A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

Talaj kémhatása A tanulói munkafüzetet összeállította: Szabóné Sinkó Tünde Lektorálta: Dr. Farsang Andrea

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: 

Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os metilvörös oldat, 0,04 m/m %-os brómtimolkék oldat



Szükséges eszközök: 2 db 150 ml-es főzőpohár, 4 kicsi főzőpohár, vegyszeres kanál, mérőhenger, pH papír, filctoll, cseppentősüveg, papírtörlő, szűrőpapír

A kísérlet elméleti háttere A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege, amely víz, levegő és tápanyagtartalma révén életteret biztosít az élőlények számára. Talajképződés összetett folyamat eredménye. Fizikai aprózódás, kémiai mállás, biológiai mállás következménye. A természetes talajfejlődés eredményeként talajszintek alakultak ki a talajban: A, B, C szint A helyről helyre különböző talajképző folyamatok (mint pl. agyagosodás, humuszosodás, kilúgozás, sófelhalmozódás stb.) hatására különböző talajtípusok jönnek létre. 

Zonális talajok: az adott földrajzi térség éghajlati és növényzeti adottságainak megfelelően alakulnak ki. Pl. Magyarországon: barna erdőtalaj, csernozjom stb.



Azonális talajok: bármely éghajlati övben előfordulnak, mert az éghajlat talajképző hatása kicsi. Tulajdonságukat a talajképző kőzet – anyakőzet - és domborzat határozza meg. Pl.: Magyarországon: mészkőterületeken: pl. a mészkőterületeken kialakult rendzina talaj árterületeken kialakult : öntéstalaj, láptalaj stb.

A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása Vizsgáljuk meg a talajminták kémhatását! 1., Talajminta előkészítése: légszáraz állapot elérése majd porítás és 2 mm-es szitán átengedés. Az 1. számú légszáraz, előkészített talajmintánkból tegyünk 2 cm-t egy főzőpohárba Öntsünk rá 15ml desztillált vizet. Jól keverjük össze. Várjunk, amíg leülepedik. Szűrjük le, és a leszűrt mintát öntsük szét két kis főzőpohárba. Jelöljük meg a főzőpoharakat M és B betűkkel. Cseppentsünk a M betűvel jelöltbe metilvörös oldatot. A B betűvel jelöltbe brómtimolkék oldatot. Figyeld meg a minta színváltozását! M betűvel jelölt minta esetén: ................................................................................................................................................. B betűvel jelölt minta esetén: ................................................................................................................................................. Vizsgáld meg a talajminták kémhatását a táblázat segítségével! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Metilvörös átcsapási tartomány: pH 4,4-6,2

Brómtimolkék átcsapási tartomány: pH 6,07,6 között van

pH:

szín:

pH:

szín

4,5

vörös

6,5

zöld

5,0

piros

7,0

szürke

6,0 vagy feletti

sárga

7,5

kék

8,0

liláskék



Végezzük el a kísérletet a 2. számú talajmintánkkal is! Írd le tapasztalataidat! Milyen színváltozás figyelhető meg? M betűvel jelölt minta esetén: ................................................................................................................................................. B betűvel jelölt minta esetén: ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Elemzéshez használd a táblázat adatait! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

1., ábra A talajszuszpenzió elkészítése

2. ábra A leülepedett talajsziszpenzió és a két szürlet

2. A., Az 1.számú légszáraz talajból egy evőkanálnyit főzőpohárba teszünk és 15ml (kb.1 rész talajhoz kb. 3 rész) desztillált vizet öntünk rá. Megkavarjuk, majd állni hagyjuk, hogy letisztuljon. Mártsunk bele a pH papírból egy darabkát. Mi történik? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


Az indikátorpapír segítségével leolvassuk a pH értékét. (Mindig a szín árnyalatát kell nézni, nem az intenzitását.) Írd le a kapott eredményt: ................................................................................................................................................. 2. B., A 2. számú talajmintával is végezzük el a kísérletet! Jegyezd fel a kapott vizsgálati eredményt! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Határozd meg a talajminták kémhatását! Segít a táblázat! pH érték

<4,5

4,5-5,2

erősen savanyú

talaj

5,3-6,4

6,5-7,4

gyengén savanyú

savanyú

7,5-8,2

8,2-9,0

gyengén semleges

lúgos

9,0< erősen

lúgos

lúgos

3., ábra Univerzális pH indikátor Érdekesség: A zöldségfélék (burgonya, sárgarépa, hagyma, saláta, paradicsom, káposzta) pH igénye 6-7,5; a gyepeké 5,5-7; a savanyúság kedvelő növényeké 4,5-5 pl.: áfonya, eper, erdeifenyő. A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


Az ismeretek ellenőrzése: 1. Mit nevezünk talajnak? 2. Milyen talajtípusokat ismersz? 3. Melyek a talaj szintjei? 4. Milyen kémhatású a homoktalaj? 5. Miért használunk légszáraz talajmintát? Felhasznált szakirodalom: Nagy Balázs- Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla- Ütőné Visi Judit: Általános természetföldrajz, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest-2013. www.kertlap.hu www.talaj.hu


A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

Recommend Documents