Hasznos információk a biztosítási kárrendezésről
A kárrendezés 7 lépésben Ingyenes összefoglaló és záró kiadvány A kiadvány célja az eddig megismertek összefoglalása, és annak bemutatása, hogy milyen problémák léphetnek fel a hét szegmensben és van-e megoldás rájuk?
Wolf József
Ez a kiadvány a Kogencia Kárrendező Iroda, A kárrendezés 7 lépésben című sorozatának ajándék kiadványa. A benne foglaltak igazán akkor értelmezhetőek, ha valaki ismeri a sorozat mind a hét részét. Ha még nem ismeri, akkor iratkozzon fel az ingyenes tanfolyamra a www.karkifizetes.hu címen.
© Kogencia Kárrendező Iroda Kft. Minden jog fenntartva!
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló
A kockázatviselés ideje A kockázatviselés kezdete Ha már megkötötte a biztosítást, és elkezdődött a kockázatviselés kezdete, akkor ezzel sok probléma nem lehet. A kérdés, hogy mikor kezdődik a kockázatviselés kezdete: › Aláíráskor (dátum, óra, perc), › A következő nap nulla órájakor (csak dátum), › Meghatározott időpontban (dátum, nulla óra). Ha a kár a kockázatviselés kezdete után következett be, a biztosító kockázatviselése fennáll. De! A biztosítási ajánlat (amit Ön aláír a szerződés megkötésekor) elbírálására a biztosítónak 15 napja van az aláírástól számítva. Ez idő alatt elutasíthatja a szerződést. Vannak olyan esetek, amikor az elbírálási idő alatt nagy kárt jelent a szerződő, elutasítják magát a szerződést. Márpedig, ha nincs szerződés, nincs kártérítés sem… Ha ez a szerződés elutasítás csak a kár miatt történik, az teljesen törvénytelen! Ugyanis a biztosító csak akkor utasíthat el szerződést, ha annak valamilyen, magával a szerződéssel összefüggő oka van. Melyek a leggyakoribb törvényesnek tekinthető elutasítások? Nézzük: › A szerződő bizonyíthatóan fontos dolgokat elhallgatott a szerződés megkötésekor. › Korábban volt olyan biztosítása a szerződőnek, amelyre sok kárt jelentettek, és emiatt felmondta azt a biztosító. › A biztosítás tárgy túl nagy kockázatot jelent (nagy értékű vagyontárgy). › A biztosító előírásai alapján nem lehetett volna megkötni a biztosítást. › Bizonyíthatóan a kár korábban keletkezett, mint a kockázatviselés kezdete. Ezek az elutasítási okok nincsenek törvénybe foglalva, és a biztosító nem is köteles megindokolni az elutasítás okát. Ez a magatartás csak nagy károk esetén jellemző némelyik biztosítóra, a kisebbeket általában ilyenkor is kifizetik. Kockázatviselés közben, ha káresemény van A szerződés közben a legfontosabb, hogy a káreseményt a lehető leghamarabb be kell jelenteni, függetlenül attól, hogy mennyi időt hagy rá a szerződés. Ennek nem kell minden részletre kiterjedőnek lenni, a lényeg az, hogy a biztosító tudomására hozza a kárt, és induljon el a gépezet. Lehet telefonon, e-mailen, faxon, levélben. Csak azért, mert egy káreseményt későn jelent be, a biztosító nem utasíthatja el. Csak akkor, ha a késedelmes bejelentés miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Vagyis, a csőtörést helyreállították, a villámcsapott televíziót kijavították, az autót megcsinálták. A legfontosabb itt, hogy a biztosítónak látnia kell a sérült, károsodott vagyontárgyat. Hogyan lehet utólag bizonyítani egy kárt? Hát úgy, hogy a jogalapi dokumentumokat csatolunk be, illetve a kár mértékét is bizonyítjuk. › Balesetnél, betörésnél erre a rendőrségi határozat, bírósági ítélet alkalmas. › Tűz esetén a tűzoltósági hatósági bizonyítvány. › A kár mértékét pedig lehet fényképfelvételekkel, videókkal is bizonyítni. www.karkifizetes.hu
2
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló A kockázatviselés vége A szerződés végén leginkább a díj nem fizetéssel megszűnő szerződéseknél van probléma. Mi történik? Elfelejti befizetni a díjat. A türelmi idő ketyeg, esetleg leketyeg. Eközben van káreseménye. Fizet-e a biztosító, vagy nem? Amennyiben a kár a türelmi időszak alatt történt, és ez idő alatt be is fizeti a díjat, akkor a biztosítónak kötelessége fizetni! De! Mi van akkor, ha a káreseményről már csak a türelmi időszak után értesül, és a díj nem kerül befizetésre? Nos, erre két lehetőség van. Biztosítása és biztosítója válogatja, hogy melyiket alkalmazza. 1. eset A türelmi idő kockázatviselése fent áll. Vagyis, ha a káresemény a türelmi idő alatt történik, teljesen mindegy, hogy a díjat mikor fizeti be (a türelmi idő alatt, vagy utána), a biztosító kifizeti a türelmi idő alatt keletkezett károkat. Jellemzően az autó biztosításoknál alkalmazzák így. 1/A. Díjbefizetés a türelmi időben – a kockázatviselés a türelmi idő végéig tart: Kár időpontja Kockázatviselés: Időszak:
Díjfizetés
Van
Van
Nincs
Díjjal fedezett időszak
Türelmi idő
Türelmi idő után
1/B. Díjbefizetés a türelmi idő után – a kockázatviselés a türelmi idő végéig tart: Kár időpontja Kockázatviselés: Időszak:
Díjfizetés
Van
Van
Nincs
Díjjal fedezett időszak
Türelmi idő
Türelmi idő után
2. eset A türelmi idő alatt csak akkor fizet kártérítést a biztosító, ha a díjat a türelmi idő alatt befizeti. Ha a türelmi idő letelik, utána hiába fizeti be a díjat. A biztosító kockázatviselése viszszamenőlegesen a díjjal fedezett időszak végén szűnik meg. Bármely szerződésfajtánál előfordulhat ez a változat. 2/A. Díjbefizetés a türelmi időben – a kockázatviselés a türelmi idő végéig tart: Kár időpontja Kockázatviselés: Időszak:
Díjfizetés
Van
Van
Nincs
Díjjal fedezett időszak
Türelmi idő
Türelmi idő után
2/B. Díjbefizetés a türelmi idő után – a kockázatviselés csak a díjjal fedezett időszak végéig tart: Kár időpontja Kockázatviselés: Időszak:
Díjfizetés
Van
Nincs
Nincs
Díjjal fedezett időszak
Türelmi idő
Türelmi idő után
www.karkifizetes.hu
3
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló
A kockázatviselés helye Ebben nagy csavar nem lehet. Ahogyan a második levélben is írtam, a szerződés egyértelműen meghatározza azt a helyet, ahol a biztosító kockázatban áll. Összefoglalva (zárójelben a rá legjellemzőbb biztosítási fajták): › A címmel, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan, telek. (Lakás, lakóközösségi, vállalkozói, építésszerelési, ipari biztosítások.) › Magyarország területe. (Balesetbiztosítás, egészségbiztosítás.) › Magyarországon kívüli terület (Utasbiztosítás.) › EGK területe, Svájc és a zöldkártyarendszer szerződött tagállamai. (gépjárműfelelősségbiztosítás.) › Európa területe. (Balesetbiztosítás, egészségbiztosítás.) › Föld. (Balesetbiztosítás, egészségbiztosítás, életbiztosítás.)
A biztosításban érdekelt személyek Kár esetén általában két kérdés merül fel. Az első, hogy biztosított-e az, akinek a vagyontárgya károsodott? Vagyis, akinek a háza, ingósága, készletei, szállítmánya, testi épsége, élete károsodott, biztosított-e a szerződésben? Nézzük az általános megfogalmazást! › Lakásbiztosításnál a kötvényen megjelölt személy, a tulajdonos, és a velük állandó jelleggel együtt lakók a biztosítottak. › Lakóközösségnél a tulajdonos, és a velük állandó jelleggel együtt lakók. › Vállalkozás biztosításnál a kötvényen megjelölt vállalkozó, vállalkozás. › Baleset-, egészség- és életbiztosításnál a kötvényen megjelölt személy. › Utasbiztosításnál a kötvényen megjelölt személy. Tehát kár esetén az a probléma merülhet fel ennél a kérdésnél, hogy akinek károsodott valamije, az biztosított-e? Ha kötvényen feltüntetett személyről, vagy tulajdonosról beszélünk, akkor általában nincs baj. Leginkább a lakásbiztosításnál okoz problémát, ha olyan személy vagyontárgya károsodik, aki hivatalosan nem lakik a kockázatviselés helyén. Ilyenkor ezt kell bizonyítani. Lakcímkártyával, ott lévő ruházattal, igazolással, tanúvallomással. A második kérdés, hogy kinek kell kifizetni a kártérítést? Természetesen a biztosítottnak. Vagy a kedvezményezettnek. Vagy a térítésre jogosultnak. Vagy a károsultnak… Nézzük sorban! Biztosított. Ha nincs más rendelkezés a kártérítést a biztosítottnak kell kifizetni. Általában a vagyonbiztosításoknál történik ez. Ha a személybiztosításoknál nincs kedvezményezett megjelölve, akkor ott is a biztosított kapja a kártérítést. Kedvezményezett. Személybiztosításoknál a szerződés aláírásakor általában jelölnek kedvezményezettet. Ezt később (kár előtt) meg is lehet változtatni. A kártérítést a kedvezményezett kapja.
www.karkifizetes.hu
4
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló Térítésre jogosult. Ha a vagyonbiztosítást (lakás-, lakóközösségi, vállalkozás biztosítás) azért kötik, mert hitelt vesznek fel, akkor jelzálog jogosultként a hitelintézet be lesz jegyezve a biztosítási szerződésre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos összeg feletti károk esetén (300-500.000.- Ft), a biztosító megkérdezi a hitelintézetet, hogy kinek fizesse ki a kárt? A hitelintézetnek, vagy a biztosítottnak? Károsult. Felelősségbiztosítás károsultjáról beszélünk ez esetben. Neki nincs szerepe a biztosítási szerződésben. A felelősségbiztosítás biztosítottja kárt okoz a károsultnak, és a biztosító a károsultnak fizet. És még egy személyről kell beszélnünk, az örökösről. Ez az eset akkor áll fent, ha az, akinek a biztosító fizetne (biztosított, kedvezményezett, károsult), közben elhalálozott. Ha nincs végrendelete, akkor az öröklés szabályai szerint fizeti ki a kártérítést a biztosító az örökösöknek. Ehhez bekéri a hagyatéki végzést. Ha ez nem készült, akkor a hagyatéki leltárt. A legtöbb esetben a szerződés kötésekor a szerződő, biztosított személye automatikus, főleg, a vagyonbiztosításnál. A kedvezményezetté is. Ahogy telik az idő, történhetnek változások, és ezek kihatással lehetnek a kártérítésre. Például, lakásbiztosításnál a férj a biztosított. Sajnos Ő meghalt, az özvegy egyedül él a volt közös ingatlanban. Az ingatlant már a gyerekek nevére íratták. Ettől kezdve, ha szó szerint értjük, nincs a kötvényen a neve feltüntetve, nem tulajdonos, és nem él a tulajdonosokkal együtt az ingatlanban! Tehát, a biztosító úgy is veheti, hogy az ingóságai nincsenek biztosítva. Vagy, eladták a vállalkozást, és az új tulajdonos a régi vállalkozás nevén kötött biztosítás csekkjeit fizette tovább… Hát nem sok kártérítést kapott volna, ha ez egy kárnál derül ki! Tehát, azon kívül, hogy a szerződés megkötésekor figyel a pontos adatokra, a szerződést érintő későbbi változásokat is figyelni kell.
Kárfedezeti mód A szerződés aláírásakor már eldőlt, hogy milyen kárfedezeti módban dolgozik az a biztosítás. A kárrendezésnél ez alapján történik a kárrendezés. A problémát itt az alulbiztosítottság okozza. Teljesérték módnál, a kifizetés felső határa a biztosítási összeg. Ráadásul, az is probléma, ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a biztosított vagyontárgyak tényleges értéke. Akkor a biztosító is alacsonyabb kártérítést fizet. Olyan arányban, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy tényleges értékéhez aránylik. Első kockázatra szóló módnál csak a kártérítési limitet jelenti a biztosítási összeg. És ne felejtse el, hogy a kárfedezeti módok csak a vagyonbiztosításnál vannak. A személybiztosításnál nincsenek.
www.karkifizetes.hu
5
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló
A kockázatviselés tárgya A dolog egyszerű(nek tűnik). Vagy van biztosítva a vagyontárgy, vagy nincs. A személybiztosításoknál, utasbiztosításoknál, autóbiztosításoknál ez tényleg nem probléma. A szerződésen fel van tüntetve kinek a testi épsége, egészsége, élete van biztosítva, és mi az autó alvázszáma, rendszáma. A lakás-, lakóközösségi-, vállalkozói biztosításoknál ez nem mindig egyértelmű. A szerződési feltételekben leírtak igen, csak a szerződés megkötésekor kell nagyon figyelni, nehogy kimaradjon valami! Mire gondolok? Például a lakásbiztosításnál az épületeket legalább két csoportra bontják: lakó és melléképületekre. Ha nincs melléképület biztosítva, akkor a melléképület kárait nem fizeti a biztosító. Hány olyan esettel találkoztam, ahol az utólag épített garázzsal nem egészítették ki a biztosítást! Vagy az ingóságnál. Egyes biztosítók sportot űznek belőle, hogy minél több kategóriára bontsák az ingóságokat. Ez persze célszerű azért, hogy ne fizessen díjat olyan kategóriáért, amilyen nincs Önnek. Ha nincsenek sporteszközei otthon, akkor erre a kategóriára nem kell díjat fizetni. Azonban az üzletkötéskor az ember hajlamos „elfelejteni” dolgokat, rálegyinteni egy-két ingóságra. De a szerződés megkötése után is vásárolhat olyan dolgokat, ami nincs biztosítva. Emiatt kár esetén bizony lesznek olyan tételek, amelyet nem fog kifizetni a biztosító. A vállalkozói biztosítások ugyanez a kategória. Itt is az épületben található dolgokat 5-6 kategóriára szokták bontani (például gépek, berendezések, félkész termék, késztermék, árukészlet, értéktárgyak). Ha valamelyik nincs biztosítva, a biztosító nem fizeti ki. Például, valaki mások által készített dísztárgyakat árul. Köt egy biztosítást. Később rájön, hogy egy ügyes kezű ember sok ilyet el tud készíteni maga is. Ezért beállít a raktárba egy alkalmazottat, aki gyártja a dísztárgyak egy részét. Rögtön felmerül a kellékek, félkész termékek kérdése, mivel ezek a biztosításban nem szerepelhetnek, hiszen annak megkötésekor még nem gyártottak dísztárgyakat. Milyen egyszerű biztosítatlanná válni? Javaslom, hogy fél szemét mindig tartsa emiatt a biztosításán.
Az érték Az értéknek csak a vagyonbiztosításnál van jelentőségük, ugyanúgy, mint a kárfedezeti módoknak. A lakásbiztosításnál viszonylag egyszerű a meghatározás. A biztosító a ház, lakás alapterülete, és falazata alapján, egy átlagos négyzetméter árat (fajlagos költség) határoz meg. Az alapterület, és a fajlagos költség összeszorzásával megkapja a biztosítási összeget. Az, hogy ez jó-e, lehet vitatkozni. Éppen ezért a biztosítók egy nagyon fontos szabályt alkalmaznak ilyenkor: nem vizsgálják a biztosítási összeg és a tényleges érték arányát. Vagyis, a biztosítási összeg csak a kifizetés felső határát jelenti. Ugyanez igaz az általános célú ingóságokra is.
www.karkifizetes.hu
6
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló És, a lakóközösség biztosítás is így működik. A vállalkozói biztosításnál viszont nincs ilyen fajlagos költség. Ott a szerződő határozza meg a biztosítási összegeket, és kár esetén a biztosító figyelmesen vizsgálja azokat. A casco esetén a megkötéskor nincs érték megállapítás. Kár esetén az autó kárkori értékét fizeti a biztosító, amit az Eurotax katalógus alapján állapít meg.
Események A biztosítási események a biztosítási kárrendezés legsarkalatosabb része. A legtöbb elutasítás is azért születik, mert a bejelentett kár nem biztosítási esemény következménye. Minden káreseményt végignézni nem tudok itt (több mint 100 van!), de néhány problémásat bemutatok. Átterjedő tűzkár. Régebbi vagyonbiztosítások esetén a tűznél volt egy kitétel. Ez alapján a rendeltetésénél fogva hőnek, lángnak, elektromos áramnak kitett vagyontárgyban keletkező tüzet a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más vagyontárgyra is átterjed. Az első pillanatban marhaságnak tűnik. Mi? Hagyjam leégni a házam, hogy átterjedjen? A magyarázat egyszerű: a rendeltetésszerűen tűznek (kályhák, kazánok, fűtőtestek) és elektromos áramnak (televíziók, stb.) kitett eszközök esetén a természetes, a rendeltetése miatti kopást, avulást kívánta ezzel kizárni a szabályzat kitalálója. Repedések a házon. Ilyenkor a biztosítások esetén rögtön a csőtörés jut az ember eszébe. A víz a talajba kerülve eláztatja azt, ezzel megszűnik a teherviselő képessége, és az alap és a falak megrepednek. Végső esetben le is omolhatnak. Nem csak a saját csőtörés okozhat ilyet, hanem a szomszédé is, és a vízszolgáltatónak az utcán lévő nyomóvezetéke is. Ha nincs csőtörés, az oka lehet még talajmozgás (földcsuszamlás), ismeretlen üreg beomlása is. Már amit a biztosító kifizet. Ha végképp nem tudják megállapítani az okot, rá szokták fogni a térfogatváltozó talajra. Ha a megelőző időben sok csapadék volt, akkor vízre tágulóra. Ha kevés, akkor vízre összeroskadóra. Ez persze nem biztosítási esemény. Talajvíz. A vagyonbiztosítások általában nem tartalmazzák ezt a biztosítási eseményt. Nem is nagyon lehet mit kezdeni vele. Egymásnak ellentmondó kárleírás. Gfb és casco esetén, ha a két részes fél kárleírása egymásnak ellentmond (én nem volt rendőrségi helyszínelés), a biztosító megtagadhatja a kifizetést. Ez úgy is előfordulhat, hogy a helyszínen elismeri azt, hogyan történt a baleset, de utólag nem. Sajnos, ez ellen nem sokat lehet tenni, ha Ön a károsult. A károkozó ilyenkor a saját díjemelése (párezer Ft évente) miatt beáldozza az Ön kártérítését, ami akár több százezres, esetleg milliós is lehet.
www.karkifizetes.hu
7
A kárrendezés 7 lépésben. Összefoglaló Jól látható, hogy az összes felsorolt esemény a vagyonbiztosításokhoz kötődik. Ez azért van, mert a személybiztosítások eseményei sokkal egyértelműbben megállapíthatók. A legtöbb esetben hivatalos igazolás (kórházi zárójelentés, ambuláns lap, halotti anyakönyvi kivonat, lelet, röntgen lelet) van róla. Így egyértelmű, hogy valaki kórházban volt és mennyi ideig, eltört-e a csontja, meghalt-e, vagy éppen megműtötték-e?
Összefoglalás Egyértelmű az, hogy kár esetén mind a hét szegmensnek meg kell felelni. 1. A káreseménynek megfelelő időben kell történnie. Legyenek mindig időben befizetve a biztosításai! 2. A vagyontárgynak megfelelő helyen kell lennie. Ha utazik, gondolja végig, kiterjed-e rá valamelyik biztosítása! 3. Biztosítottnak kell lenni, vagy éppen károsultnak a felelősségbiztosításnál. Mindig tartsa karban a biztosítást! 4. Megfelelő kárfedezeti módot kell alkalmazni. Ez a biztosító feladata. 5. A vagyontárgynak biztosítva kell lennie. Mindig figyelnie kell a változásokra! 6. Megfelelő értéken kell biztosítani. Tisztázza, hogy a biztosítása milyen értéken biztosít! 7. Biztosítási eseménynek kell károsítania. Ezt nem tudja befolyásolni. És, mindig tartsa észben, hogy a hétből ötöt (1, 2, 3, 5, 6) már a biztosítási szerződés megkötésénél el lehet rontani. Vagy, a későbbi változások miatt válhat nem megfelelővé a biztosítás.
Kedves Olvasó! A kárrendezés 7 lépésben leveleivel és ezzel a kis kiegészítéssel, remélem sikerül olyan betekintést adnom a biztosítási kárrendezés világába, hogy ezen túl ne érje Önt váratlanul semmi. Ha biztosítás köt, már vannak ismeretei arról, mire kell figyelnie. Ne legyen káreseménye, de, ha lesz, már nem laikus módján tud tárgyalni! Vannak fogalmai arról, hogy miről is szól a kárrendezés elmélete. Legyen balesetmentes napja!
Wolf József Kogencia Kárrendező Iroda
www.karkifizetes.hu
8