A Kiskunlacháza Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás Nevelési Programja

A Kiskunlacháza – Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás Nevelési Programja A 2008. január 31-i változásokkal módosított és kiegészített program

2 TARTALOMJEGYZÉK ISKOLÁNKRÓL Az iskola története Az intézmény adatai, Alapító Okirat Az iskolai munka feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek

5 5 7 9 9 10

NEVELÉSI PROGRAM 2004

11

I. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladati eszközei 11 1. Pedagógiai alapelvek 11 2. A nevelő-oktató munka céljai 12 3. Oktató munkánk 14 Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évf.) 15 Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évf.) 4. Nevelő munkánk 5. A képzési rend

16 18 20

II. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon 21 1. A Közoktatási törvény módosítása, nem szakrendszerű oktatás megszervezése 2. Nem szakrendszerű órák felosztása 3. Nem szakrendszerű oktatás bevezetésének célja 4. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában 5. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei III.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Nevelési célok 2. Pedagógiai feladataink 3. Nevelési módszerek

25

IV.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. Az iskolai hagyományok rendszere 5. Szervezeti hagyományok 6. Iskolatörténeti hagyományok 7. Iskolai rendezvények 8. Az iskolai környezet alakítása 9. A település és az iskola kapcsolata

29

21 21 22 23 24

25 25 27 30 30 31 31 33 34

V.Magatartási, beilleszkedési, nehézségekkel kapcs. pedagógiai tevékenység 35 1. A problémák megelőzésével kapcsolatos pedagógiai tevékenység 35 2. A tanulásban lemaradó tanulók felzárkóztatását segítő program 37 3. Sajátos nevelési igényű tanulók 38 VI.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység 10. Tehetséggondozás a tanítási órán 11. Tehetséggondozás a tanórán kívül, szakköri keretekben

43 44 44

3 VII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 45 1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége 45 2. Az ifjúságvédelmi felelős feladatköre 46 3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 48 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 49 5. Iskolai munkarend 50 6. A HÁZIREND 52 I. A házirend hatálya 52 II. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 52 III. A tanulók jogai 53 IV. A tanulók kötelességei 53 V. Az iskolai életre vonatkozó szabályok 54 VI. Az iskola mindennapos szabályai 55 VII. Jutalmazási és büntetési formák 56 Zárórendelkezések, mellékletek 57 VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1. Megelőző tevékenység 2. A tanulási kudarccal küzdő gyerekek segítése 3. A segítés stratégiája 4. Tevékenységeink a felzárkóztatáshoz

58 59 59

IX.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1. Helyzetfeltárás 2. A hátrányok enyhítési lehetőségei

63

X.Az iskola egészségnevelési programja 1. Az egészségnevelési program célja 2. Az egészségneveléssel kapcsolatos célok az iskolában 3. Az egészségnevelés elemei 4. Egészségnevelés területei -Mentális – pszichikai egészség -Fizikai aktivitás, mozgásszervi egészség -Táplálkozás -A helyes táplálkozási szokások kialakításának stratégiája -Életmód -Kommunikáció 5. A feladatok a célok megvalósitásához 6. Iskolai egészségmegőrző program 7. Egészégfejlesztés színterei az iskolában 8. Az egészségnevelés módszerei 9. A mindennapos testnevelés

66

XI. Környezeti nevelési program 1. Alapelvek 2. Célok 3. Feladatok 4. Színterek 5. A környezeti nevelés programja 6. Módszerek 7. Az értékelés formái

75

59 61 64 65 66 67 68 68 68 69 69 70 71 71 72 73 73 74 75 76 76 77 78 81 82 82

4

XII.A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái 1. Iskolahasználók az iskolai életben Tanulói részvétel az iskolai munkában, DÖK Szülői részvétel az iskolai munkában A nevelőtestület szervezetei 2. Az iskola munkarendje 3. Az iskola belső információs rendszere Záradék

83 83 83 86 89 91 96 98

5

ISKOLÁNKRÓL Az iskola története Intézményünk a 8515 fő lakosú Kiskunlacháza nagyközség egyetlen általános iskolája. Története az egykori két önálló falu egyesítésére nyúlik vissza. Jogelődje az 1950-ben egyesített Kiskunlacháza és Pereg I. illetve II. számú általános iskolája volt. Mindkét falurészben több kisebb régi épületben folyt az oktatás. Nagy előrelépést jelentett a Vörösmarty úti (1964), a Munkácsy téri (1966), később a Gárdonyi úti iskola (1976) felépülése, majd a gyermeklétszám növekedésével az első két épület bővítése. Intézményünk 1966-ban egy igazgatóság alá került. Ez elősegítette a községben az egységesebb oktatást, nevelést, ugyanakkor a szétszórt, egymástól távol levő épületekben zajló tanítás meg is nehezíti az egységes irányítást. A nagy társadalmi összefogás, a falu és az intézmény vezetőinek hatékony, felelős munkája eredményeként Kiskunlacháza nagyközség a környék egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt, szaktantermi rendszerrel működő iskolájával büszkélkedhetett. Intézményünk bázisiskolává lett, 1967-től több területi, megyei, országos rendezvény színhelye. Az általános képzés mellett ellátjuk a speciális tagozaton a sérült gyermekek fejlesztését is. Kezdetektől nagy figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. Munkánk eredményességét jelzi, hogy tanulóink évek óta jó helyezéseket érnek el a rendszeres helyi vetélkedők mellett a területi, megyei és országos versenyeken is. (Szaktárgyi versenyek, sportbajnokságok, sikeres nyelvvizsgák). Törekszünk az iskola egységes arculatának megteremtésére. Az eddig is kiemelkedő sport mellett a nyelvi -kommunikációs nevelés (anyanyelv, idegen nyelv), a számítástechnika, a matematika fejlesztése központi helyen áll programunkban, nem elhanyagolva a többi műveltségi terület fejlesztését sem. Az első osztályosok számára létrehoztunk egy képességfejlesztő osztályt, amely az óvoda és az iskola közötti átmenetet, beilleszkedést, az esetleges sikertelenségek elkerülését segíti. A kor követelményeinek megfelelve, szülői igényre már a 3. osztályban kezdjük az idegen nyelvek tanítását: angolt vagy németet. Felső tagozatosainknál idegen nyelvből minden évfolyamon kis létszámban heti 5 órában tanítjuk a tehetségesebb diákokat. Több tanítványunk már alapfokú nyelvvizsgát szerzett németből és angol nyelvből. Több alkalommal voltak nyelvi tanulmányúton gyerekeink Ausztriában és Angliában.

6 Nagy előrelépés történt a tanulási nehézségekkel, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekek oktatásában-nevelésében. 6. éve kislétszámú fejlesztő osztályban tanítjuk az értelmileg ép, de valamilyen részképesség kieséssel, tanulási problémával küszködő gyermekeket. Iskolánkban foglalkozunk gyógytestnevelés oktatással is az egészségügyi, mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára. A beszédproblémás tanulókkal logopédus foglalkozik, valamint beszédfejlesztő pedagógusok. Fontos, hogy ez a képzés is felfejlődött iskolánkban. A magatartási zavarokkal, problémákkal küzdő tanulóinkkal iskolapszichológus foglalkozik. Iskolánk a 2000/200l-es tanévben társulási kapcsolatot létesített Áporka község általános iskolájával. Az iskolánkban jelenleg mintegy 900 diák tanul. Áporkán az osztálylétszámok alacsonyak, 5-15 fő közöttiek. Az iskola hiányszakos ellátottságát a kiskunlacházi és áporkai részről kölcsönösen átjáró pedagógusok biztosítják, így megvalósulhatott az órák szakszerű ellátása az áporkai társintézményben is. A társulás az oktató-nevelő munkát nem gátolja. Mindig törekedtünk arra, hogy iskolánk szerves része, formálója is legyen a falu kulturális életének. (Részvétel, aktív közreműködés a község programjain, szervezeteinek életében, együttműködés a szülőkkel, intézményekkel, hagyományőrző rendezvények). Az eredmények mellett gondjaink is vannak. A falu anyagi nehézségei miatt a fenntartó önkormányzat erőfeszítése ellenére is kevesebb jut az intézmény működtetésére, fejlesztésére. A berendezések egy része tönkrement, hiányos; a korábban korszerű eszközeink mára elavultak. Ismét szükségünk van arra a példamutató helyi összefogásra, amely intézményünket az elmúlt évtizedekben a legjobbak közé emelte. Erre a lehetőségek adottak. Továbbra is számítunk az önkormányzat felelős támogatására, a szülők, a helyi vállalkozók segítségére, tantestületünk minden tagjának felkészültségére, lelkiismeretes munkájára. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, összefogással elérhetjük, hogy pedagógiai programunk színvonalas megvalósításával intézményünk megőrizze eddigi jó eredményeit és továbbfejlődve erősítse az iskola megtartó erejét.

7 Az intézmény adatai, Alapító okirat Az intézmény neve: Típusa: Székhelye: Fenntartó:

Kiskunlacháza - Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás 8 évfolyamos általános iskola 2340 Kiskunlacháza, Munkácsy tér 1. Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Kiskunlacháza, Kossuth tér 1. Áporka Község Önkormányzata Áporka, Petőfi S. u. 32.

Intézményi egységek, tagintézmények: Áporkai Iskola

alsó, felső tagozat 2338 Áporka, Petőfi S. u. 78.

Gárdonyi úti Iskola

alsó tagozat 2340 Kiskunlacháza, Gárdonyi út 1.

Vörösmarty úti Iskola

alsó tagozat 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty út 12.

Szent Imre úti Iskola

speciális tagozat 2340 Kiskunlacháza, Szent Imre u. 58.

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény, az 1999. LXVIII. törvénnyel és a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege alapján az iskolában alapfokú nevelésoktatás folyik, ahol a tanuló az érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú nevelés-oktatás 2 szakaszra tagolódik: 1-4. évfolyam és 5-8. évfolyam. Az iskola gondoskodik a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról valamint a gyerekek felügyeletéről. Ezen feladatát tanórán és tanórán kívüli tevékenységek keretében látja el. A sérült gyermekek oktatásával az iskola speciális tagozata foglalkozik. A sérült gyermekek két kategóriáját: debilis (enyhe értelmi fogyatékos -tanulásban akadályozott) és imbecillis középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulókat neveljük. A sajátos nevelési igényű tanulókkal integrált oktatási keretben egyéni fejlesztéssel, illetve kislétszámú képességfejlesztő osztályokban foglalkozunk. Diákjainkat a helyi vizsgálatokat követően a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság javaslata alapján vesszük fel a tagozatra, illetve biztosítjuk a számukra megfelelő fejlesztést.

8 Alaptevékenysége: 8520

Iskolai oktatás

801214

Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

801225

Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása

8891 805113 805212

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Pedagógiai szakszolgálat

Az intézmény jogállása: részben önálló jogi személy Vállalkozási tevékenységet nem folytat. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság tekintetében Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának és Áporka Község Önkormányzatának Vagyonrendeletében foglaltak az irányadóak. Az intézményvezető megbízatása: Az intézményvezető, mint magasabb vezető kinevezése – a vonatkozó központi jogszabályok alapján – az Önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Távollétében a SZMSZ-ben foglalt helyettesítési rend az irányadó.

9

Az iskolai munka feltételei Személyi feltételek Az intézményegységek megoszlásának függvényében az alsó tagozatos tanítók 2 épületben tanítanak. Kiskunlacháza lacházi részén a Vörösmarty úti épületben, a peregi részen pedig a Gárdonyi úti épületben folyik a tanítás. A két épület közötti nagy távolság sok gondot jelent a tanulói beiskolázásnál. A felső tagozatos tanárok a Munkácsy téri iskolaépületben dolgoznak. Többen tanítanak mindkét alsó tagozaton, elsősorban a nyelvszakos (angol és német) pedagógusok valamint a testnevelés tantárgyak tanárai. A Szent Imre úti speciális tagozaton és Áporkán 1-8. osztályig járnak a tanulóink. Gyógypedagógiai végzettségű tanáraink a speciális tagozaton tanítanak. A tanárok jelentős része két felsőfokú végzettséggel rendelkezik, néhányan még ettől is többel. Az iskolában szakmai munkaközösségek működnek, a pedagógusok választotta munkaközösségvezető irányításával. A tantestület nyitott, innovatív, fogékony az új módszerek bevezetésére. Mind több tanár veszi igénybe a szakmai továbbképzéseket, másoddiplomát szerezve. Saját kezdeményezéssel több alkalommal szervezett körzeti továbbképzéseket a testület. A tanárok, tanítók szakmai felkészültsége jó és közülük egyre többet vezérel a megújulási készség. Iskolánk kiemelt részterületei, a modulok tanítása megkívánja, hogy a pedagógusok átképezhessék magukat. A differenciált fejlesztés követelménye szükségessé teszi a fejlesztő pedagógiai képesítés megszerzését. Az iskolaotthonos oktatás-nevelés feltétele a rendszeres konzultációs kapcsolattartás (más iskolák, szaktanácsadó) mellett a szakmai felfrissülés. A 7 évenként esedékes 120 órás továbbképzés követelményét szinte minden pedagógus teljesítette. A továbbképzési terv szerint folyt a beiskolázás. A tantestület 77 főből áll. A pedagógiai munkát segítők Az

oktató-nevelő

munkát

főállású

pszichológus,

könyvtáros,

szabadidő

szervező,

gyermekvédelmi felelős, logopédus, fejlesztő pedagógus kolléga segíti – valamennyi intézményünket ellátva – központi székhellyel. Az ügyviteli munkát 2 fő ügyviteli dolgozó látja el.

10 Tárgyi feltételek A település sajátos jellegéből adódóan 5 épületben folyik a tanítás. Az alsósok mind a lacházi, mind a peregi részen önálló épületben tanulnak, a felső tagozatosok a két településrész határán, a központi épületben. Az épületek, a környezet is megfelelő (tágas udvar, park, sportpálya.), de folyamatos karbantartásra, felújításra szorulnak. A legszükségesebb felújításokat apránként, részlegesen tudjuk elvégezni. Számítástechnikai szaktantermünk közadakozásból, illetve pályázati keretből és költségvetési pénzből jött létre. Iskolánk több számítógépes tanteremmel rendelkezik, s bekapcsolódtunk az Internet hálózatba is. Tárgyi eszköz felszereltségünk hiányossága az oktató-nevelő munka eredményességét veszélyeztetheti, de mindig törekszünk a megoldásra. Hasonló a helyzet a könyvtári felszereltségünknél, valamint a sportoktatás terén is van pótolnivaló. Ennek ellenére országos hírnevet kivívó atlétáink foglalkoztatását már az alsó tagozaton megkezdjük. Évfolyamonként csoportbontásban és DSE foglalkozásokon tartjuk a tehetséggondozást a sportban. Iskolánk a megye l. számú NAP (Nemzeti Atlétikai Program) bázisa lett. A tantermek (54 db) kihasználtsága eléri vagy meghaladja a 100 %-ot. A bútorzat cseréje részben megtörtént, tovább kell folytatni. Az étkezési feltételek biztosítása is egyre nehezebben oldható meg a megfelelő felszereltség hiányában.

11

NEVELÉSI PROGRAM I AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI 1. Pedagógiai alapelvek Oktató-nevelő munkák során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: -

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

-

Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.

-

Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására.

-

A tanulóink munkáját, fejlődését folyamatosan, rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük.

-

Az emberi szuverenitás magába foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának alapvető feltétele.

-

A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Iskolánk ezen a területen is megfelelő kínálatot nyújt.

-

Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi.

-

A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja.

-

Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

-

Nevelő-oktató munkánkat úgy kell elvégeznünk, hogy minden intézkedésünkben, cselekedetünkben, döntésünkben a gyermek, tanuló minden felett álló érdeke érvényesüljön.

12

2. A nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat, boldogságukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: Célunk az, hogy minden tevékenységünket – az oktatás és nevelés területén egyaránt – a gyerekek okos szeretete hassa át. Célunk,

hogy

a

törvényben

meghatározott

oktatási

szolgáltatásokat

megfelelő

színvonalon, s olyan formában biztosítsuk gyermekeink számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen nekik aránytalan terhet. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek megszerezze mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Célunk az, hogy – elsősorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve további céljainak megfelelő programot, tevékenységi formákat. Kapjanak meg minden olyan segítséget, amely képességük, tehetségük kibontakozásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges. Célunk, hogy gyermekeinket ne érje hátrányos megkülönböztetés (különbségtétel, kizárás, korlátozás, zaklatás). Törekvéseink, hogy minden egyes gyermek ügyében iskolánk, a nevelőtestület, az egyes pedagógusok méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva döntsön, intézkedjen, hozzon határozatot.

13 Célunk a megfelelő identitástudat kialakítása (Helyünk a világban, kötődéseink; kapcsolódás Európához; élő idegen nyelvek ismerete). Célunk az egészséges életmód kialakítása, az egészségmegőrző technikák elsajátítása, készségszintre juttatása, egészségnevelő programok alkalmazása. Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésére. Alapelveink és fő céljaink alapján legalapvetőbb elvárásaink tanulóinkkal szemben, hogy képességeiknek megfelelően teljesítsenek. Legyen igényük fejlődni, jobb eredményeket elérni. Az iskolában mindig kulturált külsővel jelenjenek meg, a megfelelő higiéniai követelményeket tartsák be. Mind az osztály, mind az iskola közösségének aktív tagjai legyenek. Ennek megfelelően ezek megvalósítását tekintjük az ismeretek átadása mellett legfőbb feladatainknak. Az iskolában olyan légkört kívánunk teremteni, hogy tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és az életének egyéb problémáiban. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségfejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

14

-

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

-

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, tudásnak és munkának becsülete legyen.

-

Törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre, a másság elfogadására.

-

Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

-

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Oktató munkánk A bevezető és kezdő szakaszban az alsó tagozat feladata az anyanyelvi nevelés alapozása ez a felső tagozatban folytatódik. Kiemelt feladat az olvasás készségszintre emelése, a pontos szövegértés kialakítása, a választékos beszéd iránti igény felkeltése, a beszédkultúra, a helyesírási kultúra, a helyesírási készség állandó fejlesztése. Iskolánkban jelenleg az angol és német nyelv oktatása folyik. Az idegen nyelv tanulása a 3. osztálytól kötelező, illetve felső tagozaton évfolyamonként csoportokban kiemelt óraszámban tanulják a nyelvet. Ötödiktől nyolcadik osztályig az idegen nyelvet differenciált csoportokban oktatjuk. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink munkáját, fejlődését folyamatosan, rendszeresen ellenőrizzük, értékeljük. A gyermekek fejlődése szempontjából alapvető, hogy mind ők mind szüleik tisztában legyenek a gyermek éppen aktuális teljesítményével, magatartásával, szorgalmával. Fontos feladatunk elérni, azt hogy a pedagógusok oktató munkáját az átgondolt óravezetés, a módszerek változatos alkalmazása és igényes szemléltetés jellemezze. 8 évfolyamos iskolánk cél és követelményrendszere a következő szakaszokra osztható: 1-4. évfolyam:alsó tagozat 5-8. évfolyam:

felső tagozat

15

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Négy része: -

az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz,

-

a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz,

-

az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, és

-

a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

Az iskola a tanulók, a szülők, a társadalom elvárásainak igyekszik megfelelni. Arculatát elsősorban az idegen nyelv, a matematika, a számítástechnika-informatika tantárgyak emelt óraszámban vagy az általánosnál korábbi évfolyamon kezdett tanítása révén kívánja kialakítani. -

Az 1-2. évfolyamokon általános képzés folyik úgy, hogy valamennyi tanuló a lehető legmagasabb óraszámú magyar nyelv és irodalomoktatásban részesül.

-

3. évfolyamtól a kötött óraszámokat továbbra is az eredeti osztálykeretben oktatjuk.

-

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több pozitív személyiségjeggyel.

Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam) Az alapelvekben leírtak alapján az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1-4. évfolyamban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály-, illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek az első osztálytól részben órarendbe illesztve történnek. A tanulók többféle módon kapnak lehetőséget tehetségük kibontakoztatására: Iskolánk egyes tantárgyak esetében a differenciált, csoportbontásos, illetve az általánosnál korábban kezdett oktatását biztosítja a tehetséges tanulók számára.

16

-

A harmadik osztályban elkezdett nyelvoktatásban résztvevők az átlagosnál magasabb szinten léphetnek tovább nyolcadik osztályból.

-

Az 1. osztálytól informatika-, számítástechnika szakkör.

-

Egyéb, a gyermekek érdeklődéséhez igazodó szakkörök éves terv szerint.

A tanulók egészséges testi , lelki és szociális fejlődését szolgálják a sportköri foglalkozások és külső egyesületekkel tartott kapcsolatok során egyéb sport, edzés. A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét egyrészt a környezetismeret tantárgy tanításának óráin, másrészt a séták, kirándulások alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. A kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy gyerekek évfolyamról évfolyamra egyre tágabb körben ismerhessék meg szülőföldjüket. Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyam) A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon, valamint fakultációs foglalkozások keretében folyik. Az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása tanítási órákon, napközis foglalkozásokon, szakköri és fakultációs foglalkozásokon történik. A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon és napközis csoportokban

differenciálással

valósul

meg,

valamint

tanórán

kívüli

kiscsoportos

foglalkozások szervezésével. A tehetséggondozást szolgálják a tanórán kívül szervezett szakkörök, fakultációs csoportok. A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Az általános iskolában minden tanulónak egy idegen nyelvet kell tanulnia, ami a továbbhaladását biztosítja.

17

Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló részesüljön informatikai oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Ennek érdekében: -

Felhasználjuk a különböző tantárgyakban nyíló lehetőségeket.

-

Bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait.

A speciális tagozat külön céljai: A tanulásban akadályozott fogyatékos tanulók oktatásának tantervi irányelveiben előírt, a helyi tantervben megfogalmazott közös, általános és részletes feladatok és követelmények szerinti nevelés-oktatás, a sérült tanulók személyiségének, szellemi és fizikai tehetségének valamint képességeinek a lehetőség legtágabb határáig való kifejlesztése. A hiányosan működő képességek korrekciója annak érdekében, hogy tanulóink a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. Az általános iskolai tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola

szakmai és egészségügyi követelményeiben. Az egyes tantárgyakból

igény szerint felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk a 8. osztályos tanulók számára. Az általános iskolai tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkoholés kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Bővítjük a tanulók fizikai állóképességét, erőnléti állapotát fejlesztő tanórán kívüli foglalkozások körét. Környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tudatosan alakítjuk tanulóinkban. A környezet védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására neveljük tanulóinkat a szaktárgyi és osztályfőnöki órák keretében. A nyári szünetben táborokat szervezünk.

18

A valahová tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére és védelmére neveljük tanulóinkat. 4. Nevelő munkánk Hazaszeretetre nevelés: Történelmünk megismerése, hagyományaink ápolása minden nemzedék életében fontos. A tanítási órákon kívül ezekre sok lehetőség adódik iskolánkban. Méltóképpen, műsorokkal emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről. Tanulóink az osztálykirándulásokon felkeresik hazánk legszebb tájait, történelmi, kulturális emlékhelyeit. Törekszünk

arra

is,

hogy

tanulóink

a

közvetlen

lakóhelyük

történelmével

is

megismerkedjenek. Esztétikai – környezeti nevelés: Életkornak megfelelő, ízléses, de ismeretek megszilárdítását elősegítő teremdekoráció. Iskolánk esztétikus környezetének kialakítását tanulóinkkal együtt végezzük. Folyamatos az osztályok közötti teremverseny egyes tagépületeinkben, amely a tanulók aktivitására épít, személyiségük formálását is szolgálja. Ezen a területen is meghatározónak ítéljük a nevelői példamutatást. Erkölcsi nevelés: Minden tantárgy amit az iskola tanít, az erkölcsi nevelés eszközévé válik. Az osztályfőnöki órákon

személyiségvizsgálati

módszerek

felhasználásával

igyekszünk

a

tanulókkal

megismertetni saját egyéniségüket, a közösség életét szabályozó alapelveket, normákat. Főbb vizsgálati módszereink.: családrajz, önjellemzés, szociometriai felmérés. Egységesen megköveteljük tanulóinktól a tisztelettudó, udvarias viselkedést. A magatartás és szorgalom értékelése évek óta kidolgozott szempontsor alapján történik, melyet havonta, félévkor és év végén szöveges értékeléssel fejezünk ki. Az új értékelési rendszerhez igazodunk a törvényi előírásoknak megfelelően.

19 Egészséges életmódra nevelés – testi nevelés: Fontos nevelési terület. Tornaterünk és kistornatermünk teljes kihasználtsága, az alsó osztályosok és negyedikesek úszásoktatása, a délutáni sportprogramok, labdarúgó foglalkozások biztosítják a tanulóknak a rendszeres mozgás lehetőségét. A mindennapi mozgásra adnak lehetőséget a napi alsós, felsős sportfoglalkozások, a kosárlabda, a futball, az atlétika szakfoglalkozásai. Kimagasló eredményeinket kupák, érmek, vándorserlegek bizonyítják. Kiemelt feladatunk az egészségre ártalmas élvezeti és kábítószereket elutasító magatartás kialakítása. Különböző drog és alkoholfogyasztást megelőző programot hirdettünk. Sokat segítenek az iskolaorvosok és a védőnők, kik nagyon szoros kapcsolatot tartanak az iskolánkkal, részt vesznek alkalmankénti foglalkozásainkon. 5. Képzési rend A tanulói jogviszony Iskolánkba az a gyermek vehető fel, aki a nagyközségben és községben bejelentett lakhellyel külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel- rendelkezik, a tárgyév május 31-ig betöltötte 6. életévét és iskolaérett. Ha a szülő kéri a tárgyév június 1. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye és az alsó tagozatos felvételi munkabizottság javaslata alapján az igazgató dönt a felvételről. Az 1. osztályos évfolyamon belüli osztályba sorolásról az iskolavezetés dönt. Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: •

gyermek születési anyakönyvi kivonata

•

áttelepülés esetén anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye

•

az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény

•

a tárgyév június 1. és december 31. között iskolaéretté váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat

A tanuló az iskolával-a beíratás napjától- tanulói jogviszonyban áll. Az l. évfolyamtól lehetőséget biztosítunk a számítástechnika szakkör formájában, a 3. évfolyamtól az informatika 0,5 ill. 1 választható óra formában történő tanulására. 3. osztályban választható óra keretében tanítjuk az idegen nyelvet, 4.-ben tanórai keretben.

20 Ennek feltételei: • a szülő kérelme, • az osztálytanító véleménye. Továbbhaladás az iskolában -

Az első évfolyamon a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot. Ha a tantervi követelményeket teljesíti, a tanév végén, jól megfelelt" vagy "megfelelt" értékeléssel kell minősíteni, és a tanulmányait a második évfolyamon folytatja.

-

Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nem tesz eleget, az iskola igazgatója igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette, a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait.

-

A negyedik évfolyam félévéig a tanulók félévi és év végi értékelése írásban, szöveges formában történik. Évismétlésre a szülőkkel történt egyeztetés alapján kerülhet sor.

-

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. (4. évfolyam év végétől, addig értékelése szöveges formában, írásban történik. )

-

Ha a tanuló a 4-8. évfolyam tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozóvizsgát.

-

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályvizsgát tehet.

-

Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

-

A tanuló - szülői kérésre -a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti.

A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait (az átvétel napján).

21 II. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON 1. A Közoktatási törvény módosítása, nem szakrendszerű oktatás megszervezése A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított 2003. évi LXI. törvény, amely előírja, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra – a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50 %-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. 2. Nem szakrendszerű órák felosztása A közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 %-át éri el (vagyis az 52. § (3) bekezdés b) pontja szerinti 22,5 óra húsz százalékát – heti 4 órát – kell biztosítani). 20 % esetén csak a kötelező órákra vonatkoztatva: heti 4 óra (22,5 órának a 20 %-a 4,5 óra), évi 166,5 óra.

22

20 % esetén A kiemelt műveltségi területhez igazítva: 166,5 órából Matematikához

37 óra

Magyar nyelv és irodalomhoz

37 óra

Idegen nyelvhez

37 óra

Vizuális neveléshez

37 óra

Tanulás tanításához

18,5 óra

3. Nem szakrendszerű oktatás bevezetésének célja a Közoktatási törvény 2/A § értelmezése szerint a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítástanulás szervezése játékos formában, a tanulók közreműködésére építve, az érdeklődés felkeltésével, a problémák felvetésére, megoldáskeresésre, és a tanulási képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulási terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővég válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése a kulcskompetenciák alapján. A kt. 133. § (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 200/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik – hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121. § (34).) Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben ezeken a területeken jeleztek leginkább problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja – többek között –

23 a kommunikációs képességeket, a szövegértés-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. 4. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett 2006. évi országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az adott iskola egésze, továbbá hogy a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatták, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett,

optimális

használhatóságú

olvasáskészség

(olvasástechnika).

Amíg

a

betűző

olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális

24 gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettséges szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásában. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Diagnosztikus felméréssel tájékozódunk, melynek célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát. A diagnózis a tanulók induló tudásának feltárása azért, hogy láthatóvá váljon, mire építhetünk. A 4. évfolyam végén történő diagnosztikus felmérés visszacsatolása a 6. évfolyam végén történik. A felmérésből megtudhatjuk, mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanév eleji tanításának megkezdésekor vagy egy tantervi tematikus egység előtt támaszkodhatunk. A nem szakrendszerű oktatás lényege a képességfejlesztés: a lemaradt tanulók felzárkóztatása, a többiek esetében a tehetséggondozás. Ebből következik, hogy közben nem haladhatnak tovább a tananyag elsajátításában. 5. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.”

25 Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (Ktv. 128. § (20) bekezdés) III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési célok 1. A tanulói személyiség kibontakoztatásának, a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának segítése. 2. Testi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása 4. Az egyes tanulók fejlettségét, érdeklődését figyelembe vevő oktatás, nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, melyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya. A világ felé nyitott, a változó igényekhez alkalmazkodni tudó, erkölcsileg felelős emberek nevelése. A szociális és az individuális értékek közvetítése, a kettő egyensúlyának megteremtésével harmonikus személyiség kibontakoztatása. 2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink Az iskolánk nevelési programjában és helyi tantervében képviselt értékek a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő. Pedagógiai programunkat úgy állítottuk össze, hogy az teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának, és biztosítása a közösségek kialakítását. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiségfejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást, játékot, úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség-komponensének, az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése áll.

26

-

Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógia munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is.

-

A személyiségfejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához.

-

Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia).

Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek: -

A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása.

-

Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására.

-

Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

Az élet értékei: -

Az élet tisztelete és védelme.

-

A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása.

-

Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása.

-

Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés, stb.) fejlesztése.

-

Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése).

27 A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek: -

Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés).

-

Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára.

A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: -

A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése.

-

A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása.

-

A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése.

-

Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése.

-

A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása.

-

A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása.

-

Kulturáltság a magatartásban és a kommunikációban, udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása.

-

A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása.

3. A személyiség fejlesztésének nevelési módszerei A követelés módszere: Reális, a tanulók teljesítőképességével összhangban álló követelés. Tiltás és parancs helyett kérés és tanács. A gyakoroltatás módszere: Érdeklődéskeltő, erőfeszítést igénylő tevékenységekkel valósítható meg. Fontos a motiválás, a változatosság, esetenként a játékos forma. A segítségadás módszere: Pozitív nevelő-növendék viszonyt feltételez. Ösztönzés; formái: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés. Fontos a jutalmazó jellegű hatások túlsúlya. Modell és példa biztosítása.

28

A tanulók személyes élményeinek, tapasztalatainak feldolgozása. A személyiségfejlesztés különböző szinteken valósítható meg: Osztályközösségi szinten megjelennek a tanulók közösségi problémái, fejlődési, életkori -specifikus -nehézségei, a család közösségből hozott problémák. A pedagógusra hárul a konfliktus-feldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése. Az osztályfőnöki órák keretében alkalmazott módszerek differenciált megválasztása. ( csoportos és egyéni megbeszélés, korosztályi fejlesztő csoportok kialakítása, stb.) Tanulói szinten megjelennek a fejlődési zavarok (prepubertás, pubertás kor), az iskolai stresszekre adott reakció. Ezek javítása egyéni, pszichológusi, osztályfőnöki segítséggel, interjúkkal és csoportos tréningekkel történik, melyek a személyiség fejlesztésén túl a társas készségek fejlesztését, a kapcsolat és kommunikációs készség fejlesztését is eredményezik. Iskolánkban a tantárgyi és osztályfőnöki órák keretében is van mód e készségek kialakítására, fejlesztésére. Latencia kor (6-8 év) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára

fontos

személyekhez

-szülőkhöz,

pedagógusokhoz-

való

kötődés.

Az

új

követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért az ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és magatartásproblémákban fejeződik ki. Szakszerű szűrővizsgálaton történik a veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett teljesítményzavarokkal küzdő gyerek felismerése, különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. Természetesen e szűrőmunka valamint a képességfejlesztő tevékenység is együttműködést kíván a pedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus stb. részéről egyaránt. Konzultációs

lehetőséget

biztosítunk

a

szülők

számára,

melynek

célja

az

információcsere, a szülő megnyerése a preventív vagy korrekciós feladatokhoz szükséges nevelési módszerek alkalmazására és új nevelési stratégiák kidolgozására.

29 Prepubertás kor (9-11 év) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok, az ebben a korszakban megfigyelhető érzelmi, hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. Részképesség-zavarokkal is találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra. Pubertáskor (12-16 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát. A korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igény csoportfoglalkozásokban realizálódik, melyet a iskola-pszichológus, illetve a pszichológus segítségével az osztályfőnök vezet. A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás, mellyel kapcsolatos gondok szintén csoportos foglalkozások keretében lennének feldolgozhatók. IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az oktató-nevelő munkában az iskola minden pedagógusának, az osztályfőnököknek, a napközis kollegáknak, a szabadidő-szervezőnek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek különösen fontos feladata a jól működő közösségek kialakítása, fenntartása, fejlesztése. A szaktárgyi órák, a szakköri foglalkozások, a korrepetálások, a tehetséggondozó csoportok, a sportrendezvények, az ünnepségek, a megemlékezések, a kulturális programok, a kirándulások, a diákönkormányzat vagy az iskolai alapítvány által szervezett programok, az osztályok saját szervezésű szabadidős elfoglaltságai, stb. mind fontos szinterei a gyerekek közösségének fejlesztésének. A közösséghez tartozás elmélyítésére, a hagyományok-, a környezet-, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza, a szűkebb környezet és a család hagyományainak megismerésére, ápolására nevelés fontos célunk.

30 A társadalmi együttéléshez, az emberek közötti érintkezéshez szükséges képességek elsajátításához, a személyiség- az önismeret fejlesztéséhez, a problémák feltárásához, megoldásához, a konfliktusok kezeléséhez fontos, hogy a tanulók tudjanak és akarjanak részt vállalni a közösség feladataiban. Cselekedeteikkel, véleménynyilvánításaikkal készüljenek fel a közösségi életre, a közéleti tevékenységben való, aktív közreműködésre. 1. Az iskolai hagyományok rendszere Az iskolához kötődés tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához fűződő érzéseket. Hagyományteremtő

és

hagyományápoló

munkánk

során

tudatosan

támaszkodunk

a

nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. Célunk: Az iskola eddigi hagyományrendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. 2. Szervezeti hagyományok Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. A szülői közösség szervezete: Az egy osztályba járó tanulók szülei maguk közül osztály szülői munkaközösség elnököt, helyettest és szükség szerint további felelősöket választanak. Az osztály SZMK elnökei alkotják az Iskolai Szülői Munkaközösséget, s maguk közül elnököt választanak. A tanulóközösség szervezete a diákönkormányzat: Élén a diákönkormányzat vezetője (tanuló) áll. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, mely az alsó tagozatban 3-3, a felsőben 2-2 képviselőből áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés (diákparlament), melyet iskolaévenként egyszer hívhatnak össze.

31 Munkáját, a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja (részletesen lásd külön). A tanulóközösség által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport- és turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindenapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában. 3. Iskolatörténeti hagyományok Célunk megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: •

Önálló kiadványok megjelentetése; alkalmanként publikációk, híradások különböző sajtótermékekben

•

Kiállítások szervezése

•

Kapcsolat öregdiákokkal, nyugdíjas pedagógusokkal közös és egyéni találkozásokon, programokon (pedagógus programok, túrák, kirándulások, táborok, farsangi, alapítványi rendezvények).

4. Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Iskolánkban jól működnek már a hagyománnyá vált rendezvények: Gárdonyi, Vörösmarty, Munkácsy, Szent Imre, Áporka – szülők, nevelők bálja, sportbál. Valamennyi tagiskolánk megmutatja arculatát az iskolanapokon, -heteken. Hosszú hagyományra tekint vissza a „Szép magyar beszédért!” mozgalom. Figyelemre méltó az őszi nyílt napok, 1 hét az egészségért mely novemberben kerül megszervezésre, illetve a szüreti hagyományőrző nap. Iskola szintű rendezvények Ünnepélyek, megemlékezések: -

Tanévnyitó ünnepélyen köszönti az igazgató iskolánk legfiatalabb tanulóit az első osztályosokat.

-

A „Szép magyar beszédért!” pályázat ünnepélyes zárása.

32 -

A Madarak és Fák napja, Föld Napja alkalmából környezetünk védelméről emlékezünk meg.

-

Ballagás: 8. osztályos tanulóinkat minden évben ünnepélyes keretek közt búcsúztatjuk.

-

A tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanév munkáját, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat.

-

Az iskolanapok alkalmával ünnepség, tanulmányi és sportversenyek, játékos vetélkedők, illetve bemutató órák kerülnek megrendezésre.

-

A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait a tanév helyi rendje látja el.

Rendezvények: -

Színházlátogatás az osztályok és a napközis csoportok szervezésében.

-

Nyílt tanítási napon fogadjuk a szülőket az óráinkon.

-

Télapó műsor, ajándékokkal.

-

Karácsonyi műsor a tanulók és a szülők részére. Karácsonyi ünnepségek, iskolai, osztály és tantestületi keretben.

-

Farsang külön program szerint alsó és felső tagozatosoknak.

-

Vers- és prózamondó verseny megrendezése.

-

Diákparlament a tanulók részvételével.

-

Óvodások fogadása órákon, előkészítő foglalkozásokon.

-

Sportnap, tanár-diákmérkőzések.

-

A Művelődési Ház és az iskola között szoros a kapcsolat, kiemelkedően a Művelődési Ház művészeti iskolai tagozatával (zene, néptánc, modern tánc, kézművesség).

-

Tantárgyi tanulmányi versenyek szervezése és rendezése.

Egyéb iskolai rendezvények: -

Papírgyűjtési akcióba való bekapcsolódás. Tanulmányi kirándulások -egyéni program szerint – osztályok, csoportok kirándulásai.

-

Tantestületi kirándulás.

Fogadóórák, szülői értekezletek:

33 -

Szeptember és február hónapokban szülői értekezlet. November és április hónapokban fogadóóra. Felvilágosító jellegű előadások:

-

Bekapcsolódás az egészséges életmódra nevelés programjaiba. Káros szenvedélyek ellen.

Táborok: -

Évente kerül megszervezésre a nyári táborok igény szerint több csoportban, mellyel sok gyermeknek nyújtunk nyaralási lehetőséget és felejthetetlen élményt a nyári vakáció keretében.

5. Az iskolai környezet alakítása Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés nélkülözhetetlen része. Az ízlésnevelés nehéz dolog. Meg kell küzdeni azokkal a rossz hatásokkal, beidegződésekkel, amelyeket a tanulók esetleg a korábbi környezetükből hoznak, másfelől azokkal a negatív hatásokkal, amelyek az embert nap mint nap érik. Az iskolai környezet igényes alakításával (udvar parkosítása, fajátékok, padok elhelyezése) el kell érni, hogy példa legyen ez a világ a tanulók számára, s ezáltal a negatív környezeti hatások veszítsenek erejükből. Az iskola a szűkebb és tágabb világa harmóniát mutatva alakuljon! Szűkebb környezet: osztálytermek, ebédlő Tágabb környezet: folyosók, aula, udvar Szűkebb környezetünk alakításának hagyományai: A dekorációk anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskola élet, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítik. A természeti és a mesterséges környezet formái kiegészítik egymást. (Zöld növények, termések, tárgyak, formák gyűjteménye.) Az osztálytermek gondozói a szaktanárok, a napközis nevelők, az osztályfőnökök irányításával a gyerekek. Törekszünk a szaktantermi rendszer visszaállítására.. A szemléltetést és a díszítést egyaránt szolgáló anyag gondozása, a szaktárgyakhoz kapcsolódó gyűjtemények kialakítása és bővítése a szaktanár és tanítványai igénye és feladata.

34 Tágabb környezet: Törekednünk kell a folyosók, a tantermek, a szertárak, a mellékhelyiségek és az egyéb termek esztétikusabb, rendszerezettebb kialakítására. A folyosók falaira keretezett dekorációs anyagok tanulói munkák - kerüljenek. Folyamatosan gazdagítani kell az iskola belső felszereltségét és kényelmét. Nagy szerep jut a környezetnek a délutáni foglalkozások, a napközi életében. A fent leírtak csak a tanulókkal közösen együttműködve valósulhatnak meg.

6. A település és iskola kapcsolata A nagyközség és község óvodáival, intézményeivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Az óvodásokat minden évben több alkalommal fogadjuk iskolánkban előkészítő foglalkozásokon és bemutató órákon. Ízelítőt kapnak a tanórákon folyó munkáról, melyben ők is aktívan részt vesznek. Az óvodások szülei nyíltnapon nyerhetnek betekintést iskolánk életébe (nagycsoportos szülői értekezlet, a beíratás napja, és meghívás különböző iskolai rendezvényekre). -

Az iskola fenntartó Önkormányzat és az iskola között a kapcsolat jó. A fenntartó tevékenyen részt vesz az iskola rendezvényein, anyagilag is támogatva azokat (a megyéből iskolai versenyeinkre érkező pedagógusok, a volt PEMPSZI véleménye is ezt igazolja).

-

A megyei és területi diáksport szövetség rendezvényein, tanulmányi versenyein rendszeresen részt veszünk.

-

Művészeti (zenei, rajz), anyanyelvi és idegen nyelvű versenyeket rendezünk évente.

-

Hagyományosan jó az együttműködés a Művelődési Központtal. A rendezvények látogatásától a közös programokon át a művészeti iskolával való együttműködésig széles a kapcsolatok skálája. Az eredmények a szabadidő hasznos eltöltésétől a tehetséggondozás magas szintű megvalósításáig terjednek. Folytatjuk a már bevált gyakorlatot, keressük az új lehetőségeket. A programok egyeztetésére kell nagyobb figyelmet fordítanunk.

-

A helyi

egyházakkal

-függetlenségünket

kölcsönösen

megtartva

-fejlesztjük

együttműködésünket. Kapcsolatunkban meg kívánjuk őrizni a kiegyensúlyozottságot, egymás segítését, támogatását. -

Tovább folytatjuk, és fejlesztjük kapcsolatrendszerünket a helyi sportegyesületekkel.

35 -

A nyugdíjas klubbal és a hagyományőrző egyesülettel való együttműködésben továbbra is a település hagyományainak megismerésére, a szülőfaluhoz kötődés kialakítására helyezzük a hangsúlyt a programjaikba való bekapcsolódásával.

-

Törekszünk más iskolákkal is felvenni a kapcsolatot. Részt veszünk meghirdetett versenyeiken és mi is szervezünk ilyeneket a körzet iskoláinak. Ismét fel kívánjuk eleveníteni a környék alsó tagozatos munkaközösségi együttműködését az „Ismerjük meg egymást” programmal.

-

Próbálkozunk testvériskolai kapcsolat létesítésével (osztrák, német és környékbeli iskolák).

V. A MAGATARTÁSI BEILLESZKEDÉSI ÉS NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Elfogadott magatartásnak tekintjük, ha az egyén a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásformákat autonóm módon produkálja akkor is, ha erre szociális kontroll nem kényszeríti. A beilleszkedési, magatartási nehézség tehát mindazon viselkedési módokat magába foglalja, melyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. A beilleszkedés megkönnyítésére már az óvodás korú gyereknek módot adunk az iskola megismerésére. A nagycsoportos óvodásokat vendégül látjuk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy csoportosan megnézzenek egy-egy tanítási órát. Ezeken a bemutató órákon játékos formában ismertetjük meg a tanulás folyamatával őket. Minden évben tartanak a tanítók iskola előkészítő foglalkozást azoknak a gyerekeknek, akik várhatóan iskolánkban kezdik meg a következő tanévben a tanulást. Felveszik a kapcsolatot a szülőkkel is, mert rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a szülői házzal. A beilleszkedés elősegítésére az első évet átmeneti évnek tekintjük az óvoda és az iskola között, ezért az oktatást játékos formában kezdjük meg. 1. A problémák megelőzésével kapcsolatos pedagógiai tevékenység A szülők és a tanító kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái: •

a tanulói együttműködés teljes hiánya, agresszivitás

•

ellenséges viselkedés társakkal, felnőttel szemben durva hangnem

36 •

érzelmi és indulati kiegyensúlyozatlanság

•

gyenge kudarctűrő képesség

Pedagógiai feladat: Az iskolai légkör oldottságával, a pedagógusok nyitottságával lehetővé kell tenni a gyermek számára, hogy problémáival tanáraihoz fordulhasson. Az iskolai gyermekvédelmi felelős és a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérve a család nevelési szokásainak megváltoztatására, javítására kell törekednünk. A velük való kapcsolattartás elsősorban az osztályfőnök feladata. Sokféle magatartászavar létezik, de leginkább az agresszív, erőszakos, kötekedő magatartást értjük ezen, mely általában a figyelem felkeltésére, a társak közül valamilyen módon való kitűnésre irányul. Ennek kezelésére a nevelésben három fontos szabálynak kell érvényesülnie: 1. A

figyelemkereső

viselkedést

nem

szabad

megerősíteni!

(csak

a

tilalom

hangsúlyozására szorítkozzunk, ne fordítsunk több időt a gyerekre ennél, mert ezzel elérné célját). 2. A gyerek figyelem-igényét akkor erősítsük meg, amikor éppen helyesen viselkedik, ezzel jelezve, hogy akkor is tudunk rá figyelni, amikor nem "feltűnősködik" agresszivitásával. 3. Tanítsuk az agresszív gyereket arra, hogy minden őt ért bántalom nem biztos, hogy szándékos volt, nem szabad mindent azonnal "megbosszulnia". Fel kell ismertetni vele, hogy az áldozat érzései is fontosak, nem csak az övé! Pedagógiai tevékenység: A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, kiemelése. A problémás gyerek is tehetséges valamiben, ezt kell megtalálni, ebben tevékenységében kell megerősíteni, fölösleges energiáit ebbe a mederbe terelni. Ezt a következőkkel kívánjuk biztosítani: Az osztályfőnök és a szaktanárok állandó megfigyelései, kapcsolattartás a szülőkkel, állandó közvetlen viszony a gyerekekkel. Az egy tanulócsoporton belül tanító pedagógusok együttműködése, a tanulói problémák megvitatása. A fejlesztő pedagógus megfigyelései az egyéni beszélgetések, foglalkozások során. A szülők és a pedagógusok állandó kapcsolattartása a fejlesztő pedagógussal. Szükség esetén az iskolapszichológus illetve a nevelési tanácsadó megkeresése, bevonása. A viselkedési zavaroknak a figyelemfelkeltésen kívül gyakori oka a tanulásban való lemaradás, tanulási kudarc. Ennek felismerése és kezelése fontos feladata az iskolának.

37 2. A tanulásban lemaradó tanulók felzárkóztatást segítő program Célunk megvalósításához a következő feladatokat végezzük: -

A gyermekek fejlesztési formáinak megtervezése. Életkornak, problémának megfelelő módszerek, szervezési formák megkeresése, fejlesztő csoportok kialakítása.

tanórán belüli megvalósítás: -

differenciált foglalkoztatás differenciált ellenőrzés, számonkérés (illetékes szakértői bizottság által megállapított részképesség zavarok jogszabályi lehetőségnek megfelelő figyelembe vétele) egyéni fejlesztés tanórák közül kiemelten osztályfőnöki, magyar és dráma: önismereti és szerepjátékok, irányított beszélgetések, stb.

tanórán kívüli megvalósítás: -

korrepetálás egyéni fejlesztés fejlesztő pedagógus segítségével felzárkóztató foglalkozás

kiegészítő tevékenységi formák: -

sport tevékenység, gyógy-testnevelés művészeti és egyéb szakkörök iskolai könyvtár napközi otthonos ellátás idegen nyelv, magyar nyelv

A program megvalósításában résztvevő speciális tevékenységet végzők: -

logopédus, fejlesztő pedagógus, pedagógusok, gyógypedagógusok, iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős bevonása

kapcsolatfelvétel -

az önkormányzati szociális bizottsággal a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal.

Fontos a gyermekek állapotának folyamatos nyomon követése, a fejlesztés kontrollálása és esetleges módosítása. Amennyiben a beilleszkedési, magatartási zavar, mint mentálhigiéniás probléma, fogyatékosság, pszichés fejlődési zavar, a Nevelési Tanácsadó illetve az iskolapszichológus segítségét kérjük. Ez esetben szakhatósági vélemény szükséges, amely a meghatározott intézkedést és eljárást vonja maga után.

38 Iskolánkon belül nagy szerepe van az iskolapszichológus tevékenységének. Az iskolapszichológiát mint tudományt a nevelés nehézségei hívták életre iskolánkban. Egyre több nevelési nehézség adódik a családban és az iskolában is. Az igen gyors társadalmi átalakulás – értékek, normák hirtelen változása- maga után vonja a társadalmi normákhoz való képtelenséget. Ezek a nehézségek gátolják a tantervi követelmények megvalósítását. Az iskolában a pszichológiai munka alapfunkciója az elsődleges prevenció. Ez nemcsak megelőzést jelent, hanem az optimális fejlődés pszichológiai összetevőinek biztosítását is. Iskolánkban –a speciális helyzetnél fogva - a korrekciós, terápiás feladatkör is ellátásra kerül.

Az iskolapszichológus feladata: -

pszichometriai tevékenység

-

hospitálás

Együttműködési formák -

tanulókkal való foglalkozás

-

egyéni esetek

-

szülőkkel való együttműködés

-

pedagógusokkal való együttműködés

3. Sajátos nevelési igényű tanulók A teljesítmény- és viselkedészavar a gyermeket fejlődése folyamán érő bio-, pszicho-, és szociális ártalmak együttes hatására alakul ki. Komplex problémában jelentkezik, bármely intelligenciaövezetben. Az egész személyiséget befolyásolja, fejlődését a normálistól eltérő irányba tereli. Megfelelő segítő gondozás - fejlesztés - hiányában tanulási kudarcot eredményez, amelynek következménye lehet a személyiség antiszociális, illetve neurotikus fejlődésiránya. A szükséges támogatás elmaradása végül inadaptációt, deviáns viselkedésformák kialakulását eredményezheti. Pozitív hozzáállás: maximális tapintat a gyermekkel és a szülőkkel is; a szülők felkészítése; alapos vélemény a gyermekről; Sajátos nevelési igény: (a Közoktatási Törvény által használt jogi kategória) A ~ fogalma az akadályozottság fogalmát tágítja ki, ugyanakkor a nevelés-oktatás időszakára szűkíti használatát. A szociális nézőpont figyelembevétele által született meg ez a fogalom, mert:

39 - kevésbé pejoratív (a fogyatékos jelzővel szemben); - nem a személyből eredő deficitre, a képességek hiányára összpontosít; - általános elnevezés, szándékosan kerüli a fogyatékos kategória konkrét megjelölését (pl: értelmi fogyatékos) - kiterjed a kevésbé pregnáns (=súlyos), inkább átmeneti, ill. nem egyértelműen organikus eredetű nevelési szükségletekre is. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a törvény különleges gondozáshoz való jogot rendel, amelyet részletesen kifejt a megfelelő törvényhelyeken. E kategóriába tartozik a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, és a kóros aktivitászavar Az alább felsorolt tanulói csoportok a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség (BTM) kivételével mind sajátos nevelési igényűek. A tanulási korlátok típusai: Tanulási nehézség: kultúrtechnikák nehezített megtanulása, feltűnő és problémát okozó tanulási és szociális viselkedés, az iskolai tanulmányok eredménytelensége, vagy nagyon alacsony szintű teljesítése. Átmeneti állapot, általában nem igényel gyógypedagógiai támogatást. Tanulási zavar: tünetei a tanulás egyes területein jelennek meg, különösen olvasás, írás, matematika (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Egyéb területeken jó eredmények is elérhetők. Egyes esetekben megszűnhet, de gyakran egész életen át tart. Tanulásban akadályozottság: tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan jelentkeznek. Következményei befolyásolhatják az egész életvitelt. A tanulásban akadályozott gyermek lehetséges jellemzői: - nehézséget mutat az útmutatások megértésében és végrehajtásában - figyelme rövid, könnyen eltéríthető - hiperaktív, impulzív - nehézségei vannak a finommotorika területén - nehézségei vannak a vizuális és auditív szekvenciális emlékezet területén - nehezen jegyez meg szavakat és elemi matematikai tényeket - nehézségeket mutat az időbeosztás és munkaszervezés terén

40 - bonyolultabb tevékenységek végzésére motiválatlan - nehezen bontja hangokra a szavakat, illetve építi fel hangokból azokat - keveri a hasonló betűket és szavakat - hallása és beszéde megfelelő, szövegértése gyenge - nehézséget mutat képek, szavak, számok gyors megnevezését igénylő feladatokban - sikertelenül, vagy kis hatékonysággal alkalmazza a tanulási stratégiákat Beilleszkedési, magatartási nehézség A beilleszkedési, magatartási nehézség mindazon viselkedési módokat magába foglalja, melyek az adott életkorban elvárhatónál jelentősebb eltérést mutatnak. Viselkedészavar közös jellemzői:  A hagyományos pedagógiai módszerek nem elég hatékonyak náluk, ezért speciális módszerekre van szükség.  Az alkalmazott pedagógiai eljárásokkal szemben állnak, esetenként ellenállnak.  A korrekcióhoz nem kell feltétlenül kiemelni őket a csoportból.  Nem a gyermek személyiségében rejlik a probléma, hanem a gyermek és környezete közötti kapcsolatban. A beilleszkedési, viselkedési zavarok megállapítása pedagógiai megfigyeléssel, tapasztalatok összegyűjtésével, tünetlista készítésével, pszichometriai módszerek segítségével történhet. Fontos az osztályban tanítók és a segítő team együttműködése. Diagnózis A fenti nehézségek és zavarok diagnosztizálására és kezelésére az iskolán belül működő szakemberek széleskörű együttműködése szükséges. A segítséget nyújtó team tagjai:

-pedagógus -gyógypedagógus -logopédus -pszichopedagógus -szomatopedagógus -fejlesztő pedagógus -iskolapszichológus

41 -gyógytestnevelő Szükség esetén a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal és/vagy egészségügyi szakellátással veszik fel a kapcsolatot. A diagnosztikus eljárás a problémaprofil minden részterületére kiterjed. A problémaprofil elkészítése feltételezi:  minden szakember maximális felelősséggel vesz részt a maga területén  a komplex fejlesztési terv elkészítése szakszerű team-munkát igényel  átfogó képet ad a tanuló állapotáról  kijelöli a fejlesztés fő irányát. A pedagógus és/vagy szülő, gyermek jelzi a problémát a segítő team-nek. A megvalósítás folyamata Eredményes nevelő és fejlesztő program elkészítése a vezető tünetek megkeresésével lehetséges csak. Elsődleges prevenció (tanulási gyengeség esetén): minden olyan eljárás, amely a nehézségek kialakulásának valószínűségét csökkenti. A lehetséges veszélyeztetett népességgel foglalkozik. Pl. az osztály körültekintő tanítása, alapos óraelőkészítés és fantáziadús óravezetés, a tanulók reakcióinak együttérző megfigyelése, lemondás a mereven 45 percre osztott délelőttről, a tanterem otthonos kialakítása, olyan iskola, amely nem a gimnázium előszobája, stb. Másodlagos prevenció (tanulási zavar esetén): az érintett személyek körére irányul. Pl. korai felismerés, korai fejlesztés, kompenzáló nevelés, a generalizált tanulási zavarok megelőzése diagnosztikus, terápiás, fejlesztő és felvilágosító eljárások segítségével, diagnosztizáló és fejlesztő osztályok, célzott, belső differenciálás, egyéni munka a gyenge teljesítményű tanulókkal, külön foglalkozások anyanyelvből és matematikából, funkcionális és intézményes nevelési tanácsadás, pszichikai stabilizálás. Harmadlagos prevenció (tanulási akadályozottság esetén): a továbbterjedés megakadályozása, a visszaesés csökkentése a cél. Időben történő feltáró és fejlesztő diagnózis, a tanulásban

42 akadályozottak iskolájának önkéntes választása, miután annak minden előnyét és hátrányát mérlegeltük, pszichikai stabilizálás, munkára és életre való felkészítés. Stigmafeloldás: több hónapos intenzív beavatkozás, maximális tapintat, igen intenzív elfogadás (az előítélet 0-ra való lecsökkentése), a szülőkkel személyes kapcsolat kialakítása (a szülő célirányosan kapjon ismereteket az iskolai extra segítségnyújtási formákról) A gyermekkel szembeni első lépések: 1. elfogadás 2. személyes kapcsolat kialakítása 3. biztonságérzet kialakítása (maximális bizalom) 4. fokozatos feladatadás, sikerélmény, ösztönzés; 5. az osztálytársakkal való kapcsolat segítése 6. a gyermek tudjon a 3-as szövetségről (gyermek-szülő-pedagógus) A komplex fejlesztés érdekében kimunkált programok 3 fő csoportba oszthatók: 1. Felzárkóztató, hiánypótló: A tananyaghoz kapcsolódva adnak lehetőséget az ismeretjavítás során kialakult hiányok speciális formában történő pótlására. Speciális formáját a foglalkozás egyszemélyes szervezeti kerete, másrészt a programnak a sérülés jellegéhez való igazítása adja. Ilyen program bármely tantárgyhoz, bármely tananyagrészhez készíthető, a gyermek fejlődésének függvényében. 2. Kompenzáló, gyógyító programok: Az ismeretelsajátítás eltérő ütemét és/vagy mértékét a személyes adottságok, képességek, magatartási formák, lehetőségek oldaláról közelíti meg. A kompenzáló program túlnyomórészt a tanulást leginkább akadályozó tünetre épül, irányul. Rendszerint kiegészül azonban a tanulási folyamatot befolyásoló, érintő részterületekkel. A kompenzáló fejlesztés tanulási szempontból a fejlesztés indirekt módja, mivel az oktatási helyzettől jelentősen eltérő formában és módon irányul a tünet enyhítésére vagy megszüntetésére. A főtünet szempontjából azonban közvetlen fejlesztésnek kell tekinteni. Ilyen program:

-diszlexia prevenció ill. reedukáció -Frostig program -Ayres terápia -Sindelar terápia, stb.

43

3. Preferáló-megerősítő programok: Jellemzően kiegészítő funkcióval rendelkezik, s a kiemelkedő egyéni adottságokra, képességekre, lehetőségekre épül, és/vagy arra, amelyben a gyermek az önmagához mért legnagyobb, legjobb teljesítményt nyújtja. E programok különös jelentőséggel bírnak a hosszú távú fejlesztési lehetőségek esetén, valamint minden fejlesztés kezdeti fázisában. Általában és jellemzően a transzferhatás érvényesítésére adnak módot, valamint a fejlesztés motivációs bázisát képezik. Pl. -bábterápia -meseterápia -pszichodráma -személyközpontú konzultáció, stb. Viselkedészavar esetén nagyon fontos az alábbi eljárások alkalmazása: 1.) Sikerélményekhez juttatás 2.) Fokozatos szintemelés 3.) Többféle megoldási mód gyakoroltatása Párhuzamosan a szülővel is foglalkozni kell, meg kell változtatni negatív gyermekképét. Tudatosítani kell benne, hogy mi az, amit el lehet a gyermektől várni (egyéni és csoportos szülő konzultáció), és tudnia kell, hogy gyermeke sajátos nevelési igénye előjogot jelent, mert a feltételek biztosításával az iskola őt pozitív diszkriminációban kell, hogy részesítse.( különleges gondozáshoz való jog) Célunk, hogy tantestületünk tegye alkalmassá iskolánkat minden egyes gyermek nevelési szükségletének kielégítésére. VI. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A pedagógusok fontos feladata, hogy minden nehézség ellenére segítsék a tehetséges gyermek képességeinek maximális kibontakozását. Ezért célunk, az lehet: -

Felismerjük a tehetséget.

44 -

Megértsük a tehetséget és megjelenési formáit.

-

Segítsünk a tehetségeseknek abban, hogy felismerjék és fejleszthessék képességeiket. Kielégítsük a tehetséges gyerek megismerési, alkotási szükségleteit, lehetőséget biztosítsunk számára ezek kamatoztatására.

-

Ösztönözzük kreativitását, intellektusát.

-

Erősítsük személyiségét, hogy képes legyen vezető szerepet vállalni saját közösségében.

-

Felkészítsük arra, hogy kreatív felnőtté váljon.

-

A tehetség összetevői: a kreativitás, kivételes képességek és a feladat iránti elkötelezettség, melyet a genetikai örökségen kívül meghatároz a nevelés -oktatás, szülői minta, a szociokulturális öröklődés.

1. Tehetséggondozás a tanítási órán -

Differenciálás a tanórán (diff. órai munka, házi feladat, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka, kiegészítő anyagok, stb.).

-

Képesség szerint differenciált csoportok működtetése lehetőség szerint (idegen nyelv, matematika, számítástechnika tantárgyakból csoportbontás).

2. Tehetséggondozás tanórán kívül szakköri keretben •

Szaktantárgyhoz kötött tehetséggondozó foglalkozások és verseny.

•

Művészeti jellegű (színjátszó, énekkar, képzőművészet)

Egyéb (sporttevékenységek: tömegsport, szakági edzések). Házi versenyek szervezése, azokra felkészítés. •

Könyvtári segítség (gyűjtőmunka, stb.).

•

Csoportközi foglalkozások a napköziben, iskolaotthonban: hagyományőrzés, népi játékok és népdalok; táncos foglalkozások, gyöngyfűzés, agyagozás, porcelánfestés, tánc-dráma, kézműves).

Tanulóink fejlődését számítógépek segítik az informatikai termek mellett néhány osztályteremben is (tanórai, napközis, könyvtári felhasználás). Előkészítők 8. évfolyamban:

45 •

Matematika

•

Magyar

Preferált magasabb szintű versenyeink: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

komplex anyanyelvi nyelvtan-helyesírás Rajzversenyek Vers- és prózamondó verseny Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny 5-8.. Kazinczy verseny 1-8. Matematika verseny 5-8. Alapműveleti matematika megyei verseny 4-8. Zrínyi Matematika Verseny 3-8. Hevessy György Kémia Verseny 7-8. Történelem megyei verseny 5-8. fizika Teleki Pál Földrajz angol tanulmányi 7-8, Énekverseny. Bókay Árpád Országos Biológia Verseny 5-8. Sportversenyek, megyei-országos Sajátos nevelési igényű gyermekek megyei versenye.

Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása, az általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű tanulmányi-, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. VII. A GYERMEK- ES IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők és a családok egy része nehezebb helyzetbe kerül, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, aki a megélhetési nehézségek, a családok hétköznapi gondjai miatt elhanyagolttá válik. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a

46 gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Az iskolai gyermekvédelem a szülővel együttműködik, a gyermekek testi, értelmi, érzelmi erkölcsi, személyiségi fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában. A gyermek és tanulóközösség kialakítása során a szülők közösségével együtt felkészíti a tanulót a családi életre, életvezetésre. 2. Az ifjúságvédelmi felelős feladatköre -

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók, nyilvántartásba vétele, figyelemmel kisérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés,

-

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,

-

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldásának érdekében fordulhatnak,

-

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák, írásos anyagok, stb. elkészítése

-

segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések javaslattétele

-

étkezési hozzájárulásokkal kapcsolatos ügyintézések segítése

-

a tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök-pedagógus-szülő együttműködésével

-

kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelem területén dolgozó szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel,

-

családlátogatáson

vesz

részt

a

veszélyeztető

okok

feltárása

érdekében,

gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, -

a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésében részt vesz az esetmegbeszéléseken,

-

közzé teszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, illetve telefonszámát, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladata keretében egészségnevelési, ennek keretében kábítószerellenes prevenciós program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása

47 -

szenvedélybetegségek megelőzésére kiemelt figyelmet kell fordítani, a gyógyultak beilleszkedését elő kell segíteni,

-

az egészségre és testi épségre vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év illetve, szorgalmi idő megkezdésekor kell ismertetni. A védő- óvó előírásokat házirendben kell meghatározni. A tanuló- és a gyermek baleset megelőzésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni,

-

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős a szabadidő szervezővel együttműködik és közreműködik a pályaválasztási tanácsadásban, kiemelten fontos ez a hátrányos helyzetű tanulók esetében,

-

a gyermekkel, tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az iktatás napjától számított 30 napon belül kell elintézni.

-

a nevelési, oktatási intézmények dokumentumai -nevelési program, pedagógiai program,

szervezeti

és

működési

szabályzat,

házirend

-nyilvánosak,

szabályozásuknál a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

a tanulók nagyobb közösségét (házirend) érintő kérdés döntés meghozatalához, helyzetüket érintő beszámoló elfogadásához,

-

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez,

-

az iskolai sportkör rendjének megállapításához,

-

napközis kérelem elbírálása elveinek meghatározásához,

-

könyvtár, sportlétesítmény működési rendjének kialakításához,

-

diákgyűlés

összehívása,

napirendi

pontjainak

nyilvánosságra

hozása, a pedagógus kollégákat tájékoztatja: -

a gyermekvédelmi segítő és szakellátó intézményekről,

-

továbbképzési lehetőségekről,

-

pályázati lehetőségekről,

-

szakirodalomról.

48

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a munka- és testületi értekezleteken beszámol munkájáról. Az osztályfőnökökkel közösen vagy önállóan végzett családlátogatást írásban is rögzíti, s ennek tartalmát az adatvédelmi és titoktartási törvény előírásainak figyelembe vételével kezeli. A gyermekvédelmi feladatok ellenőrzése az igazgató hatáskörébe tartozik. Fontos, hogy az igényeknek megfelelően iskolánk is bekapcsolódjon abba a társadalmi összefogásba, mely korunk veszélyforrásaival szemben, elsődlegesen a tanulók személyiségének fejlesztésére, és a prevencióra fekteti a hangsúlyt. A cél a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására. Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósításában szorosan együttműködik az alábbi szervezetekkel, és intézményekkel: -

Polgármesteri Hivatal illetékes irodái

-

Gyermekjóléti Szolgálat

-

Családsegítő Szolgálat

-

Nevelési Tanácsadó

-

Egészségügyi Szolgálatok ÁNTSZ

-

Rendőrség

-

Gyermekorvos, fogorvos

-

Védőnő

3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartászavarok, valamint a tanulási nehézségek leküzdése -

segítő tevékenységi formák.

A szociális hátrányokból adódó problémák a tanulók esetén többnyire összefüggnek a tanulási kudarcokkal, amely esetben a felzárkóztatást segítő program szerint járunk el, más esetben a tehetséggondozó program szerint. A gazdasági jellegű szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: -

tankönyvek támogatása

-

étkezési támogatás

-

tanulmányi kirándulás támogatása

49 A segítő tevékenység területei: -

ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

-

napközi otthonos ellátás

-

iskolai étkeztetés

-

iskolaorvosi ellátás

-

iskolapszichológus

-

fejlesztőpedagógusi ellátás megoldása

-

logopédiai ellátás biztosítása

-

korrepetálások, felzárkózást segítő foglalkozások

-

tehetséggondozó szakkörök

-

sportfoglalkozások, iskolai rendezvények, ünnepségek

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek, szünidei programok, táborok, erdei iskola).

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségek leggyakoribb oka visszavezethető, vagy összefüggésbe hozható a tanulási kudarcokkal. A sajátos nevelési igényű tanulókra különös tekintettel kell lenni. Ezen problémák megoldására a felzárkóztatást segítő program szolgál az alábbiak szerint: tanórán belüli megvalósítás: -

differenciált oktatás és képességfejlesztés

-

differenciált ellenőrzés, számonkérés (illetékes szakértői bizottság által diagnózis jogszabályi lehetőségeknek megfelelő figyelembe vétele)

tanórán kívüli megvalósítás: - korrepetálás -

egyéni fejlesztés

-

felzárkóztató foglalkozás (tantárgyhoz kapcsolódva: idegen nyelv, magyar nyelv,

-

matematika)

Kiegészítő tevékenységi formák: - sporttevékenység -

művészeti és egyéb szakkörök iskolai könyvtár

-

napközi otthonos ellátás

50 Másik ok a beilleszkedési, magatartási zavar, mint mentálhigiéniás probléma, pszichés fejlődési zavar. Ez esetben szakhatósági vélemény szükséges, amely a meghatározott intézkedést és eljárást vonja maga után. A tevékenységben

résztvevők

a

pedagógusok

valamint

iskolaorvos,

ifjúságvédelemi,

gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógusok, logopédus, pszichológus. A házirend az iskolai közösség munkájának, magatartásának, együttélésének alapszabálya. A házirend előírásai a tanuló közösség minden tagjára kötelező érvényűek. Megszegésük fegyelmi vétségnek számít. Igazolatlan hiányzások: Ez a jelenség egyértelmű összefüggésbe hozható a veszélyeztetettséggel. Káros hatása az azonnali intézkedéssel jelentősen mérsékelhető. Amennyiben a feladatok során a szülő nem működik együtt, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kell kémi. Az igazolatlan mulasztás gyanúja esetén az iskola felszólítást küld a gondviselőnek. Ha erre nincs változás akkor a második írásos értesítést az iskola megküldi az önkormányzat jegyzőjének és a gyermekjóléti szolgálatnak is. A program megvalósításában résztvevő speciális tevékenységet végzők: logopédus, fejlesztő pedagógus, pedagógusok. Fontos a szülők aktív közreműködése. 5. Iskolai munkarend A tanítási nap rendje -

a tanítás reggel 8 órakor kezdődik,

-

az iskolában érkezés legkésőbbi ideje az első óra előtt 10 perccel,

-

a tanítási órák 45, az óraközi szünetek 10-15-20 percesek,

-

a napközi otthoni foglalkozások a tanítási órák befejezése után kezdődnek és 16 óráig tartanak, az iskolaotthonos osztályokban a beosztás saját óraterv szerint.

-

a napközi otthonban a tanulási időt zavarni szigorúan tilos. Napköziből a gyermeket elvinni csak tanulási idő előtt vagy után lehet,

-

a kabátokat minden osztály a saját tantermében vagy szekrényében helyezi el

-

a tanítás megkezdése után az órát zavarni nem lehet,

-

a szülők a gyermekeiktől az előtérben váljanak el, és ott várják őket,

51

-

a tanítás időtartama alatt a tanulók az iskola épületét nem hagyhatják el, kivéve indokolt esetben az osztályfőnök vagy az iskolavezetés írásos engedélyével,

-

a tanítási óra alól felmentett tanulók -a tanítás zavarása nélkül az arra kijelölt helyen tartózkodhatnak,

-

a napközis tanulók a napközi otthon házirendje szerint végzik munkájukat,

-

az ebédelés meghatározott időben, tagépületenként meghatározott sorrendben történik,

-

a tanulónak minden kötelező, és választott nem kötelező iskolai foglalkozásról való távolmaradását igazolni kell.

A szünetek rendje -

A szünetekben a folyosón (ott, ahol a következő órája lesz) tartózkodik mindenki, jó idő esetén az udvaron. A szünetben a tanteremben, osztályfőnöki ill. ügyeletes nevelői engedéllyel lehet a tanuló. A büféhez bármelyik szünetben le lehet menni.

-

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust a tanteremben, szaktantermi óra esetén a terem előtt sorakozva. A teremben felállva, a napszaknak megfelelően köszöntik a pedagógust, és viszont.

A tanórán kívüli tevékenységek rendje: -

A tanulók az iskola létesítményeit felügyelettel használhatják.

-

A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében vagy meghatározott céllal tartózkodhatnak az iskolában úgy, hogy a délutáni tanítási órákat és foglalkozásokat nem zavarják.

-

Rendezvényeket az iskolavezetés engedélyével, az osztályfőnök részvételével lehet szervezni.

-

Az iskolában és iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása.

52 6. A KISKUNLACHÁZA – ÁPORKA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TÁRSULÁSBA

JÁRÓ

TANULÓK HÁZIRENDJE I. A házirend hatálya 1. Ez a házirend a Kiskunlacháza – Áporka Általános Iskolai Társulásba járó tanulókra vonatkozik. A házirend célja, hogy meghatározza a tanulók jogait és kötelességeit az iskolában, az iskola által szervezett programokon, és a tanulók iskolai tevékenységével kapcsolatosan. 2. A házirendet az iskola nevelőtestülete ……………………………-án fogadta el a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével. II. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják az iskolai tanulóközösségek (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti és megtárgyalja az iskola igazgatójával. 3. Az iskola igazgatója a tanulók véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi az iskolaszék és a diákönkormányzat vezetősége. Egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. 4. Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti: •

Az iskola igazgatója

•

A nevelőtestület

•

Az iskolai szülői munkaközösség

•

A diákönkormányzat iskolai vezetősége

5. A házirend módosítását az 1-4 pontokban leírt módon kell végrehajtani. Az intézmény általános elvárásai tanulóival szemben -

Ismerjétek meg és ápoljátok az iskola hagyományait!

-

Tanáraitokkal dolgozzatok együtt az iskola hírnevének öregbítésén!

-

Társas életetekben tartsátok meg a kultúrált viselkedés szabályait!

-

Vigyázzatok a magatok és társaitok testi épségére!

53 -

Munkátok a tanulás. Érezzétek kötelességeteknek, hogy az iskolai és otthoni, szóbeli, valamint írásbeli feladataitokat a legjobb tudásotoknak megfelelően végezzétek!

III. A tanulók jogai 1. A tanulónak az őt érintő kérdésekben joga van megismerni – szükség esetén törvényes képviselőjén keresztül- a rá vonatkozó jogszabályokat, jogi normákat. 2. Az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan dönthet. Az osztályok döntései a házirendet nem sérthetik. 3. A tanulónak jogában áll: -

részt venni az osztály és iskola életének alakításában.

-

részt venni a Diákönkormányzat munkájában.

A tanulóközösség értékképviseleti szerve a Diákönkormányzat. Vannak jogok, amelyek a diákok közösségében értelmezhetők, vagy gyakorolhatók. E jogok gyakorlása során diákközösséget alapvetően a Diákönkormányzat képviseli. 4. Bármilyen problémával fordulhat a szaktanáraihoz, osztályfőnökéhez, az igazgatósághoz, a Diákönkormányzathoz, illetve az iskola gyermekvédelmi felelőséhez. 5. Joga van, hogy válasszon a kötelezően választható tantárgyak, foglalkozások közül. 6. Az iskola szabadidős programjai (szakkörök, rendezvények, táborok) a tanulók számára nyitottak. 7. A tanulók javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom osztályzatokra. 8. A tanuló jogosult szeptember folyamán megtudni a tantárgyi minimum-követelményeket. 9. A tanulónak joga van ismerni érdemjegyeit. 10. Valamennyi tanuló jogosult igénybe venni az iskola egészségügyi szolgáltatásait. (iskolaorvos, iskolai pszichológus) IV.

A tanulók kötelességei

1. Az iskola minden tanulójának elsőrendű kötelessége, hogy rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek. 2. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel meg kell érkezniük az iskolába. Minden tanóra kezdésekor a helyükön ülve, felszerelésüket előkészítve várják a tanárt. 3. A tanuló minden órára köteles magával hozni felszereléseit és tájékoztató füzetét, s abba osztályzatait beírni (beíratni), majd szaktanárával aláíratni.

54 A tájékoztató füzet hivatalos okmány, melynek hanyag kezelése, elhagyása, otthon hagyása fegyelmi vétség. A tájékoztató füzet háromszori hiánya osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. 4. A tanuló az elvállalt feladatok megszabott határidőn belüli végre hajtásáért felelőséggel tartozik. A szakköri tagság és munka önként vállalt kötelesség. 5. Minden olyan rendezvényen, amelyet a tanítás helyett szerveznek a diákoknak kötelessége megjelenni. A távolmaradás igazolatlan hiányzásnak számít. 6. A tanuló viselkedésével és öltözködésével is adja meg a tiszteletet tanárainak, társainak, az iskola minden dolgozójának. Öltözködésében, megjelenésében, hajviseletében, ékszerek viseletében a mértéktartás, ápoltság jellemezze. Nem megengedett a festett haj, köröm, szem, fiúknál a fülbevaló. Szélsőséges megjelenés esetén a nevelőtestület fenntartja jogát a szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésre. 7. Ünnepi alkalmakkor a tanulók ünneplő ruhában kötelesek megjelenni. (Lányok: fehér blúz, sötét szoknya, fiúk: fehér ing és sötét nadrág) 8. A váltócipő használata iskolánkban kötelező. 9. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi, lelki épségét. Minden személyi sérülést és tárgyi rongálást azonnal jelenteni kell a legközelebbi tanárnak. Környezetünkért valamennyien felelősek vagyunk. A környezetünkben tapasztalt bármilyen rongálás ellen (Az iskola felszerelési és berendezési tárgyai, a tanulótársak felszerelései, kerékpárok, stb.) közösen kell fellépnünk. A szándékos károkozásért az azt okozó anyagilag is felelős. V.

Az iskolai életre vonatkozó egyéb szabályok: 1. A tanulónak a tanítási órán részt kell vennie. A becsengetés után érkező tanuló késését az órát tartó pedagógus ( K betűvel ) bejegyzi az osztálynaplóba. Három késés, osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. 2. A tanítás ideje alatt a tanulók csak tanári engedéllyel hagyhatják el az iskolát. (A távozásra az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.) 3. Az óraközi szüneteket a tanulók a folyosón, jó idő esetén az udvaron töltik az ügyeletes nevelők utasításai szerint. 4. Az előre nem látott hiányzásról, a távolmaradás első napján a szülő, lehetőség szerint értesítse az osztályfőnököt. A szülő egy tanévben három napot igazolhat. Indokolt esetben az osztályfőnök engedélyezheti a hiányzást. Három tanítási napot meghaladó távolléthez igazgatói engedély szükséges.

55 5. A tanuláshoz nem szükséges tárgyakat a tanuló nem hozhat az iskolába. Ezek eltűnéséért, megrongálódásáért felelősséget nem vállalunk. Tanítási idő alatt a mobiltelefonok használata TILOS, ennek megszegése esetén a szaktanár elveszi, és a szülőknek csak az osztályfőnök adhatja vissza. 6. Az ablakon keresztül a járókelők zaklatása, valamint különböző tárgyak kidobálása TILOS, súlyos fegyelmi következményeket von maga után. 7. Rágógumizni és szotyolaféléket az iskola területére bevinni és ott fogyasztani nem lehet. 8. A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás káros az egészségre, ezért TILOS! A vétőkkel szembeni intézkedések: -

dohányzásnál első alkalommal osztályfőnöki figyelmeztetés, második alkalommal igazgatói figyelmeztetés.

-

alkohol, valamint drog fogyasztása esetén első alkalommal igazgatói figyelmeztetés, kapcsolatfelvétel a szülői házzal ill. a megfelelő segítő intézménnyel, a továbbiakban fegyelmi eljárás.

9. Az a tanuló, aki a házirendet szándékosan és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül. VI.

Az iskola mindennapos szabályai:

1. Iskolánk nyitvatartási-és munkarendje: Az iskola épülete tanítási időben 7 órától 16 óráig tart nyitva. Az engedélyezett tanórán kívüli tevékenységek esetén az igazgatóval történt megállapodás szerint tart nyitva az intézmény. 2. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje. 1.

óra

800-845

15 perc szünet

(tízórai)

2.

óra

900-945

15 perc szünet

(udvari)

3.

óra

1000-1045

10 perc szünet

(folyosó)

4.

óra

1055-1140

20 perc szünet

(ebéd ill. udvari)

5.

óra

1200-1245

20 perc szünet

(ebéd)

6.

óra

1305-1350

10 perc szünet

7.

óra

1400-1445

3. Tanítási idő után a diákok csak pedagógus, vagy az igazgató által engedélyével, felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézmény területén.

56 4. A tanulók a tanári szobába nem léphetnek be csak engedéllyel, a keresett pedagógust kopogtatás után kihívatják a folyosóra, ahol megbeszélik ügyeiket. 5. Viselkedési előírások: -

Kerülendő a trágár beszéd, az iskolai tanulóhoz méltatlan viselkedésmód, ezek megsértése osztályfőnöki figyelmeztetést, illetve ennek egyéb fokozatait vonja maga után.

-

Elvárjuk tanulóinktól, hogy úgy az iskolában, mint az iskolán kívül tartsák be mindenkivel szemben az udvariasság szabályait (megszólítás, hangnem, beszédstílus, magatartás).

6. Az iskolai étkezést igénybevevő tanulók hiányzása esetén a szülő számára javasolt az iskolai étkezés átmeneti szüneteltetését kérni a térítési díj csökkentése céljából. 7. A hiányzó tanulónak gondoskodnia kell, a szaktanárral egyeztetett időpontra, lemaradása pótlásáról, ehhez tanulótársai, szaktanára és osztályfőnöke segítségét kérheti. 8. Az igazolatlan hiányzás súlyos fegyelmi vétség, három igazolatlan óra osztályfőnöki intést von maga után. Három vagy több igazolatlan nap esetén törvényileg meghatározott módon az osztályfőnök köteles a szülőt felszólítani, majd feljelentést tenni a helyi önkormányzat jegyzőjénél. Ebben az esetben a tanuló magatartási osztályzata nem lehet változónál jobb. 9. Az iskolán kívül, az iskola szervezésében történő programok (kirándulások, táborok, stb.) rendjét az azt vezető pedagógus határozza meg, de a Házirend alapelveivel nem ütközően. 10. Hivatalos ügyek intézése: a. Tanítási időben a tanulók hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. b. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről, az iskolai hirdetőkről szerezhetnek tudomást. c. Az iskolában plakátokat és hirdetményeket kifüggeszteni kizárólag az erre kijelölt helyen, csak az igazgató engedélyével szabad. VII.

Jutalmazási és büntetési formák:

1. Iskolánk arra érdemes tanulói az alábbi jutalmazási fokozatokban részesülhetnek: -

szaktanári dicséret

-

osztályfőnöki dicséret

-

igazgatói dicséret

-

nevelőtestületi dicséret

57 2. A Házirend megsértéséért az alábbi büntetések alkalmazhatók: 2.1 Figyelmeztetés: -

szaktanári (írásbeli)

-

osztályfőnöki (írásbeli)

-

igazgatói (szóbeli, írásbeli)

2.2 Intés: -

szaktanári (írásbeli)

-

osztályfőnöki (írásbeli)

-

igazgatói (írásbeli)

2.3 Megrovás: -

osztályfőnöki (írásbeli)

-

igazgatói (írásbeli)

-

nevelőtestületi (a szülővel történt megbeszélés után)

2.4 Fegyelmi eljárás a Közoktatási Törvény alapján. Különösen súlyos esetekben fokozatok kihagyhatók, a tett minősége dönti el a büntetés mértékét. 3. Az alábbi büntetési formák adott vétségek esetén kötelező érvényűek (az előzőekben már meghatározottak): -

a késésekre, mulasztásokra vonatkozó

-

a tiltott szerekre ( drog, alkohol, dohányzás ) vonatkozó

-

az ügyeletesi rendszabályok megszegésének esetére vonatkozó

-

a trágár beszéd, tanulóhoz méltatlan viselkedésre vonatkozó

A büntetés valamely fokozatát vonhatja maga után: -

a szándékos károkozás

-

mások testi és lelki bántalmazása

-

a fenyegetés, tárgyak jogtalan eltulajdonítása

-

az öltözködési és megjelenési elvárások megsértése

Záró rendelkezések: A Házirendet nyomtatott formában minden tanuló (szülő) megkapja. A Házirendet a szülők a tanév első szülői értekezletén megismerik, írásban nyilatkoznak, hogy megvalósítását támogatják. A Házirendet 2-3 évenként, illetve valamelyik fél (szülők, DÖK, pedagógusok) kérésére felülvizsgáljuk.

58

Mellékletek Az ügyeletesek kötelessége A portai ügyeletet két tanuló látja el. A portásfülkében csak ők tartózkodnak. A portát egy időben csak egyikőjük hagyhatja el. •

7 órától 1345-ig ügyelnek,

•

ajtót nyitnak, ellenőrzik a váltócipőt, vezetik a portásnaplót, és bejegyzik idegen vagy vendég érkezését,

•

tanuló távozását és az engedélyt adó tanár nevét beírják a naplóba,

•

reggel nyitják a kerékpártárolót, majd 8-kor zárják és a tanítás végén újból nyitják

•

ügyeletük végeztével aláíratják a portásnaplót az ügyeletes tanárral és leadják a tanáriba.

A hetes kötelessége, hogy •

a tanítás, illetve az órák előtt a krétáról illetve a tábla tisztaságáról gondoskodjon,

•

az osztálytermekben a berendezési tárgyak épségét óvja,

•

ellenőrzi a hiányzást és jelenti a nevelőknek,

•

ha az órakezdés után 10 perccel nem érkezik meg a nevelő, jelezze az igazgatóhelyettesnek,

•

óra végén letörli a táblát, ellenőrzi a terem tisztaságát, ha problémát tapasztal jelenti a nevelőnek,

•

szünetekben kiküldi a tanulókat a teremből, vigyáz az értékekre, szellőztet,

•

a tanítás befejeztével becsukja az ablakot, lekapcsolja a villanyt.

VIII.A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

Ahogy telnek az évek, az iskolában úgy növekednek a követelmények, a játékos tanulást mindinkább felváltja a tudatos ismeretszerzés. Vele párhuzamosan egyre nő azoknak a száma, akik sikerélmények helyett csak kudarcokat élnek át. Programunk megelőzésre és a hatékony segítségre tagolódik.

59

1. Megelőző tevékenység Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módjait. A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága Tudatosítani kell a tanulókban a meglévő értékeket. Ki kell bontakoztatni és fejleszteni a megismerési folyamatokhoz szükséges tanulói képességeket és személyiségjegyeket: hatékony koncentráló képesség, emlékezőképesség gondolkodási képesség. Személyiségjegyek: rendszeresség, alaposság, akaraterő, kitartás, önállóság. A tanuláshoz való pozitív viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismerése. Helyes tanulási szokások kialakítása. Szervezeti keretei: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák. 2. A tanulási kudarccal küszködő gyerekek segítése Felismerés, az ok feltárása Munkánk akkor eredményes, ha idejében felismerjük a problémás diákokat. Ez csak akkor lehetséges, ha tanítványaink tevékenységét rendszeresen ellenőrizzük, így visszajelzést kapunk képességeik fejlettségéről, személyiségjegyeik alakulásáról, tanuláshoz való viszonyukról. Ezáltal feltárulnak előttünk a tanulási kudarcok okai. 3. A segítés stratégiája Ki kell dolgozni a felzárkóztatás stratégiáját, melyek során sikerélményhez juttatjuk a tanulókat.

Feltételei: a tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása a hatékony tanulás szokásrendszerének és a célszerű rögzítési módok gyakorlása, a szükséges képességek fejlesztése, a tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója, a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, a gyerekek buzdítása. Tudatosodjon a tanulókban mi a kudarcuk oka, és mit ke1l tenniük a siker érdekében. Ismertetni kell mindezt a szülőkkel is, és fel kell kérni őket is az együttműködésre.

60 Szervezeti formái -

Differenciált egyéni-, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében részben tanórán kívül /korrepetálás/, napköziben, csoportbontásban.

-

Felzárkóztató

foglalkozások:

iskolai

könyvtár,

valamint

az

iskola

más

létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. -

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő programok

A felzárkóztatás célja: A hiányok pótlása, azzal a céllal, hogy a tantervben megjelölt új ismeretek megfelelő elsajátításához szükséges képességek kialakuljanak. Kiindulási pont: A felzárkóztatás első lépése annak a felderítése, hogy hol és miben mutatkozik a lemaradás. Szükséges azokat az okokat feltárni, amelyek a tanulót hátrányos helyzetbe juttatták. A hátrányos helyzet kialakulását előidéző okok: -

az egyéni adottságok kedvezőtlen volta

-

az érdeklődés hiánya az adott tantárgy, vagy annak egy-egy területe iránt

-

a tanulni tudás hiánya, vagy annak tökéletlensége

-

a tanuló nem kellő motiváltsága, nem kielégítő szorgalma

-

helytelen, nem hatékony tanulási módszerek

-

a sikeres továbbhaladáshoz szükséges előismeretek nem állnak megfelelő szinten alacsony szintű az olvasási készség, fejletlen a beszédkultúra

-

a tanuló környezete, az ingerszegény miliő

-

a tartós hiányzás

Feladataink: A tanulók órai szereplései, de különösen a tantárgyi felmérések értékelése vezethet a hiányosságok megállapításához, amelyek a korrekció anyagát képezik. Ezek megmutatják, hogy a pótlást az alapoknál kell-e kezdeni, vagy a részletkérdésekben. A felzárkóztatás nem azonos az alkalomszerű korrepetálással, ez nem is póttanítás, annál rendszeresebb, szervezettebb és alaposabb. Ügyeljünk arra, hogy feszültségmentes legyen a légkör, hogy a tanulók gátlásai feloldódjanak, reális követelményeket támasszunk. Ne tegyünk különbséget gyerek és gyerek között, ne korlátozzuk képességeinek kibontakozásában, de ne is tegyünk indokolatlan kedvezményeket.

61 -

A korrekciót az alábbi szervezeti keretekben végezhetjük tanórán vagy azon kívül: képességfejlesztő foglalkozás szervezett keretekben differenciált foglalkoztatás egyéni foglalkoztatás kiscsoportokban mikro-csoportokban

4. Tevékenységeik a felzárkóztatásához Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában /1-4.évfolyam/ -

A tanév megkezdése előtt az óvodában felmérik minden hozzánk érkező gyermek iskolaérettségi szintjét.

-

Indokolt esetben kikérjük a Nevelési Tanácsadó véleményét, és megtesszük az általuk javasolt intézkedéseket, súlyosabb esetekben igénybe vesszük az l.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segítségét is.

-

első évfolyamban szakképzett logopédus felméri a tanulókat, azután a kiszűrt tanulók logopédiai foglalkozásokon vesznek részt.

-

A nehezen haladó gyerekekkel szakképzett fejlesztő pedagógus foglalkozik fejlesztő foglalkozások keretében.

-

Minden első osztályban biztosítjuk a korrepetálásokat magyar és matematika tantárgyakból

-

A tanórák egy részén differenciált foglalkozásokat alkalmazunk.

-

Szorgalmazzuk, hogy a rászoruló tanulók szülei feltétlenül vegyék igénybe a napközi nyújtotta lehetőségeket.

Az alapfokú oktatás-nevelés második szakaszában /5-8. évfolyam/ -

korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk

-

8. évfolyamban minden tanuló számára biztosítunk középiskolára előkészítő felzárkóztató foglalkozásokat magyarból és matematikából, mivel ezekből a tantárgyakból a legtöbb középiskolában felvételi vizsgán kell részt venniük

-

a tanórák egy részén differenciált foglalkozásokat alkalmazunk, magyar és matematika órákon bontásban tanítunk, ha a személyi feltételek engedik.

-

túlkoros tanulóinknál indokolt esetben magántanulói státust biztosítunk, ha a hagyományos módon nem tudnak eleget tenni tankötelezettségüknek.

-

szorgalmazzuk, hogy a rászoruló tanulók feltétlen vegyék igénybe a napközit

-

a kudarcnak kitett tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése /sikerélmény pl. testnevelés, rajz, technika, ének stb. órán/

62 -

a tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása

-

a tanulási technikák elsajátíttatása a tanulókkal / tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek

-

fejlesztő pedagógus segítsége

-

információs és kommunikációs technikák biztosítása.

Az átmenetek problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe, óvodából az iskolába, alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni. Fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladat, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a gyerekek számára. -

évente egyszer vendégül látjuk egy-egy tanórán a környék óvodásait

-

az iskolai "Nyílt nap"-on lehetőséget nyújtunk a szülőknek és leendő elsős szülőknek, hogy megismerkedhessenek az iskolában folyó munkával, a tanítással

-

a tanévnyitóra érkező elsőseinket kis ajándékkal fogadjuk

-

a szülői segítséget, együttműködést is igényelve tantermeink barátságos kialakítására törekszünk

Az alsó és felső tagozat átmenetekor: -

rendszeressé tesszük a konzultációkat, a hospitálásokat a 4. évfolyamon tanítók illetve a leendő 5. osztályos osztályfőnökök között

-

folyamatosan egyeztetjük a tananyagot, illetve a követelményrendszert

-

a hátrányos helyzetű, gyenge képességű tanulóink számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk

Átjárhatóság -

A tanköteles tanulóink felvételéről, más iskolából történő átvételéről az iskola igazgatója dönt.

-

Szintfelmérő után a más iskolából, illetve külföldről érkező tanuló türelmi időt és segítséget kap a szaktanároktól, tanítóktól a felzárkózásra. Évismétlésről, osztályozó vizsgáról a nevelőtestület dönt.

-

Tanulóinknak lehetősége nyílik más iskolaszerkezetbe való átlépésre, amelyre felkészítjük őket:

-

a 4. évfolyam után 8 osztályos gimnáziumba léphetnek

63 -

a 6. évfolyamot követően 6 osztályos gimnáziumba léphetnek

-

a 8. évfolyam elvégzése után hagyományos 4 osztályos gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába léphetnek.

Célunk, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanulók a szabadidő eltöltésében is megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő, számukra sikerélményt nyújtó programokat, ezért kiemelten inspiráljuk őket az ilyen tevékenységek (tömegsport, szakkör, stb.) igénybevételére. Minden gyereknél fontos a sikerhez jutás, a megfelelő motiváció, a kudarc okozta szorongások oldása. Ehhez szükséges, hogy hangsúlyozzuk a saját magunk, illetve a másság elfogadásának fontosságát, saját magunk és egymás pozitív értékeinek keresését. A szervezés elvei és eljárási rendje A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyiségfüggő. A beavatkozásnál célszerű figyelembe venni az alábbi szempontokat: -

az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor

-

a beavatkozásokat hosszú távra tervezzük, de legalábbis addig, amíg a kiváltó tényezők fennállnak. A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is figyelembe kell venni (család bevonása, együttműködés, tanulópárok stb.)

IX. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A közoktatásban a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét szolgálja, ha: -

a törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s olyan formában biztosítják számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen neki aránytalan terhet;

-

megkap minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége kibontakozásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges;

-

ha ügyeiben az iskola, kollégium, a nevelőtestület, az egyes pedagógus méltányosan, humánusan a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva dönt, intézkedik, hoz határozatot.

64 A hátrány viszonyfogalom, mert csak valaki máshoz képest lehet valaki hátrányos helyzetben. Hátrányos helyzetben van az az egyén, aki nem tanulhatja azt, amire vágyik, és az, akivel nem az egyéniségéhez illeszkedő módon bánnak az intézményben, ahol tanul. Hátrányos helyzetben van az a tanuló is, akinek nem jut osztályrészül az érzelmi stabilitás, amely hatással van az iskolában elfoglalt helyére, s egyben a tanulásban nyújtott teljesítményére. 1. Helyzetfeltárás Iskolánkban évről évre nő a szociálisan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb száma küzd komoly megélhetési gondokkal (munkanélküliség, családok felbomlása, komoly idegrendszeri betegségek, alkoholizmus, leszázalékolás stb.). A tanulóknak és szüleiknek így növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük. A kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek. A tanulók szociális helyzete is sokféle problémát vet fel. Az anyagi nehézségeken kívül nevelési kérdéseket, és befolyásolja az iskolai képzésben való részvételt, valamint a továbbtanulást is. A szociális hátrányok enyhítése összetett feladat, amely nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek- és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeinek feltárása, elemzése. Az iskola feladata, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is folytathassák tanulmányaikat, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe. Az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció érvényesüljön. A tanuló képessé váljon az önvédelemre, és a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát válassza. A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási problémák, a tanulási nehézségek számos tanulónál együttes formában jelentkeznek, az esetkezelés során azonban szükséges mindhárom terület tevékenységi formáit elkülöníteni. A hatékony problémamegoldás egyik feltétele a jól szervezett team munka, amely az igazgató, az igazgatóhelyettesek, tanárok, tanítók, napközis

nevelők,

logopédusok,

tevékenységével valósulhat meg.

fejlesztőpedagógusok,

illetve

gyermekvédelmi

felelős

65 2. A hátrányok enyhítési lehetőségei a./ Az önkormányzat szociálpolitikai és gyermekjóléti hivatalai /pl: átmeneti segély, rendszeres nevelési segély stb./ és természetben nyújtott /pl. gyermekintézményi térítési támogatás/ segélyezési formáiról minden információ, illetve szükséges formanyomtatvány beszerezhető, akár itt, az iskolában is. Adott esetben a fejlesztő pedagógus a család képviseletét is felvállalhatja a fórum előtt. b./ Az iskola állandó kapcsolatban áll az egészségügyi szervezetekkel, az adott tevékenységet folytató alapítványokkal. Az együttműködés jegyében a rászoruló tanulók valamilyen segélyben, valamint ajándékban részesülnek. c./ Ha a család önhibáján kívüli okokból olyan szociális nehézségekkel terhelt körülmények között él, mely miatt a gyermekek megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van, az iskola a gyermeket javasolhatja az Önkormányzatnál élelmezési térítési díjban való támogatásra, ingyenes étkeztetésre is. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányokból adódó problémák a tanulók esetében többnyire összefüggenek a tanulói kudarcokkal, amely esetben a felzárkóztatást segítő program szerint járunk el, más esetben a tehetséggondozó program szerint. A gazdasági jellegű szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: -

tankönyvek támogatása

-

étkezési támogatás

-

tanulmányi kirándulások támogatása

-

az iskolai Alapítvány támogatása az arra érdemes, és rászoruló tanulóknak

A segítő tevékenységek területei: -

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

-

napközi otthonos ellátás

-

iskolai étkeztetés

-

iskolaorvosi ellátás

-

logopédiai ellátás

-

fejlesztőpedagógusi ellátás

66 -

korrepetálás, felzárkóztatást segítő foglalkozások

-

pszichológiai ellátás

-

tehetséggondozó szakkörök

-

sportfoglalkozások, iskolai ünnepélyek, rendezvények

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei)

-

pályázati lehetőségek maximális kihasználása

-

erdei iskolák, táborok támogatása

-

múzeum-, színház- és mozi látogatások szervezése X. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

1. Az egészségnevelési program célja: Fő cél: 

Pszichikailag, mentálisan és szomatikusan harmonikus fejlődési lehetőség biztosítása tanulóink számára.

 A gyermekek mind szélesebb körében alakuljon ki a mozgásgazdag életmód.  Új szemléletmód kialakítása, melyben a mozgásgazdag életmód, az egészséges életvitel, a testedzés szerves társadalmi szükségletet jelent, a sportolás közösségi programként elfogadott legyen.

Részletes célkitűzések (összhangban: a „Népegészségügyi Program 2001-2010 programmal):  Minden testnevelő, sőt a nem testnevelés szakos pedagógusok, különösen a tanítók, minél nagyobb hányada, ismerje az életmódsportokat, különös tekintettel az állóképességi sportágakra. Ismerjék és alkalmazzák a gerinc egészségéhez szükséges tartásjavító tornát.  Minden iskolai évfolyamon legyen kötelező előírás minden gyermek számára a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás.  A pedagógusok valamennyi kapcsolódó tantárgy (természetismeret, biológia, testnevelés, technika, egészségtan) helyi tantervébe illetve tanmenetébe illesszék

67 be az egészséges táplálkozással kapcsolatos, dietetikai ismereteket, és azok szerepeljenek, a számonkérési, értékelési anyagban.  Az iskola biztosítsa a fogyatékos tanulók számára, testgyakorlásukhoz szükséges speciális feltételeket.  Növelni kell azon fogyatékos gyermekek (a mozgásukban korlátozottak és a tanulásban akadályozottak egyaránt) számát, akik rendszeresen végeznek testmozgást.  Minden testnevelő ismerje a fogyatékosok sportjának speciális ismérveit, legyen képes szakszerűen foglalkozni az integráltan tanuló fogyatékos diákokkal. Lehetőleg minél több fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus, legyen tájékozott a fogyatékos tanulók fizikai képzésének alapvető ismeretével.  Az iskola és a fenntartó kövessen el mindent, a fent felsorolt célkitűzések, anyagi, tárgyi, személyi és létesítmény szükségletének megteremtésének érdekében.  Az intézmény külső (szülők, fenntartó, civil szervezetek, település, stb) és belső (tanulók pedagógusok, intézményi dolgozók) kommunikációja mindig tükrözze az iskola egészséges életmóddal kapcsolatos elkötelezettségét. 2. Egészségneveléssel kapcsolatos célok az iskolában Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit: -

Olyan gyakorlati tudáshoz, képességekhez kell segíteni a tanulókat, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl, egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni.

-

Ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása.

-

Tisztelet a természet iránt, kialakítani azt a tudatot a tanulókban, hogy ők is részesei a természetnek, helyi környezetüknek.

-

Felhívni a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, segíteni a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását.

-

A fogyasztó egészségének biztonságos védelme.

-

Megfelelő tájékoztatás a fogyasztónak.

-

Képesek legyenek ne csak maguk, hanem mások egészségének, életének a védelmére is. Ismerjék meg önmagukat, saját fejlődésüket.

68

3. Az egészségnevelés elemei -

Ésszerű és egészséges táplálkozás

-

Rendszeres mozgás, légzőgyakorlatok

-

Pihenés, relaxáció

-

Életszemlélet formálása, önismeret és kommunikációfejlesztés

-

Szenvedélymentesség és más nagy életmódhibáktól való mentesség

-

Test és szépségápolás

-

Aktív közreműködés az egészséges makro- és mikrokörnyezet fenntartásában

-

A szexuális kultúra fejlesztése

-

Egyszerű öngyógyító módszerek ismerete

-

Az egyszerű életvezetés művészete

4. Az egészségnevelés területei:  Mentális – pszichikai egészség  Fizikai aktivitás, mozgásszervi egészség  Táplálkozás  Életmód  Kommunikáció Mentális – pszichikai egészség 1. A törvényi lehetőségek kihasználásával, optimális szinten tartani a tanulmányi terhelést 2. Intézményi megállapodás keretében az otthoni feladatokat maximalizálni. 3. A délutáni foglalkozások keretében is ösztönözni a fizikai jellegű szabadidős tevékenységeket. 4. Az oktatási tevékenység során előtérbe helyezni az erőteljesebb motivációt kiváltó módszereket. 5. Gyarapítani a tanulók sikerélményhez jutási lehetőségét. 6. A tananyagválasztásnál erőteljesebb hangsúlyt adni az életkori és érdeklődési körnek megfelelő területeknek. 7. Javítani a tanulmányi munkán kívüli tevékenységek elismerését 8. A problémával, hátránnyal rendelkező tanulók számára időben biztosítani a szakellátást (iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, stb).

69 Fizikai aktivitás, mozgásszervi egészség 1. Szemléletváltás, vagyis a testnevelés és sport mentális, pszichikai, fiziológiai, terápiás, vagyis komplex hatásának elismerése, tudatosítása. 2. A tanórai beosztásban a minél magasabb testnevelési óraszám biztosítása. 3. A testnevelési órák 100%-os szakosítása. 4. Életkornak megfelelő mennyiségben és arányban fejleszteni a koordinációs és kondicionális képességeket. 5. Képességfejlesztésnél maximálisan figyelembe venni a gyermek mozgásbiológiai fejlettségét, valamint szenzibilis periódusait. 6. Kiemelt területnek kell tekinteni a gerincoszlop egészségét, és annak ápolását, valamennyi tanórán. 7. A gyógytestnevelésben törekedni kell a minél magasabb, megfelelő esetszám esetén betegségcsoportonként kialakított óraszám biztosítására. 8. A mozgásukban korlátozott, vagy más szempontból akadályozott tanulók számára lehetőséget kell biztosítani a megfelelő testmozgás és sporttevékenység végzésére. 9. El kell érni, hogy valamennyi tanuló megfelelő úszástudásra tegyen szert. 10. Ismerjék meg a tanulók az életmód sportágakat, legyenek tisztában a saját fizikumuk fejlesztésének jelentőségével, ismerjék annak alapvető szabályait. Táplálkozás Alapelvek tisztázása: a táplálkozással kapcsolatos hiedelmek és tévhitek miatt fontos a modern, aktuális dietetikai alapelvek tisztázása, kicsit bővebben: A táplálkozás jelentősége, zavarai, szerepe a fizikai, pszichikai és lelki egészség szempontjából: Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mozgásszegény életmód mellett, az emberek saját energiafelhasználása

jelentősen

kisebb,

mint

akár

néhány

generációval

ezelőtt.

Táplálkozásunknak tehát olyannak kell lennie, amely része az egészséges életmódnak, azaz mérsékletesnek, túlzásoktól mentesnek. A táplálkozás során felvett anyagok egyrészt energiát szolgáltató anyagok: fehérjék, zsírok, szénhidrátok, másrészt, energiát nem szolgáltatók, mint például a vitaminok, ionok, nyomelemek. A normális emésztéshez a tápanyagokon kívül számos emésztést segítő növényi rostra is szükség van, például: cellulóz, hemicellulóz, pektin, lignin. Az energiát szolgáltató anyagok biztosítják az emberi szervezet energiaszükségletét.

70 A táplálkozás mennyiségét a szervezet szükségleteinek kell meghatároznia, mind összetételében, mind mennyiségét tekintve1. Mennyiségét minden esetben az aktuális energia szükséglet határozza meg, mely több összetevőből alakul ki. A legfontosabb az adott tevékenység energia szükséglete, amihez hozzáadódik az alapanyagcsere működtetéséhez szükséges energiamennyiség. A minőségét és összetételét, több összetevő határozza meg: - az erőkifejtés formája (gyorsasági, állóképességi, aerob, anaerob, stb); - az erőkifejtés intenzitása; -. egyéni állapotok. A helyes táplálkozási szokások kialakításának stratégiája: 1. Komplex tantárgyi összefogással érhető el megfelelő eredmény. 2. A tanulók ismerjék meg a táplálkozással kapcsolatos alapelveket. 3. Ismerjék az alapvető tápanyagokat, azoknak jelentőségét, fogyasztásuknak megfelelő arányát. 4. A közös étkezések alkalmával lehetőség szerint az egészséges táplálkozás alapelvei érvényesüljenek. 5. A tanulók ismerjék meg azokat a konyhatechnikai eljárásokat, amelyek alkalmasak az egészséges táplálékok elkészítésére, képesek legyenek önállóan egyszerű, egészséges étrendet összeállítani elkészíteni. Életmód Az életmóddal összefüggő egyéb témakörök ismertetése: 1. Életszemlélet formálása, lehetőleg minél több oktatási nevelési szektorból megtámogatva. 2. A pihenés, rekreáció, fogalmának jelentőségének megismertetése. 3. A szenvedélybetegségekkel összefüggő főleg preventív jellegű tevékenység kifejtése 4. Az egészséges szexuális kultúra kialakítása. 5. Az egészséges életvitelhez szükséges létesítmények, eszközök, elérhetőségi és használati lehetőségének elsajátítása.

1

71 Az egészséges életmód Az egészséges életmód a következő területeket foglalja össze: Mozgáskultúra: - Mozgásra ösztönző környezet - Sportolási lehetőségek - Tevékenységek szervezése Étkezési kultúra: -

Egészséges ételválaszték (iskolatej)

-

Kiegyensúlyozott étkezés

-

Ételek és italok minősége

Testápolási kultúra: -

Megfelelő életkörülmények

-

Higiénés viszonyok javítása (WC, kézmosó)

Szabadidős kultúra: -

Helyes stressz-kezelés

-

Közösségi támogatás

Kommunikáció Az egészségneveléssel kapcsolatos kommunikációs feladatok összegzése: 1. A tanulók és pedagógusok számára, a lehető legtöbbféle módon megerősíteni az egészséges életmóddal kapcsolatos információkat. 2. Az iskola kommunikációs stratégiájában, mint alapelv szerepeljenek az alapvető egészségnevelési szempontok. 3. Az egészség megőrzésének fontos alapeleme a tudatos kommunikációs technikák ismerete, különösen a megfelelő konfliktus kezelési módszerek kialakítása miatt. A tanulók ismerjék és alkalmazzák ezeket, verbális, non-verbális, és metakommunikatív formában

egyaránt. A kommunikációra való

képesség

az

egész

személyiség

alkalmassága, érettsége, az emberi kapcsolatok kultúrált kialakítására és ápolására. 4. Az iskolában dolgozó pedagógusok, alkalmazottak kommunikációja (személyes példamutatása) a tanulók irányában az egészségtudatos életmód értékeit, fontosságát hangsúlyozza.

72 5. Az iskola teremtsen fórumot, vagy a már meglévő lehetőségek keretében adjon lehetőséget az egészségnevelés minél szélesebb körben történő elfogadtatására, megjelenítésére 5. Feladatok a célok megvalósításához -

Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi- lelki szociális fejlődését.

-

Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják.

-

Az iskola oktató-nevelő folyamatában is egy újfajta, összehangolt, egymást erősítő tevékenység-rendszeren kell alapulnia.

-

Az iskolaépület, a berendezési tárgyak, a játszóudvarok, a biztonsági eszközök átalakításával,

az

iskolai

étkezés

(konyha,

büfé)

megszervezésével

egészségfejlesztésre alkalmas munka- és tanulási környezetet kell teremteni. (osztálytermek, tanári és tanulói helyiségek, folyosók, külső terek, utak, egyéb létesítmények kialakítása, világítás, szellőzés, klíma, fűtés, energiaellátás, élelmiszertárolás

és

melegítés,

takarítás,

szemétszállítás,

karbantartás

optimalizálása, játékhoz vagy barkácsoláshoz szükséges anyagok biztosítása óraközi szünetekben vagy tanítás után stb. ) Felelős: iskolavezetés Az iskolai egészségnevelési célok megvalósítása érdekében a tanulók aktív közreműködésére építő, egységes (iskolai és iskolán kívüli fejlesztésre vonatkozó) egészségnevelési programot kell készíteni. Felelős: szaktanárok Az egészséges életmódra szoktatáshoz mind a tanuló és családja, mind az iskolai közösség számára az élet minden területére kiterjedő, reális és elfogadható alternatívákat kell nyújtani. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok Az egyén egészségének és az iskolai közösség biztonságának növelése érdekében világos, a megvalósítás módját is megjelölő célokat kell megfogalmazni. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok Minden tanulónak meg kell tanulnia élni saját fizikai, lelki és szociális lehetőségeivel. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok

73 Az országos egészségfejlesztési célokat az iskola, szülők, egészségügyi szakemberek (gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő, pszichológus stb.) és az önkormányzat együttműködésével kell megvalósítani. Felelős: iskolaorvos, iskolavezetés 6. Iskolai egészségmegőrző program Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: -

Egészséges táplálkozás.

-

Egészségtudatos testápolási szokások.

-

Rendszeres testmozgás.

-

Lelki egészség, harmonikus életvitel.

-

Függőségre vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése. Emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció). Átgondolt szexuális magatartás.

-

Családi életre nevelés.

-

Szándékos és véletlen balesetek megelőzése.

7. Egészségfejlesztés színterei az iskolában -

Osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, kémia illetve testnevelés óra.

-

Alkalmi esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét).

-

Önfejlesztő tréningek.

-

Kiscsoportos megbeszélések.

-

Rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny.

-

Mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra.

-

Sportkör, szakkör, klubfoglalkozás vagy egyéb lehetőségek (előadás, filmvetítés, verseny).

-

Védőnő, orvos

Feladatok a tanulók életkora szerint 6-10 éves korig: Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelési, környezetismereti órán: pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, Blendamed fogápolási program 1-2.

74 osztályosoknak. Rendszeres és alapos tisztálkodás, testnevelés óra utáni mosdás, egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje). A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: pl. a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe, az egészséges, szép test fontosságának felismerése, az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése. A testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés). Családi életre nevelés osztályfőnöki, irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret órán: pl. másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában, empatikus készségek fejlesztése (idősek, kisgyermekek, betegek ápolása) Felelős: osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok 11-14 éves korig: A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb. Pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata. Az egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (háztartási ismeretek tantárgy keretében), a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán). A testi átalakulásra való felkészülés (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia órán): pl. ritmus és mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek), fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó sporttevékenység), a szexuális érés okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon). Segítségnyújtási

képességek

fejlesztése

(osztályfőnöki,

biológia

órán,

vöröskeresztes

tanfolyamon): pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek megtanulása. Hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével, hatásmechanizmusukkal. Fel kell hívni a figyelmet az érték-ár arányra, a termék minőségére és felhasználhatóságára, szavatosság idejére.

8. Az egészségnevelés módszerei Vita Tanulói előadások Elbeszélés Kerekasztal: ( orvos, védőnő, jogász, szülő, beteg) Megfigyelések, kutatómunkák végzése Pályázatok Tanulmányi kirándulások, táborok, (szülők bevonásával) Szelektív hulladékgyűjtés Iskolaújság környezetvédelmi rovat Kísérletezés

75 Szituációs játékok Relaxációs módszerek Tesztek kitöltése, megbeszélése Gyűjtőmunka Tablókészítés Plakátok tervezése Drogprevenciós előadások (D.A.D.A.), drogkoordinátorok szerepe, megvalósult pályázatok, programok Rendezvények (Föld napja, egészségnap, sportnap) 9. Mindennapos testnevelés Nagy szükség van a tanulók inaktivitását kiegyenlítő, a napi rendszeres testmozgás megvalósítását szolgáló helyi kezdeményezésekre, pl. iskolai szünetekben szervezett játékokra, délutáni egyéni és csapatversenyekre, labdajátékokra, tömegsportra, úszás- és tánctanfolyamokra, iskolai sportköri foglalkozásokra, népi játékokra stb. Intézményünkben az órarendbe beépített heti 3 testnevelés óra mellett a tanulóknak lehetősége van mindennap sportmozgás, ún. mindennapi testnevelés végzésére. A tömegsport foglalkozásokat (alsós, felsős gyermekek részére egyaránt) a leginkább igényelt, mozgásanyaggal (labdarúgás, atlétika, alsósoknál sportudvar) szervezzük. Játsszunk együtt vetélkedőkre készülés több hónapon keresztül (alsó tagozat). Az alsós és a felsős túraszakkör ritkábban (havonta egyszer), viszont több órás időtartamban mozgatja meg a résztvevőket. XI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az 1993 .évi LXXIX. Közoktatási törvény 2003 .évi LXI. törvénnyel módosított változata önálló közös követelményként kezeli a környezeti nevelést, vagyis elvárja az iskolától, hogy minden tevékenységét átitassa életünk fenntarthatósági szemléletének középpontba állítása; segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességük kialakításában, igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket, törekedjék arra, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek. E követelmények teljesüléséhez a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények álélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük.

76 A közös követelmények helyi, minőségi szempontú tervezése megkívánja, hogy egyértelmű és teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. 1. Alapelvek A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett: a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben képesek legyenek a mindennapi életvitelükben a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmitermészeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. Ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A környezeti nevelésben szükséges, hogy a tanulók az elemző gondolkodás mellett a környezet teljességét megragadó tanulási helyzetekkel is találkozhassanak. 2. Célok Rendszerszemléletre nevelés A tanórán szerzett ismeretek összekapcsolása az élet valós ügyeivel. Ismerjék fel önállóan is a problémákat, keressenek önálló válaszokat. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása A felmerülő problémákra több alternatív felállítása, az alternatívák értékelése, ellenőrzése és helyes kiválasztása képességének kialakítása. Globális összefüggések megértése

77 Fontos, hogy a létező környezeti problémák mögötti gazdasági, társadalmi gondokat ne csak egyenként lássák a tanulók, hanem az okokat is megértsék. Legyenek képesek ezeket saját környezetükben, életükben azonosítani, ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége létminőségünk egyik alapvető meghatározója. Fontos cél, hogy ez tükröződjék vissza a gondolkodásban. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Szükség van arra, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, ezért együtt kell működni a környezetével. Ez feltételezi a természet törvényeinek megértését, a létformák fel- és elismerését. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben A környezettel való harmonikus együttélés régen és ma. Fogyasztóvédelem A fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire fel kell hívni a tanulók figyelmét, segíteni kell a tudatos fogyasztási magatartás kialakítását (a médiareklámokkal szembeni kritikus magatartás kialakítása). Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. 3. Feladatok 6-10 éves kor -

A természettisztelő, az embertisztelő szokásrendszer kialakítása.

-

A belső késztetések érzelmi, erkölcsi megalapozása.

-

Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése.

-

Viselkedési minták bemutatása.

-

Az érdeklődés felkeltése a természeti jelenségek iránt.

-

Az élő környezet iránti kötődés, felelősségérzet erősítése.

-

A természet sokszínűségének, formagazdagságának szemléltetése.

-

A kritikus, problémamegoldó gondolkodás és a tudatos fogyasztói magatartás megalapozása.

78 11-14 éves kor -

A szokásrendszer működtetése.

-

Az egészséges, környezetbarát életvitel megerősítése.

-

Pontos információhoz juttatás, azok elemzése, összegzése.

-

Az önálló döntéshozatal, problémamegoldás és önálló cselekvésre nevelés.

-

A környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos akciókon való aktív részvételre ösztönzés.

4. Színterek A pedagógus által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti az iskolásokat a környezetükben való eligazodásban, felkelti vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Tanórák: Az osztályfőnöki óra a környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerésére, a megoldások keresésére és kivitelezésére is lehetőséget nyújt, nemcsak a közösség építésre. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó tevékenységi formáit, illetve lehetőségeit (pl. : fogyasztói társadalom problémái; anyag- és energiatakarékosság az iskolában; tanulmányi kirándulások; vetélkedők; akciók; állatok, növények gondozása a tanteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése). A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. A környezetismeret, a biológia, a földrajz, a fizika, a matematika, a kémia, az informatika tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág

79 sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. A magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon erős érzelmi kötődést lehet létrehozni. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a tanulókhoz. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására, a régmúlt korok értékeinek tiszteletére, megbecsülésére. A természetes anyagok használat új érzékelési területeken, a tapintáson, szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek a technika és életvitel órákon. Testnevelés órákon közvetlenül találkozhatnak a természettel, fölismerhetik a szabad levegőn való tartózkodás fontosságát. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. Tanórán kívüli környezetnevelés A tanuló vizsgálódásainak, tevékenységeinek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ez olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos tantermi órák során nem valósíthatóak meg. Tanulmányi kirándulás A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad az "ottlét" élményének átélésére. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kapnak különböző ismeretszerző feladatokat (kiselőadás, gyűjtőmunka). A tantestület év elején dönt a tanulmányi kirándulás napjáról. Erdei Iskola Olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezetéhez illeszkedő nevelési -tanulásszervezési egység, melynek során a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő- megismerő tevékenységére építünk. Kiemelkedő nevelési feladatunk a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a

80 közösségi szocializáció. Tananyagunk tárgya továbbá az emberi környezet, az ember hatása környezetére, illetve a környezet hatása az emberre. Mivel az erdei iskolának minden esetben lényegi eleme a környezettel való találkozás, ezért az ott folyó tevékenység nagyon fontos színtere a környezeti nevelésnek. Ezért is biztosítja iskolánk Nevelési Programja az erdei iskola szervezésének lehetőségét. Hangsúlyozandó még, hogy itt lehetőség van a tantárgyakon átívelő, egyszerre több tantárgyat is szolgáló tartalom kialakítására. A tanulmányi kirándulásokról és az erdei iskolai programok megvalósulásáról a költségvetés, a pályázatok, s szponzorálás függvényében hoz döntést a nevelőtestület. Napköziotthon (iskolaotthon) A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma erőteljes, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásainak alakítására közvetlen lehetőségek tárulnak fel. A napköziotthon programjaiban helyet kapnak a környezetfeltáró, megőrző programok, az ezekkel kapcsolatos játékok, cselekvések. Szakkörök A szakkörök a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színterei. (A szakkörök indításáról a tanulói összetétel, s érdeklődés alapján döntünk a tanév elején.) Pályázatok Részt veszünk osztálykeretben helyi és országos környezetvédő szervezetek akcióin (Föld napja, Madarak és fák napja, Állatok napja, stb.). Itt lehetőségünk van a szülők bevonására. Iskolai könyvtár A környezeti

témakörökkel

foglalkozó

könyvekkel,

videofilmekkel,

folyamatosan bővíteni kell a könyvtárunkat. Diákönkormányzat A diákönkormányzat szervezésében több program, akció zajlik hagyományosan Iskolánkban: - papír- és elemgyűjtés -

tanulmányi verseny,

CD-

lemezekkel

81 -

parlagfű gyűjtése,

-

tisztasági verseny.

5. A környezeti nevelés programja Energiatakarékosság felelős: ügyeletet ellátó pedagógusok

folyamatos

Környezetbarát taneszközök, napközis játékok beszerzése felelős: iskolavezetés, munkaközösség-vezetők

folyamatos

Iskolaújságban külön környezeti nevelési rovat felelős: felelős szerkesztő

folyamatos

Szülők bevonása a környezeti neveléssel kapcsolatos akciókba, az otthoni élet esetleges álalakítása felelős: osztályfőnökök, napközis pedagógusok

folyamatos

Környezetvédelmi iskolai szintű verseny felelős: szaktanárok, osztályfőnökök,

évente

Túraszakkörök működtetése (alsó-felső) felelős: iskolavezetés, szakkörvezetők

folyamatos

Erdei iskola szervezése felelős: osztályfőnökök, igh.

évente

Tanulmányi kirándulások szervezése felelős: osztályfőnökök

évente

Szárazelem- és papírgyűjtés felelős: DÖK vezetője, of. munkaköz. vez.

folyamatos

Dekorációs versenyek, tematikus kiállítások felelős: DÖK vezetője

folyamatos

Iskolai könyvtár fejlesztése a környezeti neveléshez kapcsolódóan felelős: iskolavezetés, könyvtáros

folyamatos

Környezettel kapcsolatos faliújság üzemeltetése felelős: szaktanárok

folyamatos

A környezetvédelmi akciókon való részvétel felelős: felső tagozatos osztályfőnökök

folyamatos

Környezeti nevelési pályázatokon (rajz, forrás-kiegészítő, stb.) való részvétel felelős: mindenki

folyamatos

82

6. Módszerek Különösen azok a módszerek kedveznek a környezeti nevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységre ösztönzik a tanulókat: együttműködő tanulási formák; a páros, csoportos feladatok; észlelési, megfigyelési, mérési feladatok. -

Szövegértelmezés, lényegkiemelés, megvitatás

-

Adatgyűjtés, feldolgozás

-

Kiselőadás

-

Gyűjtő- és kutatómunka

-

Táblázatok, grafikonok vizsgálata, értékelése, elemzése

-

Kísérletek

-

Képi megjelenítés, plakát

-

Újságok böngészése, hírválogatás, megbeszélés

-

Elektronikus médiumok: természetfilmek, tévé-műsorok válogatása, internet, rádió -Természetes anyagok vizsgálata

-

Pályázatokon való részvétel

-

Környezetvédelmi akciókba való bekapcsolódás

-

Újrahasznosítás fontossága (papírgyűjtés)

Természetjárás -

Kirándulás

-

Kiállítások készítése

-

Versenyek

7. Értékelési formák A környezeti nevelés nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tárgyi tudás. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése az értékelés alapja. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Szempontok: -

Iskolai cél és értékrendszer megvalósulása.

-

Szociális képességek alakulása. Értékorientáció fejlődése.

-

Csoporthelyzet megismerése. Konfliktuskezelés módja.

83 -

Morális gondolkodás fejlődése.

-

Tanulói kíváncsiság foka.

-

Az aktivitás kitartása és foka.

-

A belső motivációs bázis fejlődése.

-

Önálló véleményalkotás szintje.

XII. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. Az iskolahasználók az iskolai közéletben Tanulói részvétel az iskolai szervezetben Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére -a házirendben meghatározottak szerint- diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak -a nevelőtestület véleménye meghallgatásával- saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint

tisztségviselőik

megválasztásában,

és

jogosultak

képviseltetni

magukat

a

diákönkormányzatban. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi értekezleten és az iskolavezetés értekezleteink a diákönkormányzatot a segítő tanár képviseli. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés (diákparlament), melyet évente egy alkalommal hívnak össze. A diákközgyűlésre (diákparlamentre) a tanulók osztályonként 2 küldöttet választanak. Választás hiányában az osztályképviselő és helyettese képviseli saját osztályát. A diákközgyűlés (diákparlament) összehívását a diákönkormányzat

84 vezetője kezdeményei, a diákönkormányzat működésétnek és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés (diákparlament) résztvevői: A küldött tanulók, az iskola igazgatója, a diákok felnőtt segítője. A diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek.

Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére -a házirendben meghatározottak szerintdiákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak -a nevelőtestület véleménye meghallgatásávalsaját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Diákpanaszok kezelése A tanuló panaszaival szaktanáraihoz, az osztályfőnökhöz majd az iskolavezetéshez fordulhat. A panasz jogosságát az érvényes jogszabályok, valamint illetékesség szerint kivizsgálják, és annak eredményéről az érintett(ek) számára szóbeli, szükség esetén írásbeli tájékoztatást adnak.

Diákönkormányzat 1. Általános rendelkezések A Diákönkormányzat (továbbiakban a DÖK) működési területe (az iskola területe) DÖK tagja minden olyan diák, aki az adott tanévben beiratkozott az iskolába A DÖK alaptevékenységei: diákélet megszervezése, érdekképviselet, joggyakorlás, stb. 2. DÖK szervezeti felépítése A DÖK operatív munkájában az osztályok képviselői vesznek részt. Az osztályok minden tanév elején kötelesek egy osztályképviselőt és egy helyettest választani, alsó tagozaton 3 képviselőt. Az osztályképviselők feladatai: osztályuk képviselete a DÖK magasabb fórumain, a DÖK terveinek, feladatainak, döntéseinek közvetítése az osztályuk felé.

85 Az az osztály, amely bizalmat szavazott osztályképviselőjének (helyettesének), bármikor megvonhatja tőle támogatását, ha elégedetlen munkájával, s akinek így le kell mondani tisztségéről. Ez esetben új osztályképviselőt (helyettest) kell választani egy héten belül. A változásról tájékoztatni kell a DÖK segítő tanárt. A DÖK döntéshozó szerve a Diáktanács. A Diáktanács tagjai: -

az osztályképviselők,

-

a DÖK segítő tanár.

Diáktanácsi üléseket legalább havonta kell tartani. A Diáktanács ülése határozatképes, ha az osztályképviselők minimum 51 %-a és a DÖK segítő tanár jelen van. A Diáktanács üléseinek összehívását kezdeményezheti: -

a képviselők bármelyike,

-

a DÖK segítő tanár,

-

a nevelőtestület,

-

az igazgató.

A Diáktanács ülései nyíltak, azokon bárki részt vehet, véleményt nyilváníthat, de szavazati joggal csak az osztályképviselők rendelkeznek. A Diáktanács feladatai: -

A DÖK hatáskörébe tartozó bármely ügyben döntéshozatal.

-

A DÖK rendezvényeinek megszervezése, lebonyolítása.

-

A diákság érdekeinek védelme.

-

Kapcsolattartás a nevelőtestület, illetve az iskola vezetése és a diákság között.

3. A DÖK jogai, kötelességei A DÖK jogai: -

A diákság érdekeinek képviselete.

-

A diákság jogainak gyakorlása.

-

Véleménynyilvánítás.

-

Javaslattétel.

-

A 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Törvény adta egyéb jogok gyakorlása.

86 Az iskolai, diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: -

jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor,

-

a tanulói szociálisjuttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

A DÖK dönt: (a nevelőtestület véleményének kikérésével) -

A saját működéséről.

-

A működéséhez biztosított anyagok, eszközök felhasználásáról.

-

Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

-

Hatáskörének gyakorlásáról.

-

Tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

-

Tájékoztatási rendszerének tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.

A DÖK feladatainak ellátáshoz térítésmentesen igénybe veheti az iskola tulajdonában lévő használati tárgyakat, eszközöket, helyiségeket, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A DÖK kötelességei: -

Az iskola házirendjének betartása,

-

Az iskola hagyományainak ápolása,

-

Az iskola épületének, berendezésének, felszerelési tárgyainak védelme, o

-

Segítségnyújtás a nevelési folyamatban, stb.

Szülői részvétel az iskolai munkában A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógia programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: -

Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről.

-

Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét.

87 -

Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskola közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.

Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segíti az internetes honlapunk, valamint a tervezett tájékoztató kiadványunk, amelyből belépéskor megismerhetik az iskola történetét, az oktatás formáit, az idegen nyelvtanulás lehetőségeit, valamint a kulturális, szabadidős és sporttevékenység területeit. Hogyan segítünk a szülőknek hogy az iskolánkat válasszák? -

Az iskola vonzáskörzetében működő óvodákba eljuttatjuk az iskolánkat bemutató információkat.

-

Az illetékes igazgató-helyettes és a leendő 1. osztályokat tanító kollégák az óvodai szülői értekezleten oktató-nevelő munkák sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket. Nyílt tanítási napra invitálják az érdeklődőket.

-

Nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bíznák.

A szülő mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: -

együttműködés az iskolával gyermeke minél hatásosabb oktatása-nevelése érdekében

-

az iskola eszközparkjának gazdagításában

-

az iskola esztétikai arculatának alakításában

-

a turisztika feltételek javításában, tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában.

Megismerhetik leendő tanítójukat, az iskolát, az osztálytermet, a "tanítási óra", az iskola hangulatát. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe? Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: a/ A szülő mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: - az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét, - az idegen nyelv megválasztását, - az ifjúságvédelem segítségét, - a logopédus segítségét, - a napközi otthoni (iskolaotthonos) ellátást, - az étkeztetési hozzájárulás csökkentését,

88 -

a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését.

Formái: -

pénzadomány,

-

tárgyi támogatás,

-

szellemi és társadalmi munka.

b/ A szülő, mint az iskolai közélet szereplője: Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet: - az osztályfőnöki óra - a szülői értekezlet a szabadidős tevékenységek kulturális területek Kezdeményezője: - a szülő(k) - a szülői munkaközösség az osztályfőnök - az iskola tanítói, tanárai az iskola vezetése Szülői képviseleti fórumok iskolánkban A közoktatási törvény 59-61. §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői munkaközösségek látják el. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet (közösség) dönt: - saját működési rendjéről, - munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskolai, szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.

89 Az iskola szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg. A szülők tájékoztatásának formái: szóbeli

írásbeli

-szülői értekezletek

- üzenő-tájékoztató füzet

- fogadóórák

- ellenőrző könyv, üzenő füzet

-nyílt tanítási nap

- tájékoztató szórólapok

-családlátogatások

- iskolai kiadványok, médiák - iskolai hirdetőtablók -ajánlott levél

Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 2 alkalommal (szeptember, február), a szülő munkaidejéhez igazodva, az esti órákban. (Ha szükséges, több szülői értekezlet is összehívható). Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: tanévenként két alkalommal (november, április). Nyílt tanítási nap Meghatározott napokon minden érdeklődő részt vehet a délelőtti tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon. Célja: betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. Családlátogatások Főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából (Probléma esetén többször is előfordulhat.) A nevelőtestület szervezetei -

Az iskolában működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a Közoktatási Törvény és az iskolai SzMSz határozza meg.

90 -

Az iskolában működő ideiglenes, ún. ad hoc munkaközösségek, eseti feladatok megoldására (kerettanterv, minőségbiztosítás, stb.)

A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus- munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik -

a nevelési illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

-

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

-

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése,

-

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelése, beszámoló elfogadása,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

a házirend elfogadása,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

-

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,

-

jogszabályban meghatározott más ügyek,

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kémi a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a

91 foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból -meghatározott időre vagy alkalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon- azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. A szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség

szakmai,

módszertani

kérdésekben

segítséget

ad

a

nevelési-oktatási

intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskolában az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben és a tagozaton. 2. Az iskola munkarendje Iskolaévenként az iskola élet és munkarendjének kialakításánál a korábban jelzett törvényeket és rendeleteket, az intézményi belső szabályozó dokumentumokat, valamint az iskola hagyományait

vesszük

figyelembe

a

tervezéskor.

A

megtervezett

éves

munka

és

tevékenységrendszer a szintén vázolt döntési mechanizmusok érvényesülése után lép életbe. Ennek alapján: A tanév rendje: - A tanév, - tanítási év - rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. - A szorgalmi idő, a tanítási év tanítási napjainak számát évente miniszteri rendelet határozza meg. - A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. - A tanév rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten. A tanévnyitó értekezlet dönt: -

Az új tanév feladatairól

-

A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról

92 -

A tanórai foglalkozásokról

-

Az iskolai ünnepélyek és rendezvények tartalmáról és időpontjáról

Az iskola éves esemény naptárának hagyományosan állandó elemei a következők: -

az első tanítási nap

-

Az első félév utolsó tanítási napja

-

A félévi értesítők kiosztása

-

Az őszi a téli és a tavaszi szünet időtartama: a szünet előtti utolsó tanítási nap és a szünet utáni első tanítási nap között időszak

-

Az utolsó tanítási nap

Munkaszüneti napok: -

Nemzeti ünnepek

-

Húsvét

-

A munka ünnepe

-

Pünkösd

-

Mindenszentek

Tanítás nélküli munkanapok -

Nevelési értekezlet vagy nevelőtestületi továbbképzés (I. félév)

-

Nevelőtestületi értekezlet (II .félév)

-

Nevelőtestületi továbbképzés

-

Tanulmányi kirándulás, Sportnap

-

Az iskolai kollektíva kirándulása

Iskolai ünnepélyek -

tanévnyitó ünnepély

-

az aradi vértanúk napja (megemlékezés)

-

október 23.

-

március 15.

-

Megemlékezések, ballagás

-

tanévzáró ünnepély

93 Kiemelt rendezvények -

karácsonyi ünnepélyek

-

farsang

-

Pedagógus nap

-

alapítványi rendezvények

-

iskolanapok.

Iskolai értekezletek, megbeszélések -

alakuló tantestületi értekezlet

-

tanévnyitó tantestületi értekezlet

-

félévi nevelőtestületi értekezlet

-

tanévzáró tantestületi értekezlet

-

nevelési értekezlet

-

osztályozó értekezlet (I., II. félév)

-

iskolavezetőségi értekezlet

Szülői értekezletek, fogadóórák -

szülői értekezletek

-

nyolcadikosok pályaválasztási szülői értekezlete

-

leendő elsősök beiskolázásával kapcsolatos szülői értekezlet

-

fogadóóra (tanévenként 2 alkalommal)

A vizsgák rendje -

osztályozó vizsga (félévkor)

-

osztályozó és javítóvizsga (augusztusban)

-

szorgalmi időben tanítási nap nem maradhat el

-

rendkívüli szünetet az igazgató rendelhet el

-

a tanítási napokat és az egyes megtartott órákat az osztálynaplóban számozni kell.

-

a tanítási szünetekben munkanapokon -ha legalább 10 tanuló igényli- napközis

Fontos:

foglalkozásokat vagy ügyeletet kell szervezni.

94 A hónapok általános rendje Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhető. Munkaközösségi értekezletek: aktualitás szerint Iskolavezetői (ig., igh-k) megbeszélések: hetente. Diákönkormányzati képviselők megbeszélései általában havonta. Aktuális (nem tervezett) értekezletek, események és programok. A hét általános rendje: Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Iskolavezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek) megbeszélések hetente egy adott napon. Aktuális nem tervezett értekezletek, események és programok. A tanítási nap rendje: Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglakozások, programok és rendezvények csak a kötelező tanítás megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. A kötelező tanítási órák délelőtt, a tanórán kívüli foglalkozások délután folynak, az iskolaotthonban elfogadott óraterv szerint. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására külön vezetői engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák között 10-15-20 perces szüneteket kell tartani. A szünetek rendjét a Házirend szabályozza. A napközi otthoni foglalkozások a tanítás befejezése után kezdődnek és általában 16 óráig tartanak. A tanulók időszakos orvosi vizsgálatát, az életkorhoz kötött és kampányoltásokat az igazgatóval egyeztetett és előre engedélyezett időpontban és módon kell elvégezni.

95 Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja (26/1997 .MM számú rendelet alapján.) A szünetek rendje A szünetek időtartamát, hosszát, a szünetek előtti utolsó és a szünetek utáni első tanítási nap időpontjait törvény, illetve rendelet rögzíti. A szünetek programjait általában a családok, gyermekek tervezik és bonyolítják le. Az iskola által a szünetekre tervezhető és lebonyolítható programok a következők: •

Legalább 10 tanuló jelentkezési esetén ügyelet szervezése

•

Nyári nyaraló jellegű illetve tehetséggondozó táborok

A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási és közalkalmazotti törvény rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a hatályos jogszabályok alapján készített Kollektív Szerződés, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzások esetén szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Az évközi nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátására az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők javaslatának alapján az igazgató adja a megbízást A tanítási napokon az iskola oktató-nevelő munkája rendjének biztosítására ügyeletet kell szervezni. A nevelőtestület ügyeleti rendjét az igazgatóhelyettesek szervezik, irányítják, ellenőrzik. Az iskola más közalkalmazottainak munkarendje: Az iskola oktató-nevelő munkát segítő más közalkalmazottainak munkarendjét -a hatályos jogszabályok betartásával -az igazgató állapítja meg. A napi munkarendet a munkaköri leírás tartalmazza.

96 3. Az iskola belső információs rendszere Az iskolán belüli információáramlás az intézmény zavartalan és folyamatos működését biztosító rendszeres és pontos tájékoztatás, illetve a visszajelzés rendszere az elmúlt évek, évtizedek gyakorlatának pozitív tapasztalatai, hagyományai révén alakul ki. Ennek legfontosabb formái és rendszeressége: 1. Folyamatos szóbeli tájékoztatás és visszajelzés évente, havonta, hetente és naponta. 2. Folyamatos írásbeli tájékoztatás és visszajelzés évente, havonta, hetente és naponta. 3. Aktuális szóbeli és írásbeli tájékoztatás és visszajelzés évente, havonta, hetente és naponta. 1. A folyamatos szóbeli információáramlás formái és azok tartalma Tantestületi értekezleteket iskolaévenként a kiemelt alkalmakkor (alakuló, tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet) Tartalma: Beszámoló az elmúlt tanévről, a következő tanévi munkaterv előterjesztése, értékelése és elfogadása. A félévi beszámoló előterjesztése, értékelése és elfogadása. A tanév zárásának feladatai. Tantestületi értekezletek az iskola oktatási munkájával és pedagógiai tevékenységével kapcsolatosan (félévi, év végi osztályozó és nevelési értekezlet) Tartalma: A tanulóközösségek féléves tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése. A tanulóközösségek éves tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése. A munkatervben megfogalmazott aktuális nevelési kérdések megvitatása. Az iskolavezetés munkáját segítő munkaközösségi értekezletek a munkaközösségek éves munkaterve alapján. (Minimálisan negyedévente illetve szükség szerint.) Tartalma: Iskolai aktualitások. Az egyes hónapok munkájának értékelése, -Az egyes hónapok aktuális feladatai. Iskolavezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek /esetenként KAT elnök, szaksz. főbizalmi, stb. megbeszélések havonta általában egy alkalommal, illetve szükség szerint.

97 Tartalma: a hónap aktuális és határidős feladatai. A fenti leírt szóbeli belső kommunikáció időpontjait és rendszerességét az éves munkaterv, a munkaközösség-vezetői értekezletek programja és az iskolavezető munkaterve rögzíti. A napi információáramlást és kommunikációt az iskola megszokott működésének és tevékenységrendszerének folyamatosságát esetlegesen befolyásoló, módosító, zavaró vagy akadályozó aktualitások határozzák meg. 2. A folyamatos írásbeli információáramlás formái és azok tartalma Az

iskolaévenkénti

írásos

beszámoló

és

munkaterv,

mely

a

tantestület

minden

munkaközösségéhez eljut. Tartalma: Megegyezik a szóbeli tájékoztatás megfelelő formájánál leírtakkal. Az iskola pedagógia munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések és anyagok (nevelési értekezletek anyaga), a tantestület minden munkaközösségéhez eljut. Tartalma: Megegyezik a szóbeli tájékoztatás megfelelő formájánál leírtakkal. Az iskola munkájának és tevékenységének az egyes hónapokra tervezett és írásban rögzített programja a tantestületi szobában lévő információs táblán tájékoztatja a tantestület tagjait. Tartalma: A hónap kiemelt programjai és eseményei. 3. Az aktuális szóbeli és írásbeli információáramlás, kommunikáció elemei és tartalma Alkalmankénti

tantestületi

értekezletek,

munkaközösség-vezetői

értekezletek,

illetve

iskolavezetői megbeszélések aktuális témák megvitatására. Tartalma: Valamely aktuális és sürgető probléma. Szóbeli előterjesztés -gyors döntést igénylő esetekben -tantestületi/alkalmazotti, munkaközösség vezetői, munkaközösségi, iskolavezetői céliránnyal vagy egyéni jelleggel. Írásos előterjesztés -a rendelkezésre álló idő függvényében -tantestületi /alkalmazotti, munkaközösség-vezetői, munkaközösségi, iskolavezetői céliránnyal, vagy egyéni jelleggel. A napi aktualitásokról, friss hírekről és információkról a tantestületi szobában lévő információs táblákon és irattartókban (iskolai hírek, meghívók-rendezvények, tanulmányi versenyek, érdekvédelem) rendszerezett írásos anyagok segítségével tájékoztatjuk a tantestület tagjait.

98

Tartalma: Aktualitások, friss hírek és információk. A napi aktualitásokról, új hírekről, és információkra szükség esetén az iskolatitkár, a hivatalsegéd révén élőszóban, írásban, vagy az iskolarádióban tájékoztatjuk a tantestület tagjait. Tartalma: Aktualitások határozzák meg. A továbbfejlesztés lehetőségei Az alsó és a felső tagozat fogadóóráit más napokon tartjuk, s a fogadási időt meghosszabbítjuk. Ha az osztályfőnök, szaktanár a szülői érdeklődés tartós csökkenését, illetve hiányát tapasztalja (pl. ellenőrző rendszeres alá nem írása, stb.), felveszi a kapcsolatot a szülővel, megelőzve a problémák összegyűlését. Nemcsak azokra a munka-, nevelőtestületi és más értekezletekre hívjuk meg a Szülői Munkaközösség képviselőjét, melyeken az SZMK egyetértési jogkörébe tartozó kérdések merülnek fel, hanem minden olyanra, melyen a szülők széles körét érintő kérdések kerülnek napirendre.

ZÁRADÉK A Pedagógiai Program módosítását a 2004. június 29-i nevelőtestületi értekezleten a tantestület tagjainak 98 %-os igen szavazatával elfogadta. Az elfogadott módosított Pedagógiai Program és a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének felterjesztési időpontja: 2004. június 30. A jelenlegi II. és X. fejezettel módosított Nevelési Program az önkormányzati jóváhagyás után kerül a nevelőtestület elé, a változtatások megtárgyalására. Kiskunlacháza, 2008. február 29.

99

Szakértői vélemény a Kiskunlacháza-Áporka Álltalános Iskolai Társulás Nevelési Programjáról

Összegzés: A Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolai Társulás a közoktatási törvény előírásainak megfelelően elkészítette nevelési programját. A program tartalmazza mindazokat az elemeket, feladatokat, stratégiát, amelyek a törvény módosításából adódnak. Minden fejezetben megfogalmazódnak a célok, az azok megvalósítását szolgáló eszközök, feladatok és felelősök. Több esetben konkrét programot dolgoztak ki, annak megvalósítását lépésről lépésre tervezték meg. A vállalt feladat az elkövetkezendő évekre nagy, ugyanakkor az iskolavezetés és a nevelőtestület felismerte, hogy ezek a feladatok kizárólag team munkában, a szülőkkel, a tanulókkal együttműködve valósulhatnak csak meg. Gondot fordítanak az iskola egyéni arculatának megteremtésére, annak továbbfejlesztésére. Kiemelt feladatnak tartják a tanulók testi, lelki egészségét, az esztétikus környezetet, az esélyegyenlőség megteremtését, a hátránykompenzáció leküzdését, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Tiszteletben tartják a szülői és gyermeki jogokat. Összegzésben megállapítható, hogy a Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolai Társulás nevelési programja megfelel a törvényi előírásoknak, gondosan, tervszerűen elkészített dokumentum. Legitimációját az elfogadó nyilatkozatok biztosítják. A proglam logikusan felépített, megvalósítható. A fentiek alapján javaslom a fenntartó önkormányzat részéről elfogadásra.

Gazdagné Boda Emőke közoktatási szakértő száma: 002022-02 Budapest, 2004. május 22.