A karsztvízszint-emelkedésének jellemzői a bükki karsztvízszintészlelő rendszer 1992 - 2005 közötti adatai alapján1 DR. LÉNÁRT LÁSZLÓ (2)-
Bevezetés, a mérési helyek A bükki karsztvíz termelésében leginkább érintett nagy vízművek (Miskolci Vízművek Rt., Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt., Heves Megyei Vízművek Rt.) 1992-ben bízták meg a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékét a bükki karsztvízszint előrejelzés kidolgozásához szükséges sok évnyi karsztvízszint adatok megszerzésének munkálataival. (A mérőrendszer létrehozását Gyurkó Péter városi képviselő alapja terhére 100 000 Ft-al támogatta.) A karsztvízszintészlelő rendszer kialakításakor messzemenően felhasználtuk a Böcker Tivadar által irányított, a miskolci karsztforrások védőidomának kidolgozása érdekében végzett munkát, az annak keretében készített figyelőkutak földtani-vízföldtani jellemzőit, ill. első adataiból nyerhető tapasztalatokat. Az első műszerek telepítése 1992-ben történt. Ma 34 helyen mérünk folyamatosan, elektronikus DATAQUA 2002 típusú mérő-rögzítő berendezésekkel vízszintet és vízhőmérsékletet, néhány helyen vezetőképességet. (16 mérőhelyet megszüntettünk, 23 helyről kapunk mástól adatokat, 5-8 további tervezett mérőhelyet tartunk nyílván.) A víztermelő létesítményekben és a forrásokban a mérési gyakoriság 10-30, a megfigyelő kutakban 15-60 perc. A mért, nyers értékekből napi átlagértékeket képzünk, s ezekből határozzuk meg a vízszint idősorokat és a pillanatnyi karsztvízkészletet. Az adatok kinyerése a mérés során heti - 3 hónapi gyakorisággal történik, az adatgyűjtők kapacitásának, ill. az anyagi lehetőségek függvényében. (A legfontosabb mérőhelyeken havi kiolvasások történnek. Folyamatban van olyan mérőhelyek telepítése is, melyekből naponta kapjuk az adatokat távadó segítségével.) A feldolgozott adatok alapján havonta megadjuk a várható karsztvízszintre vonatkozó előrejelzésünket a megbízóknak, az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak (ÉKÖVIZIG) pedig az országos törzshálózatba tartozó kutak vízszint értékeit. Évente összefoglaló jelentést készítünk a megbízóknak, az ÉKÖVIZIG-nek és a jelentős adatszolgáltatóknak. A Mezőkövesdi Városgazdálkodási Rt (MkVg Rt) 1998-ban, a Smaragd-GSH Kft 2000-ben, a Miskolci Egyetem 2001-ben csatlakozott a mérőrendszerhez. 2004-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és a Szilvássy Andor Barlangkutató Csoport kapcsolódott be barlangi méréseivel a rendszerbe.
1
A terepi mérések túlnyomó részét és az adatok alapfeldolgozását Sándor Csaba, Szabó Attila, Kovács Kornél, f Tóth József, Czesznak László, Szacsuri Gábor végezte. 2 egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék
307
2005-ben a GVOP-3.1.1.-2004-05-0530/3.0 sz., „Vízgazdálkodási döntéseket támogató monitoring rendszer megvalósítása a Bükk-vidéken a fenntartható fejlődés érdekében" (VIMORE) c , 2007-ig tartó projekt alapján történik a karsztvízszint észlelő rendszer továbbfejlesztése. Ennek keretében 15 új barlangi mérőhelyet alakítottunk ki, ahol a folyamatos vízszintészlelés mellett vízhőmérséklet mérés és részben vízvezetőképesség mérése is történik. A bükk-előtéri rétegvíz-figyelő kutak hasonló szondái adatainak feldolgozásával a bükki karsztvíz és a Bükk előterében lévő rétegvizek kapcsolatát szeretnénk egyértelművé tenni. Jávorkúton folyamatosan csapadékot, léghőmérsékletet és 5 különböző mélységben talajhőmérsékletet mérő-rögzítő állomást létesítettünk, ahonnan az adatokat néhány naponként kapjuk. Az 1. ábrán a Szilágyi G. által 1977-ben meghatározott bükki karsztvíz domborzatot és a Bükk környezetének fő vízáramlási rendszerét mutatjuk be, valamint a jelen cikk alapját képező Nv-17-es karsztvízszint figyelőkút helyét.
1. ábra A Bükk karsztvízdomborzata, a karsztvízrendszerének kapcsolata a környezetével és az Nv-17 figyelőkút (lásd: csillag) (Geológiai Kutató Kft., 2000, benne: SZILÁGYI, 1977)
308
Csapadékviszonyok A csapadékviszonyok alakulását az OMSz 629. sz. jávorkúti mérőállomás adatai alapján mutatjuk be. Az I. táblázat és a 2. ábra adatain jól látszik, hogy az elmúlt 46 évben tartósan előfordult rendkívüli aszály és rendkívüli csapadékbőség is. Időszak
1960-2005 1961-2005 1971-2005 1981-2005 1992-2005 2001-2005 1961-1970 1971-1980 1981-1991 1992-2000 2001-2005
Hidrológiai téli félév [mm] eltérés az átlag átlagtól 0,0 328,0 328,9 0,8 316,0 -12,1 316,4 -11,6 20,2 348,3 374,9 46,8 374,0 46,0 314,8 -13,2 -52,1 275,9 333,5 5,5 374,9 46,8
Hidrológiai nyári félév [mm] eltérés az átlag átlagtól 0,0 496,7 495,6 -1,1 509,6 12,8 7,0 503,7 566,9 70,2 664,4 167,7 446,9 -49,8 524,2 27,5 423,2 -73,5 512,8 16,1 664,4 167,7
Naptári év [mm] eltérés az átlag átlagtól 825,8 0,0 823,2 -2,7 824,6 -1,2 819,6 -6,2 915,5 89,7 1043,0 217,2 818,1 -7,7 837,1 11,3 697,5 -128,3 844,7 18,8 1043,0 217,2
I. táblázat A csapadékátlagok időbeli változása Jávorkúton 1960-2005 között Az 1992-2005-ös időszak igen változékony volt. Az elmúlt 14 évben rendkívüli aszály és rendkívüli csapadékbőség is előfordult. (II. táblázat) Ev Hidrológiai téli félév 1992 jelentősen átlag alatti cs. rendkívüli cs.hiány 1993 1994 átlagos cs. kissé átlag feletti cs. 1995 kissé átlag feletti cs. 1996 kissé átlag alatti cs. 1997 átlagos cs. 1998 kissé átlag feletti cs. 1999 2000 jelentősen átlag feletti cs. 2001 jelentősen átlag feletti cs. 2002 jelentősen átlag alatti cs. kissé átlag alatti cs. 2003 rendkívüli cs. hőség 2004 kissé átlag feletti cs. 2005
Hidrológiai nyári félév jelentősen átlag alatti cs. jelentősen átlag alatti cs. kissé átlag alatti cs. kissé átlag feletti cs. rendkívüli cs.hőséz átlagos cs. jelentősen átlag feletti cs. jelentősen átlag feletti cs. rendkívüli cs.hiány kissé átlag feletti cs. rendkívüli cs. hő'séz átlagos cs. jelentősen átlag feletti cs. jelentősen átlag feletti cs.
Naptári év jelentősen átlag alatti cs. jelentősen átlag alatti cs. kissé átlag alatti cs. kissé átlag feletti cs. jelentősen átlag feletti cs. kissé átlag alatti cs. kissé átlag feletti cs. jelentősen átlag feletti cs. kissé átlag alatti cs. kissé átlag feletti cs. kissé átlag feletti cs. átlagos cs. kissé átlag^feletti cs. jelentősen átlag feletti cs.
II. TÁBLÁZAT A csapadékviszonyok áttekintő jellemzése Jávorkúton 1992-2005 között
309
E £
900
a
800
2. ábra A naptári évek csapadéka Jávorkúton 1960-2005 között Összefüggések A mérési rendszer legfontosabb tagja az Nv-17 figyelőkút, s az eddigi kutatási eredmények alapján (lásd irodalomjegyzék) ebből határoztuk meg a Bükkre általánosítható összefüggéseket. A továbbiakban ezen figyelőkútból nyert adatokat elemezzük. Az eddigi karsztvízszint mérések alapján felállított összefüggések segítségével 3060 napra előre jó közelítéssel becsülni tudjuk a karsztvízszint emelkedésének maximális nagyságát, a karsztvízszint emelkedésének ütemét, a karsztvízszint csökkenésének minimális értékét, a karsztvízszint csökkenésének ütemét, a bükki karsztvízkészlet nagyságát, a várható minimális karsztvízkészletet, a várható maximális karsztvízkészletet, a karsztvízszint és a termelés kapcsolatát.
310
A napi karsztvízszintek elemzése A 2005. évi vízszintváltozást és az azt létrehozó csapadék megoszlását - példaként - a 3. ábrán adtuk meg. Látható, hogy igen jelentős változásokat bemutató adatsort kell egyszerűbb, a napi feladatok elvégzéséhez felhasználható formára átalakítani. Az Nv-17 figyelőkút összes adatát az év azonos napjaihoz rendelten mutatjuk be a 4. ábrán. Az éves görbék jelentősen eltérnek egymástól, magas karsztvízszintek a december-január közötti időszakot leszámítva az év gyakorlatilag bármely időszakában előfordulnak.
3. ábra A Nv-17 figyelőkút karsztvízszintje és a jávorkúti napi csapadék 2005-ben
311
4. ábra Az Nv-17 figyelőkút vízszintjei az év azonos napjához rendelve (1994-2005) A karsztvízszint adatok között kiemelkedők azok, melyek magas és/vagy tartós karsztvízszinteket jeleznek. Eddigi vizsgálatainkból az derült ki, hogy minél magasabbról „indul" a karsztvízszint csökkenése, annál hosszabb ideig számolhatunk biztonságos vízkivételi lehetőségekkel. (A 2000. évi több, mint 9 hónapig tartó egyenletes vízszintcsökkenés, ill. az ennek ellenére problémamentes vízellátás erre a legjobb példa.) „Igen jelentős" vízszintértékeknek az 534 mBf-i értékeket és az a fölöttieket tekintettük. (A Nv-17-ben tapasztalt vízszinteknek kb. a 10 %-nyi része van ezen érték felett.) Az „igen jelentős" vízszintek zömében (64 %-ban) ugyan március-június között vannak, de az augusztus-október időszakban is magas aránnyal (27 %) fordulnak elő. Úgy tűnik, a nyári-nyár végi magas vízszintek az utóbbi években fordulnak elő inkább. Az 5. ábrán az Nv-17 figyelőkút két jellemző évének vízszintjeit ábrázoltuk az év azonos napjaihoz rendezve. 2000-ben egy tavaszi maximális érték és egy igen hosszú, fokozatosan csökkenő vízszint látható, 1998-ban pedig egy nyár eleji és egy tél eleji maximum, miközben a vízszint lényegesen magasabban van, mint 2000-ben. Elkészítettük az évenkénti azonos értéknek a napi átlagát, majd ugyanezt az igen jellegzetes és egyedi 2000. év adatai nélkül is. A két görbe egymáshoz képest kis eltérést mutat, a maximális eltérés nem éri el az 1 m-t, ill. 1,5 millió m3 vízkészlet-különbséget. (A teljes vizsgált időszakra a vízszintkülönbség 20,9 m, az átlagos dinamikus karsztvízkészlet értéke 10,9 millió m3.) Az összes létező adatából készült „abszolút" átlag kb. 530 mBf-i karsztvízszintnek felel meg. Az azonos napokra vonatkozó átlagértékek március közepétől szeptember közepéig fölötte találhatók az „abszolút" átlagnak, az év többi részében pedig alatta. Ez a felosztás pedig kissé eltér a szokásos hidrológiai félévekre történő fölosztástól, melynek tisztázásához további vizsgálatokra lesz szükség.
312
Jan.. 1.
ffbr.. 1.
marc. 1.
ápr.. 1.
maj.. 1.
ji'm.. 1.
JnL. I.
aug„ 1.
szept.. 1.
nkt.. 1.
nov.. 1.
d e c 1.
Jan_l.
5. ábra Az Nv-17 figyelőkút jellegzetes vízszintjei az év azonos napjához rendezve (1993-2005) A jelentős karsztvízszint emelkedések A teljes adatsor vizsgálata mellett feltétlenül érdekes a jelentős emelkedések és a jelentős csökkenések elemzése. Jelentőseknek azokat a szakaszokat tartjuk, ahol a folyamatos emelkedés vagy csökkenés mértéke eléri vagy meghaladja a 2 m-t. (A 2 m-es vízszintkülönbség az eddig tapasztalt teljes vízszintváltozás kb. 10 %-ának felel meg.) A 6. ábrán az Nv-17 összes, legalább 2 m-es, folyamatos és lényegében törés nélküli vízszintemelkedését jelentő, nagy csapadékok, ill. csapadékcsoportok által létrehozott vízszinteket tüntettük fel. (A csapadékcsoportok és az Nv-17 figyelőkútban mért vízszintek együttes elemzése alapján úgy tűnik, hogy a csapadékra a karsztvízszint a Bükkben tetőhelyzetben kb. 7-9 nap alatt reagál igen határozott és tartós emelkedéssel, a vízszint maximum pedig a csapadékcsoport meghatározó csapadékát adó érték lehullása után 10-14 nap alatt következik be. Völgytalpi forrásoknál a „reagálási idő" 1-3 nap.)
313
6. ábra A 2 m-nél nagyobb vízszintemelkedések az Nv-17 figyelőkútban (1993-2005) A 7. ábrán az Nv-17 összes, legalább 2 m-es, folyamatos és lényegében törés nélküli vízszintemelkedését együtt ábrázoljuk, az év azonos napjaihoz rendezve. A 4. ábrán bemutatott görbék jellemzői most tisztábban látszanak, mivel a kis változékonyságú szakaszokat nem tüntettük föl. Ezen az ábrán is jól látszik, hogy „igen jelentős" vízszintek februártól novemberig gyakorlatilag minden hónapban előfordulnak. Eddigi vizsgálatainkból egyértelműen kiderült, hogy a napi csapadékmagasság és a napi karsztvízszintek között kezelhető, kellő pontosságú matematikai kapcsolat nehezen képzelhető el. Viszont úgy véljük, hogy az egyes jelentős csapadékcsoportok és a karsztvízszint igen határozott változásai között már egyértelmű kapcsolat fogalmazható meg. Ezt mi „hatékony csapadékcsoport"-ként fogalmaztuk meg. „Hatékony csapadékcsoport"-nak azoknak a napi csapadékoknak az összegét tekintjük, ahol főleg eső formában folyamatosan, minden nap volt csapadék, ill. a csapadékok között maximum l-l csapadékmentes nap fordul elő és mennyisége megközelíti vagy meghaladja az 50 mm-t.
314
7. ábra A 2 m-nél nagyobb vízszintemelkedések az Nv-17 figyelőkútban az évek azonos napjaihoz rendezve(1993-2005) Az eddigi vizsgálatunk alatt 53 olyan szakaszt tudtunk kijelölni, ahol az 50 mm-t elérő (meghaladó) „hatékony csapadékcsoportok" hatására egyértelműen 1.0 - 13.05 m-es vízszintemelkedést tapasztaltunk. A vízszintemelkedések és a „hatékony csapadék csoportok" hányadosa alapján fajlagos vízszintemelkedést számítottunk s ezek értékeit a további vizsgálatainkhoz is felhasználtuk. (A későbbiekben valószínűleg pontosítanunk kell a „hatékony csapadékcsoport"-okon belül a meghatározó nagy csapadékokat is.) A fajlagos karsztvízszint emelkedés értékek jelentős mértékben szórnak. Az átlag 5.03 cm/mm-nek adódott. (Azaz 1 mm csapadék hatására 5,03 cm-es vízszint emelkedés következett be. Ha a 0,75 %-os hézagtérfogatot is figyelembe vesszük, akkor 1 mm csapadék hatására kb. 0,3 mm magasságú tényleges vízgyarapodást kapunk, ami a kb. 31 %-os beszivárgást figyelembe véve jó értéknek tekinthető.) Ha a legkisebb és a legnagyobb értékeket kihagyjuk, akkor az arány mindössze 4,89 cm/mm értékre módosul. A legnagyobb fajlagos vízszintemelkedési értéket (jelentős csapadékra vonatkoztatva) 1999 június 14 -június 22-i, 72.9 mm-es csapadékcsoport hozta létre, 14.51 cm/mm értékkel. Ezzel szemben a teljes vizsgálati periódus legnagyobb - 2000 végén-2001 elején hullt - 202.3 mm-es, de időben lényegesen jobban elhúzódó csapadékcsoportja mindössze 5.84 cm/mm fajlagos vízszintemelkedést okozott. Az előrejelzés szempontjából az azonos időpontokra meghatározható fajlagos vízszintemelkedés nagysága a legizgalmasabb. Márciusban 7, áprilisban, júniusban, augusztusban és decemberben 6-6 vizsgálatra alkalmas értékünk van, a többi hónapban 1 4 db, s a továbbiakban az adatrendszer folyamatos kiegészülése, ill. a 8. ábra pontosítása
315
várható. (A további adatok birtokában a fajlagos emelkedést a kiinduló vízmagasságok, a termelés és a hőmérséklet függvényében is érdemes lesz majd megvizsgálni.) A meglévő adatok alapján a havi átlagos fajlagos vízszintemelkedés a 8. ábráról leolvasható. Ezen a havi átlagot, ill. a havi legvalószínűbb értékeket is megadjuk. (Szakmailag nagyon érdekes lesz, amikor a jávorkúti csapadékmérő állomás talaj fagy adatait is elemezni tudjuk, ill. ennek figyelembevételével próbáljuk meghatározni a beszivárgás mértékét, s ennek segítségével a fajlagos vízszintemelkedést.)
8. ábra Karsztvízszint előrejelzéshez felhasználható, valószínűsíthető vízszintemelkedések az Nv-17 fígyelőkútban (1993-2005) A „valószínű érték"-ek szerepeltetése és használata azért szükséges, mert a vizsgálatokhoz nem elég hosszú az adatsorunk, ill. jelentősen eltérő értékek is találhatók közöttük. (A „valószínű érték" a jelentőségét akkor fogja elveszíteni, amikor az adatsorunk elégségesen hosszú lesz. Jelenleg 8 hónapban azonos az átlagértékkel a „valószínű érték".) Az éppen aktuális vízszint és csapadékadatok birtokában el tudjuk dönteni, hogy az elkövetkező 2-3 hétben növekedés vagy csökkenés következik-e be. Ha egyértelmű az emelkedő jelleg, ill. a csapadékcsoport akkora, hogy az biztosan emelkedést fog okozni, akkor a várható vízszintek előrejelzéséhez a fajlagos emelkedés valószínű értékeit használjuk. (A valószínű érték birtokában meg tudjuk adni, hogy kb. mekkora lesz a maximális emelkedés s onnantól majd mint csökkenő szakasszal számolunk.)
316
Fontosabb kéziratok és publikációk a bükki karsztvízszint észlelésekről BÖCKER, T., 1969: Az első karsztvíz megfígyelőkút a Bükk hegységben = Hidrológiai Tájékoztató, jún. pp. 108-109. BÖCKER, T. - DÉNES, GY., 1978: Hidrogeológiai vizsgálatok a Keleti-Bükkben és az ott foglalt források védőidomának meghatározása. Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpózium. MKBTMFT-MMT I. pp. 50-64. Budapest. BÖCKER, T. - DÉNES, GY., 1997: A Színva, Anna, diósgyőri és tapolcai forráscsoportok védőidoma. Miskolc város vízellátásába bekapcsolt karsztforrások védőidomának lehatárolása. VITUKI, Tsz. III. 4.1.8. Budapest. BÖCKER, T. - VECSERNYÉS, GY., 1983: Miskolc város vízellátására foglalt karsztforrások védőidomának víz- és környezetvédelmi atlasza. Hungalu, Budapest. FAÚR, K. - KOVÁCS, B. - LÉNÁRT, L. - MADARÁSZ, T. - Szűcs, P., 2003: Szemelvények a ME
Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszéke felszín alatti vizekkel kapcsolatos munkái közül. FAV, X. konferencia, Balatonfüred. Geológiai Kutató Kft., 2000: Recsk II. (Mélyszint) egységesített földtani zárójelentés. (Benne: Szilágyi G. 1977-es térképe), Budapest. GONDÁRNÉ SŐREGI K. - TÓTH E. - LÉNÁRT L., 2006: Rövid beszámoló a „Vízgazdálkodási döntéseket
támogató monitoring rendszer megvalósítása a Bükk-vidéken a fenntartható fejlődés érdekében" c. GVOP projekt állásáról. FAV, XIII. konferencia, Balatonfüred. JUHÁSZ, J - LÉNÁRT, L., 1993: Kutatási zárójelentés a Bükk hegység területének egységes észlelőhálózat kialakítása és folyamatos vízkészletmeghatározása előkészítő munkáiról. ÉVIZIG megbízás, Miskolc. LÉNÁRT, L. [Témavez.], 1989-1992: Víztermelési jellemzők mérése a Miskolc-tapolcai Olaszkútban és környezetében I-V. Miskolci Vízművek megbízás, Miskolc. LÉNÁRT, L., 1992-1994: Folyamatos vízszint és vízhőmérsékletmérés a Miskolc-tapolcai Termál forrás víz alatti részeiben I-III. Miskolci Vízművek megbízás, Miskolc. LÉNÁRT, L., 1992-1995: Üzemi jellemzők vizsgálata a miskolci melegvizű kutakban I-IV. Miskolci Vízművek megbízás, Miskolc. LÉNÁRT, L., 1992-2005: A Bükkben keletkezett kitermelhető karsztvízkészlet meghatározásának módszere I-XV. MIVÍZ Rt, ÉRV Rt, HMV Rt, Mezőkövesdi VG Rt, Smaragd GSH-Kft megbízás. LÉNÁRT, L., 1997: Karst water level measurement of Bükk mountains and its application in nature conservation. Symposium of Research, Conservation, Management. Aggtelek-Jósvafő, May 1-5, 1996. Volume I. pp. 75-82, Sopron. LÉNÁRT, L., 1997: Folyamatos karsztvízszint mérések a Bükk hegységben (Észak-Magyarország) és az eredmények felhasználása a természetvédelemben. CERECO '97. The 2nd International Conf. on Carpathian Euroreg., June, 1-4, pp. 253-263. Miskolc. LÉNÁRT, L., 2001: A bükki karsztvízszint alakulása 1992-2000. között. Barlangkutatók szakmai találkozója 2000. okt. 27-29. Pécsi Tudományegyetem, pp. 54-71. Pécs. LÉNÁRT, L. 2002: A bükki karsztvízszint 2001-ben tapasztalt változása. Barlangkutatók szakmai találkozója 2001. nov. 9-11. Esztergom, 81-91. Esztergom. LÉNÁRT, L., 2002: A bükki karsztvízkutatás történeti áttekintése. A bükki karsztvízkutatás legújabb eredményei c. konferencia. Miskolc, 2002. január. 24-26. Karsztvízkutatás Magyarországon I. pp. 1-18. Budapest. LÉNÁRT, L., 2002: Vízszint és vízhőmérsékletmérések a Recski Ércbányák Rt aknáiban és a mátraderecskei Rm-18-as megfigyelőkútban. Recski Ércbányák Rt megbízás. LÉNÁRT, L., 2002-2005: A Bükkben keletkezett kitermelhető melegkarsztvíz-készlet meghatározásának módszere I-III.. Miskolci Vízművek Rt megbízás, Miskolc.
317
LÉNÁRT, L., 2004: A bükki karszt vízkincse (Gondolatok a társadalmi és ökológiai vízkészletek értékének megállapításához). Szakmai konferencia a Víz Világnapján, Miskolci ÖKO-kör, pp. 26-37. Miskolc. LÉNÁRT, L., 2004: A bükki karsztvízszintészlelő rendszer és eredményei 1992 - 2004 között = Körkép, XVI. évf., 1. sz. I-II. negyedév, pp. 5-9Miskolc. LÉNÁRT, L., 2004: A fenntartható karsztvízhasználat néhány kérdésének vizsgálata a Bükkben, valamint az Aggteleki- és a Szlovák-karszton = Karsztfejlődés IX. 103-118. Szombathely. LÉNÁRT, L., 2005: Karszthidrogeológiai érdekességek a DATAQUA 2002 mérőműszerekkel mért bükki barlangi vízszintek adatai alapján. FAV XII. konf. Balatonfüred. LÉNÁRT, L., 2006: A karsztvízszint csökkenésének jellemzői a bükki karsztvízszintészlelö rendszer 1992 - 2005 közötti adatai alapján (Szegedi Egyetem, megjelenés alatt) LÉNÁRT, L., 2006: A bükki karsztvízszintészlelő rendszer (Sepsiszentgyörgy, megjelenés alatt) LÉNÁRT, L. - ORBÁN, J., 1992: A Miskolc-tapolcai Új-kút próbaüzemének tapasztalatai. A Bükk karsztja, vizei, barlangjai. Miskolc, 1992. május 28-30. pp. 149-158. Miskolc. LÉNÁRT, L. - ORBÁN, J., 1994: A bükki folyamatos karsztvízszint-észlelések szükségessége, kezdeti eredményei, tapasztalatai. Konferencia a felszín alatti vizekről. Siófok, 1993. október 7-8, pp. 149-158, V1TUKI, Budapest. LÉNÁRT, L.
ORBÁN, J. - SÁNDOR, CS., 1995: A bükki karsztvízszint alakulásának és a bükki
karsztvíz termelésének összefüggése a folyamatos karsztvízszint észlelések alapján. II. konferencia a felszín alatti vizekről. Siófok, 1995. február 23-24. pp. 33-40, VITUKI, Budapest. LÉNÁRT, L. - ORBÁN, J. - SÁNDOR, CS., 1999: A Bükk hegység karsztvízkészletének alakulása =
Vizeink, március, pp. 9-11, Miskolc. LÉNÁRT, L. - SÁNDOR, Cs. •- ORBÁN, J., 1996: A bükki folyamatos mérésekből számított karsztvízszint előrejelzési módszer eddigi eredményei. III. konferencia a felszín alatti vizekről. Siófok, 1996. március 25-26, pp. 71-80, VITUKI, Budapest. LÉNÁRT, L. - SZABÓ, A. - SZACSURI, G., 2002: A bükki karsztvízszint-észlelő rendszer. A bükki karsztvízkutatás legújabb eredményei c. konferencia. Miskolc, 2002. január. 24-26. Karsztvízkutatás Magyarországon II. pp. 36-62. Miskolc. LÉNÁRT, L. - TOMETZ, L. - ZACHAROV, M. - SASVÁRI, T. - SÖREGI-GONDÁR, K. - GONDÁR, K., 2004:
Termálvíz előfordulások és felhasználásuk az Eger-patak - Sajó-Hernád folyók vízgyűjtő területén. Mineral waters in the Carpathian Basin Scientific Conference. 2004. július 29-31. pp. 159-171, Csíkszereda. LÉNÁRT, L.
TOMETZ,L. - ZACHAROV, M. - SASVÁRI, T., 2004: A fenntartható
karsztvízhasználat
néhány kérdése a Szlovák Karszt, az Aggteleki Karszt és a Bükk vizsgálatánál. FAV XI. konferencia, Balatonfüred. SOMODY, A. - LÉNÁRT, L., 2002: A Recski Ércbányában történő vízfelengedés és a bükki karsztvízszint változás együttes vizsgálata. FAV, IX. konferencia, Balatonfüred. SOMODY, A. - LÉNÁRT, L., 2004: A recski mélyszinti bányaüzem vízföldtani viszonya és annak kapcsolata a bükki karsztrendszerrel. Mineral waters in the Carpathian Basin Scientific Conference, 2004. július 29-31. pp. 56-65, Csíkszereda.
318
