A KAZAH KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEI, STRATÉGIÁJA A XXI SZÁZAD KIHÍVÁSAIVAL SZEMBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

A KAZAH KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEI, STRATÉGIÁJA A XXI SZÁZAD KIHÍVÁSAIVAL SZEMBEN.

Készítette: Radevich Anastassiya Budapest, 2005.

1

Tartalomjegyzék.

Bevezetés

3.

I.

Általános ismeretek Kazahsztánról

6.

1. 1.

Kazahsztán földrajza

6.

1. 2.

Természeti erőforrások

7.

II.

Politikai helyzet

9.

2. 1.

Kazahsztán megalakulása

9.

2. 2.

Politikai és hatalmi struktúra

9.

2. 3.

Politikai pártok

11.

2. 4.

Elnöki hatalom

13.

2. 5.

Belpolitikai helyzet

15.

2. 6.

Kazahsztáni külpolitikai orientáció

17.

III.

Gazdasági helyzet

22.

3. 1.

Általános gazdasági áttekintés

22.

3. 1. 1.

Az önállóság első évei

22.

3. 1. 2.

Fellendülés, a gazdaság jelenlegi helyzete

24.

3. 1. 3.

Növekedési szektorok

28.

3. 1. 4.

Fejlesztéspolitika, tervek

29.

3. 1. 5.

A kormányzat szerepe a gazdasági folyamatokban

31.

3. 1. 6.

Infrastruktúra

32.

3. 1. 7.

Privatizáció

32.

3. 1. 8.

A kazah adórendszer

35.

2

3. 2.

Gazdasági szerkezet, főbb gazdasági szektorok

37.

3. 2. 1.

Kazahsztán ipara

37.

3. 2. 2.

Kőolaj szektor

39.

3. 2. 3.

Bányászat

41.

3. 2. 4.

Építőipar

42.

3. 2. 5.

Mezőgazdaság

43.

3. 3.

Külkereskedelem

45.

3. 3. 1.

Külkereskedelem

45.

3. 3. 2.

Kereskedelempolitika

46.

3. 3. 3.

Relációs és áruösszetétel

47.

3. 3. 4.

Külföldi működőtőke

51.

IV. Kazahsztán külgazdasági kapcsolatai Magyarországgal

54.

4. 1.

Diplomáciai kapcsolatok

54.

4. 2.

A magyar-kazah gazdasági kapcsolatok 1993-2000

55.

4. 3.

Érvényben levő megállapodások

60.

4. 5.

Tőkemozgás

62.

V. Kazahsztán és az Európai Unió

63.

5. 1.

Az Európai Unió és Kazahsztán kapcsolatai

63.

5. 2.

Befektetések Kazahsztánban

66.

Befejezés

69.

Irodalomjegyzék

72.

3

Bevezetés. A szakdolgozatom témája-a Kazah Köztársaság gazdasági és politikai törekvései, stratégiája a XXI. század kihívásaival szemben. A szakdolgozatomban bemutatom Kazahsztán politikai és gazdasági átalakulását, fejlődését a rendszerváltástól napjainkig, továbbá vizsgálom a kazah- magyar gazdasági kapcsolatokat, mert számomra hasznosak lehetnek a megszerzett, tanulmányozott ismeretek a későbbi munkám során. A Kazah Köztársaságot kiemelve szeretném bemutatni, hogy felkeltsem az érdeklődést egy olyan térség iránt, amely kiváló befektetési lehetőségeket biztosít az Európai Unió, az Egyesült Államok, a világ technológiailag fejlett országai közöttük Magyarország számára is. Magyarország mezőgazdasági állattenyésztési technológiák know-how értékesítésével jelentős eredményeket érhet el az e téren fejletlenebb kazah piacon. Mivel Kazahsztán rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, ezért Magyarország számára is, amely kevésbé jól ellátott ásványkincsekkel, fontos a gazdasági-politikai együttműködés fenntartása, fejlesztése. Kazahsztán Közép-Ázsia egyik legstabilabb országa. Kazahsztán meglehetős sikerrel reformálta meg gazdaságát és megnyitotta országát a külföldi befektetők előtt. A Kazahsztánban befektető külföldi üzletemberek szerint a társadalmat átszövő korrupció ellenére az ország gazdasága stabilnak tekinthető, a bankrendszer pedig működőképes. A strukturális reformok terén Kazahsztán megelőzte az összes többi szovjet utódállamot, máris átalakították az egészségügyi és nyugdíjrendszert, a szociális ellátórendszereket, a közműszektort. Az elmúlt tíz évben a GDP átlagosan évi 10 százalékkal bővült, s az össztermék 75 százalékát ma már a magánszektor állítja elő. Kazahsztán az első volt a FÁK-ban, amelynek gazdaságát piacgazdaságként ismerték el. Figyelemre méltó az is, hogy a középázsiai térségbe érkezett tőke 80 százaléka itt landolt, s a Világbank befektetési szempontból a világ húsz legvonzóbb állama közé sorolta. Kazahsztánnak nincsenek külső adósságai, s az átlagkeresetek tekintetében havi bruttó 160 dollárral is a FÁK listavezetője. A FÁK tagországok közül Kazahsztánban a

4

legmagasabb az egy főre jutó külföldi közvetlen befektetések összege és közben épülnek az olajat és gázt külföldre szállító vezetékek is. Kazahsztán politikai rendszerét -Közép-Ázsia más új független államaihoz hasonlóan- a korlátozott demokrácia jellemzi. A kazah gazdaság átalakulása fokozatos reformok révén valósul meg, melyek keretében széles körű ár- és kereskedelemliberalizációt hajtottak végre, s határozottan szorgalmazzák a privatizációt, a piaci intézmények kiépítését. Ugyanakkor a szerkezetátalakítás és a fiskális reform, valamint a korrupció elleni küzdelem téren még mindig komoly lemaradás tapasztalható. Az ország pénzügyi függetlenségét az 1993-ban bevezetett nemzeti valuta, a tenge alapozta meg. A kazah gazdaság helyzete azonban nagymértékben függ az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci árának ingadozásától, mivel növekedésében fontos szerepe van a kitermelő ágazatoknak, elsősorban a jelentős külföldi beruházásokat vonzó olajiparnak. A szakdolgozatom öt részből áll. Az első rész: az általános ismereteket mutatom be, kiemelve Kazahsztán földrajzát, természeti erőforrásait. A második rész: politikai helyzetről szól, főleg politikai struktúra, politikai pártok, elnöki hatalom, külpolitikai orientáció és belpolitikai helyzet. A harmadik rész: a gazdasági helyzet elemzése, hogyan változott a kazah gazdaság, gazdasági szerkezet a szovjet rezsim ideje után, hogyan fejlődött a kazah gazdaság 1991-től, a gazdasági szerkezet és főbb gazdasági szektorok bemutatása, a kazah külkereskedelem áruszerkezete, az export-import. A negyedik rész: Kazahsztán külgazdasági kapcsolatai Magyarországgal, főleg a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok 1993-2000, diplomáciai háttér, érvényben levő megállapodások. Végül az Európai Unió és Kazahsztán kapcsolatának rövid áttekintése, befektetések Kazahsztánban.

5

A dolgozat végén összefoglalom a kazah gazdaságpolitika legfontosabb aktuális feladatait, legjelentősebb gazdasági-politikai eredményeket, jövőre vonatkozó fontosabb terveket. Szakdolgozatom készítése során a témához kapcsolódó magyar és külföldi szakirodalomból, külkereskedelemi statisztikákból, gazdasági elemzésekből, szakfolyóiratokból és az Internetről gyűjtöttem adatokat, információkat. Szeretném megköszönni belső konzulensemnek dr. Marinovich Endrének és külső konzulensemnek Kulimár Miklósnak a szakdolgozatom megírásához nyújtott segítségüket, mind azt az időt, amit rám fordítottak.

6

I. Általános ismeretek Kazahsztánról. 1. 1. Kazahsztán földrajza. Területe: 2.717.300 km2 Lakossága: 15.672.000 fő Népsűrűsége: 6,2 fő/km2 Fővárosa: Asztana–510.000 lakos Nemzetiségek: kazah 54 %, orosz 30 %, egyéb 16% Államforma: Köztársaság Államfő: 1991 óta Nurszultan Nazarbajev

7

Kazahsztán Közép-Ázsiában, mélyen az Eurázsiai kontinens belsejében fekszik. Területe 2.717.300 négyzetkilométer. Határainak összes hossza eléri a 12.000 kilométert, és a következő országokkal határos.1 Kína 1.460 km, Kirgízia 980 km, Türkmenisztán 380 km, Üzbegisztán 230 km, Orosz Föderáció 6.470 km. Az ország legnagyobb városa és hosszú időn keresztül fővárosa Almati (korábbi ismertebb nevén Alma Ata) volt. A kormány a közelmúltban 270.000 lakosú Akmola

városba

költözött,

indoklásuk

szerint

ez

a

város

kevésbé

földrengésveszélyes és központibb fekvése folytán jobb összeköttetése van Oroszországgal. 1997. december 10.-én a város nevét megváltoztatták és fővárosi rangra emelték, mai neve Asztana melynek jelentése magyar nyelven főváros. A főváros helyének megváltozásában részben a régi Almati modernizálásának nehézségei, részben -és ez volt a fő szempont- az ország belsejétől, illetve a kínai határtól való távolságok mérlegelése játszott szerepet. Az új, rohamosan fejlődő államközpont a modern várostervezett metropolisz, egyben a tőkebeáramlás, a befektetési lehetőségek terepe is lett. A Kazah Köztársaság közigazgatásilag 14 megyéből és 3 megyei jogú városból (Asztana főváros, Almati és Bajkonur) áll. 1998-as adatok alapján a lakosság nagyobb része, 55 százaléka már városi, de európai viszonylatokhoz képest még mindig nagy, 45 százalékos a vidékiek, köztük a vándoréletet élők aránya. Az utóbbi évek városi lakosságának növekedési tendenciáját figyelve a vidéki népesség csökkenése várható. 1. 2. Természeti erőforrások. Kazahsztán különleges természeti gazdaságát a területén található és bányászható ásványkincsek és nyersanyagok adják. Az ország részesedése a világ színes, valamint nemesfémtermeléséből valamint ezek feldolgozásából a szovjet korszak végén a következő volt: Berillium 24 %, Cink 7 %, Tantál 33 %, Titán 26 %, Chrom 27 %, Réz 3 %, Urán 14 %, Magnézium 5 %, Ezüst 6 %, Bauxit 1 %, Arany 1 %. A felsorolt ásványkincseken kívül vanádium, biszmit és fluoron 1

Kazahsztán földrajza: www. kz

8

kitermelése jelentős. Emellett számottevő vasérc (50-60 % vastartalommal) és kőszénkészlettel rendelkezik, illetve foszforkészletei Oroszország után a legnagyobbak a világon. A helyben bányászott bauxit alapját képezi a világ egyik legnagyobb alumíniumiparának. A legjelentősebb ásványanyag azonban a kőolaj. Az ország területén a mai napig 160 kőolaj- és földgázmezőt tártak fel. A tartalékok egyes adatok alapján megközelítik Kuvaitét, (a kitermelhető kőolaj mennyisége Kazahsztánban 95 milliárd barrel, Kuvaitban 96, 5 milliárd barrel) és meghaladják a mai napig feltárt Északi tengeri források készletét. A tengizi kőolajmezőt a világ legnagyobbjai között tartják számon. A már eddig feltárt illetve a jövőben még feltárandó ásványkincs és nyersanyaglelőhelyek alapozzák meg a már meglévő kitermelő és feldolgozó iparágak fejlődését, és ez által a gazdaság egészének a fellendülését.

9

II. Politikai helyzet. 2. 1. Kazahsztán megalakulása. A mai Kazahsztán 1917 után az Orosz Föderáció autonóm köztársasága volt. 1936-ban a Szovjetunión belül szövetségi köztársasági státust kapott. Kazahsztán, mint politikai egységes hatalom a szovjet birodalom megalakulásával jött létre. 1920-ban az Orosz Föderáció joghatósága alatt megalakult a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Az 1924-25-ös közép-ázsiai Nemzeti Elhatárolás eredményeként néhány kazahok által lakott területet a Kirgiz Köztársasághoz csatoltak. 1932-ben a Karakalpak régiót elválasztották a köztársaságtól. Kazahsztánt 1936-ban emelték Egyesült Köztársaság rangra, hivatalos néven Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság lett. A többszöri „határrajzolások” ellenére Kazahsztán fő korvonala nem változott a szovjet időszak korai szakasza óta. A Kazahsztáni Köztársaság szuverenitását 1990. október 25.-én, függetlenségét 1991. december 16.-án nyilvánította ki. 1991. december 21.-én csatlakozott a Független Államok Közösségéhez (FÁK), melynek Oroszország után a második legnagyobb területű tagja lett.

2. 2. Politikai és hatalmi struktúra. Az ország kormányzása elnöki rendszerben működik, önálló törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató testülettel. A függetlenség korai éveiben a végrehajtó hatalom megszilárdította pozícióját a másik kettővel szemben. Ez a tendencia átterjedt a helyi kormányzatokra is, amelyek az autonómia magas fokát élvezték még az 1995-ös Alkotmány szerint is. Ma az ország 16 adminisztratív egységre oszlik. A 16 akimot, akik a polgármesterhez hasonló státusban vannak, az elnök nevezi ki. Az államfői státust a Köztársaság Elnöke tölti be, aki az állampolitika alakításában meghatározó személyiség. Általános, közvetlen és titkos választójog alapján 5 éves periódusra választják. A fegyveres erők főparancsnoki posztját is ő tölti be.

10

A

miniszterelnök

a

Miniszterek

Kabinetjének

elnöke,

és

Kazahsztán

kormányfőjeként tevékenykedik. 1997-ben az Elnök a kormány nagyszabású átszervezését rendelte el, eredményeként jelentősen csökkent a kormányzati testületek és a kormány személyzetének száma. A parlament a törvényhozó testület legfelsőbb képviselője. A parlament két házból áll: Szenátus és Mazhilisz (alsóház). Az alsóházi választások általánosak, közvetlenek és titkosak. A Mazhiliszben 77 képviselő foglal helyet. A Szenátust közvetett és titkos szavazás útján választják meg, 39 tagja van. A parlament hivatali státusa 4 évre szól. A végrehajtó hatalom feje Kazahsztánban a kormány. A kormány a miniszterelnök „fennhatósága alá tartozik”, és a köztársaság parlamentjének tartozik felelősséggel a kormányzati programok jóváhagyásával vagy megváltoztatásával kapcsolatban.2 A jelentős politikai döntések az elnök, a kormány és a parlamenti hatáskörébe tartoznak. A Kazahsztánban működő legfelsőbb állami szervek jelenleg fennálló struktúrája biztosítja a fontos politikai megoldások hatékony alkalmazását. A Kazahsztáni Köztársaság Alkotmányának szigorú végrehajtását biztosítandó megalapították az Alkotmányi Tanácsot.

2

Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999. Europa Publ. London

11

2. 3. Politikai pártok. Kazahsztánban számos nemzeti kulturális központ, közel 40 párt és 700 társadalmi szervezet működik, de a hatalom teljes egészében az elnök kezében koncentrálódik. A kellő hatalommegosztás hiánya miatt a nemzetközi szervezetek -köztük az EBESZ is- kritikával illették a kazah állam modellt. A kazahok minden ilyen esetben ázsiai hagyományaikra, népük mentalitására, az európaitól eltérő kultúrájukra és fejlődésükre hivatkoznak. Kazahsztánban 1999. szeptember 17.-én és október 10.-én soros parlamentifelsőházi, illetve alsóházi- választásokat tartottak, amelyek eredményeként a törvényhozó testületben az elnökhöz közelálló „Otan” párt (30,89 %) szerzett többséget, amelyet a Kommunista Párt (17,75 %), az Agrárpárt (12,63 %), illetve a Polgári Párt (11,23 %) követett. Tekintettel arra, hogy az „Otan” párt még a választások előestéjén szövetségre lépett az Agrárpárttal és a Polgári Párttal, a parlamenti struktúra kétpólusúvá vált, a törvényhozásban egyedül a Kommunista Párt számít ellenzéknek. A parlamentben kívül rekedt ellenzéki pártok -Azamat Demokrata Párt (4,57 %), Kazahsztán Népi Kongresszusa (2,83 %), Alas Párt (2,76 %), Megújulás Párt (1,97 %), Munka Pártja (1,38 %)- csalással vádolták a kormányzatot és új választások kiírását, követelték. Az EBESZ 200 fős megfigyelő csoportjának értékelése ugyancsak jelentős fenntartásokat fogalmazott meg a választások tisztaságával kapcsolatban kiemelve, hogy azok messze nem ütötték meg a nemzetközi normákat.3 2002. július 15.-én életbe lépett a parlament által elfogadott, az Alkotmánybíróság által az alaptörvénnyel összhangban lévőnek talált új párttörvény. Eszerint a már bejegyzett pártoknak is újra kellett regisztráltatniuk magukat 2003. január 17.-ig az új, irreálisan szigorú rendelkezések szerint (50 ezer fős párttagság és országos jelenlét követelményei).

3

Country Commercial Guide Kazakstan , Fiscal Year, 1999

12

Parlamenti választások eredménye 2004-ben 1. ábra

14% 8%

43%

17%

Otan Aszar Ak Zsol AISZT Egyéb

18% Forrás: Agenstvo po sztatyistyke, 2004

2004. szeptember 19.-én Kazahsztánban parlamenti választásokat tartottak. A Nurszultan Nazarbajev államfő pártjaként számon tartott Otan (Haza) 43 százalékot kapott, míg az államfő legidősebb lánya Dariga Nazarbajeva vezette Aszar (Együtt) 18 százalékkal a második helyen végzett. Az Ak Zsol elnevezésű centralista párt 17 százalékkal a harmadik, míg az AISZT párt 8 százalékkal a negyedik helyen végzett. A legfőbb ellenzéki erőnek tekintett Kazahsztán Demokratikus Választása pedig a parlamentbe kerüléséhez szükséges hét százalék küszöbén egyensúlyozik. Összesen tizenkét párt indult. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint a választás nem tekinthető demokratikusnak. Hatalmi pártok -különösen az Otan és az Aszar- jóval nagyobb sajtónyilvánosságot kaptak, mint riválisaik. A jelentés szól arról is, hogy több esetben megfélemlítették a választókat. Dariga Nazarbajeva egy személyben a Habar nevű állami csatorna első embere, ez is nagyon befolyásolta választások eredményét. Egyelőre nem világos, mit is jelent Kazahsztán politikai jövője szempontjából a Nazarbajev lány pártjának sikere. Sokak szerint Dariga politikai szerepvállalása az elnöki hatalom dinasztikus átörökítését szolgálja az országban. Dariga maga úgy nyilatkozott, hogy az új párttal megpróbálta felszámolni a Nazarbajev embereiből

13

álló elit hatalmi monopóliumát, az ellenzék szerint azonban nincs érdemi különbség apa és lánya között.4 2. 4. Elnöki hatalom. 1984-ben Nazarbajev megkapta a Kazahsztáni Miniszterek Tanácsának elnöki posztját és 1989-ben a Kazahsztáni Kommunista Párt első titkári címét. 1989 szeptemberében politikai és adminisztratív reformokat vezetett be, kibővítette a Legfelső Szovjet elnöki hatáskörét. 1990 februárjában ezt a posztot is elnyerte. 1991 decemberében Nursultan Nazarbajevet választották meg Kazahsztán első elnökévé, öt évre szólt a mandátuma. Hatáskörébe tartozott a hivatalnokok kinevezése és leváltása minden szinten, illetve rendeleteket hozhat a parlamenti törvényhozás ellensúlyozásaként. 1991. december 1.-én egyetlen jelöltként indult az elnöki választásokon, ahol a lakosság 98,8 százalékának elnyerte támogatását. A szovjet rezsim utolsó éveiben jelentős szerepet játszott az „összunió” politikájának alakításában. Nazarbajev elnök legnagyobb vívmánya az, hogy képes volt megőrizni a politikai egyensúlyt az orosz és kazah pártok között. Habár a tekintélyelvű kormányzása nem segítette elő a többpárti demokrácia fejlődését, stabilizáló erőként hatott az országban és a régióban. A Kazah Köztársaság 1995. augusztus 30.-án megtartott referendummal új alkotmányt fogadott el. Ez a francia alkotmány főbb elemeinek átvételén alapul, és lényege az, hogy az elnök szinte teljes hatalommal rendelkezik minden kérdésben. A miniszterelnöknek csak gazdasági kérdésekben van döntési jogköre. A főbb külpolitikai kérdésekben az elnök véleménye a mérvadó. 1997 októberében Nurszultan Nazarbajev nyilatkozattal fordult a kazah néphez, melyben nyilvánosságra hozta az ország fejlesztésének stratégiáját. Az ex párttitkár

elnök

a

„Kazahsztán-2030”

jelszóval

ismertté

vált

2030-ig

megvalósítandó programban alábbi fontosabb célokat sorolta fel: 4

Népszabadság: A hatalom családi biznisz, 2004. szeptember 21.

14

• A nemzeti biztonság- a szuverén Kazah állam fejlődésének biztosítása • A belső politikai helyzet stabilizálása és a társadalmi feszültségek feloldása • A piacgazdaság feltételeinek megteremtése, mely befektetőbarát gazdasági klímát teremt, és ez által hozzájárul a stabil gazdasági fejlődéshez • A kazah állampolgárok szociális, egészségügyi jólléte • A természeti erőforrások hatékony felhasználása • Az infrastrukturális alapok megteremtése-

a

nagy

távolságok

miatt

kulcsfontosságú ágazatok (közlekedés, távközlés) fejlesztése A Parlament 1998. október 8.-i döntése alapján 1999. január 10.-én előrehozott elnökválasztásokat tartottak Kazahsztánban. Ennek előkészítésére Nazarbajev elnök már hónapok óta készült, ugyanis joggal tartott attól, hogy az ország gazdasága az eredetileg 2000 decemberében esedékes elnökválasztásig kritikus helyzetbe kerül, ami jelentősen csökkentette volna győzelmi esélyeit. Emellett, a kazah ellenzék -elsősorban Kazsegelgyin (volt miniszterelnök) aktivitása és népszerűségének

fokozatos

növekedése-

is

gyors

intézkedésre

késztette

Nazarbajev elnököt. Az előrejelzéseknek megfelelően Nazarbajev győztesen került ki a választásokból. A sietős előrehozatalt azonban az elnök tekintélyének további meggyengülésétől való félelem motiválta. A nemzetközi demokratikus normák megsértésével megvalósított „pozícióbiztosítás” kiváltotta a nyugati világ kritikáját. Már napjaink történetéhez tartozik az 1999. évi második „szabad” választás, amelyen Nurszultan Nazarbajev ismét megszerezte a nép támogatását. A nagyarányú (82 %) győzelem, nagyarányú (85 %) részvétellel párosult. A volt szovjet tagköztársaság pártfőtitkára, aki Kazahsztán 1991-es függetlenné válása óta tölti be ezt a posztot, további hét évre nyerte el az elnöki mandátumot. Miközben Moszkva üdvözölte az újraválasztást, a nyugati államok bírálták a választás körülményeit. A fő kifogás volt: az egy évvel előrehozott választásra az ellenzék nem tudott felkészülni, a Nazarbajev lány által vezetett tv nem adott

15

lehetőséget ellenzéki vélemény nyilvánosságnak, az egyetlen esélyes ellenzéki jelöltet bírósági határozattal zárták ki a versenyből. 2000. június 27.-én a kazah parlament törvénybe foglalta Nazarbajev elnök hatalmának meghosszabbítását, ami azt jelenti számára, hogy mandátumának 2006. évi lejárta után is széleskörű jogosítványokkal rendelkezzen. Javaslatot tehet majd a hivatalban lévő elnöknek személyi kérdésekben, valamint rendkívüli vagy hadiállapot bevezetésével és a fegyveres erők bevetésével kapcsolatban.5 Elemzők szerint nem kizárt, hogy az államfő, miután 2013-ban lejár -szándékai szerint 2006-ban ismét megszerzett- elnöki mandátuma, most 41 éves lányának akarja majd átjátszani az elnöki hatalmat.6 „Dariga lesz a szenátus elnöke, aki az államfő betegsége vagy lemondása esetén átveheti a hatalmat. Több éve lesz, hogy magához édesgesse a nemzetet, eközben felnő Nazarbajev unokája is,” -figyelmeztette a honfitársait Nurkalidov, aki már negyedszázada közelről ismeri Nazarbajevet.7

2. 5. Belpolitikai helyzet. Kazahsztánban, a sajátos nemzetiségi arányok (52 % kazah, 30 % orosz) ellenére a függetlenség közel 10 éve alatt sikerült a belső békét megőrizni, az etnikai konfliktusoknak elejét venni. Nazarbajev elnökre a kazah nemzeti értelmiség nagy nyomást gyakorolt a kazah államnyelv bevezetése, valamint az ország területén lévő nukleáris robbanófejek megtartása érdekében. Az orosz lakosság pedig a kettős állampolgárság bevezetését követelte. Nazarbajev elnök 1994 végére sajátos kompromisszumot teremtett. Az államnyelv kérdésében engedett az orosz lakosságnak: az orosz hivatalosan egyenrangú nyelv maradt a kazahhal, a mindennapi életben, pedig megőrizte pozícióit.

5

HVG: Örökké Nazarbajev 2000. december 23. 79 o. HVG: Családi vállalkozás 2004. szeptember 25. 26. 7 HVG: Csúszós ügyek 2004. május 1. 28 o. 6

16

A kazah vezetés az EBEÉ 1994. decemberi budapesti csúcstalálkozóján aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben a Kazah Köztársaság lemondott az atomfegyverekről, s az ország nukleáris leszerelése 1996 áprilisában fejeződött be. Közben 1994 márciusában, Moszkvában húsz évre szóló megállapodás született a Bajkonuri űrrepülőtér Oroszországnak való bérbeadásáról, melynek érvényességét 2004 januárjában 2050-ig hosszabbították meg. Az ország nukleáris biztonságát Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szavatolják. Az állampolgárság kérdésében azonban az orosz lakosságnak a kettős állampolgárságot nem engedélyezték. A kazah vezetés szakított a nemzetállam megteremtésének -bel- és külpolitikailag veszélyes- tervével. Az oroszok és a kazahok közötti ellentéteket tompítani akarják. Ezt szolgálta Abaj Kunanbajev (1845-1904) költő és gondolkodó emlékének felelevenítése 1995 nyarán, aki a kazahok orosz segítséggel történő modernizálását hirdette. Az ország területén lévő zárt etnikai tömbök -a kazahok számára kedvezőmegbontását szolgálja az ország fővárosának Almatiból Akmolába (1998. május 6.-tól az új főváros nevét Akmoláról elnöki rendelettel Asztanára változtatták) történő átköltöztetése, ez ugyanis az ország északi, eddig nagyrészt orosz nemzetiségűek által lakott részét jelenti. A főváros áthelyezésével Nazarbajev elnök egy esetleges orosz elszakadási törekvésnek akarja elejét venni. A 2001. szeptember 11.-i terrorista támadás után a kazah belpolitikában is lehetett látni a rendszer szigorodásának bizonyos jeleit, de ezek egyelőre nem változtattak minőségileg az eddigi helyzeten. 2001 végén, illetve 2002 elején pedig már tanúi lehettünk az ellenzék bizonyos fokú, s valószínűleg csupán formális erősödésének, bejegyezték a Kazahsztán Demokratikus Választása nevű új ellenzéki tömörülést. A hatalom gyakorlásának autoriter stílusából adódóan -az alkotmányos garanciák ellenére- Kazahsztánban gyakran megsértik az emberi jogokat, a demokrácia elveit, csak korlátozottan érvényesül a szólás- és sajtószabadság. Mindazonáltal a kazah sajtó sokkal szabadabb és kritikusabb, mint több más közép- ázsiai országban. A bírói hatalom függetlensége is csak korlátozottan érvényesül, ami

17

nehezíti a korrupció elleni harcot is. Látni kell tehát, hogy az országban kialakultak a demokratizálódás folytatásának feltételei, struktúrái, bár ezek hatékony és teljes funkcionálása még várat magára.8

2. 6. Kazahsztáni külpolitikai orientáció. A Kazah Köztársaság a közép-ázsiai térség egyik meghatározó középhatalma. Tagja az EBESZ-nek, az Euro-Atlanti Partnerségi Tanácsnak, részt vesz a NATO Partnerség a Békéért programban, intézményesített kapcsolata van az Európai Unióval. Érdekelt az Európai Tanáccsal való kapcsolatok intézményesítésében. 1992 júliusában a Kazah Köztársaság belépett a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), a Világbankba (IBRD) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (EBRD), 1994 januárjában pedig az Ázsiai Fejlesztési Bankba (ADB). Az Európai Unióval (EU) való kapcsolatokat az 1995-ös partnerségi és együttműködési megállapodás kölcsönösen előnyös alapokra helyezte. A regionális integrációba való bekapcsolódás céljából Kazahsztán 1992 novemberében tagja lett a Törökország, Irán és Pakisztán által 1985-ben alapított Gazdasági Együttműködési Szervezetnek (ECO).

2001

júniusában

Kínával,

Oroszországgal,

Kirgizisztánnal,

Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal együtt létrehozta a Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO), amely az etnikai és vallási türelmetlenség elleni harcon kívül a kereskedelem és külföldi befektetések ösztönzését tűzte ki céljául.9 A FÁK-on belül a Kazah Köztársaság 1993 szeptemberében aláírta a Gazdasági Unióról szóló megállapodást, s 1994 januárjától részévé vált a Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal létrehozott egységes gazdasági térségnek. 1995 januárjában vámunióra lépett Oroszországgal és Fehéroroszországgal, majd 1999 februárjában az előbbi két állammal, továbbá Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal együtt

8

Investment Guide for Kazahstan, Paris, OECD. 1998) www.hrw.org/press/2003/06/kazahstan063003ltr.htm)

9

Külgazdaság, Kazahsztán gazdasága XLVIII évf. 2004. június

18

vámunióról és egységes gazdasági térségről szóló egyezményt kötött. Ezt 2000 októberében az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EÁGK) alapító okmányának aláírása követte az említett országok részvételével. Ez az okmány 2001 májusában lépett hatályba, és közös adó-, foglalkoztatás-, deviza- és vámpolitika kialakítását célozza.

2003

Fehéroroszország

szeptemberében és

Ukrajna

Kazahsztán Egységes

csatlakozott

Gazdasági

Oroszország,

Térséget

létrehozó

megállapodásához, amely a külkereskedelmi szabályozás koordinálására és a vámok csökkentésére irányul. A kazah diplomácia az ország geopolitikai helyzetéből kiindulva három meghatározó pólus10 -Oroszország, USA, Kína- között egyensúlyozva képviseli nemzeti érdekeit, miközben növekvő szerepet játszanak az EU-tagországokkal fenntartott kapcsolatok is. Prioritásnak tekinti a FÁK-térséghez fűződő kapcsolatok erősítését. Kezdeményezője egy ázsiai biztonsági mechanizmus (Ázsiai Biztonsági és Bizalomerősítő Értekezlet) létrehozásának. Ezen a fórumon a tágabb értelemben vett térség országainak képviselői szoktak találkozni. Ezeken az összejöveteleken egy asztal mellett foglalnak helyet olyan országok vezető képviselői, mint Irán és Izrael. A legutóbbi csúcstalálkozón megfogalmazódott az igény, hogy a fórum szervezetté alakuljon át. A kazah diplomáciát bízták meg e lépés előkészítésével. Kazahsztán a nemzetközi közösség megítélésében a régió egyik fontos, jó gazdasági

perspektívával

rendelkező

állama.

Szénhidrogén

tartalékainak

köszönhetően a nemzetközi befektetések (kb. 10 milliárd USD) egyik cél országa. Gyorsuló ütemben folytatódik a húzó ágazatnak számító olaj- és gázszektor projektjeinek megvalósítása. Nyugati szakértők szerint 2020-ig mintegy 67 milliárd USD áramlik a Kaszpi-térségbe, amely nagyságrendileg összevethető az északi- tengeri olajberuházások volumenével. Figyelemre méltó, hogy az USA 2002-ben piacgazdaságnak ismerte el Kazahsztánt. A kazahok az Amerikai Egyesült Államoktól jelentős térségbeli szerepvállalást várnak. Nazarbajev elnök 1997-ben, 1999-ben és 2002-ben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, ahol fogadták őt a hivatalban lévő elnökök. A Chevron

19

kazahsztáni olaj beruházásainak következtében az amerikai befektetők előtt Kazahsztán felértékelődött. Németország, az ott élő több százezer német miatt, Kazahsztán legfontosabb nyugati

partnere.

megakadályozni,

A hogy

német az

kormány

ottani

gazdasági

németek

segélyekkel

tömegével

kívánja

vándoroljanak

ki

Németországba. Brit, francia, angol és olasz olaj- és gázipari cégek nagy érdeklődést tanúsítanak Kazahsztán iránt. A közép-európai térség országai közül kiemelten kezelik Magyarországot és Lengyelországot, amelyek belső átalakulási folyamata modellként szolgál fejlődésükhöz. A kazah diplomácia nagy aktivitást fejt ki a Közel- és a Közép-Keleten, valamint az egész ázsiai térségben. Kazahsztán iszlám államként határozza meg magát, s tagja az IKSZ-nek (Iszlám Konferenciai Szervezete). Ennek ellenére jó kapcsolatokat és együttműködést tart fenn Izraellel is. A török-kazah kapcsolatok 1992-tól kezdődően eredményesen fejlődik. A kazahok szinte minden olyan gazdasági és kulturális megállapodást aláírtak, amelyek a Török Népek Együttműködésének keretében jöttek létre. Ankara Kazahsztánnak földközi-tengeri stratégiai partnere, azonban az együttműködésnek olyan mélysége, valamint intézményi háttérre nem alakult ki, mint amit a török vezetés tervezett. Kazahsztán számára Irán stratégiai jelentőségű ország, amelyen keresztül az Indiai-óceánra és a Perzsa-öbölbe tud kijutni. Almati jó kapcsolatokat tart fenn Teheránnal, gyakoriak a magas szintű látogatások, így legutóbbi 2002 májusában járt Kazahsztánban az iráni elnök. Japán is egyre aktívabb szerepet vállal a közép-ázsiai térségben, konkrétan a szénhidrogén feldolgozás terén. Tárgyalások folynak arról is, hogy a közép-ázsiai szénhidrogénmezőket Kínán át összekötik a japán kikötőkkel.

10

Aydin Mustafa: New Geopolitics of Central Asia and the Caucasus, SAM Papers (Ankara, SAM,2000)

20

Kazahsztán jövője szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bír a szénhidrogén termelés és a kitermelt kőolaj eljuttatása a világpiacra. A Kaszpi-tenger státusának kialakítása a partmenti államok között ezért is fontos. Ezen a téren a kazah diplomácia igen aktív és a mielőbbi megállapodást szorgalmazza. Kazahsztán a 2001. szeptember 11.-i terrorista merénylet után -a többi közép-ázsiai országgal együtt- felértékelődött a terrorizmus ellenes nemzetközi koalíció vezető országai szemében. Kazahsztán következetesen támogatja a koalíció erőfeszítéseit és -lehetőségeihez képest- maga is részt vállal azokban. Felajánlott egy zászlóaljat békefenntartás céljából afganisztáni szolgálatra. Szorgalmazta a közép-ázsiai országok regionális együttműködésének szorosabbra fűzését, s biztonságpolitikai együttműködésük erősítését. Kazahsztán önálló külpolitika megvalósítására irányuló törekvéseit fékezi Oroszország, amely -részben az orosz etnikum (a lakosság 30 %) támogatása, részben igen jelentős, évszázados múltra visszatekintő gazdasági pozíciói révén, továbbá az iszlám radikalizmus új hulláma ellenpólusaként- komoly befolyást képes gyakorolni a fiatal kazah államra. A jelenlegi kazah külpolitika Oroszországtól való relatív függetlenedése meghatározó mértékben a Nyugat jelentős támogatásának, közvetlen tőkebefektetéseinek köszönhetően érvényesül. Ugyanakkor a kazah-orosz viszony stratégiai jelentőségű Asztana számára: a kiterjedt

területtel,

de

viszonylag

gyér

lakossággal

rendelkező

ország

perspektivikus fenyegetést lát a közeli Kínában, amelyet kizárólag egy Oroszországgal kialakított partnerség keretében tart kezelhetőnek. Kazahsztán a közelmúltban megerősítette tagságát az 1999 májusában megújított FÁK kollektív biztonsági szerződésben A kazah vezetés a közép-ázsiai államok összefogására is törekszik. Kazahsztán, Üzbegisztán,

Tádzsikisztán

valamint

Kirgizisztán

vezetői

rendszeresen

találkoznak, s egyre bővülő gazdasági- sőt biztonsági- együttműködés alapjait vetik meg. „Centrazbat” néven közös -kazah-üzbég-kirgiz- békefenntartó haderőt hozták létre, amely a NATO-val -a PfP keretében- rendszeres együttműködést valósít meg. Egyetértenek abban, hogy a közép-ázsiai térséget atomfegyvermentes

21

övezetté nyilvánítsák, s elképzelhető, hogy egy ilyen tartalmú dekrétum még 2002ben aláírásra kerül. 1997. január 10.-én Biskekben a kazah, kirgiz és az üzbég elnök örök barátsági szerződést írt alá, amely a korábbinál szorosabb együttműködést irányoz elő a három ország között. A „Hármas Szövetség”-hez 1998-ban csatlakozott Tádzsikisztán is. Ebből alakult ki 2002-ben a Közép-Ázsiai Együttműködési Szervezet. Kazahsztán ügyesen taktikázik a térség nagy országai, Oroszország és Kína, valamint a régióban is terjeszkedő Egyesült Államok között. Kazahsztán, a feltörekvő közép-ázsiai hatalom az elemzők szerint egyszerre tudta erősíteni Oroszországhoz fűződő viszonyát, s megőrizni Amerika barátságát és az olajiparban oly fontos befektetői kedvét. Asztana egyfelől a Független Államok Közösségén belüli maghoz tartozik, melyet tovább erősített az Egységes Gazdasági Térség létrehozása, míg másfelől korántsem támogatta Üzbegisztánhoz hasonlóan Amerika Irak elleni háborúját, később azonban küldött békefenntartókat a nemzetközi alakulatba. Partnerségét erősíti a szomszédos Kínával melyet a tervezett ataszui olajlelőhelyet Nyugat-Kínával összekötő olajvezeték építési projekt is szorosabbra fon. Olajával Kazahsztán a Földközi tengeren keresztül hamarosan eléri Európát, fontos együttműködést alakíthat ki a világ egyik legjelentősebb, gazdasági hatalommal rendelkező régiójával. Kazahsztán ezzel a lépésével csökkenteti függőségét Oroszországtól és az Egyesült Államoktól.

22

II. Gazdasági helyzet. 3. 1. Általános gazdasági áttekintés. 3. 1. 1. Az önállóság első évei. A szovjet rezsim ideje alatt Kazahsztán ipari és mezőgazdasági régióként funkcionált. Hatalmas energetikai, kohászati, vegyipari és gépipari gyárakat építettek a köztársaság területén. Jelenleg Kazahsztán a vas, színesfémek, urán, szén, olaj, gabona és az állattenyésztésből származó termékek legnagyobb gyártója. A legkedvezőbb évek Kazahsztán gazdasági fejlődése és a vállalatok termelési tevékenysége szempontjából a szovjeturalom időszakára tehetők. A vállalatok termelékenysége magas fokon folyt és a minőség is magasabb volt. Az utolsó években, a termelésben bekövetkezett komoly visszaesés ellenére Kazahsztán megmaradt a legnagyobb színesfémtermelő országnak: 88,5 ezer tonna ólom, 255,6 ezer tonna réz, 169,2 ezer tonna cink, 9,6 ezer tonna titán, 1,024 millió tonna alumínium, 3,3 millió tonna bauxit és sok egyéb színesfém és ritkaföldfém. A szervezetlenség, a gazdasági kapcsolatok megszakadása a FÁK vállalataival, a piacgazdaságra való áttérés gerjesztette gazdasági válság, a hivatalnokok körében a fegyelmezettség és felelősség éles visszaesése, az ipar, a mezőgazdaság és egyéb gazdasági szférán belül bekövetkezett termeléscsökkenés eredményeként Kazahsztánban jelentős recesszió volt tapasztalható 1992 és 1995 között. Becslések szerint a termelés csökkenése az 1990-ben relatív stabil szintről 1992-re 14,6 százalékkal, 1993-ra 28 százalékkal, 1994-re 48 százalékkal és 1995re 57 százalékkal esett vissza. Kazahsztán közepes mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. 1992-ben a nemzeti bevétel 38 százalékát adta ez a termelési ág. Ugyanebben az időben viszont csak 1,6 millió embert foglalkoztatott a mezőgazdaság. Ez a két tény mutatja a gépesítés széleskörű elterjedését és a mezőgazdasági termelékenység relatív magas hatékonysági fokát. A 222,5 millió hektáros térség 82 százaléka mezőgazdasági terület.

23

1992-től elkezdődtek a munkálatok a gazdaság megreformálásán, és a piacgazdaságra való áttérés már kezdetét vette. 1993 utolsó hónapjaitól mindez még intenzívebb ütemben folytatódott tovább. Különösen ezekben az években éledt fel a több szektorból álló gazdaság kialakításának folyamata. 91,3 ezer különböző gazdasági tevékenység, amelyből 73,3 ezer a gazdaság nem állami szektorát képviseli, működött 1995 végéig Kazahsztánban. 1995-ben a gazdaság nem állami szektorban tevékenykedő vállalatok által termelt ipari termelés fajlagos súlya 30,4 százalék, ugyanezen érték a mezőgazdaság bruttó termelésében 38,9 százalék volt. Az üzleti vállalkozások, a kis- és közép vállalatok fejlődésnek indultak a köztársaságban. 1996 elején 21,3 ezer vállalat és szervezet működött és 147,2 ezer embert foglalkoztattak a munkafolyamatban. Ugyanebben az időben a privatizáció folyamata is előmozdította az üzletág fejlődését. 1993 és 1995 között az alacsony szintű privatizáció keretein belül 9 ezer különböző objektum került értékesítésre. A teljes körű privatizáció programja alapján, ami mostanra gyakorlatilag véget ért, 2 ezer vállalat (elsősorban a szolgáltatási szektorból) került árverésre. A 2120 állami gazdaság 93 százalékát és több más mezőgazdasági vállalatot privatizálták. A privatizáció és a nem állami szektor

kialakulásának

eredményeként

az

állami

tőke

60

százaléka

magántulajdonba került. 1995-ben az infláció 160 százalékra csökkent az 1994-es 1258 százalékos értékhez képest. A fenti adatokból is kitűnik, hogy a rendszerváltozás első éveiben, a többi rendszerváltó országhoz hasonlóan, Kazahsztán is komoly problémákkal küzdött a gazdaság stabilizálása terén. A kormányzat szigorú monetáris politikájának és az ország kiváló természeti adottságainak köszönhetően a köztársaság elindult az expanzió útján. Az 1996 év már kecsegtető jeleket mutatott e téren. Az infláció 25 százalék körüli értékre csökkent, a termelékenység növekedett. De mikro gazdasági szinten a vállság sajnos tovább folytatódott. Kazahsztán kontinensen belüli pozíciója, a tengeri és a nemzetközi szállítás fő útvonalaitól való távolság komoly problémákat vetett fel a gazdasági fejlődés szempontjából.

24

A szovjet éra ideje alatt a közlekedési és kommunikációs rendszerfejlesztésékor előnyben részesítették a Kazahsztánt Oroszországgal összekötő hálózat kiépítését. Az 1990-es évek középéig Kazahsztán infrastruktúrája a FÁK-kal való gazdasági kapcsolat fenntartását szolgálta. Nem létezik a nyugati régiót az észak-keleti és déli régióval összekötő olajvezetékek. Az északi illetve déli részen működő villamosvezetékek nem voltak egymáshoz kapcsolva. A hatalmas északi rendszer Oroszországgal, a déli rendszer, pedig Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal volt összekötve. Mindezek eredményeként Kazahsztánnak elsősorban ezt a hatalmas problémát kellett megoldania: javítani kellett a köztársaságon belüli kapcsolatokon, összeköttetéseken és az infrastruktúra nagy hányada is modernizálásra szorult.11 3. 1. 2. Fellendülés. A gazdasági jelenlegi helyzete. Kazahsztánban a gazdasági reformok 1992-ben kezdődtek, s bár az átalakulás nem volt zökkenőmentes, a piacgazdaság intézményrendszere a 90-es évek második felében kialakult. Annak dacára, hogy a privatizáció 1999-ben megtorpant, az állami tulajdon 80 százalékát magánosították, a magánszektor a GDP-nek közel 60 százalékát állítja elő. Ezen belül a kisvállalkozások (számuk meghaladja a 392 ezret) adták 2001-ben a nemzeti össztermék 17,2 százalékát. Másfelől több stratégiai jelentőségű nagyvállalat (Kazcink, Aktobemunajgaz, Kazahmüsz, Kazhrom, Aljuminij, Kazahsztana, stb.) privatizációja elhúzódni látszik. Sikeres volt az 1993-ben bevezetett nemzeti valuta, a tenge, 1999 évtől kezdett árfolyam lebegtetése. A kurzus kezdeti gyors esését követően stabilizálódott az árfolyam, a tenge az elmúlt időszakban inkább a túlértékeltség jeleit mutatja. Kazahsztán egyes FÁK államoktól eltérően nincs konverzációs probléma, az importfinanszírozás

megoldott.

Tartósán

magasak

az

állam

deviza-

és

aranytartalékai (2002 szeptember közepén elérték a 4,77 milliárd USD-t), ezek mértéke huzamos ideje meghaladja a külső kazah államadósság 3,25 milliárd 11

Emine Gürgen: Economic Reform sin Kazakhstan, Kyrgyz Republic, Tajikistan, Turkmenistan and Uzbekistan,

Occasional Papers (Washington, IMF, 2002)

25

USD-t tett ki. Emellett a kormány áltál garantált hitelek összege további 577 millió USD- t jelentenek. Az IMF felé fennálló, 400 millió USD-t meghaladó adósságát Kazahsztán még 2000 nyarán kifizette, azóta a Valutaalappal fenntartott kapcsolatok meglehetősen visszafogottak. Az ország valamennyi jelentősebb pénzügyi szervezetnek (IMF, Világbank, IFC, EBRD, Ázsiai és Iszlám Fejlesztési Bankok, stb.) tagja. WTO felvételi kérelmét 1996-ban adta be, a felvételi tárgyalások változó intenzitással, 2001-től felgyorsulva folynak. Kazahsztán az elmúlt néhány évben kiváló makrogazdasági eredményeket tudott felmutatni. Az 1998-99-es orosz pénzügyi válság -bár visszavetette a reformokatcsak áttételesen, érintette az országot, az elmúlt időszak átlagosan magas nyersanyag árai pedig besegítettek abban, hogy stabilizálódott a kazah gazdaság, és 2000-től kezdődően már a kiszámítható növekedés jeleit mutatja. A makrogazdasági indexek alakulása Kazahsztánban 1991 és 2002 között. 1. táblázat Év

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Munkanélküliségi ráta (%) n. a. n. a. 3, 4 7, 5 11 13 13 13, 1 13, 5 12, 8 10, 4 9, 3

Inflációs ráta (%) n. a. n. a. 603 1877, 1 176, 2 39, 3 17, 4 7, 1 8, 3 13, 2 8, 4 5, 8

A Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP % ban. -50 0 -7, 9 -7, 8 -1, 3 -3, 6 -3, 6 -5, 6 -1 2, 2 -5, 6 -7, 5

Reál GDP évi átlagos változási üteme % -10, 9 -5, 3 -9, 2 -12, 7 -8, 1 0, 5 1, 6 -1, 9 2, 8 9, 7 13, 6 9, 5

Forrás: Sztatyisztyicseszkiy jezsegodnyik Kazahsztána. Yearbook of Labour Statistics. 2002. 61o.

A 1. táblázat szerint ez a kezdetben kiugróan rossz mutató a transzformációs visszaesés leküzdésének, az infláció visszaszorításának, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg javulásának köszönhetően nagymértékben javult. A piacgazdasági

26

átmenet kezdete az árak gyors ütemű emelkedését hozta magával, s ez a folyamat az 1994-es hiperinflációval tetőzött. Ezt követően a szigorúbb monetáris és fiskális politika megfékezte az inflációt és stabilizálta a nemzeti valutát. Az 1998-as orosz válság utáni időszakban a gazdasági növekedést egyre inkább az erősödő olajipar határozza meg. A munkanélküliségi ráta 1993-2002 között csaknem 2,7-szeresére (1999-ig négyszeresére) nőtt, amit elsősorban az állami tulajdonú vállalatok dolgozóinak részleges elbocsátása okozott. A transzformációs recesszió, amely elsősorban a Szovjetunió és a kazah nehézipari termékek iránti kereslet összeomlásával függött össze, 1995-ben érte el a mélypontot, amikor a reál GDP volumene 1990-hez képest 61 százalékára csökkent. Ez a szint 1998-ban 62 százalék volt, majd az olajárak stabilizálódását követően 2000-ben 69, 2001-ben 79, 2002-ben 86 százalékra emelkedett. A 2001. szeptember. 11.-i amerikai tragédia és azt recesszió 2001 után lassította ugyan a kazah gazdaság növekedését, de utóbbi 2002-ben még mindig nagyon magas, 10 százalékhoz közeli érték maradt. A kazah gazdaság GDP alakulása 1993-2003 években (az előző év százalékában) 2. táblázat 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

GDP 100 75 68 69 70 69 70 76 85 95 105

Forrás: Magyarország külgazdasága 1993-2002 adatai alapján.

27

A kazah gazdaság GDP alakulása 1993-2003 években (az előző év százalékban) 2. ábra

GDP az előző év %-ban

120 100 80 GDP

60 40 20 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Vizsgált év

Forrás: a GKM: Magyarország külgazdasága 1993-2002, adatai alapján.

A 2. ábrából és a 2. táblázatból azt elemezhetjük, hogy a kazah gazdaság 10 százalék körüli éves növekedést, ütemet ért el az elmúlt négy évben, és a GDP-je a tavalyi évben meghaladta az 1993-as bázis év bruttó hazai termelését. 2001-ben az ország 10. éves függetlenségének legjobb gazdasági évét zárta: kimagasló, 13,2 százalékos GDP növekedést ért el, az ipari termelés 13,5. százalékkal, a beruházások 21 százalékkal bővültek, eközben az éves infláció a tervezett 9 százalék helyett mindössze 8,4 százalékot ért el. A 2002 évi makrogazdasági adatok szerényebbek az előző évinél, de még mindig magas, 9,5 százalékos GDP növekedés volt tapasztalható. A gazdasági bővülés motorja, a kitermelő ágazatok mellett egyre nagyobb súllyal szerepelt a belföldi kereslet növekedése. A gazdaság valamennyi szektorában egyenletes növekedés volt jellemző, kivéve agrár ágazatok, ami nem fejlődött.

28

2002. január végén Imangali Taszmagambetov vezetésével alakult új kormány. A kabinet tevékenységének alapvető célja a pozitív gazdasági tendenciák megerősítése mellett, a szociális, gazdasági fejlődés minőségileg új pályára irányítása. Elfogadták a kormány „Kazahsztán 2030” középtávú programját, ami a 2002-2004 évekre szóló prioritásait a következőkben jelöli ki: a lakossági megtakarítások aktivizálása, a külső konjunktúrától kevésbé függő nagyobb gazdasági biztonság elérése. Ami a gazdasági növekedés konkrét számait illeti, Taszmagambetov szerint az évi 10-12 százalék körüli GDP bővülése lenne kívánatos, ami ma maximum célként fogalmazható meg. Az elkövetkező időszakban, éves átlagosan reálisan 5-7 százalékos növekedés valószínűsíthető, 2004 végére a GDP legkevesebb 20 százalékkal bővülhet, egy főre vetítve pedig elérheti az 1600-1700 USD-t. 2003-2004-ben 4-6 százalékos inflációval lehet számolni. A szociális célok között szerepel, hogy a létminimum alatt élők aránya ne haladja meg a lakosság 20-25 százalékát. Sürgős intézkedésekre van szükség a katasztrofális állapotba került egészségügyi területén, amely jelenleg 60 százalékban finanszírozott, és már demográfiai veszélyekkel fenyeget. Hasonló a helyzet a kultúra és az oktatás területén. 3. 1. 3. Növekedési szektorok. A kőolaj és a földgáz uralja a gazdaságot. Kazahsztán durván 24 milliárd hordó kőolajtartalékkal rendelkezik, ezen felül a Kaszpi-tenger térségében is jelentős kőolajmennyiség áll rendelkezésükre ( kb. 30 milliárd hordó). Kiemelkedően nagy a nyugati érdeklődés Kazahsztán kőolaj és földgáz szektora iránt, a tervezett projektek száma hatalmas. A kazah kormány jelentős lépéseket tett az energiaszektor megreformálására. Több energiaszolgáltatót privatizáltak és az elektromos hálózat egy különálló, állami tulajdonban lévő vállalat hatáskörébe került. A jövőben valószínűleg privatizálásra kerülnek a területi energia-elosztó vállalatok is. Kazahsztán energiaszolgáltató szektora több mint 100 millió USD volumenű külföldi befektetést vonzott, ennek nagy részét a régi üzemek rehabilitációjára fordították.

29

3. 1. 4. Fejlesztéspolitika, tervek. A kazah gazdaságfejlesztés kétségkívül legperspektivikusabb területe az olaj- gáz szektor. A legújabb prognózisok Kazahsztán olajtartalékait 30 milliárd hordóban jelölik meg, így mindinkább megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy az ország már középtávon a vezető kőolaj exportőrök közé kerülhet. Mindezt nem csak az igen biztató kasagani óriásmező feltartásai támasztják alá. A Kaszpi talapzatán jelenleg több mint 100 perspektivikus lelőhelyet tartanak nyilván. A befektetők az elkövetkező évtizedben 60-100 milliárd USD-t meghaladó beruházásokkal számolnak a kazah szénhidrogén szektorban. A jelenlegi közel 2530 millió tonnás export potenciál gyors növelése elengedhetetlenné teszi a vezetékkapacitások intenzív bővítését. Kazahsztán az ún. „többvektorú”, diverzifikált vezetéképítések mellett áll ki, kiemelt projekteknek tekintik a TengizNovorosszijszk (CPC), a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetékeket, de vizsgálják egy iráni útvonal és egy Nyugat- Kazahsztánból Kína irányába tartó olajvezeték építését is. Június elején az Orosz Föderáció és Kazahsztán hosszú távú olajipari megállapodást kötött az éves tranzitkvótáról, amit 17,5 millió tonnában rögzítettek, és erre igen kedvező 0,74 USD/to/100 km tarifát állapítottak meg. 2002 márciusában a Kazahoil és a Transzport Nyeftyi Gaza (TNG) állami vállalatok összevonásával létrehozták a KazMunajGaz olaj és gázipari szuperholdingot. Az újonnan létrehozott vállalatcsoport aktíváit szakértők 2 milliárd USD-ra értékelik. A hivatalos indoklás szerint a KazMunajGaz létrehozására a világban tapasztalható fúziós kényszer mellett, a Kaszpi-talapzat küszöbön álló feltárásaiban történő hatékonyabb kazah állami szerepvállalás miatt volt szükség. Elemzők szerint e lépéssel az időközben jelentős tőkére szert tett hazai befektetők térnyerése várható a szénhidrogén szektorban, ezt támasztja alá a befektetési törvény nemzeti elbánás irányába történő módosítása is. A fúzió meghatározó szereplőjét, a Kazahoil nemzeti olajvállalatot a 90-es évek közepén hozták létre, 2001-ben 6,57 millió tonna olajat és 1,4 milliárd köbméter földgázt termelt. A TNG kezelésében 6400 km olajvezeték és 9000 km hosszú gázvezeték van.

30

A kazah olaj-gázipari projektek közül három óriás mező emelendő ki: a Kaszpi talapzat kasagani szektorának feltartásai, a Tengizi mező fejlesztése a TCO vezetésével, ill. a karacsaganaki gáz-olajlelőhely művelésbe vonása.12 1998-ban a kazahsztáni társadalmi-gazdasági fejlődés folyamataiban egymás mellett voltak jelen a 2030-ig előre tekintető stratégiai fejlődési alapelvek és a különféle rövid- vagy középtávú fejlődési programok elemei. A hosszú távra szóló program prioritásokat határoz meg a társadalmi-gazdasági fejlődésben. Ezekben a nyitott piacgazdálkodáson alapuló folyamatos növekedéssel számolnak, amely növekvő külföldi befektetésekkel és hazai felhalmozással párosul. 1998-2000 közötti időszakra szóló fejlődési terv külön kiemel olyan fontos területeket, mint a falusi lakosság problémáinak megoldása és a munkanélküliség, illetve az elszegényedés elleni küzdelem. További cél a befektetésbarát környezet kialakítása és a káros társadalmi jelenségek (pl. a korrupció) visszaszorítása. A kormány arra törekszik, hogy a további befektetések nem a kitermelő, hanem a feldolgozó ágazatokba irányuljanak. A gazdasági helyzet külső és belső tendenciájának értékelésére Gazdaságpolitikai Tanácsot hozták létre. Napirenden van a kis- és középvállalkozások támogatása, fejlesztése is. Az EBRD és az Ázsiai Bank által fele-fele arányban nyújtott kölcsönök terhére mintegy 100 millió USD hitelkeretet biztosítottak erre a célra. A kormány lépéseket tett a mezőgazdasági ágazat támogatására is, mintegy 150 ezer falusi gazdálkodó részesült mikro hitelekben. A betakarítási munkák után állami felvásárlásokkal és vevőközvetítéssel segítették az értékesítési lehetőségeket. Az energiagondok megoldására a kormány jóváhagyta a nukleáris energetikai és az ipari ágazat fejlesztési tervét, amely szerint 2030-ra az ország az energetikai ellátás terén önellátó lesz. A korábbi években hasonlóan, 2000-ben is ellentmondásos és sokszor áttekinthetetlen maradt a privatizáció. A kormány az év elején megváltoztatta az addigi gyakorlatot: azóta a privatizáció közvetlen eladással és a megállapított ellenérték közvetlen kifizetésével történik. 12

Country Commercial Guide Kazakstan, Fiscal Year, 2003

31

Összességében a gazdaság egyenetlenül fejlődött. Az év elején mutatkozó pozitív gazdasági eredményeket az év második felében visszaesés követte. A kazah kivitel szerkezetében 44 %-kal részesedtek az olaj- és gázipari termékek. Utánuk következtek a kohászati áruk 33 %-kal, majd az élelmiszeripari termékek és alapanyagok (9 %), vegyi anyagok, műanyagok (5 %), gépek és berendezések, műszerek (2 %), egyéb áruk (7 %).

3. 1. 5. A kormányzat szerepe a gazdasági folyamatokban. Az Elnök vezető szerepet játszik a gazdaságpolitika alakításában. Az elnökségen kívül a Nemzeti Bank a legjelentősebb intézményi résztvevő. Szinte mindegyik kis- és középvállalat magánkézbe került. Kazahsztán legnagyobb olajtársaságai ma már szintén nem állami vállalkozások. Ugyanez igaz a kohászati és bányászati vállaltokra is. Sok jelentős cég viszont még mindig részben vagy egészében állami kézben van, beleértve a nemzeti kőolaj és földgáz társaságokat, a vasutat és a telekommunikációs szektor jelentős részét. A 2001-ben életbe lépett új földtörvény13 lehetővé teszi a kazahok számára, hogy a lakóházzal vagy kereskedelmi épülettel beépített városi földterületet birtokoljanak. Mezőgazdasági földterület magántulajdonba vétele még mindig nem lehetséges, a mezőgazdasági földterület bérleti idejét 99 évről 49 évre csökkentették. Külföldi cégek csak helyi partner bevonásával bérelhetnek földet és a bérleti időt maximum 10 évben limitáltak. 2002-ben az Elnök a mezőgazdasági területek magánosítása mellett emelt szót.

www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc 13 Privatisation in the Republic of Kazakstan - www.president.kz

32

3. 1. 6. Infrastruktúra Kazahsztán földrajzi fekvése miatt közlekedés szempontjából függ a szomszédos országok közlekedési hálózatától. Ahhoz, hogy áruit el tudja juttatni a világpiacra, szüksége van az orosz, iráni és kínai hálózat bevonására is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pénzügyi segítséget nyújtott a közelmúltban végzett fejlesztésekhez, mint például Aktau kikötőváros újjáépítése, innen szállítják a kőolajat és a rakományokat a Kaszpi-tengeren keresztül. Menetrendszerinti repülőjáratok működnek Kazahsztán és Európa illetve néhány ázsiai ország között. 2001-ben négy nagy légitársaság indított járatokat Almatiba: British Airways, KLM, Lufthansa és a Turkish Airlines. A vasúti hálózatot folyamatosan fejlesztik. 2003-ban elkészült az északi és nyugati országrészt összekötő új vasúti vonal. Minden nagyvárost betonút köti össze a külvilággal, de ezek nagy része elég rossz állapotban van. Az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Iszlám Fejlesztési Bank finanszírozza a 284 millió USD költségű autópálya felújítását a kereskedelmi központ, Almati és az új főváros, Asztana között. A telekommunikáció legnagyobb kihívását az a tény jelenti, hogy Kazahsztán óriási kiterjedéséhez képest a népességszám kicsi és szétszórva helyezkednek el az országban. Jelenleg a lakosság 18,6 %-a rendelkezik telefonnal, ezek nagy része elsősorban városi lakos. Az Internetet használók száma még nagyon alacsony, de folyamatosan növekszik. Az elmúlt három évben 20 %-kal nőtt az élőfizetők tábora. 2005 végére a kormány várakozásai szerint a rendszeresen internetezők aránya el fogja érni a 3 százalékot. 3. 1. 7. Privatizáció. A piacgazdaság feltételeinek megteremtésének egyik első lépéseként a gazdasági reformfolyamatokkal egyidejűleg, 1991-ben, Kazahsztánban is megkezdődött a privatizáció, amely az óta is tart. Mindenekelőtt a jogi előfeltételeket kellett megteremteni. A visszamagánosítás legitimitását két, a magántulajdonról illetve a privatizációról szóló törvény szavatolta.

33

Mára a magánszektor részesedése a bruttó hazai össztermékben meghaladja az 50 %-ot. Ha azt vesszük alapul, hogy 1991-ben 90 %-os volt az állami tulajdon arány, ezen a téren gyökeres változások mentek végbe. Manapság a gazdaság majdnem minden ágazatában a magántőke az uralkodó. Kivételt jelent ez alól a távközlés

és

közlekedés,

melyek

azonban

kulcsfontosságú

ágazatoknak

tekintendők. 1997-re nagyjából befejezetnek tekinthető az úgynevezett „kis” privatizáció. 1991-től 1998-ig eltelt idő alatt megközelítőleg 3300 részvénytársaságot és termelői közösséget (Kft-t) alapítottak, és ezzel a magánvállalkozása száma meghaladta az állami tulajdonú vállalkozások számát (ez utóbbi kb. 2600 cég) A magántőke részaránya a következő ágazatokban a legnagyobb: • Nagykereskedelem, vendéglátóipar és a közszolgáltatások egésze • Közúti szállítás egésze • Gyógyszergyártás nagy hányada, a gyógyszertárak 60% • Üzemanyag szolgáltatás Az 1990-es évek közepére megindult az úgynevezett „szociális” ágazatok magánosítása, mely során privatizálni kívánják az egészségügyi ellátást, oktatást, turizmust és a kulturális objektumokat. 1999 végére a privatizáció döntő része lezárult és a kormányzat meghozta a 2000-es évben történő privatizációval kapcsolatos intézkedéseit. Megszületett a megmaradt állami tulajdonú vállalatok magánosításának terve: • A kormány megtartja részesedéseit a stratégiai ágazatokban • A kulcsfontosságú ágazatok közé sorolja a kőolajipar egészét, a vasúti közlekedést, a légi közlekedést és az energiaszolgáltatást. • 2030-ra fejezi be teljesen a privatizációt

34

A nemzetgazdaság teljes termelése 1998-ban reálszinten 1,1 %-kal haladta meg az előző évit. Az egyenlőtlen növekedést néhány húzóágazatnál a következő adatok jellemzik: •

vaskohászat 24 %

•

színesfémkohászat 15,2 %

•

kőolaj kitermelés 11,2 %

•

élelmiszeripar 28 %

•

könnyűipar 5,3 %

Sajnálatos módon Kazahsztán gazdaságára is hatással volt a világon 1997-ben és 1998-ban végigsöprő pénzügyi válság. Különösképpen a szovjet idők során kialakult gazdasági függőséggel magyarázható egyes gazdasági mutatók átlagon felüli „romlása” és a gazdaság egészének visszaesése. A kormányzat által hozott megszorító intézkedéseknek hatására 1999 közepére néhány gazdasági, szociális mutató javulásnak indult. A mezőgazdasági termelés volumene 1999 júniusára megegyezett az egy évvel korábbival, sőt például a távközlésben 11,8 %-os növekedés következett be. Emellett javult a színesfémkohászat, könnyűipar, kőolaj,- a földgázkitermelés és ezzel párhuzamosan a vegyipar helyzete is. A növekedő termelés maga után vonta az államkasszába befolyó jövedelmek gyarapodását, melyek az előző évhez képest 19 %-kal nőttek. A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint az 1994-től 2002-ig tartó időszakban, Kazahsztánban összesen 29266 vállalatot privatizáltak. Ebből 1636-ot (5,6 %) a mezőgazdaságban, 1581-et (5,4 %) az iparban, 455-öt (1,6 %) az építőiparban, 940-et (3, 2 %) a szállításban és távközlésben, 6062-t (20,7 %) a kereskedelemben és vendéglátásban, 18592-t (63,5 %) pedig más szektorokban. Ugyanebben a periódusban a 200-nál kevesebb főt foglalkoztató privatizált kisvállalatok száma 24387-et (83,3 %),a 200-5000 fős létszámú közép- és nagyvállatoké (tömeges

35

privatizáció) 4777-et (16.3 %),az 5000 főnél többet alkalmazó mamutvállatoké (eseti privatizáció) 102-t (0,4 %) tett ki. 1999 júliusára a gazdasági visszaesés teljesen megállt, ahogy arra a tenge (nemzeti valuta) szabad lebegtetésének tervezésénél számítottak. A termelés javulása mellett kb. 4 %-kal növekedtek a reáljövedelmek. Mindezt, valamint a folyamatosan növekedő olajárak beruházás-serkentő, és állambevételt növelő hatását is figyelembe véve, 1999 második félévre is gazdasági növekedés prognosztizálható. Többek közt ezt látszik alátámasztani a külkereskedelem élénkülése, és a folyó fizetési mérleg bővülése. Ezzel egyidejűleg a Kazah Nemzeti Bank növelni tudta felhalmozott aranytartalékait, és növelte a kereskedelmi bankoknak nyújtandó hitelkeretet. A kormányzat abban reménykedik, hogy a tendencia folyamatosan fennmarad, javul a termelőágazatok eredményessége, javul a lakosság életszínvonala, de még inkább a külföldi befektetők bizalma az ország fejlődőképessége. 3. 1. 8. A kazah adórendszer. A személyi jövedelemadó 1993-as 40 százalékos felső sávját 1997-ben 30 százalékra csökkentették. A társasági nyereségadó kulcsát, 1992-ben 25 százalékban állapították meg, az alacsonyabb, 10 százalékos kulcsú mezőgazdaság kivételével. 1993-ban megszüntették az exportcégek adómentességet. 1994-ben 30 százalékos egységes adókulcsot vezettek be. A vámmentes övezetek részére 1997ben 20 százalékos külön kulcsot határoztak meg. Az általános forgalmi adót Kazahsztánban 1992-ben vezették be, 28 százalékos kulccsal, amely azonban az élelmiszerek esetében alacsonyabb volt. Az 1995-ös adószabályzat 20 százalékos egységes adókulcsot állapított meg. 1998-ban a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek adókulcsát 10 százalékra mérsékelték, s kedvezményeket vezettek be az oktatási és egészségügyi szolgáltatások számára is.14

14

Külgazdaság, XIVIII Évf., 2004. Június, 42-46 o.

36

3. 2. Gazdasági szerkezet, főbb gazdasági szektorok. Ágazati dinamika és a gazdasági szerkezet változásai. A kilencvenes évek elejétől a bruttó nemzeti termék (GDP) felhasználása Kazahsztánban többnyire meghaladta a termelést, de a nettó import GDP-hez viszonyított részaránya 1990 és 2001 között nagymértékben csökkent. A GDP ágazati szerkezete Kazahsztánban (folyó áron, százalék) 3. táblázat Ágazat Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem és vendéglátás Szállítás és távközlés Pénzügyi tevékenység és egyéb szolgáltatások Bruttó hazai termék

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 34 23,4 7,5 12,1

29,5 29,5 9 9,2

23,1 34,8 8,9 8,7

16,3 28,6 8,4 8,2

14,9 29,1 8,2 9,6

12,3 23,5 7,5 6,5

12,2 11,4 21,2 21,4 11,7 11,8 4,4 4,2

8,6 9,9 8,1 8,7 24,4 28,2 33,3 30,7 13,5 13,6 16,1 15,6 4,9 4,7 5,2 5,5

8,1 9,4

8,1 7,5

8,5 7,4

10,5 9,9

12,1 11,2

17,2 10,7

17,3 15,6 11,3 11,7

15,2 14,2 13 12,7 13,8 12,1 11,5 11,2

13 100

16,2 100

17,5 100

26,5 100

23,1 100

29,8 100

33,6 35,7 100 100

33,1 30,9 28,9 31,2 100 100 100 100

Forrás: ESCAP (2003), 243 o., United Nations (2002), 719 o.

A 3. táblázatból megállapítható, hogy 1990 és 2001 között a bruttó hazai termékben folyó áron számítva a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes részaránya 69,5 százalékról 44,9 százalékra esett vissza, míg a szolgáltatásoké 30,5 százalékról 55,1 százalékra nőtt. Az ipar részesedése a GDP előállításából 1,3-szeresére nőtt, ezzel szemben a mezőgazdaságé kb. egynegyedére, az építőiparé kevesebb mint a felére csökkent. A feldolgozóipar relatív súlya több mint kétszeresére, nevezetesen 7,5-ről 15,6 százalékra nőtt. Ugyanakkor a bányászat és a villamos energia-, gáz és vízellátás együttes részaránya alig változott. Az említett időszakban a kereskedelem és vendéglátás súlya több mint másfélszeresére, a szállításé és távközlésé 1,2-szeresére, a pénzügyi tevékenységé és egyéb szolgáltatásoké 2,4-szeresére növekedett.

37

A foglalkoztatottság ágazati szerkezete Kazahsztánban (százalék) 4. táblázat Ágazat Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem és vendéglátás Szállítás és távközlés Pénzügyi tevékenység és egyéb szolgáltatások Összesen

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999 2000 2001

22,3 20,5 16,5 11

22,7 23,5 19,9 10

23,7 23,6 19,7 9,8

25,3 23 18,7 8,9

21,5 22,6 18,2 7,3

22 20,9 16,6 5,6

21,2 16 8,8 4,6

24 14,2 8,9 4

22,2 14,7 10,2 3,6

22 14,8 10,3 3,4

31,4 13,8 9,2 3,6

35,5 12,4 7,7 3,9

6,2

7,1

7

6,9

12,9

15,8

21,4

21,4

24

24

16,7

15,8

9,3

9,1

8,8

8,4

8,4

7,7

7,7

10

9,1

9,4

8,9

7,6

30,7 100

27,6 100

27,1 100

27,5 100

27,3 100

28 100

29,1 100

26,4 100

26,4 100

26,4 100

25,6 100

24,8 100

Forrás: Statistical Yearbook for Asia and the Pacific, Yearbook of Labour Statistics különböző kötetei.

A 4. táblázatból látható, hogy 1990 és 2001 között a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes részaránya a foglalkoztatottak számában 53,8-ről csupán 51,8 százalékra csökkent, míg a szolgáltatásoké 46,2-ról 48,2 százalékra emelkedett. Ez a változás sokkal kisebb mérvű, mint a folyó áras termelés alapján számított, ami az árviszonyoknak a szolgáltatások javára történt eltolódásával magyarázható. 3. 2. 1. Kazahsztán ipara. Az ország ipari és mezőgazdasági termelését alapvetően a természeti erőforrások határozzák meg (éghajlat, nyersanyagkincs, domborzat stb.). Ezek a tényezők hatása alapján Kazahsztánt öt régióra lehet felosztani. Kelet-Kazahsztánban található az erdő által gazdagon borított területek nagy része, ezzel alapanyagot biztosítva a helyi fafeldolgozó ipar számára. Az ipari termelés hangsúlyos része a színesfém kitermelés és kohászat, a gépipar és vegyipar. Az északi régió az országon belül a légsűrűsebben lakott terület, és egyben a gazdaság motorja is. A fejlett ipar illetve mezőgazdaság alapjául a nyersanyagban gazdag, viszonylag jó minőségű föld szolgál. Az iparon belül a kitermelő-ágazat, valamint az energiaszolgáltatás a legfejlettebb, de említésre méltó a kőolajfeldolgozó ipar, a gép- valamint az alumíniumgyártás. A természeti adottságok

38

által

biztosított

jó

mezőgazdasági

terméseredmények

(főleg

gabona

és

munkaigényes kultúrák termesztése) alapozzák meg a fejlett élelmiszeripari termelést. Közép-Kazahsztán ugyan a legritkábban lakott területek egyike, de annál gazdagabb természeti kincsekben. Itt találhatóak az ország legnagyobb kőszénfejtői és fejlett vegyipari létesítményei. A déli régió viszonylag fejlett öntözéses mezőgazdasággal rendelkezik. Gyapot és cukorrépa termesztésen kívül, elterjedt a kertgazdálkodás. A zöldség-, gyümölcsés növényfélék adják az alapanyagot a helyi élelmiszer- és a könnyűipari üzemek számára. Fejlett a kohászat, a gépipar, a kőolaj-kitermelés illetve feldolgozás. Említésre méltó a világ legnagyobb foszforlelőhelye és a kapcsolódó vegyipar. Az ásványi- és nyersanyagokban valamint energiahordozókban gazdag NyugatKazahsztán iparát egy fogalom jellemzi: az olaj. A kitermelés és feldolgozás számos külföldi beruházót vonzott a régióba, és rövid idő alatt nagy számban alakultak a külföldi-kazah vegyes vállalatok. Kazahsztán természeti kincsekben gazdag ország: jelentős készletei vannak szénből, kőolajból és földgázból, illetve ásványokból, mint a króm, ólom réz, cink, volfrám és arany. Az ipar infrastruktúrája alapvetően jónak mondható, bár elsősorban Oroszország felé orientálódik, de a berendezések nagy része elavult és környezetszennyező. Kazahsztán gazdaságának legígéretesebb, és az utóbbi időben leggyorsabb ütemben fejlődő szektora, a kőolaj szektor. Az ipari szektor egy kettős átalakulási folyamaton ment keresztül, köszönhetően a piacgazdasága való átalakulási folyamatnak és s kőolajipar felemelkedésének. A függetlenség kinyilvánítása után az ipar termelése gyorsabb ütemben esett vissza, mint a foglalkoztatottság. A szektor fellendülése a nyersanyag- kitermelő ágazatok növekedésével kezdődött (elsősorban kőolaj szektor).

39

Kazahsztán átalakulása egy kőolajban gazdag országgá számos kihívást jelent a gazdaságnak általában és különösen a nem kőolaj szektornak. Az alapanyagipar a nagyüzem gazdasági előnyén alapszik, alacsony foglalkoztatottsággal és lassú technikai fejlődéssel. Másik részről a potenciális növekedés mozgatórugója a nem megújuló források tartalékai. Az olyan gazdaságok, ahol inkább ezek a szektorok dominálnak, alacsonyabb, de hosszabb távú növekedést mutatnak, magas bevételi egyenlőtlenség és bizonytalanság a jellemző (a világpiaci árváltozás hatása jelentős). Sachs, Warner és Auty szerint a főbb okok a következők lehetnek: a termelő tevékenységgel szemben álló bérbeadási tevékenység dominanciája importhelyettesítő stratégiák és az emberi tőkébe injekciózott befektetések alacsony aránya. A kőolajipar és a gazdaság többi ága közötti kapcsolat a termelés és a beruházások növekedésével valószínűleg emelkedni fog az elkövetkező években. A feldolgozóipar újraéledése a kohászat és az élelmiszeripar területén indult meg. Bár ezen iparág 2000-től tapasztalható fejlődése is kapcsolatba hozható a kőolaj szektorral. A magas kőolajárak nagy keresletet eredményeztek a feldolgozóipari és vegyipari termékek iránt. A befektetések aránya még mindig alacsony szinten van az összes iparágban, kivéve a kőolaj szektort. 3. 2. 2. Kőolaj szektor. A kőolaj ipar, amely az 1990-es években csak nagyon csekély hányadot képviselt a kitermelésből, mára Kazahsztán meghatározó iparágává vált. Kazahsztán kőolaj szektora folyamatosan fejlődik, és a középtávú kedvező kilátások egyre konkrétabb formát öltenek. Nagy és növekvő volumenű külföldi befektetések áramlanak folyamatosan ebbe a relatív új szektorba. A már meglévő szárazföldi kőolajmezők rohamos fejlődése mellett a Kaszpi-térségben található tartalékok feltárása is kezdetét vette. A vélhető és már feltárt nyers lelőhelyek kőolajkészletét 30 milliárd hordóra becsülik. A GDP egynegyedét a kőolaj szektorból szármázó bevétel alkotja, illetve az export felét teszi ki.

40

2002-ben Kazahsztán számos stratégiai megállapodást kötött Oroszországgal a Kaszpi-tenger medrének felosztása kapcsán. Hosszútávon (15-20 év) Kazahsztán joggal reméli azt, hogy a termelés mintegy, háromszorosára fog emelkedni (3 millió hordó/nap) aminek legalább az egyharmada a Kaszpi-tengerből származik. Ezzel az ország bekerülhet a világ első tíz nyersolaj exportőrei közé. 2003-ban a nyersolaj-kitermelés 20 százalékkal (becsült érték) nőtt és elérte az egy millió hordó/nap szintet, ez az 1996-os érték kétszeresét képviseli. Az exportált mennyiség 247 százalékkal nőtt és az exportból szármázó bevétel elérte az 5,2 milliárd USD-t. Kazahsztán kőolaj szektora még mindig gyerekcipőben jár és a befektetett tőke összege nagy (átlagosan 3 milliárd USD/év). Három nagy projekt teszi ki a befektetések jelentős részét: Karachaganak, Tengiz és az újonnan feltárt kasagani mező. A befektetések nemcsak a kitermelés növelését segítik elő, hanem a Kaszpi Olajvezeték Konzorcium (CPC) vezetékhálózatába történő bekapcsolódást is támogatja. 2003-ban 4 milliárd USD (becsült érték) körüli érték áramlott a szektorba.15 Kőolajtermelés 1998-2003 5. táblázat 1998 Nyersolajtermelés (milliárd kg) Hazai fogyasztás (milliárd kg) Export (milliárd kg) Export a CPC- n keresztül (milliárd kg) Kőolajból származó költségvetési bevétel (millió USD) Földgáztermelés (milliárd kg)

1999

25, 6

2000

29, 4

2001

35, 4

2002

39, 3

2003

47, 3

52, 8

5, 2

5, 7

6, 0

7, 6

8, 1

8, 5

20, 4

23, 7

29, 4

31, 7

39, 5

44, 2

-

-

-

1, 0

12, 5

20, 0

-

158

604

1430

1075

2276

-

-

-

-

14, 8

19, 2

16

Forrás : IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix ( 2004)

15

www.eia.dov.gov/emeu/cabs/kazak.htlm

16

IMF: Republic of Kazakhstan, Selected Issues and Statistical Appendix (2004)

41

A Chevron által működtetett Tengiz olajmező messze a legnagyobb aktív olajmező az országban és a világranglistán az ötödik helyet foglalja el. Az ország észak-nyugati részén fekvő Karachaganak mező fejlesztése a második fázis végénél jár, a kitermelés duplájára nőtt. 2003 elején a nemzetközi konzorcium, amely a Kaszpi-tengeri szuperóriás mező fejlesztésén dolgozik, egy kereskedelemi fejlesztési javaslatot nyújtott be a kormánynak. A felmérések szerint ez a világ negyedik legnagyobb mezője és az elmúlt harminc év legnagyobb felfedezése. A közlekedése hálózatba áramló folyamatos befektetések segítségével a FÁK országaiba áramló export mennyisége csökkenni látszik. Kazahsztán földrajzi helyzetéből és a múltjából adódóan függ az orosz állami kőolaj- és földgázvezeték monopóliumoktól (Transneft és Gazprom). A hazai vezetékek építése, amelyek a KOK legnagyobb mezőit köti össze, jelentős gazdasági sikerhez fog vezetni. A megfelelő kőolajvezeték-rendszer kiépülésével egyre több kőolajat szállítanak majd nyugatra, illetve az Amerikai Egyesült Államokba. A

Kazahsztánban

TengizChevrOil

működő

(TCO).

olajipari

1993-ban

vállalatok

alakult,

és

közül az

a

egyik

legnagyobb

a

legjelentősebb

Kazahsztánban működő vegyesvállalat. A vállalat 50 %-ban a ChevronTexaco tulajdonát képezi, további 25 % az EXXonMobil kezében van, 20%-ot birtokol a KazMuniGas és 5 %-os részesedéssel bír az orosz-amerikai LUKARCO. A vállalat a tengizi mező feltárásával és fejlesztésével foglalkozik. 3. 2. 3. Bányászat. Ahogy már többször is említettem a dolgozatom során Kazahsztán az ásványi kincsek széles skálájával rendelkezik a széntől a vastartalmú anyagokon keresztül a színesfémekig. Több mint 200 vállalat foglalkozik szén, vas és acél, ólom, cink, magnézium, arany, alumínium, uránium és más egyéb anyagok kitermelésével. A szektor az exportbevételek több mint 30 %-át adja és a GDP

42

15 %-át alkotja. Közel 200 ezer embert foglalkoztat, az ország minden egyes régiója függ az iparágtól. A bányászati berendezések Kazahsztánba irányuló exportja alacsony, elsődleges oka a befektetés kis volumenében keresendő. Ezen kívül egyéb problémák is nehezítik a befektetők helyzetét. A következő hiányosságok nem csak a bányászatot sújtják, hanem általánosságban az egész kazah gazdaságra jellemzőek: átláthatatlan műveletek, gyenge pénzügyi ösztönzés, „homályos” törvények, bürokrácia. A kazah bányászati és feldolgozó vállalatok több mint a fele elavult berendezéseket, gépeket használ és hiányoznak a környezetbarát technológiák. Kazahsztán nem rendelkezik saját gépiparral, nagyban függ az orosz importtól. 3. 2. 4. Építőipar. A kőolaj és földgáz szektor fellendüléséből következően az építőiparban is növekedés várható, illetve számos lehetőség rejlik Asztana újjáépítésében, és az ország infrastruktúrájának erősítésében, javításában. A következő projekteket helyezték kilátásba: • Asztana repülőterének átalakítása • Almatit és Asztanát összekötő autópálya felújítása • „business center”, kereskedelmi központok, a nyugati standardnak megfelelő szállodák létesítése • középítkezések Törökország aktív részvételt mutatott ezen a területen, több mint tíz török építőipari cég tevékenykedik jelenleg az országban. A beruházások ösztönzése érdekében a kormány adókedvezményeket kíván biztosítani az asztanai lakóépületek és a kommunális létesítmények építésében részt vevő társaságok számára.

43

A befektetők öt éves időszakra felmentést kapnak a jövedelemadó, az ingatlanszerzési adó és a vagyonadó megfizetése alól. 3. 2. 5. Mezőgazdaság. Kazahsztán a mezőgazdasági termékek jelentős gyártója és exportőre. 1993-ban a gazdaság e szektora 19,7 %-t tette ki Kazahsztán nettó termelésének. 1990 és 1995 között a mezőgazdasági termelés éves átlagban 18 %-kal esett vissza, 2001-ben még mindig a GDP 9 %-t adja és a lakosság közel 20 %-át foglalkoztatja. A legfontosabb mezőgazdasági tevékenység az országban az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, ló, teve) és a gabonatermelés (búza, árpa, zab, köles, rizs) Az átalakulás első évei jelentős visszaesést hoztak a mezőgazdasági termelésben, de úgy tűnik, hogy 1998-től magára talált ez a szektor is, és elindult egy lassú, de tartós növekedést ígérő pályán. A javulás elsősorban a magángazdaságok gyors elterjedésének volt köszönhető. A kis- és középméretű gazdaságok pénzügyi támogatása még mindig nem megoldott. Az 1999-ben bevezetett ártámogatási mechanizmust először csak a búza piaci ár feletti értékesítésnél alkalmazták. Ma már egyre több termékre és egyre nagyobb mennyiségre igyekeznek kiterjeszteni azt. Kazahsztán szinte minden élelmiszer és iparcikk vonatkozásában importra, illetve a Szovjetunió egyéb területeiről történő behozatalra szorult. Az önálló állammá válást, s egyben a rendszerváltást igen nehéz körülmények között kellett véghezvinni. A Szovjetunió szerves részeként egyoldalúan fejlesztett ország gazdasági növekedését jó néhány évre visszavetette a leszakadás ténye, de a külföldi tőke hamar a fiatal állam „segítségére sietett”. A hatalmas nyersanyagvagyon mágnesként vonzza a külföldieket. A szovjet idők iparosítása, jobban mondva a kitermelő szektor felfuttatása ellenére még mindig a mezőgazdaság a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat. Kazah nemzeti statisztikai adatok szerint 1992-ben a GDP 38 %-át termelte meg a mezőgazdaság, miközben a lakosságnak mindössze 16 %-át foglalkoztatta.

44

A kazah mezőgazdaság az ország függetlenné válása óta igen nehéz helyzetben van. A hagyományos értékesítési csatornák átalakultak, külkereskedelemmé vált a volt Szovjetunió területére történő szállítás, miközben a hagyományos piacokon erősen megcsappant a fizetőképes kereslet. Ugyanakkor beindult, s mára már csaknem teljes egészében le is zajlott az ágazat privatizálása. A növénytermesztés és az állattenyésztés is válságos időket él. Az állatállomány csökkenéséhez hasonlóan a hústermelés is jelentős mértékben visszaesett. A kazah húsipart a rendszerváltás előtt jószerével csak a vágóhidak és a hűtőházak reprezentálták, hiszen a húsexport zömét a feldolgozatlan termékek tették ki. A húsexport az 1992 évi 151.600 tonnáról 1997-ben 32.000 tonnára csökkent. A baromfihús termelése jóval nagyobb mértékben esett vissza, mint a többi húsféleségé. Ez egyértelműen a mezőgazdasági termelők forráshiányából adódott, hiszen a baromfi számára takarmányt, tápot rendszeresen kell vásárolni, míg a szarvasmarha, a juh és a kecske- egy darabig-azzal is megelégszik, amit a jó adottságú legelőkön talál. A hústermelésnek egyre kisebb hányadát reprezentálja a baromfihús, ebből azonban nem következik, hogy e termék iránt ilyen mértékben zsugorodna a kereslet, hanem ez a tendencia azt tükrözi, hogy a magánygazdaságoknak egyelőre nem volt pénzük a kis- és középüzemi baromfitartás megszervezésére. A függetlenné válás óta a hús és szinte minden élelmiszer- féleség fogyasztása csökkenő tendenciát mutat. Agrár terméke szektora (millió USD) 6. táblázat Piac nagysága Helyi termelés Export Import

2000 2598 2772 684 510

2001 2810 2850 513 473

2002 2730 2900 620 450

Forrás: Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma és Statisztikai Hivatala

45

Kazahsztán az agrár termékek nettó exportőre, 2001-ben 513 millió USD- t tett ki a kivitel és 473 millió USD- t ért el az export oldal. A fő import termékek közé tartozik a cukor (100 millió USD), étolaj (60 millió USD), dohány (25,5 millió USD), tej (200 millió USD) és baromfihús (20 millió USD)17 3. 3. Külkereskedelem. 3. 3. 1. Külkereskedelem. A 90-es évek elején Kazahsztán legfontosabb kereskedelmi partnere -az ez ellen tett kazah erőfeszítések ellenére és a csökkenő volumenű kivitel mellett isOroszország maradt. Csak ezen a piacon volt képes eladni a megtermelt, nagy mennyiségű nyersanyagot,

alapanyagot.

Közép-Ázsia

országaival

ugyan

kereskedelmi

megállapodást kötött, e piacok felvevőképessége azonban még kicsi volt. A FÁK tagállamain kívüli exportot nehezítették a jelentős szállítási távolságok, és hogy Kazahsztán szinte kizárólag szárazföld. Önállóvá válása előtt a világ 80 országába exportált

alapanyagokat

és

nyersanyagokat.

Napjainkban

rákényszerül

Oroszország közvetítésére. A 90-es évek közepén folyamatos exportszerkezet elmozdulás volt megfigyelő a nem FÁK országok felé, és nőttek a nyugati olajeladások. 1994-ben deficit jellemezte az országnak mind a FÁK országokkal, mind a nem FÁK országokkal lebonyolított kereskedelmét. A 90-es évek első felében a fő kereskedelmi partnerei: Oroszország, Ukrajna, Németország, Hollandia, Svájc, Olaszország és Kína. A 90-es évek végén a FÁK országainak részesedése tovább csökkent a kivitelben és a behozatalban egyaránt. A kazah kivitel mind nagyobb hányada kerül off-shore zónákba. A kazah termékek fő piacai a Bermuda-szigetek, Oroszország, Kína és Olaszország. Az import több mint kétharmada Oroszországból származik, majd Németország és az USA következik a szállítók sorában.

17

http://www.amc.hu/public_htm/html/idoszaki/kor/kor009/2/06 html-2004.10.02)

46

Kazahsztán külkereskedelmi forgalma évről évre bővült. Az exportnövekedés a 2001-es év kivételével, -amikor is a világpiaci árak esése éreztette hatását- minden évben megelőzte az importnövekedést. Az import növekedését mindenekelőtt a nagyarányú olajipari beruházások gép- és berendezés igénye okozta. 2001-et kővetően az export volumene meghaladta az importét, aminek a következtében az ország külkereskedelmi egyensúlyában tartós aktív egyenleg alakult ki. Az ország legfontosabb exportterméke a kőolaj. A külgazdasági tevékenység irányításának területén Kazahsztán a kemény állami ellenőrzéstől eljutott egészen a külkereskedelem jelentős liberalizálásáig. 3. 3. 2. Kereskedelem politika. Kazahsztán kereskedelempolitikája fordulóponthoz érkezett. Az átalakulás korai éveit jellemző merész kereskedelmi reformok után a kereskedelem liberalizációs folyamata vesztett lendületéből. Míg az átlag vámértéke 1998 óta 8 százalék körüli, a nem vám jellegű korlátok és az ad hoc kereskedelemi megszorítások folyamatosan bővültek. Már nyolc éve folynak a tárgyalások a WTO csatlakozás ügyében, Kazahsztán 1996. január 29.-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét. A 2001-2002-es években tett előrelépés ellenére számos nehézség akadályozza a csatlakozási folyamat tényleges lezárását. Az országra jelentős feladatok várnak, és nem bújhat ki a számos kritikus, a jövőbeli irányvonalat nagyban befolyásoló döntés meghozatala alól sem. Kazahsztán 8 százalékos átlagos vámértéke relatív alacsonynak számít a fejlődő országok szintjét tekintve. Ágazati szinten nézve a mezőgazdasági termékekre kivetett vám jóval magasabb, mint a tőkejavak és a közbenső termékek vámszintje. A fogyasztási cikkek vámértéke is inkább a mezőgazdasági termékek vámszintjéhez közelít. Kazahsztán vámrendszere jól szemlélteti az import helyettesítésre törekvő országokra jellemző védelmi politikát: a vámérték egyenesen arányosan nő a feldolgozottság szintjével. A tőkejavakra és a közbenső termékekre kiszabott relatív alacsony vámszintnek nagyobb, a terjeszkedést ösztönző ereje van a kereslethez igazodó és tőkeigényes iparágak körében.

47

3. 3. 3. Relációs – és áruösszetétel. A rendelkezésre álló adatok szerint 1993 és 2002 között a külkereskedelmi forgalom teljes volumenének és az exportnak a GDP-hez viszonyított aránya Kazahsztánban másfél-, illetve kétszeresére nőtt. (az 1. táblázat szerint) Megjegyzendő, hogy a devizaáras számítás a kazah külkereskedelem részarányát a reálisnál magasabbnak mutatja, mivel a kazah GDP a vásárlóerő paritásos értékhez képest devizaáron alacsonyabb. A kazah külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya (folyó áron, százalék) 7. táblázat 1993 Teljes volumen ebből export

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

52,1

53,3

52,6

50,5

50,8

46,4

52,9

74

68,1

76,7

20,4

25,3

30,5

29,4

30,5

25,8

31,9

47,8

39,2

40,4

Forrás: Transition report. New Cronos Eurostat- adatbázis.

Kazahsztán külkereskedelmi áruforgalma. 8. táblázat Millió USD Az Ebből áruforgalom Export, Év teljes Import, c.i.f. (2) f.o.b. (1) értéke 1993 2776 1088 1688 1994 6792 3231 3561 1995 9057 5250 3807 1996 10152 5911 4241 1997 10798 6497 4301 1998 9786 5436 4350 1999 9285 5598 3687 2000 14177 9126 5051 2001 15010 8647 6363 2002 18562 9676 8886

Kereskedelmi egyenleg (1-2) -600 -330 1443 1670 2196 1086 1911 4075 2284 790

Az import exportfedezettsége százalékban 64,5 90,7 137,9 139,4 151,1 125 151,8 180,7 135,9 108,9

Forrás: International Financial Statistics Yearbook.

1995 óta tartósan pozitív szaldóval záruló kazah külkereskedelem teljes volumene 6,7–szeresére, ezen belül az export 8,9-szeresére, az import 5,3-szeresére

48

növekedett. Az import exportfedezettsége a legalacsonyabb értéket 1993-ban, míg a legmagasabbat 2000-ben érte el. (8. táblázat) A kazah külkereskedelmi forgalom az elmúlt években 13-16 milliárd USD körül alakult, jellemzően jelentős aktívum mellett. A forgalom 2002-ben 8 %-kal bővült és 16,2 milliárd USD-t ért el. A 12,4 százalékkal bővülő export 9,71 milliárd USD, a mindössze 2 %-kal növekvő import pedig 6,49 milliárd USD volt. A forgalom egyenlege 3,22 milliárd USD többletet mutatott, ami a 2000-es aktívum 79 %-át teszi ki. Az import, exporttól leszakadó, aránytalan növekedésében közrejátszott, hogy a tenge immár harmadik éve túlértékelt. Másfelől kedvező, hogy az import növekményét mindenekelőtt a nagyarányú olajipari beruházások gép és berendezés szükséglete képezte. A 2001-es export volumen csökkenése, koncentrált és egyoldalú struktúrával párosult, az ásványi termékek adják a kivitel 59 %-át, további 24 %-át a fém és fémtermék képezte. Az évek óta pozitív kereskedelmi mérleget produkáló kazah gazdaság perspektívái kedvezőek. A függetlenség előtt fénykorát élt feldolgozóiparból származó kivitel bővítésével, ismételt fellendítésével csökkenthető lenne a kőolaj gazdaságban betöltött súlya, ezzel is csökkentve a világpiaci változásoktól való nagy mértékű függést. Kazahsztán legjelentősebb kereskedelmi partnerei 2004-ben, az export és az import teljes volumenéhez viszonyítva, a következő országok voltak: Oroszország (19,5 és 48,7 százalék), Olaszország (9,8 és 3,1 százalék), Kína (7,3 és 3,1 százalék), Németország (6,2 és 6,6 százalék), Svájc (5,4 és 1,1 százalék), Hollandia (2, 6 és 1,3 százalék), Egyesült Királyság (2,5 és 4,3 százalék), Egyesült Államok (2,3 és 5,5 százalék), Irán (2,2 és 0,3 százalék).

49

Kazahsztán exportjának megoszlása országok szerint (2004) 9. táblázat 1. Oroszország 2. Olaszország 3. Kína 4. Németország 5. Svájc 6. Hollandia 7. Egyesült Királyság 8. USA 9. Irán

19, 5 % 9, 8 % 7, 3 % 6, 2 % 5, 4 % 2, 6 % 2, 5 % 2, 3 % 2, 2 %

Forrás: www.cisstat.com/eng/kaz.htm

A forgalom relációs megoszlásában csökkenő hányadú, de még mindig meghatározó a FÁK részesedése, kivitelben 30,4 %, behozatalban 52 %-os arányt képviselt. Az Orosz Föderáció Kazahsztán első számú partnere, az export 19,5 %a, az import 48,7 %-a esett Oroszországra. Kazahsztán exportja kizárólag pénzmozgásra, tőkekivitelre utal. A Kazahsztánba áramló import megoszlása országok szerint (2004) 10. táblázat 1. Oroszország 2. Németország 3. USA 4. Olaszország 5. Nagy- Britannia 6. Kína 7. Ukrajna 8. Franciaország 9. Japán

48,70% 6, 6% 5,40% 4,20% 3,90% 2,70% 2,40% 2,20% 2,20%

Forrás: www.cisstat.com/eng/kaz.htm

Az import oldalon még jelentősebben képviselteti magát Oroszország a maga 48,7 %-val. Szembetűnő még, hogy az Amerikai Egyesült Államok sokkal előkelőbb helyet foglal el a behozatali rangsorban, mint az export oldalon. A Kazahsztán- USA mérleg jelentős passzívumot mutat, az import közel háromszorosa az exportnak. A közép-ázsiai térség állami közül egyedül

50

Üzbegisztánnak sikerült bekerülnie a kazah külkereskedelem tíz legfontosabb partnere közé. A FÁK-kal való külkereskedelme nagyon alacsony szintet ér el. Nazarbajev kazah elnök szerint a FÁK államközösség nem több mint a gazdasági fejlődés egy átmeneti szakaszának terméke. Néhány kiemelt termékcsoport részesedése a kazah külkereskedelemből. 11. táblázat Termék Kőolaj Vegyipari termékek Textilipari termékek Fémek és kohászati termékek Nyersbőr, szőrme és hasonló termékek Élelmiszerek Ásványi termékek Textilipari termékek Gépek, gépi berendezések Precíziós műszerek

1994

1995

9, 4

1996 1997 1998 az export százalékában 15,1 21,3 25,7 30,3

1999

2000

2001

39,3

48,2

49,3

2, 9

9,6

8,3

6,5

6,3

5,7

4,3

4,7

2

2,5

2,5

1,9

1,4

1,1

1,1

1,1

18, 8

41,2

31,3

32,4

32,5

30,9

25,8

24,4

0, 4

0,8

0,6

0,4

0,3

0,3

7,9

8,1

6,8

6,2

5, 4

1,1 1 az import százalékában 9,2 11 11,1

11, 5

30,1

21,2

16,6

17

11,5

13,1

14

3, 2

2,5

2

1,6

1,6

1,5

1,3

1,2

12, 6

19,8

19,2

23,3

23,8

26,3

27,8

28,7

1, 3

1,9

1,6

2,1

2,3

2,7

2,7

2,5

Forrás: ESCAP 2003 247 o.

A 11. táblázat adatai szerint 1994 és 2001 között a kazah exportban a kőolaj részaránya 5,2–szeresére, a fémeké és kohászati termékeké 1,3-szeresére, a vegyipari termékeké 1,6-szeresére emelkedett. Az időszak végére a kőolaj az export közel felét tette ki, míg a hagyományosan nagy jelentőségű fémek és kohászati termékek kevesebb, mint egynegyedét. A szóban forgó periódusban az

51

importban a gépek, gépi berendezések részaránya 2,3–szeresére, az ásványi termékeké 1,2-szeresére, az élelmiszereké 1,1-szeresére nőtt. Ugyanakkor a textilipari termékek súlya kétötödére csökkent. Áruszerkezet szempontjából a kazah export oldalán az ásványi termékek illetve a fémek és fémtermékek dominálnak, az exportált termékek 83 százalékát teszik ki összesen. Behozatalra elsősorban gépek és berendezések, járművek esetén szorulnak. Nagy hányadot képviselnek még a vegyipari termékek, ásványi anyagok és a fémtermékek is. 3. 3. 4. Külföldi működőtőke. Az 1992-2001-es időszakban Kazahsztánba évente átlagosan több mint egymilliárd dollár külföldi működő tőke áramlott be. A 2001. évi beáramlás a bruttó állóeszköz felhalmozás közel háromötödet érte el. Ugyanebben az évben a külföldi működő tőke állománya 11,4 milliárd dollár volt, ami egy lakosra átszámítva 766 dollárt jelentett. A legnagyobb befektetők az Egyesült Államok (34,8 %), az Egyesült Királyság (14,2 %), Kanada (11,7 %), Németország és Kína (5-5 %) voltak. A közvetlen külföldi beruházásokból a mezőgazdaságra 0,1, a bányászatra 72,7, a feldolgozóiparra 7,2 , a villamos energia-, gáz- és vízellátásra 0,8, az építőiparra 1,0, a szolgáltatásokra 18,2 százalék jutott. E beruházások 72,6 százaléka az olajés gáziparban koncentrálódott. Megjegyzendő, hogy a FÁK-ba beáramlott összes külföldi működő tőkéből az 1992-től 1999-ig tartó időszakban Kazahsztán 24,2, Türkmenisztán 2,5, Azerbajdzsán 11,4, Oroszország 40,9 százalékkal részesült.

52

Külföldi működőtőke- befektetések Kazahsztánban (a fizetési mérleg alapján) 12. táblázat Megnevezés

1992

Külföldi működőtőke: beáramlás állomány

1993

1994

1995 1996 Millió USD

1997

1998

1999

2000

2001

100

473

635

964

1137

1320

1143

1584

1245

2760

100

573

1208

2172

3309

4629

5772

7356

8601

11361

Egy lakosra számítva (USD) Külföldi működőtőke: beáramlás állomány

6

29

39

61

73

86

76

106

84

n. a.

6

35

75

137

212

302

383

493

578

n. a.

Százalék Külföldi működőtőkebeáramlás /bruttó állóeszközfelhalmozás Külföldi működőtőkeállomány/GDP

12

36, 4

31, 1

26, 4

34, 2

36, 7

35, 2

67, 1

40, 6

55, 7

3, 3

12, 8

14, 5

13, 2

17, 9

21, 8

29, 3

48, 4

45, 8

52, 7

Forrás: Sztatyiszticseszkiy jezsegodnyik Kazahsztána. Statistical Yearbook for Asia and the Pacific különböző kötetei.

A külföldi befektetőknek Kazahsztánban lényeges kedvezményeket nyújtottak például a társasági nyereségadóból, továbbá 25 százalékos értékcsökkenési leírást vezettek be. A kilencvenes évek végére azonban a bányászat adóterhei túl alacsonnyá váltak, míg az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2 százalék alá süllyedt. Mindez rontotta a kazah gazdaság nem olajtermelő ágazatainak középtávú növekedési kilátásait. Függetlenné válása óta Kazahsztán jelentős külföldi tökét vonzott. 2003-ra a külföldi befektetések értéke elérte a 21,2 milliárd USD-t, ami elsősorban a kőolaj és földgáz szektorba áramlott. 1997 óta kialakulni látszik az a tendencia, hogy az állami szerződéseknél előnyben részesítik a hazai befektetőket a külföldiekkel szemben. A kőolaj- és földgáztörvény 1999-es módosítása szerint a bányászati és olajvállalatok kötelesek a helyi termékeket és szolgáltatásokat igénybe venni.

53

2003 januárjában a köztársasági elnök aláírt egy új befektetési törvényt, amely egy egységes befektetési rendszert hozott létre a hazai és külföldi befektetők számára. A kormány által meghatározott szektorokban, különböző befektetést ösztönző elemeket is tartalmaz az új törvény: adókedvezmények, vámmentesség. A 2003-as befektetési törvény keretein belül biztosított a külföldi vállalatok számára a nemzeti elbánás és a diszkrimináció-mentesség elve. Ennek ellenére a kőolajiparban és a földalatti kitermelés esetén azok a befektetők, akik kormányzati tenderekben akarnak részt venni, kötelesek kazah szolgáltatókkal szerződni és kazahsztáni berendezéseket, termékeket és nyersanyagot használni, amíg azok megfelelnek a feltételeknek. Kazahsztánban áramló külföldi működőtőke országok szerint (millió USD) 13. táblázat 1993-2000 USA Nagy-Britannia Dél- Korea Olaszország Kanada Svájc Hollandia Kína Törökország Oroszország Egyéb Összes

2001

4161,2 1701,9 1551 515,6 402,3 171 398,2 551,5 504 162,9 2442,5 12562,1

1460,3 600,6 67,9 488,3 490,5 360,1 211,1 211,9 58,9 211,6 383,4 4544,6

2002 1007,2 622,1 44,6 469 164,1 521,3 401,5 64,7 64,4 214,7 499,9 4073,5

1993-2002 6628,7 2924,6 1663,5 1472,9 1056,9 1052,4 1010,8 828,1 627,3 589,2 3325,8 21180,2

Forrás: Kazahsztáni Nemzeti Bank (Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307kzccgfy04.htm

A külföldi befektetők között -magasan vezet az Amerikai Egyesült Államok-, elsősorban a kőolajipar „felvirágoztatásában” veszik ki a részüket. Oroszország csak a tizedik helyen áll a sorban, az 1993 és 2002 között az összes tőkebeáramlás csupán 2,7 %-át teljesítette. Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt Nagy- Britannia, Olaszország, Svájc és Hollandia aktivitása.

54

Kazahsztánba áramló külföldi működőtőke szektorok szerint (millió USD) 14. táblázat Kőolaj / Földgáz Építőipar és földtani feltárások Bányászat Színesfémkohászat Élelmiszeripar Elektromos áram és közszolgáltatások Vaskohászat Egyéb Összes

1993-2000 6303

2001 3057,8

2002 1993-2002 2064,9 11425,7

1270,7 1538,2 661,3 409,3

440,9 20,3 367,2 88,2

782,4 42,8 564,7 64,2

2494 1601,3 1593,2 561,7

433 372,4 1574,2 12562,1

33,8 21,9 514,5 4544,6

17,5 7,3 529,7 4073,5

484,3 401,6 2618,4 21180,2

Forrás: Kazahsztáni Nemzeti Bank

A befektetések 54 %-a a kőolaj és földgáz szektorba áramlott az elmúlt tíz évben, évről évre egyre magasabb értéket mutatott. A 14. táblázatból látszik, hogy a bányászatban drasztikusan visszaesett a beáramló működőtőke nagysága. Ez az ág szenvedte el a legnagyobb veszteséget Kazahsztán függetlenné válása óta. A színesfém kohászat és az építőipar szembetűnő fejlődést mutat 2001-től, az utóbbi felemelkedése elsősorban a kőolaj szektorban végbement változásoknak köszönhető. IV. Kazahsztán külgazdasági kapcsolatai Magyarországgal 4. 1. Diplomáciai kapcsolatok.18 A Magyar Köztársaság a FÁK tagországok elismeréséről hozott 1991. december 26.-i kormánynyilatkozat alapján, a világon az elsők között ismerte el a Kazah Köztársaságot. A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1992. április 2.-án kölcsönös jegyzékváltás útján került sor. Az almati nagykövetség felállítását a Kormány 3155/1993. számú 1993. április 22.-én kelt határozata rendelte el. Torma József nagykövet megbízólevelét 1994.

55

február 22.-én adta át Nazarbajev elnöknek. Jelenlegi magyar nagykövet, Jaczkovits Miklós, 2001. augusztusban utazott ki állomáshelyére. Kazahsztán kiemelkedő

figyelmet

fordít

Magyarországgal

fenntartott

kapcsolataira.

Budapesten nyitott nagykövetségét közép-európai regionális képviseletként működteti. Szaginbek Turszunov nagykövet 2002. szeptemberében adta át megbízólevelét Budapesten. Korábban Bécsben képviselte Magyarországot az osztrák-kazah kétoldalú és a nemzetközi szervezetek viszonylatában. 2002-ben a külügyi helyettes államtitkár vezette küldöttség kazahsztáni tárgyalásain

a

gazdasági-ipari

együttműködés

bővítésének

perspektivikus

területeként a gáz- és kőolajipart, a gyógyászati berendezések gyártását, a vegyipart,

az

autóbuszok

felújítását,

összeszerelését,

szervizelését,

az

infrastrukturális fejlesztéseket emelték ki. Komoly igény van élelmiszerfeldolgozóipari technológiákra is.

4. 2. A magyar- kazah gazdasági kapcsolatok 1993-2000 A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szóló egyezményt 1992. június 26.-án, a kettős adózás kizárásáról szóló valamint a kölcsönös beruházás-védelmi megállapodást 1994 decemberében írtak alá. 1995 márciusában jött létre a Magyar Kazah Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Kormányközi Bizottságról szóló egyezmény, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumok együttműködési jegyzőkönyve, valamint a légi közlekedési megállapodás. A Kormányközi Bizottság eddig kétszer ülésezett.19

18

www.kum.hu- Kazahsztán diplomáciai kapcsolatok

19

www.kum.hu- Kazahsztán/ gazdasági kapcsolatok)

56

Magyar export Kazahsztánba (M USD) 15. táblázat Tételek 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Élelmiszer, ital, dohány 9, 2 10, 2 12, 8 18, 1 24, 6 12, 3 4, 2 2, 2 2, 2 3, 3 Nyersanyagok 0 0, 2 0, 2 1, 6 8, 7 7, 9 3, 1 2, 7 2, 3 Energiahordozók 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 1 0, 1 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 Feldolgozott termékek 9, 1 3, 2 4, 7 13, 9 18, 2 22, 4 17, 0 13, 2 19, 0 22, 4 Gépi berendezések 12, 0 7, 1 2, 5 2, 5 2, 5 6, 2 3, 2 3, 2 3, 8 5, 5 Összesen 36, 6 24, 2 23, 5 34, 7 47, 0 49, 7 32, 3 21, 7 27, 7 33, 4 Forrás: Trade Statistics Yearbook.

Magyar import Kazahsztánból (M USD) 16. táblázat Tételek 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Élelmiszer, ital, dohány 0, 0 0, 5 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 Nyersanyagok 0, 2 0, 0 0, 0 0, 3 1, 8 0, 7 0, 4 0, 3 0, 4 0, 1 Energiahordozók 15, 7 16, 7 4, 2 5, 2 1, 6 0, 4 2, 5 3, 0 12, 4 19, 7 Feldolgozott termékek 12, 0 12, 1 8, 2 5, 8 5, 1 1, 4 4, 1 4, 9 1, 0 4, 8 Gépi berendezések 0, 0 1, 3 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 0, 0 Összesen 27, 9 30, 6 12, 4 11, 3 8, 5 2, 5 7, 0 8, 2 13, 8 24, 6 Forrás: Trade Statistics Yearbook.

A kazah kivitel szerkezetében 44 %-kal részesedtek az olaj- és gázipari termékek. Utánuk következtek a kohászati áruk 33 %-kal, majd az élelmiszeripari termékek és alapanyagok (9 %), vegyi anyagok, műanyagok (5 %), gépek és berendezések, műszerek (2 %), egyéb áruk (7 %). A kazah importban a legnagyobb csoportot a gépek és berendezések (35 %) képezték, majd az ásványipari termékek (17 %), vegyipari termékek (13 %), kohászati áruk (12 %), élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok (11 %) következtek.

57

A külkereskedelmi partnerek sorában, kivitelben az első helyen Oroszország állt 29,7 %-kal, utána Nagy-Britannia, Olaszország, Kína, Svájc, Hollandia, Németország, Ukrajna, Üzbegisztán, Törökország és az USA következett. A legtöbb áru Oroszországból érkezett 39,9 %, utána a sorrend: Németország, USA, Nagy-Britannia, Törökország, Koreai Köztársaság, Ukrajna stb. A magyar kivitelben jelentős volumencsökkenés mellett 52,5 %-ról 24,7 %-ra esett vissza az élelmiszerek, ital- és dohányáruk részesedése, ugyanakkor számottevően nőtt a feldogozott termékek, gépek és berendezések, valamint a nyersanyagok kivitele és részesedése. A Kazahsztánból szármázó behozatalban továbbra is a feldolgozott termékek domináltak 56 %, az energiahordozók aránya 16 %, míg a nyersanyagoké 28 %. A kazah piac sajátossága, hogy vásárlásaikat bizományban, késleltetett fizetési konstrukcióban, konszignációs keretek között próbálják lebonyolítani. Ennek a törekvésnek a nyugat-európai szállítók pénzügyi helyzetük, bankrendszerük adottságai folytán inkább eleget tudnak tenni, mint a magyar vállalkozók. Áruhitel konstrukciók kidolgozása nélkül a magyar kivitel nehezen bővíthető. A magyar vállalatok piaci aktivitása nem éri el az optimális szintet. A Kazahsztánból szármázó magyar behozatal csökkenésére magyarázatot adhat a kazah gazdasági szerkezetátalakulás is. A nyersanyag és az alapanyag-termelő ipar a privatizáció során lényegében a multinacionális nagyvállatok kezelésébe vagy tulajdonába került. Ezek saját felvevő piaccal rendelkeznek, sokszor saját érdekeltségi körükbe tartozó feldolgozó iparágak területén. A kazahsztáni import bővülésének továbbra is korlátja a nagy távolság és a viszonylag magas tranzit fuvardíjak.

58

A magyar-kazah áruforgalom alakulása (M USD) 17. táblázat Magyar export

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Magyar import

35 25 23 35 47 50 32 21 27 32

Összforgalom

28 30 15 10 9 3 8 9 12 25

63 55 38 45 56 53 40 30 39 57

Forrás: IKIM és GM: Magyarország Külgazdasága-1993-2002

A magyar- kazah külkereskedelmi forgalom alakulása 1993-2002 között (M USD)

Kereskedelmi forgalom M USD

3. ábra

70 60 50

magyar export

40

magyar import

30

összforgalom

20 10 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Vizsgált év

Forrás: IKIM és GM: Magyarország Külgazdasága-1996-1999

A magyar kazah áruforgalom ötéves alakulását szemlélve -bár az éves tételek alakulásában nagy a hullámzás, kevés tendencia figyelhető meg- néhány megállapítást rögzíthetünk: • A magyar aktívum jellemző a mérlegre (2004-ban tízszeres értékű)

59

• A magyar export a vizsgált öt esztendőben 40 %-kal nőtt • Ugyanezen időszakban az import tizedére csökkent (kazah gazdasági válság) • Exportunk legnagyobb részét az élelmiszer és a feldolgozott termék adja (80%) • Az energiahordozók kis arányát az orosz exportáló fél szállításai magyarázzák • A magyar szerelési tevékenység exporttételként nem jelenik meg (közös vállalatok) A FÁK államaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalomban Oroszországot, Ukrajnát és Fehéroroszországot követve Kazahsztán a 4. helyén áll. Az áruforgalom éveken keresztül 40-50 millió USD körül alakult, dinamikus magyar kivitelbővülés és jelentős aktívum mellett. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez jó alapot nyújt mind a magyar, mind a kazah gazdaság tartós növekedési pályára állása, illetve gazdaságaink strukturális eltéréseiből szármázó komparatív előnyök. A kölcsönös áruforgalom szintje -bár 2002-ben több mint másfélszeresére bővült- még mindig elmarad mind a kormányzati szándékoktól, mind a gazdasági adottságainkból adódó lehetőségektől. A kazah piacon vásárló közel 30 magyar cégből a legjelentősebb importőrök: Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Shell Gas Hungary Ker. Rt., Csepeli Fémmű Rt, Primagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt. Új

lendületet

adhat

gazdasági

kapcsolatainknak

a

MOL

(Euroil

Kft)

kezdeményezése a közelmúltban feltárt jelentős kazah szénhidrogén készlet kiaknázásában való részvételre. Ez elvezethet a kazah részről fennálló gázadósság rendezéséhez is (az adósságot 1,39 millió m3 gáz - hivatalos formában Kazahsztán még nem ismerte el). A behozatal bővült, alacsony szintje azonban a nagy távolsággal, a viszonylag magas tranzit fuvardíjakkal magyarázható. Meghatározó tételei az ásványi tüzelőanyagok, színesfémek, természetes és mesterséges gáz, vegyi termékek, vas és acéláruk, textilhulladékok.

60

A magyar export növekményének meghatározó tételei: gyógyszerek, egészségügyi betétek, rovarirtószerek, konzerváru, sörgyárak, autóbusz alkatrészek. Az agrártermékek legfontosabb tételei a növényi zsírok és olajok, a feldolgozott dohány, valamint a bor. Sikeres a szolgáltatásexport, amelynek értéke vetekszik az áruforgaloméval: számos magyar szakembere dolgozik olaj- gázipari projektek megvalósítása, több vegyes vállalat működik e szektorban. Az elmúlt időszakban mindkét részről aktiválódott ugyan a kereskedelmi fejlesztési tevékenység, de ennek szintje még mindig elégtelen. 2000-2001-ben három

üzletember

delegáció

kölcsönös

látogatására

került

sor,

az

INTERFOODTECH 2001 kiállításon az ITD-H önálló standdal jelent meg, a magyar kiállítok részvétele a rangos kazahsztáni kiállításon mind rendszeresebb. 2002 júniusában Ásztanába látogatott Budapest hivatalos delegációja, Demszky Gábor főpolgármester vezetésével. A delegáció munkájában részt vett a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ, amely az asztanai KARAOTKEL 2002 kiállításon önálló standdal jelent meg, illetve több üzletember találkozóra került sor. 4. 3. Érvényben lévő megállapodások.20 1. Megállapodás a magyar-kazah kereskedelmi- gazdasági kapcsolatokról (aláírás: Budapest, 1992. június 26.) 2. Memorandum a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya közötti egyetértésről és együttműködésről. (aláírás: Budapest, 1993. február 8.) 3. A Magyar Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma közötti együttműködésről szóló megállapodás. (aláírás: 1993. február 8., lejárt: 1996. február 8., az új megállapodás aláírása: 1996. október 7.)

20

www.kum.hu- Kazahsztán politikai kapcsolatok

61

4. Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Kazah Köztársaság Külügyminisztériuma közötti együttműködésről. (aláírás: Almati, 1993. április 20.) 5. Szerződés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya közötti baráti kapcsolatok és együttműködési alapjairól. (aláírás: Budapest, 1994. december 7., kazah ratifikálás elnöki rendelettel: 1995. július 3., magyar ratifikálás: 1996. szeptember 10., a ratifikációs okmányok kicserélése: 1996. november 26.) 6. Kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás. (aláírás: Budapest, 1994. december 7., kazah ratifikálás: 1995. április 7., elnöki rendelettel, amelyet 1995. április 27.-én hirdettek ki. A magyar parlamenti ratifikálásról 1996. február 11.-én jegyzéket adtunk át. A megállapodás 1997. január 1.-én lépett hatályba) 7. Beruházás védelmi megállapodás. (aláírás: Budapest, 1994. december 7. A megállapodást mindkét fél ratifikálta. 1997. január 1.-én lépett hatályba) 8. Légügyi megállapodás (aláírás: Almati, 1995. március 8.) 9. Konzuli egyezmény a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között (aláírás: Almati, 1995. március 9., kazah ratifikálás 1996. október 18.) 10. A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság közötti áruszállításokról és szolgáltatások nyújtásáról szóló 1994 évi jegyzőkönyv (aláírás: Budapest, 1994. szeptember 23.) 11. Jegyzőkönyv a Magyar-Kazah Gazdasági és Kereskedelmi Vegyes Bizottság megalapításáról és első üléséről (aláírás: Almati, 1995. március 8.) 12. Együttműködési megállapodás a Magyar Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Kereskedelmi Minisztériuma között. (aláírás: Almati, 1995. március 8.)

62

13. Együttműködési megállapodás a Magyar Köztársaság Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Közlekedési és Hírközlési Minisztériuma között (aláírás: Almati, 1995. március 8.) 14. A közúti és árufuvarozási megállapodás (aláírás: Budapest, 1996. október 7.) 15. A Magyar Köztársaság kormánya és a Kazah Köztársaság kormánya közötti oktatási, kulturális és tudományos együttműködési egyezmény. (aláírás: Budapest, 1996. október 7.) 16. A terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködéséről szóló megállapodás. (aláírás: Budapest, 1996. október 7.) 17. Vízumegyezmény (aláírás: Budapest, 1996. október 7.) A Külügyminisztérium adatai szerint 1996 óta Magyarország nem kötött megállapodásokat a Kazah Köztársasággal. 4. 4. Tőkemozgás. A tőkemozgás Magyarország és Kazahsztán között elhanyagolható mértékű. Megjegyzendő azonban, hogy még mindig jelentősebb a magyar beruházók aránya Kazahsztánban, mint fordítva. Kazahsztánban 38 vegyes vállalat működik különböző profilokban: Almatiban és Asztanában közös sörgyár, kenyérgyár, nyílászáró gyártóüzem, növényvédőszer gyártás, gyógyszer értékesítő központok működnek. Atyrau környéken, az építésszerelés területén vannak vegyes vállalatok, de jelen a szolgáltató szektorban is vannak magyar éttermek, járműszervíz, benzinkút. Jelenleg gyógyszergyárak (RG, Egis), az IKARUS, Vegyépszer, Agro-Chemi, MMG AM és egyes magáncégek tartanak fenn képviseletet Almatiban. A kazahsztáni beruházásokon magyar cégek jellemzően alvállalkozóként dolgoznak, de önállóan indulnak infrastruktúrafejlesztési tendereken (Atyrau csatornázása, gáz- és vízvezeték építés, út- és hídrekonstrukciók). Vannak kezdeményezéseink (GANZ- Transelektro) a vasúti és

63

közúti járműgyártás területén is. 2002 nyarán magyar áruház nyílt Simkentben Budapest néven. Fontos eleme a gazdasági kapcsolatoknak a magyar szolgáltatásexport: jelenleg 800-1000 magyar szakember dolgozik különféle kazahsztáni beruházásokon (Atyrau,

Tengiz,

Akszaj).

Ugyanakkor

Budapest

számos

kazahsztáni

nagyberuházás (OKIOC, Tengizchevroil, Karacsaganak) európai logisztikai központjává kezd válni, a nemzetközi olajvállatok egyre inkább igénybe veszik a Malév, a repülőtér és a budapesti szállodák szolgáltatásait, közvetlen beszerzéseket eszközölnek

Magyarországról.

A

magyar

szolgáltatásexport

2001-ben

megközelítőleg 23 millió USD- t ért el. 2002-ben, pedig meghaladta ezt az értéket.

V. Kazahsztán és az Európai Unió 5. 1. Az Európai Unió és Kazahsztán kapcsolatai. A kilencvenes években az EU egyre intenzívebb kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a volt Szovjetunió tagköztársaságaival. Az EU különösen Oroszországot és Ukrajnát tekinti fontos partnerének, de a többi régióbeli államra is egyre nagyobb figyelmet fordít. A segély és partnerség elvére épülő együttműködés alapján, az EU a TACIS-program keretében jelentős támogatásokat nyújt a FÁK tagjainak és Mongóliának. A TACIS-programot 1991-ben vezette be az EU, ez egyfajta technikai segítségnyújtás (elméleti és pénzügyi) az átalakulási folyamat áthidalására. Az első programot tíz évre hirdették meg: ezt 2000-ben felváltotta egy új rendelet, amely 2006-ig tart. Az új rendelet alapja az a feltétel, hogy az együttműködés kölcsönös megnyilvánulást igényel. A 2000-es rendelet a következő együttműködési területekre koncentrál: • Intézményi, igazságszolgáltatási és adminisztratív reformok • Magánszektor és gazdasági fejlődés • A társadalmi változások következményei, infrastrukturális hálózat

64

• Környezetvédelem • Vidéki gazdaság • Nukleáris biztonság 1995. január 23.-án az EU és Kazahsztán aláirt egy Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (1999. július 1.-én lépett életbe), amely keretül szolgál a demokratikus értékeken alapuló kapcsolat alakításához. Az Együttműködési Tanács először 1999 júliusában tartotta ülését Brüsszelben, ezt követte az Együttműködési Bizottság ülése novemberben, amelyet már Ásztanában tartottak meg. Miniszteri és hivatalnoki szinten évente tervnek találkozókat, a legutóbbi 2003. július 22.-én került megrendezésre. Az EU külön együttműködési megállapodásokat is kötött Kazahsztánnal: •

Textil Megállapodás: a szerződő felek liberalizálják a textiltermékek

kereskedelmét.

A

szerződést

először

1999-ig

kötötték,

majd

később

meghosszabbították. •

Acél termékek: 1999 júliusában lépett életbe, mennyiségi korlát

megállapításával az EU kazah acéltermékek exportját engedélyezte. •

Nukleáris biztonság területén való együttműködés: 1999 júliusában írtak

alá, mára már életbe is lépett. •

Tudományos együttműködés a szabályozott termonukleáris fúzió területén:

2000 júniusában kezdtek róla tárgyalni. •

Nukleáris kereskedelem: az együttműködési megállapodás jelenleg

előkészítés alatt áll. Az Európai Unió különböző eszközökkel támogatja a Közép-Ázsián belüli regionális együttműködést: Partnerségi és Együttműködési megállapodás, TACISprogram, ad hoc megállapodások a közlekedés és az energia kérdésében, Regionális Környezeti Központ, Energia Charta. Kazahsztánt fontos partnerének

65

tekinti a konstruktívabb és intenzívebb regionális együttműködések elősegítése területén. Az EU tagállamok és Kazahsztán közötti kereskedelem 1998-ig folyamatosan növekedett, az orosz válság hatására azonban visszaesés következett be. 2000-től ismét bővülés tapasztalható, köszönhetően az Európai Unióba irányuló kazah energiaexportnak. A közép-ázsiai régióban a Kazah Köztársaság vált az EU legnagyobb kereskedelmi partnerévé és a harmadik legjelentősebb partnere a szovjet utódállamok közül. 2002-ben az EU importjának 0,4 százalékát képviselte a kazah import, ez az 1995-ös arány négyszerese. A másik oldalon az uniós export csupán 0,2 százaléka irányul Kazahsztánba. A függetlenség kinyilvánulása óta a kereskedelmi mérleg mindig az EU oldalára billent, 2000-től kezdődően, viszont megváltozott az arány. 2002-ben Kazahsztán jelentős aktívumot realizált (1,9 milliárd euró) Az áruszerkezetben az EU-ba irányuló energiaexport dominál, illetve az Európai Unió Kazahsztánba, irányuló importjába nagyobb részarány képviselnek még a gépek és gépi berendezések, a közlekedéssel kapcsolatos termékek illetve a vegyi anyagok. Magyarország az Európai Unió tagja lett, de a kazah-magyar kapcsolatok térén lényegi változások szinten nem várhatóak. A magyar-kazah, illetve az EU-kazah kereskedelem áruszerkezete hasonló arányokat mutat. A meglévő magyar kapcsolatrendszereket kiegészítik majd az EU különböző megállapodásai Kazahsztánnal. A kazah miniszterelnök, Szaginbek Turszunov véleménye szerint Magyarország EU-s csatlakozásával a keleti piacaik iránti érdeklődés erősödésére lehet számítani.21 Mindenképpen fontos a kapcsolatok építése, bővítése, a lehetőségek kihasználása. A mainál nagyobb figyelmet érdemelnek a FÁK országok piacai. Kazahsztán Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak továbbfejlesztése segítésével, idővel talán felszámolja az energiaexportban betöltött orosz dominancia szerepét is.

21

Szabados: Kazah Köztársaság (www.Kronika.matav.hu/2003.apr)

66

5. 2. Befektetések Kazahsztánban. Kazahsztánban jelenleg több mint húsz jogi rendelet szabályozza külföldi befektetők működését, és egyben a szavatolja a biztonságukat. A megadott jogi keretek között a beruházó szabadon eldöntheti, hogy mibe fektesse pénzt: saját céget alapíthat (mely teljességgel a befektető tulajdonát képezi) vagy egy már meglévő kazah vállalkozással vegyes vállalatot hozhat létre. (Az utóbbira kazahmagyar példákat találhatunk a tengizi beruházás kivitelezésén) A

befektető

eldöntheti,

hogy

a

befolyt

pénzösszeget

visszaforgatja

a

vállalkozásába, más befektetésben működteti az ország területén, vagy kiviszi az országból, és más célokra használja fel. A külföldi tőke jelentőségét felismerő kazah vezetés, Nazarbajev elnök utasítására, létrehozta a Kazah Köztársaság befektetésekkel foglalkozó bizottságát, röviden a „Gaskominvest”-et. A bizottság célja a befektetőbarát környezet és jogi szabályozás megteremtése, a termelés, szolgáltatás fejlődésének élénkítése a gazdaság számára kulcsfontosságú ágazatokban. A cél elérése érdekében nélkülözhetetlen az új technológiák, know-how-ok alkalmazása, valamint a hazai termelők támogatása, az exportorientált termelés feltételeinek biztosítása. A Gaskominvest feladatai a következők: •

Befektetési programok kidolgozása és fejlesztése a kulcsfontosságú

ágazatok számára. •

Közvetlen befektetéssel finanszírozott, meghirdetett programok és

projektek felülvizsgálatának, kivitelezésének megszervezése. •

A kazah kormány által felülvizsgálandó ajánlatok fejlesztése,

előterjesztése, a kazah jogrendszer fejlesztése a befektetésbarát gazdasági környezet megteremtése érdekében. Feladatainak ellátása érdekében a bizottságot a kazah kormány kizárólagos jogokkal ruházta fel, melyek közül a legfontosabbak:

67

•

Szabályozó jogi rendeletek adaptálása.

•

A szükséges információk lekérése helyi és központi hatóságoktól

közvetlen befektetések kivitelezésének céljából. •

Adó- illetve vámkedvezmények megajánlása befektetők részére,

beruházási szerződések feltételeinek meghatározása, szerződések megkötése és kivitelezésük felügyelete.

Kazahsztán gazdasági fejlődésének a jelenlegi stádiumában, a befektetők szempontjából, a kormány által, a gazdasági élénkítésére és hatékonyságának növelésére kidolgozott befektetési politika hatékonyságára a gazdasági fellendülés a legjobb bizonyíték. Az „Euromoney” pénzügyi szaklap Kazahsztánt a befektetési tőkeméret alapján 170 országból álló listáján a 129. helyre sorolta. Összehasonlítás képen az Amerikai Egyesült Államok található az első helyen. A volt szovjet tagköztársaságok közül csak Észtország előzi meg Kazahsztánt. (Oroszország a 137. helyen található) Ezek után nem meglépő az a tény, hogy az 1994 óta táró fellendülés során, a befektetett tőke mennyisége megháromszorozódott, értéke 1999-ben meghaladta az egymilliárd dollárt. A befektetők körében a legnépszerűbbek a nehézipari ágazatok, kitüntetett figyelmet fordítanak a kőolaj kitermelésre (pl. TCO beruházás a tengizi kőolajmező kiaknázására) valamint a kapcsolódó iparágakra. A legnagyobb befektetők Dél-Korea, Japán és az USA, de az Európai Unió országai is részvettek már számos beruházás megvalósításában. A kazahsztáni beruházások elősegítésére az Európai Újraépítési és Fejlesztési Bank az ország számára egy különleges privatizációs alapot nyitott. Az alapot a

68

már korábban privatizált és felújításra, fejlesztésre szoruló vállalkozások finanszírozására, megsegítésére hozták létre, 30 millió dolláros indulótőkével. 1997 elején az EBRD szakemberei nyilvánosságra hoztak egy listát, amelyen számos, nagy nyereséggel kecsegtető befektetései lehetőséget vázoltak fel a külföldi érdeklődök részére, nemcsak a nehézipar keretein belül. Mint az elmúlt nyolc év során, úgy az elkövetkező években is tervbe van véve néhány tőkeigényes nagyberuházás. Ezek közül is a két legjelentősebb terület az energiaszektorban, az elkövetkező években végrehajtandó felújítások (tőkeigény kb. 3 milliárd dollár), valamint a távközlés közeljövőben tervezett fejlesztése (tőkeigény 2030-ig kb. 25 milliárd dollár)

69

Befejezés. Az elmúlt tíz évben Kazahsztán GDP-je átlagosan évi 10 százalékkal bővült, s az össztermék 75 százalékát a magánszektor állítja elő. Figyelemre méltó, hogy a közép-ázsiai térségbe érkezett tőke 80 százalékát itt fektették be. A Világbank befektetési szempontból, a világ húsz legvonzóbb állama közé sorolta Kazahsztánt, melynek nincs külső adóssága, s az átlagkeresetek tekintetében is a FÁK listavezetője. A gazdasági átalakulás Kazahsztánban a kilencvenes évek elejétől viszonylag széles körű liberalizációs program keretében valósult meg, és szabadpiaci elveken alapuló reformokat is magában foglalt. A kazah gazdasági átalakulás főbb eredményei a következők: •

Lényeges

előrelépés

történt

a

bankok

fizetőképességének,

felügyeletének és szabályozásának erősítése téren. A kamatlábakat teljesen liberalizálták, a magánvállalkozások jelentős hitelekben részesülnek, és a gazdasági életben a magánbankok fontos szerepet töltenek be. •

Létrejöttek az értéktőzsdék, de az értékpapír-kibocsátás és kereskedés szabályozása nem kielégítő.

•

A privatizáció során a kisvállalatok állami tulajdona telesen megszűnt. A nagyvállalatok eszközeinek több mint egynegyede is magánkézbe került, vagy a magánosítás folyamatában van, úgy, hogy az állam már gyakorlatilag lemondott tulajdonjogáról. A vállalati reform még nem fejeződött be, a vállalatirányításban még vannak megoldatlan kérdések. A csődtörvény nem megfelelően érvényesül, s a piaci versenyt kevés kormányzati intézkedés erősíti. Ugyanakkor az utóbbit szabályozására már létrejöttek a megfelelő jogi és intézményi keretek, amelyek bizonyos fokig enyhítik az új vállalatok piacra lépését akadályozó korlátokat.

70

•

Az árliberalizáció terén jelentős előrehaladást sikerült elérni, a nem piaci árakon való állami megrendeléseket nagyjából megszüntették. A kereskedelempolitikában adminisztratív

korlátozást

csaknem

az

felszámolták,

összes s

a

mennyiségi nemzeti

és

valutát

gyakorlatilag konvertibilissé tették. •

Az infrastruktúra átalakítását főként az alábbiak jellemzik:

a). A távközlésben meglehetősen szerény az előrehaladás az üzleti alapokra helyezés tekintetében. Az ágazat működését részben függetlenítették az állami irányítástól, a szolgáltatási díjakat azonban továbbra is az állam határozza meg. b). A villamos energiaellátás tervbe vett reformja független szabályozó szerv felállítását irányozza elő. A restrukturálás során a magánszektor bevonásával párhuzamosan új tarifarendszert vezettek be. c). A vasúti hálózat szerkezetátalakításáról külön törvényt fogadtak el, amely azt részben üzleti alapokra helyezi. d). Az autópályák működtetése kapcsán kezdeti lépések történtek a piaci elvek érvényesítése érdekében. e). A vízellátás és szennyvíztisztítás területén a decentralizáció minimális mértékű, az ágazatot természetes monopóliumként kezelik.

A kazah gazdaságpolitikának a legfontosabb aktuális feladatok a következőképp jellemezhetők: 1. A diverzifikációs folyamat felgyorsítása érdekében szükséges az üzleti légkör további javítása, a vám- és jogrendszer reformja, a banki és értéktőzsdei tevékenység elmélyítése.

71

2. A gazdaságirányítás hatékonyságának növelése megköveteli az állami tisztségviselők pénzügyi érdekeltségeinek nagyobb átláthatóságát, valamint egységes feltételek biztosítását a magánbefektetők számára. 3. Az infrastruktúra javítása érdekében folytatni kell a közszolgáltatások üzleti alapokra helyezését, a díjszabás reformját és az infrastrukturális vállalatok átszervezését. A külföldi tőkének az olaj- és gáziparba való további beáramlása Kazahsztán termelési potenciáljának hatékonyabb kihasználását eredményezheti, s ily módon az ország a világ nagyon jelentős energiatermelőjévé és -exportőrévé válhat. Nemzetközi pozícióit kedvezően befolyásolhatja a várható csatlakozás is a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). Kazahsztánban számos magyar szakember dolgozik olaj- és gázipari projektek megvalósításán, s e szektorban több vegyes vállalat működik. A kétoldalú gazdasági

együttműködés

perspektivikus

területeiként

a

kőolaj-

és

földgáztermelésen kívül kiemelhető a gyógyszerek és gyógyászati berendezések gyártása, a vegyipar, az autóbuszok felújítása, összeszerelése, szervízelése, továbbá az infrastrukturális fejlesztések (hidak, utak, repülőterek építése). Kazah részről komoly igény van élelmiszeripari technológiákra. A kazah gazdaság az utóbbi négy évben -jórészt az ország fő exportcikkének, az olajnak köszönhetően- 49 százalékkal nőtt, az idén is 9, jövőre pedig 8 százalékos növekedés várható. A Kazahsztánban befektető külföldi üzletemberek szerint a társadalmat átszövő korrupció ellenére az ország gazdasága stabilnak tekinthető, a bankrendszer működőképes. A FÁK tagországok közül Kazahsztánban a legmagasabb az egy főre jutó külföldi közvetlen befektetések összege -az utóbbi 13 évben 26, 4 milliárd dollárnyi külföldi pénz áramlott a gazdaságba-, és közben épülnek az olajat és gázt külföldre szállító vezetékek is.

72

Irodalomjegyzék. Könyvek: •

Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája, p. 269-270 - KJK- KERSZÖV

Kiadó Kft, 2002 •

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról- Magyar Országgyűlés,

Diaprint Kft Nyomdája 1999 •

Magyar- kazah gazdasági kapcsolatok alakulása- IKIM és GM, Magyarország

külgazdasága 1993-2004 közötti kiadványai. •

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben (Kiadó: Nemzeti

Tankönyvkiadó Rt., 1999 Budapest) •

Magyar-kazah gazdasági kapcsolatok alakulása- IKIM és GM, Magyarország

Külgazdasága 1993-2004 közötti kiadványai. •

Nursultan Nazarbajev: Address of the President of the Republic of Kazakhstan to the people of Kazakhstan, september 30, 1998

Folyóiratok, napilapok: •

Aydin, Mustafa: New Geopolitics of Central Asia and the Caucasus: -SAM

Papers (Ankara, SAM, 2000) •

Bruce Nelan: The Caspian Black Gold, -Time Magazine (2003. szeptember)

•

De Broeck, Mark: Inflation dynamics in Kazahsztán -Time Magazine (1999)

•

Farkas József György: A „kazahsztáni New York”, -Népszabadság (2003.

május 27.) •

FÁK: Kereskedelmi korlátok leépítése, -Figyelő (2003. szeptember 19.)

73

•

Gürgen, Emine: Economic Reforms in Kazakhstan, -Occasional Papers

(Washington, IMF, 1999) •

Ifj. Simon György: Kazahsztán gazdasága az átalakulás útján -Külgazdaság,

XLVIII évf., 2004. június •

Ludvig

Zsuzsa:

Kazahsztán

reintegrálódása

a

világgazdaságba

a

külkereskedelem tükrében, -Kihívások 1998/108 szám •

Ludvig Zsuzsa: Kazahsztán a világgazdaságban, -Bankszemle 1997/9-10. szám

•

Németh András: Választások Kazahsztánban, családi vállalkozás -HVG, XXVI

évf., 39 szám, 2004. szeptember 25. •

Németh András: Csúszós ügyek Kazahsztánban -HVG, 2004. május 1. 28 o.

•

Vida László: Interjú - Danial Ahmetov -HVG, 2005. február 26. 45 o.

Internet oldalak: http:// www.president.kz/main/mainframe.asp?ing=en http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZcaspOilProd.htm •

Country

Commercial

Guide

Kazakhstan,

Fiscal

Year,

2003

http://www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307KZCCGFY04.htm •

EU and Kazakhstan

http://europa.eu.int/comm/external_relations/kazakhstan/intro •

Kazahsztán- a magyar élelmiszerágazat potenciális exportpiaca

http://www.amc.hu/public_htm/html/idoszaki/kor/kor009/2/06.html •

Modern and recent history of Kazakhstan

74

http:// www.president.kz/main/mainframe.asp?ing=en •

Privatization in the Republic of Kazakhstan

http:// www.president.kz/ main/mainframe.asp?ing=en •

Szabados: Kazah Köztársaság

http://www.kronika.matav.hu/2003 apr/ Kazahinterju.htm •

http://www.kum.hu- Kazahsztán politikai kapcsolatok

•

http://www.kum.hu/Kulgazdaság/Mokulg2000/Kazahsztan.htm

•

http://www.kum.hu-Kazahsztán diplomáciai kapcsolatok

•

http://www.kum.hu- Kazahsztán gazdasági kapcsolatok

75