A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: 2011

A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja

Lezárva: 2011. Jóváhagyva: 77/2011.(XII.13.) KTKT határozattal

Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás

Készült a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. (: 82/320-542 Fax: 82/510-633 e-mail: [email protected]

megbízásából.

Készítették a Paktum Iroda Munkatársai

Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Bevezetés

6

Koncepció

11

1. A Kaposvári kistérség elhelyezkedése 2. Külső tényezők vizsgálata 3. Belső tényezők vizsgálata 3.1. A belső erőforrások elemzése 3.1.1. Humán erőforrások 3.1.2. Gazdasági bázis 3.1.3. A környezet adottságai 3.1.4. Infrastruktúra 3.1.5. Településhálózat 3.1.6. Társadalmi környezet 3.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése 3.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 4. A Kaposvári kistérség stratégiai elemzése (SWOT)

12 18 34 34 34 40 47 53 69 70 74 76 79

Program

82

STRATÉGIAI PROGRAM 1. Hosszú távú területfejlesztési alapcél 2. Általános célok 2.1. A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása 2.2. A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése 2.3. A térségi gazdaság modernizációja 2.4. Információs társadalom követelményeinek való megfelelés 2.5. Környezetfejlesztés 2.6. A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek 3. Közvetlen célok (prioritások) 3.1. Gazdaságfejlesztési program 3.2. Turizmusfejlesztési program 3.3. Infrastruktúra-fejlesztési program 3.4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program

83 86 87 87 87 87 88 89 90 95 95 95 97 98

3.5. Környezetfejlesztési program 3.6. Intézményrendszer-fejlesztési program 4. A program indoklása Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

98 99 100 3

Tartalomjegyzék

5. A program leírása, főbb komponensek Gazdaságfejlesztési program 1.1. alprogram: Munkahelyteremtés 1.2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése 1.3. alprogram: Megújuló energia hasznosítása Turizmusfejlesztési program 2.1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése 2.2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése 2.3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúra-fejlesztési program 3.1. alprogram: Szennyvízkezelés 3.2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció 3.3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 3.4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése

101 101 101 101 101 102 102 102 103 103 103 103 104 104

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 4.1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése 4.2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása 4.3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása Környezetfejlesztési program 5.1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja 5.2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok Intézményrendszer-fejlesztési program 6.1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés 6.2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése 6. A program várható hatásai és eredményei 7. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat

104 104 104 105 105 105 106 106 106 106 107 108 111

OPERATÍV PROGRAM

113

1. 2. 3.

113 114 117 117 117 118 119

Az operatív program célja Az alprogramok kiválasztásának indoklása A projektek bemutatása Gazdaságfejlesztési program 1. alprogram: Munkahelyteremtés 2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése 3. alprogram: Megújuló energia hasznosítása Turizmusfejlesztési program 1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése


121 121

4

Tartalomjegyzék

2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése 3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúra-fejlesztési program 1. alprogram: Szennyvízkezelés 2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció 3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése 2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása 3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása Környezetfejlesztési program 1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja 2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok

122 123 124 125 126 129 130 134 134 135 136 137 137 138

Intézményrendszer-fejlesztési program 1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés 2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése Mellékletek

139 140 141 141 146


5

Bevezetés

Bevezetés A 2005. és 2011. év között történt gazdasági, szervezeti, és jogi változások szükségessé tették a 2005. évben elkészült Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja felülvizsgálatát. 2008. január 1-jével a 77 település által létrehozott Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásból kivált 23 település, és megalkotta a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulást. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg az alábbi 54 településből áll: Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Büssü, Cserénfa, Csoma, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gölle, Hajmás, Hetes, Igal, Juta, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposvár, Kazsok, Kercseliget, Kisgyalán, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Mosdós, Nagyberki, Orci, Osztopán, Patalom, Polány, Ráksi, Sántos, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Szabadi, Szentbalázs, Szentgáloskér, Taszár, Újvárfalva, Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál. A Területfejlesztési Koncepciót és Programot ennek megfelelően a Kaposvári kistérség új összetételét figyelembe véve szükséges átdolgozni. Az adatgyűjtés a 2011. év elején kezdődött területfejlesztési kérdőívek kitöltésével mind az 54 érintett településen. A kérdőívek kiértékeléséből nyerhettünk információt a települések helyzetét meghatározó belső és külső tényezőkre, valamint a tervezett fejlesztésekre vonatkozóan. A koncepció elkészítésének első lépése a helyzetelemzés, -értékelés, amelynek lényegében előkészítő, megalapozó jellegét emeljük ki. Ennek során a következő vizsgálatokat végeztük el: - Külső tényezők vizsgálata (jogi környezet, EU orientálás, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemzése), - Belső tényezők vizsgálata (gazdasági bázis, humán erőforrások, infrastruktúra, környezeti adottságok, településhálózat), - A kistérséget érintő különféle tervek, koncepciók értékelése, - A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere. A helyzetelemzés a SWOT-analízissel zárul, amely röviden, áttekinthetően felvázolja a Kaposvári kistérség belső adottságait és kitörési lehetőségeit, illetve a fejlesztést gátló belső hiányosságokat és a külső hatásokat.


6

Bevezetés

A belső adottságokat és a fejlesztési lehetőségeket mérlegelve kerül kidolgozásra a stratégiai (középtávú) és az operatív (rövidtávú) program, amelyek tartalmazzák a Kaposvári kistérség szereplőinek projekt ötleteit.

Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja a kistérség számára egy jövőkép felvázolása, továbbá annak megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, illetve átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapotot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül, és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek „hozzák mozgásba”, adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentum, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmaz meg, és ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. A koncepció meghatározza továbbá a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok (prioritások) megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési célrendszer meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. Ezen feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor, illetve kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi programmal szembeni általános elvárás az ágazati és funkcionális szintű komplexitás, kapcsolódási pontjaiban, illetve tartalmában a megyei és a regionális Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

7

Bevezetés

programokkal való összhang, továbbá a projekt-centrikusság, időben ütemezettség és részletes költségkalkulációkra alapozottság. A regionális politika alapelvei, melyeket a területfejlesztési koncepció és program készítésekor figyelembe vételre kerültek, az alábbiak: Szubszidiaritás A döntések lehetőleg ott szülessenek, ahol a problémák, társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok jelentkeznek, továbbá ahol a kellő információk rendelkezésre állnak, és ahol a különböző feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplők vannak jelen. Magasabb területi szinten nem érdemes és nem is hatékony intézkedni olyan esetben, amikor az adott célt az alacsonyabb szinten lehet elérni. Ráadásul a magasabb szinten nincsenek is meg azok a motivációk, melyek az optimális, hatékonyan és költségtakarékosan végrehajtható döntések meghozatalára ösztönöznek. Decentralizáció Az európai területfejlesztési politika kardinális eleme a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerével szemben reális igénynek tűnik az, hogy a kistérségi szintű programok megvalósítására is megfelelő forrásokat biztosítanak. Ugyanakkor decentralizáció a kistérségek számára a program- és projekttervező, illetve végrehajtó, monitoring és értékelő kapacitások kiépítésének és fenntartásának feladatát jelöli ki. Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége – többek között – éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. Partnerség A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok működésének sikere a tagok és nem tag érintettek közötti együttműködési és kompromisszum készségétől is függ. A jelenleg is futó programozási periódusban folyamatosan erősödnek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes területi szintek, elsősorban a nemzeti és regionális, illetve a regionális és helyi szintek között. A Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

8

Bevezetés

partnerségi együttműködés növeli a programoknak, projekteknek a komplexitását, és adott terület egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját, innovatív ötletek felszínre kerülését és nem utolsó sorban a forrásabszorpciós kapacitást az önerő komponensnek több szereplő közötti megosztása révén. Koncentráció A koncentráció elve, mely folyamatosan visszaköszön az elmúlt több mint másfél évtized során, „kódoltan” utal a forrásfelhasználás hatékonyságára, pontosabban arra, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tud kifejteni. A kistérségi szint sok tekintetben a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását képes biztosítani, ez a tény a kistérségi szintű program megvalósítás elsődleges indoka. A források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Programozás A programozás elve az Európai Unió regionális politikájában azt jelenti, hogy a támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyhez egyben részletes költségvetés is járul. Fontos célkitűzés, hogy az egyes területi szinteken a tervek között egyértelmű kapcsolatok legyenek, a felesleges ismétlődések kiküszöbölésre kerüljenek, a fejlesztések ne semlegesítsék egymás hatását, hanem erősítsék. A programozás elve egyben következménye annak, hogy a fejlesztési támogatási források pályázati rendszereken keresztül érhetők el a kedvezményezettek számára. Addicionalitás A fejlesztések pénzügyi forrásait az Európai Unió teljes egészében nem biztosítja, ahhoz a területi szinteknek, vagy éppen a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia, azaz saját forrásokra is szükség van. A közösségi támogatás nem a nemzeti támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. A tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat, és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország, illetve a közvetlen kedvezményezett vállalja. Monitoring A projekteket közvetlenül az illetékes országos és regionális szerveken keresztül lehet benyújtani, viszont az elfogadás után már az illetékes országos, vagy regionális, helyi Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

9

Bevezetés

szervek vesznek részt a megvalósításban. A monitoring bizottság ellenőrzi a végrehajtást, ebben a régió, az országos szervek és az EU Bizottság képviselői vesznek részt. A monitoring bizottság dönt a szükséges módosításokról, az egész programra vonatkozóan, nem egy projektre. Visszaélés, hanyagság esetén visszafizetést vagy más szankciót indítványozhatnak. Mindezen elvek, illetve az említett jogszabályok figyelembe vétele mellett jelen dokumentáció arra törekszik, hogy a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából felvázolja a Kaposvári kistérség középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve programját.


10

Koncepció

Koncepció


11

Koncepció

1. A Kaposvári kistérség elhelyezkedése A Kaposvári kistérség Somogy megye közepén található. Nyugati irányban kiterjedésének határa az Osztopán-Újvárfalva-Kaposvár háromszög, délről és keletről a megyehatár, északról pedig az Igal-Polány-Felsőmocsolád vonal. A kistérség 54 településből áll, területe 2011. év elején 1 041,14 km2, lakónépessége 100.941 fő, népsűrűsége pedig 96,95 fő/km2. Ezen adatok megoszlása azonban jelentős eltérést mutat a megyeszékhely és a vidék között. A Kaposvári kistérség lakossága Kaposvár nélkül 32.134 fő, területe 927,55 km2, népsűrűsége pedig 34,64 fő/km2. Az 500 fő alatti települések száma 31, az 500-1000 fő közötti települések száma 13, az 1000 fő feletti települések száma 10, és a zsáktelepülések száma 14. A kistérségre tehát az aprófalvak túlsúlya jellemző, amelyek a legtöbb feladatot csak egymással társulva képesek gazdaságosan megoldani. A Kaposvári kistérség területe, népessége, népsűrűsége 2011. január 1-jén Település Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposvár

Terület (km2) 12,01 10,28 14,78 42,95 17,19 17,75 8,43 8,99 12,92 8,51 16,51 10,61 3,86 19,76 44,69 11,11 26,63 36,15 19,23 11,07 11,48 19,80 113,59


Lakosság (fő)

Népsűrűség (fő/km2)

259 834 432 575 331 199 437 288 217 195 428 292 81 295 940 251 1 153 1 282 1 240 99 503 332 67 979

22,81 79,28 29,50 12,67 22,51 12,23 54,09 31,70 17,26 23,50 26,65 27,33 25,91 14,98 21,73 22,86 41,91 35,93 64,07 9,49 42,42 16,46 605,75

12

Koncepció Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kistérség összesen: Kaposvár nélkül

10,71 19,47 9,41 18,82

12,22 10,36 12,97 10,39 10,35

312 359 184 843 662 1 433 1 251 1 007 1 442 562 803 344 237 453 521 363 405 715 478 1 569 1 250 719 287 321 526 1 995 312 497 597 318 394

29,97 21,52 22,10 45,70 45,69 55,84 40,35 57,64 65,27 56,37 35,39 49,55 19,97 30,15 46,22 32,64 21,25 32,96 22,80 63,37 35,12 19,53 36,57 27,10 20,18 114,40 24,39 47,30 45,95 30,51 39,52

1041,14 927,55

99 801 31 822

95,85 34,30

14,40 25,93 30,78 16,95 21,74 9,97 22,83 6,68 12,87 15,09 11,38 11,00 19,91 22,12 21,71 25,06 36,36 38,45 8,23 12,14 27,25 17,29

Forrás: KSH Somogy megye 2008. év elejétől az eddigi 10 helyett immár 11 tervezési-statisztikai kistérséget foglal magába. Ezek a Balatonföldvári, a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kadarkúti, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki, illetve a Tabi kistérségek. A megye kistérségei közül a Kaposvári kistérség területe, településszáma és lakónépessége messze a legnagyobb. Népsűrűségben egyedül a Siófoki kistérség múlja felül, amely viszonylag kis területen és közvetlen a Balaton-parton helyezkedik el. Somogy megye kistérségeinek főbb összehasonlító adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

13

Koncepció

Kistérség

Település

Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fonyódi Kadarkúti kistérség Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Összesen Forrás: KSH, 2007.

13 26 18 11 23 54 10 38 18 10 24 245

Terület (km2) 255 696 496 372,84 531,96 1 041,14 273 922,5 647 373 427,24 6 036

Népesség Népsűrűség (fő) (fő/km2) 11 790 46 25 427 36,5 17 970 36 23 785 64 21 021 39,5 101 309 97,3 11 658 43 36 358 39,4 27 434 42,4 38 042 102 13 864 32,45 328 658 54,45

A kistérség összességében az ország többi kistérségével összevetve átlagos, vagy annál jobb helyzetűnek minősíthető, így nem szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek jegyzékében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között. A Kaposvári kistérség gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű besorolást kapott. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében szerepel a Kaposvári kistérség alábbi 26 települése: Ssz. Település

Ssz. Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Alsóbogát Bőszénfa Büssü Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Kaposgyarmat


Kaposhomok Kaposkeresztúr Kercseliget Kazsok Osztopán Polány Simonfa Somodor Somogygeszti Somogyszil Szabadi Szentgáloskér Újvárfalva

14

Koncepció

Mikrokörzetek: A Kaposvári statisztikai kistérség területén 3 db önszerveződés alapján létrejött ún. vidékfejlesztési kistérség vagy más néven mikrokörzet található. · Keleti (Mosdósi) mikrokörzet: Kaposvártól keletre helyezkedik el. Északról a Somogyi-dombság, délről és nyugatról a Kapos-völgye határolja. A mikrokörzet települései között Igal az egyetlen város, dél-keleti határán Kaposvár közelsége meghatározó. A 21 településből álló térség legfontosabb adottsága a tájitermészeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. Jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig egyedül Igalban került feltárásra. A térség legfontosabb stratégiai erőforrásait a termőföld és az idegenforgalmi adottságok jelentik. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Baté Mosdós Orci Zimány Patalom Fonó Igal Kazsok Somogyszil Büssü Gadács Kaposhomok Kercseliget Csoma Szabadi Gölle Kaposkeresztúr Kisgyalán Nagyberki Ráksi Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

15

Koncepció

Taszár ·

Nyugati (Somogyjádi) mikrokörzet: A 22 településből álló térség Kaposvártól északra, a 67-es főközlekedési út két oldalán fekszik. A települések főútvonalak mentén jellegzetes észak-dél irányú völgyekben helyezkednek el. A térség belső szerkezete erősen heterogén, magába foglalja a megyei jogú várost, azonban a települések többsége az aprófalvak kategóriájába tartozik, közülük, pedig 8 zsáktelepülés. A térség jelentős erdőterülettel is rendelkezik. A térségben meghatározó a megyeszékhely szerepe, amely gazdasági, kulturális és tudományos központként is említhető, egyes vonatkozásokban a megyén túlmutató regionális szerepkört is betöltve. A térség ipara döntően a városra koncentrálódik, továbbá idegenforgalmi szempontból is a megyeszékhely szerepe domborodik ki.

A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Alsóbogát Ecseny Hetes Magyaregres Polány Somogygeszti Szentgáloskér Bodrog Edde Juta Mernye Osztopán Somodor Somogyjád Újvárfalva Csombárd Felsőmocsolád Magyaratád Mezőcsokonya Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

16

Koncepció

Somogyaszaló Somogysárd Várda ·

Surján-Zselici (Simonfai) mikrokörzet: A 10 települést magába foglaló térség a Zselic északnyugati részét fogja át. Maga a Zselic a Dunántúl délkeleti területén fekszik. A legfőbb értékek a táji-természeti adottságokban rejlenek, a táj szépsége, az erdők, rétek, a jó levegő, a tiszta vizű patakok, tavak, a csend, a nyugalom. A zselici táj völgyes, dombos területeinek nagyobb része erdővel borított, erdei és turista utakkal minden irányban átjárható. A térség szerves fejlődése részben a helyben feltárt lehetőségeken, a kaposvári agglomerációhoz való szorosabb kapcsolódásra, azzal való együttlétezésre ad reális esélyt.

A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Hajmás Kaposgyarmat Zselicszentpál Bőszénfa Gálosfa Sántos Szentbalázs Cserénfa Simonfa Zselickislak


17

Koncepció

Külső tényezők vizsgálata 2.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, illetve azok lehetséges hatása a területi egységre Az Országgyűlés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az azt módosító 1999. évi XCII. Törvény, illetve a 2004. évi LXXV. Törvény elfogadásával megteremtette a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapjait, továbbá elvégezte a regionális politikai modellváltás magas szintű normában való megalapozását, a legkorszerűbb EU-konform alapelveket követve. Ezek alapján a területfejlesztési politika országos céljait és irányelveit – figyelembe véve a regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságait – az alábbi csoportosításban lehet összefoglalni: a) A környezetvédelem területén - a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben, - a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását, - a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe, - a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani, ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása. b) A humán infrastruktúra területén - az egészségügyi fejlesztés főbb irányai a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes


18

Koncepció

-

-

-

-

-

-

elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése, a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést, a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését, a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola, a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése, a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval, a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét, a lakáspolitika feladata a lakásépítés és –felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása.

c) Az ipar területén - legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével, - az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges tartani, - állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében, Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

19

Koncepció

-

-

kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal, az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami – és helyi – eszközökkel kiemelten kell támogatni, kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését.

d) Az agrárgazdaság területén - az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása, - az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének, - a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából, - a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében, - a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is, - a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken, - az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit, - a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója, - az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint, - a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését.


20

Koncepció

e) Az idegenforgalom területén - az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett „kiemelt üdülőkörzetek”-ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése, - a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával. f) A műszaki infrastruktúra területén · A közlekedés területén - fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására, - nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének, - a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani, - folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját, - tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát, - az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése. · A vízgazdálkodás területén - a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése, - a vezetékes ivóvíz minőségének javítása, - az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése, - a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása, - az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme, - az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

21

Koncepció

·

Az energiaellátás területén - az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése, valamint a stratégiai készletek növelése, - az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében, - az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében, - a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése, - a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése, - a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével.

2.2. Az Országos Területfejlesztési meghatározottságai

Koncepció

területi

egységet

érintő

Közel két évvel A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályba lépését követően az Országgyűlés az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása, a térségi – regionális, megyei, kistérségi – és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja, az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához szükséges információk biztosítása, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása érdekében a 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési határozatával kihirdette az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Később a 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozattal egy megújított Országos Területfejlesztési Koncepció lépett életbe. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyarország átfogó, távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza országunk hosszú távú területfejlesztési céljait, a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi


22

Koncepció

szempontok következetes érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK hosszú távú, 2020-ig tartó időszakra határozza meg a fejlesztéspolitika átfogó céljait: Az ország területi jövőképében megfogalmazott területi harmónia eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus A dokumentum 2013-ig a középtávú országos területi célokat határozza meg a jövőkép és az átfogó célok megvalósulása érdekében, valamint felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit. „Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat „1 Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Dél-dunántúli régió átfogó céljait az alábbiakban határozta meg:  Magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása  Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság Innovatív környezeti ipar és energetika Piacorientált kreatív és kulturális ipar Élettudományi bázisra épülő egészségipar Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és a turisztikai kínálat által termelt hozzáadott érték növelése.  Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás 1

97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10. oldal


23

Koncepció

-

A lakosság egészségi állapotának javulása Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja Piacképes tudásszint

A Dél-dunántúli régió területi céljai: „- Fejlesztési pólus (Pécs és agglomerációja) közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; - A regionális növekedési zónák (Kaposvár és Szekszárd térsége valamint a Balatonpart) innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve a régióban hagyományosan jelen lévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; - Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek (a régió többi térsége) gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; - Duna-völgy komplex fejlesztése (magaspartok, ökológiai rendszerek, vízminőség és az ivóvízbázisok védelme, a Duna átjárhatóságának biztosítása hídépítéssel, integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása, az árvízvédelem és ártéri gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlesztése).”

2.3. A térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése A térséget érintően az elmúlt években az alábbi nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési és ágazati koncepciók, illetve programok készültek: Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. MTA RKK Dunántúi Tudományos Intézet Yorhshire & Humber Regional Technology Network Ltd Shannon Development Készítés éve: 2004. Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja Készítette: AACM Konzorcium Készítés éve: 1999.


24

Koncepció

Dél-dunántúli stratégiai célrendszer Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Készítés éve: 2005. Somogy Megye Területfejlesztési Programja Készítette: DHV Magyarország Kft. Készítés éve: 1998. Somogy Megye Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata Készítette: Kaposvári Egyetem Készítés éve: 2002. A jól kidolgozott programok és koncepciók rendkívül fontos szerepet töltenek be az adott térség fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Használható stratégia csak egy körültekintően elvégzett helyzetfeltárásra építhető eredményesen, hatékony és kivitelezhető operatív program pedig csak helyesen kidolgozott stratégiára építhető. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a fejlesztési programok szerepe még hangsúlyosabbá vált, felhívva a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európa terv fontosságára a közösségi támogatások elnyerésével kapcsolatosan. Az új típusú magyar területfejlesztési programozás országos szinten 1998-ban kezdődött meg az Országos Területfejlesztési Koncepció elkészítésével. Ezen dokumentum a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően azon általános fejlesztési irányvonalakat vázolta fel, amelyek az országot átfogóan érintették. 2005-ben az Európai Unió fejlesztési célrendszerét figyelembe véve új Országos Területfejlesztési Koncepció készült. A speciális, helyi adottságokra épülő fejlesztések térségenként, decentralizáltan kerültek meghatározásra, az országos talpkövekhez illeszkedve. Így készült el Somogy megye, valamint a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programja 1998-ban, illetve 1999-ben. A programok hasznossága nem vitatható, azonban az eltelt évek tapasztalatai rávilágítottak azok hibáira. Ennek megfelelően került sor a megyei program aktualizálására 2002-ben, amelynek az operatív programrészben szereplő fejlesztések jelentős része meg is valósult, bizonyítva ezzel a munka hasznosságát. A regionális program az Európa Tervhez kapcsolódóan a 2005. év során került átdolgozásra. Külön megemlítendő a 2004. évben elkészült Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, amely megadja a régió fejlesztési stratégiájának alapköveit, így hatással van a kistérségi programozásra is.


25

Koncepció

2.4. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Feldolgozóipar - Növekvő minőségi követelmények, - külföldi versenytársak fokozottabb jelenléte, - erősödő verseny. Turizmus - Világviszonylatban tovább nő a turizmus nemzetgazdasági súlya, - tovább nő a réteg- és a speciális szolgáltatásokat biztosító turizmus jelentősége, - tovább nő a belföldi és a falusi turizmus súlya az ágazatokon belül, - a turisztikai célpontok versenye tovább erősödik, nő az ágazat szolgáltatás, illetve tőke igényessége. Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság: - Tovább nő a mező- és élelmiszergazdasági integrációk súlya, - az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya változatlan marad, - tovább nő a biotermékek és készítmények iránti igény, - erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, amely a családi munkaerőre alapozott árutermelő birtokot tekinti a termelés alapegységének és fokozottabban összepontosít a vidék gazdasági fejlődésére, a környezet és a táj védelmére, - nő a mezőgazdaság szociális és vidékfejlesztési jelentősége, - erősödik az agrárágazat településformáló ereje, - nőnek a mezőgazdaság környezetmegóvó jellegével szemben támasztott elvárások, - nő az erdő- és vadgazdálkodás súlya, - az EU a jövőben más-más ösztönzési, támogatási programokat kínál a versenyszféra szereplőinek, ill. a hagyományokra épülő, nem árutermelő orientált gazdálkodást folytatóknak, - a földtulajdonszerzés jogszabályi hátterét várhatóan újra szabályozzák, - vélhetőleg megindul a birtokterületek koncentrációja, - a nagyüzemek tőkehasznosító társasági jellege nő, - tovább nő az ágazat tőkeigényessége és termelékenysége. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

26

Koncepció

Oktatás, kutatás - Világviszonylatban erősödik a kutatási bázisok, intézmények közötti kapcsolat, a következő évtized kutatásainak súlypontjai az alábbiak szerint alakulnak: · az élet minőségének javítása és az élő környezeti forrással való gazdálkodás · a felhasználóbarát információs társadalom létrehozása · versenyképes és fenntartható növekedés támogatása · ökoszisztéma megőrzése - a felsőoktatás, valamint a K+F tevékenység további felértékelődésével lehet számolni, - tovább nő a posztszekunderi képzés jelentősége.

2.5. A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről A területi egység fejlesztésével kapcsolatos elvárások megismeréséhez szükséges volt a megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek és szervezetek megkérdezésére. Az interjúkon elhangzottak alapján területfejlesztési kérdőíveket töltöttünk ki. Az egyes szereplők a fejlesztési prioritásokat természetesen eltérő súllyal értékelik, azonban a fő irányvonalak találkoznak. A települési önkormányzatoknak sajátos és változásokkal teli időszakot jelent a megalakulásuktól eltelt 21 év. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény számos, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó, illetve még több fakultatívan ellátandó feladatot határoz meg. Ezen tevékenységeknek a kistelepülési önkormányzatok forráshiányos költségvetésük révén egyre nehezebben tudnak eleget tenni. Nem aratott osztatlan sikert ugyanakkor a többcélú társulási folyamat sem, amely pontosan azt célozta, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat társult formában, térségi szinten lássák el a települési önkormányzatok, növelve ezáltal a közszolgáltatások forráshiány miatti romló színvonalát. A gazdasági szervezetek elsősorban a stabilabb és komplexebb kistérségi gazdasági háttérhez szükséges feltételek megteremtését igénylik. Ennek keretei között a humánerőforrás fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés jelenik meg a legmarkánsabban. A nonprofit szervezetek a térségi szerveződés, erősebb összefogás Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

27

Koncepció

és együttműködés iránti elkötelezettségüket hangsúlyozzák, a háztartások pedig az „élhetőbb települések” megfogalmazás jegyében a munkalehetőségek bővülését, a bérszínvonal emelkedését, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a közszolgáltatások magasabb színvonalra emelését fogalmazták meg.

2.6. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények. A térségi fejlesztési programok, illetve koncepció kidolgozása az alábbi jogszabályok figyelembe vétele mellett történt: - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről - 1999. évi XCII. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról - 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról - 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól - 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról - 16/2010. (II. 5.) Korm. Rendelet. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról. - 218/2009. (X.6.) Korm. Rendelet. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól.

2.7. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)


28

Koncepció

Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében (2004-es árakon számolva) 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból (EHA) folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek alapjául egyrészt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgált másrészt az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum. A stratégiai dokumentumokkal párhuzamosan készülnek az Európai Unió alapjainak - Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályozásáról szóló tervezetek is, amelyek meghatározzák, hogy az EU milyen célokat és beavatkozási területeket támogat a 20072013 közötti időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét, a Kormány az 1103/2006. (X. 30.) Kormány határozattal fogadta el. Az Európai Unió által, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz biztosított 22,4 milliárd euró az uniós adófizetők pénze, „amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek visszahúzó-erőként gátolták fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. Egyre többen lesznek képesek arra, hogy előbbre lépjenek, és saját jövedelmükből tartsák el családjukat. A méltányos közteherviselés pedig megteremti majd a forrásokat arra, hogy az öngondoskodásra képtelenek számára a szolidáris társadalom méltányos életfeltételeket biztosítson.” A 2007-2013 közötti programozási időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum 8 nemzeti szintű ágazati operatív program és 7 regionális szintű operatív program megvalósítását tervezi. A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat. Az operatív programok az átfogó és specifikus célok megvalósítására megtestesülő beavatkozásokat az alábbi tematikus és területi prioritásokat tartalmazzák: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

29

Koncepció

5. Területfejlesztés 6. Államreform „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket.” „Az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre: 1. táblázat Operatív programok forrásai 265 Ft/euró, 2004-es árak Összesen Operatív programok milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP 690,0 Közlekedés OP 1703,2 Társadalmi megújulás OP 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP 538,9 Környezet és energia OP 1140,0 Nyugat-dunántúli OP 128,3 Közép-dunántúli OP 140,5 Dél-dunántúli OP 195,0 Dél-alföldi OP 207,1 Észak-alföldi OP 269,6 Észak-magyarországi OP 249,9 Közép-magyarországi OP 419,0 Államreform OP 40,9 Elektronikus közigazgatás OP 99,8 Végrehajtás OP 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv 6875,4 Összesen Európai területi együttműködés* 106,8

A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú rendeletének 5-7. cikkelye szabályozza, mely szerint a „konvergencia” célkitűzés alá az a NUTS-II szintű régió tartozik, amelynek a 2000—2002-es időszakra vonatkozó, közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP-je kevesebb a közösségi átlag 75%-ánál. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének 2005. évi kiegészítése rögzítette, hogy hazánk területe hét NUTS-II régióra oszlik. Az egy főre számított GDP közösségi átlaga a 2000–2002-es időszakra: 20.478 euró volt. Ennek alapján a „konvergencia” célkitűzés alá tartozik a Dél-dunántúli Régió mellett további öt régió. A konvergencia régiók regionális programjai az országosnál alacsonyabb területi szinten – regionálisan – eldöntendő fejlesztési célokat, programokat és integrált kistérségi, települési léptékű fejlesztéseket Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

30

Koncepció

finanszíroznak. A prioritási tengelyek minden egyes regionális operatív program esetében a helyi sajátosságok és problémák kezelésére irányulnak.

2.8. Dél-dunántúli operatív program (2007-2013) „A Dél-dunántúli régió hosszú távú jövőképeként egy, otthonos, természet- és emberközeli déli régió víziója rajzolható meg, ahol íze van az életnek.” A Dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A 2007-2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően jelen program stratégiai célkitűzése (2013-ig) a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A stratégiai cél elérése érdekében három specifikus cél került meghatározásra: - A természeti- és épített-környezet megóvása a régióban - Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása „A lisszaboni stratégia céljait összefoglaló Integrált Iránymutatások makro- és mikro, valamint foglalkoztatási céljai tekintetében a makrogazdasági iránymutatások közül: a növekedés; a tíz mikrogazdasági iránymutatások közül pedig három: az üzleti környezet, közép-és kisvállalkozások és infrastruktúra kerül közvetlen támogatásra. A foglalkoztatási célok tekintetében a rugalmasság, a humán-tőke befektetés és az oktatás jelenik meg az operatív programban. Az anyag összhangban van az ÚMFT horizontális céljaival. Beépíti a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság és a kohézió elvét stratégiájába, s azok elérését közvetlenül is szolgálja. ” Az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát növelik, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását elősegítik az ún. zászlóshajó programok, melyekben a DDOP is részesedik, így például: - Versenyképességi pólus, - A XXI. század iskolája, - A „Nem mondunk le senkiről!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), - A Gyermekesély, és - Az „Akadálymentes Magyarország” zászlóshajó program - Európa Kulturális Fővárosa 2010. A Dél-dunántúli operatív program az alábbi prioritások megvalósítását célozza: 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

31

Koncepció

2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 6. Technikai segítségnyújtás Az egyes prioritások szakmai tartalma összhangban van a hat Dél-dunántúli Stratégiai Fejlesztési Programban foglaltakkal, melyek az alábbi témákban jelölik ki a régió 2007 utáni fejlesztési irányait: 1. Üzleti szolgáltatások, 2. Barnaövek rehabilitációja, 3. Turizmus, 4. Környezetfejlesztés, 5. Közlekedésfejlesztés, 6. Humán közszolgáltatások fejlesztése – egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások, oktatásügy, kulturális és szabadidős szolgáltatások, komplex szolgáltatási lehetőségek. A Dél-dunántúli OP által meghatározott prioritási tengelyek céljai és a hozzájuk tartozó intézkedések: 1. prioritás: A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése - A gazdasági, társadalmi és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; - A gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai, hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése. 1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.1.2. Vállalkozói tanácsadás igénybevételének támogatása 1.1.3 A vállalkozások közötti együttműködések erősítése 1.1.4 Kísérleti akciók, programok 2. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése a régióban - A régióba látogató turisták számának növelése - A régióba érkező vendégek tartózkodási idejének növelése 2.1.1. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása 2.1.2. Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése 2.1.3. Turizmusban érintett szereplők együttműködésének ösztönzése 3. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése


32

Koncepció

-

A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával, - A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban, - Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. 3.1.1. Akadálymentesítés 3.1.2. Oktatásfejlesztés / LHH konstrukció 3.1.3. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése 3.1.4. E-közigazgatás fejlesztése 4. prioritás: Integrált városfejlesztési akciók támogatása - A régió városhálózatának erősítése a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével - A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, - Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan 4.1.1. Városfejlesztési akciók támogatása 4.1.2 Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja 4.1.3 Pécs EKF 2010 program kiemelt projektjeinek megvalósítása 5. prioritás: Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés - A régió belső vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása, - Az egyéni gépjármű-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben, - A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása, környezeti kockázatok csökkentése. 5.1.1. A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése (kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése) 5.1.2. A közösségi közlekedés színvonalának a javítása 5.1.3. A hálózati jelentőségű mellékúthálózat fejlesztése 5.1.4. A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése 5.1.5. Környezeti veszélyelhárítás A fejlesztési dokumentumban meghatározott célkitűzések és prioritások regionális szinten egységesen értelmezhetők. A fejlesztési irányok vonatkozásában meg kell határozni a területi sajátosságokból következő egyedi fejlesztési célokat, így a Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

33

Koncepció

nagyvárosokra és közvetlen agglomerációjukra megfogalmazott fejlesztési sajátosságokat; a nagyvárosokon kívüli kistérségekre vonatkozó fejlesztési irányokat, ezen belül a kistérségi központok és falvak, valamint az aprófalvak egyedi problémáinak kezelését. A fenti prioritások és operatív intézkedések adják jelen kistérségi programozás közvetlen stratégiai keretét és hivatkozási alapját – helyi sajátosságokat is tükröző követésük tehát indokolt.

2. Belső tényezők vizsgálata 3.1. A belső erőforrások elemzése 3.1.1. Humán erőforrások A Kaposvári kistérség lakónépessége a 2006. és 2011. évek között eltelt időszakban csökkent, mintegy 1,75% körüli mértékben. A térség 54 települése közül 48-ban népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Gadácson, Kercseligeten, Taszáron, és Kaposgyarmaton volt. Ez a mutató Taszáron jelenti a legtöbb embert, 389 fővel. A kistérség össznépessége az elmúlt öt év során 102 744-ről 100 941-re esett vissza.

A Kaposvári kistérség népességének változása Település Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás

2006

2011.01.01. 317 850 473 547 455 256 493 292 262 226 514 342 139 318 1 155 264


Változás (%)

259 834 432 575 331 199 437 288 217 195 428 292 81 295 940 251

81,70 98,12 91,33 105,12 72,75 77,73 88,64 98,63 82,82 86,28 83,27 85,38 58,27 92,77 81,39 95,08

34

Koncepció Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposvár Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Összesen

1 114 1 306 1 246 129 560 387 67 813 379 509 234 973 637 1 597 1 235 1 054 1 509 557 854 388 251 507 587 392 443 808 557 1 648 1 360 877 321 356 593 2 367 342 545 637 335 434 102 744

1 153 1 282 1 240 99 503 332 67 979 312 359 184 843 662 1 433 1 251 1 007 1 442 562 803 344 237 453 521 363 405 715 478 1 569 1 250 719 287 321 526 1 995 312 497 597 318 394 99 801

103,50 98,16 99,52 76,74 89,82 85,79 100,24 82,32 70,53 78,63 86,64 103,92 89,73 101,30 95,54 95,56 100,90 94,03 88,66 94,42 89,35 88,76 92,60 91,42 88,49 85,82 95,21 91,91 81,98 89,41 90,17 88,70 84,28 91,23 91,19 93,72 94,93 90,78 97,13

Forrás: KSH A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele, a másik összetevő az adott demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A természetes szaporodást az élve születés és a halálozás alakítja. Az elmúlt öt évben a kistérség népességváltozásában a természetes


35

Koncepció

népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A legtöbb kistelepülésen gondot okoz az alacsony születési szám, és az idős népesség nagy aránya. Ezen túlmenően a helyi munkalehetőségek hiánya arra késztette a lakosság egy részét, hogy elvándoroljon az adott településről. A munkaerő-piaci helyzet az 1990-es évtizedben – a megváltozott társadalmigazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatotti létszám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás a keresőképes korú aktív népességet a Kaposvári kistérség településeiben különbözőképpen érintette. Legkedvezőbb helyzetben a megyeszékhely, illetve vonzáskörzetének lakói voltak, ugyanakkor jelentős létszámleépítés történt a válságba került mezőgazdaság miatt. Az ezen területen dolgozók meghatározó hányada – a megváltozott körülmények miatt – állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált. A Kaposvári kistérségben 2011. év eleji adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma 7.762 fő volt. A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 7,69%. Kaposvárt nem számítva az átlagos munkanélküliség 10,92% a kistelepüléseken. A községek körében a munkanélküliség szintje 5,34% (Orci) és 26,49% (Kercseliget) között változott. Különösen a megyeszékhelytől, Kaposvártól távolabb eső kistelepüléseken, és a zsáktelepüléseken okoz gondot a magas arányú munkanélküliség, mert a mezőgazdaság csak kevés embert képes foglalkoztatni, és a legtöbb kistelepülésen ipari vagy szolgáltató vállalkozás nem működik helyben. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (erdészetben, élelmiszeripari üzemben, önkormányzatnál), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő.


36

Koncepció

Munkaerő- piaci adatok a Kaposvári kistérségben 2011. szeptemberi adatok szerint Településszintő munkaerő-piaci adatok 2011. szeptember 20. Település Lakó- Nyilvántartott Foly. Járadék Segély Rendsz. RÁT + 25 év 50 éves Pályakezdő Legfeljebb Gazd. Mutató Munkavállalói Relatív Aránymegnevezése népesség álláskereső nyilv. tip. ell. tip. szoc bérpótló alatti és (fő) 8 aktív 20111 korú népesség mutató2 szám3 2010 (fő) > 365 (fő) ell. seg. (fő) jutt. (fő) (fő) idősebb általános népesség % (fő) % nap (fő) (fő) (fő) (becsült) (fő) (fő) Alsóbogát

263

38

13

4

1

0

12

6

12

5

27

96

39,6

210

18,10

2,26

Baté

813

65

16

14

2

0

20

11

11

7

30

372

17,5

556

11,69

1,46

Bodrog

443

39

7

5

4

0

13

8

11

6

12

177

22,0

292

13,36

1,67

Bőszénfa

581

42

14

5

4

0

10

9

8

4

23

217

19,4

376

11,17

1,39

Büssü

346

37

16

2

2

0

22

7

5

7

34

102

36,3

241

15,35

1,91

Cserénfa

203

23

6

5

6

0

5

1

4

1

7

87

26,4

149

15,44

1,93

Csorna

440

45

15

5

0

0

21

7

14

5

17

192

23,4

316

14,24

1,78

C sombárd

294

32

8

6

0

0

14

7

4

4

13

112

28,6

193

16,58

2,07

Ecseny

217

25

3

3

1

0

11

6

5

5

10

51

49,0

152

16,45

2,05

Edde

199

34

10

3

2

0

12

7

9

3

20

99

34,3

160

21,25

2,65

Felsőmocsolád

446

37

7

3

1

0

16

8

7

5

20

173

21,4

280

13,21

1,65

Fonó

303

46

8

8

4

0

10

5

8

2

18

121

38,0

201

22,89

2,85

Gadács

82

10

1

4

0

0

2

3

1

2

4

45

22,2

82

12,20

1,52

Gálosfa

303

47

7

11

7

0

12

4

12

3

20

126

37,3

207

22,71

2,83

Gölle

967

81

16

13

4

0

18

7

18

5

50

352

23,0

636

12,74

1,59

Hajmás

243

33

12

1

4

0

12

6

5

3

22

103

32,0

171

19,30

2,41

Hetes

1 161

85

27

11

3

0

25

12

23

6

29

507

16,8

808

10,52

1,31

Igal

1 290

56

20

4

4

0

22

6

14

4

31

471

11,9

828

6,76

0,84


37

Koncepció Juta

1 246

84

22

16

3

0

32

10

28

10

25

742

11,3

864

9,72

1,21

Kaposgyarmat

102

13

6

2

0

0

4

1

5

1

7

54

24,1

81

16,05

2,00

Kaposhomok

490

58

17

9

4

0

26

8

15

4

31

211

27,5

333

17,42

2,17

Kapó skeresztúr Kaposvár

340

52

17

5

4

0

26

8

7

4

35

120

43,3

226

23,01

2,87

68 018

3 804

960

755

214

0

914

499

929

396

1 072

30 182

12,6

43 949

8,66

1,08

Kazsok

311

48

12

1

1

0

26

10

13

10

42

109

44,0

233

20,60

2,57

Kercseliget

381

88

47

3

4

0

55

18

21

16

55

158

55,7

306

28,76

3,59

Kisgyalán

191

15

2

0

0

0

4

4

5

3

8

76

19,7

135

11,11

1,39

Magyaratád

863

50

12

13

4

0

12

13

11

6

10

408

12,3

591

8,46

1,06

Magyaregres

657

63

22

7

3

0

23

6

12

8

27

305

20,7

470

13,40

1,67

Mernye

1 469

103

25

18

4

0

19

13

26

11

34

633

16,3

1 045

9,86

1,23

Mezőcsokonya

1 252

143

37

29

8

0

46

22

34

18

62

515

27,8

844

16,94

2,11

Mosdós

1 012

66

15

14

6

0

20

9

23

6

27

427

15,5

634

10,41

1,30

Nagyberki

1 453

130

55

11

9

0

63

24

28

16

60

638

20,4

997

13,04

1,63

Orci

570

28

5

8

1

0

4

1

5

1

9

260

10,8

389

7,20

0,90

Osztopán

841

104

33

7

1

0

55

15

29

10

63

357

29,1

573

18,15

2,26

Patalom

352

18

4

6

0

0

4

1

4

1

10

112

16,1

194

9,28

1,16

Polány

252

13

4

0

0

0

5

2

3

1

5

58

22,4

144

9,03

1,13

Ráksi

476

41

8

3

4

0

20

1

16

2

21

213

19,2

336

12,20

1,52

Sántos

532

46

12

11

0

0

10

1

14

0

15

245

18,8

383

12,01

1,50

Simonfa

366

48

13

6

3

0

13

7

10

5

18

172

27,9

254

18,90

2,36

Somodor

429

39

10

5

3

0

11

6

9

4

21

186

21,0

312

12,50

1,56

Somogyaszaló

702

69

30

9

5

0

33

10

17

6

23

348

19,8

532

12,97

1,62

Somogygeszti

479

57

22

3

2

0

28

13

14

5

36

207

27,5

339

16,81

2,10

1 589

122

47

16

3

0

30

14

38

10

57

697

17,5

1 099

11,10

1,38

Somogyjád


38

Koncepció Somogy sárd

1 267

134

25

15

3

0

66

20

31

13

62

519

25,8

859

15,60

1,95

Somogy szil

735

60

34

5

1

0

22

8

11

8

37

287

20,9

501

11,98

1,49

Szabadi

289

32

15

4

1

0

19

3

10

3

17

123

26,0

210

15,24

1,90

Szentbalázs

316

21

7

3

0

0

0

7

4

3

6

140

15,0

204

10,29

1,28

Szentgáloskér

530

48

10

4

7

0

8

7

11

5

32

213

22,5

375

12,80

1,60

2 003

105

23

20

4

0

32

16

23

8

21

1 192

8,8

1 425

7,37

0,92

Újvárfalva

317

49

15

2

0

0

31

7

13

4

29

99

49,5

209

23,44

2,92

Várda

509

31

6

5

2

0

10

1

9

0

11

211

14,7

340

9,12

1,14

Zimány

605

45

15

4

1

0

11

8

11

7

26

261

17,2

404

11,14

1,39

Zselickislak

330

28

11

7

2

0

7

5

7

2

12

168

16,7

241

11,62

1,45

Zselicszentpál

393

23

6

6

1

0

8

3

7

4

4

185

12,4

293

7,85

0,98

100 261

6 653

1 810

1 139

357

0

1 954

921

1 624

688

2 417

44 234

15,0

66 182

10,05

1,25

Taszár

Összesen 1

Nyilvántartott álláskeresık száma / a gazdaságilag aktív népesség becsült száma.

2

Nyilvántartott álláskeresık a munkavállalói korú népesség %-ában.

3

A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya.


39

Koncepció

Az emberi erőforrások tekintetében Somogy megye az országos átlagnál gyengébb pozíciókkal rendelkezik. Ez az iskolai végzettség és a tudományos kutatás mutatószámaira egyaránt érvényes. Az általános- közép- és felsőfokú végzettségűek megyei aránya elmarad a régió átlagától. A kistérség a legtöbb mutató tekintetében a megyei átlag alatt helyezkedik el a humánerőforrás területén, az általános iskolai végzettség tekintetében hasonló mutatókkal rendelkezik, mint a megye és a régió. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. A legnagyobb gond azonban nem a mennyiséggel van, hanem azzal, hogy a munkaerő-piac által igényelt végzettségek és a rendelkezésre álló végzettségű emberek között óriási különbség mutatkozik, ami egyszerre eredményez nagy arányú munkanélküliséget, és bizonyos mértékű munkaerő hiányt is. 3.1.2. Gazdasági bázis A vállalkozások száma a Kaposvári kistérségben 2009-ben 15.431 db volt, ebből 4.568 db társas vállalkozás, 10.863 db pedig egyéni vállalkozás volt. A vállalkozások 73%-a Kaposváron, a megyeszékhelyen van bejegyezve. Ezen vállalkozások 97%-a mikrovállalkozás, vagyis 0-9 fő alkalmazotti létszámmal rendelkezik. A településsoros adatok alapján a vállalkozások aktivitása változatos képet mutat. A vállalkozások száma alapján Ecseny, Kercseliget, Hajmás és Gadács településeken a vállalkozói aktivitás nagyon alacsony.

Működő vállalkozások megoszlása (2010) Települések

Regisztrált vállalkozás

Kaposvár Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

11 655 26 102 74 48 59 22 37 46 17

Társas vállalkozás 3 341 9 27 6 9 2 5 5 5 2

egyéni vállalkozás 7 672 17 73 67 39 57 17 31 39 15

40

Koncepció Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen

24 35 60 14 34 205 17 153 241 224 24 48 35 76 17 68 197 75 209 106 88 198 78 124 25 23 70 76 41 32 122 22 212 146 144 31 60 48 216 36 77 60 42 70 4 334 15 989

1 9 13 1 9 20 4 14 41 42 3 14 6 5 5 3 15 8 34 13 14 26 19 8 1 6 6 22 7 7 18 11 21 10 7 7 7 8 46 3 6 8 2 10 610 4 561

23 25 42 13 23 183 13 135 197 180 21 33 29 69 5 63 179 67 169 92 73 168 58 114 24 16 63 52 33 25 103 11 188 132 137 23 50 39 147 32 71 52 39 60 3 626 11 298

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal


41

Koncepció

A régebben számos településen működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek mára átalakultak részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá, vagy szétdarabolódva kisebb vállalkozások folytatják tovább a mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági területeket nagyobb arányban egyéni gazdaságok (53,5%), illetve kisebb részben gazdasági szervezetek (46,5%) művelik. A terület teljesítménye az egy adófizetőre jutó jövedelem alapján mérhető, ha összevetjük a megyei értékekkel. A Kaposvári kistérség az „egy adófizetőre jutó jövedelem” értékének vizsgálata alapján a megyei átlag felett áll Kaposvár város kedvezőbb mutatói miatt. Jövedelemviszonyok a kistérségben 2009-ben Terület

Kaposvári kistérség Somogy megye

Az ezer lakosra jutó adózók száma

Egy adófizetőre jutó Egy adófizetőre jutó személyi személyi jövedelemadó-alapot jövedelemadó (Ft) képező jövedelem (Ft) 436 1 646 356 303 234 421 1 486 473 246 035 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Ipar, szolgáltatás: A kistérségben az ipari szektor szinte kizárólag Kaposvárra koncentrálódik, a térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Így például megemlíthető az igali székhelyű Pek-Snack Kft., a mezőcsokonyai Csányi Pékség, Nagyberki - Schreiber Ipari és Kereskedelmi Kft. fémmegmunkálás, VárdaBiogázüzem, Csoma - VTS Fémtömegcikkgyártó és Forgalmazó Kft. A szolgáltató szektor ágazatai közül a kereskedelemnek van a legnagyobb jelentősége, amelynek terén azonban a kistérség vegyes képet mutat. Kaposvár város, illetve a nagyobb települések helyzete mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás terén jó, esetenként átlagon felüli, azonban a kistérség egyes elmaradott területein az alapellátást szolgáló üzletek jelentik a lakossági ellátás kizárólagos forrását. A szolgáltató szektor ágazatai közül a kereskedelemnek van a legnagyobb jelentősége, amelynek terén azonban a kistérség vegyes képet mutat. Kaposvár és Igal városok, illetve a nagyobb települések helyzete mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás terén jó, esetenként átlagon felüli, azonban a kistérség egyes elmaradott területein az alapellátást szolgáló üzletek jelentik a lakossági ellátás kizárólagos forrását.


42

Koncepció

Kiskereskedelmi üzletek, gyógyszertárak és vendéglátóhelyek száma 2009-ben Település Kiskereskedelmi és járműüzlet Kaposvár Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti

1 269 1 7 3 3 2 1 3 2 3 2 2 2 – 3 10 2 8 39 17 1 2 2 2 3 3 13 3 20 5 8 21 5 4 2 2 6 4 7 4 9 5


Ebből: élelmiszerüzlet és áruház összesen 291 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 2 – 2 6 1 4 9 12 1 2 2 2 2 2 8 2 10 4 3 9 1 4 2 1 3 2 3 3 4 2

Gyógyszertár

Vendéglátóhely

23 – – – – – – – – – – – – – – 1 – – 1 – – – – – – – – – 1 1 – 1 – – – – – – – – – –

432 2 3 3 6 2 2 2 1 1 1 3 2 – 2 4 1 4 28 4 – 1 – 1 3 1 6 3 5 2 2 10 2 2 1 1 2 3 1 2 5 5

43

Koncepció Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen

20 11 5 2 3 5 9 2 4 2 5 2 311 1 580

8 1 8 7 – 7 5 – 2 2 – 1 2 – 3 3 – 3 4 – 5 2 – 2 2 – 4 1 – 2 5 – 3 2 – 2 165 6 171 456 29 603 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A Kaposvári kistérség kiemelkedően fontos erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A kistérség gyakorlatilag semmilyen művelésre alkalmas érckészlettel nem rendelkezik, azonban jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig csupán Igalban, és Kaposváron került feltárásra. A természeti erőforrásokon belül az átlagosnál nagyobb súllyal van jelen a termőföld, ami a térség idegenforgalmi adottságai mellett az egyik legfontosabb stratégiai erőforrása. A kistérség gazdaságföldrajzában történelmileg is meghatározó az erdő. Ebből adódóan a vadgazdálkodás, a környezet és a természetvédelem, illetve a rekreációs és turisztikai célú hasznosítás nagyobb figyelmet érdemel. A szántó és az erdőterület mellett számottevő még gyepterület is. A kistérség további elhanyagolt ágazata a korábban nagy hagyományokkal rendelkező szőlő-, illetve gyümölcstermesztés. Jelenleg a használatban lévő szőlő- és gyümölcsterület alig néhány száz hektár. Valamennyi nemzetgazdasági ágazat közül az agrárgazdaság kötődik legszorosabban a vidékhez, különösen azért, mert a vidék az agrárgazdaság – elsősorban a mező- és erdőgazdaság – működésének tere és munkaerő-szükségletének forrása, de az agrárgazdaság nem csak a mező- és erdőgazdasági foglalkoztatottak, hanem általában a vidéki családok és a vidéki települések jövedelemszerzési lehetőségét is döntően befolyásolja, így közvetlen településformáló erő is. Termelő tevékenysége során szükségszerűen nagyon szoros és közvetlen kapcsolatban áll az élő környezettel és a megújuló természeti erőforrásokkal, tehát befolyásolja a természeti környezet (leginkább a talaj, az élővizek, növény és állatvilág) állapotát. Az agrárgazdaság tehát sokoldalú, sokcélú (multifunkcionális) társadalmi tényező és ezt a szerepét hosszú távon Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

44

Koncepció

is megtartja. Kimagasló az agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepe a népesség foglalkoztatásában, a vidéki népesség megélhetésében is, habár a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya fokozatosan csökken. Ennek ellenére a mezőgazdasági foglalkoztatás hazánkban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéhoz képest majdnem kétszeres, mindenekelőtt a mezőgazdasági terület és a munkaigényes ágazatok magas aránya miatt. A Kaposvári kistérség földterületének több mint 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított. A szántóföldi növénytermesztés napjainkra is a mezőgazdasági termelés meghatározó színtere maradt. Egyebek mellet erre utal az a tény, hogy az elmúlt tíz év során nem változott érdemleges mértékben a térség szántóterülete. A kistérség mezőgazdasági területének hosszú évek óta mintegy 90%-a szántó, ez magasabb, mint a megyei átlag (79%). A kert, a szőlő, valamint a gyümölcsös a csekély, egy-egy százalék körüli részarányával sem a Kaposvári kistérségben, sem Somogy nem tekinthető meghatározó súlyú művelési ágnak, ám gazdasági értelemben mégis fontos tényező, amelyet igazol az, hogy a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásán túl számos élelmiszeripari szervezet alapanyag-beszerzését is lehetővé teszik. A legeltetésre alapozott állattenyésztés számára nélkülözhetetlen (7%-ot elérő) gyepterület jelentősége napjainkra fokozatosan háttérbe szorult, de mivel a külterjes állattenyésztésnek a térségben nagy hagyományai vannak, ezért továbbra is kellő figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre. A Kaposvári kistérségben – háttérbe szorítva a kalászos gabonaféléket – a legnagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növénnyé a kukorica lépett elő. Évek óta rekordmennyiségű kukorica terem a térségben, ugyanakkor az állatállomány csökkenéséből adódóan a takarmányszükséglet rég nem látott mélypontra zuhant. A kukorica után kistérség szántóterületének legnagyobb hányadát gabonatermesztésre hasznosítják, a legelterjedtebb növények a búza, az árpa, illetve a triticale. Az utóbbi évek jelensége, hogy a talajadottságokhoz viszonyítva jelentősen megemelkedett az olajos növények (napraforgó, repce) aránya. Adottak a kedvező termelési feltételek és a megfelelő szaktudás, termelési tapasztalat. A termelési biztonság fokozása további feldolgozó kapacitással javítható lenne, másrészt a feldolgozó bázisán új típusú beszerző-értékesítő szövetkezet szerveződhetne a teljes termékpályára. A kistérség természeti és talajadottságai, éghajlata alapján kiválóan alkalmas gyógynövények termelésére. A vadon termő gyógynövények gyűjtésének régóta megvannak a hagyományai, de a gyógynövények termesztését szükséges volna újra meghonosítani. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

45

Koncepció

valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. A zöldségtermesztés a kistérségben nem számottevő, többnyire saját fogyasztásra, kismértékben közvetlen piaci értékesítésre kerül. A gyümölcstermesztésnek ezzel szemben nagy hagyományai vannak. A jelentősebb gyümölcsfajok a térségben az alma, a szilva, a körte, a barack, a meggy és a cseresznye. Szőlő termesztése csak családi gazdaságokban folyik. A térség nem számít kiemelt termőtájnak ezen ágazatban, a termésértékesítésre igen csekély hányadban kerül, a saját szükséglet (borkészítés) megtermelése a fő cél. Művelési formája kisparcellás művelés. A kistérségben az állattenyésztés jelentősen visszaesett. Az állatállomány drasztikus csökkenése az 1980-as években kezdődött, amikor is a támogatási rendszer változása és az export lehetőségének beszűkülése nagymértékben gátat szabott a jövedelmezőségnek. Annak ellenére, hogy a kistérség potenciális adottságai az állattenyésztés tekintetében a korábbi évtizedekhez képest alapvetően nem romlottak, a rendszerváltást követő években tovább folytatódott az állatállomány nagymértékű fogyása. A legjelentősebb állattenyésztési ágazat a sertésállomány hanyatlását jól tükrözi, hogy az 1998. évre az 1980. évi létszámnak közel a felére csökkent, majd azóta ez az arány tovább romlott. A sertésállomány nagysága mindig is változó volt, mivel érzékenyen reagált a takarmányárak piaci alakulására, amelyek elsősorban a kistermelőket érintették érzékenyen. A mezőgazdasági termelés általános nehézségei, az agrárollóban megmutatkozó jövedelem-elvonás, a jövedelmezőségi problémák, a tulajdonosi és szervezeti átrendeződés, a feldolgozó-felvásárló szervezetek tulajdonosváltása, megszűnése különösen érzékenyen érintette a szarvasmarhaágazatot. Ennek következtében a térségben jelentősen lecsökkent a szarvasmarhaállomány. A szervezett tejátvétel nem jellemző, a kisgazdaságokból a tejet a községekben igény szerint értékesítik. A baromfitartás csak az elhagyott, régi istállókban folyik. Új beruházású, vagy kimondottan erre a célra épült telep nincs. A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma a térségben viszonylag alacsony. Ennek megfelelően a kistérséget zömmel feldolgozatlanul hagyják el a megtermelt mező- és erdőgazdasági termények. A gabonafélék, a takarmánygabona és a kukorica feldolgozása többnyire a térségen kívül történik. Az olajos növények (napraforgó, repce) feldolgozása teljes mértékben a kistérségen kívül történik. Ellenben az egész ország egyetlen cukorgyára a Kaposvári kistérségben található. További jellegzetes terméke a kistérségnek a méz. A kedvező adottságok miatt régebben nagy hagyománya volt a gyümölcstermelésnek, mára Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

46

Koncepció

azonban ez az ágazat visszaszorulóban van. Szőlőtermesztés jelentősebb összefüggő területeken nem folyik, így a feldolgozása is csak helyi jelentőségű, saját fogyasztásra történik. Zöldségtermeléshez a kistérség talajadottságai kevésbé alkalmasak, termelése csak szűk körben folyik. A húsfeldolgozási kapacitások a kistérségben jók, amely nagyobb térség ellátását is meg tudná oldani.

3.1.3. A környezet adottságai A kistérség két nagy, egymástól jellegében jelentősen különböző természetföldrajzi tájegységet foglal magában: a Kapos folyó völgyétől délre, az Észak-Zselic dombvidéke terül el, északra a Külső-Somogynak Kaposra leereszkedő lankái húzódnak. A megyeszékhelyet is kettéválasztja a folyó: déli részén dombok emelkednek legnagyobb közülük a 212 m magas Ivánfa-hegy -, északi felén csak kisebb magasságkülönbségek figyelhetők meg. A domborzati formák főként a jégkorszak második felében és az ún. jelen korban keletkeztek. E tájegység évi középhőmérséklete 10 Celsius fok, a csapadék mennyisége 700-750 mm. Fő talajformája lösz és agyag. A Kapos völgyéig húzódó területet három nagy dombvonulat képezi: a Bárdi- és a Berki-, a Berki- és a Zselic- és a Surján-patakok közti dombsorok (Surján-völgye). A Zselic e részét is sűrű völgyhálózat tagolja. A kistáj mérsékelten meleg és nedves éghajlatú. Az erős tagoltságból eredően nagy mértékű klimatikus eltérés tapasztalható e vidéken. A térség északi fele a Dél-Külső-Somogyhoz tartozik. Felszíne a Kapos-völgy felé lejt, ezért e terület egésze a Kapos vízgyűjtőjéhez tartozik. A Dunántúli-dombság egyik legjelentősebb folyója Kiskorpád határában ered, több ágból. Hossza a Tolnanémedinél levő torkolatig 111 km. Jelentősebb vízfolyásai: a Hetesi-, a Jutai-, a Deseda- az Orci-, a Hársas-berki/Nagyberki/és az Inám-patak, illetve a Baté-Magyaratádi vízfolyás. Évi középhőmérséklete nagyjából megegyezik az észak-zseliciével. Az átlagos csapadékmennyiség valamivel kevesebb. A táj legnagyobb részét lösztakaró borítja. A térség kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik Éghajlatában szubmediterrán hatások érvényesülnek. Az országosnál enyhébb tél, mérsékelten melegebb nyár, az országos átlagnál több csapadék, magasabb páratartalom a jellemző. A napfénytartam a többi időjárási elem alakításában a legfontosabb tényező. A mezőgazdaság szempontjából igen fontos a napfényes órák száma és azok megoszlása a különböző Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

47

Koncepció

évszakokban. A napsütéses órák száma évenként 1950-2000 óra körül alakul. A hőmérséklet nem csak az éghajlat, időjárás szempontjából fontos, hanem a mezőgazdasági termelést nagymértékben befolyásoló tényező is. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,5 °C közötti értéket mutat a térség területén. A táj hőmérsékleti jellemzéséhez hozzátartozik a hőmérsékleti gyakorisági értékek ismerete is. A terület maximális évi középhőmérséklete 13,0 °C, a minimális pedig 9,4 °C. A kistérségben az évi átlagos csapadék 700-750 mm, a zivataros napok száma 15-20/év. A legcsapadékosabb hónapok a május, a június és az október. A kistérség csapadékviszonyait – ha nem is bőséges, de – jó csapadékellátottság jellemzi. A nyári maximum nem kedvező, mert a csapadék sok esetben felhőszakadás formájában kerül a talajra, mely nagyfokú a talajerózióhoz vezet. Télen a keleti (kontinentális), a többi évszakban a nyugati (óceáni) szelek az uralkodóak, de jelentős az észak-nyugati a délnyugati irányú légmozgások aránya is. A ködös napok száma évente kb. 30-35. Gyógyvíz jelenléte A gyógyító víz örömét az egykori krónikák is megörökítették. A XVI. században időszakosan itt megtelepülő török hódítók is ismerték vizeinket, több településen török fürdő nyomainak maradványaira bukkantak. (pl. Magyaregres határában). Hévizek tekintetében a kistérség gazdag. Az 1930-as években kezdett szénhidrogénkutatásoknak köszönhetően a kutatófúrások eredményeként kirajzolódott, hogy a kistérség teljes területe alatt termálvíz kitermelésére alkalmas réteg húzódik. Ezek további hasznosítása azonban még várat magára. A Kaposvári Kistérség két legnagyobb fürdője Kaposváron, valamint Igalban található. Tavaink: Fontos említést tennünk vizeinkkel kapcsolatban tavainkról is. Ezek a vízfelületek a kikapcsolódást, pihenést, a nyüzsgő hétköznapok utáni teljes feltöltődést szolgálják a vizet kedvelők számára. Deseda Kaposvártól északra található hazánk leghosszabb mesterséges tava a Deseda. A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elgátolásával duzzasztották fel 8 km hosszúságban, 1975-ben. A tó és erdővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt.


48

Koncepció

Halállománya – melyben a magyarországi őshonos halfajok találhatók – elismert horgászparadicsommá tette a tavat. A Deseda-tó mellett egy tájidegen akácos területen 28,7 hektáron arborétumot telepítettek 1978-ban. Az arborétumban szinte minden hazai fafaj megtalálható, a telepített lombos fák fajszáma 73, a tűlevelűeké 38, utóbbiak főleg exóták. mellett a hazai lombhullató fáink – ezüsthárs, bükk, nyír – is helyet kaptak. Hársasberki-halastó A Hársasberki-tó a Hársasberki-halastó északi, befolyó végén található, a halászat céljára használt "nagytótól" - ami 255 ha - a Kisgyalán-Gölle közút választja el. Eredetileg víztározó céljára épültek a tavak az 1980-as évek közepén, majd halászati, ill. horgászati hasznosítást is kaptak 1995-től, amikor is megalakult a Hársasberki HE (a jelenlegi Tógazda HE jogelődje). A nagytavon a Tógazda Zrt. folytatja az intenzív halászatot, a horgásztavon annak "fiók" egyesülete a horgászatot. Pogányvölgyi-víztározó Pogányvölgyi-víztározó: Hetes. A tó 1962-ben épült. Nagy harcsáiról híres! Fehérvári-tó A Fehérvári-tó Somogysárdon található. Két tó várja a horgászni vágyókat, egy 3 Ha-os és egy 0.5 Ha-os horgásztó, folyamatos haltelepítéssel. A Fehérvári-tó alkalmas kempingezésre, kirándulásra és grillezési, sátorozási lehetőségeket is tud nyújtani. A kisgyermekes családokról sem feledkeztünk meg, hiszen homokozási lehetőség várja a csöppségeket! Húskombinát HE halastava Kaposvár felől a 610 sz. úton a 610-es Tüzépnél kell letérni és végig kell menni az úton, majd ott található a horgásztó. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa A tó tavasszal reggeltől estig látogatható. Az őszi nagy telepítés után csak hétvégén fogható nemes békés hal, hét közben viszont ragadozó is fogható. A tó telepítése rendszeres, és bőséges. A tó partján főzési és sátorozási lehetőség van, gyerekeknek játszótér. Előzetes egyeztetés alapján horgászversenyek és rendezvények is lebonyolíthatóak. A tó partján kis házak és stégek várják a látogatókat. Szállási és


49

Koncepció

tisztálkodási lehetőség rögtön a tó partján. Rossz idő esetén a vendéghorgászokat fedett stégek várják az eső ellen. További tavak Továbbá Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Fonó, Igal (Igali víztározó), Juta(Újmalomi víztározó), Mernye, Mezőcsokonya (Úrtava-halastó), Orci, Osztopán, Polány, Ráksi (Ráksi víztározó), Simonfa, Szentbalázs, Szentgáloskér, Töröcskei-tó, Újvárfalfa (Szentkirályi- halastó) tavai említésre méltóak. Folyó vizeink: Tiszták a kistérség folyóvizei is, ez is erőssége a térségnek. Legjelentősebb vízfolyásunk a Kapos. A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtőjének, Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna megyében, a Mecsek és a Somogyidombság között. A folyó Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval. A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m3 /s. szélessége 12-15 méter, közepes mélysége 1,4 méter. A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Regöly közelében egyesül. Jelentősebb mellékvizei: Deseda-patak, Orci-patak, Baranyacsatorna. A Kapos vízgyűjtő területe három megyére terjed: Somogy (a megye középső része), Baranya (a megye északi, északnyugati része) és Tolna (a megye nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtő terület nagysága 3170 km2. A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichycsatorna, melyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására. A kistérség felszíni vizeinek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát alapvetően az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala határozza meg. Ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák környezetkárosító hatása. A vízminőségi komponensek vizsgálata során az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva a Kapos kivételével érzékelhető javulás tapasztalható. A Kapos a megyeszékhely területén még III. osztályú vízminőséggel rendelkezik, de Kaposvárt Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

50

Koncepció

elhagyva – az ipari és kommunális eredetű szennyvizek bevezetése következtében – IVV. osztályúvá degradálódik. A vízminőség-romlást okozó komponensek közül kiemelkedik az oldott oxigén, az ammónia és az oldott reaktív foszfor és összfoszfor tartalom. Felszíni vizek terhelése 2010 Település

Másodlagoselsődleges befogadó

Jutai árok-Kapos Juta/Szennyvíztelep Kapos Mosdós/Kórház Hársasberki-Kapos Igal/Szennyvíztelep Kapos Kaposvár/Szennyvíztelep Kaposvár/Cukorgyárkampány Kisgáti-Kapos Kaposvár/CukorgyárIvánfai-Kapos vésztározó Kaposvár/CukorgyárKapos Sántosi tavak Kisgáti-Kapos Kaposvár/Kapos Volán

Szv. menny. m3/év

KOI t/év

SZOE t/év

NH4-N t/év

Össz.lebegő t/év

Össz. só t/év

9067 21042 68604 4269234

0,29 0,63 2,06 285,18

0,018 0,042 0,127 8,538

0,002 0,001 0,178 25,06

0,118 0,231 0,84 77,914

7,85 16,81 46,5 4175,31

934422

63,07

0

6,784

37,37

498,98

19300

0,5

0

0,009

0,29

7,84

0 7560

0 0,284

0 0,019

0 0,007

0 0,146

0 0

(Az adatokat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szolgáltatta.) A felszín alatti vizek (0-20 m-ig terjedő) első vízadó réteg vízkészlete, a talajvíz. Az első vízzáró réteg a kistérségben mindenütt három méternél mélyebben helyezkedik el. A kistérség talajvizei a nem megfelelő agrotechnika, illetve a települések által kibocsátott szennyvizek és egyéb hulladékok ártalmatlanításának hiányában elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra így már nem használhatók fel. További szennyezése súlyos következményekkel járhat, tekintve, hogy a rétegvizek jelenleg még biztosnak mondható vízzáró rétegekkel borítottak ugyan, de hosszabb távú károsításuk befolyásolja a rétegvizek állapotát. A kistérség ivóvízellátás szempontjából leginkább hasznosított vízkészlete a rétegvíz. A felszínhez közeli jó vízadó réteg és a fő vízadó 100 m-nél kisebb mélységben a kistérségen belül jelentős területet foglal magában. A fő vízadó réteg a kistérségben határértéket meghaladó vas-mangántartalmú vízkészlettel rendelkezik, így vízkezelés szükséges. A felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezettsége a Kaposvári kistérségben nem csupán környezetvédelmi kérdés. A térségben sok külterületi lakott helyen nincs vezetékes ivóvízhálózat, a talajvízre alapozott ásott kutak tehát ivóvízbázisként szerepelnek. A kistérség lankás domboldalain fokozottan érvényesül a műtrágyázás és a növényvédő szerek vízszennyező hatása. A szántóföldi kultúrákra kijuttatott műtrágya és egyéb vegyszerek a szivárgó vízzel bemosódva, a felületi lefolyás által és az erózióval a felszíni és felszín


51

Koncepció

alatti vizekbe kerülnek, teljes táplálékláncokat s közvetve az ember egészségét veszélyeztetve ezáltal. A művelésre alkalmas területek aránya a kistérségben kiemelkedően magasnak mondható. A kistérség talajainak kémhatását elemezve kiderül, hogy azok savanyúak, vagy savanyodásra hajlamosak. A talajsavanyodás oka az intenzív, a kistérség ökológiai adottságaihoz nem illeszkedő mezőgazdasági termelés, mely folyamatot a szennyvíz és egyéb hulladékok elhelyezési módja csak erősítenek. A mezőgazdasági termelés, a nagy hozamra szelektált növényfajták nagy mennyiségű szerves anyagot vonnak ki a talajból. A kistérségben a mezőgazdálkodás nem juttatja vissza ezt a szervesanyag-mennyiséget. A kistérség megyeszékhelytől távolabb eső területeinek viszonylagos gazdasági elmaradottságából következően a helyhez kötött légszennyező források emissziójának döntő többsége az energiahordozók eltüzeléséből származik. Az energia felhasználásán belül a lakossági és a szolgáltatásokkal összefüggő energiafelhasználás nő. A mezőgazdaságban ez a folyamat már nem tapasztalható. A kistérségben gyakorlatilag jelentősebb légszennyező telephely nincs. Az éves szilárd anyag kibocsátás nagy része a lakossági tüzelésből származik. A közúti közlekedés emissziója a kistérségen átvezető két főútvonal mellett, valamint Kaposváron számottevő. A gépjárművek számának növekedése, a járműpark elöregedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat. A kommunális hulladék összegyűjtése a kistérség minden településében szervezett keretek között, a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság közreműködésével zajlik. Emellett azonban a települések környékén szinte mindenütt található illegális, de mindenki által használt szeméttelep. A helyi önkormányzatok évenkénti lomtalanítási akciói segítséget jelentenek a felhalmozódott hulladékok összegyűjtésében. A hulladékok összetételében a csomagoló anyagok növekedése mellett kevesebb salakot és hamut szállítanak a lerakókba. Ma is kerülnek ki lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, használaton kívüli akkumulátor, szárazelemek, olajos hulladékok, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A kistérségben a közlekedési eredetű zaj közúti, illetve a vasútvonalak mentén a vasúti közlekedésből származik. A nehéz gépjárművek Balaton-partól történő elterelése miatt a 61-es főútvonal környezetében nőtt a zajterhelés. Az ipari eredetű és a szórakoztatóipari zajterhelés a kistérség vidéki területein jelentéktelen, ám a megyeszékhelyen sem ölt túl magas mértéket. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

52

Koncepció

3.1.4. Infrastruktúra Az infrastrukturális helyzet értékelésénél előre kell bocsátani azt a tényt, hogy a statisztikai mutatók tekintetében Kaposvár Város helyzete torzítja (javítja) a kistérség ellátottságát. Részben ennek köszönhető, hogy a kistérség általános infrastrukturális helyzete némileg kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A Kaposvári kistérségben a 2010. évi felmérés időpontjában összesen 40.890 otthont tartottak nyilván. A laksűrűség, azaz a száz lakásra jutó lakosok száma 244-et mutatott. A lakások 69%-a Kaposváron, a megyeszékhelyen található. A lakások száma a kistérségben folyamatosan bővül, 2010-ben mintegy 89 új lakás létesült. A lakóingatlanok számának növekedésben egyértelműen Kaposvár (74 új lakóingatlan épült) dominál. Lakásállomány 2010-ben Települések

Lakásállomány az év végén

Kaposvár Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

28 143 96 301 172 196 160 90 185 115 179 98 253 155 63 119 436 85 392 583 410 35 155 137 123 182 103 371 212

2010-ben épített lakások 74 – 1 1 – – – 1 – – – – – – 1 – – – 4 1 – – – – – – – 1

53

Koncepció Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen

566 456 331 530 174 302 93 152 187 187 142 178 287 209 568 514 369 128 118 248 800 137 198 200 116 151 12 747 40 890

1 – 1 – – – – – – – 1 – 1 – – – – – – – – – – – – 1 15 89


A térség országos közúthálózaton jól megközelíthető. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvári 67. sz. főközlekedési út, kelet-nyugati irányban pedig a 61. sz. főközlekedési út (Nagykanizsa-Dunaföldvár) szeli át. Valamennyi település szilárd burkolatú úton elérhető. Az utak minősége változó, a főútvonalak kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. A térségben lévő települések nagy része azonban csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba, amelyen csak kismértékben javított a kaposvári 61-es elkerülő út kiépítése. A kistérséget átszeli a Gyékényes-Dombóvár-Budapest, vasútvonal, valamint végállomása a Kaposvár-Siófok, illetve a Kaposvár-Fonyód vasútvonalaknak. Az infrastrukturális ellátásban a vezetékes gázellátás volt az a terület, ahol az 1990-es évek végén a legnagyobb és egyben a legkedvezőbb változás ment végbe. E fejlődés


54

Koncepció

mögött többek közt a földgáz-program állt, valamint a lakosság azon törekvése, hogy a gázfűtés váljon elterjedté. A Kaposvári kistérség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben az elmúlt években jelentősen növekedett. Kommunális ellátás 2009-ben Terület

Kaposvári kistérség Somogy megye

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás %

Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás %

76,2 71,5

99,0 96,4

76,1 63,3


Közüzemi szennyvízcsatorna az 54 település közül csupán tizenhatban (Kaposvár, Hetes, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Orci, Patalom, Simonfa, Somogyaszaló, Somogyjád, Taszár és Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál, Juta) található. Részben kiépült Igalban. A kivitelezés folyamatban van: Sántos, Szentbalázs településeken. Sajnos még mindig kistérség településeinek többsége (35 település) nem rendelkezik szennyvíz-csatornahálózattal. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a kistérségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt, nagyobb arányú fejlesztést csak jelentős többlet ráfordítással lehet megoldani. A biztonság és energia-felhasználás növelésének is korlátjai az elavult transzformátorállomások, és szakaszkapcsolók. A kistérség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. Külön ki kell emelni a két évvel ezelőtt megvalósított háziorvosi ügyeleti rendszert. A kistérség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy harmadában rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A háziorvosok működési területe általában megegyezik az


55

Koncepció

igazgatás (körjegyzőség) székhelyével, aminek következtében főleg a térségbe tartozó, de helyenként a térségen kívüli községek egészségügyi ellátását is biztosítják. A szakellátás, valamint a fekvőbeteg-ellátás a megyeszékhelyen, valamint a Mosdós településen található megyei fenntartású kórházban vehető igénybe. Egészségügyi alapellátás 2009-ben Települések

Háziorvos és házi gyermekorvos

A rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma, eset háziorvosi ellátásban házi gyermekorvosi ellátásban 47 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 18 65

Kaposvár Baté Gölle Hetes Igal Magyaratád Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Osztopán Simonfa Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Taszár Kaposvár nélkül Kistérség összesen

358 246 9 471 10 911 14 293 11 886 17 379 24 366 12 691 9 741 13 300 8 264 9 711 27 934 14 254 9 914 11 582 17 470 19 124 242 291 600 537

115 517 – – – – – – – – – – – – – – – – – 0 115 517


A kistérség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A Kaposvári kistérség területén az 54 település közül mindössze ötben ( Kaposvár, Mosdós, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Indokolt a térséget érintő otthonoknál a kapacitásbővítés és az ellátási színvonal javítása. Szociális ellátás 2009-ben

Települések

Kaposvár Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa

Szociális étkeztetésben részesülő

Házi segítségnyújtásban részesülő

Időskorúak nappali intézményeinek férőhelyei

Nappali ellátásban részesülő időskorúak

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények férőhelyei

1 162 9 8 3 17

107 1 10 13 –

120 – 42 – –

137 – 31 – –

352 – – – –


Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben gondozott 283 – – – –

56

Koncepció Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál Kaposvár nélkül Kistérség összesen

15 5 7 25 18 – 6 13 – 6 42 4 56 31 12 2 4 12 – 22 11 12 – 46 33 22 41 – 14 2 16 7 56 8 12 – 19 30 29 13 8 7 21 21 8 17 – 4 5 779 1 941

8 – 6 7 – – – 13 – – 14 – 6 – 15 – 7 12 – 8 – 6 8 19 7 12 15 – 7 6 10 – 2 10 – 10 – 9 13 – 2 – 6 13 – 14 – 3 4 296 403

30 25 – – – – – 20 – – 30 28 30 30 25 25 – 25 – 35 – – – 50 – 25 35 – – – – – 30 – 40 – – 25 – – – – – 60 – – – – – 610 730

25 27 – – – – – 20 – – 30 28 19 31 28 19 – 25 – 35 – – – 56 – 25 35 – – – – – 47 – 37 – – 27 – – – – – 61 – – – – – 606 743

– – – – – – – – – 55 – – 42 – – – – – – – – – – – – 66 – – – 138 – – – – – – – 20 – – – 34 – 58 – 22 – – – 435 787

– – – – – – – – – 53 – – 44 – – – – – – – – – – – – 62 – – – 138 – – – – – – – 24 – – – 35 – 38 – 17 – – – 411 694


A szociális ellátás jelentős területe az idősekről, a tartósan betegekről és a mentális problémákkal küzdőkről való gondoskodás. Ennek keretében a kistérségben tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó, nappali ellátást biztosító intézmények igénybevételére, valamint étkeztetésre és házi segítségnyújtásra van lehetőség. Az idősotthonok szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a férőhelyek kihasználtsága a kistérségben az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve megközelíti, illetve eléri a 100%-ot. A népesség elöregedésével párhuzamosan (az intézményi kereteken túl) Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

57

Koncepció

egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra a szociális étkeztetés, valamint a házi segítségnyújtás megszervezése. Szociális ellátó rendszer a Kaposvári kistérségben 2010-ben

Társulás neve

Székhely

Működési terület

"Esély" Alapszolgáltatási Központ

Taszár

Baté, Bőszénfa, Kaposhomok, Simonfa, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál Baté, Bőszénfa, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Simonfa, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál Baté, Bőszénfa, Csoma, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Simonfa, Szabadi, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál

Társulás neve Székhely Igal Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartói Társulás

Működési terület Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Gadács, Somogyszil Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor,


Ellátott feladat

Étkeztetés Házi segítségnyújtás

Családsegítés

Gyermekjóléti szolgálat

Nappali ellátás

Ellátott feladat

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Családsegítés

Gyermekjóléti szolgáltatás

58

Koncepció

Somogyaszaló, Somoyggeszti, Somogyszil, Zimány Igal, Felsőmocsolád, Gadács, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Igal Orci, Ráksi, Somodo, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Büssü Büssü Gölle Gölle

Társulás neve Integrált Szociális Központ

Székhely Kercseliget


Ellátott feladat

Szabadi, Csoma, Kercseliget, Nagyberki, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó

Étkeztetés

Szabadi, Csoma, Kercseliget, Nagyberki, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó


Kercseliget, Nagyberki, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó

Nappali ellátás

Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Mosdós Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó, Taszár, Kaposhomok, Baté, Bőszénfa, Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál, Somogyszil, Nak

Társulás neve Székhely

Nappali ellátás



Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Ellátott feladat

59

Koncepció

Mernyei Integrált Szociális Központ

Mernye Házi segítségnyújtás

Mernye, Polány, Ecseny, Magyaratád, Patalom, Szentgáloskér

Családsegítés

Étkeztetés Nappali ellátás

Társulás neve Székhely Alapszolg áltatási Központot fenntartó Társulás

Somogyjád

Működési terület Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Pálmajor, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Pálmajor, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Patalom Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Juta, Mezőcsokonya, Somogysárd

Ellátott feladat

Családsegítés

Gyermekjóléti szolgálat

Szociális étkeztetés

Somogyjád

Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Cserénfa, Hajmás, Juta, Kaposgyarmat

Hajmás

Hajmás


Nappali ellátás

60

Koncepció Cserénfa Juta Kaposgyarmat Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Osztopán, Bodrog, Várda, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Ráksi, Patalom, Igal, Büssü, Kisgyalán, Gölle, Kazsok, Magyaregres, Orci, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Zimány

Cserénfa Juta Kaposgyarmat


Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Bölcsőde a Kaposvári kistérség 3 településén (Kaposvár, Hetes és Taszár) üzemel, melyek minisztériumi felügyelet alatt állnak. Óvoda a kistérség 27 településén található, általános iskolával pedig 16 település rendelkezik. A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal. A kistérségben – ugyanúgy, mint a megyében – a tanulók száma az 1985/1986. tanévi létszámcsúcs óta napjainkig folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami demográfiai okokkal magyarázható. Középfokú oktatás Kaposváron folyik, szakképzés keretében. Felsőfokú oktatási intézmény a kistérségben a megyeszékhelyen található (Kaposvári Egyetem), Állattudományi, illetve Pedagógiai Főiskolai és Művészeti Karral, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központja.


61

Koncepció

1

25

78%

19

76%

9 36%

0

85

3

28

94%

16

19%

5

6%

1

28

1

28

93%

28 100%

24 86%

0

30

1

30 100%

24

80%

11 37%

0

18

1

18

60%

10

56%

3 17%

0

71

2

36 108%

27

38%

25 35%

0

38

1

38 115%

14

37%

9 24%

0

34

2

17

68%

25

74%

15 44%

0

44

2

22

88%

16

36%

4

9%

0

15

1

15

60%

7

47%

1

7%

0

14

1

14

56%

11

79%

7 50%

0

75

3

25

92%

10

13%

3

0


aránya 4%

sajátos nevelési igényű

aránya

25

halmozottan hátrányos helyzetű

hátrányos helyzetű

Göllei Napközi otthonos Óvoda 2. Igal Igali ÁMK Margaréta Óvoda Igal 3. Büssü Tarkabarka Tagóvoda Büssü 4. Somogyszil Tagóvoda Somogyszil 5. Zimány Tagóvoda Zimány 6. Nagyberki Szász Endre Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Mosdós Tagóvoda Mosdós 8. Kercseliget Tagóvoda Kercseliget 2011/2012. nevelési évben szüneteltetve 9. Baté Szivárvány Tagóvoda 10. Simonfa Zselici Vadvirág Óvoda 11. Somogyaszaló Lurkó-kuckó Óvoda 12. Somogygeszti Tagóvoda Somogygeszti 13. Somogyjád Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai

kapacitás kihasználtság

Gölle

óvoda átlagos csoportlétszáma

1.

2011

óvodai csoportok száma

település

gyermekek létszáma

Óvodák adatai 2011-ben a Kistérségben

62

Koncepció Szolgáltató Intézmény

14. Mernye

69 Mernyei Tagóvoda 17 15. Magyaratád Mernyei Tagóvoda Magyaratádi Telephelye 20 16. Somodor Mernyei Tagóvoda Somodori Telephelye 18 Mernyei 17. Szentgáloskér Tagóvoda Szentgáloskéri Telephelye 18. Mezőcsokonya Mezőcsokonyai 59 Tagóvoda 23 Jutai 19. Juta Tagóvoda 28 20. Osztopán Osztopáni Tagóvoda 45 21. Somogysárd "Hétszínvirág" Óvoda 22. Hetes Somssich Imre 32 Tagintézménye 23 23. Szentbalázs Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 21 24. Gálosfa Napközi Otthonos Tagóvoda Gálosfa 25. Taszár Általános Iskola, 98 Óvoda és Bölcsőde összesen 930

3

23

85%

38

55%

1

17

56%

8

47%

0

0%

1

1

20

80%

17

85%

5 25%

0

1

18

55%

11

61%

4 22%

0

2

30

79%

34

58%

5

8%

1

1

23

70%

7

30%

0

0%

1

1

28

85%

18

64%

10 36%

0

2

23

81%

32

71%

10 22%

0

1

32

91%

18

56%

2

6%

0

1

23

92%

12

52%

0

0%

2

1

21

84%

18

86%

6 29%

0

4

25

98%

46

47%

6

6%

1

178 19%

8

38 24,1

82% 466 50,1%

14 20%

1



63

Koncepció

Bajcsy-Zs. Utcai Központi Óvoda Béke Utcai Tagóvoda Arany János Tagóvodája Jutai Úti Tagóvoda Festetics Karolina Központi Óvoda Temesvár Utcai Tagóvoda Tallián Gyula Utcai Tagóvoda Damjanich Utcai Tagóvoda Nemzetőr Sori Központi Óvoda Honvéd Utcai Tagóvoda Kaposfüredi Tagóvoda Petőfi Sándor Központi Óvoda Búzavirág Tagóvoda Rét Utcai Központi Óvoda Szigetvár Utcai tagóvoda Madár Utcai Tagóvoda Tar Csatár Központi Óvoda Szántó Utcai Tagóvoda Szentjakabi Tagóvoda Kaposvár összesen


82% 16 82% 6 91% 66 89% 34 89% 18 96% 33 109% 9 97% 11 100% 13 90% 28 89% 7 94% 8 84% 51 75% 32 94% 27 80% 40 88% 46 78% 35 79% 29 84% 92 89% 601

84,2% 6,7% 66,0% 23,1% 37% 23% 11% 15% 17% 14% 7% 10% 28% 26% 26% 91% 38% 41% 33% 100% 30%

4 21,1% 0 0,0% 5 5,0% 1 0,7% 0 0% 3 2% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 5 3% 1 1% 5 5% 18 41% 12 10% 0 0% 1 1% 4 4% 59 3%

sajátos nevelési igényű

aránya

halmozottan hátrányos helyzetű

9,5 22,5 25,0 24,5 24,5 24,0 27,3 24,3 25,0 24,6 24,5 26,0 23,0 20,7 25,8 22,0 24,0 21,5 21,8 23,0 23,4

aránya

2 4 4 6 2 6 3 3 3 8 4 3 8 6 4 2 5 4 4 4 85

hátrányos helyzetű

19 90 100 147 49 144 82 73 75 197 98 78 184 124 103 44 120 86 87 92 1992

kapacitás kihasználtság

óvoda átlagos csoportlétszáma

Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

óvodai csoportok száma

intézmény

gyermekek létszáma

Óvodák adatai 2011-ben Kaposváron

19 0 1 1 1 3 2 4 0 0 0 5 0 2 1 2 2 0 1 1 45

64

Koncepció

Általános iskolák adatai 2011-ben a Kistérségben Település

Intézmény

Somssich Imre Általános Iskola Somssich Imre Általános Iskola Noszlopy Gáspár Somogysárd Tagintézménye Igali ÁMK Batthyány Károly Körzeti Általános Igal Iskola Igali ÁMK Speciális Igal Spec. Általános Iskola Szász Endre Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nagyberki Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Somogyjád Szolgáltató Intézmény Mernye Mernyei Tagiskola Mernyei Tagiskola Magyaratád Magyaratádi Telephelye Mernyei Tagiskola Somogygeszti Somogygeszti Telephelye Mezőcsokonya Mezőcsokonyai Tagiskola Juta Jutai Tagiskola Hetes


Évfolyamok Felvehető Kihasz1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Össz. létszám náltság 6

6

8

8

19

23

24

30

124

220

56,4%

16

11

3

9

0

0

0

0

39

220

17,7%

41

29

36

24

33

25

37

33

258

300

86,0%

8

3

7

2

10

10

4

1

45

90

50,0%

24

19

36

36

27

34

24

30

230

300

76,7%

25 30

20 30

17 30

20 37

18 31

22 24

35 39

26 45

183 266

250 290

73,2% 91,7%

3

4

10

9

0

0

0

0

26

76

34,2%

6 15 11

4 18 7

6 18 8

7 11 6

0 19 0

0 14 0

0 19 0

0 20 0

23 134 32

33 145 45

69,7% 92,4% 71,1%

65

Koncepció Osztopán

Szentbalázs Taszár Gölle Összesen

Osztopáni Tagiskola Szentbalázsi Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Taszári Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Tagiskola Gölle


11

8

9

4

8

8

0

0

48

68

70,6%

15

15

10

20

24

20

15

18

137

224

61,2%

23 8 242

34 12 220

34 11 243

18 5 216

32 0 221

25 0 205

37 0 234

35 238 0 36 238 1819

360 100 2721

66,1% 36,0% 63,5%

66

Koncepció

Általános iskolák adatai 2011-ben Kaposváron Intézmény Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kisfaludy Utcai Tagiskola Berzsenyi Dániel Tagiskola Gárdonyi Géza Tagiskola Honvéd Utcai Tagiskola II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola Pécsi Utcai Tagiskola Toponári Tagiskola Benedek Elek Tagiskola Toldi Lakótelepi Tagiskola Összesen


Évfolyamok Felvehető Kihasz1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Össz. létszám náltság

80 56 54 44 51 39 30

83 62 54 34 55 30 22

87 60 49 46 54 36 26

87 72 49 49 49 40 25

90 66 58 42 56 45 40

85 88 49 37 60 57 34

77 55 60 40 57 54 45

55 21 27 25 54 536

57 13 32 13 61 516

62 16 32 10 57 535

63 20 49 16 48 567

52 19 35 0 56 559

56 17 38 0 59 580

53 19 42 0 57 559

67

71 41 46 44 59 50 38

660 500 419 336 441 351 260

670 520 430 400 460 400 350

98,5% 96,2% 97,4% 84,0% 95,9% 87,8% 74,3%

58 456 15 140 48 303 0 64 61 453 531 4383

460 200 350 100 460 4800

99,1% 70,0% 86,6% 64,0% 98,5% 87,7%

Koncepció

A lakossági szolgáltatások terén a kistérség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Kaposvár, illetve a nagyobb települések az alapellátás, valamit a szakellátás terén is elfogadható helyzetben vannak, azonban a kisebb települések és ezeken belül is főleg a zsáktelepülések kedvezőtlenebb ellátottságúak. Az alapellátást biztosító üzletek itt is minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását.

Turizmus: A Kaposvári kistérségre jellemző a gazdag erdő- és vadállomány, ami kedvez a vadász-, és bakancsos turizmusnak, mégis csupán kevés település rendelkezik vadászházzal, vagy turistaszálláshellyel. A települések több mint fele rendelkezik halastóval, vagy dísztóval. Hévizek tekintetében a kistérség gazdag, de csupán Igalban és Kaposváron működik termálvizes fürdőhely, a vendéglátás is e két városban összpontosul. A többi településen csak kevés falusi magánszálláshely, panzió, szálloda, és önkormányzati fenntartású vendégház üzemel. A kastélyok nagy része kihasználatlan, és felújításra szorul. Kereskedelmi és magánszálláshelyek adatai a kistérségben 2009-ben Település Férőhelyek Bőszénfa Cserénfa Felsőmocsolád Gálosfa Hajmás Igal Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposvár Mernye Mezőcsokonya Mosdós Ráksi Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Szentbalázs Taszár Zselickislak Összesen

24 – 14 – – 437 – – 16 953 – – – – 95 60 – 34 – – 1 633

Kereskedelmi szálláshely Vendég Vendégéjszaka összesen … – … – – 1 395 – – … 17 837 – – – – … … – … – – 19 232

külföldi – – – – – 293 – – … 3 296 – – – – … … – … – – 3 589

összesen … – … – – 4 899 – – … 35 380 – – – – … … – … – – 40 279

külföldi – – – – – 1 898 – – … 7 823 – – – – … … – … – – 9 721

Férőhelyek – 7 – 4 8 845 14 6 – 87 9 2 24 16 4 8 8 – 10 8 1 060

Magánszálláshely Vendég Vendégéjszaka összesen – … – … – 2 132 223 … – 999 … – 132 – … … … – – … 3 486

külföldi – – – – – 877 48 – – 17 … – – – … … … – – … 942

összesen

külföldi

– … – … – 25 584 471 … – 2 394 … – 765 – … … … – – … 29 214

– – – – – 10 525 189 – – 60 … – – – … … … – – … 10 774

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

68

Koncepció

3.1.5. Településhálózat A Kaposvári kistérség településhálózatát 54 község alkotja. A települések népességnagyság-kategóriák szerinti megoszlása nem egyenletes. A települések több mint felében, 31 községben a lélekszám nem éri el az ötszáz főt. E törpefalvakban él a kistérség lakosságának 10%-a. További 13 település az 500-999 fő népességnagyságú aprófalvak kategóriájába tartozik, ahol az összlakosság 9,26%-a lakik. Az aprófalvak problémái a térségben hatványozottabban jelentkeznek. A kistérségben 10 település népességszáma haladja meg az 1 000 főt, ebből 2 város (Kaposvár és Igal) található, ahol a lakónépesség több mint kétharmada (69,45%) él. A települések részben a közlekedési főutak mentén, részben azoktól 6-8 km-es távolságra helyezkednek el. Az infrastrukturális hiányosságok a településszerkezetet kisebb, 3-5 községes csoportokra tagolják, amely településcsoportoknak egy-egy falu képezi a kialakult természetes központját. A települések több mint egynegyede (14 község) zsáktelepülés. A Kaposvári kistérség 54 települése közül 4 rendelkezik önálló jegyzőséggel, a fennmaradó 50 település közigazgatási feladatait pedig 17 körjegyzőség látja el, az alábbiak szerint:

Település Baté Fonó Kaposkeresztúr Felsőmocsolád Mernye Ecseny Polány Gölle Büssü Kisgyalán Hetes Csombárd Várda Igal Kazsok Ráksi Juta Kaposvár Magyaratád Patalom Orci


A helyi igazgatás struktúrája körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség önálló jegyzőség önálló jegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség

69

Koncepció Zimány Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Csoma Kercseliget Szabadi Osztopán Bodrog Simonfa Bőszénfa Zselickislak Zselicszentpál Somogyaszaló Magyaregres Somogygeszti Somogyjád Alsóbogát Edde Somogysárd Somogyszil Gadács Szentbalázs Cserénfa Gálosfa Hajmás Kaposgyarmat Szentgáloskér Somodor Taszár Kaposhomok Sántos Újvárfalva

körjegyzőség körjegyzőség önálló jegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség önálló jegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség központja körjegyzőség körjegyzőség körjegyzőség

3.1.6. Társadalmi környezet A kistérség műemlékekben, illetve épített örökségben való gazdagsága az országos átlagnak megfelelő. Az egyes településen található műemlék épületek felsorolása az alábbiakban következik:

Település

Műemlék Nepomuki Szent János szobor

Alsóbogát

Festetics Kastély és park Kiskastély

Baté

Gyula-Gaál-féle kastély (1796)


Helyszín

Levédési szám

Külterület

9610

Szabadság u. 4.

4459

Vörösmarty u. 47.

4460

Fő u. 23.

4451

70

Koncepció Római katolikus templom

Petőfi u.

4452

Külterület

10210

Jókai u. 2/B.

4454

Római katolikus kápolna (1764)

Kossuth u.

4455

Csombárd

Pongrácz-kúria

Petőfi u. 14.

4457

Ecseny

Evangélikus templom

Templom u.

4458

Református templom

Hősök tere 9.

4461

Volt Erőss-kúria és Kacskovics-kúria

Rákóczi u. 6.

4462

Petőfi u.

4463

Nepomuki Szent János szobor (1795)

Petőfi u. 2.

9222

Római katolikus templom

Zöldfa u. 1.

4464


Zöldfa u. 1.

9223

Volt Festetics-kastély

Zöldfa u. 20.

9417

Római katolikus templom (1756)

Hősök tere

4466


Ady Endre u.

4468

Vikár Béla u. 14.

4469

Szent István u. 102.

4470

Lakóház, üzletek

Ady Endre u. 1.

4336

Lakóház, üzlet

Ady Endre u. 3.

4337

Volt zárda, Katolikus Gimnázium

Zárda u. 4.

4338

Vaszary János szülőháza

Zárda u. 9.

9224

„Gugyuló Jézus” szobor

Béla Király u. – Csalogány u.

8892

Kossuth tér

4500

Kossuth tér 2/A.

4340

Kossuth tér

9878

Lakóház

Kontrássy u. 3.

6772

Lakóház

Kontrássy u. 4.

8463

Dorottya-ház, Csokonai fogadó

Fő u. 1.

4341

Volt vármegyeháza, múzeum

Fő u. 10.

4342

Bodrog Bőszénfa Büssü

Felsőmocsolád

Harangláb Őskohó Magtár, istálló Református templom (1788)

Fonó


Gadács

Evangélikus templom (1850)

Gálosfa

Gölle Hetes

Református templom

Igal


Juta


Kaposhomok


Kaposkeresztúr Kaposvár


Mária oszlop Volt polgári fiúiskola Nepomuki Szent János Szobor


71

Koncepció Aranyoroszlán patika, lakások

Fő u. 19.

4343

Lakóház

Fő u. 34

4344

Kórház anyaépülete

Fő u. 65/B.

4345

Szent Rókus szobor

Arany János tér

8670

Rákóczi tér

9048

Rippl-Rónai tér

4349

Rippl-Rónai tér 1.

4348

Kálvária u. 15.

4347

Volt téglagyár

Szigetvári u. 117-119.

9482

Vízmű épület

Guba Sándor u.

9414

Vár-maradványok

Vásártéri út.

4351

Szent Donát kápolna

Ivánfahegy

9225

Géza u.

8671

Kaposszentjakab-Várdomb

4339

Fa harangláb és kőkereszt

Ózaranypuszta

9629

Rippl-Rónai József lakóháza, múzeum

Fodor J. u. vége

4346


Toponári út 47.

4499

Toponári út

4501

Kemping u. – Gém u.

8717

Somssich Pál u. 17.

10602

Fő u. 22.

9059

Kossuth u.

4476

Volt Festetich-kastély

Gázlópuszta

9135

Református templom (1845)

Hősök tere 6.

4478


Szent István u.

4479

Vöröshadsereg u. 4.

4480


Kossuth tér

4481

Kálvária a templomkertben (1824)

Kossuth tér

9612

Petőfi u.

8721

Lakóház

Kossuth u. 17.

10383

Rómaikatolikus templom (1843)

Kossuth u. 1.

4482

Petőfi u. 4.

9418

Fő u.

10208

Vöröshadsereg útja 11.

4484

Csiky Gergely Színház Rippl-Rónai kút Volt levéltár és börtön Kálvária-kápolna

Római katolikus kápolna Szent Jakab bencés apátság romjai

Szent Flórián szobor Nepomuki Szent János szobor Lakóház Kazsok

Református templom (1732)

Kercseliget

Volt Maár-kastély

Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye


Református templom

Nepomuki Szent János szobor Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki

Volt Pallavicini-kastélyegyüttes (1892) Magyarok Nagyasszonya Szoborcsoport Volt Vigyázó-kastély (1760)


72

Koncepció Várrom Orci

Szalacskahegy

4483

Petőfi u. 5.

4485

Nepomuki Szent János szobor

Hunyadi u.

9060

Présház

Szőlőhegy

10586

Kossuth u. 101.

4488

Dózsa György u. 2.

9857

Kálvin u. 12.

4489

Betyárcsárda

Szabadság tér 1.

9058


Szabadság tér 7.

4490

Fő u. 14.

4491

Szabadság u.

4492


Fő u. 34.

4494

Fa harangláb

Fő u. 34.

9631

Lakóház

Fő u. 47.

10206


Akácfa u.

4495


Széchenyi u. 58.

4498


Széchenyi u. 67.

4497

Vöröshadsereg u. 2.

8725

Római katolikus kápolna Római katolikus templom (1788)

Osztopán Patalom

Gyulai-Gaál-kastély

Ráksi


Somogyaszaló

Református templom

Somogygeszti

Volt Jankovich-Bésán-kastély

Somogyjád

Református templom

Somogysárd

Somssich-kastély Somogyszil

Szentbalázs Szentgáloskér Taszár

Római katolikus templom (1726) Evangélikus templom (1859)

Újvárfalva

Noszlopy Gáspár szülőháza

Zimány


Zselickislak


A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében jelentős. A civil szervezeteknek jelentős szerepe van a kistérségben, mivel alulról jövő szerveződésekről van szó. Számukra a legfőbb érték az ember, ezért szerepük az érdekvédelem, a közvetítés és a társadalmi kontroll területén testesül meg. Igyekeznek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva együttműködni az önkormányzatokkal és a gazdasági élet helyi szereplőivel. A vidéki életre is sajnos az a jellemző, hogy a régi hagyományok egyre inkább eltűnőben vannak. Meghalnak azok az idősek, akik még fel tudnának eleveníteni régi népszokásokat, hagyományokat, énekeket, játékokat. Vannak települések, ahol törekvések mutatkoznak ezen negatív tendencia megállítására, több-kevesebb sikerrel. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

73

Koncepció

A megyeszékhely aktív kulturális élettel rendelkezik, amelyet számos civil szerveződés ápol és folytat. A Kaposvári kistérség területén 368 civil szervezetet tartanak nyilván, ebből 237 Kaposváron működik. A kistelepüléseken csak elvétve fordul elő komolyabb hagyományőrzést, és kulturális tevékenységet folytató civil szerveződés, leginkább nyugdíjas-, sport-, és polgárőr egyesületek működnek náluk. A kultúra terjesztésében kiemelkedő szerepe van a különböző kulturális, gasztronómiai, és hagyományőrző rendezvényeknek. A kistelepüléseken különösen a falunapoknak, szüreti vigasságoknak, és búcsúknak erős a tradíciójuk, amelyeken megmutatják magukat a helyi és környékbeli népi hagyományőrző csoportok. Ezeknek köszönhetően a kistérség ismertebbé válik, bővül a vendégeknek nyújtható programkínálat, illetve a helyi identitástudat és közösségi kohézió erősítéséhez is hozzájárulnak.

3.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése A területi egységet érintően az elmúlt években az alábbi fejlesztési koncepciók, illetve programok készültek: Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Kaposvári kistérség Készítette: Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Készítés éve: 2004. Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Igali kistérség Készítette: Igal és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Egyesület Készítés éve: 2000. Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Somogyjádi kistérség Készítette: Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Készítés éve: 2000. Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Zselica kistérség Készítette: Zselica Kistérségi Területfejlesztési Szövetség Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

74

Koncepció

Készítés éve: 2000. Kaposvári kistérség területfejlesztési koncepciója Készítette: Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Készítés éve: 2000. Kaposvári kistérség területfejlesztési koncepciója és Programja Készítette: BUSINESS '97 KFT. Készítés éve: 2005. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programozás első lépése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szorgalmazására és támogatásával 1999-ben indult és 2000-ben zárult le. A programozás legfőbb pozitívuma az egyes kistérségek tudatos fejlesztési koncepciójának felépítésében, valamint a térségi szerveződés erősítésében rejlett. A gyakorlati munka megmutatta, hogy a kistérség összehangolt fejlesztéséhez meg kell nyerni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a befektetőket, a civil szervezeteteket, továbbá a tanácsadókat és szakértő cégeket egyaránt. A programkészítés során megvalósuló érdekintegráció akkor jelent előrelépést, ha azok – a munka következő fázisában – helyben megvalósítható projektekben jeleníthetők meg. 2004. évben megtörtént a programok felülvizsgálata, illetve KSH besorolás szerinti egységes szerkezetbe foglalása. A Kaposvár és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Társulás 1998. szeptemberében kötött megállapodást a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal a kistérség térségfejlesztési programjának elkészítésében való közreműködésre. A megállapodás szerint az alapítvány elsődleges feladata a munka módszertani segítése, a programkészítésben résztvevő helyi szakemberek felkészítése, illetve az általuk biztosított adatok, részanyagok, résztanulmányok alapján a koncepció összeállításában való közreműködés. A munka a tervezetnek megfelelően el is indult, 1998. október elején megtörtént a helyi közreműködők felkészítése. A kistérségi társulás 1998. december 2-i ülésén a résztvevők tájékoztatást kaptak a programkészítés módszeréről, folyamatáról, illetve megtörtént az önkormányzati információgyűjtést szolgáló adatlapok kiosztása, értelmezése, amelyek 1999. január közepére feldolgozásra, összesítésre kerültek. Az elkészült helyzetértékelés 2000. májusában került bemutatásra a kistérségi társulás közgyűlésén, kérve az abban megfogalmazottak véleményezését, esetleges pontosítását. A közgyűlés döntött arról is, hogy a végleges dokumentum Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

75

Koncepció

elfogadásával egy e célra létrehozott, a három mikrotérség képviselőiből álló bizottságot hatalmaz fel. Ezt követően az egyes mikrotérségek is véleményezték a helyzetértékelést, illetve a megfogalmazott főbb fejlődési irányokat, melyet 2000. júniusában a végleges dokumentum elkészítése követett. A program stratégiai célként a turizmusfejlesztést, a vállalkozásfejlesztést, az infrastruktúra-fejlesztést, az intézményfejlesztést, a mezőgazdaság fejlesztését, valamint a humán erőforrások fejlesztését határozta meg. A kistérségi programozás fontos mérföldkövet jelentett a 77 települést érintő, átfogó és komplex fejlesztési célok kialakításában, illetve összefogásában. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben döntött egy, a Kaposvári kistérségre vonatkozó területfejlesztési koncepció, valamint operatív program kidolgozásáról. A munka 2005. elején kezdődött, amely során kiemelt figyelmet kapott a minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés követelménye. A társadalmi egyeztetések lefolytatása után, a javasolt módosítások elvégzésével a koncepció és program jelenlegi, végleges változata 2005. augusztus 12-én készült el, melynek elfogadása a 2005. szeptember elején tartott társulási ülésen történt meg. A program tartalmazza a kistérség összes települési önkormányzatának, illetve több mint 40 helyben működő vállalkozásának a projekt ötleteit megvalósítási időszakkal és forrásigénnyel megjelölve. 3.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A területfejlesztés és a területrendezés fogalmát A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-a határozza meg. A rendelkezés értelmében a területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, továbbá rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A területfejlesztés célja: - az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, - a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

76

Koncepció

-

mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, valamint a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

A területfejlesztés egy olyan komplex, sokszereplős folyamat, amely csak akkor lehet sikeres, hatékony, ha jelentős és sokoldalú támogatottságot élvez, ha a központi kormányzaton és a különböző területi, települési önkormányzatokon kívül aktívan részt vesznek benne a gazdaság szereplői, illetve képviselőik, különböző társadalmi-szakmai és civil szervezetek, sőt a helyi lakosok is. A területfejlesztésnek olyan intézményrendszert kell tehát létrehoznia kistérségi szinten is, amely biztosítja a szükséges szereplők aktív részvételét, folyamatosan bővíti a résztvevő partnerek körét, továbbá biztosítja számukra kapcsolattartás és véleménynyilvánító- és formáló egyeztetések lehetőségét. Csak ezen intézményrendszer létrehozása után válik lehetségessé a területfejlesztés forrás- és eszközrendszerének hatékony felhasználása, működtetése. A területfejlesztés eszközei közül a területi tervezés, a területi fejlesztési menedzsment, a területi információs rendszer együttese a leendő intézményrendszer működésének olyan alappillérei, amelyek nem nélkülözhetők, s hiányuk esetén a források optimális és eredményes felhasználása sem lehetséges. A térségi területfejlesztést szolgáló eszköz- és intézményrendszer már ma is megteremhető alapja a professzionális menedzsment, az együttműködésre és koordinációra alkalmas kistérségi irodahálózat. A megvalósítása éppen csak elkezdődött, de szükségességét mindenki elismeri. A koncepciókban és programokban elfogadottakat csak egy rugalmas, hivatásos, önkormányzati-társulási alapon működő, szakmai kérdésekben részbeni önállósággal is rendelkező tervező, fejlesztő, menedzser irodahálózat viheti sikerre. A kistérségi program az Európai Unióban alkalmazott, valamint a hazai regionális politika gyakorlatának is megfelelő legfontosabb alapelveket követi. Olyan programokat próbál felvázolni, amelyek lehetőséget kívánnak adni a területfejlesztési szereplőknek önálló mozgásterük kihasználására (szubszidiaritás), feltételezik a hatáskörök decentralizációját, erőteljesen ösztönzik a közreműködő szervezetek összetételében, működésében, a szereplők kapcsolatrendszereiben érvényesíteni kívánt partnerséget, illetve a tervezés és megvalósítás nyilvánosságát, demokratizmusát, valamint követik a fenntartható fejlődés elvét. A program alapvetően az önerőre támaszkodó területi fejlődést támogatja, ami megvalósíthatatlan a kistérségi fejlesztési Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

77

Koncepció

társulás, a helyi szervezetek, helyi önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek és a lakosság aktív közreműködése nélkül. A program elő kívánja segíteni az újdonságok gyorsabb beáramlását a gazdaságba, javítva a szereplők adaptivitását, ezért az innováció orientált területi tervezés elemeit is felhasználja. Végezetül alkalmazza azokat a technikákat, melyek a gazdaság belső struktúrájának átalakítását kívánják előmozdítani, építkezve a szerkezetváltást célul kitűző területi tervezés eredményeire. A koncepció kibontásának, a stratégiai és az operatív programok megtervezésének és gyakorlati megvalósításának a folyamatában természetesen a tennivalók konkrét feladatok formájában fogalmazódnak meg. Ennek érdekében kísérletet kell tenni annak meghatározására, hogy hol, mi, mennyi, illetve milyen szereplőkkel valósuljon meg. A helyzetértékelés alapján először az ezt meghatározó alapvető keretek kerülnek összefoglalásra, majd ez alapján kijelölésre kerülnek a térség fő fejlődési irányai, illetve prioritásai. A területfejlesztés forrásainak elemzése Az önkormányzatok számára a fejlesztéshez szükséges források megteremtése a legnehezebb feladat. Belső felhalmozási és fejlesztési források hiányában főként a központi vagy a decentralizált pályázati támogatások jelenthetnek olyan anyagi mozgásteret, amelyek révén a települési feladatellátás infrastrukturális feltételeit biztosítani, illetve javítani lehet. Ebben segíthetnek a pályázatok, amelyek nagyobb volumenű fejlesztések esetén – nem egyszer több település összefogásával – állami céltámogatások és/vagy európai uniós források elnyerésével, kisebb volumenű fejlesztések esetén pedig a Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált forrásai megszerzésével valósíthatók meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megjelent pályázati lehetőségek révén a Kaposvári kistérség összesen 4,34 milliárd forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült. A megvalósult projektek között a gazdaságfejlesztési (Gazdasági Versenyképesség OP), valamint az agrár és vidékfejlesztési beavatkozások (Agrár és Vidékfejlesztés OP) dominanciája volt jellemző. Európai Uniós támogatások 2004-2011 évben a Kaposvári kistérségben

Fejlesztési cél Gazdaságfejlesztés Humán fejlesztés Környezetfejlesztés Közigazgatás-

Támogatott projektek 2004-2006 (db) 70 42 2 0

Megítélt támogatás (Mrd. Ft) 2004-2006 0,61 3 0,6 0



Megítélt támogatás (Mrd. Ft) 2007-2011 6,05 23,19 8,47 0,04


Megítélt támogatás (Mrd. Ft) 2004-2011 6,66 26,19 9,07 0,04

78

Koncepció fejlesztés Közlekedésfejlesztés Településfejlesztés Turizmusfejlesztés Összesen

0 0 1 115

0 0 0,13 4,34

6 1 7 416

9,26 1,1 2,94 51,05

6 1 8 531

9,26 1,1 3,07 55,39

Forrás: http://www.nfu.hu/terkepter

A 2007-2013 közötti költségvetési időszak 2011.08.31-ig felmért adatai alapján a kistérség hét Operatív Program keretében 51,05 milliárd forint összegű támogatás nyert el. 4. A Kaposvári kistérség stratégiai elemzése (SWOT) A SWOT analízis a fejlesztéseket meghatározó kedvező és kedvezőtlen tényezők minőségi állapotának meghatározására szolgál. A térségi fejlesztési politikának alapvetően ezen fejlődést befolyásoló tényezőkre kell hatnia, építeni a kistérség komparatív előnyeire, erősíteni a gyenge elemeket, kihasználni a lehetőségeket és számításba venni, illetve lehetőség szerint közömbösíteni a társadalmi-gazdasági folyamatokat kedvezőtlen irányba terelő veszélyeket. A koncepció nem csupán az aktuális állapot statikus rögzítését jelenti, hanem egyben a fejlesztéseket determináló kedvező és kedvezőtlen tényezők minőségi állapotának meghatározására is szolgál. A térségi fejlesztési politikának alapvetően ezen fejlődést befolyásoló tényezőkre kell hatnia, építeni a kistérség komparatív előnyeire, erősíteni a gyenge elemeket, kihasználni a lehetőségeket és számításba venni, illetve lehetőség szerint közömbösíteni a társadalmi-gazdasági folyamatokat kedvezőtlen irányba terelő veszélyeket.

Erősségek Þ Értékes ökopotenciál áll rendelkezésre. Adottak a hal-, vad-, fa- és gyógynövénygazdálkodás feltételei. Þ A megyeszékhely térségi központ-jellege, kiemelkedő oktatási-kulturális funkciók Þ Kaposvári Egyetem kutatási-fejlesztési szerepe Þ Rendelkezésre álló helyi munkaerő Þ Taszári repülőtér polgári célú hasznosítása Þ Kedvező adottságokra építhető idegenforgalmi fejlesztések


79

Koncepció

Þ Þ Þ Þ

Egyedülálló és változatos táji-természeti adottságok Termálvíz-kincs a kistérség jelentős része alatt A kiemelt idegenforgalmi területekhez viszonyított alacsonyabb árszínvonal Kiépült infrastruktúra a településeken

Gyengeségek Þ A kistérség gazdasági-társadalmi fejlettséget mérő mutatói Kaposvár nélkül az országos átlag alattiak Þ A gazdaság minden szektorát a gyenge tőkekoncentráció, a tőkehiányos gazdálkodás, valamint az innovációs fogadóképesség alacsony szintje jellemzi Þ Hazai és külföldi tőke csekély érdeklődése Þ Korszerű technológiák hiánya Þ Iskolázatlanok, illetve a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők nagy aránya Þ A képezhető munkaerő nem megfelelő szemlélete Þ A tőkeszegény vállalkozások nem képesek fejlesztésekre, így munkahelyteremtésre sem Þ Alacsony térségi bérszínvonal Þ Turisztikai vonzerők nem megfelelő kihasználtsága Þ Aprófalvas településhálózat Þ Települési önkormányzatok anyagi forrásainak szűkössége Þ Összekötő és átkötő utak hiánya, rossz állapotú közlekedési infrastruktúra Þ A megyeszékhelyen is kevés a munkahely, a kistelepüléseken ez hatványozottan probléma

Lehetőségek Þ A felsőoktatás alkalmassá tehető a térség innovációs potenciáljának erősítésére, a K+F szféra jelentős fejlesztése esetén növelhető a gazdaság versenyképessége Þ Egymáshoz jól illeszthető gazdasági ágak komplex fejlesztése a természeti erőforrásokhoz igazodva Þ A közlekedési hálózat fejlesztésével, és a taszári reptér kihasználásával Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

80

Koncepció

Þ Þ Þ Þ Þ

Þ Þ Þ Þ Þ

Þ Þ

logisztikai központ kialakítása Befektetés-ösztönző kistérségi gazdasági környezet kialakítása Munkahelyteremtő támogatások, ágazati támogatások jobb kihasználása Emberi erőforrások fejlesztése a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően Táji-természeti adottságok hatékonyabb kihasználása, az ökogazdálkodás irányába való elmozdulás Idegenforgalmi lehetőségek hatékonyabb kihasználása

Veszélyek Kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként az elöregedés és a gazdasági aktivitás csökkenése. A befektetési kedv csökkenése miatt a helyi gazdaság hanyatlása Folytatódik az aprófalvas, elmaradott periférikus térségek leszakadása A szervező erő nélkül maradt mezőgazdaság helyzete tovább romlik A települési önállóság túlzott hangsúlyozása gátja lehet a térségi együttműködésnek, az ésszerű partneri kapcsolatok hiánya az erőforrások szétforgácsolását kényszeríti ki, nem érvényesül megfelelően a koncentráció elve A települési önkormányzatok forráshiánya következtében az épített környezet állagának romlása Egyes településeken a munkanélküliség magas szintjének állandósulása


81

Program

Program


82

Program

STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program célja kettős, egyrészt meghatározza azon fejlesztési célrendszereket, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt pedig vizsgálja az egyes célok a térség szereplői által történő megvalósíthatóságát, illetve a megvalósítás feltételeit. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel. A stratégiai program tartalmát a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormány rendelet az alábbi pontokban foglalja össze: - közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; - a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; - a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; - a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; - a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; - a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; - a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoring rendszer meghatározása. A stratégiai program általános céljai annak megfogalmazását jelentik, hogy a kistérség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a kistérségnek. Az általános céloknak feleltethetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása kistérségi szinten eredményez. A közvetlen célok a program megvalósítása során – a program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő – tevékenységek konkrét céljai. A közvetlen célok megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott érték tekinthető a program eredményének.


83

Program

Horizontális szempontok A horizontális szempontok tartalmazzák mindazokat a fejlesztési irányelveket, amelyek jelen koncepció prioritásainak és intézkedéseinek összeállítása, illetve végrehajtása során feltétlenül szükséges, hogy érvényesüljenek. Fenntarthatóság A fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét, a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet harmonikus fejlesztése. Mindez jelenti a rendelkezésre álló erőforrások jövőorientált, hatékony felhasználását, ugyanakkor a megvalósításra kerülő projektek hosszú távú, a költségvetés forrásait kímélő, költséghatékony működtetését is. A regionális fejlesztéspolitika támogatja mindazon prioritást élvező szektorokba történő beavatkozásokat, melyek célja, hogy a gazdasági szektorok terheit környezetvédelmi szempontból fenntartható irányba vezesse. A fenntarthatóság ugyanakkor a biztonság integrált felfogásán alapul, amelyben kifejezésre jut a jelen értékeinek megőrzése, az írott és íratlan demokratikus elvek és jogok tiszteletben tartása és a fenyegető kockázati tényezők mérséklése is. A gazdaság fejlesztése során a fenntarthatóságot biztosítja a barnamezős beruházások előnyben részesítése, az információs kommunikációs technológia elterjesztése, alkalmazása, infrastruktúrájának és tartalmának fejlesztése a hozzáférés széleskörű biztosítása által. A stratégia keretében meghatározott célok elérését szolgáló beavatkozások rendszere úgy kell hogy kialakításra kerüljön, hogy a beavatkozások megvalósulása a lehető legnagyobb mértékben elősegítse a térség környezeti-, gazdasági-, társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható fejlődését. A fejlesztések tervezése és végrehajtása során felmérjük és lehetőség szerint csökkentjük a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok fenntarthatóságát veszélyeztető külső és belső kockázatokat. A gazdaságfejlesztés keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések direkt módon hivatottak a környezeti szempontok integrált érvényesítését, a környezettudatos innovatív fejlesztések támogatását, a fenntartható fejlődés biztosítását szolgálni. Ezzel lehetőség nyílik a kistérség társadalmi-gazdasági fenntarthatóságának megteremtésére. A fejlesztések során minimalizálni kell a turizmus által okozott környezeti terhelést, figyelembe kell venni az adott terület ökológiai rendszereinek eltartó képességét, valamint az élhető környezeti állapot, a természeti és épített környezeti értékek, illetve a kulturális örökség megőrizhetőségét, állapotának javíthatóságát. A fenntartható fejlődés elve a környezeti biztonság és a környezettudatosság mellett hozzájárul a sajátos településhálózat fenntarthatóságához, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkenti a kistelepülések jövőjét veszélyeztető elvándorlás mértékét. Az innováció és minőség támogatása a termelés területén, valamint a humán erőforrások fejlesztése a fenntarthatóság kulcsfontosságú aspektusát jelentik.


84

Program

A közlekedés fejlesztésénél előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát javító fejlesztéseket. Ezzel biztosítható a gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlősége. Bár a regionális közúthálózat fejlesztése önmagában nem járul hozzá a környezet megóvásához, az új útszakaszok megépítése összességében az úthosszak rövidülését eredményezi, aminek következtében a fejlesztések környezetterhelési szempontból is előnyösnek bizonyulnak. Fontos az élhető városi környezet megteremtéséhez, hogy az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben előnyt élvezzenek a közforgalmú közlekedés járművei, hiszen ennek a közlekedési módnak mind gazdasági hatékonysága, mind fajlagos környezetterhelése jóval kedvezőbb. Esélyegyenlőség A 1083/2006 EK rendelet IV. fejezete 16. cikke biztosítja a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését a fejlesztési tervek tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének, és értékelésének különböző szakaszai során. A térség fejlesztését elősegítő regionális operatív program biztosítja a megfelelést a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására, különösen az alapokhoz való hozzáférés tekintetében. Figyelmet kell fordítani továbbá a megváltozott munkaképességű emberek, a gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének horizontális érvényesítésére is. A fenti elvek érvényesülésével járó jelentős mértékű társadalmi és gazdasági előnyöket jelentő változás csak akkor érhető el, ha mindezen elvek a fejlesztéspolitika összes területén, átfogóan betartásra és ösztönzésre kerülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a regionális különbségek kiegyenlítésére, vagyis hogy az érintett társadalmi csoportok életesélyeit ne befolyásolja az, hogy az ország mely területén élnek. A horizontális szempontok figyelembevétele azt jelenti, hogy az operatív program, illetve prioritási tengelyeinek, műveleteinek tervezése, megvalósítása, értékelése és nyomon követése folyamán különös figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség szempontjaira, és biztosítani kell azok tényleges érvényesülését. A nemek közti egyenlőség szempontjait szem előtt tartva aktívan támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz (pl. egészségügy, közlekedés) való hozzáférést is. A romák társadalmi integrációjának elősegítése érdekében érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód, a szegregáció felszámolása, a komplexitás, az integráció, a pozitív megkülönböztetés, a kulturális identitás megőrzése, a társadalmi tolerancia, a modernizáció, valamint a szociális és etnikai dimenzió szétválasztásának elveit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére, integrációjuk elősegítésére nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal.


85

Program

A projektkiválasztás során előre meghatározott kritériumok alapján vizsgálni kell, hogy a tervezett fejlesztés csökkenti-e a romák kirekesztettségét, valamint biztosítja-e a romák egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne fokozzák a romákkal szembeni előítéletet. A fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége érdekében figyelembe kell venni a „semmit rólunk, nélkülünk”, az egyenlő esélyű hozzáférés, az egyetemes tervezés, az integráció, a mainstreaming, az egyenlő bánásmód és az előnyben részesítés kötelezettsége, valamint a szubszidiaritás elveit. Minden fejlesztés az akadálymentesítés szempontjait figyelembe véve kell megvalósítani, ezáltal biztosítva a minél szélesebb körű hozzáférést. Azért, hogy a fejlesztéspolitika a jövő generációk erőforrásaira is a legnagyobb mértékben építhessen a gyermek politika érvényesítése során figyelembe veendő elvek: gyermeki jogok érvényesítése, a szubszidiaritás, az egyenlő esélyű hozzáférés, a részvétel, a komplexitás, az integrált megközelítés, a stratégiai szemlélet, a prevenció önkéntesség. 1. Hosszú távú területfejlesztési alapcél A programkidolgozás során a problémák különböző szintű okok és hatások láncolataként való vizsgálata fokozottan előtérbe lett helyezve. Erőteljes volt törekvés a különböző gyengeségek közti kapcsolatok feltárására és azok integrált problémaként való kezelésére. Kiemelten fontos szempontként került figyelembe vételre, hogy mind a „soft” (humán erőforrás jellegű fejlesztések), mind pedig a „hard” (beruházási és infrastrukturális jellegű fejlesztések) tényezők megfelelően, egymással egyensúlyban érintve legyenek. A programozás minden fázisában kiemelt szerepet kapott a helyi emberek és a helyi szervezetek minél szélesebb körű bevonása. A területfejlesztési programnak a kistérség fenntartható fejlődését kell szolgálnia. A program során csak olyan fejlesztési folyamatok prognosztizálására kerülhet sor, amelyek végrehajtása során elsődleges szempont a természeti környezet megóvása, illetve a terület adottságaival való összhang. Szükséges, hogy a program erősítse tovább a kistérségben beindult helyi térségfejlesztő kezdeményezéseket, érvényesüljön a szubszidiaritás, a partnerség és a programozás elve. Cél, hogy a program eredményeként javuljon a kistérség versenyképessége, továbbá diverzifikált fejlesztés valósuljon meg. A fenti elvek figyelembe vételével a Kaposvári kistérség területfejlesztési stratégiájának általános célkitűzéseként a javuló életminőség került meghatározásra.


86

Program

2. Általános célok 2.1. A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása A területfejlesztési program legfontosabb általános célkitűzése – a hosszú távú területfejlesztési alapcéllal összhangban – a kistérségben élők életminőségének javítása. Ezen folyamat természetesen függ a népesség jövedelmének szintjétől, és még számos más körülménytől, mint például a környezet állapota, a közszolgáltatások minőségi szintje, továbbá az is, hogy a fejlesztéspolitika mennyire sikeresen éri el az egyes településeket és a társadalom különböző csoportjait. A lakosság életkörülményeinek javítását célzó programok segítségével csökkenthető a térség gazdasági és társadalmi elmaradottsága. Ezen cél megvalósulása érdekében kiemelten támogatandóak a foglalkoztatottság emelése és a munkanélküliség csökkentése, a gyenge infrastrukturális ellátottság javítása, a helyi lakosságnak magasabb jövedelem megszerzésének biztosítása, az idegenforgalmi kínálati elemek bővítése, programcsomagokba szervezett értékesítés, továbbá a humán-erőforrás képzését szolgáló programok. 2.2. A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése A Kaposvári kistérségben az egyes települések között jelentős eltérések mutatkoznak, melyek a koncepcióban is megjelentek. A megyei jogú város, illetve annak a közvetlen vonzáskörzetében elhelyezkedő települések lényegesen kedvezőbb gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint a perifériákon elhelyezkedő kistelepülések, leghátrányosabb helyzetben azonban a zsáktelepülések vannak. Ezen területi különbségek mérséklése, illetve a hátrányos helyzetű települések élhetőbbé tétele a program egyik elsőrendű feladata. 2.3. A térségi gazdaság modernizációja A gazdaság fejlődése elsőrendűen a működő tőke piac által vezérelt – de tudatos munkával, ráhatással alakítható, terelhető – mozgástól függ, az üzleti szféra belső folyamatai, amelyek a külső szereplők által nem helyettesíthetők, de bizonyos hatókörön belül befolyásolhatók, alakíthatók, ösztönözhetők. A területfejlesztési politika funkciója ezen téren a gazdasággal összefüggő térségi érdekek érvényesítése, azaz: - a helyi munkamegosztás és kapcsolatrendszer kialakulása, komplex és diverzifikált, a térség erőforrásaira építő és a komparatív előnyeit optimálisan hasznosító gazdasági bázis létesítése, a térségi gazdasági és piaci viszonyok kibontakozása,


87

Program

-

-

a helyi piaci szereplők versenyképességének erősítése, ezáltal a jövedelemtermelő képességük erősítése, az optimális erőforrás-gazdálkodás biztosítás és a helyi gazdaság növekedésének elősegítése, a közösségi és egyéni jövedelemforrások gyarapítása révén a népesség életminőségének javítása, a térség, a települések népességének hatékony foglalkoztatása.

A versenyképes, minőségi termelés alapvető feltétele a folyamatos technikai-technológiai korszerűsítés. Ezen célkitűzés keretében kiemeltem támogatandóak a versenyképesség növelését, illetve a kistérség termékeinek piacképességét javító programok. A tudásigényes ipari ágazatok perspektivikus piaccal rendelkeznek, versenyképes termékeket eredményeznek. Ennek megteremtését a szellemi potenciált és a gazdaságot – ezen belül elsősorban a korszerű feldolgozóipart – szervesen összekapcsoló intézmények létrehozásával lehet elősegíteni. Az exportképesség fokozása a hagyományos gazdasági bázisnál is elsőrendű feladat. Általános feladat a meglévő és fejlődőképes vállalkozások fejlesztésének támogatása, hiszen a modern gazdasági szerkezet létrejötte döntően a kis- és középvállalkozások továbbfejlődésén múlik. A gazdasági szervezetek működése általában három stratégiailag fontos ponton hiányos. Az egyik a szűkebben vett innovációs rendszer (a gyártmány- és gyártásfejlesztés, és a háttérben szükséges K+F tevékenység), a másik a gazdasági koordinációs, menedzsment és marketing feladatokat ellátó piaci szervezet, a harmadik pedig tőkeszegénység és a finanszírozási rendszer elégtelensége. A kis- és középvállalkozásokon nyugvó szervezet hosszabb távon üzleti-gazdasági szolgáltatások formájában veszi (majd) ezeket igénybe. Ma még ezek a pontok elsőrendű területfejlesztési beavatkozási területeknek tekinthetők 2.4. Információs társadalom követelményeinek való megfelelés Ezen alprogramban a területfejlesztési részvétel az alábbi öt meghatározó elemhez kötődően valósítható meg: - a közfigyelem ráirányítása az információs társadalom előnyeire, hasznaira és széleskörű felkészítés az infokommunikáció vívmányainak befogadására, - az informatika, kommunikáció és adatátvitel műszaki-infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, - az információs társadalom oktatási, képzési és K+F feltételrendszerének kiépítése, - a közigazgatás elektronikus alapokra helyezése (digitális és on-line közigazgatás), - a tudásalapú gazdaság fejlődésének támogatása (elektronikus kereskedelem, tartalomipar, távmunka, stb.).


88

Program

Annak érdekében, hogy információs társadalom rendszerszerűen kiépüljön a térségben szükséges, hogy átfogó és egységes stratégia mentén történjenek a fejlesztések, melyeket indokolt esetben a területfejlesztés eszközrendszere is támogathat. Az információs társadalom vívmányainak hatékony átvétele feltételezi, hogy biztosítva legyen az információs társadalom fejlesztési stratégia végrehajtásának kistérségi szintű koordinációja, biztosítva legyenek ezen a területen a hatékony forrásbevonás intézményi feltételei, továbbá az információs társadalom fejlesztésének széles spektrumában olyan programok és projektek kerüljenek meghatározásra és végrehajtásra, melyek területfejlesztési eszközök részvételét igénylik. 2.5. Környezetfejlesztés Sajnálatos módon a fenntarthatóság elveit nélkülöző gazdálkodás következményei egyre gyakrabban okoznak maradandó károkat a régióban és a Kaposvári kistérségben egyaránt. A tiszta, egészséges környezet megfizethetetlen érték, megóvása és védelme az a közös érdek, amelynek elérése érdekében komplex összefogáson alapuló fellépés szükséges. A környezetgazdálkodás nem képzelhető el a térség szereplőinek aktív részvétele nélkül. A területfejlesztés szerepvállalása környezetvédelmi célú beruházásokban elsősorban a kiemelten kezelendő kommunális folyékony- és szilárdhulladék gyűjtésében, kezelésében és elhelyezésében jelenik meg programfeladatként. Annak figyelembevételével, hogy a kistérségben a települések, illetve a lakosság összessége a legjelentősebb hulladéktermelő, tekintettel továbbá a hulladékgazdálkodás térségi összefüggéseire és a korábban vázolt gazdasági versenyképességi és életminőségi okokra, a térség kommunális hulladékainak kezelése operatív szintű területfejlesztési beavatkozást igényel. A kistérség vonatkozásában feltétlenül meg kell említeni a 2004. évben indult Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Programot, amely Somogy, illetve Tolna megyék mintegy 165 települését foglalja magában, ezen belül a Kaposvári kistérség teljes területét. A program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti, a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető. A programmal hosszú távon, mintegy 15-20 éves távlatban kívánják megoldani az érintett települések környezetvédelmi normáknak megfelelő hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségét, az európai uniós támogatási lehetőségek felhasználásával.


89

Program

2.6 A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek: 1. Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a „termékarc filozófia” települési, majd térségi kiterjesztésével, a „termékarcot” hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Főbb célkitűzések Az akciócsoport a településeinek fő fejlődési lehetőségét a turisztikában és vállalkozások fejlesztésében látja. Fontos a marketingtevékenység, hogy az elkészített terméket megtalálják a vásárlók. A helyi kultúra és a sport megőrzése fontos a településen élők számára, hogy meg tudják tartani a hagyományaikat. Rendezvényeinkkel a helyi termékeket és kultúrát emeljük magasabb szintre, hogy minél nagyobb célcsoporthoz elérjenek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia főbb célkitűzései: ▪ Termékarcú vállalkozások kialakítása és korszerűsítése ▪

Térségi turizmus fejlesztése

▪

Vidéki örökség, kulturális és sport értékek megőrzése

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának. 2. Észak-Kaposi Vidékfejlesztési Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térség civilszervezetei, vállalkozói és önkormányzatai közötti együttműködés olyan szintjét érjük el, melynek következtében minél több egyéni és közösségi kezdeményezés valósul meg a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. A mikro vállalkozások infrastrukturális, technológiai és humánerőforrásának fejlesztésével, az életminőség javításával, a térség Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

90

Program

turisztikai alapú gazdaságfejlesztésével, az épített és kulturális örökség megőrzésével elérendő célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Főbb célkitűzések A vállalkozások versenyképességének és technológiai fejlettségének növelése, humánerőforrás fejlesztése, ami által új munkahelyek jöhetnek létre, illetve munkahelyek maradhatnak meg. Olyan fejlesztések, melyek a lakosság információ ellátottságát, életkörülményeit, a területhez való kötődését segítik. Rendezvényekkel a hagyományok, a kultúra ápolását, a közösség fejlődését, a kreativitást kívánjuk magasabb szintre fejleszteni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia főbb célkitűzései: A térség gazdaság fejélesztése Versenyképes vállalkozások kialakításával, a piaci igényeknek megfelelő termékek létrehozásával és a helyi humánerő foglalkoztatásával növelni a foglalkoztatást és a térségben élők életszínvonalát. Helyi turizmus ágazat fejlesztése A helyi turizmus ágazat fejlesztésénél elsősorban a szálláshely, a szálláshelyekhez kötődő szolgáltatások fejlesztése, a már meglévő turisztikai szálláshelyeket, szolgáltatásokat, a térség településeit bemutató és népszerűsítő kiadvány létrehozása a cél, melynek révén nő a térség ismertsége, az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ezáltal a foglalkoztatás és bevétel növekedés érhető el. Helyi humánerőforrás fejlesztése A fő célkitűzés magába foglalja a foglalkoztathatóság esélyeit növelő szolgáltatások és alternatív képzési módok, a társadalmi és kulturális felzárkóztatás támogatását, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatását. Életminőség javítás, közösségi fejlesztés Az életminőség javítás, közösségi fejlesztés fő célkitűzés magába foglalja a közösség építő rendezvényeket, a közösség építés külső helyszíneinek és kiszolgáló egységeinek kialakítását és a tárgyi feltételek biztosítását, a helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét, az élhetőbb környezet kialakítását és a civilszervezetek fejlesztését is. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A felülvizsgálat oka: a helyi, hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által már Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

91

Program

elért eredmények. Célja, hogy a fenti problémákra, változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Még pontosabban meghatározott célok és az elérésükhöz szükséges forrásallokáció összehangolása. 3. Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései:

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák – így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja – amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat – különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert – a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

92

Program

Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás – helyi közétkeztetés, piacok, boltok – használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési – fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális

fejlődési

lehetőségeit

nem

rontotta

nagybefektetői

érdekeket

szolgáló

meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. Főbb célkitűzések 1. a helyi gazdaság, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése mellett a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú,


93

Program

nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. 2. a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, a helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé. 3. a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításának és az energiatakarékosság lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. a természeti erőforrások – víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. 5. helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. 6. a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik („Fészekprogram”).


94

Program

7. a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése. 8. a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. a térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza ( pl. helyi nők által működtetett kisbolt ) 3. Közvetlen célok (prioritások) 3.1. Gazdaságfejlesztési program – ÚSZT Vállalkozásfejlesztési Program A program általános célja a magas jövedelemképződést biztosító gazdasági szerkezet kialakítása, amely kis- és középvállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva jön létre egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér. Nő a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben, és a szolgáltatások szerepe felértékelődik. A program megvalósításának eredményeként, a vállalkozások szerkezetében olyan változás jön létre, amely a kisvállalkozói kör szerepét növeli, javul a foglalkoztatási helyzet és emelkedik a térség jövedelemtermelő képessége. Ez a folyamat olyan hatást is kivált, amely a vállalkozások tőkeellátottságát javítja és a gazdasági együttműködések eredményként hatékonyabb gazdasági tér alakul ki.

3.2. Turizmusfejlesztési program – ÚSZT Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program A turizmus jelentősége munkahelyteremtő és népességmegtartó hatásán túl bevételteremtő képességében rejlik. Az ágazat jelentősége azért nagy, mert ez a hatás nem csak a szállásadók és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, hanem a kistérség vállalkozóinak széles rétegét érinti.


95

Program

Ahhoz, hogy több látogató érkezzen a kistérségbe, és az ideérkezők minél több időt töltsenek itt, kiemelt fontosságú a kistérség infrastruktúrájának fejlesztése. Ami a szálláshelyeket illeti, elengedhetetlen a minőségi és mennyiségi fejlesztés, az első osztályú hotelek mellett természetesen szükség van panziókra és magánházakra is, hogy az ide látogató a turista ízlésének és tartózkodás céljának megfelelő szálláshelyet találjon. A kistérség rendelkezik megfelelő idegenforgalmi vonzerőkkel (termál- és gyógyfürdő, műemlék jellegű épületek), a turisztikai kínálati elemek azonban nem koncentráltan helyezkednek el, hanem az egész térséget átszövik, így a térség egyik gyenge pontja, hogy számos idegenforgalmi értékkel rendelkezik, de a kidolgozott programok hiányoznak. A kistérségben található kínálati elemekből komplex kínálati csomagot kell összeállítani, ezt sokkal sikeresebben lehet értékesíteni. A piacképes idegenforgalmi termékeknek megfelelő publicitást kell biztosítani, tudatosítani kell a potenciális belföldi és külföldi turistákkal, hogy a kistérség kiváló, egyedi adottságokkal, vendégszerető, fogadókész lakossággal rendelkezik.


96

Program

3.3. Infrastruktúra-fejlesztési program – ÚSZT Közlekedésfejlesztési Program A jelenlegi rossz állapotú úthálózat karbantartása, felújítása, új összekötő utak építése elengedhetetlenül szükséges a termelési feltételek javításához. Az úthálózat fejlesztése amellett, hogy bővíti a települések egyoldalú kapcsolatrendszerét (zsáktelepülések), bekapcsolja őket a „gazdasági vérkeringésbe” és a vállalkozások számára is kiküszöböli a kerülőutakat, csökkenti a szállítási költségeket és az elérési időt. Hasonlóan az úthálózathoz, az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen eleme a szennyvízkezelés és -elhelyezés kistérségi szintű megoldása. Hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a meglévő, de már elavult vagy elöregedett infrastruktúra fejlesztésére is. Napjainkra az információ minden vállalkozás számára gazdasági kérdéssé vált. Hatalmas értéket képvisel az információ és annak megszerzése, továbbítása. Az önmagában értéket jelentő információnak az idővel versenyezve, azzal fordított arányban növekszik értéke. Az informatikai rendszerek egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a versenyelőnyök kihasználásához, így stratégiai beruházásoknak tekintendők. Egy térség gazdaságfejlesztésének szereplői, ezért azt várják, hogy olyan rendszereket ajánljanak nekik, melyek integrálva az új technológiákat – melyek piaci előnyöket, a gyorsaságot, a mindenkori rendelkezésre állást stb. – előnyöket biztosítanak az üzleti élet általuk képviselt szegmensén. Az infokommunikációs technológiák globális térhódítása és az azok bázisán létrejövő tudásalapú társadalom alapvetően új gazdasági és társadalmi folyamatokat indukál, melyekbe a kellő ütemű és intenzitású bekapcsolódás egy a jelenleginél innovatívabb fejlődési pálya lehetőségeit hordozza. Közismert, hogy az infokommunikációs szektor növekedési üteme messze meghaladja az általános gazdasági növekedést és különösen az erős szellemi potenciállal rendelkező térségekben alakulnak ki növekedési centrumai. A Kaposvári kistérségben a nagysebességű adatátviteli gerinchálózatok, mint alapinfrastruktúra viszonylagos jó kiépítettsége mellett a számítógépellátottság és az Internet használat kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az informatikai infrastruktúra kistérségen belüli megoszlása erősen heterogén, a megyeszékhely ellenpontját az informatikai infrastruktúrával alig rendelkező aprófalvas térségek adják. Az információs társadalom fejlesztése a területfejlesztés számára egy komplex eszköz a térség gazdasági versenyképességének és a tudásigényes ágazatok munkaerőpiacának erősítésére, és ennek megfelelően az infokommunikációs ágazat fejlesztésére rendelkezésre álló források kiegészítésére területfejlesztési források igénybevétele több területen is indokolt. Az információs társadalom fejlesztésében a területfejlesztés feladata alapvetően kettős. Egyrészt támogatni kell az informatika és kommunikáció helyi műszaki és szellemi bázisának fejlesztését a komparatív előnyök kiaknázása, illetve erősítése mentén, ugyanakkor szükséges az esélyegyenlőség biztosítása a kedvezőtlen helyzetben lévő térségek és társadalmi csoportok számára a korszerű infokommunikációs ismeretekhez és infrastruktúrához való hozzáférésben is. A területfejlesztés számára továbbá az sem lehet közömbös, hogy az információs Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

97

Program

társadalom hatékony fejlesztése a centrum-periféria viszonyokban is súlyponteltolódást eredményezhet, és ezáltal hozzájárulhat a térség földrajzi helyzetére visszavezethető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok mérsékléséhez. 3.4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program A térség egyik kiemelkedő természeti adottsága a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. A vidéki lakosság döntő többsége tevékenységében kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A szántóföldi művelt területek aranykorona értékei, illetőleg a domborzati és éghajlati viszonyok lehetővé teszik az intenzív, piacorientált mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását. A térség speciális növénykultúrák termesztésére, ezen belül az organikus, illetve biogazdálkodás megvalósítására is kiválóan alkalmas. Nagy hagyományokkal bír, de visszaszorulóban van a hagyományos extenzív állattartás, emellett tág lehetőségeket kínál a gyógy- és fűszernövények, valamint a biogazdálkodás meghonosítása, elterjesztése. Feltétlenül növelni szükséges a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét (hűtőház, vágóhíd, gyümölcsfeldolgozás, fafeldolgozás, gyógynövény feldolgozás stb.), elsősorban a feldolgozási lehetőségek helyi megteremtésével, bővítésével. A vidékfejlesztés fontos eleme a települések épített és kulturális örökségének, megőrzése, hagyományainak ápolása is.

3.5. Környezetfejlesztési program – ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési Program A térség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. A környezetszennyezést okozó káros kibocsátások hatásterülete általában nem lokalizálódik a szennyező forrás közvetlen közelére és főképp nem igazodik közigazgatási határokhoz, ezért a szennyezés okozta károk felszámolása, továbbá a környezet védelmét szolgáló új beruházások általában térségi érdekeket is szolgálnak. A környezetfejlesztés jellege, szemlélete és eszközrendszere túlnő a területfejlesztés keretein, önálló stratégiát, illetve fejlesztési intézkedéseket igényel. Ezen feladatot a jelen programmal párhuzamosan készülő a Kaposvári kistérség környezetvédelmi stratégiája oldja meg.


98

Program

3.6. Intézményrendszer-fejlesztési program Az intézményrendszer fejlesztése egyik kiemelt célkitűzése a területfejlesztési programnak mind települési, mind mikro-, mind pedig kistérségi szinten. Mind a területfejlesztési célú, mind pedig az egyéb önkormányzati intézményhálózat figyelmet igényel, hiszen ez teremti meg a térségfejlesztés alapját. Fontos ugyanakkor ezen programpont esetében is a kistérségi meghatározottság a jobb hatékonyság, illetve a párhuzamos szabályozások elkerülése érdekében. A célkitűzés megvalósításakor elsősorban a megyei jogú város, illetve a mikrotérségi központok (Mosdós, Somogyjád, Simonfa) központi szerepére célszerű építeni, ugyanakkor amennyiben az intézménytípus jellegéből következik, néhány település természetes központjának számító település szerepe is vizsgálandó. A program tervezésekor figyelembe kell venni a többcélú társulásban meghatározott intézménystruktúrát is. A térség lakosságának iskolai végzettsége alacsony, az alapképzés megoldott, de a szakmai képzés, elsősorban a továbbképzés megoldatlan. A humán erőforrások fejlesztésének hosszú távú átfogó célja a népesség számának, korösszetételének javítása és stabilizálása, a vidék népességmegtartó képességének növekedése, továbbá a térségi identitástudat erősítése. Mindezek eredményeként kiegyensúlyozott, egészséges társadalmi szerkezet alakul ki és erősödik meg, illetve megállítható a munkanélküliségben, elvándorlásban, elöregedésben, elszegényedésben és etnikai leszakadásban megjelenő szociális szegregáció. A munkaerőpiac szempontjából elsődleges cél a munkaerő minőségi fejlesztése.


99

Program

4. A program indoklása A Kaposvári kistérségi Területfejlesztési Programjának szükségességét az első program óta eltelt időszak alatt bekövetkezett jelentős változások, átalakulások indokolták. A 2000-től 2011-ig eltelt időszak során a gyakorlat bebizonyította a program létjogosultságát, ugyanakkor megmutatkoztak a stratégia gyakorlatban alkalmazható, illetve attól idegen pontjai. Ezen tapasztalatok felhasználásával módosítható, a helyi adottságokhoz és a gyakorlati élethez közelebb vihető a stratégiai jövőkép. Ugyancsak fontos – talán a programozás szempontjából is a legfontosabb – változás az Európai Unióhoz történő csatlakozás 2004. május 1-jén. Az Unió által elfogadott, jelenleg érvényben lévő II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint az Európa Terv kijelöli azon irányvonalakat, melyeket a kistérségeknek a közösségi támogatások elnyerése érdekében követni kell. Az első prioritás a gazdaságfejlesztési célokat tartalmazza figyelembe véve a kistérség adottságait, lehetőségei, illetve hagyományait. A turizmusfejlesztés külön pontban szerepeltetését az ágazat kiemelkedő térségi jelentősége indokolja, kidolgozásakor azonban figyelembe kellett venni, hogy a területfejlesztési programkészítéssel párhuzamosan folyó turisztikai marketing stratégia kidolgozást. A gazdaságfejlesztés mellett fontos szerepet kapott az infrastruktúra-, illetve a humánerőforrás-fejlesztés. Külön programként szerepel az agrárstruktúra- és vidékfejlesztés, amely összhangban van a Kaposvári kistérség 2004. évben elkészült Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjával. Fontos terület az információs társadalomra való felkészülés elősegítése is, amely elsősorban a kisebb településeken jelent nehézkesebb alkalmazkodást. A környezetfejlesztés programja azon elsőrendű problémákat érinti, amelyeket a területfejlesztési programban is célszerű szerepeltetni, mert a programozással párhuzamosan készül a kistérség komplex környezetvédelmi stratégiája. Utolsó programpontként a területfejlesztési intézményrendszer programja került kidolgozásra, amely területet jelen program elsősorban települési szinten, illetve a 54 település vonatkozásában tud kezelni. Cél volt tehát a jelenlegi és várható helyzetnek jobban megfelelő, hatékonyabban hasznosítható kistérségi területfejlesztési program kidolgozása. Ennek eredményeként a helyzetfeltárás eredményeire támaszkodó stratégia-kidolgozás, majd az arra épülő projekt szintre eljutó operatív programozás remélhetőleg hatékony segítséget nyújt az európai uniós, illetve nemzeti támogatások fogadására, így az egész kistérségben hozzájárul a magasabb beruházási aktivitáshoz és a vidék felzárkóztatásához.


100

Program

4.1.1. A program leírása, főbb komponensek Gazdaságfejlesztési program

1.1. alprogram: Munkahelyteremtés A munkahelyteremtő beruházásokat természetesen elsősorban a vállalkozásoknak kell megvalósítani, azonban az önkormányzatoknak és a foglalkoztatás segítésével foglalkozó egyéb szervezeteknek nagy szerepük lehet abban, hogy ne csak Kaposváron legyenek korszerű munkahelyek, hanem a kistérségi körzetközpontokban is. (Mint ahogy erre már vannak jó példák.) Az önkormányzatok legfontosabb beruházás-ösztönző tevékenysége a szabad kapacitású ingatlanok kedvezményes rendelkezésre bocsátása. Az Európai Unió és a magyar központi költségvetés jelentős forrásokat biztosít munkahelyteremtésre. Így van ez az Európai Unió 2013-ig tartó költségvetési ciklusában, de forrás áll majd rendelkezésre a 20142020-ig tartó ciklusban is. Rendkívül fontos, hogy ezeket a lehetőségek ki legyenek használva, mivel ennek elmulasztása esetén olyan hátrányba kerül a kistérség, amelyből nem fog tudni felfejlődni. 1.2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése Külön alprogramban szerepel a feldolgozóipar fejlesztése. A kistérség vállalkozói, vállalkozásai már rendelkeznek azokkal a kapacitásokkal, amelyekkel jó minőségű alapanyagot lehet előállítani, a feldolgozás tekintetében azonban jelentős a lemaradás. Cél, hogy a megtermelt árualap a legnagyobb feldolgozottsági szinten hagyja el a térséget, hogy a kistérségben hozzáadott érték a legnagyobb legyen, így a legmagasabb jövedelmet lehessen realizálni. 1.3. alprogram: Megújuló energiaforrások hasznosítása Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

101

Program

az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető. Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.

Turizmusfejlesztési program

2.1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése A kistérség országos viszonylatban is igen gazdag gyógy- és a termálvizekben, területén két termálfürdő (Igal, Kaposvár) működik. A gyógy- és termálturizmus jelentős belföldi és külföldi vonzerővel rendelkezik. A civilizáció előrehaladtával egyre növekvő számú, a gyógyés termálvíz által is sikeresen gyógyítható betegségek kezelésében ezen értékeket sikeresen hasznosítják. A gyógy- és termálturizmus jelentősen hozzájárul a vendégforgalom szezonalitásának enyhítéséhez, vendégei rendszerint hosszú ideig tartózkodnak az üdülőhelyen, valamint a panaszok enyhítése érdekében az átlagosnál többet is hajlandóak költeni. A gyógy- és termálturizmus fejlesztésével jelentős térségi fejlesztési hatás érhető el, a fürdők nem csak az üdülőhelyen, hanem a környező térségben működő szolgáltatóknak is megélhetést, jövedelem-kiegészítést jelenthetnek, a vendégek részére biztosított kiegészítő programlehetőségekkel. Az ágazatban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében elengedhetetlenül szükséges a gyógy- és termálturisztikai kínálat peremfeltételét képező, jelenleg helyenként elavult és korszerűtlen infrastruktúra (épületek, kiszolgáló létesítmények, technikai berendezések) korszerűsítése, gyógy- és wellness szolgáltatások kialakítása, valamint a minőségi szálláshely kapacitás fejlesztése. 2.2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése A lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások és értékesítési tevékenység fejlesztése során elsősorban a fedett lovardák létesítését, a kiegészítő infrastruktúra (istálló, akadálypálya, parkosítás, játszótér, medence, stb.) kiépítését, a lovas túra útvonalak azonosítását, kitáblázását, valamint a programkínálat bővítését (pl. nem lovagló családtagok programjai, ifjúsági táborok) kell szem előtt tartani.


102

Program

2.3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Ezen alprogram azon turisztikai infrastrukturális hiányosságok csökkentését célozza, amely a turizmus különböző szegmenseihez szervesen kötődnek, azok közvetlen alapját adják. A kerékpárutak, erdei túraútvonalak, ösvények, pihenőhelyek, táborhelyek kiépítése, illetve kijelölése elengedhetetlen feltétele a térség turisztikai fejlesztésének.

Infrastruktúra-fejlesztési program

3.1. alprogram: Szennyvízkezelés A kistérség környezetvédelmi stratégiája is kiemelt prioritásként kezeli a települési folyékony hulladék ártalmatlanítását, kezelését. A településeknek jelentős segítséget ad, hogy Kaposvár városban jó ütemben halad a csatornázási program, és ebben sikeresen bevonták a kistérség településeit is. A város infrastruktúrája fejlett, biztonságosan megoldott hosszútávon a szennyvíz ártalmatlanítása. Az egyes településeken a földrajzi, domborzati adottságoktól, illetve a gazdaságos működtetéstől függően kell keresni a megfelelő technológiai megoldásokat. 3.2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció A térség egyik problémája a somogyjádi és a mosdósi mikrokörzetben a kelet-nyugati településcsoportokat összekötő utak hiánya. Ezek átlagosan 2-3 kilométer hosszúságúak, de az érintett településeket ezek nélkül csak 20-30 kilométer hosszú kerülő úton lehet elérni. Mind a vállalkozási tevékenység során, mind a települési kapcsolatrendszer során nagy előnyökkel jár ezen utak megépülése. Az alprogram részét képezi továbbá a meglevő belterületi utak és járdák felújítása, valamint a hiányzó szakaszok megépítése.


103

Program

3.3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése A XXI. század egyik legfontosabb kérdése az információ, a friss információ továbbítása, a gyors és pontos információhordozó elengedhetetlen eszköze fejlesztéseknek. Ma már minden elérhető Interneten keresztül, és a vállalkozói és a magánszférában is egyre szélesebb körben alkalmazzák az elektronikus levelezést. Stratégiai kérdés ezért a széles sávú Internet hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása – melyhez kormányzati, minisztériumi forrást társítanak. A legtöbb körzeti településeken már most is korszerű Internet kapcsolat érhető, és több kistelepülési önkormányzatnak is nyílt lehetősége teleház működtetésére, a rendszeres használat azonban még csak szűk körben terjedt el. Az Internet hálózatát kihasználva lehet további telekommunikációs szolgáltatásokat is biztosítani, mint a telefon szolgáltatás, vagy a kábeltelevízió. 3.4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése A közműhálózatok működése során az üzemeltetőnek fel kell készülnie az elhasználódott hálózatok cseréjére, javítására főként az ivóvíz és villamos energia szolgáltatás terén. Az üzemeltetőnek szem előtt kell tartania, hogy ezen hálózatok cseréjénél ne csak a cserét hajtsa végre, hanem az egészségügyi szempontokat figyelembe javítsa a minőséget is.

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program

4.1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése A kistérség – mikrotérségenként eltérően – rendelkezik mindazon erőforrásokkal, melyek az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükségesek. Ezen ágazatba való beruházás révén a településen rendelkezésre álló kézi munkaerő foglalkoztathatóvá válik, és az elérhető jövedelem is nő. 4.2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása A térség hagyományai valamint a feldolgozóhelyek közelsége elsősorban az új minőségbiztosítási elvárások alkalmazásával e területen további tartalékok tárhatók fel. A minőségbiztosítás a technológiai eljárásrenden túl a fogyasztók érdekeit is szolgálja, ezáltal a termékek iránti bizalom és a fogyasztás is fokozódik. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram legfontosabb célja az állati termékek feldolgozása, az élelmiszerbiztonság növelése, a mezőgazdasági tároló, manipuláló kapacitások korszerűsítése, Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

104

Program

létesítése, a csomagolástechnika fejlesztése, hűtőházak építése, valamint a biotermékek feldolgozása. 4.3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása A hagyományos gazdálkodás évszázadokon át alakította a vidéki tájat, az élőhelyek gazdag és változatos tárházát hozva létre állatok és növények számára egyaránt. A természeti környezet megőrzésében döntő szerepe volt az erőforrásokkal helyesen gazdálkodó mezőgazdaságnak. A jelenkor gyakorlata azonban komoly veszélyeket rejt magában, egyrészt az intenzív mezőgazdaság térhódítása, másrészt a gazdálkodással való felhagyás következtében egyre fogyóban vannak az értékes természetközeli élőhelyek. Az alprogramot minden területre az adottságok és igények (pl. környezetvédelmi célok, foglalkoztatás, falusi turizmus lehetőségei, speciális tájtermelési adottságok stb.) alapján kell kidolgozni, figyelembe véve a Natura 2000 programban meghatározottakat. A programok a területek adottságaitól eltérően az alacsony intenzitású gazdálkodási rendszerek támogatását célozzák. A termelési struktúrát úgy kell átalakítani, hogy a tájhoz és a környezeti tényezőkhöz legjobban alkalmazkodni tudjon. Meg kell találni a természeti környezet és az emberi tevékenység igényeinek összehangolási lehetőségeit. A természeti értékek feltárása, azok felmérésnek elkészítése adja azt az alapot, amelyre a fejlesztési stratégiának épülnie kell. Fontos az ökológiai hálózat kialakítása, környezetileg érzékeny területek felmérése, az élőhely rekonstrukciós program végrehajtása, mely a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem művelhető területeken adhat egy új természeti értékmegőrzési funkciót.

Környezetfejlesztési program

5.1.

alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja

Az alprogram célja egy kedvező környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, kevés környezeti stressz hatást eredményező környezet kialakítása és fenntartása, amely a térség lakosainak kellemes életfeltételeket biztosít, turisztikai szempontból pedig jelentős vonzerővel bír. A települési közterületek rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, elsősorban a porterhelés és részben a zaj csökkentésében. A földterületek és a táj jellegét alapvetően rontja, ha ott lerakott hulladék, széthagyott szemét éktelenkedik. A különböző tájsebek környezetében is előbb-utóbb jellemző lesz a hulladék, gyom, bozót. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák a lakásállomány, a lakóépületek állagának romlása, amely a lakhatósági feltételek, életfeltételek, életminőség romlásával, Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

105

Program

szélsőséges esetben egészségkárosodással jár, a középületek, közterek, pályaudvarok, buszmegállók, működési zavarokkal és kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel. Ugyancsak probléma a településkép, utcakép romlása, esztétikai értékcsökkenés demoralizáló hatása, a település környezeti szempontból kedvezőtlen életfeltételei, valamint a műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek állagromlása, történelmi városrészek, települési hagyományokat őrző épített környezeti elemek, védett temetők, történeti kertek romlása, pusztulása. 5.2.

alprogram: Hulladékgazdálkodási programok

Az alprogram célja, hogy a Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Programmal összhangban, a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsítse a térségi hulladékgazdálkodási rendszert. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, továbbá a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető.

Intézményrendszer-fejlesztési program

6.1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés Az önkormányzati intézményfejlesztés alprogram térségi szintű kezelésének szükségességét az igazgatási rendszer átszervezésének folyamata indokolja, amely feltehetően még hosszú ideig eltart. A megvalósítás során itt is figyelemmel kell lenni a többcélú társulás által meghatározott irányvonalakra. Az alprogram célja összességében egy kistérségi szinten kezelt, hatékony és párhuzamos hatásköröket mellőző intézményrendszer kialakítása. 6.2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése A versenyképes tudás megszerzéséhez korszerű technológiai háttér szükséges. A kistérség alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek és műszaki felszereltségének színvonala változó, vannak rendkívül rossz helyzetű iskolák is. Ahhoz, hogy az alapképzésben résztvevő diákok jó oktatási körülményeket tanulhassanak, valamint hogy a csökkenő gyermeklétszám


106

Program

miatt szükségessé váló felzárkóztató jellegű képzések megindulhassanak, szükséges az infrastrukturális háttér biztosítása az iskolákban. 6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése A közigazgatás mellett a közszolgáltatási szféra egyes elemeinek párhuzamos fejlesztése is szükséges, különösen azokon a területeken, ahol a forráshiány nem teszi lehetővé önálló kezdeményezés beindítását. Így szükséges az egészségügyi ellátó rendszer nyilvántartási rendszereinek, a könyvtárak, levéltár, múzeumok nyilvántartása, illetve az itt elérhető információk digitalizálása és elektronikus úton elérhetővé tétele.


107

Program

6. A program várható hatásai és eredményei A Kaposvári kistérség Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata során a stratégiai programrész kidolgozásánál meghatározásra kerültek azon prioritások és alprogramok, amelyekre egy hosszú távú, következetes fejlesztés építhető. A stratégiai célok meghatározása során fontos szempont volt a helyi érintettek minél szélesebb körű bevonása. Ennek legnagyobb előnye, hogy a program haszonélvezői maguk is felelősséget vállalnak a kidolgozásban, ezen túlmenően pedig erős támogatást szerez a tevékenységekhez, jobb rálátást biztosít a valós problémákra, a prioritásokat az érintettek részvételével határozza meg, jobb minőségű terveket eredményez, illetve növeli az átláthatóságot. A helyi emberek és szervezetek bevonásán alapuló módszer csak úgy lehet eredményes, ha a helyi szereplők informáltsága és kapacitása megfelelő mértékű az adott munkához mérten. Fontos szempont volt, hogy a projekt átlátható legyen, illetve érdekelje a helyi szereplőket. Tisztázni kellett, valamint átláthatóvá kellett tenni a különböző résztvevők szerepét. A megfelelő eredményhez szükséges volt az építő hozzászólás az összes bevont szereplő részéről, illetve a nyitottság az eredmények további megbeszélésére. A stratégia hat prioritásra épül, ezek a gazdaságfejlesztés, a turizmusfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, az agrárstruktúra- és vidékfejlesztés, a környezetfejlesztés, valamint az intézményrendszer-fejlesztés. Ezen prioritások felölelik a kistérség azon szegmenseit, melyek a területfejlesztési program szempontjából relevánsak. A gazdaságfejlesztés prioritás alprogramjai a munkahelyteremtés, a feldolgozóipar fejlesztése, valamint a megújuló energia hasznosítása. A turizmusfejlesztésen belül alprogramként a gyógy- és termálturizmus fejlesztése, a lovas turizmus fejlesztése, illetve a turisztikai infrastruktúra fejlesztése került meghatározásra. Az infrastruktúra-fejlesztési program a szennyvízkezelés, az úthálózat fejlesztés és rekonstrukció, az információs és kommunikációs technológia fejlesztése, valamint az infrastruktúra felújítása, korszerűsítése kérdéskörével foglalkozik. Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogramjai a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az állati és növényi termékek feldolgozása, illetve a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása. A környezetfejlesztési program a természeti és épített környezet fejlesztését, illetve rehabilitációját, valamint hulladékgazdálkodási programok megvalósítását foglalja magában. Végül az intézményrendszer-fejlesztési program az önkormányzati intézményfejlesztést, az oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztését, valamint a közszolgáltatások fejlesztését segíti elő.


108

Program

Az egyes alprogramok eredmény- és hatásindikátorait az alábbi táblázat tartalmazza: Prioritás

Operatív fejlesztési programok, intézkedések Munkahelyteremtés

Gazdaságfejlesztési program

Feldolgozóipar fejlesztése Megújuló energia hasznosítása Gyógy- és termálturizmus fejlesztése

Turizmusfejlesztési program

Lovas turizmus fejlesztése Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Szennyvízkezelés

Infrastruktúrafejlesztési program

Úthálózat-fejlesztés és rekonstrukció Információs és kommunikációs technológia fejlesztése Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program

Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása


Eredményindikátor Munkanélküliség csökkenése Termékek magasabb feldolgozottsági foka Hosszútávon biztosítottá válik a térség energia ellátása Szélesedő, komplexebb idegenforgalmi kínálat Magas színvonalú, tájspecifikus kiszolgáló létesítmények létrejötte, fejlődése Bővülő idegenforgalmi programlehetőségek Települési folyékonyhulladék megfelelő kezelése Javuló közlekedési infrastruktúra Javul a térség lakóinak, vállalkozásainak információhoz jutási lehetősége Elavult infrastruktúra felújítása A helyi agrárpotenciál jobban kihasználhatóvá válik Élelmiszergazdaság fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása Környezetterhelés csökkenése a mezőgazdasági termelés során

Hatásindikátor

Kedvezőbb és vonzóbb gazdasági környezet, munkalehetőségek bővülése, gazdasági fejlődés

Növekvő idegenforgalmi vonzerő és árbevétel, új munkahelyek teremtése, növekvő népességmegtartó képesség

Csökkenő környezetterhelés Jobb térségi megközelíthetőség és átjárhatóság Nő a térség információellátottsága Infrastruktúra-ellátottság minőségi javulása

A térség mezőgazdasági versenyképességének emelkedése, a feldolgozottsági fok növekedése

109

Program

Környezetfejlesztési program

Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja Hulladékgazdálkodási programok Önkormányzati intézményfejlesztés

Intézményrendszerfejlesztési program

Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram Közszolgáltatások fejlesztése alprogram


Megfelelő települési környezet kialakítása, tájsebek felszámolása Megfelelő települési hulladékkezelés Az önkormányzati ügyintézés színvonala emelkedik Megfelelő körülmények kialakítása a színvonalas képzéshez A közszolgáltatások színvonala emelkedik

Vonzóbb települési környezet, csökken a kistérség környezetterhelése A lakosság számára helyben elérhető szolgáltatások színvonala emelkedik, ezáltal növekedik a helyben maradási hajlandóság, a település népesség megtartó ereje

110

Program

7. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat A Kaposvári kistérség Területfejlesztési Programjának pénzügyi és időbeni ütemezését az alábbi táblázat tartalmazza: ezer Ft Alprogramok Munkahelyteremtés Feldolgozóipar fejlesztése Megújuló energia hasznosítása Gyógy- és termálturizmus fejlesztése Lovas turizmus fejlesztése Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Szennyvízkezelés Úthálózat-fejlesztés és rekonstrukció Információs és kommunikációs technológia fejlesztése Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése

2012 36000 125000

2013 86000 125000

………..

………..

………..

………..

………..

2014 50000 165000 7800000

………..

2015

2016

………..

……….. 65000 ……….. 7800000 ………..

……….. ………..

150000

2017

2018

2019

2020

……….. ……….. ………..

……….. ……….. ………..

……….. ……….. ………..

……….. ……….. ………..

………..

………..

………..

……….. ……….. ………..

……….. ……….. ………..

……….. ……….. ………..

300000 18000 475000 19410000

150000

……….. ………..

……….. ……….. 625000 ………..

Összesen 172000 480000 15600000

15000 2800000

9000 142500 2855000

9000 222500 7655000

3359500

3359500

3250500

1210500

………..

………..

………..

………..

………..

11180000

40000

40000

30000

10000

………..

………..

………..

………..

………..

120000

1861000

1861000

6331500

5717500

………..

………..

………..

………..

………..

15771000


95000 5475000

111

Program

ezer Ft Alprogramok Mezőgazdasági termelés fejlesztése Állati és növényi termékek feldolgozása Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja Hulladékgazdálkodási programok Önkormányzati intézményfejlesztés Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése Közszolgáltatások fejlesztése Mindösszesen:

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Összesen

80000

80000

70000

………..

………..

………..

………..

………..

………..

230000

75000

225000

150000

………..

………..

………..

………..

………..

………..

450000

255000

255000

………..

………..

………..

………..

………..

………..

510000

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

80000 22500

………..

………..

………..

………..

………..

520000

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

………..

1250

1250

40000 10000

30000

230000

230000

30000

290000 2838600

290000 2858700

77500 2502700

77500 531000

11806350

12417950

28593700

21061500


40000 10000

112

50000 825000

150000

0

0

0

735000 8781000 74854500

Operatív program

OPERATÍV PROGRAM

1.

Az operatív program célja

Az operatív program célja, hogy az uniós csatlakozás első éve után a magán- és vállalkozói szféra szereplői közt is elkezdődhessen egy valós értékeket létrehozó területfejlesztési koncepció és program. Az előcsatlakozási programok során a potenciális területfejlesztési szereplőknek többé-kevésbé sikerült elsajátítani az EU-s pályázati rendszer módszertanát, így most már képesek nagyobb volumenű fejlesztések indítására. A fejlesztések ütemezése már a 2007-2013-as években is időszerű, de leginkább a 2014-2020-as években indokolt. Kaposvár kistérségi központ és megyeszékhely is egyben, vonzáskörzetében jótékony hatással bír a fejlődésre. A jelentős számú munkahelyet kínáló közszféra intézményei stabilan működnek, és a regionális decentralizáció miatt csak átalakulás várható, foglalkoztatotti létszámcsökkenés nem. A vállalkozások körében nem ennyire kedvező a kép, ugyanis – a város vezetésének kiemelkedő vállalkozásfejlesztési programja ellenére – több nagyüzemnek sem sikerült tevékenységét stabilan elkezdeni. Bíztató tény, hogy a sikertelenségnek kistérségen kívüli okai voltak, a helyi aktivitás jó volt. Az emberi erőforrások korlátjai továbbra is hátráltatják az együttműködést, mivel a szemléletváltozás, a szövetkezési hajlandóság – főleg az agrárvállalkozók körében – rendkívül alacsony. A bizalmatlanság és az önálló gazdasághoz való ragaszkodás a jellemző, noha ezek az üzemméretek nem kedvezőek a gazdaságos termelésnek. A ma falun élők egyetlen perspektívája a jelentősen támogatott oktatás, képzés, amivel alkalmazkodni tudnak a megváltozott munkaerő piachoz. Az emberi erőforrás fejlesztéssel egy időben a munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés teljes skáláján játszani kell. Nem lehet cél, hogy más térségekből érkező munkaerő felvétele erősödjön, míg a munkaképes helyi munkaerő – a fejlesztési erőforrásokat, pénzeket pazarolva – az utcán sétál. A vidéki infrastruktúra fejlesztése az operatív program időszakában jelentős eredményeket fog hozni. Megépülnek a települések közötti csökkent paraméterű utak, és ezzel jelentős mezőgazdasági területek tárulnak fel az új típusú szövetkezés számára, illetve hatékonyabbá válik a munkaerő hasznosítása. A településeken a faluműhelyekben kiépül a társadalmigazdasági tudásbázis hasznosításának infrastruktúrája. Megteremtődnek a felhasználóbarát információs társadalom alapjai a kistelepüléseken is. A demonstrációs projektek támogatásával biztosítható az információ frissessége. A természeti örökség megőrzése két területre válik szét. Kiemelten kezelendő a Balaton és Deseda tó vízgyűjtőjének komplex vízminőség védelmi és tájmegőrzési programja, amely szervesen illeszkedik a vízgyűjtőn levő települések agrárstruktúra átalakítási programjához. Ezen a területen a Deseda tó körüli Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

113

Operatív program

rekreációs övezet környezeti állapotának stabilizálása érdekében a területen élők teljesíteni fogják a cél eléréséhez szükséges komplex intézkedésrendszer feltételeit. A kistérségi adottságok rendkívül kedvezőek a turisztikai célú fejlesztéseknek. Az Igali termálkincs, a kaposvári fürdő, és a kulturális hagyományaink csak egy-egy kiragadott részlete ennek az ágazatnak. Jelentős beruházások szükségesek mind a vállalkozói, mind a magánszférában egyaránt. Kulcsfontosságú azonban a komplex turisztikai marketingterv hatékony alkalmazása.

2.

Az alprogramok kiválasztásának indoklása

Az alprogramok kiválasztása a szakmai és társadalmi fórumokon elfogadott stratégiai program prioritásaihoz, és azon belül szó szerint az alprogramokhoz igazodik. Ezen programok a korábbi évek sikerei és tanulságai alapján kerültek kiválasztásra. Minden szükséges cél meghatározásra került, tudva azt, hogy lesznek olyan projektek, amelyek a programozási időszakon túl fognak csak megvalósulni, de jelenleg még mindegyik projekt esélyes, és az adott térségben élők szempontjából döntő fontosságú lehet. A projektek nagy számát a kistérség nagysága is indokolja, hiszen 54 település több mint 100 ezernyi lakosának programja ez. A projektek megfogalmazásánál és ütemezésénél vezérlő elv volt az, hogy minél tökéletesebben illeszkedjen a stratégiai programban megfogalmazott alprogramokhoz, illetve a koncepció által feltárt gyengeségek minél szélesebb körének megszüntetésében, mérséklésében legyen hatással. A projektgyűjtés során egyértelmű tapasztalat volt, hogy az önkormányzatok – köszönhetően az évtizedes kistérségi területfejlesztési munkának – sokkal felkészültebbek, mint a gazdasági szféra szereplői. Ez azért is lehet így, mert az önkormányzatok már most számos közszolgáltatási feladatok társulásos formában látnak el – részben önkéntesen, részben a jogszabályi lehetőségek kihasználására. Az együttműködési kapcsolatrendszer már kialakult, és a rendszeres kapcsolattartás, személyes találkozások is nagyban segítik a közép és hosszú távú gondolkodást. Az operatív programnak ezért több prioritása és alprogramja is segíti az együttműködést, a párbeszéd, a gazdasági kapcsolatok kialakulását és fenntartását. Ez a kapcsolat lehet táptalaja a versenyképes gazdasági potenciállal rendelkező kistérségi érdekszövetségnek, majd kistérségi szintre emelve a valódi szubszidiaritásnak. A projektrendszer a széleskörű egyeztetések ellenére sem lehet teljes körű, mivel a különböző pályázati források megnyílásával tartott tájékoztató fórumok a szakemberek számára újabb és újabb projektötletet adnak, melyek túlnyomórészt illeszkednek a kistérségi stratégiai programhoz. Előfordulhat, hogy az így felmerült projektötlet előbb valósul meg, mint a régóta Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

114

Operatív program

tervezett projekt, amennyiben a megvalósításhoz tőkeerős vállalkozó és céltudatos szervezőmunka párosul.

A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2011-ben

A területfejlesztés legfontosabb általános célkitűzése a kistérségben élők életminőségének javítása. Ezen folyamat természetesen függ a népesség jövedelmének szintjétől, és még számos más körülménytől, mint például a környezet állapota, a közszolgáltatások minőségi szintje, továbbá attól is, hogy a fejlesztéspolitika mennyire sikeresen éri el az egyes településeket és a társadalom különböző csoportjait. A lakosság életkörülményeinek javítását célzó programok segítségével csökkenthető a térség gazdasági és társadalmi elmaradottsága. Ezen cél megvalósulása érdekében kiemelten támogatandóak a foglalkoztatottság emelése és a munkanélküliség csökkentése, a helyi gazdaság erősítése, és fejlesztése, a lakosság számára magasabb jövedelem megszerzésének biztosítása, az infrastrukturális ellátottság javítása, az idegenforgalmi kínálati elemek bővítése, valamint a közszolgáltatás színvonalának emelése. A Területfejlesztési Stratégia elkészítésénél a Kaposvári kistérség települési önkormányzatainak, és a településeken helyben működő vállalkozásoknak a projektterveit vettük alapul, mert a helyben élők tudják a legjobban, hogy mire van szükség az adott településen. Ezáltal érvényesült az alulról építkezés, a "szubszidiaritás" elve. Mindegyik fejleszteni kívánó szervezet kiemelte ugyanakkor, hogy a beruházáshoz szükséges önerőt a jelenlegi gazdasági helyzetben, és a költségvetési megszorítások közepette nem képes biztosítani, így tehát a működésének fenntartására kell szorítkoznia. A finanszírozási problémák nemcsak a települési önkormányzatokat jellemzik, hanem ugyanúgy vonatkoznak a gazdasági válság hatásaival küszködő vállalkozásokra is. Az összegyűjtött projektterveket céljuk szerint hat programba, és 18 alprogramba lehet csoportosítani: 1. Gazdaságfejlesztési program 1.1. Munkahelyteremtés alprogram 1.2. Feldolgozóipar fejlesztése alprogram 1.3. Megújuló energia hasznosítása alprogram 2. Turizmusfejlesztési program 2.1. Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram 2.2. Lovas turizmus fejlesztése alprogram Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

115

Operatív program

2.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése alprogram 3. Infrastruktúra-fejlesztési program 3.1. Szennyvízkezelés alprogram 3.2. Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram 3.3. Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram 3.4. Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése alprogram 4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 4.1. Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram 4.2. Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram 4.3. Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása alprogram 5. Környezetfejlesztési program 5.1. Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram 5.2. Hulladékgazdálkodási alprogram 6. Intézményrendszer-fejlesztési program 6.1. Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram 6.2. Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram 6.3. Közszolgáltatások fejlesztése alprogram


116

Operatív program

3. A projektek bemutatása

1. Gazdaságfejlesztési program A program általános célja a magas jövedelemképződést biztosító gazdasági szerkezet kialakítása, amely kis- és középvállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva jön létre egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér. Nő a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben, és a szolgáltatások szerepe felértékelődik. A program megvalósításának eredményeként, a vállalkozások szerkezetében olyan változás jön létre, amely a kisvállalkozói kör szerepét növeli, javul a foglalkoztatási helyzet és emelkedik a térség jövedelemtermelő képessége. Ez a folyamat olyan hatást is kivált, amely a vállalkozások tőkeellátottságát javítja és a gazdasági együttműködések eredményként hatékonyabb gazdasági rendszer alakul ki.

1.1. Munkahelyteremtés alprogram A kistérségben élők életkörülményeinek javítása egyértelműen és alapigazságként megfogalmazva csak a munkalehetőségek bővítésével, a nagyobb jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozásával lehetséges. Minden egyéb fejlesztés csak ezen keresztül valósítható meg, illetve ezen életkörülmények esetén érik el valódi céljukat. A foglalkoztatás bővítése és a jövedelem emelkedése közvetlenül kihat a települési önkormányzatokra, hiszen a szociális juttatások helyett fejlesztésre tud forrást biztosítani, illetve többletbevételhez jut az iparűzési és a személyi jövedelemadó növekedése által. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy elősegítse a kistérség munkanélküliségi helyzetének hosszú távú javítását, hozzájárulva ezáltal a kistérségben élők életminőségének javításához. Az alprogram közvetlen célcsoportja a munkaképes lakosság. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda

A megvalósulás helye

A projekt által megvalósítani kívánt cél

A megvalósítás ideje

A projekt forrásigénye (e. Ft)

1

Ablak-Épszer Kft.

Kaposvár

Asztalos üzem kialakítása

2013-2014

100 000

2

Bőszénfai Szarvaságazat

Bőszénfa

Szarvastelep fejlesztése, bővítése

2012-2013

50 000

3

Korona Gyógyszertár Bt.

Kaposvár

Gyógyszertári bővítés

2012-2013

22 000


117

Operatív program

Az alprogram várható hatása, eredményei A projekt eredményeként javul a kistérség foglalkoztatottsági helyzete, csökken a munkanélküliek száma, amely hosszú távon mind társadalmi, mind pedig gazdasági értelemben jótékony hatással bír.

1.2. Feldolgozóipar fejlesztése alprogram Mivel a térség vidéki területein az ipari szektor részaránya rendkívül alacsony, a magas foglalkoztatás kiemelt fejlesztéseket tesz indokolttá. A térségközpont ipara az elmúlt évek során sajnos negatívan változott, különösen a gazdasági válság hatására 2009-től, így a fejlesztés itt is elengedhetetlen. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram célja, célcsoportjai A feldolgozóipari fejlesztés megvalósulása során kiemelt támogatást élveznek azon térségi feldolgozóipari kapacitások eszköz-, valamint technológiai fejlesztései, amelyek magas foglalkoztatással jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatójának javításához. Az alprogram a meglévő erőforrások jobb kihasználását, illetve új tevékenységek indítását célozza meg. A célcsoportként a kistérségben működő, illetve létrehozandó feldolgozóipari üzemek jelölhetők meg. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1

Linden Faipari Kft.

Bőszénfa

Fűrészüzem fejlesztése

2012-2013

50 000

2

Gálosfa Község Önkormányzata

Gálosfa

Brikettáló üzem létesítése

2014-2015

50 000

3

Újvárfalva Község Önkormányzata

Újvárfalva

A Szociális szövetkezetnél feldolgozó építése

2014-2015

80 000

4

Várda Község Önkormányzata

Várda

Műanyag üzem létesítése

2012-2014

300 000


118

Operatív program

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram eredményeként bővül, illetve minőségileg javul a térségi feldolgozókapacitás. A hozzáadott érték növekedésével hatékonyabbá válik a helyi gazdaság, több jövedelmet lesz képes realizálni a helyi adottságok felhasználásával. Ezáltal a települési önkormányzat is többlet bevételre tehet szert, és a település foglalkoztatottsági mutatói is javulnak.

1.3. Megújuló energia hasznosítása alprogram Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető. Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és kimerülő erőforrások: I. Ki nem meríthető energiaforrások · ·

Mennyisége nem korlátozott: Szélenergia, Napenergia, Árapály energia,Geotermikus energia Mennyisége korlátozott: Termőföld és a termesztett biomassza energia

II. Kimeríthető energiaforrások · ·

Nem megújuló: Fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik. Megújuló: Természetes erdők

Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül


119

Operatív program

fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri. Az alprogram célja, célcsoportjai A megújuló energia hasznosítását illetően kiemelt támogatást kell, hogy élvezzenek azon térségi fejlesztések, amelyek a helyi adottságokhoz igazodva hosszútávon képesek a környék lakosságának energia igényeit ellátni. Az alprogram a megújuló erőforrások kihasználását, illetve új tevékenységek indítását célozza meg. A célcsoportként a kistérségben létrehozandó megújuló erőforrásokon alapuló erőművek jelölhetők meg, és az ezeket finanszírozó befektetők, illetve az előállított energiát felhasználó lakosság. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Gálosfa

Hőerőmű létesítése (hulladékfa és mezőgazdasági melléktermékek égetése)

2014-2015

600 000

2

Gölle Község Önkormányzata

Gölle

Szélerőmű park létesítése

2014-2015

15 000 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram eredményeként hosszútávon biztosítottá válik a térség energia ellátása. Külső tényezőktől függetlenül viszonylag állandó energia ellátás valósul meg hosszútávon kiszámítható árral. A térség önellátóvá válik energiatermelés szempontjából, így nem szorul behozatalra. A megépült erőművek foglalkoztatás javító hatással is bírnak, és a települési önkormányzat bevételeit is gyarapítják. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése Az ellenőrzést a projektgazdákkal együttműködve a kistérségi szervezetnek javasolt megvalósítani. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetének változását az erre vonatkozó településsoros adatokból lehet megismerni. Ennek során a puszta adatokon túl érzékeltetni szükséges az adatok dinamikáját (időbeni változását) a trendek meghatározására, továbbá számításba kell venni a különböző arányokat és minőségi összefüggéseket. Vizsgálandó, hogy az eredményindikátorok időbeni változása mennyiben képes lehetővé tenni az alprogram hosszú távra vetített kimeneti értékeit, azaz hatásindokátorait.


120

Operatív program

2. Turizmusfejlesztési program A turizmus jelentősége munkahelyteremtő és népességmegtartó hatásán túl bevételteremtő képességében rejlik. Az ágazat jelentősége azért nagy, mert ez a hatás nem csak a szállásadók és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, hanem a kistérség vállalkozóinak széles rétegét érinti. Ahhoz, hogy több látogató érkezzen a kistérségbe, és az ideérkezők minél több időt töltsenek itt, kiemelt fontosságú a kistérség infrastruktúrájának fejlesztése. Ami a szálláshelyeket illeti, elengedhetetlen a minőségi és mennyiségi fejlesztés, az első osztályú hotelek mellett természetesen szükség van panziókra és magánházakra is, hogy az ide látogató a turista ízlésének és tartózkodás céljának megfelelő szálláshelyet találjon. A kistérség rendelkezik megfelelő idegenforgalmi vonzerőkkel (termál- és gyógyfürdő, műemlék jellegű épületek), a turisztikai kínálati elemek azonban nem koncentráltan helyezkednek el, hanem az egész térséget átszövik, így a térség egyik gyenge pontja, hogy számos idegenforgalmi értékkel rendelkezik, de a kidolgozott programok hiányoznak. A kistérségben található kínálati elemekből komplex kínálati csomagot kell összeállítani, ezt sokkal sikeresebben lehet értékesíteni. A piacképes idegenforgalmi termékeknek megfelelő publicitást kell biztosítani, tudatosítani kell a potenciális belföldi és külföldi turistákkal, hogy a kistérség kiváló, egyedi adottságokkal, vendégszerető, fogadókész lakossággal rendelkezik.

2.1. Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram A térségben országosan és európai viszonylatban is kiváló minőségű termálvizet rejt a föld mélye. A kistérségben hagyományai vannak már a gyógy- és termálturizmusnak, viszont az egyre növekvő igényekhez nem megfelelő a jelenlegi állapot. A vendégkör megtartása és további látogatók megnyerése érdekében az új kihívásoknak megfelelő beruházást kell megvalósítani a termálvízkinccsel rendelkező településeken. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a már feltárt, működő termálvíz lelőhely környékén épüljön a XXI. századi fogyasztói igényeknek megfelelő gyógy- és termálfürdő, élményfürdő. Ehhez kapcsolódóan bővüljön a szolgáltató egységek és szállásférőhelyek száma, valamint legyen lehetőség programszervezésre. Az alprogram célcsoportját azon települések képezik, amelyek székhelyén gyógy- és termálvíz kincs található. Közvetetten érinti a települések potenciális munkavállalóit, illetve a térségben lakó, és ide érkező vendégeket. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

121

Operatív program

Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1

Kaposhomok Község Önkormányzata

Kaposhomok

Termálvizes fürdő létesítése

2016-2017

300 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására a projektgazda székhelyén és környezetében korszerű létesítményekkel bővül a turisztikai infrastruktúra köre. Ennek felhasználásával a jelenlegi vendégkör megtartása biztosított, valamint a térségből, régióból több vendég keresi fel a kistérséget. A programok hatásaként munkahelyek jönnek létre, nő a településen megszerezhető jövedelem, és a kapcsolódó szolgáltatások is fejlődhetnek.

2.2. Lovas turizmus fejlesztése alprogram A térségben minden erőforrás megtalálható, ami a turisztikához szükséges, ezért reális cél e gazdasági ágazat fejlesztése. Az ország turisztikai kínálatán belül egyedi arculatot alakíthatunk ki a lovas turizmus imázsának megteremtésével, melyhez szintén adottak az erőforrások. Sőt ehhez adottak leginkább az erőforrások és a földrajzi viszonyok, mivel a projektekben résztvevő települések közti utazást is be lehet építeni a programokba. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja hosszú távon, hogy a kistérséget a lovasturisztika egyik „fellegvárává” emelje. Biztosítson minden infrastruktúrát, szolgáltatást az ide érkező vendégeknek, hogy később is térjenek vissza. A célcsoportba tartoznak azok a magánszemélyek, vállalkozók és gazdasági társaságok, amelyek az érintett településeken folytatják tevékenységüket, illetve kapcsolódó szolgáltatásokkal hozzájárulnak az alprogram sikeréhez. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1

Meiszterics László

Kaposvár

Lovasturisztikai bázis fejlesztése

2013-2014

10 000

2

Örkény-Med Kft.

Kaposvár

Lovasturisztikai bázis fejlesztése

2013-2014

8 000


122

Operatív program

Az alprogram hatására hosszú távon a kaposvári kistérség lovasturisztikai kínálata szélesebb körben lesz ismert, és az ideérkező vendégek száma növekedni fog. A szolgáltatások biztosításával helyben munkahely és jövedelem keletkezik.

2.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése alprogram A térség egyik fő kitörési lehetősége a turisztika, mint gazdaságfejlesztési irányzat. Az alprogramhoz rendelt projektek azokat az infrastrukturális beruházásokat tartalmazzák, melyek alapfeltételei az ágazati szolgáltatásoknak, illetve fejlesztik a meglévő szolgáltatásokat, és a szálláshelyek mennyiségét. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja mindazon infrastrukturális beruházás, mely a turisztikai erőforrásokat bővíti, a megvalósítás feltételrendszerét segíti. Célcsoportba mindazon szervezetek és magánszemélyek tartoznak, akik tevékenysége a turizmushoz kötődik, illetve ezen keresztül jövedelmet realizálnak. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1

Rubin-K Kft.

Alsóbogát

Vendégház és látogató központ kialakítása

2013-2014

80 000

2

Baté Község Önkormányzata

Baté

Petőfi utcában Tájház kialakítása

2014-2015

10 000

3

Ecseny Község Önkormányzata

Ecseny

13 km-es kerékpár versenypálya létesítése Ecseny körül

2013-2014

60 000

4

Bánó Mária Kastélyszálló Panzió

Felsőmocsolád

Tetőtér kiépítése szálláshely céljára

2013-2014

20 000

5

Kaposgyarmat Község Önkormányzata

Kaposgyarmat

Tájház kialakítása

2012-2013

30 000

6


Kaposhomok

Borbemutató pince építése

2014-2015

15 000

7

Magyaregres Község Önkormányzata

Magyaregres

Erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltató központ kialakítása

2014-2015

30 000

8

Patalom Község Önkormányzata

Patalom

Falusi turisztikai centrum kialakítása

2014-2015

30 000

9

Polány Község Önkormányzata

Polány

Turistaszálló kialakítása

2013-2014

50 000

10

Ráksi Község Önkormányzata

Ráksi

Az önkormányzati hivatal tetőbeépítésével szálláshely kialakítása

2014-2015

25 000


123

Operatív program

11

Sántos Község Önkormányzata

Sántos

Kemping kiépítése 30 fő vendég számára

2014-2015

30 000

12

Simonfa Község Önkormányzata

Simonfa

Turistaszállók bővítése

2014-2015

25 000

13

Somogyjád Község Önkormányzata

Somogyjád

Vendégház szolgáltatásainak bővítése

2013-2014

15 000

14

Somogysárd Község Önkormányzata

Somogysárd

Betyárcsárda felújítása

2014-2015

25 000

15


Újvárfalva

Turistaház építés

2013-2014

30 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására megvalósulnak a szálláshely kínálatot bővítő, és a minőségi szolgáltatás szélesebb körét biztosító beruházások, így lehetőség nyílik a turisztikai programkínálat bővítésére. A települési vonzerő nő, a kihasználatlan épületeket új, hasznos tartalommal töltik meg. Közvetetten új munkahelyek, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek nyílnak meg, és így nő a helyben megszerzett jövedelem is. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése A végrehajtás és ennek eredményesség az ágazatban tevékenykedő szereplőkkel együtt történik, kapcsolódva az ő projektjeikhez. E projekt eredményessége csak hosszú távon, legalább 3-4 év távlatában értékelhető, mivel el kell indulni az alkalmazott mechanizmusoknak. Az eredményesség mérőszáma közvetlenül a közösen összeállított turisztikai programcsomagok száma, illetve azok száma, akik megismerték a kínálatunkat.

3. Infrastruktúra-fejlesztési program A jelenlegi rossz állapotú úthálózat karbantartása, felújítása, új összekötő utak építése elengedhetetlenül szükséges a termelési feltételek javításához. Az úthálózat fejlesztése amellett, hogy bővíti a települések egyoldalú kapcsolatrendszerét (zsáktelepülések), bekapcsolja őket a „gazdasági vérkeringésbe” és a vállalkozások számára is kiküszöböli a kerülőutakat, csökkenti a szállítási költségeket és az elérési időt. Hasonlóan az úthálózathoz, az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen eleme a szennyvízkezelés és -elhelyezés kistérségi szintű megoldása. Hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a meglévő, de már elavult vagy elöregedett infrastruktúra fejlesztésére is. Napjainkra az információ minden vállalkozás számára gazdasági kérdéssé vált. Hatalmas értéket képvisel az információ és annak megszerzése, továbbítása. Az önmagában értéket jelentő információnak az idővel versenyezve, azzal fordított arányban növekszik értéke. Az informatikai rendszerek egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a versenyelőnyök kihasználásához, így stratégiai beruházásoknak tekintendők. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

124

Operatív program

3.1. Szennyvízkezelés alprogram A fejlett és fejlődő társadalmak közösségeinek egyik legfontosabb törekvése a fejlett kommunális és vállalkozói infrastruktúra megléte. A kistérség – hasonlóan az országos helyzethez – a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségi arányában mondható legelmaradottabbnak. A települések polgármesterei és képviselő-testületei felismerték ennek környezetvédelmi és társadalmi fontosságát, ezért széles körben érkeztek projektjavaslatok a beruházásokra. Ugyanakkor a helyi lakosság gyenge fizetőképessége kétségessé teszi a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének realitását. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a kistérség valamennyi településén a korszerű szennyvízkezelési eljárásokat alkalmazzák. Több településen az egyedi szennyvíztisztító létesítését gazdaságosabbnak ítélik meg. A célcsoportot a településeken élő magánszemélyek és vállalkozások képezik. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Baté

Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése

2014-2015

800 000

2

Bodrog Község Önkormányzata

Bodrog

Szennyvízcsatorna kiépítése

2014-2015

800 000

3

Bőszénfa Község Önkormányzata

Bőszénfa

Szennyvíztisztító kiépítése

2014-2015

300 000

4

Büssü Község Önkormányzata

Büssü

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése

2014-2015

800 000

5

Cserénfa Község Önkormányzata

Cserénfa


2014-2015

800 000

6

Edde Község Önkormányzata

Edde


2015-2016

650 000

7


Gálosfa

Egyedi szennyvíztisztító létesítése

2014-2015

200 000

8


Gölle

Kommunális szennyvíztisztító megépítése

2014-2015

200 000

9

Hajmás Község Önkormányzata

Hajmás


2014-2015

800 000

10


Kaposgyarmat

Egyedi szennyvíztisztító létesítése

2014-2015

200 000

11


Kaposhomok

Helyi szennyvíztisztító kiépítése

2014-2015

200 000

12

Kaposkeresztúr Község Önkormányzata

Kaposkeresztúr


2014-2015

800 000


125

Operatív program

13

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Kaposvár

Kaposvár szennyvízcsatorna-hálózat rekonstrukció

2012-2014

4 100 000

14


Kaposvár

Kaposvár szennyvíztelep rekonstrukció, szennyvíziszap kezelés, elhelyezés

2012-2014

4 250 000

15

Kazsok Község Önkormányzata

Kazsok


2014-2015

800 000

16

Kercseliget Község Önkormányzata

Kercseliget

Helyi szennyvíztisztító kiépítése

2014-2015

200 000

17

Mosdós Község Önkormányzata

Mosdós


2014-2015

800 000

18


Ráksi


2014-2015

800 000

19

Somodor Község Önkormányzata

Somodor

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Mernyére csatlakozva

2013-2014

110 000

20

Somogygeszti Község Önkormányzata

Somogygeszti

Egyedi szennyvíztisztító kialakítása

2014-2015

200 000

21


Somogysárd

Szennyvízcsatornázás

2014-2015

200 000

22

Szabadi Község Önkormányzata

Szabadi


2014-2016

800 000

23

Szentgáloskér Község Önkormányzata

Szentgáloskér


2015-2016

600 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására mindenütt létrejön a szennyvízelvezetés feltételrendszere, a környezetterhelés veszélye megszűnik, ezzel a települések komfortfokozata nő. A lakosság település iránt érzett ragaszkodása fokozódik.

3.2. Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram A kistérségben hiányoznak a főként zsáktelepüléseket összekötő kelet-nyugati irányú összekötő utak szilárd burkolattal való ellátása. Legtöbbjük térképen is jelölt földes út. A 2-3 kilométerre fekvő szomszédos településekre sok esetben csak 25-40 kilométeres kerülő úton lehet eljutni. Ez az elszigeteltség komoly akadályozó tényezője a települési kapcsolatrendszernek, a munkavállalásnak, a közlekedésnek. A települések belterületi útjai és a járdái többnyire leromlott állapotban vannak, ezért szükséges a felújításuk. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a kistérség települései közti kapcsolatrendszer nyíljon meg, a távolabbi városok, térségek elérhetősége rövidüljön, és az átmenő forgalom fokozódjon, illetve a településen belüli jármű és gyalogos közlekedés színvonala javuljon. Az alprogram célcsoportját közvetlenül az itt élő emberek alkotják, közvetetten pedig az egész települést, az egész térséget fejlődéshez segíti. Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

126

Operatív program


Sorsz.

Projektgazda





1

Alsóbogát Község Önkormányzata

Alsóbogát

Alsóbogát-Somogygeszti összekötő út kiépítése

2014-2015

400 000

2


Bodrog

Út- és járdafelújítások

2012-2013

10 000

3


Bőszénfa

Aszfaltburkolat felújítása

2012-2013

40 000

4


Büssü

Utak, járdák felújítása

2012-2013

10 000

5


Cserénfa

Járdafelújítás, Fő tér felújítása

2012-2013

10 000

6

Csoma Község Önkormányzata

Csoma

Útfelújítás

2012-2013

5 000

7

Csombárd Község Önkormányzata

Csombárd

Út- és járdafelújítások

2012-2013

8 000

8


Csombárd

Buszvárók felújítása

2012-2013

3 000

9


Ecseny

Hídak felújítása

2012-2013

5 000

10


Ecseny

Belterületi utak felújítása

2012-2013

40 000

11


Ecseny

Ecseny-Mernye összekötő út felújítása

2012-2013

10 000

12


Edde

Járdahosszabbítás

2012-2013

10 000

13

Felsőmocsolád Község Önkormányzata

Felsőmocsolád

Utak felújítása

2012-2013

5 000

14


Felsőmocsolád

Felsőmocsolád – Kisbaba csomópont közötti út kiépítése

2014-2015

150 000

15

Fonó Község Önkormányzata

Fonó

Közlekedésbiztonsági elemek elhelyezése

2014-2015

8 000

16


Fonó

Útszakasz bővítés

2012-2013

15 000

17


Fonó

Buszöblök kiépítése térkővel

2012-2013

8 000

18


Fonó

Buszmegálló tetőfelújítása

2012-2013

3 000

19


Fonó

Temető út, parkoló építése

2014-2015

3 000

20


Gölle

Belső úthálózat felújítása

2012-2013

30 000

21


Hajmás

Belterületi utak, járdák felújítása

2012-2013

30 000

22

Hetes Község Önkormányzata

Hetes


2012-2013

15 000

23


Hetes

Hetes-Várda összekötő út 3 km

2014-2015

200 000

24


Kaposhomok

Taszár-Kaposhomok bekötő út felújítása, a híd kiszélesítése

2014-2015

80 000

25


Kaposhomok

Járdafelújítás, belterületi útfelújítás

2012-2013

10 000


127

Operatív program

26


Kaposhomok

Kerékpárút építése Taszár felé

2014-2015

60 000

27


Kaposhomok

Kaposhomok és a Taszári hegy között szilárd burkolatú, nagy teherbírású út építése

2014-2015

50 000

28


Kaposkeresztúr


2012-2013

15 000

29


Kaposvár

Budapest-Gyékényes vasútvonal térséget érintő 120 km-es szakaszának korszerűsítése

2012-2014

8 000 000

30


Kercseliget

Út-, és járdakarbantartás

2012-2013

30 000

31

Kisgyalán Község Önkormányzata

Kisgyalán

Önkormányzati utak, járdák felújítása

2012-2013

10 000

32


Kisgyalán

Zimány-Kisgyaláni összekötő út

2014-2015

200 000

33

Magyaratád Község Önkormányzata

Magyaratád


2012-2013

10 000

34


Magyaregres

Várdához összekötő út építése

2014-2015

200 000

35

Mernye Község Önkormányzata

Mernye


2012-2013

10 000

36

Mezőcsokonya Község Önkormányzata

Mezőcsokonya

2 utca burkolatának felújítása

2014-2015

10 000

37


Mosdós


2012-2013

10 000

38

Nagyberki Község Önkormányzata

Nagyberki

Járdaprogram befejezése

2012-2013

10 000

39


Nagyberki

Kerékpárút rendszer kialakítása

2014-2015

100 000

40

Orci Község Önkormányzata

Orci

Autóbuszöblözet kialakítása

2012-2013

5 000

41


Patalom


2012-2013

10 000

42


Ráksi

Belterületi és külterületi utak felújítása

2012-2013

20 000

43


Sántos

Kerékpárút építése

2014-2015

100 000

44


Somodor

Antalmajor-Somodor összekötő út aszfaltborításának megerősítése

2012-2013

15 000

45

Somogyaszaló Község Önkormányzata

Somogyaszaló

Petőfi utcában járdaépítés

2012-2013

10 000

46


Somogygeszti

3 kisutca aszfaltozása

2012-2013

15 000

47


Somogyjád

Járdák felújítása

2012-2013

5 000

48


Somogyjád

Összekötő út Somogyjád-Bodrog

2014-2015

400 000

49


Somogyjád

Buszvárók, -öblök kialakítása

2012-2013

8 000

50

Somogyszil Község Önkormányzata

Somogyszil

Út- és járdafelújítás

2012-2013

15 000

51


Szabadi

Petőfi utca útburkolat csere

2012-2013

4 000

52


Szentgáloskér

József Attila utca, Virág utca, Akácfa utca, Rózsa utca felújítása

2012-2013

15 000

53

Taszár Község Önkormányzata

Taszár

Az úthálózat fejlesztése

2012-2013

50 000


128

Operatív program

54


Taszár

Kerékpárút kiépítése Kaposvárig

2014-2015

100 000

55


Újvárfalva

Utak építése, javítása

2012-2013

5 000

56


Újvárfalva

Kerékpárút továbbépítése

2014-2015

50 000

57


Újvárfalva

Összekötő út Nagybajommal

2014-2015

300 000

58


Várda

Kerékpárút építés

2012-2014

200 000

59

Zimány Község Önkormányzata

Zimány


2012-2013

10 000

60

Zselicszentpál Község Önkormányzata

Zselicszentpál

Járda felújítása

2012-2013

10 000

61


Zselicszentpál

Zártkerti utak burkolattal való ellátása

2014-2015

10 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az összekötő utak megépülésével a települések közötti kapcsolat megindul, a vállalkozások kedvező környezetet találnak, a potenciális munkaerő számára több lesz a lehetőség. Az áthaladó forgalom növekedésével kapcsolódó szolgáltatások lehetőségei is bővülnek. Komoly eredmény továbbá a helyi lakosok számára, hogy lerövidül a távolság és a menetidő a térségek között, valamint a belterületi utakon és járdákon is könnyebbé válik a közlekedés.

3.3. Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram A mai kor egyik fő erőforrása a gyors, pontos, naprakész információ. Az információáramlásnak a kistérségi szereplők között, valamint a kistérségen belüli és kívüli szereplők között kell megvalósulni. A kommunikáció lehet szóbeli (telefon) és elektronikus (fax, Internet, kábeltelevízió). A korábbi években minden településen kiépült a vezetékes telefonhálózat, számos helyen azonban rádióhullámos technológiát alkalmaztak, ami csak a beszéd továbbítására alkalmas (az is gyenge minőségben), fax adás-vételre korlátozottan, modemes Internet elérésre pedig egyáltalán nem alkalmas. A mobilhálózatok lefedettsége a körzetközpontok többségében megfelelő, de a perifériákon már nem érhető el a szolgáltatás. A kábeltelevízió hálózatok többségében kiépültek ott, ahol az előfizetői szám ezt lehetővé tette. Az alprogram projektjeinél együtt célszerű a helyi telefon-, Internet-, és kábeltelevízió hálózatot kiépíteni, kihasználva a technológia adta lehetőségeket.


129

Operatív program

Az alprogram célja, célcsoportjai Cél a verbális és elektronikus kommunikáció infrastruktúrájának kiépítése, minőségi fejlesztése a kistérségben. Célcsoportja a teljes kistérségi lakosság, hiszen valamilyen formában mindenki kommunikál. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Felsőmocsolád

Internet hozzáférő helyiség kialakítása

2014-2015

20 000

2


Kaposvár

Kaposvár Közigazgatási Centrum informatikai hálózatának korszerűsítése, hiányzó elemek létesítése, intézményhálózatok összekapcsolása

2012-2014

100 000

Az alprogram várható hatása, eredményei A projektek hatására kiépülnek a kommunikációs rendszerek, melyek a vállalkozói és közszféra, valamint a magánszektor számára jó minőségű, gyors és pontos kommunikációt tesz lehetővé. Az Internet hozzáférő helyiségek kialakításával a települések komfortfokozata és a lakossági jólét nő.

3.4. Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése alprogram A települések teljes körű infrastrukturális ellátottságához már nem csak az szükséges, hogy mindenhol legyen kiépítve a hálózat, hanem az is, hogy jó minőségű, korszerű szolgáltatást vehessen igénybe a lakosság, illetve a gazdasági szféra. Túlnyomórészt az egészséges ivóvíz szolgáltatás terén hiányzik a korszerű infrastruktúra, mivel az ivóvízhálózatok elöregedtek és a vízminőség rossz. A belterületi csapadékvíz elvezetés több településen még mindig nem problémamentes. Ugyanakkor az új lakótelkek kialakításához szükség van a beépítendő terület infrastruktúrájának kiépítésére. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja, hogy a kommunális infrastruktúra ellátottság legyen teljes körű és az egészségügyi, technológiai szabványoknak feleljen meg. Célcsoport azon települések Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

130

Operatív program

lakossága, ahol a meglevő infrastruktúra nem teljes körű, illetve minőségi javítása, cseréje szükséges, valamint az új lakótelkek iránt érdeklődő, betelepülni kívánó emberek. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Baté

Ivóvízminőség javítása

2012-2013

30 000

2


Bodrog

Bel- és külterületi vízrendezés

2012-2013

20 000

3


Bőszénfa

Ivóvízminőség javítás

2012-2013

60 000

4


Büssü

Víztározó létesítése

2014-2015

80 000

5


Büssü


2012-2013

60 000

6


Cserénfa


2012-2013

80 000

7


Csoma

Ívóvízminőség javítás

2012-2013

60 000

8


Ecseny

Kül- és belterületi csapadékvíz elvezetés

2012-2013

6 000

9


Ecseny


2012-2013

67 000

10


Felsőmocsolád

Ívóvízminőség javítása

2012-2013

60 000

11


Felsőmocsolád

Belterületi vízrendezés

2012-2013

40 000

12


Fonó


2012-2013

60 000

13

Gadács Község Önkormányzata

Gadács

Víztározó kialakítása

2014-2015

50 000

14


Gálosfa

Ivóvízminőség javítása

2012-2013

60 000

15


Gölle

Ivóvízhálózat felújítás

2012-2013

60 000

16


Gölle


2012-2013

150 000

17


Hajmás

Gázvezeték kiépítése

2014-2015

300 000

18


Hetes

Teljes ívóvízvezeték csere

2012-2013

80 000

19

Juta Község Önkormányzata

Juta


2012-2013

80 000

20


Kaposgyarmat

Gázvezeték létesítése

2014-2015

300 000

21


Kaposhomok


2012-2013

80 000

22

Kaposkeresztúr

Kaposkeresztúr

Ivóvízminőségjavítás

2012-2013

60 000

23


Kaposvár

Ivóvízhálózat rekonstrukciója

2012-2014

2 000 000


131

Operatív program

24 25

Kercseliget Község Önkormányzata Kisgyalán Község Önkormányzata

Kercseliget

Új ívóvízkút fúrása

2012-2013

30 000

Kisgyalán


2012-2013

70 000

26


Magyaratád

Lakótelkek kialakítása

2014-2015

80 000

27


Magyaregres


2012-2013

20 000

28


Mernye


2012-2013

15 000

29


Mezőcsokonya


2012-2013

25 000

30


Mosdós


2012-2013

20 000

31


Mosdós


2012-2013

60 000

32


Mosdós

Új utca nyitása, lakótelkek kialakítása

2014-2015

100 000

33


Nagyberki


2012-2013

60 000

34


Orci


2012-2013

20 000

35


Orci


2012-2013

60 000

36


Orci


2014-2015

80 000

37

Osztopán Község Önkormányzata

Osztopán


2012-2013

20 000

38


Polány


2012-2013

8 000

39


Polány


2012-2013

60 000

40


Sántos


2012-2013

60 000

41


Simonfa


2012-2013

25 000

42


Simonfa

Új hidrofor építése

2014-2015

80 000

43


Somodor

Lakópark kialakítása

2014-2015

100 000

44


Somogyaszaló

Csapadékvíz elvezető árkok rendbetétele

2012-2013

5 000

45


Somogygeszti


2012-2013

20 000

46


Somogyjád


2012-2013

10 000

47


Somogyjád

Ívóvízhálózat felújítása

2012-2013

50 000

48


Somogyjád

Ívóvíz minőség javítás

2012-2013

60 000

49


Somogyjád

Közvilágítás részbeni korszerűsítése

2012-2014

50 000

50


Somogysárd


2012-2013

10 000

51


Somogyszil

Csapadékvízelvezető árkok rendbetétele

2012-2013

20 000

52


Somogyszil

Tartalék ívóvíz kút ásása

2012-2013

15 000


132

Operatív program

53


Szabadi


2012-2013

60 000

54


Szentgáloskér


2012-2013

30 000

55


Taszár


2012-2013

60 000

56


Taszár

Laktanya – Reptér hasznosítása

2014-2015

10 000 000

57


Taszár

Építési park létrehozása

2014-2015

140 000

58


Újvárfalva


2012-2013

50 000

59


Újvárfalva


2012-2013

60 000

60


Várda


2012-2013

100 000

61


Zimány


2014-2015

80 000

62

Zselickislak Község Önkormányzata

Zselickislak

Építési telkek kialakítása

2014-2015

5 000

63


Zselicszentpál

Vízvezeték korszerűsítése

2012-2013

50 000

64


Zselicszentpál


2012-2013

20 000

65


Zselicszentpál

Felső hegy villamosítása

2014-2015

10 000

66


Zselicszentpál

Új utca kialakítása

2014-2015

30 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram közvetlen hatása, hogy a településeken ismét jó minőségű, korszerű lesz az infrastrukturális ellátottság, a lakosság komfortérzete, és ezen keresztül a településhez való ragaszkodása nő. Az egészséges ivóvíz ellátásnak a lakosság egészségi állapotára jótékonyan hat, valamint a háztartási gépek meghibásodásának veszélye csökken. A csapadékvíz elvezető rendszer korszerű kialakítása szintén kedvező egészségügyi szempontból, valamint a lakossági károk is megelőzhetőek általa. Az új lakótelkek kialakításával megállítható a település lakosságának fogyása. A gázhasználat bővülésével a környezeti szennyezés mérséklődik. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése A projekt ellenőrzése a fejlesztések technikai, technológiai, környezetvédelmi értékeinek változásával mérhető. A közvetett célok megvalósulás az érintett lakossági szokásokban történő változás felmérésével mérhetjük.


133

Operatív program

4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program A térség egyik kiemelkedő természeti adottsága a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. A vidéki lakosság döntő többsége tevékenységében kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A szántóföldi művelt területek aranykorona értékei, illetőleg a domborzati és éghajlati viszonyok lehetővé teszik az intenzív, piacorientált mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását. A térség speciális növénykultúrák termesztésére, ezen belül az organikus, illetve biogazdálkodás megvalósítására is kiválóan alkalmas. Nagy hagyományokkal bír, de visszaszorulóban van a hagyományos extenzív állattartás, emellett tág lehetőségeket kínál a gyógy- és fűszernövények, valamint a biogazdálkodás meghonosítása, elterjesztése. Feltétlenül növelni szükséges a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét (hűtőház, vágóhíd, gyümölcsfeldolgozás, fafeldolgozás, gyógynövény feldolgozás stb.), elsősorban a feldolgozási lehetőségek helyi megteremtésével, bővítésével.

4.1. Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram A kistérség – mikrotérségenként eltérően – rendelkezik mindazon erőforrásokkal, melyek az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükségesek. Ezen ágazatba való beruházás révén a településen rendelkezésre álló kézi munkaerő foglalkoztathatóvá válik, és az elérhető jövedelem is nő.

Sorsz.

Projektgazda





1

K&P Invest Kft.

Ecseny

Üvegházas kertészet létesítése termálvizes fűtési rendszerrel

2012-2014

100 000

2

Takács Agro Kft.

Szentgáloskér

Új mezőgazdasági gépek beszerzése, szárító építése.

2012-2014

150 000

3


Várda

Kertészet létesítése

2012-2014

80 000

Az alprogram várható hatása, eredményei A helyi agrárpotenciál jobban kihasználhatóvá válik, amely kedvező hatással lesz mind az önkormányzati költségvetésre, mind a lakosság foglalkoztatási mutatóira nézve.


134

Operatív program

4.2. Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram A térségi termelő fejlesztések egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági termékfeldolgozó kapacitások növelése. Mivel a térség vidéki területein az ipari szektor részaránya rendkívül alacsony, a magas foglalkoztatás kiemelt fejlesztéseket tesz indokolttá. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram legfontosabb célja az állati és növényi termékek feldolgozása, valamint ezzel párhuzamosan az élelmiszerbiztonság növelése. A stratégiai cél új technológiák bevezetése révén a térség feldolgozó-kapacitásának növelése, illetve a korszerű és hatékony ipari termelés hosszú távú biztosítása. Az alprogram megvalósulása során kiemelt támogatást élveznek azon térségi feldolgozóipari kapacitások eszköz-, valamint technológiai fejlesztései, amelyek magas foglalkoztatással jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatójának javításához. Fontos ezen kívül a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása, amely piacteremtő hatása mellett a térségi termékek feldolgozottsági fokának növelését is eredményezi. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





Hetes

Vágóhíd technológiai korszerűsítése gépbeszerzés által

2013-2014

50 000

1

Kapos-Ternero Kft.

2

Kometa Kft.

Kaposvár

Húsfeldolgozó üzem technológiai korszerűsítése gépbeszerzés által

2013-2014

200 000

3

Privát Hús Rt.

Kaposvár

Húsfeldolgozó üzem technológiai korszerűsítése gépbeszerzés által

2013-2014

50 000

4

Patalom Farm Kft.

Patalom

Vágópont létesítése, tároló építés, gépek beszerzése

2012-2013

150 000

Az alprogram várható hatása, eredményei A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelésével emelkedik a kistérség mezőgazdaságának jövedelemtermelő képessége, és plusz munkahelyek létrehozását segíti elő.


135

Operatív program

4.3. Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása alprogram A kistérség jelentős területén komoly természeti adottság a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. Ennek kihasználására, illetve szinten tartására olyan programokat kell megvalósítani, amelyek az ágazati sokszínűséget és az Európai Unió elvárásait és igényeit is képes kielégíteni, mind technológiájában, mind környezeti hatásaiban. A mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a termelési módok környezetkímélő megválasztása. Az alprogram célja, célcsoportjai A környezetkímélő termelési módok és az új termelési eljárások, innovációk együttesen szolgálják a táj és az agrártermelés érdekeit. Az ilyen gazdálkodás magában hordozza a jó mezőgazdasági gyakorlat és termelésszerkezet kiszélesedését, mint például zöldségtermelés, gyümölcstermesztés, monokultúrák megszüntetése. Cél a gazdaságilag hatékony és korszerű technológiák bevezetésének alkalmazásának támogatása. A kistérség vidéki lakosságának nagy része kötődik a mezőgazdasághoz, így valamennyi mezőgazdaságból élő lakos és vállalkozás számára fejlődési és előrelépési lehetőséget nyújt az alprogram. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1

Agrária Rt.

SzentgáloskérSomodor

Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása

2012-2013

150 000

2

Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezet(Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt.)

Somogyjád


2012-2013

100 000

3

Bodrog-Osztopáni Agrárszövetkezet

Bodrog-Osztopán


2012-2013

80 000

4

Laczó Bálint vállalkozó

Hetes


2012-2013

30 000

5

Kapostáj Rt.

Kaposvár-Toponár


2012-2013

100 000

6

Pető Farm Kft.

Cserénfa


2012-2013

50 000


136

Operatív program

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására a kistérségi mezőgazdasági termelés jobban illeszkedik az európai uniós elvárásokhoz. A környezetkímélő termelési módok alkalmazása, illetve elterjesztése hosszú távon biztosítják a termelés fenntarthatóságát. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése Az ellenőrzést a projektgazdákkal együttműködve a kistérségi szervezetnek javasolt megvalósítani. Az alprogram akkor tekinthető eredményesnek, ha a megvalósult projektek hatására hosszú távon biztosítva lesz a kistérségi mezőgazdasági termelés fenntarthatósága. Az alprogram pozitív hatása hosszabb távon jelentkezik.

5. Környezetfejlesztési program A térség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. A környezetszennyezést okozó káros kibocsátások hatásterülete általában nem lokalizálódik a szennyező forrás közvetlen közelére és főképp nem igazodik közigazgatási határokhoz, ezért a szennyezés okozta károk felszámolása, továbbá a környezet védelmét szolgáló új beruházások általában térségi érdekeket is szolgálnak.

5.1. Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram A kistérségi egyik legerősebb erőforrása az érintetlen, terheletlen természeti környezet, ezért megóvására nagy figyelmet kell fordítani, mivel a jelenlegi állapot megtartásával és javításával lehet csak a kapcsolódó programoknak létjogosultsága. Szükséges megemlíteni továbbá az itt élők egészségügyi biztonságának fontosságát is. Az alprogram célja, célcsoportjai A térség vonzerejét kiemelten alakítja a táji arculat, a természetes környezet állapota, ápoltsága. Éppen emiatt fontos a szennyezetlen környezet védelme; az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, a környezetszennyező tevékenység megszüntetése, a tájrehabilitáció. A Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

137

Operatív program

célcsoportot közvetlenül az önkormányzatok és a gazdaság szereplői képezik, valamint kapcsolódó civil szervezetek. Közvetetten a település lakosságának egésze érintett. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Nagyberki

Kapos folyó medrének rehabilitációja

2014-2015

80 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az alprogram hatására a természeti környezet állapota javul, a biológiai folyamatok újjáélednek, a térség és ezzel együtt a település vonzereje is kedvező irányban változik. Ezáltal a turizmus fellendítése elől elhárul az egyik fő akadály, illetve a helyben lakók is szívesebben maradnak a településen.

5.2. Hulladékgazdálkodási alprogram A kistérségi szintű hulladékgazdálkodási szemléletmód már a 2004. évben megjelent, amikor is útjára indult a Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Program. Ezen lépéssel a kistérség települései hosszú távú elkötelezettséget vállaltak a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenység térségi szintű kezelésében való részvételre. Az alprogram célja, célcsoportjai A program célja, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsítse, továbbá a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége, az EU követelményeknek megfelelően. Közvetlen célcsoport a települési önkormányzatok, közvetett célcsoportként pedig a kistérség valamennyi lakója megjelölhető.


138

Operatív program


Sorsz.

Projektgazda





1


Bőszénfa

Komposztáló edények beszerzése

2012-2013

2 500

2


Csombárd

Hulladéklerakó rekultivációja

2014-2015

20 000

Az alprogram várható hatása, eredményei A program hosszú távon, mintegy 15-20 éves távlatban kívánja megoldani az érintett települések környezetvédelmi normáknak megfelelő hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségét, az európai uniós támogatási lehetőségek felhasználásával. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése Az alprogram ellenőrzése egyrészt közvetlenül a projektek megvalósulásához kapcsolódik, úgy mint felszámolt hulladéklerakók száma, elszállított hulladék mennyisége, rehabilitált környezet mutatószámai. Az így kialakult állapot fenntartását rendszeresen kell ellenőrizni, és szükség esetén (további szennyezés) intézkedni kell a környezetet terhelő tevékenység megszüntetésére.

6. Intézményrendszer-fejlesztési program A települési intézményrendszer fejlesztése egyik kiemelt célkitűzése a települési önkormányzatoknak, mert ezáltal képes a lakossági igényeket korszerűen kielégíteni, a közszolgáltatásokat minél teljesebb körűen ellátni. Az esélyegyenlőség jegyében végcél, hogy minden középület komplex akadálymentesítésen essen át, illetve takarékossági és környezetvédelmi okokból a középületek energiaracionalizációja is nagyon fontos feladat. A lakosság helyben maradási kedvét csak úgy lehet megalapozni, hogy legalább minimális szinten biztosítják a közösségi célú épületeket, és tereket, a kulturális-, sport-, és szabadidős foglalkozások lehetőségeit.


139

Operatív program

6.1. Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram Az önkormányzati intézmények fejlesztése elengedhetetlen a lakossági ügyintézés megfelelő színvonalú ellátása érdekében. Az alprogram célja, célcsoportjai Az alprogram célja az önkormányzati intézmények települési, illetve térségi fejlesztése, ezáltal a településeken élők életkörülményeinek javítása. Az alprogram közvetlen célcsoportja a települési önkormányzatok, közvetve érinti pedig a kistérség teljes lakosságát.

Sorsz.

Projektgazda





1

Igal Város Önkormányzata

Igal

Helyi hő és hűtés igény kielégítése a gázfűtés kiváltására a polgármesteri hivatal, művelődési ház, és a rendőrőrs épületében

2013-2014

400 000

2


Kaposgyarmat

Nyílászáró csere, akadálymentesítés, szigetelés a polgármesteri hivatalban

2012-2013

15 000

3


Kazsok

Önkormányzati épület energetikai korszerűsítése

2014-2015

20 000

4


Mezőcsokonya

Önkormányzati épület felújítása

2012-2013

20 000

5


Patalom

Önkormányzati épület felújítása

2012-2013

10 000

6


Simonfa

Polgármesteri hivatal épületének külső felújítása, nyílászáró csere, tetőfelújítás

2012-2013

15 000

7


Somogyszil

Szolgálati lakások, önkormányzati hivatal felújítása

2014-2015

20 000

8


Szentgáloskér

Önkormányzati hivatal épületének akadálymentesítése, felújítása

2014-2015

20 000

Az alprogram várható hatása, eredményei A tervezett projektek megvalósulásával fejlődik a települési intézményrendszer, ezáltal növekedik a lakosság megelégedettsége és kötődése, továbbá az ügyintézés színvonala is javul.


140

Operatív program

6.2. Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram Az alprogram célja, célcsoportjai Célja az intézmények épületeinek alkalmassá tétele oktatásra, valamint a korszerű berendezések, eszközök beszerzése. Az alprogram célcsoportjába tartoznak mindazok, akik alap-, és középszintű, valamint kiegészítő képzésben vesznek részt. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Gálosfa

Óvoda fűtéskorszerűsítése

2012-2013

15 000

2


Hetes

Óvoda tetőfelújítás, fűtéskorszerűsítés

2014-2015

20 000

3

Igal Város Önkormányzata

Igal

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiával kombinálva – iskola és óvoda fűtéskorszerűsítése termálvízre alapozva

2012-2013

300 000

4


Mosdós

Óvoda külső felújítása, tetőfelújítás

2012-2013

15 000

5


Nagyberki

Iskola tetejének hőszigetelése

2012-2013

10 000

6


Simonfa

Az óvoda épületének hőszigetelése, belső felújítás, parketta csere

2014-2015

55 000

7


Somogyjád

Általános iskola egy részének héjazat cseréje, hőszigetelése

2012-2013

40 000

8

Szentbalázs Község Önkormányzata

Szentbalázs

Iskola energetikai korszerűsítése

2014-2015

80 000

9


Taszár

Az általános iskola felújítása

2012-2013

80 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Az oktatási infrastruktúra javításával megfelelő körülményeket teremtünk a színvonalas képzéshez, a tananyag elsajátítása a szemléltetőeszközökkel hatékonyabbá válik.

6.3. Közszolgáltatások fejlesztése alprogram A kistérség településein az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten létesítettek és működtettek közösségi, sport, kulturális és szabadidős célú épületeket, jelentős előrelépés történt a közterületek kialakításában és folyamatos ápolásában. A kistérség önkormányzatainak többsége forráshiányos, tehát a működési célú kiadásokat sem tudja biztosítani. Így saját forrásból fejleszteni sem tud külső forrás igénybe vétele nélkül, még


141

Operatív program

olyan projektek esetében sem, amelyek nem fejlesztést, hanem csak a szinten tartást eredményezik. Ezek alapján került összeállításra az alprogram. Az alprogram célja, célcsoportjai Cél a lakosság számára hasznosnak ítélhető közszolgáltatáshoz szükséges épületek, létesítmények, berendezések felújítása, korszerűsítése, illetve újak építése, beszerzése. Célcsoport a színvonalas közszolgálati feladatokat ellátó, a településért felelős és tenni akaró, működési forráshiányos önkormányzatok. Az alprogramhoz kapcsolódó projektek

Sorsz.

Projektgazda





1


Alsóbogát

Urnafal felújítása

2012-2013

5 000

2


Alsóbogát

Díszpark, dísztó kialakítása

2014-2015

80 000

3


Baté

Sportpálya funkcióbővítés

2012-2013

12 000

4


Bodrog

Szolgáltató ház kialakítása

2014-2015

30 000

5


Bőszénfa

Közösségi ház teljes átalakítása

2012-2013

20 000

6


Bőszénfa

Orvosi rendelő tető- és nyílászáró csere

2012-2013

4 000

7


Bőszénfa

Ravatalozó építése

2012-2013

5 000

8


Büssü

Kultúrház belső, külső felújítása

2012-2013

25 000

9


Büssü

Volt Posta épület Közösségi térré alakítása

2014-2015

20 000

10


Csoma

Volt iskola épület felújítása

2012-2013

10 000

11


Csoma

Gömbházak felújítása

2014-2015

50 000

12


Csombárd

Kultúrház felújítás

2012-2013

10 000

13


Csombárd

Külszíni rendezvénytér kialakítás

2012-2013

10 000

14


Ecseny

Faluközpont kialakítása, megújítása

2012-2013

25 000

15


Ecseny

Tájház kialakítása a helyi sváb értékek és hagyományok ápolása céljából

2012-2014

3 000

16


Edde

Játszótér kialakítása

2012-2013

4 000

17


Felsőmocsolád

Idősgondozás bővítése – szociális gondozó felvétele

2012-2014

5 000

18


Fonó

Ravatalozó felújítása

2012-2013

5 000


142

Operatív program

19


Fonó

Volt iskola épület fűtéskorszerűsítése, és nyílászáró cseréje

2014-2015

10 000

20


Fonó

Sportpálya felújítása, bővítése

2014-2015

5 000

21


Fonó

Játszótér felújítás

2014-2015

3 000

22

Gadács Község Önkormányzata

Gadács

Templom falának javítása, belső felújítás

2012-2013

10 000

23


Hetes

Kultúrház felújítása, fűtéskorszerűsítés

2014-2015

30 000

24


Hetes

Lakóparkhoz játszótér építés

2014-2015

3 000

25

Juta Község Önkormányzata

Juta

Idősek nappali ellátását biztosító épület, és az önkormányzati épület energetikai korszerűsítése

2014-2015

50 000

26


Kaposhomok

Faluközpont felújítása

2012-2013

25 000

27


Kaposhomok

Kulturális központ kialakítása

2014-2015

15 000

28


Kaposhomok

Szociális bérlakások építése

2015-2016

100 000

29


Kaposhomok

A sportpálya mellé sportöltöző építése

2012-2013

15 000

30


Kaposkeresztúr

Templom felújítása

2014-2015

15 000

31


Kaposkeresztúr

Kultúrház kialakítása, és a főtér rekonstrukciója

2012-2013

30 000

32


Kaposvár

Csiky Gergely színház felújítása, színpadtechnika korszerűsítése

2012-2014

7 000 000

33


Kazsok

Orvosi rendelő építése

2012-2013

50 000

34


Kercseliget

Kercseligeti Integrált Szociális Központ felújítása

2012-2013

15 000

35


Kisgyalán

Kultúrház 120 m2-es pincéjében közösségi tér kialakítása

2014-2015

10 000

36


Magyaratád

Főtér rekonstrukció

2014-2015

30 000

37


Magyaratád

Középületek akadálymentesítése

2012-2013

25 000

38


Mernye

Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása

2012-2013

70 000

39


Mezőcsokonya

Faluközpont kialakítása

2014-2015

30 000

40


Mezőcsokonya

Református templom külső felújítása

2014-2015

15 000

41


Patalom

Településközpont felújítása

2014-2015

25 000

42


Patalom


2012-2013

10 000

43


Patalom

Középületek akadálymentesítése

2014-2015

20 000

44


Polány

Faluközpont megújítása

2012-2013

30 000


143

Operatív program

45


Ráksi

A volt Ifjúsági klub épület helytörténeti múzeummá alakítása, infrastruktúra kiépítése

2012-2013

20 000

46


Sántos

Sporttelep ismételt felújítása

2014-2015

3 000

47


Simonfa

Temető, ravatalozó felújítás

2012-2013

5 000

48


Somodor

Ifjúsági Klub számára közösségi tér

2012-2013

20 000

49


Somodor

Új faluház kialakítása

2012-2013

30 000

50


Somodor

Bentlakásos szociális otthon kialakítása

2014-2015

50 000

51


Somodor

Pusztasomodori barokktemplom felújítása

2014-2015

15 000

52


Somogyaszaló

Antalmajorban a volt istálló épület felújítása

2014-2015

5 000

53


Somogygeszti

Játszótér építés

2012-2013

5 000

54


Somogygeszti


2014-2015

15 000

55


Somogygeszti

Kultúrház – ifjúsági klub épületének hőszigetelése

2013-2014

5 000

56


Somogyjád

Szociális otthon bővítése

2012-2013

20 000

57


Somogysárd

Lovasbázis hasznosítása

2014-2015

200 000

58


Somogyszil

Fásítás folytatása

2012-2013

4 000

59


Somogyszil

Óvoda étkezdéjéből kultúrterem kialakítása

2014-2015

15 000

60


Somogyszil

Színpad, öltöző kialakítása

2014-2015

3 000

61


Szentbalázs

IKSZT létrehozása

2012-2013

60 000

62


Szentbalázs

Faluközpont felújítása

2014-2015

50 000

63


Szentgáloskér

Új művelődési ház építése

2014-2015

20 000

64


Taszár

12-es lakóépület hasznosítása

2014-2015

60 000

65


Újvárfalva

Templom építése

2014-2015

25 000

66


Várda

Templom felújítás

2013-2014

15 000

67


Zimány

Főtér rekonstrukció

2012-2013

25 000

68


Zimány

Katolikus templom felújítása

2013-2014

20 000

69


Zselickislak

IKSZT kialakítás

2012-2013

70 000

70


Zselickislak

Dísztó és pihenőpark kialakítása

2014-2015

25 000

71


Zselicszentpál

Sportpálya építése nagyobb területen

2014-2015

10 000

72


Zselicszentpál

Faluközpont kialakítása

2014-2015

25 000

Az alprogram várható hatása, eredményei Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

144

Operatív program

A tervezett projektek megvalósulásával a települési arculat kedvező irányban változik, az intézményrendszer fejlődik, a települési lakosság megelégedettsége és kötődése javul, szabadidős tevékenységekre nyílik lehetőség. Erősödik a települési népességmegtartó erő, a fiatalok letelepedési, családalapítási kedve fokozható. A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése A projekt megvalósításával sokkal jelentősebbek a közvetett hatások, mint a közvetett eredmények. A közvetlen eredmények építési dokumentációval, számlákkal ellenőrizhetők, az igénybe vett közszolgáltatások létszámnövekedéssel, esetszámmal stb. jellemezhetők. Hosszú távon általánosságként megfigyelhető a települési lakosságszám növekedése, az öregedési index mérséklődése.


145

Mellékletek

MELLÉKLETEK


146

Mellékletek

1. melléklet Kérdőív települési önkormányzatoknak

Kérdőív Település neve Polgármester neve

Lakosság szám, korcsoportonkénti bontásban

18 év alatti: 19-30 év: 31-40 év: 41-60 év: 61 év felett: Összesen:

Regisztrált munkanélküliek száma, ebből a közfoglalkoztatásban résztvevő Közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok száma

A legnagyobb foglalkoztatók

A település összes vállalkozásainak száma, ebből társas vállalkozások száma; Jelentősebb vállalkozások

Mezőgazdasági tevékenység a településen (művelési ágak, állattartás)

Ipari, kézműves tevékenység a településen Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

147

Mellékletek

Helyben elérhető szolgáltatások

A település infrastruktúrája

Iskola, óvoda

Civil szervezetek

Turisztikai szempontból is hasznosítható attrakciók, adottságok

Funkció nélküli ingatlanok, helyszínek, amelyekben fejlesztési lehetőségek rejlenek

A település erősségei

A település gyengéi


148

Mellékletek

Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései, elnyert pályázatok

A legsürgősebben megvalósítandó feladatok, beruházások

A Területfejlesztési koncepcióban szerepeltethető fejlesztési elképzelések települési szinten, illetve több település összefogásával

Kelt: P.h. ………………………………….. aláírás


149

Mellékletek

2. melléklet Kérdőív vállalkozásoknak, és civil szervezeteknek

Kérdőív Szervezet neve Szervezet székhelye, telefonszám, e-mail cím Szervezet képviselője Alkalmazottak száma Szervezet tevékenysége

Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései, elnyert pályázatok

A Területfejlesztési koncepcióban szerepeltethető fejlesztési elképzelések. A fejlesztések költségigénye. A fejlesztéseknek lesz-e munkahelyteremtő hatása? Ha igen, mennyi új munkahely várható?

Kelt: P.h. ………………………………….. aláírás Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség

150

Mellékletek

3. melléklet Kaposvár Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a https://www.kaposvar.hu/index.php?page=ivs&width=800&F=2&T=1&lang=1 oldalon érhető el)


151

Mellékletek

4. számú melléklet Közoktatási intézmének megvalósult infrastrukturális fejlesztései és fejlesztési igényei

Gölle

Igal

Büssü

2008. -eszközig. -élelm. biztonsági -épületfelúj. 700 e Ft

-eszkösz igény -akadálym.részleges (nincs ö.) 3,2 M Ft -eszközigény 450 e Ft

Zimány

- akadálym. komplex 2 M Ft

Somogyszil

-eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -nyílászáró csere -világítás korsz. -akadálym. komplex 20.426.449 Ft


Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009. 2010. 2011. -eszközig. -eszközig. -eszközig. -élelm. -akadálym.komp. -akadályrészl. Biztonsági -nyílászáró cs. -élelm. -világítá korsz. -élelm.bizt. biztonsági - vizes h. részl.felúj. -inform.fejl. -épületfelúj. -épületfelúj. -épületfelúj. 1,05 e Ft -új építés 9,46 M Ft 8,11 MFt -eszkösz igény -nyílászáró cs. -fűtés felúj. 5,9 M Ft -eszközig. -élelm. biztonsági -épületfelúj. 15,205 M Ft - épületfelúj. 2 M Ft -eszközig.; -inform.fejl. -épületfelúj.; -egyéb fejl. -fűtésrd. Felúj.; világítás korsz.; -vizes helyiség részleges felúj. 8.287.232 Ft

-eszközigény 300 e Ft

akadálymentesítés geotermikus energia 20 M Ft aula kialakítás 30 M Ft -eszközigény 300 e Ft nyílászárók cseréje, tetőfelújítás, alternatív fűtés kialakítás 15 MFt - épületfelúj. 2 M Ft

-eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -egyéb fejl. -nyílászáró felúj. -fűtésrd. Felúj.

-eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -egyéb fejl. -nyílászáró felúj. -fűtésrd. Felúj.

7,1 M Ft

7,1 M Ft

-akadálym.komp.(n.ö.) -vizes helyiség teljes felúj.(n.ö.) 11 M Ft

- épületfelúj. 2 M Ft -eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj. -egyéb fejl. -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. 8.808.799 Ft

152

2012. a 2012. évi költségvetés ismeretében

Mellékletek

Nagyberki

Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. -inform.fejl. -épületfelúj. -eszközig. (nem -vizes helyiség részleges tetőfelújítás 20M Ft -épületfelúj. szerepel összeg) 2015-ig felúj. -akadályment.részl.(n.ö.) -nyílászáró cs. -fűtésrd.felúj. 4,5 M Ft -vizes helyiség teljes 1 M Ft 4 M Ft felúj. 2,8 M Ft

-eszközigény (n.ö.) -nyilászáró cs. 3 M Ft

Mosdós -akadálym. részleges (n.ö.)

Kercseliget

Baté

-eszközig. -világítás korsz. -épületfelúj. -akadálymentesítés részleges 1,4 M Ft

-fűtésrd. Felúj.

-világítás korszerűsítés -akadálym.komplex 9,5 M Ft

- egyéb fejl. 2 M Ft


2 M Ft

-eszközig. -élelm.bizt. -épületfelúj. 4,1 M Ft

-épületfelújítás -vizes helyiségek felújítás teljes 30 M Ft

153

-épületfelúj. -nyílászáró cs.

tetőfelújítás szigetelés

11 M Ft

15 M Ft

-inform.fejl. -nyílászáró felúj. -vizes helyiség teljes felúj. 3,5 M Ft

.

tetőhéjazat csere, konyha korszerűsítése épület külső fejújítása, felújítása, szigetelés, fűtés korszerűsítés, konyha felújítása, korszerűsítése, udvari játékok cseréje, utcafronti kerítés felújítása, cseréje 20 M Ft 2015-ig

Mellékletek

Simonfa

Somogyaszaló

2008. -eszközig.

Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009. 2010. Nyílászárók cseréje Tető felújítása

-világítás korszerűsítés 68220 Ft


Somogygeszti

Somogyjád


2011.


-nyílászáró cs. -eszközigény -fűtésrd. csere -épületfelúj. -akadálymentesítés komplex -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. 22 043 000 Ft Eszközig. 400eFt

Juta


eszközig.; élelmiszerbizt.; fűtésrendszer felújítás; vizes helyiség felúj.teljes épületfelúj. 17,55 MFt

eszközig.; világítás korsz. Akadálymentesítés komplex 34,5 MFt

-nyílászáró cs. Fűtésrendszer felújítás világítás korsz. Akadálymentesítés komplex vizes helyiségek teljes felúj 33MFt

154

eszközigény 1MFt

2012. Tornaszoba kialakítása

Mellékletek

Osztopán

2008. eszközigény 300eFt

Mernye

Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009. 2010. 2011. eszközigény; eszközigény 50eFt eszközigény 100eFt épületfelúj. 40,55 MFt épületfelújítás 10 MFt

-nyílászáró cs. -világítás korsz. 5 MFt

- vizes helyiség részleges felúj. 1 MFt

elkülönítő és logopédiai helység kialakítása, burkolások, szúnyogháló 4 M Ft Tetőcsere, parkettacsere 10 M Ft

Magyaratád

-eszközig. -élelm. Biztonsági -épületfelúj. -akadálymentesítés komplex 1,3M Ft

-eszközig. -nyílászáró cs. 1,1 MFt

-inform.fejl. -épületfelúj. -fűtésrd.felúj. -vizes h.részleges felúj. 5,1 MFt

-eszközig. 50 eFt

Mezőcsokonya

Játszó udvar kialakítása felszerelése 2,5 M Ft

Játszó udvar kialakítása felszerelése 2,5 M Ft számítógépek beszerése 1,3 MFt Tornaterem építése 220 MFt

épületfelújítás 45 M Ft (Nyílászárók cseréje, Fűtésrendszer cseréje, Épület részleges akadálymentesítése ) számítógépek beszerzése 0,5 MFt étkező, konyha kialakítása: 90 M Ft

Nyílászárók cseréje 8 M Ft Épület komplex akadálymentesítése 6 M Ft Vizes helyiségek felújítása 7 M Ft számítógépek beszerzése 0,5MFt hálózat fejlesztés 4 MFt


2012.

155

Mellékletek

2008. Somodor

Szentgáloskér

Somogysárd

Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009. 2010. 2011. -eszközigény alászigetelés, tetőcsere, -eszközigény (nem külső, belső vakolás, -épületfejújítás szerepel összeg) belső átépítés, 200eFt -épületfelújítás 70eFt akadálymentesítés 26 MFt; Eszközfejlesztés 3MFt; Nyílászárók cseréje 3,5 MFt; Fűtésrendszer cseréje 4MFt; Világítás korszerűsítés 0,7 MFt; Vizes helyiségek felújítása 2 MFt; Játszóudvar kialakítása, felszerelése 3MFt

Település adatok vannak megadva!

-eszközigény -akadálymentesítés komplex -inform.fejl. -egyéb fejl. 15,68 M Ft


2012.

tornaszoba építés, épület felújítás 24 M Ft; eszközfejlesztés 3 MFt; Nyílászárók cseréje 1,6MFt; Fűtésrendszer cseréje 0,4 MFt; világítás korszerűsítése 1 MFt; vizes helyiségek felújítása 2 MFt; Játszó udvar eszközeinek felújtása 3MFt -eszközigény -inform.fejl. -egyéb fejl. -nyílászáró cs. 15,4 M Ft

-eszközigény -épületfelúj. -inform.fejl. -egyéb fejl. 25,7 M Ft

156

-eszközigény -fűtésrd. Csere -inform.fejl. 15,3 M Ft

-eszközigény - fűtésrendszer korszerűsítés - informatikai fejlesztés - csoportszobák belső felújítása 15M Ft

Mellékletek

Hetes

Szentbalázs

Gálosfa

Taszár

2008. eszközigény, élelmiszerbiztonsági igény, informatikai fejlesztések, egyéb 380 e Ft. festés 0,2 M Ft fűtésrendszer korszerűsítése 0,6 M Ft Számítógépek beszerzése 0,5 M Ft -eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. 2,3 M Ft

-inform.fejl. 500 e Ft


Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009. 2010. 2011. élelmiszerbiztonsági eszközigény, eszközigény, igény, inf.fejlesztések egyéb, épületfelújítás, fűtésrendszer nyílászárók cseréje. korszerűsítése 17.600 e Ft 23.400 e Ft

2012. eszközigény, informatikai fejlesztés, parkettacser, csatornázás, akadálymentes feljáró 15M Ft

-épület felújítás 0,1 M Ft internet elérését segítő eszközök beszerzése 0,1 M Ft

-épület felújítás 0,1 M Ft Számítógépek beszerzése 0,1 M Ft

-épület felújítás 0,1 M Ft Számítógépek beszerzése 0,1 M Ft

Külső vakolat szigetelése, csatornázás, központi fűtés kialakítása, udvarrendezés-játékok cseréje

-eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. -nyilászáró cs. -fűtésrd. Cs. -világítás korsz. - vizes helyiség teljes felúj 60 M Ft részleges akadálym. 3,7 M Ft -nyílászáró cs. -fűtésrd. Cs. -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. -épületfelúj 27,5 M Ft

-eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. 700 e Ft

-eszközig. -élelmiszerbizt -inform.fejl. -épületfelúj. 800 e Ft

Központi fűtés kialakítása, világítás korszerűsítése.

-akadálymentesítés komplex 6 M Ft

157

informatikai eszközök beszerzése egyéb oktatási eszközök beszerzése 5 M Ft

Mellékletek

2008. Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Bajcsy-Zs.utcai Központi Óvoda

világítás korsz. 2 ,621 M Ft

Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009. 2010.

nyilászáró cs. 3,6 M Ft

Béke Utcai tagóvoda

eszközig. -inform.fejl. 1,4 M Ft


világítás korsz. -akadályment.komplex 7,5 M Ft

akadályment.egyéb 8 M Ft

világítás korsz. 3 M Ft

épületfelújítás 800 e Ft

eszközig. -akadályment.komplex 4,1 M Ft

vizeshelyiség teljes felúj.; világítás korsz. 4,71MFt

Temesvár Utcai Tagóvoda


nyilászáró cs. -vizes helyiség teljes felúj. 11,5 M Ft

Arany János Tagóvoda

0

nyilászáró cs. -akadályement. komplex 7,2 M Ft

vilgáítás korsz. 2 M Ft

vizes helyiség részleges felúj. 1,7 M Ft

2012.

nyilászáró cs. fűtésrd. csere -akadályement. komplex 2,4 M Ft 7,2 M Ft

vizes helyiség teljes felúj. -akadályment. komplex 13,5 M Ft vizes helyiség teljes felúj.; nyilászáró cs.; akadálymentesítés komplex 8,1MFt

Jutai Úti Tagóvoda

Festetics Karolina Központi Óvoda

2011.

Épület korszerűsítése vizes helyiség felúj.teljes 2,5 MFt Nyílászárók cseréje.

nyílászáró csere, fútés korszerűsítés

158

inform.fejl. -épületfelúj. -vilgáítás korsz. 5,526 MFt

nyílászáró csere

Mellékletek

2008.


2011.

Tallián Gyula Utcai Tagóvoda

inform.fejl. 400 e Ft

akadályment. részleges 1,5 M Ft

akadályment. komplex -inform.fejl. 2,3 M Ft

épületfelújítás -vizes helyiség részleges felúj. 3,7 M Ft

Damjanich Utcai Tagóvoda

inform.fejl. 400 e Ft

akadályment. komplex -épületfelúj. 4,3 M Ft

inform.fejl. -világítás korsz. 3,7MFt

nyilászáró cs. -épületfelúj. 5,7 M Ft

Nemzetőr Sori Központi Óvoda

0 vizeshelyiség teljes felúj. akadályment. 3 M Ft egyéb 3,5 M Ft

világítás korsz. 2 M Ft

Honvéd Utcai Tagóvoda

0 fűtésrd. Felúj. 1,6 M Ft


nyílászáró cs. -vizes helyiség teljes felúj. 6,7M Ft

Kaposfüredi Tagóvoda

0 akadályment. komplex 3 M Ft

világítás korsz. 2,5 M Ft

nyilászáró cs. 3 M Ft

Petőfi Sándor Központi Óvoda

Búzavirág Tagóvoda

Rét Utcai Központi Óvoda

eszközig. -inform.fejl. -vizes helyiség teljes felújíáts 3,433 M Ft

eszközig. -inform.fejl. -vizes helyiség teljes felúj. 4,86 MFt

eszközig. -inform.fejl. -akadálymentesítés komplex 9,83 MFt

eszközig. -inform.fejl. -világítás korsz. 4,4 MFt

0

nyilászáró felúj. -világítás korsz.

akadálym.komp. -inform.fejl.

nyilászáró cs. 5,3 M Ft

9,587 M Ft

4,35 M Ft

eszközig. -vizes helyiség részleges felúj. 1,7 M Ft

világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. 3,85 M Ft

eszközig. 200 e Ft


159

2012.

nyílászáró csere szennyvízhálózat-, csatorna felújítás, gyermek mosdó felújítása vizesblokk korszerűsítés,nyilászáró csere parketta csiszolás,lakkozás, udvari járda felújítás csopotszoba belső felújítása, a megsüllyedt fal miatt

fűtés korszerűsítés, 3 db gyermekmosdók és 3 db felnőtt vizseblokk felújítás

2-es kupola felújítása, fűtés korszerűsítés akadályment.komplex 1,8 M Ft

Csoportszobák burkolat cseréje. Világítás korszerűsítés.

Mellékletek

2008.


Szigetvár Utcai tagóvoda Madár Utcai Tagóvoda

n.a.

Tar Csatár Központi Óvoda

eszközig. -vizes helyiség teljes felúj. 900 e Ft

Szántó Utcai Tagóvoda Szentjakabi Tagóvoda

2011.

2012. Világítás korszerűsítés.

0 vizes helyiség részleges felúj. 2,8 M Ft akadályment komplex 2,6 M Ft

akadályment.komplex 3,8 M Ft


nyílászáró cs. 5 M Ft


Nyílászárók cseeréje. Vizesblokk felújítás.

nyílászáró cs. 5 M Ft

n.a. eszközig. 250 e Ft


világítás korsz. -vizes helyiség részl.felúj. 2 M Ft

akadályment. részleges 1 M Ft nyílászáró cs. 5 M Ft

160

Mellékletek

2008 eszközigény nyílászáró felúj igény inf. igény épületfelújítás akadályment.komplex 62 M Ft

Hetes

Somogysárd Igal- Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola

Új építés 300 M Ft nyílászáró cs. 1,5 M Ft akadályment.komplex és egyéb 5 M Ft Játszótéri eszközök felújítása, korszerűsítése 2 M Ft számítógép beszerzése 1,2 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,05 M Ft

Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009 2010 2011 eszközigény eszközigény eszközigény informatikai fejl. informatikai fejl. inf. igény 13,4 M Ft Épületfelúj. épületfelújítás Világítás korsz. fűtésrd.cs. 11,2M Ft Vizes h.teljes felúj. 28,5M Ft

eszközigény,inform.fejl.,Új építés 400 M Ft egyéb fejl.,Nyílászáró cs.1,5 M Ft Fűtésrd. felúj.1,2 M Ft élelm.bizt.(n.ö.) akadályment.komlex és egyéb 4,5 M Ft sportpálya eszközök 0,2 M Ft Játszótéri eszközök felújítása, korszerűsítése 2 M Ft számítógép beszerzése 1,5 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,05 M Ft Internet elérését segítő eszközök 0,05 M Ft


eszközigény,inform.fejl.,Egyéb fejl.,Nyílászáró cs. 2 M Ft Akadályment.komplex és egyéb 7 M Ft sportpálya felújítás 2 M Ft sportpálya eszközök 0,2 M Ft Játszótéri eszközök felújítása, korszerűsítése 3 M Ft Internet elérését segítő eszközök 0,05 M Ft digitális tananyag 0,5 M Ft

161

eszközigény inform.fejl. Nyílászáró cs. 1 M Ft 5,2 M Ft sportpálya felújítás 3 M Ft sportpálya eszközök 0,2 M Ft digitális tananyag 0,5 M Ft

2012 energiatermelés napelem felhasználásával 19,075M Ft (megnyert pályázat) áttérés megújúló energiaforrásokra (pályázatokból) 50 M Ft (NFÜ 4. intézkedés pályázatának elnyerése esetén) geotermikus energia 50 M Ft tornacsarnok nyílászáróinak cseréje 1,5 M Ft

2013

Mellékletek Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009 2010 2011

2008 Igal - Speciális Általános Iskola és Diákotthon

Nagyberki

tetőfelújítás 40M Ft

épületfelúj. Nyílászáró cs. Új építés Akadályment.komplex Vizes h. részleges felúj. 125M Ft eszköz.igény épületfelúj. Új építés nyílászáró cs. Vizes h. felúj.részleges 151M Ft

Somogyjád

Juta

2012 geotermikus energia 30 M Ft szigetelés (vízmentesítés) 50 M Ft Nyílászárók cseréje 40 M Ft Héjazat(tető)csere 30 M Ft

eszközigény inform.fejl. Épület felúj. Nyílászáró cs. Fűtésrd. Felúj. Világítás korsz. Akadálym.komplex 7,3 M Ft


eszközigény (n.ö.) fűtésrd.felúj. Világítás korsz. Akadálym. Komplex 1,8 M Ft

162

eszköz.igény élelm.bizt. Fűtésrd. felúj. Világítás korsz. épületfelúj. Akadálym.komplex 123M Ft épületfelúj. 1 M Ft

2013

vizesblokk felújítása 2,6M Ft

nyílászáró cs. 2M Ft

eszközigény 500 e

Általános iskola egy részének héjazat cseréje, hőszigetelése 40 MFt

Mellékletek

2008 Osztopán

Mernye

Magyaratád

Somogygeszti

Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009 2010 2011 világítás korsz. eszközigény élelm.bizt. Eszközigény 0,3M Ft informatikai fejl. inform.fejl. épületfelúj. Nyílászáró felúj. és csere Nyílászáró cs. Akadályment.komplex Akadályment.részleges 35,7 M Ft 83,5M Ft új építés akadálym.komplex nyílászáró cs. 27,6M Ft 67,05 M Ft aulaépítés, 80 MFt eszközigény eszközigény informatikai fejl. világítás korsz. Eszközigény épületfelúj. informatikai fejl. világítás korsz. Nyílászáró cs. épületfelúj. informatikai fejl. Vizes h. felúj.teljes Vizes h. felúj.részleges 8M Ft akadálym.komplex épületfelúj. 1,7M Ft Vizes h. felúj.részleges 1,7M Ft eszközigény élelm.bizt. informatikai fejl. épületfelúj. 610 e Ft


eszközigény élelm.bizt. Inform.fejl. Épületfelúj. Akadályment.komplex Nyílászáró cs. Fűtésrd.cs. Világítás korsz. 12,73 M Ft

163

eszközigény élelm.bizt. Inform.fejl. Nyílászáró cs. Épületfelúj. Vizes h. felúj.részleges 3,899 M Ft

2012 eszközigény fűtésrd. Csere világítás korsz. Vizes h. részl. 25,2 M Ft

2013 belső felújítás 10 M Ft

vizes h. felúj. részleges 6M Ft

nyílászárók cseréje 20 M Ft

eszközigény Inform.ig. épületfelúj. 0,6 M Ft

Eszközigény informatikai fejl. 0,18M Ft

akadálymentesítés nyílászárók cseréje kiszolgáló helységek korszerűsítése 10 M Ft

Mellékletek

2008 Mezőcsokonya

Szentbalázs

festés 3 M Ft nyílászárók cseréje 1,5 M Ft Fűtésrendszer felújítása 4,7 M Ft Világítás korszerűsítése 2,5 M Ft Számítógépek beszerzése 0,5 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,5 M Ft

Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009 2010 2011 - épületfelújítás Új épületszárny építése Számítógépek beszerzése 45 M Ft 220 M Ft 3 M Ft Új épületszárny építése, Nyílászárók cseréje 20 M Ft Digitális tananyag Világítás korszerűsítése 11 M étkező és konyha beszerzése 2 M Ft kialakítása Ft Digitalizált tananyag fejl. 180 M Ft Játszóudvar kialakítása segítő eszk. beszerzése sportpálya felújítás 2,5 M Ft 1,5 M Ft 25 M Ft számítógépek beszerzése -inform.fejl. 13 M Ft 3 M Ft Digitális tananyag beszerzése Játszóudvar eszk. felújítása, korszerűsítése 2 M Ft 8 M Ft Digitalizált tananyag fejl. segítő eszk. beszerzése 2 M Ft

Épületfelúj. 322 M Ft festés 8 M Ft Akadályment.komplex 45 M Ft. Számítógépek beszerzése 2 M Ft


Épületfelúj. 0,4 M Ft festés 5 M Ft Játszóudvar eszközeinek felújítása 34 M Ft Számítógépek beszerzése 0,4 M Ft

164

Épületfelúj. 0,4 M Ft festés 5 M Ft Számítógépek beszerzése 0,4 M Ft

2012 fűtésrendsz. felújítása 25 M Ft sportpály eszközeinek felújítása 9 M Ft Játszóudvar eszk. felújítása, korszerűsítése 6 M Ft -inform.fejl. 10 M Ft - akadálym. komplex 6 M Ft

Külső vakolat szigetelése, csatornázás, fűtésrendszer korszerűsítése szakaszolása, vizesblokk felújítása, udvarrendezés-játékok cseréje, belső nyílászárók cseréje. Füves sportpálya fejlesztése

2013

Mellékletek

Taszár

2008 eszközigény élelm.bizt. Inform.fejl. Nyílászár cs. Fűtésrd. felúj. 25,5M Ft

Gölle

Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2009 2010 2011 eszközigény eszközigény eszközigény épületfelúj. élelm.bizt. élelm.bizt. 1,5M Ft Épületfelúj. Új építés Új építés nyílászáró cs. nyílászáró cs. Fűtésrd. felúj. Világítás korsz. Világítás korsz. Akadályment.komplex 59M Ft Vizes h.teljes felúj. 108,5M Ft Eszközigény

2012 informatikai eszközök beszerzése egyéb oktatási eszközök beszerzése 5 M Ft

2013

Tornaterem építés, nyílászárók cseréje

Kaposvári általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei

2008 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kodály Zoltán Központi Általános Iskola

Kisfaludy Utcai Tagiskola

2009

2010

eszközigény 3M

eszközigény vizes helyiség részleges felúj 7,5M

informatika fejl. Vizes helyiség részleges felúj. 8,04M

informatika fejl. vizes helyiség részleges felúj. 8,1M

eszközigény inform.fejl. Nyilászáró cs. 21,763M

inform.fejl. Nyilászáró csere 20,5M


165

2011

eszközigény akadálym. egyéb vizes helyiség részleges felúj 24,9 M informatika fejl. Nyilászáró felúj fűtésrd. felúj akadálym.komplex 64,6M

eszközigény világítáts korsz. Vizes helyiség részleges felúj. 21,5M informatika fejl. Nyilászáró felúj világítás korsz. 20,935M

inform.fejl. Fűtésrd.felúj akadálym.komplex 31,5M

világításkorsz. 12,324M

2012

Tornaterem kopolit üvegfal cseréje 1,5 M

Mellékletek


2008

2009

2010

2011

2012 Intézményi külső csapadékvíz elvezetés, ehhez kapcsolódóan alagsori helyiségek tisztasági meszelése 0,5 M, Intézményi világítási rendszer korszerűsítése 1,5 M

Berzsenyi Dániel Tagiskola

eszközigény inform. fejl 1,5M

eszközigény 1M

eszközigény nyilászáró felúj. Világítás korsz. Akadálym.komplex 29,252M

eszközigény nyílászáró felúj. 7M

Gárdonyi Géza Tagiskola

eszközigény inform.fejl 2,1M

eszközigény inform.fejl. 2,35M

eszközigény inform.fejl. Akadálym.komplex 20,6 M

eszközigény inform.fejl. Nyilászáró csere világítás korsz. 35,702M

Honvéd Utcai Tagiskola

eszközigény inform.fejl. Vizes helyiség részleges felúj. 8,4M

eszközigény inform.fejl. 2,49M

eszközigény inform.fejl. Akadálym.komplex 32,52M

eszközigény inform.fejl. Nyilászáró felúj. 7,59M

eszközigény informatika felúj. Világítás korsz 11,735M

eszközigény informatika fejl. Akadálym. komplex 22,7M

eszközigény informatika fejl. Nyílászáró felúj. Fűtésrd. felúj 22,9M

nyilászáró cs. Akadálym.komplex 60M

nyilászáró cs. 20M

Tornaterem nyilászáróinak cseréje. Lyukas lemezradiátorok cseréje és tetőjavítás 2M

nyilászáró felúj. Akadálym.komplex 35M

nyilászáró felúj. Fűtésrd. Felúj. 20M

Az összekötő folyosó nyilászáróinak cseréje 1 M

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola eszköz informatika fejl. Vizes h. részleges felúj. 6,6M Kinizsi Lakótelepi Tagiskola

Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola


világításkorsz. 7,615M

166

Sportpálya és az óvoda közötti kerítés felújítása 0,3M

Mellékletek


2008

2009

2010

2011

Pécsi Utcai Tagiskola

vizes helyiség részleges felúj. 4,5M

világítás korsz. 7,329M

nyílászáró felúj. Komplex akadálym. 45M

nyílászáró felúj. Fűtésrd. Felúj. 15M

Toponári Tagiskola

vizes helyiség részleges felúj. 4M

vizes helyiség részleges felúj. 4M

épületfelúj. Nyilászáró csere világítás korsz. Akadálym.komplex 115,220M

fűtésrd. Felúj. 5M

világítás korsz. 2,506M

akadálym.komplex 15M

Benedek Elek Tagiskola Toldi Lakótelepi Tagiskola


2012

Lapostető szigetelés 0,3 M

167

Mellékletek

Középfokú intézmények megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei (eFt-ban) Intézmény Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium

Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium

2006

Informatikai fejlesztés 549 Épület felújítása 2.352 Egyéb 18.030

Informatikai fejlesztés 8.587 Épület felújítása 3.610 Egyéb 16.527

Épület felújítás 17.172; Új építés 27,650; Egyéb 28; Fűtésrendszer cseréje 1.160 ; Épület részleges akadálymentesítése 244 Informatikai fejlesztés 8.240

Épület felújítás 885 Új építés 2.411 Egyéb 301 Fűtésrendszer cseréje 80

Munkácsy Mihály Gimnázium

Világítás korszerűsítése 11.238

Toldi Lakótelepi Gimnázium - telephely Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola

Épületfelújítás 8.689 Eszközigény 1.976; Informatikai fejlesztések 8.6; Épületfelújítás 4.000; Világítás korszerűsítés 500 Eszközigény 7.329 Élelmiszerbiztonsági igény 51 Informatikai fejlesztések 4.535 Épület felújítás 2.271 Fűtésrendszer felújítása 187

Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola

2007 2008 ld. óvodai és általános iskolai fejlesztési igények

Eszközigény 1.022 Informatikai fejlesztések 458 Épület felújítás 3.591 Fűtésrendszer felújítása 700


Informatikai fejlesztés 4.174 Épület felújítása 1.086 Egyéb 437 Fűtésrendszer felújítása 4.060 Egyéb 46.256 Fűtésrendszer cseréje 333 Vizes helyiségek részleges felújítása 304

Informatikai fejlesztés 2.087; Élelmiszerbiztonság 9.655 Informatikai fejlesztés 21.732 gépbeszerzés 7.939 Épület felújítás 1.002 Új építés 501,265 Egyéb 43,380

2011-2012

Informatikai fejlesztés 17.119; Épület felújítás 1.952; Egyéb 386; Eszközfejlesztés 21.482 Tanudvar tetőtér beépítése (2010) 7.700; Gépbemutató (2010) 4.400; Eszközfejlesztés 2.682; Informatikai fejlesztés 3.500 Informatikai fejlesztés 11.389; gépbeszerzés 12.975

Informatikai fejlesztés 21.057

Eszközigény 864; Informatikai fejlesztések 6.095; Épületfelújítás 6.226; Világítás korszerűsítés 500 Eszközigény 3.707 Informatikai fejlesztések 4.622 Épület felújítás 14.469 Eszközigény 2.627 Informatikai fejlesztések 754 Épület felújítás 1.355

168

Épületfelújítás 9.515 Eszközigény 595; Informatikai fejlesztések 4.078; Világítás korszerűsítés 500

Lapostető szigetelés 300 Informatikai fejlesztések 1.2; TIOP kb. 14.000 (interaktív tábla 14 db)

Eszközigény 5.055 Eszközigény 3.900 Informatikai fejlesztések 4.070 Informatikai fejlesztések 8.096 TIOP pályázat

Épület felújítás 518

Szemléltető modellek 193; TIOP 1.1.1-07 Közoktatási informatikai fejlesztés

Mellékletek

Középfokú intézmények megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei (eFt-ban) Intézmény Táncsics Mihály Gimnázium Zichy Mihály Iparművészeti, Ruhaipari Szakképző Iskola és Kollégium

Intézmény neve

2006 Eszközfejlesztés 907 Eszközigény 69 Informatikai fejlesztések 3.286 Egyéb 1.064 Világítás korszerűsítés 261

2006

2007 Informatikai fejlesztés 490 Eszközigény 80 Informatikai fejlesztések 2.257 Épület felújítás 2.381 Egyéb 62 Fűtésrendszer felújítása 161

Kollégiumi fejlesztések 2007

2008 Informatikai fejlesztés 968 Eszközigény 85 Informatikai fejlesztések 5 Épület felújítás 531 Egyéb 503 Fűtésrendszer 172 Világítás korszerűsítése 410

2008

Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Igali ÁMK Speciális Általános Iskola és Diákotthon

Klebelsberg Középiskolai Kollégium Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Zichy Mihály Iparművészeti, Ruhaipari Szakképző Iskola és Kollégium

Informatikai fejlesztések 1.550 épület felújítás 619 Egyéb 1671

Eszközbeszerzés 222 Informatikai fejlesztés 2386 épület felújítás 1484 Egyéb 4598

Informatikai fejlesztés 93 egyéb 2447

Egyéb 102 nyílászárók cseréje 121

Egyéb 102

u.a. mint az iskolánál Egyéb 98 vizes helyiségek részleges felújítása 2897


169

2011-2012 n.a. TIOP 3.1.1.09/1-2009-0018 TISZK pályázat 120.000 infrastrukturális és eszközfejlesztés; TIOP 1.1.1. Informatikai önkormányzati pályázat 11.800 Ft

2011-2012 Vizes helyiségek részleges felújítása 100; Fűtésfelújítás 2010-ben 600; Informatikai fejlesztés 500 Geothermikus energia 30.000; szigetelés (vízmentesítés) 50.000; nyílászárók cseréje 40.000; héjazat (tető) csere 30.000 Eszközbeszerzés 600; Informatika 263; AJTP Programból várható fejlesztés 2011. év végéig eszközbeszerzésre 1.800

A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: 2011

Recommend Documents