A KÉTSZER SZOPTATOTT NYULAK TERMELÉSE 1. TEJTERMELÉS ÉS TEJFOGYASZTÁS. Merelbeke, Belgium

12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár

A KÉTSZER SZOPTATOTT NYULAK TERMELÉSE 1. TEJTERMELÉS ÉS TEJFOGYASZTÁS SZENDRŐ ZS.1, GYARMATI T.1, MAERTENS L.2, RADNAI I.1, BIRÓ-NÉMETH E.1, MATICS ZS.1 1

2

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7401 Kaposvár, Pf. 16. Department of Animal Nutrition and Husbandry, Section of Small Stock Husbandry, Merelbeke, Belgium E-mail: [email protected]

ABSTRACT - Trials to produce rabbit youngs nursed by two does. 1. Milk production of does and milk intake of the youngs The authors investigated in 3 experiments, using different management systems, the possibilities of “doublesuckling”. Every morning the young were allowed to suckle by their own mother, and in the afternoon by a second doe. Pseudopregnant does whose litters had been weaned at the age of 21 or 25 days were tested for their suitability as additional doe. Does in which pseudopregnancy was induced by means of GnRH treatment produced milk (nulliparous does less than does which had previously produced litters), but in conditions of controlled suckling they were not willing to suckle the young. In a subsequent experiment, does (n=44) were inseminated following a 42d reproduction rhytm in 2 batches with an interval of 21days. Weaning was performed at the age of 21 days and does could systematically serve as second mother for the litters born at the same day. The pregnant does soon dried up but those remaining empty produced substantial quantities of milk, which amounted to 56 % of the production of the natural mother during the first 3 weeks of lactation. In a third experiment, does (n=49) were inseminated on the 18th day after parturition, and their litters were weaned when they were 25 days old. Also in this sytem weaning on the 25th day and the parturitions of the other batch of does occurred on the same day. The “additional” does who nursed the young in the afternoon produced 65 % of the milk quantity produced by the natural mother between days 0 and 21. The milk production was not negative influenced by the early weaning because the lactation curve continued in a normal way when does changed from their own litter at weaning to become a second mother of a newborn litter. The subsequent lactation showed a normal pattern, without indications of negative implications.

BEVEZETÉS Korábbi kísérletekben (MCNITT és mtsai, 1988; SZENDRŐ és mtsai, 1998, GYARMATI és mtsai, 1999 és 2000) megállapították, hogy a szopósnyulak hajlandók két anyától reggel és délután is szopni, az első három héten 89%-kal több tejhez jutnak, a 2,5 kg-os testtömeget 9 nappal korábban érik el. Ezeknek a kísérleteknek inkább csak elméleti jelentőségük volt, mert egy almot két azonos időben fialt anyanyúl szoptatott, így az egyik almot el kellett adni vagy dajkásítani kellett. A módszer gyakorlati kivitelezésének megoldásában fontos megfigyelés, hogy SCHLOLAUT és LANGE (1971) szerint a nyulak 21 napos korban elválaszthatók, sőt PIATTONI és MAERTENS (1999) kísérletében a 18 napos választás is eredményes volt. A kérdés, milyen pótanya állítható be a fialó anya mellé, mint másodiknak szoptató. Kísérleteinkben vizsgáltuk a még nem fialt és már fialt álvemhes anyanyulak tejtermelését, a szopósnyulak tejfogyasztását a különböző módon kezelt 21 és 25 napos korban elválasztott anyanyulak felhasználásának lehetőségét.

87

SZENDRŐ és mtsai: A kétszer szoptatott nyulak termelése. 1. Tejtermelés és tejfogyasztás

ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleteket Pannon fehér nyulakkal végeztük. Az állatokat zárt, télen fűtött, nyáron nem temperált épületben, egyszintes ketrecekben helyeztük el. Az anya ketrecet egy ráccsal ketté osztottuk és így a ketrec végén kialakított „közös” elletőrészbe külön-külön elzárható búvónyíláson át járhattak be az anyák szoptatni. A nyulak az alábbi összetételű, kereskedelmi forgalomba kapható tápot kapták: E: 10.3 DE MJ/kg, CP: 16.8 %, CFat: 2.9 %, CF: 14.1 %. Ivóvizet súlyszelepes önitatóból tetszés szerint vehettek fel. 1/a kísérlet A vizsgálatok során 15 még nem fialt (18,5 hetes) anyanyulat 1,5 µg GnRH analóggal (Ovurelin, Reanal), majd az álvemhesség 16. napján a nyulak felét 1 mg hatóanyag tartalmú prosztaglandinnal (Enzoprost) kezeltünk. A kezelt és nem kezelt nyulak felét a 18. naptól minden szoptatás előtt 5 NE oxytocinnal oltottuk be, a nyulak felénél a csecsbimbókat a szoptató nyulakra jellemző illatanyaggal (Chanel 5) kentük be. A nyulakat reggel 8 órakor a saját anyjuk szoptatta, délután 5 órakor az álvemhes anya. Az álvemhes nyulak által termelt tej mennyiségét a GnRH kezeléstől számított 18. naptól 22 napon át a közvetlen szoptatás előtt és után mért súlykülönbségből számítottuk ki. 1/b kísérlet A következő kísérletben a szűz (még nem fialt) anyákat (n=15) 16,5 hetes korban, a már fialt anyákat (n=20) a fialás után 11 nappal kezeltük 1,5 µg GnRH-val. Az oltás után 31 nappal kezdtük tejtermelésüket vizsgálni úgy, hogy az alomokat a saját anya reggel 8 órakor, az álvemhes anya pedig délután 5 órakor szoptatta. Ezen kívül az anyákat kizártuk az elletőládából. Mindkét nyúl tejtermelését az anya közvetlen szoptatás előtt és után mért testtömegkülönbsége alapján állapítottuk meg. A tejfogyasztást a tejtermelés és az alomlétszám hányadosa adta. 2. kísérlet A telepen minden 21. napon (pénteken) volt termékenyítés, a fialás pedig így hétfőre, keddre, vagy szerdára esett. Így amikor az egyik anya fialt, egy másik éppen a laktáció 21. napján volt. Erre a rendszerre építettük kísérletünket. A reggel szoptató anya (n=45) a saját almát 8 órakor táplálta és mellé párba egy délután 4 órakor szoptató, a 21. napon elválasztott anyát helyeztünk. A pótanyák fele (V, n=21) a fialást követő 11. napon vemhesült, a másik felét (Ü, n=23) nem termékenyítettük, így üresek voltak. A szopósnyulakat 21 napos korban választottuk el, így a saját anya ezt követően egy másik alomnál másodiknak szoptató anyanyúlként szerepelt. A kontroll anyák (E, n=45) hagyományosan, naponta egyszer szoptattak és a nyulakat 35 napos korban választottuk el. 3. kísérlet A harmadik kísérletben 24-25 napos szaporítási ritmust alkalmaztunk. Ebben a rendszerben az anyanyulakat fialás után 18 nappal inszemináltuk, így a mesterséges termékenyítés váltakozva 24-25 naponként péntekre vagy hétfőre, a fialás a hét elejére vagy második felére esett. Ebben a rendszerben a reggel 8 órakor szoptató saját anya (n=49) mellé egy a laktáció 25. napján elválasztott pótanyát tettünk. Az anyanyulak felét (2xK, n=24) post partum 1,5 µg GnRH-val kezeltük, hogy álvemhesek legyenek, a másik felét (2xNK, n=25) nem kezeltük. A termékenyítés a 18. napon, az elválasztás a 25. napon történt. Ebben a kísérletben is az anya egyszer saját, majd elválasztás után pótanyaként szerepelt. A kontroll 88


(E) csoportban (n=30) az anyanyulak hagyományosan naponta egyszer szoptattak és a nyulakat 35 napos korban választottuk el. A 2. és 3. kísérletben 2-3 naponta mértük az egyszer szoptató, a saját és a pótanya tejtermelését és kiszámítottuk az egy fiókára jutó napi tejfogyasztást. A különböző csoportok tejfogyasztás adatainak összehasonlítása céljából egytényezős varianciaanalízist, a csoportok elhullása közötti különbségek bizonyítására Chi2 próbát végeztünk. Az adatok statisztikai feldolgozása az SPSS 7.5 programcsomaggal történt. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Tejtermelés, g

1/a kísérlet Korábbi vizsgálatok (DUMON és mtsai, 1993; ZÖLDÁG és mtsai, 1993) bizonyították, hogy álvemhes állatok (pl. szukák) is termelnek tejet. Az 1. ábra mutatja, hogy az álvemhes anyanyulak tejtermelése nem az álvemhesség végén, a GnRH kezeléstől számított 18. napon, a progeszteronszint csökkenésének idején, hanem a kezelést követő 25-28. napon, a normál vemhességi idő vége felé indul el. A nullipara anyanyulakkal végzett kísérlet szerint az álvemhes egyedek tejtermelése 120 elmarad a fialó anyákétól. Az alkalmazott 100 kezelések közül a prosztaglandin 14 %-kal, az 80 oxytocin 46 %-kal növelte a napi tejtermelést, 60 míg a csecsbimbók megtalálását segítő 40 20 illatanyag nem volt hatással a tejtermelésre. A 0 prosztaglandin valószínüleg közvetlenül a 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 tejtermelésre hatott, ezzel szemben a GnRH kezeléstol eltelt napok száma szoptatások előtt adott oxytocin a tejleadást segítette. 1. ábra Az álvemhes anyanyulak tejtermelése Fig. 1. Milk production of pseudopregnant does

A kísérlet bizonyította, hogy elvileg az álvemhessé tett anyák is képesek tejet termelni. Így a kétszer szoptatásos kísérletben érdemes, mint második anyákat kipróbálni.

Termelt tej, g

1/b kísérlet Az almot fialó anyák (M), a termékenyítésekor GnRH-val kezelt és így álvemhessé tett nullipara (N) és a korábban már fialt (F) anyanyulak tejtermelését mutatja a 2. ábra. . N(N) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

F(K) M(M) S+N(S+N) S+F(S+K)

3

8

12 17 22 26 31 35 Fialás utáni napok

Az N anyák tejtermelése lassan indult, 5 hét alatt az M anya termelésének 21%-át, a F nyulak napi tejtermelése ugyanebben az időszakban az M csoport 35%-át érte el. A szoptatás szempontjából legfontosabb születés utáni 3 héten ugyanez az érték 15 és 39% volt. Elvileg ha a saját anya mellé másodiknak egy álvemhes anyanyulat tennénk, akkor ennyivel több tejhez jutnának a szopósnyulak. A problémát azonban az jelenti, hogy az álvemhes nyulak önmaguktól nem akartak szoptatni. A fenti eredményt úgy értük el, hogy az anyákat az elletőládába zártuk.

2. ábra A saját almot nevelő (M), az álvemhesített nullipara (N) és már fialt (F) anyanyulak napi tejtermelése külön-külön, valamint a saját és a pótanya együtt (M+N ill. M+F) Fig. 2. Daily milk production in does rearing their own litter (M), pseudopregnant nulliparous does (N) and pseudopregnant does which had previously produced litters (K): shown separately and as totals for the natural mother and the substitute doe (M+N and M+K)

89


2. kísérlet A kísérletben a hagyományosan naponta egyszer szoptató (E) anyák mellett, két anyával (K) nevelt csoportokat is kialakítottunk. Az almokat reggel a saját anya (M), délután a laktáció 21. napján elválasztott anyák szoptatták. Ezek egyik fele a fialás után 11 nappal vemhesült (V), másik felét nem termékenyítettük, így üresek maradtak (Ü). KÜ KV E M Ü V

450 400

Termelt tej, g

350 300 250 200 150 100 50 0 1

4

9 14 18 23 28 32 Fialás után eltelt napok

3. ábra Az anyanyulak tejtermelésének alakulása a 2. kísérletben Fig. 3. Changes in the milk production of the does in the 2nd experiment

A 3. ábra mutatja, hogy az M anyanyulak laktációs görbéje az első 3 héten megközelítette az E csoportét. A délután szoptató anyák kevesebb tejet termeltek. A KV és a V csoport laktációs görbéje az első héten még hasonló volt, de a KV anyák kissé emelkedő tejtermelésével a V anyáké csökkent, a 14. nap után elapasztottak. A két anya együtt (M+Ü/V), az első héten naponta 70-100 g-mal több tejet adott, mint az E csoport. Az M és Ü anyák együttes tejtermelése végig magas szinten maradt, míg az E és V csoport közötti különbség a 21. napra megszűnt.

Az 1. táblázat a szopósnyulak tejfogyasztását mutatja. A KV csoportban kissé, a KÜben jobban elmaradt az M anyától felvett tej mennyisége az E csoportétól. A V és az Ü anyák által délután adott tej mennyisége az első 3 héten 60 és 24%-kal elmaradt az M csoportétól. Az 1, 2, és 3. héten sorrendben a KV csoport szopósnyulai a két anyától együtt 69, 28 és 4%kal, a KÜ csoportbeliek 61, 35 és 29%-kal több tejhez jutottak. 1. táblázat A kétszer szoptatás hatása a fiókák tejfogyasztására (g)(2. kísérlet) Table 1. Effect of double suckling on daily milk intake of young (in g) (Experiment 2)

Egyszer Életkor, szoptatott (E) hét (Normal (Age, suckling) week) 1 2 3 4 1-3

n

átlag average

403 360 348 343 -

13,3 26,5 33,9 20,4 24,6

Kísérleti csoportok (Experimental group) Kétszer szoptatott (K) (Double suckling) Nem vemhesült (Ü) Vemhesült (V) (Non pregnant) (Pregnant) Első (First) átlag n average

190 179 162 -

12,1 22,3 28,6 21,0

Második (Second) átlag average

Együtt (Total) átlag average

9,4 13,5 15,0 12,6

21,4 35,8 43,6 33,6

Első (First) átlag n average

197 192 185 -

12,4 27,2 34,2 24,6

Második (Second) átlag average

Együtt (Total) átlag average

10,1 6,6 1,2 6,0

22,5 33,8 35,4 30,6

s.e.

0,46 0,92 1,29 -

Első szoptató az alom saját anyja, másodszoptató a vemhesült, illetve nem vemhesült 21 naposan választott délután szoptató anyanyúl First is the mother of litter, second is pregnant or nonpregnant does after weaning their litters at 21 days of age

90


Termelt tej, g

3. kísérlet M+G M+NG E M G NG

350 300 250 200 150 100 50 0 1 6 11 15 20 25 29 34

Fialás után eltelt napok

Ebben a kísérletben a másodiknak szoptató anyáktól 25 napos korban választottuk el ivadékaikat. A délután szoptató anyák egyik felét közvetlen fialás után GnRH injekcióval kezeltük (G). A 4. ábrán látható, hogy az M anyák napi tejtermelése emelkedett, majd ezt követően hasonló ütemben csökkent. Az M+G/NG anyák együttes tejtermelése ugyanakkor meghaladja az E csoportét.

4. ábra Az anyanyulak tejtermelésének alakulása a 3. kísérletben Fig. 4. Changes in doe milk production in experiment 3

A 2. táblázatból leolvasható, hogy az E csoporthoz képest az M anyák 15-18%-kal kevesebb tejet adtak. Ugyanakkor az első 3 héten a G és az NG anyáktól a szopósnyulak az M-től kiszopott mennyiség 63-65%-át vették fel. 2. táblázat A kétszer szoptatás hatása a fiókák tejfogyasztására (g)(3. kísérlet) Table 2. Effect of double suckling on daily milk intake of young (in g) (Experiment 3)

Életkor hét (Age, week) 1 2 3 4 1-3

Kísérleti csoportok (Experimental groups) Kétszer szoptatott (K) (Double suckling) Kezelt (G) Nem kezelt (NG) (Treated does) (Non treated does) Első Második Együtt Első Második Együtt (First) (Second) (Total) (First) (Second) (Total)

Egyszer szoptatott (E) (Normal suckling) n

átlag average

n

átlag average

átlag average

átlag average

n

átlag average

átlag average

átlag average

257 244 241 240 -

15,9 28,2 32,8 26,1 25,6

216 203 136 -

13,3 22,4 29,3 21,7

10,4 15,9 15,8 14,0

23,7 38,3 45,1 35,7

205 202 138 -

12,3 23,1 27,5 21,0

11,3 16,3 12,5 13,3

23,6 39,3 40,0 34,3

s.e.

0,46 0,77 0,98 -

Az 5. ábra azoknak az anyanyulaknak a laktációs görbéjét mutatja, amelyek a 25. napig M anyaként, majd G vagy NG anyaként, mint második anyák folytatták a szoptatást. A laktációs csúcsot követően az újszülött nyulak kisebb fogyasztása miatt a napi tejtermelés 250 g-ról 80 g-ra csökkent, majd néhány napi emelkedés után, az anyák elapasztása miatt folyamatosan esett a tejtermelés. Ha gondolatban az elválasztás előtti pontot a második csúccsal összekötjük, egy normál laktációs görbét kapunk. A 6. ábra azon anyanyulak tejtermelését mutatja, amelyek a 18. napi termékenyítéskor vemhesültek. Miután, mint másodiknak szoptató anyák az 5. ábrán szereplőknél magasabb tejtermelési szint után befejezték termelésüket, a fialás után elkezdték újabb laktációjukat. Ez a görbe nem tért el lényegesen az 5. ábrán láthatótól, ami bizonyítja, hogy a rendszeresen vemhesülő anyanyulak tejtermelését nem befolyásolja hátrányosan a kétszeri szoptatással együtt járó igénybevétel. 91

300

300

250

250

Tejtermelés Milk production, g

Tejtermelés Milk production, g


200 150 100 50

200 150 100 50 0

0 1

6

11 15 20 25 2 7 Fialás utáni napok

25 30 35 39 44

11 16 21

5. ábra A 25. napig M majd G vagy NG anyaként szereplő nyulak tejtermelése Fig. 5. Milk production in does serving as M does up to the 25th day and G or N does subsequently

2

7 11 16 21

Fialás utáni napok

6. ábra A 18. napon vemhesült anyák tejtermelése a fialás előtt és után Fig. 6. Milk production before and after parturition in does inseminated on the 18th day

KÖVETKEZTETÉSEK A kísérlet eredményei bizonyították, hogy a GnRH kezeléssel álvemhessé tett anyanyulak is termelnek tejet. A nulliparous anyák termelése alacsony, a már fialtaké jelentősebb. Tapasztalataink szerint azonban kontrollált szoptatás mellett az álvemhes anyák nem akartak maguktól szoptatni. A fialás után 21 és 25 nappal elválasztott anyanyúl alkalmas másodiknak szoptató anyának. Bár GYARMATI és mtsai (2000) kísérletében a két egyidőben fialt anyától az első 3 héten 89%-kal több tejhez jutottak a szopósok, de a mostani 2. kísérletben is még 63-65%-kal több tejet szoptak a kisnyulak. Így a fialás utáni 18. napi újratermékenyítés és 25 napos választás esetén megoldható a két anyával történő nevelés. Bár figyelemre méltó, hogy a 2. kísérletben 11. napi termékenyítés és 21. napi elválasztás esetén is hasznosítható a két anyával történő szoptatás, de ebben az esetben a többi kísérletnél kevesebb tejhez jutnak a fiókák és kérdéses az EU szabályozás a 21 napos elválasztással kapcsolatban. A választás utáni eredményekről a 2. anyagban számolunk be. IRODALOMJEGYZÉK DUMON C., DUMOULIN P. Y., COLLET J. P., 1993. The suppression of lactation during canine pseudopregnancy using cabergoline. Pratique Medicale and Chirourgicale de l’Animal de Compaquie. 28:5, 573-577.

GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., MAERTENS L., BIRÓNÉMETH E., RADNAI I., MILISITS G., MATICS ZS., 2000. Effect of suckling twice a day on the performance of suckling and growing rabbits. 7th World Rabbit Congress, Valencia. (in press)

GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., PAPP GY., MILISITS G., 1999. Effect of double suckling on the production of kits. 11. Arbeitstagung über Pelztier-, Kaninchen- und Heimtierproduction und Krankenheiten, Celle, Ed. Deutsche Vet. Med. Gesellschaft e.V., Giessen, 18-24.

MCNITT J., MOODY G. L. JR., 1988. Milk intake and growth rates of suckling rabbits. J. Appl. Rabbit Res. 11:117.

92


PIATTONI F., MAERTENS L., 1999. Effect of weaning age and solid feed distribution before weaning on the caecal fermentation pattern of young rabbits. 11. Arbeitstagung über Pelztier-, Kaninchen- und Heimtierproduction und Krankenheiten, Celle, Ed. Deutsche Vet. Med. Gesellschaft e.V., Giessen, 97-105. SCHLOLAUT W., LANGE L., 1971. Untersuchungen über das frühzeitige Absetzen beim Kaninchen. Züchtungskunde 43, 136-143.

SZENDRŐ ZS., MILISITS G., PAPP GY., GYARMATI T., LÉVAI A., RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH E., 1998. Az egy és két anya által szoptatott nyulak tejfogyasztása és tömeggyarapodása. 10 Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 35-41. ZÖLDÁG L., BENEDEK D., KECSKEMÉTHY S., 1993. A puerperiális és az álvemhességgel összefüggő laktáció megszüntetésének lehetőségei kutyában. Magyar Állatorvosok Lapja, 360-364.

93

A KÉTSZER SZOPTATOTT NYULAK TERMELÉSE 1. TEJTERMELÉS ÉS TEJFOGYASZTÁS. Merelbeke, Belgium

Recommend Documents