A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ VIZSGÁLATA 1

A Puszta 2002 1/19. pp. 23-66.

A HANELEK, A MOGYORÓSI-ERDŐ, (TELEKI-LEGELŐ), A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ NAGYLEPKEFAUNÁJÁNAK (MACROLEPIDOPTERA) VIZSGÁLATA1 DR. BARANYI TAMÁS & BERTALAN LÁSZLÓ

ADONIS 2000 BT., DEBRECEN, 2003

A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Az Angelica palustris előfordulási helyeihez kötődő kutatás célterületei közül négy természeti ill. védett természeti területen végeztünk vizsgálatokat, melyek célja a nagylepkefauna (Macrolepidoptera) általános felmérése, főként taxonómiai vizsgálatokra alapozva, miközben tekintettel voltunk a védett ill. védelemre érdemes, nagy természetvédelmi értékkel rendelkező fajok kutatására. A négy vizsgálati terület: Hanelek, Mogyorósi erdő ill. a hozzá kapcsolódó Teleki legelő, a Jónás-rész és végül a Káposztás-lapos. Valamennyi terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében van. Mivel a botanikai felmérések a mi kutatásunkkal párhuzamosan zajlottak, így azok eredményeiről nem minden esetben van áttekintésünk, ill. nem is tisztünk a területek általános jellemzésénél azok botanikai elemzése. Hanelek Fülöp község mellett, a magyar-román határ mentén húzódik. A területen korábban nem folytak rovartani vizsgálatok, így nem volt olyan korábbi adatunk, amelyre a kutatás megkezdése előtt támaszkodni tudtunk volna. Technikai és időjárási okokból a haneleki részen négy gyűjtési nap adatait tekintjük értékelhetőnek. Ezek alapján elmondható, hogy bár kerültek elő olyan fajok, amelyek mind taxonómiai, mind természetvédelmi szempontból értéket képviselnek, igen keveset tudunk a terület nagylepkefaunájáról. Mivel egy wetland jellegű területről van szó, a későbbi kutatások minden bizonnyal feltárják a vizes élőhelyhez kötődő fajegyüttes azon elemeit is, amelyek védelemre érdemességét még inkább kihangsúlyozzák. Természetesen a humid viszonyokat kedvelő fajok mellett, a száraz, homoki vegetációban 1

Jelen cikk az Emisszió Egyesület részére készült az Angelica palustris Life-Nature program keretében

A Puszta 2002 A „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület évkönyve

lévő fajokkal és tölgyfogyasztókkal éppúgy találkoztunk, mint a környező területek bolygatottságára utaló kártevő fajokkal. Megemlítendő, hogy a vizsgálati helyünk közvetlen közelében egy lucernás található. A Mogyorósi erdő és a közvetlenül hozzá kapcsolódó legelő találkozásánál végeztünk gyűjtéseket. Ezen területet sem mintáztuk meg korábban, így ismereteink nem voltak róla. Már ránézésre is változatos cönológiai összetételű védett területről van szó, amit alá is támasztottak kutatási eredményeink. A területen megfigyelt fajgazdagság csak növekedni fog, amikor már több éves kutatási eredmények lesznek a birtokunkban. Ezen terület esetében ki kell emelnünk a őszi vérfű meglétének jelentőségét, amelyen egy olyan boglárkafaj hernyói táplálkoznak, amely igen nagy értéket képvisel ebben a régióban. A Káposztás-lapos nem volt ismeretlen a számunkra, mivel a korábbi években is folytak itt kutatások. Ezen a területen több esetben is alkalmaztunk vödörcsapdát. A területről általánosságban tudni kell, hogy bár telepített akácosok, nyárasok és lucernamezők veszik körül, ezek közé beékelődve, egy igen értékes kis szigete a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetnek, amely méltán került oltalom alá. A terület egy részén a kora tavaszi időszakban időleges vízborítás lehetséges, amit mesterségesen meg lehet hosszabbítani. Nyár közepére azonban a területet átszelő ér is kiszárad. A változatos cönológiai összetételű lapos egyik fő sajátossága, hogy éjszaka erőteljesen lehűl, és igen gyakori a ködképződés, ami nagyban rontja a gyűjtési hatékonyságot. Az éjjeli lepkék bár igen magas páratartalomnál és csendes esőben is aktívan repülnek, az erős lehűlést nem szeretik, nem mozognak, így nehézkessé teszik a terepi munkálatokat. Érdekes módon nem minden lápi területre jellemző ez a lehűlés. A Tájvédelmi Körzet egy másik lápja, nevezetesen a bagaméri Daru-láp hasonló botanikai értékekkel és cönológiai összetétellel rendelkezik, mégis a mikroklimatikus viszonyok különbözősége és a nagymértékű lehűlések hiánya azt eredményezi, hogy egyetlen éjszaka alatt sokkal több fajjal találkozhatunk, mint ezen a területen. Természetesen a vizsgált négy terület vonatkozásában az idei évet figyelembe véve a Káposztás-laposon találkoztunk a legnagyobb fajszámmal. A Jónás-részen idestova 4 éve folynak a Macrolepidoptera faunát célzó vizsgálatok. Az egyik legváltozatosabb botanikai összetételű védett élőhelykomplexum a Tájvédelmi Körzeten belül, amely kiszáradó láprétet, homoki gyepeket éppúgy magába foglal, mint a humid viszonyokat tükröző bokorfüzeseket, tölgy-kőris-szil ligeterdő foltokat. Természetesen itt is találkozunk telepített akácos, fenyves foltokkal és a közelben gazdálkodás alá bevont egyéb földterületekkel, ami a fauna összetételében is megnyilvánul. Külön ki kell emelni a selyemkóró, mint adventív gyom erőteljes térhódítását, amelyet a nemzeti park munkatársai minden évben igyekeznek a legkülönfélébb eszközökkel visszaszorítani, váltakozó sikerrel. Több olyan említésre érdemes faj is van a területen, amellyel bár a korábbi években találkoztunk, az idei évben azonban nem kerültek elő. Ez is azt bizonyítja, hogy egy élőhelyről csak több év eredményeinek a tükrében tudjuk megmondani, hogy milyen fajösszetétellel is rendelkezik és ez a fajstruktúra egyes beavatkozásokra hogyan reagál.

ANYAG ÉS MÓDSZER A nagylepkefauna vizsgálatához igénybe vettük korunk minden számításba jöhető vizsgálati módszerét. A nappali egyelő gyűjtések alkalmával lepkehálót használtunk a lepkék elfogásához. Az éjjeli gyűjtéshez az áramforrást egy 800 W csúcsteljesítményű Honda EX 900 típusú aggregátor szolgáltatta. Erről az aggregátorról egy 125 W teljesítményű Hgli higanygőz égőt, egy 160 W teljesítményű HWL kevert fényű égőt és egy 20 W UV fénycsövet üzemeltettünk, amely egy 2,5*2 méteres fehér lepedőt világított meg. A lepedős gyűjtésen kívül minden este használtunk élvefogó vödörcsapdát, amely egy akkumulátorról üzemelő 4 W UV fénycső fényerejét használta ki. A fényre nem reagáló lepkéket csalival kerestük, amelynek alapanyaga vörösbor és cukor keverék volt.

2

A Hanelek, a Mogyorósi-erdő, a Káposztás-lapos és a Jónás-rész nagylepkefaunájának vizsgálata dr. Baranyi Tamás & Bertalan László

A HATÁROZÁSHOZ HASZNÁLT IRODALMAK BÁLINT, ZS. (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi. 1. rész. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest, p. 185 +XII. tábla FAJCIK, Jaroslav; SLAMKA, Frantisek (1996): Die Schmetterlinge Mitteleuropas – I. Band (Drepanidae, Geometridae, Lasiocampidae, Endromidae, Lemoniidae, Saturniidae, Sphingidae, Notodontidae, Arctiidae). Bratislava, p. 113 + XX. tábla FAJCIK, Jaroslav (1998): Die Schmetterlinge Mitteleuropas – II. Band (Noctuidae). Bratislava, p. 170 + XX. tábla FIBIGER, M. (1990): Noctuidae Europaeae (Volume 1.) – Noctuinae I. Apollo Books, Stenstrup, p. 208 + XVI. tábla FIBIGER, M. (1993): Noctuidae Europaeae (Volume 2.) – Noctuinae II. Apollo Books, Stenstrup, p. 230 + XI. tábla FIBIGER, M. (1997): Noctuidae Europaeae (Volume 3.) – Genitalia and supplement to Noctuinae. Apollo Books, Stenstrup, p. 418 GOZMÁNY, L. (1968): Nappali lepkék – Diurna. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 15. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 204 GOZMÁNY, L. (1970): Bagolylepkék I. – Noctuidae I. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 11. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 151 HACKER, H., RONKAY L., HREBLAY, M. (2002): Noctuidae Europaeae (Volume 4.) – Hadeninae I. Apollo Books, Stenstrup, p. 419 pages + XV. tábla HAUSMANN, Axel (2001): The Geometrid Moths of Europe – I. Volume (Introduction, Archiearinae, Orthostixinae, Desmobathrinae, Alsophilinae, Geometrinae). Apollo Books, Stenstrup, p. 282 + VIII. tábla KOCH, Manfred (1984): Wir bestimmen Schmetterlinge (I-IV. Ausgabe in einem Band). Neumann Verlag, Leipzig-Radebeul, p. 792 +LXXXIV. tábla NOWACKI, Janusz (1998): The Noctuids of Central Europe. Bratislava, p. 51 + XXIV. tábla RONKAY, L., YELA J. L., HREBLAY, M. (2001): Noctuidae Europaeae (Volume 5.) – Hadeninae II. Apollo Books, Stenstrup, p. 454 pages + XXI. tábla RONKAY, L., RONKAY, G. (1994): Noctuidae Europaeae (Volume 6.) – Cuculliinae I. Apollo Books, Stenstrup, p. 282 pages + X. tábla RONKAY, L., RONKAY, G. (1995): Noctuidae Europaeae (Volume 7.) – Cuculliinae II. Apollo Books, Stenstrup, p. 224 pages + IV. tábla TOLMAN, Tom (2001): Photographic Guide to the Butterflies of Britain and Europe. Oxford University Press, Oxford. p. 305 TOLMAN, T., LEWINGTON, R. (1997): Collins Field Guide – Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins. p. 320 + CIV tábla VOJNITS, A. (1980): Araszolólepkék I. – Geometridae I. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 8. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 157 VOJNITS, A., UHERKOVICH, Á., RONKAY, L., PEREGOVITS, L. (1991): Medvelepkék, szenderek és szövőlepkék – Arctiidae, Sphinges et Bombyces. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 14. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 243

3


A TERÜLETEN KIMUTATOTT TAXONOK 1. Hanelek gyűjtési időpontok 2003. V. 24. 2003. VI. 07.

2003. VII. 1.

2003. VIII. 08.

gyűjtési helyek X: 879,231 Y: 251,704 egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 878,985 Y:251839; 2- X:879,285 Y: 252,066; 3- X: 879,073 Y: 251,669; 4- X:879,369 Y:251,743 X: 879,288 Y: 251,981 X: 879,288 Y: 251,981

gyűjtési módszerek lámpázás nappali egyelés

lámpázás

lámpázás

GYŰJTÉSI EREDMÉNYEK – MACROLEPIDOPTERA Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Carcharodus alceae (ESPER, 1780) VI. 07. Pyrgus malvae (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: PAPILIONIDAE Iphiclides podalirius (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Aporia crataegi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: NYMPHALIDAE Cynthia cardui (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Polygonia c-album (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Araschnia levana (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Clossiana dia (LINNAEUS, 1767) VI. 07. Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) VI. 07. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: LYCAENIDAE Lycaena phlaeas (LINNAEUS, 1761) VI. 07.

4

gyűjtő, határozó Baranyi Tamás, Bertalan László Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

Baranyi Tamás, Bertalan László, Kádár Mihály Baranyi Tamás, Korompai Tamás


Lycaena dispar rutila (WERNEBURG, 1864) VI. 07. Lycaena tityrus (PODA, 1761) VI. 07. Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07. Plebejus argus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07. Család: SATURNIIDAE Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) V. 24. Család: LASIOCAMPIDAE Macrothylacia rubi (LINNAEUS, 1758) V. 24. Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Dendrolimus pini (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Család: SPHINGIDAE Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) VII. 01., VIII. 08. Smerinthus ocellatus (LINNAEUS, 1758) V. 24. Laothoë populi (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Hyles euphorbiae (LINNAEUS, 1758) V. 24. Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) VIII. 08. Hyles livornica (ESPER, 1780) ( = lineata) V. 24., VII. 01. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Deilephila elpenor (LINNAEUS, 1758) V. 24. Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01. Tethea or (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24., VIII. 08. Tethea ocularis (LINNAEUS, 1767) V. 24., VII. 01. Család: DREPANIDAE Drepana falcataria (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) VII. 01. Család: LYMANTRIIDAE Dasychira pudibunda (LINNAEUS, 1758) V. 24. Orgyia antiqua (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Lymantria dispar (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VII. 01., VIII. 08. Család: NOTODONTIDAE Furcula furcula (CLERCK, 1759) V. 24., VIII. 08. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) V. 24. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) V. 24. Drymonia dodonea (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24. Notodonta dromedarius (LINNAEUS, 1758) V. 24. Notodonta tritophus (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24. Ptilodon capucina (LINNAEUS, 1758) VIII. 08., Spatalia argentina (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24., VII. 01.

5


Euchila palpina (CLERCK, 1759) V. 24. Clostera curtula (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Clostera anastomosis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01. Család: LITHOSIIDAE Thumata senex (HÜBNER, 1808) VII. 01., VIII. 08. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VIII. 08. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VIII. 08. Eilema lutarella (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Eilema complana (LINNAEUS, 1758) VII. 01., VIII. 08. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VIII. 08. Család: ARCTIIDAE Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Spilosoma urticae (ESPER, 1789) V. 24. Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Diacrisia sannio (LINNAEUS, 1758) V. 24. Család: GEOMETRIDAE Alcsalád: ENNOMINAE Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Ligdia adustata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 24., VII. 01. Stegania cararia (HÜBNER, 1790) VII. 01. Macaria alternata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 01., VIII. 08. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Tephrina arenacearia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 01., VIII. 08. Opisthograptis luteolata (LINNAEUS, 1758) V. 24. Selenia tetralunaria (HUFNAGEL, 1767) VII. 01. Angerona prunaria (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Biston betularia (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Hypomecis punctinalis (SCOPOLI, 1763) V. 24., VII. 01. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 08. Ematurga atomaria (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Bupalus piniaria (LINNAEUS, 1758) V. 24. Cabera exanthemata (SCOPOLI, 1763) VIII. 08. Alcsalád: GEOMETRINAE Antonechloris smaragdaria (FABRICIUS, 1787) VIII. 08. Alcsalád: STERRHINAE Cyclophora annularia (FABRICIUS, 1775) VII. 01. Cyclophora puppillaria (HÜBNER, 1799) VII. 01. Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VII. 01., VIII. 08. Scopula rubiginata (HUFNAGEL, 1767) VII. 01. Idaea muricata (HUFNAGEL, 1767) VII. 01., VIII. 08. Idaea aversata (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Alcsalád: LARENTIINAE Lythria purpuraria (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Catarhoe cuculata (HUFNAGEL, 1767) VIII. 08.

6


Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Pelurga comitata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Eupithecia centaureata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 01. Család: NOCTUIDAE Alcsalád: ACRONICTINAE Acronicta leporina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 08. Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24., VIII. 08. Acronicta rumicis (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Alcsalád: BRYOPHILINAE Cryphia algae (FABRICIUS, 1775) ( = Bryophila a.) VIII. 08. Cryphia raptricula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Bryophila divisa) VII. 01. Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VII. 01. Macrochilo cribrumalis (HÜBNER, 1790) ( = Chytolitha c.) VIII. 08. Polypogon tentacularia (LINNAEUS, 1758) ( = Macrochilo t.) V. 24., VIII. 08. Polypogon lunalis (SCOPOLI, 1763) ( = Zanclognatha l.) VII. 01. Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VII. 01., VIII. 08. Catocala nymphagoga (ESPER, [1787])( = Ephesia, n.) VII. 01. Catocala fulminea (SCOPOLI, 1763) ( = Ephesia paranympha) VII. 01. Tyta luctuosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Tarache l.) VII. 01. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24., VIII. 08. Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Colobochyla salicalis ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 08. Alcsalád: PLUSIINAE Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) ( = Plusia c.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Macdunnoughia confusa (STEPHENS, 1850) VII. 01., VIII. 08. Autographa gamma (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Abrostola triplasia (LINNAEUS, 1758) (= trigemina (Werneburg, 1864) VII. 01. Abrostola tripartita (HUFNAGEL, 1766) (= triplasia régen) VIII. 08. Alcsalád: ACONTIINAE Emmelia trabealis (SCOPOLI, 1863) V. 24., VII. 01. Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) (= Psylomonodes v.) V. 24., VIII. 08. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) (= Jaspidia p.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Deltote uncula (CLERCK, 1759) (= Eustrotia u.) VI. 07., VII. 01. Deltote bankiana (FABRICIUS, 1775) (= Eustrotia b.) V. 24., VII. 01. Pseudeustrotia candidula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Jaspidia c.) VII. 01. Alcsalád: NOLINAE Meganola albula (DEN. & SCHIFF., 1775) VIII. 08. Nola cucullatella (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Nola aerugula (HÜBNER, 1793) VII. 01. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) V. 24., VIII. 08. Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) VIII. 08. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly VII. 01. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) VII. 01., VIII. 08.

7


Earias vernana (FABRICIUS, 1787) VII. 01. Alcsalád: AMPHIPYRINAE Amphipyra pyramidea (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Amphipyra livida ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 08. Alcsalád: HELIOTHINAE Protoschinia scutosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Melicleptria s.) VII. 01. Heliothis viriplaca (HUFNAGEL, 1766) (= Chloridea dipsacea) VII. 01. Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) (= Chloridea obsoleta) VIII. 08. Pyrrhia umbra (HUFNAGEL, 1766) VIII. 08. Alcsalád: IPIMORPHINAE Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) (= Elaphria m.) V. 24. Paradrina clavipalpis (SCOPOLI, 1763) (= Elaphria c.) VIII. 08. Hoplodrina octogenaria (GOEZE, 1781) (= H. alsines) VII. 01. Hoplodrina blanda ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VII. 01. Athetis gluteosa (TREITSCHKE, 1835) V. 24. Athetis furvula (HÜBNER, [1808]) VIII. 08. Dypterygia scabriuscula (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Rusina ferruginea (ESPER, [1785]) (= Stygiostola umbratica) VII. 01. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Euplexia lucipara (LINNAEUS, 1758) V. 24. Phlogophora meticulosa (LINNAEUS, 1758) (= Trigonophora m.) V. 24. Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) (= Telesilla a.) V. 24., VIII. 08. Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1835) (= Callagonia v.) VII. 01. Ipimorpha retusa (LINNAEUS, 1761) VII. 01. Parastichtis suspecta (HÜBNER, [1817]) (= Amathes iners) VII. 01. Cosmia trapezina (LINNAEUS, 1758) (= Calymnia t.) VII. 01., VIII. 08. Apamea monoglypha (HUFNAGEL, 1766) (= Parastichtis m.) VII. 01. Apamea anceps ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Parastichtis sordida) V. 24. Apamea sordens (HUFNAGEL, 1766) (= Parastichtis basilinea) V. 24. Oligia latruncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Procus l.) V. 24. Mesoligia furuncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Procus f.) VIII. 08. Mesapamea secalis (LINNAEUS, 1758) (= Parastichtis s.) VII. 01., VIII. 08. Calamia tridens (HUFNAGEL, 1766) (= C. virens) VII. 01. Celaena leucostigma (HÜBNER, [1808]) (= Gortyna l.) VIII. 08. Chortodes pygmina (HAWORTH, 1809) (= Arenostola p.) VIII. 08. Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) (= Scotogramma t.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) (= Polia o.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Lacanobia suasa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Polia dissimilis) VIII. 08. Hada plebeja (LINNAEUS, 1761) (= nana (Hufnagel, 1766)) V. 24. Hadena capsincola ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24. Hadena rivularis (FABRICIUS, 1775) V. 24., VIII. 08. Melanchra persicariae (LINNAEUS, 1761) (= Polia p.) VIII. 08. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) (= Barathra b.) VIII. 08. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) (= Hyperiodes t.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Mythimna conigera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Sideridis c.) VII. 01. Mythimna albipuncta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Hyphilare a.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Mythimna vitellina (HÜBNER, [1808]) (= Sideridis v.) VIII. 08.

8


Mythimna pudorina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Sideridis p.) VII. 01. Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) (= Sideridis i.) VII. 01., VIII. 08. Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) (= Sideridis p.) VIII. 08. Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) (= Diarsia p.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) (= Diarsia p.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) V. 24., VIII. 08. Noctua pronuba (LINNAEUS, 1758) (= Triphaena p.) V. 24., VII. 01. Noctua interposita (HÜBNER, 1790) VII. 01. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) (= Triphaena fimbria) VII. 01. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Triphaena j.) VII. 01., VIII. 08. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) (= Diarsia c.) V. 24., VIII. 08. Euxoa tritici (LINNAEUS, 1761) VII. 01. Agrotis ipsilon (HUFNAGEL, 1766) VII. 01. Agrotis exclamationis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24., VIII. 08.

2. Mogyorósi-erdő (Teleki-legelő) gyűjtési időpontok

gyűjtési módszerek

gyűjtési helyek

gyűjtő, határozó

2003. V. 17.

egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 873,489 Y: 251,877; 2- X:873,709 Y: 251,920; 3- X: 873,521 Y: 251,608; 4- X:873,722 Y:251,542

nappali egyelés

Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. V. 20.

X: 873,606

lámpázás

Baranyi Tamás,

Y: 251,667 2003. VI. 07.

2003. VIII. 07.

2003. VIII. 07.

Bertalan László


nappali egyelés

Baranyi Tamás,

egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 873,489 Y: 251,877; 2- X:873,709 Y: 251,920; 3- X: 873,491 Y: 251,700; 4X:873,705 Y:251,724

nappali egyelés

Baranyi Tamás,

X: 873,700

UV-csapda

Baranyi Tamás,

Y: 251,815

Sáfián Szabolcs

Korompai Tamás

Korompai Tamás

2003. VIII. 08.


nappali egyelés

Baranyi Tamás, Korompai Tamás

2003. VIII. 08.

X: 873,700

UV-csapda

Baranyi Tamás,

Y: 251,815 2003. IX. 23.

Korompai Tamás

1- X: 873,700, Y: 251,815 és 2- X: 873,711, Y: 251,842

9

lámpázás



GYŰJTÉSI EREDMÉNYEK – MACROLEPIDOPTERA Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pyrgus malvae (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: PAPILIONIDAE Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris brassicae (LINNAEUS, 1758) VI. 07., VIII. 07. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Anthocharis cardamines (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: NYMPHALIDAE Inachis io (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Vanessa atalanta (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Araschnia levana (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) VI. 07., VIII. 07., Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) VI. 07. VIII. 07. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Család: LYCAENIDAE Lycaena dispar (WERNEBURG, 1864) VI. 07., VIII. 07. Everes argiades (PALLES, 1771) VI. 07. Celastrina argiolus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) VIII. 07. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07., VIII. 07. Család: SATURNIIDAE Saturnia pyri (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20. Család: LASIOCAMPIDAE Lasiocampa quercus (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Macrothylacia rubi (LINNAEUS, 1758) V. 20. Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Dendrolimus pini (LINNAEUS, 1758) V. 20., Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20. Család: SPHINGIDAE Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Smerinthus ocellatus (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05., VIII. 07. Laothoë populi (LINNAEUS, 1758) V. 20. Hyles euphorbiae (LINNAEUS, 1758) V. 20. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) V. 20. Deilephila elpenor (LINNAEUS, 1758) V. 20.

10


Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) V. 20. Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) V. 20. Tethea or (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20. Család: DREPANIDAE Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) V. 20. Cilix glaucatus (SCOPOLI, 1763) V. 20. Család: LYMANTRIIDAE Leucoma salicis (LINNAEUS, 1758) V. 20. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VII. 05., VIII. 08., IX. 23. Család: NOTODONTIDAE Phalera bucephala (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Stauropus fagi (LINNAEUS, 1758) V. 20. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) V. 20. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) V. 20. Notodonta dromedarius (LINNAEUS, 1758) V. 20. Ptilodon capucina (LINNAEUS, 1758) V. 20. Spatalia argentina (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20. Euchila palpina (CLERCK, 1759) VII. 05. Clostera curtula (LINNAEUS, 1758) V. 20., VIII. 07., VIII. 08. Clostera anastomosis (LINNAEUS, 1758) V. 20., IX. 23. Clostera pigra (HUFNAGEL, 1766) V. 20., VII. 05. Család: CTENUCHIDAE Dysauxes ancilla (LINNAEUS, 1767) VII. 05. Család: LITHOSIIDAE Thumata senex (HÜBNER, 1808) VII. 05. Milthochrista miniata (FORSTER, 1771) VII. 05. Lithosia quadra (LINNAEUS, 1758) IX. 23. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) V. 20. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VIII. 08. Eilema lutarella (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Eilema complana (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) V. 20., IX. 23. Család: ARCTIIDAE Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) VII. 05., VIII. 08. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) V. 20. Spilosoma urticae (ESPER, 1789) V. 20. Család: GEOMETRIDAE Alcsalád: ENNOMINAE Abraxas grossulariata (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05., VIII. 07. Ligdia adustata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 05. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07., Tephrina arenacearia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07.

11


Plagodis pulveraria (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Ennomos fuscantaria (HAWORTH, 1809) IX. 23. Artiora evonymaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) IX. 23. Angerona prunaria (LINNAEUS, 1758) V. 20., Biston betularia (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 20., VIII. 07. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 20., VII. 05. Bupalus piniaria (LINNAEUS, 1758) V. 20. Cabera exanthemata (SCOPOLI, 1763) VII. 05., VIII. 07., VIII. 08. Hylaea fasciaria (LINNAEUS, 1758) IX. 23. Alcsalád: GEOMETRINAE Chlorissa etruscaria (ZELLER, 1849) V. 20. Alcsalád: STERRHINAE Cyclophora annularia (FABRICIUS, 1775) VIII. 08. Cyclophora linearia (HÜBNER, 1799) V. 20. Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VIII. 08., IX. 23. Idaea humiliata (HUFNAGEL, 1767) VII. 05. Alcsalád: LARENTIINAE Epirrhoe alternata (MÜLLER, 1764) VIII. 08. Costaconvexa polygrammata (BORKHAUSEN, 1794) IX. 23. Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Cosmorhoe ocellata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Thera obeliscata (HÜBNER, 1787) IX. 23., Euchoeca nebulata (SCOPOLI, 1763) VIII. 07. Család: NOCTUIDAE Alcsalád: ACRONICTINAE Moma alpium (OSBECK, 1778) ( = Diphtera a.) V. 20. Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20. Craniophora ligustri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20. Alcsalád: PANTHEINAE Colocasia coryli (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05. Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VII. 05., IX. 23. Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VIII. 08. Lygephila craccae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IX. 23. Tyta luctuosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Tarache l.) V. 20. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20. Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) V. 20. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) V. 20., VII. 05. Alcsalád: PLUSIINAE Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) ( = Plusia c.) V. 20., VIII. 08. Macdunnoughia confusa (STEPHENS, 1850) V. 20., IX. 23. Autographa gamma (LINNAEUS, 1758) IX. 23. Alcsalád: ACONTIINAE Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) ( = Psylomonodes v.) V. 20. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) ( = Jaspidia p.) V. 20., VIII. 08.

12


Deltote bankiana (FABRICIUS, 1775) ( = Eustrotia b.) VII. 05., VIII. 07. Pseudeustrotia candidula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Jaspidia c.) V. 20. Alcsalád: NOLINAE Meganola strigula (DEN. & SCHIFF., 1775) V. 20. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) V. 20., VII. 05. Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) IX. 23. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly V. 20. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) V. 20. Alcsalád: AMPHIPYRINAE Amphipyra pyramidea (LINNAEUS, 1758) VII. 05., IX. 23. Amphipyra livida ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IX. 23. Alcsalád: HELIOTHINAE Heliothis viriplaca (HUFNAGEL, 1766)( = Chloridea dipsacea) V. 20. Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) ( = Chloridea obsoleta) VII. 05., VIII. 07., VIII. 08., IX. 23. Alcsalád: IPIMORPHINAE Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) ( = Elaphria m.) VIII. 07. Athetis gluteosa (TREITSCHKE, 1835) V. 20. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) V. 20., Euplexia lucipara (LINNAEUS, 1758) V. 20., Phlogophora meticulosa (LINNAEUS, 1758) ( = Trigonophora m.) IX. 23. Actinotia polyodon (CLERCK, 1759) V. 20. Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) ( = Telesilla a.) V. 20. Atethmia centrago (HAWORTH, 1809) ( = A. xerampelina) IX. 23. Xanthia icteritia (HUFNAGEL, 1766) ( = Cosmia fulvago) IX. 23. Agrochola circellaris (HUFNAGEL, 1766) ( = Amathes c.) IX. 23. Agrochola laevis (HÜBNER, [1803]) ( = Amathes l.) IX. 23. Eupsilia transversa (HUFNAGEL, 1766) ( = E. satellitia) IX. 23. Mniotype satura (ESPER, [1790]) ( = Crino s.) IX. 23. Apamea anceps ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Parastichtis sordida) V. 20. Apamea sordens (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis basilinea) V. 20. Hydraecia micacea (ESPER, [1789]) VIII. 07. Gortyna flavago ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Xanthoecia f.) VIII. 08. Staurophora celsia (LINNAEUS, 1758) ( = Calotaenia c.) IX. 23. Celaena leucostigma (HÜBNER, [1808]) ( = Gortyna l.) VII. 05. Sedina buettneri (HERING, 1858) IX. 23. Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) ( = Scotogramma t.) V. 20., IX. 23. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) ( = Polia o.) V. 20. Lacanobia thalassina (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia t.) V. 20. Lacanobia suasa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Polia dissimilis) IX. 23. Hada plebeja (LINNAEUS, 1761) ( = nana (HUFNAGEL, 1766) V. 20., VIII. 07. Hecatera bicolorata (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia serena) VIII. 08. Hadena confusa (HUFNAGEL, 1766) ( = Harmodia nana) V. 20. Sideridis albicolon (HÜBNER, [1813]) ( = turbida) V. 20. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) ( = Barathra b.) IX. 23. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) ( = Hyperiodes t.) V. 20., VIII. 07. Mythimna albipuncta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Hyphilare a.) V. 20., VIII. 07., IX. 23. Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) ( = Sideridis p.) V. 20., VIII. 07. Senta flammea (CURTIS, 1828) ( = Meliana f.) V. 20.

13


Mythimna l-album (LINNAEUS, 1767) ( = Hyphilare l.) IX. 23. Orthosia incerta (HUFNAGEL, 1766) ( = Monima i.) V. 20. Tholera decimalis (PODA, 1761) ( = T. popularis) IX. 23. Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) ( = Diarsia p.) V. 20., VII. 05., VIII. 07. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) ( = Diarsia p.) V. 20., VII. 05. Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) V. 20. Noctua pronuba (LINNAEUS, 1758) (= Triphaena p.) V. 20., IX. 23. Noctua interposita (HÜBNER, 1790) IX. 23. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) ( = Triphaena fimbria) IX. 23. Noctua janthe (BORKHAUSEN, 1792) IX. 23. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Triphaena j.) VIII. 08. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) ( = Diarsia c.) V. 20., VIII. 07., IX. 23. Xestia baja ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Diarsia b.) VIII. 07. Xestia xanthographa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Diarsia x.) IX. 23. Agrotis exclamationis (LINNAEUS, 1758) V. 20., IX. 23. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20., IX. 23.

3. Káposztás-lapos gyűjtési időpontok 2003. IV. 25.

gyűjtési módszerek

gyűjtési helyek X: 871,366

lámpázás

Y: 249,983 2003. IV. 30.

gyűjtő, határozó Baranyi Tamás, Korompai Tamás

X: 871,366 Y: 249,983

UVvödörcsapda

Baranyi Tamás, Baranyi Tamás,

Korompai Tamás

2003. V. 02.

X: 871,366 Y: 249,983

UVvödörcsapda

2003. V. 08.

X: 871,477

lámpázás

Baranyi Tamás


nappali egyelés

Baranyi Tamás,

X: 871,477

lámpázás

Baranyi Tamás,


nappali egyelés

Baranyi Tamás,

2003. VI. 28.

X: 871,477 Y: 250,200

lámpázás

Baranyi Tamás

2003. VII. 05.

X: 871,350 Y: 249,974

lámpázás

Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

2003. VII. 05.

az erdő szélén: a 1- X: 871,135 Y: 250,103 ponttól a 2- X: 871,248 Y: 250,110 ponttig

csalizás


Vámosi Péter

Y: 250,200 2003. V. 17.

2003. VI. 05.

Bertalan László

Y: 250,200 2003. VI. 07.

14

Sáfián Szabolcs

A Hanelek, a Mogyorósi-erdő, a Káposztás-lapos és a Jónás-rész nagylepkefaunájának vizsgálata dr. Baranyi Tamás & Bertalan László 2003. VIII. 07.

2003. VIII. 08.


nappali egyelés

Baranyi Tamás,

X: 871,440

lámpázás

Kádár Mihály,

Y: 250,207

Korompai Tamás


GYŰJTÉSI EREDMÉNYEK – MACROLEPIDOPTERA Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: PAPILIONIDAE Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Iphiclides podalirius (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Colias hyale (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Aporia crataegi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Anthocharis cardamines (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: NYMPHALIDAE Apatura ilia (DEN. ET SCHIFF., 1775) VI. 07. Nymphalis polychloros (LINNAEUS, 1758) Inachis io (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Vanessa atalanta (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Cynthia cardui (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Araschnia levana (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Damora pandora (DEN. ET SCHIFF., 1775) Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Clossiana selene (DEN. ET SCHIFF., 1775) Hypodryas maturna (LINNAEUS, 1758) V. 17. Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) VI. 07. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: RIODINIDAE Hamearis lucina (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Család: LYCAENIDAE Lycaena phlaeas (LINNAEUS, 1761) VI. 07. Lycaena tityrus (PODA, 1761) VI. 07. Everes argiades (PALLES, 1771) VI. 07. Celastrina argiolus (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

15


Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) VIII. 07. Plebejus argus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07. Család: SATURNIIDAE Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) V. 02. Család: LASIOCAMPIDAE Malacosoma neustrium (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Lasiocampa quercus (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Macrothylacia rubi (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05. Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Odonestis pruni (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VII. 05. Dendrolimus pini (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VIII. 08. Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) VIII. 08. Család: SPHINGIDAE Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) V. 08., VII. 05., VIII. 08. Hyloicus pinastri (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28. Smerinthus ocellatus (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Mimas tiliae (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Laothoë populi (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) V. 08., VII. 05., VIII. 08. Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Tethea or (DEN. ET ScHiff., 1775) V. 08., VI. 05., VII. 05. Tethea ocularis (LINNAEUS, 1767) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05. Család: DREPANIDAE Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05. Cilix glaucatus (SCOPOLI, 1763) VI. 05. Család: LYMANTRIIDAE Dasychira pudibunda (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Euproctis chrysorrhoea (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Család: NOTODONTIDAE Furcula furcula (CLERCK, 1759) IV. 25., V. 08., VI. 28. Furcula bifida (BRAHM, 1787) VIII. 08. Harpya milhauseri (FABRICIUS, 1775) V. 08. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) VI. 05. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) VI. 05., VIII. 08. Drymonia dodonea (DEN. ET SCHIFF., 1775) VI. 05. Notodonta dromedarius (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VII. 05. Notodonta tritophus (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 08., VI. 05., VI. 28. Notodonta ziczac (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08. Ptilodon capucina (LINNAEUS, 1758) VI. 05.

16


Spatalia argentina (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 08., VI. 28., VII. 05. Euchila palpina (CLERCK, 1759) V. 02., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Clostera curtula (LINNAEUS, 1758) V. 08. Clostera anastomosis (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VII. 05. Clostera pigra (HUFNAGEL, 1766) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Család: CTENUCHIDAE Dysauxes ancilla (LINNAEUS, 1767) VI. 28., VII. 05. Család: LITHOSIIDAE Thumata senex (HÜBNER, 1808) VII. 05. Milthochrista miniata (FORSTER, 1771) VII. 05., VIII. 08. Lithosia quadra (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) IV. 25., V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VII. 05., VIII. 08. Eilema lutarella (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Eilema complana (LINNAEUS, 1758) VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Család: ARCTIIDAE Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) V. 02., V. 08., VI. 28., VII. 05. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05., VIII. 08. Diacrisia sannio (LINNAEUS, 1758) V. 17. Arctia villica (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Arctia caja (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Család: GEOMETRIDAE Alcsalád: ENNOMINAE Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Ligdia adustata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Stegania dilectaria (HÜBNER, 1790) VI. 05. Macaria notata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Macaria alternata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 08., VI. 05., VII. 05. Macaria liturata (CLERCK, 1759) VI. 05. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) V. 02., V. 08., VI. 05., VIII. 08. Opisthograptis luteolata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Epione repandaria (HUFNAGEL, 1767) VI. 05. Selenia tetralunaria (HUFNAGEL, 1767) VII. 05., VIII. 08. Crocallis elinguaria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Lycia hirtaria (CLERCK, 1759) IV. 25., V. 02., V. 08. Biston betularia (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Hypomecis roboraria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 08. Hypomecis punctinalis (SCOPOLI, 1763) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) IV. 25., V. 02., V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Aethalura punctulata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 05. Ematurga atomaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Bupalus piniaria (LINNAEUS, 1758) V. 08 Cabera pusaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05.

17


Cabera exanthemata (SCOPOLI, 1763) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Lomographa temerata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Hylaea fasciaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Alcsalád: GEOMETRINAE Aplasta ononaria (FUESSLY, 1783) VI. 05. Geometra papilionaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Comibaena bajularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Antonechloris smaragdaria (FABRICIUS, 1787) VI. 05., VIII. 08. Hemithea aestivaria (HÜBNER, 1789) VI. 05. Chlorissa viridata (LINNAEUS, 1758) V. 08 Jodis lactearia (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Alcsalád: STERRHINAE Cyclophora pendularia (CLERCK, 1759) VI. 28. Cyclophora annularia (FABRICIUS, 1775) V. 08. Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Scopula immorata (LINNAEUS, 1758) V. 08. Scopula umbelaria (HÜBNER, 1813) VII. 05. Scopula immutata (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Idaea ochrata (SCOPOLI, 1763) VIII. 08. Idaea humiliata (HUFNAGEL, 1767) VII. 05. Idaea dimidiata (HUFNAGEL, 1767) VI. 28. Idaea aversata (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Alcsalád: LARENTIINAE Xanthorhoe ferrugata (CLERCK, 1759) VI. 05. Catarhoe cuculata (HUFNAGEL, 1767) VI. 05., VII. 05., VI. 28. Epirrhoe hastulata (HÜBNER, 1790) VI. 05. Epirrhoe tristata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Epirrhoe alternata (MÜLLER, 1764) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Epirrhoe rivata (HÜBNER, 1813) V. 08, VIII. 08. Costaconvexa polygrammata (BORKHAUSEN, 1794) IV. 25., V. 08., VIII. 08. Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Pelurga comitata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Cosmorhoe ocellata (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08., VIII. 08. Thera obeliscata (HÜBNER, 1787) VI. 05. Colostygia pectinataria (KNOCH, 1781) VI. 05. Hydriomena impluviata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Perizoma alchemillata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Perizoma lugdunaria (HERRICH-SCHÄFFER, 1855) VI. 28., VII. 05. Euchoeca nebulata (SCOPOLI, 1763) VI. 05., VIII. 08. Hydrelia flammeolaria (HUFNAGEL, 1767) VI. 05. Lobophora halterata (HUFNAGEL, 1767) V. 08 Család: NOCTUIDAE Alcsalád: ACRONICTINAE Moma alpium (OSBECK, 1778) ( = Diphtera a.) VI. 05. Acronicta leporina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 08. Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 08., VII. 05. Acronicta rumicis (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Craniophora ligustri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VII. 05., VIII. 08.

18


Alcsalád: PANTHEINAE Colocasia coryli (LINNAEUS, 1758) IV. 25., V. 02., V. 08., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Macrochilo cribrumalis (HÜBNER, 1790) ( = Chytolitha c.) VI. 05. Herminia tarsicrinalis (KNOCH, 1782) ( = Zanclognatha t.) VI. 05. Polypogon strigilata (LINNAEUS, 1758) ( = Herminia barbalis) VI. 05. Herminia tarsipennalis TREITSCHKE, 1835 ( = Zanclognatha t.) VI. 05. Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VII. 05. Catocala electa (VIEWEG, 1790) VIII. 08. Catocala fulminea (SCOPOLI, 1763) ( = Ephesia paranympha) VII. 05. Lygephila pastinum (TREITSCHKE, 1825) VI. 05., VIII. 08. Tyta luctuosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Tarache l.) VI. 05. Callistege mi (CLERCK, 1759) V. 08. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VI. 05., VIII. 08. Alcsalád: CALPINAE Scoliopteryx libatrix (LINNAEUS, 1758) IV. 25., VI. 05. Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Alcsalád: PLUSIINAE Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) ( = Plusia c.) VI. 05. Macdunnoughia confusa (STEPHENS, 1850) V. 08., VI. 28., VII. 05. Autographa gamma (LINNAEUS, 1758) VII. 05., VIII. 08. Abrostola triplasia (LINNAEUS, 1758) ( = trigemina (Werneburg, 1864) VIII. 08. Abrostola tripartita (HUFNAGEL, 1766) ( = triplasia régen) VI. 05. Alcsalád: ACONTIINAE Emmelia trabealis (SCOPOLI, 1863) VI. 28., VII. 05. Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) ( = Psylomonodes v.) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) ( = Jaspidia p.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Deltote uncula (CLERCK, 1759) ( = Eustrotia u.) V. 08., VI. 05., VII. 05. Deltote bankiana (FABRICIUS, 1775) ( = Eustrotia b.) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Alcsalád: NOLINAE Meganola albula (DEN. & SCHIFF., 1775) VI. 05., VI. 28., VIII. 08. Nola cucullatella (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Nola aerugula (HÜBNER, 1793) VI. 28., VII. 05. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) V. 08., VI. 28. Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) VI. 05. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly V. 08. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) V. 08., VI. 28., VII. 05. Earias vernana (FABRICIUS, 1787) VI. 28. Alcsalád: HELIOTHINAE Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) ( = Chloridea obsoleta) VII. 05., VIII. 08. Pyrrhia umbra (HUFNAGEL, 1766) VIII. 08. Alcsalád: IPIMORPHINAE Acosmetia caliginosa (HÜBNER, [1813]) V. 08., VI. 05. Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) ( = Elaphria m.) VI. 05., VIII. 08.

19


Hoplodrina octogenaria (GOEZE, 1781) ( = H. alsines) VI. 28., VII. 05. Hoplodrina ambigua ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VI. 05., VIII. 08. Athetis lepigone (MÖSCHLER, 1860) V. 08. Dypterygia scabriuscula (LINNAEUS, 1758) VII. 05., VIII. 08. Rusina ferruginea (ESPER, [1785]) ( = Stygiostola umbratica) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Thalpophila matura (HUFNAGEL, 1766) VIII. 08. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05., VII. 05. Actinotia polyodon (CLERCK, 1759) VI. 05. Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) ( = Telesilla a.) VI. 05. Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1835) ( = Callagonia v.) VI. 05. Parastichtis suspecta (HÜBNER, [1817]) ( = Amathes iners) VI. 28., VII. 05. Atethmia ambusta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) Conistra rubiginea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 25. Apamea monoglypha (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis m.) VI. 28. Apamea remissa (HÜBNER, [1809]) ( = Parastichtis obscura) VI. 05. Apamea anceps ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Parastichtis sordida) VI. 05. Apamea sordens (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis basilinea) V. 08. Oligia strigilis (LINNAEUS, 1758) ( = Procus s.) VI. 05., VII. 05. Oligia latruncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Procus l.) VI. 05. Hydraecia micacea (ESPER, [1789]) VIII. 08. Celaena leucostigma (HÜBNER, [1808]) ( = Gortyna l.) VII. 05., VIII. 08. Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) ( = Scotogramma t.) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) ( = Polia o.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Lacanobia thalassina (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia t.) V. 08., VI. 05., VIII. 08. Hecatera bicolorata (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia serena) V. 08. Sideridis albicolon (HÜBNER, [1813]) ( = turbida) VI. 05. Melanchra persicariae (LINNAEUS, 1761) ( = Polia p.) VIII. 08. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) ( = Barathra b.) V. 08., VII. 05., VIII. 08. Polia nebulosa (HUFNAGEL, 1766) ( = Aplecta n.) VI. 05. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) ( = Hyperiodes t.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Mythimna conigera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Sideridis c.) VI. 28., VII. 05. Mythimna pudorina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Sideridis p.) VI. 05. Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) ( = Sideridis i.) VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) ( = Sideridis p.) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Orthosia incerta (HUFNAGEL, 1766) ( = Monima i.) IV. 25., V. 02., V. 08. Orthosia gothica ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Monima g.) IV. 25., V. 02. Orthosia miniosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Monima m.) IV. 25. Panolis flammea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 25., V. 08. Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) ( = Diarsia p.) VI. 05., VIII. 08. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) ( = Diarsia p.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) VI. 05. Noctua pronuba (LINNAEUS, 1758) (= Triphaena p.) VI. 05., VIII. 08. Noctua interposita (HÜBNER, 1790) VI. 05. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) ( = Triphaena fimbria) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Triphaena j.) VII. 05. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) ( = Diarsia c.) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Xestia triangulum (HUFNAGEL, 1766) ( = Diarsia t.) VI. 05., VI. 28.

20


Xestia baja ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Diarsia b.) VIII. 08. Cerastis rubricosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 25. Euxoa tritici (LINNAEUS, 1761) VI. 28., VII. 05. Agrotis ipsilon (HUFNAGEL, 1766) VII. 05., VIII. 08. Agrotis exclamationis (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VII. 05., VIII. 08.

4. Jónás-rész gyűjtési időpontok 2003. IV. 30. 2003. IV. 30. 2003. IV. 30. 2003. V. 17.

2003. V. 24.

2003. VI. 07.

2003. VI. 28. 2003. VIII. 07. 2003. VIII. 07. 2003. VIII. 08.

gyűjtési helyek 1- X: 867,118 Y: 248,729 és 2- X: 866,668 Y: 248,808 X: 866,679 Y: 248,814 Az erdő szélén a 1- X: 867,286 Y:248,642 ponttól a 2- X: 867,417 Y: 249,055 pontig egy ötszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,131 Y: 249,084; 4- X:866,965 Y:249,653; 5- X: 867,661 Y: 249,578 egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,495 Y: 249,682; 4- X: 867,661 Y: 249,578 egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,131 Y: 249,084; 4- X: 867,118 Y: 248,729 X: 867,118 Y: 248,729 X: 867,118 Y: 248,729 Az erdő szélén a 1- X: 867,286 Y:248,642 ponttól a 2- X: 867,417 Y: 249,055 pontig egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,131 Y: 249,084; 4- X: 867,118 Y: 248,729

gyűjtési módszerek lámpázás UVvödörcsapda csalizás

Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) V. 17. Carcharodus alceae (ESPER, 1780) V. 17. Család: PAPILIONIDAE Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) V. 17.

21

Baranyi Tamás Baranyi Tamás Baranyi Tamás

nappali egyelés


nappali egyelés


nappali egyelés


lámpázás

Baranyi Tamás

lámpázás

Baranyi Tamás, Korompai Tamás Baranyi Tamás, Korompai Tamás Baranyi Tamás, Korompai Tamás

csalizás nappali egyelés

GYŰJTÉSI EREDMÉNYEK – MACROLEPIDOPTERA Család: HESPERIIDAE

gyűjtő, határozó


Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) V. 17., V. 24. Colias hyale (LINNAEUS, 1758) V. 17. Aporia crataegi (LINNAEUS, 1758) V. 24. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) V. 17. Pontia edusa (FABRICIUS, 1807) V. 24. Anthocharis cardamines (LINNAEUS, 1758) V. 17., V. 24. Család: NYMPHALIDAE Inachis io (LINNAEUS, 1758) V. 17. Polygonia c-album (LINNAEUS, 1758) V. 17. Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) V. 17. Clossiana dia (LINNAEUS, 1767) V. 17. Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) V. 17. Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) V. 17., V. 24. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) V. 24. Lasiommata maera (LINNAEUS, 1758) V. 24. Család: LYCAENIDAE Lycaena phlaeas (LINNAEUS, 1761) V. 17., V. 24. Lycaena dispar rutila (WERNEBURG, 1864) V. 24. Lycaena tityrus (PODA, 1761) V. 24. Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) V. 17., V. 24. Everes argiades (PALLES, 1771) V. 17. Celastrina argiolus (LINNAEUS, 1758) V. 17. Plebejus argus (LINNAEUS, 1758) V. 17., V. 24. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) V. 17., V. 24. Család: SATURNIIDAE Saturnia pyri (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30. Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Család: LASIOCAMPIDAE Malacosoma neustrium (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Lasiocampa quercus (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Odonestis pruni (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) VIII. 07. Család: SPHINGIDAE Agrius convolvuli (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Mimas tiliae (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Hyles euphorbiae (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) VIII. 07. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Deilephila elpenor (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.

22


Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) IV. 30., VIII. 07. Tethea or (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30., VIII. 07. Család: DREPANIDAE Drepana falcataria (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) IV. 30., VIII. 07. Drepana binaria (HUFNAGEL, 1767) VIII. 07. Cilix glaucatus (SCOPOLI, 1763) IV. 30. Család: LYMANTRIIDAE Dasychira pudibunda (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VI. 28., VIII. 07. Család: NOTODONTIDAE Phalera bucephala (LINNAEUS, 1758) VI. 28., VIII. 07. Stauropus fagi (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Cerura erminea (ESPER, 1783) IV. 30. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) VIII. 07. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) IV. 30., VIII. 07. Drymonia dodonea (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30. Notodonta tritophus (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30. Notodonta ziczac (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Euchila palpina (CLERCK, 1759) IV. 30., VIII. 07. Clostera pigra (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Család: LITHOSIIDAE Milthochrista miniata (FORSTER, 1771) VIII. 07. Lithosia quadra (LINNAEUS, 1758) VI. 28., VIII. 07. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) IV. 30., VIII. 07. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VIII. 07. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Család: ARCTIIDAE Spiris striata (LINNAEUS, 1758) V. 24., VI. 07. Coscinia cribraria (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Hyphantria cunea (DRURY, 1773) VIII. 07. Diacrisia sannio (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Arctia caja (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Család: GEOMETRIDAE Alcsalád: ENNOMINAE Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Macaria notata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Macaria alternata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Macaria liturata (CLERCK, 1759) VIII. 07. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Tephrina arenacearia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Plagodis dolabraria (LINNAEUS, 1767) IV. 30., VIII. 07.

23


Selenia lunularia (HÜBNER, 1788) IV. 30. Selenia tetralunaria (HUFNAGEL, 1767) IV. 30. Lycia hirtaria (CLERCK, 1759) IV. 30. Peribatodes rhomboidaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Hypomecis punctinalis (SCOPOLI, 1763) VIII. 07. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) IV. 30., VIII. 07. Ematurga atomaria (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Alcsalád: GEOMETRINAE Antonechloris smaragdaria (FABRICIUS, 1787) VIII. 07. Alcsalád: STERRHINAE Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VI. 28., VIII. 07. Scopula immorata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Idaea aversata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Idaea degeneraria (HÜBNER, 1799) VIII. 07. Alcsalád: Larentiinae Epirrhoe tristata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Costaconvexa polygrammata (BORKHAUSEN, 1794) IV. 30., VIII. 07. Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Mesoleuca albicillata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Pelurga comitata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Eupithecia centaureata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Család: NOCTUIDAE Alcsalád: ACRONICTINAE Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Craniophora ligustri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30., VIII. 07. Alcsalád: PANTHEINAE Colocasia coryli (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Alcsalád: BRYOPHILINAE Cryphia algae (FABRICIUS, 1775) ( = Bryophila a.) VIII. 07. Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VIII. 07. Polypogon tentacularia (LINNAEUS, 1758) ( = Macrochilo t.) VIII. 07. Polypogon lunalis (SCOPOLI, 1763) ( = Zanclognatha l.) VIII. 07. Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VIII. 07. Catocala electa (VIEWEG, 1790) VIII. 07. Minucia lunaris ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Callistege mi (CLERCK, 1759) V.24. Euclidia glyphica (LINNAEUS, 1758) ( = Ectypa g.) V.24. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 07. Alcsalád: CALPINAE Scoliopteryx libatrix (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) VIII. 07. Alcsalád: PLUSIINAE Abrostola triplasia (LINNAEUS, 1758) ( = trigemina (Werneburg, 1864) VI. 28., VIII. 07.

24


Alcsalád: ACONTIINAE Emmelia trabealis (SCOPOLI, 1863) VIII. 07. Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) ( = Psylomonodes v.) VIII. 07. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) ( = Jaspidia p.) VIII. 07. Alcsalád: NOLINAE Meganola albula (DEN. & SCHIFF., 1775) VI. 28. Nola aerugula (HÜBNER, 1793) VIII. 07. Nola cristatula (HÜBNER, 1793) VI. 28. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) VIII. 07. Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) VIII. 07. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly – IV. 30. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) IV. 30. Alcsalád: CUCULLIINAE Calophasia lunula (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Alcsalád: AMPHIPYRINAE Amphipyra pyramidea (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Alcsalád: HELIOTHINAE Heliothis viriplaca (HUFNAGEL, 1766)( = Chloridea dipsacea) V.24., VIII. 07. Heliothis maritima de GRASLIN, 1855 ( = Chloridea m.) VI. 28. Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) ( = Chloridea obsoleta) VI. 28., VIII. 07. Alcsalád: IPIMORPHINAE Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) ( = Elaphria m.) VIII. 07. Hoplodrina blanda ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 07. Hoplodrina ambigua ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VI. 28. Spodoptera exigua (HÜBNER, [1808]) VIII. 07. Athetis furvula (HÜBNER, [1808]) VIII. 07. Rusina ferruginea (ESPER, [1785]) ( = Stygiostola umbratica) VI. 28. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Cosmia trapezina (LINNAEUS, 1758) ( = Calymnia t.) VIII. 07. Conistra vaccinii (LINNAEUS, 1761) IV. 30. Lithophane socia HUFNAGEL, 1766 ( = Lithophane hepatica (Clerck, 1759) IV. 30. Apamea monoglypha (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis m.) VI. 28. Mesoligia furuncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Procus f.) VIII. 07. Mesapamea secalis (LINNAEUS, 1758) ( = Parastichtis s.) VIII. 07. Hydraecia micacea (ESPER, [1789]) VI. 28. Calamia tridens (HUFNAGEL, 1766) ( = C. virens) VIII. 07. Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) ( = Scotogramma t.) IV. 30., VIII. 07. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) ( = Polia o.) VI. 28., VIII. 07. Lacanobia thalassina (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia t.) VIII. 07. Lacanobia suasa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Polia dissimilis) VIII. 07. Hada plebeja (LINNAEUS, 1761) ( = nana (Hufnagel, 1766) VIII. 07. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) ( = Barathra b.) VIII. 07. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) ( = Hyperiodes t.) VI. 28., VIII. 07. Mythimna conigera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Sideridis c.) VI. 28. Mythimna albipuncta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Hyphilare a.) VIII. 07. Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) ( = Sideridis i.) VI. 28., VIII. 07.

25


Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) ( = Sideridis p.) VIII. 07. Orthosia incerta (HUFNAGEL, 1766) ( = Monima i.) IV. 30. Orthosia gothica ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Monima g.) IV. 30. Panolis flammea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) ( = Diarsia p.) IV. 30., VIII. 07. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) ( = Diarsia p.) VI. 28., VIII. 07. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) ( = Triphaena fimbria) VI. 28., VIII. 07. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Triphaena j.) VI. 28., VIII. 07. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) ( = Diarsia c.) VIII. 07. Cerastis rubricosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Euxoa segnilis (DUPONCHEL, 1836) ( = E. seliginis) VIII. 07. Euxoa tritici (LINNAEUS, 1761) VI. 28. Agrotis ipsilon (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 07. Agrotis vestigialis (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.

A KUTATÁS EREDMÉNYEKÉNT TALÁLT FAJOK JELLEMZÉSE Az alábbiakban tekintsük át azokat a fajokat, amelyek természetvédelmi, taxonómiai valamint biogeográfiai értelemben kiemelkedő jelentőséggel bírnak a vizsgált területek vonatkozásában. Minden egyes faj jellemzése után zárójelben feltüntettük a gyűjtés helyét is.

Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) – Vérfű-hangyaboglárka A vérfű-hangyaboglárka faunánk jelentős értéke. Euroszibériai elterjedésű faj, amely a zonális erdős sztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan Nyugat-Európától Nyugat-Szibériáig egy hosszabb sávban fordul elő. Sajnos areája az utóbbi évtizedekben jelentősen összeszűkült, különösen NyEurópában, ahol sok helyen kipusztult vagy erősen veszélyeztetett. Hazánkban még szerencsére sokkal jobb a helyzete, hiszen az ország területén általánosan elterjedt és gyakori faj. Populáció láp-, turján- és más nedvesebb réteken találhatók, ahol tápnövénye, az őszi vérfű tenyészik. A Nyírségben található populációk fragmentáltak, így tulajdonképpen mindegyik önálló, védelemre érdemes értéket képvisel, de talán a Bagamér: Daru-láp láprétjén és a Nyírábrány: Káposztás-laposon élő populációk kiemelt védelmet kellene élvezzenek, hiszen itt élnek a legerősebb népességek. A vérfű-hangyaboglárka speciális életmódja folytán került potenciálisan veszélyeztetett helyzetbe. Tápnövény-specializáltsága következtében elterjedését már eleve behatárolja tápnövényének, az őszi vérfűnek az elterjedése. Az őszi vérfű Magyarország nagy részén megtalálható, általánosan elterjedt, azonban a vérfű-hangyaboglárka nem, ennek oka a lepke mirmekofil életmódjában keresendő, amely tovább szűkíti a lepkefaj potenciális életterét. A valóságban a potenciális életterénél sokkal kisebb területen található meg ez a lepkefaj, amelynek oka egyértelműen a helytelenül megválasztott kaszálási időpont és a hagyományos gazdálkodási formák feledésbe merülése. A vérfű-hangyaboglárka ún. „hangyavendég” fejlődésű faj. A lepkék imágói július közepétől augusztus közepéig repülnek, a rajzáscsúcs augusztus elejére esik (a 2003-ban végzett kutatások alapján a Darulápon élő populáció nagysága ezer példányra becsülhető, míg a Káposztás-laposon néhány százra). Az

26


imágók erősen territoriális viselkedésűek, kis mozgáskörzetűek. A megtermékenyített nőstény a petéket az őszi vérfű bordó virágzatára rakják – mindegyikre egyet –. A hernyók kikelésük után először magokkal táplálkoznak, majd a fiatal lárva selyemszálon függve hagyja el a virágot (augusztus folyamán egészen szeptember elejéig), ahol a hangyagazda megtalálja és a bolyába cipeli. A hangyagazda kutatások eredménye alapján úgy tűnik, hogy igen sok Myrmica-faj megjelenhet hangyagazdaként: eddig négy Myrmica faj (M. gallienii, M. salina, M. scabrinodis és M. specioides) fészkében találtak vérfű-hangyaboglárka hernyót. A hernyók a bolyban élősködő életmódot folytatnak: hangyatojásokon és lárvákon nevelkednek. A hangyák ezt eltűrik, mivel cserébe cukros váladékkal táplálja őket. A hernyó a hangyabolyban telel, később ott is bábozódik be, hogy aztán a következő év júliusában újból imágóként keljen szárnyra. Mindezekből következően ez a lepkefaj több okból is veszélyeztetett: egyrészt igényli, hogy július közepétől szeptember közepéig virágzó őszi vérfüvek legyenek a réten; másrészt fejlődése elképzelhetetlen a megfelelő hernyógazda nélkül (még nem kellően tisztázott, hogy a Daru-lápban és a Káposztás laposon melyik Myrmica-faj neveli őket). A természetvédelem konkrét célja ezeken a területeken az élőhelyek jelenlegi állapotának a megőrzése kell legyen, amely biztosítja többek között a vérfű-hangyaboglárka fennmaradását. Ennek eléréséhez elsősorban virágzó őszi vérfű állományt kell biztosítani minden július közepe – szeptember közepe folyamán. Sajnos jelenleg nincs elegendő információ a Myrmica-fajok ökológiai igényeiről, így a vérfűhangyaboglárka fennmaradásának „második oszlopát” szánt szándékkal nem tudjuk befolyásolni, csak remélhetjük, hogy a hangyapopulációk nem vándorolnak el a területekről. Az elsődleges cél eléréséhez szükséges a terület vízháztartásának, valamint tágabb természeti környezetének a „jelenlegi állapotban” történő megőrzése is. A vérfű-hangyaboglárka populációt leginkább a helytelen, gazdaságilag is nehezen érthető kaszálási technika veszélyezteti. Ha tényleg komolyan gondoljuk, hogy ezt a lepkefajt szeretnénk megőrizni, akkor a természetvédelemnek itt lépni kell! Először is meg kell tiltani, hogy július 1-től szeptember 10-ig kaszáljanak a területen, komoly szankció kilátásba helyezésével. Ha hatósági úton nem megoldható, akkor kompenzálni kell a gazdálkodót az elmaradt haszonért. Bár meg kell jegyezni, hogy jelentős elmaradt haszonról nem lehet szó, ugyanis az innen nyerhető széna csekély fehérjetartalma és rossz emészthetősége miatt csak gyenge minőségű takarmányt ad, régen, a hagyományos gazdálkodás idején almot készítettek belőle (ezért kora ősszel kaszálták le, amikor már minden elvirágzott). Ebből következően a kaszálásnak tulajdonképpen gazdasági magyarázata nincs, a kaszálás egyetlen indoka a természetvédelem igénye. Megengedhetetlen, hogy ilyen cél esetében ne vegyük figyelembe a vérfű-hangyaboglárka igényeit. Természetesen kaszálni kell, különben a terület cserjésedni esetleg nádasodni kezd, amely kedvezőtlen természetvédelmi eredményhez vezetne. Egyet kell szem előtt tartani: szeptember 10. előtt nem szabad kaszálni. Kísérletképpen meg lehetne azzal próbálkozni, hogy egyik évben a láprét egyik felét, másik évben a másik felét kaszálnák le, közben folyamatosan figyelemmel kísérnénk a változásokat. A terület kezelése során a legeltetés szóba sem jöhet, és elvileg a gépi kaszálásra sincs szükség, hiszen a terület elég kicsi ahhoz, hogy kézi úton végeztessük el a kaszálást. A nehéz gépi kaszálás ugyanis a talaj tömörödéséhez vezethet, amelynek eredményeképpen eltűnhet a hangyagazda Myrmica-faj. Védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft. Vörös Könyves (potenciálisan veszélyeztetett), a NATURA 2000 Irányelv Annex II.-en és az Annex IV.-en szereplő, a Berni egyezmény II. függelékében szereplő fokozottan védett, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program optimális programjába ajánlott faj. (Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos)

Euphydryas maturna (LINNAEUS, 1758) – Díszes tarkalepke Euroszibériai elterjedésű faj, amely nálunk még nem annyira veszélyeztetett, mint NyugatEurópában. Különösen erős populációi élnek a Tiszántúl kőrises keményfaligeteiben, láperdeiben. A lepkék csak élőhelyeik szűk körzetében találhatók meg, de ott olykor hatalmas tömegekben (pl. Bocskai-kert

27


mellett elterülő erdőben több ezer lepke repülése figyelhető meg május elején). Ennek ellenére mégis Európa-szerte az egyik legveszélyeztetettebb faj, sok élőhelyéről eltűnt. Kipusztulásáért részben a ligeterdők kiirtása vagy intenzív erdőgazdasággá való átalakítása, részben a megfelelő élőhelyek felszámolása a felelős. Ezt az európai mércével is óriási értéket meg kell védenünk, és mivel a faj ökológiáját Dr. Varga Zoltán kikutatta, minden feltétel rendelkezésre áll a cél eléréséhez. Sajátos, bonyolult fejlődési ciklusú faj, ami miatt védelme csak élőhelyeinek területi védelmével oldható meg. Tápnövénye a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica). Védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft. Vörös Könyves (potenciálisan veszélyeztetett), a NATURA 2000 Irányelv Annex II.-en és az Annex IV.-en szereplő, a Berni egyezmény II. függelékében szereplő fokozottan védett, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program minimális programjába ajánlott faj. (Káposztás-lapos)

Lycaena dispar rutila (WERNEBURG, 1864) – Nagy tűzlepke Euroszibériai areatipusú, higrophil faj, melynek története igen szomorú, hiszen az angliai törzsalak a Lycaeana dispar dispar eredeti élőhelyeinek lecsapolása következtében kipusztult a XIX. század közepén. Véleményünk szerint ennél egyértelműbb bizonyítékra nincs szükség ahhoz, hogy bárki megértse, miért van olyan nagy szükség területi védelemre. Két – kedvező években – három nemzedéke fejlődik ki évente, máj.jún., júl.-aug., szeptember folyamán. A nőstények folyamatosan kóborolnak, míg a hímek – különösen az első nemzedék – territóriumot tartanak, arra megzavarásuk után is visszatérnek. Hernyójának tápnövényei különböző lórom-fajok, elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolapathum), ritkábban a vízi lórom (Rumex aquaticus). Ez a ragyogó tűzpiros lepke Magyarországon gyakorlatilag minden nedvesebb helyen előfordul, még erős antropogén hatás alatt álló területeken is, például csatornázott vízfolyások mentén. Régen sokkal elterjedtebb volt, élettere a múlt század közepétől a harmadára csökkent, de helyzete sokkal stabilabb, mint Európa nyugati részén. Területi védelme ezért szükséges, ez megoldottnak tűnik a Hajdúsági TK-ben. Védett. Eszmei értéke: 50.000 Ft. A NATURA 2000 Irányelv Annex II.-en és az Annex IV.-en szereplő, a Berni egyezmény II. függelékében szereplő fokozottan védett, a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Program optimális programjába ajánlott faj. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Jónás-rész)

Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) – Ibolyás tűzlepke Egész Európában elterjedt, paleartktikus faj, amely egyedeit június közepétől gyakran láthatjuk a Hajdúsági TK száraz, nyíltabb, területein, amint a szegfű- és kakukkfűfajokon táplálkoznak (különösen a homoki pipitéren – Anthemis ruthenica). Valószínűleg egész Magyarország legerősebb populációja él itt, így élőhelyének megőrzése „becsületbeli ügye” a terület természetvédelmének. A hernyók tápnövényei különböző lórom-fajok (Rumex ssp.) főként a Rumex acetosella. Védett. Eszmei értéke: 2.000 Ft. (Hanelek, Jónás-rész)

Apatura ilia (DEN. ET SCHIFF., 1775) – Kis színjátszólepke Euroszibériai (bicentrikus, diszjunkt) elterjedésű faj hazánkban elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzeseiben is előfordul. Magyarországi állományuk egész Európában az egyik leggazdagabb, védelmükre és megőrzésükre fokozattan ügyelnünk kellene. A hímeket (amelyek irizálnak) könnyű megfigyelni, amint a nedves vízparti homokon, vagy a földutak pocsolyái szélén szívogatnak. A lepkék május végén jelennek meg, de az Alföldön rendszeresen kialakul augusztusra egy második nemzedék is. Polifág faj, hernyójának tápnövénye különböző fűz-félék (Salix) és a rezgő nyár (Populus tremula).

28


Védett. Eszmei értéke: 2.000 Ft. Vörös Könyves faj (potenciálisan veszélyeztetett). (Káposztás-lapos)

Satyrnia pyri (DEN. ET SCHIFF., 1775) – Nagy pávaszem Ez a szubmediterrán – nyugat-ázsiai elterjedésű faj – Európa legnagyobb lepkéje. Hazánkban mindenütt előfordul, azonban az Alföldön nagyon lokális. Az utóbbi évtizedekben az állománya megtizedelődött, ezért nagy örömmel tapasztaltuk, hogy Vámospércs környékén még egész gyakori.

Védett. Eszmei értéke: 10.000 Ft. (Mogyorósi erdő, Jónás-rész)

Satyrnia pavonia (LINNAEUS, 1758) – Kis pávaszem A Palearktikum csaknem egész területén elterjedt faj. Magyarország nagy részén gyakori, azonban az Alföld nagy részéről hiányzik. A Nyírségben több helyről is előkerült (pl.: Nyírlugos-Szabadságtelep környékéről). A hím nappal, míg a nőstény alkonyi és késő esti órákban repül, március közepétől május közepéig. Hernyója elsősorban kökényen (Prunus spinosa), galagonyán (Crataegus monogyna) él. (Hanelek, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) – Szomjas pohók Holopalearktikus elterjedésű, higrofil faj, amely országunkban szigetszerűen fordul elő. Az utóbbi években állományai megfogyatkoztak, ami a nedves területek kiszárításával függ össze. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos)

Gastropacha populifolia (ESPER, 1784) – Sárga pohók A Palearktikumban szórványosan elterjedt faj, hazánkban országszerte előfordul, elsősorban ártereken, ligeterdőkben, ültetett nyárasokban, de lokális és ritka. Hernyója nyár és fűz fajokon él. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

Cerura erminea (ESPER, 1784) – Hermelin púposszövő Az egész Palearktikumban elterjedt faj, elvileg országunkban ritka fajnak számít, azonban a vizsgált területen nagyon magas egyedszámot ért el. Hernyója nyár, fűz és nyír fajokon él. (Jónás-rész)

Harpya milhauseri (Fabricius, 1775) – Pergament-púposszövő Holomediterrán elterjedésű faj, amely Közép-Európában már lokális, szórványos elterjedésűvé válik. Korábban nálunk is ritka, csak az idősebb száraz tölgyesekben előforduló fajnak tartották. Az utóbbi két évtizedben a jobb állapotú tölgyesekből csaknem mindenhonnan előkerült. (Káposztás-lapos)

Coscinia cribraria (LINNAEUS, 1758) – Pettyes molyszövő A medvelepkék családjába tartozó, jelentéktelen külsejű, állatföldrajzilag viszont annál érdekesebb faj. A Nyugat-Palearktikumban széleskörben elterjedt faj, a Kárpátok egyes vidékein (pl. Gyilkos-tó) gya-

29


kori, ám Magyarországon nagyon ritka, csak a Nyírségben él, populációi rendkívül gyér egyedszámúak. Az eddigi kutatások során több helyről előkerült: Debrecen-Haláp: Álló-hegy; Nyírlugos-Szabadságtelep: Ős-nyáras; Nyírlugos-Szabadságtelep: almafa ültetvény; Guthi-erdő; Vámospércs és Bagamér között félúton az ún. Dictamus albus-os és saspáfrányos helyen. Védett. Vörös könyves faj. Eszmei értéke: 2.000 Ft. (Jónás-rész)

Spiris striata (LINNAEUS, 1758) – Csíkos molyszövő Nyugat-palearktikus faj, amely délkelet felé Kisázsiában és Belső-Ázsiában messze elterjedt. Magyarországon sokfelé előfordul, főleg száraz homoki élőhelyeken, de általában nem gyakori. Fényre csak ritkán repül, inkább nappal figyelhető meg. Hernyója csenkeszfajokon él, főleg juhcsenkeszen (Festuca ovina). (Jónás-rész)

Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) – Galajszender Holarktikus faj, amely az utóbbi évtizedekben csaknem eltűnt Magyarországról. Ez a most már ritkának nevezhető faj inkább a hegyvidéken él hazánkban, így nagy örömmel tapasztaltuk nyírségi előfordulásait. Hernyója különböző lágyszárúakon él, főleg galaj (Galium), müge (Asperula) és füzike (Epilobium) fajokon.

(Hanelek, Jónás-rész)

Hyles livornica (ESPER, 1780) – Sávosszender Az Óvilág trópusain elterjedt és gyakori faj rendszeresen vándorol, így egyes években hazánkban is megjelenik. Nálunk legtöbbször galaj (Galium) fajokon figyelték meg hernyóját. (Hanelek)

Staurophora celsia (LINNAEUS, 1761) – Buckabagoly A szibériai faunakörhöz tartozó, homokterületeken elterjedt faj. Ez a csodálatos zöld színű lepke őszszel repül, főként a homoki tölgyesek tisztásain (pl.: Debrecen-Haláp Álló-hegy), apró rétjein szeptemberoktóber elején viszonylag gyakori, de megtalálható a Hajdúsági TK nyílt homokgyepeiben is (pl.: Bagamér: Daru-hegyek). Védett. Eszmei értéke: 2.000 Ft. Vörös könyves faj (Mogyorósi erdő)

Sedina buettneri (HERING, 1858) – Lápi lándzsásbagoly Eurázsiai elterjedésű, higrophil faj, amelyet korábban a Hajdúsági TK egy másik lápjában is megtaláltunk (Bagamér: Daru-láp). Ebben a lápban komoly populációja él, hiszen a vizsgált napon két óra alatt több példányát is észleltük. A megjelenése megint csak a TK egyes területeinek feltáratlanságát bizonyítja, hiszen sem a Bátorligeti-lápból, sem a Hortobágyról nem került még elő, pedig – a jóval kikutatottabb – Duna-Tisza közén lokálisan gyakori. (Mogyorósi erdő)

30


Deltote uncula (CLERCK, 1759) – Lápi apróbagoly Euroszibériai elterjedésű, higrofil faj, amely lápok, láprétek jellegzetes, de egyre ritkább lepkéje. (Hanelek, Káposztás-lapos)

Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) – Gólyahír-bagoly Nagy elterjedésű, eurázsiai faj, a Brit-szigetektől a Csendes-óceán partvidékéig húzódó areával. Nedves élőhelyekhez kötött, főleg láperdőkben és lápréteken, patakvölgyekben, galériaerdőkben található, de foltszerűen országszerte előfordul. Széles elterjedése ellenére nem gyakori, mindenütt csak szórványosan jelentkezik. A mesterséges fény vonzza, a csalétek iránt többé-kevésbé közömbös. Két nemzedékes, május közepétől június végéig és július közepétől szeptember végéig repül. Hernyóként telel, áprilisban bábozódik. Polifág. (Hanelek, Mogyorósi-erdő, Káposztás-lapos)

Mythimna impura (HÜBNER, 1808) – Barnás rétibagoly Euroszibériai faj, elterjedési területe Nyugat-Európától a zonális erdőssztyepp északi sávján keresztül Mandzsúriáig és a pacifikus területekig (Japán, Orosz Távol-Kelet, Korea, Kelet- Kína) tart. Magyarországon általánosan elterjedt, nagyobb egyedszámban nedves területeken – síkvidéki láp- és mocsárrétek, láperdők, domb- és hegyvidéki patakvölgyek, humid hegyi rétek – tenyészik. (Hanelek, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

Mythimna (= Senta) flammea (CURTIS, 1828) – Lándzsás lápibagoly Euroszibériai faj, a Palearktikum középső zónájában szélesen elterjedt, Nyugat-Európától Japánig megtalálható. Hazánkban a náddal együtt mindenütt előfordul, nagyobb egyedszámban tavak, halastavak nádasaiban gyűjtötték. Május közepétől június közepéig és július elejétől augusztus közepéig repül, a mesterséges fény vonzza. Bábként telel. Tápnövénye a nád. (Mogyorósi erdő)

Agrotis vestigialis (HUFNAGEL, 1766) – Őszi földibagoly Európa szinte minden országában megtalálható, Ázsiában a sztyeppterületeken keresztül az Amur völgyéig terjed. Legnagyobb populációi Észak- és Közép-Európában élnek. Hazánk homokterületein többfelé tömeges, másutt igen szórványos; bár példányai igen sok lelőhelyről előkerültek. Nappal is aktív, főleg Senecio és Eryngium virágokon táplálkozik. Mesterséges fény és csalétek is vonzza. Egy nemzedékes, június közepétől szeptember elejéig repül. Hernyóként telel, májusban bábozódik. A hernyó lágyszárúak gyökerein polifág, irodalmi adatok szerint fiatal fenyők gyökereit is fogyasztja. (Jónás-rész)

Euxoa segnilis (DUPONCHEL, 1837) – Homoki földibagoly A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Meleg homokterületeink tipikus faja, de ritkán meleg déli lejtőkön, mészkőgyepekben is megtalálható. Előfordulása lokális, de élőhelyein néha tömeges is lehet. A mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Egy nemzedéke van évente, augusztus közepétől szeptember végéig repül. A hernyó a gyepszintben polifág. (Jónás-rész)

31


Litophane socia (HUFNAGEL, 1766) – Barna fabagoly Euroszibériai faj, Európa nyugati területeitől Japánig húzódó széles areával. Noha nagy elterjedésű faj, mégis eléggé lokális, és mindenütt szórványosan fordul elő. Hazánkban általában a hűvösebb, hegyvidéki területeken gyűjtötték, így nyírségi előfordulás meglepő (bár Bátorligeten többször gyűjtötték). A mesterséges fény és a csalétek vonzza. Egyetlen nemzedéke augusztus végétől a tartós fagyok beálltáig, majd áttelelés után május végéig repül. Hernyójának tápnövényei lombosfák és lágyszárúak egyaránt lehetnek, de főleg Quercus, Ulmus és Prunus fajokon fejlődik. (Jónás-rész)

Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1825) – Mocsári bíborbagoly Európai-keletázsiai (Sibylla-típusú) elterjedésű, helophil faj, amely Európa délkeleti részének lápjaiban, láprétein helyenként nem ritka, azonban populációi általában kisebb egyedszámúak. (Hanelek, Káposztás-lapos)

Eucarta amethystina (HÜBNER, 1803) – Ametistbagoly Európai-keletázsiai (Sibylla-tipusú) elterjedésű, helophil faj, amely Európa délkeleti részének lápjaiban, láprétein helyenként nem ritka. Hazánkban is lokálisan fordul elő ez a gyönyörű lepke. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos) Végezetül egy komoly károsítóra szeretnénk a figyelmet felhívni!

Helicoverpa armigera (HÜBNER, 1808) - Gyapotbagoly A gyapottok bagolylepke az európai mediterrán régióból (főként a balkáni térségből) időnként, rendszertelenül, északra migráló és így a Kárpát-medencében is megjelenő bagolylepke faj. Elterjedési területe igen nagy, Eurázsia, Afrika, Ausztrália tropikus-szubtropikus klímájú térségeire esik. Erősen polifág faj, amelynek hernyói rendkívül súlyos károkat okoznak nagyszámú kultúrnövény állományaiban. Hazánkban ennek az alkalomszerűen bevándorló lepkének tömeges előfordulására és ennek nyomán kártételére eddig csak igen ritkán került sor: az ötvenes évek elején gyapoton, 1986-ban csemege-kukoricán és dohányon. Utoljára 1993-ban vándorolt be, de azóta folyamatosan jelen van, és elképesztően elszaporodott. E meleg és száraz klímát kedvelő faj a tapasztalat szerint a hazai hidegebb teleket nem volt képes átvészelni, azonban a kilencvenes évek első felében az enyhébb időjárás az áttelelését lehetővé tette, sőt úgy tűnik, hogy kiszelektálódtak hidegtűrő és a csapadékosabb éveket is túlélő populációi. A kilencvenes évek közepére – különösen az alföldi térségben – évi több generációt produkálva jelentősen felszaporodott és számos növénykultúrában komoly károkat okozott a gyapottok-bagolylepke. Ilyenek voltak a szántóföldi növények (kukorica, napraforgó, dohány, lucerna, cukorrépa), zöldségfélék (pillangósok, paprika, paradicsom, zeller, brokkoli stb.), dísznövények (gerbera, gladiólusz, szegfű, stb.), gyomok (pl. Amaranthus fajok), de a vadonélő növényeken is (Nemzeti parkok területén: pl. KNP) rendszeresen megtalálható volt. Azon nemzeti parkokban problémát jelenthetnek a rendszeres inszekticides kezelések, repülőgéppel végzett permetezések (pl. vegyszer-elsodródás), ahol a védett területekkel határosak a H. armigera kártételétől megvédendő növényállományok. Monitorozása különösen indokolt, hiszen az EPPO előírás szerint hazánkban is zárlati kártevőnek számít. Az olyan éves klíma-változások, amelyek enyhébb telekkel, valamint szárazmeleggel (aszály) járnak, a szárazság és melegkedvelő invázív rovarfaj gyors térbeli elterjedését és populációszintjének időbeli növekedését eredményezhetik. Szinte az egész vegetációs időszakban megtalálható a vizsgált területen június végétől két nemzedékben. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

32


ÖSSZEGZÉS A nagylepke faunára vonatkozó vizsgálataink a Life-pályázat keretén belül az alábbi területeket érintik: Jónás-rész, Káposztás-lapos, Teleki legelő és Mogyorósi erdő valamint Hanelek. A területek megmintázásásánál többféle módszerrel éltünk. A nappali fajok gyűjtésére hálót használtunk, az éjszakai vizsgálatoknál a személyes lámpázás mellett élvefogó vödörcsapdát ill. a fényre nem repülő fajok felmérése érdekében csalétket alkalmaztunk. A négy vizsgálati területen közel harminc kutatási napot töltöttünk el. Az egyes területekre vonatkozó összefoglaló adatok a következők:

Hanelek Terepen töltött napok száma: 4 Kimutatott fajszám: 190 Védett fajok száma: 4 Védett fajok: Iphiclides podalirius (10.000 Ft), Lycaena dispar rutila (50.000 Ft), Lycaena alciphron (2.000 Ft), Saturnia pavonia (10.000 Ft)

Természetvédelmi szempontból fontosabb fajok: -

természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: nincs

-

egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pavonia, Gastropacha populifolia, Drymonia dodonea, Hyles gallii.

-

vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Lycaena dispar rutila, Thumata senex, Eutrix potatoria, Diarsia rubi, Eucarta amethysthina, Eucarta virgo, Deltote uncula, Mythimna impura, Macrochilo cribrumalis, Celaena leucostigma, Ipimorpha retusa, Parastichtis suspecta.

-

homoki élőhelyekhez kötődő, psammophil faj: Lycaena alciphron.

-

déli vándorfaj: Hyles livornica.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Lycaena dispar rutilus (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt) Megjegyzés: A haneleki részen most végeztünk először vizsgálatokat, bár több olyan fajjal is találkoztunk, amely említésre érdemes, a terület még nem sokat mutatott meg magából. A következő évek vizsgálatai minden bizonnyal kiemelkedő jelentőségű fajok előkerülését eredményezhetik. További kutatások indokoltak.

Mogyorósi erdő (Teleki legelő) Terepen töltött napok száma: 6 Kimutatott fajszám: 164 Védett fajok száma: 7 Védett fajok: Papilio machaon (2.000 Ft), Inachis io (2.000 Ft), Vanessa atalanta (2.000 Ft), Lycaena dispar rutila (50.000 Ft), Maculinea teleius (50.000 Ft), Saturnia pyri (10.000 Ft), Staurophora celsia (2.000 Ft)

33



természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: Maculinea teleius.

-

egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pyri, Saturnia pavonia, Gastropacha populifolia, Aetheria bicolorata.

-

vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Lycaena dispar rutila, Thumata senex, Eutrix potatoria, Diarsia rubi, Eucarta amethysthina, Mythimna flammea, Macrochilo cribrumalis, Celaena leucostigma, Hydraecia micacea, Gortyna flavago, Sedina buettneri.

-

homoki élőhelyekhez kötődő, psammophil faj: Lycaena alciphron, Sideridis albicolon, Staurophora celsia.

-

déli vándorfaj: Hyles livornica.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Maculinea teleius (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt), Lycaena dispar rutila (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt). Megjegyzés: A területen az idei évben kezdtünk vizsgálatokba a pályázat keretén belül, korábbi tapasztalatunk nincs. Meglepően fajgazdagnak bizonyult, amely nagymértékben köszönhető változatos cönológiai adottságainak. Méltán került be a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett területei közé. További kutatásra érdemes terület. Ki kell emelni a Maculinea teleius védelme érdekében, hogy a kaszálást nem szabad július-augusztus folyamán végezni, ahogy az megszokott a területeken, mivel a vérfű – amely a faj tápnövénye – lekaszálásával a lepke is eltűnhet a területről. A vérfüves területeken az ősz elején ajánlatos a kaszálás megkezdése. További kutatás indokolt.

Káposztás-lapos Terepen töltött napok száma: 12 Kimutatott fajszám: 239 Védett fajok száma: 10 Védett fajok: Papilio machaon (2.000 Ft), Iphiclides podalirius (10.000 Ft), Apatura ilia (2.000 Ft), Nymphalis polychloros (10.000 Ft), Inachis io (2.000 Ft), Vanessa atalanta (2.000 Ft), Damora pandora (2.000 Ft), Euphydryas maturna (50.000 Ft), Maculinea teleius (50.000 Ft), Saturnia pavonia (10.000 Ft)


természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: Maculinea teleius, Euphydryas maturna.

-

egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pavonia, Gastropacha populifolia, Drymonia dodonea, Aetheria bicolorata.

-

vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Thumata senex, Eutrix potatoria, Drepana curvatula, Diarsia rubi, Deltote uncula, Eucarta amethysthina, Eucarta virgo, Parastichtis suspecta, Acosmetia caliginosa, Mythimna impura, Celaena leucostigma.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Maculinea teleius (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt), Euphydryas maturna (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: DD).

34


Megjegyzés: Itt is folytattunk már a korábbi években vizsgálatokat. A Káposztás-lapos nem messze található a Jónás-résztől. Botanikailag felfedezhető a hasonlóság a két terület között, és ezt a rovartani megfigyelések is alátámasztják. Ami a munkát nagyban nehezíti, az, hogy a terület éjszaka nagyon lehűl, igen párás, hideg, ami rontja a gyűjtési viszonyokat. Itt találkoztunk a legnagyobb fajszámmal, és az előkerülő fajok is azt jelzik, hogy egy nagyon értékes és természetközeli élőhellyel van dolgunk. A kaszálási tudnivalók itt is ugyanúgy értendők, mint a Teleki legelő esetében, csak hangsúlyosabban, mivel jóval nagyobb Maculinea teleius populáció él a területen.

Jónás-rész Terepen töltött napok száma: 7 Kimutatott fajszám: 169 Védett fajok száma: 7 Védett fajok: Papilio machaon (2.000 Ft), Inachis io (2.000 Ft), Lycaena dispar rutila (50.000 Ft), Lycaena alciphron (2.000 Ft), Saturnia pavonia (10.000 Ft), Saturnia pyri (10.000 Ft), Coscinia cribraria (2.000 Ft)


természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: nincs.

-

egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pyri, Saturnia pavonia, Gastropacha populifolia, Hyles gallii, Drymonia dodonea, Cerura erminea, Coscinia cribraria, Spiris striata, Litophane socia.

-

vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Lycaena dispar rutila, Drepana curvatula, Mythimna impura, Hydraecia micacea,

-

homoki élőhelyekhez kötődő, psammophil faj: Lycaena alciphron, Euxoa segnilis, Agrotis vestigialis, Atethis furvula.

-

déli vándorfaj: Spodoptera exigua.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Lycaena dispar rutila (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt) Továbbá két olyan kiemelkedő jelentőségű faj van még, amelyet az idei évben nem sikerült megtalálnunk, jelenlétük azonban várható, és igen nagy természetvédelmi jelentőséggel bír. Az egyik a Maculinea teleius, a másik faj – amely néhány évvel ezelőtt még a területen volt – a Euphydryas maturna. Megjegyzés: A Jónás-részen idestova 4 éve folynak a nagylepkefaunát célzó kutatások, így elmondható, hogy elég jól ismert ennek a változatos, botanikailag igen mozaikos felépítésű területnek a faunája. Természetvédelmi szempontból a Jónás-rész olyan védett terület, amely – az itt lévő rovartani és botanikai ritkaságokkal együtt – méltán került be a Life pályázat kutatási programjába. További kutatása mindenképpen indokolt.

35


SUMMARY The surveys on the Macrolepidoptera fauna happened on the next sites: Jónás-rész, Káposztás-lapos, Teleki field és Mogyorósi forest and Hanelek. The surveyors used different methods during the surveys. Net was used for the collection of day-species, for the collection of diurnal species, lamp was used, besides these other live-catching methods and lure was used. Summerized the species identified on the different sites are the next: Hanelek – 190 species, 4 protected species, Teleki field – 164 species, 7 protected species, Káposztás – lapos: 239 species, 10 protected species, Jónás – rész: 169 species, 7 protected species, Mogyorósi forest: 164 species, 7 protected species.

36


MELLÉKLETEK Gyűjtési módszerek, kutatók

Éjjeli gyűjtés – lepedős módszer

UV-vödörcsapda

37


„Hatalmas mennyiségű állatot vonz a lámpa fénye a lepedőre…”

„… és nem csak lepkéket”

38


Nappali lepkék

Ikarusz-sokpöttyösboglárka (Polyommatus icarus) – Fotó: Bertalan László

Galagonya-krétalepke (Aporia crataegi) – Fotó: Bertalan László

39


Nagy pompás tűzlepke (Lycaena dipar rutila) – Fotó: Bertalan László

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) – Fotó: Bertalan László

40


Éjjeli lepkék

Hamvasszövő (Dasychira pudibunda) – Fotó: Bertalan László

Kis pávaszem (Saturnia pavonia) – Fotó: Bertalan László

41


Nagy pávaszem (Saturnia pyri) – Fotó: Bertalan László

Sárga pohók (Gastropacha populifolia) – Fotó: Bertalan László

42


Nyárfaszender (Laothoe populi) – Fotó: Bertalan László

Nyárfa-púposszövő (Pheosia tremula) – Fotó: Bertalan László

43

A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ VIZSGÁLATA 1

Recommend Documents