A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSRE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány

A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HUMÁNERŐFORRÁSFEJLESZTÉSRE

Készítette: Szántó Orsolya Budapest, 2008.

Tartalomjegyzék Bevezetés

4

1. A kis- és középvállalkozások bemutatása

5

1.1 A kis- és középvállalkozások meghatározása

5

1.2. A KKV-k szerepe a gazdaságban

5

1.3 A KKV-k helyzete Magyarországon

6

2. Áttekintés az uniós pénzügyi forrásokról

7

2.1 A Kohéziós Alap és a strukturális alapok

8

2.2 Közösségi programok

9

2.3 A Kisvállalatok Európai Chartája

9

2.4 Közösségi támogatási formák a KKV-k számára

10

3. Operatív Programok

12

3.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv

12

3.2 A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei

13

3.3 Az operatív programokról röviden

14

3.3.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

14

3.3.2 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

15

3.3.3 Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP)

17

3.3.4Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP)

18

3.3.5 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program

20

4. A Programok végrehajtása

29

4.1 Az Irányító Hatóság

29

4.2 Közreműködő szervezet

29

4.3 Operatív Program Monitoring Bizottság

30

4.4 A HEFOP végrehajtásában résztvevő intézmények

30

4.5 Az ESZA Kht. 4.6 A beérkezett pályázatok értékelése

31 31

5. A források felhasználása

32

6. Vállalati interjúk

35

6.1.Az Advance Kft. pályázata

35

6.1.1 A projekt

36

6.1.2 Célok

36

2

6.1.3 A projekt menete

37

6.1.4 Eredmények

39

6.1.5 Nehézségek a projekt során

41

6.1.6 a projekt összegzése

42

6.2 Egyéb vállalatok pályázatai

42

6.2.1 A szervezet tevékenységi köre

43

6.2.2 Milyen célból pályázott a cég?

44

6.2.3 Miből finanszírozták a cégek a projektet?

45

6.2.4 Milyen eredményeket értek el a szervezetek a projektnek köszönhetően?

46

6.2.5 Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a projekt során?

48

6.2.6 A szervezetek által említett javaslatok

49

7. Összegzés, javaslatok

49

8. Az Új Magyarország fejlesztési terv

51

8.1 A TÁMOP főbb céljai, prioritásai

53

8.2 A TIOP fő céljai, prioritásai

55

8.3 Összefüggések a TÁMOP és a TIOP között, összehasonlítás a HEFOP-pal

57

8.3.1 Változtatások a HEFOP-hoz képest

57

8.3.2 Különbségek a végrehajtásban

59

8.3.4 Strukturális változások

60

9. Befejezés

62

Irodalomjegyzék

64

3

A kis- és középvállalkozások Európai Uniós támogatása Bevezető Szakdolgozatomat a kis- és középvállalkozásokról (továbbiakban: KKV), illetve azok európai uniós támogatásáról írom, azon belül is a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programról. Először pontosítom, hogy milyen vállalkozás minősül KKV-nak, majd szót ejtek arról, miért fontosak a KKV-k a gazdaság számára, és milyen a helyzetük ma Magyarországon. Röviden bemutatom az uniós támogatási forrásokat, és azok felhasználásának, végrehajtásának magyarországi intézményrendszerét. Bemutatom a 2004 és 2006 között rendelkezésünkre álló források felhasználását szolgáló Nemzeti fejlesztési Terv operatív programjait, azokon belül részletesebben a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív programot. Több céggel készítettem interjút pályázati tapasztalataikról. Leírom, milyen célokkal pályáztak, milyen eredményeket sikerült elérniük, és mik voltak a projekt során a nehézségek. Mindezek után, teszek néhány javaslatot, melyek a végrehajtás hatékonyságát segíthetik az elkövetkező időszakban. A jövőre való tekintettel röviden bemutatom az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), melynek keretében 2007 és 2013 között az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapból 22,4 milliárd euró áll rendelkezésünkre. Az ÚMFT-n belül kitérek a humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program szerepét átvevő Társadalmi Megújulás Operatív Programra és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programra, és megemlítek néhány különbséget köztük, mennyiben fejlesztették tovább tartalmilag ezeket a programokat a HEFOP-hoz képes, valamint hogyan változott a végrehajtás intézményi rendszere. Azért választottam ezt a témát, mert napjainkban egyre több nehézséggel kell megküzdenie a KKV-knak. Fontosnak tartom megismerni a finanszírozási lehetőségeiket, különös tekintettel azokra a hatalmas erőforrásokra, melyek az Európai Unióból áramlanak az országba.

4

Én magam is egy kisvállalkozásnál dolgozom, és nagyon megtetszett a környezet, valamint az, hogy láthatom, a vezetők miként birkóznak meg a mindennapi nehézségekkel és képesek a piaci igényeknek megfelelve előre vinni a céget.

1. A kis és középvállalkozások bemutatása 1.1 A kis- és középvállalkozások meghatározása 2005. január 1.- től kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, - Melyben az állam, az önkormányzat vagy a kisvállalkozói körön kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25%-ot. - Az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró. - Ezen belül kisvállalkozás az, ahol 50 főnél kevesebb a fogalkoztatott, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 10 millió euró. - Mikrovállalkozás: összes foglalkoztatott száma 10 főnél kevesebb, az árbevétele és mérlegfőösszege pedig nem haladja meg az évi 2 millió eurót.1

1.2 A KKV-k szerepe a gazdaságban Magyarország (és az összes európai uniós tagállam) gazdaságában rendkívül fontos szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak, ezért fejlesztésük előtérbe kerül. A KKV szektor fontos forrása a munkahelyteremtésnek, és az üzleti újításoknak, (innováció), a helyi és a társadalmi integrációt nagymértékben elősegítik. Közel állnak fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez, és ezért rugalmasabbak. Természetüknél fogva felelősséget vállalnak a társadalomért, hiszen általában családi vállalkozások, s így eleve megvan bennük az, amit a nagy cégeknek mesterségesen kell kifejleszteniük. A kis- és középvállalkozások versenyképessége alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét.

1

2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

5

A kisvállalkozások a legérzékenyebbek az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növelésére, és ők reagálnak leggyorsabban a kedvező lehetőségekre. Ez azért is lehet, mert hiányzik (illetve kisebb) a bürokrácia a cégen belül, gyorsabban tudnak dönteni, alkalmazkodni. Sok nagyvállalat az Európán kívüli piacokba fekteti a pénzét, ott tervez nagyobb profitot, a KKV-k azonban a stabilitás zálogai, ezek ugyanis általában nem fektetik pénzüket komplex pénzügyi termékekbe, és ott maradnak, ahol megalapították őket Az Európai Unió vállalkozásainak 99%-a kis- és középvállalkozás, ez szám szerint 23 millió vállalkozást jelent, és a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát, több mint 100 millió ember foglalkoztatását biztosítják.2

1.3 A KKV-k helyzete Magyarországon Mára a KKV szektor jelentősen lecsökkentette lemaradását az EU többi tagállamához képest, bár a hézag köztük még mindig nagy. Általános probléma számukra a tőkehiány, nehezebben jutnak hitelhez, mint a nagyvállalatok, mert a hitelintézetek számára kevésbé kifizetődő (arányában nagyobb a tranzakciós költség) illetve kockázatosabb számukra hitelt nyújtani. Egyrészt a vállalkozás méretének csökkenésével a csőd kockázata egyre nagyobb, másrészt a kisebb vállalatok jelentős része nem rendelkezik alapos pénzügyi kimutatásokkal, így limitált a bankok számára róluk elérhető információ.3 A kisvállalkozások egy jó része nem is szívesen támaszkodik külső forrásokra (hitelek), mert ez jelentősen megnöveli költségeiket, inkább saját forrásból ruháznak be, vagy ismerősökhöz folyamodnak kölcsönért. A hitelek eloszlását jellemzi, hogy a vállalkozások 99 százaléka rendelkezik a hitelek 75– 80 százalékával, míg a vállalkozások 1 százaléka a hitelek 20–25 százalékával,4 bár az utóbbi években a kormány és az EU különböző programjainak köszönhetően a mikroés kisvállalkozások egyre többször vesznek igénybe többféle hitelkonstrukciót, mert elérhetőek lettek a kisebb összegű hitelek is. (pl. Széchenyi kártya, Mikrohitel2

http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme_pack_hu.pdf, 3. oldal http://www.pointernet.pds.hu/managermagazin/2004/05/managermagazin_16.html 4 www.gkm.hu- A kis-és középvállalkozások helyzete 2005-2006-ban, 25. oldal 3

6

program, lízing). 2006 végén már a kis- és középvállalati hitelek a teljes vállalati hitelállomány több mint felét tették ki. A legtöbb KKV tevékenységi köre nem is tőkeigényes, nagy részük a szolgáltatási szektorban működik. Nagyszámú, kisméretű vállalkozás működik a gazdaságban. A kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői az utóbbi években nem, vagy alig változtak, gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A vállalati szektor által előállított bruttó hozzáadott értéknek csak körülbelül 50%-át adták. A vállalkozások száma 2005-2006-ban tovább nőtt. Folytatódott a szolgáltató ágazatok térnyerése a feldolgozóipari és kereskedelmi vállalkozások rovására. 2005-ben az összes hazai vállalkozás 75,6 %-át az egyéni vállalkozók tették ki, a mikrovállalkozások 20,2 %-ot, a kisvállalkozások 3,6%-ot, a közepesek további 0,6 %ot, míg a nagyvállalatok összesen csupán 0,1%-ot. A vállalati szektor alkalmazottainak 68,9%-át adták a KKV-k, árbevételük az összes hazai vállalat bevételének 62,5%-át tette ki, ám az exportrészesedésük csak 35,3% volt, szemben a nagyvállalatok 64,6%ával.5 A vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat, évente valamennyivel több új vállalkozás alakul, mint amennyi megszűnik. A Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium által végzett felmérések szerint a hazai kis- és középvállalkozók vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek a magas közterhek teljesítését (adó- és társadalombiztosítási terhek) és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik. Minél kisebb egy vállalkozás, arányaiban annál nagyobb rajta az adminisztratív teher. Ebből a szempontból érdemes tekintetbe venni, hogy a vállalatok felének egyáltalán nincs alkalmazottja. Emellett az is hátráltatja őket, hogy sokszor nehéz a gyakran változó jogszabályi környezethez alkalmazkodni, nagyobb kiszámíthatóságra lenne szükség.

2. Áttekintés az uniós pénzügyi forrásokról 5

www.gkm.hu- A kis-és középvállalkozások helyzete 2005-2006-ban, 23. oldal

7

Az európai integrációs folyamatok egyik célja a tagországok és a tagjelölt országok gazdasági fejlettségi szintkülönbségének a csökkentése. Ennek érdekében az EU olyan hatékony eszközök kialakítására törekedett, melyek elősegítették az irányított regionális politikai támogatási rendszer kifejlődését. Ennek célja a vállalkozói kedv növelése, a beruházások adott régióban való élénkítése és az, hogy a gazdasági növekedés üteme felgyorsuljon. (Jelenleg az EU-ban ez nagyon alacsony más gazdasági térségekhez képest, tavaly a GDP növekedése 2,9 százalék körül volt (az Eurózónában 2,6%.6) A regionális politika tagországonként eltérő, hiszen azt sok tényező befolyásolja: függ a gazdaságpolitikától, kultúrától, földrajzi elhelyezkedéstől, stb. Már az 1957-es Római Szerződésben is nagy szerepet kapott a regionális politika, mivel létrehozták az Európai Szociális Alapot (ESZA), az Európai Beruházási Bankot (EIB), aztán 1972-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA). Az Európai Unióba újonnan csatlakozó országok számára kétféle támogatási rendszer létezik. A csatlakozás előtt álló országok a PHARE (Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy), az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) és a SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) programokon keresztül juthatnak támogatáshoz. A Phare az

intézményfejlesztés és egyéb

beruházási programok

részbeni

finanszírozását célozza meg, az ISPA környezetvédelmi és a közlekedésfejlesztési beruházásokat támogat, a SAPARD-on keresztül pedig az Unió hozzájárul a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához.

2.1 A Kohéziós Alap és a strukturális alapok A már csatlakozott országok a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok forrásaiból jogosultak támogatásra, de nem korlátlanul: alapvető elv, hogy az ezekből a forrásokból származó transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4%-át.

6

https://www.mfb.hu/aktualis/makrogazdasagi-elemzesek/10167-57a1

8

1988-óta nevezik az Európai Regionális Alapot, az Európai Szociális Alapot és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei is hozzátartozik. A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A 2000-2006-os periódusra a Strukturális Alapok teljes költségvetése 213 milliárd euró.7 Az ERFA célja az agrárszektor túlsúlya, az ipari szerkezetváltás és a strukturális munkanélküliség miatt fennálló regionális egyenlőtlenségek korrigálása.8 Az ESZA célja a foglalkoztatás elősegítése, az 1993-ban indult Kohéziós Alap pedig nem régiókat, hanem országokat támogat, és alapvetően az a célja, hogy segítse a tagállamokat a maastrichti kritériumok teljesítésében, de környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseket is támogat. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át.

2.2 Közösségi programok További uniós források a közösségi kezdeményezések, melyek olyan területeket támogatnak, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. Új elképzeléseket és új módszereket kísérletez ki a tagállamokat érintő kulcsfontosságú témákat illetően, és a cél az is, hogy a tapasztalatok alapján kiigazítsa, vagy gazdagítsa az általános politikákat. Ezek során a nemzetek közötti, határokon átnyúló és régiók közötti együttműködések fejlesztése, az innováció erősítése és a fejlesztések alulról jövő kezdeményezése és végrehajtása a cél. Magyarország 1995 óta vehetett részt egyes közösségi programokban, az európai uniós

csatlakozás után a korábbi 17

helyett

38

közösségi program

áll

rendelkezésünkre.

2.3 A Kisvállalatok Európai Chartája 7 8

http://www.nfu.hu/content/245 Blahó András (2003): Európai integrációs alapismeretek

9

Az Európai Unió az 1980-as évek közepe óta szentel kiemelt figyelmet a kis- és középvállalkozásoknak. A dokumentumokban és a tagállamok politikáiban is elkötelezettek abban, hogy a kkv-kat segítsék a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányok leküzdésében. Ennek megfelelően az EU és a tagállamok cél- és eszközrendszere nagy hasonlóságot mutat. 2000 júniusában tették közé a Kisvállalatok Európai Chartája elnevezésű közösségi dokumentumot, mely a kis-és középvállalkozások támogatásáról szól, és meghatározza a szektor helyét és szerepét a gazdaságban és a társadalomban, és eszközrendszert ír elő a tagállamoknak a fejlesztésükre vonatkozóan. Fő célkitűzései uniós és nemzetközi szinten is, a vállalkozói ismeretek oktatása, az olcsóbb és gyorsabb indulást lehetővé tevő ügyintézés, a jobb törvénykezés és szabályozás, a szakmai ismeretek biztosítása, az on-line hozzáférés javítása, az egységes piac jobb kihasználása, az adó- és pénzügyek, a kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése, sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalati támogatás, valamint a kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása. Ezek mellett megtalálhatóak a hagyományos állami támogatások is, de ezek inkább a vállalkozói környezet javítására irányulnak.9 Hat év alatt a Charta 44 ország számára lett referenciakeret a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Az

Európai

Bizottság

2003-ban

kibocsátotta

Vállakozás

Európában

(Enterpreneurship in Europe) című „Zöld Könyvét”, melyben maghatározza a legfontosabb feladatok három alappillérét. Ezek: • Azon korlátok lebontása, melyek a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt állnak, • az egyensúly helyreállítása a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény között, • a vállalkozás társadalmi elismertségének a fokozása.

2.4 Közösségi támogatási formák a KKV-k számára

9

www.gkm.hu- A kis-és középvállalkozások helyzete 2005-2006-ban, 46. oldal

10

Az EU különböző formákban (például támogatások, hitelek, garanciák) biztosít támogatásokat az európai kis- és középvállalkozások számára. A támogatások vagy közvetlenül, vagy nemzeti szinten kezelt programokon érhetők el. Rendelkezésre állnak nem pénzügyi jellegű támogatások is, programok illetve vállalkozástámogatási szolgáltatások formájában. A támogatásokat négy kategóriába sorolhatjuk: 1. Tematikus támogatási lehetőségek Az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei dolgozzák ki és működtetik a finanszírozást, melyek tematikus jellegűek és konkrét célokhoz kötöttek. Ezek lehetnek például környezetvédelemmel, kutatással, és képzéssel kapcsolatos célok. A KKV-k általában közvetlenül pályázhatnak ezekre a támogatásokra, de azzal a feltétellel, hogy ezek a projektek több országra terjedjenek ki, jelentsenek hozzáadott értéket, és fenntarthatóak legyenek. Általános szabály a társfinanszírozás, a támogatás összege csupán a projekt költségeinek egy részét fedezi. 2. Strukturális alapok Ezek a különböző tematikus programok és regionális szinten megvalósított közösségi kezdeményezések révén nyújtanak támogatást. A kedvezményezettek közvetlen hozzájárulásban részesülnek a projektjeik finanszírozásához. (A programok kezelése és a projektek kiválasztása nemzeti és regionális szinten történik.) 3. Pénzügyi eszközök A legtöbb csak nemzeti pénzügyi közvetítőkön keresztül érhető el, melyek közül sokat Európai Beruházási Alap kezel. 4. Támogatás a KKV-k nemzetközivé tételére Ezek általában közvetítõ szervezeteknek és/vagy állami hatóságoknak adott támogatásokból állnak, amelyek célja, hogy segítsék a KKV-k EU-n kívüli piacokhoz való hozzájutását.10 A kis- és középvállalkozások támogatásának és fejlesztésének legfontosabb közösségi eszközei a Többéves Programok és az ezekhez kapcsolódó un. közös akciók. Az EU Tanácsa 2000. december 20-án hozott határozatot az Európai Unió negyedik, 2001–2005-re szóló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programjának 10

http://ec.europa.eu/enterprise/smes/download/sp_2007_hu.pdf 2.oldal

11

(Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship, and in Particular for Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) 2001–2005) (MAP) elindításáról. A program teljes költségvetése 450 millió euró, és ez a Kisvállalatok Európai Chartájában kitűzött célok megvalósításának legfontosabb eszköze. A program fő területeinek egyike a vállalkozói kezdeményezések támogatása, ahol kiemelt szerepet kap az oktatás fejlesztése, a vállalkozói kultúra fejlődésének előmozdítása. A MAP-ot 2006. december 31-ig meghosszabbították, 2007 után pedig megszűnt mint önálló program, mert a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007–2013) részévé vált. Ennek célja, hogy ösztönözze a beruházások növelését az innovációs területeken, különösen a kis- és közepes méretű vállalatok esetében. A program költségvetése 2007–2013 között 3,6 milliárd euró. A Keretprogram előírásai szerint a finanszírozás csak a piaci hiányosságok kiküszöbölésére kell, hogy korlátozódjon, ennek érdekében a támogatásoknak összhangban kell lennie a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályaival, és a többi kapcsolódó finanszírozási eszközzel. A Keretprogram 4 közös célkitűzése: 1. a vállalkozások (különösen kkv-k) versenyképességének előmozdítása, 2. innováció és öko-innováció támogatása 3. versenyképes és innovatív információs társadalom fejlődésének felgyorsítása 4. energiahatékonyság, új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban.11

3. Operatív Programok Ebben a fejezetben röviden bemutatom a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjait, céljait, prioritásait, de terjedelmi korlátok miatt csak a Humánerőforrásfejlesztési operatív programról írok részletesebben, mert az általam megkérdezett cégek arra pályáztak, és ezek kapcsán szerzett tapasztalataikról kérdeztem őket.

3.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv

11

www.gkm.hu- A kis-és középvállalkozások helyzete 2005-2006-ban, 51-52. oldal

12

Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal jogosulttá vált a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásaira, mely 2004 és 2006 között több mint 1350 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Ez több forrásból adódik össze. Az NFT mintegy 510 milliárd forint uniós és 178 milliárd forint hazai közösségi (központi, illetve helyi) forrást nyit meg a beruházásoknak az operatív programokon keresztül. Ehhez a gazdasági szereplők további 280 milliárd forint magántőkével járulnak hozzá. Mindezt kiegészíti 283 milliárd forint uniós, illetve 113 milliárd forint hazai közösségi forrás a Kohéziós Alap által finanszírozott nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Így összességében 1350 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Ennek az összegnek a lehívásához előfeltétel volt, hogy a kormány dolgozzon ki egy stratégiai dokumentumot, melynek céljai és prioritásai összhangban vannak az Európai Uniós elvárásokkal. Ezért Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), mely a Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására szolgál. Átfogó célkitűzése az EU átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek elérése érdekében meghatározza azokat a fejlesztési célokat és prioritásokat, melyeket a Strukturális Alapok forrásai 2004 és 2006 között támogatnak. Ezeket a prioritásokat az ország átfogó gazdasági és társadalmi elemzése alapján állították össze.

3.2 A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei Kialakításának első lépése az volt, hogy megvizsgálja Magyarország helyzetét, erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve lehetséges veszélyforrásait (SWOT elemzés). Ezek meghatározása tette lehetővé, hogy kialakítsanak négy, hosszú illetve középtávú specifikus célt, melyek: -

A gazdaság versenyképességének növelése

-

Humánerőforrás-fejlesztés

-

Jobb minőségű környezet, infrastruktúrafejlesztés

-

Kiegyensúlyozott regionális fejlődés

13

E célok elérése, megvalósítása az operatív programokon keresztül történik, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazzák, és meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az NFT keretében Magyarország öt operatív programot dolgozott ki. -

Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program

-

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

-

Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program

-

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

-

Regionális Fejlesztés Operatív Program 1. Táblázat: Az NFT pénzügyi terve 2004-2006 (milliárd HUF)

Az NFT pénzügyi terve Operatív program

Strukturális Alapok

Kohéziós Hazai közösségi Magánforrás Alap (EU+ forrás hazai rész)

109,4 45,2 GVOP 143,5 47,8 HEFOP 83,42 28,9 KIOP 80,8 26,9 AVOP 91,7 29,7 ROP 508,82 178,5 Összesen Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006

135,9 0 9,7 115,4 19,5 280,5

0 0 397,2 0 0 397,2

Összesen 290,5 191,3 519,22 223,1 140,9 1365,02

3.3 Az operatív programokról röviden 3.3.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Célja a gazdaság versenyképességének erősítése, az európai fejlettségi szinthez való felzárkóztatása. Ennek eléréséhez a vállalkozások modernizációja, valamint fejlett gazdasági környezet kialakítása szükséges. Mérsékelni kell a fejlődést gátló akadályokat, így pótolni kell a kkv-k tőke- és korszerű menedzsment ismereteinek hiányosságait, fejleszteni kell a K+F és az innovációs tevékenységeket, és erősíteni a kutatás-fejlesztési szektor és a gazdaság közötti kapcsolatokat, ezáltal ösztönözni a beruházásokat. Jó lehetőség a versenyképesség fokozására, ha kihasználjuk Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedését, és pályázunk a délkelet-európai régió üzleti és szolgáltató központjának szerepkörére.

14

A gazdasági versenyképesség növelése érdekében az országnak ki kell használnia az információs technológiai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket. A távközlési infrastruktúra fejlettsége területileg erősen differenciált, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a jelentős területi fejlettségi különbségek mérséklésére. Célok: - A tudásalapú gazdagság és az innovációs kapacitások fejlesztése - A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra alapozott gazdaság kiépítése - A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével Ezeken kívül a környezetminőség javítása, a fenntartható erőforrás gazdálkodás, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése kap fontos szerepet. Az alábbi négy prioritás szolgálja a célok megvalósulását: 1. Befektetés-ösztönzés 2. KKV-k fejlesztése 3. Kutatás-fejlesztés és innováció 4. Információs társadalom- és gazdaság fejlesztése Ezeket

egy ötödik,

prioritás,

az

OP

végrehajtását elősegítő

“technikai

segítségnyújtás” egészíti ki.

3.3.2 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program három ágazatban: a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein teszi lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással. Magyarországon a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrának jelentős fejlődésen kell átesnie, hogy megfeleljen az európai követelményeknek. Ezt mutatja környezet állapota és a közlekedési szerkezet is. A fejlesztéseknek úgy kell érvényesülnie, hogy a környezetvédelem szempontjai ne sérüljenek, és ezek a fejlesztések fenntarthatóak és regionálisan is kiegyensúlyozottak legyenek. Szükséges az úthálózat fejlesztése is, mert jelenleg túlságosan centralizált, egyes területek pedig csak nehézkesen, lassan érhetők el, ez pedig gátolja a gazdasági növekedést. Az energetikai szektorban a környezetterhelés csökkentése, és a megújoló energiaforrások felhasználási arányának a növelése a cél.

15

Célok • Környezetbarát fejlődés elősegítése Ez az alábbi két specifikus stratégiai célon keresztül érhető el: • A környezeti állapot javítása az ország egész területén • A fő közlekedési folyosók elérhetőségének javítása, és a lakott területek közlekedési terhelésének csökkentése. Prioritások 1. Környezetvédelmi fejlesztések 2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A környezetvédelmi fejlesztésekhez hozzátartozik az is, hogy biztosítani kell a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását és az ivóvízbázisok védelmét, meg kell oldani a keletkező szennyvizek összegyűjtését és kezelését. Csökkenteni kell a keletkező hulladék mennyiségét, fejleszteni a hulladékgazdálkodás rendszerét, a légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklésével javítani kell a települések levegőjének minőségét, és csökkenteni kell a lakosságot érő zajterhelést. A természetvédelem, a biodiverzitás megőrzése, a hazai tájak (némelyik a világörökség része) megőrzése és az árvízvédelem ugyancsak fontos prioritások. Az EU célja, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások arányát 12%ra növelje, (2020-ra 20% a cél) így hazánknak is ehhez kell igazodnia. Ez az importfüggőség csökkentése érdekében is fontos. A KKV-kat is ösztönözni kell az energiahatékonyság növelésére. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének fő területei közül az egyik az, hogy a települési tranzitforgalom illetve a környezetterhelés csökkentése érdekében elkerülő és tehermentesítő utak épüljenek. A másik, hogy javuljon az elérhetőség, gyorsforgalmi és összekötő utak épüljenek, és korszerűsítsék a regionális repülőtereket. A KIOP valamennyi fejlesztési projektjét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

társfinanszírozza.

Az

ERFA

támogatásokat

a

Kohéziós

Alap

környezetvédelmi és közlekedési beruházásai egészítik ki.12

12

http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 2004-2006

16

3.3.3 Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) A

társadalmi-gazdasági

rendszerváltás

után

gyökeresen

megváltoztak

a

mezőgazdaság tulajdoni és földhasználati viszonyai, átalakult a gazdálkodás szervezeti rendszere, üzemi struktúrája is. Jelentős tőkét vontak ki a privatizáció során, és a tőkepótlás nem is történt meg, mivel tartósan alacsony a jövedelmezőség. Ráadásul a hagyományos felvevőpiac is megszűnt, a kereslet az élelmiszerek iránt csökkent. A helyzetet súlyosbítja, hogy mára a földterület elaprózódott, sokszor nem a tulajdonos használja a földet, hanem bérbe adja. Ezek a mezőgazdaságra és az élelmiszer-feldogozásra kedvezőtlenül ható tényezők együttesen korlátozzák a hasznosítását az ország mezőgazdaságra kiválóan alkalmas adottságainak, komparatív előnyeinek, valamint az agrárszakemberek korábban már nemzetközi összehasonlításban is elismert felkészültségének és szaktudásának. A társadalmi-gazdasági átalakulás nagyon súlyosan érintette a sérülékenyebb vidéki térségeket. Ennek következménye a mezőgazdaságból élők elszegényedése, az életfeltételek kedvezőtlenebbé válása, a hátrányos helyzetű és a gazdaságilag inaktív néprétegek számottevően növekvő aránya. Ebben a megváltozott környezetben az agrárpolitika célja a mezőgazdasági termelés modernizálása,

hatékonyságának

növelése,

a

termelők

verseny-,

piaci

és

jövedelempozíciójának kedvezőbbé és biztonságosabbá tétele. Elő kell segíteni a vidéki közösségek megtartását, a táj, a környezet és kulturális örökség védelmét, így ezzel járulva hozzá a vidéki foglalkoztatási- és életkörülmények javításához. A célok elérése érdekében alkalmazott intézkedések támogatják a fenntartható fejlődést, egy új, európai

agrármodell

kialakulását,

új

vállalkozási-

illetve

üzemi

struktúra

megerősödését, az egyéni gazdaságokat. Ezenkívül segítik a termelés hatékonyságának és a versenyképes termékek arányának növelését, és a területi differenciálódás káros következményeinek visszaszorítását. Célok - a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, - a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, - a vidék felzárkóztatásának elősegítése.

17

Ezek közül az AVOP csak az első és a harmadik cél teljesülését szolgálja. A másodikat,

a

mezőgazdaság

környezetbarát

fejlesztését

és

a

földhasználat

racionalizálását az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) Garancia részéből finanszírozott, “kiegészítő intézkedéseket” magába foglaló Nemzeti Vidékfejlesztési Program tartalmazza. A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása a mezőgazdasági termelés korszerűsítését és humán feltételeinek javítását, valamint az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítését foglalja magába. A vidék felzárkóztatásának elősegítését a vidéki gazdasági potenciál fejlesztésével, a foglalkoztatás javításával, valamint a vidéki környezet vonzóbbá tételével szeretnék elérni. Ebben lehet építeni az egészséges környezetre, a változatos táji adottságokra és a nagyfokú biodiverzitásra, az értékes vízkészletekre, a vidéki közösségek kulturális hagyományaira. Csökkenteni szeretnék kkv-k tőkehiányát, és ösztönözni az egészséges életmódot. A cél megvalósulásával javul az egészséges vidéki környezet megőrzésének esélye, csökken a vidéki települések függősége az agrártermeléstől, erősödik a vidék alkalmazkodó képessége, kedvezőbbek lesznek a foglalkoztatás feltételei és javulnak az életkörülmények. Prioritások A stratégia alapján az OP céljai az alábbi három prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. A versenyképes mezőgazdasági alapanyag-termelés megalapozása, 2. Az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése, 3. A vidéki térségek fejlesztése.

3.3.4Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A rendszerváltás után nem egyformán fejlődtek az egyes megyék, régiók az országban, vannak, amelyek földrajzi, társadalmi adottságoknak köszönhetően nagyobb ütemben voltak képesek a növekedésre. Ez a tradíciókból és a korábbi ágazati szerkezetből adódó, már meglévő területi fejlettségi különbségek növekedéséhez vezetett. A főváros kiugróan kedvező helyzetben van, de az is megfigyelhető, hogy nyugatról keletre haladva az országban egyre rosszabb körülményeket találunk. Elsősorban az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és

18

megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű fejlődésével. (Ha azonban ezt kistérségi szinten vizsgáljuk, árnyaltabb a kép: minden nagyobb város vonzáskörzetében gyorsabb a fejlődés a kisebb településekénél.) Jelentős a leszakadó, stagnáló térségek száma. Ezekben alacsonyabb a vállalkozói aktivitás, kisebb a külföldi tőke aránya. Ennek okai a térség mezőgazdasági jellege, az elégtelen vállalkozói kapacitás, az infrastrukturális hiányosságok, az ország- és régióhatármenti fekvés, a meghatározó térségközpont hiánya vagy a kedvezőtlen településszerkezet. Itt általában az életszínvonal rosszabb, magasabb munkanélküliség, jellemző, hogy alacsonyabb képzettségűek az emberek, sok a hátrányos helyzetű. Célok - A meghatározó centrumok gazdasági környezetének fejlesztése - A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése A nemzetközi versenyképesség erősítése, valamint az EU csatlakozás és a globalizálódó gazdaság változó kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében szükséges a meghatározó centrumok gazdasági környezetének fejlesztése. A gazdasági centrumokban a gazdasági tevékenységeket és az életminőséget meghatározó infrastrukturális feltételeknek, valamint a humánerőforrásnak olyan kombinációját kell kialakítani, ami rugalmasan reagál a változó piaci környezet kihívásaira és elősegíti a munkahelyek teremtését. Az intézkedésektől az várható el, hogy hozzájárulnak a régiók egymás közötti és az EU átlagos gazdasági fejlettséghez viszonyított különbségek mérsékléséhez, illetve, hogy ennek köszönhetően csökkennek a társadalmi feszültségek, és jobbak az életkörülmények. A ROP ezt olyan specifikus célok elérésével kívánja teljesíteni, mint a turizmus fejlesztése (kulturális örökség és a természeti értékek kihasználása), a társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erősítése, illetve a vonzó települési környezet kialakítása a gazdasági tevékenységek ösztönzése és az életkörülmények javítása érdekében, és a társadalom megújuló képességének fejlesztése. Prioritások

19

- A regionális gazdasági környezet fejlesztése - Települési infrastruktúra fejlesztése - Regionális humánerőforrás-fejlesztés - “Technikai segítségnyújtás” A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos prioritásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), míg a humán szférához kötődő prioritást az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozza.

3.3.5 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Hazánkban a foglalkoztatás szintje jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. Az aktivitási ráta 2007. március-májusában a 15-74 év közötti lakosság körében 54,8 százalék volt, az utóbbi három évben alig változott. Az aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 2007 közepén 3,9 millió volt.13 A foglalkoztatottak száma a 2008. január és március közötti időszakban 3 millió 844 ezer, a munkanélkülieké 333 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 8 százalékot tett ki, ami 0,5 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi szinthez képest.14 Magas az inaktivitás, de egyes régiókban a szakképzett munkaerő hiánya okoz feszültségeket. A munkaerőpiaci kirekesztődés főleg a romákat, a hátrányos helyzetű térségekben élőket és a fogyatékkal élőket sújtja. Rossz az aktív korú népesség egészségi állapota, és bár a képzettség szintje folyamatosan növekszik, a képzés és a munkaerő alkalmazkodóképessége nem mindig felel meg a gazdaság körülményei által támasztott követelményeknek. Az ország azonban jelentős humán potenciállal rendelkezik. Ennek kihasználásához humántőke fejlesztésébe való befektetések növelése, a munkaerő képzettségének javítása, tudásának fejlesztése, innovációs készségének fokozása, valamint a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló intézményi és infrastrukturális háttér fejlesztése szükséges. Az aktív korúak foglalkoztathatóságának javításához elengedhetetlen az egészség megőrzését és helyreállítását segítő egészségügyi szolgáltatások innovációja.

13 14

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/112.html http://www.kalkulator.hu/cikk/47667/munkanelkuliseg-2008-i-negyedev-8-szazalek

20

1. ábra

Forrás: http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/112.html

Stratégia A versenyképesség növelése csak úgy érhető el, ha növelni tudjuk a foglalkoztatási szintet. A munkaerő iránti kereslet növelését elsősorban a gazdaságpolitika eszközei segíthetik elő, ám a humánerőforrás-fejlesztés is hozzájárulhat ehhez, ha biztosítja a munkakövetelményeknek megfelelő munkaerőt. Elő kell segíteni a munkanélküliek és az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérését, aminek legfontosabb eszköze a gazdaság

igényeinek

megfelelő

képzettségek

és

készségek

megszerzésének

támogatása, valamint az egyéni adottságokhoz, igényekhez és lehetőségekhez igazodó szolgáltatások biztosítása. Ugyancsak a foglalkoztathatóságot növeli az egészségi állapot gyors helyreállítása. Az egyes szakmákban és régiókban jelentkező munkaerőhiány leküzdése érdekében meg kell könnyíteni, és ösztönözni kell a munkavállalók szakmai és területi mobilitását. A humánerőforrás-fejlesztés szempontjából a társadalmi beilleszkedés elősegítése is fontos cél, melyet az esélykülönbségek csökkentésével, a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó hátrányok leküzdésének elősegítésével próbál elérni. Szükség van a fejlődést gátló akadályok mérséklésére, így a KKV-k tőke- és korszerű menedzsment ismeretei hiányának oldására, a K+F és az innovációs tevékenységek fejlesztésére, valamint a kutatás-fejlesztési szektor és a gazdaság

21

közötti kapcsolatok erősítésére. A gazdasági versenyképesség növelése érdekében az országnak ki kell használnia az információs technológiai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket. A távközlési infrastruktúra fejlettsége területileg erősen differenciált, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott területi fejlődésre, és a jelentős területi fejlettségi különbségek mérséklésére. A stratégia alapján az operatív program céljai az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában az alábbi öt prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépés segítésével 3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 4. Az oktatási, szociális és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 5. Technikai segítségnyújtás 1. Prioritás: Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása Ennek a prioritásnak a célja, hogy az állástalanokkal elsőként kapcsolatba kerülő munkaerőpiaci szervezet megfelelő információval rendelkezzen az országos, regionális és kistérségi munkaerőigényekre vonatkozóan, hozzájáruljon az oktatási-képzési rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősödéséhez, és biztosítani tudja a munkaerőpiaci képzésnek a gazdaság igényeihez való igazodását. A munkaerőpiaci szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a helyi igényekhez, illetve az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez igazodó szolgáltatási rendszert kell kialakítani. 1.1. intézkedés: A munkanélküliség megelőzése és kezelése Az intézkedés célja -A fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedése -A

munkanélküliek

és

a

munkaerőpiacról

kiszorult,

inaktív

népesség

munkaerőpiacra való visszatérése -A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése - Az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének elősegítése

22

Ezen

célcsoportok

részére

nyújt

gyakorlatorientált,

a

piacgazdaság

követelményeinek megfelelő átképzést, készségfejlesztést, vállalkozóvá váláshoz szükséges ismeretterjesztést. Ezen

intézkedés

alapján

nyújtott

támogatások

kedvezményezettjei

nem

vállalkozások. 1.2. intézkedés: A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése Az intézkedés célja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által biztosított szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítása: - a munkaközvetítés rendszerének fejlesztésével, -a munkaügyi központok és kirendeltségeik informatikai infrastruktúrájának javításával, - a munkaerő-tervezés és a munka- és pályainformációs és tanácsadó rendszer fejlesztésével, - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és más regionális, illetve helyi munkaerő-piaci résztvevők közötti együttműködés elősegítése a munkaerő-piaci szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kialakításával. Szükségessé vált, hogy a munkaügyi központokban integrált, elektronikus nyilvántartó rendszert, valamint intézményi keretek között működő munkerőkölcsönzést alakítsanak ki. A munkaügyi központoknak regionális szinten is együtt kell működni, hogy hatékonyabban tudjanak működni az ESZA által támogatott intézkedések végrehajtása során. A program támogatja a megfelelő minőségbiztosítási rendszer kidolgozását és bevezetését is. Az intézkedés alapján nyújtható támogatás kedvezményezettjei (lehetséges pályázók) nem vállalkozások, hanem a költségvetés alrendszeréhez tartozó intézmények. 1.3. intézkedés: A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Az intézkedés célja - a nők foglalkoztathatóságának javítása, - részvételük támogatása a munkaerő-piacon, - segítsen a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolásában, gondozási szolgáltatások biztosításával.

23

2. Prioritás: Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépés segítésével Azokat a kezdeményezéseket támogatja, amelyek célja, hogy javítsák a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási lehetőségeit és a munkaerőpiacra való belépését. A célcsoportba tartoznak a többi között a romák, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékos emberek, az alacsony iskolázottságúak, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők. Mindezt egy átfogó eszközrendszerre épít, melybe az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeire egyaránt beletartoznak. A prioritás intézkedései: 1. A hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása 2. A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása 3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 3.

Prioritás:

Az

egész

életen

át

tartó

tanulás

támogatása

és

az

alkalmazkodóképesség javítása Az oktatás különböző szintjeit érintő fejlesztéseket támogat: az iskola előtti, az alapfokú és a középfokú oktatást, a szakképzést, a felsőfokú szakképzést, a felsőoktatásra és a felnőttképzést. Finanszírozhatók azok a célok, melyek az alapvető készségek és kompetenciák kifejlesztéséhez szükségesek: módszertani és pedagógiai alapok megteremtése, a szakképzés rendszerének olyan átalakítása, mely jobban megfelel a gazdaság igényeinek, a gazdaság állandóan változó követelményeinek megfelelő ismeretek beépítése a felsőoktatásba, a felnőttképzés és ezen belül a munkahelyi képzés, valamint a vállalkozói készségfejlesztés előmozdítása. Fontos az egész életen át tartó tanulás képességének már a közoktatásban történő megalapozása, az oktatás informatikai infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a nyelvi és számítástechnikai ismeretek tanítása kiemelt fontosságú. A tudásalapú társadalom és a gyorsan változó gazdasági körülmények új típusú követelményeket támasztanak a munkaerővel szemben. A prioritás célja, hogy elősegítse

a

munkahelyteremtést

a

humánerőforrás-fejlesztés

eszközeivel,

a

vállalkozások alkalmazkodóképességét fejlessze, biztosítsa mindenki számára az egész életen át tartó tanulás lehetőségét, valamint a gazdaság igényeinek megfelelő, korszerű

24

képzést, képzési rendszert alakítson ki. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a munkavállalók mobilitását, és ösztönözzék a folyamatos tanulást, javítani kell a megszerzett készségek és tudás elismerésének gyakorlatán, fejleszteni kell a képzések tananyagát és módszertanát. A beruházásokhoz kapcsolódó, és különösen a KKV-k versenyképességét szolgáló képzési programok támogatása különösen nagy szerepet kap, mind a vállalat vezetői, mind a munkavállalók képzésének tekintetében. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése hosszabb távon hoz sikereket a humán tőke javulásában. A munkaerő alkalmazkodóképességének és versenyképességének javításában a HEFOP közreműködik a Regionális Operatív Programmal is, de hogy ne legyenek átfedések, felosztják a feladatokat:

Míg a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív

Program prioritás alatti intézkedései a munkavállalók és a vállalkozók általános képzésére irányulnak, a Regionális Operatív Program elsősorban az ágazat-specifikus képzésekre koncentrál. A prioritás intézkedései: 1. Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése 2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3. A felsőoktatás, tartalmának és szerkezetének fejlesztése 4. A munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések. 5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Terjedelmi okok miatt csak a 4. és az 5. intézkedésről írok egy rövid összefoglalót, mert ezek kapcsolódnak azon cégek tevékenységéhez, melyekkel interjút készítettem. (Ezek később szerepelnek a dolgozatomban.) 3.4. intézkedés: Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések Támogatja

a

helyi

munkaerő

kereslet-kínálati

helyzet

felmérését,

munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzéseket, mint például Európai Unióra vonatkozó ismeretek megszerzését, a KKV-k alkalmazkodóképességéhez szükséges

25

munkavállalói

és

vezetői

megszerzését.

További

készségfejlesztést,

cél

a

vállalkozások

korszerű

vállalkozói

elektronikus

ismeretek

gazdaságban

való

részvételének erősítése, az ehhez szükséges számítógépes ismeretek és eszközök megszerzésének

a

támogatása.

Információval

és

foglalkozás-egészségüggyel

kapcsolatos képzésekkel segíti a vállalkozásokat abban, hogy meg tudjanak felelni a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi előírásoknak. 3.5 intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Ennek célja, hogy korszerű, rugalmas, a gazdaság mindennapi igényeinek megfelelő felnőttképzési módszereket (külön a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek is, pl. romák, fogyatékkal élők) és intézményrendszert dolgozzon ki, fejlessze a távoktatást, felkészítse a felnőttoktatásban dolgozó szakembereket, bővítse az egész életre szóló tanulás lehetőségeit.

4. Prioritás: Az oktatási, szociális és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Ahhoz, hogy az Európai Szociális Alap által támogatott humánerőforrás-fejlesztési beavatkozások eredményessége és hatékonysága biztosítva legyen, infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Ez a prioritás, mely az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg, a versenyképes, képzett és egészséges munkaerő biztosításához nélkülözhetetlen intézmények infrastrukturális fejlesztését tűzi ki célul. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedéséhez hozzájárul az oktatás-képzés, illetve a szociális és egészségügyi ellátórendszer területi különbségeinek csökkentése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és az ellátások minőségének javítása. A hatékony oktatási technikák és módszerek alkalmazása, a megfelelő készségek és képességek fejlesztése jelentős intézményi, infrastrukturális beruházást igényel. A prioritás támogatja többek között a közoktatási intézmények

épületállományának

és

a

kapcsolódó

szolgáltatások

háttér-

infrastruktúrájának a korszerűsítését, illetve bővítését, kiemelt figyelemmel a kistelepülések, a ritkán

lakott

és a hátrányos helyzetű

térségek

oktatási

infrastruktúrájának javítására. Cél a társadalmi integráció feltételeinek megteremtése, így a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, hátrányos munkapiaci

26

helyzetű csoportok rehabilitációja. Az intézmények felszereltségében felfedezhető számottevő regionális különbségeket csökkentheti a járóbeteg ellátási rendszer fejlesztése, ezért ez is fontos cél, melynek elérését orvostechnikai eszköz-fejlesztéssel, (lehetővé teszi a gyors diagnózis felállítást) illetve kommunikációs kapcsolatok kiépítésével lehet biztosítani. Intézkedések: 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4. Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban15 5. Prioritás: Technikai segítségnyújtás A technikai segítségnyújtás célja az Operatív Program végrehajtásának támogatása, azért, hogy hatékony végrehajtási módokat alakítson ki, és ezáltal maximalizálja a program hatását. A prioritás tevékenysége kiterjed a kapacitások kiépítésére és rendelkezésre

bocsátására,

a

hálózatfejlesztésre,

a

Monitoring

Bizottság

működtetésére, a projektkérelmek elbírálására, tanácsadásra és útmutatásra, a monitoring eljárásra, a promócióra és reklámra, az értékelésre, az éves jelentések elkészítésére, a partnerkapcsolatok kiépítésére, a kutatásra, a legjobb gyakorlati módszerek

tanulmányozására

és

elterjesztésére.

A

program

keretében

információszolgáltatásra is sor kerülhet, képzések nyújthatók a végrehajtásban közreműködő fontos szervezetek és testületek tagjai számára. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség monitorozását segíti a megfelelő irányvonalak és mutatók kidolgozásával, továbbá kutatások és tanulmányok készülnek.

15

http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok Humán Erőforrás-fejlesztés Operatív Program ;2004-2006

http://www.hefop.hu/uploaded/pages/44/content/HEFOP_hu_20060503.pdf 9.old

27

2. táblázat: A HEFOP prioritásai és intézkedései

Forrás: Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program

A program kidolgozását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium irányította, szorosan együttműködve az Oktatási Minisztériummal és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal. A tervezésben részt vett a Gyermek-, Ifjúsági és Sport Minisztérium, az Igazságügy Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

28

4. A Programok végrehajtása Az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásához a közösségi jogszabályoknak megfelelően felállított és működtetett intézményeket kellett létrehozni. Ezen intézményrendszer elemei az Irányító Hatóságok, a Közreműködő Szervezetek, a Monitoring Bizottságok és Kifizető Hatóság.

4.1 Az Irányító Hatóság Az Irányító Hatóság közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Létrehozza a Monitoring Bizottságot és működteti azt, valamint a Menedzsment Bizottságot. Az IH a programokkal kapcsolatban ellátja a közreműködő szervezetek szakmai felügyeletét.16

4.2 Közreműködő szervezet Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét az irányító hatóságok kiadják a közreműködő szervezetnek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség -mely integrálja az irányító hatóságokat- választja ki a közreműködő szervezeteket egy minősítési eljárás során. A feladatok tényleges delegálásának feltétele, hogy a közreműködő szervezet a minősítés során számot tudjon adni a feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások, szervezeti feltételek és szakmai kompetenciák meglétéről. Az egyértelműség és számon kérhetőség érdekében egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közreműködő szervezet feladatkörébe tartozik. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik. 16

http://www.nfu.hu/intezmenyrendszer

29

A közreműködő szervezetek feladatai közé tartozik többek között a központi projektek lebonyolítása, a pályázatok érkeztetése, értékelése, a döntés-előkészítés, a szerződéskötés,

illetve

módosítás,

a

nyomon

követés,

az

ellenőrzés,

a

szabálytalanságok jelentése; az elszámolások és kifizetések, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok, valamint a projektzárás is. 17

4.3 Operatív Program Monitoring Bizottság Az operatív programok mindegyike külön Monitoring Bizottsággal rendelkezik, amely az Operatív Program legfelsőbb szintű koordinációs és stratégiai döntéshozó testülete. A Monitoring Bizottság hagyja jóvá a program-kiegészítő dokumentumot, szükség szerint módosítja, és ebbe beletartoznak a támogatás figyelemmel kísérésére szolgáló fizikai és pénzügyi mutatók is. Meghatározza, hogy az egyes intézkedési területeken belül melyek a támogatandók, és a megvalósítás során felméri az eredményeket, hogy mennyibe sikerült elérni a kitűzött célokat. Elemzi és jóváhagyja az Irányító Hatóság által elkészített éves és végső megvalósítási jelentéseket az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt. Javaslatokat tesz az Irányító Hatóságnak, hogyan lehetne úgy javítani a források felhasználásán, hogy az segítse a célok elérését.

4.4 A HEFOP végrehajtásában résztvevő intézmények A HEFOP végrehajtásáért a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban létrehozott HEFOP Irányító Hatóság felelős. Ennek keretében az IH közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum (PD) kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Részt vesz a HEFOP pénzügyi és költségvetési tervezésében, és Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok végrehajtását. Az IH 2006. július 1-jei hatállyal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került.18 Az egyes intézkedések végrehajtásával kapcsolatos bizonyos feladatokat az Irányító Hatóság ún. közreműködő szervezetekhez delegál. Ezek: a Foglalkoztatási Hivatal, az

17 18

http://www.esf.hu/iroda/ksz.asp http://www.hefop.hu/page.php?MenuID=25

30

ESZA Kht., az Oktatási Minisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága.19

4.5 Az ESZA Kht. Az ESZA Kht. kiemelten közhasznú társaságként jött létre 2000 októberében. Kizárólagos tulajdonosa az állam. A tulajdonosi jogokat jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) gyakorolja. Az ESZA Kht. a magyar társadalom egyenletes fejlődését szolgáló pályázatok meghirdetésével, elbírálásával, a kifizetések intézésével, illetve a megvalósítás során az ellenőrzésekkel foglalkozik. A szervezet komoly szerepet vállal a hazai és az uniós forrásokból finanszírozott programok megvalósításában. Mint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) pályázatkezelő szervezete, hazai pályázatok kezelése is a tevékenységi körébe tartozik. Az uniós támogatáskezelés terén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködő szervezeteként a humán programok felelőse. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának és az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program), illetve az ehhez kapcsolódó TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) programjainak intézményi kapcsolattartója. 20

4.6 A beérkezett pályázatok értékelése A pályázóknak a pályázataikat mindig a közreműködő szervezetek címére kell küldeni. A pályázatok értékelése két lépésből áll: Először ellenőrzik a formai, adminisztratív megfelelőséget, aztán következik a szakmai-pénzügyi értékelés. Formai ellenőrzés Ennek során azt vizsgálják, hogy a pályázat benyújtója jogosult-e pályázni a pályázati kiírás és a pályázatához mellékelt, a létezését, tevékenységét igazoló okiratok 19 20

www.esf.hu, http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok Humán Erőforrás-fejlesztés Operatív Program ;2004-2006 www.esf.hu

31

alapján. Ezután azt, hogy a pályázatot az előírt formanyomtatványon, az előírt módokon és példányokban nyújtotta-e be, kitöltötte-e a formanyomtatványon a kötelező rovatokat, csatolta-e az előírt mellékleteket. Az ellenőrzésnek ebben a lépcsőjében a közreműködő szervezet munkatársai vesznek részt az értékelő bizottság titkárának irányításával. A titkár listát készít a vizsgálat eredményéről, és az értékelő bizottság elé terjeszti, amely dönt arról, hogy mely pályázatok feleltek meg a formai előírásoknak, és amelyeknél szükséges, a pályázót hiánypótlásra szólítja fel. Szakmai-pénzügyi értékelés A szakmai-pénzügyi értékelés szempontjait már a pályázati útmutatóban megtalálják a pályázók. Minden pályázatot egyenként értékelnek, a pénzügyi értékelés során kiemelten vizsgálják, mennyire megalapozott a pályázó pénzügyi terve. A vizsgálat eredményéről az értékelő bizottság titkára az elért pontszámok alapján rangsort készít, amelyben minden pályázatról az értékelés szöveges összefoglalása is szerepel. Csak azok a pályázatok támogathatók, amelyek elérik az előre meghatározott minőségi küszöböt (minimum pontszámot). Jóváhagyás A pályázatok szakmai-pénzügyi értékeléséről a szakmai előértékelő szakértők véleményének figyelembe vételével az értékelő bizottság hoz - jegyzőkönyvben teljes körűen dokumentált - döntést, majd a titkár által készített lista alapján megfogalmazza javaslatát, amelyet az összes dokumentummal együtt elküld jóváhagyásra a HEFOP Irányító Hatóságnak. Az értékelési jelentést a HEFOP Irányító Hatóság vezetője hagyja jóvá.21

5. A források felhasználása A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program részesedik a legnagyobb mértékben a Strukturális Alapok forrásaiból. A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan a HEFOP teljes költségvetése összesen több mint 750 millió euró. Ennek legnagyobb

21

http://www.hefop.hu/page.php?PageID=40

32

része, 562 millió euró közösségi támogatás, amit a hazai, leginkább központi források 187 millió euróval egészítenek ki. A Strukturális Alapok közül a HEFOP elsődlegesen az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaira épül, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai is kiegészítenek a humánerőforrás-fejlesztést támogató infrastruktúra fejlesztését támogatva. A tervek szerint a program megvalósításához az ESZA mintegy 385 millió euróval, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap 177 millió euróval járul hozzá. A HEFOP indikatív pénzügyi táblájából kiderül, hogy 2004-től kezdve évente egyre emelkedett az egyes prioritások közösségi és hazai támogatási összege. 3. táblázat: HEFOP indikatív pénzügyi terv (euró)

Forrás: http://www.hefop.hu/uploaded/pages/44/content/HEFOP_hu_20060503.pdf- 117. oldal

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján közzétett információ szerint eddig 197 305 463 978 forintra kötöttek támogatási szerződést. Ez több, mint ami az operatív program indikatív pénzügyi táblájában szerepel, de ez azért van, mert az

33

indikatív pénzügyi táblában szereplő összegek minden esetben kötelezettségvállalási szintet jelentettek, a tényleges kifizetések a felmerült költségek alapján kerültek meghatározásra. A HEFOP jelenleg hatályos támogatási szerződéseinek száma 2459 darab. 2008 májusáig 155,5 milliárd Ft-ot fizettek ki a kedvezményezetteknek. A HEFOP különböző kiírásaira összesen eddig 6078 db pályázat érkezett be, 416,388 milliárd forint támogatási igénnyel. Ebből az IH 2459-et támogatott, és ezek értéke összesen több, mint 195 milliárd forintot tesz ki. A legtöbb pályázat a HEFOP 3. prioritásának, Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása kiírásaira érkezett, összesen 3078 darab, ebből 1519-et ítéltek támogatásra érdemesnek, több mint 58 milliárd forintot költhetnek el a kedvezményezettek. Májusig ebből 42 milliárd 300 millió forintot fizettek ki, a kifizetések száma eddig 1320, tehát 199 megkötött szerződésre még nem utalták ki a pénzt, ezek kedvezményezetteinek még várnia kell. A második legtöbb pályázat, 2098 darab a 2. prioritásra, a „Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépés segítésével” érkezett be, összesen több, mint 65 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A Bíráló Bizottság 624-et ítélt elfogadhatónak, 23 és fél milliárd forint a megítélt támogatás. A legkevesebb, 74 db pályázat az ötödik, Technikai segítségnyújtás prioritás kiírásaira érkezett, ebből 67 db nyertes, mintegy 12 és fél milliárd forint költhető el. 2.ábra: A strukturális alapokból származó támogatások felhasználásának százalékos megoszlása

Forrás: www.nfu.hu

34

6. Vállalati interjúk Ezzel a fejezettel elérkeztem szakdolgozatom legfontosabb részéhez. Olyan kérdésekre szerettem volna választ kapni, melyekből kiderül, milyen eredményeket értek el a szervezetek a pályázattal, milyen nehézségekkel találták szemben magukat a projekt során, és milyen eszközökkel finanszírozták azt. Először bővebben írok annak a cégnek a pályázatáról, melynél jelenleg is dolgozom, majd kérdéskörök szerinti bontásban írom le a többi szervezettől összegyűjtött információkat. A cégek és képviselőik neveit, kérésükre megváltoztattam.

6.1.Az Advance Kft. pályázata 2008. februárjától van szerencsém az Advance Kft-nél gyakornokként dolgozni. A cég vezetői nagy segítségemre voltak azzal, hogy megosztották velem a pályázattal kapcsolatos tapasztalataikat, szeretném ezúton is megköszönni nekik. Az Advance stratégiaalkotással, teljesítmény-értékeléssel, folyamat-szabályozással, menedzsment és üzleti specifikus IT tanácsadással foglalkozik, és ezzel segíti ügyfelei hatékonyabb működését. Fontosnak tartja, hogy állandóan szemmel tartsa a piaci igényeket és technológiai irányvonalakat. A vállalkozás 2003-ban alakult, de tényleges működését 2004-ben kezdte meg, ekkor indultak a projektjei. Az Advance általános célja: a nyújtott szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a vevői és társadalmi igények mind teljesebb kiszolgálása, továbbá, hogy meghatározó szerepet töltsön be a hazai és nemzetközi üzleti tanácsadási piacon. Egy tanácsadó cég értéke az évek során felhalmozott tudás, komoly szakmai ismeretekre van szükség több területen is, ezért sokat költenek arra, hogy folyamatosan képezzék a kollégákat. Rendszeresen járnak konferenciákra, a világ minden táján megrendezett nagy eseményeket is látogatják, nyomon követik az aktuális piaci trendeket. 2005-ben egy pályázatíró cég kereste meg őket azzal, hogy érdemes volna pályázniuk a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Alkalmazkodóképesség és a

35

vállalkozói készségek fejlesztése prioritásának keretében az ESZA Kht. által kiírt programra. Mivel a cég ezelőtt is nagy hangsúlyt fektetett az alkalmazottak és a vezetők folyamatos képzésére, tudásuknak és készségeiknek fejlesztésére, gondolták, hogy szívesen tennék ezt egy pályázat keretében is, ezért igent mondtak. Nem bánták meg, hogy pályázatíró céggel dolgoztak, mert elnyerték a támogatást, és annak értékéből sem vont ez le túl sokat, mert a cég sikerdíjjal dolgozott (tehát csak abban az esetben kell megfizetni a munkájukat, ha sikeres a pályázat. A díjazás a támogatás értékének 15%-a általában).

6.1.1 A projekt A projekt címe: Marketing, általános

és

projektmenedzsment ismeretek

megszerzése és nyelvi képzés az Advance Kft. munkatársai számára.

6.1.2 Célok Általános célként a cég a vállalkozás tartós növekedéséhez szükséges szellemi kapacitások kialakítását, az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség előmozdítását, valamint a gyorsan változó gazdasági környezetet és a tudásalapú társadalmat jellemző kihívásoknak való megfelelést jelölte meg. A projekt célja az volt, hogy marketing, általános, projektmenedzsment és nyelvi képzésben résztvevő munkatársak elismert, az iparágban és a gazdaság más szférájában is széles körben használható tudást szerezzenek, javuljon versenyképességük, és ezáltal lehetővé váljon a cég stratégiai céljainak megvalósítása. A projekttel azt szerették volna elérni, hogy - az alkalmazottak és a cég versenyképessége javuljon, a növekedés eddigi mértéke fenntartható legyen az elkövetkező minimum 3 évben. - Alakuljanak ki az új feladatokhoz szükséges készségek és kompetenciák. - Nőjön a vállalkozás új piacszerző potenciálja. A projektnek köszönhetően szerették volna elérni, hogy az eddigi, évi 50%-os növekedési ütemet tartani tudják, és javítani tudják hatékonyságukat, így egy

36

dolgozóra vetítve évi 25%-kal nagyobb profittartalmat érjenek el, valamint évente átlagosan 2 főnek tudjanak új munkahelyet teremteni. Mindemellett a képzés során proaktív, korszerű tudásra tettek szert, amely nélkülözhetetlen a kiélezett versenyhelyzetben. Cél volt az is, hogy nemzetközi üzleteket szerezzenek meg, bízva abban, hogy 2006-ban már export tevékenységet is végezhetnek, 2008-ig elérve az évi 40 ezer euró külföldi értékesítést.

6.1.3 A projekt menete Az Advance 2005. őszén értesült a pályázati lehetőségről, és miután ajánlatot kértek több képzőcégtől, kikalkulálták a költségeket, és benyújtották a pályázatot az ESZA Kht-nak. A projekt 2005. december 1-jén kezdődött, és 2006. október 31-én zárult le. A projekt teljes költsége több, mint 9 millió forint volt, ennek 80%-át a szakmai szolgáltatások igénybevétele, tehát a képzések díja tette ki, 20%-át pedig a kieső munkaórák bér- illetve járulék költsége. A teljes projektköltség 80%-ára nyerték el a támogatást, összesen több, mint 7 millió forintot, melynek egy részét a képzésekre (80%), kisebb részét pedig a képzési időszakra vonatkozó kieső munkaórák bér- és járulékköltségére fordíthatták (20%). 4. táblázat (forint)

A projekt költségei részekre bontva Kiadások, elszámolható

Saját erő

költség típusok

Igényelt támogatás

Összes költség

Összes költség százalékában

Tanfolyamok, képzések Bérköltség

1582000

6328000

7910000

84, 2

222599

890398

1112997

11, 8

74525

298100

372625

4, 0

1879124

7516498

9395622

100

Bérköltséghez kapcsolódó járulék Összes költség

37

3. ábra A projekt költségeinek százalékos megoszlása

11,8

4 Tanfolyamok, képzések Bérköltség Bérköltséghez kapcsolódó járulék

84,2

Általánosan elmondható, hogy az operatív programok támogatásai utólagos finanszírozásúak, tehát az adott nyertes cég az után kapja meg az összeget, hogy elszámolt a tényleges költségekről, és az ESZA Kht. ellenőrei mindent rendben találtak. Az összeg folyósításához támogatási szerződés szükséges, melynek szerződő felei a pályázó és az egykori Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium voltak (a Minisztérium helyett az ESZA Kht. jár el.) A cég örömmel értesült róla, hogy sikeres volt a pályázatuk, azonban a támogatói szerződés megkötése az ESZA Kht-vel elhúzódott, így nem mertek a tervezett ütemben belevágni a képzésekbe, az időpontok elcsúsztak. 2006. októberében fejeződtek be a képzések, és lezárták a projektet. Az előleget, vagyis a támogatás 20%-át csak ez után, év végén kapták meg. A cég saját erőből, illetve Széchenyi Kártya igénybe vételével finanszírozta a képzéseket. (A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított,

kedvezményes

hitelkonstrukció,

melynek

kamatozású, célja,

hogy

állami

támogatásban

kisvállalkozások,

egyéni

részesített vállalkozók

egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak). Egy évre és tízmillió forint keretösszegre szóló szerződésük volt. Ez nagyban segített a cég helyzetén, amikor a képzések értékének kifizetésekor nem állt a

38

rendelkezésükre a megfelelő összeg, valamint a támogatás sem úgy folyt be, ahogy arra számítottak. A projekt lezárta után zárójelentést kellett írni, mely 2007 elején készült el. A teljes támogatási összeget, vagyis a fennmaradó 80%-ot az Advance a mai napig nem kapta meg, holott legkésőbb 2007 közepén meg kellett volna érkeznie. Ígéretet kaptak, de nem lehet tudni, hogy ez mikor teljesül. 2007. március végén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elrendelte az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kifizetések felgyorsítását, és azt ígérte, hogy szeptember 15-ig egy százalék alá szorítja az intézményrendszer hibájából 90 napon túl ki nem fizetett számlák arányát.22 Ezek szerint az Advance beletartozik ebbe az egy százalékba. Jelenleg is érezhető ez a 7 millió forintos hiány a cég életében, hiszen így jobban meg kell fontolni, milyen képzésekbe fektetnek be. Korábban bátrabban tervezték a képzéseket, most ez még inkább célorientáltan megy végbe. Továbbra is minden évben megújítják a Széchenyi Kártyájukat, nagy segítséget jelent, abban az esetben, ha a cégnek likviditásproblémái vannak. A pályázatban részletezni kellett azt is, hogy a projekt során végzett tevékenységek mennyiben járultak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Ebben az esetben elmondható, hogy a cég egyforma képzésben részesítette a nőket és a férfiakat, valamint az idősebb dolgozók is részt vettek a projektben. A képzések során az olyan apróságokra is kellett figyelni, hogy mindig megemlítsék, hogy az adott képzés az Európai Unió forrásaiból valósul meg, és az oktatóteremben mindig el kellett helyezni az Európai Unió zászlaját.

6.1.4 Eredmények A projektben 8 főt képeztek, ebből 3-at újonnan vettek fel. A projektet összességében nagyon sikeresnek ítélték, mivel a képzésbe bevont munkatársak célzottan azokat az ismereteket sajátíthatták el, amelyek révén javult a cég versenyképessége, bővíthették a tevékenységi körüket és ezáltal közelebb kerültek ahhoz, hogy elérjék stratégiai céljaikat.

22

www.hvg.hu- Felgyorsítják a pályázati pénzek kifizetését 2007. szept. 27.

39

-A nyelvi képzés elvégzése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat elnyerte egy energiaszolgáltató cég nemzetközi környezetben folyó projektjének tanácsadói támogatásának feladatát. -Tanácsadóik első kézből, hazánk egyik legelismertebb projekt menedzsment szakemberétől sajátíthatták el a projekt menedzsment ismereteket, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsadói kollégák egységes módszertant sajátítsanak el. -Tevékenységi körükbe felkerült a SOX tanácsadás. -Az általános képzések (problémamegoldás, időgazdálkodás, tárgyalástechnika, telefonos értékesítési technikák, prezentációs technikák fejlesztése) segítik a munkatársak helytállását a legkülönbözőbb projekt szituációkban, nagyban növelik piaci megítélésüket. -4 új kollégát vettek fel 2007-ben, de a foglalkoztatottak száma időközben változott, jelenleg 10 fő, viszont több állandó alvállalkozójuk van. -A projekt során elsajátított ismereteknek is nagy része volt abban, hogy a cég közel 20%-os bevétel-növekedést ért el. A pályázatban célként megjelölt 50%-os bevétel növekedési ütemet nem sikerült elérni (ezt a kiugró eredményt 2005-ről 2006-ra, a beinduláskor teljesítette a cég. A 2007-es árbevétel 2006-hoz képest enyhén, néhány százalékkal növekedett, mert év elején a cég megrendelés-állománya nem a tervek szerint alakult. Az idei év teljesítménye viszont nagyon biztatóan alakul: sok a cég munkája, látványos fejlődésen ment keresztül. Ez több tényezőnek köszönhető. Ezek közé tartozik a folyamatos innováció, a piaci igényeknek való megfelelni akarás; az összetett marketingtevékenység, a meglévő és potenciális ügyfelekkel való közvetlen, folyamatos kapcsolattartás. Egységes, a cégre jellemző arculatot alakítottak ki, saját magyar és angol nyelvű prospektusaik vannak. Gyakornokokat foglalkoztatnak, így szeretnék biztosítani az utánpótlást. Saját alkalmazásokat is fejlesztenek. Az angol nyelvi képzéseknek köszönhetően külföld felé is nyitni tudtak, jelenleg Románia a cél. Figyelmet fordítanak a közbeszerzésekre is, idén megnyertek egy pályázatot, mely egy hazai állami intézmény működésfejlesztésére irányul. Több ügyfelük van a pénzügyi szektorban is, ezek hosszú távú, folyamatos együttműködést igényelnek. Az ilyen típusú munkák igen jelentős referenciaértékkel bírnak a pénzügyi szektorban.

40

2007-ben és az idei év során növekedett a visszatérő ügyfelek száma, és a cég vevői elégedettség felmérése azt igazolja, hogy ez azért van így, mert a kollégák az igényeknek megfelelően, felkészülten végzik a munkájukat.

6.1.5 Nehézségek a projekt során A legnagyobb nehézség az én véleményem szerint a támogatási összeg késése, hiszen a támogatási összeg fennmaradó 80%át még mindig nem kapták meg, és a 20% előleget is csak a projekt megvalósulta után. A másik nagy probléma a hatalmas adminisztráció, amit az elszámolások (monitoring) kívántak meg. A cég illetékese és szerintem is azok az adatok, iratok, melyeket a pályázat során be kellett nyújtani, sokszor teljesen irrelevánsak voltak, túlzottnak érezték az adminisztrációt. A projekttel megbízott kolléga munkaidejének felét abban az időszakban a projektadminisztráció tette ki. Ez nagy terhet rakott rá, illetve közvetetten a cégre is. Felmerül a kérdés, vajon nem érte volna-e meg jobban a pályázatíró céget megbízni a monitoring tevékenységgel is, de ilyen irányú kalkulációt a cég nem végzett. Azonban ennek az eljárásnak is megvolt a maga előnye: végig nyomon tudták követni a pályázat alakulását. A cég pályázattal megbízott kollégájának nagy segítséget jelentettek azok a tájékoztató előadások, melyeket az ESZA Kht. munkatársai tartottak. Itt sok fontos információ hangzott el, ami segítette a pályázókat abban, hogy kiigazodjanak az adminisztrációs rengetegben. További nehézség volt a kieső munkaórák illetve az azokhoz kapcsolódó bérek és járulékok kiszámítása, hiszen a képzéseken résztvevő kollégák havi bérét kellett lebontani, és ez alapján kiszámolni, mennyi bér és járulék esik a képzésen eltöltött órákra. Ezt tovább nehezítette az, hogy a pályázat beadásának idejében az Advance még nem tudta, hogy a projektbe bevonni kívánt újonnan felvett kollégákkal hogyan sikerül megállapodni a munkabérükről, ezért a pályázatban erre vonatkozóan csak becsült összeget tudtak írni, viszont az elszámolás során a tényleges és a becsült költség nem térhetett el 10%-nál nagyobb mértékben. Végül sikerült megfelelni ennek az előírásnak is. Úgy gondolom, azon a gyakorlaton is szükséges változtatni, hogy a támogatott cég addig nem indulhat más pályázaton, amíg a zárójegyzőkönyv el nem készül, vagyis

41

amíg a projekt adminisztrációja mindkét fél részéről teljesen le nem zárul. Így a cég önhibáján kívül kiesik bizonyos pályázatok köréből, még ha meg is van rá az indíttatása, hogy pályázzon.

6.1.6 A projekt összegzése A cég a pályázattól függetlenül is képezte volna kollégáit, a pályázat segítségével azonban szélesebb körben, nagyobb intenzitással, (egy év alatt majdnem kétszer annyi képzésen vettek részt a kollégák) magasabb értékű képzéseket tudott megvalósítani. Ennek a befektetésnek hosszú távú megtérülése van, most is érzik a pozitív hatásait, tágítani tudták a szolgáltatás-portfoliójukat, fejlődtek. Ez látszik a bevétel, és a cég szakmai elismertségének növekedésében is. Összességében elégedettek lehetnek a projekt eredményeivel, bár fenntartásaik érthetőek a pályázatokkal szemben, hiszen a támogatás összegének nagy része eddig nem érkezett meg a cég számlájára. Ezzel az összeggel nem is számoltak az idei képzési terv készítésekor. Az Advance a jövőben is tervezi, hogy pályázik támogatásokra, például a TÁMOP vagy a TIOP kiírásaira, hiszen segítségükkel, ha megérkezik a pályázati pénz, jelentősen növelhető a cég és a munkatársak munkaerőpiaci versenyképessége.

6.2 Egyéb vállalatok pályázatai A szakdolgozatra való felkészülés során egyéb cégekhez is ellátogattam és érdeklődtem a tapasztalataikról a HEFOP pályázataikkal kapcsolatban, mélyinterjú formájában. Ezek során nagyjából ugyanazokat a kérdésköröket érintettük, de nem ragaszkodtam a sorrendjükhöz, hagytam, hogy az interjúalany azt mondja el, amit fontosnak gondol a témával kapcsolatban, eközben én jegyzeteket készítettem. Ezt a módszert

tartottam

legmegfelelőbbnek,

mert

így

olyan

információkhoz

is

hozzájuthattam, ami egy kérdőív során rejtve maradt volna, és az alanyok az egyéni véleményüket tudták kifejteni. Valamint nem is állt módomban annyi céggel kapcsolatba lépni, amennyi egy kérdőív megfelelő kiértékeléséhez szükséges. Ezen

42

szervezetek nem bocsátottak olyan részletes adatokat a rendelkezésemre, mint az Advance, ezért róluk csak általánosabb szinten írok. Az Advance-on kívül összesen 3 szervezetnél jártam, ezek közül 2 kis-és középvállalkozás, egy pedig alapítvány, vagyis nonprofit szervezet. E-mailben egyeztettem a cégek képviselőivel időpontot, személyesen fogadtak, nagyon készségesen válaszoltak a kérdéseimre. Az általam feltett kérdések, kérdéskörök: 1) A szervezet tevékenységi köre 2) Milyen célból pályáztak 3) Miből finanszírozták a projektet 4) Milyen eredményeket értek el a projektnek köszönhetően 5) Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a projekt során 6) Esetleges javaslatok

6.2.1 A szervezet tevékenységi köre A Vita Rosa alapítvány értelmi fogyatékosok munkapiacon való elhelyezésével foglalkozik, nekik segít megtalálni a megfelelő állást, készség- és képességfejlesztést nyújt nekik. Hazánkban az utóbbi 10 évben megnövekedett, jelenleg 880 ezer fő a megváltozott munkaképességű emberek száma, viszont e csoport foglalkoztatási aránya Magyarországon csak 9-15 %, míg az EU-ban eléri a 41-42 %-ot. A vállalatoknak érdeke, hogy foglalkoztassák őket, mert a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) nem csupán karitatív cél, hanem profitot termelő tényező is: segíti az egyre komplexebb környezetben való fennmaradást, megtartja és jobb munkavégzésre motiválja a munkavállalókat, javítja a cég hírnevét, ezáltal ösztönzi az értékesítést. Az alapítvány több nagyvállalattal is együttműködik, tájékoztatást nyújt nekik a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási lehetőségeiről. Kérdéseimre a Vita Rosa kuratóriumi tagja, Kovács Ibolya válaszolt. A Complex Training Számítástechnikai és Továbbképző Kft, ahogy neve is mutatja, szakmai továbbképzéseket nyújt vállalatok és egyéb intézmények számára.

43

Kínálatában szerepelnek számítástechnikai, személyiség-és készségfejlesztő tréningek, valamint idegen nyelvi tanfolyamok is. Veres Ágota, a cég ügyvezetője állt rendelkezésemre. A JGR Budapest Kft. grafikai tervezési, tördelési munkákat, webtervezést, nyomdai kivitelezést, valamint komplex marketingkommunikációs tanácsadást vállal. A cégnél Horváth Judit, a cég marketingvezetője segített nekem. 6.2.2 Milyen célból pályázott a cég? Az alapítvány pályázatokból tartja fent magát, így folyamatosan figyeli a kiírásokat. Főleg az Országos Foglalkoztatási Közalapítványét, de HEFOP-os pályázatuk is volt. Ők nem indulhatnak cégeknek szóló pályázatokon. Jellemzően uniós és más központi hazai forrásokat pályáznak meg. A szervezet képviselője elmondta, hogy a non- és forprofit pályázatok el vannak választva egymástól, különböző feltételek vonatkoznak rájuk, a legfontosabb, hogy a nonprofit esetében nem, vagy alig kérnek önrészt. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program „Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő- piaci képzése és foglalkoztatása” című felhívására pályáztak, és a cél az volt, hogy az értelmi fogyatékkal élő embereket felkészítsék egy normál munkahelyen való munkavégzésre. Ennek a programnak a neve a Vita Rosa-nál a „Támogatott Foglalkoztatás”. Ilyenkor a betanítás során az alapítvány munkatársai is besegítenek, végzik azt a munkát, ami a fogyatékkal élő betanulása során kiesne. Így ez nem jelent plusz ráfordítást a munkaadó részéről. Mivel ez viszonylag hosszú folyamat, jelentős költséggel jár viszont az alapítvány számára. (pl. a munkatárs bére, a munkaadó cég tájékoztatása, a munkavállaló képességfelmérésének és betanításának költségei) A pályázaton 2005-ben 41 millió forintot nyertek el, ezt másfél év alatt kellett felhasználni. Ennek 15%-át tájékoztatásra, a program népszerűsítésére használhatták, 35%-át a programban szereplő hátrányos helyzetűek képzésére és arra, hogy megtalálják számukra a megfelelő munkát, 35%-át a kollégák bérére és járulékaira, a maradék 15%-ot pedig a továbbképzésükre.

44

A Complex Training a HEFOP 2004-es „A vállalkozói készségek fejlesztését célzó képzések támogatása” pályázatán indult

„Menedzsment illetve készségfejlesztő

tréningek és tanfolyamok a Complex Training ügyvezetése számára” nevű projektjével. 2004-ben az első nyertesek között voltak, projektjükhöz 3 millió 900 ezer forintot nyertek el. Ez az összeg 80%-a volt a teljes projekt költségének. A megvalósítás során a cég 3 vezetője vehetett részt nyelvi képzésen, valamint minőségbiztosítási továbbképzésen. A JGR 2006-ban adta be pályázatát a HEFOP „A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása” című kiírására. Ők is 80% támogatást kaptak, 2,5 millió forint értékben. Így a projekt költsége körülbelül 3 millió 125 ezer forint volt, ezt a kollégák különböző készségeinek fejlesztésére fordították. Így angol nyelvi képzésre, emelt szintű grafikai programok kezelését sajátíthatták el, Excel tanfolyamon és csapatépítő kommunikációs tréningen vettek részt, külön a menedzsment pedig „vezetői eredményesség és értékesítés” tréningen, mely 3 napos volt. Itt is, és a Complex Trainingnél is 80%-ban fedezték a kollégák kieső munkaóráinak bérét illetve járulékait. 6.2.3 Miből finanszírozták a cégek a projektet? A Complex Training és a JGR 80%-nyi támogatást kapott a projektjére, mert kkvnak minősülnek, és általános jellegűek voltak a képzések, a Vita Rosa pedig 90%-ot, mert nonprofit szervezet, és hátrányos helyzetű emberek képzésére, foglalkoztatására költi a pénzt. De mivel ezek a pályázatok mind utólagos finanszírozásúak, a megvalósítás során a szervezetnek kell kigazdálkodnia a költségek fedezetét. A Vita Rosa ezt egyéb pályázatokon elnyert pénzből, illetve alapítványi felajánlásokból teszi. Számukra is felajánlható a jövedelemadó 1%-a, de nincs annyi pénze az alapítványnak, hogy erre országos reklámkampánnyal hívják fel az emberek figyelmét. Ezért rá vannak szorulva a pályázati pénzekre. Segítette őket a 20% pályázati előleg is, amit a projekt kezdetekor utalt ki nekik az ESZA Kht.

45

2007 szeptemberében lezárult a projekt, azonban a végső összeget márciusig (amikor készítettem az interjút) még nem utalták. Ennek elvileg 60 nap alatt meg kellett volna történnie, de sajnos a gyakorlatban ez sokszor nem így van. A Complex Training, mint Veres Ágota elmondta, teljes egészében saját erőből finanszírozta a projektjét. Ezt átcsoportosítással oldotta meg. Nekik is nagyon megkésve, 9 hónappal a projekt lezárta után utalták a pénzt. Veres Ágota szerint ez azért is történt így, mert ekkor még kiforratlan volt a pályázati rendszer, az ESZA munkatársai is kezdők voltak az EU-s pályázatok kezelésében. Sokszor számukra sem volt egyértelmű, milyen papírokra van még szükségük, és egyáltalán, hogyan zajlanak a folyamatok az operatív programokkal kapcsolatban. (Ez időközben sokat javult szerintem), Mivel jól megy a cégnek, folyamatosan fejlődik és sok a megrendelésük, különösen nagy nehézséget nem okozott nekik ez a hiány, de azért abban az időszakban jobban meggondolták, milyen képzésbe fektetnek be. Azt, hogy a cégnek jól megy, az én véleményem szerint annak is köszönhetik, hogy sok cég itt költi el az uniós pályázatokon elnyert támogatásait. Ezek a programok, valamint azok a tényezők, hogy a vállalkozások egyre inkább belátják, milyen fontos a folyamatos, egész életen át tartó tanulás, és a munkavállalók versenyképessége, fellendítették a céget. A JGR-nél még idén márciusig futott a pályázat, addig az előleget, 25%-ot kaptak meg. Ezen kívül ők is részben saját erőből finanszírozták a képzéseket és bérköltségeket, részben Széchenyi Kártyájuk hitelkeretéből, ami 5 millió forintra szól. Horváth Judit elmondta, hogy akkor is képezték volna kollégáikat, ha nem kapnak támogatást, de az Advance-hoz hasonlóan nem akkora intenzitással tették volna ezt, és nem költöttek volna rövid időn belül ennyit. Elköteleződésüket a folyamatos tanulás és innováció iránt az is igazolja, hogy már korábban is több, hazai kiírású projektben is részt vettek, melyek során távmunkára képeztek át kollégákat, illetve szereztek be számítógépeket e célból és internetes weboldalukat is egy pályázat keretében valósították meg. 6.2.4 Milyen eredményeket értek el a szervezetek a projektnek köszönhetően?

46

A Vita Rosa esetében kétségtelenül nagy eredmény, hogy egy nagy multinacionális áruházlánc őket választotta meg az év támogatottjának, üzleteiben perselyeket helyezett ki, melybe a vásárlók a Vita Rosa számára rakhatták adományaikat. Ezen kívül ezekben az áruházakban elkötelezettek a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása mellett, mert meggyőződésük, hogy ez javítja a munkahelyi morált, ezek a munkatársak megbízhatóak, pozitív az élet- és munkaszemléletük, és precízen, pontosan dolgoznak. Ennek köszönhetően az alapítvány sok ügyfele el tudott helyezkedni. A Vita Rosa sikerként könyvelte el a pályázatot. A Complex Training a nyelvi képzés eredményeként új, idegen nyelvű tanfolyamokat tudott indítani, képesek személyesen tárgyalni olyan cégekkel, melyeknek nem magyar anyanyelvű a vezetősége. A minőségbiztosítási továbbképzés is hasznos volt, a vezetők tisztában vannak a legújabb követelményekkel, garantálni tudják, hogy a tanfolyamok és a felhasznált segédanyagok megfelelőek, nem elavultak. Folyamatosan újítják a kínálatukat, igazodnak a piaci igényekhez. A projekt sokáig érezteti hatásait, hogy konkrétan ennek köszönhetően mennyivel nőtt a bevétel, azt nem tudni, viszont 2004 óta a cég minden évben 10-15%-os bevételnövekedést realizál. Az utólag befolyt összeg- mely a projekt értékének kb. 60%-a (mert az előleget már a megvalósulás közben megkapták)- nagy részét szintén további tréningekre, tanfolyamokra fordították. Az én véleményem szerint ezek a támogatások, ha az összeget újra képzésekbe fektetik, további képzéseket generálnak, és ezzel valóban elősegíthetik az egész életen át tartó tanulást és ezen keresztül az innovációt. A JGR esetében is elérték a pályázat célját, növekedett a munkatársak, ezáltal a cég versenyképessége is. Mivel a cég főleg számítógépes grafikai programokkal foglalkozik, különösen fontos, hogy folyamatos legyen az innováció, az új fejlesztések nyomon követése, mivel ezek rendkívül gyorsan elavulnak. A kollégák kiterjedt grafikai ismeretei is hozzájárultak ahhoz, hogy a cégnek jó pozíciót sikerült elérnie a piacon a kiélezett versenyhelyzet ellenére is.

47

Az

üzletevezetői

hatékonyság

is

nőtt

a

korszerű

ügyviteli

szoftverek

megismerésének köszönhetően. Mivel ezek ismeretében kevesebb időbe telik a napi adminisztrációs és egyéb ügyek intézése, a munkatársak az igazán fontos feladataikkal tudnak foglalkozni. A projekt idén fejeződött be, tehát a bevételre való hatásairól nem tudok beszámolni, de folyamatosan kap a cég megrendeléseket, és ez valószínűleg látszani fog a bevételi oldalon is. 6.2.5 Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a projekt során? Erre a kérdésemre mindegyik szervezet képviselője rögtön rávágta, hogy a hatalmas adminisztráció mindenképpen sok nehézséget okozott. Bár a Vita Rosát kivéve magát a pályázatot pályázatíró cég készítette, a monitoringot, az elszámolást már a szervezet saját munkatársa. Az erre fordított idő a munkaidő jelentős részét vette el, és sokszor nem értették, hogy melyik papírra miért van még szükség, fölöslegesnek gondolták. Ugyanakkor belátták az elszámolások fontosságát, hiszen az ESZA Kht-nek is el kell számolnia, és különösen a Complex Training munkatársa hangsúlyozta, hogy a magyar emberekben különösen megvan az a tulajdonság, ami miatt erre még inkább szükség van. Veres Ágota szerint ezt a tulajdonságot jól mutatja az autóvezetők viselkedése a közlekedésben. Szerinte majd akkor nem lesz ilyen mértékben szükség az aprólékos elszámolásra, ha majd a sofőrök is betartják a forgalmi rendszabályokat (mint például a skandináv országokban, ahol volt szerencsém ezt meg is tapasztalni). Továbbá mindegyik szervezet nehézségekkel küzdött amiatt, hogy nem utalták az előírt 60 napon belül a pénzt. Ebben az időszakban csökkentették a beruházásokat, valamint egyéb költségeik fedezetére használták a Széchenyi Kártyájukat. A Vita Rosa munkatársa további nehézségként említette, hogy nehéz fenntartani a pályázatokon elért eredményeket, mert fenntartásra nem lehet pályázni, csak fejlesztésre. Ugyanakkor, ha nem fenntarthatóak az eredmények, az egész kidobott pénz. A Complex Trainingnél Veres Ágota inkább a jövőre vonatkozó nehézségekről beszélt. Mivel sok cég náluk költi el az elnyert támogatását, a jövőben probléma lehet, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja, mely a HEFOP helyébe lép, még szigorúbb előírásokat tartalmaz a támogatható képzésekről.

48

Ennek keretében már csak olyan képzések vehetnek részt a pályázatokon, melyek akkreditálva vannak. A HEFOP-ban csak az volt az előírás, hogy a képző intézménynek és a képzőnek kell akkreditáltnak lennie, most viszont magának a képzésnek is. Így nagy költséggel jár a cég számára, hogy mindegyik, akár pár órás tréningjét is akkreditáltassa. Egy akkreditáció 70 ezer forintba kerül, és ezt ki kell fizetni külön-külön minden olyan akkreditációs testületnél, melynek hatáskörébe tartozók részt vesznek a képzésen. Így például, ha pedagógusok számára tartják a képzést, a pedagógiai testületnél, ha minisztériumi dolgozók részére, akkor a minisztériumi testületnél. A tréningcégek szerint ez semmilyen ügyfélelőnnyel nem jár, viszont megnöveli az adminisztrációt és a költségeket. További szigorítás, hogy a TÁMOP már csak egy hét időtartamú, vagy annál hosszabb tanfolyamokat támogat, ennyi időre viszont megterhelő a cégek számára nélkülözni a munkatársakat. 6.2.6 A szervezetek által említett javaslatok Mindegyik szervezetnél az adminisztráció csökkentését említették, és ennek elérésére a végrehajtó és a közreműködő szervezetek közötti összehangoltabb munkavégzést, jobb tervezési és folyamatmenedzsment kialakítását javasolták. Veres Judit a Complex Trainigtől javasolta, hogy gyorsabban, és nagyobb összegű előleget utaljanak ki a nyertes cégeknek, mert a mostani rendszerben szerinte csak az amúgy is jól menő vállalatoknak van esélyük fejlődni. Az a cég, mely nem rendelkezik megfelelő likviditással, illetve veszteséges, nem is pályázhat, ha nem tudja biztosítani a pályázathoz szükséges önrészt. Az ilyen cégek az utófinanszírozású rendszerben nem, vagy csak nehézségek árán tudnak fejlesztéseket megvalósítani, illetve tudják képzésekre elküldeni az alkalmazottaikat.

7. Összegzés, javaslatok A kutatásomban résztvevő összes szervezet egyetértett abban, hogy rendkívül fontos az egész életen át tartó tanulás, a folyamatos továbbképzés. (Ezt bizonyítja az ESZA Kht. megbízásából 2006-ban a Magyar Gallup Intézet által készített kutatás, amelynek eredményei szerint a vállalkozások 62 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a képzést. A felmérésből kiderült, átlagosan a vállalkozások csaknem

49

háromnegyede finanszírozta részben vagy egészben az elmúlt évben a dolgozók képzését.)23 Az összes általam megkérdezett cég egyetértett abban, hogy jelentősen hátráltatta őket projektjük megvalósításában az a tény, hogy az elbírálás és a kifizetés nagyon lassan (vagy még nem) történt meg. Bár a projektjüket sikeresnek ítélték, hiszen nőtt a versenyképességük, valamint a bevételi eredményük, ahhoz, hogy ezek a sikerek fenntarthatóak legyenek, egyszerűbb, átláthatóbb, kevesebb adminisztrációval járó pályázatok szükségesek.

A Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó fejlesztési források felhasználására a 2004–2006. időszakra szólóan a Nemzeti Fejlesztési Hivatal az I. Nemzeti Fejlesztési Tervet dolgozta ki. A 2006 végéig odaítélt uniós strukturális és kohéziós alap támogatásaiból megvalósuló beruházásokat 2008. végéig kell befejezni, de annak gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása 2010-ig érződik. 2007. januári adatok szerint 26 882 KKV-projekt érkezett be több, mint 430 milliárdos támogatási igénnyel. Mintegy 12,6 ezer projekt támogathatónak bizonyult, a megítélt támogatás összege mintegy 193 milliárd forintot tett ki. A támogatást elnyert kis- és középvállalkozásoknak közel fele (48,5%) mikrovállalkozás, több mint egyharmada (34,5%) kisvállalkozás volt.24 2008 májusáig 9840 pályázat érkezett be az öt operatív program támogatásaira, és 607,4 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek.25 Az NFÜ adatai szerint Magyarország a 2004-ben csatlakozott tagországok között ezzel a teljesítménnyel az első helyen áll a kifizetéseket tekintve. Azt még nem tudjuk, hogy ezek a támogatások mennyiben érték el a hosszú távú célokat, melyek a gazdaság versenyképességének növelése, a humánerőforrásfejlesztés, a jobb minőségű környezet, infrastruktúrafejlesztés és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés. Azonban a cégek tapasztalatai illetve eddigi adatok alapján az alábbi javaslatokat tenném a programok végrehajtásának hatékonyabbá tételére:

23

www.fn.hu: Munkahelyi képzést támogat az EU www.gkm.hu- A kis-és középvállalkozások helyzete 2005-2006-ban, 370.oldal 25 www.nfu.hu 24

50

- A versenyszféra szereplőinek, valamint a fejletlenebb régióknak magasabb keretösszegű fejlesztési források -

A

mikro-

és

kisvállalkozások

erőforráshiányának

kezelése

(kedvező

hitelkonstrukciók, magasabb összegű pályázati előleg -

Egyszerűsített pályázati folyamat a KKV szektor szereplői számára és benyújtandó

dokumentumok számának csökkentése -

Intézményi struktúrák átláthatóvá, egyszerűbbé tétele, nagyobb összhang az

intézmények között - Szorosabb együttműködés a tervezés és a végrehajtás között, tapasztalatok beépítése a tervekbe -

Az érdekelt csoportok bevonása a tervezésbe, megvalósításba.

8. Az Új Magyarország fejlesztési terv Ebben a fejezetben röviden bemutatom az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) stratégiai céljait, operatív programjait, és a HEFOP helyébe lépő TÁMOP és TIOP operatív programok fő célkitűzéseit. 2007 és 2013 között Magyarország az ÚMFT keretében 22,4 milliárd euró támogatást használhat fel a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból. További 3,4 milliárd euró áll rendelkezésre az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. A Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatást kiegészíti a magyar nemzeti hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki. A források összesen több mint 10.000 milliárd forint fejlesztést tesznek lehetővé. Ilyen mértékű célzott fejlesztésre még soha nem volt lehetőségünk Magyarország történelmében. Ezeket a forrásokat 2 fő alapvető területre összpontosítja a terv: a foglalkoztatás bővítésére és a tartós növekedés elérésére. Ezen területek számottevő erősítéséhez, és ezáltal az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének eléréséhez elengedhetetlen a versenyképesség javítása (a termelékenység növelése, az innováció erősítése), a gazdaság bázisának szélesítése (területfejlesztés, piacbővítés, korszerű technológiák

51

fejlesztése), valamint az üzleti környezet fejlesztése (az elérhetőség könnyítése, a szabályozási környezet javítása és az állam szolgáltatásainak hatékonyabbá tétele). Ennek érdekében az ÚMFT hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket,

melyek

a

gazdaságfejlesztés,

közlekedésfejlesztés,

társadalmi

megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, valamint az államreform. Az ÚMFT ezen prioritások alapján 8 ágazati és 7 regionális szintű, összesen 15 Operatív Programot indított el. Ezek: -Gazdaságfejlesztés OP -Közlekedés OP -Társadalmi Megújulás OP -Társadalmi Infrastruktúra OP -Környezet és Energia OP -Államreform OP -Elektronikus Közigazgatás OP -Végrehajtás OP -Területfejlesztés OP-ok: Nyugat- dunántúli OP, -Közép- dunántúli OP, Északmagyarországi OP, Dél-alföldi OP, Észak-alföldi OP és a Közép-magyarországi OP 4. ábra: AZ ÚMFT forrásainak százalékos megoszlása az OP-ok között

Forrás: Sági Zsolt (2007): Új Magyarország fejlesztési terv TÁMOP-TIOP akciótervek

52

Az ÚMFT-ben is fontos szerepet kap a KKV-k fejlesztése, mert jelentős súllyal szerepelnek a gazdaságban és a foglalkoztatásban. Jövedelemteremtő képességük elsősorban pénzügyi eszközökkel, a humán erőforrás és a vállalati kultúra fejlesztésével történhet. További cél, hogy javítsák a hitel- és tőkepiacok hatékonyságát, mivel a KKV-k a magas tranzakciós költségek miatt jelentős hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest. Javítani kell a vállalatok közti együttműködést és a beszállítói hálózatok kifejlődését.

8.1 A TÁMOP főbb céljai, prioritásai A TÁMOP átfogó célja a munkaerőpiaci részvétel növelése a humán erőforrás minőségének javításával. Specifikus céljait a munkaerőpiac kínálati oldalára vonatkozó intézkedésekkel próbálja elérni. Célok -

A munkaerőpiaci kereslet-kínálat összhangjának javítása

-

Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése

-

Az alkalmazkodóképesség javítása

-

Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, feltételeinek

megteremtése -

A lakosság egészségi állapotának és munkavégző képességének

javítása -

Esélyegyenlőség megteremtése

Ezen célok elérése közben nagyon fontos az is, hogy megvalósulásukkor érvényesüljenek az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság és a területi kohézió elvei. A fenntartható fejlődés fogalma olyan fejlesztéseket foglal magában, amelyek kielégítik a jelen szükségleteit, de nem veszélyeztetik a jövő nemzedékek esélyét szükségleteik kielégítésére. A fenntartható fejlődés 3 pilléren, a gazdaság – társadalom – környezet harmonikus fejlesztésén alapul. Prioritások

53

1.

A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés

ösztönzése Ennek célja a munkanélküli és a munkavállalási korú inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerő-piacra való visszatérésük elősegítése. 2.

Az alkalmazkodóképesség javítása –

Célja a változásokhoz, strukturális átalakulásokhoz való folyamatos

alkalmazkodás segítése. 3.

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

Célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítása a közoktatásban 4.

A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság

kiépítése érdekében A felsőoktatás korszerűsítése úgy, hogy összhangban legyen a Bolognai Folyamattal. Célja olyan képzési programok kidolgozása és bevezetése, melyek használható tudást adnak. A felsőoktatás tudásmegosztó szerepe kibővül a tudományos kutatás és az innovatív tudásalkalmazás területeivel. A gazdasági élet szereplőivel kialakított aktív együttműködési formák biztosítják majd a versenyképes tudás és kutatások, valamint a hatékony és eredményorientált működés irányába történő elmozdulást. 5.

Társadalmi befogadás, részvétel erősítése

A cél, hogy erősítse a társadalmi kohéziót, csökkentse a jövedelmi szegénységből és más hátrányokból fakadó társadalmi kirekesztettséget, megakadályozza ennek továbbörökítését, és javítsa az egészségi állapotot és munkavégző képességet. 6.

Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés

Azzal, hogy javítja az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók alkalmazkodóképességét munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését célozza meg; másrészt a lakosság egészségi állapotának javításához járul hozzá, melynek révén növekszik egészségben eltöltött évek száma. 7.

Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban

8.

Az Operatív Program prioritási tengelyeinek megvalósítása a Közép-

magyarországi régióban 9.

Technikai segítségnyújtás a Közép-magyarországi régióban

54

5. táblázat: A TÁMOP költségvetése (euró)

A TÁMOP költségvetése Prioritási tengelyek és beavatkozások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Alkalmazkodóképesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Társadalmi befogadás, részvétel erősítése Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrásfejlesztés Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban Az operatív program prioritási tengelyeinek megvalósítása a Középmagyarországi régióban Technikai segítségnyújtás* a Középmagyarországi régióban Összesen

Összes forrás (euró)

Források megoszlása

723 686 776 723 674 998

17,66% 17,66%

889 574 998

21,71%

447 736 944 443 900 000

10,93% 10,83%

221 277 984

5,40%

125 124 155

3,05%

503 830 553

12,30%

18 273 647 4 097 080 055

0,45% 100,00%

Forrás: Társadalmi infrastruktúra operatív program

8.2 A TIOP fő céljai, prioritásai A TIOP szorosan kapcsolódik a TÁMOP-hoz, átfogó célja az aktivitás növelése. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen a megfelelő minőségi humánerőforrás megléte. Ennek előfeltétele, hogy az ország egész területén egyenlő eséllyel lehessen hozzájutni a megfelelő humán közszolgáltatásokhoz, és hogy az ezeket a szolgáltatásokat nyújtó intézmények

hatékonyan

és

fenntarthatóan

működjenek.

A TIOP specifikus céljai a humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása (pl. Az internettel és az információs és kommunikációs technikai eszközökkel való felszereltség javítása az oktatási intézményekben), valamint a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése (pl. A vállalatok által bejelentett munkaerőigények kielégítésének átlagos hossza rövidüljön)

55

Prioritások 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Célja az egész életen át tartó tanuláshoz és munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges közoktatási infrastrukturális feltételek megteremtése, a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítéséhez és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése. 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Célja az egészséges évek számának növelése az egészségügyi rendszer struktúrájának a hatékonyabb, jobb minőségű, területileg kiegyensúlyozottabb ellátásával. 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Célja a többi prioritást támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások

minőségének

javítása.

4. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program lebonyolításának finanszírozása. A humán infrastruktúra OP lebonyolításának finanszírozása Célja az OP műveleteinek eredményes megvalósítása.26 6. Táblázat: A TIOP költségvetése

A TIOP költségvetése Prioritás

Összes forrás (euró)

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

638 336 923

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

1 148 475 985

A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás Összesen

423 494 995 82 542 618 2 292 850 521

Forrás: Társadalmi infrastruktúra operatív program

26

http://www.nfu.hu/hepih

56

A TIOP keretében az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére fordítható a legtöbb pénz, a források 51,96%-át, 1,148 Mrd eurót, ezzel szemben a TÁMOP Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés prioritása csak az OP forrásainak 5,4%ával gazdálkodhat. Persze a látszólagos aránytalanság érthető, hiszen az egészségügy fejlesztése hatalmas infrastrukturális beruházásokat igényel. A Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritás forrásai a teszik ki a legnagyobb összeget a TÁMOP prioritásai közül, míg „A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése” és az „Alkalmazkodóképesség javítása” prioritás ugyanannyi forrással gazdálkodhat.

8.3 Összefüggések a TÁMOP és a TIOP között, összehasonlítás a HEFOP-pal A TÁMOP és a TIOP között erős a koherencia. A HEFOP során az ERFA és az ESZA támogatásait egy operatív programban integrálták, azonban a 2007-től ezeket kettéválasztották. A TIOP keretében az ERFA forrásai (2,23 milliárd euró) kerülnek felhasználásra, míg a TÁMOP-ban az ESZA forrásai (4,097 milliárd euró). Mindkét esetben 85 % a közösségi, 15% pedig a hazai forrás. A

TIOP

egyértelműen

a

humán

közszolgáltatások

fizikai,

műszaki

infrastruktúrájával kapcsolatosan csak azon fejlesztések támogatását irányozza elő, melyek közvetlenül kapcsolódnak a kiemelt ÚMFT és a TÁMOP tartalmához. A TÁMOP prioritásai részben biztosítják a TIOP infrastrukturális fejlesztéseinek hatékony működtetését (ehhez a működtetési rendszer reformja is szükséges) és a TÁMOP céljainak megvalósítását biztosítják a TIOP infrastrukturális fejlesztései. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a TÁMOP működik szoftverként, a TIOP pedig hardverként.

8.3.1 Változtatások a HEFOP-hoz képest A TÁMOP és a TIOP véleményem szerint továbbviszik a HEFOP-ban megkezdett intézkedéseket, de néhány intézkedés más prioritásba került át, vagy megváltoztatták a

57

prioritás nevét, valamint újakat is magukban foglalnak. (Még idén, 2008-ban indul néhány HEFOP-os pályázat, hogy az OP maradványértékét, körülbelül 4 milliárd forintot felhasználjanak.) Ebben a fejezetben szeretnék bemutatni néhány változást, de nem törekszem az igények teljes körű kielégítésére. 2004 és 2006 között az operatív programokra jellemző volt a területi kohézió érdekeinek sérülése, a regionális szempontok háttérbe szorulása. A HEFOP során a pályázatok túlnyomó része Budapestről, illetve a Középmagyarországi régióból érkezett be, és ide folyt a legtöbb támogatás is. Az elmaradottabb régiókból viszont viszonylag kevés pályázatot adtak be. Így, ahogy a HEFOP-ban meg is fogalmazták, hogy fennáll annak veszélye, miszerint „A pályázati rendszerben megnyilvánuló egyenlő verseny akár fel is erősítheti a meglévő területi különbségeket” bekövetkezett. Hogy ezt elkerüljék a TÁMOP és a TIOP során, a Közép-magyarországi régiót elválasztják a többitől, az ottani székhelyű szervezeteknek külön pályázatokat írnak ki, illetve az ő esetükben bizonyos százalékkal csökkentik a támogatás összegét. Valamint minden prioritás tartalmazza a határmenti és nemzetközi együttműködés szempontjait. Továbbra is megmaradtak a HEFOP sikeres intézkedései, mint a például munkahelyi képzések támogatásai, és továbbra is kiemelt fontosságúak a KKV-k fejlesztésére szolgáló programok. Az alkalmazkodóképesség és az egész életen át tartó tanulás szintén kiemelt prioritás. A foglalkozatás további ösztönzésére kiterjesztik a START programot, hogy ne csak a pályakezdők foglalkoztatását segítsék ezzel, hanem például a GYES-ről, GYED-ről visszatérőket, a sokáig inaktívakat, hosszú ideje álláskeresőket. Aki őket foglalkoztatja, bizonyos ideig csökkentett járulékot kell csak az adott munkavállaló után fizetnie. Bekerült az OP-ba a társadalmi partnerség, a szociális párbeszéd, valamint a civil szféra erősítése. Fel kell készíteni a civil szervezeteket bizonyos állami feladatok átvállalására. Ehhez fontos az aktív állampolgári magatartás ösztönzése. A közoktatásban szeretnék fejleszteni az interkulturális nevelést, valamint a közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltató szerepét. Növelni akarják a korszerű, matematikai, műszaki, informatikai és természettudományi

58

végzettséggel rendelkezők számát, valamint elindították a Nemzeti Kiválóság Programot az innováció támogatására. Hogy javítsák a lakosság egészségi állapotát, fontos a megelőzés, ezért erre is nagy hangsúlyt kell fektetni, nem csak a tüneti kezelésre. Ezért bevették a programba az egészségtudatos magatartás és az egészséges életmód ösztönzését is. A TIOP-ban támogatnák az intelligens iskolák létrejöttét, az információs és kommunikációs technikával (IKT) támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek nagyobb elterjedését. Cél az is, hogy multifunkcionális közösségi központokat hozzanak létre, melyek színterei lehetnek a közösségi, kulturális életnek és az oktatásnak is.

8.3.2 Különbségek a végrehajtásban Mivel az ÚMFT egy hosszú, 7 éves időszakot ölel át, akciótervek kidolgozására volt szükség, melyek 2 éves szakaszokra bontják fel a megvalósítást. Az akciótervek a magyar kormány döntése alapján készülnek, az EU-nak nem kell bemutatni, a kormány fogadja el őket. Kapcsolatot jelentenek az operatív programok és a végrehajtás tényleges alapjául szolgáló pályázati kiírások között. 2 évre készül, rögzíti az egyes ágazatok által megvalósítani kívánt fejlesztések főbb paramétereit. Tartalmazza a konkrét intézkedéseket, pályázati és projekt célokat, a pénzügyi kereteket, az ütemezést és indikátorokat. Meghatározza a konstrukciók támogatási formáját, mely többféle lehet, például normatív pályázat, automatikus pályázat, standard pályázat, közvetett támogatás vagy kiemelt program. Így azonban bonyolódott a pályázati eljárás, nehéz követni a források felhasználását. A mikro- és kisvállalkozásokra az automatikus, nyílt, egyfordulós pályázatok vonatkoznak, illetve, ernyőszervezet bevonásával a kiemelt projektek vagy közvetett támogatások. A közép- és a nagyvállalatokra a standard egyfordulós pályázatok vonatkoznak. Az akciótervet az Irányító Hatóság készíti, és minőségbiztosítási illetve ex-ante (előzetes) értékelés is készül. A terveket évente felül kell vizsgálni. A 2006-2008-as időszakban 5 TÁMOP és 4 TIOP akcióterv készült.

59

Ezek alapján 2007. 1. negyedévében induló munkahelyi képzésekre 1,1 milliárd forintot különítettek el.27 7. táblázat (Mrd HUF)

TÁMOP pénzügyi források munkahelyi képzésekre (Mrd HUF) Átfogó

kompetenciafejlesztő

2007-2013

2007

2008

2009

2010

38560

6331

5858

5293

5091

33740

5539

5126

4631

4455

24100

3957

3661

3308

3182

96400

15827

14646

13233

12728

és

felnőttképzési programok Hátrányos helyzetűekre irányuló fejlesztési programok Munkahelyi

képzések

támogatása Összesen Forrás: Sági Zsolt

8.3.4 Strukturális változások Az ÚMFT intézményrendszerében strukturális változások mentek végbe. Az új időszakban a fejlesztési tervben felhasználandó EU-támogatás nagysága igencsak jelentős mértékben megemelkedett. Azért, hogy az EU-támogatásokat hatékonyan, eredményesen és időben tudjuk felhasználni, a 2004 és 2006 között szerzett tapasztalatok alapján strukturálisan át kellett alakítani az intézményrendszert. Ez a szerkezeti átalakítás kiterjed a hatékonyabb feladat- és munkafolyamatszervezésre, valamint a rendelkezésre álló adminisztratív kapacitások bővítésére. Ennek érdekében az összes irányító hatóság egyetlen intézményben, a nemzeti Fejlesztési Ügynökségben (NFÜ) került összevonásra, így egységessé vált a programok tervezésének és végrehajtásának teljes szabályrendszere. Ez a tapasztalatok kicserélését és szervezeti kommunikációt szintén megkönnyíti. A minden IH esetében azonos tartalmú technikai háttérfunkciókat (pl. pénzügy, számvitel, kommunikáció, jogi feladatok) összevontan, az NFÜ horizontális szervezeti egységei látják el valamennyi IH számára. Így növelhető a feladatellátás hatékonysága.

27

Sági Zsolt (2007): Új Magyarország fejlesztési terv TÁMOP-TIOP akciótervek

60

Az IH-k és a közreműködő szervezetek között újraosztották a feladatokat. Az IH az OP végrehajtásával kapcsolatos stratégiai feladatokért felel, míg a KSZ nagyobb döntési jogosultságot és felelősséget kap a konkrét pályáztatást érintő ügyekben. Ennek eredményeként megszűnik a párhuzamos feladatellátás, csökken a hibák lehetősége, minden szereplő teljesítménye egyértelműen mérhetővé és számonkérhetővé válik. 2007 és 2013 között a humán programok közreműködő szervezete továbbra is az ESZA Kht. maradt, de ezt megelőzően minősítési eljáráson kellett átesnie. Ennek célja az volt, hogy megállapítsa a szervezet alkalmasságát, másrészt, hogy felmérje a feladat ellátása érdekében továbbfejlesztendő területeket.

Ennek

eredményeként a szervezet fejlesztésére vonatkozóan intézkedési terv készült minden KSZ számára. Ebben a KSz-ek kötelezettséget vállalnak, hogy betartják a határidőket, és időben gondoskodnak

róla,

végrehajtására.(amely

hogy

elég

kapacitásuk

adott esetben a

megfelelő

legyen

az

intézkedések

feladatellátáshoz

szükséges

adminisztratív kapacitások bővítését, vagy a személyi állomány képzését is jelenti). Átfogó teljesítménymérési és ösztönzési rendszert vezettek be mind szervezeti, mind egyéni szinten. Így az intézményrendszer minden tagja érdekeltté válik a programok hatékony, tartalmi szempontból eredményes végrehajtásában. Az intézményfinanszírozási

rendszernek

rugalmasnak,

kiszámíthatónak

és

teljesítményarányosnak kell lennie ahhoz, hogy a KSz-ek mindig meg tudják teremteni a feladataik ellátásához szükséges feltételeket.28 Az én véleményem szerint nagyon nagy szükség volt ezekre az átalakításokra, hiszen mindegyik cég, amellyel kapcsolatba kerültem, sokat panaszkodott a pályázataik lassú elbírálásának, illetve a támogatásaik kifizetésének lassúságára. Sajnos nem állnak rendelkezésemre olyan adatok, melyek alapján meg tudnám mondani, mennyi idő volt szükség korábban a pályáztatás egy-egy lépésének lefolytatásához, vagy hogy mennyi az 1 Ft-ra jutó adminisztrációs költség (ez mutatja az EU-alapelvként szolgáló koncentráció teljesülését), de szerintem nem kapnánk túl jó adatokat. Csak remélni tudjuk, hogy az átszervezéseknek köszönhetően javul a

28

Új Magyarország Fejlesztési Terv144-145. oldal

61

pályázatok elbírálása és a kifizetések nagysága, mert még nem telt el annyi idő a változtatások óta, hogy ezt meg tudjuk állapítani. Az NFT során a leggyakoribb késedelmi ok a pályázók oldaláról az volt, hogy nem, vagy pedig hiányosan küldték be a számlát alátámasztó dokumentumokat, vagy késve és nem maradéktalanul teljesítették a hiánypótlást. Az is hátráltatta a kifizetéseket, ha a kedvezményezett valamiért változtatott az előírt tevékenységen, vagy nem az előírt ütemben végezte. Az intézményrendszer legjelentősebb problémáját az NFT végrehajtása során az okozta, hogy a közreműködő szervezetek több körben küldték ki a hiánypótlásra történő felszólítást a kedvezményezetteknek. Erre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében már nem lesz lehetőség, mert a hiánypótlás során az összes hiba kijavítására egy időben kell felhívni a pályázók figyelmét. Nehézkessé tette a kifizetéseket az is, hogy az eljárásrendek programonként nagyon különbözőek voltak és változhattak is. Az ÚMFT-ben már egységes az eljárásrend és az azonos tevékenységeket igazoló dokumentumok köre. Véleményem szerint az ESZA Kht-nak javítania kellene a humán erőforrás állományán,

több

alkalmazottat

felvenni,

valamint

képezni

őket.

Jobb

folyamatmenedzsmentre van szükség. 2004-2005-ben még az ESZA is híján volt a tapasztalatoknak, de mostanra talán elég tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy javítani tudja a teljesítményét. Remélhetőleg csökkenni fog a szervezetek kirívóan nagy adminisztrációs kötelezettsége is, mert most ez nagyon nagy teher rajtuk a pályázás során, sokakat el is riaszt. Valamint ezek a kötelezettségek negatívan hatnak a végrehajtásra, a társadalmi erőforrások fejlesztésére, de az EU-s támogatások társadalmi megítélésére is. A TÁMOP és a TIOP ezt már a problémák között említi, már „csak” meg kell találni rá a megoldást.

9. Befejezés Az uniós fejlettségi szint elérése még távoli cél Magyarország számára, de az NFT és az ÚMFT nagyban hozzájárulhat céljaink megvalósításához.

62

A tervezett intézkedések, ha a gyakorlatban is működnek, nagy eredményeket hozhatnak az országnak. Hogy ez megvalósuljon, a rendelkezésre álló 22, 4 Mrd eurót hatékonyan kell felhasználni, hosszú távon a foglalkoztatás bővítésére és a tartós gazdasági növekedés céljaira, és nem szabad szétforgácsolni az erőforrásokat. Az Operatív Programoknak hozzá kell járulnia a stratégia fontos alapelvéhez, a „több és jobb (minőségű, magasabb hozzáadott értéket termelő és ezért jobban fizetett) munkahely létrehozásához”, tehát a foglalkoztatás bővítéséhez. Ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni a kis- és középvállalkozások támogatására, mert jelenleg is ők adják a munkahelyek nagy részét, és ezt továbbfejlesztve hozzájárulhatnak az egész gazdaság fellendüléséhez és az innovációhoz. A KKV-k támogatását nem csak pénzeszközökkel, hanem a makrogazdasági és infrastrukturális környezet javításával is erősíteni kell. Azt gondolom, a gazdasági versenyképesség érdekében összefogásra van szükség a gazdaság és társadalom minden területén. Értendő ez az ágazatok és a cégek között, állami- és magánszektor között, az egyének és társadalmi csoportok között, régiók és nemzetek között is. Az állami struktúra költségeit le kell faragni, az intézmények közötti összehangoltságot erősíteni. Ez alapfeltétele annak, hogy a különböző támogatások a megfelelő helyre kerüljenek, és ki tudják fejteni a kívánt hatást. Ezeknek az intézkedéseknek fenntarthatónak kell lenniük, hiszen ha nem azok, az elért és elérendő sikerek csak átmenetiek lesznek. A fenntartható gazdasági növekedés a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán, tehát a versenyképességnek a tudásalapú gazdaságra épülő növekedésén alapszik. A fenntartható fejlődés mindenki számára jelenti a társadalmi jólét elérését is, vagyis a jövő generációk életminőségének, életfeltételeinek fenntartható jobbá tételét.

63

Irodalomjegyzék Blahó András (2003): Európai integrációs alapismeretek Aula Kiadó, Budapest Horváth Zoltán (2005): Kézikönyv az Európai Unióról HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest Advance Kft. (2007): Marketing, általános és projektmenedzsment ismeretek megszerzése és nyelvi képzés a HyperTeam Kft. munkatársai számára, projekt zárójelentés

Elektronikus dokumentumok Magyar Köztársaság Kormánya (2006): Új Magyarország fejlesztési terv Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2007): A kis- és középvállalkozások helyzete 2005–2006 Éves jelentés 23-25, 46-52.old, 301- 373.old, Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság: Soroljuk a KKV-kat az első helyre! Letöltve: http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme_pack_hu.pdf 2008.03.12. Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Társadalmi megújulás operatív program Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Társadalmi infrastruktúra operatív program Letöltve: http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok Miniszterelnöki Hivatal (2003): Összefoglaló a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (2003): Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program 2004-2006 Miniszterelnöki Hivatal (2003): Regionális Operatív Program 2004-2006 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium (2003): Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2004): Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

64

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium(2003): Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Letöltve: http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok 2008.02 23. Magyar Köztársaság Kormánya (2007): A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája(2007-2013) 2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Az Európai Unió támogatási programjai KKV-k számára http://ec.europa.eu/enterprise/smes/download/sp_2007_hu.pdf 2.oldal Letöltés ideje: 2008 március 7. 15:32

Egyéb, internetes források Sági Zsolt(2007): Új Magyarország fejlesztési terv TÁMOP-TIOP akciótervek Letöltve: www.okmt.hu/download.php?ctag=download&docID=2575 https://www.mfb.hu/aktualis/makrogazdasagi-elemzesek/10167-57a1 Letöltés ideje: 2008. ápr.12. 12:34 http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/112.html http://hvg.hu/print/20071127_egyszerubb_palyazati_kiirasok.aspx Letöltés ideje:2008.03.23 http://hvg.hu/print/20070509_uMTF_Eu_magyar.aspx letöltés ideje:2008.03. 23. www.esf.hu www.nfu.hu www.gkm.hu www.fn.hu www.hvg.hu www.hefop.hu www.gkm.hu www.hyperteam.com www.controll.hu www.khp.hu www.tamop.hu www.portfolio.hu

65

www.salvavita.hu www.ksh.hu www.wikipedia.hu

66