A KECSKEMÉTI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A KECSKEMÉTI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 2. SZ. VERZIÓ

A HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA. 2009. január 1. (Érvényes visszavonásig)

JÓVÁHAGYTA: Dr. Danyi József rektor

A Kecskeméti Főiskola a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban: Kti.), a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt) alapján az alábbi szellemitulajdon-kezelési szabályzatot alkotja: 1.§ Általános rendelkezések (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Kecskeméti Főiskola (továbbiakban: intézmény) valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint az intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyekre. Munkavállalónak értendő a közalkalmazotti jogviszonyban, a munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy. A szabályzat hatálya kiterjed továbbá a polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő személyek jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában. (2) A szabályzat hatálya alá tartozik mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenység körében végzett kiegészítő tevékenység, továbbá az intézményi vállalkozási és pályázati tevékenység körében keletkezett a) szellemi alkotás, amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető (szabadalom, használati mintaoltalom, védjegyek stb.), b) know-how, c) szerzői mű, amely a törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, d) minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet az intézménnyel kötött megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel. (3) A szabályzat tárgyi hatálya csak azon szellemi alkotásokra terjed ki, amelyek tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható. (4) Az intézmény keretei között folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jog az intézményt illeti meg, ha arról jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik. Az intézménynek törekednie kell a szellemi alkotáshoz fűződő jogok finanszírozás arányában történő megszerzésére. (5) Az intézmény képviseletében eljáró személyek kötelesek fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják az intézménynek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait. Az intézmény képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy jogi vagy természetes személlyel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok. A közösen kidolgozott szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok az együttműködők között a létrehozáshoz való hozzájárulás arányában oszlanak meg. Amennyiben az együttműködő felek között nem jött létre ilyen irányú előzetes megállapodás, úgy az intézmény az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi jogra igényt tart. (6) Az intézmény fenntartja magának a jogot, hogy a szabályzat alapján őt megillető vagy részére felajánlott bármely szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogról bármikor lemondjon, illetve az ilyen jellegű felajánlásokat elutasítsa.

A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!

Érvényes visszavonásig.

Fájlnév (verziószám): KF-Szellemitul.. szab. V_2.doc

2.§ Találmánnyal kapcsolatos szabályok (1) A találmányokkal kapcsolatos meghatározásokat a hatályos szabadalmi törvény tartalmazza. (2) A Szabályzat hatálya alá tartozó jogviszonyban szolgálati és alkalmazotti találmány hozható létre. (3) Szolgálatinak minősül annak a találmánya, akinek az intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyából és más hasonló tartalmú, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a szellemi alkotás tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megítélésekor irányadó a kinevezési okmány, a munkaköri leírás, vagy az írásbeli munkáltatói utasítás. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelezettség megítélésekor irányadó a jogviszonyt létesítő szerződés. A szolgálati találmányra vonatkozó szabadalom az intézményt illeti meg. (4) Alkalmazottinak minősül annak a találmánya, aki anélkül, hogy közalkalmazotti jogviszonyból, más, hasonló tartalmú munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége lenne, olyan szellemi alkotást dolgoz ki, amelynek hasznosítása az intézmény tevékenységi körébe tartozik. (5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, azonban az intézmény jogosult a találmány nem kizárólagos jogú, nem átruházható hasznosítására. Az intézmény az alkalmazotti találmány esetében hasznosítási engedélyt nem adhat. A nem kizárólagos hasznosítási jog az intézmény megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át. 3.§ Iparjogvédelmi oltalommal védhető szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárás (1) A feltaláló köteles az iparjogvédelmi oltalommal védhető szellemi alkotást, a megalkotását követő 15 napon belül írásban ismertetni az intézménnyel. Az ismertetést az intézmény rektorához címezve kell benyújtani. Az ismertetésnek tartalmaznia kell: a) a feltaláló nevét, b) ha többen dolgozták ki, valamennyi szerző nevét és a szerzőségi arányt, c) nyilatkozatot a szolgálati, vagy alkalmazotti jellegre vonatkozóan, d) szolgálati találmány esetében annak megjelölését, hogy milyen munka során történt meg a kidolgozása, e) az alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével, f) az alkotás létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől vagy szervezettől származó anyagot vagy felszerelést, g) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet az alkotáshoz fűződő jogokra, h) az alkotással kapcsolatban az ismertetés időpontjáig a feltaláló részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra, i) a feltaláló rövid állásfoglalása a hasznosítás lehetőségeiről, A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!



j) nyilatkozat arról, hogy Magyarországon kívül indokolt-e más országban is a védelem, k) történt-e bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. (2) Az ismertetéshez csatolni kell: a) az alkotás olyan leírását, ábrázolását, amely alkalmas a jelleg megítélésére, b) a kar főigazgatója nyilatkozatát arról, hogy i) az alkotás szolgálati jellegűnek minősül-e, ii) javasolja-e az elfogadását, iii) vállalja-e a oltalmi bejelentéssel összefüggő feladatok ellátását, iv) a felmerülő költségek előlegezését, v) alkalmazotti alkotás esetén javasolja-e a hasznosítást. c) amennyiben a feltaláló a főigazgató, az előző bekezdésben említett nyilatkozat megadására a rektor jogosult. (3) A bejelentés, ismertetés kezelésével, továbbításával foglalkozók azt kötelesek titkosan kezelni, arról felvilágosítást illetéktelen személynek, szervezetnek nem adhatnak. 4.§ Az ismertetés elbírálása (1) Az ismertetéseket a Tudományos Tanács vizsgálja meg a beérkezéstől számított 60 napon belül. (2) A Tudományos Tanács szükség szerint szakértő(ke)t hallgathat meg, továbbá felvilágosítást kérhet magától a feltalálótól is. (3) A felajánlott szellemi alkotás értékelésének szempontjait és eredményeit írásban kell rögzíteni. Az írásbeli értékelés legfontosabb szempontjai: a.) az oltalomképesség kérdése, b.) a megvalósíthatóság feltételei, c.) a hasznosítás lehetőségei, d.) várható műszaki-gazdasági előnyök, e.) indokolt-e eltérés a szabályzatban rögzített általános díjazási feltételektől, f.) szolgálati vagy alkalmazotti jelleg megítélése, g.) a szellemi alkotás értékeléséhez milyen esetleges további információk, adatok szükségesek. (4) Szolgálati alkotás esetén a Tudományos Tanács javaslatot tesz a rektornak az elfogadásra vagy elutasításra, illetve arra, hogy az oltalmi bejelentés mely államokban történjen. Alkalmazotti alkotás esetén a Tudományos Tanács a hasznosításra tesz javaslatot. (5) Rektor a Tudományos Tanács javaslata alapján, a javaslat beérkezésétől számított 15 napon belül határozatot hoz a következőkről: a.) a szolgálati alkotásra igényt tart, illetve arról lemond, b.) az alkalmazott alkotást hasznosítja, illetve a hasznosítás jogáról lemond, c.) a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adja (apportálja), d.) a hasznosítást más részére engedélyezi, e.) a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogokat átruházza.




(6) A Tudományos Tanács évente felülvizsgálja az oltalommal védett alkotásokat, és javaslatot tesz a rektornak az oltalomról történő lemondásra. Lemondás esetén a feltalálót úgy kell értesíteni, hogy még legyen lehetősége az oltalom fenntartására. (7) A szellemi alkotások adminisztrálása a Rektori Hivatalban történik. a.) szervezi az ismertetés elbírálását, b.) értesíti a feltalálót a rektori döntésről, c.) figyelemmel kíséri a fenntartással járó fizetési kötelezettségek határidejét és arról a Gazdasági Főigazgatót értesíti, d.) előkészíti a feltalálókkal kötendő szerződéseket, e.) gondoskodik az alkotások szabadalmi bejelentéséről, f.) a hasznosítási szerződések teljesülését figyelemmel kíséri. 5.§ Az ismertetés elfogadása (1) Abban az esetben, ha az intézmény rektora ehhez hozzájárul, vagy ha a rektori nyilatkozat az ismertetés beadásától számított 90 napon belül nincs megtéve, a szellemi alkotással a feltaláló rendelkezhet. Alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót az intézmény hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, (2) Szolgálati találmány elfogadása esetén az intézmény köteles a szabadalmi bejelentést észszerű időn belül megtenni, továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a jogi oltalom megszerzése érdekében. Az oltalom megszerzése csak olyan találmányok esetében indokolt, amelyek későbbi hasznosításából a felmerült költségek közvetlenül vagy közvetve megtérülnek. (3) Az intézmény eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt titokban tartja és üzleti titkot képező megoldásként (know-how) hasznosítja. A döntésről a feltalálót tájékoztatni kell. 6.§ A szellemi alkotással kapcsolatos díjazás (1) Ha az intézmény a szolgálati alkotásra igényt tart illetve az alkalmazotti alkotás hasznosításáról nem mond le, a feltalálót találmányi díj illeti meg. A feltalálót a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. (2) A feltaláló díjazására a találmányi díjszerződés az irányadó. A találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében az intézménynek fizetnie kellene külső szerv vagy személy felé. (3) A találmányi díjszerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a következőket: a.) a találmányi díj fizetése milyen értékesítési mód (hasznosítás, hasznosítási jog átengedése, szabadalom átruházása) alapján történik, b.) találmányi díj mértékét és fizetésének módját, c.) a díjazás időtartamát,




d.) az oltalom megszerzésével és fenntartásával illetve az értékesítéssel (hasznosítással) összefüggő költségek fedezésének módját és annak - közös tulajdonlás esetén - esetleges megosztását az intézmény és a feltaláló(k) között. (4) A díjszerződés megkötésére az intézmény nevében a rektor jogosult. A szerződést 30 napon belül meg kell kötni és annak alapján a díjat 60 napon belül kell kifizetni. (5) Ha a felek között vita merül fel, megegyezés hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő találmányi szakértői testület döntése kikérhető. Ennek költsége az intézmény álláspontjának elfogadása esetén a feltalálót, a feltaláló álláspontjának elfogadása esetén az intézményt terheli, illetve mindkét fél álláspontjától eltérő szakvélemény esetén a költséget az a fél viseli, aki a testülethez fordult szakvéleményért kivéve, ha a szakértő testület %-os arányt állapít meg. Ezen túlmenően az ilyen jogviták bírósági útra tartoznak. (6) Amennyiben az intézmény a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól az eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy a feltalálót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből az intézmény igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, figyelemmel a feltaláló szabadalmaztatási költségnövekedésére. (7) A szellemi alkotásból és az oltalomból eredő jogok – a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. 7.§ Szellemi alkotás hasznosítása (1) Az intézmény a szellemi alkotás hasznosítását harmadik személy részére ún. hasznosítási szerződés keretében engedélyezi. A szerződésben rendelkezni kel: a.) a hasznosítási engedély terjedelmének pontos meghatározásáról, b.) a hasznosítási engedély kiterjedéséről időben és térben, a kizárólagosság vagy nem kizárólagosság rögzítéséről, c.) további hasznosítási engedély biztosításáról a vevő számára, d.) a vevő hasznosítási és továbbfejlesztési kötelezettségéről, e.) felelősségi kérdésekről. (2) Az intézmény szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szellemi alkotásra vonatkozóan olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza, vagy korlátozza. 8.§ Hasznosító vállalkozás (1) Az intézmény, mint költségvetési kutatóhely kizárólag a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően vehet részt hasznosító vállalkozás létrehozásában, illetve működésében. (2) Hasznosító vállalkozás 3 évnél rövidebb időre nem hozható létre és az intézmény felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3) Az intézmény, hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!



meg az intézmény előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének 50%-át. (4) A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget az intézmény terhére, ezzel szemben mellékszolgáltatás nyújtására lehetőség van. (5) Az intézmény a jogosultsági körébe tartozó szellemi alkotásokat nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja (apportálhatja) könyvvizsgáló által meghatározott értéken. (6) Az intézmény a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát illetve részesedését csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követően és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással szüntetheti meg vagy csökkentheti. (7) Gazdasági Társaságban való részvételről a Szenátus dönt. (8) Az intézmény évente jelentést készít felügyeleti szerve részére arról, hogy az általa alapított vagy a részvételével működő hasznosító vállalkozásokban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok. 9.§ A szerzői művekre vonatkozó eljárás (1) A szerzői művek tekintetében a fentiekben meghatározott iparjogvédelmi oltalommal védhető szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel. (2) Szerzői műnek tekinthető az olyan – valamilyen formában rögzített - irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, amely egyéni, eredeti jellegű. Ilyen alkotás különösen a tudományos, irodalmi mű, a filmalkotás és az audiovizuális mű, a fotóművészeti alkotás, a térképmű és a térképészeti alkotás, a műszaki létesítmények terve, az iparművészeti alkotás, az ipari tervezőművészeti alkotás, a szoftver és az adatbázis. (3) A szerzői művek tekintetében a személyhez fűződő jogok a szerzőt illetik. A vagyoni jogok főszabályként a szerzőt illetik, de ha a mű elkészítése a szerző közalkalmazotti jogviszonyból, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelezettsége, a mű átadásával a vagyoni jogokat, eltérő megállapodás hiányában, a szerző jogutódjaként az intézmény szerzi meg,. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megítélésekor irányadó a kinevezési okmány, a munkaköri leírás, vagy az írásbeli munkáltatói utasítás. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelezettség megítélésekor irányadó a jogviszonyt létesítő szerződés. (4) Ha a mű megalkotása a szerző közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelezettsége. a mű megalkotója köteles a szerzői művet megalkotását követően - haladéktalanul (legkésőbb 3 napon belül) írásban ismertetni és átadni az intézménynek. Az ismertetésnek tartalmaznia kell: a.) a szerző nevét, b.) a szerzői mű rövid bemutatását, A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!



c.) ha többen alkották meg, valamennyi közreműködő nevét és a létrehozásban való közreműködésük arányát, d.) a szerzői mű létrejöttekor az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölését, e.) a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével, f.) a szerzői mű létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől vagy szervezettől származó anyagot vagy felszerelést, g.) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szerzői jogokra, h.) az alkotó(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve, hogy van-e és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra. (5) Az ismertetést az intézmény rektorához címezve a főtitkárhoz kell benyújtani. (6) Az oktatáshoz szorosan kapcsolódó szerzői művek esetén (pl. jegyzet, mérési útmutató stb.) a rektor átadhatja hatáskörét a karoknak. 10.§ (1) A benyújtott ismertetést a Kiadói Bizottság vizsgálja meg, és 30 napon belül írásbeli javaslatot készít a rektornak. (2) A rektor az ismertetés átvételétől számított 45 napon belül határozatot hoz a következőkről: a.) elfogadja-e a szellemi alkotást és maga gondoskodik a hasznosításról, b.) visszautasítja és így a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotásról. (3) A szerzői mű elfogadása esetén az intézmény dönt a vagyoni jogok átruházásáról, valamint a mű felhasználásának engedélyezéséről. (4) A mű felhasználásának minősül: a.) a többszörözés: a mű anyagi hordozón való rögzítése tetszőleges időtartamra bármilyen módon, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. b.) a terjesztés: a mű eredeti vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy arra való felkínálással. c.) a nyilvános előadás: a mű érzékelhetővé tétele a nyilvánosság számára bármely helyen a jelenlévők számára. d.) a nyilvános közvetítés: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára bármely technikai megvalósítással. e.) a továbbközvetítés: a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése. f.) az átdolgozás: a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre. (5) A szerzői mű elfogadása esetén a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg. A szerző az intézmény jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely a szerzői jogi törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.




11.§ A szellemi alkotásokkal kapcsolatos gazdálkodási szabályok (1) Az intézmény a szellemi alkotással kapcsolatos költségek fedezetére Innovációs Alapot hoz létre és tart fenn. Az ebből fedezendő költségek vonatkozásában kivételt képeznek azok a szerzői jogi védelem alá tartozó művek, amelyek kiadásával kapcsolatos költségekről a Kecskeméti Főiskola kiadói tevékenységének szabályzata rendelkezik. (2) Az Innovációs Alap bevételét képezi: − az intézmény költségvetésében e célra biztosított összeg, − az intézményhez befolyó találmányi díj maximum 40%-a. (3) Az Innovációs Alap terhére történő kifizetésekről a tudományos és koordinációs rektorhelyettes rendelkezik. (4) Az intézmény az Innovációs Alapból köteles biztosítani a.) az oltalom megszerzésével, fenntartásával járó költségeket, b.) jogi szabadalmi ügyvivői képviseleti díjakat, c.) jogvitákkal összefüggésben keletkező képviseleti díjakat, d.) a díjszerződések alapján fizetendő találmányi és szerzői díjakat, e.) a találmányok és a találmányokhoz fűződő vagyoni jogok nyilvántartásához, továbbá a vagyoni jogok oltalmi idő alatt történő kezeléséhez szükséges szervezetiműködési feltételek biztosításával összefüggésben keletkező költségeket. (5) A díjszerződések alapján fizetendő találmányi díjak a találmány értékesítéséből, hasznosításából származó bevételből is fedezhetők. (6) A jelen szabályzat alkalmazásában a találmányi díj alapja a következő: a.) hasznosító vállalkozás alapítása esetén a vállalkozás adózott nettó nyereségének az intézményt megillető része, b.) licencia-szerződés esetén a hasznosítási jog ellenértékeként a licenciaszerződésben a licenciavevő által az intézmény javára teljesített bármilyen kifizetés (licenciadíj, részvény, üzletrész stb.), de nem tartozik ide a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az intézménynek biztosított eszközök, szolgáltatások illetve jogok, c.) átruházási szerződés esetén a jogátruházás ellenértékeként az átruházási szerződésben a vevő által az intézmény javára teljesített bármilyen kifizetés (licenciadíj, részvény, üzletrész stb.), de nem tartozik ide a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az intézménynek biztosított eszközök, szolgáltatások illetve jogok. (7) A befolyó összegből először az adott szellemi alkotás értékelésével valamint a jogi oltalom megszerzésére és hasznosítására irányuló eljárással kapcsolatos költségeket kell kifizetni. Ezen költségek alatt kell érteni a szabadalmi hivatalok előtt eljáró jogi képviselőknek, a technológiamenedzsereknek és más külső szakértőknek a díjazását, valamint az intézménynek az eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi készkiadását is. (8) A befolyt találmányi díj az előző szakaszban felsorolt költségekkel való csökkentése után keletkező összeg a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő személyek és az Innovációs Alap között kerül felosztásra az alábbiak szerint: A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!



-

a szellemi alkotás kidolgozásában résztvevő (feltaláló) javára fizetendő hányad: 60% az Innovációs Alapba befolyó hányad: 40%

12.§ Egyéb rendelkezések (1) Ezen rendelkezésektől az intézmény és a szellemi alkotásban résztvevők közötti díjszerződés kifejezett rendelkezésével – a feltaláló által az értékesítés sikeréhez való hozzájárulás mértékétől függően – a szellemi alkotásban résztvevő javára el lehet térni. (2) Az eltérés eredményeképpen az Innovációs Alap részesedése nem lehet kevesebb, mint 20 %. (3) A találmányi díj kifizetése minden év január 31-ig esedékes, és összege az előző év december 31-ig értékesített termékek után az intézményt megillető árbevétel alapján készített és a feltaláló rendelkezésére bocsátott elszámoláson alapszik. (4) Amennyiben a szellemi alkotás hasznosítása nem eredményezett bevételt az intézmény számára, illetve a szellemi alkotást az intézmény saját tevékenységi körében hasznosította, akkor a feltalálót eszmei értékű díj illeti meg. (5) Amennyiben az intézmény a szellemi alkotás hasznosítási jogát harmadik személy részére engedélyezi, a díj mértéke – minden engedélyezés után külön-külön – az intézményhez befolyt licenciadíj 60 %-a. 13.§ A szellemi vagyon nyilvántartása (1) Az intézmény keretein belül létrehozott szellemi alkotások nyilvántartása a Rektori Hivatalban, a kari főigazgatói hivatalokban és a Gazdasági Műszaki Főigazgatóságon történik. (2) A Rektori Hivatalban kerülnek nyilvántartásba az 1.§ (2) bekezdés a), b) és d) pontjában megjelölt, bejelentett szellemi alkotások, az iparjogvédelmi oltalom alá helyezések kezdeményezése ill. eredménye, a hasznosítások, a létrehozott hasznosító vállalkozások. (3) A kari főigazgatói hivatalokban kerülnek nyilvántartásba a 2.§ (2) bekezdés c) pontjában megjelölt, bejelentett alkotások. (4) A Gazdasági Műszaki Főigazgatóságon a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően kerülnek nyilvántartásba vételre a szellemi alkotások. A szellemi alkotások könyv szerinti értékét a létrehozásuk során felmerült költség- és ráfordításelemek alapján kell meghatározni. A költség és ráfordításelemek meghatározása a kidolgozásban érintett szervezeti egység(ek) vezetőjének(inek) feladata. Irányadónak kell tekinteni a Kecskeméti Főiskola önköltség számítási szabályzatában foglalt rendelkezéseket.




14.§ A szabályzat megsértése (1) Amennyiben a szabályzat hatálya alá tartozó szervezeti egység és alkalmazottja a szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotással kapcsolatban a szabályzat rendelkezéseit megszegi, úgy az intézmény követelheti, hogy a) a feltaláló (szerző) a szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jogát az intézményre ruházza át, b) a szellemi alkotás bármilyen módon történő hasznosításából származó nettó (adózott) nyereség 60%-nak megfelelő összeget az intézmény részére fizesse meg. Ezt az összeget az Innovációs Alapba kell bevételezni. (2) Amennyiben a szervezeti egység és alkalmazottja a szabályzat szerinti eljárás során az intézmény nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, 15 napon belül a rektortól kérheti annak felülvizsgálatát. (3) E döntések körében kivételt képeznek azok, amelyeket az intézmény nevében eljárva a szellemi alkotás hasznosításának és/vagy értékesítésének menedzselését végző külső vállalkozás polgári jogi szerződés értelmében hoz meg. Ezzel kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak. (4) Ezen túlmenően a szabályzattal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos jogviták tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak.

15.§ Vegyes és záró rendelkezések (1) A jelen szabályzatot a Kecskeméti Főiskola Szenátusa a 2006. október 5-i ülésén tárgyalta és a 49/2006. (X. 5.) számú határozattal elfogadta. A szabályzat hatályba lép: 2006. szeptember1-én. (2) A szabályzat módosítását a Szenátus a 87/2008.(XII.18.) sz. határozattal elfogadta. Hatályba lépés: 2009. január 1.




(3) Értelmező rendelkezések A szabályzat és a Kti. törvény alkalmazásában: a.) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik; b.) szellemi vagyon: a szellemi tulajdonon és immateriális javakon túl ide tartoznak a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak; c.) növényfajta: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el; d.) használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely oltalomban részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható; e.) formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jellegű; f.) mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés, amely oltalomban részesíthető, ha eredeti, vagyis saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban; g.) védjegy: minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; h.) hasznosítás: az Szt. rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala; i.) technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!



változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak; j.) kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatásfejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó; k.) költségvetési kutatóhely: költségvetési gazdálkodási rendben működő, alap-, illetve főtevékenységként ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet vagy szervezeti egység; l.) nonprofit kutatóhely: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő kutatóhely; m.) kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik; n.) konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából; o.) vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, vízi-közmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat; p.) hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen – a nonprofit kutatóhelyen is – létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság; q.) alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelő tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka; r.) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása; s.) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál; t.) alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat; u.) kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése; v.) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést; w.) közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve Áht. 13/A.§-a szerinti, az Európai Unióból származó forrásokat is, továbbá a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás; A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!



x.) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: idetartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének s biztonsági helyzetének javítása.




TALÁLMÁNYI DÍJSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről ................. - a továbbiakban: Feltaláló - másrészről .................................. - a továbbiakban: Intézmény - között a mai napon, az alábbi feltételek szerint. 1.

Az Intézmény a Magyar Szabadalmi Hivatal által ............... lajstromszámon ............... keltű és ........................ számú határozatával szabadalmi oltalomban részesített ................. tárgyú szolgálati találmányt ........... termék gyártásánál saját gazdasági tevékenysége körében ........... óta hasznosítja.

2.

Az Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a szabadalomnak az előzőekben megjelölt módon való hasznosítása alapján a Feltaláló részére a ............ termék mindenkori nettó (ÁFA-nélküli) árbevétele ........... %-ának megfelelő összeget találmányi díjként megfizeti. Az oltalmi időn belül legyártott termékek után a Feltalálót a találmányi díj akkor is megilleti, ha a termékek forgalomba hozatalára a szabadalmi oltalom megszűnése után kerül sor.

3.

A találmányi díj kifizetése minden év január 31-ig esedékes, és összege az előző év december 31-ig értékesített termékek után az Intézményt megillető árbevétel alapján készített és a Feltaláló rendelkezésére bocsátott elszámoláson alapszik.

4.

Az Intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a találmányt a megjelölt terméken kívül más termékek gyártásánál is felhasználja, az ezzel kapcsolatosan fizetendő találmányi díjakról külön szerződésben állapodik meg a Feltalálóval.

5.

Amennyiben az Intézmény a találmány szerinti megoldás hasznosítási jogát harmadik személy részére engedélyezi, a feltalálói díj mértéke - minden engedélyezés után különkülön - az Intézmény által kikötött licenciadíj .......... %-a. A találmány ilyen módon való értékesítése alapján a feltalálói díj a licenciaszerződésben kikötött díjfizetési határidő lejártától számított 15 nap elteltével esedékes.

6.

A Feltaláló az előzőekben megjelölt hasznosítási módok alapján meghatározott találmányi díj mértékét, fizetésének módját és időpontját elfogadja.

7.

A felek megállapodnak abban, hogy a találmány alapján gyártott termék kiviteli tervdokumentációjának elkészítésében a Feltaláló által végzett tevékenység külön közreműködői szerződésben kerül díjazásra.

8.

A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A szerződésből eredő jogvita elbírálása a ................ Megyei Bíróság hatáskörébe tartozik.

Kecskemét, 200……………………….. ……………………………………. feltaláló


………………………………….. Kecskeméti Főiskola



TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT

Alulírott …………………….. (lakcím:……………………, szül.hely,idő:…………………, an:

………………………..)

kijelentem,

hogy

a

Kecskeméti

Főiskolán,

……………………………………. tárgykörben folyó kutatómunka során tudomásomra jutott mindenfajta szolgálati és üzleti információt titkosan kezelek, és tudomásul veszem, hogy ez a titoktartási kötelezettség a jogviszony megszűnését követően is terhel.

Kecskemét, 200……………………………….

…………………………… nyilatkozattevő




NYILATKOZAT

Alulírott …………………………..(lakcím:……………………………………………. szül.hely,idő:…………………………anyja neve: ………………………………………….) ……………………… hallgató, kijelentem, hogy a ……………….. kutatási feladatban részt veszek a velem kötött ………………………. számú szerződés alapján. A munkavégzés során magamra nézve kötelezőnek ismerem el a Kecskeméti Főiskola elfogadott Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatának rendelkezéseit. Kecskemét, 200………………………………

…………………………. nyilatkozattevő




A KECSKEMÉTI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents