A királyi Magyarország kiváltságos kerületeire vonatkozó források a Magyar Országos Levéltárban

Vármegyék és szabad kerületek

355

A királyi Magyarország kiváltságos kerületeire vonatkozó források a Magyar Országos Levéltárban Vissi Zsuzsanna

Ember Győző Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig c. munkájában (Bp. 1946 577 s kk. l.) a közigazgatás területi alapon működő önkormányzati szerveihez képest a kerületek és székek nemzetiségi különállását hangsúlyozta, kivételnek tekintve a hajdúk kerületét, melyet átmenetinek tekintett a két forma - a területi és quasi nemzetiségi - között. A hadászati vagy gazdasági okon nyert kiváltságok az évszázadok folyamán azonban változásokon mentek át, és változott a területek jelentősége is. A kiváltságos területek egy része, miután stratégiai funkcióját elvesztette, gazdasági alakulattá vált, mint a tiszai koronakerület, melynek kiváltságos volta abban nyilvánult meg, hogy a tíz település a Mária Terézia-kori úrbérrendezéskor nem kapott urbáriumot, hanem szerződéses, mezővárosi formában, egy összegben adózott földesurának, a koronának. Szabályozott, sok tekintetben integrált jelenünkből nézve elgondolkodtató, hogy a kiváltságos kerületek egykor a "rendes" közigazgatásban milyen nagy súlyt és földrajzilag milyen nagy területet foglaltak el. Mintha a "kivétel" lenne a szabály, és a szabályozottság a kivételes jelenség. Felmerül a kérdés, különböztek-e a kiváltságos kerületek lakói, életük, viszonyaik a nem-kiváltságos területekétől és menynyiben módosította az egész ország képét a beékelt több, hangsúlyozottan más zóna. A 18 században, az abszolutizmus hatalmi koncentrációra törekvő korszakában megkezdődött a kiváltságok felszámolása, majd a polgári korban fejeződött be. A kiváltságos kerületek beolvadtak a területi egységekbe. Hosszabb életűek azok a kiváltságos kerületek voltak, melyek eleve megyeszerűen funkcionáltak. Az egyes kerületek

356

Vissi Zsuzsanna: A királyi Magyarország kiváltságos…

történeti forrásanyaga elsősorban a területileg illetékes kormányzati szervek forrásai közé sorolódott be. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára őrizetében kiskunsági települések levéltárát, a JászNagykun-Szolnok Megyei Levéltár őrizetében a Jászkun kerület levéltárát, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őrizetében pedig a Hajdú kerület mezővárosainak anyagát találjuk. A Kiskunság ill. Nagykunság területén több vármegye osztozott, ezért a források is több területi levéltárban találhatók meg. A Nagykunság városainak levéltári anyagát Győrffy István ismertette a Levéltári Közlemények 1926-27-es évfolyamaiban. Szepes vármegye levéltárával együtt a lőcsei területi levéltárban (Státny oblastny archív v Levoci) van a 16 szepesi város és a szepesi ún. tízlándzsás szék iratanyaga. A tízlándzsások széke kis megyeként funkcionált a 12. századtól Szepesváralja környékén, és 1803-ban szűnt meg. Iratanyaga 1384 és 1803 közötti. A 16 szepesi város provinciája 1778-ban alakult meg, előzményei jóval korábbiak. Zsigmond király zálogosított el 13 várost Lengyelországnak 1412-ben, egészen 1772-ig, a visszacsatolásig lengyel fennhatóság alatt álltak, majd három, korábban szintén Lengyelországhoz tartozó várost, Lublót, Podolint, Gnyezdót is hozzájuk csatolva Mária Terézia látta el kiváltságokkal a városszövetséget, mely ebben a formában mintegy száz évig létezett. Lőcsén őrzött iratanyaga 1412-től 1876-ig terjed. Források a Magyar Országos Levéltárban őrzött központi kormányzati szervek levéltáraiban A kiváltságos kerületekre vonatkozó források nagy számban az uralkodót a helyi önkormányzati szervekkel összekötő központi kormányzati szervek irategyütteseiben találhatók meg. Mivel az alsóbb fokú hatóságok az illetékességi körükbe tartozó ügyekről sem döntöttek szívesen, gyakran áthárították a döntés felelősségét a felsőbb fórumokra. Ezért a központi kormányzati szervek iratanyagában számos, szorosabban helyi vonatkozású forrásanyagot lehet találni. A koraújkortól, gyakorlatilag 1526-tól kezdve az uralkodóhoz legközelebb álló, a rendi intézmények és az uralkodó között mintegy közvetítő szerepet játszó kancelláriák levéltárai őriznek elsődleges fontosságú forrásokat. Itt a Magyar Országos Levéltárban őrzött magyar királyi kancellária iratanyagáról kell szót ejtenünk.


357

A Magyar kancelláriai levéltár anyagának egykorú lajstromai és mutatói a területi szervek, megyék, egyes városok, mezővárosok és a kiváltságos kerületek számára külön rovatokat tartalmaznak. Különösen a Conceptus expeditionum és az Acta generalia állagok igen sokrétű anyagában található a kerületekre, azok kisebb egységeire, sőt egyes lakóira is számos adat. A Királyi könyvek (Libri regii) 1527-től 1848-ig terjedő 67 kötete tartalmazza a király által kiadott mindenfajta kiváltságlevelek szövegét, közöttük a kiváltságos kerületek számára adottakat is, sok esetben a korábbi, tehát 1526 előtti oklevelek szövegét is befoglalva. A 18. század második felének nagy területi szervezései külön "Banatica", "Fluminensia" állagokban is lecsapódtak. A Magyar kancelláriai levéltár Litterae comitatuum állagának iratai között Litterae Jazygum cím alatt a pestisjárvány idején, 1741-ben kelt jelentések találhatók. A Litterae civitatum állagban Hajdonicales cím alatt a hajdúvárosok különböző ügyekben az uralkodóhoz intézett folyamodványai találhatók 1767-ből. A Helytartótanácsi levéltár 1724-től keletkezett tárgyi állagai és az 1783-ban felállított ügyosztályi rendszer következtében az iratok az ügyek tárgya szerinti "Acta" sorozatban vagy ügyosztályban lettek elhelyezve. A kiváltságos kerületekre vonatkozóan a legtöbb iratot a következő ügyosztályok tartalmazzák: A Vármegyei osztály (Departamentum politicum comitatuum) 1783-tól 1848-ig működött. A Jász-Kun kerület igazgatására vonatkozó iratok is találhatók az egyéb, sokrétű feladatkört betöltő ügyosztály iratai között. A Közigazgatási osztály, Departamentum Publico-politicum 1783-1848 között ellenőrizte a 16 szepesi város, a hajdú kerület, a nagykikindai kerület és az 1790-ben felállított tiszai koronakerület közigazgatását. A 16 szepesi város és a hajdú kerület közvetlenül levelezett a helytartótanáccsal, a két, határőrvidékből alakított koronabirtok az illetékes törvényhatóságon keresztül. A tengermellék (Littorale) és a fiumei kormányzóság közigazgatását is ellenőrizte az ügyosztály. A kincstári birtokok igazgatását felügyelő helytartótanácsi Uradalmi bizottság a Jász-kun kerület 1787. március 30 és október 19 között intézett ügyeit a Helytartótanácsi levéltár Departamentum Jazygum et Cumanorum ügyosztály cím alatt őrzi, egy iratcsomó ter-

358


jedelemben. A Városi osztály (Departamentum civitatense) is tartalmaz bizonyos jász-kun vonatkozású ügyiratokat. A jász-kun kerület és a 16 szepesi város egyházi jövedelmeinek 1774-es és 1776-os összeírása a Helytartótanácsi Számvevőség ún. Jelzetes könyvek állagában található. A Ugyancsak a számvevőségi alapítványi osztályok között a Fassiones fundationum reformatorum (a református alapítványok bevallásai) állagban a jász-kun református alapítványokra találhatunk adatokat az 1780-as évekből. Kincstári levéltárak A Magyar királyi udvari kamara 1754 óta fennálló külön levéltára, az ún. Magyar kamara archivuma a területi szempontú kutatás legértékesebb forrásanyagait adja. Az Urbaria et Conscriptiones állagban található a Pentz egri kamarai biztos által készíttetett 1699-es jászkun összeírás. Más kiváltságos területekről készült összeírások megyénként, kerületenként csoportosított mutatócédulák segítségével kutathatók. Miscellanea (Vegyes iratok), Militaria (Katonai iratok) 34. tétel: Hajdúvárosok - 17. századi iratok. Collectanea varia (Vegyes iratok) 4. tétel: Acta districtum Jazygum et Cumanorum concernentia - a jász-kun kerületre vonatkozóan tartalmaz 17-18. századi iratokat. Lymbus II. series: újabb rendezés XXXV. tétel: Jász-kun iratok a 16-18. századból. A 13 szepesi város ügyeire és 1772-1773-i visszacsatolásukra tartalmaz forrásokat a Tractatus publici és az Acta cumularia állag valamint a Miscellanea Cameralia állag 14. tétele. A Magyar kamarai levéltár a tiszai koronakerület és a nagykikindai kerület ügyeivel mint kamarai ill. koronauradalommal foglalkozott, ennek megfelelően az egyéb kamarai uradalmakat tárgyaló iratsorozatokban találhatók a források. A fiumei kormányzóságra vonatkozó kamarai állagok: Fluminensia 1776-1785 és Fluminensia 1792-1848, az 1776-ban Horvátországhoz, majd 1779-ben Magyarországhoz csatolt Fiume és környékének ügyeivel foglalkozó ügyosztály iratai. A kamarai jövedelmeket kezelésére vonatkozó különbözö állagok elszórtan szintén tartalmaznak a taksát fizető vagy más egyéb kamarai jövedelmet biztosító területekre vonatkozó iratokat.


359

A szepesi 16 város ügyeire találhatók források a Publica cameralia administrationis Scepusiensis (1773), a két Scepusiensium XVI oppidorum 1774-1785 közötti és 1792-1848 közötti iratokat tartalmazó állag, valamint a Helytartótanács kamarai vonatkozású regisztratúrájából a kamarai levéltárban található Scepusiensia XVI oppida (1785) állag. Az Impopulationalia állag tartalmazza II. József telepítéseinek iratait 1785-1790 között. Köztük a 167. kútfő: Hajdú városok betelepülése. A 37. és 189. tétel: kun családok települése Bács megyébe. Az E 48 törzsszámú kamarai iratok (Cassae, taxae tolerantiae judaicae, taxae Jazygum...) között pénztári ügyek, adóügyek, többek között a jász-kun taksáróli bejegyzések találhatók. A városok ügyeivel foglalkozó Civitatensia állag iratai 17731785 között szintén tartalmaznak adatokat a kiváltságos területek városaira. A pesti kamarai adminisztráció hatásköre kiterjedt Pest-PilisSolt megyén kívül más megyékre, valamint a Jászságra, Kis-és Nagykunságra, iratai (E 315 törzsszám) 1785-1793 között három csomónyi iratot tartalmaznak, külön lajstromkönyvvel ellátva. A II. József-kori kamarai adminisztrációk közül a Kassai kamarai adminisztráció (Kaschauer Cameral Administration) 1785-1790 iratai között a 16 szepesi város irataival találkozunk. Az 1848-1849-i Minisztériumi Levéltár anyagában a korábbi központi kormányhatóságok levéltári anyagának mintegy folytatásaképpen találhatunk a kiváltságos területekre vonatkozó forrásokat is.Az Igazságügyi Minisztérium Polgári törvénykezési és politikai bíráskodási osztályainak irataiban a Jász-kun kerület, Kővár vidéke, a Szepesi 16 város és a Hajdú kerület ügyeivel találkozhatunk (H 68 Dunai törvénykezési osztály iratai 20. kútfő, Tiszai törvénykezési osztály iratai 20., 47., 48. kútfő). A szabadságharc leverése után lefoglalt, majd Bécsből Magyarországra visszakerült 1848-49. évi iratok között a Jász-kun kerület egyes általános illetve településenkénti iratai is megtalálhatók (H 132 Jászkun kerület iratai). Az Országos Nemzetőrségi Haditanács nem iktatott irataibanújoncozással kapcsolatos iratok találhatók, többek között a Jászberényi hadfogadó helyre, a Hajdú kerületre és Kővár vidékére vonatkozóan. (H 94 Nem iktatott iratok).

360


A Regnicolaris Levéltár, a "Régi Országos Levéltár" három fő részből áll: Archivum Palatinale (nádori levéltár), Archivum judicum curiae (országbírói levéltár), Archivum regni (az ország rendjeinek levéltára). Ez utóbbi foglalja magába a Ladula D jelzetű Acta reincorporationis (1626-1923) című, Magyarország elcsatolt vagy elzálogosított területeinek visszaváltásakor vagy egyezményes alapon történő birtokbavételekor keletkezett iratokat. Főként a 13 szepesi város és Lubló visszacsatolásakor Szepes megye és a 10 lándzsás szék tárgyalásainak iratai találhatók benne. A Jász-kun kerület a nádor főkapitánysága és főbírósága alá esett, ezért az egyes nádoroknál 1741-től, Pálffy János nádorságától kezdve találunk közigazgatási és jogszolgáltatási irataik között jászkun vonatkozású forrásokat. Az 1790 és 1795 közötti években pedig külön kisebb állagban - Jazygum et Cumanorum - találhatók iratok a fenti hatáskörökből. A nádori illetve regnicolaris levéltár különböző állagaiban más kiváltságos kerületekre is találhatók adatok. Általában véve fontos és gazdag forráscsoportot jelentenek az összeírások. (úrbéri összeírások ugyanis épp a kiváltságos kerületekről nem készültek.) Ezek között a regnicolaris levéltárban található 1715-ös, 1720-as és 1828-as összeírás érdemel nagy figyelmet, bár az ún. "régebbi összeírások" N 77 Antiquiores conscriptiones 1654-1750 között is található anyag a Kővárvidékre, Kálló városra. Az 1715-ös és az 1720-as összeírásban külön egységként szerepel a Jászság és a Nagykunság, a Kiskunság ez utóbbi csak 1715-ben, 1720-ban összevontan -, a hajdúvárosok és a Kővári kerület. Az 1828-as nagy összeírás tabelláiban külön egységet képeznek a kerületek: Jászság, Kis- és Nagykunság, Hajdúvárosok, szepesi városok, Horvát-Szlavonországban pedig a Littorale. A Bírósági levéltárak között a Királyi Curia levéltárának anyagában a Tabula provincialis iratai között találhatók a Megyei levéltárak felterjesztett elenchusai és mutatói. II. József 1786-ban elrendelte, hogy a megyék válasszák ketté közigazgatási és jogszolgáltatási anyagukat, a jogszolgáltatásit rendezzék, lássák el segédlettel és ezek egy példányát a Hétszemélyes Táblához küldjék el. 16 megye küldte be anyagát, köztük a szepesi 10 lándzsás szék 1588 - 1784 közötti igazságszolgáltatási anyagáról kilenc kötet időrendi kivonatot készített.


361

A Magyar Országos Levéltárban őrzött gyűjtemények A Magyar Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak némelyike is őriz kiváltságos kerületekre vonatkozó forrásokat. Nemegyszer az egyes nádorok családi iratai között is maradtak fenn hivatali működésükkel kapcsolatos iratok, így esetleg a jász-kun főkapitányi tisztség gyakorlása folytán keletkezett iratok, mint a herceg Batthyány család levéltárában Batthyány Lajos nádor (1696-1765) P 1317 törzsszámú iratai között is. Ugyanígy az Orczy család levéltárában (P 520 Miscellanea) a jászok és kunok kiváltságaira vonatkozó adatok, valamint Orczy István jász-kun kapitányságának egyes iratai találhatók. A családi levéltárakban szép számmal található birtokjogi iratok, periratok között találhatók a kiváltságos kerületekkel való birtokperek iratai is. Példa erre Keglevich Ádámnak a Hajdúkerület ellen 1791ben indított pere, melynek iratai az egreskátai Keglevich család levéltárában találhatók (P 422 - III. fiók - Birtokperek - 25. sz.), vagy az Usz család és a Hajdúkerület pere 1730-ban Rácvid birtokjogáért (P 511 Nagyidai család levéltára 3. csomó 4. tétel). Az 1526 utáni gyűjtemény R 316 törzsszámú Miscellanea állaga a jászkun kerületi Honvéd Segélyegylet iratai tartalmazza 18611870 között, más, jászkun vonatkozású iratok mellett. Két prediális székre, a vajkai és a verebélyi székre vonatkozó iratok is találhatók az R 316 Miscellanea állagban.

A királyi Magyarország kiváltságos kerületeire vonatkozó források a Magyar Országos Levéltárban

Recommend Documents