Hamisítás EllEni nemzeti testület ÉvEs jelentés 2009

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Éves jelentés 2009


Tartalom Bevezető_______________________________________________________________________________________ 2 A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjai 2009-ben_______________________________________________________ 3 A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület küldetése____________________________________________________________ 4 A Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia_ _________________________________________________________________ 6 2009. évi tevékenység a Stratégia végrehajtásának szolgálatában_ _______________________________________________ 7 Statisztikai pillér_ _______________________________________________________________________________ 10 Tudatosságnövelési pillér___________________________________________________________________________ 16 Jogérvényesítési pillér_ ____________________________________________________________________________ 26 Eseménynaptár_ ________________________________________________________________________________ 28 Sajtómegjelenések_ ______________________________________________________________________________ 29

Függelékek_ ___________________________________________________________________________________ 32 1.sz. függelék: A 2008–2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv_ ____________ 32 2.sz. függelék: A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérése_ _________________________ 35 3.sz. függelék: Az Országos Kriminológiai Intézet által vizsgált büntető törvénykönyvi tényállások _ _____________________ 37 4.sz. függelék: A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv 18. cikke szerinti magyarországi nemzeti jelentés összefoglalása_______________________________________________________________________ 38

1

01


Bevezetô A versenyképes, innovatív és tudásalapú gazdaság alapja a kreatív, alkotó munka tiszteletben tartása és a kutatási-fejlesztési, a kulturális iparági, valamint a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges marketing ráfordítások eredményeként létrejövő szellemi tulajdon hatékony védelme. A szellemi javak sérelmére elkövetett jogsértések elkövetői a szellemi tulajdon értékét felismerve, mások munka- és anyagi befektetéseit kihasználva tesznek szert haszonra. A „hamisítási üzletág” pedig jövedelmezőnek bizonyul, hiszen a hamisítás egyre nagyobb méreteket ölt és a hamisítással érintett termékek palettája is egyre szélesedik. A luxustermékek hamisításán túllépve ugyanis ma már minden árut hamisítanak, amire csak fogyasztói kereslet mutatkozik, a ruházati és kozmetikai cikkektől az elektronikai termékeken és autóalkatrészeken át a gyógyszerig. A szerzői jog által védett tartalmak illegális úton való terjesztésére pedig már üzleti modelleket is kidolgoztak modern korunk „kalózai”. A hamisítás és kalózkodás jelenségét azonban a gazdasági szereplőknek és az államnak okozott jelentős és növekvő mértékű kár, továbbá a fogyasztókra is veszélyt jelentő negatív hatásai ellenére sem kíséri megfelelő mértékű társadalmi elutasítás.

A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele, az ilyen típusú jogsértések érdemi csökkentése csak tudatos, szervezett és kitartó küzdelem eredményeként érhető el, amelyben mind az állami szerveknek, mind az érintett iparágaknak részt kell venniük. Ezen összefogás szükségességét felismerve született a kezdeményezés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozására, és készült el Magyarország első Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiája, amely 2008-tól 2010-ig határozza meg a szellemi tulajdonjogi jogsértések elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében elvégzendő cselekvési irányokat, intézkedéseket. A Stratégiát és az annak mellékletét képező intézkedési tervet 2008. október 1-jén fogadta a Kormány, így ez a jelentés a HENT-nek a Stratégia elfogadásától számított 15 hónapos időszak alatti tevékenységéről ad számot. A magyarországi törekvések és kezdeményezések szükségességét és helyes irányválasztását támasztják alá a legfrissebb európai uniós törekvések is e területen, amelyek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének megerősítését, az állami és privátszektor együttműködését, a hamisítás és kalózkodás elleni stratégiák megalkotását irányozzák elő, lényegében a magyarországi Stratégia kiemelt pilléreire (statisztika, tudatosságnövelés, jogérvényesítés) helyezve a súlypontokat. A HENT tevékenységének eredményeiből, illetve intézkedési kísérleteiből fontos következtetések és tanulságok vonhatók le a Stratégia további végrehajtására, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének megerősítését célzó további stratégiák megalkotására nézve. A küzdelmet ugyanis folytatnunk kell. Szeretnénk kifejezni köszönetünket a HENT eddigi tevékenységében együttműködő szervezeteknek és személyeknek, és az ez irányú munka folytatására ösztönzünk valamennyi érdekelt állami szervet és iparági képviselőt.

2

02


A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjai 2009-ben A HENT elnöke: Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár _ __________________ Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium A HENT elnökhelyettese: Dr. Bendzsel Miklós elnök ________________________ Magyar Szabadalmi Hivatal Mester Zoltán szakállamtitkár_____________________ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Dr. Schneider Márta szakállamtitkár________________ Oktatási és Kulturális Minisztérium Dr. Süth Miklós szakállamtitkár___________________ Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár_________________ Szociális és Munkaügyi Minisztérium Karácsony Imréné szakállamtitkár__________________ Pénzügyminisztérium Dr. Héjja Mária főosztályvezető_____________________ Egészségügyi Minisztérium Dr. Geri István főigazgató-helyettes__________________ Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dr. Mózs Elek vezérőrnagy, országos parancsnokhelyettes_ __________ Vám- és Pénzügyőrség Dr. Házi István bűnügyi főigazgató__________________ Országos Rendőr-főkapitányság Dr. Bacher Gusztáv ügyvéd________________________ American Chamber of Commerce in Hungary Dr. Kálmán András igazgató_______________________ A udiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) Simonkovics Sándor elnök_ _______________________ Business Software Alliance Magyarország Golubeff Róbert igazgató_ ________________________ Informatikai Vállalkozások Szövetsége Székely Krisztina elnök___________________________ Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Marosi György ügyvezető elnök_____________________ Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Dr. Szamosi Katalin alelnök_______________________ Magyar Védjegy Egyesület Wimmer István főtitkár___________________________ Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Dr. Horváth Péter igazgató________________________ ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Gláser Tamás Ellenőrző Bizottság alelnök_____________ Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

3

03


A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület küldetése A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelmet érintő kérdésekben, a hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásában és végrehajtásában közreműködő javaslattevő, véleményező és tanácsadó fórum, amely a szellemi tulajdonnal és annak védelmével összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek és a szellemi tulajdon védelmével érintett piaci szereplők, társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselőit fogja össze.

alakuló ülését 2008. március 3-án tartotta. A 2009 áprilisi kormányátalakulással összefüggő jogszabály-módosítások következtében a HENT az igazságügyi és rendészeti miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó fórumává vált, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatába is bekerült.

A HENT küldetése az állami szervek és a társadalmi illetve gazdasági érdekképviseleti szervezetek közötti eredményes együttműA HENT létrehozásáról a feketegazda- ködés előmozdítása a szellemi tuság - és az annak részét képező hamisítás lajdon védelme területén, így kü- elleni határozott, hatékony és összehan- lönösen az alábbi – az 1002/2008. golt fellépés érdekében döntött a Kor- (I. 25.) Korm. határozatban megjelölt – mány 2008. január 25-én az „Új rend és kérdésekben: szabadság” programért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szó- Hamisítás Elleni Nemzeti Stratéló 1074/2007. (X. 1.) Korm. határozat gia és az ahhoz kapcsolódó intézkedémódosításáról rendelkező 1002/2008. si terv kidolgozása, végrehajtásuk ös�(I. 25.) Korm. határozattal. A HENT szehangolása;

A hamisítás fôbb hatásai, veszélyei

tudatosságnövelő, felvilágosító programokat, kampányokat kezdeményezése, végrehajtása; a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése; javaslattétel a szellemi tulajdonjo gok érvényesítését szolgáló jogszabály alkotási és szabályozási tevékenységre a feladatkörrel rendelkező miniszternek. A HENT létrehozása és működése kifejezi, hogy Magyarország elkötelezett a szellemi tulajdon védelme és a szellemitulajdon-jogok megsértésének vis�szaszorítása iránt.

A szellemi tul a jdonjogok jogosultjaira:

A társadalomra, gazdaságra:

A jogtiszta termékek értékesítési volumene csökken, amely munkahelyek megszüntetéséhez vezethet; Az eredeti termék minôségébe vetett bizalom csökken, amely az értékesítés további csökkenését eredményezheti; Károsítja az áru- és szolgáltatáskereskedelem mûködéséhez nélkülözhetetlen bizalmi viszonyt; Negatívan hat a K+F befektetésekre.

A hamisítási tevékenység rejtett volta miatt költségvetési bevétel-kiesést okoz; Negatív hatása van a foglalkoztatottságra (munkahelyek megszûnése a hamisítás által sújtott ágazatokban, illetve a foglalkoztatottság eltolódása a bizonytalanabb munkahelyekre); A hamisítás elleni fellépés, a tudatosságnövelô kampányok, hamisítás elleni óvintézkedések többletköltséget okoznak a társadalom számára; A hamisítás jelenségének a szervezett bûnö zéssel való összefonódása elômozdítja a bûnözést és a korrupciót, növeli a feketegazdaság arányát; A hamisítás negatívan befolyásolja az innovációt, ami a gazdasági növekedés lassulását idézheti elô.

A fogyasztókra: Silány, átlagon aluli minôségû termékekhez jutnak a fogyasztók; A vártnál rosszabb költség-haszon arány; Veszélyt jelenthetnek a fogyasztók biztonságára; Komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek (különösen élelmiszer, gyógyszer, kozmetikumok).

4

hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozása, ezek végrehajtása;

03

A hamisítás elleni nemzeti testület küldetése

Európai összefogás a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelméért Az Európai Közösségek Bizottsága 2009. szeptember 11-én terjesztette az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének megerôsítésérôl szóló közleményét (13286/09), amelyben – összhangban a hamisítás és a szerzôi jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervrôl szóló 2008. szeptember 25-én elfogadott tanácsi állásfoglalással – több a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítását szolgáló, a jogi szabályozáson túlmutató intézkedésre tett javaslatot. A közlemény kiemeli a köz- és a magánszektor közötti partnerségek megszilárdításának jelentôségét, amelynek közösségi szintû koordinátoraként a Bizottság létrehozta a Hamisítással és Kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelôközpontot (European Observatory on Counterfeiting and Piracy). A Megfigyelôközpont kiemelt szerepkört vállal és központi erôforrásként kíván szolgálni az alábbi területeken:

Hamisítás – fogalmi háttér

a szellemi tulajdonjogokat érintô jogsértések- A Bizottsági közlemény alapján az Európai Unió Tare vonatkozó adatok és információk összegyûjtése, nácsa 2010. március 1-jén elfogadott tanácsi álelemzése, ezekre etalonként szolgáló egységes lásfoglalásában (Council Resolution of 1 March módszer kidolgozása; 2010 on the enforcement of intellectual property rights in the internal market) a szellemi tulajdon a hamisítás és kalózkodás gazdasági és a tár- védelmének megerôsítése érdekében üdvözölte az sadalmi hatásairól, ideértve az európai innovációra, Európai Megfigyelôközpont létrehozását és a tagversenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt államokat nemzeti hamisítás és kalózkodás elleni hatásokat, a szervezett bûnözés részvételét, vala- stratégiák megalkotására és koordinatív szervezemint az európai polgárok egészségére és biztonsá- tek létrehozására ösztönözte. gára leselkedô veszélyeket is, részletes elemzések, értékelések készítése; Az Európai Megfigyelôközpontban való magyar részvétel a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke közös jogérvényesítési stratégiák kidolgozása; és a HENT társadalmi oldali képviselôi által biztosított. Magyarország a 2008-2010. évekre szó bevált módszerek népszerûsítése és terjesztése ló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiája megalko(mind a hatósági jogérvényesítés, az iparági stra- tásával és annak végrehajtását szolgáló intézketégiák, mind a tudatosságnövelô kezdeményezések déseivel, valamint az állami és iparági képviselôk terén); együttmûködésének elômozdítására létrehozott koordinatív tanácsadó testülettel, a Hamisítás El a köz- és a magánszektor együttmûködésének leni Nemzeti Testülettel kiemelt elkötelezettségérôl elômozdítása, különösen a tudatosságnövelés és tesz tanúbizonyságot az Európai Unió által is egyre a jogérvényesítô szervek munkatársainak tovább- inkább prioritásként kezelt, a szellemi tulajdonjogképzése területén. ok hatékonyabb védelme területén.

A HENT tevékenységében, valamint a Hamisí- A szerzôi jog az irodalmi, tudományos, mûvé tás Elleni Nemzeti Stratégia alkalmazásá- szeti alkotásokat, valamint – az ún. szomszédos, ban „hamisítás”-on a szellemi tulajdonjog- avagy kapcsolódó jogok révén – a felhasználásukok megsértésének valamennyi formáját érte- hoz kapcsolódó (pl. elôadómûvészi, hangfelvételni kell, függetlenül attól, hogy a szerzôi jogi véde- elôállítói, mûsorsugárzói, filmelôállítói, adatbázislem, illetve az iparjogvédelmi oltalom melyik for- elôállítói) teljesítményeket részesíti védelemben. májáról, illetve, hogy polgári jogi vagy büntetôjogi A szerzôi jogok megsértését értjük általában kajogsértésrôl van-e szó. lózkodás alatt. A szellemi tulajdonjogok hagyományosan meg A szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a jokülönböztetendô két fô kategóriája: az iparjogvé- gok érvényesítésének három fô útja: a polgári jogi delmi jogok és a szerzôi jogok. Az iparjogvédel- jogérvényesítés, a büntetôjogi jogérvényesítés és mi jogok a mûszaki szellemi alkotások, valamint a vámjogi jogérvényesítés. az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (röviden: az árujelzôk) számára adnak oltalmat, így ide sorolható a szabadalom, egyes termékek kiegészítô oltalma, a növényfajta-oltalom, a használati minták oltalma, a formatervezési minták oltalma, és a mikroelektronikai félvezetô termékek topográfiájának oltalma, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzôk oltalma. Az iparjogvédelmi jogok megsértését értjük általában hamisítás alatt.

5

04


A Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia A hamisítás elleni összehangolt fellépés érdekében a HENT egyik fő feladataként a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia és intézkedési terv kidolgozását, valamint végrehajtásuk összehangolását jelölte meg az 1002/2008. (I. 25.) Korm. határozat. A Kormány 2008. október 1-jei ülésén az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke előterjesztése alapján tárgyalta meg és fogadta el a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), valamint az ahhoz kapcsolódó, eredmény-mutatószámokkal kiegészített intézkedési tervet. Az intézkedési terv a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről szóló 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozatban került közzétételre. (Az intézkedési terv jelen Éves jelentés 1. számú függelékét képezi.)

tásairól, ismerteti a szellemi tulajdonjo gok megsértése elleni nemzetközi fellépés tapasztalatait. A Stratégia meghatározza eszközrendszerét, megállapítja a végrehajtásának monitorozására és hatékonyságvizsgálatára vonatkozó szempontokat. A 2008-tól 2010-ig terjedő időszakra intézkedési tervet állapít meg az egyes intézkedések, azok felelősei és forrásai meghatározásával. A Stratégia célkitűzéseivel összhangban a Stratégia és a hozzá kapcsolódó intézkedési terv meghatározza a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés fő pilléreit és a cselekvési irányokat. A Stratégia három fő pillére, amelyek köré az egyes cselekvési irányok és intézkedések csoportosulnak, a következők:

statisztika – hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerbe foglalása annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai mértékéről és jellemzőiről valós és pontos, módszertanilag megalapozott helyA Stratégia célja, hogy az ahhoz kap- zetkép készüljön. csolt intézkedési terv végrehajtásával tudatosságnövelés – tudatosságnö a szellemi tulajdonjogok megsértésé- velő és szemléletformáló intézkedések nek mértéke hazánkban számottevően kezdeményezése és végrehajtása a szelcsökkenjen; lemi tulajdonjogok védelmének fontosságára vonatkozó társadalmi tudatos a jogsértések elleni fellépés hatéko- ság növelése érdekében. nyabbá váljon, eszközrendszere javul jogérvényesítés – a jogérvényesítésjon; sel összefüggő jogszabályi környezet, a a szellemi tulajdonjogok védelmének jogalkalmazás kérdéseinek, valamint a fontosságára és megsértésének követ- jogosultakat segítő intézkedéseknek és kezményeire vonatkozó társadalmi tu- eszközöknek az áttekintése, a szüksédatosság fokozódjék. ges módosítások, új eszközök és intézkedések kezdeményezése a jogsértések A Stratégia bemutatja a szellemi tulaj- elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdonjogok érvényesítésének hazai jogi és dekében. intézményi hátterét, helyzetképet ad a szellemi tulajdonjogok megsértésének A Stratégia e három pillérén kívül – hazai jellemzőiről és a jogsértések ha- egyrészt az e területeken fellépő hami-

6

sítás lehetséges társadalmi-egészségügyi következményei, másrészt a hamisítási tevékenység e területeken tapasztalható intenzitása miatt, harmadrészt pedig a hazai iparági érdekekre figyelemmel – a következő iparágak kapnak kiemelt figyelmet a Stratégiában, a cselekvési irányok és intézkedések megjelölésével: élelmiszeripar, gyógyászati készítmények és növényszerek iparága, kreatív és informatikai iparágak. A Stratégia végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, a HENT-ben képviselt minisztériumok és központi államigazgatási szervek, illetve a nem-kormányzati tagok működésének a stratégiával érintett területeken való összehangolása a HENT feladata, melynek során a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatban kezdeményezett vizsgálatok és adatgyűjtések eredményeiből megállapítja a Stratégia végrehajtásának és hatásának tapasztalatait, a végrehajtás során felmerülő nehézségeket. A Stratégia végrehajtásának pénzügyi forrásai a Magyar Szabadalmi Hivatal költségvetésének e célra elkülönített és az intézkedési tervben feltüntetett része; a Stratégia végrehajtásáért felelős és az abban közreműködő állami szervezetek által e célra fordított, saját költségvetésük részét képező további eszközök; a Stratégia végrehajtásában közreműködő társadalmi és érdekképviseleti szervezetek által felajánlott eszközök; egyéb felajánlások.

05


2009. évi tevékenység a Stratégia végrehajtásának szolgálatában A Stratégia végrehajtása a mellékletét képező intézkedési terv végrehajtása útján valósul meg, amely a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakra éves bontásban határozza meg az egyes pillérekhez, illetve iparágakhoz rendelt intézkedéseket a felelősök, adott esetben a felkért közreműködők, valamint a végrehajtáshoz szükséges források megjelölésével.

A Stratégia végrehajtásának 2009-es tapasztalatai alapján a HENT tevékenységében részt vevő állami szervek közül elsősorban a nyomozóhatóságok, a Vám- és Pénzügyőrség és a Rendőrség működtek aktívan közre a testület munkájában, figyelemre méltó elkötelezettséget mutatva a képzések területén. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Szellemitulajdonjog-védelmi Osztálya különösen aktív kezdeményező és közreműködő partnernek bizonyult a HENT tudatosságnövelő tevékenységében. A testület munkacsoportjaiban pedig gyümölcsöző munkakapcsolat alakult ki az ügyészség és a bíróságok képviselőivel is. A nem kormányzati oldali HENT tagok közül elsősorban a szerzői jogi iparágakat képviselő szervezetek (ProArt, ASVA, BSA) és egy gyógyszeripari érdekképviseleti szervezet (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) részéről volt tapasztalható kiemelkedően aktív, kezdeményező és támogató hozzáállás.

A Stratégia végrehajtásával kapcsolatos koordináló feladatának ellátása érdekében a HENT-en belül a hatékony és operatív működést szolgáló hattagú vezetőség működik, valamint az egyes kiemelt szakterületek felelős kezelésére több munkacsoportot hoztak létre: statisztikai munkacsoport, oktatási munkacsoport, büntetőjogi és szabálysértési joggyakorlati munkacsoport, gyógyszer- és növényvédőszer-hamisítás elleni munkacsoport, valamint az internetes szolgáltatásnyújtást vizsgáló munkacsoport. A HENT tevékenységével összefüggő ügyintézési feladatokat a HENT titkárságaként a Magyar Szabadalmi Hivatal látja el, amely a szellemitulajdon-vé- A továbbiakban a Stratégia pillérei szerinti bontásdelem kormányzati központjaként elkötelezett a ban mutatjuk be a HENT eddigi tevékenységét. szellemi tulajdonjogi jogérvényesítés hatékonyabbá tétele iránt, amelyet a HENT felállításában és annak tevékenységében való központi szerepvállalása, valamint az e célokra dedikált anyagi ráfordításai is alátámasztanak.

7

06

Statisztikai pillér

06


Statisztikai pillér lajdonjogok megsértésével kapcsolatos igazságügyi statisztikai adatok megbízhatósága magas, mivel hivatalos hatósági statisztikai adatforrásból származnak, nem pedig becslésen alapulnak. Tekintettel azonban arra, hogy a szellemi tulajdonjogokat érintő bűncselekményeket a látencia magas foka jellemzi, a hivatalos bűnügyi statisztikai adatok nem adnak adekvát képet e bűncselekmények tényleges gyakoriságáról, hanem csak a „jéghegy csúcsát” mutatják. A hivatalos jogérvényesítési statisztikák tehát csak korlátozottan alkalmasak a hamisítás és kalózkodás terjedelmének jellemzésére, a szellemi tulajdon ellen elkövetett jogsértések teljes volumenére vonatkozó következtetések levonására, illetve erre vonatkozó becslések készítésére, mindazonáltal értékes többletinformációkat szolgáltatnak a szellemi tulajdonjogokat sértő, ismertté vált bűncselekmények alakulására vonatkozóan. A bűnügyi statisztikai adatok értékelése során azt is szem előtt kell tartani, hogy ezek az adatok nem, vagy a ténylegesnél kisebb arányban képesek megjeleníteni a hamisítás és kalózkodás új típusú bűncselekményfajA hamisításra és kalóztevékenységre táit (például a fájlcsere útján megvalóvonatkozó számszerű statisztikai in- sított szerzői jogsértések). formációk egyik oldalról hivatalos hatósági adatforrásokból származnak A HENT statisztikai munkacso(ezek a szellemi tulajdonjogok meg- portja elvégezte az Országos Statiszsértésére vonatkozó igazságügyi sta- tikai Adatgyűjtési Program (OSAP) tisztikai adatok), másik oldalról a alapján az Egységes Nyomozóhatóközvélemény-kutató, piackutató cé- sági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztigek, közgazdasági kutatóintézetek, kai rendszer (ENYÜBS), valamint a szakmai szervezetek készítenek becs- bírósági statisztikai adatszolgáltatási rendszer keretében a hatósági adatléseket, modellszámításokat. gazdáknál képződő, a szellemi tulajSzellemi tulajdonjogok donjogi jogsértésekkel kapcsolatos megsértése – az igazságügyi igazságügyi statisztikai adatok levástatisztika tükrében logatását és rendszerezését a 20042008 közötti időszakra vonatkozóA hamisításra és kalózkodásra vonat- an. A testület az Országos Kriminokozó információk közül a szellemi tu- lógiai Intézet (OKRI) kutatóit bízta

A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés cselekvési irányainak a kijelöléséhez, a hatékony intézkedések meghozatalához szükség van arra, hogy megbízható statisztikai adatok álljanak rendelkezésre e jogsértések hazai mértékéről, jellemzőiről, iparági összetételéről és gazdasági-társadalmi hatásairól. E megfontolások alapján a HENT – a Stratégiában megjelölt célkitűzések szerint – prioritásként kezeli a hamisítással és kalózkodással összefüggő jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtését és rendszerezését, valamint a statisztikai adatgyűjtés és -értékelés hazai módszertanának kidolgozását. A hamisításra vonatkozó statisztikai számbavétel kérdéseivel a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőrkapitányság, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértő munkatársaiból álló statisztikai munkacsoport foglalkozott.

10

meg a statisztikai adattár kiegészítésével, továbbá az adatok értékelésével, elemzésével, valamint a szellemi tulajdoni jogsértések tekintetében az igazságügyi statisztikai adatszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazásával. A HENT és az OKRI együttműködésének eredményeként első alkalommal kerülhet összeállításra egy összefoglaló statisztikai adattár a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekről, így egy helyen válnak hozzáférhetővé a 2002-2009 közötti időszakra vonatkozóan a hamisítással kapcsolatos igazságszolgáltatási adatok. A statisztikai adattárat a testület 2010 első felében kiadvány formájában hozza nyilvánosságra és teszi közkinccsé a hamisítás jelensége iránt érdeklődő szakértők, szakpolitikusok és kutatók, valamint fogyasztók számára.

A szellemi tulajdonjogokat sértô bûncselekmények 2002-2009 között A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekre vonatkozó statisztikai elemzés hat büntető törvénykönyvi tényállásra vonatkozó, ismertté vált cselekmények adatainak vizsgálatára terjedt ki. Ezek a tényállások1 a következők: Áru hamis megjelölése – Btk. 296. §; Bitorlás – Btk. 329. §; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése – Btk. 329/A. §; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása – Btk. 329/B. §; Jogkezelési adat meghamisítása – Btk. 329/C. §; Iparjogvédelmi jogok megsértése – Btk. 329/D. 1. A büntető törvénykönyvi tényállásokat bővebben az Éves jelentés 3. számú függeléke ismerteti.

06

STATISZTIKAI PILLÉR

Az összes ismertté vált bûncselekmények és a szellemi tulajdonjogokat sértô bûncselekmények számának változása, 2002-2009 Forrás: ENYÜBS, OKRI

1

440.000

40.000

35.000

430.000

30.000

420.000

25.000 410.000 20.000 400.000 15.000 1 A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények száma 2002 és 2009 között jelentősen növekedett, 18 ezerről 31 ezerre, tehát 73,5%-kal emelkedett, miközben – ezzel ellentétes tendenciát mutatva – az összes ismertté vált bűncselekmények száma 420 ezerről 394 ezerre (6%-kal) csökkent. A számbeli növekedéssel párhuzamosan jelentősen emelkedett a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggő bűncselekményeknek az összes ismertté vált bűncselekményhez viszonyított aránya is: a 2002. évi 4%-kal szemben 2009-ben már a szellemi tulajdonjogokat sértő deliktumok jelentették az összes bűncselekmény 8%-át, tehát arányuk a duplájára növekedett. Mindazonáltal a vizsgált időszakban erős évenkénti ingadozás mutatkozott a szellemi tulajdonjogokat sértő, ismertté vált bűncselekmények számának alakulásában: egyes években jelentős növekedés, majd más években számottevő visszaesés volt regisztrálható. 2 A szellemi tulajdonjogok megsértésének hat, büntető törvénykönyvi tényállása közül a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével összefüggő bűncselekményeknek (Btk. 329/A. §) az előfordulása volt a leggyakoribb: 2009-ben több mint 31 ezer ilyen jellegű bűncselekmény vált ismertté, ami az összes, vizsgált szellemi tulajdonjoggal összefüggő bűncselekmény 97%-át jelentette. A többi, vizsgált tényállás alapján megvalósított bűncselekmények száma ennél jóval kisebb volument képviselt: az áru hamis megjelölése (Btk. 296 §) tényállás alapján 500, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §) alapján 318, az iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329D. §) alapján 99 bűncselekmény vált ismertté 2009-ben.

390.000

10.000

380.000

5.000

370.000

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Ismertté vált bûncselekmények összesen Szellemi tullajdonjogokat sértô bûncselekmények összesen

A szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggô ismertté vált bûncselekmények számának alakulása tényállások szerinti bontásban, 2002-2009 Forrás: ENYÜBS, OKRI

2

40.000

35.000

30.000

25.000

20.000

15.000

10.000

5.000

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Btk. 296. § Áru hamis megjelölése Btk. 329. § Bitorlás Btk. 329/A. § Szerzôi vagy szerzôi joghoz kapcsolódó jogok megsértése Btk. 329/B. § Szerzôi vagy szerzôi jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/C. § Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/D. § Iparjogvédelmi jogok megsértése

11

06


Az elkövetôk száma bûncselekmények szerint, 2002-2009 Forrás: ENYÜBS, OKRI

3

1205

1200 1108 1050

989 939

900

891 838

812

782

750

600

450

300

150

0

254

207

177

172

200

121 2

9 – 10 2002

2

12 – 10 2003

31 – 10

2

2004

Btk. 296. § Áru hamis megjelölése Btk. 329. § Bitorlás Btk. 329/A. § Szerzôi vagy szerzôi joghoz kapcsolódó jogok megsértése

A szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggően ismertté vált bűncselekmények regionális eloszlására a fővárosi elkövetés dominanciája a jellemző: a bűncselekmények 41%-át Budapesten követték el 2008-ban. A főváros mellett még Hajdú-Bihar (6%), Csongrád (6%), Borsod, (5%), Szolnok (4,7%) és Pest (4,4,%) megye fordult elő gyakoribb elkövetési helyszínként.

3

8 1 17 2005

2

9 0 18 2006

1

11 0 11 2007

1

12 1 9 2008

1

28 0 10 2009

Btk. 329/B. § Szerzôi vagy szerzôi jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/C. § Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/D. § Iparjogvédelmi jogok megsértése

Az elkövetés módszere tekintetében 2002 és 2008 között a másolással történő elkövetés jelentős háttérbe szorulása volt megfigyelhető, miközben a jogosulatlan forgalomba hozatal aránya közel négyszeresre emelkedett. Az internet elterjedése következtében a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos cselekmények jelentős részét, mintegy kétharmadát az elkövetők lakóhelyükön valósították meg; a vizsgált bűncselekmények elkövetési Az ismertté vált bűncselekményeket helyszínei közül a kereskedelmi/ven– az elkövetés tárgya szerint – leggyak- déglátó helyiségek egyharmad arányrabban szoftverre nézve valósították meg ban részesültek. az elkövetők: a szoftverrel kapcsolatos bűncselekmények aránya 30% volt 3 A szellemi tulajdonjogokat sértő de2008-ban. Az elkövetés eszköze tekin- liktumokat évente átlagosan 1150 fő, az tetében a számítástechnikai hardver- összes ismertté vált bűnelkövető kb. eszközök (36%) és a számítástechni- 1%-a valósította meg 2002 és 2009 kökai szoftvereszközök (28%) voltak túl- zött. Közülük átlagosan ezer elkövesúlyban 2009-ben. Az elkövetés mód- tő sértette meg cselekményével a szerzői szerét vizsgálva, az ismertté vált bűn- vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat. cselekményeket az elkövetők legin- A szellemi tulajdonjogokat sértő, iskább másolással (53%), illetve jogosu- mertté vált bűncselekményt elkövetők latlan forgalomba hozatallal valósítot- száma a vizsgált időszakban ugyanakkor erősen ingadozott, egyes évekták meg 2008-ban. ben jelentősen növekedett, más években pedig csökkent. Mindazonáltal a 2002. évi 1132 fővel szemben 2009ben már 7%-kal kevesebb, 1050 fő volt a bűnelkövetők száma.

12

199

127

4 A 2002 és 2008 közötti időszak átlagát tekintve a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények esetében az eljárást leggyakrabban a rendőrség bűnügyi alosztályai (40%) kezdeményezték, de a sértett természetes személy (12%), más természetes személy (10%), más jogi személy, illetve a VPOP is indított eljárást. Átlagosan az ügyek 80%-a vádemeléssel, 12%-a megszüntetéssel zárult. Az eljárások befejeződésének oka jellemzően a vádirat (illetve vádindítvány) elkészülése volt. A nyomozást felügyelő ügyész az esetek 92%-ában nem változtatta meg a bűncselekmény nyomozó hatóság szerinti minősítését, azaz a nyomozó hatóságok a tényállásokat pontosan ismerték fel. A szellemi tulajdonjogokat sértő cselekmények miatt elítéltek jelentős része pénzbüntetést, illetve felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

06 4

STATISZTIKAI PILLÉR

Az elítélt terheltek megoszlása a fôbüntetés neme szerint, 2004-2009

Forrás: ENYÜBS, OKRI

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

VÉGREHAJTANDÓ SZAB.VESZT.

FELFÜGGESZTETT SZAB.VESZT.

KÖZÉRDEKÛ MUNKA

PÉNZBÜNTETÉS

Btk. 329/D.§

Btk. 329/B.§

Btk. 329/A.§

Btk. 296.§

Btk. 329/D.§

Btk. 329/B.§

Btk. 329/A.§

Btk. 296.§

Btk. 329/D.§

Btk. 329/B.§

Btk. 329/A.§

Btk. 296.§

Btk. 329/D.§

Btk. 329/B.§

Btk. 329/A.§

Btk. 296.§

0

2009 2008 2007 2006 2005 2004

A Vám- és Pénzügyôrség hamisításra vonatkozó adatai 5 A Vám- és Pénzügyőrség által éves szinten felderített jogsértő cselekmények 10-20 %-át követik el szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló termékekre. Ezen belül a bűncselekményi kategóriába tartozó jogsértések száma folyamatosan növekszik a szabálysértések számának a rovására.

5

A jogsértések száma éves bontásban, 2002-2009

Ügyszám __________________________________ Áru hamis megjelölése bûncselekmény _ _____________ Áru hamis megjelölése szabálysértés _ ______________ Szerzôi jogok megsértése bûncselekmény ____________ Összesen __________________________________

6

6 A jogsértések kapcsán felderített elkövetési érték meghatározása minden esetben a ténylegesen meghamisított áru értéke alapján történik.

2002_______2003_______ 2004_ _____ 1 839_______565________ 338_ ______ na._________na._ _______ na.________ 214_ _______503________ 164_ ______ 2 053_______1 068_ _____ 502_ ______

2005_______ 2006_ _____ 1 266_______ 735_______ na._ _______ 2 965______ 276________ 245_______ 1 542_______ 3 945______

2007_______2008_______ 2009____ 401________582________ 1 129____ 2 328_______1 849_ _____ 1 753____ 457________450________ 2 140____ 3 186_______2 881_ _____ 5 022____

felderített elkövetési érték éves bontásban, 2002-2009

Elkövetési érték (Ft)__________________________ Áru hamis megjelölése bûncselekmény_______________ Áru hamis megjelölése szabálysértés________________ Szerzôi jogok megsértése bûncselekmény_____________ Összesen___________________________________

2002_________________ 2003_ ________________ 2004_ ________________2005_______________ 4 332 313 533___________ 2 370 249 085___________ 494 598 948_ ___________24 357 778 810_______ na.___________________ na.___________________ na.___________________na.________________ 253 152 704____________ 260 634 119_ ___________ 81 074 765_ ____________211 550 914__________ 4 585 466 237___________ 2 630 883 204___________ 575 673 713____________24 569 329 724_ ______

Elkövetési érték (Ft)__________________________ Áru hamis megjelölése bûncselekmény_______________ Áru hamis megjelölése szabálysértés________________ Szerzôi jogok megsértése bûncselekmény_____________ Összesen___________________________________

2006_________________ 2007_ ________________ 2008_ ________________2009_______________ 5 124 990 809___________ 2 637 343 737___________ 2 850 460 154___________3 090 429 376_ _______ 54 588 560_____________ 34 827 598_____________ 22 208 392_____________40 264 536_ _________ 283 705 881____________ 1 008 476 082___________ 4 912 585 951___________743 927 405__________ 5 463 285 250___________ 3 680 647 417___________ 7 785 254 497___________3 874 621 317_ _______

13

06


A jogsértésekkel érintett termékek jellemzően távol-keleti eredetű ruházati termékek, többségük (70-80%) pólók, cipők. Egyre kiterjedtebb a jogsértéssel érintett termékkör, a folyamatosan visszatérő márkanevek mellett újabbak is megjelennek, melyek egyre jobb minőségű hamisítványok. Jellemző, hogy a sport világesemények idején a rendezvények kabalafiguráit nagyobb mennyiségben több termékre is hamisítják. A hamis termékek jellemzően Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából vagy Szlovéniából érkeznek hazánkba, a jogsértéseket többnyire a távolkeleti – jellemzően kínai és vietnámi – termékekkel összefüggésben követik el. A konténeres szállítások egyik útvonalaként jellemző a horvátországi Rijeka, illetve a szlovéniai Koper kikötőkbe történő behajózás. A belföldi terítéshez az áruk másik részét Szlovákiában vámkezeltetik és hozzák Magyarországra, központosítva Budapest Józsefvárosi Piac, illetve annak környezetében lévő raktárterületre. A felderítések tendenciáját áttekintve elmondható, hogy szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény tekintetében a piaci ellenőrzések során került sor több esetben is illegálisan másolt zenei felvételeket tartalmazó CD-k és DVD-k lefoglalására.

14

A hamisítás mérésének módszertana A HENT a hamisítással kapcsolatos statisztikai módszertani kutató-fejlesztő tevékenység hazai katalizátoraként elemző tanulmány készítésére adott megbízást 2009-ben a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet számára. A kutatás a hamisítás elleni küzdelemben nemzetközileg elismert eredményeket felmutató Egyesült Királyság és Franciaország tapasztalatainak feldolgozásával adott áttekintést a hamisítás gazdaságstatisztikai hátteréről, mérési módszereiről. A HENT mérésmódszertani munkálatai keretében 2010 januárjára elkészült egy összefoglaló metodológiai tanulmány, amely feldolgozta és a hazai adaptáció szemszögéből elemezte a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott, mértékadó mérési eljárásokat („best practice”), metodológiai szempontból mutatta be a hamisításra és kalózkodásra vonatkozó nemzetközi statisztikákat, vizsgálatokat. (A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérési módszereiről szóló tanulmányról az Éves jelentés 2. számú függeléke ad bővebb összefoglalást.) Abból az általános megfontolásból kiindulva, hogy az iparági becslések hasznos hozzájárulást jelentenek a hamisítás és kalóztevékenység hazai arányainak, jellemzőinek, hatásainak a megismeréséhez, a HENT 2009 októberében megkereséssel fordult a hamisítás, kalózkodás által leginkább érintett hazai szakmai érdek-képviseleti szervezetekhez a hamisítás hazai mérési tapasztalatainak a megismerése céljából. A hazai iparági szervezetek közül a Business Software Alliance (BSA) a szoftveriparra és a ProArt a másolási szokásokra vonatkozó felmérései emelhetők ki pozitív iparági példaként.

07

TUDATOSSÁGNÖVELÉSI pillér

07


Tudatosságnövelési pillér A Stratégia második pillére a tudatosságnövelés. A fő célkitűzés ezen a területen a szellemi tulajdon védelmével és a jogérvényesítéssel kapcsolatos tudatosságnövelő és szemléletformáló intézkedések kezdeményezése és végrehajtása. A tudatosságnövelés kétirányú:

sértésekhez kapcsolódó büntetőeljárásokban” címmel. A konferencián a szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlyát bemutató, valamint a szerzői jogi jogsértések tipizálását ismertető előadásokat követően a jogalkalmazó szervek előadói osztották meg a résztvevőkkel a szerzői jogot sértő bűncselek egyrészt biztosítani kell a jogérvé- ményekhez kapcsolódó eljárásaik tanyesítésben közreműködő állami szer- pasztalatait, vetették fel a gyakorlatvek − így különösen a rendészeti és ban felmerülő problémáikat. A poziigazságügyi szervek – munkatársainak tív visszajelzésekre tekintettel a koncélzott továbbképzését ferencia folytatódik 2010-ben. másrészt ki kell dolgozni, illetve folytatni kell egyes érintett társadalmi célcsoportoknak, így különösen a kis- és középvállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a fiataloknak szóló információs és oktatási programokat, kampányokat.

Jogalkalmazó szervek képzése A hamisítás és kalózkodás elleni eredményes hatósági fellépés kulcsa az állami szervek magas fokú szakmai felkészültsége és elkötelezettsége a szellemi tulajdon védelme iránt. A HENT ezért – a Stratégiában kijelölt célokkal összhangban – kiemelt figyelmet fordít a jogalkalmazó szervek továbbképzésére a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén. A HENT oktatási munkacsoportja állapotfelmérést végzett a jogalkalmazó szerveknél korábban megvalósult szellemitulajdon-védelemmel kapcso latos képzésekről, az egyes szervek képzési struktúrájáról és a jövőbeni képzések bevezetésének lehetőségeiről. A jogalkalmazó szervek közötti párbeszéd előmozdítása érdekében – a szervek igénye szerint – a HENT képzési munkacsoportja egynapos konferenciát rendezett magas rangú bírák, ügyészek, vám- és pénzügyőrök és rendőrök részére (40 fő részvételével) 2009. április 22-én a Magyar Bíróképző Akadémián „Jogalkalmazói együttműködés a szerzői jogi jog-

16

7 2009. augusztus 26-án a HENT égisze alatt együttműködési megállapodást kötött a Rendőrtiszti Főiskola, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület, amelynek eredményeként 2009 őszi szemeszterétől Szellemitulajdon-védelem tantárgy oktatása indult meg a Rendőrtiszti Főiskola gazdaságvédelmi szakirányán tanuló hallgatók részére. A tantárgy egy féléves (28 óra), amelynek egyik felében a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület oktatói szerzői jogi ismereteket (különös hangsúlyt helyezve a szerzői művek online felhasználására és az online szerzői jogi jogsértésekre), másik felében pedig a Magyar Szabadalmi Hivatal által biztosított oktatók iparjogvédelmi ismereteket oktatnak a főiskolás hallgatóknak.

A jogalkalmazó szervek részére a HENT támogatásával eljuttattuk „A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről” című segédanyagot. A Magyar Szabadalmi Hivatal közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamait a Vám- és Pénzügyőrség több munkatársa végezte el sikeresen 2009-ben. A HENT támogatásával tartotta meg a Védjegy- és Szerzői Jogvédő Alapítvány 2009. szeptember 24-én a Vám-és Pénzügyőrség munkatársai részére a Márkavédelmi fórumot, amelyen több jogosulti cég képviselőjének közreműködésével gyakorlati ismeretekkel segítették őket a hamisítványok felismerésében.

Általános tudatosságnövelés

A hamisítás és kalózkodás elterjedtségének visszaszorítása érdekében nem elegendő csupán a kínálati oldalt kezelni, hanem ennek ki kell egészülnie a hamis illetve kalóz termékek iránti kereslet csökkentését célzó intézkedésekkel is. A szellemi tulajdon védelmének fontosságát kihangsúlyozó, valamint a hamisítás és kalózkodás következményeit, veszélyeit bemutató felvilágosító programok és kommunikációs kampányok célja, hogy a fogyasztók tájékozottságát növelje és ezen információk birtokában felelőA Rendőrséggel kötött együttműködé- sen tudják meghozni vásárlási döntési megállapodás eredményeként 2009 seiket. A kitartó és hatékony felvilágoszeptemberétől novemberéig szerzői sító tevékenység hosszú távon a hamis jogi képzést tartottak a ProArt Szö- illetve kalóz termékek iránti kereslet vetség a Szerzői Jogokért Egyesület ok- csökkenéséhez vezethet. tatói a Rendőrség munkatársai részére minden megyét érintve összesen 21 A Stratégia és az ahhoz kapcsolódó inalkalommal, amely képzésekre min- tézkedési terv hamisítás elleni országos den egyes kapitányságról küldtek részt- kommunikációs kampányok és progvevőt. A képzés a HENT finanszíro- ramsorozat szervezését, az egyes érinzásával valósulhatott meg. Az egyna- tett célcsoportokra (fogyasztók, fiatapos, gyakorlatorientált képzésen részt lok, kis- és középvállalkozások) fókuvevő rendőrök az információ-technoló- száló információs és oktatási progragiai alapfogalmakkal, a szerzői művek mok kidolgozását irányozza elő a szelonline felhasználásával és a leggyako- lemitulajdon-védelmi tudatosság növeribb szerzői jogi jogsértési típusokkal is lése és a jogsértésekkel szembeni társadalmi elutasítás fokozása érdekében. megismerkedhettek.

07

7

Tudatosságnövelési PILLÉR

2009.08.26. Együttmûködési megállapodás a Rendôrtiszti Fôiskolával.

Hazai lakossági attidûdvizsgálat

A fogyasztói megkérdezés eredményei

A hazai lakosság hamisításhoz kapcsolódó attitűdjének megismerése céljából a HENT – a TÁRKI bevonásával – úttörő jellegű fogyasztói felmérést kezdeményezett 2009 tavaszán. A Magyarországon első alkalommal végzett, országos, 1000 főre kiterjedő reprezentatív felmérés azokra a kérdésekre keresett választ, hogy milyen hamis terméket vásárolnak a magyar fogyasztók, mit gondolnak a hamis termékekről, mi a motivációjuk a hamis termékek vásárlása során, továbbá hogy mennyire tájékozattak a hamisítás társadalmi hatásait illetően, és hogyan vélekednek a hamisítás büntethetőségéről.

8 A felmérés eredménye szerint a magyar fogyasztók a ruházati termékek esetében törődnek a legkevésbé azzal, hogy az adott ruhadarab eredeti vagy hamisítvány: 10 vásárlóból 3 bármikor vásárolna hamis ruházati terméket, míg 38%-uk elgondolkodna az ajánlaton. Az illatszerek és a CD/DVD vásárlásakor a megkérdezettek 15%-a, a számítógépes programok esetében 12%-a hajlandó bármikor hamisított termék megvásárlására. A lakosság az egészségre potenciálisan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb: bizonytalan eredetű élelmiszert csak 2%-uk, míg bizonytalan forrásból származó gyógyszert csak 1%-uk vásárolna bármikor. Valamivel magasabb azok aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen ajánlatot: 10%-uk bizonytalan eredetű élelmiszerre, 6%-uk bizonytalan eredetű gyógyszerre mondana igent.

8

Milyen hamis terméket vásárolnak a fogyasztók?

Termék_______________ Igen, bármikor__________ Talán_______Nem_______ Nem tudja_ __ Ruházati termék _________ Illatszer _______________ CD/DVD _ _____________ Szoftver _ _____________ Élelmiszer _____________ Gyógyszer _____________

29% _________________ 15% _________________ 15% _________________ 12% _________________ 2% __________________ 1% __________________

38% _______32% _______ 1% _ _______ 25% _______59% _______ 1% _ _______ 25% _______59% _______ 1% _ _______ 21% _______64% _______ 3% ________ 10% _______87% _______ 0% ________ 6% ________92% _______ 0%________

17

07 9


Mit gondolnak az emberek a hamis termékekrôl?

Állítás _ ________________________________________________________ Egyetért___ Talán_______ Nem ért egyet___________Nem tudja___ Hosszú távon jobban megéri az eredeti terméket választani _ ____________________ 71%_______ A hamis termék van olyan jó minôségû, mint az eredeti _ _______________________ 17%_______ Ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamisítvány fogyna_ __________ 79%_______ A hamisítványok többségét nem lehet megkülönböztetni a eredetitôl _ ______________ 40%______

19%_ ______ 7%___________________3%________ 29%_ ______ 51%__________________3%________ 15%_ ______ 5%___________________1%________ 32%_ ______ 26%__________________3%________

Mit gondolnak az emberek a hamisítás 10 gazdasági-társadalmi hatásairól? Állítás _ ________________________________________________________ Egyetért___ Talán_______ Nem ért egyet___________Nem tudja___ A hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek_ _________________ 42%_______ A hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektôl esik el_____________________ 65%_______ A hamisítás miatt munkahelyek szünnek meg__ ______________________________ 49%_______ A hamisított termékek veszélyesek lehetnek az egészségre ______________________ 67%_______ Aki hamisítványt árul, bûncselekmény követ el ______________________________ 65%_______ Szigorúbban kell büntetni a hamisítókat és a hamisítványok terjesztôit______________ 69%_______

9 A fogyasztói motivációk vizsgálatának nem meglepő eredménye szerint a hamis terméket nem a minősége, hanem olcsóbb ára miatt vásárolja a hazai lakosság. Csupán minden hatodik válaszadó gondolja ugyanis azt, hogy a hamisított termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A válaszadók fele szerint a hamis termék gyengébb minőségű, míg 10 emberből 3 szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a kérdésben. Nagyon kevés válaszadó (mindössze a megkérdezettek 7%-a) szerint állja a versenyt hosszú távon a hamisítvány az eredetivel szemben, míg a lakosság döntő többsége, 71%-a szerint hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani. A kutatás alátámasztja a hazai fogyasztók árérzékenységét, ugyanis a felmérés szerint 10 megkérdezett közül 8 vélekedik úgy: ha olcsóbb áron lehetne az eredeti terméke megvásárolni, kevesebb hamisítvány fogyna.

30%_ ______ 25%__________________3%________ 21%_ ______ 7%___________________7%________ 28%_ ______ 16%__________________8%________ 23%_ ______ 7%___________________2%________ 24%_ ______ 10%__________________2%________ 24%_ ______ 7%___________________1%________

10 A megkérdezett fogyasztók álláspontja ellentmondásos abban a tekintetben, hogy kinek okoznak kárt a hamisítók. A megkérdezettek 42%-a szerint a hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek. Ugyanakkor a fogyasztók közel kétharmada tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el, illetve minden második válaszadó azt is tudja: a hamisítás miatt munkahelyek szűnhetnek meg.

A kutatás eredménye szerint a fogyasztók közel kétharmada tekinti a hamisítványok gyártását, forgalmazását bűncselekménynek. A lakosság döntő többsége a jelenleginél szigorúbb büntetést tartana indokoltnak a hamisítók és a hamisítványok terjesztői számára. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a válaszadók közel kétharmada szerint a hamisítványok megvásárlása a szervezett bűnözés bevételeit növeli. A megkérdezettek 72%-a szerint a hamisítványok kiszűrése érdekében a hatósági ellenőrzéseket gyakoribbá és hatékonyabbá kell tenni. A hamisítás gazdasági és társadalmi következményeinek felismeréséről és a hamisítókkal szembeni szigorúbb fellépés iránti igényről tanúskodó adatok ellentmondásban állnak a hamisítványok vásárlása iránti hajlandóságot vizsgáló „Milyen hamis terméket vásárolna?” kérdésre adott válaszokkal.

18

A fogyasztói felmérés eredményei alátámasztják a lakossági tudatosságnövelő intézkedések szükségességét, és segíthetik a felvilágosító kampány irányvonalának meghatározását. A fogyasztói felmérések rendszeres megismétlése és értékelése a jövőben is hasznos hozzájárulást jelenhet a hamisítás elleni fellépésben.

Kampányok A HENT keretében az alábbi tudatosságnövelő kampányok valósultak meg: A sajtó képviselőinek 2008 decemberétől kezdődően napi rendszerességgel küld hírleveleket a HENT, amelyben a világ és hazánk hírei által a hamisítás következményeiről, hamisítással szembeni törekvésekről és eredményekről kívánja értesíteni a sajtó által az egész lakosságot. A hírek számos sajtóorgánum hírei között is visszaköszönnek. Feliratkozás a hírlevélre: [email protected].

07

11

Tudatosságnövelési PILLÉR

2008.12. Elektronikai szórólap kampány.

11 2008 decemberében a karácsonyi ünnepek előtt az elektronikai termékek vásárlóinak figyelmét a műszaki áruházláncokkal együttműködve kiosztott szórólapok, valamint a termékeken elhelyezett matricák hívták fel a szellemi tulajdon védelmére, különösen az illegális szoftverhasználat, valamint illegális film- és zeneletöltések következményeire. A kampány 2009-ben húsvét előtt is folytatódott LeNyúl címmel. Közreműködő HENT iparági tagok: BSA, ProArt, közreműködő műszaki áruházak: Media Markt, Saturn, PhotoHall. A kampány 2009 karácsony előtt is megvalósult, és további áruházláncok, az Euronics és a ComputerOutlet is jelezték részvételi szándékukat a kampányban.

APEH-revizorok számára a szoftverlicencekkel és azok könyvelésével kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására telefonos forródrót szolgáltatás került felállításra az illegális szoftverek használatának az üzleti életben történő visszaszorítása érdekében; a könyvelők és pénzügyi vezetők részére szakmai előadások kerültek megszervezésre. A magyar filmipar szereplőinek ös�szefogását prezentálta a kalózkodás elleni küzdelemben a magyar filmipar jeles képviselői által 2008 decemberében kiadott „Nyilatkozat a magyar filmek legális terjesztéséért”.

12

2009.03. Gyógyszerhamisítás elleni kampány.

2009 februárjában Dr. Kondorosi Ferenc kormánybiztos a Fonogram díjátadó gálán „az év legeredetibb hangfelvételéért” járó HENT különdíjat adta át a 2008-as évben legtöbbször legálisan letöltött albumért Szinetár Dórának és Bereczki Zoltánnak. 12 2009 márciusában sikeres gyógyszerhamisítás elleni kampányt folytatott a HENT orvosi rendelőkben elhelyezett szórólapok, újsághirdetések útján, a gyógyszertárakban elérhető Patika magazinon keresztül, illetve egészségügyi portálokon való megjelenéssel (vital.hu, házipatika. hu, webbeteg.hu). 2009 márciusában került felállításra a gyógyszerhamisítás elleni önálló honlap, a www. hamisgyogyszer.hu. Elkészült egy gyógyszerhamisítás elleni 30 másodperces reklámfilm is. A kampányt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Pfizer Kft. is támogatta. A kampányban közreműködött az Országos Gyógyszerészi Kamara is. 2009 júniusában a HENT Gyógyszerhamisítás és ellenlépések címmel tanulmányt tett közzé a gyógyszerhamisítás nemzetközi és hazai helyzetéről.

19

07


A mû címe: Miért tennéd? Alkotó: Jankó Eszter

Alkotó: Orosz László

A mû címe: Down Loadic Alkotó: Vas-Imre Norbert

A mû címe: Kicsiben kezded... Alkotó: Nagy Csilla

13

2009.04. „Hamisítás, ahogy én látom” képzômûvészeti pályázat.

2009 áprilisában „Hamisítás, ahogy én látom – Az én alkotásom, az én tulajdonom” címmel képzőművészeti pályázatot írt ki a HENT középiskolások részére, amelyben hamisítással, kalózkodással kapcsolatos gondolataikat küldhették meg a diákok képzőművészeti alkotás formájában. A pályázat 6 nyertesével a HENT felhasználási szerződést kötött műveik felhasználására. A díjazott diákok felkészítő tanárai munkájának elismeréseként a Microsoft, a Symantec és az Adobe cégek ajánlottak fel szoftvereket.

20

07


A mû címe: Biztos igazi? Alkotó: Szalkai Csenge

A mû címe: Feketekenyér Alkotó: Bán Zsuzsanna

21

07


14

15

22

A HENT honlapja, a www.hamisitasellen.hu

A „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” címmel rendezett kiállítás.

07


Válogatás a HENT hírlevelekbôl 2009 nyarán (július – augusztus) fiatalokat megszólító online kampányt indított a HENT, amelynek során népszerű, a fiatalok körében kedvelt honlapokon, kvízjátékokban (Honfoglaló, Kultúrpart, HotDog, MoziNet) jelentek meg a szerzői jogi tárgyú cikkek, kérdések. A kampány támogatói a HENT iparági tagjai közül az ASVA, a BSA és a ProArt voltak, akik egyrészt cikkek megírásával, másrészt nyeremények felajánlásával járultak hozzá a kampányhoz. 14 2009. december 2-ától 11-éig a Vámés Pénzügyőrség aktív közreműködésével a HENT „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” címmel rendezett kiállítást a Magyar Szabadalmi Hivatal konferenciatermében azzal a céllal, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a hamisítás elterjedtségére és veszélyeire. A kiállításon bemutatott hamis tárgyak többségét a Vám- és Pénzügyőrség által lefoglalt hamis termékek tették ki, de több jogosult is együttműködött a kiállítási tárgyak rendelkezésünkre bocsátásával. A hamis tárgyak kiállítása mellett a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai naponta több tájékoztató előadást is tartottak, amelyben a hamisítás elleni tevékenységüket, ennek tapasztalatait, illetve a hamisítás hátterét mutatták be és súlyos következményeire világítottak rá. A kiállítást nagy látogatottság (kb. 1000 látogató, 24 iskoláscsoport) és médiaérdeklődés (TV, rádió, országos napilapok) kísérte. 2010-ben hamisítás elleni roadshow formájában az ország több pontján bemutatjuk a kiállítást. 15 A HENT önálló honlapot működtet, a www.hamisitasellen.hu-t, amely 2009 őszétől megújult külsővel nyújt tájékoztatást a hamisítással, kalózkodással kapcsolatos információkról, a HENT tevékenységéről, kampányairól. A testület honlapját élénk érdeklődés kísérte: az elmúlt évben több mint 15 ezer egyedileg azonosítható látogató közel 24 ezer alkalommal látogatta meg a weboldalt; a letöltött adatok mennyisége 13 gigabájt volt.

2009.01.08.___________________________________ A hamis áruk plázája Kínában 2009.01.14.____________________ Összefognak a hatóságok és az autógyártók Kínában 2009.01.16.________________________________________ Fagyálló a fogkrémben 2009.02.05._________________________________ Kína – Embert ölt a mobiltelefon 2009.02.16._________ Kilenc személyt tartóztattak le DVD hamisításért Nagy Britanniában 2009.02.18.__________________________________ Digitális vízjellel a kalózok ellen 2009.02.23._____________________________ Hamis fitnessgépeket árult az eBay-en 2009.02.26.__________________ 55 ezer karton hamis cigarettát foglaltak le Kanadában 2009.03.02._____________________________ Hamis munkagépeket találtak Kínában 2009.03.04._____________ Hamis cipôk mellett marihuána és fegyver volt a kereskedônél 2009.03.09.________________________________ Hamis alkatrészek az ûrrepülôkön 2009.03.09.___________________________________ Perel a Louis Vuitton Kínában 2009.03.19.___________________________ Hamis adójegy a hamis cigarettásdobozon 2009.03.27._________________________ Nanokristályokkal a hamis gyógyszerek ellen 2009.04.03._________________________ Hamis golfeszközöket foglaltak le Pekingben 2009.04.08.________________ A gyógyszerek nyolc százaléka hamis a tajvani patikákban 2009.04.29.___________________ A hamisítók a sertésinfluenzából is hasznot húznának 2009.05.05.___________________________ Mozgó büfékben árulták a kalózlemezeket 2009.05.15.__________________ Kapcsolatmegszakítás jár a francia illegális letöltôknek 2009.05.25._ Évente 700 ezren halnak meg a fejlôdô országokban a hamis gyógyszerek miatt 2009.06.08._____________________________ Brit javaslatok az illegális letöltôk ellen 2009.06.18._______ A kalózkodási ráta 70 százalékos csökkentését írja elô a Digital Britain 2009.06.19.______________ 10 perc alatt rakják össze a hamis BlackBerry-t Vietnamban 2009.06.23.____________________________ Francia lemezkiadók perelik a YouTube-t 2009.07.30.__________________________ 18 év börtönt kaptak a brit DVD-hamisítók 2009.07.30._____________________________ Szivarhamisítók buktak le Amerikában 2009.08.07._________________________ Már a svájci szemeteszsákokat is hamisítják 2009.08.11.________ Az IRA fegyverbeszerzési láncát használják az ír cigarettacsempészek 2009.09.11._________________________ Rakományba rejtett hamis ruhák Nagylaknál 2009.09.17.___________ Megszavazta a francia nemzetgyûlés a kalózkodás elleni törvényt 2009.10.01._________ Másfél milliárd Ft értékben hamis napszemüveget foglaltak le Milánóban 2009.10.15._ _______________________________ Veszélyes hamis vodka Londonban 2009.10.26.__________________ Hamis futball labdákat foglaltak le a román hatóságok 2009.11.04.__________________________ Hamis olívaolajat foglaltak le Palesztinában 2009.11.25.___________________ Több száz hamis hajformázót foglaltak le Kanadában 2010.01.05._____ Három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy Mininova felhasználó 2010.01.06.___ Milliárdokat veszít az indiai mezôgazdaság a hamis növényvédô szerek miatt 2010.01.18._ ______________ 850 millió forint értékû hamis parfüm a vámosok markában 2010.03.17. ____________100 milliós hamis ruhanemûre bukkantak a magyar pénzügyôrök 2010.03.22. _ _________________________ Több ezer pár hamis cipôt fogtak Rajkánál

23

08

JOGÉRVÉNYESÍTÉSI pillér

08


Jogérvényesítési pillér

A Stratégia harmadik, jogérvényesítési pillére keretében a jogérvényesítéssel összefüggő jogszabályi környezet, a jogalkalmazás kérdéseinek, valamint a jogosultakat segítő intézkedéseknek és eszközöknek az áttekintése a cél, illetve szükség esetén a megfelelő módosítások, új eszközök és intézkedések kezdeményezése. A HENT büntetőjogi és szabálysértési joggyakorlati, gyógyszerés növényvédőszer-hamisítás elleni, valamint az internetes szolgáltatásnyújtást vizsgáló munkacsoportjának tevékenysége során is felmerültek olyan a szellemi tulajdonjogok jogérvényesítését segítő javaslatok, kezdeményezések, amelyek vizsgálata és lehetőség szerinti megvalósítása a HENT koordinálásával történik.

Nemzeti jelentés a jogérvényesítési irányelv átültetésérôl Az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése elleni hatékonyabb fellépés előmozdítását szolgálta az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-én elfogadott 2004/48/EK irányelve (jogérvényesítései irányelv) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, amely a szellemi tulajdonjogokat érintő jogsértések esetén alkalmazható polgári és közigazgatási jogi természetű jogi intézkedések, eljárások és jogorvoslatok tekintetében irányozza elő a tagállamok nemzeti jogszabályainak harmonizációját. Az irányelv magyarországi átültetése az egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény elfogadásával megtörtént. A jogérvényesítési irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak nemzeti jelentést kellett készíteni 2009. április 29-ig az Európai Bizottság részére az irányelv átültetéséről és annak hatásairól. A Magyar Szabadalmi Hivatal és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szoros együttműködésében – az érintett szerveknek és az érdekelt feleknek kiküldött kérdőívek útján folytatott nyilvános konzultáció alapján – a nemzeti jelentés a jogérvényesítési irányelvben előírt határidőben elkészült. A nemzeti jelentés összefoglalása az Éves jelentés 4. számú függelékét képezi.

26

Internetes kalózkodás elleni fellépés Az internetes kalózkodás elleni fellépés ösztönzése érdekében az internetes munkacsoport vizsgálatokat végzett, többek között az IP-címek és doménnevek azonosíthatóságáról, valamint a nyomozati cselekmények bizonyos körének – a külső szakértők kirendelését felváltva – a speciális tudással és eszközökkel rendelkező nyomozókhoz telepítéséről a nyomozati munka idejének és költségének csökkentése céljából. A tömeges szerzői jogi jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételében való együttműködés céljából 2009. november 17-én az internetszolgáltatók, a szerzői jogi jogosultak, valamint kormányzati megfigyelők részvételével kerekasztal-beszélgetést hívott össze a HENT. A kerekasztal-beszélgetésen az internetszolgáltatók kifejtették azon álláspontjukat, hogy az ő céljuk a legális tartalmak hozzáférhetővé tétele az internethasználók számára, továbbá, hogy üdvözlik az új üzleti modellek megjelenését a szerzői jog által védett művek elérhetővé tételére. A jogosultakat képviselő szervezetek együttműködési szándékukat fejezték ki az internetszolgáltatókkal, és kihangsúlyozták, hogy az illegális fájlcserélő hálózatok felváltására kialakított/kialakítandó új üzleti modellek mellett elengedhetetlenül szükséges a jogsértők, az illegális fájlcserélők elleni fellépés, a jogsértések szankcionálása, mert egyébként – külföldi példák alapján is – nem tudnak vonzó alternatívát kínálni a tartalmakhoz többnyire ingyenes hozzáférést biztosító illegális fájlcserélő szolgáltatásokhoz képest. A két oldal együttműködésének előmozdítása, a közös alapkérdések tisztázása érdekében a kerekasztal-beszélgetés folytatása mellett döntöttek a résztvevők, amelyre a továbbiakban is a HENT biztosította keretek között kerül sor.

Szerzôi jogi adatbázis A HENT büntetőjogi munkacsoportjának szerzői jogi jogosultak képviselő tagjai kezdeményezték egy olyan szerzői jogi adatbázis felállítását, amely a szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, költséghatékonyabbá tétele, a sértettek és a kárérték pontos és egyszerű meghatározása ér-

dekében tartalmazná a védett szerzői alkotásra vonatkozó adatokat (cím, kiadás/ megjelenés éve, érték) és a szerzőre, jogosultra vonatkozó adatokat.

Kriminálexpó A Kriminálexpo IT-SEC 2009-es kiállításon (2009. május 5-7.) a HENT a jogérvényesítést segítő, termékfelismerő, illetve -azonosító technológiák gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek bemutatkozására biztosított lehetőséget.

Gyógyszerhamisítás elleni fellépés A magyar gyógyszer-kereskedelmi lánc világviszonylatban is nagyon szigorú, zárt és ellenőrzött. Ez gyakorlatilag nullára csökkenti annak az esélyét, hogy a legális árusítóhelyeken (patikák, az árusításra feljogosított benzinkutak és online gyógyszertárak) hamisítvány kerülhessen a betegekhez. Azonban egyre kön�nyebb a hozzáférés a külföldi online forrásokhoz, amelyek többsége nem ellenőrzött, és gyakran hamisítványokat forgalmaz. A hamis gyógyszerek terjesztésének leggyakoribb módja az interneten (gyakran spam útján) való értékesítés. A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009. március 19-én kötött együttműködési megállapodást, amelynek célja, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis gyógyszerek és gyógyászati készítmények kiszoruljanak a piacról, valamint, hogy megfelelő tudatosságnövelő intézkedésekkel, illetve képzés útján a jogérvényesítésben közreműködők és a társadalom minél szélesebb rétegei megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a gyógyszerhamisítás veszélyeiről, következményeiről. Tekintettel a hamis gyógyszerek jelentette súlyos egészségügyi kockázatra a gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport javasolta az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet gyógyszerrendészeti készítményekkel kapcsolatos szabálysértés esetén kiszabható bírság összegének növelését, illetve a Büntető Törvénykönyvbe egy új, a gyógyszerhamisításra vonatkozó törvényi tényállás beiktatását. Ezen javasla-

08

Jogérvényesítési PILLÉR

tok vizsgálata folyamatban van. A munkacsoport javaslata alapján az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) honlapján elérhető gyógyszeradatbázist kiegészítették a gyógyszerekről készített fotókkal, amely mind a nyomozóhatóságok munkáját segítheti, mind a fogyasztók tájékoztatását szolgálja. 2010. március 5-én tartott szakmai programján mutatta be az OGYI a kiegészített adatbázis használatát a nyomozóhatóságok részére.

Növényvédôszer-hamisításról, illegális növényvédôszerkereskedelemrôl A hamis készítmények illegális forgalmazásának különböző formái tapasztalhatók a növényvédő szerrel folytatott tevékenységek esetén. Így például a „zsebimport” (a szabad határforgalmat kihasználó, a bejelentési és engedélyezési kötelezettséget elmulasztó behozatal), amely a felhasznált készítményeknek közel 5-7 %-át jelenti. Ugyancsak elősegíti az illegális kereskedelmet a párhuzamos behozatal (parallel import) nem kellően nyomon követhető rendszere, amely egy hazai engedélyezésű készítményre való hivatkozással nyit lehetőséget az azonosság és közös eredet követelménye nélkül a külföldi termékek importjára. Gyakran felmerülő gyanú, hogy a behozott növényvédő szer paraméterei a kiadott engedélynek nem felelnek meg. Főként a generikus készítmények esetén tapasztalhatók hamisított, illetve az engedélytől eltérő eredetű, illegálisan behozott termékek. A hatóság mindezek visszaszorítására a 2008. évtől szakmai jogszabályban meghatározott eszközökkel léphet fel. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény megalkotásával bevezetésre került a próbavásárlás jogintézménye, mely nagyban segíti a hatósági felderítést. Az újraszabályozott szankciórendszer 2008 szeptemberétől lehetővé teszi elrettentőbb, magasabb bírságtételek kiszabását, akár ismétlődően is. A hivatkozott törvény új típusú hatósági intézkedésekre, illetve nyilvántartások vezetésére jogosítja fel a hatóságot. A növényvédő szerek hamisításának alacsony szinten tartása, illetve csökkentése érdekében, a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet „Az engedélye-

zéshez benyújtott dokumentáció kezelése” alcím alatt új 25/A. §-szal egészül ki. E rendelkezés szerint az engedélyes, párhuzamos behozatal esetén az importőr a növényvédő szer első forgalomba hozatalát megelőzően köteles a készítmény végleg-mintáját és a csomagolás jellemző bélyegeit rögzítő képeket digitális adathordozón a hatóság rendelkezésére bocsátani. Ezt a hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé is teszi. Jelenleg a rendelet tervezet közigazgatási egyeztetés szakaszában van, várhatóan a kiadására 2010 márciusában kerül sor. A jogszabályi környezet előkészítésével párhuzamosan az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság kiemelt ellenőrzéseket folytatott a hamisítás visszaszorítására, több egyedi árumegjelölést elemzett, a rendészeti szervekkel közös akciókat és szorosabb együttműködést valósított meg, valamint széleskörű információáramlást biztosított az érintettek részére.

Állatgyógyászati készítmények hamisítása elleni tevékenység és eredményei Az állatgyógyászati készítmények hamitásának alacsony szinten tartása, illetve csökkentése érdekében az állatgyógyászati készítményekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet kötelezővé teszi az állatgyógyászati termékek forgalomba hozatali engedélyezése során, hogy a kérelmezőnek a nyomdai végleg-mintát is be kell nyújtani az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Központ Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságához, így a hatóságnak a továbbiakban nem csak az engedélyezett készítmények használati utasítását, jellemzőinek összefoglalóját, forgalomba hozatali engedélyét és nyilvános értékelő jelentését, hanem a címkéjét és a végleg-mintáját is mindenki számára nyilvánossá kell tennie a honlapján. Az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében, a rendszeres GDP (Good Distribution Practice – Helyes Nagykereskedelmi Gyakorlat) inspekciók mellett, 2007-ben célzott raktárkészlet ellenőrzések is bevezetésre kerültek. Az ellenőrzött egységek kockázatbecslés alapján kerültek kiválasztásra. 2009-ben az inspekciókkal párhuzamosan a célellenőrzések keretében a megyei igazgatóságok bevonásával nem csak a nagykereskedőket, hanem kiskereskedőket és állattartó telepeket is ellenőrizték. A célellenőrzés az élelmiszer-termelő állatfajoknak szánt készítményekre összpontosított. Az állatgyógyászati készítmények vonat-

kozásában az MgSzH Központ Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága laboratóriumai rendszeres ellenőrző vizsgálatokat végeznek. A leggyakoribb, illetve legsúlyosabb szabálytalanságok az alábbiak voltak: illegális gyártás; nem engedélyezett készítmény forgalmazása; a forgalomba hozatali engedélyben rögzített szövegtől eltérő szövegezésű, illetve a bontható kiszerelési egységhez nem rögzített használati utasítás; jogszabályellenes reklámtevékenység.

Élelmiszer-hamisítás, a felderítésére irányuló ellenôrzések és azok eredményei A teljes élelmiszerlánc felügyelete során a fogyasztóvédelem az elsődleges szempont, azaz annak biztosítása, hogy az élelmiszerek esetében a fogyasztóhoz biztonságos, az előállító által garantált összetételű élelmiszer kerülhessen. Az „élelmiszer-hamisítás” fogalma a jogszabályokban nem definiált. Az élelmiszer-hamisítás fogalma alatt a hatósági élelmiszer ellenőrzésben dolgozók, általában az élelmiszerek nem engedélyezett/nem nyilvántartott módon történő előállítását, forgalomba hozatalát, illetve engedélyezett/nyilvántartott előállítású termékeknek az élelmiszerláncban jogsértő módon történő forgalmazását értik, kissé eltérően a jelenlegi törvényi tényállástól, pl.: eredetvédett termékek hamisítása (pl. pármai sonka, feta sajt) A mézgyártáshoz nem használható anyagokból (cukorszirup, aszkorbinsav, enzimek stb.) való méznek nevezett termék előállítása stb. Az MgSzH – mint élelmiszer-biztonsági szerv – a létesítmények és vállalkozók 2009. évi hatósági ellenőrzési terve alapján meghatározott gyakorisággal végzett ellenőrzései során az élelmiszer előállítás és forgalmazás területén elvégzi a termékek nyomonkövetési vizsgálatát, melynek alapján fény derül az igazolatlan eredetű, ennek megfelelően nem biztonságos élelmiszerekre, az illegálisan végzett tevékenységekre. A szezonális országos kiemelt ellenőrzési akciók során (Kikelet II, Kánikula II, és a két megyét érintő pünkösdi akció) 2009-ben több mint 106 élelmiszer tételt vontak ki a forgalomból a hatóság szakemberei, mert nem engedélyezett létesítményből származtak, illetve nem engedélyezett forgalmazó helyen forgalmazták azokat.

27

09


Eseménynaptár 2009. február 3._ ________________ HENT vezetôségi ülés 2009. február 25.________________ HENT vezetôségi ülés 2009. március___________________ HENT gyógyszerhamisítás elleni kampány 2009. március 19.________________ E gyüttmûködési megállapodás a Magyar Gyógyszerészi Kamarával a gyógyszerhamisítás elleni kampányban való együttmûködésre 2009. április 7._ _________________ HENT plenáris ülés 2009. április 22._________________ H ENT „Jogalkalmazói együttmûködés a szerzôi jogi jogsértésekhez kapcsolódó büntetôeljárásokban” címû konferencia 2009. május 5-7._________________ Kriminálexpo IT-SEC 2009-es kiállítás 2009. május 26.__________________ „ Utánzás, hamisítás, védjegybitorlás konferencia – 2009” a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Védjegy Egyesület szervezésében 2009. május 28.__________________ HENT vezetôségi ülés 2009. június 15.__________________ A „Hamisítás, ahogy én látom – Az én alkotásom, az én tulajdonom” címmel meghirdetett képzômûvészeti pályázat díjkiosztója 2009. július – augusztus__________ Online kampány a Honfoglaló, a mozinet.hu, a Hotdog oldalakon 2009. augusztus 26.______________ E gyüttmûködési megállapodás aláírása a Rendôrtiszti Fôiskola, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a ProArt Egyesület között 2009. szeptember 10._____________ HENT vezetôségi ülés 2009. szeptember – november_____ S zerzôi jogi képzés a Rendôrség részére (összesen 21 alkalom) 2009. szeptember 24._ ___________ M árkavédelmi fórum (REACT - Védjegy- és Szerzôi Jogvédô Alapítvány) 2009. október 7._________________ HENT plenáris ülés 2009. november 17. ______________ I nternetes kerekasztal-beszélgetés az internetszolgáltatók és a jogosultak között 2009. november 19. ______________ „ Nem minden arany...” konferencia a gyógyszerhamisítás témájában a Medical Tribune szervezésében 2009. december 1. _______________ A „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” kiállítás megnyitója 2009. december 2-11. ____________ „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” kiállítás

28

10


Sajtómegjelenések A HENT a hamisításról és a hamisítás elleni küzdelem eredményeiről szóló nagyvilági és hazai híreket összefoglaló hírleveleinek napi kiküldése mellett valamennyi kampányáról közleményben is értesíti a sajtó munkatársait, hogy ezáltal is minél szélesebb kör számára eljuttassa üzeneteit. A 2009-es év legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó kampányai a 2009 márciusi gyógyszerhamisítás elleni kampány és a 2009 decemberi hamis tárgyak kiállítása voltak. A gyógyszerhamisítás elleni kampány több mint 100 média-megjelenést eredményezett (elektronikus média: 17, nyomtatott sajtó: 16, online média: 70), hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a kiállítás (elektronikus média: 10, nyomtatott sajtó: 5, online média: több mint 50).

Napi gazdaság 2009.01.03. „A hamisítás nincs válságban – A karácsonyi vásárlási szezonban különös aktualitást kapott a hamisítás elleni küzdelem, az ezt szolgáló nemzeti stratégia a fogyasztói tudatosság erősítésére alapoz.” HVG 2009.01.31. „Bármit beveszünk – Magyarországon ma még kisebb a bűnügyi, mint az egészségügyi veszélye a hamis gyógyszerek forgalmazásának. A lebukás veszélye minimális, a vásárlók sokkal többet kockáztatnak.” MR 1 Kossuth Rádió 2009.03.17. „A hamis gyógyszerekre hívja föl a figyelmet egy új internetes oldal, a hamisgyogyszer.hu. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület honlapján minden fontos információ megjelenik a gyógyszerhamisításról, és segítséget ad a veszélyes készítmények beazonosításához.” MTV 1 Híradó 2009.03.19. „Ugrásszerűen nőtt a hamis gyógyszerek aránya az Unióban és Magyarországon is. Itthon az elmúlt másfél évben 3-5%-ra, vagyis nagyjából minden huszadik orvosság hamis. Tiltott készítményeket, főként piacokon és az interneten árulnak.” RTL Klub Híradó este 2009.03.19. „A Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondja, a hamisított gyógyszerek ha-

tása kiszámíthatatlan, mivel senki sem tudja, hogy milyen adalékanyagok kerülnek bele.”

www.piacesprofit.hu 2009.04.02. „A jelenlegi gazdasági válságban, amikor a csökkenő gazdasági teljesítmény és a növekvő munkanélküliség egyre nagyobb terhet ró az ország költségvetésére, a Testület szerint a szellemi termékekkel kapcsolatos jogsértések elleni küzdelem és felvilágosító munka kiemelkedő fontosságú.” Napi gazdaság, 2009.04.03. „A HENT „Le Nyúl“ kampánya keretében több mint százezer tájékoztató szórólapot osztanak ki Budapesten és a vidéki nagyvárosok forgalmas bevásárlóközpontjaiban 2009. március 27. és április 5. között. A szórólapok arra figyelmeztetik az embereket, figyeljenek oda, hogy a megvásárolt készülékekre csak eredeti szoftver, film és zene kerüljön fel.” Metropol 2009.05.07. „Megvesszük a hamis áru, de szigorúbban büntetnénk a hamisítókat. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 1000 fős reprezentatív kutatást készített arról, hogy mit gondolnak az emberek a hamisítás jelenségéről.” www.penzcentrum.hu 2009.05.07. „Ellentmondásos a magyar: vesszük a hamisítványokat, de közben büntetnénk is őket.” A Kontroll VI. Évfolyam 11. Szám 2009. november „A megkérdezettek háromnegyede szerint a hamisítványok kiszűrése érdekében gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésre van szükség és 70 %-k szigorúbban büntetné a hamisítókat és a hamisítványok terjesztőit. A hamisítás elleni fellépés viszont nem tekinthető kizárólagosan a hatóságok és bűnüldöző szervek feladatának. Potenciális felvevőpiac nélkül nincs hamisítvány-termelés se, csak a lakosság egy részének vétkes összejátszásával jelenik meg arra a fizetőképes kereslet. Az állampolgári fegyelem és öntudat gátat szabhat a hamisításnak is, a pillanatnyi olcsósság talmi ragyogása ne kápráztasson el senkit, az ebből fakadó öröm nem lesz tartós, s lehet, hogy jelentős ára lesz.”

Origo.hu 2009. 11. 28. „A hamisítás veszélyezteti az embert és a gazdaságot egyaránt, de a fogyasztók sincsenek tisztában a kockázatokkal.” Origo.hu 2009. 11. 28. „A hamisítás nyilvánvalóan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit, sőt akár egészségüket is. A hamis termékek ugyan általában olcsóbbak, ugyanakkor sokszor gyenge, átlagon aluli minőségűek, ami hosszú távon semmiképpen sem teszi kifizetődővé megvásárlásukat.” MTV 1 Az Este 2009.12.04. „Szinte nincs olyan bevezetett termék, amit ne hamisítanának így vagy úgy. Vannak nyilvánvaló és vannak profes�szionálisabb hamisítványok, de egy biztos, hogy mindegyik kárt okoz valakinek: a készítőnek, a vásárlónak, gyakran mindkettőnek. Még annak is, aki tudja, hogy másolatot vásárol. Budapesten, a Magyar Szabadalmi Hivatal épületében még néhány napig összemérhetik a hamist az eredetivel.” Index.hu 2009.12.03. „A kiállítók célja nem titkoltan az elrettentés és az okítás, engem tökéletesen sikerült lebeszélni az online rendelhető tabletták esetleges beszerzéséről, és nem fogok késeket sem venni megbízhatatlan forrásból soha, mert elpattannak, és kiverik a szemem.” Elteonline.hu 2009.12.13. „Nem csekély mértékben didaktikus, ámde legalább ennyire érdekfeszítő kiállítást láthatott a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Garibaldi utcai székházának földszinti konferenciatermébe zsúfolva az odalátogató az elmúlt bő héten. A december 11-ig látogatható „Hamis ígéretek, valós veszélyek” kiállítás üzenete egyértelmű volt: nézd meg, mit veszel olyan olcsón, mert nem csak gagyi lehet, de akár életveszélyes is. A kiállítást – a fenti célok mellett egyúttal munkáját is megismertetni kívánó – a feketegazdaság, és az annak részét képező hamisítás elleni határozott és hatékony fellépés érdekében 2008-ban létrehozott (HENT) szervezte a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) segítségével.”

29

11

FÜggelékek

F1


1.sz. függelék: A 2008–2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv (a 2008–2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési ter vrôl rendelkezô 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat melléklete)

Statisztika 1. a jogsértésekkel összefüggő – így különösen az elkövetőkre, a jogsértéssel okozott kárra, valamint a jogérvényesítési eljárására vonatkozó – adatok gyűjtendő körének, fajtáinak pontos meghatározása, továbbá az elsődleges adatforrás-intézmények számára egységes módszertani ajánlás kidolgozása, amely alapján az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programból a jogérvényesítési adatok megállapíthatók Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter (részben az ORFK útján) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a pénzügyminiszter (a VPOP útján) Felkért közreműködő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke legfőbb ügyész Forrás: nem szükséges Határidő: 2009. június 30.

tetése a nyomtatott és az elektronikus sajtóban, tájékoztatási célú rendezvények szervezése stb.)

dő szerek hamisításának megelőzése érdekében a jogszabályi környezet és a joggyakorlat felülvizsgálata

Felelős: „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos Forrás: 20 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Határidő: 2008. december 31.

Felelős: egészségügyi miniszter (részben az OGYI és az ÁNTSZ útján) földművelésügyi ás vidékfejlesztési miniszter (részben az MGSZH és az ÁTI útján) igazságügyi és rendészeti miniszter (az ORFK útján) pénzügyminiszter (a VPOP útján) szociális és munkaügyi miniszter (az NFH útján) Forrás: nem szükséges Határidő: 2008. december 31.

Jogérvényesítés 4. a Btk. vonatkozó tényállásainak, illetve a szabálysértési tényállásoknak, valamint a büntetőjogi és a szabálysértési joggyakorlatnak, azok polgári jogi jogérvényesítéshez való viszonyának, valamint a nyomozási gyakorlatnak az áttekintése a jogalkalmazó szervek tapasztalataira tekintettel

Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter (részben az ORFK útján) pénzügyminiszter (a VPOP útján) Felkért közreműködő: Országos 2. a jogsértő tevékenységek megfigyelésé- Igazságszolgáltatási Tanács elnöke re vonatkozó nemzeti statisztikai mód- legfőbb ügyész szertani ajánlás kidolgozásának megala- Forrás: nem szükséges pozása Határidő: 2008. december 31.

Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter (részben az ORFK útján) Központi Statisztikai Hivatal elnöke Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke pénzügyminiszter (a VPOP útján) Felkért közreműködő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke legfőbb ügyész Forrás: 10 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Határidő: 2009. június 30. Tudatosságnövelés 3. hamisítás elleni országos kommunikációs kampány és programsorozat szervezése (tájékoztató anyagok készítése, közlemények és fizetett hirdetések megjelen-

32

Kreatív és informatikai ipar 7. a kreatív és informatikai iparágak és a nyomozó hatóságok közötti együttműködés intézményesítése – különösen a képzés és a tudatosságnövelés területén – a szerzői jogi jogsértések elleni hatékony fellépés érdekében

Felelős: pénzügyminiszter (a VPOP útján) igazságügyi és rendészeti miniszter (az ORFK útján) 5. a hamisított termékek kiszűrését lehe- Felkért közreműködő: legfőbb ügyész tővé tevő „eMage” adatbázis-szolgáltatás Forrás: nem szükséges bevezetésének megalapozása Határidő: 2008. december 31.

Felelős: Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke pénzügyminiszter (a VPOP útján) igazságügyi és rendészeti miniszter (az ORFK útján) Forrás: 20 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Határidő: 2009. május 31.

8. az internetes kalózkodásra fókuszáló speciális képzés indítása a jogalkalmazó szervek (nyomozóhatóságok, ügyészség, bíróság) számára e szervek felkészültségének növelése érdekében

Felelős: pénzügyminiszter (a VPOP útján) igazságügyi és rendészeti miniszter (az ORFK útján) Gyógyászati készítmények, Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke növényvédô szerek iparága Felkért közreműködő: a legfőbb ügyész Forrás: 5 millió forint MSZH 6. a gyógyszerhamisítás, illetve állat- (HENT elkülönített keret) gyógyászati készítmények és a növényvé- Határidő: 2008. december 31.

F1

1.sz. függelék: A 2008–2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv

9. az internetszolgáltatókra az internet szervek (nyomozóhatóságok, ügyészség, útján történő szolgáltatásnyújtásra vonat- bíróság) munkatársai számára kozó szabályozási rendszer és joggyakorlat felülvizsgálata a kalózkodás elleni fel- Felelős: Magyar Szabadalmi Hivatal lépés ösztönzése érdekében elnöke igazságügyi és rendészeti miniszter Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető (részben az ORFK útján) miniszter pénzügyminiszter (a VPOP útján) igazságügyi és rendészeti miniszter Felkért közreműködő: Országos Forrás: nem szükséges Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Határidő: 2009. március 31. legfőbb ügyész Forrás: 4 millió forint MSZH Statisztika (HENT elkülönített keret) Határidő: 2009. december 31. 10. a kutatóintézetek bevonásával statisztikai módszertani ajánlás kidolgozása a 13. a szellemitulajdon-védelmi ismeretek hamisítás hazai gazdasági hatásmecha- beépítése az iskolások számára kidolgonizmusainak és súlyának, illetve az okozott általános felvilágosító, nevelő, illetve zott károk (veszteség) becsült értéke (be- bűnmegelőzési programokba árazása) meghatározásához Felelős: igazságügyi és rendészeti Felelős: Központi Statisztikai Hivatal miniszter (az ORFK útján) elnöke Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Forrás: 4 millió forint MSZH (HENT Forrás: 5 millió forint MSZH elkülönített keret) (HENT elkülönített keret) Határidő: 2009. december 31. Határidő: 2009. december 31. Jogérvényesítés Tudatosságnövelés 14. a büntetőjogi jogalkalmazást elősegí11. szellemitulajdon-védelmi tudatosság- tő joggyakorlati adatbázis kiépítése, kiadnövelő hirdetés- és kommunikációs kam- ványok, hírlevelek készítése, amely hozzápány szervezése az ifjúságra fókuszálva járulhat az egységes joggyakorlat kialaku(tájékoztató anyagok készítése, közlemé- lásához nyek és fizetett hirdetések megjelentetése a nyomtatott és az elektronikus sajtóban, Felelős: igazságügyi és rendészeti részvétel a fiatal célközönséget érintő ren- miniszter (részben az ORFK útján) dezvényeken stb.) pénzügyminiszter (a VPOP útján) Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Felelős: „Új rend és szabadság” Felkért közreműködő: Országos programért felelős kormánybiztos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Forrás: 10 millió forint MSZH legfőbb ügyész (HENT elkülönített keret) Forrás: 4 millió forint MSZH Határidő: 2009. december 31. (HENT elkülönített keret) Határidő: 2009. december 31. 12. intézményesített képzés kidolgozása és kísérleti jellegű bevezetése a jogérvé- 15. a jogérvényesítést segítő, termékfelnyesítésben közreműködő jogalkalmazó ismerő, illetve -azonosító technológiák

(RFID, ADNS) bevezetésére és szabályozására vonatkozó lehetőségek vizsgálata, e technológiák alkalmazásával kísérleti projekt indítása Felelős: „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos Forrás: 4 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Határidő: 2009. december 31. 16. a piacokra, vásárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálata a hamisított és kalóztermékek ezeken a helyeken való értékesítésének megakadályozása érdekében Felelős: nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Forrás: nem szükséges Határidő: 2009. december 31. Élelmiszeripar 17. a fogyasztók tájékozottságának növelése érdekében az élelmiszerhamisítási adatokból naprakész és folyamatosan karbantartott, a nyilvánosság számára hozzáférhető adatbázis kiépítése, „forró drót” létrehozása Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Forrás: 20 millió forint FVM Határidő: 2009. december 31.

33

F1

1.sz. függelék: A 2008–2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv

18. az élelmiszerhamisítás területét érin- Forrás: 15 millió forint MSZH tő jogszabályok áttekintése a jogalkal- (HENT elkülönített keret) mazó hatóságok gyakorlati tapasztalatai Határidő: 2010. december 31. alapján, ideértve a bírságkiszabás és -behajtás gyakorlatát, továbbá a felderítéshez Tudatosságnövelés szükséges eszközök fejlesztését, a szervezetrendszer áttekintését 22. hamisítás elleni országos kommunikációs kampány és programsorozat folyFelelős: földművelésügyi és tatása (tájékoztató anyagok készítése, vidékfejlesztési miniszter közlemények és fizetett hirdetések megjeszociális és munkaügyi miniszter lentetése a nyomtatott és az elektronikus Forrás: nem szükséges sajtóban, tájékoztatási célú rendezvények Határidő: 2009. december 31. szervezése stb.) Gyógyászati készítmények, növényvédô szerek iparága

Felelős: „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos Forrás: 40 millió forint MSZH 19. a gyógyszerhamisítás fogyasztóvédel- (HENT elkülönített keret) mi vonatkozásait, illetve az állatgyógy- Határidő: 2010. december 31. ászati készítmények és a növényvédő szerek hamisításának hátrányos következ- 23. szellemitulajdon-védelmi alapvető isményeit középpontba állító kommuniká- mereteknek – a kerettantervekben szeciós kampány szervezése replő – jogi alapismereteken belül történő átadása érdekében oktatói segédanyagFelelős: „Új rend és szabadság” ok, ismeretterjesztő, tájékoztató anyagok programért felelős kormánybiztos készítése a fiatal generációk oktatása és egészségügyi miniszter felvilágosítása érdekében, különös tekinföldművelésügyi és vidékfejlesztési tettel az Internet útján elkövetett kalózminiszter kodásra Forrás: 2 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Felelős: igazságügyi és rendészeti Határidő: 2009. december 31. miniszter oktatási és kulturális miniszter Kreatív és informatikai ipar Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Forrás: 5 millió forint MSZH 20. a munkáltatókat és érdekképviseletei- (HENT elkülönített keret) ket célzó oktatási program és tudatosság- Határidő: 2010. december 31. növelő kampány indítása a munkahelyeken előforduló szerzői jogsértések meg- Jogérvényesítés előzése érdekében 24. a jogsértések elkerülését, megelőzését, Felelős: „Új rend és szabadság” a jogérvényesítés elősegítését célzó szolprogramért felelős kormánybiztos gáltatási paletta bővítési lehetőségeinek, szociális és munkaügyi miniszter valamint a jogérvényesítés költségeit fedenemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ző jogvédelmi biztosítás megvalósíthatóközigazgatási informatikáért felelős ságának vizsgálata kormánybiztos Forrás: 2 millió forint MSZH Felelős: „Új rend és szabadság” (HENT elkülönített keret) programért felelős kormánybiztos Határidő: 2009. december 31. Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke igazságügyi és rendészeti miniszter Statisztika Forrás: 5 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) 21. a jogsértésekkel összefüggő, valamint Határidő: 2010. december 31. a jogérvényesítési eljárására vonatkozó – a nyilvánosság számára is hozzáférhe- Élelmiszeripar tő – értékelő jelentés készítése és adatbázis kiépítése 25. az élelmiszerhamisítás megelőzése érdekében annak fogyasztóvédelmi vonatFelelős: igazságügyi és rendészeti kozásait középpontba állító kommunikáminiszter ciós kampány szervezése, jogsegélyszolKözponti Statisztikai Hivatal elnöke gálat kialakítása, a hatósági szakemberek Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke képzése, oktatása

34

Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos Forrás: 5 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Határidő: 2010. december 31. Gyógyászati készítmények, növényvédô szerek iparága 26. specializált képzés kidolgozása és indítása a jogalkalmazó szervek számára a hamisított készítmények felismerése céljából, továbbá jogsegélyszolgálat kiépítése, a hatósági szakemberek képzése és oktatása Felelős: egészségügyi miniszter pénzügyminiszter (a VPOP útján) igazságügyi és rendészeti miniszter (az ORFK útján) Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Forrás: 2 millió forint MSZH (HENT elkülönített keret) Határidő: 2010. december 31. Kreatív és informatikai ipar 27. a kalóz műpéldányok előállításának megakadályozása érdekében az optikai adathordozókat gyártó létesítmények létrehozására és üzemeltetésének ellenőrzésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálata Felelős: nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos Forrás: nem szükséges Határidő: 2010. december 31.

F2


2.sz. függelék: A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérése A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenysége 1 keretében összefoglaló tanulmány 2 a hamisítás és kalóztevékenység mértékadó nemzetközi mérési módszertanának tárgyában készült, amely áttekintette a külföldi gyakorlatban alkalmazott becslési eljárásokat (best practice), bemutatta ezeknek a mérési technikáknak a főbb jellemzőit, a hazai gyakorlatban is hasznosítható elemeit, rámutatott előnyös vonásaikra és korlátaikra. A hamisítás és kalóztevékenység rejtett, illegális voltára, sőt kriminális jellegére való tekintettel nem léteznek megbízható, konzisztens adatok a hamisítás és kalóztevékenység volumenére, gazdasági-társadalmi hatásaira vonatkozóan. A hivatalos, hatósági statisztikai forrásból származó adatok köre korlátozott és a tevékenység számbavétele döntően nem a hagyományos statisztikai számbavételi módszerekkel és eszközökkel történik A számszerű információk rendszerint nem statisztikai hivataloktól, hanem elsősorban közvélemény- és piackutató cégektől, kutatóintézetektől, szakmai szervezetektől származnak, így az adatok általában csak közelítő jellegű becsült értékek. A statisztikai mérési eljárások fogyatékosságai, az adatok alacsony megbízhatósága ellenére sem mondhatunk le azonban a hamisítás és kalóztevékeny1. A 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről szóló 2140/2008. (X.15.) Korm. határozat 10. pontja feladatként jelölte ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke számára, hogy kutatóintézetek bevonásával módszertani ajánlást dolgozzon ki a hamisítás hazai gazdasági hatásmechanizmusának és súlyának, illetve az okozott károk (veszteség) becsült értéke (beárazása) meghatározásához. 2. A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérési módszerei és a hazai alkalmazás. Kézirat. Készítette: Penyigey Krisztina. Magyar Szabadalmi Hivatal. Budapest. 2010. január 18. 58 oldal és melléklet.

ség számbavételéről, mert a hatékony intézkedésekhez szükség van a hamisítás és kalóztevékenység nagyságára, összetételére, társadalmi-gazdasági hatásaira vonatkozó, számszerű információkra. A nemzetközi gyakorlatban a hamisítás számbavételét irányuló munkálatok egyrészt a hamisítási és kalóztevékenység volumenének (nagyságának, kiterjedésének, piaci részarányának) a számszerűsítését, másrészt a gazdasági-társadalmi hatások számbavételét célozzák. A hamisítás és kalóztevékenység mérése, becslése háromféle eljárás alkalmazásával történhet: 1) Hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatok alapján; 2) Felmérések, mintavételek alapján; 3) Közgazdasági modellszámítások alkalmazásával. Jogérvényesítési statisztika (enforcement information): A hamisítási és kalóztevékenység jellemzésére szolgáló adatok közül csak az ún. jogérvényesítési adatok körébe tartozó kriminálstatisztikai adatok és a vámárulefoglalási adatok származnak hivatalos hatósági statisztikai adatforrásokból. Ezek az információk a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének feladatkörét ellátó állami szerveknél (bíróság, ügyészség, rendőrség, vámőrség, esetleg kereskedelmi felügyelőség) képződnek. A jogérvényesítési statisztikai adatok felhasználásával történő mérés legfontosabb előnye éppen az adatforrás jellegéből, hatósági voltából fakad, így ezen adatok megbízhatósági foka magas. Hátrányt jelent viszont, hogy ugyan minden országban képződnek hivatalos igazságügyi statisztikai információk, de az igazságszolgáltatási rendszer országonkénti eltérései miatt az adattartalom, az adatszerkezet többnyire országonként különböző. Fontos további korlátot jelent, hogy a jogérvényesítési adatok nem szolgáltatnak elegendő információt az illegális tevékenység teljes volumenére vonatkozóan, csak a „jéghegy csúcsát” mutatják. A vámlefoglalások, a peres eljárások száma sok egyéb, külső tényezőtől is függ. A jogérvényesítési statisztikákból kiindulva a hamisítás teljes ter-

jedelmére vonatkozóan végzett extrapoláció a szakirodalom által nem javasolt becslési technika. Az igazságszolgáltatási, kriminálstatisz tikai adatok a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos nyomozóhatósági tevékenység és a büntetőeljárások számosságára, struktúrájára, időbeli változásának a bemutatására alkalmasak a különböző törvényi tényállásoknak megfelelő bontásban. A nemzetközi gyakorlatban például a brit IP Crime Group éves szellemitulajdon-védelmi bűnügyi jelentése rendszeresen publikál a hamisításra vonatkozóan ilyen adatokat. A hamisításra volumenének jellemzésére leggyakrabban használt, hivatalos statisztikai adatkört a vámárulefoglalási statisztikák jelentik. A nemzeti vámhatóságok és a szupranacionális vámügyi szervezetek (pl. Európai Unió illetékes főigazgatósága, Vám Világszervezet) folyamatosan gyűjtik, illetve közzé teszik (pl. EU, USA) a vámhatárokon elkobzott hamisított és kalóztermékek lefoglalási adatait. Az adatgyűjtés általában azonos szerkezetben történik, kiterjed a lefoglalások értékére, esetszámára, volumenére, a jogsértés fajtájára, az áru származási országára, a szállítás módjára. Az OECD által a hamisítás gazdasági hatásairól készített nagyszabású kutatásban a vámárulefoglalási statisztikák képezték a nemzetközi gazdasági modellszámítás inputadatait. Kérdőíves felmérések, mintavételi eljárások (sample-based surveys, sampling): A nemzetközi gyakorlatban kiterjedten alkalmazzák a reprezentatív mintasokaságra kiterjedő kérdőíves felméréseket, valamint bizonyos ágazatokban a termékmintavételen alapuló vizsgálatokat a hamisítás és kalóztevékenység jelenségének jellemzésére. A fogyasztók, termelők vagy forgalmazók megkérdezésén alapuló felmérések fontos előnyeit jelentik, hogy módot adnak mind kvantitatív, mind kvalitatív jellegű információk gyűjtésére, továbbá

35

F2

2.sz. függelék: A hamisítás és kalóztevékenység volumenének és gazdasági hatásainak mérése

a legfrissebb tendenciákról szolgáltatnak originális információt. Alapvetően statikus jellegűek viszont, de a kontrollváltozók (pl. nem, kor, jövedelem, földrajzi régió) szerinti elemzés alkalmas a helyzetkép differenciált árnyalására. A felmérési eredmények megbízhatósága ugyanakkor viszonylag alacsony, mivel egyebek mellett a megkérdezettek ismeretszintje, tudatossága különböző, körükben gyakori a valóság megszépítésére irányuló törekvés, válaszaikra a szubjektivitás nyomja rá bélyegét. A mérési technika elterjedtségét az is magyarázza, hogy a gazdasági modellszámítások hiányzó bemeneti (input)-adatsorait gyakran szokták felmérési eredményekkel kiegészíteni. Szinte valamennyi publikált makrogazdasági modellszámítás fogyasztói/termelői kikérdezéseket (is) felhasznált a hamisítás arányának, mint alapvető inputadatnak a meghatározásához. A fogyasztói felmérések (consumer surveys) általában több ezer (1-3000) fogyasztóra, a lakosság összetételét jól leképező reprezentatív mintasokaságra kiterjedő, sztenderd piackutatási technikákat alkalmazó vizsgálatok. Ez a mérési technika alkalmas a hamisított termékekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök, a vásárlói magatartás, a vásárlási gyakoriság feltárására, továbbá magyarázatot kaphatunk arra, hogy a fogyasztók leginkább melyik illegális terméket, milyen gyakran, milyen mennyiségben vásárolják/vásárolták, valamint segítségével megismerhetők a vásárlás hátterében álló motívumok, a fogyasztót fenyegető kockázatok, az, hogy melyek a leggyakrabban igénybe vett beszerzési/értékesítési csatornák. A külföldi megkérdezések (pl. Ernst & Young, IPTOC, CEBR) értékes módszertani hozzájárulást jelentenek a hazai fogyasztói, valamint termelői megkérdezések előkészítői számára mind a mintasokaság nagysága, mind a hamisításról feltett kérdések köre, továbbá a kérdésfeltevés konkrét módja, valamint újszerű megközelítések (pl. társadalmi attitűd) bekapcsolása szempontjából. A hazai gyakorlat számára hasznosítható módszertani megfontolás lehet, hogy a kvantitatív megkérdezési technikával (kérdőív) nyert válaszokat általában kvalitatív, fókuszcsoportos beszélgetések alapján nyert információkkal egészítik ki, illetve árnyalják. A termelői/forgalmazói felmérésekben (producer/distributor surveys) az originális termékek gyártói, forgalmazói adnak becsléseket a hamisított és kalóztermé-

36

kek releváns piaci részarányairól, gazdasági hatásairól (pl. az eredeti márkacikkek gyártóinál tapasztalt forgalomcsökkenésről, bevétel-kiesésről, beruházás-visszaesésről, költségnövekedésről, védjegyérték-csökkenésről, stb.). A termelői/forgalmazói felmérések segítséget nyújthatnak a hamisítás elleni intézkedések, akciótervek kidolgozásában is. A nemzetközi vizsgálatok közül kiemelést érdemel a PriceWaterhouseCoopers, a Technopolis, a BASCAP, a Német Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium, a Svájci Szövetségi Szellemitulajdon-védelmi Intézet, a Japan Patent Office felmérése. A hamisított és kalóztermékek piaci részarány-mérésének egyik elterjedten alkalmazott, direkt mérési technikája a mintavétel (sampling), amely során a kereskedelmi eladóhelyeken értékesítésre szánt árukból próbavásárlások (mistery shopping) vagy egyéb eljárással vett, illetve vásárolt termékminták eredeti mivoltát – szükség esetén szakértők bevonásával – vizsgálják, valamint állapítják meg az áruk eredetiségét, továbbá a hamis áruk arányát. A mintavétel útján történő mérés legnagyobb korlátját az jelenti, hogy a hamis termékek, kalózáruk számbavételének ez az egyik legköltségesebb és legidőigényesebb becslési módszere. Modellszámítások (economic modelling): A hamisításra vonatkozó becslések készítése gyakran közvetett (indirekt) módon, közgazdasági modellek felállításával, illetve modellszámításokkal történik, amely irányulhat egy-egy iparág (termékcsoport) vagy a teljes nemzetgazdaság vizsgálatára. Az iparági modellek a hamisított és kalóztermékek volumenét, gazdasági hatásait egy adott ágazatban, annak sajátosságaira épülő számítási eljárás segítségével határozzák meg. A vizsgálatra általában rendszeres időközönként (évente, kétévente, stb.) kerül sor. Három iparág – a zene-, a film-, a szoftveripar – egyedülálló aktivitást mutat a hamisítási és kalóztevékenységre vonatkozó iparági információk ös�szegyűjtésében, illetve modellszámításokat is magában foglaló becslések készítésében. E tekintetben ki kell emelni a Business Software Alliance (BSA), az International Federation of the Phonographic Industries (IFPI), a Motion Picture Association (MPA) becslési eljárásait, valamint az IPSOS filmpiaci vizsgálatát.

Az iparági szakmai szervezetek, nemzetközi iparági szövetségek modellszámításainak hatásszámításával kapcsolatban ugyan számos aggályt vet fel a szakirodalom (pl. lobbiérdek, felülbecslés, transzparencia hiányossága, adatforrás, egyszerűsítő feltételezések, számítási algoritmus), de mindezek ellenére bizonyos specifikus termékcsoportok vagy nagyobb aggregátumok esetében ezek az iparági modellszámítások igen hasznos hozzájárulást jelentenek a hamisítás és kalóztevékenység hatásbecsléséhez. A hamisítás és kalóztevékenység világgazdasági arányaira, továbbá nemzetközi gazdasági hatásaira vonatkozóan a szakmai körökben, a sajtóban leggyakrabban idézett globális mutatószámok szinte minden esetben makrogazdasági modellszámításokon (macro-economic modelling) alapulnak. Számos úttörő jellegű ökonometriai modellszámítás köthető a londoni székhelyű Centre for Economic and Business Research (CEBR) nevéhez végzett (pl. az Egyesült Királyságra és az Európai Unióra vonatkozó számítások). Vizsgálatai során a CEBR többek között számszerűsítette a hamisítás jövedelem- és profitcsökkentő hatását, a GDP-re, foglalkoztatásra gyakorolt hatást. A nemzetközi szervezetek közül az OECD dolgozott ki egy kereskedelmi megközelítésű (trade approach) modellszámítási eljárást a hamisítás gazdasági hatásainak becslésére, továbbá egy-egy nemzetgazdaságra vonatkozóan is (pl. Ausztrália, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság) készültek hatásvizsgálati modellszámítások. A nemzetközi gyakorlat szerint a hamisítás és kalóztevékenység statisztikai módszerekkel történő mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott és alkalmazott, egységes metodológia, illetve indikátorrendszer (mint például a szerzői jogi ágazatok esetében a Szellemi Tulajdon Világszervezete által ajánlott módszertan). A számbavétel jelenleg különböző mérési módszerek, becslési technikák alkalmazásával történik. Előrelépést jelenthet a hamisítás mérése terén a Hamisítással és Kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelőközpont (European Counterfeiting and Piracy Observatory) létrehozása, amelynek deklarált feladatai közé tartozik a közös metodológia kidolgozása a szellemi tulajdonjogokat érintő jogsértésekre vonatkozó adatgyűjtés, adatelemzés és jelentéskészítés területén, valamint hatáselemzések készítése, a „best practices” összegyűjtése.

F3


3.sz. függelék: Az Országos Kriminológiai Intézet által vizsgált büntetô törvénykönyvi tényállások Áru hamis megjelölése 296. § Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bitorlás 329. § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása 329/B. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést a) készít, előállít, b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el. (4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására

jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Jogkezelési adat meghamisítása 329/C. § Aki más szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával ös�szefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Iparjogvédelmi jogok megsértése 329/D. § (1) Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból, növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványból, védjegyoltalomból, földrajzi árujelző-oltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

37

F4


4.sz. függelék: A szellemi tulajdonjogok érvényesítésérôl szóló 2004/48/EK irányelv 18. cikke szerinti magyarországi nemzeti jelentés összefoglalása 1 Az irányelv átültetése Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-én elfogadta a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/ EK irányelvet (a továbbiakban: irányelv), amelynek célja a tagállamok nemzeti jogszabályainak harmonizációja a polgári és közigazgatási jogi természetű jogi intézkedések, eljárások és jogorvoslatok tekintetében, amelyek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén alkalmazhatók. Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2006. április 29. volt. Magyarország az átültetésre vonatkozó kötelezettségét az egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény elfogadásával teljesítette , amely négy jogszabályt módosított: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt („bírósági végrehajtási törvény”), a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt („szabadalmi törvény”), a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt („védjegytörvény”) és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt („szerzői jogi törvény”). Az új rendelkezések a magyar iparjogvédelmi és szerzői jogban nagyrészt már az irányelv elfogadását megelőzően is ismert és alkalmazott jogintézményeket igazították hozzá a közösségi követelményekhez, így például – a szellemi tulajdont érintő jogsértések esetében – módosultak az előzetes bizonyítás és az ideiglenes intézkedések polgári eljárásjogi szabályai, illetve változtak a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezések. Lényeges újítást jelentett azonban a különböző adatszolgáltatásra vonatkozó igények bővítése az érintett jogszabályokban. A mintavételre és az alternatív intézkedésekre vonatkozó opcionális rendelkezések [az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, illetve az irányelv 12. cikke] nem kerültek átültetésre a magyar nemzeti jogba.

kérdéscsoportot készített: az egyik a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével foglalkozó tagállami intézmények számára készült, míg a másik kérdéscsoport az egyéb érintett feleket célozta meg. Így az irányelv 18. cikke szerint a nemzeti jelentés elkészítéséért felelős nemzeti hatóságok feladata a megfelelő válaszok összegyűjtése, valamint egy olyan összefoglalás elkészítése volt, amely az új vagy a módosított jogérvényesítési intézkedések alkalmazásából eredő tapasztalatokra világít rá – lehetőség szerint számszerű adatokkal alátámasztva. A nemzeti hatóságok és az egyéb érdekelt felek válaszainak összehasonlításával nemcsak a szemléletbeli különbségek válnak egyértelművé, hanem az igazán hatékonynak bizonyuló intézkedéseket is meg lehet határozni. A nemzeti jelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szoros együttműködésben készítette el. Az alkalmazott munkamódszer szerint a Bizottság kérdőívei csupán az alapjául szolgáltak azon kérdőíveknek, amelyeket az említett intézmények évi rendszerességgel (2007ben, 2008-ban és 2009-ben) küldtek ki az érintett szervekhez és az egyéb érdekelt felekhez, nyilvános konzultáció céljából. A további kiegészítő kérdések célja egyrészt a Bizottság által feltett kérdések részletesebb kifejtése és pontosítása a nemzeti jogszabályok tükrében, másrészt pedig a szellemi tulajdonjogok érvényesítését érintő magyarországi helyzet szélesebb körű feltérképezése volt – kitekintéssel a szellemi tulajdon területén működő szakértői testületek (a Szerzői Jogi Szakértő Testület és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület) tevékenységére, illetve a büntetőjogi jogérvényesítésre egyaránt.

A kérdôívekre érkezô válaszok összefoglalása, értékelése

b) Az irányelv és a nemzeti jogszabályok módosításai a szellemi tulajdonjogok jogosultjai számára pozitív üzenettel bírtak, illetve a pozíciójukat megerősítő intézkedéseket vezettek be, viszont némi „finomhangolás” szükséges lehet a jogérvényesítési szabályokban a különböző szellemitulajdon-védelmi formák sajátosságaira tekintettel. A bírósági ügyek számának csökkenése nem azt mutatja, hogy az új intézkedések „ledöntötték azt a gátat”, amely korábban megakadályozta a jogosultakat a pereskedésben; a bírósági eljárások mindig is „hozzáférhetőek” voltak Magyarországon (nem voltak korlátozó költségek, az önképviselet lehetősége a természetes személyek számára fennáll), az ügyek száma pedig a lajstromozott jogok és a piac méretéhez képest nem mondható szokatlanul alacsonynak. c) A jogérvényesítési intézkedések hatékonyságát érintő kritikák elsősorban nem az irányelvre és az átültető törvény által bevezetett új intézkedésekre vonatkoznak, hanem sokkal inkább a polgári peres eljárások inherens – és horizontális – hiányosságaira (késedelmek, alacsony kártérítési összegek, végrehajtási kérdések stb.). Az új rendelkezések mögött húzódó alapelvek általános támogatást élveznek. d) A két legjobban üdvözölt jogintézmény az ideiglenes intézkedés és a tájékoztatáshoz való jog kibővülése. Felmerültek azonban aggodalmak az ideiglenes intézkedések elrendeléséhez szükséges „bizonyosság” mértékét, illetve a kérelmek elbírálásának gyorsaságát illetően, a közvetítőket érintő tájékoztatáshoz való jog (a jogsértő beazonosítása céljából) kérdései pedig még megválaszolásra várnak. e) A kérdőívekre adott válaszok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy szükségtelen az irányelv módosítása. Egy változtatást ezzel együtt mégis érdemes lehet megfontolni: amennyiben az alperes a pernyertes, lehetővé kellene tenni, hogy a bíróság – kérésére – rendelhesse el a határozat közzétételét (legalább akkor, ha a felperes kérelmezte a nyilvánosságra hozatalt a perben). 1

a) Az irányelv nemzeti jogérvényesítési gyakorlatra kifejtett hatásainak értékelése némiképp korai. Bizonyos tendenciák már A jelentés elkészítésének kirajzolódni látszanak, de az irányelv átmódszertana ültetését követően kezdeményezett lezárt ügyek száma nem elegendően magas ah- 1. A nemzeti jelentés magyar és angol nyelven A megbízható és összehasonlítható ada- hoz, hogy messzemenő következtetéseket hozzáférhető a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján: www.mszh.hu/jogervenyesites/ tok nyerése érdekében a Bizottság kétfajta lehessen levonni.

38

_________________________________ Kiadta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága, _________________________________ Magyar Szabadalmi Hivatal Szerkesztette:_____________________ dr. Tóth Zita, dr. Penyigey Krisztina Felelôs kiadó: _____________________ Dr. Bendzsel Miklós Grafika: _ _________________________ Stalker Stúdió Nyomdai kivitelezés: _ ______________ Keskeny nyomda Fotók: ____________________________ Gyôrffy Anna, Pettendi Szabó Péter

Hamisítás EllEni nemzeti testület ÉvEs jelentés 2009

Recommend Documents