A KÉPZELET ÉS GONDOLKODÁS

A KÉPZELET ÉS GONDOLKODÁS

Ajánlott könyvek:

VÁZLAT  Képzelet.  Álom és a képzelet.  A gondolkodás folyamatának kognitív pszichológiai elmélete.  Gondolkodási stratégiák, műveletek és szerepük.  A gondolkodás és a nyelv kapcsolata

Kogníció = megismerés Kognitív folyamatok:  érzékelés – észlelés  figyelem információfeldolgozás

 emlékezet  képzelet  gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)

A KÉPZELET a valóság megismerésén túl az önmagunkkal kapcsolatos tudás és élményvilág fontos eleme.

Jellemzői 1.  megismerés lényegi oldalához tartozik;  a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része;  előremutató, jövőbe tekintő belső pszichikus tevékenység (tervek, célkitűzések);  csak az emberre jellemző pszichikus folyamat;

Jellemzői 2.  összetett folyamat, nemcsak belső képeket foglal magába, hanem a külvilággal kapcsolatos érzéseket és személyes jegyeket is;  a valóságból veszi nyersanyagát;  szoros kapcsolatban áll más kognitív működésekkel.

Pszichológiai alapja a képzet  a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja  a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.

A képzeleti működés alapformái  Passzív (a képzeleti  Aktív képek önkéntelen (szándékosan transzformációja): kiváltott, tudatos): -ábrándozás, - produktív, -hallucináció, -reproduktív. -hipnagóg képek, -álmodás.

Reproduktív képzelet:  Képzeletünk újra megalkotja, reprodukálja azt, amit már mások elképzeltek.  Az írók képzelete által megteremtett világot újrateremtjük.  Minél több tudással rendelkezünk az adott dologról annál részletesebb lesz a képzeleti kép.  A pedagógus magyarázatai is a képzelet segítségével válnak a diákok számára érthetőbbé. 

Petőfi „Reszket a bokor,mert madárka szállott rá. Reszket a lelkem,mert eszembe jutottál. Eszembe jutottál kicsiny kis leányka. Te a nagy világnak legnagyobb gyémántja. „

Produktív képzelet  Alkotó képzeleti működés.  Egy új, teljesen önálló képzeleti képet hozunk létre.  Olyan képeket hozunk létre, amely valóság eddig ismeretlen rétegeit világítja meg.  Új jelenségek, új történetek, amelyek eddig akár meg sem történtek.  Művészek, feltalálók, alkotók, tudósok…

Golyóstoll – Bíró László József

Bűvös kocka – Rubik Ernő

Hologram – Gábor Dénes

Hidrogénbomba – Teller Ede

A képzelet megnyilvánulásai Képzeleti kép: tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép. Képzeljük el, ahogy fekszünk a tengerparton…. Hányféle tengerpart jelent meg? Milyen évszak? stb,.

Gondolati kép: érzékleti inger nélküli, belső kép.  A gondolkodás részeként jelenik meg.  Vizuális, akusztikus, verbális „kép”. Gondoljuk végig mi történik a legközelebbi családi ünnepségen,egy koncerten, kivel fogunk találkozni, mi fog történni…

Káprázás: retinális eredetű  Pont vagy hálószerű, színes és többnyire mozgó élményeket jelent.  Szélső esete a vakítás, ami a látás részleges vagy teljes időleges megszűnését eredményezi.

Álomképek: az alvás alatt megjelenő képek A spontán felidézett álmaink döntő többsége az alvás REM fázisaiban keletkezik.

Prof. Dr. Halász Péter és Dr. Bódizs Róbert ,HIPOCRATES „Az álmok hiperasszociatív jellege, egyes felsőbb szabályozási folyamatoktól való mentessége, valamint a régi emléknyomokból való építkezése különösen alkalmassá teszi őket a pszichoterápiás munka során a páciens személyiségének megismerésére. Ezt általában az álomelemekre adott szabad asszociációk révén érik el. A szabad asszociációk ugyanis segítenek elhelyezni az álomelemeket a személy saját emlékezeti készletének egyedi struktúrájában. „

 Az álomélmények hosszúak, szcénikusak, narratívak, érzelmi átélésekben gazdagok és általában kiemelkedően bizarrak.  Uralkodó érzékszervi modalitásuk a vizuális.  Kisebb mértékben hallási (részben beszédhangra vonatkozó).  Kinetikus-vestibularis reprezentációkat is tartalmaznak.  Csak elenyésző mértékben építkeznek hőérzékelési, tapintásérzékelési, valamint szaglási és ízérzékelési szenzoros modalitásokból.  Sohasem tartalmaznak explicit fájdalomérzékelést.  Változatos érzelmi színezetükben a negatív emóciók dominálnak. Leggyakoribbak a szorongás, a félelem és a meglepődés.

Álomelméletek 1.  Első írott emlékek – Babilon - a Kr. e. 3000 körül keletkezett agyagtáblákon találhatók. Gilgames király álmai vannak rajta.  Egyiptomiak:az istenek üzeneteiként értelmezték. Az álom egy másik világba nyíló kapu, ahová minden éjjel beléphetnek. Álom és a valóság viszonyának vizsgálata.

Álomelméletek 2.  Kognitív álomelmélet- alvás során külső ingerek hiányában a saját információk feldolgozását, újraszervezését végzi az agy. – magzat REM fázisának megjelenése

Álomelméletek 3. A pszichoanalízis álomértelmezése Freud –az álomfejtést, Via regiának, azaz királyi útnak nevezte  az álmodó minden körülmények között magáról és magából álmodik  Az álmok, az elfojtott vágyak leplezett teljesülései

Jung az álomban nem csupán vágyteljesítést látott  Út a kollektív tudattalanhoz  Az álom pillanatfelvétel, ezért nem egyes álmokat, hanem álom-szériákat kell elemezni.

Testkép: testünk belső, mentális megjelenése.

Fantomvégtag: amputáció után valamilyen végtag vagy testrész meglétének testérzékeléses hallucinációja.

Eidetikus kép: rövid ideig tartó, kivételesen élénk, fényképszerű emlékkép.

Kognitív térkép: a téri tájékozódás során alakítjuk ezt a belső mentális térképet.  A térben való tájékozódást segíti.  A téri tájékozódás során alakítjuk ki.

Patológiás képzeleti működés  Elsekélyesedett, elszíntelenedett fantáziaműködés.  Feltűnően színes, túlburjánzó, a valóságos életet teljesen elferdítő képzeleti működés (téveszmék).

Kogníció = megismerés Kognitív folyamatok:  érzékelés – észlelés  figyelem információfeldolgozás

 emlékezet  képzelet  gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)

GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle , ez azért van , mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni, de cselekedetét valamennyi tudattalanul felhalmozott tapasztalata és gondolata támogatja.” (Selye János: Életünk és a stressz – Akadémia Kiadó, 1974. 48.o.)

Jellemzői

(1)

 a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része  a legösszetettebb megismerési folyamat  oksági viszonyok, összefüggések feltárására irányul → elvonatkoztat → a valóságot az általánosban (elvontan) tükrözi vissza: gondolat  magába foglalja a megismerésben közvetlenül szerepet játszó többi pszichikus folyamatot

Jellemzői

(2)

 magvát korábbi tapasztalataink, élményeink adják  különféle logikai műveletek összműködése révén valósul meg alapműveletek: analízis, szintézis, összehasonlítás, rendezés, elvonatkoztatás (absztrahálás), kiegészítés, összefüggések feltárása

Jellemzői

(3)

fölérendelés, általánosítás (generálás) fogalom (a dolgok egy teljes osztályát képviseli);

alárendelés (konkretizálás)  szoros kapcsolatban áll a cselekvéssel  szoros a nyelvvel való kapcsolata  a gondolkodás más szimbólumokkal is történhet: pl. rajz, matematikai jelek.

Matematikai jelek

A gondolkodás fajtái  propozicionális gondolkodás(fogalomalkotó)- „lelki fülünkkel hallott mondatok, belső beszéd”  képzeleti, vizuális gondolkodás- „lelki szemeinkkel látott belső képek”  motoros gondolkodás- „mentális mozdulatok”  problémamegoldó-a célhoz vezető, nem ismert út megtalálása  asszociatív gondolkodásgondolatok,élmények cél nélküli egymáshoz kapcsolása  megértés - a dolgok lényegének és kapcsolatainak feltárása

A fogalmak funciói  Egy fogalom a dolgok egy teljes osztályát képviseli. Azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. pl.: Macska – négy lába és bajusza van.  A kategorizáció a tárgyak fogalomhoz rendelése. Pl.: alma – ha látjuk olyan infókat is tudunk, ami a látványból nem következik

Prototípusok A fogalomhoz tartozó tulajdonságok két csoportja

1. a fogalom prototípusa (kiugró jellegűek, a legjobb példányok leírása) az ami általában eszünkbe jut 2. a fogalom magja (diagnosztikus élményűek) → mag alapján kategorizáljuk a fogalom példányait

AGGLEGÉNY PROTOTÍPUS30-as, egyedül él, kiterjed társasági élete van MAGfelnőtt, nőtlen, férfi

Fogalmi hierarchiák  a fogalmak hierarchiát alkotnak (ez a kapcsolatukat mutatja, alapvető szintek)

Fogalomelsajátítás  prototípus tanulása -elsősorban egyéni tapasztalás útján történik

Példánystratégia – gyerek eldönti, h az íróasztal beleillik-e a bútor fogalmába. Hipotézis-ellenőrzés – fogalom ismert példányai közös tulajdonságait keressük. Felülről lefele irányuló stratégiák –előzetes ismereteinket is használjuk.  a mag tanulása (iskolai oktatás).

Problémamegoldó gondolkodás  probléma = az a helyzet, amelyre a személynek nincs kész válasza;  problémamegoldás = ismert célhoz vezető ismeretlen út (módszer) sikeres megtalálása a rendelkezésünkre álló korábbi tapasztalatok és a logikus gondolkodás alkalmazása alapján;  nem azonos a logikai műveletek egymásutánjával.

Egy probléma lehet:  zárt: egy megoldása van, amit az adott keretek, szabályok meghatároznak (pl.sakkprobléma)  nyílt: több lehetséges megoldása van (pl. „Szerezz tojást vacsorára!”)

Gondolkodási lépések:

1. a probléma megfogalmazása, adatgyűjtés, a probléma természetének feltárása, 2. tervkészítés, 3. végrehajtás,

4. ellenőrzés, értékelés.

Kilencpont probléma (Sheerer)

Eredményre vezető lépések sorrendje avagy - gondolatmenet;

 az ideális műveleti sorrend (lépésrend) = algoritmus;

 a problémamegoldó gondolkodás szabályaival a heurisztika foglalkozik.

A gondolkodás fő módszerei 1. Analitikus/algoritmikus/konvergens (lépésről lépésre). 2. Intuitív/heurisztikus/divergens (nem algoritmizálható).

Következtetések: dedukció Dedukció: általános szabályokból következtetés az egyedi esetre – alapvetően logikai szabályokat követ, pl.1. Ha esik, viszek esernyőt. 2. Most esik. 3. Tehát most viszek esernyőt. – A formális logika azonban tévútra vihet, pl. 1. Minél csúnyább egy nő, annál több szépítőszert használ. 2. Minél több szépítőszert használ egy nő, annál szebbnek látszik. 3. Tehát minél csúnyább egy nő, annál szebbnek látszik

Következtetések: indukció Indukció: egyediből következtetés az általánosra – valószínűségen alapszik, ezért nem feltétlenül igazolható, pl. 1. Marci könyvelést tanult az egyetemen. 2. Marci most egy könyvelési irodában dolgozik. 3. Tehát Marci könyvelő.

A gondolkodás zavarai  Alaki (formai) zavarok: kóros felgyorsulás, kóros lelassulás, szerkezetének szétesése, fellazulása.  Tartalmi zavarok: kényszerképzetek, túlértékelt eszme, téveszmék.

A gondolkodás és a nyelv

http://hu.earthphotography.com/Countries/Hungary/Budapest_subgallery/Hungary_Budapest_MargitSziget.html

 a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv;  a nyelv használata: -produkció, -megértés;  nyelvi szintek: -mondategységek, -szavak (morfémák) és azok a szóelemek, melyek jelentést hordoznak szavak funkciói: kifejezhetnek, közölhetnek és ábrázolhatnak; -beszédhangok (fonémák);  a nyelv elsajátítása (mindhárom előbbi szinten történik.

Az emberi nyelvek között megkülönböztethetünk  Természetes nyelveket: amelyeket emberi társadalmak, közösségek szerves. Spontán módon hoztak létre. Ezek folyamatosan keletkeznek, változnak és kihalnak. (Pl. tasmán)  Mesterséges nyelveket: amelyeket szándékosan konstruáltak meg közvetítő nyelvként (pl. az eszperantó, urdu, és szakmai nyelvek)  Formális nyelveket: amelyeket speciális célokra alakítottak ki (pl. a matematika, logika, gépi nyelvek)

Nyelv és gondolkodás történeti elméletei J. Locke (17. sz.) a nyelv szavai ideáink (fogalmaink) hangzó vagy látható megfelelői, kifejezői. Ez a nyelvi univerzalizmus tétele (hipotézise). - az emberi fogalmak készlete mindenki számára mennyiségi különbségektől eltekintve) ugyanaz; -a szavak (hang és betűsorok) hozzárendelése, megválasztása az ideákhoz esetleges, önkényes. Nincs egy, valódi, ős-eredeti nyelv.

Locke elméletének modern kritikája: 1. Feltételezi, hogy a gondolkodás teljesen független a nyelvtől. 2. Nem képes számot adni a kölcsönös megértésről, minthogy a szavak önkényes jelek, a különböző beszélők, még ha azonos nyelven beszélnek is, nem feltétlenül ugyanazt az ideát kapcsolják ugyanahhoz a szóhoz. 3. Locke csak az indoeurópai nyelveket (görög, latin, angol, francia, német stb.) vette alapul, ezek az összehasonlító nyelvtörténet szerint valóban egy közös őstől származnak.

G. Vico (18. sz.) elmélete:  Vico az első jelentős bírálója az univerzális nyelv felfogásának.  Szerinte a természetes nyelvek különbségei a fogalmi hálók különbségeit tanúsítják, és nem elhanyagolhatóak, jelentéktelenek.  Nyelvtipológiájában megkülönböztet pl. „isteni”, „heroikus” és „emberi” nyelveket.  Ezek a nyelvek különböző történelmi korokban jöttek létre, és míg az isteni és heroikus nyelvek szavait szerinte képek és jelképek természetes módon fűzik a dolgokhoz, addig az „emberi” nyelv konvención alapszik, és más fogalmak állnak a szavak mögött.

A Whorf-hipotézis (1956): A nyelvi relativizmus elmélete  20. század közepén a kulturális antropológiai kutatások eredményeként B.L.Whorf egy markáns relativista álláspontot fejt ki.  A hipotézis komponensei: (a) A nyelv és a gondolkodás szoros, erős kölcsönhatásban vannak. (b) A nyelv és a gondolkodás szorosan összefügg az adott társadalom, közösség életmódjával (az inuitoknak pl. több mint 30 különböző szavuk – nem jelzős kifejezésük – van a „hó”-ra).

(c) Sem a fogalmi, sem a nyelvi rendszerek mögött nem áll valamiféle egyetemes (univerzális) rendszer. (d) A nyelv az észlelést, sőt az érzékelést is befolyásolja (pl. az Új-Guineában élő daniknak nincsenek szín-szavaik, csak a „mola”, ami kb. „világos, meleg színű”, és a „mili”, ami kb. „sötét, hideg színű”-t jelent; vö.:EysenckKeane).

A nyelvi relativizmus mellett és ellen szóló érvek Mellette:

Ellene:

 A törzsi társadalmak, természeti népek (indián, ausztrál, indonéz) nyelveinek vizsgálata  nyelvtani szinten is jelentős különbséget mutatott ki

 Kevés kísérleti eredmény  80as években alátámasztják sokan Chomsky elméleteit

Noam Chomsky (1957) generatív elmélete  természetes nyelvek – felszíni különbségeik ellenére – mögöttes szerkezeti azonosságokat mutatnak  egyetemes nyelvtani kategóriák (UG Univerzális Grammatika)  minden gyermek egy „nyelvelsajátító készülékkel” (LAD LanguageAquisition Device) születik

Vitapontok Természet v környezet? Mindkettő. Előbbi főleg a nyelvtan, utóbbi a szókincs, nyelvhasználatban. Folyamatos v megszakított? A gagyogásból a beszédbe való átmenet folyamatos. Univerzális? Amit meg kell tanulni az univerzális, de tanulási stílus, ritmus. Súlypont eltérhet. Szerkezet v funkció? Mindkettő. Egyszerre tanulunk szintaktikai szerkezetet és kommunikatív viselkedést.

Kogníció = megismerés Kognitív folyamatok:  érzékelés – észlelés  figyelem információfeldolgozás

 emlékezet  képzelet  gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)

KULCSFOGALMAK         

A képzeleti működés alapformái A képzelet megnyilvánulásai Álomelméletek Gondolkodás fajtái Fogalomelsajátítás Problémamegoldó gondolkodás Következtetések Nyelv és gondolkodás Locke, Vico, Whorf, Chomsky

Köszönöm a figyelmet! Sok szép őszi belső és külső képet kívánok!