Harmadik plenáris ülés Bari, 2012. január 30.
A kis- és középvállalkozások földközi-tengeri térségben betöltött szerepérıl szóló jelentés
CdR 378/2011 rev. 1
HU
-1-
E jelentést az elıadó, Fathallah Oualalou, Rabat polgármestere (Marokkó) dolgozta ki. A dokumentum megvitatására a gazdasági, szociális és területi ügyekkel foglalkozó szakbizottság (ECOTER) tagjainak 2011. július 8-i ülésén, elfogadására pedig az ARLEM 2012. január 30-i, Bariban (Olaszország) tartott harmadik plenáris ülésén került sor.
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-2A kkv-k fejlıdésének jelentısége a földközi-tengeri térségben A kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentıs gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be, egyrészt a gazdaság szövetében, másrészt a munkahelyteremtésben betöltött szerepük miatt, amelyre különösen szükség van e válságos idıszakokban, amikor a munkanélküliek száma vészesen emelkedik. A földközi-tengeri térségben mindenekelıtt a kkv-k fejlıdése segítheti a gazdasági fejlıdéshez, az egyenlıtlenségekhez, a nagyon magas munkanélküliségi rátához, a demográfiai változásokhoz, és a strukturális változás szükségességéhez kapcsolódó számos kihívás leküzdését. A kkv-k fejlıdése leginkább számos foglalkoztatási lehetıséget teremt, ami segítheti a munkanélküliségi ráta csökkentését, valamint a dinamikusan növekedı népesség demográfiai kihívásai megválaszolását. Ezen túlmenıen a kkv-k szektorának fejlıdése hozzájárulhat a verseny és a produktivitás megerısítéséhez, ezáltal pedig ösztönözni tudja az összjövedelem és az egy fıre jutó jövedelem növekedését. Ez a fejlıdés ösztönzıleg fog hatni a strukturális átalakulásokra is, mivel egy jól mőködı kkv-szektor együtt jár az innovációval és a technológiai korszerősítéssel. Ez a folyamat ugyanakkor hozzájárul a regionális és helyi fejlıdéshez, valamint a társadalmi kohézióhoz is, mivel általa csökkenthetık az egyenlıtlenségek, ugyanis a népesség szélesebb körének jövedelemnövekedése feltehetıen nagyobb igényt teremtene a jobb kormányzásra. Mindezen pozitív fejlıdési folyamatok mind gazdasági, mind pedig politikai szinten hozzá tudnának járulni olyan jobb lehetıségek megteremtéséhez, amelyek lehetıvé tennék az elbátortalanító, valamint a szegénység és a bizonytalanság súlyosbodásának potenciális forrását adó demográfiai elırejelzések átalakítását egy pozitív változást elıidézı erıvé. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy a kkv-knek az egész földközitengeri térség fejlıdésének fı zászlóvivıiként lehetısége van cselekedni.1 A kkv-k szektorának fejlesztése tehát nagyon fontos a földközi-tengeri térség déli része számára, mivel az ottani országokat nyugtalanító komoly társadalmi problémák nagyrészt a rendkívül egyenlıtlen gazdasági növekedésnek tudható be. A régió fenntartható fejlıdéséhez a helyi szereplık körében terjeszteni kell a befektetések és a területi szint támogatásának kultúráját, a beruházások, a munkahelyek és a vagyon jobb megosztása érdekében, az egyre erısödı konkurenciára való tekintettel. Kulcsfontosságú szereplık és kezdeményezések a földközi-tengeri térség kkv-i fejlıdésének szempontjából A kkv-knek a földközi-tengeri régióban betöltött fontos szerepét felismerve számos szereplı kötelezte el magát a fejlıdésük elımozdítása mellett. Az Európai Unió az euromediterrán partnerség és az európai szomszédságpolitika keretében szoros gazdasági és pénzügyi együttmőködést alakított ki földközi-tengeri partnereivel egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása érdekében. 1
A kis- és középvállalkozások földközi-tengeri térségben játszott szerepérıl szóló megjegyzés, amelyet az Aston Centre for Europe készített az ECOTER és az ARLEM bizottság tagjainak.
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-3Az euromediterrán partnerség keretén belüli ipari együttmőködés célja az Európai Unió és földközi-tengeri partnerei közötti közös jóléti térség megteremtése. Európa és a földközi-tengeri térség ipari miniszterei kétévente ülést tartanak, hogy megvitassák az elért haladást, meghatározzák a jövıbeli prioritásokat és elfogadják a következı két évre szóló munkaprogramjukat. Az ipari miniszterek Casertán tartott 2004. évi konferenciáján2 több kezdeményezést fogadtak el, fıképp az euromediterrán vállalkozási chartát 3 , amelynek célja a magánszektor fejlesztésének ösztönzése és a befektetéseknek kedvezı környezet kialakítása a gazdasági fejlıdés támogatása érdekében. Az Európai Bizottság 2011 tavaszán, az arab tavasz eseményeire válaszul a földközi-tengeri térségnek szóló kisvállalkozói intézkedéscsomag (small business act) létrehozását javasolta a vállalkozókészség támogatása és a gazdaságok fellendítése érdekében. Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) a földközi-tengeri vállalkozásfejlesztési kezdeményezést nevezte meg hat prioritása egyikeként, amelynek célja a kkv-k támogatása a vállalkozások igényeinek értékelése, a politikai megoldások meghatározása és ezen egységek forrásokkal – technikai segítségnyújtás és pénzügyi eszközök formájában – történı ellátása révén4. Ez fontos lépést jelent, mivel a kkv-k támogatása elsı alkalommal szerepel kifejezetten a földközi-tengeri együttmőködés prioritásai között. Az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP) révén, és az európai szomszédságpolitikával összhangban, az Európai Befektetési Bank (EBB) célja a földközi-tengeri partnerországok abban való támogatása, hogy szembe tudjanak nézni a gazdasági és társadalmi modernizáció és a regionális integráció kihívásaival, magánszektorbeli projektek finanszírozása révén, legyen szó akár helyi kezdeményezésekrıl vagy közvetlen külföldi befektetésekrıl. A FEMIP ehhez kölcsönöket, magán-hozzájárulásokat és technikai segítséget bocsát számos esetben a kkv-k rendelkezésére. Az UMT hat kiemelt fontosságú kezdeményezése közül háromnak szintén támogatja a megvalósítását.5 A Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a Földközi-tenger déli partján fekvı országok nagy részében aktív szerepet tölt be a kormányzáshoz kapcsolódó kezdeményezése, valamint a Közel-Kelet és az Észak-Afrika (MENA-régió) fejlıdését támogató befektetések révén. E kezdeményezések egyik legfıbb része a kkv-k támogatása. Az OECD feladata mőszaki segítség nyújtása a régió kormányai számára. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) fıként a magánszektorban tevékenykedı vállalatokba fektet be huszonkilenc országban, Közép-Európától egészen Közép-Ázsiáig. A 2 3 4 5
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/international/files/f1960quar_fr.pdf. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/international/files/euromedcharterf1949_fr.pdf. http://www.eu2008.fr/webdav/site/PFUE/shared/import/07/0713_declaration_de_paris/Declatation _du_sommet_de _Paris_pour_la_Mediterranee-FR.pdf. http://www.eib.org/projects/regions/med/index.htm?lang=fr.
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-4mikrovállalkozásokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat támogató stratégiával rendelkezik. Az arab tavasz eseményeit követıen az EBRD kormányzótanácsa úgy határozott, hogy kiterjeszti mőveleteit a földközi-tengeri térség déli és keleti országaira. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank-csoport tagja fenntartható magánberuházásokat ígér a fejlıdı országokban. Az IFC a földközi-tengeri térség minden országában aktív és két milliárd amerikai dollár körüli pénzügyi kerettel rendelkezik. A magánvállalkozásokat támogatja, gyakran a kkv-k szintjén.6 Az „Invest in Med” egy Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek célja az európai befektetések ösztönzése a földközi-tengeri térségben. A legfıbb célkitőzések a közvetlen külföldi befektetések és a kereskedelmi áramlások növelése, a Földközi-tenger három partján fenntartható partnerségek kialakítása, valamint az európai és a földközi-tengeri állami és magánszervezetek gazdasági együttmőködési hálózatba való szervezése új modelljének alkalmazása. A kkv-k fejlesztése fontos eleme az „Invest in Med” programnak.7 A földközi-tengeri térség kkv-i fejlesztésének kihívásai Fontos szerepe ellenére a kkv-k szektora általában nem eléggé fejlett a földközi-tengeri térség déli és keleti részén. Noha léteznek bizonyos eltérések az egyes országok között, a kkv-k fejlıdésének több korlátja ugyanaz. A gazdasági struktúra a régió számos országában erısen a nagyvállalkozásokra irányul: vagy nagy állami vállalatokra és az államigazgatásra, vagy pedig az energetikai, petrokémiai, bányászati, élelmiszeripari, ingatlanügyi vagy idegenforgalmi ágazatokban mőködı nagy magánvállalkozásokra. A kkv-k többnyire a gazdaság alacsony vagy közepes technológiaszinttel rendelkezı részét alkotják, és általában gyenge termelékenységgel rendelkeznek. A kkv-k piacra lépési lehetıségeit egyébként számos iparágban gyakran korlátozzák a monopolista piaci struktúrák, amelyek fékezik a tevékenységüket.8 A földközi-tengeri medence nagy részében a kkv-szektor kis mérete fıleg arra vezethetı vissza, hogy a régió elıtt álló kihívások egyben azok a tényezık is, amelyek a kkv-k piaci belépését és fejlıdését nagy mértékben akadályozzák. Általánosságban véve a vállalkozások környezete kedvezıtlen a földközi-tengeri térségben. A pénzügyi forrásokhoz – mind a nemzeti, mind a nemzetközi hitelekhez – való hozzáférés az egyik legjelentısebb gátló tényezı a kkv-k – köztük különösen a leginkább innovatívak – létrehozása, túlélése és növekedése elıtt. Egy másik kihívás a közigazgatási szervekhez és a gyakran elégtelenül képzett köztisztviselıkhöz, a túlzott adminisztratív terhekhez és gyakran az átláthatóság hiányához kapcsolódik. Ezen túlmenıen az alapvetı infrastruktúrák, mint például az utak, a telekommunikáció, 6 7 8
http://www.ifc.org/french http://www.invest-in-med.eu/fr/le-projet-invest-in-med-2.html. A kis- és középvállalkozások földközi-tengeri térségben játszott szerepérıl szóló megjegyzés, amelyet az Aston Centre for Europe készített az ECOTER és az ARLEM bizottság tagjainak, 13. o.; CEPS Policy Brief, 239. sz., 2011. március 25., kiadja: Rym Ayadi és Antonio Fanelli: A mikro-, kis- és középvállalkozások euromediterrán támogatásának új kerete – Az Mediterrán Térségért létrehozott Unió szerepe, 2. o.
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-5valamint a villamosenergia- és a víz-elosztó hálózatok gyenge minısége hatására az ilyen infrastruktúráktól függı projektekbe való magánbefektetések alacsony nyereséget hoznak.9 A gazdasági és pénzügyi válság tovább súlyosbítja a kkv-k nehézségeit, egyrészt mivel a finanszírozás biztosítása még nehezebbé vált, másrészt pedig mivel az áruk és szolgáltatások iránti igény drámai mértékő csökkenéséhez vezetett. A kkv-k általában véve több okból is sebezhetıbbek a válságos idıszakokban. Egyrészt nehéz a méretüket csökkenteni, mivel már így is kisméretőek. Másrészt pedig finanszírozási struktúrájuk kevésbé stabil, és gyakran rajtuk csapódnak le a nagyvállalkozások nehézségeinek következményei. A területi önkormányzatok és a kkv-k fejlesztése A regionális és helyi hatóságok rendkívül fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások ágazatának fejlesztésében, a területi szintő gazdasági fejlıdés pedig ugyanakkor segít az irányítás javításában. Fontos emlékeztetni arra, hogy a nemzeti gazdaságok versenyképessége gyakran földrajzilag körülhatárolt – tehát regionális vagy helyi – övezeteken alapul, melyek viszont számos kkv-ból állnak.10 Ezek az „ipari központok” kiemelik a vállalkozói szellem és a kkv-k jelentıségét helyi és regionális szinten, és rendkívül fontos növelni az interakciót és az együttmőködést a területi önkormányzatok és a kkv-k között. A mediterrán térség területi igazgatási szervei jobban fel tudnák mérni, hogy bizonyos tényezık hogyan segíthetik a gazdasági növekedés ösztönzését. Például az ipari központok fejlesztése számos elınnyel jár, így a vállalkozások jobban hozzájuthatnak a képzett munkaerıhöz és a versenyképes beszállítókhoz, megerısödik a kapcsolat és a kiegészítı jelleg a termelés különbözı szakaszaihoz tartozó ágazatok között, könnyebb a hozzáférés az egyedi tájékoztatáshoz, illetve a finanszírozási és sajáttıke-forrásokhoz, lazulnak a koordináció és a tájékoztatás aszimmetriájához kapcsolódó kötöttségek, valamint az ipari központ által generált jelentıs keresletnek köszönhetıen könnyebbé válik a hozzáférés a közszolgáltatásokhoz.11 Ugyanakkor a gazdasági fejlıdés regionális és helyi szinten segítheti a területi önkormányzatok minıségének és hatékonyságának javítását, mivel a kkv-k tevékenységének magasabb szintje növeli a keresletet a jobb irányítás iránt, és ösztönzi a helyi közszolgáltatások nyújtását. Ily módon, jóllehet a területi önkormányzatoknak szerepük van a kkv-k fejlesztésének ösztönzésében fejlıdésük kezdeti szakaszaiban, sikerük ezt követıen azt eredményezi, hogy a változás közvetítıjébıl a változás tárgyává válnak.
9 10 11
A kis- és középvállalkozások földközi-tengeri térségben játszott szerepérıl szóló megjegyzés, amelyet az Aston Centre for Europe készített az ECOTER és az ARLEM bizottság tagjainak. Például Olaszország specializációja a bırbıl készült divatcikkekben elsısorban egy olyan iparra támaszkodik, mely Toszkánában koncentrálódik. A kis- és középvállalkozások földközi-tengeri térségben játszott szerepérıl szóló feljegyzés, amelyet az Aston Centre for Europe készített az ECOTER bizottság és az ARLEM tagjai részére, 15–16. o.
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-6A sikeres helyi és regionális fejlesztés ezeken a folyamatokon keresztül járul hozzá a társadalmi kohézió erısítéséhez, munkahelyeket teremtve és javítva a közigazgatás minıségét. 12 A területi önkormányzatok e fontos szerepe ellenére a kkv-k fejlesztését célzó kezdeményezések többsége nemzeti szintő végrehajtáson alapul, figyelmen kívül hagyva a regionális és helyi hatóságok szerepét. Emellett, ha vannak is helyi és regionális kezdeményezések, azok hatékonyságát korlátozzák a szőkös adminisztratív kapacitások úgy a finanszírozás, mint a humán erıforrások tekintetében. Következésképpen nagyobb jelentıséget kell, hogy kapjanak a területi önkormányzatok tevékenységei, melyek a vállalkozói kedv, illetve a kkv-k létrehozásának ösztönzésére irányulnak. Ugyanakkor elengedhetetlen a kkv-k számára kedvezı környezet megteremtéséhez szükséges eszközök biztosítása. 13 Ajánlások A kkv-k gazdasági és társadalmi fejlıdésben játszott fontos szerepe tudatában az ARLEM:
1. hangsúlyozza a kkv-k jelentıségét a gazdasági fejlesztés és az innováció, a társadalmi kohézió, a munkahelyteremtés és a területfejlesztés szempontjából; megállapítja, hogy e fontos szerep ellenére a kkv-k szektora nem eléggé fejlett a földközi-tengeri térségben; 2. kéri az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) tagállamait, a befektetıket, az UMT-t, az Európai Bizottságot és az ARLEM tagjait, hogy a kkv-k fejlesztését kiemelt helyen kezeljék;
3. hangsúlyozza, hogy hosszú távú stratégiát kell elfogadni a kkv-k mint az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzıinek fejlesztésével kapcsolatban; koordinált megközelítést sürget az összes érintett szereplı között, és hangsúlyozza a vállalkozók és a civil társadalom bevonásának szükségességét;
4. hangsúlyozza, hogy egységesíteni kell a törvényeket, illetve biztosítani kell a kis- és középvállalkozásokra értelmezését;
vonatkozó
koncepciók
és
fogalommeghatározások
egységes
5. üdvözli az euromediterrán vállalkozási charta keretében tett elırelépéseket; azonban megjegyzi, hogy abban nem esik szó a kkv-k fejlesztésének néhány fontosabb pontjáról, köztük a nık és a fiatal vállalkozók, illetve az induló vállalkozások támogatásáról vagy a kkvk számára nyújtott külsı finanszírozásról;
6. következésképpen kéri, hogy e szempontok figyelembevételével vizsgálják felül az euromediterrán vállalkozási chartát; javasolja továbbá, hogy történjen utalás az információs társadalom mint a növekedés és a társadalmi-gazdasági fejlıdés motorja, illetve a kkv-k 12 13
Uo., 16. oldal. Uo.
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-7számára kedvezıbb környezet megteremtıje által kínált lehetıségekre; a charta emellett az erıs európai hálózatoknak és a technológiai piacoknak köszönhetıen ösztönözhetné a technológiaátadást nemzeti és regionális szinten;
7. emlékeztet arra, hogy személyre szabott megközelítést kell elfogadni, mely tekintetbe tudja venni az egyes országok és régiók sajátosságait; 8. ösztönzi azokat az intézkedéseket, amelyek lehetıvé tennék a kkv-k számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést, illetve amelyek tökéletesítenék a pénzügyi infrastruktúrákat és csökkentenék a nemzetközi piacra való lépés elıtt álló akadályokat;
9. kéri a hatóságokat, hogy csökkentsék az adminisztratív korlátokat és költségeket, ösztönözzék az elektronikus adminisztratív eszközök használatát, teremtsék meg az egyablakos tájékoztatást az adminisztratív szabályokkal és rendeletekkel kapcsolatban, helyezzék a hangsúlyt az átláthatóságra, tökéletesítsék az infrastruktúrákat, valamint ruházzanak be a vállalkozók képzésébe;
10. javasolja az UMT tagállamainak, hogy hozzanak létre a kkv-kat fejlesztı ügynökségeket, valamint helyi fejlesztési ügynökségeket. Ezek az ügynökségek stratégiák elindítását tehetnék lehetıvé a kkv-k fejlesztésére, ösztönözhetnék a technológia átadását a kkv-k felé, tanácsokat szolgáltathatnának, vállalati inkubátorházakat hozhatnának létre, bátoríthatnák a tapasztalatés információcserét megkönnyítı hálózatba szervezést, valamint megerısíthetnék azok kapacitásait. Javasolja továbbá, hogy a Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetsége (EURADA) mintájára szervezzék hálózatba a fejlesztési ügynökségeket a partnerországokban; 11. ösztönzi azt, hogy a Földközi-tenger mindkét partvidékén a kkv-k közvetítıi ügynökségei hatékony projektek és testvérvárosi kapcsolatok beindítása révén osszák meg tapasztalataikat egymás között; 12. hangsúlyozza, hogy fontos a vállalkozói társadalom és a vállalkozói kultúra elımozdítása a Földközi-tenger déli részén, a vállalkozók szakértelmének kialakítása – elsısorban oktatás és képzés révén –, valamint az innováció és a kreativitás ösztönzése; 13. felveti egy „Mediterrán Vállalkozási Díj” létrehozásának gondolatát az „Európai Vállalkozási Díj”14 mintájára, mely a vállalkozói szellem és a kisvállalkozások nemzeti, regionális és helyi szintő elımozdítására irányuló kezdeményezések meghatározását és díjazását célozza;
14. kéri a kkv-k elımozdításában érdekelt összes szereplıt, hogy ösztönözzék a vállalkozói kedvet a fiatalok körében, akik a Földközi-tenger déli országai népességének nagy részét alkotják, és akikben hatalmas potenciál rejlik. Ez segítheti a fiatal munkanélküliek munkaerıpiachoz való hozzáférését is; 14
Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Fıigazgatósága szervezésében – http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/bestpractices/european-enterprise-awards/index_hu.htm
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-8-
15. támogatja a nıi vállalkozói kedv vetületének beépítését a kkv-kkal kapcsolatos összes politika megfogalmazásába; továbbá javasolja a nıi vállalkozók hálózatba szervezésének támogatását;
16. elıtérbe helyezi egy mediterrán beruházási bank létrehozásának gondolatát, melynek célja a Földközi-tenger déli partján fekvı országok reformtörekvéseinek támogatása; kívánatos, hogy egy ilyen bank biztosítson forrásokat a decentralizáció és a területi önkormányzatok tevékenységei számára; 17. üdvözli az Európai Unió által az arab tavaszra válaszul indított, a 2011 és 2013 közötti idıszakra szóló, 350 millió euró összegő SPRING programot15 (a partnerség, a reform és az inkluzív növekedés támogatása), és elsısorban a következı célkitőzéseket: a vállalkozások szabályozási keretének javítása, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számának növelése, valamint a belsı gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése;16
18. hangsúlyozza a helyi és regionális hatóságok fontos szerepét a kkv-k fejlesztésének elımozdításában, mely szerep eltér a nemzeti adminisztrációk szerepétıl, és kiegészíti azt. Következésképpen kéri a nemzeti hatóságokat, hogy erısítsék meg a területi önkormányzatok pénzügyi és adminisztratív kapacitását;
19. emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális szintő gazdasági fejlesztés hozzájárul a területi önkormányzatok hatékonyságának és minıségének javításához, valamint növeli az igényt a jobb irányítás iránt; 20. hangsúlyozza az ARLEM közvetítıi és koordinátori szerepét a földközi-tengeri térség területi önkormányzatai, a regionális és helyi fejlesztési ügynökségek, az Unió a Mediterrán Térségért, az Európai Bizottság, a befektetık és a kutatóintézetek között; 21. javasolja, hogy szervezzenek regionális és nemzetközi fórumokat, melyek kiemelik a területi önkormányzatok szerepét a kis- és középvállalkozások fejlesztésének megvalósításában, és elımozdítják a jó kormányzást;
22. kéri tagjait és azok adminisztratív szervezeteit, hogy vegyék igénybe a TAIEX (Technical Assistance and Information Exchange Instrument) és a Twinning (testvérvárosi kapcsolat) elnevezéső programokat, melyek egy adott partnerország közigazgatása és az Európai Unió egyik tagállamának megfelelı intézménye közötti együttmőködés eszközei, és a szomszédos országok intézményeinek tökéletesítését és korszerősítését célozzák;
15 16
Support to Partnership, Reform and Inclusive Growth http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/636&format=HTML&aged=0&language=EN&gui Language=en
CdR 378/2011 rev. 1
.../...
-9-
23. kéri a Földközi tenger mindkét partvidékének területi önkormányzatait, hogy az egyenlı elbánás politikáját alkalmazzák a kkv-kkal kapcsolatban az általános érdekő szolgáltatásokra vonatkozó szerzıdések megkötésekor; 24. kéri társelnökeit, hogy e jelentést juttassák el az Unió a Mediterrán Térségért elnökségének és fıtitkárának, az Európai Tanács elnökének, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, valamint az Európai Unió különbözı intézetei és szervei elnökeinek. * *
CdR 378/2011 rev. 1
*
.../...
- 10 MELLÉKLET – ARLEM tagjaitól kapott hozzájárulások listája −
Murcia régió (Spanyolország)
−
Uszka városa (Magyarország)
−
Constantine tartomány (Algéria) _____________
CdR 378/2011 rev. 1
