Vass Zoltán
A KÉPI KIFEJEZÉSPSZICHOLÓGIA ALAPKÉRDÉSEI ■ Szemlélet és módszer ■
Budapest, 2011
A könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
© Vass Zoltán, 2011 © L’Harmattan, 2011
L’Harmattan France 7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20 L’Harmattan Italia SRL Via Bava, 37 10124 Torino–Italia T. / F.: 011.817.13.88 ISBN ISSN 2061-3857 A kiadásért felel Gyenes Ádám. A Kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16. Telefon: 267-59-79
[email protected] www.harmattan.hu Olvasószerkesztő: Karip Tímea A borítótervet Ujváry Jenő készítette. A nyomdai előkészítés Kállai Zsanett, a sokszorosítás a Robinco Kft. munkája.
Tartalomjegyzék
Sorozatszerkesztői előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
1. A képi kifejezéspszichológia elméleti alapkérdései 1.1. Fogalmi és definíciós alapkérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.1.1. A képi kifejezéspszichológia meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . 15 A képi kifejezéspszichológia tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A képi kifejezéspszichológia alapkérdései . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A kifejező (expresszív) viselkedés fogalma . . . . . . . . . . . . . . 16 A képi kifejezés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A képi kifejezéspszichológia módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A módszerek áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Képi kifejezéspszichológiai tesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 1.1.2. A képi kifejezéspszichológia alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Idiografi kus megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Első teoréma: kontextualizálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Második teoréma: konfigurációelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Az item fogalma a konfigurációelemzésben . . . . . . . . . . . . . 26 Az itemkonfiguráció fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1.2. Szemléleti alapkérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 1.2.1. A heurisztikus tesztelemzés elméleti alapjai . . . . . . . . . . . . . . . 31 A heurisztikus tesztértelmezés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 A pszichológiai tudás inherens bizonytalansága . . . . . . . . . . . 31 A heurisztikák jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 A heurisztikus tesztértelmezés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . .33 A bizonytalan tudás reprezentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Az ismeretelemek típusai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 A jelentésasszociáció három típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Szemantikus előfeszítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A feltételek eredő bizonyossága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A szabály és a feltételrész bizonyossága . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Független információforrások esete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Validitás és reliabilitás a heurisztikus tesztértelmezésben . . . . . . 37
6 ■ A képi kifejezéspszichológia alapkérdései Elméleti megfontolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Empirikus megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 1.2.2. A képi kifejeződés prototípusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 A prototípus, genotípus, fenotípus kifejezéspszichológiai fogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Meghatározások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A fogalmak kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Metodológiai megfontolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 A klaszterelemzési módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Idiografikus fenotípusok a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . 44 1.3. A képi kifejezés tágabb kontextusa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 1.3.1. A képi kifejezéspszichológia kialakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A fejlődés mérföldkövei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A terület fejlődésének szakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 1. Az adatgyűjtés kezdetei (1885–1908) . . . . . . . . . . . . . . 46 2. Intenzív tanulmányok (1908–1928) . . . . . . . . . . . . . . . 47 3. Karakterológiai elméletek (1928–1939) . . . . . . . . . . . . . 47 4. A klasszikus tesztek hőskora (1939–1950) . . . . . . . . . . . . 48 5. Pszichometriai kritikák (1950–1980) . . . . . . . . . . . . . . 48 6. Rendszerelemzés (1980–) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 1.3.2. A képi kifejezéspszichológia hazai története . . . . . . . . . . . . . . 49 Területek, szerzők, tudományos élet . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Egyetemi kutatóműhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A képi kifejezéspszichológia mint egyetemi szak . . . . . . . . . . 52 1.3.3. A képi kifejezéspszichológia viszonya a társtudományokhoz . . . . 53 A terület transzdiszciplinaritása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Terminológiai kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 A kapcsolódó tudományterületek áttekintése. . . . . . . . . . . . 55 1.3.4. Kitekintés: alkalmazás és jövőkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Alkalmazási gyakoriság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Foglalkozási ágak és intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Tipikus kérdések és problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Jövőkép és fejlődési irányvonalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
2. A képi kifejezéspszichológia módszertana 2.1. A képi kifejezéspszichológia rendszerelemzési megközelítése . . . . . . 65 A rendszerelemzés jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Felhasznált irodalom
■7
Rendszerszemléletű konfigurációelemzés (SSCA). . . . . . . . . . . 65 Szemléleti pozíciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 A modell kulcsfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Fenomenológiai térkép. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69 Kontextuselemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .73 Konfigurációelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .74 Modellreakció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75 Kommunikációs elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .76 Esszencia, szemantikai térkép és sensus plenior . . . . . . . . . . . . .77 2.2. Képzőművészeti alkotások elemzési módszerei. . . . . . . . . . . . . . . 79 A pszichodiagnosztikai és képzőművészeti elemzés különbségei . . 80 Az egyes szemléleti pozíciók tárgyalása . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Képzőművészeti alkotások kontextuselemzése . . . . . . . . . . . . 81 A folyamatelemzés korlátai és lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . 81 Egocentrikus észlelés helyett fenomenológiai leírás . . . . . . . . . . 82 Az intuitív megértés szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 A kép mint egész vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A rész helye az egészben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
3. A képi kifejezéspszichológia gyakorlata 3.1. Klasszikus kifejezéspszichológiai módszerek . . 3.1.1. Házrajz, farajz, emberrajz . . . . . . . . . . . Történeti áttekintés. . . . . . . . . . . . . . Rendszerszempontú értelmezés. . . . . . . Házrajzok elemzése . . . . . . . . . . . . . Farajzok elemzése . . . . . . . . . . . . . . Emberrajzok elemzése . . . . . . . . . . . . 3.1.2. Állatrajz, állatcsalád, „nemlétező” állatok . Általános szempontok . . . . . . . . . . . . Az állat testrészeinek szimbolikája . . . . . Manifeszt és látens állatkép . . . . . . . . . Az állat típusa, fajtája és tulajdonságai. . . Az állatcsaládrajz és a rokon technikák . . A nemlétezőállat-rajzteszt . . . . . . . . . . 3.1.3. Hagyományos és szimbolikus családrajzok . A családrajz három típusa . . . . . . . . . . A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . 89 . . . . . . . . . . . . . . 89 . . . . . . . . . . . . . . . 89 . . . . . . . . . . . . . . . 93 . . . . . . . . . . . . . . 93 . . . . . . . . . . . . . . 95 . . . . . . . . . . . . . . 97 . . . . . . . . . . . . . . .101 . . . . . . . . . . . . . . .101 . . . . . . . . . . . . . . .102 . . . . . . . . . . . . . . .104 . . . . . . . . . . . . . . .105 . . . . . . . . . . . . . . .107 . . . . . . . . . . . . . . .108 . . . . . . . . . . . . . . 111 . . . . . . . . . . . . . . 112 . . . . . . . . . . . . . . 114
8 ■ A képi kifejezéspszichológia alapkérdései Megfigyelési szempontok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .115 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116 3.1.4. A dinamikus rajzvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .119 Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .119 A dinamikus rajzvizsgálat kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . .121 A személyiségszintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123 Néhány részterület bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .124 A pálcikaember értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 Az állatrajzok értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 3.2. Rendszerelemzési módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 3.2.1. Az élettér-teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127 A teszt eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127 Megfigyelési szempontok és pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . .128 A motívumok száma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 A motívumok típusa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 Az összekötő vonalak száma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 A kötődési index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Az áthúzások száma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 A szeparációs index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 A motívumok éntől mért távolságainak átlaga. . . . . . . . . . . 131 A távolságok különbségeinek átlaga . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 A motívumok sorrendje, elhelyezése és mérete . . . . . . . . . . . 132 3.2.2. Az ötlépéses intervenciós modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .133 A módszer eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .133 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .135 Első lépés: fenomenológiai leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 Második lépés: tisztázó kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 Harmadik lépés: lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 Negyedik lépés: a probléma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 Ötödik lépés: időperspektíva és a változás . . . . . . . . . . . . . . 136 A módszer gyakorlati alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .137 3.2.3. A Hatvan Másodperces Rajzteszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138 A módszer eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .141 3.3. Kapcsolatvizsgálati módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .145 3.3.1. Interakciódinamikai megközelítés: a közös rajzvizsgálat . . . . . . .145 A módszer eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .145
Felhasznált irodalom
■9
A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .146 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 I. Egészleges (kvalitatív) értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 II. Részletes (kvantitatív) értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 III. A közös rajzok kommunikációs elemzése . . . . . . . . . . . . 153 IV. A közös rajzok interakciódinamikai elemzése . . . . . . . . . 155 3.3.2. Kinetikus kapcsolatvizsgálati módszerek: család, iskola, óvoda . . . 158 A kinetikus módszerek áttekintése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 A kinetikus családrajz és a kinetikus állatcsaládrajz. . . . . . . . . 159 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 Megfigyelési szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Pszichológiai értelmezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 A kinetikus iskola és óvodarajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 Megfigyelési szempontok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 3.3.3. Tematikus kapcsolatvizsgálati eszközök: emberpár- és anya-gyerek rajzok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Emberpár-rajzok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Áttekintés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 Hazai előzmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 Projektív anya-gyermek rajzok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 A tesztfelvétel módszere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 3.3.4. Internetes kapcsolatvizsgálat: a Psychogalaxy-módszer . . . . . . . . 179 Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 A Psychogalaxy célkitűzései. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Pszichológiai produkciós felület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 A Psychogalaxy mint módszer jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . 182 3.4. Személyiségvizsgálati módszerek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 3.4.1. A színkulcs-teszt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 A módszer eredete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 3.4.2. A többdimenziós rajzteszt módszere. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 A módszer eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 A tesztfelvétel módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 Pszichológiai értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
10 ■ A képi kifejezéspszichológia alapkérdései (1) Aktuálgenetikus elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 (2) Intuitív és egészleges elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 (3) Funkciószázalék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 (4) A színhasználat értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 (5) Az élménytípus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 (6) A pszichés feszültség értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 (7) Formai szukcesszió: a térhasználat és a rajzolási technika változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 (8) A tartalmak száma és százalékos aránya. . . . . . . . . . . . . . 202 (9) Az üres lap (Versagen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 (10) Az ábrázolt témák szimbolikus tartalma és asszociatív kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 3.4.3. Spontán firkák és firkatesztek vizsgálati módszerei . . . . . . . . . . .203 Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203 Spontán firkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205 Firkatesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .206 A Meurisse-féle firkateszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 A Grätz-féle firkateszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 A Kutash és Gehl-féle firkateszt (Projektív Grafomotoros Teszt) . . . 207 A Psychogalaxy-firkateszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 Egyéb módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .211
Klasszikus kifejezéspszichológiai módszerek
■ 111
száj, fül, szem stb.) megvannak, de érzelem kifejezésére alkalmatlanok. 3. Testtartásából, mosolyra nyíló szájából, a szemek állásából következtetni lehet a figura hangulatára (szomorú, vidám stb.). 4. A figura egyértelműen megjelenít valamilyen érzelmet (szíveket rajzol, szóbuborékba ír, vicsorgó fogak stb.). (e) A dominancia skálaértékei a következők: 1. A rajzolt állatok megegyező testalkattal rendelkeznek, méretük egyforma, az erőviszony kiegyenlített. 2. A rajzon az egy fajba tartozó állatok nemi különbségeinek megfelelő méretábrázolás látható. 3. Az egyik figura érzékelhetően nagyobb a másiknál, különböző fajba tartoznak, illetve különbség van a táplálkozási szokásaikban (például az egyik ragadozó, a másik növényevő). 4. Az egyik állat legalább kétszer nagyobb, szélesebb a másiknál, illetve fölémagasodó, fenyegető testtartás, arckifejezés jellemzi. Összefoglalva a fejezet tartalmát, az állatrajzok alapvetően az ösztönöket és az emberben létező „állati” tulajdonságokat reprezentálják. Az értelmezésben a vizsgálatvezető a lerajzolt állatfajból indul ki, de ezen belül azt is megvizsgálja, hogy az adott állat miben különbözik más, hasonló állatrajzoktól (például ha kutya, akkor miben specifi kus: megkülönböztető attribútumok elve). Hozzáteszi az értelmezéshez a verbális címkét és az állat tulajdonságainak szimbolikus értelmezését is (például hol él, mi a tápláléka, magányosan vagy más állatokkal együtt él). Az adatokat azonban más rajzokkal együtt, az esettörténet egészébe helyezve interpretálja. A fejezet röviden ismertette még az állatcsaládrajzot és a rokon technikákat, valamint a nemlétezőállat-rajztesztet. 3.1.3. Hagyományos és szimbolikus családrajzok A családrajz a gyermek megismerésének talán legfontosabb rajzvizsgálati módszere. Számos válfaja létezik, igen sok tudományos kutatást inspirált és kiterjedt szakirodalommal rendelkezik. Ezzel magyarázható, hogy a családrajz a legtöbbet alkalmazott rajzvizsgálati módszer a szabadrajz (azaz szabadon választott témájú rajz) és az emberrajz mellett. A családrajzna k sokféle változata ismeretes, melyek pontos megjelenési időpontjában a szakirodalom nem egységes. Valamennyi változat közös nevezője azonban három alaptípus: a saját család rajza, egy (másik) család rajza, egy megváltoztatott család rajza. Ez a fejezet bemutatja a családrajz típusait, tesztfelvételi módszerét, megfigyelési szempontjait és pszichológiai értelmezésének alapjait. A kiértékelés a hétlépéses képelemzési módszer (SSCA, Seven-Step Configuration Analysis, rendszerszemléletű konfigurációelemzés) szemléleti keretében kerül ismertetésre (Vass, 2000a, 2006, 2011a).
112 ■ A képi kifejezéspszichológia gyakorlata Az SSCA hétféle elemzési szemléleti pozíciót tartalmaz, melyek a kép pszichológiai megértésének egy-egy rétegét képviselik. A vizsgálatvezető kontextuselemzést, folyamatelemzést, fenomenológiai elemzést, intuitív és egészleges elemzést, itemanalízist (például formai-szerkezeti, tartalmi-szimbolikus elemzést) és szemantikai elemzést végez. A folyamat végeredménye a kép „esszenciája”, pszichológiai jelentéstartalmának megfogalmazása (lásd a 2.1. fejezetet). A családrajz három típusa A családrajznak sokféle változata olvasható a szakirodalomban. A látszólag apró, elsősorban az instrukcióban felismerhető különbségek pszichológiailag más felszólító értéket képviselnek, ezért indokolt külön tárgyalni az egyes módszereket. A sokféle változat közös nevezője három alaptípus: (1) a saját család rajza, (2) egy (másik) család rajza, (3) egy megváltoztatott család rajza. Időrendben haladva, az első csoport jelent meg a legkorábban. Az irodalom elsőként 1937-es évszámmal Trude Traube nevét említi, majd a francia Minkowskát, aki nemcsak a saját családot, hanem a gyermeket magát és a saját házat is lerajzoltatta (Widlöcher, 1965). Az angolszász szakirodalom általában Hulse (1951, 1952) tanulmányát nevezi meg úttörőként Draw-A-Family (DAF) néven. Hulse a gyermekpszichiátriai első interjú megkönnyítéséhez kérte a gyermektől egy szabadrajz után saját családja rajzát. Önálló értelmezést keveset közöl, inkább esettanulmányokat olvashatunk tőle. Elsősorban Goodenough (1926) és Machover (1949) emberrajzértelmezéseiből indult ki, hangsúlyozva a rajz egészének Gestaltként történő megragadását és a pszichoanalitikus szimbólumértelmezést. A családrajz a megjelent publikációkból ítélve nagyobb figyelmet kapott Franciaországban és Németországban, mint az Egyesült Államokban. Porot (1965) a saját családot rajzoltatta le, Borelli-Vincent (1965), illetve Crocq és Suziot (1968) először egy család, majd a saját család rajzát kérte, és a kettőt összehasonlította egymással. A franciáknál maradva, a családrajz történetéből ki kell emelnünk Corman (1964, 1965) munkáját. Corman az addigi „rajzold le a családodat” instrukció helyett a „rajzolj egy családot, olyat, amilyet elképzelsz” („dessin une famille, une famille de ton invention”, Corman, 1965, 68.) formát javasolta, mert ez az instrukció szabadabb terepet enged a projekciónak, mint a saját család rajza. A tapasztalatok szerint a gyermek ezzel az instrukcióval is a saját, aktuális családját ábrázolja. Corman módszere igen tanulságos: a rajz befejezése után mindig megkéri a gyermeket, hogy meséljen arról a családról, amelyet rajzolt, megkérdezi, hol vannak a családtagok, és mit csinálnak ott. Megneveztet a gyermekkel a rajzon mindenkit, kikérdezi a figurák szerepét a családban, kéri a nemüket és az életkorukat. Corman szerint a beszélgetésben szerepelnie kell négy kérdésnek: ki a legkedvesebb ebben a családban, ki a legkevésbé kedves, ki a
Klasszikus kifejezéspszichológiai módszerek
■ 113
legboldogabb és a legkevésbé boldog (minden válasznál meg kell kérdezni az okot is). Végül azt is meg kell tudni, ki lenne a gyermek legszívesebben a lerajzolt családban. Shearn és Russell (1969) javaslata szerint nemcsak a gyermektől, hanem a szülőktől is érdemes családrajzot kérni. A szerzők tapasztalatai szerint a rajzok összehasonlításakor a családi dinamika olyan elemei is előbukkannak, melyek az egyedi rajzokban nem jelennek meg. Hasonló gondolatmenetet találunk Biermann (1962) munkájában, aki a családi neurózis (a szülők gyermekkorából karakterneurózisként áthozott, az egész családot, így a gyermeket is bevonó neurózis) feltárásához tartja hasznos eszköznek a családrajzot. Schetty (1974) munkáját azért kell megemlíteni, mert 8-10 éves gyermekek családrajzainak formai elemzésével empirikus módon gyűjtötte össze a neurotikus családrajzok grafi kus ismérveit. A viselkedészavaros, tanulási problémákkal küzdő, neurotikus tünetekkel rendelkező gyermekek családrajzaiban az egészségesekkel szemben nem fordulnak elő olyan járulékos elemek, mint a nap, az ég, a virágok. A rajz egésze részletekben szegény, az emberalakok kevés specifi kus részletet tartalmaznak. Gyakori a profi lábrázolás, a család laza csoportba rendeződik a képen. A neurotikus gyermekek kevés színt használnak, kerülik a narancssárgát, jobban kedvelik viszont a lilát. A sötét árnyalatok kifejezéséhez a feketét használják, szemben a jól beilleszkedő gyermekekkel, akik a fekete helyett inkább a szürke színt használják erre a célra. Az alkalmazott színek általában véve kevéssé realisztikusak. Kevesebb teret használnak a papírlapon (kisebb lesz a rajz), gyakori a papír szélére szoruló figura és a talajvonal elhagyása. Az emberrajzban nagyobb méretű a fej, mint az egészséges gyermekeknél, nem rajzolják meg a kezet és az ujjakat, hiányzik a váll, és bizonytalanul ábrázoltak a lábfejek. Németországban a francia szerzők munkáinak ismertetésén túl (például Abegg, 1973) olyan könyvek is megjelentek, melyek önállóan továbbfejlesztették a módszert. Az állatcsalád (Brem-Gräser, 1957) mint projektív eljárás a nevelési és iskolapszichológiai tanácsadásban alakult ki; indirekt formájú családrajz, ahol a gyermek saját családját rajzolja meg állatok képében („zeichne deine Familie in Tieren”). Az elvarázsolt család (Kos, Biermann, 1973) hangsúlyozottan pszichoanalitikus értelmezési keretet használ, az eredeti családrajz-instrukció módosításának célja a tudattalan megszólítása, indirekt módon a cenzúra megkerülése. Az instrukció a következő: „Most egy kicsit álmodozunk. Biztosan ismersz meséket! Most csinálunk együtt egy saját mesét… képzeld el, hogy jön egy varázsló, és elvarázsol mindenkit egy családban, minden embert, kicsiket és nagyokat… itt egy papír és egy ceruza, rajzold le, mi történik!”. A családrajzhoz hasonló szerepet töltenek be a szakirodalomban sajnálatosan elhanyagolt anya-gyermek rajzok (Mother-and-Child Drawing; lásd a 3.3.3. fejezetet). Az anya-gyermek rajzot Gillespie (1989, 1994) a reprezentációs ábrázolási szintet már elért gyermekeknél javasolja, azzal az egyszerű instrukcióval, hogy „rajzolj egy anyát és egy gyermeket” („draw a mother and a child”, 166). Az értékelés egyik érdekes
114 ■ A képi kifejezéspszichológia gyakorlata szempontja az anya és a gyermek grafikus hasonlósága vs. a figurák differenciálódása, amelyet a szerző a tárgykapcsolat-elmélet keretében az én és a tárgy különválásának mutatójaként értelmez (figyelembe véve az életkort és az ábrázolási képességet). Az anya-gyermek rajz célja az internalizált tárgyhoz fűződő viszony tudattalan projekciója, a hasítás, a tagadás, a projektív identifi káció szerepének feltárása, főként Mahler szeparációs-individuációs elméletére támaszkodva. Egy másik módszer Kaiser (1996) javaslata, aki a családi relációk, a korai kötődés vizsgálatának indirekt módszereként madárfészket rajzoltatott (Bird’s Nest Drawing, BND). A szimbólum felszólító jellege a korai anya-gyerek kapcsolat, pontosabban a biztos és a bizonytalan kötődés tudattalan projekciója. Az értelmezés olyan támpontok szerint történik, mint a fészek üressége vs. tojások vagy fiókák jelenléte; a levegőben lebegő vagy a fán biztonságosan ülő fészek; az anyamadár jelenléte; van-e alja a fészeknek; hézagos-e a fészek, ki tud-e esni belőle a tojás. A más rajztesztekhez képest gazdag, magyar nyelvű családrajz-irodalomból Harsányi (1968), Feuer (1992, 1995a, 1995b) és Halász (1993) hiánypótló munkáit kell kiemelni. A tesztfelvétel módszere A családrajzokat jó minőségű, A4-es méretű, fektetett formátumban felkínált papírra rajzoltatjuk, lehetőleg színes eszközökkel (ceruzákkal, fi lctollakkal). A felsoroltak közül a gyakorlatban a „rajzold le a családodat” instrukciót használjuk, és csak ellenállás (például családi problémák, melyeket a gyermek szégyell) esetén alkalmazzuk az általános család rajzoltatását. A hagyományos családrajzot érdemes kiegészíteni más családrajzzal. Az ajánlott sorrend (több alkalomra elosztva): 1. Hagyományos családrajz 2. Elvarázsolt család 3. Állatcsaládrajz (ha az elvarázsolt család nem állatokat tartalmaz) 4. Anya gyermekével 5. Kinetikus családrajz 6. Kinetikus állatcsaládrajz 7. Kinetikus iskolarajz vagy óvodarajz 8. Madárfészek 9. Felnőttnél: regrediált kinetikus családrajz Minden esetben fel kell írni a lapra a rajzolási sorrendet, a figurák nevét és szerepét a családban, valamint az életkort. Ha lehet, ezt maga a gyermek írja rá a lapra. Ha
Klasszikus kifejezéspszichológiai módszerek
■ 115
elkészült, vizsgáljuk meg a rajzot és kérdezzünk rá (nem irányító módon) a szokatlan rajzi jelenségekre. Megfigyelési szempontok A családrajzok értékelésekor más rajzokhoz hasonlóan a vizsgálatvezető a kontextuselemzés, folyamatelemzés és fenomenológiai leírás után az intuitív elemzésből indul ki, majd egészleges elemzést és itemanalízist végez (SSCA). A családrajz esetében kiemelt fontosságúak a következő megfigyelési szempontok: 1. a rajz általános színvonala (fejlettségi szint, életkorhoz viszonyítva), 2. a rajzlap felületének felhasználása (a figurák mérete összességében), 3. kompozíció, térhasználat, 4. a figurák közötti távolságok (kartávolsághoz viszonyítva), 5. kivel kezdi és kivel fejezi be a gyermek a rajzot, 6. a figurák rajzolási sorrendje a családon belül, 7. az egyes szereplők rajzát megelőző reakcióidő, 8. kik kerülnek a lapon egymás mellé, 9. kik kerülnek egymás alá vagy fölé, 10. kit felejt le a gyermek a rajzról, 11. akadályok (például tárgyak), amelyek elválasztják a figurákat, 12. méretbeli viszonyok a figurák között, 13. ki kivel érintkezik, 14. ki ki felé fordul vagy kinek fordít hátat, 15. tekintetirányok, 16. az egyes figurák arckifejezése vagy arctalansága (ha másoknak van arca), 17. az egyes figurák érzelmi jellemzői (például kedves, vidám, szomorú. dühös, fenyegető), 18. azonosulás és azonosítás, 19. a színvonal és a vonalvezetés közötti különbségek az egyes alakokon, 20. a Hárdi-féle személyiségszintek közül a vegyes és a többféle személyiségszintnek (Vass, 2006) megfelelő ábrázolás, 21. radírozás, áthúzások, egyes alakok aláhúzása, átfirkálások, X-szindróma a figurán vagy a nevén, befejezetlenség, esszenciális részek (Vass, 2006) lehagyása, 22. kompartmentalizáció, enkapszuláció, kivel van egy „légtérben” a gyermek, 23. ha van nap vagy lámpa: ki felett van, kire süt sugaraival.
116 ■ A képi kifejezéspszichológia gyakorlata Pszichológiai értelmezés A hagyományos családrajz kiértékelését az egészleges elemzéssel kezdjük, és a rajz összhatásának mindig alárendeljük az itemanalízis eredményét. A globálisan pozitív családrajz érzelmi-hangulati tónusa vidám, meleg és a rajz koherens, integrált Gestalt. Az alakok mosolyognak, esetleg semleges az arcuk, és semmiképpen nem görbül lefelé a szájuk vagy nem kiabálnak. A családtagok egy vagy két sorban helyezkednek el (a családtagok száma szerint); az első két helyet többnyire a szülők foglalják el, majd életkor szerint sorra következnek a többiek. A figurák távolsága kartávolságnyi vagy megérintik egymást; a családtagok azonos színvonalúak és kidolgozottságúak. Gyakoriak a járulékos részletek (például tárgyak, időjárási elemek, valamilyen fényforrás). A globálisan negatív családrajz ezzel szemben kusza, zavaros vagy diszharmonikus összbenyomást kelt. Felbomlik az életkor és szerep alapján elvárható sorrend, áthúzások, átfirkálások, radírozások láthatók. Az érzelmi-hangulati tónus negatív, hideg, üres, szorongó, vad, gúnyos vagy feszült. Előfordulhatnak fenyegető felnőtt alakok, agresszióval asszociálható tárgyak. A saját alak méretében összezsugorított vagy túlméretezett is lehet. Elrontott, összecsapott formák, „állatszerű” saját alak jelenhet meg a képen. A rajzok általában részletszegények, mutatva a téma konfliktusos jellegét. Az instrukcióban család rajzát kérjük − azonban nem teljesen egyértelmű, mit jelent ez a fogalom. Ki legyen rajta a rajzon? A kisebb gyermek lehet, hogy nem ismeri magát a szót sem, és visszakérdez: „az mit jelent?” A nagyobbak már ismerik a szót, de belerajzolhatják a kutyát vagy a macskát, a kedvenc játékállatot (átmeneti tárgyat), a nagymamát, az unokatestvért. Nem oldja meg a kérdést a szociológia „nukleáris család” fogalma sem, hiszen a gyermek lehet, hogy együtt lakik a nagyszülőkkel vagy más rokonnal, és például az apa külön háztartásban él, vagy az is előfordulhat, hogy a testvérek is külön laknak; a lakásotthonban élő gyermek pedig teljesen külön lakik minden családtagjától. A válaszhoz a vérségi kapcsolat és az otthon fizikai helyszínének valamilyen egyedi kombinációját kell figyelembe venni, de mindig az adott esethez illesztve az elvárásokat. A család szó a gyermek számára szubjektív, pszichológiai fogalom, és azt jelöli vele, akivel a legjobban összetartozik. A vizsgálatvezetőnek ezt kell elfogadnia és nem szabad automatikusan hiányreakcióként értékelnie a megszokottól eltérő felsorolást. A családrajzban az egyik legérdekesebb rajzi jelenség, hogy a gyermek ki mellé rajzolja magát, kihez áll a legközelebb. A szereplők közti, fizikai távolság általában a pszichológiai távolságot képezi le. A jól beilleszkedő, egészséges gyermekek rajzaiban általában közel vannak egymáshoz a családtagok, de nem olvadnak egybe és nem fedik át egymást (szimbiózis, függőség): mindenkinek megvan a saját helye a lapon. Általános értelemben, a saját alak közel rajzolása másik személyhez azt mutatja, hogy a gyermek szereti a reprezentált családtagot vagy szeretne közelebb
Klasszikus kifejezéspszichológiai módszerek
■ 117
kerülni hozzá. Amikor a gyermek közel rajzolja magát a szülőhöz, ezzel sok esetben a rá irányuló figyelem és elfogadás igényét, illetve az identifi kációt ábrázolja; a távolság ezzel szemben az elszigeteltség és elutasítottság érzéseit jelenítheti meg. A saját alak és az anya közé rajzolt, fizikai akadályok az anyától való pszichológiai távolságot reprezentálhatják. A téri elhelyezésnek sokféle válfaja fordulhat elő. Az adott családtag vagy a saját alak lehet a többi családtag társaságában, középen; a többiek társaságában, de a lap szélén; egyedül középen, a többiektől távol; egyedül a szélen; vertikálisan a többiek felett vagy alatt; megjelenhet szemből, profilból, hátulról, fejjel lefelé, a lap túloldalán vagy csupán verbális formában („Apa elment dolgozni”). Egyes rajzokban megfigyelhető, hogy a többiek egy csoportban vannak, a saját alak pedig távolabb kerül a csoporttól. Az utóbbi esetben előfordulhat, hogy a gyermek úgy észleli magát, mint aki nem tagja a családnak, vagy akit kihagynak a közös dolgokból. Ez sok esetben érzelmi elzárkózással jár együtt, az önelfogadás hiányával, a család általi elutasítottság érzésével, kialakulatlan társas készségekkel. A szorosan a két szülő közé rajzolt saját alak a túlzottan védett, vagy több szülői figyelmet igénylő gyerekeknél fordul elő. A saját alak függőleges tengelyének elforgatása a családi beilleszkedés problémáit, az elutasítottság érzését, vagy a figyelem igényét mutathatja. A családtagok rajzolási sorrendje általában az életkori sorrendet követi, ahol az emberalak mérete az életkorral együtt nő; az ettől eltérő sorrend a reprezentált személy relatív fontosságát jelzi. A méret és a fontosság összefüggésére ebben a könyvben már több helyen utaltunk. Családrajzban gyakori eset az is, hogy a figurák feje azonos magasságban van, a lábuk azonban nem ugyanabban a síkban érinti a talajt (például gödröt vagy dombot rajzol a gyermek). Ennek általában mozgástervezési hiányosság az oka: a gyermek a fejnél kezdi az emberrajzot és nem gondolja át, hogy milyen hosszú lesz a figura. A megnövelt figurák (például „dobozokra” helyezve) azonban rivalizációt, dominanciaigényt is jelezhetnek, a szülővel vagy a testvérrel szemben. A rajzolási sorrend nemcsak az elkészült rajzban lehet informatív, hanem rajzolás közben is fontos jelzések fordulhatnak elő. Ha a gyermek elkezd valakit rajzolni, majd abbahagyja a megkezdett rajzot, és egy másik szereplőt rajzol meg helyette, akkor ez az első szereplővel kapcsolatos ambivalenciát jelezheti (az eredeti helyett inkább egy pszichológiailag biztonságosabb rajzot készít a gyermek). Az emberalakok jellemzői közül a figura vagy a név radírozása a reprezentált alakkal kapcsolatos ambivalenciát, konfliktust mutathatja. A többihez képest szegényesen kidolgozott figura mindig különös figyelmet érdemel: a gyermek azzal a családtaggal foglalkozik szívesen, akit szeret, és összecsapja annak a rajzát, akire nem szívesen gondol. Igen fontos jelzés, ha az emberalak színvonala nem egységes. Családrajzokban a Hárdi-féle személyiségszintek (Hárdi, 1983) közül a vegyes és a többféle személyiségszintnek (Vass, 2006) megfelelő ábrázolás fordulhat elő ilyen esetekben (hozzátéve,
118 ■ A képi kifejezéspszichológia gyakorlata hogy rajzi személyiségszintjei csak a felnőttek rajzainak vannak, gyermekrajzok esetében csak formai analógiáról lehet beszélni). Vegyes személyiségszintnek megfelelő gyermekrajzról akkor beszélünk, ha az emberalak egyes részei különböző személyiségszinteknek felelnek meg, például e-szintű fej található c színvonalú emberalakon. A jelölés döntő kritériuma, hogy ne csak egyszerűen az adott szinten belüli teljesítménykülönbségről legyen szó (mint az átmeneti személyiségszint esetében), valamint az is, hogy ugyanazon figura részei térjenek el színvonalukbCsaládrajzban az is előfordul, hogy egyetlen rajzban többféle személyiségszintnek megfelelő ábrázolás is található. Ez általában két szintet jelent, melyek egymás után következnek. Ilyen lehet az a családrajz, amelyben egyes figurák alacsonyabb vagy magasabb szintűek másoknál. A 21. ábrán például az anya c szintnek, a másik két figura viszont csak b1, illetve b2 szintnek megfelelő színvonalú. Az alacsonyabb szint mögött gyakran érzelmi elutasítás áll, a magasabb pozitív érzelmi viszonyulással vagy azonosulással magyarázható.
21. ábra. Többféle személyiségszintnek megfelelő ábrázolás családrajzban
További konfliktusjelzések a kompartmentalizáció és az enkapszuláció (lásd 3.3.2. fejezet), az X-szindróma (Burns és Kaufman, 1970), azaz a motívum keresztirányú áthúzása markánsan, hangsúlyozott vonalakkal (érzelmi ambivalencia). Az átfirkálások, elrontások (22. ábra) más formában is konfliktust jelezhetnek (magyar nyelven: Feuer, 1992). Vizsgáljuk meg, hogy kit rontott el a gyermek a rajzban, az elrontott alakot hányszor rontotta el, és mit tesz az elrontott figurával: újrarajzolja vagy elhagyja? Az elrontás következtében honnan hová kerül az alak? A jól sikerült és az „elrontott” családtagok között milyen különbségek vannak? A tapasztalatok szerint az „elrontott”-nak nyilvánított, átfirkált vagy áthúzott családtag a rajzoló számára kulcsfigura. A gyermek emocionális életében a családtag központi szerepet tölt be, a gyermek indulati-érzelmi konfliktusban állhat vele.
Klasszikus kifejezéspszichológiai módszerek
■ 119
22. ábra. Átfirkálás családrajzban (balról a második figura nemi szervénél)
A vizsgálatvezető értékeli a képen látható azonosulásokat is. Kihez hasonlít formai és tartalmi vonatkozásokban, ruhájában, színezésében, testmozdulatában a gyermek? Melyik szülővel azonosul? Sok esetben megfigyelhető, hogy a testvér észlelt hovatartozását is kifejezi a rajz. Összefoglalásként ki kell emelni, hogy a családrajz a gyermek megismerésének talán legfontosabb rajzvizsgálati módszere. Három alaptípusa: 1. a saját család rajza, 2. egy (másik) család rajza, 3. egy megváltoztatott család rajza. A gyakorlatban a „rajzold le a családodat” instrukciót használjuk, és csak ellenállás esetén alkalmazzuk az általános család rajzoltatását. Minden esetben fel kell írni a lapra a rajzolási sorrendet, a figurák nevét és szerepét a családban, valamint az életkort. A hagyományos családrajz kiértékelése során a vizsgálatvezető mindig a rajz összhatásának rendeli alá az itemanalízis eredményét. Különösen fontos a sorrend, a távolságok, az áthúzások, lehagyások és az azonosulási minták elemzése. Ha lehetőség nyílik rá, a vizsgálatvezető a hagyományos családrajz után más családrajzokat is rajzoltat, és a többféle családábrázolást egyszerre értékeli ki. 3.1.4. A dinamikus rajzvizsgálat Ebben a fejezetben Hárdi István eredeti közleményeinek áttekintésével, korábbi írásaink (Vass, 1998b, 2004d, 2005d) felhasználásával foglaljuk össze a dinamikus rajzvizsgálat kialakulását, alapelveit és néhány alapvető megfigyelését. Áttekintés A dinamikus rajzvizsgálat (DRV) módszerét Hárdi István dolgozta ki (1956-tól kezdve). A módszer lényege: rajzsorozatok összehasonlító vizsgálata. Kidolgozása
