A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

Kecskeméti Főiskol a

M C S K E K E

K O L I S A

A Kecskeméti Főiskola által – a Szegedi Tudomány-

F

Ő

A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

É T I

2000

védelmének és hasznosításának viszonyrendszeréről. E cél elérése érdekében kidolgozzuk a szellemi tulajdon átfogó menedzsment-

egyetemmel közösen – benyújtott, a „Tudáshasz-

jére épülő képzések módszertani hátterét, s egy széles körű részvételre építő képzési programot valósítunk meg a Kecskeméti

nosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és

Főiskolán és vállalkozási partnereinél. A főiskola profiljához legjobban illő technológiatranszfer megoldások installációja

feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szege-

érdekében elmélyült tapasztalatcserét valósítunk meg a technoló-

di Tudományegyetemen és a Dél-alföldi Régió-

giai szolgáltatások nyújtása terén sikeres szervezetekkel, és a helyi,

ban” című pályázat célja a regionális gazdasági

Kecskeméten és vonzáskörzetében. A Kecskeméti Főiskola innová-

szereplőkkel kialakított együttműködésen keresztül

ciós és koordinációs tevékenységeket valósítunk meg az érdekelt

növelni a Kecskeméti Főiskola tudományos, innová-

program révén kiszélesítjük, az innovációs együttműködésekben

regionális igényekre épülő szolgáltatási kínálatot alakítunk ki ciós potenciáljának hatékony megjelenítése érdekében kollaborávállalkozások körében. A főiskola vállalkozási partneri körét a jelen érdekelt vállalkozások részére tartalommenedzsment és techno-

ciós és gazdasági potenciálját.

lógiatranszfer szolgáltatásokat nyújtunk térítésmentesen. Az ipari kapcsolatok fejlesztése mellett a Kecskeméti Főiskola technológia-

A Kecskeméti Főiskola és a regionális gazdaság közötti tudomá-

transzfer szervezetének személyi és technikai feltételeit egyaránt

nyos és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében a

fejlesztjük, az ipari kapcsolatok intézményes formáit a technoló-

gépipari, automatizálási, műanyagipari, logisztikai, járműipari,

giatranszfer szervezet napi gyakorlatává tesszük. A Kecskeméti

agrárinnovációs és humán ágazatokban alkalmazható technoló-

Főiskola kezelésében lévő kutatási eredmények hasznosítása

giatranszfer szolgáltatásokat megalapozó módszertani fejlesztést

érdekében a kutatási, iparjogvédelmi és üzleti hasznosítási

hajtunk végre. Az új technológiatranszfer-szolgáltatások kifejlesz-

feladatokat integráló pilot projekteket hajtunk végre. A technoló-

tése és nyújtása révén a szellemi tulajdon eljutása a kutatóhelytől

giatranszfer pilot projektek révén előálló szellemi tulajdon

a vállalkozásig szabályozott, megbízható, a felsőoktatási és

menedzsmenttapasztalatokat a régió vállalkozásainak érdekében

vállalkozási félnek egyaránt kedvező keretek között valósulhat

is fel kívánjuk használni, ezért a Kecskeméti Főiskola az érdekelt

meg. A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer gyakorlatának

vállalkozások részére kisvállalkozási innovációs mentorprogramot

megerősítése céljából az alkalmazott szokványok módszertani

hirdet, melyben a szellemi tulajdon létrehozásától az üzleti

kézikönyvekben, eljárási szokványokban és típusszerződésekben

hasznosításig technológiatranszfer tanácsadást nyújt a vállalkozá-

kerülnek rögzítésre.

soknak. A szellemi tulajdon hasznosításának egyik legeredménye-

A Kecskeméti Főiskola feladatának tekinti, hogy a képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók, valamint a főiskolával

sebb formája a spin-off vállalkozás, ezért a hasznosító vállalkozá-

partneri státuszban álló vállalkozások képviselői megbízható

sok létrehozásának és menedzselésének folyamatában a

ismeretekkel rendelkezzenek a szellemi tulajdon létrehozásának,

Kecskeméti Főiskola kezdeményező szerepet kíván vállalni.

· 1 ·

· K u tatá s é s f e j l e s z t é s · K e r t é s z e t i f ő i s ko l a i K a r ·

D í s z n ö v é n y- é s Z ö l d s é g t e r m e s z t é s i I n t é z e t

Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Dísznövénytermesztési és Kertfenntartási Csoport Új lehetőségek a vágott és cserepes dísznövények felhasználásában

kutatási műszerek Oktatás és kutatás egységes szemlélete Publikálási lehetőségek

Zöldfelületi növényalkalmazási lehetőségek vizsgálata

Gyengeségek: Kis létszámú intézeti csoport Anyagi háttér részbeni hiánya

A kutatási téma megfogalmazása

Szűkös kutatási segédszemélyzeti létszám

Az intézeti csoport dísznövény-termesztési és dísznövény-

Külföldi tanulmányi utak részvételének hiánya

felhasználási kutatási témákkal foglalkozik. Ennek keretében feladatunk az energiatakarékos, környezetbarát hidrokultúrás

Lehetőségek:

dísznövény-termesztési technológiák fejlesztése a vágott

Pályázati lehetőségek feltárása

virág és a cserepes dísznövények előállításában.

Kooperációk külső termesztő üzemekkel, kereskedelmi cégekkel Értékesítési folyamatokban való részvétel

Vizsgáljuk a korszerű palántanevelési technológiák fejlesztésének lehetőségét. A dísznövény-felhasználási kísérletek

Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának fokozása

elsősorban a várostűrő képességre, a klímaváltozás következté-

Külkapcsolatok fejlesztése

ben bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyok tűrésére, azaz

A világgazdasági válságból adódó takarékossági intézkedések fokozódása

a stressztűrésre vonatkoznak.

A hazai dísznövénytermesztés fejlődésének megszűnése

A dísznövény-felhasználási kutatások másik csoportját a virágkötészeti témák jelentik, amelyek a virágkötészet fejlesztésé-

Pályázati források, támogatási rendszerek csökkenése

re, a vágott virágok vázatartósságának vizsgálataira terjednek ki.

Kutatási célokból felhasználható keretek csökkenése

A vizsgálatokat segítik az elmúlt időszakban beszerzett

A kutatási eredmények hasznosíthatósága

növényházi vágott rózsa termesztésénél használható

Szakmai kapcsolatrendszerek erősítése termelési értékesítési

phytomonitor berendezés (PHYTECH gyártmány), valamint a fás szárú növények vastagodását szolgáló dendrométer

szervezetekkel abból a célból, hogy a kutatási eredményeket

műszer, amely szintén PHYTECH gyártmány.

gyakorlatban alkalmazni lehessen. Az ilyen együttműködés elősegíti a közös pályázás lehetőségét támogatási és fejlesztési

Az intézeti csoport kutatásaiban részt vesznek az intézeti

források növelésére.

csoport munkatársain kívül a főiskolai kar hallgatói is.

Növelni kell a hazai és belföldi tudományos fórumokon a

A kutatási téma értékelése Erősségek:

kutatási eredmények szélesebb körű megismertetését.

Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók (két

külföldi konferenciákon és szakfolyóiratokban.

Fel kell tárni az impact faktoros publikálási lehetőségeket

fő tudományos minősítésű, egy fő PhD iskolában tanul)

A kutatási eredményeket a kari honlapon is közzé kell tenni

Aktív hallgatói részvétel a kutatásokban

annak érdekében, hogy az intézményen belül (intranet) és a

Növényházi és szabadfelület kutatások részére korszerű

világhálón is megismerhessék.


· 2 ·


Témavezető:

Fel kell használni az FVM szaktanácsadási központ révén a tájékoztatás lehetőségét. Ugyancsak ebből a célból fontos az agrárkamarákkal való kapcsolaterősítés is, hogy a kutatási

Prof. Dr. Lévai Péter

eredmények gyakorlatba kerüljenek. Helyi szakmai rendezvények, bemutatók szervezése a

([email protected])

kutatási eredmények megismertetése és a gyakorlatba adaptálása céljából.

További célkitűzések

Kutatók:

A kutatás hatékonyságának növelése. A publikációk számának, különösen az impact faktoros

Turiné dr. Farkas Zsuzsa

publikálási lehetőségek arányának növelése. A tudományos előremenetel gyorsítása az elért eredmények

Horváth Zsuzsanna

alapján. A szakmai elmélet és gyakorlat integrálása a fenti lehetséges megoldások vonatkozásában. Erősíteni kell a szakmai kapcsolatrendszert dísznövényter-

Partnerek:

mesztő, -forgalmazó és -felhasználó cégekkel.

FITOLAND Kft. FLÓRALAND Kft. HIDROKULTÚRA ’94 Kft.

Finanszírozási forma: pályázat

Kutatás ideje, időtartama: folyamatos · 3 ·



Zöldség-, Gomba- és Gyógynövénytermesztési Csoport

„Nagy hatékonyságú összetett biokontrollkészítmények kifejlesztése a zöldség- és gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen” című NKFP07A3SZINER 07 pályázat

A kutatási téma értékelése Erősségek: Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók (1 fő tudományos minősítésű, 1 fő egyetemi doktor) Növényházi, fóliás és szabadföldi területek a kutatáshoz Korszerű klímakomputeres vezérlés a fóliablokkban Korszerű növényregisztráló műszerek Aktív hallgatói részvétel

Vándorfóliával kapcsolatos technológiai fejlesztés

Publikációs lehetőségek

Gyengeségek: Viszonylag alacsony a csoport létszáma


Anyagi háttér részbeni hiánya

Az intézeti csoport zöldségtermesztési és -hajtatási kutatási

Kevés a kutatási segéderő

témákkal foglalkozik. Ennek keretében jelenleg 2 nagy

Külföldi tapasztalatok hiánya (kevés tanulmányi út)

témában veszünk részt. Az egyik a „Nagy hatékonyságú összetett biokontroll-

Lehetőségek:

készítmények kifejlesztése a zöldség- és gombatermesztésben

Pályázati lehetőségek feltárása

előforduló patogén mikroorganizmusok ellen” című, a másik

Konzorciumi kutatás termelőüzemekkel közösen

„vándorfóliával” kapcsolatos technológia fejlesztése.

Kutatási eredmények erőteljesebb megismertetése és átadása

Mindkét témában elsősorban hajtatási technológiákat vizsgálnak talajos és izolált termesztési módnál 4 zöldségfajnál

Veszélyek:

(paprika, paradicsom, fejes saláta, fejes káposzta).

A zöldségtermesztés hazai visszaesése

Az első témában biológiai védekezési módokat tesztelünk

A világgazdasági recesszió következtében szűkülő felhasználói kör

provokációs fertőzési kísérlet keretében. Teszteljük a védeke-

Egyre nehezebb a sikeres pályázatok elkészítése a szűkülő

zés hatékonyságát a megbetegedés szempontjából, illetve

források miatt

vizsgáljuk a termésmennyiségre gyakorolt hatásukat. A másik témában különféle hasznosítási módokat próbálunk


ki (egyszakaszos, többszakaszos hasznosítás). Vizsgáljuk a

Olyan gesztorszervezetekkel kell a kapcsolatokat erősíteni,

klímaszabályozás lehetőségét, különös tekintettel a nyári

amelyek a termelők jelentős százalékát koordinálják. Itt a

fokozott meleg idején. A kísérleteket többféle zöldségfajjal

jelenlegi szerveződéseket számba véve elsősorban a „TÉSZ”-ek

állítjuk be (paprika, salátafélék, káposztafélék, sárgadinnye).

jöhetnek számításba. Ezek olyan EU-kompatibilis szervezetek,


· 4 ·


· 5 ·




· 6 ·


Témavezető:

amelyek koordináló szerepe jelenleg erősödik. A támogatási és fejlesztési pénzekre is ezeken keresztül lehet pályázni. Ezt

Dr. Kovács András

látjuk a jövő szempontjából az egyik legfontosabb fejlesztési területnek. Ezek száma néhány tíz darab, amely kellő odafigye-

([email protected])

léssel és súlyozással megszervezhetőnek látszik. Növelni kell a hazai és belföldi tudományos fórumokon a kutatási eredmények szélesebb körű megismertetését. Fel kell

Kutatók:

tárni az impact faktoros publikálási lehetőségeket külföldi konferenciákon és szakfolyóiratokban.

Tóthné Taskovics Zsuzsa

Továbbra is élni kell a tömegtájékoztatásból adódó minden-

Raskó Istvánné dr.

nemű lehetőséggel. Itt továbbra is fontos marad az írott sajtó, a meglévő szaklapok adta lehetőség. Bővíteni kell a rádiós és televíziós megjelenéseket és fejleszteni kell az on-line megjele-

Partnerek:

nési formákat. Ez utóbbiban óriási lehetőség rejlik, amit feltétlenül ki kell használni.. De a hagyományos szakmai

Flóratom Kft.

rendezvények szervezése is fontos, ahol személyes információátadás lehetséges.

Csárda-Agro Szövetkezet Kun-Trade Kft.


KITE Zrt.

Erősíteni kell a TÉSZ-szel a szakmai kapcsolatokat, ahonnan problémafelvetéseket is várunk, illetve feladatmegrendeléseket.

Finanszírozási forma:

A kutatás hatékonyságának növelése. A publikációk számának, különösen az impact faktoros

NKFP07A3-SZINER 07 pályázat

publikálási lehetőségek arányának növelése. A tudományos előremenetel gyorsítása az elért eredmények alapján.

Kutatás ideje, időtartama:

A szakmai elmélet és gyakorlat integrálása a fenti lehetséges megoldások vonatkozásában.

2009–2011 · 7 ·


Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet

Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Gyümölcstermesztési Csoport A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása

2. Extrém alacsony hőmérsékletek által okozott kár felmérése 3. Extrém magas hőmérsékleti és sugárzási viszonyok hatásának felmérése 4. Az aszálykár előfordulása és hatása a gyümölcsösökben

Nemzeti Technológia Program

5. Mennyiségben és időben extrém módon jelentkező

Támogató:

csapadékok hatásának felmérése

NKTH

6. A jégeső valószínűségének és hatásának felmérése 7.

Szerződés száma:

Extrém időjárási hatások érvényesülésének vizsgálata az állományklímában

OM-00264/2008

8. Az időjárás hatása az ültetvények fenológiai folyamataira,

Projekt futamideje:

az ökotoleranciát befolyásoló fajtatulajdonságok érvénye-

2009–2012

sülésére és a gyümölcsminőséget meghatározó fajtatulajdonságokra

Projekt témája: A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása

9. Az extrém időjárási hatások és a növényvédelem kapcsola-

Projektvezető:

11. Hagyományos és készenléti technológiai lehetőségek az

tának vizsgálata 10. Stabil védelmi berendezések az extrém időjárási károk megelőzésére

Prof. Dr. Soltész Miklós egyetemi tanár, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar

kidolgozása, matematikai modell megalkotása az extrém

Extrém időjárási események előfordulási gyakoriságának

időjárási hatásokkal szembeni védelem optimalizálására

és a változás irányának vizsgálata


bekövetkezett kár mérséklésére 12. A klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó stratégia

A projekt célkitűzései és részfeladatai: 1.

extrém időjárás okozta károk megelőzésére, illetve a

· 8 ·


Szőlőtermesztési és Borászati Csoport

NATURWEIN AT-HU környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása különböző adottságú területeken

előrejelző rendszerek és mezőgazdasági géppark alkalmazását, felhasználását. A programban végzett vizsgálatok 2010–2013 közötti időszakra vonatkoznak, ezért végleges eredményről most még nem számolhatunk be. A program megvalósításában a KF-KFK


Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Szőlőtermesztési

Az EU által támogatott ETE-( Európai Területi Együttműködés)

Csoportjának munkatársai szaktanácsadóként vesznek részt.

program Ausztria és Magyarország határtérségének határon

A programon belül megvalósul a termelők képzése és a szerzett

átnyúló együttműködési projektjeit segíti. A program célja az

tapasztalatokból és eredményekből írásos tananyag készül.

osztrák–magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése, s ezáltal a regionális

A program erősségei

versenyképesség erősítése és az egyenlőtlenségek enyhítése.

Különleges táji adottságok Kedvező földrajzi fekvés

A szőlőültetvények intenzíven művelt monokultúrák,

Védettséget élvező természeti értékek

amelyek gyakran az indokolt vegyszeres kezelés mértékén is

Szőlőtermesztés évszázados hagyományai

túlterheltek. Magyarország borvidékeinek, szőlőtermő

Jó megközelíthetőség

területeinek nagy része környezetvédelmi területeken,

Fertő tó klímakiegyenlítő hatása

tájvédelmi körzetekben vagy azok pufferterületein helyezkedik

Jó kapcsolat a határmenti településekkel, mind az osztrák,

el. Ezeken a területeken intenzív mezőgazdasági tevékenység

mind a magyar oldalon

ugyan nem folytatható, de a nagy értékű szőlőültetvények,

Kiváló szakmai, szaktanácsadási háttér

mint állókultúrák egyik napról a másikra nem szüntethetők

Korábbi kutatási tapasztalatok

meg, azonkívül gazdasági jelentőségükön túl figyelemre méltó tájesztétikai szerepet is betöltenek. Ezeken a fokozott környe-

A program gyengeségei

zeti érzékenységgel rendelkező területeken a korábbi évekre

Kulturális és természeti értékek szűk körben

jellemző nagyadagú műtrágya- és peszticidfelhasználás a

való ismertsége

környezetkímélés érdekében tovább nem folytatható.

Nincs egységes termesztéstechnológia a

Ezen elveket figyelembe véve kerestünk partnereket a fenti

Fertő-Hansági szőlőterületeken

pályázati kiírásnak megfelelően a Fertő–Hansági Nemzeti Park (határon átnyúló szőlőterületekkel rendelkezik) körzetében,

Korszerű együttműködési formák ismeretének hiánya

hogy mind a termesztés-, mind a növényvédelmi technológia-

Környezetkímélő termesztéstechnológia ismeretének hiánya

váltás hatásait nyomon követhessük, a technológiaváltás

Korszerű növényvédő- és talajkímélő gépek

tapasztalatait megoszthassuk a termelőkkel. Célunk egy olyan

használatának, ismeretének hiánya

környezetkímélő növényvédelmet is magába foglaló termesz-

Nem megfelelő termelői összefogás, elégtelen

tési módszer kidolgozása, amely jelentősen csökkenti a

információáramlás

növényvédőszer-felhasználást, lehetővé teszi a korszerű

· 9 ·



A program lehetőségei Környezetkímélő technológia kidolgozása Peszticidterhelés csökkentése az ültetvényekben Ökológiai egyensúly helyreállítása Okszerű tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, Talajvédelem Új innovatív fejlesztések (talajművelő gépek, növényvédő gépek, füvesítéshez vetőgépek alkalmazása) Környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása Tapasztalatcsere a határ mindkét oldalán tevékenykedő termelők között Környezetvédelmi képzés, oktatási tananyag kidolgozása, fejlesztése Környezettudatos szemléletváltás lehetőségének megteremtése

A program veszélyei Tervezési szintek összhangjának megteremtése Együttműködés, összefogás fejlődésének elmaradása Érdekellentétek Negatív környezeti hatások növekedése Forráshiány Háttérterületek kiszorulása, lemaradása

Az előző évben megkezdett környezetkímélő gazdálkodás pozitív hatása nem egyik évről a másikra érvényesül, egy több évre kiterjedő folyamatról van szó, melynek hatása csak később jelentkezik.


· 10 ·


Külső közreműködő: Dr. Németh Krisztina ([email protected])

Kutató: Dr. Szőke Lajos

Partnerek: NYME Mosonmagyaróvár Bioforschung Ausztria Sopvin Kft. Sopron Pannonhalmi Apátsági Pincészet egyéni termelők

Finanszírozási forma: Határokon átnyúló közös fejlesztési program, EU-pályázat

Kutatás ideje, időtartama: 2010–2013 · 11 ·


Környezet tudományi Intézet

Környezettudományi Intézet

Nitrogén kalibrációs kísérlet


Kutatási téma megfogalmazása

Jól hasznosítható eredmények a trágyázási szaktanácsadásban Precízebb műtrágya-adagolás

A talaj-trágya-növény kapcsolat bonyolultabb annál, mint-

Jobb terméseredmények

hogy a talajba felvehető formájú tápanyagot adunk trágyázáskor, a növény pedig ezt a talajból felveszi. A talaj a trágyával reakcióba lép, és ennek termékeként a tápanyagot gyorsabban szolgáltatja, mint a trágyázás előtt. A trágyával kiadott tápelem valójában a talajra jellemző tápanyagformákká alakul át. Ha a talaj és a növény közti kapcsolatot tudományos igénnyel vizsgáljuk, akkor tápelemenként különbséget kell tennünk a

Gyengeségek: A kalibrációs kísérlet pontos kivitelezése több tényező függvényében alakul: így pl. az egyenetlen talajtulajdonságok, az időjárás bizonytalansága, a műtrágya egyenletes kijuttatásának esetleges pontatlanságai negatív irányban befolyásolhatják az eredményt.

talajban adott időpontban a növény által felvehető formában

Az eredmények széles körben történő ismertté tétele nem

található, és a növény tápelem-felvételi időszaka alatt szolgál-

megoldott.

tatható tápanyagmennyiség között. A két mennyiség között a leglényegesebb különbség, hogy a talajmintában adott

Lehetőségek

időpontban felvehető formában lévő tápelemmennyiség

A talaj a termesztési igényekhez alkalmazkodó feltöltése

meghatározható, a másik viszont nem a talajminta vagy a talaj

szükséges tápanyagokkal. · A trágyázási szaktanácsadás kiszélesítése a termesztett

felvehető tápanyagtartalma, mert csak egy talaj-növény

növények igényeihez alkalmazkodó trágyázási ismeretekkel.

rendszerben és a szolgáltatási idő hosszának figyelembevételével értelmezhető.

Veszélyek

A talaj tápanyag-szolgáltatásának „mérésére” bevezetett talajvizsgálati módszerek csak egy „jelet” adnak, egy dimenzió nélküli számot, amiről mindössze azt tudjuk, pontosabban azt feltételezzük, hogy nagysága arányos a talaj tápanyag-szolgáltatásával.

Az eredmények hasznosításában érintettek nem ismerik fel a kalibrációs kísérletek jelentőségét. Az ipari partnerekhez (pl. konzervgyárakhoz) nem jutnak el a kísérleti eredmények, ill. az eredmények hasznosításának lehetőségei.

Fizikai értelmet a talaj-tápanyagvizsgálati eredmények csak azáltal nyerhetnek, hogy kalibráljuk őket. A talaj-tápanyagvizsgálati értékek kalibrációjának logikája pontosan megegyezik

A kutatási eredmények hasznosíthatósága Gyakorlatban közvetlenül felhasználható eredményt akkor

bármelyik műszeres analitikai módszer által szolgáltatott jel

kapunk, ha a kalibrációt kisparcellás kísérlettel végezzük.

kalibrációjával. A műszeres analízisnél kalibrációs oldatsoroza-

A kísérleti területet úgy kell megválasztani, hogy arra a tápelem-

tot, növekvő koncentrációjú standard sort készítünk, a

re gyenge szolgáltatású legyen, amelyikre a kalibrációt el

talajvizsgálati értékek kalibrációjához növekvő tápanyag-szol-

szeretnénk végezni. Egy vagy több évig tartó trágyázással olyan

gáltatású talajsorozatot kell készítenünk.

parcellákat kell kialakítani, amelyeken a kalibrálni kívánt tápelem


· 12 ·


szolgáltatása az igen gyengétől a túlzottig változik, miközben a többi tápelem szolgáltatása minden parcellán azonos és bőséges. A talajvizsgálatot a kalibrálandó módszerrel (vagy módszerekkel) elvégezve, a kísérleti parcellán termelt növényre nézve megtörténik a kalibráció, ha a vízszintes tengelyen a talajvizsgálati értékeket, a függőleges tengelyen pedig a termés mennyiségét, minőségét, beltartalmi értékét stb., egyszóval a termesztés célját képező termésadatot ábrázoljuk. Természetesen a kísérlettel nyert kalibráció szigorúan véve csak az adott talajféleségre és az adott évhez hasonló időjárású évekre érvényes. A kalibrációs kísérletek lehetővé teszik, hogy külön tudjuk vizsgálni a talajellátottság, és külön a trágyázás

Témavezető: Prof. Dr Buzás István

termésre gyakorolt hatását.

([email protected])

További célkitűzések A 2006 óta folyó kalibrációs kísérletben a nitrogéntrágyázás terméseredményekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, csemegekukorica jelzőnövénnyel. Olyan kalibrációs görbéket szerkesztet-

Kutató: Hoyk Edit

tünk, amelyekről leolvasható, hogy különböző nitrogénellátottságú talajokon, 0–200 kg tavaszi nitrogénműtrágya- adagok kijuttatása esetén, mekkora fosztatlan csőtermés, vagy

([email protected])

mekkora szem-szárazanyag termés várható.

Partner:

A jövőben az évente megismételt kísérletek eredményeképpen olyan kalibrációs eredmények születhetnek, amelyek

Kecskeméti Konzervgyár

segítségével pontosan, ezáltal gazdaságosan meghatározható az adott területen, az adott növény esetében, az adott évben kijuttatandó műtrágya mennyisége. Ezáltal a kalibrációs


kísérletek eredményei a jövőben jól használhatók a tápanyaggazdálkodási szaktanácsadásban.

pályázat

Az eredmények jól hasznosíthatók a termesztett növényeket felhasználó üzemek, cégek esetében is. Így pl. a Kecskeméti Konzervgyár megfelelő minőségű és beltartalmú zöldségnövényekhez, pl. csemegekukoricához juthat, amelyből egészséges

Kutatás ideje, időtartama: 2006 óta folyamatos

élelmiszereket állíthat elő.

· 13 ·



Arzéntartalmú öntözővizek hatása a kertészeti termesztésben

régióban jellemző, természetes módon előforduló magas kútvízarzén-koncentráció mellett milyen mértékben akkumulálódhat ez a toxikus elem a növények egyes részeiben, különös figyelmet fordítva a fogyasztásra szánt termékekre.

Kutatási téma megfogalmazása Az arzén (As) egy már régóta jól ismert, a hazai kútvizekben is

A kutatási téma értékelése

A kísérletsorozat során megállapítottuk, hogy a fenti két

előforduló toxikus elem. A szakértők javaslatai alapján összeállított jogszabályok szerint ivóvizünk legfeljebb 10

intézet együttműködésében lehetőségünk van a probléma

mikrogramm/l [201/2001. Kormányrendelet], növényi eredetű

hiteles kiértékelésére, erősségünk, hogy a kar zöldségtermesz-

élelmiszereink (pl. zöldségfélék) pedig 500 mikrogramm/kg

tő berendezései (fóliasátrak, üvegházak, automata öntözőbe-

koncentrációban tartalmazhatják [8/1985. (X. 21.) EüM rende-

rendezések), oktatóterei kiválóan alkalmasak a kísérletek

let]. Szervetlen formái súlyos mérgek, fogyasztásuk esetén az

beállítására és elvégzésére, a kar akkreditált vizsgálólaboratóri-

emberi test egésze károsodik, az idegrendszer, a vese, a

uma pedig a gyakorlatban alkalmazható legmodernebb

vérképző rendszer, a légzőszervek és a máj működése csökken;

vizsgálóberendezésekkel alkalmas tanúsított eredmények

valamint szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés is

mérésére a vizsgálandó növényekből. A nevezett intézetek oktató-kutatói megfelelően nagy

előfordulhatnak.

gyakorlattal rendelkeznek mezőgazdasági, kertészeti kísérletek

Az arzén jelenléte a hazai felszín alatti vizekben természetes, ám a magyarországi vízszolgáltatóknak komoly fejtörést

tervezésében, kivitelezésében és kiértékelésében, tehát

okoz, hiszen a fogyasztásra szánt víz megtisztítása igen

személyi akadályai sincsenek a munka hiteles elvégzésének. További lehetőségeink, hogy számtalan különböző fajú

költséges feladat. Megfeledkezünk azonban arról, hogy az ország egyes részein

tesztnövénnyel elvégezhetjük a kísérletet, és hallgató szakdol-

arzénnel szennyezett öntözővízzel öntözött, közvetlen fogyaszt-

gozók bevonásával könnyen elvégezhetők a jelentős kézimun-

ható zöldségfélék szintén jelentős arzénforrást jelenthetnek a

ka-igényű feladatok (pl. mintavétel, előkészítés) is.

lakosság számára. Ezt a veszélyes arzénforrást kívánjuk modellez-

A team gyengesége, hogy az analitikai feladatok jelentős eszközigényét véges anyagi forrásokból kell fedezni, így pl. a

ni, mértékét pedig termesztési kísérletekkel megbecsülni. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézetének valamint Talaj- és Növényvizs-

mintaszámok tervezését tekintve a kutatók esetenként kompromisszumokat, egyszerűsítéseket kénytelenek elfogadni.

gáló Laboratóriumának összefogásában, arzénnel szennyezett


öntözővízzel kapcsolatos kísérletsorozatunk 2006-ban,

A következő években meg kell oldani, hogy a kutatók az

hajtatásban nevelt káposztapalánták vizsgálatával kezdődött. Kimutattuk, hogy az előbbi tesztnövény a fentebbi határérté-

eredményeket minél szélesebb körben publikálják. Jelenleg a

ket meghaladó mértékben halmozta fel az arzént. 2010-ig

témában 8 publikáció született, ebből 2 nemzetközi konferen-

hidrokultúrában termesztett tv-paprikával, fejes salátával,

cián hangzott el. A problémára megoldás további PhD-hallgató

szabadföldi sárgarépával és zöldséggel végeztük el több ismét-

kollégák és főiskolai oktató kollégák, esetleg hallgatók

lésben a kísérletet. Célunk volt kimutatni, hogy a dél-alföldi

bevonása a munkába, akik saját tudományos tevékenysé-


· 14 ·


gük részeként a nevezett kísérletsorozat publikációjában is részt vesznek. A kísérletsorozat folytatásához stabil, megfelelő összegű anyagi forrást kell biztosítani, melyet saját forrásainkon túl

Dísznövények termesztéstechnológiája és növényvédelme Kutatási téma megfogalmazása

pályázati források elnyerésével lehet elérni.

A KF Kertészeti Főiskolai Karának Növényvédelmi Csoportja 2005-ben a NÖVÉNYVÉDELEM című tudományos szaklaptól


kapta azt a megtisztelő megbízást, melynek értelmében a

További zöldségfajok bevonásán kívül tervezzük terepi kísérle-

különleges dísznövények növényvédelmi és technológia

ti feladatok elvégzését is, mely projekt keretén belül tervezzük

ajánlásának elkészítésével bízta meg a tanszéket. E munka

dél-alföldi, öntözésre használt kútvizek, a gyakorlati termesztés-

keretén belül a nagy gazdasági értéket jelentő és képviselő

ből származó zöldségminták, esetleg a lakosságtól származó

dísznövényfajok teljes növényvédelmi technológiájának kidolgozását tűztük célul. Így válhatott lehetővé a tulipán, a jó

haj-, bőrszövet- és egyéb minták vizsgálatát arzéntartalomra,

szagú v. sárga cickafark, a díszricinus, a dísznapraforgó, a

melyből következtethetünk e toxikus elem táplálékláncban

leander, a nőszirom stb. teljes növényvédelmi technológiájá-

történő mozgására, esetleg akkumulálódására.

nak közlése a NÖVÉNYVÉDELEM című szaklapban. Jelenleg olyan virágok növényvédelmi technológiájának kidolgozásán

Témavezető:

munkálkodunk, amelyek „kettős hasznosításuk” révén egyaránt

Hüvely Attila ([email protected])

szolgálnak gazdasági (pl. olajtartalmuk révén), illetve „szárazvi-

Kutatók:

Bácsszőlős, Mélykút, Kunbaja stb.) jöhetnek számításba,

rág-kötészeti” célokat is. Ilyen többek között a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) ill. az articsóka (Corylus spp.). Ezen növények különösen az ország déli részén (Bácsalmás, viszonylag nagy felületen termesztve. Használatukkal elsősor-

Dr. Kovács András, Borsné dr. Pető Judit, Prof. Dr. Buzás István

ban – a globális felmelegedés következtében – egyre inkább „elsivatagosodó” homokterületeken érhetünk el más növényekkel nem pótolható árbevételt.


Finanszírozási forma: költségvetési, 100%-ban

Korszerű növényvédelmi technológiák kidolgozása Természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembevétele


Biodiverzítás és ökoszisztéma nem sérül

2006-tól folyamatosan

· Felhasználóbarát, emberre és állatra nem veszélyes

· 15 ·



A Kertészeti Főiskolai Kar akkreditált Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriuma

Várhatóan a feldolgozott dísznövények mennyiségi és minőségi termése növekedni fog Hiánypótló kutatás + fejlesztés sorozat A feldolgozott dísznövények szélesebb körű elterjedése

A Kecskeméti Főiskola immár 35 éve fennálló Kertészeti

várható (ismertté válásuk)

Főiskolai Kara 2002-ben alapította a Környezettudományi

Legújabb/legmodernebb baktericid, fungicid, insekticid,

Intézetet. Kezdettől fogva a környezettudatos, fenntartható

herbicid szerek bemutatása, tesztelése és a vizsgálatok következményeként azok szélesebb körű elterjedése várható

agrártermelési módszerek oktatásával, kutatásával foglalkoztunk az intézetben. Munkánk támogatására agrokémiai laboratóriumot építettünk és pontos műszerekkel, modern

Gyengeségek:

berendezésekkel szereltük fel.

· Folyamatos munkát, fejlesztést igényel (kórokozókkal, kártevőkkel folyamatos verseny)

Az elmúlt 8 évben több, az elérhető csúcstechnológiát

Nagy szakmai precizitást, felkészültséget igényel (középfokú,

képviselő analitikai berendezést, mérőműszert is sikerült beszerezni. Ilyen például a francia Jobin Yvon műszergyártó

felsőfokú növényvédelmi végzettség)

vállalat Ultima 2 típusú ICP-készüléke, mely az emissziós

Témavezető:

berendezések között napjaink zászlóshajójának tekinthető.

Dr. Horváth Zoltán ([email protected])

mennyiségét is nagy biztonsággal meg tudjuk határozni.

Segítségével a mikroelemek, de a szennyező nehézfémek A jelentős műszaki és személyi fejlesztés eredményeként egyre több minta vizsgálata vált lehetővé. Laboratóriumunk a

Kutató:

tudományos kísérletekhez szükséges talaj-, növény-, víz-, trágya-, komposzt- és különböző tápközegminták tápelem- és

Vecseri Csaba

károselem-tartalmának meghatározása mellett, a gazdálkodók számára is egyre nagyobb számban végzett hasonló vizsgála-

Partner:

tokat, így nagyobb mintaszámú sorozatvizsgálatok gyors elvégzésére rendezkedtünk be.

Tolna Megyei MGSZH

A gazdák növekvő vizsgálati igényének kielégítésére 2006 októberében intézetünkön belül önálló szolgáltató laboratóri-


umot alapítottunk. A létrejött Talaj- és Növényvizsgáló

költségvetés

Laboratórium vezetője Prof. Dr. Buzás István, a szakterület elismert képviselője. Vezetésével dolgozták ki a ma is működő

Kutatás ideje, időtartama: folyamatos


talaj- és növényvizsgáló laboratóriumok módszereit, és a talaj-, növényvizsgálatokra épülő, trágyázási szaktanácsadás alapjait. A gazdálkodók körében jól ismert az általa szerkesztett

· 16 ·


Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer, az úgynevezett „Kék könyv”, valamint a Növénytáplálás zsebkönyve. Ezekben fektették le a jelenlegi trágyázási szaktanácsadási

Elérhetőségeink: Cím:

módok alapelveit.

6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3.

A laboratóriumi minőségirányítási rendszer kiépítése után 2007-ben a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálta a

Telefon:

szolgáltatásra specializálódott Talaj- és Növényvizsgáló

06/76/ 517-661; 06/20/ 355-48-32

Laboratóriumunkat. Szervezetünk 2007 decembere óta minőségügyi tanúsítvánnyal rendelkezik a talajok fizikai, kémiai

Fax:

paramétereinek, valamint talaj- és növényminták tápanyag(makro-, mezo- és mikroelem) és nehézfémtartalmának vizsgálatára. A laboratórium akkreditációs nyilvántartási száma NAT-1-1548/2007.

06/76/ 517-732

E-mail:

A fentieken kívül a laboratórium számos egyéb vizsgálattal is

[email protected] www.kfk.hu

szolgálja a termelőket. Nagy pontossággal végzi például gabonaminták (búza, árpa, kukorica) nedvességtartalmának, sikértartalmának, fehérjetartalmának, keményítőtartalmának, olajos növények (repce és napraforgó) olajtartalmának meghatározását, kertészeti öntözővíz- és tápoldatvizsgálatokat, közegoldat- és drénvízvizsgálatokat. Vállaljuk továbbá zöldség- és gyümölcsminták beltartalmi értékeinek (cukor-, sav- és egyéb tartalmának) meghatározását. Igény esetén szakértőink elvégzik a helyszíni mintavételt, elkészítik az ültetvénytelepítéshez vagy egyéb célra szükséges talajvédelmi terveket, tápanyag-utánpótlási javaslatokat, összeállítják a trágyázási terveket, esetleg segítenek a gazdálkodóknak a gazdálkodási napló kitöltésében.

· 17 ·


M ű s z a k i , Ök o n ó m i a i é s V i d é k f e j l e s z t é s i I n t é z e t

Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Csoport Kertészeti és élelmiszer-ipari hungarikumok marketing és ökonómiai elemzése

gyakorlatban, a felsőoktatásban és a szaktanácsadásban. Oktatói munkánkban arra törekszünk, hogy a felnövekvő generáció ismerje a magyar nemzeti örökséghez tartozó hagyományos kertészeti és élelmiszer-ipari termékeket, azok

A kutatás célkitűzései

történetét, a speciális előállítási módját. Tudják, hogy mik

Szekunder kutatásokat végzünk az országeredet,

tartoznak a hungarikumok közé, és tisztában legyenek azok

etnocentrizmus, az élelmiszer-fogyasztói magatartás, régió-

igazi értékeivel.

marketing témakörökben, mert ebben az elméleti megközelítésben a hungarikum az országeredet szerinti megkülönböztetés adott országra vonatkoztatott speciális esete.

Témavezető: Prof. Dr. Ferencz Árpád ([email protected])

Elemezzük a hungarikum fogalom sokszínűségét és javaslatot teszünk egy új definíció meghatározására. A kertészeti és élelmiszer-ipari hungarikum termékek hazai

Kutató:

fogyasztói megítélésének kutatására kérdőíveket szerkesztünk, amelyben a hipotéziseink: – Hp. 1. Az etnocentrizmus függ a nemtől, a családi állapottól, az iskolai végzettségtől és az életkortól.

Dr. Nótári Márta

Partnerek:

– Hp. 2. A fogyasztók képesek azonosulni a jellegzetes,

FVM AMC Hungarikum termékeket előállító vállalkozások

regionális termékekhez kötődő üzenetekkel. – Hp. 3. Az élelmiszerfogyasztó vásárlási és fogyasztói döntéseiben a beszerzési hely ismerete befolyásoló tényező.


– Hp. 4. A hungarikum termék jelleg esélyt ad arra, hogy a vásárlók a magasabb árban elismerjék a kiváló, egyedi

költségvetés

tulajdonságokat és így a magas ár kevésbé befolyásoló tényező a vásárlási döntéseikben.


– Hp. 5. A márkahű fogyasztó a márkához, jelöléshez

folyamatos

kapcsolódó minőségért hajlandó többet fizetni. Szakértői mélyinterjúkat készítünk a Dél-alföldi Régióban

Kertészeti ágazatok munkaszervezési és ökonómiai elemzése

hungarikum termékeket termesztőkkel és előállítókkal. A megkérdezés alapját adja az itt termesztett kertészeti- és élelmiszer-ipari termékek SWOT analízisének elkészítéséhez,

A kertészeti termelés legkritikusabb területe az ültetvénykul-

valamint az imázsprofil- és az ökonómiai vizsgálatokhoz

túrák létesítése, jövedelmező fenntartása – a magas beruházási

Elemzzük, hogy a kertészeti hungarikumok termesztése

és termelési költségek miatt. A gyümölcs- és szőlőkultúrák

hogyan biztosítja a megélhetést családi szinten.

életképességének javítása a magyar gazdaság alapvető feladata.

Célunk, hogy az eredmények felhasználhatók legyenek a


· 18 ·


Nemcsak nemzetgazdasági szinten, hanem tudományos megközelítésből is szükségesnek tartjuk az ágazat megsegítését.

Témavezető: Prof. Dr. Ferencz Árpád

A kutatás célkitűzései Kertészeti ültetvények adatfeldolgozási módszereinek kidolgozása

([email protected])

Munkaszervezési és ágazati ökonómiai vizsgálati módszerek adaptálási lehetőségének feltárása a szőlő- gyümölcs ágazatokra Klasszikus vizsgálati módszerek a kertészeti termelés sajátosságára történő átdolgozása Saját munkaszervezési és ökonómiai módszerek kidolgozása az

Partnerek:

ültetvénykultúrákra

Debreceni Egyetem

A szőlő- és gyümölcsültetvények normáinak megállapítása műveletenként eltérő vizsgálati módszert igényel, amelyet az ágazatok elemzésekor figyelembe kell venni

SZIE

A kézi- és a gépi munkák vizsgálatára legjellemzőbb munkaszervezési módszerek kiválasztása Az Európai Unióban az ágazati életképesség vizsgálati

Kertészeti vállalkozások

módszereinek adaptálása a magyar kertészeti kultúrákra

A kutatási eredmények hasznosíthatósága A kertészeti ágazatokban javasolt munkaszervezési módszerek alkalmazásával a magyar vállalkozások képesek lennének


versenyképességüket jelentős mértékben növelni. A módszereket konkrét vállalkozások számos kertészeti kultúráján

költségvetés

keresztül vizsgáljuk, az eredmények jól adaptálhatók. Műveleti norma kidolgozási módszereit és az ágazatokra megállapított részletes műveleti normáit nemcsak a termesztő szakemberek, hanem a kertészeti felsőoktatás is képes hasznosítani. A gyakorlat számára legtöbb információt szolgáltató ökonómi-


ai értékelési módszerek kidolgozása, a meglévők adaptálása folyamatosan megvalósul. A vizsgálatok eredményeit folyamatosan publikáljuk hazai és

folyamatos

nemzetközi konferenciákon és tudományos cikkekben

· 19 ·



A kutatási téma értékelése További célkitűzések: A témára orientált, gépész, vegyész, elektronikai, ökonómus szakemberekből álló team életre hívása Konkrét fejlesztési projekt megfogalmazása Külső partnerek felkutatása és bevonása a fejlesztőmunkába Pályázati források felderítése Szükséges pályázati önrész biztosításához anyagi források Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, különös tekintettel a határon túli magyar anyanyelvű kollégákra Helyspecifikus – a Duna–Tisza-közi Homokhátság ökológiaiökonómiai viszonyainak legjobban megfelelő – megoldások felkutatása, azok ipari/mezőgazdasági megvalósítása

Segít

SW O T

· Biomassza Belső

megtermelésére alkalmas terület (tanüzem)

· Részben rendelkezésre álló géppark

· Társadalmi-gazdaságiKülső

környezetvédelmi

· Szűkös belső financiális források

· Nincs kialakult, a

témára koncentráló főiskolai szintű „csapat”

· Divatossá vált ez a kutatási terület

szempontból

megfogalmazósott igények

Biomassza energetikai hasznosítása

· EU-s elvárások


Témavezető:

A fosszilis energiahordozók használata során fellépő CO2kibocsátás növekedése világméretű problémává vált, ezért

Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István ([email protected])

jelentősek az alternatív és megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló törekvések. A napenergia a fotoszintézis során kémiai energiává alakul, biomassza keletkezik. A biomassza keletkezése során ugyanannyi CO2 kötődik le az atmoszférából, mint amennyi annak elégetése során kibocsátásra kerül. Az energetikai hasznosítás során a légkör oxigénje és a

Kutató: Dr. Viola Miklós

Partner:

biomasszában lévő szén kémiai reakcióba lép, CO2 és víz

MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA SZÖVETSÉG

keletkezik. A folyamat ciklikus, mert a keletkező szén-dioxid új biomassza keletkezésére fordítódhat. Ellentétben a többi energiaforrással, a biomasszából előállított energia sok esetben olyan hulladékok felhasználásával állítható elő, melyek egyébként a környezetet veszélyeztethetik. A biomasszából

Finanszírozási forma: költségvetés

energia közvetlen égetéssel, anaerob körülmények között végzett biogáz-előállítással, valamint metanol- és etanol-előállí-


tással nyerhető ki.


Akadályoz

folyamatos

· 20 ·



SW O T

Belső

Akadályoz

· A mérésekhez szükséges MALVERN SPRAYTEC mérőberendezés rendelkezésre áll a KF KFK MÖVI-ben

· A mérőberendezés számára nem áll rendelkezésre megfelelő akkreditációs követelményeknek is megfelelő laborhelyiség

Külső

Segít

· A MELVERN SPYTEC cseppméretelemző berendezés Magyarországon jelenleg csak ntézményünkben áll rendelkezésre · EU-s elvárás az alkalmazott szórófejek minősítésére

· A berendezés kecskeméti rendelkezésre állása még nem eléggé közismert a szakemberek előtt

További célkitűzések További szakmai folyóiratokban, konferenciákon és szakmai találkozókon publikálni a berendezéssel végzett mérések eredményeit, és a mérési technológiát Járműgépészeti és műanyagipari alkalmazási területek felderítése, belső, intézményi szakemberek együttműködése a műszer jobb kihasználása érdekében Együttműködés más felsőoktatási intézményekkel, doktori iskolákkal, kutatóintézetekkel és fejlesztő vállalatokkal

Növényvédelmi permetezőgépek cseppméret elemzése

Pályázati források felderítése Szükséges pályázati önrész biztosításához anyagi források Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, különös tekintettel a határon túli magyar anyanyelvű kollégákra

A kutatási téma megfogalmazása A növényvédelmi permetezés során kijuttatott cseppek mérete

Témavezető:

és méreteloszlása a növényvédő gép munkájának fontos jellemző-

Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István (pekary.istvanvkfk.kefo.hu)

je úgy agrotechnikai, mint környezetvédelmi szempontból. Kisméretű cseppek kijuttatása a növényzet felületén nagyobb fedettséget biztosít, de ilyen cseppek kijuttatásakor nagyobb az elsodródás veszélye is, mert a cseppek ülepedési sebessége átmérőjük négyzetével arányos. Nagyméretű cseppek alkalmazása segít csökkenteni az elsodródást, elősegíti a permetsugár behatolását a lombozatba és lehetővé téve sűrű lombozatú állományok


Partner:

belső leveleinek elérését, viszont a permetlé elcsurgásának

FVM MGI Gödöllő

veszélyével és az ebből eredő talajszennyezéssel kell számolnunk. Következésképpen az agrotechnikailag és környezetvédelmileg egyaránt megfelelő munkavégzés érdekében a védekezés céljának és a környezeti viszonyoknak megfelelő optimális mérettartományba eső cseppeket kell kijuttatnunk. A cseppméret meghatározására a lézerdiffrakciós eljárás flexibilis és gyors módszert kínál a különböző szórófejek által előállított permetcseppek méretének és méreteloszlásának meghatározására.

· 21 ·

Finanszírozási forma: pályázat

Kutatás ideje, időtartama: folyamatos



A kutatási téma értékelése Segít

Akadályoz · Az egyéb oktatási és

Belső

· Környezetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú terület · EU-s elvárás az alkalmazott szórófejek minősítésére

· Az ezirányú kutató-

Külső

SW O T

· A vizsgálathoz szükséges mérőberendezések és szórófejek rendelkezésre állnak a KF-KFK MÖVI-ben · Az eddigi eredményekre alapozva a vizsgálatok folytatódnak

kutatási tevékenység

miatt humán erőforrás hiány

fejlesztő munka nem eléggé közismert az ország szakemberei előtt

További célkitűzések · További szakmai folyóiratokban, konferenciákon és szakmai találkozókon publikálni a permetszer-elsodródás csökkentésével kapcsolatos munka eredményeit · Labor- és műhelymunkák szakdolgozói hátterének biztosítása (humán erőforrás fejlesztése) · Együttműködés más felsőoktatási intézményekkel, doktori iskolákkal, kutatóintézetekkel és fejlesztő vállalatokkal · Pályázati források felderítése

Növényvédelmi permetezés során a cseppek elsodródásának csökkentése

· Szükséges pályázati önrész biztosításához anyagi források · Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, különös tekintettel a határon túli magyar anyanyelvű kollégákra


Témavezető:

A ma használt növényvédő szerek a 10-15 évvel ezelőtt használt szereknél sokkal nagyobb hatékonyságúak, ezért


jelentősen fokozottabb elővigyázatosságot követelnek használatuk során. Természetes vizeink szennyezésének egyik legjelentősebb forrása a szállítás és bekeverés során véletlenül kijutó növényvédő szer. Bár a növényvédő szerek zárt logisztikai rendszere ma még nem követelmény Magyarországon, ez a környezetvédelmi előírások szigorodása során hamarosan előírássá válik. A növényvédő szerek kijuttatása során meg kell találni azt az optimális cseppméretet, melynél az elsodródás veszélye már nem rejt magában a megengedhetetlennél


Partner: FVM MGI Gödöllő


nagyobb kockázatot, s a nem túlságosan nagy átmérőjű

pályázat

cseppek már megfelelő fedettséget biztosítanak. A legtöbb növényvédő szer kijuttatására a 300-600 μm közötti mérettartomány a legmegfelelőbb, bár kontakthatású szerek esetén


ennél kisebb cseppátmérőre van szükség.

folyamatos


· 22 ·



Külső

Belső

Segít

Akadályoz

SW O T

· A vizsgálathoz szükséges informatikai háttér rendelkezésre áll a KF-KFK MÖVI-ben · A téma kidolgozása TDK keretében is folytatható

· Az elméleti

· Víztakarékossági és termesztés-technikai szempontból kiemelkedő fontosságú terület · A Duna-Tisza közi Homokhátságon a víztakarékos öntözés különösen jelentős

· A magyar agrárpolitika tevőlegesen még nem szánta rá magát a Duna-Tisza közi Homokhátság vízutánpótlási és öntözhetőségi problémáinak megoldására

eredmények

ellenőrzéséhez

szükséges technikai háttér hiánya

További célkitűzések · Szakmai folyóiratokban, konferenciákon és szakmai találkozókon publikálni a víztakarékos mikro-öntözéssel kapcsolatos munka eredményeit. · Terepen végzett mérések szakdolgozói hátterének biztosítása (humán erőforrás fejlesztése) · Együttműködés más Duna–Tisza közötti Homokhátság fejlesztésével foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel,

Mikroöntöző berendezések nyomásviszonyai

vállalatokkal. · Pályázati források felderítése. · Szükséges pályázati önrész biztosításához anyagi források. · Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, különös tekintettel a


határon túli magyar anyanyelvű kollégákra.

A pontos, s ezért víztakarékos technológia megvalósítása érdekében fontos a mikro-öntözőrendszerek hidraulikai

Témavezető:

viszonyainak teljes elemzése úgy a fővezeték, mint a szárny-


vezetékek tekintetében. A tervezés, majd a későbbi üzemeltetés során – főleg ha a fővezetéken számos szárnyvezeték és azokon nagyszámú csöpögtetőtest kerül beépítésre – nagyon

Kutató:

fontos a hidraulikai viszonyok változásának pontos, de

Dr. Viola Miklós

viszonylag egyszerű számításokkal történő nyomon követése. A szárnyvezeték hidrológiai viszonyait személyi számítógép

Partner:

segítségével célszerű elemezni. A bemeneti nyomásértékből

SZIE „Tessedik Sámuel” Mg Kara Szarvas

kiinduló, lépésenként végzett számítási módszer kidolgozása, az egyes csöpögtető testek közötti nyomásesés meghatározá-


sa, az osztástávolságot és a geodéziai viszonyokat figyelembe

költségvetés

vevő egyenletek felhasználásával egzakt számítási eljárás


kifejlesztése a cél.

folyamatos

· 23 ·


Kapcsolat

Kecskeméti Főiskola Külkapcsolati- és Technológiai Transzfer Iroda Tóth Ákos irodavezető

Tel.:

+36/76-516-309

Fax:

+36/76-516-399

E-mail: [email protected] Cím:

H-6000 Kecskemét,

Izsáki út 10.

Kertészeti Főiskolai Kar Dr. Viola Miklós Tel.:

+36/76-517-674

E-mail: [email protected] Cím:

H-6000 Kecskemét,

Erdei Ferenc tér 1–3.

www.kefo.hu · K u tatá s é s f e j l e s z t é s · K e r t é s z e t i f ő i s ko l a i K a r ·

· 24 ·

A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

Recommend Documents