JÓVÁHAGYVA a Kazah Köztársaság Elnökének 741. sz. 2014. január 21. kelt Utasításával
A Kazah Köztársaság külpolitikájának KONCEPCIÓJA 2014-2020.
Asztana, 2014.
2
A Kazah Köztársaság külpolitikai Koncepciója (a továbbiakban: Koncepció) a Kazah Köztársaság Elnökének, a Nemzet Vezérének a népnek címzett Üzenetében megfogalmazott irányelvek alapján készült. A „Stratégia-2050: egy kialakult állam új politikai kurzusa” (a továbbiakban: Stratégia-2050), amely összefoglalja a Kazah Köztársaság külpolitikájának alapvető elveit, céljait, prioritásait és feladatait. 1. A Kazah Köztársaság külpolitikája fejlődésének előrevetítése Kazahsztán úgy lépett függetlenségének harmadik évtizedébe, mint egy kialakult, magára talált, stabil állam dinamikusan fejlődő gazdasággal és pontosan meghatározott külpolitikai prioritásokkal. Kazahsztán megnövekedett alanyisága a világban tanúsítja azt, ahogy megnövekedett a szerepe és nemzetközi tekintélye, regionális súlya és jelentősége a globális gazdaság és pénzintézetek szempontjából. Ezzel együtt, tekintettel napjaink realitásaira a Kazah Köztársaság külpolitikája korszerűsítésre szorul és arra, hogy a pragmatizmus elvei mentén mozdítsuk elő nemzeti érdekeinket. Erre a folyamatra számos belső és külső tényező gyakorol hatást. A fontos belső tényezők sorában ki kell emelni a kardinális változásokat Kazahsztán politikai és szociális-gazdasági fejlődésében, az átalakulási folyamat lezárását és az ország átállását az új hosszú távú és 2050-ig tartó fenntartható fejlődési Stratégiára. Külső faktoroknak kell tekinteni azt, hogy le kell küzdeni a pénzügyigazdasági világválságot, kiéleződnek a konfliktusok és az emberiség problémái, regionális és globális szinten is minőségileg új geopolitikai és geogazdasági helyzet alakult ki. A Kazah Köztársaság külpolitikájának céljai Kazahsztán nemzeti érdekeivel összhangban a legfontosabb külpolitikai erőfeszítéseket az alábbi fontos célokra fogjuk összpontosítani: 1) a nemzeti biztonság, az ország védelmi képességeinek, szuverenitásának és területi egységének elsődleges biztosítása; 2) a béke, a regionális és globális biztonság megszilárdítása; 3) szilárd pozíciók biztosítása és pozitív ország-image kialakítása a világban; 4) igazságos és demokratikus világrend kialakítása az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) központi és koordináló szerepe mellett; (ENSZ) 5) további integráció a regionális és nemzetközi kereskedelmi-gazdasági rendszerekbe; 6) kedvező külső feltételek létrehozása a Stratégia-2050. sikeres megvalósítása és a lakosság életszínvonalának növelése érdekében, a soknemzetiségű társadalom egységének, a jogállam és demokratikus intézményrendszer, és az ember jogainak és szabadságainak szilárdítása érdekében;
3
7) a nemzeti gazdaság diverzifikációja, ipari-technológiai fejlesztése és versenyképességének növelése; 8) az ország fokozatos áttérése „zöld” fejlődési útra és felzárkózása a világ legfejlettebb 30 országainak sorába; 9) a nemzeti-kulturális egyediség megőrzése és saját fejlődési út követése; 10) a Kazah Köztársaság állampolgárai és jogi személyei jogainak, személyes, családi és üzleti érdekeinek védelme külföldön; 11) a kazah diaszpóra és kazah nyelv támogatása külföldön. A Kazah Köztársaság külpolitikájának prioritásai és feladatai 1. Kazahsztán érdekelt Közép Ázsia politikailag stabil, gazdaságilag fenntartható és biztonságos fejlődésében. Felelősségének és szerepének tudatában Kazahsztán minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy biztosítsa a regionális stabilitást és biztonságot, és ellen fog szegülni az új kihívásoknak és fenyegetéseknek, amelyek jöhetnek akár a szomszédos területekről. Kazahsztán törekedni fog a Közép-Ázsiai régión belüli integrációhoz annak érdekében, hogy csökkenjen a potenciális konfliktusveszély, megoldódjanak a szociális-gazdasági problémák, a víz-energetikai és egyéb ellentétek. Perspektivikus célnak látjuk a régió a nemzetközi politika és gazdaság egységes integrált alanyává történő átalakítását. 2. Kazahsztán az eurázsiai integrációt úgy értékeli, hogy ez egyik hatékony módja annak, hogy az ország szilárd pozíciót foglaljon el a világgazdasági kapcsolatrendszerben és ezért továbbra is erősíteni fogja a Vámuniót és az Egységes gazdasági térséget annak érdekében, hogy ezeken az alapokon létrejöjjön az Eurázsiai Gazdasági Unió. A folyamat olyan alapvető elvek mentén fog megvalósulni, mint a politikai szuverenitás megingathatatlansága, döntések gazdasági megalapozottsága, szakaszosság, pragmatizmus és kölcsönös előnyök, a felek egyenrangú képviselete minden integrációs szervben és konszenzus az integrációs együttműködés valamennyi szintjén. 3. Kazahsztán folytatni fogja az államhatár nemzetközi-jogi rendezésére, a Kaszpi-tenger jogi státusának meghatározására irányuló munkát, erősíteni fogja az elismert nemzetközi jog elveire és normáira alapozott stabil és baráti kapcsolatokat a part menti országok között. 4. Kazahsztán az ENSZ, a FÁK, a „Párbeszéd és Bizalomépítő Intézkedések Ázsiában” Értekezlet (CICA), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), a Sanghaji Együttműködés Szervezet (SCO), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Iszlám Együttműködési szervezet, a Török Világ Együttműködési Tanácsának és más nemzetközi szervezetek és fórumok felelős tagjaként a szervezetek tevékenységén belül legfontosabb feladatainak tartja:
4
1) a nemzeti érdekek figyelembevételének biztosítása a regionális és globális döntések kimunkálási és elfogadási folyamatában; 2) konstruktív részvétel és hozzájárulás a regionális és globális biztonság erősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez; 3) kazahsztáni külpolitikai kezdeményezések előremozdítása; 4) optimális és kölcsönösen elfogadható együttműködés kialakítása a regionális és nemzetközi szervezetek és fórumok között a világ stabilitásának és biztonságának érdekében; 5) a regionális és nemzetközi szervezetek politikai-jogi és szervezetiközigazgatási funkciónak jobbítása tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében. Kazahsztán részt vesz azon regionális és nemzetközi szervezetek munkájában, amelyek tevékenysége megfelel nemzeti érdekeinek és gyakorlati hasznot hoz. 5. A regionális és globális biztonság erősítésére irányuló feladatok keretein belül: 1) barátságos és kiszámítható kapcsolatokat fejleszt a világ valamennyi országával és azok egyesüléseivel; 2) elkötelezett az ENSZ Alapokmány céljai és elvei iránt és elismeri a jog uralmának elvét a politikai dialógusban és az államok közötti együttműködésben; 3) támogatja a regionális és nemzetközi konfliktusok megoldását nemzetközileg elismert tárgyalási formátumok keretein belül. Kazahsztán pozícióját az ENSZ nemzetközi alapelveire építi az államok szuverenitásának nemzetközileg elismert határaikon belüli megőrzéséről és területi egységéről, a vitás kérdések békés megoldásának kereséséről a válságok megoldásáról szóló dokumentumok rendelkezései, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján; 4) erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító fegyverek nélküli világ érdekében, részt vesz az ilyen fegyverek korlátozására, teljes tilalmára és megsemmisítésére irányuló sokoldalú mechanizmusok kifejlesztésében és a nukleáris fegyverektől mentes övezetek megteremtésében a világ különböző régióiban; 5) következetesen fellép a fegyverkezési hajsza ellen, az új fegyverek kifejlesztése ellen, az űrben is; 6) támogatja a törvénytelen fegyverforgalom megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; 7) más államokkal együtt két- és sokoldalú alapon határozottan fellép a terrorizmus, szélsőségek, törvénytelen kábítószer-, pszichotróp anyagok és prekurzorok forgalma, emberkereskedelem és illegális migráció, szervezett bűnözés és korrupció ellen; 8) folytatja a nemzetközi információs biztonság biztosítására és a cyberterrorizmus elleni harcra irányuló munkát. 6. A külgazdasági politika megvalósítása érdekében Kazahsztán: 1) az ország gazdasági, erőforrás, tranzit-közlekedési és exportpotenciáljának kiaknázása, valamint a nemzetgazdaság biztonságos fejlődéséhez szükséges és a
5
befektetők számára vonzó feltételek megteremtése érdekében részt vesz a regionális és nemzetközi integrációs folyamatokban. Ebben a kontextusban fontos feladat az ország számára előnyös feltételek mellett a Világkereskedelmi Szervezet munkájában való részvétel. 2) az ipari-innovációs fejlődéssel kapcsolatos feladatok keretein belül kibővíti a nemzetközi együttműködést a befektetések és csúcstechnológiák a nemzetgazdaság prioritásos ágazataiba történő bevonása, a nemzetgazdaság diverzifikálása és technológiai korszerűsítése, valamint a versenyképesség növelése érdekében; 3) biztosítja az ország teljes jogú részvételét és a nemzeti érdekek előmozdítását a nemzetközi gazdasági szervezetekben és pénzintézetekben; 4) fejleszti a gazdasági és kereskedelmi diplomáciát, diplomáciai eszközökkel biztosítja az állam és kazahsztáni természetes és jogi személyek érdekeinek előmozdítását külföldön, kedvező feltételeket teremt a kazahsztáni üzletemberek és exporttermékek jelenlétéhez a világ új és hagyományos piacain; 5) részt vállal az igazságos valuta-pénzügyi rendszer alakításában, amely a világ valamennyi országa számára azonos lehetőségeket teremt; 6) aktív munkát végez az Asztanai gazdasági fórum és a fórum alapján kimunkált nemzetközi kezdeményezések előmozdítása érdekében; 7) részt vesz a regionális és globális élelmiszerbiztonság megteremtésére irányuló nemzetközi akciókban; 8) továbbra is hozzájárul a regionális és globális energiabiztonsághoz. Támogatja az energetikai erőforrásokat termelő, a tranzit-országok és fogyasztó országok érdekeinek kiegyensúlyozását, a diverzifikált, stabil és biztonságos exportútvonalak létrehozását; 9) egy megfelelő nemzeti intézmény megteremtésével hajlandó részt vállalni a világ közösségének a fejlődés hivatalos támogatására irányuló erőfeszítéseiben. 7. Elsődleges figyelmet szentelve a környezetvédelmi kérdéseknek és a globális klíma fenntartásának Kazahsztán: 1) a hatékonyabb erőforrás-felhasználás, a környezet állapotának javítása és a lakosság jóléte érdekében erőfeszítéseket tesz az ország a „zöld gazdaságra” történő átmenetét tartalmazó Koncepció megvalósítására (víz, föld, biológiai, stb.). A „zöld gazdaságra” történő szakaszos átmenet, beleértve az EXPO-2017. kiállítás megszervezését, a kitűzött feladatok megvalósításának egyik fontos eleme, amely eredményképpen Kazahsztán a világ 30 vezető államának sorába fog tartozni. 2) megvalósítja a „Zöld híd” Asztanai kezdeményezést, amely az Európa, Ázsia és Csendes óceáni térség államaiban a PPP-szektor, civil és nemzetközi szervezetek támogatására irányul a „zöld növekedési” programok és tervek életre keltése során; 3) előmozdítja a korszerű szolgáltatások kidolgozására és alkalmazására irányuló kezdeményezéseket a fenntartható energiaellátás területén, beleértve a Globális energia-ökológiai stratégiát, amely a posztindusztriális társadalom problémáinak megoldását kutatja;
6
4) a vízbiztonság biztosítása keretein belül a szomszédos országokkal folytatja a szerződéses jogi háttér korszerűsítését a határfolyók vízfelhasználása és védelme terén; 5) folytatja az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel és a hajdani Szemipalatyinszki atomkísérleti telep és az Aral tenger rehabilitációját támogató szervezetekkel, ezen belül a Nemzetközi Aral Alap tevékenységen belül; 6) a Kaszpi-tenger melletti országokkal közösen folytatja a munkát a Kaszpitenger tengeri közegének védelmét szolgáló Keretegyezmény elfogadása érdekében; 7) erősíti a bilaterális és multilaterális együttműködést a természeti és ipari katasztrófák megelőzése és a következmények likvidálása érdekében. 8. A Kazah Köztársaság elsődleges fontosságot tulajdonít a humanitárius dimenzió fejlesztésének a külpolitikában. Ezért Kazahsztán: 1) erőteljesebben fog fellépni a külföldön tartózkodó kazahsztáni állampolgárok, valamint a külföldiek által adoptált és külföldön élő kazahsztáni gyermekek jogainak és törvényes érdekeinek védelmében; 2) folytatja csatlakozását a sokoldalú nemzetközi egyezményekhez és a külföldön levő állampolgárai jogai és érdekei védelmére irányuló kétoldalú szerződések megkötését, a vízumeljárások liberalizálására és az illegális migráció megakadályozására törekszik; 3) folytatja kétoldalú szerződések megkötését jogsegély (büntető- és polgári ügyekben), kiadatás és elítéltek átadása tárgyában; 4) nemzetközi együttműködés keretein belül folytatja a sokoldalú egyezményekhez történő csatlakozással és kétoldalú szerződések megkötésével kapcsolatos további munkát az oktatás, tudomány és kultúra, turizmus és sport, ifjúságpolitika és közös tudományos-kutatási projektek megvalósítása terén; 5) kiterjeszti a nemzetközi együttműködést a Kazahsztánról szóló történelmi és mai tudás fejlesztése érdekében; 6) támogatja a kazah nyelv és kultúra fejlesztését olyan területeken, ahol kazah közösségek laknak, támogatja kapcsolatukat a történelmi hazával; 7) együttműködik a kazahsztáni civil társadalom szervezeteivel a szociálisgazdasági, jogi és nemzetközi kulturális-humanitárius fejlesztés terén, bevonja a szervezeteket a nemzetközi partner-szervezetek tevékenységébe; 8) megakadályozza a gyűlölet, faji diszkrimináció, vallási ellentétek, szélsőségek és nacionalizmus alapján elkövetett bűncselekményeket; 9) előmozdítja a civilizációk, kultúrák és vallások, Kelet és Nyugat, Dél és Észak közötti párbeszéd további fejlődését; 10) alapvető párbeszéd-fórumként erősíti a Világvállasok és Hagyományos Vallások Elöljárói Kongresszusának nemzetközi pozícióit. Részt vesz az ENSZ égisze alatt működő Civilizációk Szövetsége, és más kezdeményezések és fórumok működésében; 11) folytatja a sokszínűség támogatását a béke és fenntartható fejlődés nevében a Kultúrák Közeledése Nemzetközi évtizede 2013-2022. keretein belül, amelyet Kazahsztán kezdeményezésére hirdetett meg az ENSZ Közgyűlése.
7
9. Multilaterális és bilaterális interparlamentáris struktúrák keretein belül Kazahsztán továbbra is kihasználja a parlamenti diplomáciában rejlő lehetőségeket a politikai, kereskedelmi-gazdasági és kulturális-humanitárius kapcsolatok fejlesztése érdekében a világ interparlamentáris egyesületeivel. 10. Kazahsztán időben és teljes körűen fogja tájékoztatni a világ közösségét a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, külpolitikai kezdeményezésekkel, az álam politikai, szociális-gazdasági és kulturális-humanitárius fejlődésével kapcsolatos álláspontjáról. Ezen intézkedések keretein belül Kazahsztán felhasználja a korszerű infokommunikációs technológia adta lehetőségeket és a hagyományos diplomáciai eszközöket. Ugyancsak fontos az országon belül megmagyarázni és a kazahsztáni közösség tudomására hozni a külpolitikai tevékenység céljaival, prioritásaival, feladataival és eredményeivel, valamint Kazahsztán a világban tett nemzetközi kezdeményezései előmozdításával kapcsolatos információt. Kazahsztán bemutatása a nemzetközi információs térségben az Információs Kazahsztán – 2020. állami program szerint valósul meg. Ország- és regionális prioritásosok A Kazah Köztársaság folytatja kapcsolatai szilárdítását az Oroszországi Föderációval az együttműködés politikai, kereskedelmi, gazdasági és kulturálishumanitárius terén a XXI. Századi Jó Szomszédsági és Szövetségi Szerződés alapján. A Kazah Köztársaság továbbra is mélyíteni fogja a sokoldalú stratégiai együttműködést a Kínai Népköztársasággal magas és legmagasabb szintű politikai dialógus keretein belül, fejleszteni fogja az energetikai, befektetési-technológiai, kereskedelmi-gazdasági és kulturális-humanitárius együttműködést, együtt fog működni kínai partnerekkel az agrárium terén, a határfolyók közös vízfelhasználásában és a környezetvédelemben. A Kazah Köztársaság többsíkú kapcsolatainak fejlesztése a Közép-ázsiai országokkal – Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnak és Üzbegisztánnak – arra fog összpontosulni, hogy a régió egyesítse erőfeszítéseit a belső és külső kihívásokkal és fenyegetésekkel való közös szembenállásra és a politikai, gazdasági és kulturális-humanitárius együttműködés élénkítésére kölcsönösen előnyös és paritásos alapon. A Kazah Köztársaság folytatja a stratégiai partnerség erősítését az Amerikai Egyesült Államokkal, amely a politikai, kereskedelmi-gazdasági, befektetési, energetikai, tudományos-műszaki és humanitárius együttműködés fejlesztésére, a nemzetközi napirenden levő aktuális kérdések megoldására irányul. A Kazah Köztársaság erősíteni fogja a stratégiai partnerségi kapcsolatokat az európai országokkal, amelyekkel már megkötötte vagy meg fogja kötni az értelemszerű szerződéseket, valamint erősíteni fogja kapcsolatait az európai intézményekkel és szervezetekkel.
8
Folytatni fogjuk erőfeszítéseinket az Európai Unióval fenntartott nagy léptékű kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az EU jelenleg is Kazahsztán legjelentősebb kereskedelmi-gazdasági és befektetési partnere. Új megállapodás megkötésére törekszünk kibővített partnerségről és együttműködésről, a vízumkötelezettség liberalizálásáról azzal, hogy a jövőben a kazahsztáni és uniós állampolgárok esetében fokozatosan át lehessen térni a vízummentességre. A Kazah Köztársaság folytatja hagyományos és kölcsönösen előnyös együttműködését a Belarusz Köztársasággal, Ukrajnával és Moldovával, valamint a Dél Kaukázus államaival – Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia (Georgia) –, amelyek fontos helyet foglalnak országunk politikai, gazdasági és tranzitközlekedési érdekrendszerében. A Kazah Köztársaság nagy fontosságot tulajdonít a Törökországgal való sokoldalú együttműködés erősítésének, amely alapja a két nép közös történelmi gyökereiben és kulturális értékeiben rejlik. A kölcsönösen előnyös együttműködés az Iráni Iszlám Köztársasággal a kölcsönös érdekeken alapszik a kereskedelmi-gazdasági és tranzitközlekedési területeken és a stabilitás biztosításában a Kaszpi-tengeren. A Kazah Köztársaság erősíteni kívánja a külpolitika ázsiai vektorát. Erőfeszítéseinket a kereskedelmi-gazdasági és befektetési-technológiai együttműködés élénkítésére fogjuk fordítani Ázsia keleti, dél-keleti és csendes-óceáni országaival és ezek regionális egyesüléseivel. Japánnal és a Koreai Köztársasággal az együttműködést a legújabb technológiák beszerzésére, energia- és víztakarékos technológiák alkalmazására Kazahsztánban, a kazahsztáni oktatási rendszer fejlesztésére, valamint a Közép Ázsia + Japán, valamint a Közép Ázsia és Koreai Köztársaság párbeszédre kívánjuk kihegyezni. Kazahsztán a jövőben is támogatni fogja a nemzetközi közösség az afganisztáni nemzeti megbékélésre és a politikai rendezésre irányuló közös erőfeszítéseit, részt fog venni az ország szociális-gazdasági fejlesztésében, a regionális és globális biztonságot fenyegető gócok felszámolásában. Indiával és a Pakisztáni Iszlám Köztársasággal a politikai és kereskedelmigazdasági kapcsolatok előmozdításában és a nemzetközi szervezetekben történő közös cselekvésekben fogunk együttműködni. Kazahsztán folytatja a hosszú távú és kölcsönösen előnyös kereskedelmigazdasági kapcsolatok fejlesztését a Vietnámi Szocialista Köztársaság, Indonézia Köztársasággal, Malajziával, a Szingapúr Köztársasággal és Thaiföld Királysággal. A Kazah Köztársaság, tekintettel a Közép- és Közel-Kelet országaival fennálló történelmi és szellemi kapcsolataira, érdekelt a régió stabil és fenntartható fejlődésében. Kazahsztán partneri kapcsolatokat fog kiépíteni velük minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen. Folytatódik a közös akciók koordinálásának és kölcsönös támogatásának gyakorlata az ENSZ, OIC, CICA és más nemzetközi szervezetek keretein belül.
9
A Kazah Köztársaság fontosnak tartja az együttműködést az Észak-Amerika, Közép- és Dél-Amerika országaival. E tekintetben a kereskedelmi-gazdasági, befektetési és humanitárius kapcsolatok, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben a közös érdekek előmozdítása élveznek prioritást. A Kazah Köztársaság prioritásként fogja kezelni az Afrikai kontinens államaival kialakított kapcsolatok földrajzának kiterjesztését, a politika és gazdasági együttműködés fejlesztését ezen országokkal, beleértve az Afrikai Szövetség adta kereteket is. Elvárt eredmények A Koncepció elfogadása és megvalósítása hozzá fog járulni: 1) a nemzeti, regionális és globális biztonság megerősödéséhez; 2) kedvező nemzetközi környezet kialakulásához Kazahsztán körül, baráti, egyenrangú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok megerősödéséhez a világ valamennyi országával; 3) Kazahsztán magas szintű integrációjához a világ közösségébe és a nemzeti gazdaság diverzifikálása révén – a világgazdasági kapcsolatokba; 4) a régióbeli országok gazdasági integrációjához nélkülözhetetlen előfeltételek biztosításához; 5) az intenzívebb nemzetközi együttműködéshez kulturális-humanitárius, tudományos-oktatási és egyéb kapcsolódó területeken; 6) a Kazah Köztársaság állampolgárai és jogi személyei, személyes, családi és üzleti érdekeinek védelméhez külföldön. 2. Alapvető elvek és megközelítések a Kazah Köztársaság külpolitikájában Kazahsztán külpolitikájának alapjai a többirányúság, kiegyensúlyozottság, pragmatizmus, kölcsönös előnyök és az ország nemzeti érdekeinek védelme. Kazahsztán fellép a világ valamennyi országának egyenlőségéért, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásáért és a be nem avatkozásért egymás belügyeibe, valamint a nemzetközi problémák és konfliktusok békés és kollektív rendezéséért az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog uralma szellemében. Kazahsztán külpolitikáját az érdekek egyensúlyára építi, amely esetén alkalmazzák a külföldi országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés differenciált és eltérő szintű megközelítését. Az ilyen elv alkalmazása lehetővé teszi: 1) a prioritások kikristályosodását annak érdekében, hogy azokra koncentráljuk a legnagyobb erőfeszítéseket és erőforrásokat; 2) az emberi és pénzügyi erőforrások adekvát felosztását a politikai és gazdasági érdekeknek és az elvárt gyakorlati eredményeknek megfelelően.
10
Az együttműködés differenciált megközelítése a külső mezőben megköveteli a diplomáciai jelenlét kiterjesztését külföldön és a külföldi képviseletek optimális strukturálását. A jelen Koncepció megőrzi a külpolitikai kurzus folytonosságát és meghatározza Kazahsztán külpolitikájának új pragmatikus és proaktív szakaszát. A külpolitika pragmatizmusa a nemzeti érdekekre történő határozott orientációjában nyilvánul meg. Ez a saját erőforrások objektív értékelésére, a prioritásos és periferikus irányok rendszerszerű meghatározására és a megvalósítás módjára alapul. A proaktivitás a külpolitika tervezésében és megvalósításában, a megelőzésre irányuló ötletekben és kezdeményezésekben, a nemzetközi kapcsolatok napirendjének alakításában és Kazahsztán érdekeinek megfelelő határozatok elfogadásában nyilvánul meg. Mechanizmusok és eszközök a Kazah Köztársaság külpolitikájának megvalósításában A Kazah Köztársaság Alkotmánya szerint az Elnök határozza meg az ország külpolitikájának alapvető irányait és képviseli Kazahsztánt a nemzetközi kapcsolatokban. A Kazah Köztársaság parlamentje, mint az ország legfőbb képviseleti szerve, alkotmányos jogkorén belül ellátja a nemzetközi szerződések ratifikálásával és felbontásával, a belső jogszabályok a Kazah Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek történő megfeleltetésével kapcsolatos törvényhozási munkát. A végrehajtó szervek rendszerének élén álló Kormány biztosítja a külföldi államokkal, nemzetközi és regionális szervezetekkel fennálló kapcsolatok fejlesztését, intézkedéseket dolgoz ki a külgazdasági politika megvalósítására és külpolitikai rendezvények finanszírozására. A konkrét külpolitikai és külgazdasági együttműködési feladatok megoldása érdekében tárcaközi bizottságok és munkacsoportok jönnek létre. Programok és tervek készülnek a nemzetközi szerződésekből és kormányközi bizottságok határozataiból eredő megállapodások és kötelezettségek teljesítése érdekében. A külpolitikai tevékenységet ellátó központi állami szerv a Kazah Köztársaság Külügyminisztériuma (a továbbiakban – KÜM). A Kazah Köztársaság 2002. március 7. kelt A Kazah Köztársaság diplomáciai szolgálatáról szóló torvény értelmében a KÜM kidolgozza a Kazah Köztársaság külpolitikájának alapvető irányait és megvalósítja az Államfő nemzetközi kezdeményezéseit, valamint benyújtja javaslatait az Elnöknek és a Kormánynak, dolgozik a külpolitikai kurzus megvalósításán, koordinálja a központi végrehajtó szervek nemzetközi tevékenységét a külföldi országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban.
11
A Kazah Köztársaság állami szervei rendszeresen elemzik a Kazah Köztársaság nemzetközi szerződéseit és kötelezettségeit, kidolgozzák a külpolitika stratégiai és taktikai lépéseit és a megvalósítással kapcsolatos javaslatokat. Az állami szervek ezt a munkát a Külügyminisztériummal koordinálják annak érdekében, hogy megfelelő határozatok meghozatala érdekében konkrét javaslatokat terjesszenek be az ország vezetése elé. Bármilyen belső határozatot, amely potenciálisan külpolitikai következményeket vonhat maga után, kötelezően egyeztetni kell a Külügyminisztériummal. Fontos feladat a Kazah Köztársaság bel- és külpolitikájának információs támogatása külföldön, a külföldi országok állami szervei képviselőivel, üzleti, tudományos és társadalmi köreivel folytatott munka. Ezzel kapcsolatosan a Kazah Köztársaság külföldi képviseletei – a KÜM által vezetett diplomáciai szolgálat egységes rendszerének fontos elemei. A külföldi képviseletek tevékenysége Kazahsztán és állampolgárai nemzeti érdekei védelmére és előremozdítására irányul az akkreditáció szerinti országokban és nemzetközi szervezetekben. A külképviseletek folyamatos monitorozást végeznek, információt gyűjtenek és elemeznek, időben értesítik a Külügyminisztériumot a tartózkodási országban zajló eseményekről. A külpolitikai feladatok hatékony megvalósítása érdekében a Kazah Köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a diplomáciai szolgálat intézményes továbbfejlesztésének: a diplomaták felkészítésének, átképzésének és továbbképzésének; Kazahsztán külföldi jelenléte kiterjesztésének és képviselői jelenlétének a nemzetközi szervezetekben; a KÜM és családtagjaik szociális-anyagi ellátása jobbításának.
12
3. , A Koncepció megvalósítását segítő normatív jogszabályok 1. A Kazah Köztársaság 1995. augusztus 30. elfogadott Alkotmánya. 2. A Kazah Köztársaság 2002. március 7. elfogadott Törvénye A Kazah Köztársaság diplomáciai szolgálatáról. 3. A Kazah Köztársaság 2005. május 30. elfogadott Törvénye A Kazah Köztársaság nemzetközi szerződéseiről. 4. A Kazah Köztársaság 2012. január 6. elfogadott Törvénye A Kazah Köztársaság nemzetbiztonságáról. 5. A Kazah Köztársaság Elnökének 2009. június 18. kelt 827. sz. Utasítása Az állami tervezés rendszeréről a Kazah Köztársaságban. 6. A Kazah Köztársaság Elnökének 2011. október 11. kelt 161. sz. Utasítása A Kazah Köztársaság Katonai doktrínájának elfogadásáról. 7. A Kazah Köztársaság Elnökének 2012. december 18. kelt 449. sz. Utasítása Az Államfő Kazahsztán népéhez szóló 2012. december 14. kelt üzenetének A „Stratégia-2050: egy kialakult állam új politikai kurzusa” megvalósításával kapcsolatos intézkedésekről. 8. A Kazah Köztársaság Elnökének 1999. szeptember 27. kelt 217. sz. Utasításával jóváhagyott Konzuli Alapszabály. 9. A Kazah Köztársaság Kormányának 2004. október 28. kelt 1118. sz. Rendelete A Kazah Köztársaság Külügyminisztériumának kérdései. A Koncepció megvalósításának normatív jogszabályi hátterét fogják képezni a külföldi államokkal és nemzetközi szervezetekkel a későbbiekben aláírandó nemzetközi szerződések. _____________________
