A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben Kopits György
MTA Közgazdaság- és Jogtudományok Osztálya Budapest, 2011 május 11.
Vázlat • Motiváció • Válság előtti trendek • A pénzügyi válság következményei • Jó gyakorlatok kifejlesztése • Következtetések
Motiváció • Történelmi példák a külső diktátum-ra – – – –
Az Ottomán Birodalom kapitulációi Népszövetségi kölcsönök IMF készenléti-hitel megállapodások Piaci nyomás
• Kormányzati vezetők új keletű válaszai • James Carville a pénzügyi piacok erejéről: “Régebben úgy gondoltam, ha létezne reinkarnáció, akkor az Egyesült Államok elnöke, a pápa vagy egy híres baseball játékos szeretnék lenni. De manapság úgy vélem, inkább maga a kötvénypiac lennék. Akkor bárkit megfélemlíthetnék.”
Jakarta, 1998. Január 15.
A válság előtti trendek Az állampapír-finanszírozás • Világháború utáni évtizedek: a fejlett gazdaságok kötvénypiacainak kifejlődése, pénzügyi innovációk • 1980-as évek: külső liberalizáció, pénzügyi integráció • 1990-es évek: feltörekvő piacok, prociklikus finanszírozás, hitel-besorolási különbségek • 2000-es évek: argentin államcsőd, Nagy Mérséklődés (Great Moderation), bőséges likviditás a világban, hozamvadászat, a kockázatok figyelmen kívül hagyása (a kollektív fellépési záradék ellenére)
A válság előtti trendek A nemzetközi intézmények szerepe • A Nemzetközi Valutaalap (IMF), mint a fegyelem legfőbb fenntartója az 1990-es évek végéig • Világbank, Párizs Klub, London Klub: támogatói szerepben • Európai Unió (ECOFIN, Európai Bizottság, Eurostat, EKB), mint regionális felügyelők: ellentmondásos jelzések
A válság előtti trendek Költségvetési irányvonalak • Régebben: elsősorban diszkrecionális – deficit hajlam, prociklikus hajlam, kiadás szerkezeti hajlam – felhalmozódó államadósság
• Feltörekvő piacok 1990-es évekbeli válság tanulságok: – Ázsia: devizatartalékok felépítése – Latin-Amerika: fiskális szabályrendszer bevezetése
• Fiskális lazaság a fejlett és egyéb gazdaságokban – expanzív (néhol buborékok miatti) vagy semleges fiskális politika néhány uniós országban és az Egyesült Államokban – erkölcsi kockázat az euró-övezeti „perifériában”, új poszt-szocialista EU tagállamokban
A pénzügyi válság következményei Azonnali hatások • Csökkenő különbségek gazdaságok között nemfizetési kockázat megítélésében • “Hirtelen megtorpanás” a sérülékeny poszt-szocialista gazdaságokban – néhány euró-övezeten kívüli EU tagállamban – egyéb kelet-európai országokban
• Erőteljes bizalomvesztés az euró-övezet „perifériában” – nagyméretű fiskális egyensúlytalanság, meglepetés – némely országban az eszközár-buborékok elfedték a problémát
• Erősödő államadósságok: fenntarthatósági probléma • IMF-EU által támogatott kiigazítási programok életbe lépése
Nemfizetési kockázat: Latin Amerika
Nemfizetési kockázat: EU KKE-tagok
Nemfizetési kockázat: euró-övezeti „periféria”
A pénzügyi válság következményei A piaci várakozások rögzítése elengedhetetlen • Adósság fenntarthatósági probléma ► – a nemfizetésnek, csődnek való kitettség érzékelése – a piacok lassan reagálnak, a hirtelen megtorpanásig
• Megoldás: hiánypótló intézkedések helyett hiteles politikai kiigazítások bevezetése, megelőzve a piaci reakciókat • Szabályalapú fiskális keretrendszer jól használható egyfajta horgonyként (különböző fajta variációk) – fiskális-politika és -eljárási szabályok – átláthatósági követelmények – független felügyelőszerv
• Általában jók a tapasztalatok az ilyen keretrendszerekkel
A pénzügyi válság következményei Egy illusztratív példa • Közös jellemzők – fiskális fenntarthatósági probléma – alacsony politikai hitelesség – 2010 áprilisa óta jobbközép pártok kormányoznak
• Egyesült Királyság – középtávú költségvetési célok – „orrnehéz” kiigazítási program – Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) létrehozása
• Magyarország – vegyes és ellenmondó gazdaságpolitikai jelzések – hiánypótló intézkedések, rögtönzések, átláthatóság hiánya – Költségvetési Tanács de facto megszüntetése
Kockázati felár: Egyesült Királyság és Magyarország
Nemfizetési kockázat felár: Egyesült Királyság és Magyarország
Jó gyakorlatok kifejlesztése Fiskális politikai szabályok • Teljesítménymutató meghatározása • Átláthatóság • A célnak való megfelelés • Konzisztencia
• Egyszerű működés • Rugalmas reakció a sokkokra, ciklusokra • Gyakorlati végrehajthatóság • Hatékony alkalmazás
Jó gyakorlatok kifejlesztése Átláthatósági szabványok • Intézményi átláthatóság – lefedettség és funkcionális átláthatóság – költségvetési szabályozás, finanszírozás – adóztatás
• Államháztartási számlák átláthatósága – – – –
statisztikai lefedettség számvitel elismerés és értékelhetőség klasszifikáció, besorolás
• Gazdasági mutatók és előrejelzések átláthatósága – közvetlen és analitikus mutatószámok – rövid és közép távú előrejelzések – hosszú távú kvantitatív forgatókönyvek
Jó gyakorlatok kifejlesztése Független költségvetési politikai intézmény • Hazai keletkezésű, hazai tulajdonú • Független, párt-semleges, szakértő, elszámoltatható • Technikai infrastruktúra (elemzői stáb, adathozzáférés) • Hatáskör – – – –
költségvetési szabályok betartatása, átláthatóság felügyelete, fiskális irányvonal és államadósság fenntarthatóságának értékelése makro-fiskális előrejelzések, a tervezett intézkedések beárazása a normatív és döntéshozói funkció elkülönítése
• Mielőbbi arculat, működés kezdete • A közzel való megfelelő kommunikáció
Következtetések • A fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól • A következes önfegyelem lehorgonyozza a várakozásokat és biztosítja a fiskális függetlenséget (beleértve az élénkítő kontraciklikus mozgástér bővülését)
• A leghatékonyabb eszköz a várakozások lehorgonyzására: a hazai keletkezésű és hazai tulajdonú fiskális keretrendszer, ugyanis a hitelességet nem lehet importálni • Fiskális keretrendszer: fiskális szabályok, átláthatóság és felügyelőszerv, már bevált jó gyakorlatra támaszkodva • Keretrendszer akkor lehet sikeres, ha olyan intézkedések támasztják alá, melyek javítják a strukturális egyenleget és az államadósság fenntarthatóságát • A végső siker: a politikai kultúra tartós átalakulása
