A kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja P E D A G Ó G I A P R O G R A M

A kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja

PEDAGÓGIA PROGRAM

2015 1


Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 4 I. Alapadatok ............................................................................................................................... 7 II. Az intézmény rövid története .................................................................................................8 III. Küldetésünk ...........................................................................................................................9 IV. Helyzetelemzés ...................................................................................................................10 V. Az intézmény szerkezete ......................................................................................................15 NEVELÉSI PROGRAM ...........................................................................................................17 I. Pedagógiai alapelveink, értékeink céljaink ........................................................................17 II. Pedagógiai feladatok, eszközök, eljárások ........................................................................30 ÓVODA.............................................................................................................................. 36 ISKOLA ............................................................................................................................. 84 KOLLÉGIUM ....................................................................................................................91 III. Személyiségfejlesztés.......................................................................................................95 IV. Közösségfejlesztés .........................................................................................................101 V. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok....................................................................110 VI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .............................................................. 118 VII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .............................................................................................. 119 VIII. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja .............................................120 IX. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..............124 X. Gyermek- és ifjúságvédelem ........................................................................................... 136 XI. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .....................................................................................................140 XII. Együttműködés, kapcsolatrendszer ..............................................................................144 XIII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ....153 XIV. A felvétel, átvétel szabályai ........................................................................................ 159

2


HELYI TANTERV .................................................................................................................163 I. A helyi tanterv alapját képező kerettanterv..........................................................................163 II. Óratervek, tantárgyszerkezet ........................................................................................... 164 III. Az írásbeli, szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje ...................166 IV. A jutalmazás és elmarasztalás; a nevelési folyamat és a gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló ellenőrzés-értékelés elvei, a magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének elvei, a tanulmányi munka ellenőrzési és értékelési módja ...................167 V. A pedagógiai munka és az azt segítő tevékenységek ellenőrzése és értékelése..............181 VI. Az otthoni és a napközis felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................................184 VII. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .......................................................................185 VIII. A tanulók tantárgyválasztása .......................................................................................186 IX. Választható érettségi vizsgatárgyak ...............................................................................187 X. Csoportbontások, egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..........................................187 XI. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................188 XII. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................ 190 XIII. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................ 192 ZÁRADÉKOK ........................................................................................................................ 193 A Pedagógiai Program engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa ......................................................................................................................... 193

3


BEVEZETÉS A Magyarországi Református Egyház köznevelési intézményeinek közös nevelési célkitűzései: A Magyarországi Református Egyház - Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi köznevelési intézményre vonatkoznak. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvetőszíntere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református köznevelési intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga, önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. - Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. - Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. - Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra.

4


A református tanintézet úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. Feladatunk, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református intézmények hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsözőkapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegyük meg azért, hogy minden növendék fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. Sola scriptura Valljuk, hogy Istent nem lehet másképp megismerni, csak a kijelentésből. Annyit tudunk róla, amennyit önmagáról kijelentett. Ennek a kijelentésnek írott dokumentuma a teljes Szentírás, melyben az isteni kijelentés olvasható. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy hitünk és életünk zsinórmértéke a Biblia, tehát nevelő-oktató tevékenységünket a Bibliához való igazodás határozza meg. Nem csupán arról van szó, hogy a hittanórákon és az istentiszteleti alkalmakon beszélünk a Bibliáról, hanem mindig és mindenütt. Így elkerülhető az a veszély, hogy elválik egymástól a hit és a tudás. Ezért minden oktatandó tananyagot a Biblia mérlegére állítunk, áhítatokat, hittan foglalkozásokat és órákat, egyházi énekórát tartunk, megemlékezünk az egyházi ünnepekről. Sola gratia Valljuk, hogy életünk, üdvösségünk egyedül Isten Krisztusban nyújtott kegyelmének köszönhető. A magunk erejéből őt meg nem ismerhetjük, életünk, munkánk neki köszönhető. Ilyen módon mindannyian kegyelemben részesülünk. Ez a tény intézményünk légkörének meghatározója. A kegyelem azt is jelenti, hogy nem rászolgáltunk, mert akkor nem lenne kegyelem. Kegyelemre azért szorulunk, mert bűnösök vagyunk, s ebből az állapotból másképp nem szabadulhatunk (Róma 3,1012). Ezért jellemzőek ránk az alábbiak: - szeretetteljes emberi kapcsolatok megvalósítására törekszünk pedagógus-tanítvány, tanítványtanítvány, pedagógus-szülők, pedagógus-pedagógus kontaktusában, - a fegyelmezés dolgaiban elsősorban megbocsátással élünk, mert mindannyian bocsánatból élünk, - a gyermekek, tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, mert ők is Isten kegyelmének részesei, - a gyermekek, diákok előre megismerik a velük szemben támasztott követelményeket, - a tanulókat bevonjuk az iskolai élet szervezésébe az őket érintő területeken, - a gyermekek, tanulók egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozzuk az Isten előtti egyenlőséget.

5


Sola fide Valljuk, hogy Isten Krisztusban felkínált kegyelme csak hit által lehet a miénk. A keresztyén hit Isten igéjének meghallásából fakad (Róma 10,17). Tudjuk, hogy a hit nem tanítható, egyedül Isten ajándéka. Munkánkat az alábbiak szerint végezzük: - a nevelők magatartásukkal református keresztyénhez illőmódon élnek és dolgoznak, - beszédünkből Krisztus lelkülete árad, - az istentiszteleti alkalmak látogatása a nevelők számára legyen magától értetődő, - református tanulóink esetében arra törekszünk, hogy egyházunk hitvalló tagjaivá lehessenek, - nem református tanulóinkat saját vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett református egyházunk értékeinek megbecsülésére neveljük. Solus Christus Valljuk, hogy Jézus Krisztus Isten egyetlen Igéje. Róla szól a Biblia, mint írott ige, róla beszélnek a sákramentumok. Az egyház feje és a világ Ura. Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Általa juthatunk csak el Istenhez (Jn 14,6). Tevékenységeinkben a dicsőséges Úrhoz fordulhatunk, Krisztus követésére szánjuk oda magunkat. Soli Deo Gloria Hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számot adtunk. Ezáltal: - magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, - mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, - munkánkat nem a „kell” kényszere, hanem a „lehet” szabadsága határozza meg, - elért eredményeinkért Istent dicsőítjük. Mindezek szellemében a Kaposvári Református Egyházközség 1992-ben megalapította a Református Általános Iskolát azzal a céllal, hogy eleget tegyen a krisztusi parancsnak: "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, ..." (Mt. 28,19). Az intézmény a 2000/2001. tanévben gimnáziumi tagozattal, 2015-ben pedig óvodai tagozattal bővült. Kaposváron nem volt református köznevelési intézmény, így közvetlen hagyományok híján, a református iskolarendszer nemes hagyományait szem előtt tartva, hozzájuk igazodva, a szülők, a nevelőtestület, az igazgatótanács és a gyerekek közösen és fokozatosan alakítják az iskola és az óvoda arculatát. Az alapító nem titkolt célja a gyülekezetépítés, gyülekezetünk fiatal utánpótlásának felnevelése. Az intézmény éppen ezért elsősorban a református gyermekek nevelésére-oktatására dolgozta ki programját. Ugyanakkor megkülönböztetés nélkül, szívesen és szeretettel vár minden gyermeket, akit szülei a Szentírás szellemében kívánnak neveltetni, ahogy Jézus főpapi imájában kéri az Atyát, "hogy mindnyájan egyek legyenek" (Jn. 17,21) Jelképünk: a Jézus Krisztust megjelenítő zászlós bárány, az egyik ősi református jelkép.

6


I. Alapadatok Székhely: Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 7400 Kaposvár, Somssich Pál utca 15. Tel./fax: 82 / 511-487, igazgató: 82 / 411-005 e-mail: [email protected] honlap: www.lozsu.hu OM azonosító: 033981; gimnáziumi tagozatkód: 01 Tagintézmény: Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Deák Ferenc Általános Iskolája 8784 Kehidakustány, Deák Ferenc utca 3. Telephely: - 7400 Kaposvár, Kossuth L. u 37. – kollégium Alapító és fenntartó: Kaposvári Református Egyházközség 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 23. Az intézmény feletti fenntartói jogok elsődleges gyakorlója a fenntartó vezető szervezete, a Presbitérium és a nevelőtestület által létrehozott Igazgatótanács. Alapítás éve: 1992 Az intézmény alapítása a Kaposvári Református Egyházközség Presbitériumának át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Alapító Okirat kelte:

Kaposvár, 1994. április 28.

Működési Engedély száma: Működési Engedély kiállítója:

464 / 992. (aug. 12.) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az intézmény típusa:

többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény intézményegységek: - összetett iskola (óvoda, általános iskola, gimnázium) - kollégium

Az intézmény felügyeleti szervei:

Kaposvári Református Egyházközség Somogy Megyei Kormányhivatal Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda Nemzeti Erőforrás Minisztérium

7


II. Az intézmény rövid története Kaposvár óvodáiból, általános iskoláiból és gimnáziumaiból egy sem volt egyházi iskola. A szülők körében jelentkező igény, illetve az egyházépítés közös feladata hívta életre intézményünket. A kaposvári református általános iskolát a Kaposvári Református Egyház Presbitériuma 1992. tavaszán alapította. Az intézmény - 16 első osztályos diákkal és két tanítónővel (Lóczy Istvánné, Molnár Tímea) - 1992. szeptemberében kezdte meg működését a református gyülekezeti ház épületében, abban a teremben, amely a két világháború között a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőegylet otthona volt. 1994-ben került egyházi tulajdonba a Szent Imre u. 14/d szám alatti épület (még lapos tetős, kétszintes állapotában), az iskola 1994. szeptemberére költözhetett át átalakított és szépen felújított új otthonába. Az iskola hivatalos neve ekkortól: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola. A kezdeti időszakban a szülők vagy a kiemelkedő képességű, vagy akár értelmi, akár nevelési szempontból hátrányos helyzetű, de normál általános iskolában képezhető gyermekeiket íratták be hozzánk azzal a reménnyel, hogy a szeretetteljes, türelmes, egyéni bánásmód ezen esetekben is eredményt hoz. Különböző pedagógiai, nevelési szolgáltató intézmények is irányítottak hozzánk gyerekeket. Az évek során megváltozott intézményünk megítélése. Jelenleg többségében az átlagosan vagy annál jobban terhelhető gyerekeket íratják be hozzánk, de természetesen fogadunk minden tanulót, akik integrált nevelés-oktatásban részesülhetnek. A kezdetben hatalmasnak tűnő épületet 1996-ra az iskola „kinőtte”, szükségessé vált a bővítés, amely 1996 nyarán egy emeletráépítéssel három hónap alatt ment végbe. 1996 szeptemberében már 5 osztállyal, 135 gyermekkel és 12 fős tantestülettel kezdődött az iskola ötödik tanéve. 1999-ben nagyszabású iskolabővítésre került sor, mely során a meglévőhöz hasonló nagyságú épületszárny került kialakításra. Ekkortól a kulturált étkezést külön épületszárnyban lévő, saját üzemeltetésű konyhánkról, tágas, jól berendezett ebédlőben biztosíthattuk. A történet itt természetesen nem ért véget. 2000. szeptemberében a nyolcosztályos általános iskolára épülve négyosztályos gimnáziumi tagozat indult intézményünkben, ekkor lett iskolánk neve: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium. Elsősorban általános iskolánk tanulóit várjuk középiskolánkba, de felveszünk minden olyan jelentkezőt, aki - Istentől kapott adottságait kihasználva - szorgalmával és képességeivel érettségi bizonyítványt akar szerezni, illetve a későbbiekben felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni, vagy az érettségi után munkát szeretne vállalni. A jelentkezők között sok a vidéki tanuló, akik nem állami, hanem egyházi középiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat. Messzebb lakó diákjaink számára a 2004-ben a Gyülekezeti Házban kialakított kollégiumunkban biztosítunk kollégiumi elhelyezést. A kollégium, mint a közoktatási intézményhálózat speciális feladatokat ellátó része, kiegészítve és szükség szerint pótolva az iskolai és az otthoni nevelést, szakszerű pedagógiai tevékenység keretében végzi munkáját. Hozzájárul az iskolázottsági és kulturális különbségek enyhítéséhez, otthont ad a tanulóknak, felvállal családot helyettesítő szerepet, elősegíti a felnőtt életre való felkészülést.

8


A Kehidakustány Község Önkormányzatával történt megállapodás alapján 2011. szeptember 1-jétől tagintézményünk lett a kehidakustányi Deák Ferenc Általános Iskola. Fenntartó egyházközségünk döntése értelmében 2015 szeptemberétől óvodai tagozattal bővül az intézmény szerkezete. Azok pedig, akik részesei - tanúi és cselekvői - lehettek az eddig eltelt éveknek, a szívükben soksok hálával tekintenek arra az Istenre, aki a Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium születésének és növekedésének csodáját véghez vitte.

III. Küldetésünk „…éljetek méltóan ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok,teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel…” (Ef. 4,1-2) A református óvoda és iskola szellemiségének gyökere a Szabadító Istenben van, ezért küldetésünk elmondani a jövő nemzedékének, de a szülőknek, nagyszülőknek is, hogy „elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért”(1Jn 4,10). A Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium református intézmény, ahol keresztyén szellemiségben a keresztyén világkép kialakítása, és a keresztény erkölcs megalapozása a legszentebb feladatunk. Célunk: elvetni az egyetemes és a magyar kultúra csíráit, hitünk segítségével nevelni a jövő embertisztelő, hazaszerető értelmiségét. Gyermekeinket, tanulóinkat keresztyén és hazafias szellemben, korszerűen művelt, jellemes emberekké, harmonikus személyiségekké, az európai humanista értékek tisztelőjévé, a magyar haza hűséges polgáraivá, olyan emberekké formáljuk, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Pedagógiai munkánkban hirdetjük a jóságot, az igazságot, a szépséget és a felelősséget, mint meghatározó pozitív emberi értékeket. Hirdetjük, hogy a kulturált ember a cselekedetein keresztül ítélhető, és ezt a tudományban, a művészetekben és a hitben való jártassága alapozza meg. Jézus Krisztus missziói parancsa – "…tegyetek tanítványokká minden népeket …” (Mt.28,19) – nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztény hitben való nevelés-tanítás első lépcsőfoka óvodánk, iskolánk lehet. Valljuk, hogy a gyermek Isten ajándéka, a gyermekkor is Isten rendelése, ezért azt sem visszafogni, sem felgyorsítani nem szabad. A személyiségfejlődés lépéseit szem előtt tartva kell a reánk bízott gyermekeket „Isten előtt kedves” nevelésben vezetnünk. Biztosítjuk számukra a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört, ahol a Krisztusi példa áll előttünk. Átadjuk neki mindazt a személyiségformáló műveltségtartalmat, amely az egészséges fejlődéséhez szükséges. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek, tanulók felhőtlen és boldog gyermek- és fiatalkort élhessenek meg intézményünkben. Dolgozóink felelőssége különösen nagy, mert a keresztény közösség nevében nevelünk. Abban a tudatban végezzük munkánkat, hogy Isten nevelői feladatra meghívott és kiválasztott bennünket. Nevelésünk lényeges eleme a hiteles élet. 9


A szülőket, családokat legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, céljaink közösek. A református óvoda és iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, „hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”.

IV. Helyzetelemzés Az intézmény működési területe Az intézmény alapítása óta országos beiskolázású, de elsősorban a város és városkörnyék nevelésioktatási igényeit elégíti ki. Óvodásaink zöme kaposvári lakos, tanulóink többsége kaposvári óvodákból és általános iskolákból érkezik, ugyanakkor jelentős a bejáró tanulók, gimnáziumunkban pedig a kollégista tanulók aránya is. Vidéki diákjaink főként Somogy megyei településekről érkeznek, de vannak szomszédos és távolabbi megyékből érkező tanulók is. A gyermek- és tanulóközösség Református óvodánk és iskolánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési-oktatási intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az érettségi vizsga megszerzéséig. Az intézményben a gyermeket, tanulót mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az iskolába történő átmenet során az óvodásokat érettségüknek megfelelően küldjük iskolába. Az iskola kapuját azonban „még óvodások” lépik át. Az iskola iránt - munkánk eredményeként - egyre nőtt az érdeklődés. Minden belépő új osztály létszámának alakulását természetesen befolyásolja az adott időszak helyi népességi helyzete. Tapasztalataink szerint a gyermekek egy része megkereszteletlenül, jelentős hányada pedig minden egyházi, vallási kapcsolat nélkül kerül hozzánk. Velük kapcsolatban különösen nagy feladat hárul ránk, egyszerre ismertetni meg a gyermeket és az őt nevelő szülőket Isten megszólító kegyelmével és szeretetével, felkészíteni a családokat református istenközpontú világszemléletünkre. Ugyanakkor gyermekeink, tanulóink egy részénél az intézmény nem kiegészíti, hanem folytatja a család vallásos nevelését. Igyekszünk pótolni, megalapozni azt, amit a család elmulasztott. Szociális és értelmi szempontból egyaránt heterogén gyerekcsoport alkotja a közösséget. A gyermekek, tanulók többsége átlagos családi körülmények között él, vannak azonban olyanok, akik nagyon szerényen, s vannak, akik nagyon jó anyagi körülmények között élnek. Tanulóink képességek területén is különbözőek. Akadnak, akik kiemelkedő teljesítményt tudnak nyújtani, de vannak gyermekek, akik valamely iskolaérettségi területen (beilleszkedési, magatartási, tanulási, szomatikus) elmaradást mutatnak.

10


Kollégiumunkba elsősorban Somogy megyéből érkeznek azok az általános iskolát végzett tanulók, akik a Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban kívánják folytatni tanulmányaikat. Ugyanakkor a Dunántúli Református Egyházkerület más megyéjéből is, igény esetén pedig távolabbról is fogadunk diákokat. Kollégistáink különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek, de közülük többen vannak, akik hátrányos családi körülmények közül érkeznek (elvált, munkanélküli, rokkant nyugdíjas, alacsony iskolázottságú szülők gyermekei, szegény, rendszeres havi jövedelemmel alig rendelkező családok). Kollégiumunk elsősorban saját diákjainknak biztosít internátusi lehetőséget. Kivételes esetben más középiskolák tanulói is elhelyezést kaphatnak. Személyi feltételek „Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be a szolgálatodat.” (2 Timóteus 4, 5) Óvodában, iskolában a nevelő-oktató munka kulcsszereplői a pedagógusok. A köznevelési törvényben meghatározott szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen kreativitásuk, az ismeretanyag tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Mind az ő, mind az iskola működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia a nevelés-oktatás eredményességéhez. A Lorántffy Zsuzsanna Református Iskola a 2014/2015-as tanévben 54 főállású és 3 részmunkaidős pedagógussal dolgozik. Tanáraink közül 1 fő láthat el vizsgaelnöki, 2 fő pedagógusminősítő szakértői teendőket. Közoktatás-vezetői szakvizsgával hat fő rendelkezik. Szakvizsgát adó képzésen jelenleg 2 fő vesz részt. Intézményünk önállóan gazdálkodik. Ezzel kapcsolatos feladatainkat 1 iskolatitkár, 1 gazdasági vezető, 2 adminisztrátor, 8 műszaki munkatárs, 3 takarító és 9 konyhai dolgozó látja el. Dolgozóink többsége teljes munkaidőben, főállásban dolgozik intézményünkben, de vannak részmunkaidős munkatársaink is. A Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye értelmében elsősorban református vallású pedagógusokat alkalmazunk, ennek hiányában más vallásúakat is, akik az iskola református szellemiségével azonosulni tudnak. Felekezettől függetlenül minden munkatársunk kapcsolatban áll gyermekeinkkel, elvárás, hogy viselkedés- és beszédkultúrájuk példaértékű legyen, hogy képesek legyenek a gyermekekkel való kommunikációra, hogy munkájukat keresztény emberhez méltó lelkiismeretességgel, és emberi magatartás közvetítésével végezzék. Az intézmény működését a valamennyi köznevelési intézményre kötelező állami jogszabályokon túl a Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye, valamint a fenntartó Kaposvári Református Egyházközség határozatai határozzák meg. A fenntartó az Igazgatótanácson keresztül érvényesíti jogait és teljesíti kötelességeit. Az Igazgatótanács tagjai: - a fenntartó testület elnöksége (lelkipásztor, /fő/gondnok) - a fenntartó által delegált tagok: egyházi és világi képviselők - az intézmény mindenkori igazgatója, gazdasági vezetője, vallástanára - az intézmény tanáraiból választott képviselők.

11


Jogköre: - Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program véleményezése, elfogadása, - diákok felvételével, tanárok alkalmazásával kapcsolatos javaslattétel a fenntartónak, - átruházott jogkörökben döntéshozatal. Az iskola vezetését az igazgató, két igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és a gazdasági vezető látja el. Az iskolavezetés felelős az intézmény szakmai irányításért, a pedagógiai munka tervezéséért, szervezéséért, ellenőrzéséért, a mindennapi teendők koordinálásáért. A feladatokat részterületenként megoszthatja a munkaközösségek vezetőivel. Az iskola megfelelő, költségkímélő gazdasági működéséért a gazdasági vezető felelős az intézmény igazgatójával együtt. A szakmai munkát hat (óvodai, alsós, humán, reál, idegen nyelvi és természettudományi) munkaközösség koordinálja. Az óvodában óvodapedagógusok és dajka végzettségű munkatársak végzik a nevelő munkát. Az alsó tagozat osztályaiban általános iskolai tanító végzettségű pedagógusok látják el az oktatásinevelési feladatokat iskolaotthonos rendszerben. Felső tagozaton a szakos ellátás optimális. Minden tartárgyat megfelelő szakos általános iskolai tanár végzettségű pedagógus tanít. A gimnáziumi tagozat szakos ellátása szintén megfelelő. Gimnáziumunk indulása óta törekedtünk arra, hogy felső tagozatos kollégáink középiskolai tanári végzettséget is szerezzenek. Így sok olyan kollégánk van már, akinek középiskolai tanári végzettsége is van, így mind felső tagozaton, mind gimnáziumban taníthat. Mindezeken túl iskolánk folyamatosan biztosítja a szervezett továbbképzéseken való részvételek lehetőségét. Kiemelt területek: - a nemzeti alaptantervben és a kerettantervben szereplő ismeretek oktatásához szükséges korszerű, új ismeretek megszerzése, - számítástechnikai, informatikai, interaktív anyagok használatával kapcsolatos ismeretek megszerzése, - különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő jártasságok elsajátítása, - részvétel református egyházon belüli, akkreditált továbbképzési programokban. Célunk, hogy valamennyi pedagógus aktívan kapcsolódjon be a továbbképzések programjaiba, és igényes legyen az önképzés területén is. Pedagógusaink továbbtanulását rendelkezésre álló anyagi fedezet esetén tanulmányi szerződésekkel szabályozva anyagilag is támogatja intézményünk. Első osztálytól szaktanári ellátottsággal tanítjuk az angol és német nyelvet, és hitoktató vagy lelkész-vallástanár tanítja a református hittant. Kollégiumunkban a nevelési feladatokat - tanulólétszámtól függően - egy vagy két főállású kollégiumi nevelő végzi. A kollégiumi nevelő(k) által el nem látott munkaidőt olyan pedagógusok látják el, akiknek az iskolai oktatás során a neveléssel-oktatással lekötött óraszámuk nem éri el a 26 órát. A tanárok sokféle végzettsége nagyon kedvező a diákok munkájának segítése szempontjából. A kollégiumi nevelőmunka sajátos időbeosztást, munkarendet, komoly pedagógiai felkészültséget és helytállást igényel. Ahhoz, hogy céljainkat megvalósíthassuk és a kitűzött feladatainkat kimagaslóan el tudjuk végezni, a magunkkal szemben kijelölt elvárásoknak is meg kell felelnünk.

12


Nevelőtanárainkkal szemben felállított elvárások: - iskolavezetéssel és a nevelőtestület tagjaival szoros együttműködésben végezzék munkájukat, - legyenek képesek a nevelési folyamatok megtervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, - legyenek jártasak a különböző pedagógiai eljárások, és módszerek alkalmazásában, - foglalkozási terveikben olyan tevékenységeket állítsanak össze és szervezzenek meg, amelyekben a diákok jól érzik magukat, s amelyek fejlesztő hatásúak, - rendszeresen vegyenek részt továbbképzéseken, - egyéni önképzéssel és tapasztalatcserékkel bővítsék eddigi ismertanyagukat, - empátiával közelítsenek a kollégisták felé, akiknek problémáira minden esetben figyeljenek oda, nyújtsanak segítséget, vagy irányítsák a megfelelő helyre a segítségre szoruló diákokat, - legyenek képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, - tudjanak a tanulókkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, - legyenek képesek a konfliktusok eredményes kezelésére, - törekedjenek a nevelés eredményességére, munkájukban folyamatosan legyen jelen a gyermekcentrikusság, - megjelenésükkel, egyéniségükkel, műveltségükkel példaképként járjanak a diákok előtt, - a nevelési cél érdekében folyamatosan működjenek együtt a tanulók szüleivel. A kollégiumi csoportok munkáját csoportvezető tanár koordinálja. Tekintettel arra, hogy a kollégiumban több, különböző szakos tanár lát el nevelői feladatokat, a szakos ellátottság az ismeretátadó funkció tekintetében jónak mondható. Az iskolában dolgozó kollégák bevonása a napi feladatokba elsősorban a tehetséggondozás és a felzárkóztatás érdekében hasznos. Az iskola szellemi műhelye a könyvtár, ahol egy főállású könyvtáros tanár segíti a pedagógusok és tanulók mindennapi munkáját. A zökkenőmentes működést segítik elő az adminisztratív, a műszaki-technikai és konyhai dolgozók. Munkánkat felettes egyházi és állami oktatásirányítási szervek ellenőrizhetik törvényességi, szervezeti, szakmai és gazdasági téren egyaránt. Tárgyi feltételek Épületadottságok: Az intézményhez tartozó épületek tulajdonjogi helyzetét az Alapító Okirat tartalmazza. Székhely: A Kaposvári Református Egyházközség és Kaposvár Megyei Jogú Város megállapodása alapján intézményünk 2015. szeptember 1-jétől a Kaposvár, Somssich Pál u. 15. szám alatti ingatlanon, a volt MÁV nevelőotthon és internátus épületében folytatja működését. Az önkormányzat az épületet tartós használatba adta az egyházközségnek. Épületünk a város egyik legpatinásabb létesítménye. 1897-ben épült, eredetileg is oktatási intézménynek. A város centrális helyén, valamennyi közintézményhez közel, a bejárók és helyben lakók által könnyen megközelíthető helyen van.

13


A 2015-ben elkezdődött, és nagyrészt elvégzett felújításnak köszönhetően szép, tiszta, új környezet áll rendelkezésünkre. Az épület kulturált elhelyezést biztosít a gyermek- és tanulócsoportok számára, minden, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírt helyiséggel rendelkezünk. A földszinten kapott elhelyezést az óvoda, a könyvtár, a gazdasági iroda, a hittan és rajz szaktantermek, az alsó tagozatosok tantermei. A első emeleten kerültek kialakításra a felső és a gimnáziumi tagozat osztálytermei, valamint az informatika termek, a természettudományos szaktanterem, a nevelői szoba, az iskolatitkári, az igazgatóhelyettesi és az igazgatói iroda. Az osztálytermeken kívül rendelkezésünkre áll 10 csoportterem, melyek idegen nyelvi, érettségi előkészítői, zeneiskolai, logopédiai és fejlesztő foglalkozások ellátását segítik. Saját tornateremmel, két sportpályával, szép, nagy udvarral rendelkezünk. Az óvodások elkülönített udvarrészt használnak. Tiszta, világos, tágas ebédlő biztosítja a kulturált étkezést, saját konyhánk pedig az egészséges, normáknak megfelelő ételt. Kollégium: Az iskolához közel, zárt, nyugodt helyen, a Református Gyülekezeti Házban kapott helyet, ahol kis létszámú szobákban, családias légkörben élhetnek tanulóink. Az 1. és a 2. emeleten 12 szobában összesen 45 tanuló elhelyezésére alkalmas. Mindkét emeleten, valamint a földszinten előírás szerint mosdó, zuhanyzó, wc található. Az első emeleten van a tanulóhelyiség, itt található egy minikonyha is. Szülők, vendégek fogadására a társalgóban van lehetőség. A tanulók egészségének védelmét betegszoba szolgálja. Ellátásukat az iskola konyhája biztosítja. Tagintézmény: A Kehidakustány, Deák Ferenc u. 3. szám alatti ingatlan a Kehidakustányi Önkormányzat tulajdona. Használati jogáról az önkormányzat és a Kaposvári Református Egyházközség, mint iskolafenntartó közti megállapodás rendelkezik. Taneszközök: Intézményünk taneszközökkel, információhordozókkal viszonylag jól felszerelt. A kezdetektől bővítjük készletünket, a taneszközök alkalmasak a helyi tanterv teljesítésére, azonban szükséges a folyamatos fejlesztés. 2011 szeptemberétől TIOP 1.1.1./07/1 pályázat keretében elnyert interaktív táblák, projektorok, laptopok állnak rendelkezésünkre 9 tanteremben. Ezen kívül 33 asztali számítógépet használunk minden tanteremben és csoportteremben a mindennapi munka során. 2014 őszén a TIOP 1.1.1-12/1 pályázat keretében újabb informatikai eszközöket nyertünk. Saját beruházásainkkal együtt 15 projektorral rendelkezünk. Célunk, hogy minden tanteremben és csoportteremben legyen projektor, távlatosan pedig interaktív tábla. Taneszköz tárunkat elsősorban digitális adathordozókkal, interaktív tananyagokkal bővítjük. Kollégium: A kollégium felszerelése biztosítja a diákok mindennapi életének zavartalanságát. Minden rendelkezésre áll, ami a heti ott-tartózkodáshoz, tanuláshoz, szabadidő eltöltéséhez szükséges. Iskolai felkészülésüket 2 számítógép is segíti. Tagintézmény: Az iskolában lévő taneszközök Kehidakustányi Önkormányzat tulajdonát képezik. Használati jogukról az önkormányzat és a Kaposvári Református Egyházközség mint iskolafenntartó közti megállapodás rendelkezik. 14


V. Az intézmény szerkezete A 3 + 12 évfolyamos egységes köznevelési intézményben figyelembe vesszük a gyermekek lelkitesti fejlődésének szakaszait, az oktatási rendszer sajátosságait, helyi adottságainkat. Az azonos elvárások alapján a közös tantestület tagjai a gyermekek és egymás iránti felelősséggel végzik munkájukat. Az összetett iskola szerkezete évfolyam szakasz képzés jellemzői óvoda hagyományos, homogén életkorú csoportos nevelés 1-4. alapozó iskolaotthonos nevelés-oktatás 5-6. kibontakozó délelőtti tanítási rend, szakkörök, napközi 7-10. szaktudományok évei délelőtti tanítási rend, szakkörök, napközi, belső vizsgák 11-12. záró délelőtti tanítási rend, belső vizsgák, felkészítés az érettségire, szakképzésre, munkára Az intézmény sajátossága, hogy kiscsoportos óvodás kortól középiskola 12. évfolyamáig, az óvodai neveléstől az érettségiig egy egységes szemléletű, egymásra jól épülő nevelési és oktatási folyamatnak lesz részese a gyermek, a tanuló. A 3-18 éves korosztály képzését vállaljuk fel azon családok számára, akik az iskola alapelveivel egyetértenek, tevékeny támogatásukkal segítik a pedagógusok munkáját. Óvoda: 3 homogén életkorú csoportban folyik a nevelés. Alsó tagozat – 1-4. évfolyamok: állandó osztálykeretben, iskolaotthonos rendszerben működik. Egy osztályt két tanító vezet, egyikük az osztályfőnök. Munkájukat a tantárgyak megosztásával, egymást váltva végzik. A tanítási órán megtanított tananyagot délután a begyakorló tanórán mélyítik el. Célunk az alapos, eszközszintű, használható alaptudás kialakítása. Elsőbbséget élvez az olvasás, írás, számolás tanítása. Első osztálytól idegen nyelv oktatása (angol vagy német nyelv). Évfolyamonként legfeljebb 2 osztály működik. Felső tagozat – 5-8. évfolyamok: állandó osztálykeretben, szaktanári rendszerben nevelünk-oktatunk. Célunk a tantárgyi irányultság kialakítása, a helyes önismeret kiépítése, a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő pályaorientáció előkészítése, a továbbtanulási döntés előkészítése. Az idegen nyelvet évfolyamonként képességek szerinti bontásban (emelt és normál csoport) oktatjuk. Évfolyamonként legfeljebb 2 osztály működik. Gimnáziumi tagozat – 9-12. évfolyamok: állandó osztálykeretben, szaktanári rendszerben nevelünkoktatunk. Célunk az általános műveltség megalapozása, elsajátíttatása, megszilárdítása, intenzív tanulási metódusok továbbfejlesztése, továbbtanulásra illetve a munkába állásra történő felkészítés, teljesítőképes tudás megalapozása, élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, a tanulás módszereinek fejlesztése, gyakorlása, a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztése, érdeklődési körnek és tehetségnek megfelelő irányban alaposabb, differenciált képzés biztosítása, az egyes műveltségi területeken szerzett ismeretek szintetizálása. 15


11-12. évfolyamon az érettségi előkészítő foglalkozások szervezésével célunk főként a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés, megfelelő felkészültség esetén előrehozott érettségi vizsga letétele, továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés. Évfolyamonként legfeljebb 2 osztály működik. A felső tagozat és a gimnáziumi tagozat délelőtti tanítási rendszerben dolgozik. A tanulók ebéd előtt vagy ebéd után hagyják el az iskolát. Lehetőség van arra, hogy itt maradjanak napköziben, szabadidős foglalkozásokon, szakkörökön, sportfoglalkozásokon. Tanulóink az alsó tagozat minden évében heti egy órában kötelező úszásoktatásban vesznek részt. Az úszásoktatásért fizetni kell (pályabérlet, utazás díja). Tehetséges diákjainkat elsősorban szakkörök keretében készítjük fel versenyekre, pályázatokra, de azokon való részvételüket egyénre szabott foglalkozásokkal is segítjük. Szakköreink a tehetséggondozást, egyéni és csoportos korrepetálásaink, fejlesztő foglalkozásaink pedig a felzárkóztatást segítik. 1. osztályosaink számára augusztus végén ismerkedő tábort szervezünk. A foglalkozási terveket az elsős tanítók készítik el. Általános iskolánkban végzett tanulóink a jelen dokumentumban megfogalmazott feltételek teljesülése esetén nyernek automatikusan felvételt gimnáziumi tagozatunkra. Az érettségi előkészítő csoportokba való bekerülést jelen dokumentum szabályozza. Kollégium: A kollégium is szerves része az iskolának. Nevelői az iskola nevelőtestületének tagjai. A kollégium tantestületi feladatait az igazgató határozza meg a nevelőkkel történt egyeztetés után. A kollégium működtetéséhez szükséges anyagi feltételeket az intézményi költségvetésen keresztül a fenntartó biztosítja.

16


NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink, értékeink céljaink Minden gyermek egyszeri, soha meg nem ismételhető személyiség attól kezdve, hogy az élet első jelét adta. A legkisebb is teljes ember, gyengesége folytán jogosan jár neki az életre segítő szeretet. Akik gyermekekkel foglalkoznak, azok alapokat raknak le, szokásokat, jellemeket formálnak. Ily módon tehát az életet építik. A gyermekkor alapozza meg az utána következő éveket. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Péld. 22,6) Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek, tanuló számára az egyenlő hozzáférést, bibliai értékrendünk alapján. Istentől kapott nyitottsággal fordulunk minden gyermek felé. Célunk olyan gyermekek, tanulók nevelése, akik érzelmileg gazdagok, nyitottak, érdeklődő, másokat elfogadó, együttműködő, szülőhelyéhez kötődő, környezetében jól tájékozódó egyéniségek. Ismerjék meg a teremtő Isten csodálatos világát, tiszteljék és őrizzék azt. Bontakozzék ki a környezetükben jól eligazodó, sokoldalú, boldog, harmonikus személyiség. Alakuljon ki bennük a helyes önértékelés és keresztyén értékrend. A nevelési példa alapján ismerjék meg az utat, mely az Úr Jézushoz vezet. Egyéni komplex képességfejlesztéssel váljanak alkalmassá az iskolai életmódra. Alapelveink meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) nevelésünknek a személyiség teljes kibontakoztatására, a jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket, tanulót, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda, iskola kiegészítő szerepet játszik. A református óvoda és iskola olyan keresztyén nevelési intézmény, mely elkötelezte magát Krisztusnak, tevékenységét a keresztyén szellemiség hatja át, gyökere a szabadító Istenben van, ezért küldetése elmondani a szülőknek, nagyszülőknek, de a jövő nemzedékének is, hogy egyszülött fiát küldte Isten a világba, hogy éljünk általa. A keresztyén nevelés azt jelenti, hogy megszerettetjük a gyermekekkel Jézus Krisztust, és úgy terelgetjük őket, hogy válaszolni tudjanak Isten szeretetajánlatára. Ez pedig csakis hiteles, tekintélyre épülő neveléssel lehetséges. A Biblia egyértelműen megköveteli a tekintélyt a nevelésben. A gyermekeknek odahaza éppúgy, mint az intézményben, szükségük van egyértelmű irányelvekre és korlátokra, mert azok tartást és biztonságot nyújtanak, azokhoz igazodhatnak, közöttük mozoghatnak. Megfelelő kapaszkodók nélkül bizonytalanul érzik magukat. Isten tekintélyét szeretet és irgalmasság hatja át. Nem kicsinyli le helytelen viselkedésünket, és kész megbocsátani, ha erre kérjük. Ilyennek kell lennie a mi viszonyunknak is gyermekeinkkel: szereteten, bizalmon alapulónak, ugyanakkor az Istentől kapott tekintélytől áthatottnak. A nevelést teljesen átvenni a családoktól nem lehet, de a közös célra tekintve intézményünk velük együtt betöltheti feladatát. Nem minden szülő tudja felvállalni a keresztyén hitben való nevelést, ezért az evangélium hirdetésének első lépcsőfoka mi lehetünk. Gyermekeinket szeretnénk elindítani azon az úton, ahol az evangélium megismerése által életük egy bizonyos pontján Jézus Krisztus követőjévé válnak. 17


A keresztyén pedagógia A bibliai felfogás szerint a gyermek és adottságai Isten ajándéka. Életének küldetése van, az intézmény célja és feladata eljuttatni őt oda, hogy a Teremtő által számára kijelölt feladatokat teljesíthesse. Pedagógiai Programunk középpontjában a gyermekek, tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy a nevelés, oktatás színtere nem csak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Alapfunkciónk az általános műveltséget fejlesztő és elmélyítő, az általános iskolára, a középiskolára, az érettségire, a továbbtanulásra, illetve a munkába állásra történő felkészítés, a teljesítőképes tudás megalapozása, a feladat és kötelességtudat, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása. Mivel önmagában sem az iskola, sem a szülői ház nem képes külön-külön teljes felelősséget vállalni a gyermekek teljes élettevékenységéért, világossá kell tenni e két meghatározó oldal együttműködésének kereteit és tartalmát. A napirendek szervezésében, az életritmusok alakításában, kulturális szokások formálásában, a szabadidő ellenőrzésében jelentős szerepe van az iskolának és a családnak egyaránt. Az óvodai nevelés célja a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, a hátrányok kiegyenlítése, csökkentése, az óvodások sokoldalú harmonikus fejlesztése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele. Alapvető céljaink: - a keresztyéni hit értékrendje szerinti nevelés. Értelmi és érzelmi adottságaik révén a gyermekek ráébresztése arra, hogy minden, amit Isten teremtett, szép és jó. Találjanak rá az útra, amely az Úr Jézushoz vezet - az óvodások nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével - sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése - komplex élmények biztosításával érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között - az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, mely valamennyi tevékenységi forma keretében valósuljon meg. Iskolai oktatásunk célja, hogy diákjaink többsége tanuljon tovább, legyenek magasan kvalifikált szakemberek, vállaljanak aktív szerepet a jövő társadalmának alakításában. Bizonyosra vehető, hogy egyre nagyobb szerepet fog kapni ebben a folyamatban az informatika, az idegen nyelvek ismerete, a környezetkultúra. Az egyéni boldoguláshoz fontos a választott pályára való alkalmasság, képesség az önálló véleményalkotásra, döntésre, jó problémakezelésre. Napjainkban a humán műveltség és értékei háttérbe szorulnak. Nem mondhatunk le ezekről. Nemzeti értékeink, kultúránk eredményei, az anyanyelv megbecsülése és tisztelete, helyes művelése, a kommunikációs kultúra ápolása kiemelt feladataink részét képezik. A hazaszeretetre való nevelésnél különösen fontosnak tartjuk, hogy hitbeli alapokra épüljön. Bíznunk kell abban, hogy gyermekeink egyszer hitük válaszát is elfogadják arra nézve, hogy nem véletlenül születtünk ide. Igyekszünk érzékennyé és fogékonnyá tenni őket a határon túli magyarság sorsa iránt. A nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség elfogadására, az emberi jogok teljes körű tiszteletére neveljük őket. 18


Nemzeti ünnepeink méltó és átélhető megünneplésére különösen nagy súlyt helyezünk. Alapelvünk, hogy a tudás, képességek és készségek mellett a Szentírásban is megfogalmazott általános emberi, erkölcsi értékeket képviseljük. Individualizálódó társadalmunkban hangsúlyozzuk a másik ember tiszteletét, a munka megbecsülését és szeretetét, az elkötelezettség és felelősségvállalás fontosságát (önmagunkért és másokért, környezetünkért), az emberi szolidaritás fontosságát. Olyan embereket kívánunk formálni, akik számára fontos saját testi, lelki, erkölcsi fejlődésük. Olyan személyiségeket, akik megjelenésükben, megnyilvánulásaikban képesek megjeleníteni korosztályuk értékeit, s akiknek a társadalommal szemben megfogalmazott elvárásai mögött a megszerzett tudás, ismeret és az életkoruknak megfelelő teljesítményszint áll. Kiemelt célunk a krisztusi ember nevelése, melyben az emberség mércéjének Krisztust tekintjük. Legfontosabb alapelvünk ez, melyből következik, hogy szabad, önálló gondolkodásra és döntésre képes, szűkebb és tágabb közösségei iránt felelősséget vállaló, szellemi és testi tálentumaival jól sáfárkodó, a felnőtté válás útján egészségesen fejlődő embereket szeretnénk kibocsátani intézményünkből a 8. és a 12. évfolyam végén. Olyanokat, akik saját képességeik alapján alkalmasakká válnak arra, hogy választott hivatásukat későbbi életükben felelősségteljesen ellássák, képesek harmonikus család kialakítására, áldozatkészek gyülekezetük, lakóközösségük és hazájuk iránt. Nevelő munkánkban a humánum, a megértő, elfogadó magatartás érvényesül, anélkül azonban, hogy a követelményszintből engednénk. Szerepet kap a differenciált bánásmód, a képességekhez mért követelmény és értékelés. Az óvodai és iskolai légkör teljesítményre ösztönző, amelyben a gyermek, a tanuló folyamatos, egyénre szóló visszajelzést és értékelést kap, s amelyben megtalálja a diáklét, diákéletforma cselekvési tereit, lehetőségeit, amit magáénak érezhet. Ha elégedettebb és emberségesebb társadalmat szeretnénk, akkor erősítenünk kell a gyermekekben, tanulókban az olyan tulajdonságokat, képességeket, mint az önbecsülés és önismeret, a konfliktuskezelés, tolerancia, empátia, kooperativitás, kreativitás, a felelősség önmagáért, társas környezetéért. Alkalmasnak kell lenniük az önálló információszerzésre és feldolgozásra, a társadalomban való eligazodás képességére, a kudarc tűrésére, kellő intelligenciára. Célunk az egészséges életmódra nevelés, a felkészítés a családi életre. Veszélyesnek ítéljük a dohányzás, alkohol, kábítószer terjedését. Saját eszközeinkkel a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt. Munkánkat ebben az iskola védőnője és számos hatóság is segíti. Kollégiumunk legfőbb célja hogy sajátos eszközeivel segítse a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Kollégiumunknak, mint átmeneti otthonnak olyan magatartásformákat, viselkedési mintákat, szabályokat kell átadni a tanulóknak, melyek biztosítják az általános emberi értékek belsővé válását úgy, hogy a tanulók értékrendjét, szokás- és normarendszerét a Szentírás útmutatásainak, elvárásainak megfelelően formáljuk. A személyiségformáló folyamatok tervszerű alakításával és az általános műveltséghez szükséges kiegészítő ismeretek nyújtásával törekszünk a családból hozott kulturális-, tudás-, magatartás- és viselkedésbeli hátrányok leküzdésére.

19


Tudatos, tervszerű tevékenységgel elsősorban az alábbi értékek bensővé válását segítjük elő: - magyarságtudat, történelmi hagyományaink ismerete, anyanyelvünk ápolása, - egyetemes emberi jogok betartása, európai kulturális hagyományok ismerete, - általános emberi értékek tisztelete, társadalmi normák betartása, - közösségért érzett felelősség vállalása, - igazságosság, empátiakészség, tolerancia, segítségnyújtás, - alapvető műveltség, tudás elsajátítása, intelligencia, - önismeret, önmenedzselés, motiváltság az önképzésre, - konfliktuskezelés, megoldási alternatívák használata, - céltudatosság, következetesség, igényesség, szorgalom, - környezetvédelem, az egyéni és közösségi javak megóvása. Mindezek érdekében az alábbi célokat határoztuk meg kollégiumunk számára: - Otthonos, családias légkör kialakítása, biztos háttér megteremtése, melyben megvalósítható a szeretettel, törődéssel, az egyénre való odafigyeléssel történő személyiségformálás, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait, a családi környezet elvárásait. - A tanulmányi munka színvonalának emelése. - A gyenge tanulók tanulmányi előmenetelének segítése, képességeink fejlesztése. - A tehetséges tanulók tudásának bővítése, képességeik fejlesztése. - A hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés. - Kulturális, szociális különbségek csökkentése. - A szabadidő tartalmas eltöltésének segítése. - Szűkebb és tágabb környezetünk védelme, ápolása. - A pályaválasztás segítése. - Különböző társadalmi szerepre való felkészülés segítése. - A társadalmi beilleszkedés segítése. - Tanulói önismeret fejlesztése. - Kulturális, szociális különbségek csökkentése. Feladatunk, hogy minden tanulónk megismerje a Szentírást, hitvallásainkat, magyar református hagyományainkat. Szeretnénk felkészíteni őket arra, hogy életük a két nagy parancsolatnak megfeleljen: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." (Mt 22,37) és "Szeresd felebarátodat, mint magadat". (Mt 22,39) Legyenek vallásukat gyakorló, érte tenni tudó, áldozatot vállaló keresztyén emberek, akik mindig készek felebarátaik megsegítésére. Feladatunk a kötelességek és jogok egységének, összetartozásának és megfelelő sorrendjének a tudatosítása. A gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos elvárások egyértelműen megfogalmazhatók a megjelenés, öltözködés, magatartás, tanulmányi munka vonatkozásában. A legfontosabb szabályokat, elvárásokat a Házirend rögzíti.

20


A keresztyén nevelő A református óvoda és iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló, lehetőleg református pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. Feladatunk az iskola Pedagógiai Programjának maradéktalan végrehajtása. E munkának egyik alapeleme, meghatározó tényezője a nevelőtestület maga. Szakmai felkészültségünk minősége, társadalmi és élettapasztalatunk, emberismeretünk, hivatástudatunk az eredményes munka feltétele és záloga. Alapvető a hitelesség, az igényes pedagógiai munka biztosítása, pedagógiai eljárásaink során az egységes nevelő hatások érvényesítése, a nevelőtestület egysége. A keresztyén nevelő elé példaként a tanító Krisztus áll szelídségével és alázatával, ez a magatartás határozza meg a tanítványaival való kapcsolatát, a saját és a mások szakterületéhez való viszonyát. Tudatában kell lennie, hogy az általa közvetítendő információk csak részei a teremtett világegészről alkotott ismereteknek és csak együttesen képesek a gyermekben a tudományos gondolkodást, egészélményt kialakítani. Etikai érzékenység és cselekvő magatartás kell, hogy jellemezze. Tiszteletben kell tartania a gyermek személyiségét, melyhez mint egészhez kell közelednie és megszólítania. Az egyéni példamutatást igen fontosnak tartjuk. "A pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletében egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát."(MRE Ktv. 53. §) A Magyarországi Református Egyház Köznevelési Törvénye értelmében törekszünk arra, hogy a nevelőtestület tagjai elsősorban református vallású, hitben élő, szakmájukat magas fokon művelő emberek legyenek. A törvény rendelkezése szerint az intézmény dolgozóit a munkaviszony létesítésekor határozott idejű, egy évre szóló munkaszerződéssel alkalmazzuk. Mind a pedagógusoktól, mind a nem pedagógus munkakörben dolgozóktól elvárjuk - függetlenül attól, református vallásúak-e -, hogy munkájukkal, életvitelükkel az intézmény célkitűzéseit támogassák, megvalósulásukat elősegítsék. A nevelőtestület református szellemiségének és lelkiségének épülésére havonta tantestületi bibliaórán veszünk részt. A magas szintű szakmai munka megköveteli, hogy pedagógusaink folyamatosan képezzék magukat. Ennek érdekében rendszeresen biztosítjuk számukra, hogy részt vehessenek helyi, területi, országos továbbképzési alkalmakon. Ezeken túl évente több alkalommal az intézményen belül is szervezünk bemutató tanításokat, szakmai tanácskozásokat. A város iskoláival, illetve szakmai szolgáltató szervezetekkel is szakmai kapcsolatokat építettünk ki. A továbbképzések mellett erkölcsileg és anyagilag támogatjuk további felsőfokú oklevelek megszerzését azoknak a kollégáknak, akik az intézmény jövőjét és igényeit szem előtt tartva vállalják a továbbtanulást. Tantestületünk közösséggé formálása érdekében időnként kirándulásokat, csendesnapokat szervezünk, melyeken lehetőség nyílik egymás jobb megismerésére.

21


A keresztyén pedagógiai módszer Református keresztyén oktatási intézményben a teljesítmény-orientált módszer kizárólagossága nem követendő. A teljesítmény-orientált értékrend kritikája mellett szükséges a valódi teljesítmény elismerése. Meg kell tanítani a gyermekeket, diákokat különbséget tenni az igazi és az álteljesítmény között. A keresztyén pedagógiának tudatosítania kell a tanítványban, hogy az ember nem azonos teljesítményeivel. Figyelünk arra, hogy elvárásaink értelmesek és teljesíthetők legyenek. Mindenkinek más és más küldetése van, nincs felesleges ember. A bibliai sáfárság szemléletét érvényesítjük: akinek több adatott, attól többet, akinek más adatott, attól mást várunk el. Mindez a szerényebb képességűek megbélyegzése nélkül, a szeretet légkörében történő differenciálással lehetséges, s annak tudatosításával - diákban és tanárban egyaránt -, hogy nincs "tehetségtelen" diák: a talentumoknak nemcsak mennyiségei, hanem fajtái is vannak. Gyermekeinket, tanulóinkat nem kizárólag a mérhető alapján ítéljük meg és értékeljük. Határozottan különbséget kell tenni, mi mérhető és mi nem, meg kell találni a nem mérhető dolgok értékelésének és elismerésének minél több formáját. Az osztályzat elsősorban a tájékoztatás eszköze, ritkábban a biztatásé és figyelmeztetésé, sohasem lehet jutalom vagy büntetés. Fel kell hívni a diákok figyelmét a siker torzító hatásaira, nemcsak kudarctűrővé, hanem sikertűrővé is kell nevelnünk őket. A keresztény nevelés követelményének közege a szabadság és szeretet légkörében folyó dialógus, amelyben a szabad, felelős, döntésre képes felnőttség felé bontakozhat ki a gyermek személyisége. Fentiekből adódó feladataink: - példamutatás, - hagyományok ápolása, teremtése, - a pedagógiai munka színvonalának emelése, tapasztalatok, jó módszerek közkinccsé tétele, - szakmai munkaközösségek tervező, elemző, értékelő funkcióinak erősítése, - az intézményi követelményrendszer normáinak betartása, betartatása, az elvárások összehangolása a családi nevelés céljaival, követelményeivel, - a gyermekek, tanulók neveltségi állapotának rendszeres felmérése, problémák számbavétele, - negatív jelenségek visszaszorítása, - a közösségi élet szabályainak betartása, betartatása, az ellene vétők esetében a megfelelő pedagógiai eljárások foganatosítása, - kapcsolattartás és együttműködés társintézményekkel, kulturális intézményekkel, - rendszeres kapcsolat a fenntartó egyházzal, a diákok bevonása az egyházi életbe. Lelki nevelés A keresztyénség tanítása szerint az igaz és felelős élet Isten Igéjének útmutatására adott engedelmes válasz. Az intézményi hittanoktatás és lelki nevelés célja, hogy a diákok hívő református keresztyén személyiséggé formálódjanak. Vállalják tudatosan Krisztus követését, keresztyén örökségünket, értékeinket. Tanulják meg önmagukat újra és újra Isten Igéjének mértéke alá helyezni, s döntéseiket is ennek megfelelően meghozni. Kapjanak olyan indíttatásokat, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy bibliai megalapozottságú világnézetükkel az élet bármely területén megbízható, erkölcsös és áldozatkész tagjai legyenek minden kisebb és nagyobb közösségnek, mindenekelőtt saját gyülekezetüknek, Anyaszentegyházunknak. 22


Akiket pedig Isten a lelkészi vagy más egyházi szolgálatra választott ki, jussanak el e kiválasztás, elhívatás felismerésére, s a pályaválasztás idején a megfelelő irányba indulhassanak. Más felekezetű, illetve nem megkeresztelt tanítványainktól az iskola elvárja a református értékek tiszteletét. Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igen lehet, még ha tudjuk is, hogy „a hit hallásból van”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor nem tehetünk és ne is csináljunk semmit. Hanem éppen azt jelenti, hogy a „szántás”, a „vetés”, a „kapálás”, az „öntözés” és – ha kell – a „metszés” munkája a miénk, de tisztában vagyunk azzal, hogy a növekedést az Élet Ura adja. Munkálkodásunk ezen a téren két fő részre oszlik: szeretnénk, ha gyermekeink hite (lelki nevelés) és hitismerete (hittanoktatás) is gyarapodna. A református iskola lelki nevelésének célja, hogy tanítványai az Isten Igéjével rendszeresen élő, imádkozó tagjai legyenek egyházunknak. Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha az egész intézményt meghatározza az evangéliumi keresztyén légkör. Ebből fakad a nevelők személyes példaadásának fontossága, amellyel órán és órán kívül nevelik, formálják diákjait, esetleg életre szóló hatásokat adva nekik. Pedagógusaink tisztában vannak azzal, hogy Isten Igéjében az evangélium és a törvény egységet képez. Kompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciáknak nevezik azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak — mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt — alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák azok, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

23


A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotása), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi ás kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -‚ az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek, a funkcionális nyelvtannak, a szóbeli interakciók főbb típusainak, a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 24


Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók, valamint azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon, és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket megérti matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 25


A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikációs és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A digitális kompetencia a természetnek, az információs társadalom technológiája szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció /e-mail, hálózati eszközök/) a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az információs társadalom technológiája a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az információs társadalom technológiája interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az információs társadalom technológiája alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az információs társadalom technológiájának használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hagy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. 26


A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint írás, olvasás, számolás, valamint az informatikai eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. További feltétel a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, elkötelezettség és tevékenység a közjó iránt, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

27


Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális színűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (p1. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. 28


Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

29


II. Pedagógiai feladatok, eszközök, eljárások Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás - tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon - és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységekre ösztönzi. Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. 30


A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (p1. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás - és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénzvilágra vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállnia a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között: Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. 31


Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható kifejődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket.

32


A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért, a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

33


Tantárgyblokkonként a következő alapvető célokat tűzzük ki: A) Magyar nyelv és irodalom: Legfőbb célkitűzésünk magyar nyelv és irodalomból, hogy a diákok a keresztyén értékrend birtokában, szilárd identitástudattal, magyarságtudattal, nemzettudattal, a jelentős honi és külhoni alkotók pályáját, legjelentősebb, legértékesebb műveit értési fokukon a lehető legmélyebben ismerve, ugyanakkor az irodalmi művek korszerű filozófiai, esztétikai, nyelvi megközelítésének lehetőségeivel felvértezve, magyar anyanyelvünk gazdagságát minél mélyebben ismerve tegyenek érettségi vizsgát, illetve vállalkozzanak a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. Célunk tehát az említett értékeknek folyamatosan egyre inkább elkötelezett, „a búzát az ocsútól” elválasztani tudó, azaz szilárd emberi, irodalmi, filozófiai, esztétikai, nyelvi értékrendű diákjaink írásbeli és szóbeli kifejezőkészségének, helyesírásának, irodalmi és nyelvi elemző készségének magas szintre emelése. Arra törekszünk, hogy az irodalmi művek filozófiai, esztétikai értékei iránt fogékony diákságot neveljünk, olyan gyerekeket, akik mindezt a gyakorlati életben is hasznosítani képesek, akik egy életen át érzékenységet tanúsítanak a lelki-szellemi értékek, a szépség világa iránt, s akik ugyanakkor fogalmi nyelven is képesek kifejezni gondolataikat, érzéseiket, tehát pontosan és helyes, világos magyarsággal, logikus, határozott gondolatrendben képesek megnyilvánulni az élet legkülönfélébb jelenségeiről. B) Történelem: A történelem tantárgy oktatásának célja, hogy a legújabb kutatási eredményeket felhasználva, magas szakmai színvonalú, objektív ismereteket közvetítsen. Kiemelten kell kezelni hazánk történelmét, elősegítve a magyar nemzethez tartozás tudatának erősítését tanulóinkban. C) Matematika: A matematikatanítás célja olyan ismeretrendszer elsajátítása, amely szigorú rend szerint épül fel axiómákból és tételekből, fogalmak segítségével. A tanítás-tanulás folyamatában fejleszteni kell a tanulók konvergens és divergens gondolkodását, problémamegoldó és absztrakciós képességét, kreativitását. Tudjanak gyakorlati problémákat modellezni, ismerjék fel az analógiákat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a tehetséges és a lemaradó tanulókra. A matematikatanítás nyújtson segítséget más természettudományos tantárgyak tanulásához, készítsen fel az érettségi és felvételi vizsgára. D) Természettudományok: A fizika, kémia, földrajz és a biológia oktatásának az a célja, hogy gondolkodásukban modern, de az értékeket őrző, a legújabb kutatási eredményeket ismerő, és azokat felhasználni tudó, környezetük állapotára nagy gondot fordító, igényes fiatalokat neveljen. Tanításunk ars poeticája a lényeglátás és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a kísérletek segítségével. E) Élő idegen nyelvek: Általános iskolánkban a diákok jelenleg kettő, gimnáziumban három idegen nyelv tanulása közül választhatnak. Gimnáziumban első idegen nyelv, amit általános iskolában is tanultak. A második idegen nyelv lehet angol, német vagy olasz. A 10. évfolyam végén belső vizsgát tesznek a diákok az első idegen nyelvből. Cél a hétköznapi kommunikációra való képesség kialakítása, a célnyelv használata életszerű helyzetekben, szituációkban, továbbá a négy alapkészség (hallás utáni értés, olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség) fejlesztése. Az alapos nyelvtani ismereteken és széles szókincsen kívül megismerkednek a diákok az adott ország kultúrájával is.

34


A második idegen nyelvet négy évig tanulják a diákok. A negyedik év végére képessé kell válniuk az érettségi követelmények teljesítésére. Elvárható, hogy mindennapi témákról tudjanak egyszerűbb szókincs segítségével kommunikálni, lényeges információkat hallott és olvasott szövegből kiemelni, egyszerű szöveget alkotni. A célnyelvi országokról kulturális ismeretekre is szert tesznek. F) Informatika: Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, ismeretfeldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Problémamegoldásra és logikai gondolkodásra ösztönöz, amely más tantárgyban fellelhető feladatok megoldását segítheti elő. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése és biztonságos alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a fentieket. Törekszünk, hogy az egyéni boldogulásukhoz, érvényesülésükhöz szükséges digitális készségek kialakuljanak, hogy megállják helyüket információs társadalomban és a munkaerőpiacon. G) Készségtárgyak: Iskolánk nagyon fontosnak tartja minden készségtárgy tanítását. Az általános iskolás korosztály számára különösen fontos a mozgás. Minden diákunk számára lehetőség van a következő edzésformák választására: kosárlabda, röplabda, úszás, korcsolya, futball. Az iskolában lehetőség van a gyógytornán való részvételre is. A rajz készségtárgy, képességhez kötött, de a keretein belül oktatott művészettörténet kellő szintű elsajátítása minden diák számára lehetséges. Különös jelentősége lehet ennek egyházi iskolában, hiszen a művészetek kétezer éve jelentősen a kereszténységhez kapcsolódnak. A reformáció pedig olyan kifejezésformákat nyitott meg a XVI. századtól kezdve, amelyek az egyszerű nép számára is közelebb hozták a Biblia világát. Így kapcsolódik össze a keresztyén kultúra a népművészettel. Ezeknek az egységes megismertetése tanulóinkkal heti 1 órában igen szép tanári feladat, tekintetbe véve, hogy még a rajzkészségüket is fejleszteni kell. Valamivel jobb helyzetben van az óraszámokat illetően az ének-zene, ugyanis bizonyos évfolyamokon egyházi éneket is tanítunk. Hasonlóan a rajzéhoz, az énektanítást is a művészeti oktatásunk részének tekintjük, nem csak egyszerűen készségtárgynak. Szintén nagyon fontos a kereszténységhez és különösen a reformációhoz kapcsolódó egyházi zenénk. Művészeti oktatásunknak összhangban kell lennie történelem- és irodalomoktatásunkkal, a gyereknek ugyanazt a szemléletet kell érzékelnie mindezeken az órákon, és mindennek a nemzethez tartozást kell erősítenie. A készségtárgyak közé sorolható az informatika is. A gimnáziumi évek alatt diákjainknak lehetősége van a nemzetközileg elismert ECDL vizsga négy vagy hét moduljának letételére. A tantervi órakereten túl a lehetőségekhez képest igyekszünk e tárgy óraszámait növelni.

35


ÓVODA Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban a nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi óvodai pedagógiai program alapján történhet, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembevételével, az óvodapedagógusok véleményének meghallgatásával valamint. A homogén csoportok esetében az életkor elsődleges csoportba sorolási szempont, de figyelünk a nemek egészséges arányára, továbbá a szülői igények szakmailag mérlegelt kielégítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat – lehetőség szerint – ugyanaz az óvónőpáros nevelje kiscsoporttól az iskolába lépésig. Csoportszervezés A helyi adottságok alapján 3 homogén szervezhető. A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógusok felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, azaz az egész egyéniségük. A csoportok nevének mindig bibliai jelképeket választunk. A 2015/2016. nevelési évben az első óvodai csoportunk neve: Szivárvány csoport. A tevékenységi formák szervezési jellemzői Programunk működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, amelyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet, és választhat a lehetőségek közül. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyermek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Folyamatosan bővítse, ismerje a gyermekek egyéni szükségletét, fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni. Tehát tudatosságot, nagyfokú szervezési készséget, áttekintőképességet és kellő kreativitást igényel. A tevékenységek közül az egész csoport számára szervezett tevékenység keretében szervezzük a bibliai történeteket, az áhítatokat valamint a testnevelést. Ezek a tevékenységek is adnak lehetőséget a differenciálásra, az egyéni ütem figyelembevételére. A fejlődés nyomon követése A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozáskor elkezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszak feltárásával, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését „egyéni fejlődési naplóban” rögzítjük félévente, és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlettségi szintet dátummal regisztráljuk. Az ezeket az információkat tartalmazó dokumentumokat a gyermek személyiségdossziéjában tároljuk. Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ez a dokumentum is bekerül a dossziéba. 36


A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. A gyermekek kiscsoportokban dolgoznak, így az egyes tanulási szinteket jobban ki tudjuk dolgozni. A gyermekek fejlesztéséhez tudatos tervezésre van szükség, betartva a fokozatosság elvét. A helyi óvodai nevelési program megvalósítását segítő alapszolgáltatásaink: a gyermekek logopédiai ellátása, a gyermekek pszichológiai ellátása, részképességek lemaradásának korrekciója fejlesztőpedagógusi segítséggel. A pedagógiai program folyamatábrája: A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei a keresztény hit értékrend szerint

Egészséges életmód alakítása

Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

A tevékenység keretei (művészetek eszközei, hagyományőrzés, népszokások)

Tevékenységformák / Tevékenységekben megvalósuló tanulás Játék Mese, vers, dramatikus játékok Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Bibliai történetek

Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák Közművelődési intézmények Mesterek, alkotók Művészeti együttesek, szakmai egyesületek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

37


A keresztyén nevelés, a hitre nevelés sajátos eszközei, módszerei az óvodában A keresztény nevelés csak akkor hatékony, ha a nevelés egészébe beépül. Aki Istent szereti, örül a teremtett világnak, az életnek. Felelősséggel vállaljuk a gyermekek nevelésével és fejlesztésével járó feladatokat, hitre ébresztgetve őket. Valljuk, hogy a gyermek és adottságai Isten ajándéka. Nevelőmunkánk során szem előtt tartjuk a Református Óvodai Keretprogram elveit. Célunk: szeretetteljes, imádságos légkör kialakítása, ahol rajtunk keresztül Isten szeretetét érzik meg a gyermekek; a legfontosabb és legértékesebb emberi tulajdonságok megalapozása (másokat toleráló magatartás, megértés, azonosulás, az egyéni szükségletek felismerés, és az érvényesítést szolgáló egyezések stratégiájának elsajátítása). Az óvodapedagógus feladatai: - Alakítson ki a gyermekben olyan Isten képet, aki szeret, gondoskodik rólunk, megőriz minket minden körülmények között. - Támaszkodjon a spontán gyermeki érdeklődésre. - A bibliai történetek kiválasztásánál vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét, csoportja aktuális problémáit, eredményeit és az ünnepek aktualitását. - Nevelőmunkájába a keresztény tanítás terjedjen ki érzelmi-, értelmi és közösségi életre. - Öröm, rácsodálkozás a világra: Tápláljuk gyermekeinkben az ösztönös csodálkozni tudást, a tisztelet érzését. Tudatosan keressük, és velük együtt éljük át az oltalmazó örömet, amely abból fakad, hogy elfogadjanak olyannak, amilyen vagyok, így később tudni fogja, hogy Isten is elfogadja, és szereti őt. - A hála érzésének felébresztése: A szülők és a pedagógusok egymás iránti tiszteletteljes beszéddel, dicsérettel, köszönetmondással tudják példamutatóan kifejezni a hála érzését. - A csend megteremtése: Késztetéssel, példaadással, következetességgel tanítjuk tanítványainkat a csendre. Csak csendben tudunk Isten felé fordulni, Őt meghallgatni, akaratát felismerni. - Akarat fejlesztése: Már kisgyermekkortól szükséges az akarat gyakorlása és erősítése a jóra. Aki megtanulja kevesebbel is beérni, az később is tudja értékelni a világ dolgait. - A lelkiismeret nevelése: A kisgyermekek nem mindig tudnak különbséget tenni jó és rossz között, csak azt tudják, hogy van, ami megengedett és van, ami tilos. A tilalmakat csak az állandó ismétlés vési be a gyermekek lelkébe. A dicséret, a feddés az, amivel a lelkiismeret hatásosan alakítható az óvodában is. - Imádságra nevelés: Az óvodáskorú gyermekeknek először Jézusról kell beszélnünk. Előbb meg kell ismerniük és szeretniük Jézust, és általa Istent. Az imádság alapfeltétele az örömteli szív és a bizalom. Bibliai történetek: Célunk: a gyermekek érdeklődésének felkeltése a Biblia iránt. A történetek elmondásának célja óvodás korban nem az ismeretek elsajátítása, henem a mindenható Isten szeretetének, kegyelmének és jóságának megéreztetése, alsó tagozatban ezen felül már az ismeretek elsajátítása is. Az lenne jó, ha a Bibliával való találkozás a családban is megtörténne, erre azonban még nem minden gyermeknél, tanulónál építhetünk. A történet kiválasztásának alapvető kritériumai: - Ne keltsen félelmet és ne tartalmazzon feldolgozhatatlan tartalmakat és érzelmeket. - Pozitív érzelmi töltetű történetek közül válasszunk. - Isten, gondoskodó szeretetét emeljük ki mindig, ne hangsúlyozzuk a bűnt, a rosszat. - Fontos, hogy a bibliai történeteket különböztessük meg a mesétől. 38


Feladataink ezzel kapcsolatosan: Az Ige valódi üzenetétől ne térjünk el, ne használjuk a mese kifejezést. A történetek kiválasztásánál figyelembe vesszük az óvodás gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és az ünnepek aktualitását. Az iskolában alkalmazkodunk a Református Pedagógiai Intézet hittan kerettantervéhez. A történetekben azt fogalmazzuk meg, amit Isten üzen nekünk, amivel megérintett bennünket. Az érthetőség végett a gyermekek számára ismeretlen szavakat ismertekkel cseréljük fel, vagy beleszőjük a rövid magyarázatot. Fontos, hogy a történeteknek mindig pozitív kicsengése legyen, hangsúlyozva Isten szeretetét és kegyelmét. A bibliai történetek után nem kell külön tanulságot megfogalmazni, mert megértik az üzenet lényegét. Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek szívesen kérdezzenek, beszéljenek, élményeiket elmondják. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek a jól ismert történeteket dramatizálhassák, rajzaikban, vizuális tevékenységükben élményeiket újra átélhessék. Szeretnénk, ha a gyermekeink a Biblia üzenetét továbbadnák szüleiknek, s ez arra késztetné a családokat, hogy együtt ismerkedjenek az Ige üzenetével. Áhítatok „Milyen jó hálát adni az Úrnak és zengeni neved dicséretét, ó felséges” (Zsolt 92,2) A hitben élő ember számára az imádság a lélek lélegzetvétele, nélküle elerőtlenedik az ember, elhal a szív. Gyermekeink, tanulóink között kevesebben vannak, akiknek első imádságát édesanyjuk a kiságyuk mellett mondta el. Sokan vannak, akik az óvodapedagógustól, tanítóktól hallják először. Az óvodába érkező kisgyermek kezdetben kezeink összekulcsolását lesi el, később ajkainkról a szavakat is. Az óvó nénivel napokon belül együtt mondják az étkezéshez, lefekvéshez kapcsolódó imákat. Rövid időn belül pedig megkezdődhet a napi áhítat. Az óvó néni énekel, összekulcsolt kézzel és fejet hajtva csendesen, egyszerű szavakkal imádkozik. A gyermekek lassan megszokják, hogy ilyenkor elcsendesedünk, hálát adunk és bizalommal fordulunk Isten felé. Ahogy telik az idő, már természetes, belülről jövő igény, hogy napjainknak része az áhítat. A bátrabb kisgyermekek maguktól is imádkozhatnak, de soha ne erőltessük. Nagycsoportos korukra a gyermekekben belső igénnyé válik, hogy állandó kapcsolatban álljanak az Úrral. Örömeiket, félelmeiket, kudarcaikat az áhítatokon Isten elé viszik. Az őszinte áhítatok jelenlévővé teszik a kapcsolatot Istennel, akinek mindent elmondhatnak, s nála békét, vigaszt találnak. Imádkozunk a gyermekeinkkel a születésnapokon, templomlátogatások alkalmával, gyülekezeti összejöveteleken is. Az óvodában a délelőtti napirendbe beillesztve tartjuk az áhítatot, az iskolában minden reggel közös áhítattal kezdjük a napot. Azért, hogy a tanulók ne csak hallják, hanem meg is éljék hitüket, az étkezések alkalmával (előtte és utána) hálát adunk mindennapi kenyerünkért. A tanítás befejezése után rövid imádsággal és énekkel köszönünk el egymástól. Feltételek:

evangéliumi témájú történetek felnőtt biblia gyermek bibliák református énekeskönyv gyermek énekeskönyvek hívóképek a bibliai történetekhez 39


Feladataink: - A gyermekeket tanítsuk meg imádkozni. Eleinte kötött imádságokkal kezdjük (étkezések előtti-, utáni, napkezdő-, és hálaadó-, lefekvés előtti ima stb.). - Ismertessük fel, hogy minden nap van miért hálát adni (pl: egészségért, családunkért stb.). - Az áhítatok rövidek, tartalmát a csoportban élő korosztályhoz igazítjuk, belsőséges hangulatát énekléssel is fokozhatjuk. - Az áhítatok jó alkalmat adnak arra is, hogy beszélgessen közösen az egész csoport és az egyéni kívánságok, bánatok, örömök kiderülhessenek. - Az imádságot ne erőszakoljuk ki, várjuk meg, míg szívből fakad. Kezdetben azt is meg kell szokniuk, hogy az imádság szent dolog, olyankor ne figyeljenek másra. - A gyermekek születésnapján és a szervezett alkalmakon is imádkozunk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekekben kialakult a 3-7 éves korosztálynak megfelelő Istenkép; tudják, hogy a Biblia szent könyv; ismernek bibliai történeteket; ismernek egyházi énekeket; tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelően kell ott viselkedni; megjelenik életükben a keresztyén erkölcsi magatartás néhány jellemzője. Az óvodai nevelés általános feladata a gyermekek testi- lelki- szellemi szükségleteinek kielégítése, úgymint: 1. az egészséges életmód alakítása, 2. az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, 3. az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, 4. az erkölcsi- szociális, esztétikai és intellektuális érzelmek fejlesztése. Elsődleges a testi szükségletek kielégítése, ez alapozza meg a gyermekek jó közérzetét. Fontos az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének fokozatos kialakítása. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segíti a szépérzék kibontakozását. Szükséges olyan pszichés klíma megteremtése, ahol a felnőttek egymás közötti kapcsolatára a tisztelet, egymás segítése és az ezt kifejező udvarias hangnem a jellemző. Fontos az óvónő és a gyermek közötti pozitív érzelmeken nyugvó kommunikációs és metakommunikációs kapcsolat megteremtése, anyanyelvi-értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Mindezek együttes hatására a gyermekek biztonságban érzik magukat, félelem nélkül, felszabadultan élnek a csoportban.

40


Az egészséges életmód alakítása, egészségvédelmi program Hitvallásunk, hogy Isten minden létezőnek Istene, és mindenkor gondja van teremtményeire. Őrző szeretete biztosít arról, hogy minden reánk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető. Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapot védelme, edzése az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését. Elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének kialakítása, testi fejlődésük elősegítése Az ember életében a test és lélek harmóniája Isten ajándéka. Célunk e harmónia alapozásának segítése. Az egészséges életmódra nevelés óvodapedagógusi feladatai: - Nélkülözhetetlen a gyermek megismerése, melyet az óvodapedagógus a gyermekről készített anamnézissel indít el. A folyamatban megismeri a gyermekek igényeit, egyéni jelzéseiket, családbeli szokásaikat, tapintatosan változtat a helytelen gyakorlatokon. - Meghitt, megértő viszony kialakítása a gyerekekkel. - Türelmes, meggyőző, példamutató magatartással a gondozási feladatok sorrendiségének gyakoroltatása. - Metakommunikációs jelzések használata. - Tapintat, elfogadás, szeretetteljes bánásmód. - Csak akkor segítsen, ha szükség van a segítségre, így és teremtse meg az önállósodáshoz vezető utat. - A szabálytudat, feladattudat és feladattartás fejlesztése a szokás- és normarendszer közvetítésével. - Dajkák bevonásával valósítsa meg a nevelést. - A helyes életritmus alakítása a napirend megfelelő szervezésével. - Nyugodt alvás, pihenés feltételeinek megteremtése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - Testi szükségletek, mozgásigény kielégítése, edzettségük, ellenálló képességük, állóképességük fejlesztése a mindennapi mozgási lehetőséggel, szabadban tartózkodással. - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - A gyermekek tájékoztatása a baleset-megelőzésről. - A gyermekek testi fejlődéséhez szükséges biztonságos, esztétikus, higiénikus környezet biztosítása. - A környezettudatos magatartás megalapozása. - A környezet védelméhez kapcsolódó szokások alakítása. - A megfelelő szakemberek bevonásával, velük folyamatos kapcsolatot tartva, szülővel együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása. Megvalósítás módja: Az óvodapedagógus az óvodai felvételi után a gyermekekről anamnézist készít, mellyel elindítja a befogadás folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezi a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez elengedhetetlen. A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvodapedagógus a gyerekekkel együtt folyamatos megfigyeléssel, pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret, láb–kéz stb., összehasonlító mérésekkel segíti az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását.

41


A gyermekek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő metakommunikációs jelzésekkel közelednek feléjük, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásaik. A befogadás/beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végzi a teendőket, hogy megtanulhassák az egészséges életmód szokásainak sorrendjét és azok fogásait. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják, ezért az óvoda figyelemmel kíséri a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, a folyamatosság módszerének alkalmazásával. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek igyekeznek megismerni a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézik el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönzik a gyermekeket, de nem kényszerítik az ételek elfogyasztására. A gyermekek étrendjének minőségi és mennyiségi összeállítását az intézmény élelmezésvezetője végzi, megbeszélve az óvónőkkel. Megpróbáljuk elérni, hogy a gyermekek a felszolgált ételeket - ha szokatlan is számukra - kóstolják meg, közvetve modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához. Ne válogassák, becsméreljék az ennivalót. Igyekszünk elérni, hogy vizet igyanak, ne szörpöt, gyümölcslevet! Azoknak a kisgyermekeknek, akik orvosilag igazoltan étel érzékenyek, a konyha együttműködésével biztosítjuk a napi étkeztetést. A különféle reform törekvéseket az étkezés terén nem tudjuk felvállalni! Biztosított, hogy a gyermekek a nap folyamán bármikor ihassanak, a csoportszobában és a szabadban is. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a gyermekek ápolása közben beszélget a gyermekekkel, s csak akkor segít nekik, ha szükségük van a segítségre. Az óvoda és a család gondozási szokásainak összehangolása segít az azonos elvek betartásában. A felnőttek különös gonddal védik a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használatához megteremtjük az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. A tisztálkodással kapcsolatos teendők közben felhívjuk a gyermekek figyelmét a víztakarékosság fontosságára, környezetünk tisztántartására /pl. használt papír zsebkendő, papírszalvéta, WC papír /. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvodapedagógus következetesen kéri a szülőket, hogy több rétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válhatnak. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenés feltétele a csend, és a biztonság. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni szokásait, és az otthonról hozott alváshoz szükséges babusgató eszközigényét is. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Arra törekszünk, hogy lehetőleg minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Folyamatos felkelést biztosítunk az alvásidő második felében a nem alvó gyermekek számára, csendes tevékenységek felkínálásával.

42


A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápolja a pedagógus vagy a dajka mindaddig, míg szülei nem érkeznek meg. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. A felnőttek óvakodnak a gyermekek megszégyenítésétől, csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a gyakori rövid prevenciós, fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc-deformitások megelőzésében. Rendszeresen sor kerül a védőnői szűrésekre. Az óvónő felhívja a szülők figyelmét azokra az eltérésekre, amelyek kezelése szakorvosi vizsgálatot igényelhet. A gyermekek egészségének óvását, megőrzését úgy biztosítjuk, hogy mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodással biztosítjuk, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus napi mozgásos lehetőségeket szervez. A mindennapos testnevelés feladata az egészség megszilárdítása, a jártasságok, elért mozgáskészség megszilárdítása, a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a rendszeres testgyakorlás szokásának kialakítása. Mindezt az időjárás függvényében a tornaszobában vagy a szabadban valósítjuk meg. A mozgásos játékokat ajánlatos kiegészíteni gimnasztikai gyakorlatokkal, naponta 10-15 perc erejéig. Lehetőséget kell adni a gyermekeknek az állóképesség fejlesztésére (futások, a kúszó- mászó gyakorlatok, szökdelések). A mozgásos népi játékok beiktatása a mindennapos testnevelésbe jól kiegészítik a tanult mozgásformák készségszintű fejlesztését (szembekötősdi, labdajátékok, bújócska, célba dobás kavicsokkal, ugróiskola, kötélhúzás). A gyermekek fejlődéséhez szükséges esztétikus, egészséges környezet megteremtése: Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt. Egyedi, praktikus megoldásokat tartalmaz, így kiváló alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az óvoda udvarán bábozásra, dramatikus játékra, énekes és dalos játékok, táncos mozdulatok eljátszására nyújtunk lehetőséget. Minden csoport rendelkezik homokozóval. A gyermekek egészségének védelmében gondoskodunk a homok cseréjéről, naponkénti lazításáról, locsolásáról. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvodapedagógusok esztétikusan, ízlésesen rendezik be. A több funkciót betöltő csoportszoba alkalmas a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Az esztétikai tevékenységekhez elkülönített funkciósarkokat alakítunk ki csoportszobában. Esztétikus, igazi mesebirodalmat, amely a napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Rendelkezünk alkotó sarokkal, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és különböző kézi munkákat végezhetnek. Itt megtalálnak minden eszközt, melyek az alkotáshoz szükségesek. A kialakított énekes, zenesarokban minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. (Az eszközkészletet folyamatosan bővítjük) Külön helye van még a séták alkalmával talált „kincseknek” is mellyel szintén az otthonosság érzését erősítjük. 43


A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát ad a szülőknek is. A természetes világítás biztosításához az ablakot szabadon hagyjuk, csak olyan esztétikus, kisméretű függönyt használunk, amely nem veszi el a természetes fényt. Tűző nap esetén biztosítjuk a sötétítő függönyöket. Az öltözők berendezése biztosít minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A szülőknek az öltözőben a csoportszobák melletti falrészeken helyezzük el a tájékoztató táblákat, amelyen képes ábrákkal jelöljük, hogy az adott héten mit tanulnak a gyermekek. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában jelenítjük meg a szokások rögzítésének elősegítésére. A szokástanulás kiemelt feladatunk! Valamennyi egészségügyi, étkezési és öltözködési szokást megtervezünk, egyeztetünk a dajkával, mielőtt a gyermekeknek megtanítanánk. A szokástanulást segítjük a többcsatornás megerősítés alkalmazásával. Ezt szolgálják a vizuális jelek. A gyermekek érzékelik a jelek láttán, hogy azok információkat közvetítenek, s ha mi nem vagyunk abban a légtérben, a jelek segítik őket az eligazodásban. Segítségükkel önállóan, egyedül is tudják kontrolálni cselekedeteiket. Ezeket a jeleket a gyermekek magasságában helyezzük el. A nevelési tervekben megjelennek, hogy mely szokásokat jelöljük képes ábrákkal, így nyomon követhetjük, hogy melyik gyermek hol tart a szokástanulásban. Az eredményeket sikerkritériumokban jelöljük. A felnőtt csak akkor segítsen a kisgyermeknek, ha szükséges! Étkezési szokások elvei: - Biztosítjuk, hogy az óvodában részben folyamatos napirend szerint szerveződjön az étkezés. (Ez azt jelenti, hogy a gyermekek a reggelit és az uzsonnát, folyamatos napirend szerint fogyasztják el, az ebéd elfogyasztása viszont közösen, együtt zajlik. Ezáltal saját szükségleteiket számukra legmegfelelőbb tempóban végezhetik el) - A dajka, a vizuális jeleknek megfelelően készíti elő az étkezéshez szükséges eszközöket. - A gyermekek folyamatosan kezet mosnak a dajka gondoskodásával, ebédnél az óvodapedagógussal. - A tízórai, uzsonna megkezdésével az óvodapedagógus fő tevékenységévé válik az étkeztetés (ügyel a szokások alakítására, következetes betartatására, megkínál minden kisgyermeket). Az óvodapedagógus feladatai: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan „felszolgálja” (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. - Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. - Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. - Az étkezést örömtelivé teszi, jó hangulatot teremts az ételek elfogyasztásához.

44


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. (sorrendiség) A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, azokat helyre teszik. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor, orrfújáskor önállóan használják. Önállóan, megfelelő sorrendben a hőmérséklethez igazodva öltözködnek. Pihenés során ügyelnek ruhájuk, ágyneműjük esztétikus elrendezésére. Étkezéskor önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt, italt fogyasztanak, esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Készségszinten használják az evőeszközöket. Kulturáltan viselkednek. Készségesen részt vesznek a teremrendezésben. A felelősi munkát célszerűen, felelősségteljesen végzik, együttműködnek társaikkal. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával, a keresztyén magatartásforma, viselkedési kultúra alakítása. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés feladatai: - Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése. - A gyermek–gyermek, az óvodapedagógus–gyermek, dajka–gyermek pozitív attitűd érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. - A késleltetett megerősítés kivárásának (frusztrációtűrés) képességének kialakítása. - Lehetőség teremtése önmaga megismerésére, önkifejező és önérvényesítő törekvéseire, társai és a különbözőségek elfogadására, tiszteletére (szociális érzékenységének fejlődésére). - Megfelelő légkör biztosításával a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlesztése, a szokás- és normarendszer megalapozása. - A szűkebb és tágabb környezet megismertetése. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével: a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt valamint a tehetséges gyermekek. - A Biblia idevonatkozó, gyermekek által is érthető tanításainak kiemelése. Modell értékű az óvónő és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Megvalósítás módja: Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. A családias légkör hatására kialakul bennük az érzelmi kötődés társaikhoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez kapcsolatteremtésre, cselekvésre és tevékenységre ösztönzi őket. A közös élmények az összetartozás érzését erősítik. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrend segít elfogadtatni a gyermekekkel a kialakított viselkedési szabályokat, mindez hozzájárul az egyes gyermek szokás- és normarendszerének megalapozásához, erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődéséhez. 45


Olyan óvodai élet megszervezése a célunk, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi-lelki edzés fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat (hivatkozás arany mondásokra, bibliai példázatokra). Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés alapja. A kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban, a különbözőségek elfogadásával és megértésével. Kiemeljük a Biblia idevonatkozó, a gyerekek által is érthető tanításait. Az erkölcsi nevelés hatékonyságát, eredményességét segítjük a bibliai történetek üzeneteivel, a bibliai igazságokkal. Fontosnak tarjuk, hogy a gyermekeket a szülők iránti tiszteletre, szeretetre neveljük és arra, hogy naponta hálát kell adnunk szüleinkért, családunkért. Közös imádságainkban megemlékezünk beteg családtagokról, csoporttársakról. A befogadás/beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt teremti meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvodapedagógus lehetőséget ad ahhoz, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A befogadás/beszoktatás folyamatában mindkét óvodapedagógus részt vesz, és a dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. Olyan jeleket ajánlanak fel a gyermekeknek, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! Ezek egyszerű népi mondókák, versek, dalok legyenek! Lehetőséget biztosítunk arra, hogy napközben is bármikor elővehessék. A sok érdekes, értékes játék mellett az óvodapedagógus mesével, játékokkal, mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. Az idősebb óvodások is segíthetnek mesedramatizálással, énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekek beszoktatásában. A gyermekek már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végzik a mindennapi tevékenységeket, amit az óvodapedagógus sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerrel gyakoroltat. Természetesen mindenkor szem előtt tartja a gyermekek egyéni képességeit, tempóját és az otthonról hozott szokásait. Az 5–6–7 éves gyermekek segíthetnek a kiscsoportosok öltöztetésében, körül veszik őket gyengédséggel és szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető életet biztosítunk. Az óvoda közösen tervezi meg és értelmezi újra a hagyományos rendezvényeit úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltetjük. Az óvoda ünnepnapjaiban is a jelképek, szimbólumok, a felnőttek élményközvetítése és a személyesség jelenik meg. A gyermekeknek lehetőségük van minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran megélhessék az önállóságukat, önkifejező törekvéseiket, amely belülről táplálkozó kedvet és motivációs állapotot hozhat létre. Így alakul ki, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is szerveződnek.

46


Kiemelt feladatunk, hogy a gyermekek megismerjék nemzetünk hagyományait, ezekről pozitív élményeket szerezzenek, és ez által hiteles, követendő mintát kapjanak, tiszteljék és becsüljék azokat. Családtagjaikkal, társaikkal olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket éljenek át, amelyek otthonukhoz, szülőföldjükhöz kötődik, s ezzel életre szóló útravalót kapnak. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet a korlátokkal együtt. A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége és gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. A határokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára – egyéni sajátosságait figyelembe véve – érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése esetében fontosnak tartjuk a sajátos törődést, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonását, közreműködését. A felnőtt–gyermek kapcsolatában a felnőtt a következő elveket kövesse: - Próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyermekeket. - Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. - A gyermekek képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. - Magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. - A gyermekek tevékenységéhez biztosítson szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat. - Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. - Segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. - Nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. - Bátorítson minden gyermeket, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. - Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. - A felnőtt–gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése és a kompromisszumkeresés. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás és a prédikálás. Az óvodapedagógus minden gyermeknek biztosítsa a személyes perceket, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a saját és a mások érzésének elfogadása kapjon hangot. - A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. - Tilalom helyett adjon a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. Jelezze örömével a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. - Használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. 47


Az óvodapedagógus elemezi, vizsgálja a gyermekek társas viselkedését és kapcsolatát, melynek rögzítési helye a csoportnapló. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Jól érzik magukat, szívesen járnak óvodába, derűsek, vidámak, kiegyensúlyozottak. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel és társaikkal. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. A közösségért szívesen vállalnak munkát és azt akkor is befejezik, ha nehézséget jelent vagy érdeklődésüket már nem köti le. Szavak nélkül is értik környezetük metakommunikációs jelzéseit, érzéseit, képesek alkalmazkodni. Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani, esetleg elhalasztani, ha erre szükség van. Értékelik saját maguk és társaik tetteit, őszinték. A konfliktushelyzeteket megpróbálják önállóan megoldani. Képesek indulataikat kontrollálni. Betartják, alkalmazzák a csoportban kialakított szokás és szabályrendszert. A csoportba érkezőket köszöntik, szeretettel fogadják. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés „A beszéd, az anyanyelv használata – emberré tesz! A beszélgetés az agy gyémánt csiszolója.”

(Hámori J. agykutató professzor)

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés célja, hogy helyes mintaadással az érthető, kifejező beszédkészség kialakuljon a gyermekekben, és képessé váljanak az őket körülvevő valóság megismerésére, az egyszerű összefüggések felismerésére és gondolataik kifejezésére. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés feladatai: - Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységi formában. - Az anyanyelv fejlesztése, kommunikáció alakítása beszélő környezettel, helyes minta- és szabályközvetítéssel, a javítgatás elkerülésével. - A gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. - A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységek szervezése, további élmények biztosítása. - A gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése. - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Megvalósítás módja: Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. A gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, alkotóképességére, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építünk, azokat bővítjük, (pl. bibliai történetek sajátos kifejezéseivel is) fejlesztjük. Az ezek megvalósításához szükséges – különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő – ösztönző környezetet biztosítjuk. 48


A mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményében. A gyermekek az anyanyelv elsajátítása során teljes személyiségükben fejlődnek, mert az anyanyelv jelrendszerét a gyermekek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítják el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermekek ép idegrendszere, a családi, a bölcsődei és az óvodai környezete. Fontosnak tartjuk, hogy az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben fenntartsuk a gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvét, ösztönözzük őket egymás meghallgatására. Fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek által feltett kérdések megválaszolására. A gyermek értelmi fejlődésének, fejlesztésének feltétele a környezet nyújtotta érzelmi biztonság. Az érzelmi stabilitás, a felnőtt mintája, a motivációs helyzetek a gyermeket cselekvésre késztetik. Az ismeretszerzés folyamatát az érdeklődés, a kereső-kutató kíváncsiság motiválja, és ezt kíséri a tartós és önkéntelen figyelem, a felfedezés, a beleélés-belefeledkezés, önálló alkotás, kreativitás és a létrehozás öröme. Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítésére, az önkifejezésre. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze, bővítse az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét, a nonverbális kommunikáció képességét. Az érzelmi alapigények biztosítása – a biztonságérzet, a szeretetérzet, a védettségérzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy képi eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. Az érzékelés-észlelés útján szerzett tapasztalat képezi az óvodai tanulási folyamat alapját, mely tapasztalatok felidézése, felfogása, megértése az emlékezet és a gondolkodás nélkül nem lehetséges. Az értelmi képességek fejlesztésekor alapfeladatnak tekintjük a gyermek problémalátásának,értésének, alkotóképességének fejlesztését, melyhez elengedhetetlen a gondolkodási műveletek, tevékenység során történő fejlesztése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Oldott, természetes közlésvággyal rendelkeznek, érthetően beszélnek. Nyugodtan, figyelmesen végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszédük. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Értik a kommunikációs jelzéseket és alkalmazzák őket. Érdeklődőek a különböző tevékenységek iránt, amelyek alkotásra ösztönzi őket.

49


Az óvodai élet tevékenységformái Tevékenységekben megvalósuló tanulás Elsődleges célja az óvodás gyermek teljes személyiségének, képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, attitűdök erősítése. Feladatai: - A tanulás iránti igény kialakítása. - Az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazásának megtanítása. - A problémamegoldó képesség, kreativitás megalapozása. - Spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek bővítése, rendszerezése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. - Tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékelés. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - spontán játékos tapasztalatszerzés, - utánzásos minta és –modellkövetésre épített szokások alakítása, - cselekvéses tanulás, - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, - gyakorlati problémamegoldás. Tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvodapedagógus az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A cselekvéses tanulás (felfedeztetés, ráébredés lehetősége, kreativitás kibontakoztatása, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés) minél gyakrabban megjelenik a tevékenységekben. Az óvodapedagógus törekszik módszertani kultúrájának kiművelésére. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvodapedagógusok arra törekszenek, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerülik a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét és tettét emelik ki. Az óvodapedagógusok differenciáltan, árnyaltan értékelik a gyermekeket. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzák: simogatást, megerősítő pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt. Kerülik a tárgyi jutalmak osztogatását. Az apró jutalmak örömet szereznek ugyan a gyermekeknek, de egyben elveszik a „természetes jutalom” értékét. Ezen kívül irigységet szítanak. Az óvodapedagógus a tanulási szokásokat úgy alakítja, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Törekszik arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai. A tanulási folyamatban is csak akkor segítünk a gyermekeknek, ha kérik a segítséget, mert elakadtak a probléma megoldásában.

50


A tanulás a gyermeki tevékenység velejárója. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész nap folyamán adódó helyzetekben, az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti- és időkeretekben valósul meg. A „valamit megtanulás” a gyerek részére spontán folyamat, a „valamit megtanítás” az óvónő részéről tudatos, célszerű tevékenység, a tanulási képesség megalapozása. A gyerek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája. A sajátos fejlesztőhatás az egyes tevékenységformáknál követhető. A tanulás tervezését évszakok köré csoportosítjuk, havi lebontásban. A tevékenységi tervet az erre kijelölt táblára helyezzük ki a szülők számára, ami minden csoportnál áttekinthető, esztétikus, könnyen olvasható, és folyamatosan követhető. Képes ábrákkal, időpontokkal jelöljük az aktuálisan tanítandó anyagot. A tevékenységi tervekben megjelennek a fejlesztendő területek. Az eredményeket képes ábrákkal jelöljük, így nyomon követhetjük, hogy melyik gyermek hol tart a fejlődésben. A tevékenységek szervezése során az óvodapedagógus által kialakított nyugodt légkör fenntartásában a dajkának napi feladata van (milyen eszközöket készít elő vagy ad kézre, mikor hol van feladata, helye, szerepe stb.). Ezeket a „hármas” megbeszélések alkalmával, napi szinten rögzítjük. Az eredmények rögzítésének helye a csoportnapló. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. - A szociálisan egészségesen fejlődő, érett gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, ez a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, a szándékos bevésés, felidézés. - Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. - Pontosabbá válnak a téri észlelési, téri tájékozódási képességei. Játék A kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A pszichikumot, a kreativitást fejlesztő, erősítő, élményt adó tevékenység. Célja: „Maga a játék”, a belülről indított és vezérelt játéktevékenység, a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális, személyiségfejlesztő tapasztalatokhoz jutnak. Cél a keresztyén erkölcs csíráinak kibontakoztatása, fejlesztése, gyakorlása, mely a játék során is megvalósul. További cél, hogy a játék minél sokrétűbb, önkifejező, tájékozódó tevékenységgé váljon. Az óvodapedagógus feladatai: - A szabad játék túlsúlyának érvényesítése, a játék idejének védelme. - A játékhoz szükséges feltételek, élményszerzési lehetőségek biztosítása. - Az egyes életkorban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. - A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban. - Tudatos jelenlétével az indirekt irányítás biztosítása. 51


- A játékhoz szükséges hely és a kreatív, alkotó légkör feltételeinek megteremtése, biztosítása. - Tudatos jelenlét az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozásához. - Az érzelmi biztonság megteremtése az élmények többszöri átélésével. - A kreativitás, fantázia, alkotókészség, önkifejezés és önmegvalósítás fejlesztése az egyéni vágyak és ötletek teljesülésével. - A szabad döntés képességének megalapozása a szabad társ, játék téma és eszköz, valamint a hely kiválasztásának lehetőségével. Megvalósítás módja: a játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A nyugodt légkör Az egész óvodai élet elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekben lényeges az együttélés alapvető szokásainak, szabályainak kialakítása. Fontos a természetes, hiteles, érzelem gazdag óvónői magatartás. Kreatív, alkotókedvű légkört olyan feltételek biztosításával érünk el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játékuk. Feladatunk ezeknek a feltételeknek a megteremtése. Így válik a szabad játék kreativitást fejlesztő, erősítő, élményt adó tevékenységgé. Az alkotó légkört tovább fokozhatja a kellő időben adott segítség, megerősítés, ötlet, így a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy a társaikkal önfeledten játszani. Az óvodapedagógus a csoportban csak annyi szabályt vezet be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra váltását. Az óvodapedagógus őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör megteremtéséhez minél gyakrabban humoros kifejezéseket, tréfás szavakat használ, és észreveszi a környezetben spontán megjelenő helyzet- és jellemkomikumokat. A hely A megfelelő hely biztosítása fontos a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A csoportszoba kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek összetételét és egyéni igényeit. A csoportszobában vannak állandó játszóhelyek, ezeket jelölhetjük szimbólumokkal, melyek segítenek a szokásalakításban. A nevelési tervekben megjelennek a játékkal kapcsolatos fejlesztendő területek, ezeket minden esetben megbeszélünk a dajkával is. Az eredményeket sikerkritériumokban jelöljük. A gyermekek a különböző típusú játékukhoz szükséges helyet önállóan vagy az óvodapedagógus segítségével alakítják, változtatják. A rajzolásnak, mintázásnak, kézi munkának, ének-zenének, mesének, építésnek megvan az állandó helye. Az ehhez szükséges anyagok, kellékek, eszközök játékidőben állnak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárástól függően segítjük udvari szimbolikus-szerepjátékuk kibontakozását. (pl. mozgásos játékok, ügyességi és sportjátékok, színpadi játékok megteremtésével, stb.) Az idő A gyermekek óvodába érkezésüktől kezdve önállóan választott játékkal játszhatnak. A játékhoz szükséges időt a folyamatos, rugalmas napirend és a tevékenységekben megvalósuló tanulás jól segíti. Ezáltal a gyermekek a játékok elrakása nélkül több órán keresztül szabadon játszhatnak, van idejük elképzeléseik megvalósítására.

52


Az eszköz A kreativitást kibontakoztató játékeszközök a cselekvés olyan tárgyai, amelyek gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Törekszünk az ízléses, praktikus, az alkotó készség fejlesztését elősegítő, jó minőségű, színes és egyszerű félkész és kész játékok beszerzésére. A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség, melyet a gyakorló játékhoz képesek felhasználni, s amelyek egyben fejlesztik pszichikus funkciójukat. A szimbolikus - szerepjátékhoz szükséges kellékek ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, valamint az esztétikai neveléshez (mese, vers, ének, rajzolás) is használhatók. A nagyobb korosztály eszközválasztékát elsősorban a szimbolikus - szerepjátékhoz kapcsolódó kellékek, félkész játékok, az azonosulást segítő ruhadarabok, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékok biztosításával bővíti az óvodapedagógus. Az élmény A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalataikkal, élményeikkel képesek a játék tartalmát gazdagítani. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalataikat a gyermekek a játékaikban újra és újra átélhessék. A választás és vállalás önkéntessége, az utánzó beleélés, a fantáziával történő játszás képessége önkifejezésre készteti a gyermeket, fejleszti kreativitását. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének alakítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva: Gyakorló játék A gyakorló játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti a gyermeket, és ezek az újraismétlések nagy örömet jelentenek a gyermek számára. A gyermekeknek módjuk van megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó élmény sokféle felfedezési lehetőséget tartogat számukra. Az óvodapedagógus érdeklődéssel kíséri a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az óvodapedagógus az udvaron is biztosítja a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebbnagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabály szerint rakosgat. Szimbolikus - Szerepjáték A gyerekek szimbolikus-szerepjátéka tapasztalataikat, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A környezet benyomásait a gyerekek egyénien, szubjektív módon jelenítik meg. Az óvodapedagógus szervez és szerepeket vállal, hogy a megformálás mintát adjon a közös cselekvéshez. A kicsik játékában teret kap a feltételek biztosítása, ezek mindegyike egyszerű mozzanatokat jelenít meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepvállalását indirekt módon segíti az óvodapedagógus. Az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. A szimbolikus - szerepjátékoz nem feltétlen szükséges nagyméretű állandó helyet kialakítani, a gyermekeknek megengedjük, hogy a tereket önállóan kialakíthassák. A szimbolikus-szerepjátékhoz szükséges kellékeket, eszközöket esztétikus kosarakba helyezzük, hogy könnyen szállítható legyen a szabadon kialakított térben.

53


Dramatikus játék, bábozás A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatikus játéknak és a bábozásnak. A mesék megelevenítésében résztvevő az óvodapedagógus modellt ad egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben minél több kelléket használnak a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség és az önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvodapedagógus előadásával jelenik meg az óvodában. Minden csoportnak van kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is a többi közé helyezzük, hogy a gyermekek játszhassanak vele, tapogathassák és megszeretgethessék. Építő-konstruáló játék E tevékenységben a gyermekek minél gyakrabban átélik az „én készítettem” alkotás örömét, mert ez az érzés további felfedezésre sarkallja. Ennek eredménye a sokféle formájú játékelemből kialakított forma-, szín- és térvariált gazdagság. Barkácsolás A barkácsolás a játék igényéből indul ki és kötetlen. Nem öncélú, az elkészített eszközökkel játszhatnak, felhasználhatják szimbolikus-szerep, vagy egyéb játékfajta kiegészítőjeként is. Mivel sokféle eszközre van szükség, fontos a folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek. Az óvodapedagógus által barkácsolt kellékek készítésével jelenik meg a barkácsolás, amit az óvodapedagógus a gyermekek aktív bevonásával hoz létre. Az óvodapedagógus biztosítja a megfelelő méretű szerszámokat is. Szabályjáték Az óvoda a gyermekeknek biztosít olyan nyugalmas udvarrészt, ahol szabadon kezdeményezhetik az egyszerű szabályokhoz kötött népi játékokat, énekes játékokat és ügyességi játékokat. Az óvodapedagógus felajánl szabályjátékokat, amit a gyermekek könnyen betarthatnak és szívesen, önállóan is kezdeményezhetnek. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban A játék számos lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus beszéde modellértékű a gyermeknek a szókapcsolatok, a kommunikáció, a nonverbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam, szünet) megfigyelése tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játék segíti. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adnak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb.). Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Játéksegítő metódusai szituációtól függőek. Ha a gyermekek nyugodtan játszanak, vagy ha érezhető, hogy problémamegoldóak, az óvodapedagógus irányítása tudatos, indirekt, játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. Amennyiben szükség van rá, játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó. Segít azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozik a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát.

54


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek képesek több napon keresztül, egyazon játéktémában együttesen részt venni. Társas viselkedésükben megjelennek a csoport által elfogadott viselkedési szabályok. Elfogadják, alkalmazkodnak a játék menetéhez. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóan szervezik meg játékukat, választják ki a szereplőket, játékszereket és eszközöket. A játék befejeztével a játékokat a kialakított helyre viszik és esztétikusan elrendezik. Társas kapcsolatukban a beszédük gazdag, kulturált és érthető. Mese, vers, dramatikus játékok Célja a gyermekek érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a népmesék segítségével, irodalmi élmények nyújtásával (irodalmi érdeklődés felkeltése). A dramatikus játék segítse elő és gazdagítsa a gyermek kapcsolatfelvételét, kapcsolattartását, a közlés megkönnyítését Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes kiválasztása. A 3–6–7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás és dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. Népi, klasszikus és a kortárs irodalmi élmények közvetítése. Az anyanyelv megismertetése, irodalmi érdeklődés felkeltése, szükséges feltételek biztosítása. Drámajátékkal segítse, hogy a gyermekek egyéniségüknek megfelelően gesztussal, mimikával, mozgással, hanglejtéssel, beszéddel és viselkedéssel pontosabban kifejezhessék magukat. Megvalósítás módja: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A művek kiválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Az óvodapedagógus a legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítja össze. Olyan meséket választ, amelyek cselekménye egyszerű, érthető és ritmikus ismétlődések jellemzik. Később a gyermekek meséi már többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus–realisztikus mesék. Helyet kapnak a népi, a klasszikus és kortárs írók művei is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepelnek a vidám, humoros versek, klasszikus és kortárs költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó művei. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. A gyermekek mesetárába épülnek be az állatmesék, a cselekményesebb népmesék, a novellisztikus–realisztikus mesék, a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásait napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismernek olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvodapedagógus a nagyobbaknak bátran olvas lírai műveket is, mert a gyermekek már megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítik a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, és az évszakok szépségét. 55


A 3–6–7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása: Az óvodába kerülő 3–4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvodapedagógus minél több lehetőséget teremt a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvópedagógussal együtt sokszor ismétlik az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de úgy, hogy nem kelt bennük gyakorlás érzetet. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A gyermekek a mese többszöri meghallgatása után élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvodapedagógus, majd a gyermekek fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerik meg a gyermekek a bábokat. Az óvodapedagógus párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket mutat be. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgatnak leporellókat, színes képeskönyveket, otthonról is elhozhatják kedvenc könyveiket, hogy megmutathassák egymásnak. Az óvodapedagógus a vers, mese, dramatikus játékok illusztrálásához csak olyan kellékeket használ, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. A nagycsoportos gyermekek az óvodapedagógusokkal együtt alkalmanként bábozhatnak, dramatizálhatnak a kisebbeknek. A kiscsoportos gyermekek egy nevelési év alatt ismernek meg 10–12 mondókát, verset, 10 – 12 új mesét, s ezeket minél többször ismételgetik. A nagyobb gyermekekben kialakul a mese és a vers szeretete. Igénylik, várják az óvodapedagógusok meséit. A gyermekek arcán megjelenik a belefeledkező áhítat és a figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvodapedagógus segítségével jelenítik meg a meséket, az élményeket. A gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett mesét a saját fantáziájuk szerint befejezni. Az óvodapedagógus ehhez minél több lehetőséget teremt. A 4–5 éves gyermekek 4–5 mondókát, 5–6 rövid verset és 10–14 új mesét ismernek meg. A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat felhasznál az óvodapedagógus a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. A gyermekek nagyon élvezik a rímes találós kérdéseket és a rímjátékokat. Lehetőség van az ilyen típusú játékokra is. A gyermekek ismételgetik az előző években tanult verseket. Az új versek bemutatása mindenkor kapcsolódik a gyermekek élményeihez. Az óvodapedagógus nem szavaltatja a gyermekeket kórusban. Kerüli az éneklő hanglejtést. Ügyel a szavak gondos, tiszta kiejtetésére és az értelemszerű hangsúlyozásra. (Kivételt képeznek a ritmikus versek.) A gyermekek fantáziája gazdag. Az óvoda a gyermeknek próbálkozási alkalmat ad a mese önálló befejezésére, mesék kitalálására. A gyermekek a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal is kifejezik. A gyermekek szeretik rajzban is kifejezni a vers- és meseélményeiket. Az auditív élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre és az élmények felelevenítésére. A nagycsoportos gyermekek a nevelési év folyamán legalább 15–18 új mesét hallanak. Az óvodapedagógus a nagycsoportos gyermekeknek folytatásos mesét is felolvas.

56


E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. Az óvodapedagógus közvetett módon, saját hangulati elemekkel pl. zenei szignállal, énekkel vagy hangszerrel, mesepárnák előkészítésével, stb. csalogatja a gyermekeket a mese helyére. Amikor minden gyermek megérkezik, csak akkor kezdi el a mesét. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján az óvodapedagógus olyan közmondásokat kereshet, amelyekkel meg tudja erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A népmesék erkölcsi mondanivalói esetenként megerősítik a bibliai tanításokat. Az utalásoknál határt kell húznunk a Biblia valóságos történetei és a meseszórakoztató, fantáziáló mivolta között. Minden csoportban kialakítunk „mesesarkot” ahol megtalálhatóak a mesekellékek, bábok, mesekönyvek. A megismert mesékhez, versekhez hívóképeket készítünk, melyeket az itt elhelyezett táblákra függesztünk. A csoportnaplóban, tevékenységi tervekben megjelennek a fejlesztendő területek, az eredményeket képes ábrákkal jelöljük, így nyomon követhetjük, hogy melyik gyermek hol tart a fejlődésben. A mese, vers, dramatikus játék kezdeményezése a napi programok szervezésétől függ. Lehetőség van arra, hogy az aznapra tervezett mesét ne a délelőtti időkeretben, hanem csak ”meghallgatásként”, pihenéskor meséljük a gyermekeknek. Arra is lehetőségünk van, hogy a mesefeldolgozás ciklusa a mesétől függően, lerövidüljön vagy kitolódjon. A már megismert meséhez használt eszközöket, bábokat az egész nap folyamán biztosítjuk a mesesarokban, hogy a gyermekek azokat igényük szerint használhassák a mese eljátszásához Lehetőség van arra, hogy az aktuális mese ciklusát csak az egyik, vagy mindkét óvodapedagógus valósítsa meg. A mesék erkölcsi mondanivalóját, szólásokkal, közmondásokkal erősítjük meg. Mesefeldolgozás módja: Egy-egy mese feldolgozásához legalább 5-6 féle eljárási módot alkalmazunk. Néhány példa ezek közül: - Az óvodapedagógus mesélése eszköz nélkül. - Az óvodapedagógus magára ölt a mese egy szereplőjére utaló ruhadarabot vagy szimbólumot. - Az óvodapedagógus előadása egy-két bábbal. - A mese megelevenítése paraván mögötti bábozással. - A gyermekek a mese párbeszédes részleteibe bekapcsolódnak, és együtt mondjuk interaktív módon, és mozgással is próbáljuk kifejezni a mondanivalót. - A mesét némajátékkal is megelevenítjük, kijelöljük, meghatározzuk a helyszíneket, meghatározzuk a jelenetek sorrendjét. - A némajátékot zenei és látványelemekkel gazdagítjuk. - A mese szereplőit kiválasztjuk és egy közöttük lévő párbeszédet játszunk el. - Közösen játsszuk el a mesét és minden gyermek azt a szerepet kapja, ami, vagy aki szeretne lenni. - Alvás előtt felolvassuk a mesét, hogy az eredeti irodalmi szövegét is hallják a gyermekek. A tervezett mesetevékenység folyamatleírása: - A tízóraizás után, ha már érezhető, hogy a gyermekek kijátszották magukat, a mesetérben körberakjuk a mesepárnákat. - Az óvodapedagógus helyet foglal a meseszékben, s addig szól a meseszignál, (gépi zene, hangszer vagy az óvodapedagógus dúdolása) míg a gyermekek megérkeznek, és leülnek a mesepárnára. (A gyermekek csalogatásához kezdetben, esetenként a dajkára, vagy óvodapedagógus társra is szükség van).

57


- Egyszer elmondjuk a mesét. - A mese elmondása után a mese hangulatához, szereplőihez igazodva, énekkel, zenével, verssel kedveskedünk a gyermekeknek. - Mesefeldolgozáskor a gyermekek segítségével a mesejátékhoz szükséges meseteret előkészítjük, megbeszéljük velük, hogy pl. hol lesz a tó, az erdő stb. - Mesefeldolgozáskor, a szerepek kiosztása, a kellékek előkészítése játékban történik. - A gyermekek a szerepeiknek megfelelően előkészítik a szimbólumokat, lepleket stb. - Mesefeldolgozás esetén a mese többszöri eljátszására kell berendezkedni, hogy a gyermekek minél több szerepet ki tudjanak próbálni. - A mesefeldolgozás a kellékek összegyűjtésével fejeződik be. A versek mondogatása tevékenységek közben egyénileg történik, ezt fontosnak tartjuk a szép, hangsúlyos versmondás érdekében, mivel a gyermekeknek más a beszédtempója. A gyermekeket így meg tudjuk óvni a kántáló verseléstől. Csoportos versmondást csak olyan versek, mondókák esetében alkalmazunk, amelynek ritmusos lüktetése van, egyszerre el lehet mondani. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknél a vers iránti érdeklődés belülről fakadó, érzelmi alapon és esztétikai élményen nyugvó legyen. Fontos számunkra, hogy a gyermekek kevés verset tanuljanak, de azt önállóan tudják elmondani. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versek, mesék, dramatikus játékok segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játék. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a hangok helyes kiejtését, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, és alakítható a gyermekek megfelelő artikulációja. A gyermekek a népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására és az önálló versmondásra. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Ismernek a gyerekek 10-12 mondókát, 6-8 verset, 5-6 mesét. Képesek a kitalált történetek és a kedvelt irodalmi művek felidézésére. Képesek mesei fordulatok alkalmazására mozgással történő megjelenítésére. (Mesélnek, báboznak, dramatizálnak.) Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások (figyelem, fegyelem, csend). Szívesen részt vesznek drámajátékokban.

58


Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Célja: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása; a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése; az esztétikai, zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása; közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, művészi, esztétikai fogékonysága; nemzeti, egyházi, népi kultúránk megőrzése; zenei anyanyelvük megalapozása a gyakori zenei élmények nyújtásával; művészi fogékonyságuk fejlesztése a zenehallgatási lehetőségek – az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek által; nyelvi képességük fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal; keresztyén szellemiség megjelenése a zenei nevelésen keresztül is. Az óvodapedagógus feladatai: - Népi, klasszikus és kortárs alkotásokkal zenei élmény nyújtása, kreativitás alakítása az életkori sajátosságok figyelembevételével. - Zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzetiségi, etnikai kisebbségi hovatartozás figyelembe vétele. - Zenei képességek fejlesztése változatos módszerekkel, eszközökkel. - Dalos játékokkal, változatos mozgással különböző térformák kialakítása. - Esztétikus mozgás, változatos mozdulatok, táncos lépések kialakítása. -A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. - Megtervezhető, hagyományos zenei tartalmak biztosítása. - A gyerekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. - Az éneklés, zenélés legyen a mindennapi tevékenység része, a felnőtt minta spontán utánzásával. - Kötetlen, kötött és mikro csoportos munkaformával a differenciált fejlesztés biztosítása. - A gyermekek nevét, jelét énekelve, hívogassa őket közös játékba, tevékenységbe. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak (kötött – énekes játék, kötetlen – ének-zenei képességfejlesztés) biztosításával a gyermekek sikerélményhez juttatása. - Anyanyelvi nevelés a zenei alapfogalmak megismertetésével. - A halk, hangos beszéd mondókában, éneklésben; a csend, a környezet hangjai, egymás hangjának és a dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése. - Az egyenletes lüktetés érzékeltetése különböző játékos mozdulatokkal. - Ritmusérzékük fejlesztése sokféle ritmuseszköz használatával. - A kiolvasókkal a döntési képesség fejlesztése, amelyet különböző élethelyzetekben is alkalmazhatnak a gyermekek. - A mozdulatok kitalálásával a kreativitás, az önkifejezés lehetőségének biztosítása. - A csigavonalas, hullámvonalas, szerepcserére épülő játékokkal mozgáskoordináció és térformaérzék fejlesztése. - Az „anyáskodó” szerep erősítése a kiesebbekkel átélt ölbeli játékokkal. - A tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élménnyel a szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakítása. - Az áhítatos, elálló lélegzettel hallgatott zenebefogadás igényének kialakítása minél több zenei élmény közvetítésével. - Az önállóság és az éneklési készség fejlesztése a gátlások leküzdése érdekében az egyenkénti éneklés lehetőségének biztosításával. - A szabálytudat fejlesztése. 59


Az óvodapedagógus feladatai a keresztyén énekek kiválasztásánál: Olyan énekeket válasszon, amely: - érthető szövegű, viszonylag rövid, - kapcsolódik bibliai történethez, - alkalmazkodik az ünnepek aktualitásához, - dallama szép és értékes, a zenei ízlés alakítását szolgálja, - megfelel a gyermekek hangterjedelmének, énektechnikai követelményének. A óvodapedagógus használja fel a református zenei anyanyelvet, a genfi zsoltárok, XVI-XVII. századi református magyar énekek közül válasszon. Megvalósítás módja: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A zenei nevelés helye a keresztény nevelésben: Fontos, hogy a református óvoda keresztyén szellemisége a zenei nevelésen keresztül is áthassa az egész napot. Ennek lehetősége az áhítatokon, illetve a bibliai alkalmakon kívül az éneklésben rejlik. Egy adott tevékenységi formához szorosan hozzákapcsolhatunk egy-egy éneket, kihasználjuk az azok rendszeres visszatéréséből adódó lehetőségeket, és a csoportszokások szintjére emelhetjük a dalokat. Ilyenek lehetnek: étkezések, elalvás, imádság előtti és utáni énekek, születésnap megünneplése áldást kívánó énekkel, áhítatra hívogató-, napkezdő-, lecsendesítő énekek. Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érez az óvónő, de fontos, hogy a keresztény énekek tanítását ne keverjük össze a népi gyerekdalokkal, a kötött ének foglalkozásokkal, hanem arra külön alkalmat teremtsünk. Az éneklés, a hangszerek hangja Istentől való ajándék. A keresztyén ember számára az egyházi ének egyúttal olyan imádság, amely Istent magasztalja. A zene hozzásegíthet bennünket, hogy közelebb kerüljünk a Mennyei Atyához, és kérésünk, hálaadásunk, imádságunk kifejezőbb legyen. Az énektanítás anyagát az óvodában egyszerű szövegű népi gyermekjátékok, mondókák, műzenei szemelvények és komponált gyermekdalok alkotják. Kodály Zoltán és Forrai Katalin gyűjtésein kívül a Jertek, énekeljünk, a Harangszó, Jézust áldja énekünk című gyűjteményekből, valamint a Református énekeskönyvből válogathatunk a liturgikus évnek és a bibliai történeteknek megfelelően. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei, az óvodás korosztály zenei fejlesztéséhez kiváló eszközt adnak. A zenei élményközvetítés mindennapos lehetőség az óvodában, többféle tevékenységhez kapcsolódik. A 3–4 éves korú gyermekek nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. A tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény a szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme. A kicsik egyszerű, 4–5 hangból álló olyan énekes játékokat tanulnak meg könnyedén, amelyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanulnak meg az ünnepek köszöntésére. A nagyobb gyermekeknek az óvodapedagógus olyan helyzetet teremt, hogy minél gyakrabban játszhatnak, akár egymással is ölbeli játékokat, mondogathatnak mondókákat. Ők már képesek arra, hogy nagyobb hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyek mozgásanyaga is összetettebb. Megismerhetik a különböző térformákat, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet a szinkópa is. A néhány alkalmi dal kiválasztásában is az igényesség dominál, melyekhez a gyermekeket ösztönözzük mozdulatok kitalálására. Az 5–6–7 éves gyermekeket ösztönözzük „anyáskodó” szerepre, minél több ölbeli játékot játszanak a kisebbekkel. 60


A döntés egyik játékos eszköze a kiolvasó, amit különböző élethelyzetben is alkalmazhatnak a gyerekek. Az óvodapedagógus a zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsolja. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogat, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a nemes zene iránt, valamint jól elő tudja adni, megfelel a hanganyagának. Az óvodapedagógus élethelyzethez kapcsolva tervezi meg a zenei élményközvetítést. Többször énekel népdalokat, de megjelennek a más népek dalai, a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene. Figyelembe veszi a migráns, nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyermekek esetében hovatartozásukat, ennek megfelelően bővíti zenei repertoárját. Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést, amelyet értékes, kortárs zenei anyaggal egészítünk ki. A zenei nevelés helye a keresztyén nevelésben A különböző tevékenységi formákhoz szorosan kapcsolhatunk egy-egy éneket és a csoportszokások szintjére emelhetjük a dalokat. Ilyenek lehetnek: áhítatra hívogató-, napkezdő-, lecsendesítő-, imádság előtti- és utáni-, elalvás előtti-, születés és névnapi (ünnepi és köszöntő) énekek. Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érez az óvónő, de fontos, hogy a keresztyén énekek tanítását ne keverjük össze a népi gyerekdalokkal, a kötött ének foglalkozásokkal, hanem arra külön alkalmat teremtsünk. Az óvodás korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása: A 3–4 éves gyermekek megismernek 6–8 mondókát, ölbeli játékot és 10–15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Ezeken a játékokon keresztül ismerik meg közvetve a zenei alapfogalmakat. Próbálnak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelik a csendet, a környezet hangjait, egymás hangját és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Az egyenletes lüktetést érzékeltetik különböző játékos mozdulatokkal. Az óvodapedagógus felkelti a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy fokozatosan kialakulhasson bennük az áhítatos, elálló lélegzettel hallgatott zenebefogadás. Minél több zenei élményt közvetít, elsősorban énekes előadásával. A 4–5 éves gyermekek énekelgetnek 6–8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4–5 új mondóka és a 12–15 új gyermekdal megismerése mellett ismételgetik a 3–4 éves korukban tanult mondókákat, gyermekdalokat is. Az óvodapedagógus minél többször tervez közös éneklést, közös játékot, az énekes játékok közül már nehezebbeket is válogat. A gyermekek minél gyakrabban énekelgetnek önállóan, egyénenként az éneklési készség fejlesztése és az önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében. Énekelgetnek egyénileg, mikro csoportban, halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben, gyorsabban és lassabban. Élvezettel játsszák a kérdés-felelet játékokat változatos szövegű és ritmusú motívumokkal. Több alkalommal is érzékeltetik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Ritmusérzékük fejlesztéséhez többféle népi ritmuseszközt használnak. Az 5–6–7 éves gyermekeknek lehetőségük van megismerni és sokat ismételgetni 4–7 új mondókát, 14–16 új énekes játékot, 3–4 alkalomhoz illő műdalt. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak kitalálunk szimbólumot, melyet elhelyezünk az énekes sarokban. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak a felidézésre, ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A dalok hangkészletére általában a félhang nélküli ötfokúság a jellemző. Az óvodapedagógus olyan dalokból válogathat, melyben szünet, szinkópa, triola ritmusjelek is megtalálhatók. 61


A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvodapedagógus bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító–fogyó játékokat tervezzen, ami ennek a korosztálynak egyben a néptánca is. Az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak (pl: a táncház). Az óvodapedagógus a gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segíti elő. A hallásfejlesztést segítő zenei fogalompárokat, pl. a halkabb–hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek gyakran játszanak zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezhessék a motívumok hosszát. Az óvodapedagógus fejleszti a gyermekek alkotókészségét, lehetőséget teremt arra, hogy egy-egy zenei képességfejlesztő játékot többféleképpen lehessen megoldani. Lehetőséget ad az ügyesebb gyermekeknek a metallofon játékra, hogy a hangok magasságkülönbségét így is érzékelhessék. Próbálgatnak néhány hangból álló motívumokat kitalálni, vagy egyszerű gyermekdalokat megszólaltatni. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bővítésére is. Minden csoportszobában kialakítunk „énekes - zenesarkot” ahol megtalálhatóak a zenei eszközök, hangszerek, dalos játékokhoz használt kellékek. Az így kialakított zenei tér elősegíti, hogy a gyermekek szabad játékának részévé váljanak a zenei fejlesztő játékok, melyet heti egy alkalommal az óvónők kezdeményeznek. Ilyenkor az énekes-zenés tevékenység az egész napot áthatja. A megismert mondókákhoz, dalokhoz, dalos játékokhoz hívóképeket készítünk, melyeket az itt elhelyezett táblákra függesztünk. Zenei napunk tevékenysége négy elemből áll: ráhangolás mikro csoportos készségfejlesztés énekes játékok zenehallgatás A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegű. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikro csoportos munkaformában szervezünk meg, ahol egyszerre maximum hat gyermekkel foglalkozunk, ezáltal az egyéni képességeket figyelembe véve eredményesebben tudjuk őket fejleszteni. Kötött jellegű szervezett énekes játékokat lehetőleg az udvaron szervezünk, rossz idő esetén a csoportszobában. Ebben a formában énekes játékokat, táncos lépéseket tervezünk, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élmény teli játékot.

62


Tervezett zenei mikro csoportos képességfejlesztés folyamatleírása: Célunk a gyermekek egyéni zenei képességeinek fejlesztése. A zenesarokban egyszerre hat gyermekkel ülünk körbe. Fejlesztés közben elengedhetetlen, hogy az éppen szabad játékot folytató gyerekek ne zavarják a tevékenységet, ezért amikor az első csapat helyet foglal, a többieket megkérjük, hogy csendben játszanak. Alkalmanként egy zenei képességre helyezzük a hangsúlyt. Ez alatt intenzíven, változatos formákban, mikro csoportban és egyénileg is foglalkozunk a gyerekekkel. Ösztönzőleg hat rájuk, hogy a fejlesztés végén a jelüket feltehetik egy táblára, mindenkinek jelezve, hogy részt vettek a tevékenységben. A folyamatot többször ismételjük, az éppen résztvevő gyerekek képességeihez, fejlettségéhez igazítva, míg minden gyermek sorra kerül. Így ugyanannak a tevékenységnek közvetve többször is részesei a gyerekek, és ez szabad játékukban is megnyilvánul. Gyakoriság: heti egy alkalom. A fejlesztés lépései: - A zenesarokban előkészítjük azokat az eszközöket, amelyeket a mikro csoportos fejlesztéshez, a közös játékhoz használunk, illetve az „új anyag” hívóképét, ami csalogatóan hat a gyerekre. - Ebben a térben a folyamatos tízórai után állandó „hívogató énekkel” zenei képességfejlesztő játékot kezdeményezünk, maximum hat gyermekkel. - Minden kisgyermeknek lehetőséget adunk a zenei tevékenységben való részvételre. - A célt pontosan megfogalmazzuk a gyerekek számára. - „Szeretet üzenetek” használatával motiváljuk a gyermekeket az együttműködésre. - Rövid fejlesztés. - Minden játék után megbeszélés, egyéni értékelés. - Az utolsó játék előtt szólunk, hogy utána befejeződik a közös éneklés és visszatérhetnek a szabad játéktevékenységükhöz. - Megköszönjük a közös játékot, felrakják jelüket, majd a folyamat indul elölről, a következő hat gyermekkel. Az énekes játékokat jó időben az udvaron, rossz idő esetén a belső udvaron vagy csoportszobában „hívogató énekkel” kezdeményezzük, és addig játsszuk, míg minden gyermek szerephez jut. A zenehallgatási anyagokat tudatosan gyűjtjük, művészi értékek szem előtt tartásával. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyerekek biztonsággal tudnak 5-6 mondókát, 10-12 énekes játékot, 5-6 alkalmi dalt. Az egyenletes lüktetést képesek kifejezni cselekvéssel, énekléssel, mozgással, csoportosan és egyénileg is. Egyszerű játékos táncmozgásokat különböző térformákban esztétikusan, szívesen végeznek. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Megkülönböztetik a hangszínek eltéréseit, zörejen–hangszeren egyaránt. Képesek a dalok, mondókák ritmusát énekléssel, cselekvéssel, eszközzel összekapcsolni. Képesek a hallott zene befogadására. Képesek ritmust, mozgást, dallamot improvizálni. Megkülönböztetik az egyházi éneket a népi énekektől.

63


Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célja a gyermekek képi- plasztikai kifejező és konstruáló képességeinek fejlődése, élmény- és fantáziaviláguk képi, szabad önkifejezése. Az óvodapedagógus feladatai: Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, élmények befogadására, környezet esztétikai alakítására. A szép iránti nyitottság, igényesség alakítása, esztétikai érzék fejlesztése. A gyermeki alkotó–alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az eszközök használatának, különböző anyagoknak, technikai alapelemeknek a megismertetése. Az óvodás korban tervezhető alkotó–alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. Megvalósítás módja: A gyermeki alkotó–alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Változatos, megfelelő eszközök biztosítása Eszközeink kiválasztásában törekedtünk: balesetvédelmi, egészségvédelmi szempontok figyelembevételére, praktikumra, célszerűségre, esztétikum szem előtt tartására. A gyermekek kézcsontjainak ésszerű terhelése és alkotómunkájuk eredményének minősége érdekében egyaránt fontos, hogy valamennyi eszköz kiváló minőségű legyen. A megfelelő hely Olyan alkotó sarkot alakítunk, ahol biztosított a természetes fény, ahol a máshol játszó, mozgó gyermekek nem zavarják az alkotók körét. A különböző méretű anyagok elhelyezéseihez tároló helyekre van szükség. A munkaasztalt úgy alakítjuk ki minden csoportban, hogy egyszerre maximum 8 gyermek kényelmesen elférhessen egymás zavarása nélkül, és közel legyenek az alkotóeszközök tároló helyei. Ebben a térben helyezzük el a gyermekek mini galériáját, ahová önállóan is kitehetik az alkotásaikat. Így egy héten keresztül gyönyörködhetnek a „műveikben”. A gyermekek alkotásait „kincses dobozaikba helyezzük. Megfelelő légkör megteremtése Olyan helyzetet teremt az óvodapedagógus, amelyben a gyermekek szabadon ismerkedhetnek bármely eszközzel, azt elővehetik, eltehetik. Olyan légkört teremtünk az alkotó tevékenységekhez, amelybe a gyerekek szívesen bekapcsolódnak, buzgón próbálkoznak egyedül is, természetes módon kérnek segítséget, ha nem boldogulnak. Elegendő idő biztosítása A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az alkotó munkában, a különböző technikák gyakorlásában. Ehhez az egész nap folyamán biztosítjuk a teret és a lehetőséget.

64


Az eszközök biztonságos kezelésének megtanítása Az óvodapedagógus a gyermekeknek egyenként tanítja meg az eszközök biztonságos kezelését. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez, a kézi munka egyéb fajtáihoz, a népművészeti elemekkel, a műalkotásokkal való ismerkedéshez az óvodapedagógus végiggondolja a feltételeket, s megteremti a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek a festéshez, köpenyt vagy kötényt használnak, hogy óvják a tiszta ruhájukat. Az óvodás korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvodapedagógus az óvodába kerülő 3–4 éveseknek lehetővé teszi, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. Az óvodapedagógus megtervezi a képalakító tevékenységek technikáit és eszközeit. Nem tervezi a szándéktalan firka, és a látszólag szándékos forma-firka időszakában a témajavaslatot. A gyermekek az elkészült firkák után fogalmazzák meg, hogy mit alkotottak. A gyermekeknek később is lehetőségük van az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Képeket alkotnak festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba–homokba karcolással, nyomattal stb. Az óvodapedagógus elősegíti a gyermekek képalakító készségeinek megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. A gyermekek tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Ismerkednek az anyagok alakíthatóságával nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A legkisebb óvodások is megismerkednek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Olyan lehetőséget teremtünk, hogy szívesen beszélnek alkotásukról, s örülnek a létrehozott produktumnak. Ezért a rajzos munkaterületen alakítottunk ki egy esztétikus polcot, képtároló lehetőséget, hogy sokáig tudjanak gyönyörködni alkotásaikban. Az óvodapedagógus a 4–5 éves gyermekek alkotó–alakító tevékenységét gazdagítja, bővíti tovább. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segíti élményeikhez kapcsolható témajavaslatokkal, s az ezekhez legkifejezőbb legmutatósabb technika kapcsolásával. A gyermekek rajzában az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján jelenik meg. A gyermekek gyönyörködnek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használnak ceruzát, krétát, filc- és rost irónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek nagyon szeretnek spárgából, fonalakból, textilből, termésekből képeket komponálni, erre is lehetőséget teremtünk. A plasztikai munkák során képesek a formák tagolására. Tudnak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használnak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. Az építés során próbálkozhatnak a tér variálásával, az építés részletezésével. Ehhez használhatnak, pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezési tárgyakat. A gyermeket aktivizáljuk az eszközök előkészítésére, tisztán tartására, elrakására. Az 5–6–7 éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvodapedagógus segíti a képi, a plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakító alkotás során a gyermekek minél többször alkothatnak közös kompozíciót. Az óvodapedagógus gazdagítja a technikai megoldásokat és az eszköz-lehetőségeket, pl. batik, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarc, lenyomatok stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. 65


A gyermekek alkalmazhatnak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, formákat, színeket egyéni módon. A gyermekek plasztikai munkájában is megjelenik a közös térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék, élethelyzet stb. Egyénileg dolgozhatnak kisméretű szövőkereteken. Az óvoda „legidősebbjei körében” alakítjuk ki az ajándékkészítés igényét. Biztatjuk őket, hogy az ünnepekre, a vendégek fogadására készítsenek ajándékot szüleik, vendégeik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és felnőttjeire is. Minél gyakrabban átélhetik az ajándékozás örömét. Az óvodapedagógus segíti a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. Szülők segítségével gyűjtjük az alkotó–alakító munkához szükséges anyagokat. A gyermekek megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának. Igyekszünk bevonni a szülőket is az óvoda szépítésébe. Az óvodapedagógus segíti a gyermekeket abban, hogy az építésben nagyobb méretű elemekből térben is állítsanak össze pl.: búvóhelyeket, mobil színpadot, drámajátékhoz szükséges egyszerű díszleteket stb. A térbeli tapasztalat segíti az eredeti megoldások kivitelezését is. A gyermekek teljesen önállóan készítik elő, illetve gondoznak minden anyagot, eszközt, amelyek az alkotó tevékenységhez szükségesek. Az óvodapedagógus a gyermekeknek biztosítja a több napon át tartó építés lehetőségét. Tervezett alkotói tevékenység folyamatleírása: Tudatosan irányított mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Az előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó–alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre maximum 8 gyermek vehet részt a tevékenységben. Módszertani szabadságunkkal élve eldönthetjük, hogy az adott témát egy vagy kétféle technikával dolgozzuk fel. (Figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlettségét.) Megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothatja az ajánlott eszközfeltételekkel képi–plasztikai elképzelését. A gyermekek megjeleníthetik személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk megmutatkozik. Ügyelünk arra, hogy a”mini galériába” kitett alkotások ízlésesen, esztétikusan legyenek elhelyezve. Gyakoriság: heti 2 alkalom. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Képalkotásban, plasztikai munkákban egyéni módon, örömmel jelenítik élményeiket, elképzeléseiket. Munkáikra formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása jellemző. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Képessé válnak munkájuk és környezetük esztétikus alakítására. A közös tevékenységekben együttműködésre képesek. Megjelenik alkotásaikban a mozgásábrázolás. Téralakításban, építésben ötleteikkel egyéni megoldásokra képesek. Készetetést éreznek arra, hogy templomi vagy bibliai eseményt is ábrázoljanak.

66


Mozgás Célja testileg, lelkileg egészséges gyermekek nevelése, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, fizikai erőnlétének fejlődése, tájékozódásuk, alkalmazkodó képességük, a személyiség akarati tényezőinek formálódása, természetes, harmonikus egészségfejlesztő mozgásuk, testi képességeik fejlesztése játékos formában, mozgásszükségletük kielégítése, esztétikus, összerendezett mozdulataiknak fejlesztése, tájékozódási és alkalmazkodó képességük, valamint a személyiség akarati tényezőik fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve, pszichomotoros készségének és képességének alakítása a mozgásos játékokkal, feladatokkal. Az óvodapedagógus feladatai: A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek szervezése, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele. A mozgás iránti igény felkeltése, a természetes és harmonikus mozgás kialakítása. Alapvető mozgásformák megismertetése, mozgáskészségek alakítása. A mozgáson keresztül a szociális képességek és az értelmi struktúrák fejlesztése. A testséma fejlesztése, személyi zónák alakítása. Tér - és helyzetérzékelés. Egyensúlyérzék fejlesztése. Szem-kéz, szem-láb koordináció. Oldaliság fejlesztése. Észlelés fejlesztése (alaklátás, formaállandóság). Finommotorika fejlesztése. Keresztcsatornák fejlesztése. Verbális fejlesztés. Lúdtalp- és gerinc torna. Korosztálynak megfelelő mozgásfejlesztő játékok összeállítása. Szabad mozgás lehetőségének biztosítása a délelőtti és délutáni udvari játék és séta során. Az irányított mozgásos tevékenység megszervezése heti 1 alkalommal különböző időkerettel. Mintaadás és igényesség a tevékenység során, segítségadás, bíztatás. A játékosság és a gyakorlás lehetőségének biztosítása. A mindennapi testedzés, kocogás, futás, biztosítása. „Zenés, mozgásos percek” megszervezése korcsoportonként különböző időkeretben zenére, hetente legalább kétszer. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

67


A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására Megvalósítás módja: Az óvodás korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. Az óvodapedagógus az irányított mozgásos játékokban a 3–4 éves gyermekek nagymozgásának fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A gyermekek megismerkedhetnek futásgyakorlatokkal: pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformákkal. Játszhatnak ugrásgyakorlatokat: pl. szökdeléseket, sorozatugrásokat, rövid nekifutásból fellépéseket majd leugrásokat. A gyermekek megismerkedhetnek dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal: pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás–elkapás, labda leütés–elkapás stb. A mozgásos játékok adhatnak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására: pl. csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna eleme is megjelenik a játékokban: pl. gurulás a test hossztengelye körül. A gyermekek játszhatnak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus többféle kézi szert használ a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékoknál a gyermekek fejlettsége a meghatározó. A gyermekeket elvárható erőkifejtésre készteti. Az óvodapedagógus rendszerint megmutatja a helyes mintát, és igényli a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A 4–5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelennek meg a futásgyakorlatok: pl. futnak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb. Az óvodapedagógus ugrásgyakorlatokat szervez: pl. egy lábon, páros lábon, szökdeléseket, felugrásokat két lábról, leugrásokat két lábra, játékos helyből- és távolugró versenyeket stb. Az óvodapedagógus tervez dobásgyakorlatokat: próbáltatja a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák harántterpeszállásból kiinduló távolba hajítását. A gyermekek minél gyakrabban játszhatnak labdagyakorlatokat, hogy tudják a labdát feldobni, elkapni és különböző testhelyzetben gurítani.

68


Az irányított mozgásos játékok segítségével gyakorolják a támaszgyakorlatokat: pl. csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken. A talajtorna anyagaként jelenik meg a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata, „a csikórugdalózás”. Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem–kéz, szem–láb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszhatnak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvodapedagógus tervez lábboltozat erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. Az 5–6–7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek játékos formában. Hangsúlyt kap ennél a korosztálynál a finommotorika fejlesztése és a szabályjátékok gyakorlati alkalmazása. Az óvodapedagógus minél gyakrabban tervez kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használnak különböző kézi szereket, pl. szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebb-nagyobb labdákat és kendőket. A gyermekek gyakorolják a különböző típusú futógyakorlatokat: pl. sorversenyt, váltóverseny, versenyfutást. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Végezhetnek ugrásgyakorlatokat. Szökdelnek haladással páros és egy lábon. Végezhetnek sorozatugrásokat, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. A gyermekek játszhatnak dobásgyakorlatokat. A gyermekek nagyon kedvelik a labdagyakorlatokat. Vezetik a labdát járás, futás közben. Minél gyakrabban labdázhatnak párokban, kisebb csoportokban. Végeznek támaszgyakorlatokat: pl. pók- és rákjárás, talicskázás. Ismétlik az óvodában tanult talajtorna elemeket: pl. guruló – átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást stb. Egyensúlyozhatnak a padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. Gyakoriság: heti egy alkalom. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. Az óvodapedagógus a gyermekek szabad mozgását, az egészséges életmódot erősítő tevékenységeket a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítja, egyéni szükségleteket, és képességeket figyelembe véve. Az óvodapedagógus az irányított mozgásos tevékenységet mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezi meg, különböző időkerettel. Az irányított mozgásos tevékenység szervezésekor, az adott gyermekcsoportot két kisebb létszámú csoportra bontjuk. „Zenés, mozgásos percekkel” kezdődik a tevékenység, ekkor a gyermekek különböző időkeretben zenére mozoghatnak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai elemekből építjük fel. Az irányított mozgásos tevékenység Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: „Mozgásfejlesztés az óvodában” c. segédanyagot használjuk fel, sok játékkal, feltételeinktől, eszközeinktől függően változtatásokkal. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szívesen, örömmel vesznek részt a mozgásban. Kialakul a gyermekek nagymozgása, finommotorikája, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Testsémájuk, lateralitásuk kialakul. Betartják a szabályokat a tevékenységek végzése közben, illetve alkalmazkodnak a játékszabályokhoz. A látott mozgásminta és a hallott utasítás végrehajtására mozgással is képesek. Szívesen labdáznak. 69


A külső világ tevékeny megismerése Célja a szűkebb és tágabb környezet mozgásos és érzékszervi felfedezése, a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakulása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt, a környezettudatos életvitel megalapozása, a természetben való kulturált viselkedéshez szükséges készségek alakulása, elemi ismeretek alakulása önmagukról és közvetlen környezetükről, a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek probléma érzékenységének, problémalátásának, probléma megoldásának alakulása. Az óvodapedagógus feladatai: A külső világ sokoldalú megfigyeltetése, környezeti értékek felfedeztetése, megszerettetése. A helyi hagyományok, néphagyományok megismertetése. A környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása és azok tevékenységekben való alkalmazása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozásához. Differenciált feladatadással a gyermek egyéni fejlesztése. Játékos tevékenységek során matematikai képességek fejlesztése. A kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában a gyermek önálló véleményalkotásának elősegítése, döntési képességeinek fejlesztése. A gyermekek számára érthető, valós, helyi környezeti témák összeállítása, melyet természetes helyzetben, sokféle összefüggésben megvizsgálhatnak, felfedezhetnek a környeztük megszerettetése, megbecsülése és kötődésük mélyítése érdekében. A differenciált szervezeti formák megteremtése az eredményesebb. Mikro csoportos tapasztalatszerzési lehetőség a személyes beszélgetés biztosítására. Megvalósítás módja: Az óvodás korú gyermekek számára érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében A 3–4 éves gyermekek elsősorban az óvodával és az ott dolgozó felnőttekkel ismerkednek meg. Az óvodapedagógus mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek megszeressék az óvodájukat. A biztonságérzetük kialakulása után ismerkednek meg az óvoda szűkebb környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjthetnek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket. Családtagokról hozott fotók (családi album) alapján beszélgethetnek a család tagjairól. Megismerkednek az óvoda utcájával, épületeivel, boltjaival, az ott található intézményekkel, növényekkel. A közeli szobrokat és szökőkutakat gyermekek környezetében, gyakran megnézegetjük. Beszélgetünk a környezet formáiról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Az óvodapedagógus lehetővé teszi, hogy a gyermekek vadállatokról készült videofelvételeket (maximum 5–10 perceset) megnézhessenek. Az óvodapedagógus a 4–5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda szűkebb környezetében szervezi meg. Az óvodapedagógus törekszik a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. A gyermekek az évszakok jelenségeit, az időjárás változását megfigyelésük után jelezhetik az évszakokat bemutató jeltáblákon. Célunk, hogy tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben, keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. 70


Gyűjtenek terméseket, s azokat hasznosíthatják az óvodapedagógus segítségével. Végeznek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. A gyermekek ellátogathatnak az óvoda közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Megcsodálhatják a környezetükben található esztétikai alkotásokat. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Megismerhetik a járműveket. Az óvoda környezetében élő madarakat, bogarakat megismerhetik. Az óvodapedagógus lehetővé teszi, hogy a gyermekek vadállatokról szóló videofelvételeket (10–15 perces időtartamút) tekinthessenek meg. Az 5–6–7 éves gyermekek megismerkedhetnek az óvoda tágabb környezetével. Felfedezhetik az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. A gyermekek csíráztathatnak, ültethetnek növényeket. Ismerkedhetnek gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel is. Végezhetnek egyszerű kísérletet a növényekkel, állatokkal. Ismerkedhetnek a felnőttek munkájával, ellátogathatnak többféle munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak. A természetsarokban a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítanak. A gyermekek ellátogatnak a középületekbe: múzeumokba, színházba, kiállító termekbe, építkezésekre, óvodába, iskolába, vasútállomásra. Sok ismeretet szerezhetnek a közlekedési eszközökről. Ellátogathatnak háziállatok élőhelyeire, megfigyelik őket közvetlen környezetükben. Összehasonlítják az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvodapedagógus a gyermekeknek videofelvételen keresztül mutathatja be a vadon élő állatok környezetét, életmódját. A közös tevékenységek során kapcsolatot teremtenek társaikkal, növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfegyelmük. Felébred bennük a felfedezési vágy, a tudás öröme, a különbözőség elfogadása. A külső világ mennyiségi, formai, téri viszonyainak megismerése A problémahelyzetek megoldására és az ehhez kapcsolódó logikus gondolkodás megalapozására is lehetőséget biztosítunk. A szűkebb és tágabb környezet megismerése közben, természetes módon juthatnak a gyermekek matematikai tapasztalatok birtokába, melyeket tevékenységeikben is képesek alkalmazni. A matematikai kifejezések beépülnek beszédükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér, sík és mennyiségfogalmuk. Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek egyéni képességeinek megfelelően fejlessze matematikai ismereteiket. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése A tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek–óvodapedagógus személyes beszélgetéseire. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, önálló véleményalkotást. A gyermekek képesek szándékukat kifejezni, önállóan dönteni. A környezet megismerése, a tevékenykedtetés során kialakulnak a gyermekben a kulturált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi - erkölcsi viszonyok.

71


Hagyományőrzés, népszokások A programunk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvodapedagógusok feladatának tekinti, kiemelten kezeli. Az óvodapedagógus beépíti a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Az óvodapedagógus megteremti azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét és értékét. Megismertetjük a gyerekekkel a népszokások eredetét és jelképeit. Az óvodapedagógusaink, ragaszkodnak népünk múltjához, és képesek azzal azonosulni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy lakóhelyünk hagyománya szerint tervezzük meg a feladatokat. A hagyományőrzés úgy marad fenn, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvodapedagógustól óvodapedagógusig, szájról szájra hagyományozódik. A néphagyományőrzés és az óvodai élet hagyományainak tartalmai Minden jeles napot és óvodai hagyományt egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvodapedagógus a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosít változatos tevékenységet. Az óvodapedagógus a hagyományápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variálja. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem merev, erőltetett, betanított, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszást biztosít. Az óvodapedagógusok, a szülők minél több szerepet vállalnak, hogy a gyermekeknek igazi élményt jelentsenek ezek a jeles napok. Az együtt végzett tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés, a holnap öröme, távlatot jelent a gyermek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget. Célját akkor éri el, ha biztosítjuk, hogy annak szervezésében a gyermekek is részt vesznek, koruknak megfelelő tevékenységgel. Az ünnepről és annak szervezési módjáról közösen döntünk, néhány ünnepet több csoport részére közösen szervezünk. Óvodáink jeles napjai, hagyományai, ünnepei Keresztyén óvodánkban a gyermekek nevelésének egyik sajátos eszköze a jól előkészített és szervezett ünneplés, mely pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, úgymint: - sokszínű tevékenységi lehetőségek, - érzelmi-esztétikai élmények hatása, - hagyományok ápolása, kultúránk megismertetésének lehetőségei. A református egyházban kialakult szép rendet kívánjuk megőrizni és továbbadni, mert történelmünk kiemelkedő eseményeinek átörökítése gyermekeink számára jövőnk záloga. Óvodánk jellemző arculatának kialakításához nagymértékben hozzájárul az ünnepek sajátos gyakorlásának kialakítása. Hagyományteremtésünk célja, hogy az óvodánkat választó családok közelebb kerülhessenek a református egyházhoz, az óvoda minden dolgozójához, és nem utolsó sorban egymáshoz.

72


A nyilvános óvodai ünnepek jó lehetőséget nyújtanak számunkra a szülőkkel való nyílt párbeszéd, szoros együttműködés megvalósítására, sajátos, egyéni arculatunk megteremtésére és megmutatására is. Az ünnepeken, rendezvényeken keresztül munkánkról hű képet alkothatnak a szülők és az érdeklődők. Arra is lehetőséget adnak ezek az alkalmak, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon óvodánk, mely a helyi viszonyok és helyi lehetőségek pozitív irányú befolyásolásának erősödését segítheti. Az ünnepek, ünnepnapok kiemelkednek a hétköznapjainkból. Ezek a napok mélyebb érzelmeket váltanak ki gyermekekből, felnőttekből egyaránt. Óvodánkban bármilyen formában és bármilyen tartalommal ünnepelünk, mindig a gyermek van a középpontban. Az ünnepet, a szervezést illetően többféle formában valósítjuk meg. Ünnepek: Ősz:

Tél:

Mihály napi vásár - szülőkkel együtt szervezett program. A nagycsoportos gyermekek rövid vásári játékot adnak elő. Állatok világnapja - csoportonként szervezendő Szüret - csoportonként szervezendő Márton nap Reformáció ünnepe – közös templomlátogatás Advent – Célunk, hogy a gyermekek megismerjék és átéljék az adventet, mint Jézus Krisztus születésének várását. Ünnepünket a szeretet, a családhoz való kötődés hangulatával készítjük elő. Törekedünk arra, hogy a gyerekek megértsék a karácsony lényegét, mely Jézus Krisztus megszületésének, Isten testet öltésének ünnepe. Igyekszünk tudatosítani a szülőkben is, hogy mi ezekben a napokban elcsendesedve, szívünkből a rosszat eltávolítva várjuk a Messiás születésének ünnepét. A közös éneklés, zene még fogékonyabbá teszi a gyermekeket az élmények befogadására. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy az „igazi ünnep” meghitt melege a családban várjon a gyermekekre. Az adventi készülődés során színében, formájában, anyagában harmonizáló, elsősorban természetes anyagokat használunk az ízléses külső-belső díszítéshez, az adventi koszorú elkészítéséhez. A díszítő elemek gyűjtésébe a szülőket is bevonjuk. Minden csoportban játszóházat szervezünk a szülőkkel közösen. A SZM tagjai adventi vásárt szerveznek. A legkisebb óvodásokat megismertetjük az advent jelképeivel (koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap készülünk egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tanulunk a Mikulást és a karácsonyt várva. A karácsony köszöntésére úgy tanulják meg a verset, hogy otthon nagyszüleiknek, szüleiknek is el tudják mondani. A szüleiknek készítenek egyszerű ajándékot, s azt csak szentestén adják át. Cseresznye ágat hajtathatnak, segítséggel ültetnek Luca-búzát, melyet folyamatosan figyelemmel kísérünk a kisgyermekekkel. A 4–5 éves gyermekek segítenek az adventi naptár és a koszorú elkészítésében. Figyelemmel kísérik mi a feladatunk az adventi naptár szerint. Vízbe teszik a cseresznyeágat, ültetnek Luca-búzát, fényesítenek almát, süthetnek mézeskalácsot stb. Mikulás, és karácsony előtt tanulnak verset, mondókát, éneket. A karácsony köszöntésére úgy tanulják meg a verset, hogy otthon nagyszüleiknek, szüleiknek is el tudják mondani. A szüleiknek készítenek ajándékot, s azt csak szentestén adják át. Az 5–6–7 éves gyermeke segítségünkkel készítenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontanak ki egyet, és oldják meg azt. Luca napján vetnek Luca-búzát. A karácsony köszöntésére úgy tanulják meg a verset, hogy otthon nagyszüleiknek, szüleiknek is el tudják mondani. 73


A szüleiknek készítenek ajándékot, s azt csak szentestén adják át. Készítenek asztaldíszeket, önthetnek gyertyát stb. Az ünnepi étkezési szokásokat megismerik: gerezdelhetnek almát, törnek diót és sütnek mézeskalácsot. Mikulás - Óvodánkba a Mikulás meglepetésszerűen érkezik. A délelőtt folyamán minden csoportot végiglátogatva ajándékkal kedveskedik a gyermekeknek, akik viszonzásként a megismert dallal, verssel köszöntik. Karácsony - Az ünnepet megelőző napon előkészítjük a gyertyagyújtást (terítést, ajándékok elhelyezése). Együtt ünnepel az óvoda minden lakója. A gyermekek személyes és csoportos ajándékokat kapnak. Az ünnepi műsor hangulatát közös énekünkkel, játékunkkal illetve iskolások koncertjével, játékával színesítjük. Farsang - színében, formájában, anyagában harmonizáló, elsősorban természetes anyagokat, használunk az ízléses külső-belső díszítéshez. A mulatság hetében „tréfás mesét” játsszunk a gyermekeknek, ezzel is fokozzuk a vidám hangulatot. A mulatságot megelőző napon a csoportszobákat átrendezzük. A mulatság napján jelmezbe öltözve érkeznek a gyermekek a csoportokba. A mindenkori nagycsoportos gyermekek „Kiszéző játéka” után az óvoda minden lakója részt vesz a „kiszebáb égetésén” az óvoda udvaron. A 3–4 éves gyermekekkel, egyszerű technikával, farsangi jelképeket készítünk. A mulatság napján jelmezbe öltözhetnek, és ha van kedvük, utánozhatnak táncos mozdulatokat. A farsang köszöntésére egyszerű óvodásdalt vagy mondókát tanulhatnak. Hallgatnak tréfás mesét, éneket és verseket. Életkoruknak megfelelően szerezhetnek ismereteket a kiszézésről, mint néphagyományról. Fogadják a kiszézőket. A 4–5 éves gyermekekkel farsangi jelképeket készítünk. Részt vehetnek a farsangi játékokban. A farsang köszöntésére egyszerű óvodásdalt vagy mondókát tanulnak. Hallgatnak tréfás mesét, éneket és verseket. Életkoruknak megfelelően szereznek ismereteket a kiszézésről, mint néphagyományról. Fogadják a kiszézőket. Az 5–6–7 éves gyerekek tanulnak farsangi énekeket, mondókákat, verset, mesét. Segítenek az óvodapedagógusoknak a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Készítenek kiszebábot, bemutatják a kisebbeknek „kiszéző játékkal” kísérve. Tavasz: Március 15. - színében, formájában, anyagában harmonizáló, az ünnep jellegét hangsúlyozó anyagokat használunk az ízléses külső-belső díszítéshez. Együtt ünnepel az óvoda minden lakója. Az ünnepi hangulatot közös énekünkkel, a mindenkori nagycsoportos gyermekek műsorával, és ha lehetőség van rá, huszárok meghívásával színesítjük. Életkori sajátosságaiknak megfelelően a kisgyermekeket megismertetjük magyar jelképeinkkel, szimbólumainkkal, amelyeket különböző technikák alkalmazásával el is készíthetnek. Megismerhetnek mondókákat, dalokat, történeteket, tanulhatnak verset az ünneppel kapcsolatosan, ezáltal kihangsúlyozott szerepet kap a hazafiasságra nevelés. A gyermekek a ruhájára kokárdát tűzünk, és a saját készítésű jelképekkel „koszorúzni” megyünk. Víz világnapja - Jeles naphoz kapcsolódó elsődleges feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a víz védelmére, és a takarékos vízhasználatra. Csoportonként szervezendő. Virágvasárnap Húsvét - színében, formájában, anyagában harmonizáló, elsősorban természetes anyagokat használunk az ízléses külső-belső díszítéshez. Életkori sajátosságaiknak megfelelően a gyermekek tanulhatnak locsolóverset, dalokat, mondókákat, ismerkedhetnek különböző tojásfestő technikákkal. Részt vehetnek játékokban (pl. tojáskereső, bárány-nyúl kereső stb.). Húsvéti játszóházat szervezünk a szülőkkel közösen. Készülődnek locsolkodásra is, a kisfiúk locsoló verssel és kölnivel, a kislányok pedig csoki tojással készülnek.

74


Föld világnapja - „A világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni kell, hanem tenni, sokat tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, állatokat, a természeti képződményeket.” Ebben az időszakban szépítjük óvodánk környezetét. Csoportonként szervezendő. Május elseje - Életkori sajátosságaiknak megfelelően megismertetjük a gyermekekkel a májusfa állítás hagyományát, ami csoportonként szervezendő. Óvoda szinten a mindenkori nagycsoportosok által feldíszített májusfát körbejárják a gyerekek dalokat énekelve. Madarak és fák napja Áldozócsütörtök – A mennybemenetel ünnepén Jézus visszajöveteléről szól a Bibliai tanítás. Nyár:

Pünkösd - A mindenkori nagycsoportos gyermekek pünkösdi játékán minden gyermek részt vesz, mely táncmulatsággal zárul. Nemzeti Összetartozás Napja - Megismertetjük a gyermekekkel e nap fontosságát. Minden csoport ugyanabban az időpontban nemzetiszínű lufit enged a levegőbe. Hagyományok: - születésnapok csoportonkénti megünneplése, az ünnepelteknek ajándék készítése - anyák napja csoportonként - dallal, verssel, saját készítésű ajándékkal az édesapák bevonásával minden kisgyermek az otthonában köszönti fel az édesanyját. - kisebb csoportokban: együttjátszás a szülőkkel - az iskolába induló gyermekek búcsúztatása - gyermek heti rendezvények: - Kihívás napja: a nagycsoportos korú gyermekek részt vehetnek sport és ügyességi rendezvényeken, az iskolai és a városi rendezvényen. - Kirándulások. - Gyermeknapi sportdélután a szülőkkel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek tudják saját nevüket, lakcímüket, születésük helyét, idejét, szüleik nevét, foglalkozását. Felismerik a napszakokat, évszakokat, az évszakok hónapok, napok ritmikus változásait. Ismerik az évszak, növény- és állatvilág jellemzőit, az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismerik és alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismerik a színeket és azok árnyalatait. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ismerik a társadalmi környezet szokásait. Képesek környezet szépítő munkavégzésre. Ismerik testrészeiket, azok funkcióit, tisztában vannak az irányokkal, testhelyzetekkel, kialakul az oldaliság. Képesek alapvető gondolkodási műveletek végzésére.

75


Munka jellegű tevékenységek Célja a munkavégzéshez szükséges attitűdök készségek, képességek, kompetenciák alakítása, a gyermeki munka megszerettetésével olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, a gyermekek együttműködésének, szervezőképességének fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. A munkaeszközök használatának megtanítása. Segítő, mintaadó, buzdító, megerősítő szerep. Fokozatosság – a felelősségi körök és feladattartalmak fejlettség szerinti gazdagításával. A munkajellegű tevékenységek során tapasztalatgyűjtés a környező világról, környezetükről, a teremtett világ szépségeiről. A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása. Énkép alakítása saját erősségeinek, gyengeségeinek megismerésével a tevékenységek végzése közben. Az énkép fejlesztése az önállóság, az eszközök, fogások s azok sorrendiségének megismerésével Az erkölcsi, intellektuális érzelmek megalapozása a munka örömének, a célért vállalt erőfeszítés szépségének, nehézségének megélésével. Pozitív viszony kialakítása a rendszeres munkavégzéshez, a gyakorlás, a hibajavítás lehetőségével A környezettudatos magatartás megalapozása a munkaeszközök használatának megtanulásával, a munkajellegű tevékenységek szokásrendjével és a balesetek lehetőségeinek megismertetésével. Szókincsbővítés a munka jellegű tevékenység bevezetésekor ismertetett eszközök és munkafolyamatok megnevezésével. Megvalósítás módja: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása A munka jellegű játékos tevékenység kapcsolatban van a cselekvő tapasztalással. Aktív, önként vállalt tevékenység, amely során a gyermekek elsajátítják a munkaeszközök célszerű használatát, és fokozatosan képessé válnak az önálló munkavégzésre. A munka nem csak a gyermekekre gyakorol hatást, hanem környezetükre is, formálja, átalakítja. Ennek során fejlődik együttműködő-, szervező képességük és kitartásuk, felelősségérzetük. A munka saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az óvodapedagógustól tudatos szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A 3–4 éves gyermekek az óvodapedagógust figyelve vesznek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. Az udvari munkában követik a termések, falevelek elszállítását, a növények locsolását, és közreműködnek az érett gyümölcsök összeszedésében stb. A 4–5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti az önként elvállalt naposi vagy egyéb munka.(öltöző, mosdó, stb.), egyéni megbízások,(pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés a kicsiknek, az óvoda dolgozóinak, a jeles napok, rendezvények előkészítése stb.), melyet az óvodapedagógus a gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe véve szervez meg. Az óvodapedagógus a gyermekeknek lehetőséget ad növénygondozásra. A gyermekek közreműködnek az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a virágok ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában: pl. a fű gondozásában, az avar összegyűjtésében, öntözésben. A gyerekek, az óvodapedagógus segítségével gondoznak akváriumot, madáretetőt. 76


Az 5–6–7 éves óvodások fokozatosan jutnak el a naposi munkában, felelősi rendszerben az önállósághoz. Önállóan végeznek környezetszépítő munkát, játéktisztítást, mosást, szárítást, egyszerű javításokat, polcok lemosását, sütés nélküli édességek, vitaminsaláták készítését. Rendszeresen segítenek a kicsik öltöztetésében, készítenek nekik meglepetéseket. Minden évszakban segítenek az udvar tisztántartásában. A növények gondozását, a termések összegyűjtését együtt tervezik és végezik a felnőttekkel. A munkaeszközök használatának megtanítása Az óvónő minden munka jellegű tevékenység bevezetésekor ismerteti a gyermekekkel, hogy az eszközökkel hogyan kell bánni. Segít abban, hogy a munkaeszközök használatát a gyermekek megtanulhassák. Ezt nagymértékben segítjük azzal, ha minden munka jellegű tevékenységnek kialakítjuk a szokásrendjét. Az óvodapedagógus felhívja a gyermekek figyelmét a munkaeszközzel okozható balesetek forrásaira! A szokástanulás kiemelt feladatunk! Valamennyi munkafolyamatot megtervezzük, egyeztetjük a dajkával, mielőtt a gyermekekkel megtanítjuk. A nevelési tervekben jelenjen meg, hogy mely munkafolyamatokat jelöljük képes ábrákkal, így nyomon követhetjük, hogy melyik gyermek hol tart az önállóságban. Az eredményeket sikerkritériumokban jelöljük. Minden elvégzett munkát értékelünk, magát a tevékenységet emeljük ki. (Kerüljük a sztereotip kifejezéseket pl. ügyes vagy.) A felnőtt csak akkor segítsen a kisgyermeknek, ha szükséges! Munkafajták: - Önkiszolgálás: A teljes önállóság elérése érdekében, megerősítjük az önkiszolgálás folyamatát az alábbi területeken vizuális jelek segítségével: testápolás, étkezés, öltözködés. - Környezet rendjének megőrzése - Alkalomszerű munkák - Közösségi munkák: - naposi-felelősi munka (növény- és állatgondozás, teremrendezés, mosdófelelős, öltözőfelelős stb.): bármely területre kidolgozhatjuk, a részben folyamatos napirend működtetése érdekében. A „munkaterületeket” egyszerű, esztétikus szimbólumokkal jelöljük, melyeket jól látható táblán helyezünk el, itt jelöljük az adott nap felelőseit, akik a szimbólumokat kis jelvényként viselik. - egyéni megbízatások A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Az eszközöket rendeltetésszerűen használják. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a csoportszoba rendjének fenntartásában, az udvari játékszerek elrakásában, a kerti munkában.

77


Jelen pedagógiai program a művészetek eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére. Specifikumok a Pedagógiai Programban: A gyermekek érkezésekor az óvodai öltözőben, a folyosón nyugalmat árasztó hangszeres zene szól. Vigyázunk arra, hogy a zene hangereje ne nyomja el a gyermekek, szülők beszélgetését. A gyermekek évszakonként megrendezett ovigalériával találkozhatnak. Az ovigaléria megnyitása ünnepélyesen történik, és kapcsolódik az évszak kezdetéhez. A gyermekek kis csoportokban többször megnézhetik, megcsodálhatják a kiállított alkotásokat, azokról véleményt mondhatnak. Az ovigaléria ízlésformáló, beszélgető hely, ahol a műalkotások hangulati, formai, színbeli hatásáról esik szó. A gyermekek személyesen találkozhatnak a kiállítókkal (pl. iskolások, szülők, rajztanár, művész). A célunk, hogy legyenek büszkék óvodájuk galériájára, invitálják szüleiket, nagyszüleiket is a látvány megtekintésére. Az óvodapedagógusok hetente egy alkalommal „Népzenei perceket” szerveznek, ahol a gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben népzenére mozoghatnak. Ezek a percek alkalmasak óvodai rendezvény megnyitására is. Szükséges tárgyi feltételek Esztétikus mesesarok: párnák, szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, bábtartók, paraván, magnó, albumok a tanult mondókákról, versekről és a mesékről, kedvenc báb, jelképek, szimbólumok a mesékről, különböző színű leplek az átváltozáshoz, esztétikus meséskönyvek, stb. Esztétikus ének-zene sarok: Olyan tér a csoportszobában, ahol hat gyermek ülve elfér. Hangszerek: furulya, gitár, hegedű, metallofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér, csengők, népi hangszerek, gyermekek–óvodapedagógusok által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, harangjáték, csengősor szimbólumok a tanult dalokról. Esztétikus alkotósarok: Különböző méretű rajzlapok, színes papírok, ragasztók, ollók, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, szivacshengerek, viaszkréták, fonalak, madzagok, szövőkeretek, különböző textilanyagok, linólapok, mintázó eszközök. Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak. Videokamera, fényképezőgép, videó- és magnófelvételek lejátszási lehetősége a gyermekek önmegismeréséhez, zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovigaléria eseményeinek rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus eszköztárló lehetőségek, a rajzos térben a gyermeki munkáknak kialakított polc, hely a mini galériának az alkotások kiállításához. Esztétikus polc a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített, évszak jelenségeit bemutató albumok. Az óvoda színvilágának megkomponálásához festékek, textíliák, díszek beszerzése. Udvar: pódium kialakítása, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyermekek. Kijelölt futópálya, ahol a napi kocogó–futó edzéseiket megtarthatók. Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl.: labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, különböző színű kendők, zászlók. Tájékoztató táblák az évszakprojekt bemutatásához, a program rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének ismertetéséhez, az általános tájékoztatáshoz, a gyermekek eredményeinek bemutatásához.

78


Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a heti rend és a napirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodai nevelés a pedagógiai program alapján, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A heti rendet és a napirendet a csoport óvodapedagógusai alakítják ki, melyek az aktuálisan szervezett programok miatt csoportonként eltérőek. A heti rend napokhoz kötött rugalmasan szervezett tevékenységeket jelent, egy-egy téma köré csoportosítva azt körüljárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül - ezzel megvalósítva a komplex ismeretnyújtást. Az óvoda heti rendje szeptember 01- augusztus 31. Hétfő - áhítat - bibliai történet - külső világ tevékeny megismerése - mozgásos játék - mindennapi edzés: kocogás, futás - mese, vers, dramatikus játék

Szerda

Csütörtök

Péntek

- áhítat - zenés, mozgásos percek - mozgás

- áhítat - rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

- áhítat - rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Mindennapos tevékenység - mozgásos játék - mozgásos játék - mindennapi - mindennapi edzés: kocogás, - mese, vers, edzés: kocogás, futás dramatikus játék futás - mese, vers, - mese, vers, dramatikus játék dramatikus játék

- mozgásos játék - mindennapi edzés: kocogás, futás - mese, vers, dramatikus játék

Kedd - áhítat - ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A hetente ismétlődő közös tevékenységeket, komplex feldolgozásban rugalmasan alkalmazzuk. A mese és a dramatikus játékok kezdeményezése a napi programok szervezésétől függ.

79


A gyermekek napirendje szeptember 01- június 15. Időtartam

Tevékenység

6,30-10,30 játék a csoportszobában, szabad játék személyes percek folyamatos testápolási teendők folyamatos tízórai keresztény nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése tevékenységekben megvalósuló tanulás: mese, vers, dramatikus és énekes játékok, ének, zene, tánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka mozgás, preventív láb és tartásjavító torna keresztény életre nevelés 10,30-12,00 játék a szabadban - szabad játék, levegőzés, mikro csoportos tevékenységek, séták, énekes játékok mindennapi edzés: mozgásos játék, kocogás, futás 12,00-13,00 testápolási teendők, ebéd, testápolási teendők 13,00-15,30 pihenés, altatás mesével, altatódallal folyamatos felkelés, testápolási tevékenységek folyamatos uzsonna, csendes játék 15,30-17,00 játék a csoportszobában vagy a szabadban egyénenkénti és/vagy kis csoportos készség, képesség-fejlesztés A napirend a 3–6–7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas, csak az időkerete változik. A gyermekek napirendje június 16- augusztus 31. Időtartam

Tevékenység

6,30-12,00

személyes percek szabad játék, mozgás csoportszobában,udvaron testápolási teendők folyamatos tízórai keresztény nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése tevékenységekben megvalósuló tanulás preventív láb és tartásjavító torna megfigyelések, séta, szabad játék, mozgás az udvaron mindennapi edzés: mozgásos játék, kocogás, futás

12,00-15,15 testápolási teendők, ebéd, testápolási teendők előkészületek a pihenéshez pihenés, altatás mesével, altatódallal folyamatos felkelés folyamatos uzsonna 15,15-17,00 szabad játék, mozgás csoportszobában, udvaron egyénenkénti és/vagy kis csoportos készség, képesség-fejlesztés 80


Tervezés, dokumentáció az óvodában Programunk hatékony megvalósítása és az eredményes nevelőmunka elengedhetetlen feltétele az óvónők tudatos, tervszerű felkészülése, a csoport és az egyes gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése, a fejlettség szerinti differenciálás, fejlesztés, az egyéni bánásmód alkalmazása. Az egy csoportban dolgozó óvónők közösen készítik el és vezetik a dokumentumokat. Munkájuk eredményességét elsősorban önellenőrzéssel végzik. A program hatékonyságának mérésében együttműködnek a feladattal megbízott személyekkel, és részanyagokat szolgáltatnak. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, és a pedagógusok által készített feljegyzések szolgálják. Kötelező dokumentumok: - Felvételi és mulasztási napló - Csoportnapló - tervezés és értékelés évi 2 alkalommal - Heti tervezés - Naponkénti nyilvántartás - Gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentumok (egyéni fejlődési napló, személyiséglap) - Szakvélemények: óvodai szakvélemény egyéb szakvélemények (pl. Nevelési Tanácsadóba utalás…) A dokumentumok nyilvánossága: Az óvoda alapdokumentumai minden érintett számára hozzáférhetők. Pedagógia Program, éves munkaterv: A pedagógiai program határozza meg az arculatunkat és a mindennapi munkánkat. Programunkban megjelennek a református keresztyéni nevelés gondolatai, irányelvei. Pedagógusaink munkájuk elvégzésénél ezt tartják irányadónak. Erre építik fel nevelési, fejlesztési tervüket. Az óvoda éves munkaterve tartalmazza:

- a nevelési év fő feladatait, - az óvónők éves, személyre bontott feladatait, - a vezetői ellenőrzési tervet, - az óvoda éves naptári tervét, - ünnepeket, szolgáltatásokat, kapcsolattartást.

81


Az óvodai csoportban használt dokumentumok: - csoportnapló - a felhasznált program által javasolt csoportnaplót használjuk, vezetése a Pedagógiai Program alapján történik. Tartalma: Az óvoda OM azonosítója, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok A gyermekek névsora és jele Tanköteles gyermekek névsora Bölcsődéből érkezett gyermekek A gyermekek születésnapja Statisztika a gyermekcsoport összetételéről Heti rend Napirend A szervezett tanulás formái, munkaformái A szervezett tanulás gyermekenkénti időkeretei A különböző tevékenységekhez alkalmazott szimbólumok Nevelési terv (Befogadási terv / Befogadás értékelése: kiscsoport) Nevelési terv – Egészséges életmód alakítása I. félév Nevelési terv – Érzelmi, erkölcsi nevelés és társas kapcsolatok I. félév Nevelési terv – Az első félév elemzése, értékelése Nevelési terv – Az egészséges életmód alakítása II. félév Nevelési terv – Érzelmi, erkölcsi nevelés és társas kapcsolatok II. félév Nevelési terv – A második félév elemzése, értékelése Nevelési terv – Éves értékelés Őszi tevékenységi terv Őszi eseményterv, szervezési munkák (szeptember, október, november) Őszi tevékenységi terv megvalósulásának elemzése, értékelése Téli tevékenységi terv Téli eseményterv, szervezési munkák (december, január, február) Téli tevékenységi terv megvalósulásának elemzése, értékelése Tavaszi tevékenységi terv Tavaszi eseményterv, szervezési munkák (március, április, május) Tavaszi tevékenységi terv megvalósulásának elemzése, értékelése Nyári tevékenységi terv Nyári eseményterv, szervezési munkák Gyermekek növekedése (testsúly, testmagasság) Gyermekek szociometriai vizsgálatának eredménye Biztonságos intézmény – óvó-védő intézkedések A család és az óvoda kapcsolata Családlátogatások időpontja Családlátogatási tapasztalatok A kiemelt figyelmet igénylő, kiemelten tehetséges gyermekek kiszűrése, fejlesztése Gyermekvédelmi munka a csoportban A nevelőmunka ellenőrzése, értékelése és minőségbiztosítása Mellékletek (Tematikus tervek; Egyéb) A csoportnaplóban található dokumentumok tartalmazzák a csoportra differenciáltan vonatkozó szokás- és szabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi témaköröket, anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat pontos időpontokkal meghatározva.

82


- nevelési terv - tervezési időkerete: félév - az időszak lejártával az óvónők értékelik az elért eredményt, majd ezt alapul véve készítik el a következő időszak tervét - tevékenységi terv - tervezési időkeret: negyedév (évszakonként) - szervezési feladatok - tervezési időkeret: havonta A minőségi munka biztosítása érdekében folyamatban van az iskolával közösen - a pedagógusok teljesítményértékeléséhez szükséges dokumentumok, - az önértékeléshez és pedagógus teljesítményértékeléshez szükséges szempontrendszer, - a partneri elégedettségi kérdőívek (fenntartó, iskola, szülők) elkészítése. A dokumentumok vezetésének elvei:

- rendszeresség, - következetesség, - egymásra épülés, - folyamatosság, - összehangoltság, - tényszerűség, - objektivitás.

83


ISKOLA Nevelési területek: erkölcsi, lelki, esztétikai, akarati, jellem, értelmi, testi. A református intézmények hagyományaihoz híven intézményünk részt kíván venni a jövő református polgárságának, értelmiségének formálásában, (ismeretek átadása, készségek kialakítása és fejlesztése, tehetséggondozás, az önálló kreatív gondolkodásra való nevelés). Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása: - magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátíttatása, - a kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése, - a humán és reál értékek egyenrangúságának biztosítása, - az absztrakt gondolkodás, a tudományos és a művészi modellalkotás képességének fejlesztése, - legalább egy idegen nyelv alkalmazási szinten való elsajátíttatása, - korszerű társadalomtudományos ismeretek megalapozása, - korszerű természettudományos ismeretek megalapozása (törekszünk arra, hogy intézményünk, tanulói a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, az informatika tantárgyak valamelyikét legalább a középszintű érettségi vizsga követelményszintjén elsajátítsák), - az egyetemes kulturális örökség megismertetése, az esztétikum mindennapi életben betöltött szerepének megmutatása, - az információs társadalom technológiáinak átfogó, magabiztos és kritikus használata. Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés: - aktív résztvevője legyen a diák a tanulási - tanítási folyamatnak, - az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, - a vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése, - a tanórákon kiemelt a szerepe mind a tanulói, mind a tanári kreativitásnak, - az eredményes tanulási módszerek megismertetése, - a tudományos kutatás alapjainak, módszereinek elsajátítása, - a megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban (előadások, pályamunkák, tanulói kísérlek és technikai alkotások, műhelymunkák), - a folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása, - az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztése, - a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés, - korszerű informatikai ismeretek átadása és használata, - a tehetséges tanulók felkészítése az országos tanulmányi, kulturális és sportversenyekre. Mindezeket elsősorban az alábbi eszközökkel, eljárásokkal érjük el: Hitre nevelés „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.” (Róm 10,17) A keresztyén nevelés csak akkor hatékony, ha a nevelés egészébe épül. Bibliai ismeretek és a keresztyén élet etikájának összehangolása a hétköznapok kihívásaival, életkori konfliktusok és a nevelés-oktatás során megjelenő feszültségek kezelése, önismeretfejlesztés, alkalmazkodási készség növelése és a nyílt, tudatos kommunikáció támogatása történik a lelki gondozó (mentálhigiénés szakember) egyéni beszélgetései és csoportos foglalkozásai során. 84


Ezzel is elősegítve a lelkileg egészségesebb, érett és önálló döntésekre képes keresztyén személyiség kibontakozását. Természetesen e nevelési elvek megvalósítására csak olyan nevelők képesek, akik önmagukra nézve tudatosan is érvényesnek tekintik a Református Köznevelési Törvényben foglaltakat. Az ott nem szabályozott kérdésekben az Országos Református Tanáregyesület „Etikai Kódex”-ét tekintjük mértékadónak. Intézményünk véglegesített (határozatlan időre alkalmazott) pedagógusai a tanévnyitó ünnepség keretében fogadalmat tesznek arra, hogy az iskola nevelési elveivel, szemléletével egyetértenek, s azokat gyakorlatban megvalósítani igyekeznek. A gyermekek hitismeretének növekedését szolgálják az óvodai hittanos foglalkozások. Az iskolában minden évfolyamon a heti két hittanórán bibliaismeretet, üdvtörténetet, egyháztörténetet, etikát, dogmatikát, vallás- és felekezettudományt tanulnak a tanulók. Alsó tagozatban a református hittan tantárgy keretében elsősorban bibliai történeteket dolgoznak fel református vallású hitoktató vagy lelkész vezetésével. Hittanból is van osztályozás, hangsúlyozzuk azonban, hogy nem a hitet, hanem a fent említett témakörökből megszerzett tartalmi ismereteket osztályozzuk érdemjegyekkel. Tanulóink nem csak áhítatokon és hittan órákon találkoznak Isten igéjével. Egyházi ének órákon ismerkednek tanulóink a református egyházi zenével. Iskolaotthon, napközi Az alsó tagozat egész napos iskolaotthonos nevelési rendszerben dolgozik. Az alsós tanulók zöme 7,30-16,30 óráig tartózkodik az iskolában. Ez idő alatt a tanítási órákat, a pihenő- és szabadidőket, valamint az egyéni, önálló tanulást arányosan, ciklikusan osztjuk el. Ez a szervezeti forma mind oktatási, mind nevelési szempontból előnyösebb a hagyományos napközi otthonos iskolánál, mind a tanuló, mind a család, mind a pedagógus szempontjából. A gyermekek észrevétlenül szoknak bele az iskolai munkarendbe, nem terhelők számukra az egész napra elosztott tanítási órák. A tanító párok tanórai, valamint szabadidős "egyenlősége" elsődlegesen nevelési szempontból indokolt. Az iskolaotthon egyik legnagyobb előnye, hogy a pedagógusok sokkal jobban megismerik tanítványaikat. Sokkal szorosabbá válik a nevelő-gyermek viszony, mert nemcsak a tanítási órán, hanem a legkülönbözőbb tevékenységi formák (tanulás, játék, szabadidő) eltöltése közben is velük vannak. Jobban megfigyelhetik, fölfedezhetik adottságaikat, hajlamaikat, érdeklődési körüket és több lehetőségük nyílik ezek fejlesztésére, a tanulók sokoldalú formálására. Zökkenő mentesebbé teszik az átlépést az óvodából az iskolába. Ezekben az osztályainkban is a tanterv által előírt követelményeknek megfelelően folyik az oktatás. Egy osztályt két nevelő vezet, mindkettő tanít bizonyos tantárgyat, vezeti a begyakorló tanórai felkészülést az órákra és szabadidős tevékenységet is irányít. A hagyományos oktatási formával ellentétben itt délelőttre és délutánra is kerülnek tanítási órák. Lehetőség van nyelvtanulásra is (angol, német). A gyerekek tanszerei hét közben az iskolában maradhatnak - a szülők kérésére haza is lehet vinni -, de a házi feladatot nem otthon készítik el, hanem az iskolában. Iskolaotthonos osztályainkban nemcsak tanítjuk a gyerekeket, hanem megtanulnak tanulni is.

85


Az iskola alaptevékenységébe beletartozik az 5-12. évfolyam számára szervezett napközi otthonos ellátás is. A napközi otthon működése szorosan kapcsolódik a délelőtti oktató munkához, kiegészíti azt. A napközi otthonos foglalkozás nem kötelező, de az azt igénylők számára lehetőséget biztosítunk, hogy az iskolában készüljenek fel a következő tanítási napra. A felsős tanulók napközi otthonos foglalkozása az utolsó tanítási órájuk után kezdődik és 16,00 óráig tart. Az iskolában jellemzően egy napközis csoport dolgozik, de igény szerint két csoport is indulhat. A napközis nevelő(k) feladata az utolsó óra után a gyermekek étkeztetése, a délutáni szabadidős program és tanóra levezetése. A szabadidő eltöltéséhez társasjátékok, sportszerek és sportpálya áll rendelkezésre. A pedagógus feladatai a napközi otthonos nevelésben: - a társas kapcsolatok, jó csoportlégkör kialakítása, - a tanulás irányítása, - az egészséges életmódra nevelés, - szabadidő hasznos eltöltése. A napközi otthon napirendje: - a napközi az utolsó tanítási óra után kezdődik, ekkor az utolsó órán tanító pedagógus átadja az osztályt a napközis nevelőnek, a legfontosabb információkat is közli, - a napközis diákok a napközis nevelő vezetésével ebédelnek, - ebéd után rövid pihenőt tartanak, majd szabadfoglalkozás, játék és szakköri foglalkozások kezdődnek, - a tanulás 14,30-kor kezdődik és 15,45 óráig tart, - a napközis tanulók 15,45 órakor fogyaszthatják el uzsonnájukat, - hazavinni vagy szülői kérésre elengedni a gyermekeket 16,00 órától lehet, - az étkezéseket imádsággal kezdik és fejezik be, a tanórát szintén közös imádság zárja, - jó idő esetén lehetőség van sétára, rossz időben filmvetítésre, zenehallgatásra, kreativitást fejlesztő foglalkozásokra. Az iskolaotthonos oktatásban résztvevő, valamint a napközis ellátás lehetőségével élő tanuló naponta kb. kilenc órát tölt iskolai környezetben. Mivel a gyermek gyakran több időt tölt nevelőivel, mint szüleivel, nagyon fontos az, hogy az osztályközösségben, a csoportban jól érezze magát. Legfontosabb feladatunk tehát az, hogy a társas kapcsolatokat úgy próbáljuk alakítani, hogy mindenkinek meglegyen a maga helye, szerepe és feladata. Ne legyen kiközösítés. Törekedni kell, hogy a csoportélet minden gyermeknek adjon alkalmat arra, hogy alá-, fölé és mellérendelt szerepekben egyaránt szerezzen tapasztalatokat, valamint, hogy a gyermekek részesülhessenek azokban a pozitív élményekben, amelyek a csoporthelyzetekben átélhetők. Ezért nagy hangsúlyt helyezünk a beszélgetésekre, a demokratikus helyzetmegoldásokra, mindig mindenben szem előtt tartva a keresztyén erkölcsiséget. A napközi otthonos nevelésnek biztosítani kell, hogy a tanulásra szánt idő alatt valamennyi gyermek képességeinek megfelelően felkészüljön a tanítási órára. Ennek az időnek elegendőnek kell lenni arra, hogy az egyes tantárgyak helyes tanulási technikáját is elsajátítsák a tanulók, hogy aztán egyre inkább képesek legyenek az önálló tanulásra, önellenőrzésre, az igényes és alapos munkára.

86


Az egészséges életmódra nevelés első feltétele a napi- és heti rend, valamint a helyes szokások kialakítása a testápolásban, táplálkozásban és környezetünk tisztántartásában. A gyermekek életének tudatos megszervezése nélkülözhetetlen. A csoportélet szervezeti keretét a napirend jelenti. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy biztosítani tudjuk a gyerekek egészséges életkörülményeit, elegendő időt hagyva a játékra, mozgásra, a szabad levegőn tartózkodásra. Nyugodt és kulturált körülmények között folyik valamennyi étkezés. A tisztálkodási lehetőség és a fogmosás is biztosított. Nagy hangsúlyt helyezünk a környezetünk tisztaságára is. A szabadidőnek hozzá kell járulni a gyermekek pihenéséhez és a mozgásigényének kielégítéséhez egyaránt. A tevékenységeket igyekszünk úgy tervezni, hogy a nevelői kezdeményezés mellett a gyerekek lehetőség szerinti szabad választása is érvényesüljön. Szabad teret adunk a gyerekek spontán kezdeményezéseinek, s a nevelők által kezdeményezett tevékenységeket is úgy választjuk meg, hogy felkeltse a gyermek érdeklődését. A tevékenységi formákat igyekszünk olyan nevelői módszerekkel irányítani, melynek eredményeképpen a gyermekek megtanulhatják, hogyan tudják hasznosan, tevékenyen, értelmesen eltölteni a szabadidejüket. Idegen nyelv oktatása Társadalmunk évtizedes hiányossága a nyelvtudás megfelelő szintje. A jelen és a jövő igénye ezen a területen is nagyon markánsan jelentkezik. Ezt az igényt szeretnénk kielégíteni, amikor általános iskola első osztályától lehetőséget biztosítunk az angol vagy a német nyelv tanulására. A 4. osztály tanév végén elért eredményük alapján felső tagozatban e tantárgyakat csoportbontásban (emelt vagy normál csoport) tanulhatják a diákok. A gimnáziumban a kerettantervnek megfelelően megkezdődik a második élő idegen nyelv oktatása is, ami jelenleg iskolánkban angol, olasz vagy német. Célunk, hogy az érettségi vizsga előtt minél több diák tegyen alap- vagy középfokú nyelvvizsgát valamelyik nyelvből. Ezt segítik a diákok képességeire és igényeire épülő nyelvi szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, 11. és 12. évfolyamokon pedig az érettségi előkészítő foglalkozások.

Informatika Korunk másik alapvető és nélkülözhetetlen tudománya az informatika. 5-10. évfolyamon kötelező tantárgyként oktatjuk, 11-12. évfolyamon érettségi előkészítőnek választható tantárgy. 9-12. évfolyamon lehetőséget biztosítunk az informatika tantárgy tanórai és tanórán kívüli keretein belül a nemzetközileg elismert ECDL vizsga hét moduljának megszerzésére. A tehetség, képesség kibontakoztatása Kiemelt feladatnak tekintjük a tehetségekkel való törődést, a tehetséges tanulók értelmes foglalkoztatását, versenyeztetését. Tehetségfejlesztésben legfontosabb alapelv, hogy ne csak az ismeretek gyarapodjanak, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése az elsődleges cél. Iskolánkban is nagyfokú a teljesítménybeli különbség, ezért célszerű a differenciált osztálymunka, illetve a szakkörök, versenyek, művészeti oktatás, sporttevékenységek adta lehetőségek kiaknázása. 87


Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassuk a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszük kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Tanórákon: Minőségi és mennyiségi differenciálás, projektmunkák, tanulói kiselőadások, bemutatók, egyéni feladatok segítségével minden órán lehetőség nyílik e tehetségfejlesztésre. A 11-12. évfolyamon az érettségi előkészítő kínálatunk nem csak az érettségi vizsgára való felkészülést, hanem a tehetséggondozás feltételeinek biztosítását is jelenti. Szakkörök: A szakköri tevékenység lehetőséget ad egy-egy tantárgyi témakör mélyebb feldolgozására, önálló kutatómunkára, a tantervi követelménynél szélesebb ismereteket nyújt. Az érdeklődő, jó képességű tanulókat gyűjti össze, épít azok érdeklődésére. Arra törekszünk, hogy a tehetséges tanulók számára érdeklődésüknek megfelelő szakköri kínálatot nyújtsunk. Jellemzői: - egy vagy több téma köré csoportosított - önkéntes jelentkezés alapján történnek - szaktanári vezetéssel - jellemzi a fokozott tanulói önállóság - kutató munka alkalmazása - képességfejlesztés Munkarend: október 1-től május 30-ig hetente 1 óra, éves szinten: kb. 32 óra. Szakköri tagok jelentkezése, száma: A tagok jelentkezése önkéntes. Egy tanuló egy tanévben legfeljebb két szakkört választhat, ez alól kivételt képez az énekkari tevékenység. A csoportok minimális létszáma 5 fő, az ideális létszám 10-15 fő. A jelentkezés előtt a diákok tudomására kell hozni a foglalkozás helyét, idejét. Versenyek, pályázatok, vetélkedők: Különböző tantárgyi-, kulturális- és sporteseményeken folyamatosan megmérettetnek diákjaink. Saját szervezésű alkalmainkon kívül igyekszünk minél több városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi versenyre nevezni őket. Kiemelten fontosnak tartjuk a határon belüli és határon kívüli református iskolák által szervezett versenyeken való részvételt. Felkészítésüket biztosítjuk, a tehetség felkarolását az egyes szaktanárok kiemelt feladatuknak tekintik. Részvételüket anyagilag is támogatjuk. Művészeti tehetséggondozás: A különböző művészeti ágak területén megmutatkozó adottságokat fejlesztik az énekkarok, a színjátszókör, a rajzszakkör, illetve az egyes művészeti iskolákkal kötött megállapodások alapján jelen lévő zeneiskolai, népi tánc, társastánc, népi zene és népi ének oktatás. Diákjaink képességeit, tudását megbecsüljük, rendszeres és rendkívüli szereplési lehetőségeket biztosítunk számukra iskolai fellépések, gyülekezeti szolgálatok alkalmával. Sporttevékenység: Testnevelés szakos tanáraink a diákok igényeinek megfelelően hirdetnek meg sportfoglalkozásokat. Ugyanakkor - teljes mértékben kihasználva az iskola tér- és időbeli adottságait - tanórák utáni időben is megteremtik a rendszeres testmozgás lehetőségét: megszervezik és vezetik az edzéseket, iskolán belüli és iskolák közötti bajnokságokat rendeznek, illetve ilyen eseményekre kísérik a diákokat. Kapcsolatban vagyunk a Kaposvár város sportintézményeivel, melyek különböző szakosztályai intézményünkben is megjelennek (pl. kosárlabda, röplabda, jégkorong). A mindennapos testnevelés keretében is élünk a különböző sportintézmények, egyesületek által kínált lehetőségekkel (pl. úszás, korcsolya). 88


A tehetséges és felkészült tanulók versenyzési lehetőséget kapnak a város, megye, református iskolák, gyülekezetek által szervezett versenyeken. Alkalmazott módszerek lehetnek: előadás (lehet külsős előadó), magyarázat, elbeszélés, tanulói kiselőadások, kísérletek, tanulmányi kirándulások, intézmények látogatása, (színház, múzeumok, könyvtár, hangverseny, stb.), gyakorló feladatlapok, tesztlapok alkalmazása. Az eredményes munka megkívánja, hogy a foglalkozások időpontja meghatározott és állandó legyen. Így tanulóinkat is szoktatjuk a rendszerességre. Az időpontok egyeztetése az ütközések elkerülése végett rendkívül fontos. Foglalkozások dokumentálása: szakköri naplók rendszeres vezetése. Az évközi, nyári szaktáborokban, külföldi tanulmányutakon részt vevő tanulóinkat az iskolán túl a gyülekezet Csertán Márton Alapítványa, illetve az iskola Matolcsy Sándor Alapítványa is támogathatja. A tanulmányi versenyeken kiváló eredményt elért tanulókat az iskola nyilvánossága előtt, ünnepélyes keretek között elismerjük, jutalmazzuk. Korrepetálás, felzárkóztatás A tanulmányaikban lemaradó tanulók számára minden tagozaton korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások keretében megvan a lehetőség arra, hogy felzárkózzanak és együtt haladhassanak a többiekkel. A szaktanárok kötelezhetik a tanulókat a korrepetálásokon, felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre. A foglalkozások lehetnek tanéven át tartóak vagy időszakosak. Erdei iskola, tanulmányi kirándulások Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos és társadalomtudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen módon mutatjuk be a természetes és épített környezet értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti és kulturális értékeit, gazdaságát, illetve az ember környezetalakító tevékenységét. Az erdei iskola olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, de nagyobb hangsúlyt kapnak a gyermekek aktivitására épülő munkaformák, pld. csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek. A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola és a tanulmányi kirándulások alkalmasak az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelhetik a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. 89


Az intézmény könyvtára Működésének célja: - a szakkönyvekkel, kiadványokkal, multimédiás eszközökkel segítse a nevelő-oktató munkát, - biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését, - folyamatosan korszerűsítse állományt. Általános feladatai: - elősegíti az intézméy Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában rögzített célok helyi megvalósítását; - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat; - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja; - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól; - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználati tevékenységében; - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény könyvtári tevékenységében (könyvtárhasználati és egyéb tanóra tartása, vetélkedők, művelődési és egyéb iskolai programok szervezése, könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.); - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével). Szakmai feladatai: - az iskola helyi tantervének és az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzatának figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát, az intézmény nevelői közössége javaslatainak figyelembevételével; - az állománygyarapítást az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi; - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 30 napon belül bevételezi és leltárba veszi; - az elavult, feleslegessé vált vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat vagy az olvasók által elvesztett könyveket a jogszabálynak megfelelően kezeli; - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembe vételével végzi (kézi könyvtár, kölcsönözhető állomány, segédkönyvtár, tankönyvek, tantervek, útmutatók stb.); - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban; - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásánál a raktári rendről; - rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. Az iskolai könyvtár használata: Az iskolai könyvtár kölcsönzéssel és helybenhasználattal biztosítja a hozzáférést a dokumentumokhoz. A beiratkozott olvasókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell az iskolai munkával kapcsolatos irodalom felkutatásában. A könyvtár a szabadidő hasznos eltöltését segítő könyvek, időszaki kiadványok rendelkezésre bocsájtásával is segíti a pedagógiai munkát. Az iskolai könyvtárban rendelkezésre nem álló dokumentumokat a könyvtári rendszeren belüli könyvtárközi kölcsönzéssel kell megoldani. Az iskolai könyvtár fontos feladata a könyvtárostanár által tartott könyvtárhasználati órák biztosítása. Ezek célja az alapvető könyvtárhasználati, dokumentumismereti tudnivalók elsajátíttatása. Ezeken kívül az iskolai könyvtár a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, vetélkedők lebonyolításában is szerepet kap. 90


A könyvtárhasználókról illetve a kölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással kell a könyvtári állományba visszajuttattatni. Ha a felszólítás ellenére sem kerülnek vissza, a kölcsönzővel pótoltatni kell új dokumentum vételével, illetve ha erre nincs mód, kártérítéssel. Fenti tevékenységeinket általános pedagógiai módszerekkel valósítjuk meg, intézményünkben projektoktatási módszer nincs. KOLLÉGIUM A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Kollégiumi oktató-nevelő feladatainkat a kollégiumban lakó diákok és az azt igénybe vevők szükségleteinek figyelembevételével, céljaink szem előtt tartásával határoztuk meg. Feladataink végrehajtása érdekében igyekszünk olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket szervezni, melyek között minden tanulónk megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Fontosnak tartjuk, hogy minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által felkeltsük a tanulók érdeklődését és számon tartsuk azok alakulását. Kiemelt oktató-nevelő feladataink e téren: - tanulás segítése, a tanulási kultúra kialakítása, megszilárdítása, fejlesztése, - felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció segítése, - önismeret fejlesztése, - hazaszeretet, nemzethez tartozás kialakítása, erősítése, elmélyítése, - nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, - közvetlen lakóhely, iskola, kollégium történetének nevezetességeinek megismertetése, - egészséges, kulturális életmódra nevelés, - a társadalmi együttélési normák alakítása, fejlesztése, szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése, - hagyományrendszerünk ápolása. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei: - a közösségi együttéléshez szükséges napirend elfogadtatása - a családi házból hozott szokásrend figyelembe vétele - egyéni és a közösségi érdekek összehangolása - a tanulás és a rekreáció egyensúlyának biztosítása - társadalmilag elfogadott életmódminta közvetítése A tanulók tanulásának pedagógiai elvei: - a tanulás a kollégista alapvető kötelessége - a hatékony tanuláshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása - egyéni adottságok és igények figyelembe vétele - az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele - a tudástöbblettel rendelkező tanuló segítse az adott tárgyból lemaradó társait - eredményesen tanulni csak megfelelő belső motivációval lehet - a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható

91


A kollégiumi foglalkozások programterve megadja és megszabja a pedagógiai kereteket, meghatározza, pontosítja a kollégiumi munkához kapcsolódó fogalmak tartalmi elemeit. A foglalkozások szervezésénél, lebonyolításánál, ellenőrzésénél, értékelésénél a pedagógiai elveinknél kiemelt nevelési-oktatási elveket érvényesítjük. Módszereink a foglalkozások tartalmához, jellegéhez, időkeretéhez alkalmazkodnak. A foglalkozások eszközrendszere kiválasztásánál a hatékony pedagógiai megoldások érvényesítését tartjuk szem előtt. A kollégiumban 9-11. évfolyamon évi 37 nevelési héttel, a 12. évfolyamon 32 héttel számolunk. A kollégisták szabadidejükben iskolai, kollégiumi, valamint iskolán és kollégiumon kívüli foglalkozásokon vehetnek részt. Tanulását segítő foglalkozások: A) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás A nevelőtanár ellenőrzi a felkészülést és szükség szerint számon kéri a tanulót. A tanulóknak napi 1 x 90 és 2 x 45 perc áll rendelkezésükre, hogy szervezett keretek között, tanulóteremben, tanári felügyelet mellett készüljenek a másnapi iskolai órákra. A tanulószoba szervezésének időkeretei: - első tanóra 16,00 – 17,30 - második tanóra 17,45 – 18,30 - harmadik tanóra 19,30 – 20,15 Összesen: heti 12 óra. A tanulók részvétele kötelező. A tanóra szervezésénél figyelembe vesszük:

a tanulók képességeit, szorgalmát, az elért tanulmányi eredményt, az egyéni szokásokat.

Kollégiumi szinten keret jelleggel meghatározzuk a tanulótermi tanórai foglalkozásról való felmentés átlagait: 5,00 – 4,5 között mindhárom tanóráról való felmentés 4,5 – 4,0 között második és harmadik tanóráról való felmentés 4,0 – 3,5 között harmadik tanóráról való felmentés A nevelők egyéni szempontok figyelembevételével ettől eltérhetnek. Felmentés esetén a tanuló a saját szobájában tanulhat. B) Differenciált képességfejlesztő, tehetség kibontakoztató foglalkozás A nevelőtanár a képességvizsgálatok eredménye alapján egyéni fejlesztést folytat az érintett tanulókkal. C) A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció A nevelőtanár a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzése alapján összpontosít a támogatandó területre. Szükség esetén gondoskodik másik pedagógus bevonásáról. D) A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése szakkörökön, diákkörökön Az Éves tanulói foglalkozási tervben rögzített fejlesztő szakkörökön, diákkörökön a tanuló a nevelőtanár döntése alapján köteles részt venni. E) Tematikus csoportfoglalkozás Előírt témakörök és időkeretek között szervezhető.

92


A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás helyi feltételeit biztosítjuk. A tanulókkal szembeni elvárások meghatározásakor hangsúlyozzuk a képesség, a szorgalom, az eredmény fontosságát. A tanulás segítését pedagógiai munkánk egyik legfontosabb területe. Figyelemmel kísérjük a diákok iskolai tanulmányi munkáját, előmenetelüket. A kollégium együttműködik az iskolával pedagógiai, szakmai téren egyaránt. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: a) Tematikus csoportfoglalkozás A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet által meghatározott témákat feldolgozása. A tanulók részvétele kötelező. A tematikus csoportfoglalkozások óraterve Témakör A tanulás tanítása Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

9. 3 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 22 óra

10. 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

11. 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

12. 2 1 1 1 1 3 2 1 2 2 3 1 20 óra

b) Közösségi foglalkozás a kollégiumi csoport számára A kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése. Időkerete: heti 1 óra. A tanulók részvétele kötelező. c) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: A tanuló vagy a pedagógus kezdeményezésére indított foglalkozásokon a nevelő arra törekszik, hogy minél jobban megismerje a tanulók személyiségét, közösségben elfoglalt helyüket. Segíti az aktuális problémák megoldását, tanácsot, útbaigazítást ad. Időkerete: alkalomszerűen, igény, szükséglet, lehetőség szerint. Diák istentisztelet: Az intézmény diákjainak fenti foglalkozásokon túl heti 1 alkalommal kötelező jelleggel diák istentiszteleten kell részt venniük. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei: - a kötelezően választott szabadidős foglalkozás alól felmentés nem adható - törekedni kell szabadidős lehetőségek minél szélesebb körű biztosítására - szabadidős programokat a tanulók igényeinek figyelembevételével kell szervezni A szabadidejével a tanuló – az előírások betartása mellett – önállóan rendelkezik. 93


A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezését az a koncepció határozza meg, hogy a kevés szabadidő eltöltéséhez hasznos segítséget tudjunk nyújtani, illetve a szabadidős foglalkozásokat tanulói igények alapján szervezzük. Tanulóink egy része iskola által szervezett sportkörökön, egyesületek keretében sportol. Rendszeresen szervezünk tanulói csoportokat a város közművelődési intézményeinek programjaira. Minden évben tanulói igény felmérése után mozibérletet szervezünk. A tanulók érdeklődését figyelembe véve előadókat hívunk. Művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei - biztosítani kell a befogadó és a cselekvő részvételi lehetőséget egyaránt - egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása - programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele - a mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása - a csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában - a kollégiumon kívüli lehetőségek maximális kihasználása A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégiumi nevelésünk eredményessége, hatékonysága a tevékenységeken keresztül végzett értékközvetítéssel mérhető. A kollégiumi nevelés eredményességét a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg: A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelés folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Célunk, hogy az értékelés fejlesztő hatású legyen, az állandó megerősítést szolgálja. Az értékelésünk lényege a viszonyítás cél és hatás között

94


III. Személyiségfejlesztés Nevelő munkánk során - folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek, tanulók eltérő fejlődési folyamatait, egyéni sajátosságait és érzékenységét, - megfigyeljük a gyermekek, tanulók tágabb környezetéből érkező hatásokat, verbális és nonverbális jelzéseiket, - nyitottak vagyunk a keresztyén emberkép és a modern, tudásalapú társadalom által egyidejűleg érvényesítendőnek és követhetőnek nyilvánított irányelvek és módszerek iránt. Gyermekeink, diákjaink - sikeres ismeretszerzést megalapozó készségeinek és képességeinek továbbfejlesztjük, - szociális és életviteli kompetenciáik megerősítjük, - meglevő képességeiket és motivációikat megismerjük, - életpályájuk tervezésének segítjük, - az egész életen át tartó tanulás motivációját kialakítjuk. E célokat az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az intézmény szellemének minden késztetésében, valamennyi foglalkozásra, tantárgyra kiterjedően, s konkrétan az alábbi feladatok és feladatrendszerek teljesítése által érjük el: Az értelem kiművelése Fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmezőtanulást. A pozitív és szilárd tanulási motívumok kialakulása nemcsak az óvodai nevelés és iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség alkalmazkodásának és fejlődésének. Ezért alapvető, tantervi feladatnak tekintjük a motívumfejlesztést: a tanulási motívumok (kialakítását,) gyakorlását, optimalizálását és fenntartását. Lényegesnek tartjuk a személyiség fejlesztése szempontjából, hogy néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által elsődleges, erős, esetleg szenvedélyes érdeklődés kialakulását segítsük elő, ugyanakkor számos másodlagos, nem domináns érdeklődés létrejöttét is támogassuk. Mint univerzális jelentőségű érdeklődést, az olvasás szeretetét minden tanulóra kiterjedő nevelési feladatunknak tekintjük. Támogatjuk továbbá, hogy a tanítványok mindegyike érdeklődéssel vegyen részt a testkultúra és a művészetek valamely ágában, hogy aktív, örömöt adó életet élhessenek, és kötelezettségeik közepette is létrejöjjön, ill. fennmaradjon bennük az önfejlesztés, önképzés igénye. A sikeres iskolai tanulás érdekében központi feladat az optimális tanulási teljesítményvágy kialakítása és fenntartása. Értjük ezen a tanulók optimális sikervágyának ugyanakkor kudarcfélelmének kialakulását figyelemmel kísérő és a szorongást sikerélményekkel feloldani törekvő tanári viszonyulást. A nevelés fontos feladata az elismerésvágy és a bírálatfélelem optimalizálása. Óvakodunk ezért a közömbös és érdektelen minősítésektől, ok nélküli elmarasztalástól.

95


Mint pedagógusok tudatosan erősítjük magunkban azt a meggyőződést, hogy neveltjeink mindenekelőtt együttérzést, védelmet, támaszt és segítséget várnak el tőlünk, és hogy ezt képesek is vagyunk megadni; számíthatnak ránk, függetlenül attól, hogy kihez milyen szorosan kötődünk. Nevelési feladat tehát önmagunk fejlesztése is. Közös célunk elősegíteni a meglevő tanulási motívumokat, ilyen pl. a tanulás gyakorlati értéke, a továbbtanulási szándék, vagy az önfejlesztési igény. Az iskolában folyó személyiségformálás, nevelés színtereit, szervezeti kereteit a foglalkozások, a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, versenyek, szabadidős programok szervezése, a diákönkormányzat működése adják. Foglalkozásokon, tanórákon: Alapvető feladatunk a kíváncsiság kihasználása, állandó táplálása, gyakorlása, kikeresve azokat a témákat, melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekek, tanulók maguk végezzenek analízist. Szükséges a motiváció kihasználása, amikor már ismert részletekből, összetevőkből hozunk létre rendszert, egységes egészet. Lehetőséget nyújtunk az értelmezési vágy megélésére, a feldolgozandó értelmezések problémabemutató, - magyarázó tanításával. Ösztönözzük a gyerekeket az önálló véleménynyilvánításra: ez kitűnő alkalom arra, hogy megtanulják kulturált módon kifejezni gondolataikat, miközben elsajátítják a szép és kifejező beszédet. Ugyancsak jó lehetőség arra, hogy megtanulják meghallgatni egymást. Az értékek formálásához különösen fontos, hogy „ítéletmentes” légkört alakítsunk ki a gyermekek között, ahol mindenki a „megítélés” veszélye nélkül elmondhatja gondolatait, érzéseit, hogy ily módon hatékonyan formálódhasson értékítéletük, gondolkodásmódjuk. Az egyes tantárgyak körén belül a játékszeretet, mint öröklött motívum fenntartására, gyakorlására és fejlesztésére törekszünk. A játékos tanulási formák különösen eredményesek lehetnek nevelési céljaink eléréséhez. Az alkotásvágy fejlesztésére szolgál, hogy a pedagógus alkotó jellegűvé átalakított feladatokkal gazdagítja az órai munkát. Lehetőséget adunk az önálló és csoportos munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási formákat, melyek a gyermekek, diákok aktivitását igénylik, melyek színesebbé teszik a tanulást. Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyéni előrehaladást. A kötelességtudat fejlesztésével kapcsolatos feladatunk, hogy olyan házi feladatokat tűzzünk ki, amelyek reálisan elvégezhetők, továbbá, hogy azokat rendszeresen és következetesen ellenőrizzük. Követelményrendszerünknek és értékelési rendszerünknek is a személyiségfejlesztést kell szolgálnia, éppen ezért fontos, hogy az értékelés ne rombolja a gyerekek önbecsülését, és személyre szabott legyen. Alapvető a dicséret, mint külső motívum alkalmazása. A gyermekek, diákok érdeklődésének fenntartásában lényeges szerepet tulajdonítunk a nevelők szaktárgyukhoz való saját pozitív viszonyulásának, mint tanulási motívumnak. Különösen fontosnak tartjuk a következő viselkedésformák kialakítását és gyakorlását a gyermekek között: - odafigyelés másokra - agresszív viselkedésformák tudatos kerülése - együttműködés másokkal - helyes konfliktuskezelés - tolerancia: mások igényeinek figyelembe vétele és tiszteletben tartása. 96


Az óvodai foglalkozások, az osztályfőnöki órák és a hittan órák különösen tág lehetőséget biztosítanak fontos nevelési feladatok megvalósításához. Tanórán kívül: A tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatására, a szabadidő kulturált eltöltésére nevelésre. Fontos, hogy a diákok cselekvő résztvevői legyenek ezeknek a folyamatoknak. Kapjanak lehetőséget és felelősséget életük irányításában. Feladatunk, hogy sokoldalú, változatos lehetőséget biztosítsunk ezen a téren. Fontos az inger-gazdag közeg szervezése és fenntartása. Úgy alakítva az intézmény mindennapi életét, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, kommunikációra kínáljon lehetőséget, minél változatosabbak legyenek az itteni élet információi és élményei. Fontosnak tartjuk, hogy szakköri tevékenység során elegendő impulzust adjunk a természetes felfedezési vágy fennmaradásához. Tárgyunk, szakterületünk anyagából évente gondosan kiválasztjuk az erre a célra alkalmas témát, és előkészítjük, hogy az önálló munka intenzív élményt nyújtson számukra. A játékszeretet fejlesztésére a foglalkozásokon és tanórán kívüli lehetőségek és ajánlatok bővítésére törekszünk. Más intézményekkel együttműködve igyekszünk változatos fejlesztő tevékenységet kínálni, melyben mind többen megtalálják a kedvükre való elfoglaltságot. Az alkotásvágy fejlesztésének elősegítésére a környezetünkben levő kulturális intézmények és civil szervezetek alkotó jellegű programjait és pályázatait is figyelemmel kísérjük. Képességfejlesztés A foglalkozási anyagok, tantárgyak alapvető, magától kínálkozó tartalmával, a tanulási módok és a begyakoroltatás változatossá tételével feladatunk a kognitív képességeket megalapozni, azokat folyamatosan továbbfejleszteni. A spontán szociális tanulás segítése érdekében a szociális közegszervezés útját látjuk járhatónak, hogy az elszigetelődő, családjukban is magányos gyermekek tanulását az a kapcsolati háló is segítse, amely az osztályon belül alakul ki körülötte. Feladatunk a képességfejlesztés - olyan életrend által, ahol a szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak; - élményszerző pozitív minták felmutatása által: történelmi személyiségek, drámai hősök tetteinek átélési lehetőségével csökkenteni az antiszociális minták áradatának pusztító hatását; - érzelmek felismerése és megnevezése által, amire az egészségfejlesztő órák számának növekedése ad időt és teret; - a szóbeli kommunikáció jelentőségének szem előtt tartásával, ami megkívánja a pedagógusok ez irányú önképzését, mélyebb önismeretét; - a megosztás, a segítőkészség, az együttműködés és az egyéni érdekérvényesítés szükségességének, súlyának esetről esetre történő tisztázása segítségével; - azáltal, hogy az iskolát szociális közegnek tekintjük: megkívánjuk és elvárjuk egymástól a szociális kommunikációt, együttműködést, demokratikus vezetést és a tisztességes versengést.

97


Segítő életmódra nevelés A segítő életmódra nevelés a keresztyén, a pozitív értékrendek megismerésének, elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, az azokhoz szükséges képességek kiépülésének, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvetőszabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg A szociális viselkedés előfeltétele a szociális kompetenciának, mint sajátos pszichikus rendszernek a fejlettsége. A nevelés, fejlesztés feladata kettős: e kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, valamint az ilyen irányú képességrendszer kiépítése, gyakoroltatása. Eredményeképpen csökken a beszűkült, előítéletes személyiség kialakulásának veszélye. A cél érdekében feladatunk - a motívumfejlesztés, hogy a gyerekek elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, jelentőségét; erre az egyes tanórák során adódó alkalmakat, helyzeteket és tartalmakat megragadni, megbeszélni; - a ragaszkodás és kötődés, mint alapvető szociális motívum jelentőségének ismerete; - a csoporton, osztályon belüli szociális háló feltárása és fejlesztése; - a rangsorképzési hajlam szocializálása: mindenki előbbre juthat, de csak eredményei, pozitív teljesítménye alapján; - csoportléttel kapcsolatos igények és hajlamok kielégítésével, vonzó közösségi élettel megelőzni az ifjak bandává szerveződését, ill. elősegíteni bandákból kiválását: vegyes életkorú és nemű csoportok létrehozásával a tanórán kívüli foglalkozásokon (sport, művészeti, önismereti csoport); - a másik testi adottságaival vagy viselkedésével szembeni averziót, előítéletet csökkenteni az iránta érezhető empátia növelésével;

98


- a birtoklási vágy szocializálása: a korlátozását szolgáló szabályok, normák, parancsolatok történeti kialakulásának és érvényességének ismertetése, a pozitív megközelítésben a bibliai szempontok érvényesítése; - előkészíteni a fiatalokat a párképzés és a párban-lét kulturált megélésére nagyobb közösségen belül, bizalommal teli, őszinte beszélgetéssel; - a többgyermekes, demokratikusan működő család modelljének megismertetése, az együttes konfliktuskezelés jelentőségének, értékének kipróbálása, begyakorlása által (irodalmi művek példát, kommunikációs játékok teret adnak ehhez). Egészséges és kulturált életmódra nevelés A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileglelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely az egyén (a szervezet, a pszichikum) szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. A nevelés feladata az előnyös motívumok kialakítása és a hátrányosak előnyössé alakulásának segítése, az egyes képességek fejlesztése és rendszerré alakítása. A motívumfejlesztés ebben az esetben jelenti, hogy: - az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket időben kell közvetíteni; - a mozgásszükséglet kielégülésének örömét felhasználva ki kell alakítani a rendszeres testedzés, a természetjárás, a harmonikus testmozgás iránti igényt; a tanulók fizikai állapotának rendszeres mérésével hozzásegítjük diákjainkat ahhoz, hogy kialakuljon bennük kondíciójuk rendszeres önkontrollja, életre szólóan; - esztétikai élményeket kell nyújtanunk saját intézményen belüli kiállítások, filmklub, író-olvasó találkozók, stb. által az élményszükséglet szocializálásának elősegítésére; - az ének-zene tanár a gondosan megválasztja a befogadói és önkifejezési élményt kínáló műveket, hogy a tanulók rendszeresen örömüket leljék az éneklésben, zenehallgatásban; - a vizuális és irodalmi vágy kifejeződését támogatjuk, elismerjük; - osztályfőnöki órákon folytatott beszélgetések újra és újra érintik az önállósodási vágy működését, az önállóvá válás társadalmi változásait, a problémák megoldási lehetőségeit; - a tanulók reális önbizalmának megszilárdítása érdekében a pedagógusok törekszenek arra, hogy az oktatás során reális feladatokat tűzzenek ki és a teljesítmények értékelése is reális legyen. Képességfejlesztés feladatai e témában: - testi képességek fejlesztése és karbantartása minél gazdagabb sportköri élet kialakításával; - a befogadóképesség gyakoroltatása a megismerési és élményszükségleti igényeket is szem előtt tartó kielégítésével: szervezett színház-, múzeum,- képtár és koncertlátogatások, valamint az élmények utólagos megbeszélése által; - az önmegismerő, önértékelő és önreflexív képesség fejlesztése a mindennapos nevelőmunkának hangsúlyos célja, de az egészségfejlesztő órák tervezett tematikájának is része.

99


Világszemlélet-fejlesztés: - az átfogó, rendezett világszemlélet kialakulása érdekében pedagógusaink mindenekelőtt a legalapvetőbb ismeretek szilárd elsajátíttatására törekszenek; - a teremtett világ bonyolultságának s mégis nagyszerűségének csodálatára igyekeznek a tanulók szemét felnyitni; - elfogadtatni, hogy vannak kérdések, amikre nincsenek végleges válaszok, de az egyéni tudat funkciói szempontjából fontos hitből fakadó bizonyosságokra mégis támaszkodhatnak; - az élet keletkezésére és fejlődésére, az ember és a világ viszonyára, a világmindenség szerkezetére, az élő és élettelen környezetre mint rendszerekre, az ember felelősségére stb. vonatkozóan a természet- és a társadalomtudományok által feltárt ismeretek rendszerét igyekszünk átadni, tudva, hogy a szintézis minden ember személyiségének mélyén, és csak idővel jön létre; - fontosnak tartjuk, hogy az életbe kilépő fiataljaink ne váljanak az egyre bonyolultabb világ eszközeivé, tárgyaivá, hanem autonóm személyiséggé. Saját érzelmi életük, én-tudatuk, hovatartozás-tudatuk, azonosságtudatuk, értéktudatuk mint önismeretük összetevőinek fejlesztése kétségtelenül a korábbinál több teret kíván meg pedagógiai programunkban és gyakorlatunkban, ennek érdekében használjuk a drámapedagógiában jártas kollégák munkáját. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelői és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a gyermekközösség ráhatásán keresztül érvényesül. A fentiekben megfogalmazott célok és alapelvek alapján egyéni és közösségi nevelésünkben a következő pozitív emberi értékek, személyiségjegyek kialakítását, fejlesztését, megerősítését emeljük ki: - önismeret, önbecsülés, helyes énkép kialakítása, - harmonikus személyiségfejlődés, - mások megbecsülése, a személyiség maximális tisztelete, - a munka, az erőfeszítés megbecsülése, - alkalmazkodó és együttműködési képesség, - felelősségérzet, - sikerek és kudarcok feldolgozásának képessége, - kezdeményezőkészség, - önállóság, - konstruktivitás, - kreativitás, fantázia, - egészséges versenyszellem kialakítása, - empátia, - beszédkészség, kommunikáció, - nyitottság.

100


IV. Közösségfejlesztés Céljai, feladatai Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyben nem lehetne hibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszőkíteni egy foglalkozásra, tanórára. Azokon kívül is (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Ezt a folyamatot a pedagógus irányítja. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a gyermekek, diákok előtt, s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Célok: Képessé tennünk az egyéneket arra, hogy a körülöttük lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítsanak ki, mely lehetővé teszi képességeik kibontakoztatását, személyiségük kiteljesedését. Fontos, hogy az intézménybe érkező gyermekekből a nevelőmunka hatására öntevékeny, önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki. Készüljenek fel a közszereplésre, tudjanak megnyilatkozni, érvelni, cáfolni, kultúráltan vitázni. A közösség minden szintjén (csoport, osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesülhetünk azzal, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell gyermekeinknek felnőni, hogy legyenek képesek ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak a másság iránt (nemzetiségi hovatartozás, vallási hovatartozás, fogyatékosság), segítőkészek a rászorulók felé. Feladatok: - A gyermek, tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által. Segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (pl. iskola, egyház).

101


- Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Ha új gyermek érkezik az óvodai csoportba, vagy új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani az ő magatartásának, viszonyulásának, kapcsolatainak megfigyelésére, személyiségének megismerésére, tudásszintjének megállapítására. Foglalkozásokon, tanítási órákon a nevelők fokozottabban figyeljenek az új tanulóra. Ismereteinek felmérése történhet szóban és írásban. Felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat. A mérést nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást. A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretéről, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében. Karitatív tevékenység „Nem veti meg és nem utálja meg a szegény nyomorúságát.” (Zsolt. 35,10.) Intézményünk minden évben gyűjtést szervez határon belüli vagy határon kívüli testvéreink megsegítésére, majd annak eredményét szervezett formában juttatjuk el a rászorultaknak. A tettekre váltott ige erejében a továbbiakban is hinnünk kell, mert: „Felfogja az Úr a szegények ügyét” (Zsolt. 69.)

Területei Közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ezért az iskolának, mint a társadalom mikroközösségi színterének, tükröznie kell az ebből fakadó pedagógiai feladatokat az alábbi területeken: - hon és népismeret, - egyetemes emberi kultúra, - környezeti nevelés, - nemzetközi kapcsolatok ápolása, - vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése, - új információs környezetben kritikai módon történő eligazodás és felhasználás, - beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. Tudatában vagyunk annak, hogy az intézmény akaratlanul is tanít viselkedést (a vezetés, a tekintélyhez való viszony, a formális és informális kapcsolatok és az ezeken belül érvényesülő normák, stb. tekintetében), mivel a társadalmi tényezők (gazdasági változások; hírnév, presztízs szerepe; réteghelyzet), trendek, divatok beszüremkednek és a referenciaszemélyek gondolkodásában és magatartásában valamilyen értelmezést kapnak.

102


Ezért a pozitív nevelési hatás érdekében - az egész intézményi magatartást meghatározóan nyílt kommunikációra törekszünk a pedagógusok és a gyermekek, tanulók körében egyaránt, - lehetőséget nyújtunk a gyermekek, tanulók számára, hogy csoportjátékokban próbáljanak ki és dolgozzanak fel kommunikációs helyzeteket, - az elkerülhetetlenül fellépő belső feszültségek tisztázása és feldolgozása céljából a keresztyén emberségünkből következően természetes és őszinte testvéri beszélgetéssel és a szupervízió klasszikus technikáinak igénybe vételével egyaránt élünk. A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ezért nevelőként feladatunk: - Fejleszteni a gyermekekben, tanulókban azokat a képességeket és készségeket, amelyek a környezetükkel való harmonikus és konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. - Fejleszteni bennük az önismeretet, együttműködési készséget, szolidaritásérzést, empátiát. - Gyakorlati módon kell igazolni a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. - Tudatosítani a közösségek demokratikus működésének értékét. - Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát. - Megalapozni a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A - tágabb környezethez viszonyítva esetlegesen - szigorúnak talált nevelés hatására ébredő frusztrációt az egységes, egyöntetű nevelői magatartás valamint az értékszempontok világos és egybehangzó megfogalmazása által látjuk csökkenthetőnek. Az egyén életében különleges szerepet játszó közösségek: család, csoport, osztály iskola, lakóhely, település, egyház, haza és nép.

Irányítói A pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: óvodapedagógus, osztályfőnök, szaktanár, szabadidős tevékenységek vezetői. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A család: A társadalom legfontosabb egysége. Az itt folyó nevelésre az intézménynek közvetett úton áll módjában hatni, meghatározóak ugyanakkor a társadalom jogi szabályai, a közvetlen környezet szokásrendje. Az iskola szerepe a társadalmi normák tolmácsolásából, az elvárások megfogalmazásából és elfogadtatásából áll. Az iskolai elvárások, követelmények és magatartási normák csak akkor nyernek a család nevelő munkája révén megerősítést, ha azokat elfogadtatjuk. Nem elég a puszta tolmácsolás, hanem fontos a szülők aktív részvétele ezek megfogalmazásában, hogy igazán sajátjuknak érezzék azt.

103


Az óvoda, az iskola és a kollégium: Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. Az óvodai- és osztályközösség előtt születik a legtöbb siker illetve sikertelenség. E közösségeken múlik, hogy ezek az élmények ösztönzően vagy gátlón hatnak a gyermekekre, tanulókra. A közösségek szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat. A közösségi nevelésnek állandóan igazodnia kell a változó óvodaiés osztályközösséghez. Más-más viselkedési szokásokat hoz az óvoda 3 éve, az általános iskola 8 éve és a gimnázium 4 éve. Ugyanarra a jelenségre másként reagál a 3, a 6 vagy 10 éves gyermek, és másként a 14 éves fiatal, valamint a 18 éves ifjú. Változik a közösség, mert változik környezete, értékrendje, kultúrája. Az óvodapedagógusok és az osztályfőnökök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények és a fentiekben említett változások ismeretében alakítható ki. Ehhez jó alapnak kell lennie az iskola hagyományainak, múltjának. Fennállásunk alatt mindvégig arra törekedtünk, hogy a régi egyházi iskolák hagyományaihoz hűek legyünk, és azokat mai, modern világunkban továbbra is képviseljük. Lehetőséget kell biztosítani a diákok által felvetett témák, kérdésfelvetések megbeszélésére is. Az pedagógus feladata: - tanulóinak keresztyéni szellemű nevelése, - helyes önértékelésre és önismeretre nevelés, - a közösség szervezése, a felelősi rendszer kialakítása, annak folyamatos ellenőrzése, értékelése, - a közösség megjelentetése iskolán kívül: színházlátogatás, osztálykirándulás, természetjárás, városi rendezvényeken való részvétel, stb. Az intézmény követelményrendszerével és szokásrendjével hat a gyerekekre, biztosítja számukra a kibontakozást, az érvényesülést, a képességüknek és szorgalmuknak megfelelő sikerélményt, a nyugodt felkészülés lehetőségét. Az egyház: Intézményünk egyházi jellegéből adódóan fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkban kialakítsuk az egyház közösségéhez való tartozás tudatát is. Ennek érdekében számos olyan alkalmat szervezünk, amelyen iskola és gyülekezet közösen vesz részt, illetve lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink ténylegesen is tevékenykedjenek ezért a közösségért. Minden hónapban egy alkalommal családi istentiszteletre hívjuk és várjuk gyermekeinket és családjaikat, amelyen egyházközségünk tagjai és részt vesznek. Ezeket az alkalmakat tanulóink szolgálatukkal teszik színesebbé a gyülekezet számára. Évente egy alkalommal szeretetvendégségre hívja a Kaposvári Református Egyház presbitériumát és nőszövetségét iskolánk valamely osztálya, így tartva fenn élő kapcsolatot a gyülekezet világi vezetőivel, tagjaival. Az egyházközség fenntartásában működő kaposvári Csertán Márton Otthon és a taszári Ikafalvi Farkas Béla Otthon idős lakóit is rendszeresen látogatjuk a gyerekekkel, ünnepi alkalmakon műsorral, ajándékokkal kedveskedve nekik. Reményeink szerint minden gyermekünk későbbi életében fontos szerepet tölt majd be az egyház közösségéhez tartozás, és törekvéseink nyomán kialakul bennük az igény arra, hogy Isten népe közösségének tevékeny tagjai legyenek.

104


Haza és nép: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A haza és a nép ismerete párosuljon hazaszeretettel és hazafisággal, minden gyermek, diák váljon képessé a haza szeretetére és védelmére. Szaktárgyi ismereteiken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről. Ezt elősegítik kirándulások, túrák, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Fontos színtér az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, az azokon való megjelenés, részvétel. Nemzetközi kapcsolatok: Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. Más országok tanulóival való találkozás ösztönzően hat az idegen nyelv tanulására is. Igyekszünk kialakítani kapcsolatokat más államok iskoláival, gyülekezeteivel. Hagyományok, ünnepek, megemlékezések, rendezvények A közösségfejlesztést szolgálják hagyományaink, ünnepeink, megemlékezéseink, rendezvényeink. Hagyományok: A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését hagyományaink biztosítják. A hagyományok folytonosságot teremtő és megőrző erőt jelentenek közösségünk életében. A rendszeresen ismétlődő események, tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a közösséghez való tartozást. Az egészséges tradíció nemcsak a társadalom egyéb színterein, hanem az iskolában is zsinórmértéket adhat. Az iskola szellemiségéből adódik, hogy nemcsak őrizzük hagyományainkat, hanem újakat is teremtünk. A hagyományápolás során támaszkodunk a nevelőtestület, a tanulóközösség véleményére, javaslataira, és figyelembe vesszük a szülők elképzeléseit is. Óvodában: - a családi élethez kapcsolódó, a családban is gyakorolt tradíciókat ünnepelése - együttjátszás a szülőkkel - az iskolába induló gyermekek búcsúztatása - gyermek heti rendezvények Iskolában: - tanév eleji ismerkedő nap az 5. évfolyamosok, táborok az 1. és 9. évfolyamok számára - leendő óvodásaink, első osztályosaink és kilencedik évfolyamosaink bemutatása a templomban - első osztályosok szereplése a tanévnyitó istentiszteleten - tanári és tanulói ünnepélyes fogadalomtétel a gyülekezet előtt - erdei iskola valamennyi évfolyamnak - Lorántffy-est - az új gimnazisták befogadása (szecskaavató) - családi istentiszteletek - kollégiumi diákistentiszteletek

105


- presbitériumi szeretetvendégség - nőszövetségi szeretetvendégség - részvétel az ökumenikus imahét rendezvényein - szülők-nevelők bálja - megemlékezés jeles napokról (pl. Márton-nap, Luca-nap) - tematikus napok (pl. víz világnapja, Föld napja, stb.) - tavaszváró hangverseny - csendesnap diákoknak és pedagógusoknak - egyenruha: fehér blúz/ing, fekete szoknya/nadrág, az iskola jelképével ellátott sál/nyakkendő. Az egyenruha ünnepi, egységes megjelenést biztosít az ünnepeken, kifejezi az egy intézményhez tartozást, segíti a tanuló nyilvánosság előtti megjelenését, a diák és az általa elért eredmények és az iskola megbecsülését. - jelképünk: a zászlós bárány sematikus rajza Ünnepek: Az ünnepnapok régen hozzátartoztak az emberek életritmusához. Ünnepek alkalmával megpihentek, családjuk, szeretteik körében voltak, rátaláltak önmagukra és Istenre. Az óvodában, iskolában tudatosan kell törekedni arra, hogy a családi ünnepeket, az egyházi év ünnepeit valódi tartalommal töltsük meg, és tanítsuk meg a gyermekeket és családokat az ünneplésre. Kiemelt kötelességünk, hogy az ünneplést változatos hangulatvilággal, cselekményekkel szebbé tegyük, hogy a népi kultúra gazdag világából válogassunk, hogy a néphagyományokon alapuló népszokások értékeit (népdalok, népviselet, díszítő művészet, népzene, népi gyermekjátékok, stb.) megőrizzük, a jövő számára átmentsük, és a gyermekekben tudatosan és fokozatosan kialakítsuk a népi-nemzeti értékeinkhez, a szülőföldhöz való jó viszonyt. Az óvodai ünnepeket lásd az „Óvodáink jeles napjai, hagyományai, ünnepei” című részben. A mindennapokhoz kapcsolódó ünnepek Intézményünkben hagyománya van a születésnapok megünneplésének. Ezen a napon központba kerül a gyermek, tanuló, társai ráfigyelnek, vele törődnek. A köszöntési mód (ének, vers), a vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyerekek számára fontos ünnep az édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére érzelem teli aktivitással készülnek. Alkalomhoz illő versekkel, közös énekléssel tesszük emlékezetessé. Egyházi ünnepeink - Reformáció ünnepe (október 31): Ismerkedés a református templommal, református jelképekkel. Az iskola tanulói és pedagógusai istentiszteleten vesznek részt. - Advent és karácsony: Az ünnepre készülődve adventi koszorút készítünk. Tudatosítjuk a szülőkben is, hogy mi ezekben a napokban elcsendesedve, szívünkből a rosszat eltávolítva várjuk a Messiás születésének ünnepét. A közös éneklés, zene még fogékonyabbá teszi a gyermekeket, tanulókat az élmények befogadására. Karácsony közeledtével közös és/vagy csoport- illetve osztály karácsonyfákat állítunk. Az iskola karácsonyi ünnepségét a gyülekezettel együtt, karácsonyt megelőzően, esti istentisztelet keretében tartjuk. - Virágvasárnap: Üzenetét és örömét átéli a gyermek, tanuló, ha a pedagógus hitelesen elmondja, miért vonult be Jézus Jeruzsálembe. 106


- Nagypéntek, húsvét: Nagypéntek megelőzi a feltámadás ünnepét, de az örömhírre, a feltámadásra tesszük a hangsúlyt, így a gyermekben nem alakul ki félelem, s az igazságot sem torzítjuk el. - Áldozócsütörtök: A mennybemenetel ünnepén Jézus erejéről, visszajöveteléről szól a bibliai tanítás. Az iskolások a gyülekezettel közös istentiszteleten vesznek részt, majd tanítási órák helyett játékos, interaktív foglalkozásokkal visszük közelebb hozzájuk az Ige üzenetét. - Pünkösd: El kell mondanunk, hogy Jézus értünk jött a Földre és visszament az Atyához. Eltűnt ugyan a tanítványok elől, mi sem láthatjuk szemünkkel, de jelenlétét naponta érezzük. Virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, pünkösd, reformáció ünnepén és karácsony ünnepén elvárjuk tanulóink részvételét a kaposvári református gyülekezet ünnepi alkalmain. Nemzeti ünnepeink Március 15-e az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünk. Hetekkel előtte készülünk, zászlót, kokárdát készítünk, hazafias verseket, dalokat mondunk, énekelünk. Feldíszítjük a csoportszobákat, tantermeket, folyosókat. A nagy napon az óvodában ünneplő ruhába öltözve, kokárdával a mellünkön emlékezünk meg Petőfi Sándorról és a szabadságharc hőseiről, az iskolában műsorral jelenítik meg a történteket felső tagozatos diákok. Június 4-e, október 6-a és október 23-a további fontos nemzeti ünnepeink. Az ünnep lényegéből azt tudjuk kiemelni, hogy a magyar emberek a szabadságért harcoltak az idegen elnyomás ellen, mert nagyon szerették a hazájukat. Az iskolában az aradi vértanúkról osztálykeretben, osztályfőnöki irányítással emlékezünk meg, az 1920-as és az 1956-os eseményekről gimnazista diákok készülnek műsorral a többi tanuló számára. A diktatúrák áldozatairól (február 25.) és a holokauszt áldozatairól (április 15.) a gimnáziumi tagozaton emlékezünk meg, a magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos tanárok és a hitoktatók által összeállított rövid műsorral, általában a reggeli áhítat keretében. A műsort adó osztályok beosztását az éves munkaterv tartalmazza. A fenti alkalmakon keresztül éreztetjük meg a gyermekekkel, tanulókkal magyarságukat, nemzetünk szimbólumainak szerepét, fontosságát, hogy büszkék legyünk arra a népre, amely sokat harcolt a magyarság megmaradásáért és szabadságáért. A hazaszeretet, a nemzeti hovatartozás és a magyarságtudat alakítása céljából alapvető hosszú távú feladatunk, hogy megismertessük a gyermekeinket, tanulóinkat a magyarság, a magyar nép kultúrájával és hagyományaival. A hagyományok azok a népszokások, amelyek segítségével nemzedékről nemzedékre megőrizhetjük tudásunkat, tapasztalatainkat. A hagyományokba beleszületünk, ezek gazdagítják kultúránkat, és irányt mutatnak életünkben. Az óvodáskorban a legalkalmasabb a népi játékokkal, néphagyományokkal való életkori sajátosságoknak megfelelő ismerkedés. Ha tudatosan, tervszerűen, példaadóan tiszteletet ébresztünk múltunk értékei és szülőföldünk iránt, akkor ezek az érzelmi hatások beépülnek a gyermekek személyiségébe, és egy életen át végigkísérik őket. Az iskolában egyes tantárgyak tananyagukon keresztül is lehetőséget adnak fenti célok elérésére, feladatok megvalósítására (pl. magyar irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra).

107


Rendezvényeink - tantestületi csendesnap - tanévnyitó, tanévzáró istentisztelet - karácsonyi és húsvéti játszóház - Mikulás buli - farsangi mulatságok - szalagavató ünnepség - anyák napi ünnepségek - Lorántffy-napok - nagycsoportos óvodások búcsúztatása - 8. osztály búcsúztatása - 12. osztály ballagása - osztálykirándulások - balatonfenyvesi nyári tábor Az első és a kilencedik évfolyamra felvetteknek augusztus hónap végén ismerkedő táborozást szervezünk, melyen az osztályban tanító pedagógusok is részt vesznek. Az ötödik osztályos tanulóknak és szüleiknek ugyancsak augusztus végén új tanáraikkal együtt ismerkedő délutánt szervezünk. A tanévnyitó ünnepély mindig istentiszteleti keretben történik, a tanév rendje által meghatározott első tanítási naphoz legközelebb eső vasárnapon. Hagyományaink alapján ezen az istentiszteleten az első osztályosok szolgálnak rövid műsorral. Az ünnepély részeként fogadalmat tesznek a kilencedik évfolyamos diákok, valamint az újonnan kinevezett (határozatlan munkaszerződésű) pedagógusok. Minden hónap 2. vasárnapján az alsó tagozatos diákok és családtagjaik, 4. vasárnapján pedig a felső és gimnáziumi tagozatosok és családjaik vesznek részt családi istentiszteleten, melyen 1-1 osztály szolgál rövid műsorral előzetes beosztás alapján. A részvétel kötelező, a jelenlétet dokumentáljuk. Nagycsoportos óvodásaink részt vesznek az alsó tagozatosok családi istentiszteletén. Évente egy alkalommal iskolánk tanulói vendégül látják a nőszövetséget és a presbitériumot, közös áhítaton vesznek részt, majd az iskola egy osztálya műsorral kedveskedik. Kilencedik évfolyamos tanulóinkat a végzősök a Mikulás mulatság keretén belül avatják fel gimnazistává. Célunk a frissen létrejött közösség összetartozási érzésének kialakítása, erősítése, az iskolai hagyományok megismertetése. Február hónapban a 11. évfolyamosok rendezik a szalagavatót, mely a 12. évfolyamosok iskolától való elválását jelképezi. Az ünnepség keretében a végzős osztály bemutat egy vagy több produkciót: táncot, filmet, éneket. Iskolánkban a 8. és 12. osztályos diákok számára ballagási ünnepséget tartunk. A körülmények méltó megteremtése, a tartalmi és formai elemek összhangjának kialakítása minden iskolapolgár feladata és felelőssége.

108


A szülői munkaközösség minden évben jótékonysági bált szervez a szülőknek és nevelőknek. A bál bevételéből a szülők egy-egy meghatározott iskolai célra felajánlanak bizonyos összeget. Szeptember-október és május-június hónapokban az iskola tanulóinak 1 hetes erdei iskolát szervezünk Zselickisfaludon. Ugyancsak évente egy alkalommal országos tanulmányi versenyt rendezünk a református általános iskolák pedagógusainak és diákjainak a Lorántffy-napok keretében. A tanévzáró ünnepséget szintén istentiszteleti keretben tartjuk, rendelet által meghatározott tanév végi időponthoz igazodva. A közösségi élet fejlesztésének sajátosságai a kollégiumban Tanulóink életkorából adódóan a kortárscsoportnak meghatározó szerepe van a személyiség fejlődésében. Az együttes tevékenység pedagógiai hatékonysága rendkívül jelentős. A nevelőknek indirekt módszerek alkalmazásával kell megteremteni a feltételeket a társak közötti pozitív interakciók megvalósulására. A szoba- csoport- és kollégiumi közösségi szintek kialakulása csak az arra adekvát tevékenységformák összehangolt tervezésével válhat eredményessé. Önkiszolgáló tevékenység: Az önkiszolgálás a közösségek mindennapi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. A társadalmi mikroklíma ideális gyakorlóterepe. A diákok feladata a környezet tisztántartása, a napirend szerinti működés biztosítása, az ügyeletes nevelő segítése szoba, csoport,- és kollégiumi szinten. A kollégiumunkban lakó diákok gimnáziumunk tanulói. Az iskolai diákönkormányzat legalább egy tagja kollégista tanuló, aki képviseli a kollégiumi diákok érdekeit.

A kollégiumban diákönkormányzati szervezet nincs. Ugyanakkor biztosítjuk, hogy a diákok személyesen részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a tanulók megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit, részt vegyenek önmaguk és társaik formálásában, életmódjuk kialakításában, a pedagógusok közreműködésével szervezzék, irányítsák, ellenőrizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. Interperszonális kapcsolatok: A kapcsolatrendszerek vizsgálatára szociometriai felmérést kell alkalmazni. Az értékelés során törekedni kell az eredmények minél szélesebb körű gyakorlati hasznosítására. A szobaközösségeket célszerű vonzódásos alapon összeállítani. A perifériára szorultakat teljesíthető feladatokkal kell megbízni. A jó szervezőkészséggel rendelkezőket be kell vonni a kollégiumi élet alakításába. A csoportkohézió fejlesztéséhez elengedhetetlen a közös programok szervezése. A kortárscsoport személyiségformáló hatásának elsőrendűségét figyelembe véve közvetett módszerekkel kell az egyéni érdekeket összehangolni. Kiemelt feladat az elsőévesek beilleszkedésének segítése a csoportközösségbe.

109


A szociális képességek fejlesztése tudatos módon történik meg a különböző tevékenységek gyakorlása kapcsán, mint például: - a közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, a munka irányítása, ellenőrzése és értékelése, - a közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése, - a tanulók sokoldalú fejlődésének segítése, az elért eredmények értékelése, - a tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellenőrzésben, értékelésben, - a kollégium kapcsolatrendszerének kiépítése más iskolákkal, kollégiumokkal, - az iskolai és a kollégiumi nevelőtestület munkájának támogatása, - programok, rendezvények szervezése, diákvezetői megbízások ellátása.

V. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészség - testi, lelki, szociális jólét állapota, nem a betegség hiánya, - alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz, - összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt, - kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Óvodában A gyermekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét. Meghatározónak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stressz mentes, kiegyensúlyozott, biztonságos, nyugodt, a gyermekek számára is kiszámítható légkört. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül, és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és kapcsolódó helyiségei, a tornaszoba és az óvoda udvara. Az egészségfejlesztés területei: 1. egészséges táplálkozás, 2. mindennapos testnevelés, testmozgás, 3. személyi higiéné, 4. testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, 5. a bántalmazás, erőszak megelőzése, 6. baleset-megelőzés.

110


Egészséges táplálkozás A gyermekek napi háromszori étkezést kapnak: tízórai, ebéd, uzsonna. Étrendjük minőségi és mennyiségi összeállítását az intézmény élelmezésvezetője végzi, egyeztetve az óvónőkkel és szükség esetén dietetikus szakemberrel. Megpróbáljuk elérni, hogy a gyermekek a felszolgált ételeket - akkor is, ha szokatlan számukra kóstolják meg, közvetve modellt nyújtva ezzel a családoknak is a változatosabb, korszerűbb táplálkozás kialakításához. Ne válogassák, becsméreljék az ennivalót. Intézményünkben nincs italautomata, az étkezésekhez saját konyhánkról kapják a megfelelő folyadékot a gyermekek. A vízivás lehetősége csoportszobában is állandóan biztosítva van. Igyekszünk elérni azt is, hogy szomjuk oltására intézményen kívül is elsősorban vizet fogyasszanak. Orvosilag igazolt ételérzékenység esetén a konyha együttműködésével biztosítjuk a napi étkeztetést. Az óvoda az alábbiakkal segíti az egészséges étkezés kialakulását: Az étkezést kulturált körülmények között biztosítja. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Érintett gyermekeknél fokozottan ügyel a diétára. Megismerteti a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az óvónők tanácsot adnak, hogy a családok az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki, felhívva a figyelmet az alacsony zsírtartamú tej, tejföl és sajt, a hal, baromfi, barna kenyér fontosságára. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek fogyasztásához. A tervezett egészségfejlesztő foglalkozások, projektek játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). Ugyanakkor a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. A tapasztalatszerzés során minden érzékszervet megmozgatnak, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A tejtermékekkel kapcsolatosan is tartanak foglalkozást az óvónők. Beszélgetnek a tej fontosságáról, miért nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, egészséges táplálkozás, pihenés), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, megőrzését, edzését. Ehhez rendelkezésünkre áll az udvar többfunkciós, esztétikus, a biztonsági szabványoknak megfelelő játékokkal, sportszerekkel. Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért. Az óvoda változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. A pedagógusok minden nap szerveznek mozgástevékenységet tornaszobában, tornateremben vagy udvaron. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezetnek. Megtervezik a helyet, időt, és a mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően napi 1-3 órát töltenek levegőn. a gyerekek. A homokozás a gyermek udvari tevékenységében elsődleges helyet foglal el. A földdel való játék, homokozás, sarazás a gyermek elemi, ősi szükséglete. Egészségük védelmében fontos a homok évenkénti cseréje, valamint naponkénti lazítása, locsolása. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). 111


Mozgás, kirándulás megszerettetése: Mozogni lehet otthon, a játszótéren, az óvodában, a csoportszobában és az udvaron. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiéniás szokások kialakítását. Az óvodapedagógus és a dajka feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Az elkényelmesedett, egészségtelen életmód, a rossz levegő csökkentik a gyermekek teherbíró képességét. Ezért hosszabb sétákkal, a szülőkkel együtt történő közös kirándulásokkal megismertetjük a gyermekekkel a természetjárás szépségét. Személyi higiéné Gondozás: A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. A toalett használatával kapcsolatos tevékenységek figyelemmel kisérése, szükség szerint fizikai segítség nyújtása sértheti a gyermek intim szféráját, ezért nagyon türelmesnek kell lennünk. A mosdókban a gyermek a jellel ellátott törölközőjét, fésűjét, fogmosó készletét könnyen megtalálja. Fontos feladatunk a fogápolás szokásainak megalapozása. A papír zsebkendő használatával kapcsolatban felhívjuk a gyermekek figyelmét annak anyagára, hulladékként kezelése során szelektív gyűjtésére. A testápolás: Az öltözködésnél fontos a helyes sorrend megismertetése, a hőmérsékletnek megfelelő réteges öltözködés, a nedves ruha lecserélése. A ruha egyrészt védi a testet, másrészt az ember közösségi jelenlétének eszköze. A szemérmességre is meg kell tanítanunk a gyermekeket (szoknya viselésének módja, kihívó öltözködés). Az öltözőkben a gyermek váltóruhája, váltócipője, tornafelszerelése saját jelével van ellátva. Pihenés: A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A testnek szüksége van a regenerálódásra. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása. A nyugodt pihenés feltétele a csend, a bizonyos bezártság. Az elalvás előtti mesélés jótékonyan hat a gyermek fejlődésére. Ha lehet, minden délután aludjanak, de legalább nyugodt szendergés állapotában legyenek. Az óvodapedagógus jelenléte a pihenés teljes idejében elengedhetetlen, a gyermekek nem maradhatnak egyedül. Tudatosítanunk kell a szülők körében felelősségüket az esti lefekvésben, hogy a gyermekek kipihenten érkezzenek az óvodába. Levegőzés: A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus feladata, hogy a mindennapok során a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Egészség és balesetvédelem A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniás szabályok betartására, a környezeti ártalmak kiküszöbölésére, a megfelelő páratartalom biztosítása. Az óvodás gyermekek veszélyérzete még nem fejlődött ki kellően, így fokozott felügyeletre van szükségük a teremben és az udvaron is. Fel kell hívnunk figyelmüket a leggyakoribb veszélyhelyzetekre (ajtónyitás, felmászás bútorokra…), és az is előfordul, hogy tiltással kell élni (pl. nem szabad orrba, fülbe játékot dugni, nyakba zsinórt kötni, játékot, követ dobálni, stb). A közös sétán lehetőség van a közlekedési szabályok tanítására, betartatására is. 112


A környezet megismertetése és védelme A Biblia tanítását alapul véve a Föld, a világ és az ember Isten teremtése: „ És fogta az Úristen az embert, helyezte az Éden kertébe, hogy azt művelje és őrizze” 1Mózes 2,15 Az Isten csodálatos világának megismertetése, felfedeztetése, megszerettetése környezeti nevelésünk lényege. Meg kell tanítanunk a gyermekeket nyitott szemmel járni, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt. Az óvodai életnek mintául kell szolgálni a környezettel való harmonikus együttműködésre is. Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megőrzésében /szemetes használat, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, bokrok, fák, virágok megóvása/. Kirándulások alkalmával tudatosítjuk, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. Mindezekkel elősegítjük a környezettudatos magatartásuk formálását, alapozását, alakítását. A közelben elhelyezett szelektív hulladéktárolókhoz a gyermekekkel együtt visszük a szétválogatott hulladékot. Természetessé kell válnia a közös tevékenységek során a környezet folyamatos rendben tartásának, a növény- és állatvédelemnek és gondozásnak, a hulladékok szelektív összegyűjtésének. Tudatosítjuk bennük a természetes anyagok használatának környezet- és egészségkímélő szerepét, valamint az újrahasznosítás fontosságát! Sikerkritériumok: Váljon a gyermek szokásává és legyen önálló: - a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, - a WC használatakor, - fogápolásban, - öltözködésben, az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában, - önkiszolgáláskor a kimerített étel mennyiségének megítélésében. Használja megfelelően: - az evőeszközöket (kés, villa, kanál), - a játék és egyéb eszközöket, - az óvoda és az épület egyéb helyiségeit, - a környezet tisztántartásában a takarítóeszközöket. Szükség szerint tudjon: - cipőt fűzni és kötni, - gombolni, - teríteni, - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat), - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, - természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. Lehetőség szerint ismerje meg: - a kulturált étkezés szokásait, - a zsebkendőhasználat módját, - ruházatának tisztántartási lehetőségeit, - tartsa be a balesetvédelmi magatartásformákat, - a szelektív hulladékgyűjtés okát és mikéntjét, segítsen a környezet tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységben. 113


Iskolában Minden rendelkezésre álló módszerrel elő kell segíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést kell kialakítani illetve fenntartani a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Biztosítjuk az iskolai egészségügyi szolgáltatásokat, együttműködünk a szakemberekkel, részt veszünk a tanulókat és alkalmazottakat célzó egészségfejlesztési programokon. Kiemelt jelentősége van az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. Teret kell adni a lelki egészségfejlesztést, lelki gondozást, tanácsadást és az ifjúságvédelmet biztosító programoknak, hogy ne váljon senki áldozattá. Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok, az alkalmazottak és a tanulók jó közérzetét, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot a jóra, támogatja és fejleszti az egyéni előrejutást. Az egészségnevelés és az egészségfejlesztés területei Mozgás, mindennapos testedzés: A mai kor a mozgásszegény életmód kialakulásának melegágya. Ez ellen felvesszük a küzdelmet egyrészt a kötelező testnevelés órákkal, melyeken a tanárok célzottan mozgatják meg a tanulókat, az előírt tananyag megtanításával, másrészt tanórán kívüli iskolai sporttevékenységekkel, harmadrészt biztosítjuk tanulóink egyesületekben való sportolását, egyesületi és iskolai versenyeztetését. Statisztikai adatokkal igazolható, hogy az általános iskolás és a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27 § (11) bekezdés előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. A mindennapos testnevelés a 2015/2016. tanévben az általános és középfokú iskolai oktatás minden évfolyamára kiterjed. A mindennapos testnevelés célja: - testmozgás megszerettetése, - egészséges életmód alapvető ismeretinek elsajátítása, - a tanulók fizikai állapotának javítása, - természetes mozgásigény kielégítése. A mindennapos testnevelés feladatai: - hozza azonos szintre a tanulók mozgáskészségét, - mozgásos feladatokkal alakítsa a legfontosabb jártasságokat és készségeket, - fejlessze a gyerekek ügyességét, testi erejüket illetve állóképességüket, - keltse fel a tanulók mozgás-, versengési- és játékigényét, - testtartási hibák megelőzése.

114


A mindennapos testnevelés megvalósítása: - alsó tagozat: heti 2 testnevelés óra és heti 1 óra úszás mellett a szabadidős foglalkozások idejébe játékos sportfoglalkozást iktatunk be, - felső és gimnáziumi tagozat: a heti 2-2,5 testnevelés óra mellett tömegsporton illetve különféle testnevelés szakkörökön és foglalkozásokon (pl. kosárlabda, röplabda, labdarúgás, úszás, jégkorong, pilatesz) való részvétel lehetőségét biztosítjuk tanulóinknak, - iskolánk kihasználja a város által felajánlott sportolási lehetőségeket is (pl. jégpálya használata, ingyenes uszodahasználat). A mindennapos testnevelés helyszínei lehetnek: - zárt térben: tornaterem, tanterem, sportcsarnok, jégpálya, uszoda, - szabadban: udvar, játszótér, sportpálya, tanulmányi séta. A mindennapos testnevelés feladatainak a testnevelés tantárgy tantervi követelményekre kell épülniük, kiegészítve azt minél több játékos feladattal. Ezzel lehetővé téve, hogy a gyerekek megismerjék, megszeressék a sportot. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során iskolánk különös gondot fordít azok (testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők olyan légkört teremtenek az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. Iskolán kívüli tevékenységek: osztálykirándulások, túrák, táborok szervezése, melyeken nagy hangsúlyt kapnak a mozgásos tevékenységek (séták, gyalogtúrák, kerékpártúrák, stb.). A fizikai képességek mérése: A testnevelés órák keretén belül jogszabályi előírásoknak megfelelően rendszeresen, tanévenként januártól májusig tartó időszakban mérjük az 5-12. évfolyamos tanulók fizikai állapotát. A mérés eszköze: NETFIT. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyermekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. Az egészséggel kapcsolatos fittségi állapotot átfogóan jellemző mérési, értékelési és visszajelentő rendszer is. A NETFIT tartalmi területei és fittségi profiljai: - A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések – testösszetétel és tápláltsági profil - A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya) tesztek - vázizomzat fittségi profil - hajlékonysági profil - A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya) teszt - aerob fittségi profil A mérési eredményeket a mindenkori tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott mérési időszak utolsó napjának 24,00 órájáig fel kell tölteni a NETFIT-et támogató informatikai rendszerbe. A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, amely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését.

115


Prevenció Az egészségmegőrzés egyik legfontosabb eszköze a prevenció (megelőzés). A testi-lelki egészség egyaránt a kiegyensúlyozott élet legfontosabb alkotó eleme. Területei: 1. Lelki élet, lelki gondozás: Iskolánkban központi kérdés tanulóink lelki egyensúlyának kialakítása, megőrzése. A lelkészek lelki gondozása nagy segítség és igen eredményes. Sokszor jobban megnyílnak nekik a tanulók, a szülők mint a tanároknak, osztályfőnököknek. 2. Testi egészség, egészséges életmód: Módszer a felvilágosítás A felvilágosító munka folyamatos. Meghívott előadó: orvos, védőnő, jogász, valamint a biológia tanár, az osztályfőnök előadást tart, beszélgetést vezet, stb. 3. Iskolaorvosi, védőnői ügyelet: Az iskolaorvos és a védőnő a tanulókat folyamatosan szűrik minden évfolyamon. A szűrés során tapasztalt rendellenességek esetén a tanulókat a megfelelő szakorvoshoz irányítják. Gondoskodnak az előírt védőoltások beadásáról. Segítik megszervezni a felvilágosító előadásokat. Az iskolafogászaton a fogorvos minden évben, meghatározott rend szerint folyamatos szűrést és kezelést végez. 4. Drogprevenció: A felgyorsult élet, a konfliktuskezelés hiányosságai, az alacsony tűrésküszöb, a többiektől, az ún. barátoktól való elmaradás félelme miatt gyakran nyúlnak pótszerhez a fiatalok. Fontos feladatunk ennek megelőzése, a hajlamosító tényezők feltárása, a családokkal való kapcsolat bizalmi jellegének fejlesztése. A drog fogalma: minden olyan anyag, amely a szervezetbe jutva elsősorban az agy és a központi idegrendszer befolyásolásával természetellenes módon változtatja meg annak működését és hozzászokást válthat ki. Az intézmény területén minden ilyen szer fogyasztása tilos, hatásuk alatt az intézményben tartózkodni nem engedélyezett. A drog típusai: - „Legális” drogok (alkohol, cigaretta, kávé, egyes gyógyszerek): olyan anyagok, amelyek az idők folyamán beépültek a társadalom szokásrendszerébe, általában szabadon hozzáférhetők és egyfajta fogyasztási kultúrájuk alakult ki. - Illegális drogok (kábítószerek): azok a szerek, amelyeket a társadalmi megítélés nem tolerál, használatuk nem elfogadott, szabadon nem hozzáférhetők, bűncselekmény elkövetésére is alkalmasak. Egészségkárosító hatásuk mellett súlyos lelki, szociális, társadalmi, egyéb problémák okozója. A veszélyeztetett korosztályt elidegeníti a valódi értékektől, az élet szépségeitől, lerombolja a személyiséget.

116


A megelőzés programja: - „Legális” drogok: Cél a legalitás korlátozása. Feladat a felvilágosító tevékenység, a személyes példamutatás, az egészségkárosító hatások tudatosítása, az iskolai tilalmak ellenőrzése. - Illegális drogok: A megelőzés lehetőségei, területei: - felvilágosítás: szülőknek külső előadók, diákoknak beszélgetések, külső előadók, filmek, szakanyagok, kiadványok, drogellenes rendezvények, kiállítások, segélyszolgálatok - iskolán kívüli programok, baráti társaság figyelemmel kísérése - folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel - hajlamosító tényezők feltárása - tünetek, jelek felismerése - személyre szabott módszerek alkalmazása, gondos mérlegelés - szakemberek, szülők bevonása a megoldás keresésébe - a tiltó rendelkezések megismertetése, betartatása - a következmények tudatosítása, a büntethetőség kritériumai - drogkoordinátorok képzésén való részvétel - lelki megerősítés, személyiségformálás - bizalmi viszony kialakítása: diák – szülő, diák – tanár, szülő – tanár, lelkész - a konfliktuskezelő készség erősítése, az élet szépségeinek, valódi értékeinek felmutatása - akaraterőre, kitartásra, a kudarcok elviselésére nevelés, hogy ellen tudjanak állni a csábító hatásoknak (média, baráti társaság), hogy ne legyenek kitéve olyan hatásoknak, amelyeknek áldozatává és szenvedő alanyaivá válhatnak. 5. Az intézményi környezet igényes, tiszta, egészséges, balesetmentes, akadálymentesített. A folyosók szélesek, a közlekedést nem gátolja semmi. Az egészségneveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok Ezek egy része túlhaladja az iskola szervezeti kereteit, de a pedagógusok aktív részvételével a tanulók valamennyibe bekapcsolhatók: - osztálykirándulások, táborok; - kreatív, cselekedtető akciók; - a külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési előadások; - egészségvédelmi tablók, poszterek, filmek készítése, szituációs játékok szervezése; - évente legalább egy sportnap szervezése. Kollégiumban Célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése érdekében az alábbi területeken: - egészséges táplálkozás, - mindennapos testmozgás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és párkapcsolatok, - bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, - a személyes higiéné, - baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás.

117


Az egészségfejlesztés megvalósításának színterei: Céljaink elérése érdekében kiemelt szerepe van az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységének. A velük való kapcsolat fenntartása során naprakészségre kell törekedni a pedagógusok és a védőnő információcseréjében. Az kollégistákat érintő egészségvédelmi kérdésekben a nevelők és az iskolaegészségügyi szolgálat kölcsönösen tájékoztatják egymást. A 9. évfolyam kollégistái számára a doktornő és a védőnő mentálhigiénés foglalkozásokat tart a csoportfoglalkozások keretén belül. A nevelők a tanév első csoportfoglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. A testi-és lelki egészségre nevelés tematikus foglakozásain kötelező jelleggel kell foglakozni a megadott témakörökkel Az étkezés és személyi higiénia területén rendszeres nevelőtanári kontrollt kell gyakorolni, melyben a számonkérés helyett a mintaadásra kell helyezni a hangsúlyt A tanulói környezet tisztántartásában ki kell használni a közösségi tevékenységben rejlő pedagógiai lehetőségeket.

VI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja - fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - megismertetni a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, - felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai: Tanórán: biológia, testnevelés, osztályfőnöki órán, szaktanár, védőnő vagy meghívott előadó előadása; gyakorlati bemutató és/vagy IKT-eszköz használata. Tanórán kívül: pl. szakkörön szaktanár, védőnő vagy meghívott előadó előadása; gyakorlati bemutató és/vagy IKT-eszköz használata. Önálló ismeretszerzéssel: házi feladatként gyűjtőmunka, kutatómunka, kiselőadás készítése hagyományos és IKT-eszközök használatával.

118


VII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Alapszabályozás: Nkt. 62. § A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok intézményi alapfeladatai: - A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés. - A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint. - A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása. - A pedagógiai programban és a szervezeti, működési szabályzatban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat teljesítése. - A hivatali titkok megőrzése. - A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása. - A belső vizsgák lebonyolítása. - A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése. - A tanulmányi versenyek lebonyolítása. - A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzése. - A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete. - Az egyházi rendezvények szervezésében, lebonyolításában való segítségnyújtás. - Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése. - Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása. - Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. - A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása. - Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken. - Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, folyamatos önképzés. - A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben. - Az ebédlői ügyelet ellátása. - A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken. - A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése. - Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés. - Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése. - A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés. - Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel.

119


Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza. Feladatai: - Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit. - Segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. - Kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével, különösen a szülői munkaközösséggel. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét. - Részt vesz a tanulók számára szervezett kötelező közösségi szolgálathoz kapcsolódó szervezési, adminisztrációs munkában. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet és fogadóórát tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: o napló vezetése, ellenőrzése o félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása o bizonyítványok, törzslapok megírása o hiányzások dokumentálása o továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, - nyomon követi, segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, - ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel, - rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - élményszerű szabadidős programokat szervez, - javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére, - részt vesz az osztályfőnöki közösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását, - órát látogat az osztályában.

VIII. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja Intézményünk foglalkozik sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével-oktatásával, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási zavarral)küzdenek, ezért kiemelt figyelmet igényelnek, különleges bánásmódra jogosultak. Intézményünk az alábbi diagnózisok valamelyikével rendelkező tanulók ellátását vállalja: - beszédfogyatékos, beszéd és nyelvfejlődés zavara (dadogás, tonoklónusos dadogás) - logopédia terápia javaslata, - egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápia javaslata, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében a „Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. 120


Az iskola egyik legfontosabb feladata fenti részképességzavarok időbeni felismerése. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A NAT-ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap az énkép és önismeret, a kommunikációs kultúra és a testi és lelki egészség. Fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak, a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának. A terápia szempontjából rendkívül fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés. Az egyéni fejlesztési tervek alapján a sajátos nevelési igényű tanulókat kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermek teljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén szelektálni a tananyagot. Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A pedagógusok folyamatosan együttműködnek az intézmény gyógypedagógusaival. Figyelembe vesszük a tanulás és az értékelés arányát: értékelés differenciálása, viszonyítás módja (önmagához, követelményhez). A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Segítünk megkeresni és támogatjuk a szakemberekkel (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus) való kooperációjuk lehetőségeit. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. A hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. A tanulói hátránykompenzációban kiemelt célként kezeljük a lehetőségek bővítését. Ez a tanulást segítő módszerek és eszközök bővítését, alkalmazását, minőségjavítást jelent mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. A tantestület tagjai számára több ilyen témájú pedagógusképzés volt már. Pedagógiai tevékenységek: - alsó tagozaton megkezdett szűrővizsgálat, - vélemény- és tapasztalatcsere az óvodákkal, - szükség esetén családlátogatások, - hospitálások (óvoda - iskola - középiskola), - személyes példamutatás a felnőtt-gyermek kapcsolatban, - stresszhelyzetek kezelése (felkészítés, feloldás, feldolgozás), egyéni elbeszélgetések, - együttes élmények szerzése, - közösségi viszonyrendszer alakítása: a tanulók ismerjék meg egymást, - házirend alapos megismerése, egységes és következetes betartása, betartatása, - rendszeresség kiépítése (napi- és heti rend otthon és az iskolában), - következetesség (betartás, betartatás), - megfelelő beszédstílus, kommunikáció, - rendezettebb és tisztább környezet, igényesség kialakítása és ennek óvása, - kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése, - durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése, - érdeklődés, kíváncsiság felkeltése sok türelemmel, elfogadás, - osztályfőnöki órák témájának tudatosabb tervezése, végrehajtás, - tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása, - állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása, 121


- hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása, - a hiányok egyéni és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás, - alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés), - önálló tanulásfejlesztés, Felzárkózást segítése: - fejlesztő foglalkozások, - korrepetálások, felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások, - több szakirányú, speciális végzettséggel kiegészülő diploma, - tanulás tanításának módszere, - az elvégzendő feladatok számát nehézségét önállósági szintjét egyénre szabjuk, - helyiségek biztosítása (fejlesztő foglalkozásra), - iskolán belül speciális szakemberek alkalmazása, bevonása (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus). Kitűzött célok: - tanulmányi eredmény növekedése, - továbbtanuláskor való helytállás, - pszichoszomatikus tünetek csökkenése, - iskolán belül több speciálisan is képzett pedagógus, - megfelelő szemléletmód kialakulása, - célirányos órai és tananyag felosztás, differenciálás, - speciális taneszköztár bővítse, - partneri elégedettség mutatójának növelése, - szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel, - kudarcérzés oldása, - sikerélményhez juttatás. A megvalósítás keretei, eljárásai - inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, - differenciált tanulásirányítás, - differenciált házi feladat adás minden pedagógus részéről, - gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés, - differenciált értékelés, - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás, - rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva, - a tananyag életszerű tartalommal való megtöltése, gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése, - páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni, - egyéni tanulási technikák kialakítása, - sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása, - képességfejlesztő játékok szervezése, - szabadidős tevékenységek, - szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése, - személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése.

122


Az iskolaotthon keretein belül: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel, - otthonosság érzésének erősítése, - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer), - az osztály közvéleményének kibontakoztatása, - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme, - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése, - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással, - egymás köszöntése név- és születésnapon, - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése, - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.), - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása. Iskolán kívüli keretek: Amennyiben szükséges, speciális szakemberekhez irányítjuk a gyerekeket. Egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiái-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti-, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés, gyógyúszás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel. Egyéb keretek: - kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés, - szakemberek felkérése, - kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, - tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása, - tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása, - szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem. Mindezt pozitív gyermek – nevelő kapcsolat, jó csoportlégkör kialakításával érhetjük el. A fejlesztés területei: - mozgásfejlesztés - percepciófejlesztés - verbális fejlesztés - pszichikus funkciók fejlesztése A fejlesztés hatékonysága, értékelése: - folyamatos megfigyelés, - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), - beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, - a további feladatok megjelölése. Sikerkritérium: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja akkor sikeres, ha: - a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés, - a tanulók az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják, - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon, - szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik. 123


IX. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az óvodának, iskolának pedig az a feladata, hogy neveljen, tanítson, a hozott sajátosságokra építse a tudásátadás folyamatát, a meglevő képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott tehetséget kibontakoztassa. Azok, akik csak képességeik csekély hányadát képesek önállóan felmutatni, egyéni megsegítésben, pedagógiai többletmunka biztosításával kapják meg a lehetőségeik kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket, körülményeket. A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermek nevelése-oktatása normál óvodai csoportban, iskolai osztáyban a többi gyermekkel együtt is történhet. A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenység az óvodában Óvodásaink mentálisan épek, logopédiai eltérések, részképesség problémák jellemzik őket. A Szakértői és Rehabilitációs bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyermek óvodai nevelését az óvodapedagógus is elláthatja, ha a nevelő munkáját a sajátos nevelési igényű gyermek típusának megfelelő képesítéssel rendelkező utazó gyógypedagógus vagy más szakember segíti. Egyházi óvoda lévén szeretnénk a ránk bízott gyermekek képességeivel jól sáfárkodni, és célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket is – lehetőségeinkhez és az ő lehetőségeikhez képest jól felkészítsük az iskolára. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető. Elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítjük őket. A gyermekek toleranciát tanulnak, elfogadják társuk többiekétől eltérő tulajdonságait, beszédét, különleges állapotát. Megtanulják az odafordulást, az állandó készenlétet: hátha a másiknak szüksége van valamire, s ha ügyesek vagyunk, még valamit: nem kihasználni a másik elesettségét, nem gúnyt űzni belőle, ugyanakkor nem is túlkényeztetni, vagyis az értelmes szeretet. Ehhez szükségünk lesz majd specifikus továbbképzések elvégzésére (addig szakemberek segítségével végezzük feladatainkat). Munkánkat részben speciális eszközök segítik. Ezek az eszközök, játékok pedagógusainknak nagy segítséget nyújtanak a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésében. Elsősorban mozgásfejlesztő- javító hinták, csúszdák, falak, valamint kommunikációt, kapcsolatteremtést, manualitást fejlesztő, segítő eszközök kerültek beszerzésre, így a mindennapokban lehetőséget biztosítanak a nevelés elvégzéséhez.

124


Az óvodapedagógusok feladata: - 3-5 éves korban megfigyelik a csoportjukba járó gyermekeket. - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek. - Az eltérő ütemben fejlődő gyermekek elmaradásának mértékét szakemberek segítségével megállapítják. - A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik munkájukba, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják. - Differenciált, személyre szabott bánásmóddal segítik a gyermekek képességeinek kibontakozását. - Helyi sajátosságainknak megfelelően utazó gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus igénybevételére van lehetőségük szükséges, illetve speciális esetekben. - A szülőket a gyermekek fejlődésével kapcsolatban tájékoztatják, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat segítségét ajánlják fel. Elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítjük a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket. A gyermekek toleranciát tanulnak, elfogadják társuk többiekétől eltérő tulajdonságait, beszédét, különleges állapotát. Megtanulják az odafordulást, az állandó készenlétet: hátha a másiknak szüksége van valamire, s megtanulhatják nem kihasználni a másik elesettségét, nem gúnyt űzni belőle, ugyanakkor nem is túlkényeztetni, vagyis az értelmes szeretet. A nehezen kezelhető gyermek védelmére elsősorban önmagával szemben van szüksége, mert folyamatos feszültségben él. Arra törekszünk, hogy az óvodában nyugodt körülményeket, kiemelt figyelmet, odafordulást biztosítsunk számára. Közvetlen módon, egyénileg, vele együtt tevékenykedve kell megismertetnünk azzal az úttal, ahogyan önmagának örömteli perceket tud szerezni úgy, hogy ezzel másokat ne zavarjon. Ilyen módon megnyugszik, beilleszkedik környezetébe, majd lassan, fokozatosan mások felé képes fordulni. Ez csak olyan légkörben valósítható meg, ahol mások bántásának, zavarásának minden fajtája (szó, tett) minden gyermektől elfogadhatatlan. Ahol minden lehet rugalmas, engedékeny, változó, sőt alku tárgya, de egyetlen áthághatatlan, szigorú szabály állandóan érvényben van: tilos és elképzelhetetlen mások rovására akár szóban, akár tettel cselekedni! Ilyen légkörben természetessé válik, hogy minden gyermek más és más egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, s így másságával együtt elfogadható, szerethető.

125


Iskola A sajátos nevelési igényű (sni), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (btmn) tanulók felvállalása a protestáns iskolánkban missziónak tekinthető. Eredményes szocializációjukat elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő, integrált oktatásuk, ugyanakkor elősegíti utóbbiak lelki fejlődését is. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sni és btmn tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) a tanuló egyéni fejlesztési terve alapján tanmenete kiegészítésével egyéni haladási ütemet biztosít, differenciál, ennek céljából kiscsoportos, illetve egyéni módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a szakértői véleményben szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. g) szükség esetén a gyermeket, diákot, szülőt szakember felé irányíja. A sni és btmn tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus tanár, fejlesztő tanár, logopédus az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltozásokra;

126


f) együttműködik a többi pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) személyre szóló egyéni fejlesztési tervet készít és folyamatosan vezet; h) egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Fentieken túl szükség esetén pszichológust is bevonunk a folyamatba. Intézményünk a megfelelő végzettségű, szakképzettségű szakembereket egyrészt saját, főállású pedagógusai által biztosítja, másrészt igénybe veszi a helyi módszertani intézmények, szakszolgálatok pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat segítségét. A fejlesztő tevékenység céljai, feladatai, meghatározói, színterei, módszerei: Célok, feladatok: - a hiányzó vagy diszfunkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális fejlesztőeszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. Meghatározó tényezők: - a diszfunkciók típusa, súlyossága, kialakulásuk ideje, - a tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, ismeretei, - a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. Színtere: - tanórai foglalkozás, - egyéni vagy csoportos korrepetálás, felzárkóztatás, - egyéni fejlesztő foglalkozás, terápia (egyéni fejlesztési terv szerint, a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján), - gyógytestnevelés. - kiscsoportos beszélgetés, szükség esetén lelkész, mentálhigiénés szakember segítségével, - tanulás-módszertani ismeretek megbeszélése, - szülő segítése gyermeke reálisabb megítélésében, elfogadásában. Módszerei: - differenciálás a segítségadásban: azonos tananyag feldolgozása során a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel, pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus), stb. - differenciálás a feladatok szintjén: írásos munkáit differenciáltan értékeljük; több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása; inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció; egyszerre egy utasítás hangozzon el, az is egyszerűsítve; segédeszközök használatának engedélyezése (pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmező szótár, stb.) - differenciálás a szociális keretek szintjén: egyedül, párban, kiscsoportban tanuljanak (ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). - differenciálás a tanulási stílus szerint: vizuális, auditív vagy motoros területre megerősítés, illetve ezek kombinálása, megerősítő hatású lehet az egyszerre több csatorna.

127


- differenciálás a célok szintjén: lehet minimális a tudás, de az legyen működőképes és szilárd, amire a következő szint ráépíthető. - differenciálás az értékelésben: az osztályozás önmagában nem elég, azt egészítse ki szöveges értékelés, mely a tanulónak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére; a matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségek figyelembe vétele minden olyan tantárgyban (pl: fizika, kémia), ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve szakvélemény alapján ezen feladatrészek nem értékelése; szakvélemény alapján helyesírás minősítése és értékelése alóli felmentés; külalak értékelése alóli felmentés; tantárgyi felmentés. Az érintett tanulók fejlesztésére vonatkozó céloknak, tartalmaknak, tevékenységeknek, követelményeknek meg kell jelenniük a pedagógiai programban, a tematikus egységekhez kapcsolódó tanítási-tanulási tervekben, a tanmenetekben, az egyéni fejlesztési tervekben. Az egyéni fejlesztési terv Célja a törvény által meghatározott és a szakértői véleményben, szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása, a hátrányok csökkentése, lehetőség esetén megszüntetése, harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása, az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait, a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt. Feladata az egyénre szabott, differenciált fejlesztés lehetőségének biztosítása a tanuló szükségleteinek figyelembe vételével. Kiegészíti, segíti a pedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a szakértői bizottság és a pedagógiai szakszolgálat munkatársainak munkáját, a folyamatos kapcsolattartást. Tartalma: A tanulóról kapott szakvélemény alapján tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket, módszereket. A fejlesztés területei a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra. Tevékenységei: Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósuljon meg a mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása. A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. Követelmények és értékelés A támasztott követelmények legyenek mindig személyre szabottak és a szakértői véleményben, szakvéleményben foglaltakra épüljenek. A sni és btmn diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek többi tanuló követelményeivel, melyhez a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási-tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség. A szakértői vélemény valamint a szakvélemény javaslata alapján az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól szülői kérésre az igazgató felmentést adhat, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyezhet. 128


Az értékelő folyamat szerves része a szülők tájékoztatása, az eredmények értelmezése, a jövőre vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük, azokat csakis velük és szülőjükkel osztjuk meg, és nem az osztály nyilvánossága előtt. Iskolánk felvállalja sni és btmn tanulók nevelését és oktatását, amennyiben részképesség-zavaruk mellett egyéb képességeik olyanok, hogy a többi tanulóval együtt nevelhetők-oktathatók, valamint a sajátos nevelési igény olyan mértékű, hogy az legfeljebb egy gyógypedagógus felvételét teszi szükségessé, továbbá a gyermekek és szülők eddigi hitéletét figyelembe véve egyházi iskolában tudja elképzelni tanulmányaik folytatását. Fentiek alapján a sni tanulók közül intézményünk az alábbi diagnózisok valamelyikével rendelkezők együttoktatását vállalja fel: - beszédfogyatékos, beszéd és nyelvfejlődés zavara (dadogás, tonoklónusos dadogás) - logopédia terápia javaslata - egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelemszabályozási zavar) - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápia javaslata - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. A felvehető sajátos nevelési igényű tanulók létszámát 30 főben maximalizáljuk, ami osztályonként átlag 1,5 tanulót jelent. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Óvoda Nevelésünk során felfedezhetők azok a gyermekek, akik bizonyos területen kiemelkedő képességgel rendelkeznek. Az óvodapedagógusok feladata:  a szülők figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,  megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,  az óvónők folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához,  differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása,  a tehetség, kiemelkedő képesség továbbfejlesztéséhez megfelelő szakember, lehetőség felkutatása és ismertetése a szülőkkel. A gyermek fejlődését az erre szolgáló „A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentum”-on (fejlettségmérő lapon) tudjuk nyomon követni az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Fontos, hogy az óvónő vezesse és az ebben rögzített információkat folyamatosan felhasználja munkája során. A fejlettségmérő lapokon a tudatosan megfigyelt fejlettségi szinten rögzítsük. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekekhez igazodva szükséges korrigálni. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.

129


Iskola Cél: A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek alkalmazása, a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása. Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése; a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés, megfelelő motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása. Megvalósulása: tanórán, tanórán kívül és önálló formában kiscsoportos és egyéni foglalkozások, differenciálás, csoportbontás, kooperatív módszerek alkalmazásával; versenyeztetéssel, iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló/csoportos használatával, pályázatok, kutatások, kiegészítő anyagok feldolgozásával, önálló ismeretszerzés segítésével, IKT-eszközök használatának támogatásával. A szociális hátrányok enyhítésével összefüggő tevékenység Az intézményre nagy felelősség és feladat hárul a felnövekvő nemzedékek nevelésében, melyben szolgálni kell a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődést is. A szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak: nem megfelelő otthoni környezet és családi háttér, anyagi hátrányok. A tevékenység célja segíteni azon gyermekek, tanulók beilleszkedését az óvodai, iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek. Ehhez először elemezni kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek lehetnek például: - a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok, stb.); - a családon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok); - az óvodai, iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz pedagógus-tanítvány viszony, a gyermekek, tanuló peremhelyzete a közösségben, stb.). A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányokkal küzdő családokból érkező gyerekek egyéni gondviselést, bánásmódot, felzárkóztatást igényelnek. A hátrány, a lemaradás nem akadályozhatja a gyermek fejlődését, sikeres munkavégzését. Ezért a hátránykompenzáció minden pedagógus feladata. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: - a nevelők és diákok személyes kapcsolata - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése - a nevelők és szülők személyes kapcsolata, családlátogatások - szülők tájékoztatás az önkormányzat általi és pályázatok adta lehetőségekről - helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése - továbbtanulás irányítása, segítése 130


- mentálhigiénés, drog- és bűnmegelőzési programok (pl. előadások osztályfőnöki órákon, DADAprogram) - gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység - szoros kapcsolat a helyi problémakezelő intézményekkel (polgármesteri hivatal, gyermekjóléti szolgálat, gyámügyi hivatal, stb.) - egyházi és iskolai alapítványi támogatás - táborozási hozzájárulások - önkormányzati segélyezés (beiskolázási támogatás, gyermekvédelmi támogatás, stb.), szülők felvilágosítása a juttatások lehetőségeiről Bár iskolánkban kevés az igazán problémás tanuló, mégis foglalkozni kell a témával. Nem találkoztunk eddig drog vagy alkoholfüggő gyerekekkel, de főként családi problémákból következően potenciálisan veszélyeztetett gyermek elég sok van. Problémáikat szerencsére enyhébb kompenzálási módokkal próbálják megoldani: öltözködés-, és viselkedésbeli feltűnőségek, amelyek épp ezért jelzésértékűek kell, hogy legyenek a pedagógusok számára. Ezeket a problémákat általában kezelni tudja az iskola. A súlyosabb problémák elkerüléséhez a prevenciót tartjuk fontosnak. Ez az egész tantestület odafigyelését igényli. Felhasználjuk szakemberek segítségét is: a városban működő drogmegelőzési hálózat szakemberei, a rendőrség bűnüldöző szervei, az iskolaorvos, esetenként hozzáértő szülők, lelkészek segítségét kérjük a megelőzéshez. Kapcsolatunk van az Önkormányzat gyermekvédelmi szerveivel is. A szülők válása, betegsége, munkanélkülisége, külföldre költözése, netán halála esetén a pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak a gyerekekre. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus feladata és kötelessége. Végrehajtását az ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja, segíti. A munkavégzés feltételeit az iskola vezetője biztosítja. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása: Intézményünkben a tankönyvek megválasztásakor figyelni kell lenni a mindenkor érvényes jogszabályokra, melyek alapján az arra jogosult tanulóknak ingyen, kedvezményesen (iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás) vagy teljes áron kell biztosítani a tankönyveket. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvrendelés rendjét a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, illetve az intézmény SzMSz-e tartalmazza. A rászoruló családok az intézményi Matolcsy Sándor Alapítványhoz fordulhatnak beiskolázási támogatásért, táborozási és étkezési hozzájárulásért.

131


Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásainak terve a kollégiumban A felzárkóztatás célja és feladatai Alapvető cél a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatni kell a tanulásban elmaradtakat, biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ez irányú tevékenységek: - egyéni beszélgetések - csoportos beszélgetések - kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a szaktanárokkal - a nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai és pszichés állapotát. A felzárkóztatás területei: - A tanuló általános iskolai tudásának felmérése, hiányok pótlása - A tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. - Alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, vagy ha a tanuló bukásra áll. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei - a tanulási technikák megtanulhatóak - a felzárkózás belső igényből fakadjon - lemaradó tanuló kötelezhető a felzárkózásra - felzárkóztatást lehetőleg egyénileg vagy kis csoportban kell végezni - a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot A tehetséggondozás célja és feladatai Cél, hogy ne maradjanak rejtve a tanulók adottságai. Ennek érdekében fel kell tárni, hogy részesülnek-e a diákok valamilyen fejlesztésben, és milyen támogatásra tartanak igényt. Igény és szükség esetén külső segítséget kell keresni, közösség előtti megmutatkozás lehetőségét kell biztosítani. Fontos a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos az együttműködés a nevelőknek a testületben, szülőkkel, iskolával, stb. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei: - adottság csak akarattal párosulva teljesedhet ki tehetséggé - minden tanuló tehetséges lehet valamiben - a sokszínű és ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását - a tehetség nem mindig tör a felszínre, fontos a pedagógus segítő szerepvállalása Az tanítási-tanulási folyamat segítője és kulcsszereplője a pedagógus, aki formál, orientál, támogat, egyre önállóbbá teszi tanítványait, kialakítja bennük az önszabályozás készségét, az autonómiát és a szabadságot. A tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás, a tudás felfedezése, a rácsodálkozás öröme, az ismereteknek a kötelezőn túli élesítése, elmélyítése, mely fejleszti a kritikus és a kreatív gondolkodást, az intellektuális képességet.

132


Elvárások:

- a tanuló empatikus elfogadásával optimális személyiségfejlődés megvalósítása, - kommunikáció és hitelesség, - nyugalom, türelem, higgadt határozottság, - gyermekközpontú szemlélet, - szociális érzékenység, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének képessége, - heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára, - hatékony tanítás, amelynek jellemzője az igényesség, a folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának rendszeres nyomon követése, - együttműködés intézményen belüli és intézményen kívüli szakemberekkel.

Tehetséggondozás: Azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen területen kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Korrepetálás: Azon tanulók vesznek részt, akik hiányzás miatt lemaradtak a tananyagban, akik igénylik a fokozottabb tanári segítséget, akiknek ismereteik hiányosak egy-egy részterületen, akik az órai tananyag elmélyítésében szaktanári segítségre szorulnak. Felzárkóztatás: Azon a tanulók vesznek részt, akik év közben másik iskolából csatlakoznak z intézményhez és valamilyen szinten lemaradásuk van, vagy eltérő felkészültséggel érkeztek az általános iskolából. Az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése Az individualizált tanulás előnye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. Az egyéni tanulói igények kielégítése áll a fejlesztés középpontjában. Ez a fejlesztési tevékenységrendszerek olyan kidolgozását és alkalmazását jelenti, amely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkózásra és lehetőséget biztosít a követelmények, elvárások teljesítésére. Feltételezi az egyéni tanulói igényekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást kifejezetten az egyén fejlődési üteméhez mérten. Kollégiumunkban valljuk, hogy nincs tanuló, aki mindenben egyformán kiváló. Az egyik ügyesebb, a másik gyorsabb, a harmadik kitartóbb. Mindenki hátrányos helyzetű a nála bizonyos szempontból jobb adottságokkal vagy előnyösebb körülmények között lévőkkel szemben. Kollégiumunkban minden gyermek lehetőséget kap a fejlődésre. Azok a képességek, amelyeket az egyén nem használ, fejletlenek maradnak, amelyeket viszont sokat foglalkoztat, mind magasabb szintre fejlődnek. Ha egy képesség fejlődésbeli lemaradását szeretnénk csökkenteni, olyan tevékenységet kell végeztetni a gyerekekkel, amely a célzott képességre fejlesztőhatással lehet. Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a kollégium kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítani tudja azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják, illetve kompenzálhatják az iskolai kudarcokat.

133


Továbbtanulás; pályaválasztást, önálló életkezdést, társadalmi beilleszkedést segítő tevékenységek elvei a kollégiumban A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés: A kollégiumi élet egyik legfontosabb és egyben legvitatottabb területe a tanulmányi munka. A kollégiumi tanulás segítésében ismernünk kell a tanulási törvényszerűségeket (mechanikus, intellektuális). Egyszerre több felkészülést, felkészítést kell biztosítanunk. A közösségben való tanulást a diákok nagy része rendkívül nehezen szokja meg. A hangos tanulásra kevesebb lehetőség van, mint otthon. Tanulóink részt vesznek az iskolai korrepetálásokon, tehetséggondozásokon. A kollégiumban a pedagógusok szakjainak megfelelően biztosítunk állandó szaktanári segítséget. Megkülönböztetett törődésben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. Biztosítjuk a megfelelő időkeretet is a tanulók számára, a tiszta, egészséges termeket, a megfelelő világítást és hőmérsékletet. A tanulmányi munka eredményességét segítjük elő: - tanulópárok megszervezésével, - a tanulók feleleteinek nyilvántartásával, - a tanulmányi munka és fegyelem havonkénti értékelésével, - az egyéni korrepetálások megszervezésével, - a házi feladat kikérdezésével, - a helyes tanulási módszerek megismertetésével. A továbbtanulásra való felkészítés Bár a tanulók életpályára való felkészítése nem a középiskolában kezdődik, mégis a pályaválasztás előkészítése különös jelentőséggel bír a kollégisták esetében. Távol családjuktól a reális pályaválasztásuk érdekében a legtöbb segítséget a kollégiumtól kaphatják. Ehhez tájékozódni kell érdeklődésükről, pályaválasztási motívumaikról, pályára való alkalmasságukról és objektív módszerek felhasználásával meg kell ismerni képességeiket. Mindezt ki kell egészíteni a diákkal, az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal és a családtagokkal folytatott beszélgetésekkel, ezzel is kontrolálva a választás realitását. A középiskolás korú fiataloknak számos tényező nehezíti pályaválasztását, pl. a motiváció hiánya, a döntésképtelenség, az olvasottság vagy a tájékozottság hiánya. Ezért különösen hangsúlyos a diákok pályaismeretének bővítése pl. előadások szervezésével, és olyan lehetőségek biztosítása, mikor módjuk van tanulótársaikkal, volt kollégistákkal, felnőttekkel a szabad beszélgetésre. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei - saját képességek maximális kihasználásával mindenki sikeres lehet - önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás - a pályaválasztás stratégiai döntés - az életpályák akár többször is módosíthatók - egyéni életpálya kialakításához egyénre szabott tanácsadás szükséges

134


A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei - valós élethelyzetek a legjobb tanulási terepek - az önkiszolgáló tevékenység nem kényszerű, hanem szükséges elfoglaltság - a munkahelyi beilleszkedés előzetes ismeretekkel megkönnyíthető - az én szerep teljes körű felelősséget jelent A tanulók önálló életkezdésének elősegítése érdekében alapvető feladatunk - a hagyományos női és férfi szerepek, - a család, mint a társadalom alapvető egysége, - a sokoldalúság érdekében folytatott széles tevékenységrepertoár, - az egyéni felelősségvállalás jelentőségének megismertetése. A társadalmi beilleszkedés elősegítésében célunk, hogy tanulóink tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozunk az alábbi területekkel: Pszichés összetevők feltárása, tudatosítása. Reális jövőkép kialakítása. Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret). Továbbtanulásra való felkészítés. Tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái. Felkészülés az élethosszig tartó tanulásra és esetleges pályamódosításokra.

135


X. Gyermek- és ifjúságvédelem Hitünk szerint a gyermek nevelés feladatát a családok Istentől kapták. Így a családot nekünk is óvni és védeni kell. A gyermekek védelmi rendszerében fontos feladatokat látunk el, mint nevelésioktatási intézmény. Egyre több családban érzékelhetők életvezetési problémák, melyek miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, és ami leggyakrabban a gyereken vezetődik le. A káros hatások az óvodában, iskolában teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavar formájában jelennek meg. A gyerekek problémáit minél korábban fel kell ismerni, és minél hatékonyabban kezelni kell, megelőzve súlyosabbá válásukat! Atársadalomnak és intézményeinek, minden egyes felnőttnek kötelessége, hogy a normális fejlődést gátló tényezőket csökkentse, optimális esetben megszüntesse. Célunk a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás. A gyermekvédelmi munkát meghatározó pedagógiai elveink: - prevenció, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztető' körülmények kialakulásának széleskörű megelőzése és megszüntetése, - szociális segítségnyújtás, a gyermek és természetes környezetének együttműködésére építve kísérjük figyelemmel a konkrét veszélyeztető hatásokat, és azok kezelésére megoldásokat keresünk, - hatósági beavatkozás kérése: kizárólag akkor, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. Alapvető feladataink: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézmények szakembereinek. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka szervezettségének, valamint az ellátás szakszerűségének rendkívüli prioritást kell kapnia. Ennek érdekében különös hangsúlyt kap a pedagógusi nevelői munka, az intézményen belüli rendszeres tapasztalatcsere, konzultáció, esetmegbeszélés, a kapcsolattartás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, s intézményünk olyan jellegű rendezvényei, melyek egy értékfelmutató és értékmegőrző nevelési folyamat részei. Intézményünk minden pedagógusa, rajtuk kívül az iskolaorvos és a védőnő is közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus napi feladatai közé tartozik. Az óvónők, osztályfőnökök, kollégiumi nevelők összegyűjtik a szükséges információkat a gyermekekről, tanulókról, és közvetítik a problémát az intézmény gyermekvédelmi felelősének. Ezt a tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős segíti, koordinálja, akivel a szülők személyesen megismerkedhetnek, megtudhatják tőle, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

136


A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai közé tartozik különösen: - segíti az intézményvezető irányító tevékenységét, összehangolja és a rendelkezésére álló eszközökkel és módszerekkel segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, - észrevételeket és javaslatokat tesz az intézmény vezetőjének az intézményen belüli, ill. az intézményt körülvevő emberi környezetről, tendenciáiról, veszélyeztetettségéről, továbbá, ha valamilyen intézkedés meglétét tartja szükségesnek, - folyamatosan kapcsolatot tart az iskola igazgatójával, helyettesekkel, az óvodapedagógusokkal, az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a kollégiumi nevelőtanárokkal, a szülőkkel, szükség esetén a szülői szervezet tagjaival, a gyermekvédelmi rendszer tagjaival, a prevenciós munka intézményeivel, - folyamatosan nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket, - tájékoztatja az érintetteket saját elérhetőségéről, fogadóórájáról, és azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - jól látható helyen teszi közzé a gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi és családsegítő intézmények címét és telefonszámát, - tájékoztatás céljából részt vesz az augusztusi kollégiumi, valamint a kiscsoportos és az első osztályos szeptemberi szülői értekezleten, - felkutatja a segítségre szoruló gyermekeket, - szükség esetén családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - veszélyeztetettség esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segítséget kér a gyermekvédelem szerveitől, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a gyermekek, tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezheti, - a gyermekvédelmi szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszéléseken, gyámügyi tárgyaláson, a gyermekvédelmi jelzőrendszer ülésein, és az itt szerzett információkat átadja a pedagógus kollégáknak, ezzel segítve őket a veszélyeztető tényezők és a tünetek felismerésében, - részt vesz az iskola egészségnevelési és drogmegelőző programjának kidolgozásában és végrehajtásában, - figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja, segíti a pályázati tevékenységet, - törvényi változások figyelemmel kísérése, folyamatos továbbképzés. A gyermekvédelmi felelős tevékenységének kiindulópontja a felderítés, melynek alapfeltétele, hogy a pedagógus megismerje a gyermek személyiségét, egészségi állapotát, baráti és kortársi kapcsolatait, környezetét, családi hátterét. Ennek érdekében indokolt, hogy elkészítse a gyermek pedagógiai jellemzését, környezettanulmányt, melynek felvétele során személyesen tájékozódik a család életéről, körülményeiről. A gyermekek, tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: - polgármesteri hivatallal - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - nevelési tanácsadóval - gyermekorvossal, védőnővel - a gyermekvédelemben résztvevő további társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 137


A tanulókat, szülőket a tanév elején az óvodai, iskolai és az osztályokban elhelyezett hirdetőtáblák segítségével írásban, az első szülői értekezleten szóban tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős személyéről, és arról, hogy milyen időpontban, hol kereshető fel. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki. Az osztályfőnökkel, szülővel együtt a tanulóval folytatott beszélgetéseken, esetleg családlátogatásokon ismeri meg a körülményeket. Ha a veszélyeztető körülmények az intézmény hatáskörében nem szüntethetők meg, az ifjúságvédelmi felelős szakember közreműködését veszi igénybe (gyermekjóléti szolgálat koordinátora, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus, stb.) Anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a gyermek, tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. A megelőzés érdekében felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. A tájékoztatás minden pedagógus lehetősége és feladata a mindennapok munkájában. Együttműködő partnerek: iskolaorvos, védőnő, egészségügyi intézmények, rendőrség munkatársai, önkormányzat munkatársa, jogász. A gyermekvédelmi rendszer fontos intézményi feladatai: Indulási hátrányok csökkentése Egyéni foglalkozások, korrepetálások, tanórai differenciálások, fokozott segítségnyújtás, személyiségfejlesztő tréningek megvalósítása. Szabadidős programok biztosítása. Az intézményen kívüli alapellátásokhoz jutás segítése. Szülőknek tájékoztatás, tanácsadás. Felzárkóztatás és tehetséggondozás Fejlődést biztosító tervek, tanmenetek alapján történő nevelés-oktatás biztosítása. Képességeknek megfelelő helyes módszerek megválasztása. Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, önképzőkör bevezetése. Versenyekre való felkészítés. Továbbtanulási, pályaválasztási segítségnyújtás Öndefiníciós törekvés támogatása, önismeret fejlesztése. Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése. Egyéni tanácsadás, beszélgetés megvalósítása. Egészségnevelési és egészségvédő programok megvalósítása Életvezetési ismeretek és készségek, helyes táplálkozási szokások kialakítása. Kábítószer-ellenes programok, szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos előadások tartása vagy szervezése. Családi életre nevelés Például osztályfőnöki órán, biológia órán, egészségtan órán, hittan órán elsajátítandó ismeretek, kialakítandó jártasságok, készségek köre. Napközi otthonos foglalkozások Tanulók étkezési ellátásának figyelemmel kísérése. A tanulmányi munka segítése, fokozott ellenőrzés, önálló tanulás szokásainak kialakítása. Egészséges napirend kialakítása. Korosztálynak megfelelő, tartalmas, élményt nyújtó szabadidős foglalkozások és tevékenységek megvalósítása. A nevelési feladatok súlypontozása. 138


Táborok és kirándulások szervezése Pl. erdei iskolák, kirándulások, nyári táboroztatás, külföldi utak, stb. Hozzásegíti a tanulókat a szabadidejük helyes eltöltéséhez, új ismeret megszerzéséhez, hozzájárul személyiségük fejlesztéséhez. Az évközi illetve tanév végi tanulmányi kirándulások kötetlen és rugalmas lehetőségét kínálják a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartásra, kapcsolatépítésre. Akár úgy, hogy néhány szülő részt vesz ezeken az alkalmakon, akár úgy, hogy az egyes osztályok szülői képviselői (2-2 fő) aktívan részt vehetnek, illetve részt vesznek az osztálykirándulások megszervezésében. Az osztálykirándulások nem kötelezőek. Törekszünk arra, hogy anyagi gondok miatt senki ne maradjon itthon. Szülőkkel való kapcsolattartás Fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, levelezés, tájékoztató füzet, telefon, SZM-gyűlés, szülők tájékoztatása elektronikus úton, stb., illetve közös szereplések, sportprogramok és kirándulások, egyéb közös tevékenységek. Szociális szolgáltatások Reggeli és délutáni ügyelet megszervezése. Étkezési lehetőség biztosítása. Egészségügyi szűrővizsgálatok végrehajtása. Szociális ellátások biztosítása. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás és segítségadás. Fejlesztések fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus és logopédus segítségével. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka színvonala emeléséért az alábbiakat kívánjuk tenni: - pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, - gyermekközpontúság, bizalmi elv érvényesítése, - a pedagógiai munkát segítő külső szakemberek hatékony bevonása (lelkészek, pszichológus), - továbbképzések igénybe vétele, - a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, - a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, - felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre, krízishelyzetekre, - olyan légkört teremtünk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön, A segítségnyújtás általános formái:

- egyéni beszélgetés, egyéni törődés, - kiscsoportos, szobaközösségi beszélgetés, - meghallgatás, - életvezetési tanácsadás, - drámapedagógiai foglalkozás, - mentálhigiénés szolgáltatás, - jogsegély, - folyamatos kapcsolattartás a lelkészekkel, pszichológussal.

139


XI. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az önálló ismeretszerzés, véleményformálás, az információk kritikai használata és mindezeken keresztül az egyéni és közösségi érdekek hatékony érvényesítése olyan készségek, képességek, melyek kialakítása és fejlesztése hozzá kell, hogy tartozzon az iskolai neveléshez. Az erre irányuló pedagógiai munkának egyik meghatározó színtere az iskolai diákönkormányzati munka. Tanulóink az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogukat a diákönkormányzat szervezetén keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzati munka alapvető színtere a diáktanács, amely arra hivatott, hogy a legfontosabb kérdésekben a döntési jogot gyakorolja. A diáktanács és egyben a diákönkormányzat elnökének feladata, hogy a diákság érdekeit és céljait kifelé közvetítse. A diákönkormányzat hatékony működéséhez megfelelő képviseleti rendszer kialakítása szükséges. Ez esetben két szempontot kell figyelembe venni: egyrészt, hogy a diákság minél szélesebb csoportjait lehessen bevonni a diákönkormányzati munkába, másrészt egy olyan képviseleti rendszert kell teremteni, amelyen keresztül a diákönkormányzat és annak vezetősége a leghatékonyabban tudja a diákság jogait és érdekeit érvényesíteni. A diáktanácsban ütköző vélemények és az ezekből kialakuló esetleges viták teret engednek a tanulók szocializációjának. A diákok személyes tapasztalatokat szerezhetnek az együttműködés, környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kisebb közösségek vagy egyének véleményének megformálása kifejezése a tanulók kommunikációs kultúráját nagymértékben fejlesztheti. Ugyanakkor a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése és megvédése során egy olyan környezetet kell kialakítani, amelyben az egymásra odafigyelő, egymás álláspontja iránt toleráns vitapartnerek célja nem a legyőzés, hanem a meggyőzés kell, hogy legyen. A diákönkormányzat céljait és érdekeit a leghatékonyabban az iskola vezetésének és tantestületének segítségével és támogatásával érheti el. Mindehhez azonban egy olyan közeg kialakítása szükséges, amelyben mindkét fél – a kölcsönös kompromisszumok talaján – nem elsősorban a konfrontációra, hanem megegyezésre törekszik. A diákoknak érezniük kell, hogy nem tanáraikkal szemben, hanem a tanáraikkal való együttműködés során valósíthatják meg céljaikat. A véleménynyilvánítás és érdekérvényesítés fontos színtere az évente megrendezett diákfórum, ahol a diákok személyesen is elmondhatják véleményüket, észrevételeiket az iskola életével kapcsolatosan. Ez a fórum alkalmat adhat arra, hogy a diákok – saját közegükből kilépve – közvetlen környezetük (tanáraik) számára is kulturáltan és körültekintően jelenítsék meg problémájukat, véleményüket, észrevételeiket. A diákfórum eredményessége azonban nagyban függ annak előkészítésétől. Ez elsősorban a diákönkormányzat feladata, amelynek először saját keretein belül kell összegyűjteni és rendszerezni a véleményeket, hogy ezeket megfelelő formában képviselhesse. A diákönkormányzatnak az érdekérvényesítésen túl fontos feladata a közösség megszervezése is. Lényeges szerepet tölthet be abban, hogy az iskolánkba járó diákok jól érezzék magukat az intézmény falain belül. A diákönkormányzat által szervezett programok, közösségi összejövetelek jó alkalmat teremthetnek arra, hogy a diákság a kötelező tanórákon kívüli idejét is tartalmasan töltse el. Mindezt természetesen hozzájárulhat az egészséges közösségi kapcsolatok és az egymásért való felelősségvállalás attitüdjének kialakulásához. A diákönkormányzatot iskolánk tanulóifjúsága hozza létre azon célból, hogy a diákságot képviselje a döntéshozatal és a diákélet minden szintjén. 140


A tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az általa összeállított Szervezeti és Működési Szabályzat szerint látja el. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményükkel, javaslataikkal, kérdéseikkel megkereshetik az iskola vezetőit, pedagógusait, nevelőtestületét, az intézmény fenntartóját. A megkeresett 30 napon belül köteles érdemi választ adni. A diákönkormányzat jogai, kötelezettségei, tevékenységei Döntési jogok: Bizonyos tárgykörökben egyedül a diákönkormányzatnak van joga döntést hozni. Ezen döntések tartalmáért, betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért szintén egyedül a diákönkormányzat felel. Ezekben a kérdésekben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. A diákönkormányzat a döntéseit írásba foglalja, melyet a diákönkormányzat elnöke hitelesít, s amelyet a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül juttat el az iskola vezetéséhez. A diákönkormányzat döntési joga az alábbi témakörökre terjed ki:  saját működésének és munkájának megszervezése,  saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotása,  tisztségviselőinek megválasztása,  a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása,  meglévő hatásköreinek gyakorlása,  diáknap programjának megszervezése. Egyetértési jogok: Bizonyos, jogszabályokban meghatározott tárgykörökben törvényes és érvényes döntés nem hozható a diákönkormányzat egyetértése nélkül. Ilyen kérdésekben a diákönkormányzat köteles állásfoglalását – indoklással együtt – írásban a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül a döntéshozó szervnek eljuttatni. Véleményezési jogok: Bizonyos kérdésekben a diákönkormányzatnak joga van kialakítani és nyilvánosságra hozni a saját véleményét. Ezt azonban a döntéshozó nem köteles figyelembe venni. A diákönkormányzat részére megállapított véleményezési és javaslattételi jog nem korlátozott. Egyéb tevékenységek: A diákönkormányzat programokat szervezhet az iskola diákjai számára, amennyiben azok az iskolai oktató-nevelő munkát nem zavarják, vagy nem akadályozzák. Ezen rendezvények céljaira a szükséges mértékben igénybe veheti az iskola eszközeit, termeit, stb. Minden évben megszervezheti a diáknap programját. A diákönkormányzat ezen kívül bármilyen programot megszervezhet, amelyet az iskola diákjai igényelnek, és amelyre az iskola vezetősége engedélyt ad. Ezen rendezvények lebonyolításában az iskola bármely tanulója részt vehet, és esetleges bevételük a diákönkormányzatot illeti. A diákönkormányzat kezdeményezheti, szorgalmazhatja közhasznú iskolai munkák, illetve rendezvények megszervezését. Különféle pályázatokat, versenyeket (tanulmányi, tudományos, sport, képzőművészet, stb.) írhat ki, segítheti az iskola diákjainak felkészülését tanulmányi versenyekre, sportversenyekre.

141


A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételekről az iskola köteles ingyenesen gondoskodni. A telefon, telefax, a fénymásoló igénybevétele sem tagadható meg a diákönkormányzat működéséhez szükséges mértékig. A helyiségek és a berendezés használatát csak akkor lehet korlátozni, ha az adott tevékenység zavart okoz az iskola működésében. Az iskola tanulóinak tájékoztatása és tájékozódása céljából évente legalább egy alkalommal diákfórumot kell összehívni. A diákfórumon a tanulók közvetlenül intézhetnek kérdéseket az iskola életét érintő ügyekben az iskola, illetve a diákönkormányzat vezetéséhez. A diákfórum összehívásáért az iskola igazgatója felelős. A diákönkormányzat felépítése és működési rendje A diákönkormányzat szervei: a diáktanács és a vezetőségi tanács. A diákönkormányzat munkájában ezen kívül egy diákönkormányzatot segítő pedagógus is részt vesz. Diáktanács: A diáktanács a diákönkormányzat legfőbb, intézményi szintű vezető szerve. Tagjai: az iskola minden osztályának 2-3 képviselője és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az osztályok képviselőiket önkéntes jelentkezés vagy tetszés szerint bármely választási módszer segítségével megválaszthatják. A gimnáziumi tagozaton legalább egy kollégista tanulót kell a diáktanácsba választani. A képviselők megbízatása egy éves időtartamra szól. A képviselők visszahívhatók, ha ezt az osztály egyik tagja kezdeményezi, és a javaslatot az osztály egyszerű többséggel elfogadja. A képviselők megbízatásuk lejárata előtt visszaléphetnek, amit az osztály nyilvánossága előtt kell bejelenteniük. Ilyen esetben az osztály köteles új képviselőt választani a megüresedett helyre. A megválasztott képviselők feladata, hogy osztályuk egészének, a kollégium diákközösségének, valamint az egyes tanulóknak érdekeit képviseljék, javaslataikat, véleményüket tolmácsolják a diáktanács ülésein. A képviselők elemi érdeke, hogy a diákönkormányzatot érintő összes kérdésben tájékozódjanak, a diákönkormányzat működésével és céljaival tisztában legyenek, és a szervezeti és működési szabályzatot ismerjék. A diáktanács feladata a diákönkormányzat munkájának irányítása, a teendők, programok meghatározása, valamint a diákönkormányzat jogait és kötelességeit érintő kérdésekben való állásfoglalás és döntéshozatal. A diáktanács bizonyos feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes megbízottakat nevezhet ki, akik munkájukról a diáktanács igénye szerint beszámolót tartanak. A diáktanács összehívása – az osztályok képviselőinek, a vezetőségi tanácsnak, valamint a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak a meghívása – a diákönkormányzat elnökének feladata. A diáktanács ülését a diákönkormányzat elnöke, vagy az általa megbízott diáktanácstag vezetheti le, ha személyét a diáktanács tagjai elfogadják. A diáktanácsnak joga van a diákönkormányzatot érintő, e szabályzatban megfogalmazott jogkörökben véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és döntést hozni. A diáktanács akkor tekinthető határozatképesnek, ha tagjainak 50%-a + 1 fő legalább jelen van. Az érvényes döntéshozatal nyílt szavazással a jelen levők egyszerű többségi szavazatával történik. A vezetőségi tanácshoz benyújtott kérelem alapján a diáktanács bármikor összehívható. Vezetőség: A vezetőség a diákönkormányzat végrehajtó testülete. Tagjai: az elnök, az alelnök, a jegyző és a két gazdasági felelős, valamint véleményezési joggal a diákönkormányzatot segítő pedagógus.

142


Az elnök személyét és a vezetőség tagjait a diáktanács választja meg saját tagjai közül. Jelölni a diáktanács ülésén, a szavazás megkezdése előtt lehet, amikor erre az ülést levezető személy felszólítást tesz. Az elnök személyére tett szóbeli jelölések összegzése után történik meg a titkos szavazás. Az elnök megválasztása után a vezetőség tagjaira tesznek szóbeli jelöléseket a diáktanács tagjai. A jelölések összegzését ismét titkos szavazás követi. A vezetőségbe az öt, legtöbb szavazatot kapott tanuló kerül be. A tagok megbízatása egy évre szól. Visszahívhatók, ha ezt a diáktanács bármely választott tagja javasolja, és a diáktanács egyszerű többséggel elfogadja. Megbízatásukról annak letelte előtt a tagok maguk is lemondhatnak, ilyen esetben rendkívüli diáktanács összehívásával kell minimum 30 napon belül új tisztségviselőt választani. A vezetőség feladata a diáktanács által meghatározott feladatok ellátása, az aktuális teendők végrehajtása, a diákélet működésének biztosítása, megszervezése és a diákok érdekképviselete. Javaslataival, véleményével, problémáival bármely diák a vezetőséghez fordulhat, amely köteles az ügyben érdemben állást foglalni, és a problémára – lehetőségeink megfelelően – megoldást találni. A vezetőség tagjainak a következő feladatokat kell ellátniuk: Az elnök fogja össze és irányítja a vezetőség munkáját, ő tervezi meg a feladatok végrehajtását, és bízza meg az egyes tagokat a feladatok elvégzésével. Kötelessége továbbá a diáktanácsok összehívása. Feladata még a diákönkormányzat képviselete bármely iskolai vagy iskolán kívüli fórumon. Állandó kapcsolatot kell fenntartania az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel és a Szülői Munkaközösséggel. Az alelnök feladat, hogy az elnököt távollétében helyettesítse. Az elnök távollétében az alelnök rendelkezik az elnöki jogkörökkel. Ezen kívül bármilyen faladatot köteles ellátni, amit az elnök, illetve a vezetőségi tanács a számára kijelöl, ha ehhez megvannak a megfelelő feltételek. A gazdasági felelősök irányítják a diákönkormányzat pénzügyeit, illetve közvetlenül ők férhetnek hozzá a diákönkormányzat számára biztosított pénzeszközökhöz. A jegyző állandó feladata az adminisztrációs tevékenységek ellátása (pl. a diáktanács jegyzőkönyveinek vezetése). Mindezen kívül a gazdasági felelősök és a jegyző is megbízható bármely más feladattal, amit kellően el tud látni. A vezetőség – ha arról határozatot hoz – eseti jelleggel meghatározott időre bárkit vagy bárkiket megbízhat bizonyos feladatok elvégzésével. Ilyenkor a megbízott személyek elszámolási kötelezettséggel tartoznak a vezetőségi tanácsnak és a diáktanácsnak. A diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a nevelőtestület javaslata alapján és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével az igazgató bízza meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus véleményezési joggal tagja a vezetőségi tanácsnak. Feladatai:  a diákönkormányzat segítése minden olyan ügyben, amelyre őt felkérik,  a diákönkormányzat érdekeinek képviselete minden lehetséges fórumon,  egyeztetés és közvetítés a diákönkormányzat és az iskola vezetősége, valamint tantestülete között. A kollégiumunkban lakó, iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diákok az iskolai diákönkormányzat tagjai. Közülük legalább egy fő tagja a diáktanácsnak, ahol képviselheti a kollégista diákok érdekeit.

143


XII. Együttműködés, kapcsolatrendszer A szülők, gyermekek, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái Intézményünk nagyon fontosnak tartja a szülőkkel való élő és gyakori kapcsolattartást. Együttműködési alapelveink: tisztelet, kölcsönös bizalom, empátia, különbözőség elfogadása. Ideális esetben az óvoda, iskola és a szülői ház nevelési alapelvei, pedagógiai céljai egybeesnek, egymást erősítik. A valóságban ez nem mindig van így. A szülők gyakran nem ismerik igazán az intézmény célkitűzéseit, vagy ha ismerik is, csak részben azonosulnak azokkal. Nagyon fontos tehát, hogy a szülő, illetve a leendő diák megismerkedjenek pedagógiai alapelveinkkel, tisztában legyen az elvárásokkal. Ugyanakkor a pedagógusoknak minél inkább meg kell ismerniük az egyes gyermekek, tanulók családi körülményeit, időben észlelni az esetleges konfliktushelyzeteket, s ha lehetséges, segítséget nyújtani a problémák megoldásához. A szülő tud legtöbbet gyermekéről, ő ismeri legjobban igényeit, szükségleteit, a pedagógusok pedig szaktudásuk és korosztályi tapasztalataik alapján hatékony segítséget tudnak nyújtani fejlesztésükhöz. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek, tanulók harmonikus fejlesztése érdekében. Az intézmény körültekintően szervezi meg és szabályozza az együttműködés formáit, mely a folyamatos információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda és iskola tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni. A szülők, családtagok segítik az intézmény érzelmi, szociális, esztétikai nevelését, hogy az választott értékeit minél magasabb szinten tudja teljesíteni. Szülői elvárásokkal szembesülve fontos tisztáznunk a szülők irányába mindazt, ami óvodánk, iskolánk református keresztyén jellegéből következik, nevezetesen, hogy nevelő tevékenységünk Krisztusra figyelő, bibliai alapokra épül fel. Ebből következően nevelési stratégiánk tartalmaz olyan elemeket, amelyek nem engedhetnek kordivatoknak, és nem állhatnak pillanatnyi változások szolgálatában a szülők valós vagy vélt érdekei szerint. Az ebből fakadó esetleges konfliktusoknak úgy lehet elejét venni, ha az intézmény időben ismerteti a szülőkkel arculatát, a keresztyén jellegből adódó vonásokat, amelyeken nem kíván változtatni. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként tervezzük meg, arra építve, azt kiegészítve vállaljuk fel a gyermekek nevelését, fejlődésének segítését, valamint járulunk hozzá a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. A pedagógusok figyelembe veszik a család sajátosságait és az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot (segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait). Az iskolai nevelés az óvodai nevelésre, az óvodai nevelés pedig a családi nevelésre épül, ezért eredménye nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e együttműködni a szülőkkel. Az óvoda és az iskola nem vállalhatja át a családi nevelés feladatát, de a pedagógusokban támaszt, segítőtársat találhatnak a szülők gyermekük neveléséhez. A kapcsolatok alakításában az intézmény legyen a kezdeményező! Az egész intézmény működésére a nyitottság, az elfogadás, a szeretetteljes párbeszéd, a kölcsönös megbecsülés jellemző. Minden dolgozó előítéletektől mentesen közeledik a családok felé. Ugyanakkor szükség lehet arra is, hogy a család nevelési szemléletét befolyásolni kell a csoport, az osztályközösség érdekében, ilyenkor, tapintatosan, de határozottan kell fellépni. 144


A családokkal való kapcsolat kezdeményezésére már az óvodai, iskolai beiratkozáskor lehetőség nyílik. Az iskola alsó tagozatán, különösen az első osztályban, elengedhetetlenül fontos a napi kapcsolattartás. A tanév során rendszeresen találkozunk a szülőkkel szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, valamint időszakosan összehívott szülői fórumokon. Tanulóink szüleivel való kapcsolattartás mellett fontosnak tartjuk megkeresni azokat a szülőket, akiknek gyermekei még nem iskolások, de gyülekezetünkben lettek megkeresztelve. Nekik és gyermekeiknek a beiratkozást megelőző időszakban nyílt napot és szeretetvendégséget tartunk abból a célból, hogy megismerjék iskolánkat. Ugyancsak nyílt napra és szülői értekezletre hívjuk azokat a gyerekeket és szüleiket, akik gimnáziumi tagozatunk iránt érdeklődnek. Minden alkalmat felhasználunk arra, hogy közös rendezvényeken vegyünk részt a családokkal. Ezt a célt szolgálják a tanévindító táborok, az erdei iskolák, a farsang, az osztálykirándulások, iskolai ünnepélyek, stb. Annak érdekében, hogy a szülők naprakészek legyenek az intézmény életét illetően, minden tanév elején tájékoztató füzetet kapnak „Legfontosabb tudnivalók a ……… tanévre” címmel. Ebből tájékozódhatnak a pedagógusok, dolgozók névsoráról, az étkezési szabályzatról, az adott tanév munkarendjéről: tanítási szünetekről, ünnepélyekről és rendezvényekről, a felvételi eljárás rendjéről, az érettségi vizsgák időpontjáról, tanulmányi versenyekről, a szülői értekezletek, fogadóórák, az erdei iskola és családi istentiszteletek beosztásáról. A tanév során az óvodai csoportok és a tantermek mellett elhelyezett hirdetőtáblák segítségével tájékozódhatnak a szülők az intézményre, egyházközségre, szülői közösségre vonatkozó információkról. Amennyiben a szülőknek bármilyen kérdése, észrevétele van, elsősorban az érintett pedagógushoz, illetve az osztályfőnökhöz fordulhatnak. A megkeresettek kötelesek adott kérdésben a szülők segítségére lenni. Amennyiben a felmerült problémára nem találnak megoldást, közösen megkereshetik az iskolavezetést. Az intézményünk iránt érdeklődő szülők, családok az óvodai, az általános iskolai és a gimnáziumi nyílt napokon tájékoztatást kapnak működésünkről, a pedagógiai programról, szervezeti és működési szabályzatról és a Házirendről. A későbbiekben ennek ismeretében jelentkezhetnek intézményünkbe. A gimnáziumi tagozatra történő felvétel feltétele, hogy a jelentkező tanuló és szülője nyilatkozatot írjon alá, melyben kötelezi magát, hogy egyetért az azokban foglaltakkal, s gyermeke nevében is vállalja a szabályzatok betartását, s betartatását. A családokat az egyházközségen, a helyi újságokon, rádió- és tv-csatornákon keresztül is meg tudjuk szólítani: az életünkkel kapcsolatos híradások, beszámolók, meghívások felkelthetik a szülők figyelmét, bizalmat ébresztenek bennük. A tanév során az óvodai és az iskolai nyílt napokon a szülők lehetőséget kapnak betekinteni a napi óvodai, iskolai életbe, gyermekeik mindennapi életét, játékát, tanulási folyamatát, közösségi magatartását figyelhetik meg. Képet kaphatnak gyermekük csoportban, osztályban elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is.

145


Az óvónő saját példájával tud legjobban hatni a szülőkre, ahogyan foglalkozunk a gyerekekkel, szólunk hozzájuk, beszélünk rólunk amennyire szükséges a hitre nevelés légköre az óvodában, ahogyan a reggeli áhítat percei alatt tanúságot tesz a hitéről is. A hosszabb kirándulások, táncházak, játszóházak, munkadélutánok, ünnepi lebonyolítása arra ad alkalmat, hogy a szülők, mint az óvónők segítői, munkatársai kapcsolódjanak be a tevékenységekbe. Intézményünkben a szülők képviseletét az óvodai és az iskolai Szülői Munkaközösségek látják el, melyek a minden csoportból és osztályból delegált 2-3 főből állnak. A Szülői Munkaközösségek tagjai maguk közül Vezetőséget választanak, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot az intézmény vezetőségével. A szülői szervezetek koordináló, kezdeményező szerepe fontos az intézmény és a családok kapcsolatában. Óvoda A szülőkkel való kapcsolattartás formái, alkalmai, lehetőségei: - előzetes jelentkezés, beiratkozás, - családlátogatás - egyeztetés után, az óvodai élet folyamán legalább egy alkalommal, - anyás beszoktatás, a gyermek igényei szerint - kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon a gyermeke neveléséhez, - napi kapcsolattartás, elsősorban a délután folyamán - elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről, - nyílt napok - előzetes egyeztetés után, - szülői értekezletek - a nevelési év folyamán legalább két alkalommal, előre meghatározott időpontokban - fogadó óra - az óvodapedagógus vagy szülő kezdeményezésére, előzetes időpont egyeztetéssel. A szülők a gyermekek egyéni dokumentumai alapján tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről, fejlesztéséről, valamint probléma esetén közösen keresik a megoldásokat. Szülőkkel együtt szervezett rendezvények: segítik az óvoda és a szülők együttműködésének erősítését. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett játszóházakat, kirándulásokat, kulturális eseményeket, és az ezekre való felkészülést is. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból külsőségeiben és belső tartalmukban is Szülői Szervezet: Az óvoda programját az adott nevelési év célkitűzései és a szülők véleménye határozzák meg, melyet együttműködési tervben rögzítenek. A szervezettel való kapcsolattartás az igazgató feladata. A gyermek óvodáskor előtti életét, szokásait, fejlődését anamnézis lap segítségével rögzítjük. A gyermekek óvodába lépése előtt a családoknál a szülővel előre egyeztetett időpontban családlátogatást teszünk, amely a kölcsönös megismerést szolgálja, és módot ad a beszoktatás megbeszélésére. Az óvodai beszoktatás célja a gyermekek beilleszkedésének segítése. Beszoktatásra azért van szükség, mert a gyermek számára ismeretlen új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik. Az óvoda-iskola szoros együttműködése pedig megkönnyíti az iskolai életbe való átmenetet.

146


Iskola Tanulók tájékoztatása: A tanulókat az iskolai Munkatervről, az iskola életéről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója folyamatosan értesíti. A diákok és az intézmény közötti kapcsolattartás hivatalos útja a diákönkormányzat működése révén valósul meg. Az intézményvezető a diákönkormányzat vezetőségét legalább háromhavonta, a diákközösséget a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja. A tanulók rendszeres tájékoztatása az osztályfőnökök által, a hetenként tartandó és órarendbe beépített osztályfőnöki órákon történik, ahol elmondhatják véleményüket is az iskolai élettel kapcsolatosan. A napi illetve heti programokról, aktuális teendőkről, eredményekről a tanulók az osztálytermek mellett lévő és a folyosói hirdetőtáblákon, a faliújságon, valamint a reggeli áhítatokon kapnak tájékoztatást. A tájékoztatást szolgálja az időszakosan megjelenő iskolaújság és az iskola hivatalos honlapja is. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten, ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók kötelessége, hogy a szerzett érdemjegyeiket rendszeresen és hiánytalanul beírják tájékoztató füzetükbe, és az érintett pedagógussal aláírassák. A tájékoztató füzet hiteles dokumentum, a tanuló kötelessége ennek megfelelően kezelni azt. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola Igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a Diákönkormányzathoz vagy a Szülői Szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola Igazgatóságával, nevelőivel, a Nevelőtestülettel vagy a Szülői Szervezettel. A diákpanaszok az iskola több szintjén kezelhetőek. Ha egy diák úgy véli, hogy őt sérelem érte, fordulhat elsősorban közvetlenül az érintett tanárhoz vagy osztályfőnökéhez. A panaszról értesült fél köteles a panaszt kivizsgálni. Amennyiben indokoltnak találja és lehetősége van rá, orvosolnia kell azt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy problémáját nem oldották meg, másodsorban megkeresheti az iskolavezetés bármely tagját. Végső esetben fordulhat az osztály diákönkormányzati képviselőihez, akik őt a továbbiakban képviselik, ha panaszát jogosnak tartják. Szülők tájékoztatása: A szülőkkel való kapcsolattartás formái, alkalmai, lehetőségei: - előzetes jelentkezés, beiratkozás - családlátogatások - egyeztetés után, szükség esetén, - szülői értekezletek - a tanév folyamán három alkalommal, előre meghatározott időpontokban - fogadóórák - a tanév folyamán három alkalommal, előre meghatározott időpontokban - személyes megbeszélések - nyílt napok - előzetes egyeztetés után, - szóbeli felvételi vizsga - családi istentisztelet - előre meghatározott időpontokban, - erdei iskola - tanulmányi kirándulás. 147


A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről az iskola igazgatója folyamatosan tájékoztatja a szülői szervezet választmányi ülésén minden tanév elején, a Szülői Munkaközösség vezetőségén keresztül, valamint az aktuális tudnivalókról a tantermek mellett elhelyezett hirdetőtáblákon. Az osztályfőnökök a szülőket az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. Szülői értekezletet tanévenként három alkalommal tartunk. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: - szóban: - szülői értekezleteken: feladata a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; a tanulók tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé, - a nevelők fogadó óráin: célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása; feladata tájékoztatni a szülőt gyermeke tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, továbbtanulás, stb.), - nyílt tanítási napokon: feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken: amennyiben a tanuló magatartása, tanulmányi teljesítménye alapján a szaktanárok és/vagy az osztályfőnök indokoltnak látják, - a családlátogatásokon: feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében, - illetve előre egyeztetett egyéb időpontban. - írásban: a tájékoztató füzetben, ellenőrző könyvben, szöveges értékelő lapokon, a tanév végi eredményről pedig a bizonyítvány útján. Az iskola folyamatosan tájékoztatja a szülőket azokról az alkalmakról (kezdési és várható befejezési idővel), amelyeken a tanulók iskolai időben vagy azon túl részt vesznek (kirándulások, kulturális rendezvények, gyülekezetlátogatások stb.). Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás legfőbb (papír alapú) eszköze a tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv, melyek iskolai hivatalos okiratnak minősülnek. A bejegyzéseket mind az iskola, mind a szülő részéről dátummal kell ellátni és alá kell írni. A kapcsolattartás kevésbé hivatalos formája az e-mail, a telefon is. A tanulók tanulmányi előmeneteléről az osztálynapló alapján kell tájékoztatni a szülőt, gondviselőt. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai Ütemterv tartalmazza. Az iskolavezetés tagjai és a pedagógusok felkereshetők egyéni fogadóórájukon, illetve a hivatalos alkalmakon túl, előre egyeztetetten más időpontokban is. Az osztályfőnök, a szaktanár, az igazgató szükség esetén a szülőt behívhatja az iskolába gyermeke érdekében. 148


A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola Igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a Diákönkormányzathoz vagy a Szülői Szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola Igazgatóságával, nevelőivel vagy a Szülői Szervezettel. Kollégium Tanulók tájékoztatása: A tanulókat a kollégium éves rendjéről, az aktuális tudnivalókról a nevelők folyamatosan értesítik. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a kollégiumi füzeten keresztül írásban tájékoztatják. A kollégiumi füzet hiteles dokumentum, a tanuló kötelessége ennek megfelelően kezelni azt. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, személyesen közölhetik a kollégium nevelőivel vagy az iskola Igazgatóságával. A diákpanaszok elsősorban a kollégium szintjén kezelendők. Ha egy diák úgy véli, hogy őt sérelem érte, fordulhat nevelőjéhez. A panaszról értesült fél köteles a panaszt kivizsgálni. Amennyiben indokoltnak találja és lehetősége van rá, orvosolnia kell azt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy problémáját nem oldották meg, másodsorban megkeresheti az iskolavezetés bármely tagját. Szülők tájékoztatása: A szülőket a kollégium életéről, működéséről, követelményrendszeréről (házirend, stb.) a tanulók egyéni haladásáról, a kollégiumi programokról a nevelők rendszeresen tájékoztatják. A tájékoztatás célja a tudnivlók átadása, az esetleg felmerülő problémák megoldása. A tájékoztatás lehet csoportos (szülői értekezlet) vagy egyéni (fogadóóra). Az együttműködés formái: - szülői értekezlet a tanév elején: feladata a szülők tájékoztatása a kollégium feladatairól, házirendről, napirendről, a nevelőtanárok értékelő munkájáról; a tanulók tanulmányi előmeneteléről, kollégiumi magatartásáról; a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé, - a nevelők fogadó órái (együtt az iskolai fogadóórák időpontjával): célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása; feladata tájékoztatni a szülőt gyermeke tanulmányi előmeneteléről, kollégiumi magatartásáról; a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, továbbtanulás, stb.), - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések: amennyiben a tanuló magatartása (viselkedési rendellenességek, sorozatos szabályszegések), tanulmánya alapján a nevelők indokoltnak látják, - előre egyeztetett egyéb időpontban személyese találkozás, - telefon (betegség, lelki-, vagy egyéb problémák észlelése esetén, hiányzás ellenőrzése céljából) - írásban a kollégiumi füzeten keresztül, e-mailen, levélben, - család felkeresése: ha a diák jóval a képességei alatt teljesít, vagy észrevehető negatív változások álltak be viselkedésében, lelki bajai vannak, s ezek feltehetően családi problémákra vezethetők vissza. 149


A kollégium tájékoztatja a szülőket azokról az alkalmakról, amelyeken a tanulók kollégiumi szervezésben részt vesznek (kirándulások, kulturális rendezvények, gyülekezetlátogatások stb.). Az intézmény partnerei, a kapcsolattartás módja Intézményünk szerves része a városnak, a helyi társadalomnak, a városkörnyéknek. Ezért fontos, hogy együttműködjünk környezetünkkel, és alakítsuk, ápoljuk konstruktív partneri kapcsolatainkat. A partnerekkel való kapcsolattartásunkban a kölcsönös párbeszédre, a korrektségre, rendszerességre, folyamatosságra törekszünk. Fenntartóval Az intézmény fenntartója a Kaposvári Református Egyházközség. Iskolánknak jó kapcsolata van az egyházközség vezetésével, lelkipásztorokkal, gondnokokkal. Rendszeresen tájékoztatjuk őket munkánkról, rendezvényeinken részt vesznek. Iskolánk helyet ad egyházközségi rendezvényeknek. Iskolánk a Somogyi Református Egyházmegye és a Dunántúli Református Egyházkerület területén van. Mindkét egyházi szerv vezetősége figyelemmel kíséri működésünket. Igehirdetéssel püspök úr, főjegyző úr és esperes úr is rendszeresen szolgálnak iskolai alkalmainkon. Az intézmény vezetője tagja az egyházkerületi és egyházmegyei közgyűlésnek és az egyházmegyei tanácsnak. A zökkenőmentes működés érdekében kapcsolattartásunk folyamatos a fenntartói jogok képviselőjével, az Igazgatótanáccsal is. Minden, iskolát érintő fontos döntés előtt tanácskozik ez a testület. A döntések előkészítésében, meghozatalában részt vesz a nevelőtestület is. Gyülekezetekkel A református óvoda és iskola legfőbb nevelési célja a gyermekek elindítása a keresztény életbe. Az iskolai nevelés az óvodai nevelésre, az óvodai nevelés pedig a családi nevelésre épül, ezért eredménye nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e együttműködni a szülőkkel. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy felkeltsük a szülők érdeklődését a keresztény hit iránt. A gyülekezet a közösségben élők hívők összessége, ahol a gyerekeknek is helyük van. Tapasztalatot szereznek arról, hogy a felnőttek éppen olyan bizalommal, szeretettel és alázattal fordulnak Istenhez, mint ahogy ők azt az óvodában, iskolában látják. Kapcsolatunk a Kaposvári Református Egyházközséggel egyre élőbbé válik. A gyülekezet tagjai a tanévnyitó és tanévzáró istentiszteletek alkalmával áttekintést kaphatnak az intézmény életéről, fejlődéséről. Minden hónap 2. és 4. vasárnapján családi istentiszteletet tartunk, amelyen gyermekeink, tanulóink, szüleik és a gyülekezet tagjai egyaránt részt vesznek. Kiemelkedő egyházi ünnepeinket is a gyülekezettel közösen ünnepeljük. A Presbitériumot és a Nőszövetséget minden tanévben egy alkalommal szeretetvendégségre hívjuk iskolánkba. A Kaposvári Református Egyházközség fenntartásában működő Csertán Márton Otthonba és az Ikafalvi farkas Béla Idősek Otthonába is rendszeresen ellátogatunk. Az ott élő időseknek különböző alkalmakon (idősek napja, karácsony, anyák napja, nemzeti ünnepek, stb.) műsorral kedveskedünk. A diákutánpótlás nevelése érdekében igen fontos, hogy rendszeres kapcsolat legyen a kaposvári és Kaposvár környéki református és evangélikus gyülekezetek és az iskola között. Amennyiben lehetséges, a diákcsoportok (osztályok, énekkarok, irodalmi színpad, stb.) látogassák a gyülekezeteket, szolgáljanak az istentiszteleti alkalmakon.

150


Bátorítjuk az óvónőket, pedagógusokat, hogy csoport- és osztálykirándulások alkalmával használják ki a gyülekezetek nyújtotta lehetőségeket (szállás, étkezés). Ajánlatos azokkal a gyülekezetekkel kapcsolatot kiépíteni, ahonnan az iskola tanulói érkeztek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyülekezeti lelkipásztorok tudatosan irányítsák az arra alkalmas diákokat iskolánkba. Ezért feladatunk minél több információs anyag eljuttatása hozzájuk. A Kaposvár környéki református gyülekezetek konfirmációs csoportjait látogatásra hívjuk gimnáziumunkba, hogy felkelthessük érdeklődésüket az itt kínált tanulási lehetőség iránt. Óvodákkal Kaposváron nem volt múltja a református egyházi nevelés-oktatásnak, ezért iskolánk ebben a tekintetben újszerű volt városunkban. Fennállásunk óta igyekszünk jó kapcsolatot kiépíteni a város óvodáival. A kapcsolat mind a gyerekek mind a pedagógusok számára gyümölcsöző. Eleinte ellátogattunk az óvodákba, ahol szülői fórumok keretében tájékoztattuk a nagycsoportos óvodások szüleit iskolánk pedagógiai elveiről, működéséről. Később megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy ne csak halljanak rólunk, hanem gyerekek és szülők tapasztalják is meg intézményünk légkörét. Ennek érdekében minden év februárjában nyílt napra hívjuk és várjuk a tanköteles korú gyermekeket és szüleiket, melynek keretében játszóházat szervezünk a gyermekeknek, szüleiknek pedig megmutatjuk és bemutatjuk iskolánkat. A nyílt napot megelőző héten a nagycsoportos óvodásokat és pedagógusaikat látjuk vendégül zenés irodalmi műsorral és kézműves foglalkozással. Óvodánk és iskolánk kapcsolata: Az iskolába történő átmenet során az iskola óvodásokat fogad be, vagyis óvodásként engedjük iskolába a gyermekeket. Az iskolával való kapcsolattartás célja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Ennek zavartalansága megkívánja, hogy a kölcsönös érdeklődés, tisztelet alapján összehangoljuk nevelői törekvéseinket. A leendő első osztályos tanítónők ismerkedő, játékos foglalkozásokat tartanak nagycsoportos gyermekeinknek. Az óvodapedagógusok tájékoztatást adnak a leendő tanítóknak a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól, az esetlegesen várható nehézségekről. Ellátogatunk a gyerekekkel együtt az iskolába, és figyelemmel kísérjük a gyermekek iskolai beilleszkedését. Iskolákkal A város általános iskoláival és középiskoláival közvetlen és korrekt kapcsolatra törekszünk. Iskolánk a református iskolákkal is különösen fontosnak tartja az élő kapcsolatot, tekintettel a közös nevelési célokra, az egységességre törekvésre. Ezért évente vállaljuk egy verseny, a Lorántffy-napok megrendezését, hogy az általános iskoláskorú gyerekek számára találkozási, a nevelők számára szakmai tanácskozási lehetőséget biztosítsunk. Részt veszünk városi versenyeken. A más iskolák által meghirdetett versenyek kiírását a szaktanárok, a munkaközösségek és az iskola vezetősége megvizsgálja, s dönt arról, érdemes-e részt vennünk, s ha igen, milyen létszámmal. Egészségügyi szolgáltatóval Intézményünk szerződött gyermekorvosa rendszeresen ellenőrzi a gyerekek egészségi állapotát és ellátja az orvosi teendőket. Az intézményi védőnő munkaterve szerint folyamatosan végzi a szűrővizsgálatokat, előadásokat, szakköröket tart.

151


A város, megye, régió szellemi életével, hatósági rendszereivel, nevelési-oktatási és szakszolgálati intézményekkel - Találkozókat szervezünk olyan szellemiségekkel (írók, művészek, a tudományos élet, a médiumok, illetve a közélet jeles személyiségei), akik a keresztyén értékvilág, a protestáns, a református szellemiség és értékrend elkötelezett képviselőiként, a magyarságtudat formálóiként, előadásokkal, a velük való találkozásokkal segíthetik a célok elérésében az iskolát, a pedagógusközösséget. A közművelődési intézményekben (könyvtár, művelődési ház, múzeum, színház, …) szervezett programokon rendszeresen, sokat részt veszünk. A programok kiválasztása a pedagógusok jogköre. A város, megye, régió szellemi életében való részvétel munkánkat kiegészítve hozzájárul a gyermekek, tanulók képességeinek fejlesztéséhez, gazdagítják élménytárukat, ismereteket nyújtanak és elősegítik a nevelési feladatok sokoldalú megvalósítását. - Kapcsolat hatóságokkal: szükséges esetekben a népegészségüggyel, rendőrséggel, gyámüggyel, tűzoltósággal, hadsereggel, stb. is kapcsolatot tartunk. - Nevelő-oktató munkánkat a pedagógiai szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, szakértői bizottságok, pedagógiai intézetek, logopédiai szakszolgálat), az iskolaorvos és az egészségügyi szakszolgálatok (védőnő, fogorvos), a gyermek- és ifjúságvédelem intézményei (gyermekjóléti szolgálat, gyámügy) speciális szakismereteikkel segítik. Kollégiumunk kapcsolatrendszere: - iskolával: Az iskolával történő kapcsolattartás fontos feltétele a tanév programjának egyeztetése, és a tanulókkal szembeni elvárások pontos megismerése. A pedagógiai program és a helyi tantervek ismeretében kell összeállítani a foglalkozási terveket. Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal elengedhetetlen a tanulókkal kapcsolatos információk rendszeres megvitatása. A rendszeres találkozókon kívül – főként a szülői fogadóórák, értekezletek előtt - szükség szerint kell felkeresni az osztályfőnököket, szaktanárokat. Lehetőséget kell biztosítani számukra a tanulók kollégiumi életének közvetlen megismerésére is. A tanulók tantárgyi előmenetelét kötelesek a nevelők az osztálynaplók alapján ellenőrizni, legalább havonta egy alkalommal. A tanulók eredményesebb felzárkóztatása, tehetséggondozása érdekében meg kell vizsgálni az iskolában tanító szaktanárok bevonását a kollégiumi foglalkozások megtartásába. - művelődési házzal: szervezett programokon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel, - megyei és városi könyvtárral: szakirodalomhoz, szórakoztató irodalomhoz való hozzájutás, író-, olvasó találkozók, vers és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők, - az iskola könyvtárával: könyv-, folyóirat, számítógép használat, - az iskolaorvossal: sürgős esetekben kihívjuk, enyhébb problémáknál a tanulók felkeresik, - gyermekjóléti szolgálattal: hátrányos és veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, - gyámügyi hivatallal: rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérdésében, - családsegítő központtal: rászoruló családok segítése, tanácsadás,

152


XIII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák típusai:

- osztályozó vizsga, - különbözeti vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga, - belső vizsga, - próbaérettségi.

Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja, - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-t meghaladja és emiatt a tanulóteljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, - magántanuló volt. Osztályozó vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Az osztályozó vizsga lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati vagy ezek kombinált formája. A tanuló osztályzatát a vizsgá(ko)n vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma adott tárgyból meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Külföldön tartózkodó családok iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő gyermekük számára írásban kérvényezhetik osztályozó vizsga szervezését arra az időpontra, amikor Magyarországon tartózkodik a család. A vizsgára történő felkészítéshez az osztályfőnök közvetítésével kérhetnek segítséget. Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, ha külföldről, más iskolából, más képzési formából érkezik iskolánkba, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, de legkésőbb augusztus hónap utolsó hetében. Legfeljebb három tantárgyból tehető különbözeti vizsga. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. A különbözeti vizsga értékelése: a tanuló osztályzatát a különbözeti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki nem felróható okból elkésik, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Az igazgató engedélyezi a tanulónak a pótló vizsgát. Pótló vizsga a meghirdetett, de nem teljesített különbözeti és osztályozó vizsga időpontját követő egy héten belül szervezhető meg.

153


Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A javítóvizsga az igazgató által meghatározott időpontban, augusztus15- augusztus 31. időszakban szervezhető meg. A javítóvizsgát nem lehet megismételni. A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből, ill. mindkettőből áll. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. A vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ. Belső vizsgák: Intézményünkben a 6., 7., 8., 10. és a 11. évfolyamokon belső vizsgákat szervezünk diákjaink számára az alábbiak szerint: - 6. évfolyam: magyar irodalom - szóbeli - 7. évfolyam: történelem - szóbeli - 8. évfolyam: matematika – írásbeli, idegen nyelv - szóbeli - 10. évfolyam: matematika – írásbeli, első idegen nyelv – szóbeli és írásbeli - 11. évfolyam: magyar nyelv és irodalom - szóbeli, történelem - szóbeli A vizsgákon minden tanuló részt vesz. A vizsgák anyaga az adott tanév és a megelőző tanév tananyagát tartalmazza azzal a megkötéssel, hogy az adott tanévben a legkésőbb március 31-ig sorra kerülő anyagot lehet számon kérni. Általános iskolai évfolyamok: A belső vizsgák célja az érvényes tantervi követelmények megerősítése, a kimeneti teljesítmény ellenőrzése, a középfokú továbbtanulásra való felkészülés színvonalának emelése, a vizsgaszituáció gyakorlása. Ennek érdekében a tételekhez tartozó tananyag mennyiségét igyekszünk úgy meghatározni, hogy annak megtanulása ne okozzon problémát a jó képességű, jó szorgalmú gyerekek számára. Ezeken az évfolyamokon nem a minél több ismeret számon kérése a cél, sokkal inkább arra törekszünk, hogy sikeres vizsgaélményhez juttassunk minden tanulót. A számonkérés elsősorban a kreativitásnak, a gondolkodás minőségének, a kommunikációs képességeknek az ellenőrzését szolgálja. Gimnáziumi évfolyamok: A feladatok azt mérik, hogy a diákok mennyire értik meg a szaktárgyak felvetette alapkérdéseket, mennyire kreatívak, mennyire tudják alkalmazni az elméletben megtanultakat. Belátják-e, hogy e szaktárgyak és az élet kapcsolata mennyire szoros, s hogy e szaktárgyak eredményeit, ismeretanyagát jól lehet hasznosítani a gyakorlatban. Fontos megállapítani, a diákok milyen mértékben sajátították el a szaknyelvek alapjait, mennyire képesek magukat világosan kifejezni az adott tantárgy speciális nyelvezete által. Összességében mérendő, mennyire fejlett a kommunikációs képességük. Már a 10. évfolyam végi vizsgákon cél a kétszintű érettségi vizsga előkészítése. A tételekhez tartozó tananyag mennyiségét az érettségi szintjéhez alkalmazva alakítjuk ki. A diákoknak lehetőségük nyílik annak elsajátítására, hogy miképpen kell egy nagyobb témából a lényeget kiemelve és megragadva számot adni a megszerzett tudásról.

154


Próbaérettségi: 12. évfolyamos tanulóink az érettségi vizsga előtt legalább egy alkalommal egy kijelölt érettségi tantárgyból szóban és/vagy írásban próbaérettségi vizsgát tesznek az érettségi vizsgaszabályzat előírásainak megfelelően. A próbaérettségi célja, hogy a tanulók megismerjék az érettségi vizsga légkörét, tapasztalatot szerezzenek a vizsgakövetelményeket és a vizsgázás rendjét illetően, előzetesen áttekinthessék annak tartalmi és formai elemeit. A próbaérettségin számon kérendő témaköröket a 12. évfolyamon tanító szaktanárok jelölik ki, döntésüket egyeztetve az adott szak munkaközösség-vezetőjével és az igazgatósággal. Csak az az anyag kérhető számon, amelyet a karácsonyi szünetig átvettek a tanárok az osztályokkal. E vizsga tételei hasonló jellegűek és nehézségűek, mint a középszintű érettségi szóbeli tételei. Egyegy feleletre 10-10 perc áll rendelkezésre. A vizsga nem nyilvános. A próbaérettségin a kérdező tanár, egy másik szaktanár és az igazgatóság képviselője vesz részt. A vizsgákon minden végzős tanuló részt vesz. A belső vizsgák és a próbaérettségi jellegéről a szaktanárok az őszi szünetig tájékoztatják a tanulókat, majd a félévi szülői értekezleten a szülőket. Legkésőbb december hónap közepéig minden diáknak meg kell kapnia a vizsgák témaköreit. A témakörök kidolgozása önálló munkában történik, természetesen szaktanári segítség, felügyelet mellett. A belső vizsgák és a próbaérettségik eredményét fajsúlyos jegynek tekintjük, két témazáró dolgozatjegyet érnek, piros tollal írjuk be a naplóba. Az osztályzat jelentősen befolyásolhatja az év végi érdemjegyet. Az eredményről a szaktanárok/osztályfőnökök az ellenőrző könyv útján írásban tájékoztatják a szülőket. A vizsgák tapasztalatairól a szaktanárok tanév végi osztályozó értekezleten röviden, az értékelő értekezleten bővebben beszámolnak. A tanulók a tanulmányok alatti vizsgákat legalább háromtagú vizsgabizottság előtt teszik le. A vizsgabizottság tagjai a vizsgabizottság elnöke, a kérdező tanár és az ellenőrző tanár. Lehetőség esetén az ellenőrző tanár olyan pedagógus legyen, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottságok elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga követelményei megfelelnek a helyi tanterv adott évfolyamának követelményrendszerével. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsgatárgyat, témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményeit. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik. Bármilyen meg nem engedett segédeszköz használata automatikusan maga után vonja a vizsgából való kizárást és az elégtelen érdemjegyet. Az egyes tantárgyak osztályzatai lehetnek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) elégtelen (1). A teljesítmény szintjének megállapítása a tantervi anyag alapvető, súlypontozott részeinek számonkérésével történik, a szaktantárgyi munkaközösség által kialakított, ill. a szaktanár értékelési rendje alapján. A tanulók tanulmányok alatti írásbeli vizsga munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a vizsgabizottság tagjai: 0-33% elégtelen (1), 34-50% elégséges (2), 51-75% közepes (3), 76-90% jó (4), 91-100% jeles (5).

155


A gimnáziumi szóbeli felvételi vizsga követelményei: A szóbeli meghallgatást alapvetőnek tartjuk. Ilyen fontos döntés előtt törekednünk kell a diák minél alaposabb megismerésére. A szeretettel és türelemmel végzett meghallgatáson a jelentkező általános tájékozottságát, műveltségét, kommunikációs kultúráját szeretnénk megismerni magyar irodalom, történelem, idegen nyelv tantárgyak ismeretanyagán keresztül. A felvételi beszélgetés során meggyőződünk a tanuló érdeklődési köréről, értékeiről, értékrendjéről, vallási kötődéséről, céltudatosságáról, tanulási motivációjáról, nyitottságáról. Ezen túl a jelentkezőnek lehetősége nyílik arra, hogy megismerje leendő osztályfőnökét, bemutassa magát. A meghallgatáson szerzett pontok lehetőséget adnak arra, hogy megerősítsék a jó teljesítményeket, illetve egyes esetekben azt bizonyítsák, hogy a gyengébb írásbeli vizsga vagy általános iskolai eredmény ellenére is a diáknak nálunk a helye. Általános beszélgetés A beszélgetés során a vizsgázó lehetőséget kap arra, hogy A beszélgetés témái: - bemutatkozás, - a család, a lakóhely, a jelenlegi iskola bemutatása - a jelentkező közösségi szerepe, érdeklődése, távolabbi tervei, versenyeredményei, egyházi kötődése. Magyar irodalom: A szóbeli vizsga célja, hogy a felvételiző számot adjon kreativitásáról, gyors reakcióképességéről, változatos szókincséről, szituációkezeléséről, fejlett kommunikációs képességeiről, szóbeli szövegalkotási tudásáról. Szabatosan, világosan ki tudja fejezni magát. A vizsgáztató meggyőződik arról, hogy a vizsgázó - a vizsga időpontjáig tanultak alapján - megfelelő tárgyi ismeretanyaggal, készségekkel rendelkezik magyar irodalomból, összefüggően ki tudja fejezni magát, ki tudja fejteni véleményét, érvekkel alá tudja támasztani mondanivalóját egy irodalmi vagy kulturális témáról, megfelelő olvasmányi háttérrel rendelkezik, azaz nem csak a kötelező olvasmányokat ismeri, nem csak azokról tud beszámolni. Szaktárgyi ismeretek magyar irodalomból: - az általános iskolában megismert szerzők, elméleti fogalmak, műelemzési eljárások ismerete, - az általános iskolában kialakított készségek (elemzés, fogalmazás stb.) alkalmazása, - általános műveltség, olvasottság, - lényeglátás, logika, - érdeklődés, ötletesség, igényesség, - jó szövegértő képesség: a szöveg logikájának, szerkezetének felfejtése, a szöveg értelmének összefoglalása, a szöveg gondolatainak értelmezése, - kifejező- és fogalmazási készség, beszédkészség, az általános iskolában tanult fogalmak ismerete és helyes használata, - nyelvi-logikai készségek, logikai gondolati lépések elemi ismerete (pl. analógiás gondolkodás).

156


Elvárt alapvető kommunikációs ismeretek: 1. bemutatkozás, önjellemzés, 2. a köszönés/elköszönés, megszólítás különböző formái, 3. véleménynyilvánítás és annak indoklása különböző szituációkban, 4. beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása, az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek, 5. a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás, 6. magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció verbális és nem verbális eszközeinek magabiztos használata, 7. alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben, 8. a különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően 9. törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre, 10. a szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása), 11. a testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására, 12. érvelés: érvelő szöveg alkotása szóban, vélemény, állásfoglalás kialakítása, 13. különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából), 14. gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontokból, 15. a tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír és kommentár), 16. különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban, 17. alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében, 18. a főbb költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben, 19. kreatív történet-elbeszélési és történetátírási jártasság, 20. rögtönzött történet létrehozása megadott szempontok alapján. A szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: – megjelenés, kommunikációs készség – olvasottság – továbbtanulási elképzelés, a jövőre vonatkozó tanulmányi tervek – szaktárgyi tudás – az ismeretek alkalmazásának képessége – önálló gondolkodás Történelem: A vizsga alkalmával a tanuló számot ad az általános iskolában elsajátított ismereteiről. Alapvető kritérium, hogy összefüggő mondatokkal, értelmesen, feleletét felépítve ki tudja fejezni a gondolatait. Először a vizsgázó lehetőséget kap arra, hogy szabadon válasszon témát a tantárgy keretein belül folytatott beszélgetéshez a vizsgáztatóval. Amennyiben ezzel a lehetőséggel a vizsgázó nem él, akkor az aktuálisan tanult téma ismeretanyagából a vizsgáztató indít beszélgetést vagy tesz fel kérdéseket. Követelmény, hogy a tanuló legyen tisztában az adott korszak, téma sajátosságaival, tudja az eseményeket térben, időben elhelyezni, ismerje a tanult szakkifejezéseket, az eseményeket alakító tényezőket, következményeket. Ezt követően néhány tanult történelmi személyt kell a tanulónak felismernie, majd ismertetnie az adott személy történelmi jelentőségét. 157


Az értékelés szempontjai:

- tájékozottság, - szaktárgyi kommunikációs készség, - szaktárgyi tudás, - önálló gondolkodás.

Idegen nyelvek A vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló képes-e a gondolatait idegen nyelven A2 szinten szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - bemutatkozás, interjú célnyelven, - rövid beszélgetés adott témakörökben, - képleírás (tárgyak, cselekvések, történések megnevezése képek segítségével). A vizsga témakörei:

- Személyi adatok, bemutatkozás - Család - Hobbi, szabadidős tevékenységek - Lakás, otthon - Időjárás - Ruházat, divat, ruhavásárlás - Egészséges életmód, étkezés, ételek - Sportok - Iskola - Technika, szórakozás (mozi, színház, internet…stb)

Értékelési szempontok: Szókincs: birtokában van-e a tanuló a téma alapszintű kifejtéséhez szükséges szókincsnek. Nyelvhelyesség: - ki tudja e választani és alapszinten használja-e a tanuló a témának, a szituációnak megfelelő nyelvtani eszközöket, - egyszerű nyelvtani szabályok alkalmazása a megértést nagyban nem korlátozó hibák nélkül. Beszédértés: - mennyire érti a tanuló a hozzá intézett tagolt, normális, ill. lassú tempójú idegen nyelvű beszéd lényegét, - megérti-e a hétköznapi témákkal kapcsolatos szókincset és A2 szintű nyelvtani struktúrákat tartalmazó kérdéseket. Beszédkészség:

- képes e egyszerű szöveget, főleg begyakorolt mondatokat, frázisokat létrehozni az általa ismert és érdeklődési körének megfelelő, hétköznapi témákban, melyeket életkorából adódóan ismerhet, - kifejezésmódja az A2 szintnek megfelelően lehet nehézkes, természetes, ha keresi a szavakat, de egyszerű sémákban ki tudja fejezni magát.

158


XIV. A felvétel, átvétel szabályai A felvétel és átvétel a Nkt. előírásainak megfelelően történik. Felvétel Az érdeklődő gyermekeknek, tanulóknak és szülőknek nyílt napot és tájékoztató szülői értekezletet tartunk az intézmény életéről, céljairól, feladatairól, képzési rendjéről. Külön kerül megrendezésre ez a nyílt nap a leendő középiskolások részére novemberben és külön a leendő óvodások szüleinek, illetve általános iskolásoknak február-március hónapban. Óvoda Óvodánkba főként kaposvári és Kaposvár környéki, elsősorban református gyülekezetek tagjainak gyermekeit, unokáit várjuk. A kiscsoportba történő beiratkozást - mely az érvényes jogszabálynak megfelelő időpontban történik - jelentkezés előzi meg. Szükség esetén (túljelentkezés) az előzetes jelentkezés alapján döntünk arról, ki iratkozhat be óvodánkba. Előnyben részesítjük azt a gyermeket, - aki református vallású, - akinek testvére az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll, - akinek szülei, nagyszülei református egyháztagok, - akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt, - akinek lakóhelye, tartózkodási helye Kaposvár. Óvodánkba az óvodai jogviszony a beiratkozással jön létre. A kiscsoportba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 3. életévét december 31-ig betöltse. Következő évben született gyermek akkor vehető fel, ha a csoportlétszám megengedi, és a gyermek 3. életévét legkésőbb március 31-ig betölti. Később született gyermek a következő évben vehető fel az intézménybe. Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek: - születési anyakönyvi kivonatát, - a gyermek és a szülő (gondviselő) lakcímkártyáját, - TAJ kártyáját, Általános iskola Általános iskolánkba főként kaposvári és Kaposvár környéki, elsősorban református gyülekezetek tagjainak gyermekeit, unokáit várjuk. Az általános iskola 1. évfolyamára belépő tanulókat nem felvételiztetjük, esetükben az óvoda és/vagy a pedagógiai szakszolgálat által kiadott szakvéleményt tekintjük irányadónak. A beiratkozás - jogszabálynak megfelelően - április hónapban történik. Ezt előzetes jelentkezés előzi meg. Szükség esetén (túljelentkezés) az előzetes jelentkezés alapján döntünk arról, ki iratkozhat be iskolánkba.

159


Előnyben részesítjük azt a gyermeket, - aki református vallású, - akinek testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll, - akinek szülei, nagyszülei református egyháztagok, - akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt, - akinek a lakóhelye, tartózkodási helye Kaposvár. Iskolánkban a tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse, vagy ha ezt csak december 31-ig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek: - születési anyakönyvi kivonatát, - felvételét javasló óvodai szakvéleményt vagy a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét - utóbbi esetben a nevelési tanácsadó részletes szakvéleményét. - lakcímkártyáját, - TAJ kártyáját. Gimnázium Gimnáziumunkba elsősorban a kaposvári, Kaposvár környéki általános iskolák tanulóit várjuk, ugyanakkor szeretettel várjuk mindazokat a 8. évfolyamos tanulókat, akik egyetértenek iskolánk céljaival, alapelveivel, és érték számukra a felsőfokú továbbtanulásra előkészítő intenzív munka. A Kaposvártól távolabb lakó diákoknak kollégiumi elhelyezést biztosítunk saját kollégiumunkban. A gimnáziumba felvételi vizsgával lehet bekerülni. A hozott és szerzett pontok alapján választjuk ki felveendő diákjainkat. Az általános felvételi eljárás a mindenkori jogszabálynak megfelelő módon történik. Általános szabályozás: A gimnáziumi tagozat 9. évfolyamára a hozott tanulmányi eredmények, a 9. évfolyamra jelentkezőknek készült, központilag kiadott magyar nyelvi és matematikai feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei, valamint szóbeli felvételi vizsga alapján vesszük fel a tanulókat. A felvételi vizsgán összesen 200 pont szerezhető: - tanulmányi eredmények: 50 pont = 25 % - a 7. osztályt igazoló bizonyítványban és a 8. osztályt igazoló félévi értesítőben szereplő osztályzatok közül az alábbiakat vesszük figyelembe: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. - matematika és magyar nyelvtan írásbeli feladatlapok eredménye: 2 x 50 pont = 100 pont = 50 % - szóbeli vizsga - általános és szaktárgyi tájékozottságot, kommunikációs képességeket figyeljük meg: 50 pont = 25 % A jelentkezők rangsorolásának módja: A szerzett pontok alapján. Sorrendazonosság esetén a szerzett pontszámot hasonlítjuk össze és a jobbat soroljuk előre. Az így kialakult sorrend adja egyben a felvételizők rangsorát. Amennyiben a rangsorban továbbra is egyezőség áll fenn, az alábbi tanulókat részesítjük előnyben: - aki református vallású, - akinek testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll, - akinek szülei, nagyszülei református egyháztagok, - akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt, - akinek a lakóhelye, tartózkodási helye Kaposvár. 160


A sajátos nevelési igényű tanulók felvételére vonatkozó speciális szabályokat a mindenkori felvételi tájékoztató tartalmazza. Az iskola tiszteletben tartja a tanuló és gondviselője lelkiismereti és vallásszabadságát. Felekezeti hovatartozás, gyülekezeti háttér hiánya sem kizáró ok. Ugyanakkor tanulóink tudomásul veszik, hogy az iskola, mint református egyházi fenntartású intézmény, elvárja a Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben meghatározott erkölcsi és magatartási normák betartását, a keresztyén értékeink és egyházi jellegünkkel kapcsolatos elvárásai iránti nyitottságot és elfogadást. Ennek szellemében szeretettel felkínáljuk a református középiskolai továbbtanulás lehetőségét minden kaposvári és nem kaposvári nyolcadik osztályos diáknak, aki – fentiek ismeretében – tanulmányait szívesen folytatná a somogyi megyeszékhelyen, református intézményben. A szóbeli meghallgatást követően kérünk nyilatkozni arról, hogy a jelentkező vállalja a fentiekben megfogalmazottak betartását A gimnáziumba a beiratkozás - jogszabálynak megfelelően - júniusban történik. Átvétel A szülő és tanuló kérésére az iskola átvehet másik iskolából tanulót, vagy másik osztályba helyezheti a vele jogviszonyban álló tanulót, ha - az osztály létszáma megengedi - a választott/tanult idegen nyelv tanulása folytatható vagy sikeres osztályozó/különbözeti vizsgát tesz a tanuló az addigi követelményekből - különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén: a személyi, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a fejlesztés lehetősége adott. 2-8. illetve 10-12. évfolyamra jelentkező tanulók átvétel előtt mérésben vesznek részt. A mérés célja, hogy megállapíthassuk az intézménybe jelentkezők ismereteinek szintjét, azt, hogy megfelelnek-e az adott évfolyam tantárgyi követelményeinek, hogy jelzéseket kapjunk a képességekről, a várható teljesítményekről, informálódhassunk a személyiségjegyekről. A mérés (szintfelmérés) ideje: május hónap vége vagy június hónap eleje. Tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv. A vizsga anyagát iskolánk helyi tantervében meghatározott követelmények alapján állítjuk össze azon évfolyam tananyagából, melyre a jelentkező a vizsga idején jár. A szintfelmérő vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. Vizsgáztatnak azok a pedagógusok, akik adott időszakban ugyanazon az évfolyamon tanítanak, mint amelyre a jelentkező jár. Ha a jelentkező tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér intézményünkétől, azaz amennyiben a helyi tantervünkben meghatározott tantárgyak valamelyikét a jelentkező tanuló előző iskolájában nem tanulta, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsga letételére szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk. A vizsga jellegéről, módjáról, pontos időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt a vizsga előtt legalább két héttel értesíti.

161


Amennyiben - a jelentkező tanuló magtartása és szorgalma példás vagy jó minősítésű, - korábbi tanulmányi eredménye elérte vagy meghaladta a 3,8 átlagot - a szintfelmérő vagy különbözeti vizsgán tantárgyanként legalább 70 %-os eredményt ér el, teljesítménye megfelel, felvételt nyer iskolánkba. Amennyiben - a jelentkező tanuló magtartása és szorgalma változó, rossz, hanyag minősítésű, vagy - korábbi tanulmánya nem érte el a 3,8 átlagot, és - a szintfelmérő vagy különbözeti vizsgán tantárgyanként nem éri el 70 %-os eredményt, az igazgató az igazgatóhelyettesek, az érintett osztályfőnökök és szaktanárok egyetértésével veszi fel a tanulót. A 2-12. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló diákigazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot, - a pedagógiai szakszolgálat és/vagy a szakértői bizottság részletes szakvéleményét. Minden, iskolánkkal tanulói jogviszonyban álló tanuló jogosult az iskola nevével ellátott diákigazolvány használatára és az általa nyújtott kedvezmények igénybevételére. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik - önkéntes iskolaváltoztatás miatt, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; - a tankötelezettség megszűnése után, ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján - ha az iskola a tanulót fegyelmi úton kizárja; - ha a tanuló a megengedettnél többet hiányzik; - ha a tanuló általános iskolai tanulmányait befejezte, és nem gimnáziumunkban tanul tovább; - a 12. évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján; A tanulói jogviszonyt az iskola mindaddig nem szünteti meg, amíg adott tanuló az iskolával szemben fennálló étkezési, térítési díj illetve könyvtári tartozásait nem rendezi.

162


HELYI TANTERV Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskolai és négy évfolyamos gimnáziumi képzési rendszerben évfolyamonként 2 illetve 1, összesen maximum 20 tanulócsoporttal működik. Az ehhez szükséges személyi feltételek, tan- és szaktantermek, könyvtár, csoporttermek rendelkezésünkre állnak. A tárgyi és szakmai feltételek bővítéséről a fenntartó közreműködésével és pályázatokon nyert támogatásokkal folyamatosan gondoskodunk, illetve 2015. szeptemberében új épületbe költözhetünk.

I. A helyi tanterv alapját képező kerettanterv A 2001/2002. tanévtől 1., 5. és 9. évfolyamokon, majd azt követően felmenő rendszerben a kerettantervi óraszámokat és követelményeket alapul véve tanulnak a diákok az iskolánk tanárai által elkészített helyi tantervek alapján. A 2013/14-es tanévtől kezdődően a belépő évfolyamokon a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben foglaltak szerint elkészített helyi tantervek alapján folyik a képzés. Addig a már bent lévő tanulók kimenő rendszerben folytatják tanulmányaikat a rájuk vonatkozó keret- illetve helyi tanterveknek megfelelően. Pályázatokon elnyert támogatások segítségével, költségvetési- és alapítványi támogatással folyamatosan bővíteni és korszerűsíteni kívánjuk informatika szaktantermünk és a természettudományos terem felszerelését. A kerettantervi óraszámoknak megfelelően gimnáziumunk tanárai helyi tanterveket készítettek minden tantárgyból, figyelembe véve gimnáziumunk világnézeti és oktatási sajátosságait, hagyományait. A tantervek a Pedagógiai program mellékletét képezik. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv a 2013/14-es tanévtől a bejövő évfolyamokon felmenő rendszerben: - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1., 2., 3. sz. mellékletében kiadott kerettantervek, - református hittanból a Magyar Református Egyház által kidolgozott és a 2007/II. tv. 2.§. értelmében az Református Pedagógiai Intézet támogató szakvéleményével támogatott kerettanterv. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv tantárgyankénti pontos megnevezéseit (az 50/2012. EMMI rendelet 1., 2., 3. sz. mellékletei alapján) a pedagógiai program melléklete tartalmazza a tantárgyak helyi tantervének kifejtésében.

163


II. Óratervek, tantárgyszerkezet 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Hit- és erkölcstan / Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összesen: Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7 1 4 1+1 1 2 2 1 5 25 25

5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelvek 3 Matematika 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Hit- és erkölcstan / Erkölcstan 1+1 Természetismeret 2 Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene / Egyházi ének 1+1 Vizuális kultúra 1 Dráma és tánc 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Összesen 29 Rendelkezésre álló órakeret 28

164

2. évf. 7 1 4 1+1 1 2 2 1 5 25 25

3. évf. 6+1 1 4 1+1 1 2 2 1 5 25 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1+1 1 2 2 1 5 27 27

6. évf. 4 3 3+1 2 1+1 2

7. évf. 3+1 3 3+1 2 1+1

8. évf. 4 3 3+1 2 1+1

1+1 1

2 2 1 1 1 1

1 + 0,5 1 + 0,5 2 2 1 1

1 1 5 1 28 28

1 1 5 1 31 31

1 5 1 31 31


9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene / Egyházi ének Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek - Ének + Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szabadon választható érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3 3+1 2 2 2 2 2 1+1 1 1 1

10. évf. 4 + 0,5 3 3 3 + 1,5 2 2 2 2 2 2 1 1

11. évf. 4 3 3 3+1 3 1+1 2 2

12. évf. 4 3 3 3+1 3 2 2

1+1

1+1

5 1 31 4 35

1 5 1 30 4 35

1

5 1 35

5 1 36

35

36

⃰ Hittanba beépített tartalom. A szabadon felhasználható órakeretből az iskola által biztosított óraszámot pirossal jelöltük. A református, római katolikus vagy evangélikus hit- és erkölcstan tantárgyat heti 2 órában tanítjuk. Az etika tantárgy oktatását 11. évfolyamon ehhez a tantárgyhoz integrálva tanítjuk. A tantárgyak tananyaga és követelmény-rendszere az egyházak által kiadott hittanoktatási tantervekben foglaltakkal egyezik meg. A tantárgy beépítésre került a kötelezően választott tantárgyak közé, de az így beépített óraszám a NAT 9.§-ának rendelkezései szerint a tanulói maximális terhelés szempontjából figyelmen kívül hagyható. 1-3. évfolyamon az idegen nyelv (angol, német) tantárgyak tananyagát nyelvtanító és nyelvtanár képesítésű pedagógusaink dolgozták ki. Felső tagozaton csoportbontásban, osztályonként vagy évfolyamonként tömbösítve tanítjuk az idegen nyelvet. Gimnáziumban első idegen nyelv amit az általános iskolában tanult a diák (angol vagy német). Második idegen nyelv angol, német és olasz nyelv lehet. A Művészetek tantervi modult 11-12. évfolyamon ének-zene és vizuális kultúra tantárgyak tananyagával töltöttük fel.

165


Sajátos nevelési igényű tanulók segítése a helyi tanterv tartalmaival: A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kezelje kiemelten az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. Ez célzottan szerepet kaphat az magyar irodalom, a történelem, az ének-zene, a vizuális kultúra, a művészetek, a tánc és dráma fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, az olvasásértés fejlesztése főleg magyar nyelv és irodalom tantárgy fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú (kommunikálható) módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A művészeti tantárgyakon belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. Testnevelés és sport területen a szenzoros mozgáskoordináció fejlesztése javasolt. Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést, (kis lépések, többoldalú, egyszerűsített, megismételt magyarázat). Célszerű rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.

III. Az írásbeli, szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje Szóbeli beszámoltatás rendje A tanév közbeni mérés egyik módja a szóbeli beszámoltatás. Egyik fontos eleme a tanuló tanóra alatti aktivitásának, a tananyag feldolgozásában való részvételének megfigyelése. A tananyaghoz kapcsolódó szóbeli beszámolókat, kiselőadásokat, referátumokat minőségüktől és mennyiségüktől függően érdemjeggyel, kisjeggyel illetve egyéb jutalmazással (pl. pirospont) értékeli a pedagógus. A tanuló szóbeli beszámoltatásának általános módja az egy-egy tanegységből történő feleltetés. Feletetni lehet a házi feladat anyagából is. A feleletet minden esetben érdemjeggyel értékeljük, melyek kék színű tollal kell a naplóba bejegyezni. Minden tantárgyból törekedni kell a szóbeli feleletek túlsúlyára.

166


Írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai A tanév közbeni mérés másik módja az írásbeli beszámoltatás. Ennek formái lehetnek: - meghatározott téma írásbeli kidolgozása, házi dolgozat: témáját a szaktanár a beadási határidő előtt legalább 1 hónappal köteles ismertetni, - otthonra kiadott szorgalmi feladat megoldása, - írásbeli házi feladat, - röpdolgozat: 10-15 perces, a szükséges alapismeretek meglétét térképezi fel; írásbeli feleletnek minősül, nem kötelező előre bejelenteni. Egy tanítási napon legfeljebb négy tantárgyból íratható, - témazáró dolgozat: legalább egy témakör anyagát magába foglaló nagydolgozat. Egy tanítási napon legfeljebb két tantárgyból íratható. Érdemjegyét a naplóba piros színnel kell beírni. Félévi és év végi értékeléskor a témazáró dolgozatok érdemjegye játszik döntő szerepet. Figyelembe véve a tendenciát is (romló / javuló) a rosszabb vagy a jobb osztályzat irányába dönthetik el a félévi vagy év végi osztályzatot.

IV. A jutalmazás és elmarasztalás; a nevelési folyamat és a gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló ellenőrzés-értékelés elvei, a magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének elvei, a tanulmányi munka ellenőrzési és értékelési módja Óvodában Célja a gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladata, hogy az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés, a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás az elsődleges. Ez erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ez alakítja ki a pozitív motivációkat. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok végzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett egyéni fejlődést nyomon követő dokumentum alapján. A nevelési folyamatok és a gyermek ellenőrzésének – értékelésének elvei: - tervszerűség, - folyamatosság, - életkori sajátosságok figyelembe vétele, - egyéni sajátosságok figyelembe vétele, - nyitottság, - a program céljainak való megfelelés, - együttműködés, - objektivitás, - fejlesztő hatás, - partnerközpontúság, - egymástól tanulás, - dokumentálás.

167


Az ellenőrzés formái: tájékozódó, tematikus, visszatérő, napi, jellege: diagnosztikus, fejlesztő, összegző. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz. A fegyelmező intézkedések elvei és formái: Az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása az elv. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket. Sikerkritériumok: Legyenek önállóak a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás területein (kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás), a véleménynyilvánításban, döntésekben, választásokban, vállalt feladatok elvégzésében. Viselkedjenek tisztelettudóan, ismerjék és értsék az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Legyenek őszinték egymással és a felnőttekkel. Vegyék észre a környezetük rendjét megbontó elemeket, tudják korrigálni az ilyen jellegű helyzeteket. Működjenek együtt a közös cél érdekében. Örüljenek a csoport közös sikereinek. Iskolában Jutalmazás, elmarasztalás Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, dicsőséget szerez, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 168


A legkiemelkedőbb tanulók jutalmukat a tanévzáró ünnepélyen az iskola és a gyülekezet közössége előtt vehetik át. Tanév végi jutalom oklevél, könyv, CD lemez lehet. A tanév végén nevelőtestületi dicséret adható az osztályfőnök felterjesztése és a nevelőtestület, illetve az adott tagozat nevelői közösségének egyetértésével. E dicséreteket a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatója vagy az igazgatótanács elnöke nyújtja át. A nevelőtestületi dicséret mellé könyvjutalom jár. A nevelőtestületi dicséretet a bizonyítványba is be kell jegyezni. Ugyancsak az iskola és a gyülekezet közössége előtt vehetik át az alábbi díjakat az arra érdemes diákok: - Lorántffy-s emlékkitűző - a tanévnyitó ünnepségen, - Lorántffy-díj - a tanévzáró ünnepségen, - Matolcsy Sándor-díj - a tanévzáró ünnepségen, - Méliusz-díj - a tanévzáró ünnepségen. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt) csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A csoportos dicséretet is írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Elmarasztalás Azt a tanulót, aki - az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel ellentétesen viselkedik, - vét a MRE Köznevelési Törvényében foglaltak ellen, - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a Házirend előírásait megszegi, - vállalt feladatait hanyagul végzi, - igazolatlanul mulaszt fegyelmi intézkedésben, fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi intézkedés az osztályfőnöknél, a nevelőtestületnél, illetve az igazgatónál kezdeményezhető. Kezdeményezheti tanár, szülő, tanulóközösség, intézményen kívülálló szerv. A fegyelmi büntetések formái - szóbeli: - szaktanári illetve osztályfőnöki figyelmeztetés, - írásbeli : - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Abban az esetben, ha a tanulót már három alkalommal büntették szaktanári figyelmeztetéssel, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. 169


A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület, ill. az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg. További vétség elkövetése esetén magasabb fokozat jár. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió szóban vagy tettlegesen tanulókkal vagy az iskola bármely dolgozójával szemben; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog, koffein tartalmú vagy élénkítő hatású szerek, italok) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői, alkalmazottai és a diáktársak emberi méltóságának megsértése; - ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, a tájékoztató füzetbe/ellenőrző könyvbe valamint az osztálynaplóba be kell írni és a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. Magatartás és szorgalom értékelése, minősítése A magatartás értékelésére minden évfolyamon 4 (négy) fokozatú minősítést alkalmazunk: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) A tanulók magatartását alsó tagozatban az osztálytanítók, felső és gimnáziumi tagozaton az osztályfőnökök havonta értékelik, kikérve az osztályban tanító szaktanárok véleményét. A félévi és év végi osztályzatokat az osztályfőnök a havi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. Az értékelés szempontjai: Példás (5) az a tanuló, aki: a Házirendet betartja, a tanórákon és azokon kívül példamutatóan viselkedik, társaival, nevelőivel, felnőttekkel tisztelettudó, udvarias, előzékeny, segítőkész, kötelességtudó, feladatait a tőle elvárható módon ellátja, osztálya és az iskola életében aktívan részt vesz, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, a környezetében lévő értékeket (berendezés, felszerelés) óvja és védi, ezt másoktól is elvárja, nincs semmilyen szintű figyelmeztetése, intője, megrovása, nincs igazolatlan hiányzása. 170


Jó (4) az a tanuló, aki: a Házirendet betartja, a tanórákon és azokon kívül rendesen viselkedik, feladatait igyekszik a tőle elvárható módon ellátni, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, osztálya és az iskola életében csak felkérésre, biztatásra vesz részt, a környezetében lévő értékeket (berendezés, felszerelés) óvja és védi, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése vagy annál magasabb szintű büntetése, legfeljebb 3 óra igazolatlan hiányzása van. Változó (3) az a tanuló, aki: a Házirendet nem minden esetben tartja be, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, a tanórákon és azokon kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, feladatait nem minden esetben teljesíti, a környezetében lévő értékeket (berendezés, felszerelés) nem mindig óvja és védi, előfordul, hogy társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan, durva, nincs igazgatói figyelmeztetése vagy annál magasabb szintű büntetése, igazolatlan hiányzása az adott hónapig nem haladja meg az 5 órát. Rossz (2) az a tanuló, aki: a Házirend előírásait sorozatosan megsérti, a közösség, az iskola szabályaihoz nem alkalmazkodik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, a tanórákon és azokon kívül fegyelmezetlen, rendetlen, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, a környezetében lévő értékeket (berendezés, felszerelés) károsítja, előfordul, hogy társaival, felnőttekkel szemben rendszeresen tiszteletlen, udvariatlan, durva, igazgatói figyelmeztetése vagy annál magasabb szintű büntetése van, igazolatlan hiányzása az adott hónapban eléri vagy haladja meg a 10 órát. A szorgalom értékelésére a 4. évfolyam tanév végétől kezdődően minden évfolyamon 4 (négy) fokozatú minősítést alkalmazunk. példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) A tanulók szorgalmát alsó tagozatban az osztálytanítók, felső és gimnáziumi tagozaton az osztályfőnökök havonta értékelik, kikérve az osztályban tanító szaktanárok véleményét. A félévi és év végi osztályzatokat az osztályfőnök a havi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt.

171


Az értékelés szempontjai: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközeit rendben tartja, azokat a tanítási órákra mindig elhozza, ellenőrző könyvét folyamatosan, önállóan vezeti és magánál tartja. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait rendszeresen, megbízhatóan elvégzi, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközeit tisztán, rendben tartja, ellenőrző könyvét önállóan vezeti és magánál tartja. Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, önálló munkájában figyelmetlen, többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, ellenőrző könyve gyakran hiányzik, és azt esetlegesen vezeti. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, feladatait többnyire nem végzi el, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányzik, ellenőrző könyve rendszeresen hiányzik, és azt esetlegesen, vagy egyáltalán nem vezeti.

172


A tanulmányi munka ellenőrzése, minősítése A tanulmányi munka értékelését mérés előzi meg. Bemeneti mérés: lsd. XIII. Az iskolai felvétel, átvétel szabályai című részben Mérés tanév közben: A tanév közbeni mérés lehet - diagnosztikus: elsősorban tanév elején a meglévő tudás ellenőrzésére használjuk a hatékonyabb munka megalapozásához, differenciálás eldöntéséhez, tanítási módszerek, eljárások kiválasztásához, esetleg csoportbontások kialakításához; - formatív: az óra alatti munka megfigyelése, szöveges értékelése többszöri megnyilatkozás esetén vagy egy kérdéskör alaposabb kifejtése után, célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében; - szummatív: lehet egy szakaszt lezáró: főként szóbeli úton szerzett információ az elsajátított ismeretek rögzülésének megállapítására, a gondolatok tételszerű kifejtésének képességfejlesztése céljával; lehet lezáró-minősítő: írásbeli feladatlappal végzett témazáró dolgozatok, tanév végi felmérések, melyek tájékoztatják a pedagógust, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. Kimeneti mérés: - az általános iskolai tanulmányok lezárása után a középiskolai felvételi eredmények értékelése - a gimnáziumi tanulmányok lezárása után az érettségi vizsga eredményességének értékelése, valamint a felsőoktatási intézménybe jutottak, a munkába állók, az OKJ-s szakmát megszerezni kívánók számbavétele. Az értékelés alapelvei: Legyen személyre szóló, ösztönző hatású, folyamatos, kiszámítható, tárgyszerű. Legyen biztosított a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű, történjen megfelelő légkörben (minimális stressz mellett). Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani. Az 1. évfolyamon, ill. a 2. évfolyam I. félévéig a szöveges értékelés rendszerességét negyedévi, félévi és év végi tájékoztatásban állapítottuk meg. A negyedévi értékelés állapotfelmérést jelent, míg a félévi és év végi részletes értékelést tartalmaz a tanuló tanulmányi előmeneteléről. A 2. évfolyam II. félévétől a 12. évfolyam végéig adunk értékelő tájékoztatást érdemjeggyel, melyekből félévkor és tanév végén osztályzat születik. A heti 0,5 órás tantárgyak esetében félévente legalább 3, a többi tantárgy esetében havonta legalább 1 érdemjegyet kell adni. Magatartás és szorgalom értékelésére minden hónap végén 1-1 érdemjegyet kapnak a tanulók az osztályfőnök és az őket tanító pedagógusok véleménye alapján.

173


E pedagógiai tevékenység során óriási a felelőssége a pedagógusnak. Ha osztályoz, érdemjegyet ad, döntését mérlegelési jogkörben hozza. A jog szerint a mérlegelési jogkörben hozott döntések nem vitathatóak. A pedagógus a diák munkájának értékelésekor ezt a mérlegelési jogkört gyakorolja. A döntés ellen tehát nincs jogorvoslat. Kivételt képez ez alól, ha nem a tantervben meghatározottak alapján született a döntés, vagy maga az értékelési eljárás ütközik jogszabályba, esetleg belső normát sért (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program). Ezekben az esetekben jogorvoslati kérelem nyújtható be. A pedagógust a minősítő eljárás során kötik a törvény általános elvei a hátrányos megkülönböztetéssel, a gyermekek jogaival és a pedagógusok kötelességeivel kapcsolatban. Ezek alapján - szabályba ütköző magatartás a diszkriminatív eszközként alkalmazott minősítés; - megtámadható az a döntés, mely a diákot megalázta, becsületébe gázoló megnyilatkozásként született. Törvénysértés esetén a tanuló törvényességi kérelemmel élhet az iskola fenntartójánál. Az értékelés formái: Személyes, szóbeli értékelés - feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás - a tanítási órákon és azokon kívül folyamatos megerősítés, korrigálás, segítés, tanácsok és ötletek adása - a magatartás és szorgalom elbírálása (osztálymunka a tanulók bevonásával) - havonta a naplók, üzenő füzetek egyeztetése során - a félévi és év végi osztályzatok, érdemjegyek megállapításakor - kiránduláson, színházlátogatáson, a program, a nap értékelése - fórumai: fogadóórákon, szülői értekezleteken, nevelőtestület előtt Írásbeli, szöveges értékelés - dicséretek, elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe - a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény - versenyek eredménylistája - kívülről történő minősítés (rangsor-felvételi eredmények) - a középiskolák visszajelzése A tanulók érdemjeggyel történő értékelése, osztályozása - a tanórai aktivitást fokozottan értékeljük, megfelelő arányban értékelve a szóbeli és az írásbeli munkát - az érdemjegyről a tanuló azonnal értesül, közvetlenül a tanárától - az osztályzathoz szóbeli értékelés is társuljon - a szóbeli felelet értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont - a naplóba is bekerül az érdemjegy - a magatartás és szorgalom értékelésébe aktívan bevonjuk a tanulókat, ez fejleszti erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat - a félévi osztályzat a tájékoztató füzetbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A szöveges értékelés felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. 174


A tanulók munkájának szöveges értékelése az 1-2. évfolyamon Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A szöveges értékelés funkciói: - Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. - Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. - Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szól - alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet - nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről A szöveges értékelés elvi követelményei: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat - összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel személyre szóló és ösztönző jellegű - a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés módja: előre meghatározott szempontok alapján, kiegészítve egyénre szabott javaslatokkal. - Szóbeli: - a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. - megfogalmazódhat a pedagógus, a tanulótársak részéről vagy önértékelés formájában - Írásbeli: - a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével - aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban - félévkor és tanév végén részletes szöveges értékelés

175


A szöveg értékelés dokumentumai: - A tanuló szöveges minősítése félévkor a tájékoztató füzetben történik. - Tanév végén a minisztérium által jóváhagyott bizonyítványban és a hozzá tartozó sorszámozott pótlapon történik az értékelés, amit a bizonyítvány borítólapjának tárolójába kell elhelyezni. Az 1-3. évfolyamokról kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő tanítói értékeléseket, a szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A tanulók munkájának érdemjeggyel történő értékelése 2-12. évfolyam A 2. évfolyam második félévétől kezdődően a tanulók munkáját érdemjegyekkel értékeljük az alábbi öt fokozatú skála szerint: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Valamennyi elméleti jellegű tantárgyból a pedagógusok a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Szükség esetén a szaktanárok egy javítási lehetőséget biztosíthatnak az érintetteknek. A készségtárgyak esetében előnyben kell részesíteni a szóbeli és gyakorlati számonkérést. Az egyes témaköröktől függően szükség esetén alkalmazni lehet az írásbeli ellenőrzést is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érekében a számonkérés szóbeli formáját kell előnyben részesíteni és azt gyakran alkalmazni. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelése, minősítése elsősorban az alapján történik, hogy az hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Iránymutatás a tantárgyi osztályzatok megállapításához: - Kitűnő: a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl ismeretanyaga jelentős a kiegészítő anyagból. Érdemjegyei évközben ötösök, alkalmazni képes tudása van. - Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes pontosan szabadosan fogalmaz, tud önállóan összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. - Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanultakat kisebb hibákkal tudja alkalmazni. - Közepes (3): tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul javításra, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek. Önállóan beszélni, dolgozni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. - Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. - Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 176


Félévi és tanév végi osztályzatok megállapítására vonatkozó szabályozás: Alapelv a matematikai kerekítés. Ugyanakkor a határértékhez közeli, alábbiakban felsorolt tartományokba eső átlagok esetén a témazáró dolgozatok érdemjegyei és a belső vizsgák érdemjegyei döntőek, szükség esetén figyelembe véve a tanuló tanórai aktivitását, tantárgyhoz való viszonyulását: 1,51-1,65 2,50-2,65 3,50-3,65 4,50-4,65 A szakszolgálatok, szakértői bizottságok javaslata alapján valamely tantárgyból felmentett tanuló nem kap osztályzatot. A bizonyítványba, naplóba és a törzslapra érdemjegy helyett a „Mentesítve” szót kell bejegyezni. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót sem kell osztályozni. A nplóba, bizonyítványba és a törzslapra érdemjegy helyett a „Felmentve” szót kell bejegyezni. A könnyített testnevelésről orvosi vélemény és javaslat alapján a testnevelő tanárok döntenek. Ezek a tanulók a normál testnevelés órán vesznek részt, de bizonyos gyakorlatokat nem, vagy más módon végeznek el. Értékelésük, minősítésük is ennek alapján, osztályzattal történik. Orvosi vélemény és javaslat alapján a tanulók gyógytestnevelése vehetnek részt. Az itt kapott érdemjegy bekerül a dokumentumokba félévi, illetve év végi érdemjegyként. Félévi értékeléskor használható a „figyelmeztető elégséges” osztályzat, mely jelzi, hogy hasonló második félévi teljesítmény esetén a tanuló év végén elégtelen érdemjegyet kaphat. Kiemelkedő teljesítmény esetén mind félévkor, mind tanév végén mindhárom tagozaton dicséretet kaphat a tanuló adott tantárgyból, melyet félévkor „5d” , tanév végén „jeles” beírás helyett „kitűnő” beírással jelölünk. Kollégiumban A nevelőtanár feladatai: - köteles rendszeresen ellenőrizni és értékelni a csoport tanulóinak tanulmányi, magatartási, közösségi eredményét, - tanulói iskolai teljesítményéről naprakészen tájékozódjon, - mérje tanulóinak személyiségfejlesztéssel kapcsolatos eredményességi mutatóit, - végezzen felzárkóztató, korrepetáló feladatokat, valamint a tehetséggondozást. Az ellenőrzés, értékelés célja és iránya: - helyzetfeltárás (tanulók többoldalú megismerése), - folyamatmérés (az eredményesség illetve az abban való előrehaladás mérése), - eredménymérés (a teljesítés szempontjából történő értékelés). Értékelési alapelvek: - a kollégiumi követelményrendszerre épüljenek, - terjedjenek ki a kollégiumi élet egészére. 177


Egyéni értékelés: - tanulmányi munka értékelése: - tanulmányi átlag – viszonyítva az előző időszakhoz - tanulási szokások - szorgalom befektetett energia - korrepetálás, felzárkóztatás igénybevétele - a tanuló által kitűzött cél megvalósítása - magatartás, személyiségjegyek, etikai normák értékelése: - viselkedés, házirend betartása - társakkal, felnőttekkel való kapcsolat - önállóság - tanórán tanúsított magatartás - csoportfoglalkozáson tanúsított magatartás, aktivitás - a felelősségtudat szintje - individualistás vagy közösségi szelleműség mértéke - a hatni tudás milyensége - népszerűség foka - kapcsolatalakító képesség - közösségi szerep értékelése: - szobai, társasági, csoportközösségben betöltött szerep - vállalat tisztség betöltése - megbízatások, felkérések (önként vállal-e feladatot, felkérésre hogyan reagál) - a kollégiumi életben betöltött szerep - érzelmi fejlődés értékelése: - érzelmi élet gazdagsága- szegénysége - családi háttér, szociális helyzet - következetesség, kiegyensúlyozottság - sikerek, kudarcok elviselése - erkölcsi érzék és az ehhez kapcsolódó érzékek fejlettsége - művelődési szokások, szabadidő hasznos eltöltése: - színház, mozi, könyvtár, kiállítás látogatása - sporthoz való viszony - egészséges életmódbeli felfogás - érdeklődési kör, hobbi - önismeret fejlődésének értékelése: - önmaga felvállalása - pozitív és negatív tulajdonságok ismerete - pályaorientáció - önismeret szerepe a pályaválasztásban - önálló tájékozódás a pályaválasztási dokumentumokban

178


Csoportértékelés: - tanulmányi munka értékelése: - viszonyítás az előző időszakhoz, a kollégium egészéhez, a tanulók képességéhez - a nem megfelelő eredmények okai - a tanulás segítésének igénybevétele (korrepetálás, könyvtár, informatika) - közösségi szabályok betartásának értékelése: - házirend betartása - beilleszkedés - fegyelmi helyzet - kulturált viselkedés - önkiszolgáló tevékenység (diákügyelet, csoporton belüli öntevékenység) - a csoport nevelési eredményessége: - a csoport közösséggé formálódása - kiemelkedő egyéni és csoport teljesítmények - alapvető erkölcsi normák kialakulása - egészséges, kultúrált életmódra nevelés eredményei - önértékelő képesség fejlődése - másokhoz való viszony (tolerancia, empátia, szolidaritás) - a kollégium életébe való bekapcsolódás: - DÖK képviselet hatékonysága, eredményessége - rendezvényeken való részvétel - rendezvények szervezésébe való bekapcsolódás Csoportfoglalkozások értékelése Résztvevői: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség vezető Az értékelés szempontjai:

- a foglalkozás célja, tartalma - az órán alkalmazott módszerek - az óra felépítése és szervezése - a tanulók munkája és magatartása - a nevelő munkája, egyénisége, magatartása - eredmények, következtetések, javaslatok

179


A fontosabb kollégiumi nevelési célkitűzésekhez kapcsolódó ellenőrzési, értékelése terv terület

cél, irány

forma, módszer

A kollégiumi tanulmányi eredmények. Az kollégisták tanulási munkafegyelme

Oktatómunka eredményességének mérése, teljesítményproblémák feltárása, okok elemzése stb. Nevelő hatások eredményességének mérése.

Tanulmányi eredmények, osztályzatok szoros nyomon követése. Eredményességmérés.

Nevelők

Beszélgetések. Értékorientációs motivációra irányuló vizsgálat. Fejlődéskontrol a nevelő által. Kooperáció a felkészítésben az érintettekkel. Megfigyelés, beszélgetés, attitűdvizsgálatok. Megfigyelés.

Nevelők

Folyamatos. Félévente összegzés.

Nevelők, diákvezetők.

Folyamatos. Félévente összegzés.

Nevelők.

Folyamatos. Félévente összegzés. Év elején.

Az intellektuális fejlesztés eredményessége. Személyiség-fejlődés, motivációfejlődés üteme. A kollégisták közösséggel kapcsolatos attitűdje. Viselkedés tanulócsoportban, különböző közösségekben. Megbízatások ellátása, feladatok elvégzése.

A nevelői tevékenység eredményessége.

gyakoriság, határidő Folyamatos. Félévente összegzés.

Tevékenység elemzés.

Kötődések (csoport, tágabb közösség). Értékorientáció. Kollégiumi közösségi tevékenységek. Együttlétek tartalma, élmények horizontja. Szülői jelenlét, részvétel, érdeklődés. A kapcsolatépítés hatása a nevelőmunkára

felelős

Segítő, akadályozó tényezők, igények, szükségletek és kielégülésük megfelelése, okok elemzése.

Megfigyelés, ügyeleti napló, speciális dokumentumok. Szociometria, értékorientációs vizsgálatok. Megfigyelés, nevelési dokumentumok elemzése. Megfigyelés, interjú a diákokkal és a tanárokkal. Szülői jelenlét, érdeklődés regisztrálása. Szülők megkérdezése (interjú). Megfigyelés, információgyűjtés.

180

Nevelők.

Folyamatos. Félévente összegzés. Folyamatos. Félévente összegzés.


V. A pedagógiai munka és az azt segítő tevékenységek ellenőrzése és értékelése Ellenőrzés A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. Az ellenőrzés elvei: - tervszerűség, - folyamatosság, - életkori sajátosságok figyelembe vétele, - egyéni sajátosságok figyelembe vétele, - nyitottság, - a program céljainak való megfelelés, - együttműködés, - objektivitás, - fejlesztő hatás, - partnerközpontúság, - egymástól tanulás, - dokumentálás. Munkánkat felettes egyházi és állami oktatásirányítási szervek ellenőrizhetik törvényességi, szervezeti, szakmai téren egyaránt. A fentiek mellett szükségesek a rendszeres belső ellenőrzések. A belső ellenőrzést végezhetik az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a munkaközösség-vezetők, kivételes esetben osztályfőnök illetve szaktanár. Az ellenőrzés irányulhat tanulókra, pedagógusokra, más dolgozókra. Az ellenőrzés lehet a tanév rendjéhez kötött (tanévkezdés, félév, tanévzárás), kimeneti és tevékenység közbeni (folyamatosan illetve alkalmanként). Az ellenőrzés - tartalmát tekintve - vonatkozhat pedagógiai tevékenységre és intézményműködésre. Ellenőrzött pedagógiai tevékenység lehet: - belső mérések, - határidők betartása, - iratok kezelése, - kirándulási tervek, - munkabeosztás, - órarend, - óraszám tervezés törvényessége, - osztályfőnöki teendők, - osztályozás-értékelés, - pályázatírás, - szabadidős programok, - szakköri ütemezés, - tanítási órák, foglalkozások, - tanórán kívüli tevékenység, 181


-

tantárgyfelosztás, tantervek és tanmenetek, tanulmányi eredmények. ügyeleti rendek, ünnepségek feladatai, végrehajtás színvonala, versenyszervezés,

Az intézmény működésére vonatkozóan ellenőrizhető: - a gazdálkodás takarékossága, - a működés törvényszerűsége és szakszerűsége, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata, - adminisztráció pontos vezetése, - előírt nyomtatványok használata, - gazdálkodási-ügyviteli tevékenység, - helyettesítések, túlórák elszámolása, - ifjúságvédelmi feladatok ellátása. - munkavédelmi előírások betartása, - tervezési-beszámoltatási feladatok teljesítése, - vagyontárgyak biztonságos használata, Az ellenőrzés módszere lehet: - adatellenőrzés, - beszámoltatás, - dokumentumok ellenőrzése, - helyszíni ellenőrzés, - óralátogatás, - tevékenységellenőrzés. Értékelés Célja, feladata, területei Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésnek. Céljain elsődlegesen: - ösztönzés a kitűzött célok, feladatok teljesítésére, - hatékonyság javítása, - problémák feltárása, eredmények összegzése, - a tanórai munka hatékonyságának emelése, - a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése, - határidők pontos betartása, - ideális tanár-diák viszony erősítése, - pedagógus-szülő kapcsolat formáinak gazdagítása, - belső légkör javítása.

182


Az értékelés alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. Az értékelés elvei: - tervszerűség, - folyamatosság, - életkori sajátosságok figyelembe vétele, - egyéni sajátosságok figyelembe vétele, - nyitottság, - a program céljainak való megfelelés, - együttműködés, - objektivitás, - fejlesztő hatás, - partnerközpontúság, - egymástól tanulás, - dokumentálás. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása, - a tanítási-tanulási folyamat eredményessége, - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége. - a pedagógusok nevelő és oktató munkája A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése az alábbiakban felsorolt szempontok alapján történik: - a nevelő munka színvonala, eredményessége, - a munkához való viszonyulás, - a tanulókkal való bánásmód, - kapcsolat a kollégákkal, - fogékonyság az új módszerek iránt, - kezdeményezőkészség, aktivitás, - konfliktuskezelés, tolerancia, - nyitottság, empátia, - szervezőkészség. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: - az óra célja és tartalma, - az óra felépítése és szervezése, - az órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, - a nevelő munkája, egyénisége, magatartása, - az óra eredményessége. 183


A tanulói közösségek, osztályközösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden félévkor és tanév végén írásban értékelik. A tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjait a félévenkénti osztályfőnöki beszámoló tartalmazza. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásukat és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban, és a tájékoztató füzeten, ellenőrző könyvön keresztül írásban értékelik. Értékelési terv Kit? / Mit? Pedagógiai Program Helyi tanterv Házirend

Ki(k)? iskolavezetés, tantestület munkaközösségek iskolavezetés, tantestület, diákönkormányzat

Magatartás, szorgalom

osztályfőnök, osztályközösség

Tanulmányi munka Kiemelkedő tanulmányi illetve sporteredmények Tantárgyi felmérések eredménye Felvételi eredmények (középfokú és felsőfokú) Munkaközösségek Igazgató és helyettesek munkája Tanárok munkája Diákönkormányzat Gazdasági, ügyviteli munka Technikai dolgozók munkája Iskolai munka körülményei

szaktanár, osztályfőnök, igazgató

Mikor? évente évente évente havonta, félévkor, év végén folyamatosan félévkor, év végén év végén

szaktanár, osztályfőnök, igazgató

folyamatosan

osztályfőnök, munkaközösségek, igazgatóhelyettes

folyamatosan

osztályfőnök, igazgató

tanév elején

igazgatóhelyettes, igazgató nevelőtestület önértékelés, diákok, igazgató diákönkormányzatot segítő pedagógus, igazgató gazdasági vezető, igazgató műszaki vezető, igazgató igazgató

félévente évente folyamatosan évente évente évente évente

VI. Az otthoni és a napközis felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Írásbeli házi feladatra szükség van azokból a tantárgyakból, amelyek nem készségtárgyak. Írásbeli, szóbeli, gyakorlati jellegű házi feladat minden tanórán adható. Átlagos képességű tanuló esetében az írásbeli feladat megoldása lehetőleg 20-25 percnél több időt ne vegyen igénybe tantárgyanként. Kis mennyiségű házi feladat adható hétvégére és tanítási szünetekre is, hogy a szülő is betekintést nyerhessen gyermeke munkájába. Az iskolai szünetekre adott írásbeli és szóbeli házi feladat nem lehet több, mint a szokásos hétvégi feladat.

184


VII. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1-7. és 9-11. évfolyam: A tanuló akkor léphet az iskola magasabb évfolyamára, ha a nevelőtestület határozata alapján az éves szaktárgyi követelményeket minden tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Ha a tanuló a tantervi követelményeket év végéig sem teljesíti minimum szinten, elégtelen osztályzatot kap. Javítóvizsgát augusztus hónapban tehet. A javítóvizsgát három tagú bizottság előtt teheti, melynek elnöke az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, tagjai a szaktanár és egy lehetőleg azonos szakos kolléga. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Sikertelen javítóvizsga évismétlést von maga után. Az évismétlő tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt az érintett osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők egyetértésével Az igazgató a tanulót kérelmére, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, a magasabb évfolyamba történő lépéshez az igazgató által meghatározott időben számot kell adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban osztályozóvizsgát jelent. Az iskola a tanév során négy alkalommal szervez osztályozóvizsgát: október végén, január első felében, március végén és június első hetében. Kivételes esetben (pl. külföldi tartózkodás miatt) ettől el lehet térni. Az egyéni elbírálást a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek írásban kell kérnie az igazgatótól. Fenti rendelkezés érvényes akkor is, ha az igazgató engedélyezte, hogy a tanuló a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, illetve ha adott tanévben vagy időszakban a diák magántanulói státuszban van. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kérelmeket az indok megjelölésével legkésőbb szeptember 5. napjáig lehet benyújtani az intézmény igazgatójának. Mentesítés esetén az igazgató határozatban közli a tanulóval, szülővel az osztályozó vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben együttesen meghaladja a 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból egy tanítási évben eléri a tanítási órák harminc százalékát, a szaktanár beszámolásra kötelezi.

185


Kilencedik évfolyamra lépés feltételei Intézményünkben tanuló nyolcadik évfolyamos diákjaink az alábbi feltétellel léphetnek gimnáziumi tagozatunk kilencedik évfolyamára: amennyiben a 7. osztály tanév végén és 8. osztály félévkor magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, hittan tantárgyakból elért tanulmányi eredményük átlaga eléri vagy meghaladja a 4,0-et, automatikusan felvételt nyernek, nem kell részt venniük az általános felvételi eljárásban. Azok a diákok, akik nem felelnek meg a fenti feltételnek, részt vehetnek az általános felvételi eljárásban. A jelentkezők továbbhaladásáról az igazgató dönt.

VIII. A tanulók tantárgyválasztása Az adott évfolyamnak megfelelő tantárgyak tanulása kötelező. Kötelezően választandó tantárgyak: 1-4. évfolyamon: református hit- és erkölcstan 1-3. évfolyamon: idegen nyelv: angol vagy német nyelv 5-12. évfolyamon: református vagy római katolikus vagy evangélikus hit- és erkölcstan 5. évfolyamon: informatika 5., 6., 9. évfolyamon: egyházi ének 9-12. évfolyamon: második idegen nyelv: angol vagy német vagy olasz nyelv Intézményünk világnézetileg elkötelezett. Elsődlegesnek tartjuk a Szentírás üzenetének közvetítését tanulók, szülők és dolgozók felé egyaránt. Ezért iskolánk minden évfolyamán minden tanulónak kötelező a hit- és erkölcstan tantárgy tanulása az alábbiak szerint: - alsó tagozat: felekezeti megbontás nélkül, osztálykeretben bibliai történetek megismertetése református hitoktató, vallástanár vagy lelkipásztor vezetésével, - felső és gimnáziumi tagozat: csoportbontásban református vagy római katolikus vagy evangélikus hit- és erkölcstan tanítása adott felekezet hitoktatója, vallástanára vagy lelkipásztora vezetésével. Intézményünkben etika tantárgy oktatása nincs. Fentiek alól kivételt képez kehidakustányi tagintézményünk. Kehidakustányi tagintézményünk a település egyetlen általános iskolája. Ezt figyelembe véve hités erkölcstan tantárgy helyett erkölcstan tantárgy választható, azaz első osztálytól vagy hit- és erkölcstan vagy erkölcstan tantárgy tanulása kötelező. Iskolánk jellegéből adódóan kiemelt feladatunk az egyházművészet, ezen belül református egyházunk művészeti értékeinek közvetítése. Református énekeink megismerését szolgálja az egyházi ének tantárgy. A 2013/2014. évben bevezetett kerettanterv szerint az 5. osztályos tanulók számára nem kötelező az informatika tantárgy oktatása. Iskolánk azonban ezen az évfolyamon is biztosítja e tantárgy tanulását. A tantárgy választása kötelező.

186


Az idegen nyelv oktatását az általános iskola 1-3. évfolyamán a kerettanterv nem írja elő. Iskolánk helyi sajátossága, hogy ezeken az osztályszinteken is folyik nyelvoktatás. A tantárgy tanulása kötelező. A szülőknek a beiratkozáskor kell nyilatkozniuk, hogy elfogadják a Pedagógiai Program erre vonatkozó részét. Ekkor kell dönteniük arról is, hogy angol vagy német nyelvet választanak-e gyermekük számára. Pedagógusválasztás lehetősége intézményünkben nincs.

IX. Választható érettségi vizsgatárgyak Magasabb szintű jogszabályok előírásának megfelelően az alábbi tantárgyakból biztosítjuk az érettségi vizsgára történő felkészítést: Középszintű érettségi vizsgára: - kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv - választható vizsgatárgyak: református hittan, biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia Emelt szintű érettségi vizsgára: - kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv - választható vizsgatárgyak: biológia, fizika, földrajz, kémia Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátás feltételei Magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően előrehozott érettségi vizsgát lehet tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt. A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően előrehozott érettségi vizsga informatika és idegen nyelv tárgyakból tehető. Tanuló fenti tárgyakból akkor tehet előrehozott érettségi vizsgát, ha a még el nem végzett évfolyam(ok) tananyagából az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig osztályozó vizsgát tesz.

X. Csoportbontások, egyéb foglalkozások szervezésének elvei Nyelvi csoportok 4. évfolyam végén a szaktanárok az elért eredmények és a diákok képességei alapján csoportokba osztják a tanulókat, melynek alapján felső tagozatban „emelt” és „normál” csoportokban tanulják az adott idegen nyelvet. Érettségi előkészítő foglalkozások Az előző pontban felsorolt tantárgyakból 11. és 12. évfolyamon a tanulók választása alapján középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő érettségi előkészítő foglalkozásokat biztosítunk. Az érettségi előkészítő foglalkozásokra a jelentkezés nem kötelező, de jelentkezés és a foglalkozás beindulása esetén a részvétel kötelező, arra a kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó szabályok érvényesek. A tanulók teljesítményét a szaktanárok osztályzattal értékelik, mely a félévi és év végi bizonyítványba is bekerül. Az értékelés módját a szaktanárok határozzák meg, összhangban az adott tantárgy kötelező tanítási óráin gyakorolt értékelési módjával. 187


10. évfolyamosok esetében 11. évfolyamra emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozásokra jelentkezés feltétele, hogy adott tantárgy(ak)ból a jelentkezés előtti két utolsó félévben kapott osztályzatok átlaga érje el vagy haladja meg a 4,5-es eredményt. Matematika és fizika tantárgyak esetében ez az átlag legalább 4,0 kell, hogy legyen. Amennyiben a jelentkezés előtti két utolsó félévben kapott osztályzatok átlaga – matematika és fizika tantárgyak kivételével – nem éri el a 4,5-es eredményt, egyéni elbírálás alapján szintfelmérő vizsga engedélyezhető. A szintfelmérő vizsga a 9-10. évfolyamokon a kötelező tanítási órákon tanult tananyagot tartalmazza. Emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozásra jelentkezés feltétele a szintfelmérő vizsga legalább 85 %-os teljesítése. Matematika és fizika tantárgyakból nincs lehetőség szintfelmérő vizsgára. 12. évfolyamon a 11. évfolyamra választott érettségi előkészítő foglalkozásokat a tanuló automatikusan továbbviheti. Amennyiben 12. évfolyamra tantárgyat kíván változtatni a tanuló, emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozásokra jelentkezés feltétele, hogy a 9-11. évfolyamokon a kötelező és a szabadon választható tanítási órák tananyagát tartalmazó szintfelmérőt legalább 85 %os eredménnyel teljesítse. Matematika és fizika tantárgyakból nincs lehetőség csak 12. évfolyamra emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozást választani. A 10. évfolyamos tanulók a 11. évfolyamra vonatkozóan, a 11. évfolyamos tanulók a 12. évfolyamra vonatkozóan - kiskorú tanuló esetés a szülő(k) is - adott tanévben legkésőbb március 20-ig írásban nyilatkoznak arról, hogy a következő tanévben mely tantárgyakból és milyen szinten kívánnak részt venni érettségi előkészítő foglalkozáson. A szintfelmérő vizsgák ideje május utolsó hete. Az érettségi előkészítő foglalkozások megszervezése a jelentkezések függvényében történik. A szakköröket elsősorban a diákok és a pedagógusok érdeklődési köre, a tanulók életkori igényei alapján szervezzük. Előtérbe helyezzük a magyarságtudatot, nemzettudatot alakító; az egyházi iskolai értékrendet képviselő; a helyi közösségek erősítését szolgáló foglalkozásokat.

XI. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek Iskolánkban az oktató munkához szükséges tankönyvek és a hozzájuk tartozó segédkönyvek kiválasztása a munkaközösségek javaslata alapján történik. Csak olyan tankönyvek és segédkönyvek választhatók, amelyek megtalálhatók a hivatalos tankönyvjegyzéken. Emellett meghatározók a tantervi követelmények, és figyelembe kell venni a Református Pedagógiai Intézet ajánlását. A tankönyvrendelésbe csak olyan tankönyv javasolható, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak. Az azonos évfolyamon azonos tanterv szerint tanulóknak ugyanazt a tankönyvet rendeljük meg. A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - feleljenek meg az iskola helyi tantervének, - legyenek jól használhatók a helyi tantervben meghatározott tartalmakhoz és órakerethez, - legyenek differenciálásra alkalmasak, - minőségük, megjelenésük legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására, 188


- elsődleges szempont, hogy a tanulónként választott könyvek ára beleférjen a tanulók ingyenes tankönyvhöz juttatásához rendelkezésre álló keretbe. Ennek érdekében a tankönyvek meghatározott körét minden évben az iskolai könyvtárban elhelyezett tartós tankönyvek közül való kikölcsönzéssel biztosítjuk. Előnyben kell részesíteni azokat a tankönyvcsaládokat: - amelyeknek minden évfolyamra kidolgozott, egymásra épülő részei vannak, - amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló), - amelyekhez rendelkezésre áll digitális tananyag, amely segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel, - amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. A következő tanévben használni kívánt tankönyvekről a rendelést megelőzően tájékoztatni kell a szülőket. Taneszközök Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. Minimális követelmény, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa a rendelkezésre álló oktatási eszközök kezelését, az újonnan beszerzettek kezelését pedig el kell sajátítani. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismeretanyagot (írásvetítő-transzparenst, videofelvételt, power point bemutatót, interaktív tananyagot, stb.) készíteni, tudja az eszközöket (diavetítő, magnetofon, videomagnó, CD-DVD lejátszó, számítógép, projektor, interaktív tábla) és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. A korszerű oktatáshoz szükséges, sokszor speciális taneszközöket, felszereléseket, az internet eléréssel rendelkező számítógépparkot saját anyagi eszközeinkkel, pályadíjak elnyerésével, a fenntartó egyház támogatásával, cégek segítségével teremtjük elő. A következő tanévben használni kívánt, mindennapi munkát segítő, szülők által biztosítandó tanulói taneszközökről a pedagógusok legkésőbb tanév végéig tájékoztatják a szülőket. Az tankönyvek, taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. A tankönyvek beszerzése iskolánk feladata, az egyéb taneszközöket a szülők kötelesek biztosítani gyermekük részére a tanév kezdetéig. A tankönyv-és taneszköz-választásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

189


XII. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az intézmény egészségnevelési elvei Óvoda Lsd. az „Az egészséges életmód alakítása, egészségvédelmi program” című részben Iskola Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni az alábbi képességeket és készségeket: - érzelmek alkotó kezelése, - stresszkezelés, - önismeret, önbecsülés megerősítése, - célok megfogalmazása és kivitelezése, - konfliktuskezelés, - problémamegoldás, döntéshozás, - kortárscsoport nyomásának kezelése, - segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, - elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése, és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: - az egészséges táplálkozásra: osztályfőnöki óra témája, biológia órán tananyag, közös étkezések és tanórán kívüli (kirándulásokon, természetjáráskor, táborozásokon, stb.) gyakorlati ismeretátadással segítjük kialakítását, - a rendszeres testmozgásra: heti 5 óra testnevelés, sportkörök, korcsolya, uszoda, gyalogtúrák, kerékpártúrák, természetjárás, - a higiénés magatartásra: témaként legközvetlenebbül osztályfőnöki, testnevelés és biológia órákon jelenik meg, de minden közös program alkalmával figyelmet fordítunk rá, - az egészségkárosító anyagoktól való tartózkodásra: osztályfőnöki, biológia, kémia órákon a káros anyagok hatásairól tanítunk; drog-, alkohol- és dohányzás elleni prevenciót folytatunk, programokat szervezünk. Az egészséges életmódra nevelés színterei: - csoportfoglalkozások, - osztályfőnöki órák, - egyéni foglalkozások, - intézménylátogatások, - előadások, - tematikus napok.

190


Az intézmény környezeti nevelési elvei A Biblia tanítását alapul véve a Föld a világ, és az ember Isten teremtése. Az Isten csodálatos világának megismertetése, felfedeztetése, megszerettetése környezeti nevelésünk lényege. Óvoda A természetvédelem, a környezetvédelem hitünkből adódó feladat. Megtanítjuk a gyermekeket nyitott szemmel járni, tudjon, rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Az óvodai élet mintául szolgál a környezettel való harmonikus együttműködésre is. Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megőrzésében (szemetes használata, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, bokrok, fák, virágok megóvása). Mindezekkel elősegítjük a környezettudatos magatartásuk formálását, alapozását, alakítását. Természetessé válik a közös tevékenységek során a környezet folyamatos rendben tartásának, a növény- és állatvédelemnek és gondozásnak, a hulladékok szelektív összegyűjtésének igénye. Tudatosítjuk bennük a természetes anyagok használatának környezet- és egészségkímélő szerepét, valamint az újrahasznosítás fontosságát. A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. Természethez való kötődésüket és az élőlények megszerettetését szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvónők a megfigyelések során elmondanak. Mindezeket irodalmi, zenei alkotások is színesíthetik. Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyerekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell, ezáltal fejlődik környezettudatos magatartásuk. A természetes anyagok “közelsége” és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként jelentkezik.

Iskola A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Az iskolai környezeti nevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: - kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás; - a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez; - a diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

191


A környezeti nevelés színterei: - A hagyományos tanórai oktatásszervezés - A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, mely témákat dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, főként azok, amelyekhez a diákoknak is közük van. - Az ismereteket különböző interaktív módszerekkel adjuk át, de hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzés is. - A szemléltetésben a hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeket is használjuk ki, így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. - Nem hagyományos tanórai keretben: - Témanapok: víz világnapja, madarak és fák napja, Föld napja Érdeklődés alapján szervezünk a környezeti nevelést segítő tanórán kívüli programokat: - kirándulás, - környezetvédelmi információs pont kialakítása, - kutatás, alkotás a környezeti nevelés témájában, - kiállítások jeles alkalmakra (pl. Föld napja), - gyűjtési akciók (szelektív hulladékgyűjtés; papírgyűjtés), - iskolai és kerületi/területi versenyek.

XIII. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkra jellemző a be- és elfogadó szemlélet, a gyermek- és tanulóbarát környezet, az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd. Az esélyegyenlőséget szolgálják a változatos pedagógiai módszerek, a tanórák tanulásszervezési, a tanórán kívüli foglalkozások szervezési eljárásai (pl. differenciálás, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, drámapedagógia, fejlesztő, felzárkóztató, foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök), a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet, a szabadidős programok biztosítása, a szülők és az intézmény partneri kapcsolatának tovább építése, az intézmény mindennapi életébe történő további bevonása. Az intézményfokozatok egymásra épülése, az óvoda-alsó tagozat és az általános iskola-középiskola közötti kapcsolat (egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, nyomon követés, értékelő esetmegbeszélések, közös programok) segítik az esélyegyenlőség megvalósulását. Az esélyegyenlőséget szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok, a tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok.

192


ZÁRADÉKOK A Pedagógiai Program engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa I. Engedélyeztetés Az elkészített Pedagógiai Programot 15 napos határidővel át kell adni megismerésre a véleményezésre jogosultak számára. A határidő letelte után a Pedagógiai Programot a nevelőtestület elé kell tárni elfogadásra. Intézményünk Pedagógiai Programját a fenntartó, a Kaposvári Református Egyház hagyja jóvá. II. Nyilvánosságra hozatal Az elfogadott Pedagógiai Program 1-1 példányát el kell helyezni az igazgatói irodában és az irattárban, valamint elektronikusan nyilvánosságra kell hozni az intézmény honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerében. Az életbe lépett Pedagógiai Program megismerését elsősorban az elektronikus változat szolgálja. III. Érvényességi idő Intézményünk tantestülete a Pedagógiai Program felülvizsgálatát 2017. évben határozta meg. Nem felsőbb jogszabályból adódó módosításra ekkor van lehetőség. IV. Módosítás Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását indoklás mellett kezdeményezheti a fenntartó, az igazgató, az iskolavezetőség, az egyes munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak indoklását az igazgató 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszti. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

193

A kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja P E D A G Ó G I A P R O G R A M

Recommend Documents