A katasztrófák elleni védekezés rendszere – a nemzeti védekezés időszakai Poór Balázs tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő
Szemléletváltás! Nem így szoktuk! Nem a mi dolgunk! Főbb követelmények: megelőzés; hatósági
munka erősítése; reagálóképesség fokozása (gyorsreagálású egységek).
A 1999. évi lévő Kat. törvény alapvetően jó, DE 2010.
10 év
évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének tapasztalatai; katasztrófák számának növekedése; összetettebbé vált veszélyforrások; közbiztonság erősítése; védekezés hatékonyságának növelése.
MÓDOSÍTVA! 2011. évi CXXVIII. törvény
Megelőzés PARADIGMAVÁLTÁS ELŐRELÁTÁS
TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS PROBLÉMAMEGOLDÁS
MEGELŐZÉS a helyreállításnál olcsóbb!
Új katasztrófavédelmi törvény Cél: lakosság
biztonságának, biztonságérzetének növelése; katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása; katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése; katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése.
A katasztrófavédelem NEMZETI ÜGY!
védekezés egységes irányítása állami feladat; katasztrófavédelem irányít és koordinál; veszélyhelyzetben a településen a katasztrófavédelmi tevékenység irányításának átvétele a polgármestertől.
Integrált feladatrendszer Iparbiztonság
Polgári Védelem
Tűzvédelem
Korszerűbb irányítási rendszer
KÖZPONTI SZERV
TERÜLETI SZERVEK
HELYI SZERVEK
Helyi szint megerősítése Kormány
Belügyminiszter
BM OKF
Katasztrófavédelmi igazgatóság
Megyei (fővárosi) védelmi bizottság
Katasztrófavédelmi kirendeltség
Helyi védelmi bizottság
Tűzoltó parancsnokság
Polgármester
Katasztrófavédelmi őrs
Katasztrófavédelmi iroda
Közbiztonsági referens
Integrált katasztrófavédelmi rendszer Központi szint
BM OKF
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Területi szint
Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Tűzoltó Parancsnokság Katasztrófavédelmi Őrs
Katasztrófavédelmi Védelmi Iroda
Önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek
Helyi szint
Katasztrófavédelmi igazgatóság
Megyei Tűzoltósági Főfelügyelőség
Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség
Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség 2012. 01. 01-től
2012. 04. 01-től
Hatósági Osztály
Katasztrófavédelmi feladatok KAT. 52.§
a) lakosság felkészítése (magatartási szabályok); b) pv. szervezetek létrehozása, felkészítése, anyagi készletek biztosítása; c) tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás; d) egyéni védőeszközökkel történő ellátás; e) védelmi célú építmények fenntartása; f) lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása; g) létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, KIV; h) kárterület felderítése, mentése, elsősegélynyújtás; i) települések veszélyeztetettségének felmérése; j) veszélyelhárítási tervezés, szervezés; k) közreműködés
a kulturális örökség védelmében; a vizek kártételei elleni védekezésben; a menekültek elhelyezésében, az ellátásában; a tűzoltásban.
Polgári védelmi kötelezettség Polgári védelmi kötelezettség: Személyes kötelezettség az
emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. Első fokon a polgármester jár el!
Polgári védelmi kötelezettség Bejelentési kötelezettség
Megjelenési kötelezettség
Adatszolgáltatási kötelezettség Polgári védelmi kötelezettség Polgári védelmi szolgálat
Polgári Védelmi Szolgálat elrendelése
Kormány; Belügyminiszter; megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke; főpolgármester, polgármester.
Adatszolgáltatás, adatkezelés Polgármester, hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezelheti: Az állampolgár személyes adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, nem, születési hely, idő, anyja születési családi és utóneve, lakóhely vagy tartózkodási hely, munkahely, szervezeti beosztása) Foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait
Adatszolgáltatás, adatkezelés Megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, polgármester, hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezelheti:
technikai eszközök azonosítója, műszaki adatai; szolgáltatásra kötelezett megnevezése, székhelye, telephelyének címe.
Adatszolgáltatás, adatkezelés Adatszolgáltató: munkáltató,
egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatás; hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartása; személyi adat- és lakcímnyilvántartás; közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett járműnyilvántartás. Adatszolgáltatást 15 napon belül térítésmentesen teljesíti.
Adatszolgáltatás, adatkezelés Adatszolgáltatási kötelezettség a következő adatokra terjed ki: szakképzettség; foglalkozás; munkahely
megnevezése, címe; mentességi, egyéb ok.
Adatszolgáltatás, adatkezelés Polgármester adatállomány Hivatásos katved. szerv kijelölés Polgármester kiválasztás határozattal való beosztás Hivatásos katved. szerv polgármester összegyűjtött
Hadkiegészítő parancsnokság
adatokról nyilvántartást nem vezethet; adatállományt a beosztó határozat jogerőre emelkedése és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve tájékoztatása után haladéktalanul törli.
Adatszolgáltatás, adatkezelés Igazolvány (katasztrófavédelmi igazgatóság): családi-
és utónév; születési családi- és utónév; születési idő; tulajdonos fényképe, aláírása; tulajdonos vércsoportja; pv. szervezet megnevezése, beosztás megjelölése; igazolvány kiállításának és lejáratának időpontja; igazolvány száma; kiállító hatóság aláírása.
Köteles polgári védelmi szervezetek Katasztrófavédelem köteles polgári védelmi szervezetei központi lakóhelye
területi
települési
munkahelyi
szerint illetékes polgármester osztja be; tevékenységüket a védekezés irányításáért felelős személy irányítja; függelmi rend; esküt tesz; központi ellátás, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség.
Köteles polgári védelmi szervezetek
Szervezet
Felépítéséről, létszámáról dönt
Kijelölés
Beosztás
Központi
BM OKF
katasztrófavédelmi igazgatóság
polgármester
Területi
BM OKF igazgató jav.
katasztrófavédelmi igazgatóság
polgármester
Települési
polgármester (kirendeltségvez.)
katasztrófavédelmi igazgatóság
polgármester
Munkahelyi
gazdálkodó szerv vezetője
gazdálkodó szerv vezetője
polgármester
Köteles polgári védelmi szolgálat határozattal
kiképzésre és gyakorlatra osztható be; évente képzés céljából maximum 40, gyakorlat esetén 72 óra; köteles megjelenni; felhívást 8 nappal előtte kell kézbesíteni; indokolt esetben a polgármester felmentést adhat; Polgári védelmi szolgálat időtartalma: katasztrófa-megelőzés
érdekében
beavatkozás
céljából veszélyhelyzetben alkalmanként 15 napot nem haladhatja meg. Távolléti díj és az ellátás költségei az elrendelőt terheli!
Polgári védelmi beosztott személy jogosultságai norma
szerinti ruházat, felszerelés; egyenruha viselése; felkészítés; védőfelszerelés; munkaeszköz; munka, tűz és balesetvédelmi szabályok megismerése; távolléti díj; utazási költségtérítés; igazolt költségeinek megtérítése.
Önkéntes polgári védelmi szervezetek Katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezetei önkéntes állampolgár
társadalmi és karitatív szervezetek
önkéntes mentőszervezetek
Új típusú együttműködés védekezésbe
történő bevonást a hivatásos katved. szerv területi szerve vezetője rendeli el; részvétel a hivatásos katved. szerv szakmai irányításával. Tartalmi: Szervezeti
és Műveleti Irányelv; árvízvédekezés; városi kutató és mentő feladatok. Területi: országos
BM OKF Területi katasztrófavédelmi szervek Önkéntes mentőszervezetek
együttműködési megállapodások felbontása; területi szerv hatáskörébe (FPVI, MKI) utalása; egységes szakmai követelményrendszer.
Á L L A M I I R Á N Y Í T Á S
Önkéntes állampolgár önkéntes jelentkezés nyilatkozatot tesz polgármester beosztja polgári védelmi szervezet
Társadalmi és karitatív szervezetek megállapodást
kötnek; védekezésben való közreműködés a BM OKF döntése alapján.
Önkéntes mentőszervezetek kutyás
személykeresés, romkutatás; búvár- és vízi/árvízi mentés; barlangi mentés, műszaki-, magasból-mélyből mentés, alpintechnika; légi mentés; egészségügyi/orvosi ellátás biztosítása; komplex mentési műveletek. pénzügyi
feltételeket önerőből biztosítják; pályázati konstrukció a BM OKF támogatásával.
Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki. Elrendelheti: Belügyminiszter
(több megyét érintően, ország egész területére); megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke; polgármester. Elrendelésekor figyelembe kell venni: a
közigazgatási; a közszolgáltatási; a közellátási szempontokat; a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség Kiterjed: gazdasági
és anyagi szolgáltatás teljesítésére; szolgáltatás igénybevételének tűrésére; valamely tevékenységtől való tartózkodásra; igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre; igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében történő igénybevétel megelőzi a katasztrófavédelmi feladatok ellátására történő igénybevételt rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, valamint váratlan támadás esetén.
Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár. A kártalanítási kötelezettség a szolgáltatást elrendelőt terheli. Szolgáltatást teljesítő kérelem Polgármester igények összesítése (60 nap) Katasztrófavédelmi igazgatóság első fok BM OKF másod fok
A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni (15 nap).
Katasztrófavédelmi hozzájárulás Kötelesek fizetni: veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzemeltetők; gazdálkodó szervezetek. (veszélyes áruk tárolása, gyártása, feldolgozása). Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. BM OKF bevétele.
Katasztrófavédelmi hozzájárulás Bevétel felhasználható: műszaki-technikai
eszközök, felszerelések beszerzésére, fejlesztésére; objektumok létesítésére; védekezési kiadásokra; közbiztonsági referensek képzésére; polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére; önkéntes mentőszervezetek támogatására.
Védekezés költségei Védekezési költségeket az alábbi bontásban kell meghatározni:
végrehajtásban közreműködők többletfeladathoz kapcsolódó juttatásai; kapcsolódó anyagi, műszaki, technikai költségek; közreműködő erők, eszközök ellátásának, elhelyezésének költségei; kitelepítettek, befogadottak ellátásával kapcsolatos költségek; felhasznált anyagok, készletek központi forrásból történő visszapótlása.
Védekezés költségei Nem érvényesíthető költségek a helyi önkormányzat által:
alapfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségtérítések, költségei, rezsi jellegű fenntartási költségek számlaértéke (kivéve kitelepítés); polgármesteri hivatalok nyújtott alapszolgáltatás; biztosítók által megtérített költségek; vis maior támogatási forrásból megtérülő költségek; más forrásából megtérülő egyéb költségek.
Nem számolhatók el a tartósan és rendszeresen belvíz által veszélyeztetett területeken lévő helyi önkormányzatok azon átlagos kárelhárítási, karbantartási költségei, amelyeket a kötelező feladatok ellátására az éves költségvetésében tervezni kötelesek.
Védekezés költségei Védekezési naplóban rögzíteni kell: kárterület
és a bekövetkezett kár leírása; védekezésben résztvevők létszáma; létszám által teljesített munkaórák száma; gépjárművek, munkagépek által teljesített kilométer és üzemóra; kitelepítettek, kimenekítettek és ellátásban részesülők létszáma; védekezés elrendelésének ideje; elvégzett védekezési feladatok; védekezés során meghozott intézkedések.
A nemzeti védekezés időszakai
A Védelmi rendszer működése Normál állapot
Megelőzés/ felkészülés Információ megosztás
Krízis helyzet
Beavatkozás
Helyreállítás
Különleges jogrend Különleges jogrendet megelőző állapot: Katasztrófaveszély
Különleges jogrend: Rendkívüli állapot
Szükségállapot
Váratlan támadás
Megelőző védelmi helyzet
Veszélyhelyzet
elemi
csapások; ipari, civilizációs;
A nemzeti védekezés idő őszakai veszélyhelyzet
katasztrófa károsító hatása által érintett terület katasztrófaveszély
felkészülés
Különleges jogrend
Katasztrófaveszély Katasztrófaveszély: folyamat
vagy állapot következményeként; katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével lehet számolni; veszélyezteti: • • •
emberi egészséget; környezetet; élet- és vagyonbiztonságot.
Katasztrófaveszély BM OKF:
központi veszélyelhárítási terv szerint; katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében; azonnal intézkedik az emberi élet; a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak; a kritikus infrastruktúrák védelme; a lakosság alapvető ellátásának biztosítása; a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.
Veszélyhelyzet • A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
Veszélyhelyzet a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: • aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, • ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, • ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, • ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, • ae) földtani veszélyforrások.
Veszélyhelyzet b) ipari
szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:
• ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, • bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.
Veszélyhelyzet c) egyéb eredetű veszélyek, különösen:
ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.
Veszélyhelyzet rendkívüli intézkedések vezethetők be; rendeletek a közszolgálati műsorszórók útján is kihirdethetők; miniszteri biztos nevezhető ki; településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerv vezetője által kijelölt személy veszi át; gazdálkodó szervezet Magyar Állam felügyelete alá vonható.
A katasztrófa károsító hatása által érintett terület
• = az a kijelölt és lehatárolt terület, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges • • •
• •
A veszélyhelyzeti rendkívüli intézkedések közül alkalmazható: - közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, - a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, - indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, - korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
