BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány
A kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségei Nógrád megyében, különös tekintettel a Mikrohitel Programban való részvételre
Készítette: Lotharidesz Veronika
Budapest, 2008
1
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS .............................................................................................................. 4. 2. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENTŐSÉGE ...................................... 6. 2.1. A mikro-, kis- és középvállalkozások definíciója............................................. 6. 2.2
A kkv-k gazdaságban betöltött szerepe ............................................................ 7.
3. NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI ....................... 10. 3.1. Természeti adottságok ..................................................................................... 10. 3.2. Településhálózat .............................................................................................. 11. 3.3. Fejlettségbeli eltérések..................................................................................... 14. 3.4. Infrastruktúra ................................................................................................... 15. 3.5. Versenyképesség.............................................................................................. 17. 3.5.1. GDP ....................................................................................................... 17. 3.5.2. Foglalkoztatottság.................................................................................. 19. 3.5.3. Munkanélküliség.................................................................................... 21. 3.6. Humán erőforrás ............................................................................................. 23. 3.6.1. Munkaerő-kínálat................................................................................... 23. 3.6.2. Kutatás-fejlesztés ................................................................................... 26. 3.7. Fejlesztési tengelyek ....................................................................................... 29. 3.7.1. A problémák körforgása ........................................................................ 32. 3.8. Vállalkozói környezet ..................................................................................... 35. 3.8.1. A lemaradás kezdete .............................................................................. 35. 3.8.2. Ipari parkok............................................................................................ 36. 3.8.3. A régió vállalkozásai ............................................................................. 37. 3.8.4. Nagyvállalat vs. Kényszervállalkozás ................................................... 40. 3.8.5. Nógrád megye vállalatait érintő problémák........................................... 42.
2
4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS NÓGRÁD MEGYÉBEN...................................... 45. 4.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ................................................. 45. 4.2. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány................... 47. 4.2.1. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége....................................................................................... 47. 4.3. A Mikrohitel Program..................................................................................... 51. 4.3.1. A Mikrohitel kondíciói .......................................................................... 52. 4.3.2. A Mikrohitel Program története............................................................. 54. 4.3.3. A Mikrohitel Program Nógrád megyében ............................................. 57. 4.3.3.1. SWOT-analízis............................................................................. 57. 4.3.3.2. Mikrohitel Program kvantitatív eredményei................................ 60. 5. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................ 70. 1. MELLÉKLET............................................................................................................ 73. 2. MELLÉKLET............................................................................................................ 74. 3. MELLÉKLET............................................................................................................ 76. TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK.............................................................................. 77. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................ 79.
3
1. Bevezetés Főiskolai tanulmányaim során számos alkalommal találkoztam azzal a kijelentéssel, hogy a kis- és középvállalkozások jelentik a fejlődés motorjait, ugyanakkor tisztában vagyok e réteg finanszírozásának nehézségeivel is. Dolgozatom megírásakor arra voltam kíváncsi, hogy egy viszonylag elmaradott térségben, mint amilyen például Nógrád megye, milyen gazdasági körülményekkel, környezettel kell szembenézniük a vállalkozásoknak, és honnan, milyen forrásokból számíthatnak segítségre finanszírozási problémáik megoldásakor. Dolgozatomon ez a két szál fut végig. Szécsényi lakos révén többé-kevésbé tisztában vagyok a Nógrád megyét érintő problémákkal, és ugyanakkor a térségben rejlő lehetőségekkel is. Részletesen foglalkozom a megye jelenlegi gazdasági helyzetére kiható sajátosságokkal. Ilyen például földrajzi elhelyezkedése, amely nagyban befolyásolja az egyes kistérségek felzárkózásának sebességét, a helyi vállalkozások versenyképessége, illetve a térség felkészültsége a hazai, illetve külföldi tőkeerős vállalkozások fogadására. Emellett rendkívül fontosnak tartom még a helyi munkaerő jellemzőit, hiszen a fejlődés nem alapozható a szakképzetlen munkanélküli tömegekre, akik sok esetben már nem is hajlandók újból megjelenni a munkaerőpiacon, az állam szociális segélyeire bízva magukat és családjukat. Ezzel egyidejűleg jelentős hátrányt szenved a térség a képzett fiatalok elvándorlása miatt, amely folyamat egy „ördögi körhöz” vezet. A fiatalok nem maradnak a vidéken, mivel rendkívül kevés a számukra vonzó munkalehetőség és alacsonyak a bérek, holott ők lennének azok, akik talán változtathatnának a helyzeten. A kiábrándító helyzet ismeretében felvetődött bennem a kérdés, hogy mi jelenthet kiutat, hatékony segítséget a helyi vállalkozások számára. A vállalkozásokat országos viszonylatban vizsgálva is elmondható, hogy számukat tekintve a mikro- és kisvállalkozások hatalmas túlsúlyban vannak, míg jövedelemtermelés tekintetében ez
4
már sokkal kevésbé érzékelhető. Közöttük sokan vannak, akik likviditási gondokkal küzdenek, nem tudnak kereskedelmi banki hitelhez jutni, mivel nem tudnak megfelelni a bankok által előírt igen szigorú feltételeknek. Erre a problémára kínál megoldást a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Mikrohitel Programmal. Dolgozatomban elsősorban a Nógrád megyei eredményekre voltam kíváncsi; arra, hogy a helyi különösen nehéz helyzetben lévő vállalkozások a gyakorlatban tudnak-e élni ezzel a finanszírozási forrással, illetve arra, hogy maga a Nógrád megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mennyire hatékonyan tudja koordinálni ennek a vállalkozói rétegnek, illetve ezen keresztül közvetetten az egész megyének a felzárkóztatását. Hiszen minden egyes kedvezményes hitel hozzájárul a megye GDPjének növekedéséhez, az életszínvonal javításához. A kezdeti vagy korai életszakaszban lévő vállalkozásoknak kell a legtöbb nehézséggel szembenézniük, azonban az ún. „de minimis” támogatásként nyújtott hitelnek köszönhetően az eleinte tőkehiányos, de egyébként hosszú távon életképes vállalkozások megmenthetők a megszűnéstől, fejlődésük felgyorsítható. Így ezek idővel ténylegesen a fejlődés motorjaivá válhatnak.
5
2. A kis- és középvállalkozások jelentősége 2.1.
A mikro-, kis- és középvállalkozások definíciója
A dolgozat elején fontosnak tartom tisztázni, mit is jelent pontosan a kis- és középvállalkozás meghatározás. „Vállalkozásnak tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szervezetet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett termelést (jövedelemtermelést) végez”1. Jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a alapján soroljuk be a vállalkozásokat a következő kategóriákba: a) Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, melynek − Összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és − Éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg. b) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, melynek − Összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és − Éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
mérlegfőösszege
legfeljebb
5
millió
eurónak
megfelelő
forintösszeg. c) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, melynek − Összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és − Éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
mérlegfőösszege
legfeljebb
5
millió
eurónak
megfelelő
forintösszeg.
1
http://www.gkm.gov.hu/data/cms1392992/kkv_0506.pdf, letöltés ideje: 2007. 11. 16. 19:36.
6
Egy vállalkozás akkor minősül KKV-nak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy az 1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
2.2
A kkv-k gazdaságban betöltött szerepe
Hazánkban a vállalkozások száma a rendszerváltást követően emelkedett meg drasztikusan.
Korábban
Magyarországon
a
az
állami
meghatározók.
tulajdonban A
90-es
lévő
években
nagyvállalatok azonban
az
voltak
addig
a
nagyvállalatoknál alkalmazottak egy része elvesztette addigi munkahelyét, vagy a leépítések miatt vagy a vállalkozás csődje miatt. Ekkor nagyon sokan döntöttek saját vállalkozás alapítása mellett, ún. „kényszervállalkozókká” váltak. Ennek magyarázata nem csak abban rejlik, hogy az emberek nem, vagy csak nagyon nehezen kaptak máshol munkát, hanem az állami ösztönzés is jelentős szerepet kapott benne. A vezetés ugyanis ebben az átmeneti időszakban az újonnan alakuló vállalkozások megsegítésére létrehozta a „Start” és az „Egzisztencia hiteleket”. A konstrukciók célja kifejezetten a kezdeti életszakaszban lévő mikrovállalkozások támogatása volt. Többek között ezeknek a rendkívül előnyős finanszírozási forrásoknak köszönhetően jelentősen növekedett a hazai mikrovállalkozások száma, illetve növekedett életképességük. Az általam vizsgált Mikrohitel Program sok szempontból hasonlóságot mutat az egykori konstrukciókkal. Elsődleges célkitűzése, kedvezményes volta, gazdaságélénkítő hatásai mind a Start hitellel állítják párhuzamba. A kis- és középvállalkozások előnyeit és hátrányait számításba véve feltárulnak azok a tényezők, amelyek miatt szükségszerű e
vállalkozói
réteg a
támogatása.
Egyik
jelentős pozitív
tulajdonságuk a
nagyvállalatokkal szemben, hogy minél kisebb méretű egy vállalkozás annál könnyebben, gyorsabban tud alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz. Ezek a vállalkozások mind munkaidejüket, munkarendjüket, mind kapcsolatrendszerüket tekintve sokkal rugalmasabbak, kevésbé bürokratizáltak. Egy kisvállalkozás sokkal nagyobb függetlenséget élvez, mint például egy multinacionális nagyvállalat, amely
7
esetében az egyes leányvállalatok vagy alkalmazottak sokkal nagyobb körnek tartoznak elszámolással, illetve függnek attól. Ezzel szemben minél kisebb egy vállalkozás valószínűleg annál szűkebb profillal rendelkezik, ezzel egyidejűleg annál nagyobb kockázatnak van kitéve. Tevékenysége diverzifikálásához, egy-egy új szolgáltatás, termék kifejlesztéséhez, bevezetéséhez jelentős pénzösszegekre van szüksége, amit az esetek többségében valamilyen
külső
forrásból
kell,
vagy
kellene,
megszereznie,
csakhogy
a
mikrovállalkozások többsége alkalmatlan a kereskedelmi bankok által állított meglehetősen szigorú feltételek teljesítésére. Az a csoport, akik alkalmasak lennének, viszont gyakran azért nem jut hitelhez, mert viszonylag kis összegre lenne szüksége, így a kereskedelmi bankoknak a hitelezési magas fajlagos költsége miatt nem éri meg anyagilag e réteg finanszírozása. Továbbá a mikrovállalkozások meglehetősen nagy kockázatot jelentenek a bankok számára, tehát maga a kockázati felár teszi a hitelt a mikrovállalkozások számára elérhetetlenné. Magyarországon 2006-ban összesen 1,2 millió regisztrált vállalkozás működött, ez közel 25 ezerrel kevesebb, mint előző évben. A vállalkozásoknak 57%-a volt egyéni, és 43%-a társas vállalkozás. E kettő arányát az elmúlt években az egyéni vállalkozások számának fokozatos csökkenése jellemezte, ebből kifolyólag elmondható, hogy a társas vállalkozások száma növekedett. 1. táblázat: Az adóbevallást benyújtó kettős könyvvitelű vállalkozások megoszlása a foglalkoztatott létszám kategóriái szerint (%) 2001
2002
2003
2004
2005
0-1 fő
52
50,6
46,5
48,7
48,5
2-9 fő
37,6
38,7
41,5
40,3
40,4
8,3
8,7
9,7
8,9
9,1
97,9
98
97,7
97,9
98
1,8
1,7
1,9
1,7
1,7
99,7
99,7
99,6
99,7
99,7
250 fő felett
0,4
0,3
0,4
0,3
0,3
Összesen
100
100
100
100
100
10-49 fő MKV összesen 50-249 fő KKV összesen
Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/cms1392992/kkv_0506.pdf, letöltés ideje: 2007. 11. 16. 19:36
8
A vállalkozásokat létszám-kategóriánként vizsgálva, a mikrovállalkozások jelentős túlsúlya figyelhető meg: a vállalkozások 96%-a számít mikrovállalkozásnak, a kisvállalkozásokkal együtt arányuk meghaladja a 99%-ot is, és számuk egyre növekszik. Míg a GDP-hez sokkal nagyobb arányban hozzájáruló nagyvállalatok aránya mindössze 0,3%. A mikrovállalkozások az imént említett számukhoz képest a foglalkoztatásban azonban jóval kisebb hangsúllyal vesznek részt, az összes munkavállalónak mindössze 44,9% áll valamelyik mikrovállalkozásnál alkalmazásban (1. melléklet). Ezzel szemben a nagyvállalatok a munkavállalók csaknem 34%-át foglalkoztatják, ami igen jelentős érték, ha figyelembe vesszük alacsony részesedésüket a hazai vállalkozások között. Ezen számok alapján elmondható, hogy a magyar vállalatok csaknem 90%-a tartozik abba a kategóriába, amely igénybe veheti a Mikrohitel konstrukciót. A hitel jelentősége éppen ezért nem az igénylehető hitelösszegben vagy a kedvezményes kamatozásban rejlik, igaz ezek is rendkívül lényegesek, hanem abban, hogy így nagyon sok hazai vállalkozás juthat pótlólagos forráshoz. Olyan széles tábort érint, ami mindenképpen figyelmet érdemel. Különösen hasznos lehet ez egy olyan térségében az országnak, ahol a vállalkozóknak az átlagosnál valamivel nehezebb körülményekkel kell szembenézniük.
9
3. Nógrád megye társadalmi, gazdasági jellemzői 3.1.
Természeti adottságok
Nógrád megye hazánk észak-keleti részén helyezkedik el. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról pedig Pest megye határolja. Hazánk legkisebb megyéje, területe 2 544 km2, Magyarország területének mindössze 2,7%-a. A megye az Észak-Magyarországi régió része, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett. Ennek elsősorban az Európai Uniós NUTS II-es területi felosztás szempontjából van jelentősége. A régió az Európai Unió terminológiája szerint a hátrányos helyzetű, ennél fogva a fokozottabban támogatott területek közé tartozik. Elemzésemben is végig meghatározó marad ez a vonal, igyekszem felhívni a figyelmet a megye, valamint a régió kapcsolatára, a jellemző eltérésekre, sajátosságokra, illetve fontosnak tartom kiemelni Nógrád megye régión belül betöltött gazdasági társadalmi szerepét. Nógrád megye domborzata igen változatos, ezen a vidéken találkoznak a Mátra, a Börzsöny, a Cserhát, valamint a Karancs-Medves vonulatai. A megye lakossága 213 ezer fő, népsűrűsége 85 fő/km2, amely alulmarad az országos átlagon. Ezt az értéket a régió népessége is túlszárnyalja, igaz nem sokkal (95 fő/km2), ami elsősorban BorsodAbaúj-Zemplén megye népességi adatainak köszönhető, hiszen az itteni dinamikusan fejlődő, gyorsan iparosodó területek vonzzák a munkaerőt, nem csak a környékbeli településekből, hanem például Nógrád megyéből is. Már ez az adat is utal a megye kevésbé kedvező megítélésére, életszínvonalára. Ráadásul jelentős szóródás figyelhető meg, ha összehasonlítjuk a megye városaira és egyre inkább elnéptelenedő falvaira jellemző adatokat. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül az építőanyagban való gazdagsága, valamint lignittelepei emelhetők ki. A terület jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrások
10
bővítik, amelyek nagy része egyáltalán nem vagy (például Sóshartyánban vagy Ráróspusztán) csak csekély mértékben került kiaknázásra. A megye területén található a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy része, valamint olyan kulturális jelentőségű települések, mint a világörökség részévé választott Hollókő vagy az őskori leleteiről híres Ipolytarnóc. 1. ábra: Nógrád megye és kistérségei
Forrás: http://www.nograd.hu/terkep.html, letöltés ideje: 2008. március 18. 16:56.
3.2.
Településhálózat
Az Észak-magyarországi régióban összesen 605 település található, melyből 39 város, ebből öt található a Miskolci kistérségben, ami alátámasztja a népesség koncentrációjára vonatkozó korábbi állításomat. Országos viszonylatban az Északmagyarországi régióban a legalacsonyabb a városi lakosság aránya, a régió lakosságának (2007-es adatok alapján: 1 845 665 fő) kevesebb, mint a fele él a városokban. Nógrád megyében ezek az arányok még nagyobb eltolódást mutatnak. A
11
megye 174 településéből, mindössze hat sorolható a városok közé: a megyeszékhely, Salgótarján, valamint Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság és Szécsény. Természetesen város és város között is jelentős eltérések mutatkoznak a megyén, valamint a régión belül is. Ahogy térben távolodunk a megyeszékhelytől, úgy lesznek a városok egyre kisebbek, a lakosság életszínvonala egyre alacsonyabb. A megyeszékhely és a közepes méretű városok (Balassagyarmat és Rétség) jelentik a térség fejlesztési tengelyeit, jelentős gazdasági és szolgáltató központok, itt koncentrálódik a tőke, a vállalkozások nagy része, illetve a képzett munkaerő. Ebből kifolyólag a térségben igen nagy az „ingázók” aránya, mivel a magas ingatlanárak, bérleti díjak miatt az emberek nagy része nem tudja elhagyni falusi otthonát, de a jobb megélhetés reményében és a kevés helyi munkalehetőség miatt mégis a nagyobb városokban keres munkát. Azok a közepes városok, melyek a nagyvárosok által kijelölt fejlesztési tengelyekhez kapcsolódnak elegendő potenciállal rendelkeznek infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, a lakosság számára alapvető szolgáltatások biztosításához. Ezáltal képessé válnak a növekedési pólusokkal való együttműködésre, a helyi vállalkozások hatékonyabb fejlesztésére és a foglalkoztatás növelésére. Sokkal kevésbé szakadnak le a fejlődő területektől, ha egyáltalán leszakadnak, kevésbé súlyosan érintik őket az olyan problémák, mint munkanélküliség, elvándorlás, melyekkel a perifériára szorult településeknek jóformán napi szinten szembe kell nézniük. A kisvárosok, melyek az egyes kistérségek központi települései is, általában nem vagy hiányosan rendelkeznek valós városi funkcióval. E településeken fejletlen a vállalkozói infrastruktúra, nincsenek beépíthető iparterületek, alacsony színvonalúak a vállalkozásösztönző szolgáltatások, mindezek akadályai a munkahelyteremtésnek és a helyi vállalkozások fejlődésének. A szolgáltatások minősége sem kielégítő. E tényezők a települések szegénységéből következő rendezetlen települési környezettel együtt különösen a képezettebb, többnyire felsőfokú végzettségű fiatalokat késztetik elvándorlásra2.
2
Észak-magyarországi Operatív Program (http://www.norda.hu/norda/fajlok/eszakmagyarorszagi_operativ_program_2007-2013.pdf, letöltés ideje: 2007. 09. 13. 12:51)
12
Az egész régióra jellemező az aprófalvas településszerkezet. A kifejezés olyan falvakra utal, melyekben a népesség nem haladja meg az 500 főt. Regionális szinten az aprófalvak aránya 29%-a az észak-magyarországi településeknek, lakosságuk 3,6%-ot tesz ki (az országos átlag 2,8%). Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, vagyis Nógrád megye nagy részére is jellemzőek. Ezekben a falvakban egyaránt megfigyelhető a lakosság elöregedése, valamint elszegényedése. Többek közt ennek következtében a legtöbb ilyen településen már nem, hogy iskola, orvosi ellátás vagy postaszolgálat, de általában élelmiszerüzlet sincs. Nő viszont azokban a falvakban a lakosság, ahol zömében roma népesség él (pl. Sóshartyán, Magyargéc, Nógrádmegyer). A perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, illetve rossz szociális körülmények között él. A tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra készteti. A települések vonzerejét rontja a hiányos települési, környezetvédelmi célú infrastruktúra, a közösségi célú épületek leromlott állapota. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági,
üdülő,
egészségügyi
funkciók
megosztását,
a
települések
közti
együttműködést. Azon településeken, melyeket a bányászati, ipari tevékenység elkerült, szinte érintetlen a természeti környezet, turisztikai lehetőségeiket mégis rendkívül kis arányban használják ki. Az aprófalvak mellet megtalálhatóak még az úgynevezett zsáktelepülések is, amelyeknek az imént említett negatívumokon túl még azzal a hátránnyal is meg kell küzdeniük, hogy kívül rekedtek a közlekedési útvonalakon, így az ilyen jellegű szeparáció miatt nagyon kevés lehetőségük van a fejlődésre. Persze kivételek mindig adódnak, erre egy igen jó példa Hollókő, ami szintén a zsáktelepülések közé tartozik, mégis hagyományai megőrzésével, infrastruktúrájának fejlesztésével, valamint színes turisztikai programkínálattal rendkívül sok turistát vonz az év szinte minden szakában.
13
A megyében komoly problémát jelent a települések elhanyagolt állapota. Sok önkormányzat képtelen a felújításokat saját erejéből finanszírozni. Az uniós csatlakozást követően azonban a megpályázható forrásoknak köszönhetően számos város és falu központja újult meg. Ezeknek az építkezéseknek, felújításoknak jótékony hatása nem csak a munkahelyteremtés területén nyilvánul meg, hanem hosszabb távon is érezteti hatását, hiszen a megszépült városok sokkal vonzóbbak az odatelepülő vállalkozások vagy éppen a turisták számára, valamint a helyi lakosok számára is sokkal élhetőbbé válik a környezet, így megállítható, vagy legalábbis csökkenthető a népességfogyás.
3.3.
Fejlettségbeli eltérések
Az Észak-Magyarországi régió egészére jellemző, hogy a gazdasági-társadalmi különbségek az elmúlt évek során növekednek. A jó infrastruktúrával, kiaknázható erőforrásokkal rendelkező kistérségek fejlődése fokozatosan gyorsul, míg a fejlődésből eddig kimaradtak kilátásai egyre romlanak, egyre inkább a perifériára kerülnek: még meglévő iparuk leépül, lakosságuk elszegényedik. Ebből a „lefelé futó spirálból” már csak nagyon nehezen, hatékony fejlesztésekkel vagy külső közreműködéssel tudnak kikerülni. A régióban a leginkább problémás kistérségek közé tartoznak: Encs, Abaújhegyköz, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Bodrogköz, Szerencs, Ózd, Szécsény, Salgótarján, Bátonyterenye, Tokaj, Sárospatak3. Nógrád megye hat kistérségéből négy, Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó és Rétság, tartozik az ún. „felzárkózók” közé, míg a maradék kettőt, Szécsényt és Bátonyterenyét a stagnálók közé sorolták 2006-ban. Ennek oka elsősorban földrajzi elhelyezkedésükben keresendő. Ezek a területek ugyanis viszonylag távol esnek a régió gyorsan fejlődő vidékeitől, amelyek dinamizmusa általában pozitív hatással van a környező településekre is. Ilyen például Miskolc vagy Eger, vagy a vegyipari központok, Kazincbarcika és Tiszaújváros. A másik fejlődési lehetőséget az M3-as 3
Észak-magyarországi Operatív Program (http://www.norda.hu/norda/fajlok/eszakmagyarorszagi_operativ_program_2007-2013.pdf), letöltés ideje: 2007. szeptember 9. 15:26.
14
autópálya közelsége jelenti, amely többé-kevésbé még Pásztó térségében érzeteti pozitív hatását, de az északi területek ennek már nem élvezhetik előnyeit. A Balassagyarmati, de még inkább a Rétsági kistérség pedig a főváros viszonylagos közelségének köszönheti fejlődését. Az előbbi körülbelül 80 km-re fekszik Budapesttől a 22-es számú főúton, míg az utóbbi mindössze 60 km-re a 2-esen. Rétság ipari parkja az egyik legjelentősebb és leginkább kihasznált Nógrád megyében, ami amellett, hogy jelentős bevételi forrást jelent a város számára, hozzájárul a környékbeli munkanélküliség csökkentéséhez is.
3.4.
Infrastruktúra
A megye infrastrukturális jellemzése előtt először is célszerű magát a fogalmat tisztázni. Az infrastruktúra gyűjtőnév alatt értünk mindien olyan berendezést vagy hálózatot, amely szükséges az információközléshez vagy szállításhoz. Ez lehet szárazföldi, vízi vagy légi hálózat, víz- és energiaellátási rendszer, valamint ide tartozik még a távközlési hálózat is. Most elsősorban azon tényezőire koncentrálok, amelyek jelentős hatással lehetnek Nógrád megye jelenlegi gazdasági környezetére, további fejlődésére. A megye területének nagy része kiesik a nemzetközi forgalomból, sok esetben azonban az utak áteresztőképessége sem lenne megfelelő a XXI. század igényeinek. Az így perifériára szorult települések csak jóval kisebb volumennel képesek részt venni a régiós termelésben, illetve ezeken a területeken a vállalkozások száma szignifikánsan kevesebb, mint a gazdaságilag fejlett területeken, így például az M3-as autópálya közelében. Az autópálya megépültét követően jelentősen fellendült azoknak a térségeknek a gazdaság élete, melyek a közelében találhatóak, gondolok itt elsősorban a Pásztói kistérségre. Emellett ilyen szempontból érdekes még Bátonyterenye, amely a 21-es és 23-as utak kereszteződésénél fekszik. A város az elmúlt években viszonylag gyors fejlődésen ment keresztül, ipari parkja fellendült, az itteni vállalkozások száma 2006-ban 3%-kal növekedett. Ennek oka elsősorban kedvező fekvése. A 21-es főútnak
15
köszönhetően rajta keresztül halad a Szlovákiába irányuló észak-déli szállítási útvonal, a 23-as főútvonal révén pedig a kelet-nyugati forgalomba tud bekapcsolódni. A közút mellet a másik leggyakrabban használt közlekedési, szállítási mód a vasút. A periférián azonban vagy a sínek, berendezések elhanyagolt állapota teszi lehetetlenné ennek szállítási módozatnak a hatékony kihasználását, vagy gazdaságtalan működtetése. Példaként Nógrád megye egyik szlovák határ menti kisvárosa, Szécsény és Budapest közti vasúti összeköttetést szeretném megemlíteni. A város körülbelül 100 km-re fekszik a fővárostól, ha a távot vonattal kívánjuk megtenni (megtehetjük, hiszen, mint a megyében oly sok helyen, itt is van vasútállomás), hozzávetőleg 3-4 órát kell utazni (autóúton ez körülbelül egy-másfél óra). Ennyi idő alatt Budapestről akár Szegedre vagy Pécsre is leérhetünk. Ez az eset nem egyedülálló, a térségben sok település nem tudja kihasználni a vasút nyújtotta olcsó szállítási lehetőségeket, amelyek gazdasági előnyt jelentenének, jelenthetnének mind a helyi vállalkozásoknak működésükben, mind az önkormányzatoknak a külső vállalkozások vonzásában. Ez egy olyan tényező lehetne, amihez már nem kellene túl sok anyagi ráfordítás, hiszen a pálya sok-sok éve megépült. „Csupán” létre kéne hozni egy olyan hálózatot, rendszert, amelynek segítségével ez hatékonyan működtethető csúszások és órás várakozások nélkül. A Miskolc-Budapest gerinc már létezik és működik, a perifériára szorult településeknek meg kell találniuk a módját, hogy ehhez csatlakozzanak, vagy kiépítsenek egy új gerincet, amely például a Szlovákia felé tartó áru- és utasforgalmat lenne képest kezelni. A megyében nem adódik lehetőség a vízi közlekedésre, szállításra, a legnagyobb itteni folyó, az Ipoly is alkalmatlan a hajózásra. Ugyanígy a légi közlekedésben sem tud részt venni, és egyelőre nincs is esély arra, hogy ezek a feltételek megváltozzanak.
16
3.5
Versenyképesség
Napjainkban nagyon nagy jelentősége van a versenyképességnek, legyen szó akár vállalatról, akár egy egész országról. Maga a fogalom hosszú ideje aktívan élt a gyakorlatban, pontos meghatározása azonban sokáig meglehetősen általános, vagy éppen túl specifikus volt, ezáltal alkalmazhatatlan a vállalati és nemzetközi folyamatok egyidejű megragadására. Végül az USA, az EU és az OECD dokumentumainak felhasználásával megalkották az egységes meghatározást, miszerint a versenyképesség „a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek vannak kitéve”4. Mérésére több mutató együttes vizsgálatán keresztül van lehetőség. Én elsősorban az egy főre jutó GDP-n, a foglalkoztatottságon és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségen keresztül vonom le a következtetéseimet.
3.5.1. GDP Az egy főre jutó GDP-adatok alapján 2005-ben Nógrád megye nemcsak az Észak-Magyarországi régióban, de országos viszonylatban is az utolsónak számít. Alig haladta meg a megyék átlagának 65%-át, illetve az országos 50%-át. Míg a szintén a régióhoz tartozó Heves és Borsod jócskán felülmúlták. Mégis ennek ellenére sem tudta egyik észak-magyarországi megye sem elérni az országos átlagot sem. Erre magyarázat lehet többek között az, hogy a hazai GDP jelentős részét előállító nagyvállalatok térbeli elhelyezkedése meglehetősen koncentrált. A fővárosban és vonzáskörzetében alakul a legtöbb új vállalkozás, és legtöbbször a meglévők jövedelmezősége is meghaladja az ország más területein levőkét. Ehhez járul még hozzá, hogy Nógrádban rendkívül alacsony a vállalkozói hajlandóság, valamint alacsony a nagyvállalatok száma.
4
Lengyel Imre: A regionális versenyképesség tényezői, különös tekintettel a Dél-Alföldre
17
2. ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2005-ös adatok alapján (ezer Ft)
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_03_01_02i.html, letöltés ideje: 2007. október 16.19:36
Továbbá igen fontos tényező az ágazati szerkezet eltérése a régiók között. Napjainkban azok a térségek fejlődése a legdinamikusabb, amelyekben a szolgáltatások a legmeghatározóbbak. Ez a tény hátrányosan érinti a többi régiót, elsősorban azokat, amelyek viszonylag fejletlennek számítanak, így Nógrád megyét is, mivel itt hagyományosan a mezőgazdaság vagy az ipari tevékenység volt a meghatározó, így ezek hátránnyal indultak/indulnak a szolgáltatások piacán. Ezeknek a vállalatoknak, a tőke vonzásához sokkal több olyan beruházást kell megvalósítaniuk, sok esetben az egyes önkormányzatok költségvetésének terhére, melyek alkalmassá teszik a helyi infrastruktúrát, vállalkozói környezetet a versenyre. 15 évvel ezelőtt az Észak-Magyarországi régió az ország GDP-jének még körülbelül 73%át érte el, de a szerkezeti átalakulásnak, az ipar hanyatlásának köszönhetően ez az arány napjainkban csupán 65,9%. A megyei teljesítményeket hosszabb távon vizsgálva is hasonló sorrendet állíthatunk fel, az elmaradottabb kistérségek folyamatos lecsúszása és a fejlődő területek gazdagodása nem új keletű dolog.
Már önmagukban ezek az adatok, a
18
munkatermelékenység
és
a
legnagyobb
problémának
számító
alacsony
foglalkoztatottság nélkül is eléggé elkeserítő képet festenek a régió gazdasági súlyáról, versenyképességéről.
3.5.2. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottságot jellemző statisztikai mutatók: az aktivitási ráta, vagyis a gazdaságilag aktívak aránya a lakossághoz képest, a munkanélküliségi ráta, azaz a munkanélküliek a gazdaságilag aktívak arányában, valamint a foglalkoztatási ráta, a foglalkoztatottak és a munkaképes korúak (15-74 év) aránya. A minél magasabb szintű foglalkoztatottság általános gazdasági célként jellemzi az országokat, régiókat. Minél több a gazdaságilag aktívak száma, rendszerint annál magasabb a termelékenység, a térség GDP-je. Emellett jelentős szociális előnyökkel is jár mind a lakosság mind az állam számára. 3. ábra: Az aktivitási ráta megyénként 2007-ben Ország összesen Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Pest 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_01_01i.html, letöltés ideje: 2008. április 28. 13:21.
19
A foglalkoztatottak életszínvonala nő, jövedelmüket, vagy legalábbis annak nagy részét az adott térségben költik el, ezáltal a helyi vállalkozásoknál is több jövedelem képződik. Továbbá ezek a bevételi lehetőségek vonzzák a régión kívüli vállalatokat, a verseny ösztönzőleg hat a helyi vállalkozásokra, és ennek hatására további munkahelyek jönnek létre. Tehát fejlődik a régió. Nógrád megye (és az Észak-Magyarországi régió is) ennek éppen az ellenkezőjét produkálja. Aktivitási rátája 51%, ezzel megelőzi Szabolcs, Borsod, HajdúBihar, Somogy és Baranya megyét, de még így is elmarad az országos átlagtól. Az alacsony aktivitás összefüggésben van a régió gazdasági, ipari hanyatlásával, ugyanis a munkahelyek megszűnése egyszerűen nem csak munkanélküliséget okozott, hanem a gazdaságilag aktív emberek leépülését, a munka világból való kivonulását is eredményezte. 4. ábra: A foglalkoztatási ráta megyénként 2007-ben Ország összesen Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Pest 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_01_01i.html, letöltés ideje: 2008. április 28. 13:21).
20
A megye foglalkoztatási rátája a 2007-es adatok alapján 46%, ami szintén messze elmarad az országos átlagtól. Akárcsak az előző ábrán, ebben az esetben is megfigyelhető, hogy a nyugat-, és közép-magyarországi megyékre viszonylag magas ráta jellemző, míg az ország déli és keleti területein nagyjából hasonló, de alacsonyabb adatok a meghatározóak. Erre magyarázat lehet a nyugati területek gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, a nagyobb munkaerő-kínálat. Az elmúlt hat év adatainak tükrében elmondható, hogy a 2002-2004 közötti időszakot leszámítva a régió foglalkoztatási adatai fokozatosan romlanak. Ez valószínűleg számos okra visszavezethető, de bizonyára igen jelentős szerepet játszik benne a szakképzett munkaerő és a fiatal pályakezdők elvándorlása, illetve a tartós munkanélküliség mind gyakoribbá válása.
3.5.3. Munkanélküliség A harmadik jellemző mutatószám a munkanélküliség. Nógrád megye, de különösen az Észak-Magyarországi régió, egyik legégetőbb problémája a növekvő munkanélküliség, minden évben „élen áll” a magyarországi régiók között. A 90-es évekig az Észak-Magyarországi régió kibocsátásának nagy részét az ipar adta, majd a gazdasági rendszerváltást követően az ipari termelés visszaszorulásával jelentősen megnőtt a munkanélküliség a régióban, aminek csökkentésére hosszú távon is hatékony megoldást eddig még nem találtak. Továbbá a régió számos más problémája is közvetlenül vagy közvetve visszavezethető erre. A nagyszámú munkanélküli és az országos átlaghoz mérten keveset kereső munkavállalók meglehetősen gyenge keresletet jelentenek, ez negatív hatással van a régió vállalkozásai számára is, elsősorban azokra, amelyek a szolgáltatási szektorban tevékenykednek. 2007-ben régió munkanélküliségi rátája 12,3% volt. Ezen belül is Borsod-AbaújZemplén megyében a legrosszabb a helyzet, ahol a munkanélküliségi ráta 13,8% ,
21
Heves 11%-a csak kevéssel marad el a régiós átlagtól. A mutató Nógrádban volt a legalacsonyabb, 9,5%, de még az is jócskán meghaladja a 7,4%-os országos átlagot5. 5. ábra: Munkanélküliségi ráta (2007.) Ország összesen Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Budapest 0
2
4
6
8
10
12
14
16
Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_01_01i.html, letöltés ideje: 2008. április 28. 13:21).
A magas munkanélküliséget még tovább súlyosbítja az a tény, hogy folyamatosan nő azoknak a száma, akik több mint 180 napig nem találtak munkát. A tartós munkanélküliek aránya Hevesben a legalacsonyabb, míg Borsodban a legmagasabb Ez egyrészt annak a következménye, hogy a térségben kevés az álláslehetőség, de annak is, hogy egyre többen mondanak le végleg arról, hogy dolgozzanak, és inkább segélyekből próbálnak megélni. Meg kell még említenem a feketegazdaságot, amiről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de bizonyára jelentős azoknak az aránya, akik így próbálnak magasabb jövedelemhez jutni. Nógrád megye
5
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_01_01i.html, letöltés ideje: 2008. április 28. 13:21.
22
kistérségeit tekintve Salgótarjánban és környékén a legrosszabb a helyzet, ami azért meglepő, mert a megyeszékhely térségéről, ahova a megye szinte minden területéről járnak be dolgozni, feltételeznénk, hogy a legközelebb áll az országos átlaghoz. Ennek a rendkívül negatív eredménynek sem maga Salgótarján az oka. A város folyamatosan fejlődik, bővül ipari parkja, ez a növekedés viszont hátrányosan hat a környező falvak lehetőségeire, hiszen a központ „felszívja” a képzettebb munkaerőt ugyanúgy, mint a vállalkozásokat, az esetlegesen ide települő tőkét. Sajnálatos módon azonban ez sem elég
ahhoz,
hogy
a
környékbeli,
gyakran
alulképzett
lakosság
számára
munkalehetőséget teremtsen. A kistérség más településeinek szinte esélye sincs a megyeszékhellyel
szemben.
A
falvakban
tapasztalható
rendkívül
magas
munkanélküliség az egész kistérségre rányomja a bélyegét. Ezzel szemben a legkedvezőbb a munkanélküliek aránya a Rétsági kistérségben. Ez egyrészt köszönhető a városba települt közép- és nagyvállalatoknak, a helyi lakosság vagy közvetlenül valamelyik vállalkozásnál áll alkalmazásban, vagy mint beszállító függ ezektől. Másrészt a Rétsági kistérség meglehetősen közel fekszik a fővároshoz, illetve a szlovák határhoz is, így az exportra termelő vállalkozásoknak is ideális telephely lehet.
3.6. Humán erőforrás 3.6.1. Munkaerő-kínálat Egy térség fejlődési potenciálja igen sokban függ az ott élő emberektől, azok képzettségétől. Általánosságban elmondhatjuk, hogy Nógrád megye e téren nem bővelkedik a lehetőségekben. Igaz, a meglehetősen sok munkanélküli jelentős munkaerő
kínálatot
jelenthetne
az
esetlegesen
ide
települő
vagy
létrejövő
vállalkozásoknak, viszont a képzettségbeli hiányosságoknak köszönhetően, nagyon sokakat csupán idénymunkásként vagy építkezéseken tudnak foglalkoztatni, sok esetben feketén, rendkívül alacsony bérekért. A komoly tőkével rendelkező, magas hozzáadott értéket előállító cégek általában elkerülik a térséget. Valamelyest kivételt képez a megállapítás alól Rétság, illetve Salgótarján, ahol viszonylag fejlett ipari termelés tudott meghonosodni, ami kedvezett a munkaerő-piaci folyamatoknak. Ezek a városok
23
egyfajta
szívóhatást
fejtenek
ki
a
megye
szakképzett
munkavállalóira.
Következésképpen a városok és környékük ideális telephelyet jelentenek az újonnan betelepülő vállalkozások számára. Az érem másik oldalán, viszont ez a jelenség még inkább ellehetetleníti a kevésbé fejlett kistérségeket, amelyek így még kevésbé tudnak munkahelyeket teremteni, a helyi vállalkozásokat fejleszteni, vagy lakosságuk csökkenését megakadályozni. 6. ábra: Nyilvántartott álláskeresők (2007) (fő) Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Pest 0 Pályakezdők
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
Nyilvántartott álláskeresők
Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján, (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_01_04i.html, letöltés ideje: 2008. április 16. 14:32).
Mindennek ellenére meg kell jegyeznünk azt a kissé paradoxnak tűnő tényt, hogy a megye hat kistérsége közül éppen Salgótarjánban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Ennek oka abban keresendő, hogy a térségen belül igen nagyok mind a fejlettségbeli, mind a képzettségbeli eltérések. A fejlett központi térség mellett,
24
sokkal rosszabb helyzetben, körülmények között élnek azok, akik nem tudtak megfelelni a munkaerőpiac által támasztott követelményeknek. Az erre a vidékre jellemző aprófalvas települések többségében roma származású lakossága nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, így a gyorsan iparosodó régióban, ez egyre inkább gépesített gyárakban, üzemekben számukra egyre kevesebb munkalehetőség adódik. A mezőgazdasági termelés háttérbe szorulásával szintén fokozatosan visszaszorul a számukra sok esetben „biztos” jövedelemforrást jelentő idénymunka is. Nagyon nagy problémát jelent, hogy a szakképzett munkaerő elhagyja az elmaradott térségeket és az Észak-Magyarországi régió központjaiban, Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön vagy sok esetben a régión kívül keres állást. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a fiatal pályakezdők is elvándorolnak a kistérségekből, pedig ők lennének azok, akik a kitörési pontokat jelentenék, az új elméletek, technológiák ismeretében ötleteikkel, tudásukkal fellendíthetnék a vidéket. Ez ahhoz vezet, hogy radikálisan növekszik a szakképzetlen, szegény népesség aránya, csökken az életszínvonal a régió egészében. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a régió munkaerő-kínálata nem alkalmas arra, hogy alapot nyújtson a régió gazdasági fejlődéséhez, a felzárkózáshoz. Másrészt munkavállalói szempontból azonban nem kevés visszásságot jelent ez a szituáció, amit legszemléletesebben a „modernkori rabszolgaság” kifejezéssel lehet leírni. A régióban dolgozók szinte minden nap szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nagyon könnyen pótolhatóak. Ezért sokszor olyan feladatokat és feltételeket is elvállalnak országos viszonylatban meglehetősen alacsony fizetésért (2. melléklet), amelyeket például egy közép-magyarországi munkavállaló nem tenne. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kimagasló a nyilvántartott munkanélküliek száma, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy például Pest megye lakossága jóval meghaladja az imént említett megyék népességét. Tehát abszolút értékben még nagyobb a probléma, amivel ezeknek a régióknak szembe kell nézniük, még inkább érzékelhető a lemaradás. Az ábrán jól látható továbbá, hogy a nyilvántartott álláskeresőkön belül mekkora a pályakezdők aránya. Itt is érdemes megjegyezni az imént említett két régió rendkívül magas értékeit. Természetesen,
25
egyaránt a pályakezdők közé tartoznak azok, akik friss diplomásként lépnek a munkaerőpiacra és azok is, akik családi vagy egyéb okokból a nyolcadik általános elvégzése vagy az érettségi után hagyják ott az iskolát. Az utóbbiak közül kevesen tanulnak szakmát, illetve tanulnak olyan szakmát, aminek a gyakorlatban is ténylegesen hasznát tudják venni. Országos viszonylatban Nógrád megyében, ezen belül is a Szécsényi kistérségekben a legalacsonyabb a közép- és felsőfokú végezettséggel rendelkezők aránya (2. melléklet). Többek között ez is magyarázza a megyének és kistérségeinek lemaradását. Fontos lenne felzárkóztatásuk szempontjából, hogy a megyei, régiós döntnökök nagyobb hangsúlyt fektessenek a képzésbeli hiányosságok csökkentésére, hiszen e nélkül szinte lehetetlen a régió fellendítése. A hátrányos helyzetből való kilábaláshoz igénybe lehet venni külső erőforrásokat, szakértelmet, de ennek csak akkor van értelme, ha sikerül ezeket a régión belül is meghonosítani, belsővé tenni. 3.6.2. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés tevékenysége is szorosan összefügg a szakképzett munkaerővel, így az Észak-Magyarországi régió K+F központjait is azokban a városokban találjuk, amelyekben főiskola vagy egyetem található, elsősorban Miskolcon vagy Egerben. Tehát éppen emiatt Nógrád megyében nem igazán meghatározó a kutatás-fejlesztés, mivel hiányzik hozzá a megfelelő tudományos háttér, a felsőoktatási intézmények. Magyarországról általánosságban is elmondható, hogy alacsony a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, messze elmarad az EU által célként megfogalmazott 3%-tól, vagy a tényleges EU-s átlagtól (1,9%). Ehhez a relatíve kis összeghez az Észak-Magyarországi régió járul hozzá a legkisebb mértékben. Az ország összes K+F ráfordításának csupán 2,8%-át adja . Ennek ellenére pozitívum, hogy a régióban a kutatott témák, a megjelent könyvek és szakcikkek száma a kutatók létszámához képest kiemelkedő. A ráfordítások több mint 66%-át a Közép-magyarországi régió teszi ki. Ehhez képest az Észak-magyarországi régió részesedése elenyészőnek tűnik (3,1%), igaz, meg
26
kell jegyeznünk, a régiók sorában a második helyezett Észak-alföldi régió is a kiadásoknak csak a 8,6%-át adja. Az Észak-magyarországi régió esetében az alacsony részesedés magyarázata a kutatóhelyek alacsony száma. Hátrány a régió fejlődésére nézve, hogy ezek is meglehetősen koncentráltan a fejlődő ipari központokban, elsősorban Miskolc környékén helyezkednek el, míg Nógrád megyében mindössze 10 kutató-fejlesztő hely található. 2. Táblázat: A kutatás-fejlesztés jellemzői (2006) BorsodAbaújZemplén
Heves
Kutató-fejlesztő helyek száma
103
59
10
172
2 787
K+F létszám összesen
706
388
58
1 152
25 971
Ebből: kutatók létszáma
509
200
27
736
17 547
Összes K+F ráfordítás (millió Ft)
4 731
2 480
152
7 363
237 953
Ebből: K+F költség
4 076
2 123
150
6 350
191 445
655
357
2
1 013
41 743
Megnevezés
Ebből: beruházás
Nógrád
ÉszakMagyarország
Ország összesen
Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_03_04_01ia.html?646, letöltés ideje: 2008. április 16. 18:13)
Ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a 10 központ mégsem annyira rossz arány, szem előtt tartva azt a tényt, hogy Nógrádban mindössze hat város található. Így az sem meglepő, hogy ebben a térségben foglalkoztatják a legkevesebb kutatót. Emellett, ezzel párhuzamosan szintén negatívum, hogy itt a legalacsonyabb az egy kutatóhelyre jutó kutatók száma, mindössze 2-3 fő, míg a régióban egy kutatóhelyen átlagosan 4-5 kutató dolgozik, és még ez az érték is rosszabb, mint az országos átlag (6 fő), viszont ennél többen csak a Középmagyarországi (8-9 fő) és a Közép-dunántúli régióban (5 fő) dolgoznak. Ezek az értékek főleg a kutatóhelyek méretére engednek következtetni, vagyis az ÉszakMagyarországi régióban átlagosan kevesebb kutatóhelyen több főt foglalkoztatnak, nagyobbak az egyes központok, így valószínűsíthető, hogy többek között ennek is
27
köszönhetően többé-kevésbé fel tudják venni a színvonalbeli versenyt Magyarország fejlettebb területeinek központjaival, ha a ráfordításokat tekintve még messze is vannak tőlük. Nógrádban mind a kutatóhelyek száma, mind pedig az ott foglalkoztatottak száma rendkívül alacsony, ez az adat leginkább a megye nagyfokú lemaradására enged következtetni. Igen fontos a régió fejlődése szempontjából, hogy a kutatók minél költséghatékonyabban tudjanak dolgozni, hiszen, mint láttuk, az erre a célra fordított összegek ebben a térségben a legalacsonyabbak. Mindenképpen pozitívumként kell azonban megemlítenünk, hogy a régióban dolgozó kutatók számhoz képest meglehetősen magas az általuk publikált cikkek, tudományos munkák száma. A K+F-re fordított összegeknek regionális szinten csak kis hányadát adják a külföldi érdekeltségű, zömmel multinacionális cégek, illetve a kis- és középvállalkozások súlya is elenyésző az innováció terén. Egyelőre még csak néhány példa van arra (pl. Miskolcon a Bosch, ZF), hogy a nagyvállalatok jelentősebb összegeket fordítanának a nagyobb szellemi hányadot tartalmazó termékek, eljárások helyben történő kifejlesztésére. Nógrád megyében a nagyvállalatok, illetve a külföldi tőke is csak rendkívül kis mértéken képviselteti magát, a gyakran forráshiányos helyi kis-és középvállalkozások pedig sok esetben nem képesek, és nem is várható el tőlük, nagyarányú innovációra. Ennek elősegítésére, támogatására azonban folyamatosan törekedni kell nem csak a civil, hanem az állami szervezetek részéről is. Szükség van olyan intézmények létrehozására, melyeknek célja kutatási eredmények, innovációk minél szélesebb vállalkozói körnél történő hasznosítása. Érdekes eredményeket tapasztalhatók viszont beruházások valamint a K+F költségek arányának elemzésekor. Látható, hogy Nógrád megyében a K+F ráfordításoknak csupán nem egészen egy százalékát (1,5 millió Ft) fordították beruházások finanszírozására 2006-ban. Az Észak-Magyarországi régió esetében ez az arány 13% körül alakult. Érdekesség, hogy a régiók közül az Észak-alföldi régióban (!) a legmagasabb a beruházásokra fordított összegek aránya, az összes K+F kiadás valamivel több, mint 19%-át tették ki. Ez az érték rendkívül meglepő, hiszen a listákat általában a Közép-magyarországi régió vezeti és utána is a dunántúli régiók következnek, általában.
28
3.7. Fejlesztési tengelyek Már többször hivatkoztam a régió fejlesztési tengelyeire. Ezek nagyban befolyásolják Nógrád megye fejlődési lehetőségeit, valamint részletesebb képet festhetnek a megye és a régió kapcsolatáról, egyes térségei közti jelentős fejlődési különbségekről. Továbbá ebből pontosan látszanak a perifériára szorult települések, illetve azok, melyeknek még lehetősége van/lenne a fejlődőkhöz csatlakozni. 7. ábra: Tematikus fejlesztési tengelyek az Észak-magyarországi régióban
Forrás: www.pszfs.hu/request.php?149, letöltés ideje: 2007. 10. 13. 19:56
A régión keresztül három tengely rajzolható, amelyek meghatározzák azoknak a településeknek
a
gazdasági
életét,
fejlődési
irányait,
melyeken
áthaladnak.
Mindháromra jellemző közös vonás, hogy Budapest, illetve a Közép-magyarországi régió felől indul, ami nem meglepő, hiszen ez a terület az Észak-magyarországi régióhoz fekvő legnagyobb gazdasági központ, aminek hatása az ország egészen érződik, hol erőteljesebben, hol kevésé meghatározóan. Elsősorban azok a térségek tudják magukat jobban függetleníteni a fővárostól, amelyek térben kellőképpen távol
29
fekszenek tőle, valamint azok, amelyek gazdasági tevékenysége kellően erős, fejlett ahhoz, hogy mint önálló gazdaságszervező központ lépjen fel térségében. Az ábra alapján megállapítható, hogy a legnagyobb, legerőteljesebb nyíl Budapest felől a régió déli területein keresztül Ukrajna felé mutat. Bár az Északmagyarországi régió közvetlenül nem határos az országgal, mégis erre haladnak azok a fontos kereskedelmi utak, elsősorban az M3-as autópálya, melyeken a keletre irányuló nemzetközi forgalom bonyolódik. A Hatvan-Gyöngyös-Miskolc vonal éppen az autópályát fedi le. Ez térség egyben a régió legfejlettebb területe, ide áramlik a legtöbb tőke, erre található a legtöbb és legnagyobb vállalkozás. A régió központja, Miskolc a legnagyobb potenciállal rendelkező fejlesztési terület, a régiót tekintve ide áramlik a legtöbb külföldi működő tőke. A város tudatosan törekszik arra, hogy a Szlovákia, Ukrajna és Románia határain is átnyúló régió gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központjává fejlődjön. A második vonal szintén a nemzetközi áruforgalom hatására jött létre, csak éppen észak-déli irányban. A tengely Nógrád megye központján halad keresztül az Alföld felé és onnan tovább Nagyváradra. Ezáltal lehetővé válik a három ország, Szlovákia, Magyarország és Románia között lejátszódó forgalomba való bekapcsolódás. Véleményem szerint Salgótarján nem igazán tud élni az ebből fakadó lehetőségekkel, földrajzi helyzetéből adódóan akár a régió és Szlovákia közti gazdasági kapcsolatok koordinátora, regionális logisztikai központ is lehetne. Bátonyterenye viszonylag gyors fejlődése is többek között ennek a tengelynek köszönhető, illetve annak, hogy a város vezetősége meglátta a földrajzi fekvésben rejlő lehetőségeket. A város fejlesztési tervei között szerepel például a rajta keresztül haladó főútvonalak bővítése, ezáltal még inkább alkalmasabbá téve a települést a tranzitforgalom lebonyolítására. A harmadik fejlesztési tengely az Alföldi területekről irányul Szlovákia, azon belül is elsősorban Kassa felé. Azok a kistérségek, amelyek kívül esnek a fejlesztési tengelyek által lefedett területeken, még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Ezek főleg a régió déli és északi, határ menti településeit jelentik (Pl. Encs, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Ózd, Szécsény), felzárkóztatásukra kevés a remény és még inkább elmaradnak a régión belüli
átlagtól is, még elszigeteltebbé válnak. Nógrád megyében is azok a települések
30
fejlődnek a leglátványosabban, melyek közelebb esnek a fejlesztési tengelyekhez. A megállapítás alól egyedül Rétság városa jelent kivételt, esetében a főváros közelsége a meghatározó. 8. ábra: Az utóbbi öt évben alapított vállalkozások száma az Észak-Magyarországi régióban
Forrás: www.pszfs.hu/request.php?149, letöltés ideje: 2007. 10. 13. 19:56
Az újonnan létrejött vállalkozások területi megoszlása is azt a nézetet támasztja alá, hogy a fejlesztési tengelyek mentén sokkal vonzóbb vállalkozási környezet jött létre, itt sokkal dinamikusabban növekedett a vállalkozások száma. Mindhárom tengely pozitív hatással van az általa lefedett területek gazdasági aktivitására. Az ÉszakMagyarországi régiót vizsgálva a leggyorsabb növekedés az M3-as autópálya mentén történt, ezen belül is a Miskolci kistérségben. Ehhez képest Nógrád megye leggyorsabban fejlődő területén, Salgótarján térségében is rendkívül kevés vállalkozás jött létre az elmúlt években. A legelmaradottabb kistérségekben (Szécsény, Bátonyterenye) viszont az utóbbi öt évben évente átlagosan 7-9 vállalkozás alakult. Ez az adat jól jellemzi a régión belüli jelentős eltéréseket. Ezen kistérségek mindenképpen szervezett segítségre, támogatásra szorulnak, hogy valamennyire csökkenteni lehessen lemaradásukat.
31
3.7.1. A problémák körforgása A következőkben röviden áttekintem a megyét jellemző problémák közti összefüggéseket. Nógrád megye lemaradása több okra is visszavezethető, mint például az elszigeteltség, demográfia, gyenge jövedelemtermelő képesség, a környezeti erőforrások alul- vagy túlhasznosítása, alacsony foglalkoztatottság és a szükségletek kielégítésének akadályai6. 9. ábra: A területi elmaradottság tényezői
Forrás: G. Fekete Éva: Hátrányos helyzetből előnyök? Elmaradott kistérségek felzárkózásának lehetőségei az Észak-magyarországi régióban (Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek III. évfolyam 1. szám)
Ezek a tényezők nem elkülönülten jelentkeznek, hanem szoros összefüggésben, kölcsönhatásban
vannak
egymással.
Éppen
ez
nehezíti
ezek
csökkentését,
kiküszöbölését. Például, nem lehet egyedül a szükségletek kielégítésének akadályait megszüntetni, hiszen az kihat az elszigeteltségre vagy éppen a fiatalok elvándorlására. Mesterséges módon lehet generálni a kínálatot, támogatni a vállalkozásokat vagy a kívülről történő beszerzéseket elősegíteni, de ettől önmagában még nem valószínű, 6
Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek III. évfolyam 1. szám (2006) 54-68. oldal: G. Fekete Éva: Hátrányos helyzetből előnyök? Elmaradott kistérségek felzárkózásának lehetőségei az Északmagyarországi régióban
32
hogy jelentősen javulna a megye foglalkoztatottsága vagy a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képessége. A lakosság jövedelmi helyzete nem változik, legfeljebb azoké, akik az „akadálylebontó” támogatásokat kapják, így a kínálat önmagában nem ér semmit, ha nem párosul hozzá növekvő kereslet. A problémakört csak komplex programokkal lehet csökkenteni, ami meglehetősen lassú és bonyolult folyamat, komoly hozzáértést igényel. A megye népessége elöregedett, egészségi állapota leromlott, a fiatalok, a szakképzett munkaerő elhagyta a területet. A lakosság nagy része alulképzett, sokan az olcsóbb megélhetés reményében költöztek a térségbe. Ők nem jelentenek megfelelő felvevőpiacot a vállalkozások által előállított termékeknek, szolgáltatásoknak. Ez az alacsony képzettséggel párosulva nagyban rontja a tőkehiányos helyi vállalkozások versenyképességét. Nyeresége (ha van) alacsony, termékszerkezetük, azok minősége vagy éppen termelési kapacitásuk viszont nem teszi lehetővé külpiacon való megjelenésüket. Ez viszont tovább erősíti a térség elszigeteltségét, hiszen az itteniek csak nehezen tudnak kitörni, a potenciális külső betelepülőknek pedig eléggé valószínű, hogy nem térül meg befektetésük, ha a megye elmaradott területeibe akarnak invesztálni. Az esetlegesen betelepülő tőkét visszatartja a helyi munkaerő alacsony képzettsége, a fejeletlen infrastruktúra és üzleti környezet. Ha mégis vállalják ezeket a nehézségeket, az esetek többségében a helyben megtermelt jövedelmet kivonják a térségből, beszerzéseiket a helyi vállalkozások bevonása nélkül intézik, így az nem tud hozzájárulni a régió további fejlődéséhez, vagy tevékenységük a helyi erőforrások kizsákmányolására irányul. Az itteni vállalkozások szinte mindegyikének szembe kell néznie
az
alacsony
jövedelmezőséggel
és
a
méretgazdasági
követelmények
teljesíthetetlenségével. Az
elszigeteltség
sokféleképpen
értelmezhető:
gazdasági
szempontból,
gondolhatunk az információáramlásra vagy éppen a közlekedésre. A helyi vállalatok helyzetét a külpiaci megjelenés nehézségei mellett tovább nehezítik a falvak, zsáktelepülések, határ menti területek közlekedési hiányosságai. Az így is meglehetősen kevéssé mobilis lakosság egyre kisebb hányada vállalja a mindennapi körülményes ingázást a városokba. Ez ismét visszavezethető az alacsony foglalkoztatottsághoz, a
33
gyenge jövedelemtermelő képességhez, sőt az így elzárt településeken a szükségletek kielégítésének nehézségei is tovább fokozódnak. A megye sok településén rosszak a TV vételi viszonyok, a mobiltelefon lefedettség. Az internet hozzáférés szintén nem megoldott nagyon sok településen, illetve az ottani lakosság anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy effajta szolgáltatásokat igénybe vegyenek. Így a térségben igen lassú az információáramlás, napjaink rohanó világában behozhatatlan hátrányt szenvednek. A szükségletek kielégítésének nehézkessége szintén visszavezet a háztartások alacsony jövedelméhez, az
a
szolgáltatások
leépüléséhez,
a
vállalkozások
megszűnéséhez,
aminek
következtében ismét emberek veszítik el munkahelyüket, így tovább nő az alacsonyjövedelműek tábora – a kör kezdődik elölről. Sokan már csak a segélyekből próbálnak megélni. Ez egy komoly társadalmi és szociális problémához vezet, ugyanis megjelenik a „többgenerációs munkanélküliség”, ahol az emberek már nem is akarnak dolgozni, a térség még inkább leépül, a települések „elgettósodnak”. Őket már nem lehet olyan programokba bevonni, amelyek a térség fejlődéséhez vezetne, érdektelenné válnak. Tehát hosszú távon hozzáállásukkal, beszűkült gondolkodásmódjukkal inkább akadályozzák a fejlődést, még akkor is, ha ténylegesen nem tesznek ellen semmit. Az Nógrád megyére elsősorban a környezeti erőforrások alulhasznosítása jellemző. Ami természeti erőforrása, ásványkincse volt, azt napjainkra már kitermelték. Ezekre a vidékekre jellemező a magasabb fokú környezetszennyezés, a lepusztult természeti kép, az elhagyatott bányák. Célszerű lenne ezeket a területeket minél hamarabb helyreállítani, hiszen ilyen állapotban egyrészt veszélyesek lehetnek, másrészt turisztikai szempontból sem előnyösek. A régió számára ugyanis mára a környezet, a sok helyen érintetlen természet, a kastélyok eddig még kevésbé kiaknázott idegenforgalmi lehetőségek (falusi turizmus, borvidékek, a tájvédelmi területek) maradtak. Ezeket azonban csak kellő hozzáértéssel, szakértelemmel lehet és kell is kihasználni, ügyelve arra, hogy ezek megóvása elemi érdeke az egész térségnek. A gyors haszon reményében leigázott területek nem válhatnak a térség előnyére.
34
Valószínűleg még nagyon hosszú időt vesz igénybe, míg a régió megbirkózik ezekkel a problémákkal. Addig azonban a helyi vállalkozásokon a teher, hogy saját megélhetésük és környezetük fejlődése érdekében, az adott körülmények között minél jobb minőségben teljesítsenek. A továbbiakban azokat a gazdasági tényezőket tekintem át, amelyek specifikusan a vállalkozások működéséhez kapcsolódnak.
3.8. Vállalkozói környezet A
megye
versenyképessége
szempontjából
rendkívül
fontos,
hogy
a
vállalkozások számára megfelelő környezet alakuljon ki. A vállalatok jelenthetik a megoldást a térség számos problémájára, ahogy ez már látszik a fejlett, iparosodott területeken, mint amilyen az Észak-Magyarországi régióban például Miskolc, Kazincbarcika vagy Eger. A perifériára szorult települések számára is mintaként szolgálhat ezek a városok régiós központtá válása. Az itt megtelepülő vállalkozások munkahelyeket hoztak létre a környéken, ezzel csökkent a munkanélküliség, nőtt a jövedelemtermelő képesség a térségben, a vállalatok be tudtak kapcsolódni az országos és a nemzetközi kereskedelembe. A régiónak ez a része fejlődik a legdinamikusabban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipara és vegyipara produkálja a régió GDP-jének nagy részét. 3.8.1. A lemaradás kezdete A megyét napjainkban sújtó problémák hátterének megértése érdekében érdemes kicsit visszatekinteni a térség múltjára. Az Észak-magyarországi régió egészen a kilencvenes évekig Magyarország egyik legiparosodottabb régiója volt, a bányászat és a nehézipar (elsősorban kohászat és az arra épülő gépipar) valamint a vegyipar egyik hazai központja. A kilencvenes évek végére azonban a hagyományos ágazatok hanyatlásának,
az
ipari
termelés
visszaesésének
eredményeként
gyökeresen
megváltozott a régió gazdasági helyzete, ez vezetett a régiót napjainkban is jellemző hanyatláshoz. Ez a negatív folyamat főként Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád megyére volt nagy hatással, melyek gazdaságának alapját a nehézipari vállalkozások
35
jelentették. Ugyanakkor Heves megyében meghatározó súllyal jelen lévő élelmiszeripart a mezőgazdaság visszaesése sújtotta. Így nagyjából egyszerre a régió mindhárom megyéjének termelése visszaesett más-más okokból, vállalatok mentek csődbe, nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal, ez a tendencia azóta is tart, folyamatosan súlyosbítva
a
régió
gazdasági
helyzetét,
fejlődési
kilátásait,
lakosságának
életkörülményeit. 3.8.2. Ipari parkok A megye vállalkozásainak bemutatása előtt fontosnak tartom figyelmet szentelni a tényleges vállalkozói környezetnek, elsősorban az ipari parkoknak. Általános nézet szerint az ipari parkok jelentős előnyt jelentenek egy település versenyképességére, tőkevonzására nézve. Ezek olyan területek, melyek rendelkeznek a vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúrával, általában a települések külterületén helyezkednek el. Itt koncentrálódhat az ipari termelés, különösen azok a termelő vállalatok települnek ipari parkokba, melyek viszonylag nagy létszámú munkaerőt foglalkoztatnak. Sajnos, előnyei ellenére számos ellenpéldát is említhetek, amikor a nem megfelelően megtervezett, kihasználatlan ipari parkok az adott településnek nem hozták meg a várt fejlődést. Azok az alulhasznosított ipari területek, melyek beépültek a városszerkezetbe egyenesen rontják az adott település befektetésvonzó képességét. Nógrád megyében egy vállalkozási övezet, a Salgótarján-Bátonyterenyei, illetve négy ipari park, a balassagyarmati, a Salgótarján Városkapu, a rétsági és a bátonyterenyei található. Ezek mérete, kihasználtsága azonban lényegesen eltér egymástól. A felsorolásból kimaradt városok, Pásztó és Szécsény még nem lennének képesek létrehozni, illetve fenntartani egy ilyen parkot, infrastruktúrát. Szécsény esetében gyakorlatilag fel sem merült az igény az ipari park kiépítésére, mivel a város távol esik a nemzetközi útvonalaktól (Pásztó viszonylag közel fekszik az M3-as autópályához), és kicsi a nagyobb vállalkozások érdeklődése az itteni beruházások iránt. Viszont ezeken a területeken is fontos lenne a vállalkozásösztönzés, a helyi vagy a betelepülő vállalkozások támogatása.
36
A térség emellett számos lehetőséget kínál barnamezős beruházások megvalósítására. A fogalom alatt azt a folyamatot értjük, „amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat”7. Egyaránt találhatunk ilyen területet a városok bel-, illetve külterületén. Több használaton kívüli laktanya található a megyében, amelyeknek fenntartási költségeit az önkormányzat nem tudja fedezni és beruházóknak adja bérbe vagy értékesíti. A barnamezős területek közül a Környezet és Energia OP részeként kell megvalósítani az Országos Környezeti Kármentesítő Program alapján például Balassagyarmat területén lévő néhány ingatlan kármentését. A városokon kívül a használaton kívüli volt ipari területek között találhatók a bányászatból visszamaradt olyan tájsebek és meddőhányók, melyek természetes tájba illesztése elengedhetetlen8. 3.8.3. A régió vállalkozásai A következőkben részletesebben foglalkozom Nógrád megye kis- és középvállalkozásaival, számukkal, tevékenységi körükkel. Már többször említettem, hogy az egész Észak-Magyarországi régióban viszonylag alacsony a vállalkozások száma az ország többi régiójának átlagához képest. Ennek okát elsősorban az alacsony jövedelmezőségben kell keresnünk. A lakosságnak nem tud elégséges keresletet jelenteni a vállalkozások termékei, szolgáltatásai iránt, ugyanakkor azok sok esetben nem felelnek meg a külső, esetleg külföldi piacok elvárásainak, így nagyon sok vállalkozás kénytelen szembenézni mindennapi likviditási gondokkal, vagy jut csődbe. Általános jellemző, hogy a gazdasági fejlettséggel egyenes arányban nő a vállalkozásűrűség is, így a fejeletlenebbnek számító Nógrádban ez az érték viszonylag alacsony.
7
Forrás: http://cegvezetes.cegnet.hu/2005/6/a-rozsdaovezetekben-rejlo-lehetosegek, letöltés ideje: 2008. 01.25. 19:12. 8 Észak-Magyarországi Operatív Program
37
10. ábra: Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma Magyarországon (2006)
Forrás:
A
gazdasági
fejlődés
regionális
különbségei
Magyarországon
2006-ban
(http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/debrecengazdfejl/debrecengazdfejl06.pdf, letöltés ideje:2007.10.13. 19:58)
A vállalkozássűrűség tekintetében mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokra vonatkoztatva Nógrád megye az utolsók között van, ha az ezer lakosra jutó vállalkozások száma szerint rangsoroljuk a megyéket. Átlagosan 50 egyéni és 25 társas vállalkozás jut ezer lakosra. Míg az ország legfejlettebb régiójában, KözépMagyarországon ez az arány 85 egyéni és 120 társas vállalkozás/ezer fő. Érdekesség, hogy egyedül ebben a régióban magasabb a társas vállalkozások száma az egyénieknél, igaz ez a budapesti társas vállalkozások túlnyomó többségének köszönhető. Nógrád megye esetében ez az alacsony érték nagyban összefügg a régióra jellemző alacsony foglalkoztatási és magas munkanélküliségi rátával. Érdekesség, hogy míg az ÉszakMagyarországi régióban átlagosan 0,1% a nagyvállalatok aránya, addig például a Rétsági kistérségben 0,2%. Ez az érték akkor válik igazán jelentőssé, ha figyelembe vesszük, hogy a régióban mindössze a Sátoraljaújhelyi kistérség ért el ennél magasabb arányt, 0,3%.ot. Véleményem szerint a helyi vállalkozások fejlesztésével, az új
38
vállalkozások megalakulásának támogatásával, a gazdasági környezet vonzóbbá tételével hatékonyan enyhíteni lehetne ezeket a problémákat. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a 2006-os évben az egész országban csökkent a vállalkozások száma, az Észak-magyarországi régióban is, ez a csökkenés azonban az országos folyamatoknak köszönhetően nem volt szignifikáns hatással a régió vállalkozásainak az országos átlaghoz viszonyított arányára. Fontos információkkal szolgálhat egy térség gazdasági életéről, fejlettségéről a helyi vállalkozások tevékenységi köre. A fejlett területekre a szolgáltatási ágakban működő mind magasabb aránya jellemző, az ipar és a mezőgazdaság visszaszorulása mellett. Ez a megállapítás igaz az ország központi területeire, Budapestre. 11. ábra: A Nógrád megyében regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint (2005) Szécsény Rétság Pásztó Bátonyterenye Balassagyarmat Salgótarján 0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
Mezőgazdaság, vad-, hal, erdőgazdálkodás
Ipar, építőipar
Kereskedelem, javítás
Szálláshely-szolgálatás, vendéglátás
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
Egyéb
7000
Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolckisterseg.pdf, letöltés ideje: 2007.10.13. 17:46)
Az elmúlt években Nógrád megyében is jelentősen megnőtt a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, bár még messze nem éri el például a Közép-magyarországi régióra jellemző arányokat. 2004-es adatok szerint a Salgótarjáni kistérségben a legnagyobb a mezőgazdasági, vad-, hal- vagy erdőgazdálkodási
39
tevékenységet folytató vállalat. Ez, természetesen, nem azt jelenti, hogy a megyeszékelyen foglalkoznak a legtöbben növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel, hanem inkább azt, hogy sok vállalat ide helyezte központját. Érdekesség, hogy míg a mezőgazdasági dolgozók arány regionális szinten csökken, addig Nógrád megyében nőtt. Szécsényben és Bátonyterenyén relatíve alacsony az ipari tevékenységet folytató vállalkozások aránya, aminek elsődleges magyarázata a két város/kistérség nagyfokú lemaradása (a megyében e két térség tartozik a „lemaradó” területek közé), illetve itt kisebb a kereslet az effajta szolgáltatások, termékek iránt. A kereskedelmi, javítási tevékenységet folytató vállalkozások aránya Balassagyarmaton és Salgótarjánban a legmagasabb, ami nem is meglepő, hiszen ez a két legnagyobb város a megyében, vagyis itt a legnagyobb az igény az ilyen jellegű szolgáltatásokra. Az szálláshelyszolgáltatás, a vendéglátás mind az idegenforgalommal függ össze, ami Nógrád megyében nem igazán meghatározó tevékenység. Egy-két turisták által gyakran látogatott helyen kívül (mint például Hollókő vagy Drégely), meglehetősen alacsony a megyében
eltöltött
vendégéjszakák
átlagos
száma.
A
szállítási,
raktározási
tevékenységet folytató vállalkozások viszonylag alacsony száma is összefügg a megye sajátosságaival. Mivel Nógrád nem fekszik semelyik jelentős hazai vagy nemzetközi tranzitútvonal mentén, ezért az ebben rejlő potenciális lehetőségek kiaknázására sincs igazán lehetősége. 3.8.4. Nagyvállalat vs. kényszervállalkozás A megyében jellemzően két vállalkozástípus az igazán meghatározó: az ipari nagyvállalat és a kényszervállalkozás. Mindkettőnek megvannak a gazdasági okai. A sok foglalkoztatottat alkalmazó nagyvállalatok számára jelentős előnyöket jelenthet, hogy a régióban az országos átlaghoz képest jóval alacsonyabbak az átlagkeresetek, így sokkal költséghatékonyabban tud működni. Feltéve, hogy megtalálja a számára megfelelően képzett munkaerőt. Az ide települő ipari nagyvállalatok azonban gyakran a helyi munkaerőt a „szalagsorok” mellett alkalmazzák, vagyis olyan munkára, amely viszonylag kevés szellemi tevékenységet igényel. Ez egyrészt hasznos a térségnek, hiszen enyhülnek foglalkoztatási gondjai, másrészt viszont nem segíti a kitörést a jelenlegi állapotból. Újabb negatívuma a multinacionális vállalkozásoknak, hogy
40
általában kevés kapcsolatot építenek ki a helyi vállalkozásokkal. Maximum egy-két beszállítót alkalmaznak, nem integrálódnak a helyi gazdaságba. Nyereségüket legtöbbször kivonják a térségből, nagyobb beruházások megvalósításával a régión kívüli vállalkozásokat bízzák meg. A sokszor jóval fejlettebb technológia, know-how nem jut el a lokális szintig, így vállalkozásfejlesztési szempontból a térség nem tudja kihasználni a nagyvállalatok jelentette potenciális lehetőségeket. A fejlesztést mesterségesen, központilag kell megvalósítani. A megyében a következő nagyvállalatok a legjelentősebbek: SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (Salgótarján), TDK Elektronika
Magyarország
Kft.(Rétság),
Delphi-Calsonic
Magyarország
Kft.
(Balassagyarmat). Az egyes nagyvállalatok jövedelemtermelése országos viszonylatban is lényegesen eltér egymástól attól függően, hogy melyik régióban találhatóak, míg a kiés középvállalkozások között ez a tény nem olyan mértékben befolyásolja a jövedelmezőségüket.
Eszerint
elmondhatjuk,
hogy
a
regionális
különbségek
kialakulásában sokkal hangsúlyosabban vesznek részt az ottani nagyvállalatok. A vállalkozások másik típusát azok a vállalkozók jelentik, akik azért alapítottak saját vállalkozást, mert korábbi munkahelyüket elvesztették. Erre tömegesen volt példa a rendszerváltást követően a gazdasági szerkezet átalakulásakor. Ők sokszor nem rendelkeznek megfelelő tudással, perspektívával, vagy elegendő tőkével. (Az ő esetükben
van
igazán
Vállalkozásfejlesztési
nagy
Alapítvány
jelentősége által
a
végzett
Nógrád
megyei
tanácsadói,
Regionális
finanszírozási
tevékenységnek) Vállalkozásukat nem egy még kiaknázatlan területben rejlő lehetőségek kiaknázásáért indították, hanem mert nem volt más lehetőségük. Valószínűleg követik a már jól bevált sémákat, így sok városban egymást érik a fodrászüzletek vagy a kozmetikusok. Akik közülük hosszú távon alkalmasak voltak az önálló vállalkozásra, mára kkv-ká fejlődtek. A régióban a kis- és középvállalkozások aránya alacsonyabb, mint az országos átlag, ám gazdasági szerepük fokozatosan növekszik. Jelenleg a kkv-k egyik legnagyobb nehézsége a versenyképességet megalapozó korszerű technológiai háttér megteremtése. Ez a jelenleg még hiányzó erős középmezőny alkothatná a megyébe betelepülő multinacionális nagyvállalatok versenyképes beszállítói háttérhálózatát. A
41
régiós vagy megyei fejlesztési intézmények közreműködése rendkívül fontos a tanácsadás, a finanszírozás területén, hiszen a tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások gyakran nem tudnak banki forráshoz jutni (bár a bankok már felismerték az ebben a rétegben rejlő lehetőségeket és kínálatuk gyorsan bővül). Ezen kívül részt kell venniük a korszerű technológiák terjesztésében, az üzleti környezet fejlesztésében, innovációban. 3.8.5. Nógrád megye vállalatait érintő problémák A megye társadalmi-gazdasági helyzetének áttekintése után, fontosnak tartom összefoglalni azokat a tényezőket, adottságokat vagy éppen hiányosságokat, valamint a köztük lévő kapcsolatokat, melyek nagy hatással vannak a térség vállalkozásaira. A probléma-térkép egyrészt feltárja azokat a negatívumokat és összefüggéseket, melyek a régió gazdasági lemaradását okozzák a jelenben, illetve rámutat azokra a pontokra, folyamatokra, amelyeknek javításával, fejlesztésével a régióban rejlő lehetőségek hatékonyabban kiaknázhatók. 12. ábra: Az Észak-magyarországi régió probléma-térképe
Forrás: www.pszfs.hu/request.php?149, letöltés ideje: 2007. 10. 13. 19:56
42
A térség csak úgy léphet ki jelenlegi hátrányos helyzetéből, ha a gyengeségeit felismerve, lépésről-lépésre folyamatosan, az első láncszemektől kezdve az egyes problémákat sorra véve, próbálnak meg megoldást találni rájuk. A szövevényesnek tűnő kép is bizonyítja, hogy ebben az esetben is nagyon szoros és sokrétű az egyes tényezők közötti kölcsönhatások sorozata, minden mindennel összefügg. Kiindulópontnak tekinthetjük a térség negatív gazdasági imázsát, valamint a gazdaságfejlesztés alacsony hatékonyságát. E két momentum gyakorlatilag független egymástól, nincs köztük ok-okozati különbég. Induljunk el először a „negatív gazdasági imázs”-ágon. A megye gazdasági imázsa azért tekinthető kedvezőtlennek, mivel országos szinten az egyik legfejletlenebb területnek számít, a vállalkozásokat elriasztja a betelepüléstől a fizetőképes kereslet elégtelensége, az alacsony jövedelmezőségi kilátások, a rossz minőségű vállalkozói környezet. Bár a számos település tett már ezeknek javítása érdekében, az országosan kialakult véleményt megváltoztatni csak nagyon hosszú idő alatt lehet. Ez közvetlenül két további problémához vezet. A gazdasági struktúra aránytalansága alatt az ipar túlsúlyát (a régiós GDP-ben való részesedése meghaladja az országos átlagot) és a szolgáltatások viszonylag alacsony, bár fokozatosan növekvő, arányát értjük. Elemzők szerint e két szektor kapcsolatában további eltolódásra van kilátás a szolgáltatások javára. Az integrátor cégek számának növelésével hatékonyabbá lehetne tenni a termelés és disztribúció folyamatát a régión belül és azon kívül is, ezért lenne rendkívül fontos ezeknek a cégeknek a támogatása, illetve a régióba vonzása. Sajnos a helyi piac gyengesége mellett számos más tényező is negatívan hat erre a folyamatra, mint például a munkaerő alacsony képzettsége, a telephely-infrastruktúra gyengeségei, a kutató-fejlesztő helyek fejletlensége. A folyamat következő lépcsőfoka, hogy meglehetősen alacsony az adott területen kifejlesztett vagy akár csak alkalmazott új technológiák, termékek aránya. Ennek következtében az elmaradott módszereket alkalmazó vállalkozások alulmaradnak a hazai, de még inkább a nemzetközi versenyben. A helyzeten hosszú távon javítani lehetne a vállalkozások vagy esetleg a kistérségek közti együttműködés elősegítésével,
43
erősítésével. A közösen finanszírozott projektekkel, innovatív ötletekkel javulhatna a térségben végzett K+F tevékenység hatékonysága, illetve felgyorsíthatók lennének a folyamatok. Idővel az egész régió profitálhatna belőle. A problémák halmazára a leghatékonyabb megoldás, véleményem szerint, egy jól átgondolt, szakemberek által központilag szervezett program lehet, amely széles célközönséget képes elérni, mint amilyen például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mikrohitel Programja.
44
4. Vállalkozásfejlesztés Nógrád megyében 4.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A kis- és középvállalkozásoknak az életben maradásukhoz feltétlenül szükségük van külső forrásokra. Többségük tud is élni ezzel a lehetőséggel. A mikrovállalkozások viszont nagyon sok esetben nem tudnak megfelelni a kereskedelmi bankok által támasztott meglehetősen szigorú feltételeknek. A bankok forrásaikat piaci körülmények között piaci árakon helyezik ki, hiszen az így szerzett bevételekből tudnak profitot realizálni. A kis összegű hitelek, illetve a kockázatosabb mikrovállalkozások esetében azonban anyagilag nem tud megtérülni az általuk befektetett munka, vagy csak meglehetősen magas díjak mellett. A mikrovállalkozások azonban az esetek többségében nem képesek kitermelni ezekek a hiteleknek a költségeit. Ennek következtében sokszor elesnek az esetleges pótlólagos forrásoktól, így kizárva szinte minden lehetőségét a növekedésnek, megerősödésnek. A külső forrásbevonás még inkább nehézkes a gazdaságilag viszonylag elmaradottabb régiókban. A régió gazdasági problémáival a helyi vállalkozásoknak is meg kell küzdeniük. Leginkább az alacsonyabb jövedelemtermelő képesség az, ami a legnagyobb negatív hatással lehet az itteni vállalkozások hitelfelvételére. A legtöbb vállalkozás képtelen bevételeiből a hiteleket is törleszteni. Erre a problémára kínál egy, speciálisan mikrovállalkozások számára hozzáférhető, megoldást a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, illetve annak Helyi Vállalkozói Központjai kedvezményes hitellehetőségekkel, inkubátorházak fenntartásával. Mielőtt azonban rátérnék az Alapítvány Nógrád megyei jelentőségére, eredményeire, fontosnak tartom néhány mondatban bemutatni magát a szervezetet, működését, célkitűzéseit.
45
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990-ben jött létre. Célja a kis-és középvállalkozások megalakulásának, működésének és fejlődésének elősegítése, támogatása. Az adott év novemberében az Európai Unió Bizottsága a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt jelölte ki a Phare kis- és középvállalkozás fejlesztési Programjának végrehajtására. A Program célja a foglalkoztatás és gazdasági szerkezetátalakítás elősegítése volt a kis-és középvállalkozói szektor fejlesztésén keresztül. Az Alapítvány elsődleges feladata a vállalkozások élénkítésére szánt hazai és külföldi források kezelése, felhasználásuknak koordinációja. A pénzügyi tevékenység mellett igen fontos szerepet kapott hazai vállalkozók képzésében, meglévő szakmai tudásuk bővítésében. A feladatok minél hatékonyabb végrehajtása érdekében hozták létre a Helyi Vállalkozói Központokat (HVK). Az első körben, 1991-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyékben jöttek létre a helyi képviseletek, és kezdték meg önálló működésüket. Majd 1993-ban további hét, 1994-ban hat helyi központ, végül 1997-ben pedig a Pest megyei központ alakult meg. Mára Magyarország minden megyéjében és számos városában vannak jelen a Helyi Vállalkozói Központok, valamint azok alirodái, összesen több mint 140 képviselettel. Véleményem szerint ez a viszonylag nagymértékű országos lefedettség nagyban hozzájárul az Alapítvány, illetve szolgáltatásai sikereihez. Hiszen főként a kisebb vidéki városokban (természetesen a kedvező feltételek mellett) óriási előnynek számít a helyi jelenlét. Sokkal közvetlenebb és személyesebb elbánást biztosít, ezáltal hatékonyabbá teszi az ügymenetet is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a HVK-k önálló jogi személyiségű független szervezetek. Alapításukban az MVA mellett (esetenként az MVA nélkül) a települési
és
megyei
önkormányzatok,
kamarák,
érdekképviseletek,
esetleg
vállalkozások is közreműködtek.
46
4.2. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1994-ben kezdte meg működését. Az Alapítvány kiemelt jelentőséget tulajdonít a helyi vállalkozói réteg támogatásának mind a finanszírozás, mind pedig az információáramlás szempontjából, ezáltal
aktívan
részt
vesz
a
térség
vállalkozói
környezetének,
gazdasági
teljesítményének javításában. Legáltalánosabb célja, hogy a vállalkozásokat a finanszírozáson és szakmai támogatáson keresztül alkalmassá tegye a kereskedelmi bankok által támasztott követelmények teljesítésére, hogy a kkv-k minél előbb bekerülhessenek azok ügyfeleinek körébe. Az intézmény célrendszerét a következőképpen foglalhatjuk össze9: •
a megye gazdasági fejlődésének segítése
•
közreműködés a megye átfogó gazdasági stratégiájának kialakításában, gazdaság fejlesztésében
•
a kis- és közepes vállalkozások életképességének növelése érdekében:
a finanszírozási lehetőségek feltárása, bővítése
a vállalkozói képességek fejlesztése
a tanácsadás és információ biztosítása
4.2.1. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége: Az Alapítvány által nyújtott szolgáltatásokat alapvetően két csoportra bonthatjuk. Az elsőbe tartoznak azok a tevékenységek, melyeket közvetlenül a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinál, és melyek adottak az ország bármely pontján, minden HVK tevékenységi palettáján megtalálhatóak. A másik csoportba azok tartoznak, melyek elindításáról az egyes regionális képviseletek önállóan dönthetnek, illetve melyek nem tartoznak központi elbírálás alá. Ezáltal az egyes helyi szervezetek sokkal rugalmasabban tudnak alkalmazkodni az adott térség vállalkozóinak igényeihez, illetve hatékonyabban tudnak bekapcsolódni a gazdasági életbe, annak fejlesztésébe. Így 9
http://www.nmrva.hu/index.php?m=4906; letöltés ideje: 2008. 01. 15. 16:13.
47
ebben a csoportban azok a szolgáltatások találhatók, melyek kifejezetten az ország általam vizsgált területén aktuálisak. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a teljes kép ennél a felosztásnál egy kissé árnyaltabb, azonban így sokkal inkább megfogható az MVA és a Helyi Vállalkozói Központok kapcsolatának összetettsége. Mikrohitel: A Mikrohitel Program jelenti az MVA, és ezáltal a Helyi Vállalkozói Központok tevékenységének egyik alappillérét. A közvetlen pénzügyi támogatások közé tartozik. A szervezet működésének hatékonyságát is ezen keresztül tudjuk legszemléletesebben kimutatni, illetve nyomon követni. Részletes elemzését a következő fejezet tartalmazza. Mikrohitel Plusz: A Mikrohitel Plusz szintén a mikrovállalkozások életben maradását segíti. Fordítható többek között ingatlanvásárlásra, járművek, gépek beszerzésére vagy szoftver vásárlására. A hitelt az MFB ZRt. nyújtja a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mellett. A hitel összege 1-15 millió Ft, 10 éves futamidő mellett beruházás finanszírozása esetén, illetve 1-5 millió Ft lehet 7 éves futamidő mellett mezőgazdasági termékek termelésére irányuló beruházás esetén. A hitel igénybevételéhez szükséges minimális önerő a beruházás értékének 15%-a. A konstrukció, akárcsak a Mikrohitel, kedvező kamatozású. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamatnak felel meg. (Jelenleg 8%10) Inkubátorház Az inkubátorház ún. áttételes támogatásnak minősül, vagyis a vállalkozások közvetett támogatáshoz jutnak. A mesterségesen létrehozott kedvező feltételek
10
2008. április 1-től
48
jelentősen növelik a kezdő vagy fiatal vállalkozások életképességét, olyan szolgáltatásokon keresztül, mint például11: •
általános és szaktanácsadás nyújtása meghatározott területeken (adó, pénzügyi, jogi, marketing) szaktanácsadók bevonásával és segítségével
•
kedvezményes, a piaci árnál 10-30 %-kal alacsonyabb helyiségbérleti díj
•
ügyviteli szolgáltatások: internet, sokszorosítás, telefon, fax
•
tolmácsolás, fordítás
•
konferenciahelyiség, oktatóterem biztosítása
•
audiovizuális berendezések
Az Alapítvány által 1998-ban létrehozott inkubátorház a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatokat támogatja. Ezzel is elősegítve és támogatva a gazdasági szerkezetátalakítást. Az inkubátorházban jelenleg 19 vállalkozás működik, emellett az épületben még öt szabad irodahelyiség található. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ezeken a kifejezetten pénzügyi támogatásokon kívül egyéb szolgáltatásokkal is részt vesz a helyi kis- és középvállalkozások működésének támogatásában, a vállalkozói kultúra fejlesztésében. Tanácsadás Az általános, ún. ügyfélszolgálati tanácsadás célcsoportját elsősorban a kezdő és kisvállalkozások alkotják. Ez egyrészt magába foglalja azoknak az alapvető pénzügyi, jogi, marketing, üzleti és egyéb információknak az átadását, melyek nélkülözhetetlenek egy
vállalkozás
elindításához,
másrészt
a
finanszírozási,
oktatási,
pályázati
lehetőségekről szóló tájékoztatást. Az ingyenes szolgáltatást, mely a megye több pontján működő alirodákban12 is biztosított, évente több ezren veszik igénybe.
11 12
http://www.nmrva.hu/index.php?m=4910; letöltés ideje: 2008. 01. 15. 16:13 Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény, Rétság
49
Az emelt szintű tanácsadás részét képezi a jogi és könyvelői tanácsadás, valamint a szakmai pályázatkészítés, és bizonyos esetekben a szakemberek bevonásával megvalósuló hiteltanácsadás. Továbbá ide tartozik még a piac és versenyhelyzet elemzés, stratégiai, vállalati és marketing koncepció kidolgozás, finanszírozás és pénzügyi tervezés. Pályázatírás A tanácsadáson túlmenően az Alapítvány munkatársai aktívan részt vesznek a vállalkozók pályázatainak elkészítésében is, ami vonatkozhat mind az Eu-s forrásokra, mind pedig például a Mikrohitel igénylésére. Képzés, oktatás, rendezvényszervezés Az Alapítvány igen nagy jelentőséget tulajdonít a vállalkozók elméleti és gyakorlati képzésének, hiszen így nagymértékben növelhető azok élet- vagy éppen versenyképessége. Kezdő vállalkozások esetében a gyakorlati tudnivalók elsajátítása rendkívül fontos, míg a már működő vállalkozásoknál a folyamatos fejlődésre, az innovációra helyeződik a hangsúly. A cél strukturált képzéseken vagy éppen üzletember találkozókon, kiállításokon, vásárokon keresztül valósul meg. Például 2008. februárjában fejeződött be a „A romák jogai az Európai Unióban – információs körút Nógrád (HU-SK) megyében” című projekt, melynek célja a térségben, a határnak mind a magyar, mind pedig a szlovák oldalán, élő roma származású lakosság megismertetése az Európai Unió Alkotmányával, jogaikkal, valamint a Strukturális Alapok biztosította pénzügyi lehetőségekkel. Ezáltal elősegítve bekapcsolódásukat a régió, az EU gazdasági életébe, ösztönözve munkavállalásukat, vállalkozói hajlandóságukat, részvételüket a közösségi programokban. Továbbá 2007. novemberében fejeződött be a „Nők visszavezetése a munka világába hátrányos helyzetű térségekben” elnevezésű projekt, melynek célja a 40 év feletti, a kevés vagy semmi
munkatapasztalattal nem rendelkező nők munkavállalási
hajlandóságának növelése. Így csökkenthető lenne a megyére jellemző igen magas
50
munkanélküliség, valamint ezzel párhuzamosan javulna a foglalkoztatási ráta. A számítástechnikai, és vállalkozói képzések, valamint álláskeresési tréningek mellett, mentorok is segítették a programban résztvevőket szakmai és jogi tanácsokkal egyaránt. Europe Direct (Európai Információs Pont Hálózat Nógrád Megyei Információs Egység) A Nógrád Megyei Európai Információ Pont 1999. novemberétől működött, célja a megye lakosainak, vállalkozásainak felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra, minél egyszerűbben hozzáférhetővé tenni a számukra szükséges információkat. A csatlakozást követően, 2005. márciusától Europe Direct elnevezéssel folytatja információs tevékenységét a szervezet, továbbá ingyenes jogsegélyszolgálatot tart fenn.
4.3. A Mikrohitel Program A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány talán legjelentősebb és legszélesebb körben ismert programja a Mikrohitel Program. 13. ábra: A vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján (2005.) 9%
2%
0%
14. ábra: A vállalkozások összes foglalkoztatottainak megoszlása létszám kategóriánként (2005.) 25% 41%
16% 18%
89% 0-9
0-9
10-49
49-249
250 felett
Forrás: http://www.gkm.hu/data/cms1392992/kkv_0506. pdf letöltés ideje: 2008. 03. 14.
10-49
49-249
250 felett
Forrás: http://www.gkm.hu/data/cms1392992/kkv_0506. pdf letöltés: 2008.03.14.
51
Az összes foglalkoztatottnak mintegy 41%-a egy-egy mikrovállalkozásnál állt alkalmazásban, ami szintén nem elhanyagolható arány. A mikrovállalkozások, bár mindössze 0-9 főt foglalkoztatnak, mégis meghatározó szerepük van hazánk gazdaságában. 2005-ös adatok alapján a vállalkozások csaknem 89%-a a mikrovállalkozások közé tartozik, 9 %-uk számít kisvállalkozásnak, 2% középvállalkozás, míg csupán 0,3% a munkavállalók mintegy 25 %-át foglalkoztató nagyvállalkozás. Ezek
mind
bizonyítják
mekkora
jelentőséggel
bírnak
hazánkban
a
mikrovállalkozások, és miért olyan fontos feladat a kezdetben tőke- és forráshiányos vállalkozások mind pénzügyi, mind szakmai támogatása. 4.3.1. A Mikrohitel kondíciói A hitel felhasználható gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozására, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére és/vagy fejlesztésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítására. A beruházási hitel esetén a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra fordítható összeg tevékenységtől függően a folyósított hitel 50%-a lehet. Lehetőség van csak forgóeszközhitel felvételére is13. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hitel célja többé-kevésbé megfelel a kereskedelmi bankok beruházási, illetve forgóeszköz hiteleinek. A hitel maximális összege az Európai Unió előírásai szerint nem haladhatja meg a 25.000 Eurot, vagyis a 6.350.000 Ft-ot. Ezt az összeget az adott év elején érvényes középárfolyamon
számolják.
Összevetve
a
kereskedelmi
bankok
ajánlataival
szembetűnő, hogy azok a hitelek felső határának lényegesen magasabb összegeket állapítanak meg. Ennek oka többek között az, hogy a Mikrohitel célja áthidaló megoldás biztosítása azoknak a mikrovállalkozásoknak, amelyek más módon nem juthatnának külső forráshoz, vagyis a kezdeti nehézségek enyhítése és nem a nagyberuházások
13
http://www.nmrva.hu/index.php?m=4907&PHPSESSID=ea6730142991d0235a5e0b3445e90bcd; letöltés: 2008.02.17. 16:41
52
finanszírozása. Így az Alapítvány tevékenysége által lefedett piaci szegmens nem érinti a kereskedelmi bankok ügyfélkörét. A Mikrohitel változó kamatozású, a mindenkor érvényes jegybanki alapkamattal megegyező, bizonyos esetekben az MVA döntést hozhat ettől eltérő kamatbeállításról (± 3%) is, például az alapkamat hirtelen és jelentős elmozdulása esetén. 2008. április 1jétől a jegybanki alapkamat, és ezzel együtt a hitel kamata is, 8%. Kamatfizetés havonta történik, erre türelmi idő nem számítató fel, tőketörlesztésre legfeljebb hat hónap adható. A Mikrohitel kedvezményes voltát elsősorban ez az alacsony kamat jelenti, hogy még szemléletesebb legyen a kedvezmény mértéke, felhívnám rá a figyelmet, hogy jelenleg a kereskedelmi bankok által a beruházási hitelekre felszámított irányadó kamat 17-20% körül alakul. Ez a kamatkedvezmény az Európai Unió 1998/2006/ EK rendelete szerint úgynevezett „de minimis”, azaz csekély összegű támogatásnak minősül14. A hitel maximális futamideje eltérő lehet attól függően, hogy beruházási célra, illetve forgóeszköz-finanszírozásra kívánja-e fordítani az összeget a pályázó. Míg előbbi esetben 8 évig terjedhet a futamidő, forgóeszközhitel esetén ez csupán 3 év. Ha összehasonlítjuk a hazai kereskedelmi bankok által alkalmazott futamidőkkel, látjuk, hogy a Mikrohitel nem tér el az átlagtól. Van olyan bank, amely 10 éves futamidőre nyújt beruházási hitel, míg olyan is, mely 5 évre. Ugyanez a megállapítás igaz a saját erő minimális mértékére is. A Mikrohitel a beruházás értékének 20%-át írja elő. A kereskedelmi bankok hiteleire szintén hasonló
14
„Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban (a) a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedõ vállalkozások; (b) a Szerzõdés I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termelésével foglalkozó vállalkozások, (c) valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedõ vállalkozások, amennyiben a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ; (d) a szénágazatban tevékenykedõ vállalkozások; továbbá a támogatás nem vehetõ igénybe (e) az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, (f) az import áruk helyet hazai áru használatától függõ támogatások esetében, (g) a kereskedelmi fuvarozás terén mûködõ vállalkozásoknak teherszállító jármûvek megvásárlására, valamint (h) nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentésére.” http://www.nmrva.hu/index.php?m=4907&PHPSESSID=ea6730142991d0235a5e0b3445e90bcd; letöltés: 2008.02.17. 16:41
53
arány jellemző, bár előfordulnak olyan konstrukciók is, melyek nem írnak elő kötelező önerőt. A hitelt minden esetben valamilyen biztosíték mellett lehet igénybe venni. Legtöbb esetben ezt a szerepet valamilyen a vállalkozás tulajdonában álló ingatlan tölti be. A hivatalosan előírt minimális mérték a hitelösszeg 100%-a, a gyakorlatban azonban nem ritka, hogy a 125-150%-os fedezettséget is megkövetelik. A Mikrohitel Program által előírt feltételeknek való megfelelés sok esetben, hasonlóan
a
kereskedelmi
bankok
feltételeihez,
nehézséget
okozhat
a
mikrovállalkozásoknak. A Mikrohitel Program sikeressége nagyban köszönhető a helyi mikrohitel menedzsereknek, akik a pályázat elkészítése mellett részt vesznek például a vállalkozások üzleti tervének elkészítésében. Így az Alapítvány nem csak a finanszírozási tevékenysége által teszi alkalmassá a vállalkozásokat a kereskedelmi bankok hiteleinek felvételére, hanem a szükséges szakmai ismeretek elsajátításában is segítségükre van.
4.3.2. A Mikrohitel Program története A Mikrohitel Program elindításakor, 1995-ben mostani mércével mérve meglehetősen szigorú feltételeknek kellett megfelelniük azoknak a vállalkozásoknak, melyek igénybe kívánták venni ezt a finanszírozási forrást. A kezdeti céloknak megfelelően a pályázat kiírói csak a leginkább rászoruló mikrovállalkozói réteget kívánták támogatni. Csupán a 2 évnél fiatalabb, maximum 10 főt foglalkoztató és legfeljebb 2 millió Ft saját vagyonnal rendelkező vállalkozások kaphattak hitelt az Alapítványtól, melyeknek éves nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió Ft-ot. Néhány év alatt azonban enyhültek a feltételek, szélesedett a hitel felvételére jogosultak köre, egyrészt az Alapítvány döntnökeinek köszönhetően, másrészt pedig az ún. kkvtörvény 2004-es átalakítása miatt. Ezt követően a már régebb óta működő vállalkozások is folyamodhattak Mikrohitelért, valamint ugyancsak jelentős változott a célcsoport alakulásában, hogy a vállalkozások éves nettó árbevételének maximális értéke 200 millió Ft-ra emelkedett.
54
3. táblázat: A Mikrohitel Program keretében felvehető maximális hitelösszeg alakulása a kezdetektől napjainkig Évek
Összeg
Évek
Összeg
1993
300.000 Ft
2000
3.000.000 Ft
1994
500.000 Ft
2001
6.000.000 Ft
1996
850.000 Ft
2003
3.000.000 Ft
1998
1.000.000 Ft
2005.
5.000.000 Ft
1999
1.300.000 Ft
2006.
6.350.000 Ft
Forrás: NMRVA
A Mikrohitel összegének alakulása szintén nagy hatással volt a program igénybevételére. Ez elsősorban 2001-ben volt érzékelhető, mikor a felvehető hitelösszeget 6.000.000 Ft-ra emelték, 5 éves futamidő mellett. Az ezt követő időszakban jelentősen megnőtt a hiteligénylések száma, ami hosszú távon az Alap „kiürüléséhez” vezetett. Az akkoriban kormánypénzekből, valamint EU-s forrásokból finanszírozott Alap ismételt feltöltésére nem volt lehetőség, így a Program szükségszerűen leállt. Ez igen negatív hatással volt az addigra széles körben ismert és elismert Programra; különösen, mivel az előző években történt felfutás nem kis reklámot jelentett, ezáltal tovább növelte a Mikrohitel reputációját. Többek között ennek is köszönhetően 2003-ban kénytelenek voltak megújítani a Mikrohitel Programot. A feltételek szigorítása (a hitel összegének mindössze 20%-a fordítható forgóeszköz finanszírozásra), a hitelösszeg 3 millió Ft-ra csökkentése, valamint a futamidő rövidülése azonban tovább rontotta a Program versenyképességét. A kedvezőtlen változtatások valamelyest ellensúlyozhatóak lettek volna például a pályázati folyamatok egyszerűsítésével, illetve a döntés és folyósítás meggyorsításával, ezeket a lépéseket azonban nem tették meg. A célcsoportot alkotó vállalkozások más finanszírozási megoldások után néztek. A Mikrohitel újbóli felélesztésére 2005-ben került sor. Megnövelték a hitel maximális összegét 5 millió Ft-ra. Továbbá jelentős újítás volt még az, hogy a hitel akár háromszor is igénybe vehető egy vállalkozás számára. Így ismét jelentős lökést adtak a Program életképességének. A vállalkozások sokkal hosszabb távon számíthattak ezután
55
az Alapítvány által biztosított kedvezményes forrásokra. Többek között ennek is köszönhetően napjainkban ismét a Mikrohitel iránti érdeklődés növekedésének lehetünk tanúi. A hitelprogram hatékonyságának növelése érdekében hozott másik jelentős változtatás a Helyi Mikrohitel Alap létrehozása 2006. augusztusában. Ez az állapot nem először áll fenn a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány történetében. Az Alapítvány ugyanis megalakulását követően, 1995. januárjától 2000. októberéig helyi alapkezelői jogokkal működtette a Mikrohitel Programot Nógrád megyében. Ezt követően a Mikrohitel folyósítására szolgáló alapok központosítására került sor, ezt a feladatot látta el az Országos Mikrohitel Alap (OMA). Az Alap kezeléséért a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány volt felelős. A feladatok ilyen szintű központosítása, valamint az, hogy a folyósításban egy másik pénzintézetnek (ez esetben ezt a szerepet az Erste Bank Hungary Nyrt. töltötte be) is részt kellett vennie, rendkívül lelassították a hitelezési folyamatot, a projektek gyakorlatilag utófinanszírozottá váltak. A Helyi Vállalkozói Központok menedzserei pedig csupán előkészítői munkát végeztek, beleszólásuk sem az elbírálásba, sem az allokációba nem volt. Majd 2006. augusztusában létrejött egy megállapodás az MVA és a NMRVA között a Nógrád megyei Helyi Mikrohitel Alap létrehozásáról. A Helyi, illetve az Országos Mikrohitel Alapok egymással párhuzamosan, mégis egymástól függetlenül működnek. Az alapot a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mint alapkezelő működteti. Ide kerülnek visszafizetésre az ügyfelek által felvett kölcsöntőke összegek és azok kamatai, így a források a jövőben újra kihelyezhetőek. Emellett az alapkezelői kötelezettségekből fakadóan az NMRVA egyéb pénzügyi műveletekkel is hozzájárul az alap fenntartásához, növeléséhez. A Helyi Alap létrehozásával sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá vált a hitelezési folyamat a hiteligénylők számára, az Alapítvány munkatársainak munkája ugyanakkor valamelyest függetlenedett a központi elbírálástól, így sokkal inkább tudnak alkalmazkodnia a helyi jellegzetességekhez, szükségletekhez. A decentralizálást követően részt tudnak venni, és vesznek is a hitelezés teljes folyamatában. Nyomon tudják követni a hitel felhasználásának, visszafizetésének folyamatát, részt vehetnek az esetlegesen felmerülő 56
problémák megoldásában. Ezáltal az Alapítvány tevékenysége sokkal emberközelibbé, személetesebbé válhat, ami véleményem szerint szintén egyik fontos szerepet tölthet be az új ügyfelek megszerzése során, valamint a meglévők megtartásában, illetve azok hatékony felkészítésében a piaci körülményeknek való megfelelésben. A gyakorlatban figyelve a Nógrád megyei Helyi és az Országos Mikrohitel Alap viszonyát, megállapítható, hogy a NMRVA munkatársai a helyi alap maximális kihasználására törekszenek, vagyis 2006 év végétől valamennyi hiteligény a Helyi Mikrohitel Alap terhére elégítettek ki. Az OMA forrásait csak akkor szándékoznak igénybe venni, ha a helyi forrásoknak a végére értek. 4.3.3. A Mikrohitel Program Nógrád megyében 4.3.3.1. SWOT-analízis A Mikrohitel gazdaságban betöltött szerepének pontosabb megértése érdekében rendkívül fontosnak tartom a Program bemutatását mind minőségi, mind pedig mennyiségi szempontból. Ebben a fejezetben a SWOT-analízis segítségével igyekszem minél átfogóbb képet festeni. A módszer lényegében egy adott szituáció, tevékenység (esetünkben a Mikrohitel Program) helyzetelemzésén keresztül a benne rejlő potenciális lehetőségek feltárására szolgál. Maga a kifejezés egy betűszó, az angol Strengthens (Erősségek), Weaknesses (Gyengeségek), Opportunities (Lehetőségek) és Threatens (Veszélyek) szavakból származik. Az analízis elsődleges célja, hogy a jelen helyzetre vonatkozó erősségek és gyengeségek megállapítását követően sokkal megalapozottabb következtetések legyenek levonhatóak a jövőre vonatkozóan. Ezáltal sokkal gyorsabban és hatékonyabban adható válasz a jövő kihívásaira, hiszen már nyilvánvalóvá, felmérhetővé váltak a lehetséges fejlődési irányok. Általánosságban elmondható, hogy a jelen erősségei képezik a kiindulási alapot a jövő lehetőségei számára, a gyengeségek pedig egyaránt adhatják az okot a jövőbeni fenyegetésekre, valamint motiválhatnak a kiút, a megoldás keresésére. A következőkben egyfajta áttekintésként csak felsorolás szintjén veszem számításba a Program jellemzőit. Ezek között egyaránt szerepelnek az egész szervezetre és a konstrukcióra általánosságban érvényes megállapítások, valamint olyanok is, amelyek elsősorban Nógrád megyére vonatkoznak.
57
Erősségek:
Kedvezményes forrást biztosít a kezdetben tőkehiányos vállalkozások számára;
A konstrukció legjelentősebb gyakorlati előnye, véleményem szerint, a rendkívül alacsony kamat15;
Fordítható mind beruházás, mind pedig forgóeszköz finanszírozására;
Viszonylag hosszú futamidő;
Lehetőség van második és harmadik hitelfelvételre is;
Célközönsége az a vállalkozói réteg, amely még nem alkalmas arra, hogy a kereskedelmi bankok ügyfelévé váljon;
A Helyi Mikrohitel Alap létrehozásával, az Országos Mikrohitel Alap mellett, azzal párhuzamosan, bővült az igénybe vehető források köre;
A decentralizáció és a Helyi Mikrohitel Alap létrehozásával sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá vált a hitelbírálat, folyósítás;
Az Alapítvány a likviditási gondokkal küzdő vállalkozások esetén is elsősorban a hitel átütemezésére törekszik;
Több mint 14 éves helyi tapasztalattal rendelkezik a szervezet;
Az Alapítvány meghatározhat, és meg is határoz bizonyos tevékenységi területeket, melyeket legfőképpen támogatni kíván, ezáltal közvetve alakíthatja a megye gazdasági szerkezetét;
A helyi mikrohitel menedzserek sokkal inkább tudatában vannak a helyi sajátosságoknak;
A helyi mikrohitel menedzserek részt vesznek a pályázatok, illetve a szükséges dokumentumok (például az üzleti terv) elkészítésében, akár tanácsadás formájában, akár tevőlegesen;
Helyi képviselet a megye minden nagyobb városában (ugyancsak igaz ez a megállapítás országos viszonylatban is).
Gyengeségek:
A hitel maximális összege jócskán elmarad a kereskedelmi bankok által kínált összegektől;
15
2008. április 20-án 8%.
58
A szükséges saját erő mértéke megegyezik a kereskedelmi bankok által megkövetelt mértékkel;
Csak ingatlanfedezet mellett folyósítható;
A fedezetnek a hitelösszeg minimum 100%-át fedeznie kell;
A csekély összegű támogatásokra vonatkozó 1998/2006/ EK bizottsági rendelettel összhangban kell nyújtani, ezért bizonyos vállalkozások eleve nem igényelhetik16;
Az eddig elért eredmények ellenére is viszonylag alacsony a Program ismertsége;
Néhány esetben előfordult, hogy a lassú belső folyamatok miatt egyes projektek utófinanszírozottá váltak;
A kereskedelmi bankok egyre inkább a kisebb vállalkozások felé fordulnak, ami akár jelentős konkurenciát is jelenthet a Mikrohitel Programnak;
A NMRVA helyi képviseleteinek nem feltétlenül kedvező megítélése;
A finanszírozott vállalkozás eladósodása, csődje esetén rendkívül nehéz a kintlévőségek behajtása;
Kedvezőtlen gazdasági helyzet, általános bizonytalanság;
A megyére jellemző alacsony vállalkozási hajlandóság.
Lehetőségek:
A leglényegesebb momentum a további fejlődés érdekében az intenzívebb reklámtevékenység;
A Mikrohitel összegének felemelése jelentős motivációs tényezőt jelenthet a potenciális hiteligénylők számára;
16
Nem részesülhetnek támogatásban (a) a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedõ vállalkozások; (b) a Szerzõdés I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termelésével foglalkozó vállalkozások, (c) valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedõ vállalkozások, amennyiben a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ; (d) a szénágazatban tevékenykedõ vállalkozások; továbbá a támogatás nem vehetõ igénybe (e) az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, (f) az import áruk helyet hazai áru használatától függõ támogatások esetében, (g) a kereskedelmi fuvarozás terén mûködõ vállalkozásoknak teherszállító jármûvek megvásárlására, valamint (h) nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentésére.
59
A kamatkedvezmény mellett vagy azzal együtt, párhuzamosan egyéb kedvezmény
nyújtása,
például
lekötött
betéttel
vagy
biztosítással
összekapcsolt hitel;
További támogatás lehetne a futamidő vagy a türelmi idő növelése;
A feltételek enyhítése;
Esetleg ún. PPP-jellegű konstrukciókban is részt vehetne az Alapítvány;
Meg kéne találni a módját, hogy össze lehessen kapcsolni a Mikrohitelt például Európai Uniós támogatásokkal;
A hiteligénylés, valamint az utógondozás folyamatának leegyszerűsítése;
A társasági adó csökkentése javítaná a vállalkozások kilátásait.
Veszélyek:
Alacsony érdeklődés a Mikrohitelből történő finanszírozás iránt;
A kereskedelmi bankok a további ügyfélszerzés érdekében feladnak bizonyos
követelményeket,
vagy
más
kedvezményekkel
próbálják
ellensúlyozni az általuk felszámított magasabb kamatot, és egy költségeket;
Az Európai Unió által kiírt pályázatok szintén konkurenciát jelenthetnek a Mikrohitel Program számára;
A kedvezőtlen gazdasági helyzet további romlása, az adók emelése mind negatívan befolyásolnák a vállalkozók várakozásait, és ezen keresztül hitelfelvételeiket;
A jegybanki alapkamat radikális emelése megszüntetné a Mikrohitelben rejlő potenciális lehetőségeket.
4.3.3.2. Mikrohitel Program kvantitatív eredményei A következőkben a Nógrád megyei Regionális Vállalkozás által 2008. februárjáig folyósított Mikrohiteleket vizsgáljuk különféle szempontok alapján, mint például a hiteligénylő vállalkozás tevékenysége, kora vagy éppen a felvett hitel nagysága. Rendezőelvként az imént bemutatott 3 nagy korszakot alkalmazzuk.
60
1995-2000. Az első szakasz 1995. év elejétől 2000. szeptemberéig tartott. Ekkor a hitelek folyósítását a Konzumbank Rt.-n keresztül végezte az Alapítvány. Ezen időszak alatt a Nógrád megyében folyósított hitelek összértéke 430.543.005,- Ft volt. Ennek jelentősége akkor válik igazán szembetűnővé, ha számításba vesszük, hogy ebben a periódusban a Mikrohitel maximális összege mai viszonylatban eléggé alacsony volt, bár folyamatosan emelték, még így sem haladta meg a 3 millió Ft-ot. A következőkben vizsgáljuk meg a Mikrohitel ismertségének, igénybevételének területi
megoszlását.
A
kezdeti
időszakban
meglepő
módon
pásztói
mikrovállalkozásoknak folyósították a legtöbb hitelt, míg a megyeszékhely, Salgótarján a második helyre szorult. Ezek a térségek fedik le a folyósítások csaknem 60%-át. 15. ábra: A folyósított hitelek megoszlása a Nógrád megyei kistérségek között (19952000.) 140 120 100 80 60 40
000 000 000 000 000 000
000 000 000 000 000 000
6%
Pásztó
28%
31%
20 000 000 -
Salgótarján
13%
Balassagyarmat Rétság
8%
15%
Bátonyterenye
Salgótarján
Balassagyarmat
Bátonyterenye
Szécsény
Pásztó
Rétság
Szécsény
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
További érdekesség, hogy a megye többi kistérségi központja között is jelentős különbségek figyelhetők meg. Balassagyarmat, valamint Szécsény városának térsége közel azonos százalékban részesül a folyósításokból, míg a felsorolás végére marad Bátonyterenye és Rétság. A kistérségek sorrendje az elmúlt években sem változott jelentősen (Salgótarján megelőzte Pásztót). Említésre méltó eltolódás következett be azonban a folyósított összegek arányában: az eddig vezető térsédek tovább növelték előnyüket, a többi pedig még inkább leszakadt. 61
Ezekből a folyamatokból két következtetésre vonható le. Az első szerint Salgótarján és Pásztó környékén a legnagyobb a vállalkozási hajlandóság a megyében. Ezért itt a legnagyobb azoknak a kezdő vállalkozásoknak az aránya, melyek rászorulnak, és ugyanakkor igénybe is vehetik a Mikrohitelt (ne feledkezzünk el arról, hogy az első időszakban csupán a két évnél fiatalabb vállalkozások számára volt elérhető a konstrukció). Vagyis akár ezek a kistérségek tekinthetőek a megye leggyorsabban fejlődő területeinek, hiszen ez a folyamat napjainkban is tart, vagyis a hajdani kedvező gazdasági környezet napjainkban is csábítja a vállalkozni szándékozókat. Feltételezhető, hogy a két kistérség megfelelő infrastruktúrát tudott kiépíteni a vállalkozások támogatására, itt a leghatékonyabb a Nógrád megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi irodájának működése. Másrészt felvetném azt a lehetőséget is, hogy ezeken a területeken a vállalkozásalapítás lehet csupán a munkanélküliség előli menekülés egyik módja is. Kezdetben ez a tény igen sok hitel bedőléséhez vezetett, ami kiváltotta a feltételek szükségszerű szigorítását, a kötelező ingatlanfedezet bevezetését. Emellett, véleményem szerint, nem szabad elhanyagolni azt a szempontot sem, hogy a megye kistérségei sok esetben teljesen más irányba indultak el fejlődésük során. Ennek egyik leglátványosabb példája talán Rétság városa. A település a 2-es számú főút mellett fekszik körülbelül 50 km-re a fővárostól. Kedvező fekvésének, színvonalas infrastruktúrájának, képzett munkaerejének és nem utolsó sorban az adózási kedvezményeknek köszönhetően ipari parkja számos hazai és külföldi vállalkozásnak vagy egy-egy üzemének ad otthont. Mint például a 900 főt foglalkoztató TDK Elektronika Magyarország Kft., a 70 főt foglalkoztató Tredegar Film Products Kft., a 170 főt foglalkoztató Ten Cate Enbi Kft., vagy a 180 főt foglalkoztató Spektíva 2000 Kft17. Ezen vállalkozások a fejlődés egy teljesen eltérő útját biztosították a kistérség számára. A helyi lakosságnak viszonylag biztos megélhetést biztosítanak, beszállítói hálózatukat többek között a helyi vállalkozásokra építették. Így itt a gazdaság húzóerejét a külső betelepülők jelentik, ami véleményem szerint, nagyban magyarázza a Mikrohitel igénybevételének viszonylag alacsony arányát a térségben.
17
Forrás: http://www.nmrva.siteset.hu/index.php?m=4934, letöltés ideje: 2008. 04. 05. 11:13.
62
2000-2006. Felosztásom szerint a következő nagyobb szakasz az Alapítvány történetében 2000. októberétől 2006. novemberéig tartott. Ekkor vált centralizálttá a Program, vagyis az elbírálást központilag végezték, a hitelek folyósításában pedig kezdetben a Postabank Rt., majd az Erste Bank Hungary Nyrt. vett részt. Ezen időszakban összesen 1.034.753.000 Ft-nyi Mikrohitelt helyeztek ki a megyében. A következőkben az iméntitől eltérő szempontból vizsgálom a hitelfelvevőket, legelőször ágazati megoszlásuk szerint. Egy ország, egy régió gazdasági fejlettségét nagyban meghatározza az ott működő vállalkozások tevékenységi köre, és ez fordítva is igaz, a térség gazdasági szerkezetét ismerve, kikövetkeztethető annak fejlettségi szintje. Ezért tartom fontosnak részletesebben foglalkozni azzal, hogy a folyósított hotelek a gazdaságnak melyik szektorába kerültek. Az ebben az időszakban folyósított Mikrohitel összértéke: 1 034 753 000 Ft. 16. ábra: A folyósított hitelek ágazati megoszlása (2000-2006.) A hitelezett vállalkozások száma alapján 0,32% 33%
A folyósított összegek alapján
31%
21%
0,05%
24%
8%
7% 30%
31%
8%
7%
Ipar Szolgáltatás
Mezőgazdaság Kereskedelem
Idegenforgalom Egyéb
Ipar
Mezőgazdaság
Idegenforgalom
Szolgáltatás
Kereskedelem
Egyéb
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időszakban legnagyobb arányban a kereskedelmi vállalkozások vették igénybe a kedvezményes hitelt, összesen 101 szerződés került megkötésre. A második helyen a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások állnak, 96 darab megkötött szerződéssel. Míg a legkisebb arányt az idegenforgalom képviseli, konkrétan 24 vállalkozás kapott hitelt ezen időszakban a Mikrohitel Programból, pedig ez lehetne az az ágazat, amelynek köszönhetően fejlődhetne a megye gazdasága, kiaknázhatná természeti kincseiben rejlő komparatív előnyeit. Véleményem szerint az ebben az időszakban igényelhető 63
maximum 3-6,350 millió Ft (attól függően, hogy melyik évet tekintjük alapul) többékevésbé elegendő lenne a helyi turistaházak, fogadók, éttermek felújítására, színvonalasabbá tételére. Ezek az adatok abból a szempontból is meglehetősen informatívak lehetnek, ha figyelembe vesszük, hogy például a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások az összes Nógrád megyében bejegyzett vállalkozásnak csak 25%-át képviselik, vagyis a kereskedelmi vállalkozások gazdasági jelenlétüknél nagyobb arányban érdekeltek a Mikrohitel
Program
nyújtotta
kedvezményes
finanszírozási
lehetőségek
igénybevételében (3. melléklet). Így megállapítható, hogy a kereskedelmi vállalkozások meglehetősen biztos bázisát, illetve célközönségét jelentik a konstrukciónak. Míg az idegenforgalmi vállalkozások gazdasági súlyuknak nagyjából megfelelő arányban képviseltetik magukat. Érdekesség, hogy a megye vállalkozásainak csak nem fele elsődleges tevékenységét a szolgáltatások közé sorolja, illetve sorolta az általam éppen vizsgált 6 évben, ehhez képest viszont rendkívül kevés a Mikrohitel igénybevételében képviselt arányuk. Ezt többek között azzal is magyarázható, hogy valószínűleg ezek a vállalkozások gyorsabb fejlődésüknek köszönhetően sokkal korábban kerülnek ki a Mikrohitel Program célcsoportjából, válnak a kereskedelmi bankok ügyfeleivé. 17. ábra: Az egyes gazdasági ágakba folyósított hitelösszeg (2000-2006) 350 000 000 300 000 000 250 000 000 200 000 000 150 000 000 100 000 000 50 000 000 Ipa r
Me Ide Sz Ke Eg olg yé re s ző ge b ga nf o ált ke zd a de rga tás as l e l o m ág m
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
A vállalkozások ágazati megoszlását a kihelyezett összegek arányával összehasonlítva, annak ellenére, hogy az eltérések nem jelentősek, látható, hogy a
64
nagyobb számú kereskedelmi vállalkozás arányiban átlagosan kisebb összegű hitelt vett fel. Ezzel szemben a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak viszonylag magasabb összegű hiteleket folyósítottak. A konkrét hitelösszeget figyelembe véve, a NMRVA az adott időszakban 322.651.000 Ft-ot folyósított kereskedelmi vállalkozások számára, 305.430.000 Ft-ot a szolgáltatási szektorba, míg a legkevesebb a mezőgazdaságba került (73.780.000 Ft). Az egyéb kategóriát egyetlen vállalkozás képviseli 500.000 Ft-os hitelével. Fontosnak tartom csoportosítani a vállalkozásokat működési formájuk szerint is. A 18. ábra alapján megállapítható, hogy a Mikrohitelt igénybe vevők többsége az egyéni vállalkozók közé tartozik. Emellett jelentős arányt képviselnek még a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok. A Kkt-k és szövetkezetek aránya elhanyagolható. Az iménti összehasonlítás fonalát követve ez esetben is megállapítható, hogy amíg az egyéni vállalkozóknak átlagosan relatíve alacsonyabb összeget folyósított az Alapítvány, addig a Kft-kre átlagosan magasabb hitelösszeg jellemző. A pontos értéket tekintve az egyéni vállalkozóknak összesen 448 871 000 Ft-t került folyósításra, Kft-knek 312 342 000 Ft. 18. ábra: A folyósított hitelek megoszlása a vállalkozások működési formája szerint (2000-2007.) A hitelezett vállalkozások száma alapján 25%
1%
A folyósított összegek alapján 1% 2%
2% 48%
30%
25% EV
43%
23% Bt.
Kft.
Kkt.
Egyéb
EV
Bt.
Kft.
Kkt.
Egyéb
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
Mivel az Alapítvány kiemelt céljának tekinti a kezdő vállalkozások támogatását, ezért én is fontosnak tartom megvizsgálni az összefüggést ezen célkitűzés, illetve a folyósítások által alátámasztott tények között. Az alábbi ábra igen szemléletesen mutatja be, hogy a finanszírozott vállalkozásoknak mindössze körülbelül 15%-át képezték a
65
2000-2006közötti időszakban a kezdő vállalkozások (attól függően, hogy a megkötött szerződések darabszámát vagy a kihelyezett összeg nagyságát vesszük figyelembe). Véleményem szerint ez az arány részben köszönhető a kezdő vállalkozások tájékozatlanságának, illetve ezzel párhuzamosan az Alapítvány nem túl agresszív reklámpolitikájának, valamint, hogy pozitívumot is említse, annak, hogy ebben az időszakban vált lehetővé a Mikrohitel ismételt felvétele, tehát ezekben a számokban már az elégedett és éppen emiatt visszatérő hitelfelvevők is benne vannak. 19. ábra: A folyósított hitelek megoszlása a kezdő és működő vállalkozások között (2000-2007.) A hitelezett válalkozások száma alapján
A folyósított összegek alapján 14%
16%
86%
84% kezdő vállalkozás
működő vállalkozás
kezdő vállalkozás
működő vállalkozás
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
A tényleges összegeket tekintve 140.970.000 Ft került folyósításra kezdő vállalkozások számára és 893.783.000 Ft működő vállalkozások számára.
2006. novemberétől A Mikrohitel Program történetének harmadik szakasza 2006. novemberében kezdődött. Ekkor vált lehetővé a Helyi Vállalkozói Központok számára, hogy saját alapot hozzanak létre, és annak terhére folyósítsák a hitelt. Így gyorsabbá vált a hitelezési folyamat, a mikrohitel menedzserek pedig sokkal hatékonyabban tudtak bekapcsolódni a döntési folyamatba, az ellenőrzésbe, utógondozásba. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az erre az új érára vonatkozó általam feldolgozott adatok egy viszonylag rövid időtávot fednek le. A táblázatok, diagrammok a 2008. február 25-ig megkötött szerződések alapján készültek. Az ez idáig folyósított hitelösszeg: 93.443.715 Ft.
66
A 2006. novemberétől folyósított hitelek nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások, valamint a kereskedelem között, csupán néhány millió Ft-nyi eltérés figyelhető meg közöttük. Az előző időszak adataival összehasonlítva, szembetűnő a mezőgazdaság súlyának jelentős növekedése a többi terület kárára. 20. ábra: A folyósított hitelek ágazati megoszlása (2006. november-2008. február) A folyósított összegek ágazati bontásban
A folyósított hitelek ágazati megoszlása
26 000 000
25%
25 000 000
24%
24 000 000 23 000 000 22 000 000 21 000 000
Ip a
r
Me
S K zőg zolgá eresk ltatá a zd ede a sá s lem g
24%
28%
20 000 000
Ipar
Mezőgazdaság
Szolgáltatás
Kereskedelem
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
Ennek magyarázata elsősorban a jóváhagyott pályázatok száma lehet, ugyanis ezen időszak alatt mindössze 21 szerződést írtak alá. Különösen akkor tűnik rendkívül kicsinek ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy az előző időszakok esetében több mint 300 szerződés alapján számoltuk az arányokat. Így még nem igazán rajzolódnak ki a jellemző vonások, és egy-egy nagyobb szerződés jelentős eltolódást okozhat. A
vállalkozásokat
működési
formájuk
szerint
vizsgálva
már
sokkal
látványosabban jelentkeznek az előző időszakban is megfigyelhető sajátosságok, azaz például az egyéni vállalkozók túlsúlya. Ebben az újabb mintában viszont meglehetősen lecsökkent a betéti társaságok aránya, 23%-ról mindössze 6%-ra. Az általuk felvett hitel összeg is csekély, mindössze 5.600.000 Ft, míg az egyéni vállalkozóknak 48.300.000 Ft került folyósításra. A vállalkozások életszakaszát tekintve ebben az időszakban a legmagasabb a kezdő vállalkozásoknak folyósított hitelek aránya, 32%. Ez valamivel több, mint 30 millió Ft-ot jelent a kezdő vállalkozások számára.
67
21. ábra: A finanszírozott vállalkozások működési formájuk szerint (2006. november2008. február) A finanszírozott vállalkozások működési formájuk szerint
A vállalkozások megoszlása működési formájuk szerint 14%
50 000 000
6%
40 000 000 30 000 000
52%
20 000 000
29%
10 000 000 -
EV
Kft.
Bt
Egyéb
EV
Kft.
Bt
Egyéb
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
Természetesen, ez az adat is, akárcsak a többi sokkal rövidebb időtartamot fed le, mint az eddig vizsgált korszakok, tehát nem tekinthetjük teljes értékűnek. Ez az arány viszont, véleményem szerint, sokkal inkább kifejezi az Alapítvány törekvését, miszerint a leginkább rászoruló mikrovállalkozásokat kívánja támogatni. 22. ábra: A finanszírozott vállalkozások életszakaszuk szerint (2006. november-2008. február) A kihelyezett hitelek a vállalkozás életszakasza szerint
A hitelek megoszlása a vállalkozások életszakasza szerint
80 000 000
32%
60 000 000 40 000 000 20 000 000
68%
-
kezdő vállalkozás
működő vállalkozás
kezdő vállalkozás
működő vállalkozás
Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
Mindenképpen fontosnak tartom szólni arról, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt időszakban ennyire kevesen vették igénybe a Mikrohitel konstrukciót. 2006, novembere és 2008. február 25-e között ugyanis mindössze 21 pályázatot hagytak jóvá, ebből 19 került teljes egészében folyósításra. Az okokat többek között kereshetjük a gazdasági környezetben, hiszen ez jelenleg nem kedvez a kezdő vállalkozásoknak. Viszonylag kevés vállalkozás jön létre és a meglevőknek is egyre több problémával kell szembenézniük, köszönhető mindez elsősorban a magas hazai adóknak és járulékoknak, melyeket a vállalkozásoknak ki kell termelniük. Ehhez társul még az egyre sötétebb
68
jövőkép, a verseny erősödése. Nógrád megye pedig az országnak az a területe, amely különösen érzékeny ezekre a faktorokra. Emellett, szintén a gazdasági helyzet miatt, a vállalkozások sokkal kisebb kockázatot hajlandóak bevállalni, vagyis igyekszenek minél kisebb külső függőségnek kitenni magukat. Ezzel, sajnos, kénytelenek korlátozni saját növekedési lehetőségeiket, ugyanakkor sokkal hatékonyabban tudják biztosítani rövid távú életképességüket. Másrészt az alacsony hitelfelvétel „belső problémákra” is visszavezethető. Az elmúlt években az Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és ezen keresztül a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány meglehetősen keveset foglalkozott (az anyagi ráfordításokat is figyelembe véve) a Mikrohitel Program még szélesebb körben történő ismertté tételével. Nagyon sok vállalkozó nincs is tudatában ennek a finanszírozási lehetőségnek. Ugyanakkor, a különféle nyomtatott és elektronikus sajtó folyamatosan az Európai Uniós pályázati lehetőségeket hangoztatják. Így az Alapítványnak szükségszerűen sokkal intenzívebben kell, vagy inkább kellene, jelen lennie a köztudatban. Véleményem szerint egy központilag szervezett országos lefedettségű, de akár csak egy helyi, megyei igényekhez igazodó reklámkampánnyal sokat lehetne javítani a Program ismertségén. Az Alapítványnak nagyobb figyelmet kellene fordítania olyan PR-jellegű megjelenésekre, mint amelyek az Európai Uniós támogatások keretében megvalósult pályázatok esetében kötelező. Gondolok ez alatt például arra, hogy a megvalósult beruházás helyszínén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az az Európai Unió közreműködésével jöhetett létre, vagy azokra a televíziós műsorokra, amelyek egy-egy sikeres vállalkozót mutatnak be, aki a támogatásnak köszönhette vállalkozása bővülését. Ezek a kevésbé közvetlen célzatú reklámok sokkal szemléletesebben és árnyaltabban tudnák bemutatni az Alapítvány tevékenységét, jelentőségét. Ezáltal az Alapítvány, és a kedvezményes finanszírozásban rejlő lehetőségek, nem csak a legközvetlenebb célcsoportot tudnák elérni, hanem akár azokat is, akik talán még csak fontolgatják a saját vállalkozás alapítását. Így még inkább növelhető lenne a megyében a vállalkozási hajlandóság, ezáltal még több csatornán keresztül támogatható lenne a régió gazdasági fellendülése. 69
5. Összefoglalás Szinte minden országban jelentős gazdasági szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások. Hazánkban a vállalkozások több mint 97%-a tartozik ebbe a kategóriába. Ezen belül is a mikrovállalkozások alkotják a legnagyobb hányadot, a vállalkozások mintegy 90%-át. A foglalkoztatásban azonban ennél lényegesebben kisebb, bár így sem elhanyagolható szerepet kapnak, az összes foglalkoztatott hozzávetőleg 22%-a áll egy-egy mikrovállalkozásnál alkalmazásban. Méretükből adódóan a rugalmasság és a környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodó képesség jellemzi őket. Mindezzel kedvező hatást gyakorolnak a versenyélénkítésre, illetve hozzájárulnak az elmaradott régiók felzárkóztatásához. Tehát összességében gazdasági növekedést generálnak. Nélkülözhetetlen szerepük miatt kiemelkedő fontosságot kell tulajdonítani hatékonyságuk növelésének, melyben gyakran több tényező is hátráltató szerepet játszik. Napjainkban Magyarországon számos problémával kell szembenézniük a kis- és középvállalkozásoknak. Ezek közül talán a legsúlyosabb a tőkeszegénység, illetve a külső finanszírozási forrásokhoz való korlátozott hozzáférés. A vállalkozások nagy része csak akkor tudja megvalósítani a maga elé kitűzött növekedési célokat, vagy akkor tud fennmaradni, ha külső forrásokat is bevon. Azonban a pénzintézetek gyakran vonakodnak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésétől, mivel azok kockázatosabbak és hiteligényük csak kis összegű. Ezért szükséges az állam részéről
jövő
támogatás,
mely
jelentős
befolyással
bírhat
a
mikro-kis
és
középvállalkozások fennmaradásában és fejlődésében. Dolgozatomban kiemelten foglalkoztam Nógrád megye gazdasági helyzetének, a helyi vállalkozásokat érintő problémák, nehézségek elemzésével, valamint az itteni mikro- és kisvállalkozások számára igénybe vehető kedvezményes finanszírozási lehetőség, a Mikrohitel bemutatásával, illetve eddig elért eredményeinek feltárásával. Nógrád megye Magyarország leghátrányosabb helyzetben lévő megyéi közé tartozik. Az egykor fejlettnek számító ipari terület napjainkban már szinte csak bezárt 70
bányáival, gyáraival, magas munkanélküliségi rátájával és a vállalkozások alacsony jövedelemtermelő képességével büszkélkedhet. Öt kistérségéből kettő, a szécsényi és a bátonyterenyei az ún. „stagnáló” területek közé tartozik, míg a többi (Balassagyarmat, Pásztó, Rétság és Salgótarján) 2006 óta a „felzárkózók” közé. Többek között a lakosság alacsony vállalkozói hajlandóságának, az alacsony jövedelmezőségnek köszönhetően csupán a helyi vállalkozások nem tudják fellendíteni a térség gazdaságát, és az esetek többségében a kívülről vagy akár külföldről betelepülő vállalkozások sem Nógrádot választják telephelyül. Kivételt képez ezen megállapítás alól Rétság városa, ahol a regionális átlag duplája (0,2%) a külföldi vállalkozások aránya. Ennek oka főként a település kedvező fekvésében keresendő, hiszen a 2-es főúton, mindössze 60 km-re található a fővárostól. Véleményem szerint a kedvezőtlen gazdasági feltételek miatt a helyi vállalkozások
még
inkább
rászorulnak
a
Nógrád
megyei
Regionális
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységére. Az Alapítvány széles körű munkát folytat annak érdekében, hogy a nógrádi vállalkozások minél inkább életképesek legyenek, illetve minél előbb alkalmasak legyenek a kereskedelmi bankok által támasztott szigorú hitelezési feltételeknek. Az Alapítvány amellett, hogy részt vesz a Mikrohitel folyósításában, tanácsadói, pályázatírói tevékenységet folytat, valamint működteti a Salgótarjánban található inkubátorházat. Szükség esetén kiállításokat, képzéseket szervez a helyi vállalkozók számára. A Mikrohitel Programot Magyarországon a kis és középvállalkozások részére az Európai Unió Phare program keretében hozták létre. A Mikrohitel Program általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások minél előbb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. 2006 novemberétől az Alapítvány saját Mikrohitel alapot hozott létre, ami nagyban meggyorsította, illetve megkönnyítette a hitelfelvétel folyamatát. A helyi mikrohitel menedzserek ezt követően részt vehetnek a hitelek jóváhagyásában, utógondozásában (korábban a kérelmek elbírálását és a folyósítást is központilag 71
végezték). Ezen a pozitív változtatások ellenére is viszonylag alacsony volt a Mikrohitel igénybevétele az elmúlt másfél évben a korábbi időszakokhoz viszonyítva. Véleményem szerint az érdeklődés felkeltésére, fenntartására sokkal többet kéne fordítania az Alapítványnak, hiszen a térségben betöltött szerepe rendkívül lényeges. Nyilvánvaló, hogy a megye saját erejéből nem képes felemelkedni mostani helyzetéből, mindenképpen szükség van központilag összehangolt, szakértők által biztosított támogatásra. A probléma megoldásának a jövő fontos célkitűzésévé kell válnia.
72
1. melléklet Mikrovállalkozások
1.1. táblázat: A vállalkozások összes foglalkoztatottainak száma vállalati létszámkategóriánként (ezer fő) 2001
2002
2003
2004
2005
0-1 fő
559
713
638
562
550
2-9 fő
696
598
568
618
604
10-49 fő
478
504
484
524
516
1742
1815
1690
1705
1670
470
464
440
474
447
2212
2279
2130
2179
2118
250 fő felett
820
780
741
757
698
Összesen
3035
3059
2871
2935
2816
MKV összesen 49-249 fő KKV összesen
Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/cms1392992/kkv_0506.pdf, letöltés ideje: 2007. 11. 16. 19:36.
1.2. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos állományi létszámának megoszlása (%) 0-1 fő
2001 3,4
2002 3,5
2003 3
2004 3,5
2005 3,4
2-9 fő
16,6
17,2
17,2
18,3
18,9
10-49 fő
20,5
21,1
21,5
21,8
22,6
MKV összesen
40,5
41,8
41,7
43,6
44,9
49-249 fő
21,8
21,5
21,5
21,5
21,2
KKV összesen
62,3
63,3
63,2
65,1
66,1
250 fő felett
37,8
36,7
36,8
34,9
33,9
Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/cms1392992/kkv_0506.pdf, letöltés ideje: 2007. 11. 16. 19:36
73
2. melléklet Humán erőforrás
2.1.ábra: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (2007) Ország összesen Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Pest Budapest 0
20 000 40 000 60 000 80 000 100 120 000 000 Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/tabl6_02_01_10h.html, letöltés ideje: 2008. április 16. 16:41.
140 000
160 000
74
2.2. ábra: Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma a hallgatók állandó lakóhelye szerint (2007) Külföldi Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Pest Budapest 0
5 000
10 15 20 25 30 35 40 45 000 000 000 000 000 000 000 000 Forrás: Saját készítés a KSH adatai alapján, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl6_02_05_04i.html, letöltés ideje: 2008. április 16. 16:41
75
3. melléklet Mikrohitel
3.1. táblázat: A folyósításra került Mikrohitel szerződések megoszlása (2000.10.012007.12.31.) Ipar Mezőgazdaság Idegenforgalom Szolgáltatás Kereskedelem Egyéb Összesen
EV Bt. Kft. Kkt. Egyéb Összesen
Első folyósítás (db) 65 25 23 97 102 1 313
149 78 77 3 6 313
kezdő vállalkozás 49 működő vállalkozás 264 Összesen 313 Forrás: Saját készítés a NMRVA adatai alapján
% 21% 8% 7% 31% 33% 0,32% 100%
Folyósítás összege 251 922 000 73 780 000 80 470 000 305 430 000 322 651 000 500 000 1 034 753 000
%
48% 25% 25% 1% 2% 100%
448 871 000 238 640 000 312 342 000 10 400 000 24 500 000 1 034 753 000
43% 23% 30% 1% 2% 100%
16% 84% 100%
140 970 000 893 783 000 1 034 753 000
14% 86% 100%
24% 7% 8% 30% 31% 0,05% 100%
3.2. táblázat: A folyósított összegek megoszlása (2006.11.01-2008.02.25) Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Kereskedelem
Folyósított összeg 22 193 715 22 050 000 25 950 000 23 250 000
Megoszlás 24% 24% 28% 25%
EV Kft. Bt Egyéb
48 300 000 26 843 715 5 600 000 12 700 000
52% 29% 6% 14%
kezdő vállalkozás működő vállalkozás Összesen
30 043 715 63 400 000 93 443 715
32% 68% 100%
76
Táblázat- és ábrajegyzék 1. táblázat: Az adóbevallást benyújtó kettős könyvvitelű vállalkozások megoszlása a foglalkoztatott létszám kategóriái szerint (%) .............8. 2. táblázat: A kutatás-fejlesztés jellemzői (2006) ..............................................27. 3. táblázat: A Mikrohitel Program keretében felvehető maximális hitelösszeg alakulása a kezdetektől napjainkig................................55.
1. ábra:
Nógrád megye és kistérségei ...........................................................11.
2. ábra:
Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2005-ös adatok alapján (ezer Ft)......................................................18.
3. ábra:
Az aktivitási ráta megyénként 2007-ben .........................................19.
4. ábra:
A foglalkoztatási ráta megyénként 2007-ben ..................................20.
5. ábra:
Munkanélküliségi ráta (2007.) .........................................................22.
6. ábra:
Nyilvántartott álláskeresők (2007) (fő)............................................24.
7. ábra:
Tematikus fejlesztési tengelyek az Észak-magyarországi régióban ...................................................29.
8. ábra:
Az utóbbi öt évben alapított vállalkozások száma az Észak-Magyarországi régióban ..................................................31.
9. ábra:
A területi elmaradottság tényezői ....................................................32.
10. ábra:
Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma Magyarországon (2006) ...................................................................38.
11. ábra:
A Nógrád megyében regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint (2005)..........................................................39.
12. ábra:
Az Észak-magyarországi régió probléma-térképe ...........................42.
13. ábra:
A vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján (2005) ...................................................................51.
77
14. ábra:
A vállalkozások összes foglalkoztatottainak megoszlása létszám kategóriánként (2005.)........................................................51.
15. ábra:
A folyósított hitelek megoszlása a Nógrád megyei kistérségek között (1995-2000.) ......................................................61.
16. ábra:
A folyósított hitelek ágazati megoszlása (2000-2006.) ...................63.
17.ábra:
Az egyes gazdasági ágakba folyósított hitelösszeg (2000-2006) .....................................................................................64.
18.ábra:
A folyósított hitelek megoszlása a vállalkozások működési formája szerint (2000-2007.)...........................................65.
19.ábra:
A folyósított hitelek megoszlása a kezdő és működő vállalkozások között (2000-2007.) ..................................................66.
20. ábra:
A folyósított hitelek ágazati megoszlása (2006. november-2008. február) ......................................................67.
21. ábra:
A finanszírozott vállalkozások működési formájuk szerint (2006. november-2008. február) ...................................................... 68.
22. ábra:
A finanszírozott vállalkozások életszakaszuk szerint (2006. november-2008. február) ...................................................... 68.
78
Irodalomjegyzék
[1] 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról [2] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003/2004 - Éves jelentés [3] Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány: Mikrohitel program Kézikönyv Frissített Változat 2003 [4] Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány belső anyagok [5] Észak-magyarországi Operatív Program 2007-2013. [6] Észak-magyarországi Fejlesztési Stratégia 2007-2013 [7] Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2005. II. évfolyam 1. és 2. szám, 2006. III. évfolyam 1. szám [8] http://www.gkm.hu [9] http://www.ksh.hu [10]
htttp://www.mfb.hu
[11]
http://www.mva.hu
[12]
http://www.nmrva.hu
[13]
www.norda.hu
[14]
www.uni-miskolc.hu
79
