A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete A kertészeti kultúrák – beleértve a burgonyát – szerepe a magyarországi agrárágazat értékteremtésében meghatározó jelent ség!. Külön érdemük, hogy a m!velhet földterület viszonylag alacsony hányadán, nagyságrendileg a repce vetésterületével azonos méreten, a növénytermelési f ágazat folyó áron mért kibocsátásának mintegy 20 százalékát adják. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy az ide sorolt ágazatok összes teljesítménye az EU csatlakozást megel z évekhez képest összességében, folyamatosan romlik. A területi és mennyiségi csökkenés leginkább a burgonyára, a hagymafélékre, a korai és hajtatott, valamint az ipari zöldségfélékre jellemz . A burgonya vetésterülete a 2001. évi 36 ezerr l, 2011-ben 21 ezer hektárra sz!kült, míg az összes zöldségterület 110 ezerr l mintegy 80 ezer hektárra csökkent. Természetesen a különböz ágazatok terület alakulásában nagy különbségek tapasztalhatók az évek között. A gyümölcsöknél és a sz l nél nem a term terület mérete, hanem az azon lév kiöregedett ültetvények magas részaránya jelent problémát. Szakért i vélemények szerint a gyümölcsösök egyharmada tekinthet korszer!nek. A negatív tendencia számos ismert közgazdasági és természeti tényez re vezethet vissza. A korábbi, a f ágazat számára kedvez tlen szabályozási környezet, a feldolgozói háttér lesz!külése, a kiélezett piaci verseny, az európai elhúzódó gazdasági válság, és az elmúlt évek hektikus id járási és természeti hatásai egyaránt meghatározó szerepet játszottak abban, hogy úgy a tömegtermelésben, mind a nemesebb, értékesebb áruk termelésében elmaradtunk a korábbi és folyamatosan b vül versenytársaktól. A nehézségek feloldása érdekében már az agrárpolitika lényeges elemét képezi, hogy a f ágazat alkalmassá váljon természeti adottságainak, valamint munkahelyteremt szerepének jobb kiaknázására. Ezért a zöldség-gyümölcs ágazat számára 2010-t l új támogatási lehet ségek nyíltak, de az ültetvénykorszer!sítéshez, szerkezetátalakításhoz, vagy a termel i társulásokhoz igénybe vehet programok hatása természetesen az elkövetkez évek eredményeiben fog majd megmutatkozni. Az e fejezetben tárgyalt ágazatok 2011. évi eredményeinek alakulását befolyásoló tényez kkel kapcsolatban néhány kérdést külön ki kell emelni. Az általános gazdasági válságot kísér fogyasztás sz!külés a zöldségek és gyümölcsök tekintetében még a többi élelmiszertermékhez viszonyítva is jobban érvényesül. Ezt az amúgy is kedvez tlen tendenciát súlyosbította 2011-ben a rendkívül sajátos, nagy károkat okozó, emberéleteket is követel – EHEC válságnak

nevezett – E-coli fert zés. Az uborkával kezd dött, de a paprikára, a paradicsomra, majd szinte valamennyi zöldségfélére kivetít dött. A fert zés hírére, f leg a friss fogyasztású termékekkel szemben hosszú hónapokra a termék eredetét l függetlenül fogyasztói bizalomvesztés következett be. Ez igen súlyosan érintette a hazai termel ket, mivel a zöldséggel foglalkozók a 2010-es hatalmas terméskieséseket kiváltó csapadékos id járás után 2011-ben kedvez évet könyvelhettek volna el. A gyümölcstermel k eredményeit viszont a tavaszi fagykárok tizedelték meg. Így együttesen ismét jelent s károkat szenvedtek el a termel k. A kertészeti kultúrák jellemz je, hogy a mez gazdasági terület több m!velési ágában szántó, kert, gyümölcsös és sz l folyik. Emellett meg kell említeni, hogy a saját fogyasztásra történ termelés, valamint a statisztikai megÞgyelési módszer eltér jellege miatt a kertészeti termelésre vonatkozó területi és mennyiségi adatok esetenként a szántóföldi kultúrák adataihoz képest kevésbé pontosak, de a tendenciák nyomon követését jól szolgálják. A KSH által közreadott információk szerint burgonyát mintegy 21 ezer, zöldségféléket 76 ezer, gyümölcsöket 91 ezer, sz l t pedig 81 ezer hektárról takarítottak be 2011-ben a termel k. A zöldségfélék néhány százalékos terület b vülése látszólagos, csak a 2010. évinél magasabb, de így is elmarad a megel z évek adataitól. A burgonya termésmennyiségének el z évinél 16 százalékkal, a zöldségfélék 40 százalékkal magasabb értéke már kedvez , de szintén csak 2010hez képest kiugró. A már említett kora tavaszi fagyok következtében a gyümölcsfélékb l 29 százalékkal kevesebbet tudtak leszüretelni a termel k. A legnagyobb károk az almával foglalkozó termel ket érték. A sz l nél 2010-ben szintén mélypont következett be, így ahhoz képest számottev en javult a terméseredmény. A rendelkezésre álló adatok alapján a megÞgyelésbe vont zöldségfélék közül csak a zöldpaprikánál történt terület csökkenés. Az ágazatok többségében, f leg a hazai termesztés dönt hányadát adó csemegekukoricánál és zöldborsónál pozitív változások következtek be. Az összes termésb l és területb l a legnagyobb részarányt képvisel csemegekukorica vetésterülete közel 21 százalékkal, a zöldborsóé ennél szerényebb mértékben 8 százalékkal n tt. A fejeskáposzta területe 16, paradicsomé 5 százalékkal növekedett 2011-ben az el z évhez viszonyítva. A szántóföldi növények érdekeltségi viszonyait tárgyaló fejezetben már bemutatásra kerültek azok a KSH által közölt információk, amelyek a termék el állítás27


hoz felhasznált anyag és anyagjelleg! kiadások árszínvonalának változását mutatják 2010 és 2011 között, így azokra e fejezetben csak visszautalunk. A burgonya, valamint a fontosabb zöldségfélék és ültetvények érdekeltségi viszonyainak bemutatása el tt utalni kell az „Adatbázis és módszer” fejezetben leírtakra, miszerint a tesztüzemi adatgy!jtési rendszerben az üzemkiválasztás módszeréb l következ en csak arra vállalkozhatunk, hogy kertészeti termelést folytató gazdaság kerüljön a mintába. Ezen üzemek ágazatai azonban nem minden esetben fedik le a szántóföldi növényeknél tapasztalt mértékben a hazai kertészet termelési szerkezetét. A szerényebb mintával rendelkez ágazatok elemzését l ezért eltekintünk, de f bb adataikat a mellékletekben közöljük.

A kertészeti ágazatok termelési költségei A kertészeti ágazatok 2011. évi termelési költségeinek bemutatása el tt a korábbi évekhez hasonlóan kiemeljük, hogy azok évek közötti mozgása, illetve eltérése általában sokkal markánsabb, mint a szántóföldi kultúráknál. E növénycsoportnál ugyanis a széls séges id járási hatások hatványozottabban befolyásolják az átlagos ráfordítás szükségletet. A környezeti feltételek mellett a termesztéstechnológiák és a felhasználási módok sokszín!sége (helyrevetett, palántázott, szabadföldi tömegtermelés, friss fogyasztásra, ipari célra, vagy például kézi, gépi, esetleg vegyes betakarítás stb.), a különböz fajták igényei is változa-

tosabbak, ezek szintén eltéréseket eredményeznek az egymást követ években egy-egy ágazat összköltségén belül. A burgonyát a meghatározó árutermel gazdaságok átlagában hektáronként közel 11 százalékkal drágábban, 699 ezer forintért állították el , ami azt jelenti, hogy a termelési költség 2010 és 2011 között a folyó termel -felhasználásnál kissé szerényebben n tt. A mellékletekben található részletes költségszerkezet alapján elmondható, hogy a változások szinte valamennyi kiadási tételnél jelentkeztek. Ezek közül is kiemelked en n tt a vet gumó, a növényvéd szer és a gépi munkák, idegen szolgáltatások költsége, valamint a földbérleti díj. A tápanyagutánpótlás tekintetében is történt változás. A m!trágyaköltség ugyanis 16 százalékkal elmaradt a 2010. évit l, ami egyértelm!en a szervestrágyázás növekedésével függ össze. Az id járási feltételek miatt öntözési költségek gyakorlatilag nem merültek fel 2011-ben. Fontos megjegyezni azt is, hogy a munkabérnél és annak közterheinél jelent s csökkenés tapasztalható, ami a gépi munkák és az idegen szolgáltatások b vülésével magyarázható (12. táblázat). A vizsgált zöldségfélék a termelési költség változásának mértéke alapján két jól elhatárolható körbe sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, amelyeknél az egy hektárra jutó kiadások a termeléshez felhasznált anyagok és eszközök átlagos árindexének növekedése ellenére csökkentek, a másikba pedig, amelynél a folyó termel -felhasználás változásának nagyságához képest nagyobb arányban n ttek a kiadások. Az els kategóriába a fejeskáposzta és a csemegekukorica került, úgy hogy a káposztánál az összes költség 1 százalékkal még csökkent is 2010-hez képest. A csemegekukoricánál

12. táblázat: A kertészeti termékek termelési költsége és megoszlása HUF/hektár Meghatározó árutermel gazdaságok átlaga Ágazat

Termelési költség megoszlása, 2011 Centrumnál alacsonyabb érték 486 797

Termelési költség centrum (átlag±10%) 680 344

Centrumnál magasabb érték 1 128 973

2010

2011

Burgonya

630 752

698 919

Zöldborsó

325 186

382 367

290 245

375 565

571 057

Paradicsom

761 495

1 064 393

762 465

1 078 106

1 382 583

Zöldpaprika

1 518 351

2 213 542

1 474 227

2 289 357

2 903 168

Fejeskáposzta

1 061 692

1 050 778

589 033

1 140 570

1 640 073

Csemegekukorica

355 179

363 720

298 460

348 477

481 782

Alma

907 173

720 029

506 164

728 552

1 036 131

Meggy

589 080

697 326

438 425

705 271

1 093 982

Kajszi

573 982

536 476

348 266

562 074

873 601

"szibarack

525 786

661 966

474 857

686 817

900 173

Borsz l

565 116

608 298

406 244

610 294

968 091

Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

28


2 százalékot meghaladó növekedés történt. Ez egyben azt jelenti, hogy ennél a két kultúránál 2011-ben is ráfordítás visszafogás történt. A zöldborsónál közel 18, míg a paradicsomnál és a zöldpaprikánál 40–46 százalékkal emelkedett a termelési költség. Az összesített adatok alapján megállapítható, hogy 2011-ben a meghatározó árutermel gazdaságok átlagában a zöldborsót hektáronként 382, a paradicsomot és a fejeskáposztát több mint 1050, a zöldpaprikát 2214 és a csemegekukoricát 364 ezer forintért tudták el állítani a termel k. Megállapítható, hogy a fejeskáposztánál a vet mag, a m!trágya és a növényvédelemre fordított kiadások egyaránt csökkentek, viszont az öntözés és a biztosítás költsége hatványozottan emelkedett. A csemegekukoricánál a vet mag és az öntözés költsége csökkent számottev en, miközben a m!trágyára és a növényvéd szerre fordított kiadások 43–40 százalékkal n ttek. A káposztával ellentétben a többi zöldségfélénél általában a közvetlen változó költségeknél történt a növekedés, ágazatonként eltér mértékben, de f leg a vet magnál, a m!trágyánál és a növényvéd szernél. A további költségelemek közül dönt en a gépi munkák költsége emelkedett. A bemutatott ültetvényeknél az egységnyi területre jutó összes költség szintén nem egységesen mozdult el 2011-ben. A gyümölcsfélék egy részénél a ráfordítások alakulásában az id járás dönt szerepet játszott. A drasztikus tavaszi fagykárok ugyanis már eleve szükségtelenné tettek bizonyos munkafolyamatokat, így a termel knek esetenként, termés hiányában már csak az ültetvény kúlturállapotának meg rzésében jutott szerep. A meghatározó árutermel gazdaságok átlagában az almánál több mint 20, a kajszinál pedig közel 7 százalékos költség csökkenés következett be. A másik két gyümölcsfélénél összességében nem történt az el z ekhez hasonló drasztikus környezeti hatás. Így elmondható, hogy a meggynél és az szibaracknál nem történt okszer! ráfordítás visszafogás, s t 18 és közel 26 százalékos növekedés következett be, ami meghaladja az input anyagok átlagos árindex növekedését. A meghatározó árutermel gazdaságok átlagában hektáronként az almát 720, meggyet 697, a kajszit 536, míg az szibarackot 662 ezer forintért állították el a termel k 2011-ben. A borsz l egy hektárra vetített termelési költsége a 2011. évi input árváltozásoknál kisebb mértékben mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál alacsonyabb elmozdulás azonban nem jelentett egyértelm! ráfordítás visszafogást, mivel a m!trágyaköltség (56 százalék), a saját és idegen gépi munkák költsége (35 és 23 százalék), a munkabér (16 százalék), a földbérleti díj (27 százalék) értéke n tt. A bemutatott adatokból jól látható, hogy 2011-ben az input árváltozások ágazatonként eltér mértékben

jutottak érvényre, ami azért érdemel Þgyelmet, mert az el z években egy-egy tendencia általános érvényre jutása jellemz bb volt. Ezen túlmen en a korábbi évekkel ellentétben, ha történt is ráfordítás visszafogás valamely tevékenységnél az nem kizárólag az anyagjelleg! ráfordításokat érintette. Az egy hektárra jutó átlag értékek áttekintése mellett további számításokat végeztünk az azok mögött meghúzódó eltérések megismerése érdekében. A termelési költség szerinti csoportosítást vizsgálva megállapítható, hogy a burgonyánál a termelési költségcentrumhoz tartozó gazdaságokban 680 ezer forint volt az egy hektárra jutó kiadás 2011-ben. Az alacsony költség! csoportban a termel k 28 százalékkal olcsóbban, míg a magas költség! csoportban 66 százalékkal drágábban állították el a burgonyát a centrumhoz tartozó gazdaságokhoz képest. Ez utóbbiban a költségek meghaladták a hektáronkénti 1129 ezer forintos szintet. A két els dlegesen ipari feldolgozásra termelt zöldség, a zöldborsó és a csemegekukorica el állítási költsége hektáronként 290 és 571 ezer és 298 és 482 ezer forint között változott. A zöldborsónál – a burgonyához hasonlóan – az ún. jobbaktól a rosszabbak felé hasonló ütemben, a csemegekukoricánál pedig azoknál kissé szerényebben emelkedtek a költségek 2011-ben. A többi zöldségfélénél a különbségek értelmezésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy a közölt adatok ezeknél általában nem a költségfelhasználás mértékét min sítik, inkább az egymástól eltér termelési célokat jelzik. A paradicsomnál közel 60 százalékos különbség tapasztalható a legalacsonyabb (762 ezer forint/hektár) és a legmagasabb (1383 ezer forint/hektár) költségen termel üzemek között. A centrumtól való eltérésben azonban ez mindössze egy százalék különbséget mutat a centrumtól jobbak és a rosszabbak tekintetében. A zöldpaprikánál az alacsonyabb (1474 ezer forint/ hektár) és a magasabb (2903 ezer forint/hektár) csoport közötti különbség meghaladja a paradicsomnál leírt mértéket, de az eltérés értékben is kimagasló, közel kétszeres a termelési költség a két csoport között. A korábbi évekhez hasonlóan, az eddig felsorolt ágazatokhoz képest a fejeskáposzta-termelésnél mutatkozott a legnagyobb mérték! eltérés a centrumnál alacsonyabb (589 ezer forint/hektár) és magasabb (1640 ezer forint/hektár) érték! kategória között Ezzel kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy az átlag költséghez hasonlóan, mindkét csoportban csökkent a költség, valamint a két kategória egymáshoz való különbsége is 2010-hez képest. Ezek alapján elmondható, hogy a termelési költség szerint csoportosított adatokban a burgonyánál és a zöldségféléknél az átlag hátterében jelent s eltérések Þgyelhet k meg, úgy mértéküket, mint abszolút értéküket tekintve. 29


ségét csoportosítva a centrumnál jobbak kisebb (204 ezer forint/hektár) mértékben maradtak el a centrumtól, mint amennyivel a rosszak (358 ezer forint/hektár) azt meghaladták. A borsz l nél szintén több mint kétszeres – összegszer!en 562 ezer forint – különbséget tapasztaltunk a centrumnál jobbak és rosszabbak között. A szántóföldi növényekhez hasonlóan megvizsgáltuk, hogy a kertészeti ágazatok term területe és termésmennyisége miként alakult a termelési költség nagysága szerint meghatározott kategóriákban. A legkisebb területarányok az ágazatok többségénél a centrumhoz tartozó gazdaságoknál jelentkeztek, jelent s hányad csak a zöldborsónál (48 százalék) alakult ki. A legnagyobb területarányok általában a centrumnál jobbak csoportjában alakultak ki, így a burgonya területének 60, zöldborsónak 34, a paradicsoménak 36, a fejeskáposztának 48, a csemegekukoricának 44, az almának 53, a meggynek 41, a kajszinak 62, az szibaracknak 50, a sz l nek pedig 54 százaléka sorolódott ide. A centrumnál kedvez tlenebbeknél csak a burgonya területének 30, a paradicsoménak 33 és a fejeskáposztáénak 35 százaléka helyezkedett el. A zöldpaprikánál a vetésterület az ún. jobbak és roszszabbak között egységesen 40–40 százalékban oszlott meg (13. táblázat). A termésmennyiség termelési költség szerinti csoportosítása, az el z évekhez hasonlóan érdemben más eredményt hozott. A vetésterület megoszlásnál tapasztalt súlyok fokozatosan áttolódtak a magasabb költség! csoportba, de ennek ellenére a nagyobb termésmennyiségek egységesen nem kerültek át a magasabb költség! csoporthoz. Kisebb mértékben ugyan, de a legnagyobb

A termelési költség nagysága szerint csoportosított adatokat vizsgálva a gyümölcsöknél és a borsz l nél úgyszintén összetett kép jellemzi a 2011. évet. S t, összességében elmondható, hogy a zöldségféléknél – de az ültetvényeknél a korábbi években tapasztaltaknál is – jelent sebbek a különbségek az egyes csoportok között. Az almánál az alacsonyabb (506 ezer forint/hektár) termelési költség! kategória 222 ezer forinttal, míg a magasabb 308 ezer forinttal tér el a centrumtól, vagyis több mint kétszeres a különbség a két csoport között. A meggynél, az almánál is nagyobb, két és félszeres volt a különbség 2011-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb értékek között (656 ezer forint) a meghatározó árutermel gazdaságokban. A kajszinál 2010-ben tapasztalt kiugróan magas – ötszörös – kategóriák közötti eltérés a ráfordítások mérséklése és eltér környezeti hatások miatt 2011ben két és félszeresre sz!kült. A termelési költségcentrumnál kedvez bb kategóriába es termel k 348 ezer, míg a magasabba tartozók 874 ezer forintért tudták megtermelni a gyümölcsöt. Az szibaracknál a legkisebb és legmagasabb hektáros költségen termel gazdaságok közötti különbség közel kétszeres értéket mutatott 2011-ben, és a többi gyümölcst l eltér en a centrum értékénél kedvez bben, illetve magasabb költségszinten termel k adatai azonos mértékben tértek el a centrumtól. A bemutatott gyümölcsök többségében ugyanis a centrumnál jobbak kategóriája kisebb mértékben (31–38 százalék) tért el a centrumtól, mint ahogy a centrumnál rosszabbak (42–55 százalék). Ez utóbbi jellemezte a meghatározó árutermel gazdaságok borsz l ágazatát is, mivel termelési költ-

13. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2011 százalék Ágazat Burgonya

Vetésterület megoszlása Centrumnál Termelési Centrumnál magasabb költség centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 60 10 30

Termésmennyiség megoszlása Centrumnál Termelési Centrumnál magasabb költség centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 57 11 32

Zöldborsó

34

48

18

33

48

19

Paradicsom

36

31

33

11

45

44

Zöldpaprika

40

20

40

28

25

47

Fejeskáposzta

48

17

35

33

26

41

Csemegekukorica

44

28

28

42

30

28

Alma

53

11

36

28

16

56

Meggy

41

32

27

37

25

38

Kajszi

62

3

35

48

4

48

"szibarack

50

12

38

51

5

44

Borsz l

54

16

30

49

21

30

Megjegyzés: Meghatározó árutermel gazdaságok átlaga. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

30


termésmennyiség a burgonyánál, a csemegekukoricánál, az szibaracknál és a borsz l nél is a centrumnál jobbak csoportjában csúcsosodott ki. A zöldborsónál az el állított termés 48 százaléka a centrumhoz tartozó gazdaságokból került ki. A kajszi termésmenynyiségének fele-fele (48–48 százaléka) a centrumhoz tartozókhoz képest jobbaknál és rosszabbaknál azonos arányban osztódott el. A termelési költségek növekedése vagy csökkenése önmagában nem tekinthet negatív vagy pozitív folyamatnak, a tendencia megítéléséhez további elemzések szükségesek, ezek közül is els ként az egy hektárra jutó átlagtermést kell megvizsgálni, mert végs soron ezek döntik el, hogy a ráfordítások milyen hatékonysággal hasznosulnak.

A kertészeti termékek hozamai A kertészeti ágazatok 2011. évi hozamainak bemutatásánál fontos kiemelni, hogy ismét két, id járási feltételeiben egymástól jelent sen különböz év adatait mutatjuk be. Természetesen ezekre az ágazatokra általában igaz, hogy az évek közötti hozam ingadozások jelent sebbek, mint a nagy szántóföldi kultúráknál. Ennek okaként a környezeti tényez kkel szembeni fokozott érzékenység mellett az el bbieknél szélesebb spektrumú termesztés-technológiai változatokat és a fajták közötti differenciákat is ki kell emelni. Ezeken a termel i döntésekt l független, objektív tényez kön túl, a termel i magatartás is nagyban befolyásolhatja az adott év eredményeit, hiszen például a technológiai

fegyelem megsértése is idézhet el úgy hozamkiesést, mint min ségromlást. Az igen csapadékos id járású 2010. év után a meghatározó árutermel gazdaságokban a burgonya termésátlaga 62 százalékkal javult 2011-ben. A hektáronként 29,64 tonnás termésmennyiség a hazai viszonyok között nem csak a megel z évhez képest kedvez , de az el z tíz évet vizsgálva is jó, ugyanis a hosszú id sorban csak 2004-ben (27,83 tonna/hektár) és 2008-ban (26,17 tonna/hektár) tapasztalhattunk hasonló eredményt. A meghatározó árutermel gazdaságok zöldség ágazatainak 2011. évi hozamairól elmondható, hogy azok kivétel nélkül jelent sen javultak az el z évihez képest, de az elmozdulás mértékében számottev különbségek alakultak ki (14. táblázat). A vizsgált zöldségek közül legjelent sebben a zöldpaprika termésátlaga n tt. A hektáronkénti közel 37 tonnás eredmény, ami több mint kétszerese az el z évinek, nem csak 2010-hez, de a korábbi évekhez képest is kimagasló. A paradicsomnál a tesztüzemek meghatározó árutermel gazdaságai is kedvez , közel 62 tonnás hozamot értek el 2011-ben. Ez szintén gyakorlatilag duplája az el z évinek, s t még a 2009. évi rekordot is meghaladja. A fejeskáposzta 2011-es termésátlaga mintegy másfélszerese az el z évinek, de ennél a kultúránál a hektáronkénti 40 tonnás mennyiség jó, átlagosnak mondható. A zöldborsó 24 és a csemegekukorica 17 százalékos hozam javulása valójában csak a 2010. évi terméseredmények tükrében jelent s, a korábbi éveket tekintve átlagos. Korábban mindkét növénynél tapasztalhattunk magasabb hozamot.

14. táblázat: A kertészeti termékek átlaghozama és megoszlása tonna/hektár Meghatározó árutermel gazdaságok átlaga Ágazat

Átlaghozam megoszlása, 2011

2010

2011

Centrumnál alacsonyabb érték

Átlaghozam centrum (átlag±10%)

Centrumnál magasabb érték

Burgonya

18,29

29,64

18,96

30,06

38,57

Zöldborsó

4,34

5,37

3,23

5,25

6,66

Paradicsom

33,57

61,77

17,95

60,05

89,30

Zöldpaprika

16,94

36,71

26,47

39,89

50,80

Fejeskáposzta

27,16

40,28

22,91

40,13

56,94

Csemegekukorica

14,22

16,63

13,41

16,67

19,69

Alma

18,72

10,05

4,25

10,05

20,49

Meggy

6,15

6,40

3,88

6,05

9,85

Kajszi

5,27

4,41

2,08

4,05

10,08

"szibarack

5,42

6,60

3,47

6,04

10,87

Borsz l

4,88

7,28

4,99

7,45

10,71


31


gálatával kapcsolatban elmondható, hogy 2010 és 2011 között sz!kült a sáv az ún. jobbak és rosszabbak között. A megÞgyelésbe vont gyümölcsök termésátlagai, az e szerint végzett csoportosításban szembet!n különbségeket mutat. Az igen kedvez tlen átlag értékek ellenére, kivétel nélkül, még az almánál is a centrumnál jobbak kategóriájában jók-kiválóak az eredmények, míg a roszszabbak kategóriájában rendkívül alacsonyak a termésátlagok. Az alma és a kajszi esetében a jobbak és a roszszabbak kategóriái között ötszörös, míg a meggynél és az szibaracknál háromszoros a különbség. A gyümölcsöknél kisebb megoszlás jellemezte a borsz l t 2011-ben, a két kategória eredményében csak kétszeres az eltérés. A vetésterület átlaghozam szerinti megoszlásáról elmondható, hogy a burgonyánál és a zöldségeknél a legalacsonyabb területhányad – a zöldborsó és a csemegekukorica kivételével – a centrumban található, továbbá, a terület fele-fele arányban az alacsonyabb és magasabb hozamú csoportba tartozó termel knél található. A gyümölcsféléknél egyértelm!en az átlagnál rosszabb gazdaságokhoz (48–61 százalék) sorolódtak a legnagyobb és a centrumhoz a legkisebb területarányok. A termésmennyiségek megoszlása két növény kivételével az átlagosnál kedvez bb átlaghozamú kategóriában (46–83 százalék) a meghatározó. Az egyik kivétel a csemegekukorica, mert a termésmennyiség dönt hányada (88 százalék) a centrumhoz tartozó gazdaságokba koncentrálódott. A másik a zöldborsó ahol, kisebb, 48 százalék a centrumba tartozó hányad, az e felett maradó rész dönt százaléka (41 százalék) a többi ágazathoz hasonlóan a magasabb termésátlagú csoportba sorolódott (15. táblázat).

Az ültetvényeknél szintén számottev hozamkülönbségek alakultak ki 2010 és 2011 között. A meghatározó árutermel gazdaságok átlagában két gyümölcsféle hozama romlott. Az almáé drasztikusan, 46 százalékkal, míg a kajszi ágazatnál ennél kisebb mértékben 16 százalékkal csökkent. A meggy és az szibarack el z évhez viszonyított termésátlagai javultak, de a 6,4–6,6 tonnás eredményekkel kapcsolatban kedvez változásról ezeknél is csak a 2010. évi adatok tükrében beszélhetünk. A borsz l közel 50 százalékos hozam javulását mindenképpen kedvez nek tekinthetjük, de ebben az esetben is vissza kell utalni a bázis év rossz eredményére. A kertészeti termékek 2011-es teljesítményeivel kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy ezek csak a hazai körülmények között mutatnak kedvez képet, az európai, s t egyes termékeknél ázsiai versenytársak eredményeivel való összehasonlításban a teljesítmények a középmez ny végén helyezkednek el. A hozam nagysága alapján történt csoportosítás természetesen a meghatározó árutermel gazdaságok átlagánál is markáns különbségeket hozott felszínre a burgonyánál és az egyes zöldségféléknél. A burgonyánál a legjobb és a rosszabb hozam között 20 tonna/hektáros különbség alakult ki 2011-ben. Itt említést érdemel, hogy a centrumnál jobbakhoz tartozó gazdaságok közel 39 tonnás eredményt értek el. A zöldségfélék közül a legjelent sebb hozammegoszlás 2011-ben is a paradicsomot jellemezte, ugyanis a kedvez bb és a kedvez tlenebb kategória között ötszörös a különbség, a fejeskáposztánál két és félszeres, míg a többi zöldségfélénél gyakorlatilag kétszeres a differencia 2011-ben. Az átlag mögött meghúzódó különbségek vizs-

15. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2011 százalék Ágazat Burgonya

Vetésterület megoszlása Centrumnál Átlaghozam Centrumnál magasabb centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 37 20 43

Termésmennyiség megoszlása Centrumnál Átlaghozam Centrumnál magasabb centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 23 21 56

Zöldborsó

18

49

33

11

48

41

Paradicsom

36

6

58

11

6

83

Zöldpaprika

51

16

33

36

18

46

Fejeskáposzta

40

16

44

23

17

60

7

87

6

5

88

7

Csemegekukorica Alma

61

5

34

26

5

69

Meggy

48

16

36

29

15

56

Kajszi

51

27

22

24

25

51

"szibarack

50

11

39

27

10

63

Borsz l

53

12

35

36

13

51


32


A kertészeti termékek önköltségei A területegységre jutó kiadások és az elért hozamok együttes alakulását vizsgálva a bemutatott kertészeti termékek fajlagos költségei eltér en változtak 2011-ben az el z évhez képest. A burgonyánál a termelési költség és a hozam egyaránt n tt, de mivel ez utóbbi a termelési költségnél lényegesen nagyobb mértékben mozdult el, ezért az önköltség jelent sen, 32 százalékkal csökkent 2011ben. A változás következtében a fajlagos költség tonnánként 24 ezer forint alatt maradt. A zöldségféléknél hasonló tendencia jutott érvényre. A termelési költség változásánál markánsabb mérték! hozamnövekedés következtében csökkentek a fajlagos költségek. A zöldpaprikánál és a fejeskáposztánál a burgonyával azonos mértékben jutott érvényre a kedvez folyamat. A többi ágazatban ezeknél szerényebben, a paradicsomnál 24, a csemegekukoricánál 12, míg a zöldborsónál 6 százalékkal alacsonyabb volt a termékegységre jutó költség a meghatározó árutermel gazdaságok átlagában az el z évinél. A zöldségfélékkel ellentétben valamennyi gyümölcsféle önköltsége emelkedett a meghatározó árutermel gazdaságokban az el z évhez viszonyítva. Ennek oka és mértéke a megÞgyelésbe vont ágazatoknál nem azonos. Legjelent sebben (48 százalék) az alma fajlagos költsége romlott, a 2010. évi közel másfélszeresére n tt. A tonnánként több mint 71 ezer forintos önköltség kialakulását az idézte el , hogy a termelési költség csökkent ugyan 2011-ben, de a hozamvisszaesés mértéke ennél jelent sebb volt. A kajszinál gyakorlatilag ugyanez a folyamat követ-

kezett be, annyi eltéréssel, hogy a kajszi önköltsége tonnánként 122 ezer forintra n tt, ami az almánál szerényebb, 12 százalékos változást jelent. A meggyet és az szibarackot vizsgálva szintén azonos ok vezetett a fajlagos költség emelkedéséhez. Mégpedig ezeknél is – a zöldségekhez hasonlóan – mindkét önköltség alakító tétel növekedett, de a költség a hozamot meghaladó mértékben n tt. A meghatározó árutermel gazdaságok átlagában mindkét gyümölcsöt tonnánként 100 ezer forint feletti értéken állították el . A borsz l nél a zöldségekhez hasonlóan a termésátlag termelési költségnél er teljesebb emelkedésére vezethet vissza, hogy az önköltség 28 százalékkal csökkent az el z évhez képest (16. táblázat). A burgonya és a zöldségfélék önköltség szerint csoportosított adatai alapján elmondható, hogy az ágazatok kedvez és kedvez tlenebb kategóriája között általában másfél-háromszoros a különbség, valamint az ágazatok többségében az alacsonyabb önköltségek közelebb állnak a centrumhoz, mint az attól rosszabbak. Itt a zöldborsó érdemel Þgyelmet, ahol a rosszabbak csoportjában az önköltség elérte a tonnánkénti 118 ezer forintot. Az önköltség nagysága alapján történt csoportosítás a gyümölcsféléknél azt mutatja, hogy a két széls csoport átlaga között általában két- háromszoros a különbség. Mindössze a kajszinál nagyobb, négyszeres a differencia, így a rosszabbaknál tonnánként 212 ezer forinttal drágábban termelték e gyümölcsöt, mint a jobbak csoportjában. A centrumhoz tartozóknál drágábban termel gazdaságok egyértelm!en nagyobb mértékben térnek el a centrumtól, mint az annál olcsóbban termel k. A meggy itt annyiban kivétel,

16. táblázat: A kertészeti termékek önköltsége és megoszlása HUF/tonna Meghatározó árutermel gazdaságok átlaga Ágazat

Önköltség megoszlása, 2011 Önköltség centrum (átlag±10%) 23 783

Centrumnál magasabb érték 36 118

2010

2011

Burgonya

34 730

23 583

Centrumnál alacsonyabb érték 14 181

Zöldborsó

76 096

71 259

51 508

73 639

117 978

Paradicsom

22 685

17 232

11 961

16 102

34 317

Zöldpaprika

89 642

60 290

44 514

59 846

79 888

Fejeskáposzta

39 088

26 413

18 133

26 096

41 368

Csemegekukorica

24 984

21 867

17 783

21 244

29 058

Alma

48 453

71 632

38 744

70 192

142 967

Meggy

95 949

109 000

68 449

109 891

151 891

Kajszi

108 863

121 781

66 304

110 000

278 851

97 007

100 288

62 456

98 585

176 257

116 001

83 526

52 714

81 878

169 848

"szibarack Borsz l


33


dicsomnál (38 százalék) és a csemegekukoricánál (32 százalék) található. A magasabb átlag önköltség! csoportba a burgonyán (38 százalék) és a meggyen (40 százalék) kívül nem került ágazat nagyobb menynyiséggel.

hogy a centrumtól való eltérés mértéke a jobbak és a rosszabbak irányában megegyez . Az önköltség alapján elvégzett csoportosítás a borsz l nél háromszoros különbséget mutat a két széls kategóriába es knél, tonnánkénti költségei között közel 117 ezer forint a különbség. A vetésterület és termésmennyiség önköltség alapján történt megoszlása a kertészeti ágazatoknál igen vegyes képet mutat. A zöldségfélék közül a zöldborsó (52 százalék) kivételével a centrumhoz a kisebb (13–34 százaléknyi) területek tartoznak, de a nagy területi arányok sem egységesen oszlanak meg a két széls kategória között. Az ágazatok között 2011-ben nincs egy sem, ahol viszonylag egységes megoszlás alakult volna ki (17. táblázat). A gyümölcsöknél a centrumhoz kivétel nélkül a legkisebb területek kapcsolódnak, és megállapítható az is, hogy a vetésterület jelent sebb (44–59 százalék) hányada a centrumnál magasabb önköltség! kategóriában található. A meghatározó árutermel gazdaságokban megÞgyelt ültevények közül 2011-ben csak a borsz l ágazatnál fordult el , hogy a term terület nagyobb része (51 százalék) a kedvez bb önköltség! csoportba esett. A termésmennyiség megoszlása tendenciáját tekintve egységes képet mutat, a zöldborsó kivételével a legnagyobb mennyiségi arányokat a centrumtól kedvez bb csoportba tartozó termel k állították el . A zöldborsó azért kivétel, mert ennél az egy ágazatnál a termésmennyiség 50 százaléka az önköltség centrumban található. Ez utóbbi kategóriát vizsgálva megállapítható, hogy nagyobb mennyiség csak a para-

A kertészeti termékek értékesítési ára A kertészeti termékek piacán a 2011. évet jellemz sajátos keresleti-kínálati viszonyok hatására nagy különbségek alakultak ki a bemutatott ágazatok értékesítési árai között. A KSH adatai szerint a zöldségféléknél éves szinten átlagosan 12 százalékkal csökkentek, míg a gyümölcsöknél 17 a sz l nél pedig 14 százalékkal n ttek az árak az el z évhez képest. Természetesen a szántóföldi növényekhez hasonlóan ezek az átlagos változások ágazatonként irányában és mértékében is differenciáltan jutottak érvényre. A kertészeti termékek értékesítési árainak vizsgálatánál néhány ismert és már a korábbi években is hangsúlyozott tényre szükséges rámutatni. Így els k között kell megemlíteni, hogy többnyire könnyen romló, nehezebben tárolható árukról van szó, ami a gyors értékesítést indokolja. Rendkívül károsan hat és nehezen megfékezhet a szürke-fekete kereskedelem, ami a mez gazdaság egészén belül leginkább a kertészetet hátráltatja. Egyre komolyabb kérdés a kereskedelmi láncok áralakító szerepének hatása is, különös

17. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2011 százalék Vetésterület megoszlása

Termésmennyiség megoszlása


Önköltség centrum (átlag±10%)



Önköltség centrum (átlag±10%)


Burgonya

43

13

44

51

11

38

Zöldborsó

31

52

17

37

50

13

Paradicsom

31

27

42

45

38

17

Zöldpaprika

31

31

38

38

31

31

Fejeskáposzta

46

14

40

51

21

28

Csemegekukorica

40

34

26

42

32

26

Ágazat

Alma

30

11

59

59

14

27

Meggy

36

14

50

43

17

40

Kajszi

32

24

44

57

21

22

"szibarack

45

2

53

65

2

33

Borsz l

51

18

31

60

18

22


34


tekintettel az általuk forgalmazott import zöldséggyümölcsfélékre. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy ezekben az ágazatokban is a lokális mellett egyre meghatározóbb teret nyernek a globális piaci hatások. A legkedvez tlenebb változás a burgonya, a zöldpaprika és a fejeskáposzta termel ket érintette, mert e termék ára számottev en csökkent az el z évhez képest. A burgonyánál a 40 százalékkal, a fejeskáposztánál pedig az 55 százalékkal alacsonyabb áralakulás egyértelm!en a 2011. évi kedvez termésalakulásra vezethet vissza. Pontosabban e két terméknél hosszabb id szakra visszanézve a 2010-es árak voltak kimagaslóak. A zöldpaprika ára szintén jelent sen, több mint 30 százalékkal esett vissza, de ennél a zöldségnél, valamint a paradicsomnál is a fogyasztók bizalomvesztése idézte el e folyamatot. Az európai zöldségpiacot megrázó EHEC válság (E-coli), a magyarországi friss fogyasztású zöldségek keresletét is visszaszorította, ez nyomta le az árakat 2011-ben. Ezekkel szemben a vizsgálatba vont két ipari zöldségféle értékesítési átlagára a vetésterület b vülése és a kedvez bb hozamok mellett is n tt, méghozzá nem is kismértékben, a zöldborsót közel 60, a csemegekukoricát pedig több mint 30 százalékkal magasabb áron tudták értékesíteni 2011-ben a tesztüzemi rendszerhez tartozó meghatározó árutermel gazdaságok az el z évhez képest. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a zöldborsó 92 ezer és a csemegekukorica 36 ezer forintos tonnánkénti áralakulása nem csak a 2010. évi alacsony, hanem az azt megel z évek áraival szemben is pozitív elmozdulás.

A bemutatott gyümölcsöket és a borsz l t összességében jelent s árváltozás jellemezte a vizsgált id szakban. Az szibarack kivétel, valamennyi vizsgált terméknél jelent s mértékben emelkedtek a meghatározó árutermel gazdaságok átlagos értékesítési árai 2010-r l 2011-re. Legjelent sebben, mintegy 75 százalékkal a meggy ára emelkedett. Ez a tonnánkénti 191 ezer forint árcsúcs, már rekordnak számít, mivel ezt a gyümölcsöt korábban átlagosan 100 ezer forint/tonna körüli áron tudták értékesíteni a tesztüzemi körhöz tartozó termel k. Az alma értékesítési átlagára 31, a kajszié 16 százalékkal növekedett 2010-hez képest, míg az szibaracké mintegy 10 százalékkal csökkent. A gyümölcsárakkal kapcsolatban annyit mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a kertészeti kultúrák piacán talán itt van a legkiélezettebb verseny, hiszen a hazai gyümölcsöknek nemcsak egymással, de a már szinte állandósult import áruval is meg kell küzdeniük, f leg a déligyümölcsökkel. A borsz l a 2011. évben szintén azok közé az ágazatok közé tartozik, amelyeknek az értékesítési átlagára kedvez bb volt az el z évinél. Külön pozitívum, hogy a 2010. évi kedvez árat – a hozam javulása mellett – tudták felülmúlni a termel k (18. táblázat). Az értékesítési árak megoszlását vizsgálva elmondható, hogy egy termék kivételével kissé mérsékeltebbek a különbségek, mint azt az önköltségnél tapasztalhattuk. A két széls csoport árai között összességében legfeljebb kétszeres differencia található. Ennél nagyobb árkülönbség csak a burgonyánál alakult ki, de az eltérés itt sem érte el a háromszoros mértéket. Az árak megoszlásában

18. táblázat: A kertészeti termékek értékesítési ára és megoszlása HUF/tonna Meghatározó árutermel gazdaságok átlaga Ágazat

Értékesítési ár megoszlása, 2011 Centrumnál alacsonyabb érték

Értékesítési ár centrum (átlag±10%)


2010

2011

Burgonya

63 279

37 526

23 226

37 245

64 842

Zöldborsó

58 330

92 420

74 751

97 798

123 345

Paradicsom

29 718

27 222

22 561

24 500

45 558

Zöldpaprika

125 169

86 941

61 418

80 831

104 900

Fejeskáposzta

62 188

28 112

20 075

29 196

46 687

Csemegekukorica

27 543

36 027

31 098

35 237

40 420

Alma

47 447

62 346

42 193

63 490

88 719

Meggy

109 621

191 334

143 945

194 413

243 197

Kajszi

156 660

181 849

147 878

197 018

298 213

"szibarack

112 496

101 997

78 194

100 899

151 188

80 638

90 659

74 059

90 070

146 406

Borsz l


35


19. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2011 százalék Ágazat Burgonya

Vetésterület megoszlása Centrumnál Értékesítési ár Centrumnál magasabb centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 44 26 30

Termésmennyiség megoszlása Centrumnál Értékesítési ár Centrumnál magasabb centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 48 26 26

Zöldborsó

32

53

15

36

53

11

Paradicsom

41

16

43

55

27

18

Zöldpaprika

20

28

52

26

28

46

Fejeskáposzta

54

14

32

61

14

25

6

72

22

6

74

20

Csemegekukorica Alma

58

14

28

45

21

34

Meggy

21

53

26

28

50

22

Kajszi

48

28

24

61

25

14

"szibarack

44

20

36

55

18

27

Borsz l

42

44

14

40

48

12


egységes tendencia alakult ki 2011-ben, mert a centrumnál jobbak jelent sebben haladták meg a centrumban kialakult értéket, mint a centrumnál rosszabbak. A zöldségféléknél az értékesítési árak szerinti vetésterület és termésmennyiség megoszlása nem egységes. A zöldborsónál és a csemegekukoricánál annyi összefüggés fedezhet fel, hogy mindkett nél a legnagyobb vetésterület és a legnagyobb termésmennyiség a centrumban található. A vetésterület szerinti csoportosításnál a megoszlás ágazatonként eltér , a termésmenynyiségek szerint viszont összességében a centrumtól rosszabbaknál nagyobb a részarány (19. táblázat).

A kertészeti termékek jövedelemhelyzete A fajlagos költségek és az értékesítési árak áttekintése után ezek együttes alakulását vizsgáljuk. Ezek növekedése-csökkenése, el z évhez viszonyított mozgása önmagában még kevés információval szolgál. A lényeges kérdés az, hogy ezek miként viszonyulnak egymáshoz, vagyis az értékesítési átlagárak tartalmaznak-e jövedelmet vagy sem. A kertészeti ágazatok 2011. évi termékegységre jutó jövedelmét vizsgálva megállapítható, hogy a burgonyánál és valamennyi vizsgálatba vont zöldségeknél jövedelmet értek el a tesztüzemi körhöz tartozó termel k, de annak mértékében úgy a 2010. évhez, mint az azt megel z id szakhoz képest is nagy differenciák mutatkoznak. 36

Els ként a zöldborsót kell kiemelni, mivel a 2009. és 2010. évi jelent s veszteség után a kedvez áralakulás hatására az ágazat jövedelemhelyzetében pozitív változás következett be, tonnánként 21 ezer forint jövedelem képz dött. A csemegekukoricánál, ahol szintén jelent sen emelkedett az értékesítési átlagár öt és félszeresen n tt a fajlagos jövedelem. A paradicsom ágazatban az értékesítési ár csökkenése ellenére 42 százalékkal javult a jövedelem el z évhez képest, ami az árnál nagyobb mérték! önköltség változásból következik. A paradicsommal ellentétben az árcsökkenés a burgonya, a zöldpaprika és fejeskáposzta esetében az ágazatok jövedelemhelyzetét rontotta. A burgonyánál gyakorlatilag megfelez dött, de a zöldpaprikánál is 25 százalékkal romlott a jövedelem 2011-ben az el z évhez képest. A legkedvez tlenebb elmozdulás a fejeskáposztánál történt, 23 ezerr l 1699 forintra esett vissza a termékegységre jutó jövedelem (20. táblázat). Az ültetvények értékesítési árának jövedelemtartalma szintén változatosan alakult. A pozitív áralakulások ellenére a fajlagos jövedelem a meghatározó árutermel gazdaságok átlagában csak az ágazatok felében javult az el z évhez képest. Ezek közül azonban kiemelkedik a meggy ágazat, ahol meghatszorozódott a jövedelem. Hasonlóan pozitív a borsz l , mert az el z évi komoly veszteség után tonnánként átlagosan több mint 7 ezer forint jövedelmet tudtak realizálni a termel k. A kajszi ágazat jövedelempozíciója is javult 2011-ben, a közel 26 százalékos növekedés tonnánként 60 ezer forintos jövedelmet eredményezett. Az értékesítési ár emelkedése nem hozott minden ágazatnál kedvez eredményt, s t az alma vesztesége


20. táblázat: A kertészeti termékek jövedelemhelyzete Ágazat

Fajlagos jövedelema) (HUF/tonna) 2010 2011

Burgonya

28 549

13 943

Zöldborsó

-17 766 7 033

Zöldpaprika

35 527

Fejeskáposzta

23 100

Paradicsom

Csemegekukorica

Ágazati eredményb) (HUF/hektár) 2010 2011 565 774

483 088

21 161

-21 415

9 990

292 280

26 651

648 290

1 699

677 831

100 HUF termelési költségre jutó ágazati eredmény (HUF) 2010 2011 89,70

69,12

176 431

-6,59

46,14

679 975

38,38

63,88

1 025 794

42,70

46,34

122 527

63,84

11,66

2 559

14 160

82 978

299 976

23,36

82,47

Alma

-1 006

-9 287

110 994

186 443

12,24

25,89

Meggy

13 672

82 335

225 134

699 867

38,22

100,36

Kajszi

47 796

60 068

368 963

401 694

64,28

74,88

15 489

1 709

182 399

138 236

34,69

20,88

-35 363

7 133

-64 551

194 220

-11,42

31,93

"szibarack Borsz l

Nem tartalmaz támogatást. b) A támogatásokat is tartalmazza. Megjegyzés: Meghatározó árutermel gazdaságok átlaga. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

a)

tovább n tt 2010-hez képest. Az szibaracknál nem sikerült a 2010-es esztend jövedelmét még megközelíteniük sem a termel knek, mivel az a tizedére esett vissza. A termékek jövedelmén túl, az ágazatok teljes jövedelmét is vizsgáltuk. A szántóföldi növényeknél már említettük, hogy az ágazati eredmény valamennyi, a termékhez közvetlenül kapcsolódó bevételi és kiadási tétel különbözetét tükrözi, így az árbevételen kívül a támogatások is Þgyelembevételre kerülnek. A kertészeti ágazatok eredményét tekintve megállapítható, hogy – a közvetlen állami támogatás növekedése miatt – az kedvez bben alakult, mint azt az árak jövedelemtartalmát vizsgálva láthattuk. A meghatározó árutermel gazdaságok átlagában fajlagos jövedelemromlás három terméknél fordult el , míg az ágazati eredmény már csak a burgonyánál és a fejeskáposztánál csökkent 2011-ben. Az eredmény visszaesés mértéke is kisebb volt, de míg a burgonyánál ez csak 15 százalékot, addig a felejeskáposztánál már közel 80 százalékot tett ki. A többi zöldségféle nagyságrendekkel javult. A zöldborsó, amelynél 2010ben a támogatás megléte ellenére is veszteség keletkezett, 2011-ben hektáronként 176 ezer forint eredményt hozott a termel knek. A paradicsom és különösen a zöldpaprika ágazati eredménye a kiváló hozamok miatt, az említett fogyasztás sz!külés ellenére is kiugróan jól alakult. A csemegekukorica hektáronkénti ágazati eredménye mértékét tekintve az el z eknél is jobban javult, a meghatározó árutermel gazdaságok átlagában. (A paradicsomnál közel két és fél, a zöldpaprikánál mintegy 60 százalékos, a csemegekukoricánál több mint három és félszeres javulás tapasztalható.) Az ágazati eredmény változását néhány kertészeti kultúránál graÞkusan is ábrázoltuk (2. ábra).

A gyümölcsfélék és a borsz l ágazati eredményét számszer!sítve elmondható, hogy 2011-ben az érdekeltségi viszonyok az szibarack kivételével a gyümölcstermel k számára javultak. Megállapítható, hogy a 2010-es évvel ellentétben egyetlen ágazat sem volt veszteséges, de természetesen a változás nagyságában itt is nagyok a különbségek. A támogatás következtében az alma eredménye 68 százalékkal haladta meg az el z évit. A meggy ágazati eredménye több mint háromszorosára n tt, a borsz l az el z évi súlyos veszteség után hektáronként 194 ezer forintot biztosított a meghatározó árutermel gazdaságok átlagában. Az szibarack ágazati eredménye negyedével romlott az el z évhez képest, de az a csökkenés ellenére is elfogadható. A folyamatos ráfordítások együttes hatékonyságát kifejez 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény, a jövedelemhelyzetr l eddig leírtakból következ en szintén összetett képet mutat a kertészeti ágazatoknál. A meghatározó árutermel gazdaságok átlagában el z ekben vizsgált két jövedelem mutatóval összhangban a burgonya és a fejeskáposzta jövedelmez sége romlott 2011-ben, míg a többié javult el z évhez képest. A káposzta igen alacsony jövedelmez ségét l eltekintve a zöldségfélék, s t – 23 százalékos romlás ellenére – a burgonya jövedelmez sége is kedvez nek tekinthet . A gyümölcsöknél és a borsz l nél értelemszer!en az említett jövedelem alakulással együtt járt a jövedelmez ség változása is. Így meg kell említeni, hogy a jövedelmez ség az szibarack kivételével a bemutatott ültetvényeknél jelent sen javult. E tekintetben is a meggy ágazatot kell kiemelni, mivel kivételes, hogy 100 forint termelési költséggel, gyakorlatilag 100 forint eredményt tudtak realizálni a termel k. 37


2. ábra: A fontosabb kertészeti termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói Burgonya

70

50

ezer HUF/tonna

ezer HUF/tonna

60 28,549

40 30

13,943

20 10 0 2010

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Zöldborsó 21,161 -17,766

2011

2010 %RUV]ĘOĘ

Alma 80

120 -9,287

100

60 50

ezer HUF/tonna

ezer HUF/tonna

70 -1,006

40 30 20

2011

-35,363 7,133

80 60 40 20

10 0

0 2010

2011 Értékesítési ár

2010 Önköltség

Jövedelem hiány

2011 Jövedelem


A kertészeti kultúrák jövedelem pozíciójának megoszlását szintén az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A számítások eredményei alapján elmondható, hogy az ágazati eredmény centrumába csak a fejeskáposztát termel gazdaságok adatai nem kerültek be, valamint, hogy a centrumnál rosszabbak csoportjában is egyedül ez az ágazat volt veszteséges. A centrumnál jobbak csoportjában a két els dlegesen ipari feldolgozásra termelt zöldség kivételével kiemelked en nagy nyereséget értek el a burgonyával, a paradicsommal, a zöldpaprikával, s t még a fejeskáposztával foglalkozó gazdaságok is (21. táblázat). Az ültetvényekkel kapcsolatban elmondható, hogy nem volt olyan ágazat, amelynél ne került volna üzem az ágazati eredmény centrumába. A centrumnál roszszabbak kategóriájában azonban a meggy kivételével

38

csak veszteség mutatkozott 2011-ben. Azt azonban ki kell emelni, hogy a centrumnál jobbak csoportjában már igen jelent s nyereség képz dött. A terület és a termésmennyiség ágazati eredmény alapján való megoszlása a kertészeti ágazatokban szintén sajátos képet ad. A centrumba tartozókhoz a zöldborsón és a csemegekukoricán kívül alig kapcsolódott jelent s vetésterület és mindössze a zöldborsónál fordult el , hogy a három csoporthoz szinte megegyez százalék (33-32-35) tartozik. A nagyobb terület hányad az ágazatok többségében a centrumtól rosszabbaknál koncentrálódik. Ezzel szemben a termésmennyiségeknél az ágazatok többségében a centrumnál jobbak kategóriája a meghatározóbb. A burgonya, a fejeskáposzta és a meggy mennyiségének nagyobb hányada tartozik csak a centrumnál rosszabbak közé (22. táblázat).


21. táblázat: A kertészeti termékek ágazati eredményének megoszlása, 2011 HUF/hektár Ágazati eredmény megoszlása Ágazati eredmény centrum (átlag±10%) 484 379

Centrumnál alacsonyabb érték 172 247

Ágazat Burgonya Zöldborsó

22 672

Paradicsom Zöldpaprika Fejeskáposzta Csemegekukorica

Centrumnál magasabb érték 1 333 562

182 300

316 125

134 300

651 190

1 446 059

444 724

1 017 129

1 453 901

-210 281

-

1 008 730

173 977

309 190

398 010

Alma

-87 804

189 929

676 951

Meggy

308 321

716 786

1 444 136

Kajszi

-129 138

367 452

861 336

"szibarack

-211 090

146 753

612 880

-99 699

192 934

446 607

Borsz l


22. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2011 százalék Ágazat Burgonya

Vetésterület megoszlása Centrumnál Ágazati eredmény Centrumnál magasabb centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 64 13 23

Termésmennyiség megoszlása Centrumnál Centrumnál Ágazati eredmény magasabb centrum alacsonyabb érték (átlag±10%) érték 64 11 25

Zöldborsó

33

32

35

33

30

37

Paradicsom

42

27

31

17

38

45

Zöldpaprika

35

17

48

34

18

48

Fejeskáposzta

73

-

27

78

-

22

Csemegekukorica

28

40

32

28

40

32

Alma

63

2

35

30

2

68

Meggy

60

9

31

50

8

42

Kajszi

44

4

52

22

2

76

"szibarack

53

8

39

34

7

59

Borsz l

41

12

47

33

10

57


39

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

Recommend Documents