a területen. 2.4. Táji értékek A tervezési terület egy táji értékekben gazdag vidék része. Északi irányba (Nemesmedves felé) tekintve, a kb. 5 km-re lévő országhatárt is magába foglaló, változatos felszínmozgalmasságú domborzat tárul elénk, melynek jelentős részét erdők borítják. Déli irányban - mindössze 250 méterre - a Rába mentén kialakult természetközeli állapotú területek találhatóak. E kettő, tájképileg értékes rész között, a Rába völgyét csaknem teljes szélességében meghatározó mezőgazdasági táblák terülnek el. Ezt a meglehetősen homogén képet a tervezési területen lévő bányató és annak élővilága bontják meg, teszik változatosabbá. Magára, a tervezési terület képére a 2.3.6. pontban leírt elemek is érvényesek, így tehát a K-i Ny-i irányba áthúzódó magasfeszültségű légvezetékek is. 2.5. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása A tervezési területet értékessé teszi a természetközeli állapotban megmaradt Rába ártérhez való közelsége, továbbá az egész Rába völgyben egyedinek mondható adottságai (nagyobb nyílt vízfelületű bányató). A bányatavat rendszeresen használják olyan közösségi jelentőségű fajok, mint például a nagy kócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a cigányréce (Aythya nyroca), a réti cankó (Tringa glareola) és a jégmadár (Alcedo atthis). A nagy kócsag, főleg a „téli” félévben a tervezési terület szántóin is megjelenik, regionális szinten kimagasló létszámban. A tavat számos, hazánkban fokozottan védett madárfaj - pl. kis kárókatona (Phalacocorax pygmeus), böjti réce (Anas querquedula), nagy goda (Limosa limosa) - érinti vonulása során, vagy kóborlóként jelenik meg rajta. Egyesek alkalmas szakaszt keresve próbálnának meg leszállni a partján. Botanikai értékek közül a sulyom (Trapa natans) és az európai szinten is veszélyeztetett gyökerező erdeikáka (Scirpus radicans) emelhető ki. A természetvédelmileg legértékesebb emlősfaj a vidra (Lutra lutra).
10
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása A tervezési terület legfontosabb értékei Természeti érték
Jelentősége Nemzetközi
Országos
Regionális
Helyi
Földtani
0
0
0
0
Víztani
0
0
0
+
Növényzeti
0
0
0
0
Florisztikai
0
++
+
+
Faunisztikai
+
+
+++
+++
Táji értékek
0
0
+
++
Kultúrtörténeti 0 értékek
0
0
0
(0 = nincs jelentősége, + = kevéssé jelentős, ++ = jelentős, +++ = nagyon jelentős)
11
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 3. Célkitűzések meghatározása 3.1. Ideális természetvédelmi célkitűzések
3.1.1. A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetlenül kapcsolatos célkitűzések Hosszú távon azt kívánjuk elérni, hogy a védelemre tervezett terület és az ahhoz szervesen kapcsolódó Rába-ártér az Őrségi Nemzeti Park legjelentősebb vizes élőhelyévé alakuljon. Ehhez a bányató jelenlegi természeti értékeinek megőrzése és élőhely-fejlesztési beavatkozások szükségesek: -
-
Vízimadarak, kétéltűek és halak jelenlegi élőhelyét jelentő bányató nyílt vízfelületének és sekélyvízű szakaszainak megőrzése, a madarak zavartalanságának biztosítása. Az élőhelyek változatosságának növelésén keresztül a terület biológiai sokféleségének növelése. A tervezési terület integrálása a Rába árterének komplex rekonstrukciós programjába. Ennek keretében a sekélyvízű élőhelyek kiterjedésének növelése, költőszigetek létrehozása és a környező szántók gyepesítése. A kívülről érkező negatív hatások - vegyszerek bemosódásának, özönnövények terjedésének, légvezetékek okozta madárpusztulások – mérséklése.
3.1.2. A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetve kapcsolatos célkitűzések -
A természeti értékek bemutatását, népszerűsítését lehetővé tevő ökoturisztikai fejlesztések (tanösvény, megfigyelőtornyok, fotóslesek, madárgyűrűző-állomás) elvégzése.
3.2. Korlátozó és veszélyeztető tényezők 3.2.1. A korlátozó és veszélyeztető tényezőket és azok hatásait bemutató táblázat A korlátozó, veszélyeztető tényezők - a bányatavak szabadidős tóvá vagy horgásztóvá alakítása, amely hasznot hoz a tulajdonosoknak - tervezési területhez tartozó szántók intenzív művelése, amely hasznot hoz a tulajdonosoknak - a tervezési terület felett átívelő magas- és középfeszültségű
A veszélyeztetett értékekre A korlátozó, veszélyeztető gyakorolt hatása tényezők mérséklésének, ill. elhárításának módja - élőhelyek eltűnése - rekultivációs előírások - antropogén zavaró hatás megváltoztatása - a terület természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele - kemikáliák bemosódása, - vegyszermentes légi úton történő bejutása táblaszegélyek kialakítása - intenzív - extenzívebb gazdálkodás mezőgazdálkodási bevezetése tevékenységek zavaró - a szántók gyepesítése hatása - a tervezési terület - fényvisszaverő légterében mozgó „macskaszemek” telepítése nagyobb testű madarak a légvezetékekre 12
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása légvezetékek
ezekkel történő összeütközésének és áramütés általi sérülésüknek a lehetősége
- légvezetékek földkábellel történő kiváltása
3.2.2. A korlátozó, veszélyeztető tényezők hatása az ideális célkitűzésekre A vízimadarak jelenlegi élőhelyeinek megőrzése, illetve a további élőhely-fejlesztési elképzelések szempontjából a bányatavak rekultivációja kedvezőtlen. Ez a szomszédos, már „helyreállított” bányatavak állapotából előrevetíthető. A partszakasz térbeli alakítása a horgászat igényeihez mérten történne, továbbá a tevékenységgel járó zavarás és illegális szemétlerakás veszélyeztetné az élővilágot. A bányatavat körülölelő szántók intenzív használatának következtében a műtrágya és permetszerek bemosódás közvetlen veszélyforrásnak minősül. A víz minősége romlik, eutrofizációja felgyorsul. A munkálatok során történő zavarás az érzékenyebb fajokat kedvezőtlenül érintheti, a madarak költésének meghiúsulását eredményezheti. A magasfeszültségű légvezetékek fokozott veszélyt jelentenek a bányatavat északi irányból megközelítő, illetve abba az irányba elhagyó nagyobb testű madarak számára. Amennyiben a légvezetékek a későbbiekben sem kerülnek föld alá, az Őrségi Nemzeti Park által elképzelt élőhely-átalakítás megvalósulása után még több madár lesz kitéve a magasfeszültségű vezetékekkel való ütközésnek, áramütésnek.
13
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása B.) RÉSZLETES KEZELÉSI TERV
4. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések, természetvédelmi stratégiák, kezelési előírások 4.1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések 4.1.1. Természeti értékek védelmi szintjének fenntartása, javítása -
A jelenlegi nyílt vízi és vízparti élőhelyek fenntartása, halak, kétéltűek és madarak szaporodó- és táplálkozóhelyének megőrzése. Vizes élőhelyek kiterjedésének növelése, sekélyvízű szakaszok, költőszigetek létrehozása. A terület illegális szemétlerakásainak felszámolása, az antropogén zavaró hatások minimalizálása. A tervezési terület egyes részeit érintő özönnövények (magas aranyvessző, parlagfű) visszaszorítása
4.1.2. A tervezési terület természetvédelmi érdekekkel összhangban álló, tartós hasznosításának elősegítése -
A mezőgazdasági munkálatokkal járó negatív hatások mérséklése a gazdálkodás extenzívebbé tételével. Ökoturisztikai fejlesztések (tanösvény, megfigyelőtornyok, fotóslesek, madárgyűrűzőállomás) megvalósítása.
4.2. Természetvédelmi stratégiák 4.2.1. Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme A tervezési területen nem található földtani, felszínalaktani természeti érték, valamint barlang sem. 4.2.2. Élőhelyek kezelése, fenntartása -
A bányató rekultivációs előírásainak összehangolása a védett halak, kétéltűek és vizimadarak élőhelyigényeivel. A jelenlegi bányató természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele. A jelenlegi bányató és az azt övező szántó bevonása a Rába-ártér komplex rehabilitációs programjába, élőhelyfejlesztések végrehajtása. Az extenzív szántóföldi gazdálkodás ösztönzése agrár-környezetgazdálkodási támogatások révén.
14
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 4.2.3. Fajok védelme a) élőhelyvédelem: A különböző táplálkozási szokású vízimadarak igényeinek megfelelő, enyhe lejtésű partoldal kialakítása. b) beavatkozások mellőzése: A jelenlegi nyílt vízfelület érintetlenül hagyása. c) visszatelepítés, betelepítés: A szántó gyepesítése a dunántúli mocsárrétek fajkészletének megfelelő magkeverékkel történik. 4.2.4. Látogatás a) zárt terület: A jelenlegi bányató nyílt vízfelülete, illetve a vele egybefüggő tocsogók, sekély vizek területe nem látogatható. b) korlátozott: Az a) és a c) pontban megjelölt területrészeken kívül a többi az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjével látogatható. c) szabadon látogatható terület, a látogatás nincs korlátozva: A madármegfigyelő tornyok szabadon látogathatóak bárki számára. d) a b) és c) esetekre vonatkozó egyéb korlátozások és tilalmak: Egyéb tilalmak nincsenek. 4.2.5. Oktatás és bemutatás A területet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felhasználja környezeti nevelési tevékenységeihez. Erdei iskolai programjába a terület látogatását, a vizes élőhelyek és élőviláguk megismerését beépíti. 4.2.6. Kutatás, vizsgálatok A terület lehetőséget biztosít a Rába folyó völgyében történő madárvonulás kutatására. Kutatásokat a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni. 4.2.7. Terület- és földhasználat a) terület- és földhasználati módok: - Kavicsbányászat 15
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása -
Szántóföldi gazdálkodás
b) a terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása - A szántóföldeken a vegyszerhasználat korlátozása szükséges a káros bemosódások mérséklése céljából. - A kibányászott területek újrahasznosítása során a cél a vizes élőhelyek kialakítása kell legyen. c) a terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása. Nincs olyan földhasználati mód, amely korlátlanul gyakorolható. 4.2.8. Táj- és kultúrtörténeti értékek A területen nem található táj- és kultúrtörténeti érték, így ezekkel összefüggésben nem dolgozható ki természetvédelmi stratégia. 4.2.9. Természetvédelmi infrastruktúra A területen a hatósági, valamint a terület látogatására, használatára vonatkozó információkat és előírásokat tartalmazó táblák kihelyezése szükséges. 4.2.10. Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak szándékában áll a jelenlegi bányató megvásárlása, a tervezett természetvédelmi beavatkozások elvégzéséhez szükséges jogi feltételek biztosítása érdekében. 4.3. Kezelési előírások 4.3.1. Természeti, táji értékek a) Élőhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása -
-
-
A bányató fenntartásához kezelésre jelenleg nincs szükség, érintetlenül hagyása a kívánatos. A sekélyebb részeken megjelenő nádas, gyékényes növényzetet ugyanakkor szabályozni kell, hogy ne csökkenjen jelentősen a nyílt vízfelületet igénylő fajok élőhelye. A szántók gyepesítése során létrejövő élőhelyeket rendszeres kaszálással vagy legeltetéssel kell fenntartani. Kaszálás esetén az évi kétszeri kaszálás a kívánatos, amelynek időzítése június első felére, illetve augusztus második felére esik. Legeltetés esetén a legeltethető állatlétszám 0,6-1 ÁE/ha. A területen húzódó középfeszültségű légvezeték védett területről történő áttelepítése, vagy földkábellel történő kiváltása kívánatos.
b) Fajok védelme, fenntartása 16
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása A fajok védelme és fenntartása elsősorban élőhelyük védelmével és fenntartásával biztosítható. A sekély vizek több kétéltűfajnak – köztük a vöröshasú unkának (Bombina bombina) – biztosítanak megfelelő szaporodóhelyet. Továbbá olyan közösségi jelentőségű partimadaraknak teremtenek pihenő- és táplálkozóterületet, mint például a réti cankó (Tringa glareola), vagy a pajzsoscankó (Philomachus pugnax). c) Agresszív fajok állományszabályozása A területen jelenleg a magas aranyvessző és a siskanád tippan (Calamagrostis epigeios) van jelen nagyobb mennyiségben. A partmenti rézsűk rendezésével, a kialakított élőhelyek rendszeres kaszálásával vagy legeltetésével mindkét özönfaj visszaszorítható. d) Őrzés, védelem A terület természetvédelmi őrzését az orvhalászat és horgászat visszaszorítása és az illegális szemétlerakás megelőzése érdekében szükséges biztosítani. e) Egyedi tájértékek, táji értékek védelme és fenntartása A tervezési területen illetve az azt körülölelő agrárvidéken belül jelenleg maga a bányató képvisel egyfajta táji értéket. Ennek megőrzése biztosítja a tájé érték fennmaradását is. 4.3.2. Mezőgazdálkodás a) Szántóföldi gazdálkodás A vizes élőhelyekre gyakorolt terhelés mérséklésének céljából legalább 6 m széles vegyszermentes sávot kell fenntartani a vízfelületekkel határos táblaszegélyeken. A vegyszermentes sávban kizárólag szerves trágyával lehet a tápanyagutánpótlást biztosítani. A nem vegyszermentes sávban kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha-t. b) Talajerő-gazdálkodás A vegyszermentes táblaszegélyekben kizárólag szerves trágya használata engedhető meg, melynek nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha-t. c) Növényvédelem A szántókon vizekkel határos szélein 6 m széles vegyszermentes szegélyt kell fenntartani. d) Nádgazdálkodás, nádhasznosítás A bányatavon a nádas jelenleg igen kis kiterjedése miatt nádgazdálkodással összefüggő tevékenységre nincs szükség illetve lehetőség. e) Horgászat és halászat A jelenlegi bányatavon elkerülendő a horgászat és halászat. 4.3.3. Vadgazdálkodás
17
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása A vizes élőhelyeket a vadállomány nem befolyásolja jelentős mértékben, de a gyepekben kárt okozhat a túltartott nagyvad állomány, ezért ennek olyan szintre történő visszaszorítása szükséges, amely már nem károsítja az élőhelyeket. A földön fészkelő madarak számára veszélyt jelent a vörös róka állomány, így a területen ennek fokozott állományszabályzása szükséges. 4.3.4. Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások A tervezési területről történő vízelvezetés tilos. Nem engedhető meg a tóból öntözési céllal történő vízkivétel sem. 4.3.5. Közlekedést érintő kezelési előírások A tervezési területen jelenleg út nincs. Amennyiben a későbbiekben utat alakítanak ki, annak nyomvonalánál figyelembe kell venni a tavak élővilágának érzékenységét a zavarásra. 4.3.6. Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások a) Épületek A tervezési területen az épületek elhelyezésénél figyelembe kell venni a tavak élővilágának érzékenységét az emberi zavarással szemben. b) Egyéb építmények A területen madár-megfigyelőtornyok, leskunyhók építhetők a terület természeti értékeinek bemutatása érdekében. c) Kerítések, kapuk A tavak bekerítése nem megengedett. d) Infrastruktúra-hálózatok (elektromos távvezetékek és állomások, kőolaj-, földgáz- és kőolajtermék-távvezetékek) A tervezési területen átfutó középfeszültségű légvezeték védett területen kívülre, vagy föld alá telepítése természetvédelmi szempontból kívánatos lenne. További vonalas létesítmény kivitelezése elkerülendő. e) Feltáró utak A kavics kitermelését szolgáló feltáróutak ideiglenesen engedélyezhetőek, de nyomvonaluknál figyelembe kell venni a tavak élővilágának érzékenységét a zavarással szemben. f) Sétautak A terület természeti értékeinek bemutatását szolgáló, nem burkolt sétautak létesíthetőek. g) Lépcsők, támfalak A tervezési területen lépcsők, támfalak létesítése nem indokolt. 18
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása h) Hidak, zsilipek, átereszek Hidak, zsilipek, átereszek kiépítésére nincs szükség. i) Közművek A tervezési területen jelenleg közművek nem haladnak át. Későbbiek kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy azok vizes vagy füves élőhelyet ne érintsenek. j) Sportpályák, sportlétesítmények A területen sportlétesítmények elhelyezése nem megengedhető.
4.3.7. Turizmust érintő kezelési előírások (idegenforgalom, üdülés, ökoturizmus, bemutatás, oktatás, rekreáció) -
A területen kívánatos a természeti értékek bemutatását szolgáló létesítmények kialakítása. Ezek látogatása elsősorban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjével lehetséges, ami alól kivételt képeznek a madárlesek, amelyek szabadon is látogathatóak.
4.3.8. Ipari, bányászati tevékenységeket és vonalas létesítményeket érintő kezelési előírások A tervezési terület teljes egésze lefektetett bányatelek, amely alatt jelentős mennyiségű kavics található. A tervezési területtel közvetlen szomszédos Rátót 072/56 és 072/50 hrsz-ú ingatlanokon további kitermelés elfogadható, mivel ez újabb vizes élőhelyeket hoz létre. A létesítendő bányák rekultivációjánál figyelembe kell venni, hogy azok célja a természetes élőhelyek biztosítása a vízi élővilág számára. 4.3.9. Települések egészét érintő kezelési előírások A tervezési terület nem érint lakott területet. 4.3.10. Táji, kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos kezelési előírások A tervezési területen nem található táji és kultúrtörténeti érték. 4.4. Részletes természetvédelmi kezelési előírások táblázata Település neve
Kezelési egység
HRSZ
Élőhelytípusok (ÁNÉR), javasolt megadni a védett természeti értékeket is 19
Művelési ághoz köthető kezelés
Művelési ághoz nem köthető kezelés
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása Rátót
szántó
072/51
T1
Rátót
tó
072/51
U9, OCxOD, RB, T1
vegyszermentes táblaszegélyek kialakítása
20
nyílt vízfelszín fenntartása, élőhelyfejlesztés
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása C. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVET MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ ÉS A RÉSZLETES KEZELÉSI TERV MELLÉKLETEI
5. Bibliográfia Felhasznált irodalom Barbácsy Z. (1999) Adatok a Rába-völgy madárfaunájához. In: Gyurácz József ed: Vasi Szemle LIII.(I) pp:15-31. Borbás V. (1887): Vasvármegye növényföldrajza és flórája. — Vasmegyei Gazdasági Egyesület, Szombathely, 395 p. Borbás V. (1898): Vasvármegye növénygeográfiai viszonyai. — In: Sziklay J. és Borovszky S. (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. III. Vasvármegye, Apollo, Budapest, p. 497-536. Gáyer Gy. (1913): Adatok Vasvármegye flórájához. Additamenta ad floram comitatus Castriferrei. - Magy. Bot. Lapok, 12(10-12): 312-313. Guti G., dr. (2004): A Rába halbiológiai vizsgálata 2003, kézirat Harka Á. (1992): A Rába halfaunája - Halászat 85/4: 154-158. Horváth J. - Mesterházy A - Németh Cs. (2004): A Rába folyó Csörötnek és Rábagyarmat közti szakaszán megvalósítandó ártéri élőhely-rekonstrukció természetvédelmi tanulmányterve (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) Károlyi Á. - Pócs T. - Balogh M. (1972): Délnyugat-Dunántúl flórája V. — Acta Acad. Paed. Agriensis, Nova series, 10(576): 373-400. Károlyi Á. - Pócs T. - Balogh M. (1974): Délnyugat-Dunántúl flórája VI. — Acta Acad. Paed. Agriensis, Nova series, 12(637): 451-463. érdekességei. — Kitaibelia 4(1): 119-142. Károlyi Á. - Pócs T. (1957): Újabb adatok Délnyugat-Dunántúl flórájához. — Ann. Hist.-nat. Mus. Natn. Hung. Series nova, 8: 197-204. Kelemen J. Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez Szinetár M. (1999): A Rába völgy élővilága Vas megyében; Csaba József Honismereti egyesület, Körmend p.:28-39 Vida A. (1997): Nyugat Magyarország folyóvizeinek halfaunája (Pisces), Savaria a Vas Megyei múzeumok Értesítője, Szombathely p.: 97-114
21
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 6. Térképek, táblázatok, mellékletek 6.1. Térképek 6.1.1. A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép az Őrségi Nemzeti Park viszonylatában
22
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 6.1.2. A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép a hozzá legközelebb eső Natura 2000 területek viszonylatában
23
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 6.1.3. A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírások
24
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 6.1.4. A tervezési terület élőhelytípusait (ÁNÉR 2011) ábrázoló térkép
25
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása 6.2. Táblázatok 6.2.1. A tervezési területen, illetve annak légterében megfigyelt madárfajok listája (félkövérrel kiemelve a Natura 2000 jelölő fajok) Magyar név Sarki búvár Kis vöcsök Füles vöcsök Búbos vöcsök Vörösnyakú vöcsök Kárókatona Kis kárókatona Kis kócsag Nagy kócsag Szürke gém Vörös gém Bütykös hattyú Nagy lilik Bütykös ásólúd Tőkés réce Kendermagos réce Kanalas réce Fütyülő réce Csörgő réce Böjti réce Barátréce Kontyos réce Cigányréce Kerceréce Nagy bukó Halászsas Barna rétihéja Kékes rétihéja Egerészölyv Darázsölyv Karvaly Vörös vércse Kabasólyom Fürj Szárcsa Kis lile
Tudományos név Gavia arctica Tachybaptus ruficollis Podiceps auritus Podiceps cristatus Podiceps grisegena Phalacrocorax carbo Phalacrocorax pygmeus Egretta garzetta Egretta alba Ardea cinerea Ardea purpurea Cygnus olor Anser albifrons Tadorna tadorna Anas platyrhynchos Anas strepera Anas clypeata Anas penelope Anas crecca Anas qurquedula Aythya ferina Aythya fuligula Aythya nyroca Bucephala clangula Mergus merganser Pandion haliaetus Circus aeruginosus Circus cyaneus Buteo buteo Pernis apivorus Accipiter nisus Falco tinnunculus Falco subbuteo Coturnix coturnix Fulica atra Charadrius dubius
Fészkelő
Rendszeres vendég
Alkalmi vendég X
X
X
X
X
X X X X X
X
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
X X
26
X X
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása Magyar név Bíbic Havasi partfutó Apró partfutó Réti cankó Erdei cankó Billegetőcankó Füstös cankó Szürke cankó Nagy goda Nagy póling Sárszalonka Pajzsos cankó Kis sirály Dankasirály Szerecsensirály Sárgalábú/Sztyeppi sirály Küszvágó csér Kormos szerkő Kék galamb Örvös galamb Balkáni gerle Vadgerle Kakukk Sarlósfecske Jégmadár Gyurgyalag Fekete harkály Nagy fakopáncs Nyaktekercs Mezei pacsirta Partifecske Füsti fecske Molnárfecske Havasi pityer Réti pityer Erdei pityer Rozsdástorkú pityer Barázdabillegető Sárga billegető Hegyi billegető
Tudományos név Vanellus vanellus Calidris alpina Calidris minuta Tringa glareola Tringa ochropus Actitis hypoleucos Tringa erythropus Tringa nebularia Limosa limosa Numenius arquata Gallinago gallinago Philomachus pugnax Larus minutus Larus ridibundus Larus melanocephalus Larus michahellis/cachinn ans Sterna hirundo Chlidonias niger Columba oenas Columba palumbus Streptopelia decaocto Streptopelia turtur Cuculus canorus Apus apus Alcedo atthis Merops apiaster Dryocopus martius Dendrocopos major Jynx torquilla Alauda arvensis Riparia riparia Hirundo rustica Delichon urbica Anthus spinoletta Anthus pratensis Anthus trivialis Anthus cervinus Motacilla alba Motacilla flava Motacilla cinerea
Fészkelő
Rendszeres vendég X
Alkalmi vendég X X
X X X X X X X X X X X X X
X X X X X X X X X X X X X X
X X X X X X X X X X X
27
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása Magyar név Ökörszem Erdei szürkebegy Vörösbegy Házi rozsdafarkú Rozsdás csuk Cigánycsuk Énekes rigó Léprigó Fenyőrigó Fekete rigó Barátposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Foltos nádiposzáta Énekes nádiposzáta Cserregő nádiposzáta Nádirigó Csilpcsalpfüzike Fitiszfüzike Széncinege Kék cinege Őszapó Barkóscinege Függőcinege Tövisszúró gébics Nagy őrgébics Szarka Szajkó Dolmányos/Kormos varjú Holló Seregély Sárgarigó Házi veréb Mezei veréb Erdei pinty Fenyőpinty
Tudományos név Troglodytes troglodytes Prunella modularis Erithacus rubecula Phoenicurus ochruros Saxicola rubetra Saxicola torquata Turdus philomelos Turdus viscivorus Turdus pilaris Turdus merula Sylvia atricapilla Sylvia curruca Sylvia communis Acrocephalus schoenobenus Acrocephalus palustris Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus arundinaceus Phylloscopus collybita Phylloscopus trochilus Parus major Parus caeruleus Aegithalos caudatus Panurus biarmicus Remiz pendulinus Lanius collurio Lanius excubitor Pica pica Garrulus glandarius Corvus corone Corvus corax Sturnus vulgaris Oriolus oriolus Passer domesticus Passer montanus Fringilla coelebs Fringilla
Fészkelő
Rendszeres vendég X
Alkalmi vendég
X X X X X
X X X X X X X X X X
X
X X
X
X X X X X X X X
X
X X X X X X X X
X
X X X X
28
Rátóti bányató országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása Magyar név
Kenderike Tengelic Zöldike Csíz Csicsörke Meggyvágó Nádi sármány Citromsármány Sordély
Tudományos név montifringilla Carduelis cannabina Carduelis carduelis Carduelis chloris Carduelis spinus Serinus serinus Coccothraustes coccothraustes Emberiza schoeniclus Emberiza citrinella Emberiza calandra
Fészkelő
Rendszeres vendég X X X X X X X
X X
29
X X
Alkalmi vendég
