A Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium

A Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium

Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. hatályba lépése: 2013.szeptember 2.

1

Tartalomjegyzék: I. Jogi környezet: ....................................................................................................................... 5 1.

Jogszabályi háttér ....................................................................................................................... 5

2.

A SZMSZ hatálya ....................................................................................................................... 6

II. Bevezető rész ......................................................................................................................... 7 III. A szervezeti felépítés: ........................................................................................................ 10 3.

Az intézmény szervezeti ábrája. .............................................................................................. 11

IV. A működés rendje (Nkt.25.§, R. 4§.(1.) a) ........................................................................ 12 4. Ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: ........................................................................ 12 4.1. A vezetőség benntartózkodásának rendje .......................................................................................... 13 4.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel: ................................................................................................................................... 13 4.3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: ......... 13 4.4. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, és az egyéb intézményi dokumentumokról: .............................................................................. 15 4.5. Az intézményi védő, óvó előírások: .................................................................................................. 16 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan ....................... 16 4.6. A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló – szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek: ............................................................................................................................................... 17

5.

A vezetői munka rendje (Nkt. 68.-69.§.) ................................................................................. 19 5.1. A vezetők közötti feladatmegosztást: ................................................................................................ 19 5.2. A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök: ............................................................................ 20 5.3. A kiadmányozás és a képviselet szabályai: ....................................................................................... 22 5.4. Az iskolavezetés működési rendje, az igazgató helyettesítése, ezen belül a helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének meghatározása ....................................................... 23 5.5. Az iskola kibővített vezetősége ......................................................................................................... 23 5.6. a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: ............................................................................. 24 5.6.1. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk ............................................................................................ 24 5.6.2. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni ................... 24 5.6.3. Az ellenőrzést végzők ............................................................................................................... 24 5.6.4. Szabályozó elemek az ellenőrzési és értékelési rendszerben..................................................... 26 5.6.5. Az ellenőrzés és értékelési rendszer ütemezése ........................................................................ 27

6.

Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata.......................................................................... 29 6.1.

7.

Intézményi minőségcélok .................................................................................................................. 29

A kapcsolattartás rendje (R. 4 § (1.)) ...................................................................................... 31 7.1. A belső kapcsolattartás rendje ........................................................................................................... 31 7.1.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ........................................... 31 Az iskolavezetés és nevelőtestület ................................................................................................................ 31 7.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: ..................................................................................................... 31 7.1.3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket biztosítása: ........................ 32 7.1.4. Az iskolavezetés, a nevelők és tanulók kapcsolata: .................................................................. 32 7.1.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: ...... 33 7.2. A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje: ............................................................................................................................................. 33 7.2.1. Szülőkkel való kapcsolattartás .................................................................................................. 33 7.2.2. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás ....................................................................................... 33 7.2.3. E-napló bevezetése és használata .............................................................................................. 33 7.2.4. Iskolai WEB - lap üzemeltetése: ............................................................................................... 34 7.3. A külső kapcsolattartás rendje: ......................................................................................................... 34 2

7.3.1. A KLIK -GEO -val az együttműködő kapcsolat célja: .............................................................. 35 7.3.2. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás ........................................................................ 35 7.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelem ..................................................................................................... 35 7.3.4. Gyermek és ifjúságvédelem fő feladatai ................................................................................... 35 7.3.5. Szabadidő szervezési feladatok: ................................................................................................ 36 7.3.6. A MESTER-DIÁK Alapítvány ................................................................................................. 36 7.3.7. Szakképző iskolai képzés esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét: ............................................................................................................. 37

Intézményi előírások, eljárásrendek rendkívüli események esetén: (R. 4 § (1.)) ............... 37

8.

8.1. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és bármilyen baleset bekövetkeztekor: ............................................................................................................................... 37 8.2. Szükséges intézkedések bombariadó, tűzriadó és rendkívüli esemény estén .................................... 38 8.3. Eljárás tűz- és bombariadó esetén (éles helyzetben) ......................................................................... 38 8.4. Szükséges intézkedések katasztrófa helyzetben ................................................................................ 39 8.5. A GEO és az intézmény Munkavédelmi feladatainak megoszlása ................................................... 39 8.6. A GEO és az intézmény Tűzvédelmi feladatainak megoszlása......................................................... 40 8.7. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és az ellátás rendje ................................................. 40 8.8. Munkaegészségügyi szolgáltatás ....................................................................................................... 41

Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések...................................................................... 41

9.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozhatók: ............................................... 42 Fegyelmi büntetések: ........................................................................................................................ 42

9.1. 9.2.

10.

Irat- és adatkezelésre vonatkozó szabályozás: ................................................................... 43

10.1. 10.2.

Adatok nyilvántartása és kezelése: ................................................................................................ 43 Iratkezelés: .................................................................................................................................... 44

11. Az iskola közösségei, tagjai, fő feladatuk, feladat- és jogkörök átruházása (Nkt. 61.§, 70.§, 71.§, 72.§, 73.§. R. 117-120.§.) ................................................................................................ 46 11.1. Az iskolaközösség ......................................................................................................................... 46 11.2. Az iskolai alkalmazottak közössége, tagjai ................................................................................... 46 11.3. A pedagógusok közösségei, feladatai ............................................................................................ 46 11.3.1. A nevelőtestület és tagjai ........................................................................................................... 46 11.3.2. A szakmai munkaközösségek és tagjai...................................................................................... 47 11.3.3. Az osztályfőnöki munkaközösség és tagjai: .............................................................................. 48 11.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok............................................................................ 50 11.4. A Szülői Szervezet ........................................................................................................................ 50 11.5. Az iskolaszék ................................................................................................................................ 51 11.6. A tanulók közösségei (Nkt.40.§, R.120.§.) ................................................................................... 52 11.6.1. Az osztályközösség ................................................................................................................... 52 11.6.2. Diákkörök .................................................................................................................................. 52 11.6.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) ........................................................................................ 52

12.

Egyéb, tanórán kívüli foglalkozások [Nkt. 4. § 1. pont] .................................................... 54

13.

A felnőttoktatás formái (Nkt.60.§, R 143.§.)....................................................................... 55

14.

A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ................................. 55

14.1. 14.2. 14.3.

15.

A könyvtárhasználat módjai .......................................................................................................... 55 A könyvtár egyéb szolgáltatásai .................................................................................................... 56 Könyvtárhasználati szabályzat ...................................................................................................... 56

Egyéb rendelkezések: ........................................................................................................... 56

15.1. 15.2. 15.3.

Szakképző iskolai oktatásban munkaruha juttatás szabályai ......................................................... 56 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai ................. 57 Nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai ........................................... 57

V. Záró rendelkezések ...............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 16.

A SZMSZ hatálybalépése ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

17.

A SZMSZ felülvizsgálata, módosítása................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Az SZMSZ kötelező mellékletei .................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

18.

Elfogadási nyilatkozatok ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

18.1. 18.2. 18.3. 18.4.

DÖK elfogadási nyilatkozata ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Iskolaszék elfogadási nyilatkozata .............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szülői szervezet elfogadási nyilatkozata ..................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Nevelőtestület elfogadási nyilatkozata ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4

I. Jogi környezet: A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium Székhelye: 1138 Budapest, Váci út 107. Működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó viszonyokat jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:         

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ahvr) 326/2013.(VIII.30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a KJT köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a Tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.(továbbiakban: Tr) 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 1212/2011 (VI.28) Korm. Hat. a Katasztrófavédelemről,

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:           

a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a Kormány 229/2012.(VIII:28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Vhr) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

5

  

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet Iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V.18.) OM-GYSM együttes rendelete A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény

Iskolai szintű szabályzatok:        

az iskola alapító okirata fenntartói útmutatások, irányelvek az iskola jóváhagyott pedagógiai programja az iskola házirendje az iskola kollektív szerződése az iskolaszék, ill. szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata egyéb belső szabályzatok

2. A SZMSZ hatálya a) Személyi hatály: A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel bármilyen jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. b) Területi hatály: A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. c) Időbeli hatály: Az SZMSZ az iskola permanens működésének teljes időszakára illetve az intézményen kívüli rendezvények időszakára vonatkozik.

6

II. Bevezető rész a)

b)

intézmény neve: Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium intézmény címe: 1138 Budapest, Váci út 107. fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szakképzésszervezési Főosztály fenntartó székhelye: 1138 Budapest, Nádor u. 32. Alaptevékenységei

Szakágazati besorolása Szakmai középfokú oktatás

853200 Alap szakfeladata 853121-1

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

További szakfeladatai: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853114-1 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 910121-1 Könyvári állomány gyarapítása, nyilvántartása 7

Alap, illetve speciális feladatai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, mozgásszervi, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 4.§-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban a költségvetési szervnek sem kiadása, sem bevétele nem keletkezik. Évfolyamok száma intézmény típusokként

Szakközépiskola:

4 (9-12) évfolyamos 5 (9-13) évfolyamos nyelvi előkészítő (kifutó) szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint

Szakiskola:

3 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint

Felnőttek középiskolája: gimnáziumi típusú képzés kifutó rendszerben (esti, nappali) szakközépiskolai típusú képzés (esti, nappali) - nappali rendszerű képzés 3 (10-11-12) évfolyamos - esti rendszerű képzés 4 (9 – 12) évfolyamos

Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladat ellátási helyenként Feladat ellátási helyek

Budapest XIII. Váci út 107.

Nappali rendszerű iskolai oktatás, Nem nappali rendszerű a nappali oktatás munkarendje felnőttoktatás férőhelye szerinti felnőttoktatás férőhelye 1000

900

Szakmai képzés Ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Informatika, Közlekedés, Közlekedésgépész, Ügyvitel Szakmacsoport: Gépészet, Informatika, Közlekedés, Ügyvitel Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek

8

855937-2 855941-2 855942-2 855943-2 855944-2 856000-2 856099-2 931204-2

M.n.s. egyéb felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az oktatási intézmény feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon: Budapest XIII. kerület 26125/2 helyrajzi szám alatt felvett, 21.435 m2 területű, valóságban Budapest XIII. Váci út 107. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. Az oktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. Az oktatási intézmény vezetőjének megbízási rendje és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok. Az Intézmény vezetőjét (igazgatóját) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. Az oktatási intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozók.

9

III. A szervezeti felépítés: oktatás, tanügyigazgatás 9-13. évfolyam ügyvitel, szakmacsoportos alapozás humán,nyelvi,ügyviteli munkaközösségek

általános igazgatóhelyettes

nevelés, pedagógia 9-13. Évfolyam Humán I, Humán II, gépészet, közlekedés, informatika, szakmacsoportos alapozás szakmai,reál,informatika, műszaki és testnevelés, osztályfőnöki munkaközösségek szakmai, gyakorlati oktatás Iskolaorvos, Védőnő Egészségvédelem,

szakmai igazgatóhelyettes

felnőttoktatási tagozat, nappali és esti rendszerű képzésű középiskolai oktatás humán, reál, és osztályfőnöki munkaközösségek

felnőttoktatási igazgatóhelyettes

Hálózati központ, stúdió Webmester, ECDL Könyvtár, DÖK, Környezetnevelés

igazgató

10

3. Az intézmény szervezeti ábrája.

KLIK Szervezési-szakképzési Főosztály

Iskola Igazgató

Felnőttoktatási igh.

Tanügyi adminisztrátor

Humán, Reál, osztályfőnők, mk-ek mk. vez.

szakos tanárok, oszt. főnök

Szakmai igazgató h.

Általános igazgató h.

műszaki és testnevelés, informatikai, reál és oszt.főnöki mk-ek, mk. vez.

nyelvi, humán és ügyviteli mk-ek, mk. vez.

szakos tanárok

szakos tanárok

KLIK GEO

Isk.- GEO Összekötő

Mv.és Tv.

DÖK Iskolaszék Körny.véd. Könyvtár

Titkárság

Gondnok Iskolatitkár

Tanügyi adminiszrátor

11

Stúdiós

Hálózati kp. Rendsz.g.

Technikai dolgozók

IV. A működés rendje (Nkt.25.§, R. 4§.(1.) a) 4. Ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: Az iskola szorgalmi időben reggel 5 óra 45 perctől a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig tart nyitva, 21:00 órától 05:45-ig az állandó portaszolgálat gondoskodik az iskola biztonságáról. Minden, a fenti időponttól való eltérést rendezvények esetén, egyedi kérelmek alapján az igazgató engedélyez. Az iskolát és a hozzá tartozó létesítményeket szombaton, vasárnap, munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Ebben az időpontban csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérő nyitva tartás csak a felnőttoktatási és felnőttképzési programok teljesítése érdekében engedélyezhető. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl külső igénylőnek külön szerződés alapján a GEO–val közösen, át lehet engedni, ha ez az iskolai rendezvényeket, foglakozásokat nem zavarja. Az engedélyezés az iskola igazgatóval egyeztetve történik. Egyedi kérelmek esetén az igazgató vagy helyettesei előzetesen engedélyezhetik az iskolával munkaviszonyban álló dolgozók benntartózkodását, ill. osztályrendezvények megtartását. Az iskola épületébe engedély nélkül bármilyen időpontban beléphet az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gondnok. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva szerdánként 800 – 1300 óráig. Az ügyeleti napokon az igazgató, ill. az igazgatóhelyettesek valamelyike az iskolában tartózkodik. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák fényképes, számozott belépőkártyát kap. A nappali tagozatos illetve a felnőttoktatásban és képzésben résztvevő diákok a belépőkártya felmutatásával jöhetnek be (ill. távozhatnak) az iskola épületébe, melyet a portaszolgálat ellenőriz. Belépőkártya hiánya esetén a belépést a tanuló részére osztályfőnöke, ill. osztályfőnök helyettese, szaktanára, kivételes esetekben a titkárságok dolgozói engedélyezhetik. Az iskola nappali tagozatos tanulói 8 órától a tanítási idő befejezéséig csak írásbeli távozási engedéllyel hagyhatják el az iskola épületét. A távozási engedélyt – a szülő kérésére – az osztályfőnök vagy helyettese adhatja meg. Az engedélyt a portaszolgálatnak le kell adni. Az iskolában a nappali tagozaton a kötelező tanítási órákat a helyi tantervek alapján 800 óra és 1520 óra között kell megtartani. A tanítási órák 45 percesek, a szünetek rendjét a házirend tartalmazza. A tanítás kezdete a felnőttoktatási tagozaton 1440. A tanítási órák 40 percesek. A szünetek rendjét a házirend tartalmazza. 12

A tanműhelyben a tanítás kezdete 710 óra. A gyakorlati foglalkozás időtartamát az órarend tartalmazza. Az iskola bejáratánál, a folyosókon és zsibongókban 745-től a tanítás kezdetéig, ill. a szünetekben tanári és/vagy tanulói ügyelet működik. Az ügyeletes tanár köteles a rábízott épületben, ill. épületrészben a tanulók magatartását, az épületrész rendjét, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Szorgalmi időben a tanulói ügyintézés az iskola titkárságán történik, időpontja a titkárság melletti hirdetőtáblán illetve az iskola WEB-lapján található. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet, átvételi elismervény ellenében teljes anyagi és fegyelmi felelősséget vállalva. 4.1.

A vezetőség benntartózkodásának rendje

A nyitvatartási időn belül 730 – 1700 között az iskolavezetés tagjai közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Ettől eltérő időpontban a helyettesítési rend szerint megnevezett, illetve a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felel az intézmény rendjéért. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. 4.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel: Az iskola épületébe belépő szülőket, vendégként látogatókat „Belépési engedéllyel” lehet az épületbe beengedni. Az portaszolgálat telefonon értesíti a látogatott dolgozót, és/vagy odakíséri a vendéget és a fogadó fél által kijelölt helyen tartózkodik. Távozáskor a belépési engedélyt, mely a fogadó fél által ellenjegyzett, le kell adni a portán. A tanfolyamokon részt vevő külső hallgatók névsora, a tanfolyam időpontja a portán található, nevük bemondása és azonosítása után léphetnek be az iskola épületébe. A tornacsarnok bérlőinek nevét, az edzések időpontját a gondnokság ütemterve rögzíti, a beléptetés a fentiekhez hasonlóan történik. Az esetleges rendezvények időpontját a havi ütemterv rögzíti, külső személyek látogatásuk céljának és nevük bemondása után léphetnek be az épületbe. 4.3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: A hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola minden tanulójának, dolgozójának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

13

Az iskolai hagyományok:  az iskolán belüli rendezvények  tanévnyitó és/vagy tanévzáró ünnepély  évfolyamonkénti tanévzáró és értékelő gyűlések  ballagási ünnepély  osztályok karácsonyi ünnepségei  iskolán kívüli rendezvények – gólyatábor és DÖK-tábor – sítábor – nyelvi táborok – vízitábor – szalagavató bál  állami ünnepek  október 23-i ünnepély  március 15-i ünnepély  Emléknapok  Nemzeti összetartozás napja  Holokauszt áldozataira emlékezés napja  Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja  névadónk, Katona József és a jogelőd intézmény hagyományaihoz kapcsolódó Radnai Béla személyéhez kötődő megemlékezések  születésének, ill. halálának évfordulóján koszorúzási ünnepség, megemlékezés, versenyek stb.  az iskolai diákélettel összefüggő rendezvények  Katona-nap, Katona Gála  évfolyam, ill. osztályszintű rendezvények  tanulmányi, szakmai kirándulások, Gólya-tábor, DÖK-tábor  az iskolai képzéssel összefüggő rendezvények, versenyek  Országos, fővárosi és iskolai versenyek, vetélkedők  tantárgyi versenyek  sportversenyek A hagyományápolás külsőségei:  iskolánk saját zászlóval, címerrel és jelvénnyel rendelkezik  a végzős osztályok tablóikat az iskolában helyezik el  az iskola jeles évfordulókra nyomtatott évkönyvet, időközönként iskolaújságot jelentet meg és iskolarádiót, iskolatévét működtet  A ballagási meghívókat a tanulók tervei alapján készítjük el  Iskola WEB - lapja (50. évforduló, 60. évforduló, aktuális ünnepi események, volt tanulóink névsora stb.)  Ballagáskor a kiemelkedő végzős diákok Katona- díj (alapítvány finanszírozza), Katona- emlékérem (iskola finanszírozza) kitüntetésben és könyvjutalomban (minimum osztályonként 2 tanuló) és oklevélben részesülnek. Katona Díjjal és 14

Éremmel kitüntetett tanulóinkat az iskola WEB - lap Büszkeségeink oldalára is feltesszük.  Ballagáskor minden tanulónk elektronikus Évkönyvet kap ajándékba  A tanévzáró ünnepélyeken osztályonként legalább 2 tanuló könyvjutalomban és szükség szerint oklevélben részesül.  Az iskolánkat bármely tanulmányi-, szakmai- és sport versenyen eredményesen képviselő tanulónkat és tanárunkat, akik iskolánk hírnevét öregbítik, iskolánk WEB – lapján a Büszkeségeink és a Versenyeredményeink oldalakon közzé tesszük. Az iskola támogat minden olyan kezdeményezést, amely az iskolához való tartozás érzését erősíti.

4.4. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, és az egyéb intézményi dokumentumokról: Az iskolai dokumentumok egy részét a meghatározó nyilvános dokumentumok képezik. Ezek a következők:  az intézmény pedagógiai programja,  az iskola szervezeti és működési szabályzata,  az intézmény házirendje,  az intézmény éves munkaterve,  minőségirányítási programja. A fenti dokumentumok bárki, elsősorban a szülők, tanulók által is bármikor elérhetőek, olvashatóak. Beiratkozáskor a házirend egy kivonati példányát a diákok és a szülők választásuk szerint digitális vagy nyomtatott formában kapják meg. Amennyiben a házirend évközben megváltozik, úgy ez az eljárás megismétlődik. A dokumentumok megtalálhatók:  fenntartónál,  az igazgatói irodában,  az iskola titkárságán,  igazgatóhelyetteseknél,  iskolai könyvtárban,  tanári szobában. A dokumentumok helyi elolvasásra kikérhetők. A dokumentumok az iskolai WEB - lapon is olvashatók az intézmény honlapján: www.katonaj-mkszig.hu

15

4.5.

Az intézményi védő, óvó előírások:

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset, rendkívüli esemény, tűz-, bombariadó esetén (intézményi védő óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll. A tanuló kötelessége különösen, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült.  Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi szabályzat rendelkezéseit, a bombariadó és rendkívüli eseményekre való, valamint a katasztrófa és polgári védelmi eseményekre való intézkedési terveket.  Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleseti, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, 16

        



 a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Szakmai gyakorlati munkavégzés megkezdése előtt Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. Rendkívüli események után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolaórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét tűzvédelmi szabályzatban (tűzriadóterv, bombariadóterv) kell meghatározni:  a rendkívüli esemény jelzésének kódjait,  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, a kivonulás rendjét,  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az iskola helyszínrajzát,  az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezetekkel, a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

4.6. A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló – szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek: Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: 17

- a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola illetékes vezetőjétől, vagy felelős dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben - portaszolgálat, illetve - tanári és tanulói ügyelet működik.

Porta szolgálat

A portaszolgálatot az arra kijelölt helyen, közvetlenül a főbejárat mellett kell kialakítani. A portaszolgálatot a KLIK alkalmazottja láthatja el, az aktuális munkabeosztásuk szerint. A portaszolgálat alapvető célja, hogy az intézményben biztosítsa a zavartalan munkát, az intézmény tanulóinak és dolgozóinak személyi és tárgyi biztonságát, a főbejárat ellenőrzését, az épület és a benne lévő eszközök, gépek, és a bútorzat megóvását, valamint az intézménybe érkező vendégek fogadását. A portás köteles a portahelyiségben, illetve a helyiség nyitott ablakának közelében tartózkodni. Amennyiben egyiküknek el kell hagynia a helyiséget, akkor a másik dolgozónak ott kell maradnia, vagy kérhetik más technikai dolgozó helyettesítő segítségét. : A portahelyiségben csak a portás, illetve az őt helyettesítő személy tartózkodhat. A portahelyiség őrizetlenül, valamint nyitva nem maradhat. A portaszolgálat feladata: - az érkező személyek udvarias fogadása, - az intézménybe belépő személyek nevének, érkezés/távozás időpontjának, valamint az érkezés okának feltüntetése az erre a célra rendszeresített füzetben, - a keresett intézményi dolgozó telefonon történő értesítése, - annak felügyelete, hogy a tanulók 8 óra és a tanítás vége között az intézményt írásos engedély nélkül ne hagyhassák el, - a tanulót váró személy beengedése az aulába, és felkérése, hogy ott várakozzon, - a karbantartás, javítás elvégzésére érkező munkások gondnokságra történő kísérése, - postai küldemény, csomag érkezése, valamint pénzügyi kötelezettség esetén a postás pénzügyi ügyintézőhöz történő kísérése, - az épület zárása előtt az intézmény végigjárása ellenőrzés céljából, termek ellenőrzése, áramtalanítás, ablakok és ajtók zárása. - a talált tárgyak megőrzése, és jogos tulajdonosuk részére történő átadása. A portaszolgálat különösen fontos felelősségteljes feladata az intézmény kulcsainak kezelése az alábbiak szerint: - reggel, érkezés után kinyitja az intézményvezető által kijelölt helyiségeket, termeket, 18

- napközben kimutatást vezet az általa kiadott kulcsokról, és az erre rendszeresített füzetben nyilvántartást vezet róla, - felügyeli, hogy a kulcsot átvevő az aláírásával igazolja, hogy átvette és visszavitte a kulcsot, - intézkedik a kulcs késedelmes visszahozása esetében, - este zárja a termeket, majd az épületet.

Tanári és tanulói ügyelet Az ügyelet célja az iskola rendjének biztosítása az óraközi szünetekben. Az intézmény tanárai napi ügyeleti beosztás szerint, a tanulói pedig alkalmanként látják el. Az ügyeleti tevékenység nem mehet a tanórák idejének kárára. Az ügyeletes tanár megbízását közvetett módon az iskola igazgatójától kapja. Az ügyeleti feladat pontos, maradéktalan végrehajtásáért fegyelmi felelősséggel tartozik. A megfelelő ügyeleti helyeket az iskolavezetés határozza meg, ahová a munkaközösség-vezető irányítja az ügyeletes kollégákat. Az ügyeletet az intézmény vezetője osztja szét az osztályok között, osztályon belül pedig az osztályfőnök feladata az adott időszak ügyeleti rendjének beosztása. Az ügyelet egyszer önkéntesen vállalható, illetve a beosztást az osztályfőnök hagyja jóvá. Az ügyeletes kötelessége, hogy: - az ügyeleti idő alatt csak az ügyeleti feladataival foglalkozzon, - viselje a feladatai ellátására kapott kitűzőt, - feladatait fegyelmi felelősséggel lássa el. Az ügyeletes feladata, hogy: - segítse az ügyeletes tanárt az óraközi szünetekben

5. A vezetői munka rendje (Nkt. 68.-69.§.) 5.1.

A vezetők közötti feladatmegosztást:

Az iskolavezetés tagjai:  igazgató  általános igazgatóhelyettes  szakmai igazgatóhelyettes  felnőttoktatási igazgatóhelyettes Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a belső szabályzatok által előírtak alapján, valamint a nevelőtestületi döntések szerint a szükséges előkészítéssel és egyeztetéssel (DÖK, Iskolaszék, Szülői Szervezet, KAT, Szakszervezet) végzi. Az igazgatóhelyettesek megbízásukat az igazgatótól kapják. A megbízáskor vagy a megbízás visszavonásakor kérni a nevelőtestület véleményét. Az igazgatóhelyettesek munkájukat az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttműködve, egymással mellérendeltségi 19

viszonyban látják el. Az iskola igazgatóhelyettese csak az iskolával határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja lehet. Az iskola vezetése operatív vezetőségi ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tart.

5.2.

A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök:

Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: (KT. 54 §)  az intézmény képviselete,  munkáltatói jogkör gyakorlása, pedagógusok, pedagógus munkát segítő (az igazgatóhoz rendelt) dolgozók, technikai dolgozók felett  a közalkalmazottak elleni fegyelmi eljárás elindítása és jelzése a KLIK-nek  az kötelezettségvállalás, az aláírási jogkör gyakorlása a KLIK szabályzata szerint  kiadmányozási és rendelkezési jogkör a KLIK szabályzata szerint  az iskolában folyó szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenységek ellenőrzések megszervezése,  a felelős gazdálkodással összefüggő feladatok koordinálása az intézmény és a GEO koordinátor összehangolt munkájával,  személyi, tárgyi feltételek biztosítása a KLIK szabályzata alapján, a KLIK osztályvezetőjével és a GEO vezetőjével egyetértésen,  tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése,  tantárgyfelosztás elkészítése  a továbbképzési terv jóváhagyása,  együttműködés az iskolaszékkel, szülői szervezettel, közalkalmazotti tanáccsal, érdekképviseleti szervezetekkel, diákönkormányzat képviselőjével, fenntartóval, gyermek és ifjúság védelemmel, az intézményi tanáccsal  az intézmény gazdálkodásának irányítása, ellenőrzése, a GEO-val kötendő együttműködési megállapodás alapján a GEO Igazgatóval együttműködve,  a titkársági tanulói adminisztrátorok munkájának irányítása, ellenőrzése,  az intézmény MIP munkájának ellenőrzése,  az iskolai informatikai rendszerek irányítása, számítás technikus, webmester, stúdiós, technikus, valamint a rendszergazdai tevékenység ellenőrzése,  a diákönkormányzattal és a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkák irányítását, szervezését, ellenőrzését,  környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok  az iskolai könyvtár működésének irányítását, ellenőrzését,  a szülői szervezettel, iskolaszékkel történő kapcsolattartást

Az igazgató hatásköréből átruházza Az általános igazgatóhelyettesre:  a közismereti képzés szakmai, pedagógiai munkájának irányítását, ellenőrzését, a pedagógiai és szakmai munkaközösségekkel együttműködve,  a tanügy-igazgatási, tanügyi-nyilvántartási feladatok ellátását,  beiskolázással, felvételi eljárással kapcsolatos szervezési feladatok 20

 nyelvi, humán és ügyviteli munkaközösség szakmai munkájának irányítását, ellenőrzését,  a 9–13. évfolyamon a ügyviteli szakmai orientáló és alapozó tantárgyak szakmai pedagógiai munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését,az informatikai munkaközösség irányítását, ellenőrzését,  újként a 9-11-ik évfolyamon működő szakiskolai képzés közismereti és szakmai képzésének megszervezése, irányítása  újként a 13-14-ik évfolyamos szakképzési évfolyamok teljes képzésének megszervezése és irányítása  a szakmai, műszaki munkaközösség irányítását, ellenőrzését,  különbözeti, osztályozó, javító és érettségi vizsgákkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátását, irányítását,  adatszolgáltatási kötelezettséget,  Szakképzési központokkal történő pedagógiai, szakmai együttműködést, kapcsolattartást,  külső kapcsolattartást a szakmai szervezetekkel. A szakmai igazgatóhelyettesre:  az iskola pedagógiai-nevelő munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését a 9-14. évfolyamon az oktatási és szakmai helyettesekkel együttműködve,  műszaki és a testnevelők, informatikai, reál valamint az osztályfőnöki munkaközösség szakmai, pedagógiai munkájának irányítását, ellenőrzését,  a 9–13. évfolyamon az informatikai szakmacsoportos alapozó, szakmai elméleti tantárgyak szakmai pedagógiai munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését,  a 9–12. évfolyamon a gépészeti, közlekedési szakmai alapozó, orientáló, ill. szakmai elméleti tantárgyak szakmai pedagógiai munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését,a szülői szervezettel, iskolaszékkel történő kapcsolattartást,  a szabadidő szervezéssel kapcsolatos tevékenységek irányítását és koordinálását,  külső kapcsolattartást a szakmai szervezetekkel,  a Szakképzési központokkal történő pedagógiai szakmai kapcsolattartást, együttműködést,  adatszolgáltatási kötelezettséget,  egészségvédelemmel kapcsolatos feladatokat  a tanulói ösztöndíjpályázatok irányítását,  „ÖKO iskolai” és „Erőszakmentes, egészségtudatos iskolai” címmel és szemlélettel kapcsolatos feladatok megoldását  a szakmai gyakorlati képzés oktató munkájának irányítását, ellenőrzését,  a tanműhely ésszerű gazdálkodásának irányítását, ellenőrzését,  az iskola munka- és tűzvédelmi feladatainak irányítását, szervezését, ellenőrzését,  kapcsolattartást külső gyakorlati képző helyekkel, szakmai szervezetekkel,  Szakképzési Központokban ellátott szakmai feladatok végrehajtását, koordinálását,  szakmai szint és záró vizsgákkal kapcsolatos szervezése, irányítása,

21

 szakmai gyakorlati különbözeti, osztályozó, javító vizsgák szervezése és irányítása  adatszolgáltatási kötelezettséget.

A felnőttoktatási igazgatóhelyettesre:  az iskolarendszerű felnőttoktatás nevelő-oktató munkájának szervezését, irányítását, előkészítését a különböző iskolatípusokban, a szakmai igazgatóhelyettesekkel együttműködve, összehangolva,  a beiskolázással, a tanulók felvételével, átvételével kapcsolatos feladatok  a felnőttoktatásban a nappali rendszerű valamint az esti rendszerű oktatás sajátosságainak megfelelő oktató- nevelő munka szervezése, irányítása, ellenőrzése,  különbözeti, osztályozó, javító és érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatok szervezését, irányítását,  oktatási, nevelési, tanügy-igazgatási feladatok szervezését, ellenőrzését,  Szakképzési központokkal történő pedagógiai, szakmai együttműködést, kapcsolattartást,  külső kapcsolattartást a szakmai szervezetekkel,  adatszolgáltatási kötelezettséget,  a felnőttoktatási munkaközösségek (humán, reál, valamint az osztályfőnöki) szakmai, pedagógiai munkájának irányítását, ellenőrzését,  felnőttoktatási titkárság tanügyi adminisztrátor munkájának irányítását, ellenőrzését.  Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés esetén a tanfolyamok szervezése, irányítása, ellenőrzése. Az igazgatóhelyettesek részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Órarend készítőkre: - iskola nappali és felnőttoktatási tagozata órarendjének összehangolt, a Pedagógiai Program részeként a Nevelési feladatokban és a Helyi Tantervben megfogalmazott követelmények megvalósulását szolgáló elkészítése és folyamatos karbantartása, - az órarendet egy vagy két az igazgató által megbízott kolléga készíti el, aki az igazgató által preferált szempontokat is maximálisan figyelembe veszi 5.3.

A kiadmányozás és a képviselet szabályai:

Az intézményvezető kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a Szervezési-szakképzési Főosztály vezetőjével történt előzetes egyeztetés követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, - az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, 22

- az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szerve, szervezeti egysége, ill. a szakképzési-szervezési Főosztályvezető számára nem tartotta fenn, - a közbenső intézkedéseket, - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat a központi, ill. területi szerv által kért adatszolgáltatásokat (2/2013. (1.15.) KLIKE utasítása alapján) 5.4. Az iskolavezetés működési rendje, az igazgató helyettesítése, ezen belül a helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének meghatározása Az iskolavezetés tagjai a törvényi előírásnak megfelelően ügyeleti rendet tartanak. Az ügyeleti beosztást az éves munkaterv tartalmazza, a tanári, ill. munkaközösségi szobákban megtalálható. Az igazgatót távollétében, ill. az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel – az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Felnőttoktatási ügyekben az igazgatót a felnőttoktatási tagozatvezető helyettesíti teljes felelősséggel, beszámolási kötelezettséggel. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményi jogkörre. Tartós távollétnek minősül a legalább 1 hónapos folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű távolléte esetén az igazgatót a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Mind a három vezető távollétében az igazgatót a felnőttoktatási igazgatóhelyettes helyettesíti. A felnőttoktatási tagozaton a tagozatvezető alkalmi vagy tartós távolléti helyettesítését az igazgatóhelyettes által megbízott, az igazgatóval egyeztetett pedagógus látja el. 5.5.

Az iskola kibővített vezetősége

Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező, tanácsadó testülete. Az iskola kibővített vezetőségeinek tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség-vezetők  diák-önkormányzati képviselő (diákönkormányzatot segítő tanár, diák)  közalkalmazotti tanács elnöke  érdekképviseleti szervezetek vezetői  iskolaszék, ill. szülői szervezet képviselője  szabadidő-szervező (ha van)  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (ha van) Az iskolavezetés ülései nyitottak, azon a nevelőtestület tagjai interpellációs és hozzászólási joggal részt vehetnek. 23

Az iskola kibővített vezetősége szükség szerint, de minimum negyedévente ülésezik. Az iskola kibővített vezetőségét az igazgató hívja össze, de bármelyik tagja kezdeményezheti annak összehívását. Az iskola kibővített vezetőségi üléseinek témája az aktuális feladatok, ill. távlati tervek, stratégiák kidolgozása, megbeszélése. Az ülések előkészítését a területek illetékes felelősei végzik. a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje:

5.6. 5.6.1.

Ellenőrzési-értékelési rendszerünk

A mindenkor hatályos törvényekben (Nemzeti köznevelési törvény, tanév rendje) szabályozott méréseket hajtjuk végre. Ezen kívül belső méréseket is végzünk, a mérések ütemtervét az éves munkaterv tartalmazza. 5.6.2. venni        

Segítse elő az iskola feladatkörében a nevelés-oktatás hatékonyabbá tételét. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az iskola hatékonyságának vizsgálata a MIP egyik feladata, célja pedig a fejlesztés lehetséges útjainak feltárása. A MIP végrehajtása során végzett feladatokról, a feltárt eredményekről, hiányosságokról, tapasztalatokról és a javasolt intézkedésekről tanévenként két alkalommal, a félévi és az év végi értekezleten számol be a nevelőtestületnek. 5.6.3.

    

Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe

Az ellenőrzést végzők

az intézmény vezetője, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek tagjai (egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján), osztályfőnökök saját szaktárgyaikon illetve osztályaikon belül,

A különféle felelősöknek a felelősségi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgatóhelyettes és az igazgató számára. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból a következő munkaterületeken végzik. 24

Az ellenőrzés területei  pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése,  időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések,  tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések,  írásos dokumentumok,  mérések. Színterei: Tanulók tanulmányi munkája — tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, — érettségi és szakmai vizsgák, — tanulmányi versenyek, — tanulók magatartása, szorgalma. (A pedagógiai programban és a házirendben leírtak szerint.) Pedagógusok munkája — önértékelés (évente, munkaközösségenként), — vezetői ellenőrzés, értékelés, — tervezett (munkatervi), — eseti, — külső, szakmai vizsgálat. Intézményi szintű — fenntartói és egyéb vizsgálatok, — szakmai tevékenységre vonatkozó, — vizsgák, — irányított önértékelés. Az ellenőrzési értékelési rendszer céljai: rövid távú céljai: pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez.

egyéb céljai: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; 25

javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség, és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

5.6.4.

Szabályozó elemek az ellenőrzési és értékelési rendszerben

A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját a következő ábra szemlélteti:

JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Például: Nemzeti köznevelési törvény, Munka végrehajtási rendeletek,

Törvénykönyve,

ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: Alapító okirat, Pedagógiai Program, Minőség-irányítási kézikönyv, MIP stb.

FŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: SzMSz, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb.

RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Például: eljárási utasítások, szabályzatok stb.

MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Például: Igazgatói utasítások, Tűzvédelmi utasítás stb.

BIZONYLATOK SZINTJE : Például: Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.

26

5.6.5.

Az ellenőrzés és értékelési rendszer ütemezése

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere

TERÜLET

TANULÓK

Tanulmányi munka

mérési pont belső ell. szerint esetenként

Versenyeredmények

tanévvégi értékelés

Vizsgák

évvége

Magatartás

folyamatos osztályozó értekezlet folyamatos osztályozó értekezlet esetenként

Szorgalom Fegyelmi ügyek Jutalmazások (motiváció) Belső mérések

Külső mérések

módszer

ELLENŐRZÉS gyakoriság

dokumentumelemzés

havonta

elemzés

évente

dokumentá felelős ció napló, ofi ellenőrző ig.h. igazgató

összesítések igazgató , igh. mkv. jegyzőkönyv ek jegyzőkönyv igazgató ig.h.

mérési pont folyamat os tanmen et szerinti félév, évvége verseny ek

módszer

ÉRTÉKELÉS gyakoriság dokumentáció

felelős

szóbeli írásbeli

eseti tanmenet szerinti, félévente

ellenőrző, napló, szaktanár bizonyítvány

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

évente

jegyzőkönyv

szaktanár

évente

jegyzőkönyv

vizsgáztató

félévente

osztályfőnök

óralátogatás megbeszélés

folyamatos félévente

feljegyzés feljegyzés

igazgató ig.h.

félév, évvége

írásbeli, szóbeli, gyakorlati önértékelés megbeszélés

óralátogatás megbeszélés

folyamatos félévente

feljegyzés feljegyzés

igazgató ig.h.

félév, évvége

önértékelés megbeszélés

félévente

dokumentumelemzés megbeszélés munkaterv óralátogatás szerinti dokumentumelemzés tanmenet dokumentumszerint 9-13. elemzés év közben

esetenként

jegyzőkönyv

igh.

félév, évvége

megbeszélés

félévente

Napló törzslap bizonyítvány Napló Törzslap bizonyítvány jegyzőkönyv

rendszeres

feljegyzés napló

igazgató félév, ig.h., mkv évvége

félévente

jegyzőkönyv

igazgató, ig. h.

folyamatos évente

napló jegyzőkönyv

ig.h. ig.h.

önértékelés dokumentumelemzés írásbeli szóbeli

rendszeres évente

napló jegyzőkönyv

szaktanár munkaköz. vez.

esetenként

esetenként

jegyzőkönyv

ig.h.

eseti

jegyzőkönyv

ig. h.

írásbeli

27

vizsga

tanmen et szerint 9-13. év végén esetenk írásbeli ént

osztályfőnök igazgató

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere TERÜLET

PEDAGÓGUSOK

Tanmenet, program Tankönyv, taneszköz

mérési pont IX. 10. IX. 15., II. 15.

Ofi, munkaközösségvezetői tevékenység Pedagógusok munkája

munkaterv szerint

Munkaközösségi szakmai munka

munkaterv szerint

Házirend

folyamatos

Ügyeleti rendszer

folyamatos

munkaterv szerint

módszer

ELLENŐRZÉS gyakoriság

dokumentá felelős ció tanmenet ig.h.

dokumentumelemzés dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás dok.-elemzés megbeszélés

évente

munkaterv szerint

rendelések, ig.h. leltári jegyzőkönyv feljegyzés igazgató ig.h.

óralátogatás dokumentumelemzés óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés iskolabejárás óralátogatás dokumentumelemzés dokumentum-

munkaterv szerint

feljegyzés napló

munkaterv szerint

félévente

mérési módszer pont félév beszámoló évvége félév beszámoló évvége

ÉRTÉKELÉS gyakoriság dokumentáció

felelős

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

igazgató ig.h. mkv.

félév évvége

félévente

feljegyzések

igazgató

napló feljegyzés

igazgató ig.h.

tanév vége

beszélgetés, dokumentumelemzés önértékelés

évente

jegyzőkönyv

igazgató ig.h.

folyamatos

feljegyzés

igazgató ig.h.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

folyamatos

feljegyzés

igazgató ig.h.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

feljegyzés

igazgató

2 évente

beszámoló

2 évente

jegyzőkönyv

igazgató

ISKOLA

elemzés

SZMSZ, ig. utasítás Pedagógiai szerint Program végrehajtása Comenius 2000 I. folyamatsza modell bályozás szerint

beszámoltatás jogszabály és 2 évente dokumentum elemzés irányított önértékelés

igazgatói jegyzőkönyv minőségü folyamat EFQM ciklus 3.-5. gyi vezető szabály PDCA éve ozás szerint

28

igazgatói jegyzőkönyv ciklus 3.-5. éve

minőségüg yi vezető

6. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata

A Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése, illetve folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája elkötelezte magát az aktuális vezetői programban megfogalmazott minőségcélok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett, segítve ezzel az oktatásügyben – az OM által meghirdetett – törekvések megvalósítását. Stratégiai célunk: hogy munkánk során folyamatosan alapozzunk az iskola haladó hagyományaira, a társadalmi, megrendelői, felhasználói (partneri) igényekre, a fővárosi közoktatási, művelődési kapcsolatrendszerre, programelemekre.        

6.1.

Iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk. Korszerű közgazdasági, ügyviteli, műszaki, közlekedési és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. A tanulókkal szemben magas, de teljesíthető követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus, nyitott, rugalmas a kor mindenkori követelményének megfelelően. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Intézményi minőségcélok

Középtávú célunk: olyan infrastruktúra, a taneszköz-feltételek és a módszertani kultúra további fejlesztése mellett olyan hatékony intézmény működtetése, amely fajlagos költségmutatói tekintetében is megfelel a korszerű követelményeknek, elvárásoknak.      

Nevelési, oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minden tanuló szerezzen ECDL szintű számítástechnikai ismereteket. Minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben vagy szakképzési évfolyamon. Végzős tanulóink (beleértve az érettségizőket és a szakképző évfolyamon végzőket) legalább 50%-a jelentkezzen felsőoktatási intézménybe. A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe. A sikeres középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók aránya a 12. évfolyam végére legalább 30% legyen. 29

    

Az iskolánkba beiratkozott tanulók tanulmányi eredménytelensége 20% alá csökkenjen. A tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 65%-ot valamennyi dolgozó átlagában. A dolgozói elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze. Az irányított önértékelések során legalább 500 pontot érjünk el.

E jellemzők kialakításában hatékony eszköznek számít az intézmény minőségirányítási rendszere, amely nemcsak a jelzett kvalitást deklarálja, hanem szabályozza a minőségi célok elérését biztosító folyamatokat is.

30

7. A kapcsolattartás rendje (R. 4 § (1.)) A belső kapcsolattartás rendje

7.1. 7.1.1.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az iskolavezetés és nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek az igazgató segítségével az igazgatóhelyettesek, ill. megbízott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetés ülései  kibővített iskolavezetőségi ülések  különböző értekezletek  megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg, illetve a havi ütemtervekben jelenik meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban, kis tanárikban, egyéb szervezeti egységek irodájában elhelyezett hirdetőtáblán, írásbeli tájékoztatón, ill. az intézményen belüli informatikai hálózaton keresztül értesíti az alkalmazotti közösséget. Az iskolavezetés, ill. az iskola kibővített vezetőség tagjai egy-egy értekezlet után kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó alkalmazottakat az értekezlet döntéseiről, ill. határozatairól, ugyanakkor kötelesek az irányításuk alá tartozó dolgozók kéréseit, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés, ill. a kibővített iskolavezetés felé. A dolgozók kérdéseiket, véleményeiket, javaslatukat szóban vagy írásban, egyénileg, ill. munkaköri vezetőik útján is eljuttathatják az iskola igazgatójának. 7.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: A munkaközösségek vezetőinek megbízását minden tanév előkészítésekor a munkaközösség tagjai véleményének meghallgatásával az iskola igazgatója adja, vagy hosszabbítja meg. A munkaközösségek saját munkatervüket az iskolai munkaterv tervezet ismeretében és az előző évek tapasztalatai alapján készítik el, mely az iskolai munkaterv szerves részét képezik. A munkaközösség vezetők a munkaközösségük feladatait, problémáit az illetékes igazgató helyettes vezetésével egyeztetik egymással. A feladatok megvalósulása érdekében elsősorban az igazgató helyettesekkel, illetve szükség esetén az iskola igazgatójával közvetlenül egyeztetnek, akik a szükséges munkaközösségen belüli, vagy iskolai koordinációt szervezik. A munkaközösség vezetők a tantestület tagjaival vagy a munkaközösségi értekezleteken (általában negyedévente) vagy a nevelő testületi üléseken beszélhetik meg a feladatokat, eredményeket. Az operatív feladatmegoldások legközvetlenebb módja, ahol a munkaközösség vezetői egymással, más területek vezetőivel illetve az iskola vezetés minden tagjával megbeszélhetik a felmerülő kérdéseket a negyedévenként megtartott kibővített iskola vezetői értekezlet.

31

7.1.3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket biztosítása: Iskolánkban a DÖK a legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti. Azt, hogy a diákönkormányzat hány főt képvisel, minden évben osztályonként írásos nyilatkozattal igazolni kell. Amennyiben az iskolában az egyes képzési rendszereken belül (szakközépiskola, szakiskola, szakképzési évfolyam, felnőtt nappali) tanuló fiataloknak több mint 50 %-a tartozik a diákönkormányzathoz, akkor jogosult a képzési rendszerhez tartozó valamennyi tanulójának képviseletére. Ha a tanulók kevesebb, mint 50%-a tartozik hozzá, akkor csak a diákönkormányzatba jelentkezett tanulóknak a képviseletére jogosult. A DÖK jogosítványait a Nemzeti köznevelési törvény 48.§. a 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§. tartalmazza. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. Az iskolai diákönkormányzat képviselőt választ, aki az iskolaszékben képviseli a diákságot. Amennyiben a tanulókat érintő kérdés merül fel az iskolaszéki ülésen, akkor neki meghívót kell kapnia az iskolaszéki ülésre, és meg is kell jelennie. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEB-oldalán megtalálható, illetve az SZMSZ mellékletét képezi. Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról

7.1.4.

Az iskolavezetés, a nevelők és tanulók kapcsolata:

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy helyettese, az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákfórumon, illetve az illetékes igazgatóhelyettesen és az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatják a tanulókat. Az iskola tanulóit érintő kérdésekről a tanulók az iskolarádión illetve a hálózati hírekből értesülhetnek.

32

A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. Ennek eszköze az ellenőrző könyv és az elektronikus napló. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével, az iskolaszékkel. A diákképviselők (iskolai diákbizottság) rendszeres kapcsolatot tartanak a patronáló tanárral és az igazgatóhelyettessekkel. Meghívják őket is megbeszéléseikre, és ott együtt vitatják meg a diákságot érintő időszerű kérdéseket.

7.1.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az intézményi sportkör irányítását, ellenőrzését a szakmai igazgatóhelyettes végzi, egyeztetve a Pedagógiai Programban megfogalmazottakkal. A sportkörök éves terv alapján végzik munkájukat, minimum negyedéves beszámolási kötelezettséggel az iskolavezetésnek. A sportkörök működéséhez az iskola a tárgyi, személyi feltételeket valamint – az előre egyeztetett – időpontokat biztosítja. (ld.: Házirend). 7.2. A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje: 7.2.1.

Szülőkkel való kapcsolattartás

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai szülői szervezet értekezletein tart tájékoztatást félévente egyszer. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a tanulók egyéni haladásával, teljesítményének értékelésével kapcsolatosan az évente min. 2 alkalommal megrendezésre kerülő szülői értekezleteken, fogadóórákon adnak tájékoztatást. A folytonos kapcsolattartás az ellenőrző könyv útján történik, valamint az e-napló útján. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselői útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel, ill. az iskolaszékkel. Az eljárás rendjét részletesen a Házirend szabályozza.

7.2.2.

Az iskolaszékkel való kapcsolattartás

Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain, ill. a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az elért eredményekről és aktuális feladatokról az iskola igazgatója félévente egyszer tájékoztatja az iskolaszéket. Az eljárás rendjét részletesen a Házirend szabályozza. 7.2.3.

E-napló bevezetése és használata

2011. szeptember 01 –vel iskolánk a nappali rendszerű szakközépiskolai képzésben bevezette az elektronikus naplót.

33

Az elektronikus napló rendszere a személyes adatok védelmének maximális figyelembevételével készült. Minden pedagógus, szülő külön kóddal tud belépni a rendszerbe. Minden év előkészítéseként felkészítést és tájékoztatást kapnak az osztályfőnökök és a pedagógusok az e-naplóval kapcsolatos feladataikról. Az érintett szülők az év első szülői értekezletén kapnak tájékoztatást és belépési kódokat. Az elektronikus napló az iskola weblapján www. katonaj-mkszig.hu keresztül, érhető el. A 2012-13. tanévben a felnőttoktatás nappali és esti rendszerű képzésiben is bevezetésre került az elektronikus napló. Az ellenőrző könyv vezetése továbbra is minden nappalis osztályban kötelező, annak ellenére, hogy az e-napló a szülőkkel való kapcsolattartás egyéb módjait is szolgálja – fogadó óra, szülői értekezlet, házi feladatok, üzenetek – mivel még nem elvárható, hogy minden szülő rendelkezzen az e-napló használatának minden feltételével. Az E napló üzemeltetésével kapcsolatos feltételeket az iskola biztosítja (szerver üzemeltetés, biztonsági védelem), az igazgató megbízása alapján egy informatikus kolléga végzi a napi szintű kezelési és karbantartási feladatokat. 7.2.4.

Iskolai WEB - lap üzemeltetése:

Iskolánk WEB - lapja már hosszú évek óta működik, egyaránt szolgálva a belső és a külső kapcsolati feladatokat.(www.katonaj-mkszig.hu) Megjelenése nagyon látványos, színvonalas és informatív. Fejlesztését és karbantartását az iskolai WEB- mester látja el. A működési feltételeket az iskola anyagi, és tárgyi feltételei biztosítják. A feltöltendő tartalmakat elsősorban az igazgató és a PR felelős határozza meg. Közvetlenül fordulhatnak még feltöltési kéréssel a megfelelő helyekre az igazgató helyettesek és a DÖK segítő tanár. Minden más feltöltést az igazgató vagy a PR felelős engedélyez. A WEB - lap sokféle tartalommal szolgálja a teljes körű tájékoztatást, mint pl. a törvényileg kötelező közérdekű adatok és információk, a nyilvános szabályzataink, dokumentumaink, működést szolgáló adatok.(pl. Órarend, tanév rendje, vizsgák rendje, szünetek, befizetések stb), pályázati beszámolók, felhívások, részletes tájékoztatók, iskola történeti adatok, büszkeségeink, versenyeredményeink, DÖK - programok, életképek stb…) 7.3.

A külső kapcsolattartás rendje:

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében állandó munkakapcsolatban áll:  Fenntartóval (KLIK Szakképzés Szervezési főosztály)  Emberi Erőforrás Minisztériummal  Oktatási Hivatallal  Szakminisztériumokkal  Nemzeti Munkaerő Hivatallal  Szakmai Kamarákkal  Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel  a volt TISZK tagiskoláival (Észak-Pesti TISZK, Gazdasági TISZK)  KLIK GEO szervezettel  13. kerületi Önkormányzattal A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős, kapcsolatait az igazgató vagy az általa megbízott vezető végzi. Külön figyelmet fordítunk az Észak-Pesti és a Gazdasági TISZK szakképzési feladatainak végrehajtására, szorosan együttműködve az abban résztvevő társintézményekkel. 34

További kapcsolatok:

7.3.1.

A KLIK -GEO -val az együttműködő kapcsolat célja:

A szakmai feladatok jogszabályoknak, és az Iskola Pedagógiai programjának megfelelő, ütemezett jó minőségű ellátása. A szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes iskolai gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása.

7.3.2.

Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

A nevelési-oktatási intézmények feladata, hogy közreműködjön a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködjön a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Több fokozatban valósulhat meg, mert a vonatkozó jogi előírások szerint, az iskola értesíti a szülőt és a lakhely szerint illetékes jegyzőt, szükség szerint a Kormányhivatalt és annak Szabálysértési Osztályát a tanköteles tanuló hiányzásaival kapcsolatos veszélyeztetettségről. Jelezhet az osztályfőnök a szakmai igazgatóhelyettes, a titkárság. Az iskola a gyermekvédelmi szakszolgálat kérésére további részletes véleményt ad az érintett tanulók tanulmányi munkájáról.

7.3.3.

Gyermek- és ifjúságvédelem

A jogszabályokban előírt gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fenntartótól kell kapnunk érdemi segítséget, vagy általuk megbízott munkatárs személyében, vagy órakedvezmény biztosításával. A feladat jó működéséhez a szükséges, a hatékony és megfelelő jelzőrendszer, valamint a kapcsolódó nyilvántartások és adatszolgáltatások egységes rendszerének kialakítása és működtetése. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét az iskola igazgatója bízza meg. Munkáját a nevelési és pedagógiai igazgató helyettes irányítja és ellenőrzi. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, ha van, a magasabb jogszabályban előírtak alapján végzi munkáját az osztályfőnökkel, diákönkormányzatot segítő tanárral összehangolva, figyelembe véve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott egészségnevelési, környezetvédelmi feladatokat. 7.3.4.

Gyermek és ifjúságvédelem fő feladatai

A veszélyeztetett tanulók felmérése (anyagi, környezeti, személyiségbeli, egészségügyi szempont szerint):  a veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, 35

 kapcsolattartás a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel  a szülők és tanulók tájékoztatása a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményekről (tevékenység, fogadóórák, nyitva tartás)  a veszélyeztettek és szüleik tájékoztatása a segélykérés aktuális lehetőségeiről, módozatairól A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység:  alkohol- és drogmegelőző programokon való részvétel (tanári továbbképzések)  alkohol- és drogmegelőzéssel kapcsolatos előadások tanulók részére  az egészséges életmódra nevelés Pályaorientációs tevékenység:  szakórákon az érdeklődés felkeltése és fenntartása a választott szakma iránt  a munkavállalást segítő információk eljuttatása a tanulókhoz (munkalehetőségek, pályázatok)  a munkavállalást segítő információk megbeszélése, a személyi alkalmasság felmérése a személyiség tükrében 7.3.5.

Szabadidő szervezési feladatok:

Az ÉPTISZK - hez tartozó szakember segítsége megszűnt, így jelenleg várunk arra, hogy e feladatnak megoldásához a fenntartótól milyen segítséget – szakember megbízása, vagy órakedvezmény biztosítása- és útmutatást kapunk, mert a feladatok a nevelés terén előttünk állnak és szervezeti megoldása jelen pillanatban nem megoldott.

7.3.6.

A MESTER-DIÁK Alapítvány

1995-ben jött létre, s fő célja iskolánk nevelő-oktató munkájának segítése, anyagi támogatása. Az alapítvány önálló jogi személy. Kuratóriuma saját működési szabályzat alapján jár el és dönt az anyagi eszközök felhasználásáról, de ehhez kikéri az iskola vezetésének, a DÖK-nek és az Iskolaszéknek a véleményét. Beiskolázással kapcsolatos feladatok: - a leendő tanulók és szüleik megfelelő tájékoztatása érdekében az iskolánk WEB-lapja sokrétű, kötelező és aktuális információt tartalmaz - ezen információkat az oktatásért, felnőttoktatásért felelős igazgató helyettesek készítik elő, aktualizálják - szintén a beiskolázást szolgálják az évenként aktualizált és készített felvételi tájékoztatóink, melyeket az érdeklődőknek, iskoláknak és kiállításokra, börzékre készítünk - a minél pontosabb tájékoztatás érdekében igyekszünk részt venni minden lehetséges pályaválasztási szülői értekezleten, kiállításon és börzén, ahol közvetlenül mutatkozhatunk be az érdeklődőknek - a lehetőségekhez képest minél több hirdetési felületen igyekszünk megjelenni – keressük (az ingyenes és) az internetes megjelenési formákat, mert ezek a leghatékonyabbak, de vannak költségek, amiket muszáj ezekre fordítani (pl. felnőttoktatás nyári újság hirdetései)

36

7.3.7. Szakképző iskolai képzés esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét: A 3 éves szakmunkás képzés és az érettségi utáni szakképzés esetén a képzések Központi Programjai és a Szakmai és Vizsgakövetelmények figyelembe vételével biztosítani kell a tanulóknak a gyakorlati képzési feladatok elsajátításához szükséges gyakorlati helyeket. A Gyakorlati Oktatás vezető feladata a műszaki szakmai munkaközösség segítségével a megfelelő gyakorlati képzési lehetőségek biztosítása: - a megfelelő tanműhelyi feltételek biztosítása (személyi, tárgyi) - a külső gyakorlati helyekkel kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, követelmények egyeztetése, gyakorlati munkavégzés ellenőrzése - a gyakorlati képzés megvalósulhat együttműködési megállapodás szerint, főleg a részképzések esetén, vagy tanuló szerződéssel - a szerződéseket a Szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, vonatkozó előírásai alapján kell megkötni és ellenőrizni - gondoskodni kell a tanulók kihelyezéséről, szükség esetén újabb képzőhelyre való áthelyezéséről - az előkészítő, szerződési feladatokat még a tanév megkezdése előtt kell elvégezni - az ellenőrzést a gyakorlati képzőhelyeken és az együttműködést heti, ha kell napi rendszerességgel kell végezni a helyszíneken

8. Intézményi előírások, eljárásrendek rendkívüli események esetén: (R. 4 § (1.)) 8.1. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és bármilyen baleset bekövetkeztekor: Baleset alkalmával foganatosítandó azonnali intézkedések 

  

A balesetet előidéző okok megszüntetése; a három napon túl gyógyuló sérüléseknél a kivizsgálás elősegítése érdekében a kiváltó személyi, tárgyi és szervezési okok ellenőrizhetőségét biztosítani kell. A sérült biztonságba helyezése és ellátása. Az ügyeletes vezető azonnali értesítése. Szükség esetén a mentőszolgálat értesítése (fejsérülés, eszméletvesztés és a baleset súlyosságának nem egyértelmű megállapíthatósága esetén a mentőszolgálatot kötelező értesíteni). Szervezési feladatok

  



A tanuló- és gyermekbaleseteket formanyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, azokról formanyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a szülőnek és irattárba kell helyezni. Ha a kivizsgálás nem fejezhető be az adatszolgáltatás időpontjáig, ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 37

Súlyos balesetet (halál, jelentős érzékszervi károsodás, életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, csonkulás, a beszédkészség elvesztése, feltűnő torzulás, bénulás, elmezavar) telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. Súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.





Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. A tanévi pedagógiai programban fel kell tüntetni a félévenkénti munkavédelmi szemlék időpontját és felelőseit. A szemle alkalmával készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak a jegyzőkönyv alapján készült intézkedési tervvel együtt. Minden pedagógus feladata és kötelessége, hogy a balesetet okozható körülmények észlelése alkalmával azonnal intézkedjen, illetve a tapasztaltakat jelezze az iskola gondnokának.  Elsősegélyládát kell elhelyezni:  portán  gondnokságon  tanműhelyben  titkárságon

8.2.

Szükséges intézkedések bombariadó, tűzriadó és rendkívüli esemény estén

A telefonon érkező bejelentésről, ill. a tűz észleléséről azonnal tájékoztatni kell az igazgatót, távollétében a helyettesítésére jogosult igazgatóhelyettest.  Bombariadó, ill. tűzriadó elrendelése az iskolarádión keresztül, ill. sziréna megszólaltatásával történik, erre az igazgató ill. helyettese jogosult.  A bombariadó, ill. tűzriadó elrendelésével egy időben haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget, ill. a tűzoltóságot.  A kiürítési tervnek megfelelően az ajtókat nyitva hagyva, mindenki saját csomaggal együtt távozzék az iskola épületéből, tűzriadó esetén mindent hátrahagyva haladéktalanul el kell hagyni az iskola épületét. A menekülési útvonal azonos a bombariadó menekülési útvonalával. A menekülési útvonal tervét, miden tanteremben jól látható helyen ki kell függeszteni.  Az illetékes hatóságokkal (rendőrség, tűzszerészek stb.) az igazgató, valamint az iskola gondnoka tartja a kapcsolatot.  A bombariadó, ill. tűzriadó lefújására az illetékes hatóságok jogosultak.  A bombariadó, ill. tűzriadó miatt elmaradt órákat két héten belül meg kell tartani. 8.3.

Eljárás tűz- és bombariadó esetén (éles helyzetben) Az iskola csengője folyamatosan szaggatott jelzésére a pedagógusok utasításait betartva a tanulók a kiürítési terv szerint elhagyják az épületet és a gyülekezési helyre távoznak. 38

Az iskola vezetői értesítik tűz esetén a tűzoltóságot, bombariadó esetén a rendőrséget. A pedagógusok feladata, hogy a rájuk bízott gyermekcsoport mellett tartózkodjanak, megelőzzék a pánikhangulat kialakulását, megőrizzék a rendet és fegyelmet. Az épületbe történő bevonulásra a tűzoltóság, illetve a rendőrség jelen lévő parancsnoka adhat utasítást az iskola vezetőjének. 8.4. Szükséges intézkedések katasztrófa helyzetben (44/2007. (XII.9.) OKM rendelet 3 § (5) bek.; 6 § (1) bek.) Az intézmény vezetője  együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, továbbá a minisztérium ágazati védekezési munkabizottságával;  elősegíti az intézmény oktatóinak, dolgozóinak, hallgatóinak, tanulóinak, valamint, megalakítása esetén a munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését, kiképzését;  közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló fenntartói, hatósági intézkedés megvalósításában, szükség szerint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában;  elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően;  teljesíti a Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget;  meghatározza a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét. 8.5.  







A GEO és az intézmény Munkavédelmi feladatainak megoszlása A munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat az Intézményben a GEO szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az Intézmény igazgatója és a GEO igazgatója között, a Munkavédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GEO készít. A GEO gondoskodik az új és jelenleg foglalkoztatott dolgozók munkavédelmi oktatásáról, valamint az intézményi tanulók munka- és balesetvédelmi védelmi oktatás tematikájának elkészítéséről. A GEO munkavédelmi felelőse által elkészített tematika felhasználásával az Intézmény igazgatója szervezi meg a tanulók oktatását. A GEO évente szervez munkavédelmi (és balesetvédelmi) bejárást valamennyi Intézményben az intézmény igazgatóval közösen, megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, megjelölik a hiányosságok felszámolásának módját és kijelölik a végrehajtásért felelős dolgozót. A GEO munkavédelmi felelőse készíti el a munkavédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, elkészíti és kezeli a tanulóbaleseti és munkabaleseti jegyzőkönyveket, jelentéseket az Intézmény adatszolgáltatása alapján. A GEO munkavédelmi felelőse az Intézmény igazgatójával lehetőség szerint együtt képviseli az Iskolát külső munkavédelmi ellenőrzés során.

39

8.6.

A GEO és az intézmény Tűzvédelmi feladatainak megoszlása

A tűzvédelmi feladatokat az iskolákban a GEO szervezi, de a gyakorlati végrehajtás és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GEO igazgató között a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GEO készít az intézmény helyi sajátosságainak figyelembe vételével. A GEO igazgatója az intézmény igazgatóval közösen szervezi a tűzvédelmi bejárásokat, a tűzvédelmi oktatásokat valamint a tűzriadó gyakorlatokat. A GEO -nak kell készítenie a tűzvédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, jelentéseket. A GEO tűzvédelmi felelőse az intézményigazgatóval lehetőség szerint együtt képviseli az Iskolát külső tűzvédelmi ellenőrzés során. Kockázatkezelés, rendkívüli események Az intézményi kockázatértékelés és kockázatkezelés elkészítése a GEO és az intézményigazgató közös feladata és felelőssége. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, az esemény kapcsán a tennivalókat, az intézkedések megtételéért a felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a GEO igazgatót.

8.7.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és az ellátás rendje

A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését, esetleges védőoltásokat, az iskolai gyermekorvos és asszisztense végzi. Személyük kijelölését a XIII. Kerületi Önkormányzat, ill. az ÁNTSZ biztosítja az iskolaorvosi szakszolgálat rendszerén keresztül. Az iskolaorvosi és védőnői szolgáltatás kifizetését a GEO látja el.  Az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított.  Az iskolaorvos heti egy alkalommal, ill. asszisztense hétfő kivételével minden nap rendel az iskolában. A rendelés időpontját minden tanév szeptember 1-jéig nyilvánosságra kell hozni.  Az iskolaorvos éves munkaterv alapján – a szakmai igazgatóhelyettessel egyeztetve végzi, ill. ütemezi a kötelező szűrővizsgálatokat, felvilágosító előadásokat tart.  A külső helyszínen történő kötelező vizsgálatok esetén – pl. fogászati szűrővizsgálat – a tanulók felügyeletét a kísérő tanárok látják el.  Az iskolaorvos ideiglenesen igazolást adhat a tanórai hiányzások alól, de kötelessége, hogy az illetékes szakorvoshoz irányítsa a tanulókat.  Az iskolaorvos és védőnő felügyeli az iskolai büfé kínálatát, szorgalmazza az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmek árusítását.  Az iskolai egészségvédelem, egészségvédelmi team feladata.

az

40

ifjúság egészséges

életre

nevelése

az

 Az iskolaorvos részt vesz a tanévenkénti munkavédelmi bejáráson, véleménye, javaslatai meghatározóak az egészséges munkakörülmények biztosításában. 8.8.

Munkaegészségügyi szolgáltatás

A munka alkalmassági és munka-egészségügyi ellátás keretében a dolgozók az alábbi kötelező jellegű szolgáltatásban kell, hogy részesedjenek:  a nem fizikai állományú dolgozók (pedagógusok, adminisztratív munkavállalók) életkortól függően egy ill. kétévenként munka alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Az új dolgozók alkalmassági vizsgálatárára a lehető legközelebbi munkaegészségügyi vizsgálaton kerül sor.  a fizikai állományú dolgozók munka alkalmassági vizsgálatát a GEO szervezi és végezteti el.  Az iskola biztosítja, hogy dolgozói a munkahelyen vehessék igénybe a munkaegészségügyi szolgáltatást, kihirdetett rendelési időben (pedagógusok és pedagógushoz rendelt dolgozók). Az Intézmény igazgatójához rendelt munkavállalók és a GEO alkalmazottak foglalkozásegészségügyi ellátását a GEO szervezi és biztosítja.

A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait. 9. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések (Nkt. 58.§, R. 53-61. §.)

Ha a tanuló a házirendben foglalt kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmező intézkedésben, illetve fegyelmi büntetésben részesíthető. Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, és a terhére rótt kötelességszegés súlyosságát. A fegyelmező intézkedésekben a fokozatosság elve érvényesüljön, melytől indokolt esetben el lehet térni. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos! A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.

41

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelességszegés óta három hónap már eltelt. H a kötelességszegés miatt büntető-vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. 9.1.

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozhatók:

Szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás: A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, a felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. Tanórai felszereléshiány esetén adható fegyelmező intézkedések: 1-2 alkalommal

szaktanári figyelmeztető,

4 alkalommal

szaktanári intő,

6 alkalommal

szaktanári rovó,

8 alkalommal

igazgatói figyelmeztető,

10 alkalommal

igazgatói intő.

Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés szóban (vagy) írásban, rovás: A tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelességeinek megszegése, a házirend enyhébb megsértése illetve igazolatlan mulasztás miatt. Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás: Az igazgató fegyelmező intézkedéseit a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedések hatálya maximum 6 hónap. Nevelőtestületi fegyelmező eljárás: A fegyelmi vétségét sorozatosan elkövető tanuló (k) az egy adott osztályban tanító valamennyi tanár közreműködésével a kialakult fegyelmi helyzetet elemzik, megbeszélik és megoldási lehetőségeket, változási utakat keresnek. A megbeszélés ténye és eredménye jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Az érintett tanuló szülője/gondviselője erről a nevelőtestületi meghallgatásról értesítést kap, ahol részt vehet és elmondhatja véleményét. 9.2. Fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárást az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni, súlyos fegyelmi vétség és az írásbeli fegyelmező intézkedések többszöri kimerítése esetén, osztályfőnöki kezdeményezésre az igazgatóhelyettesek jóváhagyásával. A fegyelmi eljárás megindítása előtt biztosítani kell az eljárást megelőző egyeztetési eljárás lehetőségét. Az eljárást a Szülői Szervezet és a DÖK együttesen kezdeményezheti. Az eljárás célja a kötelességszegő események feldolgozása, értékelése, a felek közötti megállapodás és a 42

sérelem orvoslásának kialakulása. Az egyeztető eljárást a szülő egyetértésével lehet lefolytatni. A fegyelmi bizottság tagjai: Elnök valamelyik igazgatóhelyettes, további két tag, aki a vétkest nem tanítja, utóbbiak alkalmanként választva, vagy az igazgató által felkérve. Döntési jogköre a bizottságnak van, a nevelőtestület többi tagja tanúként jelen lehet, a DÖK képviselői szintén, a vétkes gondviselője és egyéb tanúk jelen lehetnek.

Az iskola nevelőtestülete illetve fegyelmi bizottsága az alábbi fegyelmi büntetéseket hozhatja: – megrovás – szigorú megrovás – meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (szociális juttatásra nem vonatkozhat) – – – –

párhuzamos osztályba áthelyezés áthelyezés másik iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából

Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás a tanév folytatásától”, ill. a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodik. Az iskolában a Btk.-ba ütköző cselekedetek esetén az ügy tisztázása céljából az igazgató a rendőrség segítségét kérheti. Ilyen problémák esetén a szülőt haladéktalanul értesíteni kell. A fegyelmi büntetések hatálya maximum 6 hónap. A fegyelmi határozatokat az iskolában ki kell hirdetni. Fegyelmező intézkedések, illetve fegyelmi büntetések hatása a magatartás osztályzatokra: – osztályfőnöki, szaktanári, figyelmeztetés, intés, rovás

- még lehet jó

– igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás

- változó

– fegyelmi büntetés

- rossz

10. Irat- és adatkezelésre vonatkozó szabályozás: 10.1.

Adatok nyilvántartása és kezelése:

Minden köznevelési feladatot ellátó intézménynek kötelessége az NKT.41-44.§-a szerinti nyilvántartásokat vezetni, abban a dolgozók és a tanulók személyi adatait kezelni. Továbbá kötelessége a köznevelési információs rendszerbe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési programban (OSAP) keretében előírt adatokat szolgáltatni. 43

A következő nyilvántartásokat kell vezetni: - közalkalmazotti alapnyilvántartás - tanulói nyilvántartás (KIR) - F2 fővárosi oktatási statisztikai rendszer - érettségi vizsga rendszer - szakmai vizsga rendszer Ezen nyilvántartásokban csak a jogszabályokban szabályozott adatokat tartjuk nyilván. Ezek a rendszerek zárt elektronikus úton működő rendszerek, melybe csak olyan illetékes ügyintézők léphetnek be, akiknek személyre szabott- felelősséggel terhelt- egyéni belépő kódjuk van. Ezekből a rendszerekből származó adatok és dokumentumok elektronikus aláírással hitelesíthetők, vagy kinyomtatás után a szokásos módon hitelesíthetők. Az adatok továbbítása: A felsorolt nyilvántartásokban kezelt adatok, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A tanulók adatai, de csak a cél szerint szükséges mértékben továbbíthatók a tankötelezettséget felügyelő szerveknek, a családvédelmi-, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezeteknek, intézményeknek. Továbbá a tanuló és/vagy szülője által kért juttatások és kedvezmények igénybe vételéhez, számlák kiállításához szükséges adatok továbbíthatók az illetékeseknek. 10.2.

Iratkezelés:

A hagyományosnak mondható Iratok kezelésére, irattárazására, raktározására, selejtezésére és a kötelezően használandó nyomtatványokra vonatkozó eljárásokat külön Iratkezelési szabályzatunk tartalmazza, mely az SZMSZ egyik melléklete. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: Az elektronikusan előállított nyomtatványok lehetnek: - KIR rendszerből előállított tanulói jogviszony igazolások - KIR rendszerből előállított ideiglenes diákigazolvány - Elektronikus naplóból előállított félévi értesítő, év végi bizonyítvány, hiányzás összesítő, szülői értesítő levél stb.. - Elektronikus napló tanév végén ellenőrzött, lezárt és kinyomtatott osztályonkénti naplója - Érettségi vizsga rendszerből nyomtatott táblázatok, levelek, megbízások stb.. - Érettségi vizsga rendszerből kinyomtatott érettségi vizsga dokumentumok - Szakmai vizsga rendszerből nyomtatott táblázatok, levelek, megbízások stb.. - Szakmai vizsga rendszerből kinyomtatott szakmai vizsga dokumentumok Ezen dokumentumok a nyomtatás után az aláírási rendnek megfelelően aláírásra kerülnek és a megfelelő bélyegző használatával kapják meg végleges hitelesített formájukat. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: - a kiállított igazolások, igazolványok, értesítők, levelek, az iratkezelési szabályzat szerint ügyirat számot kapnak és másolati példányban irattárazásra kerülnek - a tanév végén lezárt e-napló dokumentumait CD lemezen is lementjük és archiváljuk, a nyomtatott és hitelesített változatot a rendes irattárazás szabályai szerint kezeljük 44

- a vizsga rendszerekből nyomtatott levelek, megbízások aláírás és bélyegzés után az iratkezelés egyéb szabályai szerint élnek tovább - a vizsga rendszerekből nyomtatott vizsgadokumentumokat a megfelelő résztvevők (igazgató, vizsgaelnök, tanárok, tanulók, jegyző) aláírása és bélyegzése után beköttetve irattárazzuk, illetve megküldjük 1-1 példányát a jogszabályokban meghatározott szerveknek, továbbá elektronikus aláírással hitelesítve megküldjük az elektronikai nyilvántartási rendszerekbe

45

11. Az iskola közösségei, tagjai, fő feladatuk, feladat- és jogkörök átruházása (Nkt. 61.§, 70.§, 71.§, 72.§, 73.§. R. 117-120.§.) 11.1.

Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai feladatainak ellátását, érdekeit, jogosítványainak érvényesítését az alábbiakban meghatározottak szerint gyakorolhatják 11.2.

Az iskolai alkalmazottak közössége, tagjai

Az iskolai alkalmazottak közössége (közalkalmazottak), az intézmény határozott, ill. határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az érdekérvényesítés lehetőségeit a Munka Törvénykönyve, a Nemzeti köznevelési törvény, Közalkalmazotti törvény és az ehhez kapcsolódó rendeletek, valamint belső szabályzatok, munkaköri leírások (kollektív szerződés) rögzítik. Az iskola alkalmazottainak érdekeit a KAT képviseli.

11.3.

A pedagógusok közösségei, feladatai

11.3.1. A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, aki az iskolával határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A nevelőtestület további tagja az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazott. A nevelőtestület a Nemzeti köznevelési törvény 70.§. és a R. 117.§-a alapján végzi tevékenységét. A nevelőtestület az intézmény legfontosabb határozathozó és tanácskozó szerve. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilvánít, ill. javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Javaslatait az igazgatóhelyettesek közvetítésével az igazgatónak adják le. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja.  tanévnyitó értekezlet  félévzáró értekezlet  tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  2-4 alkalommal nevelési értekezlet a nevelőtestület döntésének megfelelő témakörben Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az igazgató vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. Minden más iskolai közösségi kezdeményezéskor (iskolaszék, diákönkormányzat, szülői szervezet) a nevelőtestület dönt a kezdeményezés elfogadásáról. A kezdeményezést az iskola igazgatójának kell benyújtani. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mind 50%-a jelen van. 46

A nevelőtestület döntéseit titkos ill. nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A szavazás módjáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntéseit, jogkörét esetenként átruházza a testület egy csoportjára (R. 4 § (1)), ha az, az aktuális feladatok miatt a nevelőtestületnek csak egy részét érinti. Ez esetben beszámolási kötelezettségük van az iskola vezetése és a nevelőtestület felé. Ilyen esetek lehetnek:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete,  a tanulói fegyelmi intézkedés,  az ügyvitel, gépészet, informatika, közlekedés szakmacsoportos alapozást érintő (továbbiakban szakmai-alapozási program) kérdések, aktuális ügyek elintézése,  a felnőttoktatás és képzés speciális képzési problémái, felnőttoktatást érintő egyéb kérdések,  egyéb a nevelőtestület által meghatározott ügyek. 11.3.2.

A szakmai munkaközösségek és tagjai

A szakmai munkaközösségek a Nkt. 71. §-a ill. a R 118. §-a alapján folytatják munkájukat. Mindezeken túl a szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösség feladatai a szakterületeken belül:  szakmai és módszertani kérdésekben segítik az iskolai munkáját,  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében,  kidolgozzák a tárgyaikon belüli egységes követelményrendszert,  elkészítik a tárgyaikon belüli tanmeneteket, figyelembe véve a tantárgyi koncentrációkat,  az egységes szakmai és érettségi vizsgakövetelmények alapján meghatározzák a tárgyaikhoz tartozó minimumkövetelményeket, a szóbeli vizsga témaköreit, összeállítják a szóbeli vizsgák tételsorait,  elkészítik a tantárgyfelosztási javaslatot a munkaközösség tagjainak véleménye alapján,  felhívják a figyelmet a pályázatokra, tanulmányi versenyekre, szervezik és bonyolítják azokat  szervezik és javaslatot tesznek a pedagógus továbbképzésre,  javaslatot tesznek az alkalmazott tankönyvekre, tantárgyi segédletekre, taneszközökre figyelembe véve az egységes követelményrendszert,  javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását,  segítik a gyakornoki időt töltő pályakezdő pedagógusok munkáját mentorok kijelölésével,  részt vesznek (vehetnek) pedagógiai kísérletekben, azok értékelésében,  figyelmet fordítanak a tanulók – különösen a hátrányos helyzetűek – felzárkóztatására ill. a tehetséggondozásra,  javaslatot tesznek a felvételi követelmények meghatározására,  kidolgozzák az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeit, segítik a vizsgabizottság munkáját,

47

 segítik az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok végrehajtását, az iskolai ünnepségek szervezését. A szakmai munkaközösség tanévenként több értekezletet szervez, de minimum negyedévenként ülésezik, s erről tájékoztatja az igazgatót vagy az illetékes igazgatóhelyettest. A munkaközösség-vezető fő feladatai:  összeállítja a munkaközösség éves programját,  irányítja a közösség szakmai munkáját, segíti a szakirodalom felhasználását, a taneszközök, szemléltető eszközök alkalmazását az oktatásban,  keresi, támogatja az újító, korszerűsítő törekvéseket, kidolgozza ezek programját,  ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, rendszeres óralátogatásokon vesz részt,  bemutató órákat szervez,  felügyeli az egységes követelményrendszer megvalósulását, a tanmenet szerinti haladást,  szervezi a tanulmányi versenyeket, köztes vizsgákat, osztályozó és különbözeti vizsgákat,  az igazgató vagy az igazgatóhelyettes kérésére beszámol a munkaközösség munkájáról,  kapcsolatot tart külső szakmai szervezetekkel, munkaközösségekkel,  szervezi, irányítja a tanárok továbbképzését, arra javaslatot tesz,  segíti az egészségügyi, környezetvédelmi és vagyonvédelmi feladatok megoldását,  szervezi a munkaközösségen belüli leltározást,  kapcsolatot tart és együttműködik más munkaközösségekkel, munkaközösség-vezetőkkel. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a munkaközösség tagjainak véleménye alapján. A megbízás egy tanévre szól, többször meghosszabbítható. 11.3.3.

Az osztályfőnöki munkaközösség és tagjai:

Az osztályfőnöki munkaközösség a magasabb jogszabályok alapján, ill. az intézmény pedagógiai programjával, belső szabályzatainak, az iskola éves munkatervének megfelelően végzi munkáját. Az iskola képzési céljainak megfelelően több osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt bíz meg az igazgató. Az osztályfőnöki munkaközösség kiemelt feladatai:  az iskola nevelési koncepciójának kidolgozása, irányítása,  az iskola házirendjének áttekintése, javaslattétele és módosítási javaslata, annak felülvizsgálata és aktualizálása minden évben.  közreműködik a tanév rendjének kidolgozásában, a tanítás nélküli munkanapok elosztásában, ezek programjainak meghatározásában,  javaslatot tesz a tanulmányi kirándulások programjára,  részt vesz a különféle sport- és kulturális rendezvények programjainak, az iskolai ünnepségek szervezésében, az iskolai hagyományőrző és ápoló feladatainak megvalósításában,  aktív partnere az iskolai diákönkormányzatnak,  előkészíti és meghatározza a nevelési értekezletek témáit, 48

 segítséget nyújt az iskolai környezetvédelmi, egészségügyi, tűz- és vagyonvédelmi, munkavédelmi feladatainak végrehajtásához,  aktív kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok iskolai koordinátorával,  kiemelt feladata a szenvedélybetegségek megelőzése, programjainak kidolgozása – segítséget nyújtanak a drogkoordinátornak,  tagjai részt vesznek továbbképzéseken, segítik a szaktanácsadás munkáját,  meghatározza az adminisztrációs és osztályfőnöki munka ellenőrzésének elveit, módszereit,  elkészítik a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tananyagokat, dokumentumokat,  irányítja, szervezi a tanulók nevelési szintjének szociális hátterével, motivációival stb. kapcsolatos felméréseket; elemzéseket készít, melyről tájékoztatja a nevelőtestületet,  időszakonként ellenőrzi a tantermek dekorációját, állapotát. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők tanévenként több értekezletet tartanak, de minimum negyedévenként üléseznek. Az ülések időpontjáról és az ott elhangzottakról az osztályfőnöki munkaközösség-vezető tájékoztatja az igazgatót ill. az illetékes igazgatóhelyettest. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők javaslata alapján. Az osztályfőnök feladatai:  munkáját az SZMSZ és a pedagógiai program, valamint az éves munkatervben meghatározottak, egyéb iránymutatások alapján végzi,  figyelemmel kíséri a tankönyvtámogatásra, kedvezményes étkezésre jogosult tanulókat,  nevelőmunkáját folyamatosan tervezi,  osztálya közösségének felelős vezetője,  alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,  segíti az osztályközösség kialakulását  képviseli és védi a tanulók érdekeit,  együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat; észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli,  aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségvezetővel, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, edzőkkel, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. pszichológus, orvos, védőnő stb.),  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait tanártársai elé terjeszti,  szülői értekezletet tart, ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, a tanulóval kapcsolatban felmerülő egészségügyi problémákról,  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló, elektronikus napló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók stb.), 49

 mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ–ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának,  a DÖK tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve),  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,  nevelő-oktató munkáját tanmenet alapján végzi,  figyelemmel kíséri a késéseket, tanulószobára utasítja az érintett tanulókat,  segíti a magántanulókat és a vizsgára utasított tanulókat a felkészülésben,  különös figyelmet fordít a bukott, évismétlő és más intézményből iskolánkba került tanulók beilleszkedésére,  segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. 11.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 11.4.

A Szülői Szervezet

Az SZSZ a Nkt. 72-73. § és a R. 119. §-ában meghatározott szülői jogok gyakorlását biztosító, koordináló és képviselő önálló szervezet, melynek működését is ezek a paragrafusok szabályozza. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZSZ vezetősége. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkothatják. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztály SZSZ elnök, ill. az osztályfőnök útján továbbítják az SZSZ vezetőségéhez, ill. az iskola igazgatójához. Az iskolai SZSZ vezetősége az SZSZ összekötő tanár útján tart kapcsolatot az iskola igazgatójával. A szülői közösség saját hatáskörben megfogalmazott, ill. az iskolaszékkel és az iskola igazgatójával egyeztetett ügyrend és munkaterv szerint végzi munkáját. A szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg Döntési jog:  Dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról.  Dönt az iskolaszéki képviselők megválasztásáról.

50

Egyetértési jog:  A „0” óra megtartása ügyében.  Az iskolaszék létrehozásának ügyében. Véleményezési jog:  Véleményezi a tankönyv támogatási, segélyezési rendszert a nevelőtestületi döntés előtt.  Véleményezi a tanév helyi rendjét a nevelőtestületi döntés előtt.  Véleményezi az iskola vezetőjének megbízatását, ill. a megbízás visszavonását a döntés előtt.  Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét.  Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Véleményezi a szülőkkel való kapcsolattartás rendjét, formáit, azokra javaslatot tehet. Kezdeményezési jog:  Kezdeményezi az iskolaszék megalakítását.  Kezdeményezheti rendkívüli szülői értekezlet összehívását.

11.5.

Az iskolaszék

A Nkt. 73. §-a alapján alakult testület jogosítványait, feladatait az említett törvény, ill. az iskolaszék szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 

Az iskolaszék döntési jogkörrel rendelkezik: - működési rendjének, a munkaprogramjának elfogadásakor, - tisztségviselőinek megválasztásakor, - olyan ügyekben, melyeket a nevelőtestület átruház egy iskolaszékre.  Az iskolaszéknek véleményezési joga van: - a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásával kapcsolatosan a szülőket és a tanulókat érintő kérdésekben,  a házirend elfogadásakor,  az iskola működési rendjével kapcsolatban.  Az iskolaszék javaslattevő jogokkal rendelkezik az intézményt érintő valamennyi kérdésben, különösen:  a nevelési, oktatási intézmény irányítását,  a vezető személyét illetően,  az intézmény egészét érintő kérdésekben,  a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadásához. Az iskolaszék térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, helyiségeit.

51

11.6.

A tanulók közösségei (Nkt.40.§, R.120.§.)

11.6.1.

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkothatnak Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök a SZMSZ–ben foglaltak alapján végzi munkáját. Az osztályközösség tagjai megválasztják az osztály-diákbizottságot, melynek elnöke képviseli az osztályt, ill. egyes diákjait az iskolai diákönkormányzat vezetőségében. 11.6.2. Diákkörök A tanulók közös tevékenységük, érdeklődésük alapján diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjai közül egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Diákkörök létrehozásának rendje: A diákkör az iskolai diákközösség tevékenységének egyik színtere, így a diákkör diákönkormányzati szervként működik, önköltséges alapon és társadalmi erőforrások bevonásával is szervezhető. A diákkör saját tagjai sorából vezetőséget választ. A diákköri tevékenység segítésére, irányítására, vezetésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhető. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. Az iskolai költségvetésből működtetett diákkörök október 1-jétől kezdhetik meg munkájukat, és minden tanév április 30-ig tartanak a foglalkozások. A diákkörök létszáma minimum 10 fő. Kisebb létszámmal működő diákkörök működését az igazgató indokolt esetben engedélyezheti. A diákkörök programját és működési rendjét a diákkör tagsága készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A diákkörök tagjai közül egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 11.6.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) A tanulók, tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az DÖK jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, elnöke, ill. az DÖK-ot segítő pedagógus érvényesíti. Az DÖK a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik, tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata alapján folytatja. A diákönkormányzat jogkörei:  Döntési jogkör:  saját működéséről,

52

 a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működéséről,  a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.  Véleményezési jogkör:  a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadásakor és módosításakor.  További jogkör:  véleményezési és javaslattételi jog (a diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben),  épülethasználati jog,  szövetséghez csatlakozás joga,  döntések előkészítésében való részvétel joga. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján az igazgató bízza meg. A DÖK üléseihez, rendezvényeihez igénybe veheti az iskola tantermeit, klubját, ebédlőjét, auláját stb. Az igényekkel kapcsolatos korlátozás nincs, de a koordinálás érdekében legalább 1 héttel előbb be kell jelenteni az iskola gondnokának. A rendezvényhez bármely az iskola tulajdonában lévő és oktatási célokra általában is használt berendezést igénybe vehetnek. Az eszközöket az illetékes leltárfelelősöktől kell kérni. Az DÖK működését az iskola anyagi és technikai lehetőségeinek figyelembevételével maximálisan támogatja. Az igazgató havi, de minimum negyedévenkénti rendszerességgel az DÖK diákképviselőjével, ill. a diákönkormányzatot segítő pedagógussal megvitatja a diákságot érintő aktuális problémákat, feladatokat. A DÖK képviselőjének biztosított az a jog, hogy az igazgatót személyesen felkeresse, ha a találkozót legalább egy munkanappal korábban kérte, ill. ha a találkozót az igazgató elfoglaltsága nem zárja ki. A DÖK által működtetett diákrádió, diáktévé műsorainak, ill. az iskolaújság szerkesztését – a sajtó és véleményszabadság tiszteletben tartásával – szakmai szempontból a nevelőtestület hozzáértő, felkért tagjai segítik. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, eredményeiről, további feladatairól. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A DÖK pénzeszközei felhasználását Költségvetési terv alapján intézi, jogszerű gazdálkodását a gazdasági szakember útmutatásai és segítsége alapján folytatja, melyet az igazgató ellenőriz félévente vagy évente. A DÖK gazdálkodásához az anyagi támogatását a Fenntartótól és szükség esetén az iskolában működő Mester-Diák Alapítványtól kapja, illetve pályázatok útján teremti elő. 53

12. Egyéb, tanórán kívüli foglalkozások [Nkt. 4. § 1. pont] Az intézményben a tanulók számára az alábbi iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  tanulószoba  egyéb tanórán kívüli foglalkozások:  szakkörök, diákkörök, művészeti csoport  konzultációk  énekkar  diáksportkör  felzárkóztató foglalkozások  érettségi felkészítők  emeltszintű érettségire felkészítők  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások  második idegen nyelv  SNI-s tanulók egyéni fejlesztő foglakozásai  tanulmányi, szakmai, kulturális, sportversenyek,  diáknapok Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes.  A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.  A felzárkóztatásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (heti óraszámát, vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek, melyre egy tanítási napot biztosítunk. Ennek időpontját az éves munkatervben rögzítjük. A kirándulás tervezett helyét az osztályfőnökök az osztályfőnöki munkatervben rögzítik. Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Tanítási idő alatt, ill. szorgalmi időben a közalkalmazottaknak, ill. tanulóknak minden olyan egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja külföldi tanulmányok folytatása, tanulmányút, külföldi továbbképzésen, tudományos, műszaki, szakmai vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az igazgató engedélye szükséges. Az igazgató szorgalmi időszakban történő külföldi távollétéhez a fenntartó (munkáltató) engedélye szükséges.

54

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezésért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A területi és országos fordulókra továbbjutó tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

13. A felnőttoktatás formái (Nkt.60.§, R 143.§.) (R. 4 § (2) bek.) c) pont) Iskolánkban az alapító okiratban meghatározott alap- és kiegészítő tevékenységeknek, ill. a pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelően felnőttoktatást folytathatunk. A felnőttoktatás oktatási- nevelési programjainak végrehajtásáért, irányításáért, ellenőrzéséért a felnőttoktatási tagozatvezető a felelős. A felnőttoktatás keretén belül lehetőséget adunk az érettségire történő felkészítésre. A felnőttek középiskolájában a 9-10-11-12. évfolyamokon biztosítjuk az érettségire történő felkészítést, nappali és esti képzési rendszerben. Az előzetes tudás maximális figyelembe vételével lehetősége van minden tanulni vágyó fiatalnak, hogy folytassa tanulmányait és a lehetőségekhez képest a legrövidebb idő alatt felkészülhessenek az érettségi vizsgára. A felnőttoktatás különböző képzési programjait az iskola Pedagógiai Programja, a felvételi követelményeket, a beiratkozás feltételeit, a térítési, ill. tandíjfizetési kötelezettségeket, és egyéb a jogszabályban előírtakat a Házirend mellékletét képező andragógiai szemléletű „a felnőttoktatás házirendje és tanulmányi és vizsgaszabályzata” tartalmazza.

14. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói a tanuló jogviszonyuk alapján a nappali, az esti és a levelező tagozatos tanulók, pedagógusai, a nevelő- munkát közvetlenül segítő dolgozói, adminisztrátorai és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 14.1.

A könyvtárhasználat módjai

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos: • • •

Helyben használatát A csoportos helyben használat az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére A helyben használat tárgyi feltételeit (bútorzat, technikai berendezések;) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítania.

55

•

14.2.

A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros tanár engedélyével lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a tanítási órán) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról – a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével – másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az anyagok másolatát kölcsönözni nem szabad, csak oktatási segédletként használhatók. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez(het) el tanári kabinetekben. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezet a könyvtár. 14.3.

Könyvtárhasználati szabályzat

Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. Természetesen, mint az iskola egész területén itt is tilos a dohányzás! A könyvtárba tanszereken (tankönyv, írószer) kívül más nem vihető be, tilos az étkezés és minimális elvárás a kulturált, a többi könyvtárhasználó nyugalmát figyelembe vevő viselkedés. Az iskola könyvtárának SZMSZ-e és gyűjtőköri szabályzata (mely a jogszabályok alapján külön szabályzatban részletesen kidolgozott) az SZMSZ mellékletét képezi.

15.Egyéb rendelkezések: 15.1.

Szakképző iskolai oktatásban munkaruha juttatás szabályai (4/2002 (II.26.) OM rendelet 6 § (1) és (4) bek.)

Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, szabályozása:  Az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja vagy együttműködési szerződésben a külső gyakorlati képzőkkel biztosíttatja a munkaruha juttatást és kihordási időt.  A munkaruha épségének és tisztaságának biztosítása a tanuló feladata.

56

15.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Szervezett tanórai foglakozásokon a tanuló által előállított termék /szellemi-, vagy tárgyi) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíteni kívánja a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló a „hozzáadott értékkel” arányosan részesül. Az esetleges értékesítésről – az iskolavezetésnek - a tanulót, ill. szülőt írásban tájékoztatnia kell. A szakképzési évfolyamokon az előállított szellemi termék (szakdolgozat, pályamunkák elkészítése) a tanulók tulajdona, az iskola azt csak, a tanulók hozzájárulásával használhatja, ill. értékesítheti.

15.3.

Nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

 Iskolánkban csak olyan reklámanyag helyezhető el, amelyek a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, sporttal, a szabadidő hasznos eltöltésével, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.  Az e körbe tartozó reklámanyagokat a terjesztők a titkárságon kötelesek leadni és csak az igazgatóhelyettesek ellenőrzése után és az általuk engedélyezett helyen és formában, időben helyezhető ki.

57

58

59

60