JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK 5.30
Csapágyjavítás: alternatíva a cserével szemben Tárgyszavak: csapágy; javítás; alkatrészcsere.
Alapkoncepció: a csapágyjavítás az új csapágy költségének 50– 90%-át megtakaríthatja. Fontos, hogy a javítást szakképzett személyzet végezze. A csapágy javítása nem új koncepció, az évek folyamán nem is változott nagymértékben. A megrongálódott csapágyak javítása mindig is nagy pontosságot igényelt, amelyet az idők folyamán egyre jobban finomítottak a gondos és fokozatos fejlesztésekkel. A csapágyjavítás, éppen úgy, mint az új tervek és technológiák, bővíti a javítással foglalkozók szakismereteit, fejleszti a javítás technológiáját, folyamatosan növeli a felújított csapágyak megbízhatóságát és teljesítményét, hogy gazdaságos alternatívája lehessen az új csapágyak beszerzésének (1. ábra).
maradék élettartam
100%
a korrózió, szennyeződés stb. következtében csökkenni kezd a teljesítmény a csapágy elméleti élettartama
50%
0%
potenciális élettartam javítás nélkül
potenciális élettartam javítással
a csapágyélettartam vége
üzemelésben eltöltött idő
1. ábra Megfelelő feltételek esetén a javítás megnöveli a csapágy hasznos élettartamát
A csapágyjavítás értékének felismerése és megértése azt jelenti, hogy felismerjük, mit tehet a javítás, és meddig juthatunk el vele.
A javítás előnyei
csapágyköltségek
A csapágytervezés számításba veszi a csapágy használatát és alkalmazását, megállapítja a várható üzemelési időt és a kifáradási élettartamot. Nem számít, hogy ki a gyártó, a csapágyak viselkedése működés közben gyakran eltér ezektől a várakozásoktól az olyan tényezők következtében, mint a szennyeződés, a nem megfelelő olajozás és az egytengelyűségtől való eltérés. Amikor a csapágy megrongálódik, az egész gép megsínyli. A hagyományos gyakorlat azt sugallja, hogy a megrongálódott csapágyat ki kell dobni, és a helyére újat tenni. A hatásos és költségtakarékos módszer, amellyel megoldhatók az ilyen problémák, valamint a csapágyjavítás növekvő népszerűsége ráébresztette a felhasználókat, hogy másként gondolkozzanak. A csapágyak gyakorta visszaállíthatók az eredeti állapotukba kevesebb idő alatt és kisebb költséggel, mintha újakat szereznének be. A minőségjavítás és a felújítási program lényeges megtakarítást eredményezhet, összehasonlítva az új csapágy beépítésével. A munkaterülettől függően a csapágyjavítás az új csapágy beszerzési költségének mintegy 50–90%-át is megtakaríthatja. A költségeken túlmenően a javítások gyakran időt takarítanak meg, összevetve a csapágycsere megrendelésével, és csökkentik a költséges üzemkiesési időket (2. ábra).
A terület: a csapágy nincs kihasználva terjes mértékig, ha eltávolítják a csapágyat, még mindig marad használható élettartam
B terület: a csapágyak javítása és üzemeltetése a leggazdaságosabb
C terület: a csapágyak javíthatóság utáni ponton vannak, a cseréhez meg kell rendelni az új csapágyat
a csapágy működési élettartama
2. ábra A csapágyköltségek csökkenthetők javításokkal
A csapágyjavításnak egy másik értéknövelő szolgáltatása a tönkremeneteli elemzés, amely eszköz a nehéz üzemi körülmények azonosítására és a jövőbeni problémák megelőzésére.
Mikor kell elvégezni a javítást? Habár számos előnnyel jár, az állapot helyreállítása nem mindig a legjobb lehetőség a megrongálódott csapágy számára. A csapágyjavítást akkor kell alkalmazni, ha és amikor mutatkozik a szükségessége, és meg kell határozni, hogy hosszú távon melyek a leggazdaságosabb lehetőségek. Első lépésként a vizuális megfigyelés szolgál arra, hogy eldöntsük, szükséges-e a csapágy javítása. Segít eldönteni a javítás szükségességét a további kritériumok figyelmes áttekintése, úm.: – A csapágy megközelítette vagy túllépte-e az elvárt élettartamot? – Az üzemi hőmérséklet meghaladta-e a 200 ºF-et?∗ – A csapágy ki van-e téve erős vibrációnak? – A csapágy ki van-e téve hirtelen kenési vagy hőmérsékletváltozásnak? A probléma korai észlelése – rutinszerű ellenőrzéssel – megtakarítja a vállalatoknak a szükségtelen kényszerleállásokat és azok költségeit, és segít kamatoztatni a csapágyjavítás lehetőségeit és hasznát. Tekintet nélkül a gyártóra, a csapágy típusára, vagy az alkalmazásra, a helyes kezelés megóvhatja a csapágyat, és az újat megközelítő állapotba hozhatja további használat céljára. Azok a csapágyak, amelyek egyáltalán nem vagy csak kevéssé rongálódtak meg, gyakorta felújíthatók és újra felhasználhatók alacsony költség mellett.
Helyreállítás A megrongálódott csapágyat szigorú vizsgálatnak kell alávetni, hogy meghatározzák javíthatóságát. A javítandó csapágyakat alaposan meg kell tisztítani. Azt követően – és ez a legkritikusabb lépés – tüzetesen át kell vizsgálni a teljes csapágyat. Az ellenőrzés figyelmes szemrevételezéssel kezdődik a fő meghibásodásokat illetően, úgymint törések, lényeges pikkelyesedések és elkékülés a túlzott hő hatására. Ezen meghibásodások bármelyike rendszerint a csapágy kiselejtezését eredményezi. ∗
°C = 5/9 x (°F–32)
Ha a csapágy túljutott az ellenőrzés első fázisán, további szemlének kell alávetni. Ez a lépés arra szolgál, hogy feltárják a megrongálódás módját, mértékét, és a javítás területét. A csapágyjavítás mértéke jellegzetesen három típusba sorolható: 1. A felületi hibák helyreállítása, amely a kevésbé problémás helyeknél használatos, magába foglalja a polírozást, a csapágyhézagok újra beállítását és bármely kis felületi hiba esetén a csiszolást, hogy megelőzzék a további rongálódást. A csapágyjavítást csak képzett személy végezze! 2. A csapágy javítása nagyobb méretű hiba esetén. Ez a szint jelentősebb eljárásokat tartalmaz, úgymint gördülőpályák újraköszörülése, új távtartók, a furat és a csapágycsésze külső átmérőjének polírozása. A gördülőpályák újraköszörülése túlméretes görgők gyártását is szükségessé teszi, hogy megtartsák a csapágygeometriát és a -hézagot. 3. A helyreállítás a 2. típusnál egy lépéssel továbbmegy azzal, hogy kicseréli a csapágy egy vagy több fő elemét, amely nem javítható. A javításnak ezek a szintjei hagyományosan megfelelőek a legalább 8 hüvelyk∗∗ furatátmérőjű csapágyaknál. Azokat a kisebb csapágyakat (3 hüvelyk külső átmérő alattiak), amelyeket gyakran eldobnak, érdemes megjavítani, ha nagy mennyiségben vannak. Tisztítás, szemrevételezés és végső polírozás alkalmazása helyreállíthatja a használt csapágyat újszerű állapotba, a csapágycsere költségének töredékén. A helyreállítás és javítások időtartama mintegy 2–4 hét, a szükséges javítástól függően. Azok a cégek, amelyek alkalmazzák a csapágyjavítást, mindig igénylik a teljes részletezést, beleértve a költséget és a becsült javítási időt, ha bármilyen típusú csapágyjavítási szolgáltatást kérnek.
Szakértelem a csapágyjavításban A technológiában és az anyagokban bekövetkezett fejlődés potenciálisan növekvő mértékben járul hozzá a csapágy-helyreállítási programokhoz. Viszont a különféle típusú meghibásodások felismerése és kezelése az egyetlen út, amely garanciát nyújt a pontos felülvizsgálathoz és a szakszerű javításhoz. ∗∗
1 hüvelyk = 25,4 mm
Fontos, hogy a javításokat jól képzett és gyakorlott személyzet végezze el, mivel a szükségtelen javítások további meghibásodásokhoz vezethetnek, és csökkentenék a csapágy élettartamát. A hétköznapi helyreállítási hibák közé az alábbiak tartoznak: – helytelen görgőpolírozás, amely tompa foltokat hoz létre, – kiterjedt mély foltok köszörüléskor, – az előzetesen beállított komponensek összekeverése. A szakértelmen túlmenően szükségesek a megfelelő eszközök, hogy ne csak orvosolják a problémát, hanem biztosítsák az összes hiba feltárását és kijavítását. Összeállította: Kallós József Roger, L.: Bearing repair: an alternative to replacement. = Plant Engineering, 58. k. 1. sz. 2004. p. 54–56. Voll, M.: Maschinenüberwachung am Spindellager. = SMM Schweizer Maschinenmarkt, 104. k. 37. sz. 2003. szept. 10. p. 10–12.
EGYÉB IRODALOM Recommandations pour la réalisation des contrôles préalables à la réception des travaux de réhabilitation des réseaux d’assainissement. (Ajánlások szennyvízcsatorna „rehabilitáció” átvételi vizsgálataihoz.) = Tehniques Sciences Mèthodes, 2004. 2. sz. febr. p. 37–59. Liu, J. P.; Luo, Z. B. stb.: Manufacturing system design with optimal diagnosability. (Gyártórendszerek tervezése optimális diagnosztizálhatóságra.) = International Journal of Production Research, 42. k. 9. sz. 2004. máj. 1. p. 1695–1714. Jones, J.; Lobo, L. stb.: Direct 3D wholefield strain imaging to determine structural integrity and residual life. (Szerkezeti állapot és maradék élettartam becslése mechanikai feszültség megjelenítése alapján.) = Insight, 46. k. 4. sz. 2004. p. 219–222. Ranachowski, P.; Ranachowski, Z. stb.: Microscopic and acoustic testing of mediumvoltage composite insulator carrying rods. (Középfeszültségű szigetelők tartóinak mikroszkópos és akusztikus vizsgálata.) = Insight, 46. k. 4. sz. 2004. p. 223–226. Herring, D. H.: Setting up a planned preventative maintenance program. (Megelőző karbantartási program a hőkezelésben.) = Industrial Heating, 71. k. 4. sz. 2004. p. 12–13.
