A KAPTÁRKŐ TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

1

Kaptárkő Egyesület Alapszabálya

A KAPTÁRKŐ TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet új alapszabályát: I. Az egyesület adatai 1.

Az egyesület neve: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

2.

Az egyesület rövidített elnevezése: Kaptárkő Egyesület

3.

Az egyesület székhelye: 3300 Eger, Kallómalom u. 3. II./3.

4.

Az egyesület honlapjának címe: www.kaptarko.hu II. Az egyesület célja, tevékenysége

5.

Az egyesület célja: Az élő és élettelen természeti értékek és kulturális örökségünk – kiemelten a kaptárkövek és a Bükkaljai kőkultúra – védelme, az ehhez kapcsolódó tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, oktatás, környezettudatos nevelés és információnyújtás, továbbá szabadidős programok megvalósítása.

6.

Az egyesület tevékenysége: Az Egyesület céljait elsősorban: a)

a természetvédelem, ezen belül is kiemelten a kaptárkövek és a földtudományok tárgykörébe tartozó természeti értékek védelme, földtani természetvédelmi értékek feltárása, kutatása, megismerése és megismertetése által,

b)

a természet-, környezet- és kulturális örökségvédelem – különös tekintettel a Bükkaljára –, és az ehhez kacsolódó társadalmi-, érdekképviseleti-, szakmai- és információs feladatok széleskörű ellátása, tervezése és kivitelezése által,

c)

a természeti és kultúrtörténeti értékekhez kapcsolódó kutatás, oktatás, környezettudatos nevelés és szemléletformálás által, továbbá területfejlesztési célok elősegítésével,

d)

és szabadidős programok szervezésével, lebonyolításával valósítja meg. III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

7.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

8.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, azoktól független, tehát párt érdekében nem végez politikai tevékenységet, nem állít jelöltet az országgyűlési képviselői választáson, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, az Európai Parlament tagjának, továbbá a megyei jogú város képviselő-testületébe, valamint nem jelöl polgármestert. Nem minősül azonban közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

2


9.

Az egyesület által nyújtott szolgáltatásokból tagjain kívül más kívülálló személyek is részesülhetnek, mely szolgáltatásokról elektronikus módon az egyesület honlapjáról, illetve telefonon vagy e-mailben kérhető felvilágosítás.

10.

Az egyesület céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, azt kizárólag jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíthatja, továbbá a tagok részére nyereséget nem juttathat. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet végezne, közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. IV. A tagság

11.

Az Egyesület tagjai – az őket megillető jogok és kötelezettségek alapján – lehetnek: a) rendes tagok b) pártoló tagok

12.

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

13.

Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. V. A tagsági jogviszony keletkezése

14.

A tagság a belépési nyilatkozat Elnökség által történő elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan megküldi a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. VI. A tagsági jogviszony megszűnése

15.

A tagsági jogviszony megszűnik: a) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. b) Az egyesület megszűnésével. c) A tag kilépésével. d) A tag kizárásával.

16.

A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

17.

Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

3


A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban is közli az érintett taggal. VII. A tagok jogai 18.

Az Egyesület rendes tagja jogosult: a) az Egyesület tevékenységében részt venni; b) az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni; c) az Egyesület felszereléseinek és eszközeinek térítésmentes használata, bérlése; d) a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni; e) indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; f) az Egyesület irataiba betekintetni; g) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; h) a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti; i)arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

19.

A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, de szavazati joga nincs, tisztségre nem választható. Egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.

20.

Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. VIII. A tagok kötelezettségei

21.

Az egyesület tagja: a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d) Köteles levelezési címét, illetve elektronikus levélcímét annak megváltozását követő 30 napon belül az elnökséghez bejelenteni. IX. A vagyoni hozzájárulás (tagdíj)

22.

Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1000,- Ft, amelyet az újonnan belépő tag a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31 napjáig köteles az Egyesület házipénztárába befizetni, vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

4


X. Az egyesület szervei 23.

Az Egyesület szervei: a) Közgyűlés b) Elnökség A Közgyűlés

24.

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

25.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása; d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

26.

A Közgyűlés nyílt szavazással választja meg az elnökség tagjait. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki a szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

27.

A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, a tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

28.

A Közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök – hívja össze legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, amely tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a határozatképtelenség esetére megismételt közgyűlés helyét és időpontját, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

29.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A napirenden nem szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

30.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

5


Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 31.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Minden tagnak egy szavazata van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

32.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést az eredetileg összehívott közgyűlést követően legalább 1 óra időközzel, legfeljebb az eredetileg összehívott közgyűlést követő 30 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az eredeti közgyűlés meghívójában meg kell jelölni a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyűlés helyét és időpontját, ennek hiányában a határozatképtelenség esetére összehívott közgyűlés nem tartható meg. A határozatképtelenség esetére összehívott közgyűlés napirendi pontjai megegyeznek az eredeti közgyűlés napirendi pontjaival. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, melyre a tagok figyelmét a meghívóban külön is fel kell hívni. Amennyiben a megismételt közgyűlés nem ugyanazon a napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére ismételten meghívót kell küldeni, melyben a tagokat ismételten figyelmeztetni kell a távolmaradásuk következményeire.

33.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint titkos szavazás esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

34.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A közgyűlés köteles döntéseiről határozatok könyvét és a határozathozatalra vonatkozó jegyzőkönyvet vezetni, amely tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatok könyve az egyesületi tagok számára nyilvános.

35.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

36.

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

37.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagoknak a határozat meghozatalát követő 15 napon belül postai vagy elektronikus úton megküldi. Elnökség

38.

Az Elnökség az Egyesület 7 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, és az 5 szakosztályvezető.

39.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjaiból 2 év határozott időtartamra. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

6

40.


Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a) a megbízás időtartamának lejártával; b) visszahívással; c) lemondással; d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

41.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

42.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

43.

Az Egyesület törvényes képviseletére az elnökségi tagok jogosultak.

44.

Az elnök és az alelnök képviseleti joga általános és önálló. A szakosztályvezetők képviseleti joga általános és együttes az elnökkel.

45.

Az Egyesület pénzintézeti számlája feletti rendelkezési joghoz kizárólag az elnök és az alelnök jogosult, mindketten önállóan.

46.

Az Egyesület vezető tisztségviselői: a) Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét 2 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre:  az Egyesület tevékenységének irányítása;  a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;  döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;  a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;  kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;  irányítja az Elnökség munkáját;  vezeti az Elnökség üléseit;  képviseli az Egyesületet;  intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;  összehívja az Elnökség üléseit;  irányítja az Egyesület gazdálkodását;  utalványozási jogot gyakorol;  minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

7


b)

Az Egyesület alelnöke Az Elnök akadályoztatása esetén feladatait és kötelezettségeit az alelnök látja el. Az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet.

c)

Az Egyesület szakosztályvezetői Az Egyesület 5 szakosztályának élén a szakosztályvezetők állnak, akik a szakosztály tevékenységét az Alapszabályban és a Közgyűlési határozatokban foglaltak szerint szervezik és koordinálják az Egyesületi célok tartalmasabb és magasabb színvonalú megvalósítása érdekében.

47.

Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h) a tagság nyilvántartása; i)az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j)az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; l) a tag felvételéről való döntés; m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

48.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök – hívja össze legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval.

49.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

50.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. Az Elnökség köteles döntéseiről határozatok könyvét és a határozathozatalra vonatkozó jegyzőkönyvet vezetni, amely tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatok könyve az egyesületi tagok számára nyilvános.

51.

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Minden elnökségi tagot egy szavazat illet meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

52.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

53.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban közli.

8


XI. Az egyesület szakosztályai 54.

Az egyesület keretei között a célok tartalmasabb és magasabb színvonalú megvalósítása érdekében szakosztályok működnek. Az egyes szakosztályok élén a szakosztályvezetők állnak, akiket a közgyűlés választ meg. A szakosztályvezetők a 7 tagú elnökség tagjai.

55.

A szakosztályvezetők feladata: a) nyilvántartja az adott szakosztály tevékenységében részt vevő egyesületi tagokat, b) tevékenységüket az alapszabályban, a közgyűlési határozatokban foglaltaknak megfelelően szervezi és koordinálja, c) az Egyesület és az adott szakosztály céljainak megfelelően programot készít és tevékenységéről, annak eredményeiről folyamatosan beszámol az elnökség felé, d) a szakosztály munkájáról éves beszámolót készít a közgyűlés részére, e) általános feladatai közé tartozik programtervek készítése, azok megfelelő megszervezése, az egyesületi tagok kiértesítése és a program lebonyolítása.

56.

Az Egyesület szakosztályai: a) Blackfoot Outdoor Hegymászó és Barlangász Klub A szakosztály célja a barlangok – mint felszín alatti földtani természeti értékek – feltárása, bemutatása és védelme és ennek megfelelő programok, barlangtúrák és feltárások szervezése, továbbá a hegy- és sziklamászó programok szervezése és lebonyolítása, a tagok szakmai továbbképzése, a hegy és sziklamászás széleskörű népszerűsítése és megismertetése. A kapcsolódó sportágak vonatkozásában szervezett programok során a természeti értékek feltárása, védelme és megismertetése. b) Természetjáró Szakosztály A szakosztály célja természetjáró túrák szervezése Magyarországon és a szomszédos országokban, de elsősorban a Bükkben és a Bükkalján, hogy a résztvevők megismerhessék hazánk és a Kárpátmedence természeti- és kultúrtörténeti értékeit. A szakosztály célja továbbá a természetjárás széleskörű népszerűsítése, teljesítménytúrák és jelvényszerző túramozgalmak megszervezése és lebonyolítása a Bükkben és a Bükkalján, illetve a jelzett, országosan nyilvántartott turista úthálózat karbantartása különböző anyagi források segítségével. c) Vízjáró Szakosztály A szakosztály célja kajak és kenu túrák szervezése és lebonyolítása itthon és külföldön, hogy a résztvevők megismerhessék és testközelből tanulmányozhassák a vízi élővilágot. A szakosztály célja továbbá a vízi sportok széleskörű népszerűsítése. d) Élővilágvédelmi Szakosztály A szakosztály célja a környezet- és természetvédelem, ezen belül is elsősorban az élővilág védeme. Konkrét céljai közé tartozik a környezet- és természetvédelem megvalósítása faj- és élőhelyvédelmi projektek tervezésén és kivitelezésén keresztül, valamint tudományos kutatások szervezése és lebonyolítása. Oktatási célzatú feladataik közt szerepel a hazai és Európai Uniós természetvédelmi programok népszerűsítése, megértetése a középiskolás- és az annál idősebb korosztállyal. Környezeti nevelés keretében erdei iskola programok, oktatások, táborok, túrák és társadalmi programok szervezése. e) Kerékpáros Szakosztály A szakosztály célja kerékpáros túrák szervezése elsősorban a Bükkben, valamint Magyarországon és a szomszédos országokban, ahol az érdeklődők eközben megismerkedhetnek a táj természeti- és kultúrtörténeti értékeivel. A szakosztály további célja a kerékpározás, mint természetjárási mód, valamint a városi kerékpározás széleskörű népszerűsítése helyi kezdeményezésekkel és országos kampányokhoz való csatlakozással, továbbá a kerékpárosok érdekképviseletével.

9


XII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 57.

Az Egyesület megszűnik: a) ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, b) ha feloszlatják, c) ha más szervezettel egyesül, d) ha az Egyesület szétválik, e) ha megszűnését megállapítják. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

58.

Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

59.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

60.

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén: Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

Kaptárkő

10 Egyesület

Alapszabálya XIII. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: …................................., …. év. …....................... hó ….. . napján

Elnök aláírása

Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Aláírása:

Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Aláírása:

A KAPTÁRKŐ TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Recommend Documents