KOMORÓ KÖZSÉG FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA 2011

KOMORÓ KÖZSÉG

FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA

2011.

2 TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 4 1.1. A települési fenntarthatósági terv ........................................................................................ 4 1.2. A települési fenntarthatósági terv célja ............................................................................... 6 1.3. A fenntarthatósági terv megvalósításának lépései .............................................................. 7 2. KÖRNYEZET ...................................................................................................................... 8 2.1. Földrajzi helyzet .................................................................................................................. 8 2.2. Földtani adottságok ............................................................................................................. 8 2.3. Éghajlati adottságok ............................................................................................................ 9 2.4. Vízrajzi adottságok ............................................................................................................ 10 2.5. Talajadottságok ................................................................................................................. 12 2.6. Természeti adottságok ....................................................................................................... 12 2.6.1. Országos jelentőségű természetvédelmi területek.......................................................... 13 2.6.2. Natura 2000 területek ..................................................................................................... 13 2.7. Táji adottságok, tájképi és kulturális értékek .................................................................... 18 3. FENNTARTHATÓSÁGI HELYZETELEMZÉS........................................................... 19 3.1. Komoró környezeti állapotának jellemzése ...................................................................... 19 3.1.1. Talajok állapota .............................................................................................................. 19 3.1.2. Levegő állapota .............................................................................................................. 20 3.1.3. Felszíni és felszín alatti vizek állapota ........................................................................... 23 3.1.4. Zaj- és rezgésvédelem .................................................................................................... 25 3.1.5. Térszerkezet, területhasználat, épített környezeti értékek .............................................. 25 3.1.6. Környezetbiztonság, környezet-egészségügy................................................................. 28 3.3. A gazdasági helyzet jellemzése ......................................................................................... 29 3.3.1. Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás .................................................................... 30 3.3.2. Ipar ................................................................................................................................. 31 3.3.3. Mezőgazdaság ................................................................................................................ 32 3.4. A társadalmi helyzet jellemzése ........................................................................................ 32 3.4.1. Demográfia ..................................................................................................................... 32 3.4.2. Foglalkoztatottság .......................................................................................................... 33 3.4.3. Oktatás, kultúra .............................................................................................................. 35 3.4.4. Egészségügy, szociális ellátás ........................................................................................ 36 Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

3 3.4.5. A hátrányos helyzetű csoportok helyzete ....................................................................... 37 3.5. Infrastrukturális helyzet..................................................................................................... 37 3.5.1. Közlekedés ..................................................................................................................... 37 3.5.2. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás ....................................................................................... 38 3.5.3. Szennyvízcsatorna-hálózat ............................................................................................. 38 3.5.4. Villamosenergia és gázellátás ........................................................................................ 39 3.5.5. Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................... 39 3.6. Energiagazdálkodás ........................................................................................................... 40 4. FENNTARTHATÓSÁGI SWOT-ELEMZÉS................................................................. 41 5. FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ÉS CÉLOK ........................................................... 43 5.1. Környezet .......................................................................................................................... 43 5.1.1. Környezettudatosság megtermetése ............................................................................... 43 5.1.2. A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól ......................................... 45 5.1.3. Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................... 46 5.1.4. Infrastrukturális helyzet javítása .................................................................................... 49 5.2. Gazdasági környezet ......................................................................................................... 51 5.2.1. Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése .................................................................................................................................................. 51 5.2.2. Ipar fejlesztése ................................................................................................................ 52 5.2.3. Kereskedelem és szolgáltatás fejlesztése ....................................................................... 54 5.2.4. Mezőgazdaság fejlesztése .............................................................................................. 55 5.3. Társadalmi környezet ........................................................................................................ 56 5.3.1. Társadalmi szemléletformálás ........................................................................................ 56 5.3.2. Kulturális élet fellendítése.............................................................................................. 56 5.4. A célok eléréséhez szükséges intézkedések ...................................................................... 58 5.4.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok ........................................................ 60 5.4.2. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok ................................................. 60 5.4.3. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok ................................................... 61

Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

4 1. BEVEZETÉS Komoró Fenntartható Fejlődési Tervének kidolgozásával a község önkormányzata az EcoMen Szolgáltató és Tanácsadó Bt. bízta meg, akik a statisztikai adatok és korábbi tervdokumentumok részletes elemzésével készítették el ezt az tervdokumentumot.

1.1. A települési fenntarthatósági terv A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv - továbbiakban Local Agenda 21, LA21 - egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992ben az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferenciája javasolta. Azóta világszerte számos település dolgozta ki saját programját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődését saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban. Ebből a szemléletből adódóan a helyi fenntartható fejlődési terv elkészítésének nem alakultak ki határozott, egységes formai és tartalmi követelményei. A Local Agenda 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe.


5 A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. Célja, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági es kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen elől fenntartható életminőséget, azaz támogassa a helyi társadalmigazdasági-környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el. Komoró Község Önkormányzata politikájában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a térség környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmerése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül: • a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai • Komoró Község Környezetvédelmi Programja • Komoró Község Településrendezési Terve • Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21) elkészítéséhez • a Környezetvédelmi es Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága ún. LA21 sablonterve. A helyi fenntartható fejlődési tervnek nem célja egy teljesen új fejlesztési stratégia kialakítása, inkább egy tervezési szemléletváltást kíván elősegíteni a fejlesztési célok megállapítása, csoportosítása és végrehajtása során a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. Ennek szellemében Komoró Község Helyi Fenntartható Fejlődési Tervének központi gondolata a szemléletváltás elősegítése a település fejlesztésében. A terv kidolgozásának célja, a község szakmailag jól kiforrott célrendszerének elősegítése, a fenntarthatósági célok végrehajtása.


6 1.2. A települési fenntarthatósági terv célja Komoró Község Fenntartható Fejlődési Tervének átfogó célja Komoró hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének megteremtése. A települési fenntarthatóság megteremtéséhez alapvető fontosságú a lakosság természetes fogyásának csökkentése, az életminőség javítása és a társadalmi kohézió megteremtése. Mivel a Község további fenntartható fejlődése a jövőben a fenntartható gazdasági fejlődéssel érhető el, ezért hosszútávon javítani szükséges a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket. A lakosság életminőségének emeléséhez nagymértékben hozzájárul Komoró természeti és épített értékeinek megőrzése, az egészséges települési környezet kialakítása és az alternatív energiahordozók arányának növelése az energiaellátáson belül. A

társadalmi

részvételt,

a

lakossági

környezettudatosságot

intenzív

felvilágosító

kampányokkal, tudatformálással szükséges erősíteni. A települési fenntarthatósági tervben stratégiai célok kerülnek meghatározásra. Az elérni kívánt célok megfogalmazását, a stratégia kidolgozását, a terv elkészítése jelenti, ezáltal lehetőség nyílik a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozására is. A stratégiai célok eléréséhez a konkrét feladatok, a végrehajtás eszközei is meghatározásra kerülnek. A konkrét célok meghatározásánál és a végrehajtás eszközeinél mérlegelésre kerültek az Önkormányzat pénzügyi, intézményi, humánerőforrás korlátai. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, a politikai es üzleti döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, valamint biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét.


7 1.3. A fenntarthatósági terv megvalósításának lépései • A fenntarthatósági terv lépéseinek, eszközeinek meghatározása o A fenntarthatósági terv céljainak pontos meghatározása. o A korábbi tervek beépítése a folyamatba. • Környezeti, gazdasági és társadalmi helyzetelemzés o A

fenntarthatósági

terv

más

tervekhez,

dokumentumokhoz

való

illeszkedésének elemzése. o A község környezeti, gazdasági és társadalmi állapotának, folyamatainak elemzése. • Partnerségépítés o A helyi lakosság bevonása a programba. • Stratégiai csoport felállítása o A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből álló stratégiai csoport megalakítása. • Kommunikáció o Az Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció. o A lakosság visszajelzésének fogadása. • Termék o A létrejött fenntarthatósági terv, a helyzetelemzés mellett konkrét javaslatokat és lépéséket tartalmaz a község hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. o Megfelelő

koordináció

környezettudatosság

esetén

növelésében,

egy a

folyamat lakossági

indulhat és

el,

ami

intézményi

önkormányzati) döntésekben jelenik meg. • Monitoring o Monitoring csoport felállítása. o Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követése.


a (pl.

8 2. KÖRNYEZET 2.1. Földrajzi helyzet Komoró község az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő, Tisza melletti település. Tuzsér 4,5 km, Fényeslitke 5 km, Kisvárda 10 km távolságra található (1.ábra). A község kedvező térszerkezeti pozíciója a fő közlekedési útvonalak közelségének köszönhető: egyrészt a település területén halad át a 4. számú fő közlekedési út, a 4145. számú úgynevezett „régi négyes” közút, másrészt a Záhony-Nyíregyháza vasútvonal. 1. ábra: Komoró település elhelyezkedése Eperjeske

É e

Dámóc Zemplénagárd

%

%

Mándok Tuzsér

%

Révleányvár %

Komoró Szabolcsveresmart

Fényeslitke % % %

Tornyospálca

2.2. Földtani adottságok Magyarország kistájainak katasztere alapján Komoró község az Északkelet-Nyírség kistájon fekszik. A kistáj a Nyírség legidősebb felszíne, aminek legnagyobb részét gyengén koptatott apró-és finomszemű szélhordta homok átlagosan 8-10 m vastagságban fedi.


9 A térség talajának nagyobb hányada homokon képződött. A szerves anyagot csak kis mennyiségben tartalmazó váztalajok közé sorolt futóhomok a terület 15 %-át borítja. A 0,5-1 % közötti szerves anyag tartalmú humuszos homoktalajok kisebb foltokban fordulnak elő. A magasabb térszínek löszös üledékein homokos vályog (mechanikai összetétele gyengén savanyú kémhatású), 1-2 % szerves anyagot tartalmazó barna földek találhatók. A löszös üledékek közvetett talajvízhatású térszínein réti csernozjomok képződtek. A mélyfekvésű laposok közvetlen talajvíz hatás alatti területein karbonátos réti talajokat találunk. Az alluviális agyagon képződő réti öntések, lápos réti talajok, síklápok és nyers öntés talajok lelhetők még fel elenyésző százalékban.

2.3. Éghajlati adottságok Komoró község az Északkelet-Nyírség kistájon, annak is északi részén helyezkedik el. Éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten hűvös, a csapadék mennyisége alapján mérsékelten nedves besorolású. Az éves napfénytartam 1930 óra, dél felé haladva 1980 óráig növekszik. Az éves középhőmérséklet északon 9.3-9.4 °C, a tenyészidőszakban 16.6-16.8 °C, nyári max. hőmérsékletek átlaga 33.5 °C , a téli minimumoké -18.5 °C. • Az éves csapadékösszeg 650-660 mm, a vegetációs időszakban 370-380 mm. • Az ariditási index 1.07-1.08. • Az uralkodó szélirány az északi, de jelentős a DNY-i és DK-i szél aránya is. • Az átlagos szélsebesség 2.5-3 m/s. A sokévi átlagos meteorológiai jellemzők: Jellemző

Egysége

Téli félév

Nyári félév

évi napsütéses órák száma:

óra

614

1424

borultság:

%

37,5

24,8

ködös napok aránya:

%

18,6

2,1

mbar

998,7

996,2

évi középhőmérséklet:

K

275,2

289,7

csapadék évi összege:

mm

246

385

párolgás:

mm

255

363

légnyomás:


10 globál sugárzás:

kJ/cm2

112,8

329,4

%

80

71,7

m/s

2,95

3,15

relatív légnedvesség: szélsebesség:

A léghőmérséklet havi és évi középértékei és szélső értékei (°C): Időszak

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

Év

Max.

13,0

17,0

27,0

32,0

33,0

37,0

39,0

40,0

34,0

31,0

29,0

17,0

40,0

Köz.

-3,1

-0,7

4,8

10,0

15,6

18,4

20,5

19,7

15,5

9,7

3,9

0,1

9,6

Min.(-)

28,0

28,0

24,0

12,0

2,0

+3,0

+6,0

+4,0

1,0

18,0

22,0

25,0

28,0

Csapadékösszegek havi és évi átlagai, valamint szélső értékei (mm): Időszak

I

II

III

IV

V

VI

VII

Max.

117

96

111

101

137

234

188

Köz.

60

49

51

56

69

90

Min.

6

7

6

10

4

31

VIII

IX

X

XI

XII

Év

225

158

170

134

127

1070

85

85

63

74

69

67

818

17

13

4

0

4

7

430

2.4. Vízrajzi adottságok Felszíni vizek Tisza folyó A terület legjelentősebb vízfolyása a Tisza folyó. A folyó felső - Vásárosnaményig tartó szakaszának vízjárása heves, a meder változása mind magassági, mind helyszínrajzi vonatkozásban gyors és igen nagymértékű, hajlamos szigetek gyors felépítésére, illetve áthelyezésre. A Vásárosnamény-záhonyi szakasz vízjárását a Szamos erőteljesen befolyásolja. A mederanyag zömében itt is folyami hordalék, éppen ezért a folyó könnyen változtatja helyét. A Záhony-tokaji szakasz természetes esése a legkisebb, amit 1954 óta alapvetően befolyásol a tiszalöki vízlépcső üzeme, hiszen a duzzasztási határ a vízhozamtól függően Dombrád és Tuzsér között helyezkedik el és a természeteshez közeli esés csak a duzzasztás szüneteltetésekor fordul elő.


11 Ezen a szakaszon a legnagyobb a meder beágyazódása, ami azt jelenti, hogy a partok átlagos magassága a "0" - víz felett 5-6 m. A vízjárást a Tiszabercel-Tokaj közötti szakaszon jelentősen befolyásolja a Bodrog is. Belfő-főcsatorna A területen jelentősebb belvíz befogadó a FETIVIZIG kezelésű Belfő főcsatorna, a Tisza folyó holtágaival együtt. A főcsatorna a Felső-szabolcsi tájegység egyik legjelentősebb belvízelvezető csatornája. Az 1860-1870 között megépített 57,74 km hosszú Belfő főcsatorna Záhonynál kezdődik és Tiszabercelnél juttatja vizét a Tiszába az 569+165 fkm szelvényben. A belvizek elvezetése a Belfő főcsatornába a szöveteni, a rétközberencsi és a kétérközi zsilipen keresztül történik. Állandó vízjárású csatorna. A Belfő főcsatorna vízgyűjtő területe sík jellegű, de nagyon változatos talaj- és terepviszonyok jellemzik. A vízgyűjtő területének mélyártéri részét az egy táblán belül is igen változatos terep és domborzati adottságok jellemzik sok egykori tófenékkel. A zömében sík viszonyok miatt a csatornák beágyazása nem túl mély, de a tagoltabb, kiemelkedő dombos részeken megtalálhatóak az igen mély beágyazású, 6-8 m mélységű szakaszok is. Vízgyűjtő területe összesen 651 km2, torkolati mért legnagyobb vízhozama 5,05 m3/s. A vízfolyás átlagos esése 12 cm/km, a vízsebesség LKQ/KÖQ idején 0,07/0,45 m/s, átlagos vízhozam 2 m3/s, vízszint ingadozás 194 cm.

Felszín alatti vizek Talajvíz A településen a talajvíz szintje a felszínhez közel húzódik, 1-4 m mélységben. Rétegvíz 2007. januártól a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően kialakított monitoring rendszer keretében

a

Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Felügyelőség a felszíni vizek vízminőségi állapotát rendszeresen vizsgálja. Ivóvízbázisok Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

Vízügyi

12 A település részére szolgáltatott kiváló minőségű ivóvizet a felszín alatti vízbázisra telepített, 7000 m3/nap kapacitású Észak-szabolcsi Regionális Vízmű tiszabezdédi vízműtelepe biztosítja.

2.5. Talajadottságok A kistáj 99 és 171 m közötti tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín enyhén É-ÉK felé lejt; az átlagos lejtésszög 3 % alatti. Kivétel a D-i és az ÉK-i rész, ahol 3-5, illetve 2-4 % közötti értékek a jellemzőek. A felszín É-i és középső része az alacsony hullámos síksági, D-i része a közepes magasságú tagolt síksági orográfiai típusba sorolható. A nagyobb (10 m/km2 feletti) relatív relief értékek a kistáj ÉNy-i és D-i részére jellemzőek. Az eolikus formák (szélbarázda, hosszanti és parabola-garmadabucka, maradékgerinc) főként az É-i részen találhatóak, s magasságuk olykor a 15-20 métert is eléri. A homok nagy része kötött, a deflációveszély gyenge. A terület és környezetének átlagos tengerszint feletti magassága 101 és 103,8 mBf közötti. A térség talajának nagyobb hányada homokon képződött. A szerves anyagot csak kis mennyiségben tartalmazó váztalajok közé sorolt futóhomok a terület 15 %-át borítja. A 0,5-1 % közötti szerves anyag tartalmú humuszos homoktalajok kisebb foltokban fordulnak elő. A magasabb térszínek löszös üledékein homokos vályog (mechanikai összetétele gyengén savanyú kémhatású), 1-2 % szerves anyagot tartalmazó barna földek találhatók. A löszös üledékek közvetett talajvízhatású térszínein réti csernozjomok képződtek. A mélyfekvésű laposok közvetlen talajvíz hatás alatti területein karbonátos réti talajokat találunk. Az alluviális agyagon képződő réti öntések, lápos réti talajok, síklápok és nyers öntés talajok lelhetők még fel elenyésző százalékban.

2.6. Természeti adottságok A potenciális erdőtársulások közül a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a fűzlápok, a pusztai tölgyesek és a gyertyános kocsányos tölgyesek a jellegzetesebbek. Gyakoriak a homokpuszta gyepek, a homoki legelők, valamint a láp- és mocsárrétek. Az erdőgazdaságilag hasznosított területeken vegyeskorú, zömében kemény- és lágylombos erdők találhatók.


13 A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A flóra és fauna szempontjából legértékesebb területek a Tisza folyót kísérő zöldfolyosók.

2.6.1. Országos jelentőségű természetvédelmi területek A település közvetlen környezetében országos jelentőségű védett természeti terület nem található.

2.6.2. Natura 2000 területek Komoró

község

külterületén

végig

húzódik

az

európai

közösségi

jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelettel kihirdetett: Felső-Tisza különleges madárvédelmi terület (kódszám: HUHN10008) és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kódszám: HUHN20001).

2. ábra: Natura 2000 területek


14

Felső-Tisza különleges madárvédelmi terület •

A terület kódja: HUHN10008

•

A madártani jelentőséggel bíró terület nagysága: 14 616 hektár

•

Tengerszint feletti magasság: 92-105 méter

•

A terület átlagos tengerszint feletti magassága: 97 méter

Ezen a területen él Közép-Európa legjelentősebb (legnagyobb számú és legnagyobb sűrűségben fészkelő) partifecske-állománya. Jelentős ártéri madárközössége is, nagy számban táplálkoznak a területen vonuló és kóborló gémfélék. Jelentős fekete gólya vonulóhely. A környező településeken 100-110 pár fehér gólya költ, amelyek táplálkozás céljából látogatják a területet.


15 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Kód

Név (tudományos név)

Fészkelő állomány

A122

haris (Crex crex)

25-35 pár

A249

parti fecske (Riparia riparia)

10 000-14 000 pár

Egyéb, a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében szereplő madárfajok jelentősebb állománya: Fészkelőállomány: • bölömbika (10-15 pár), • törpegém (25-30 pár), • vörös gém (5-10 pár), • fekete gólya (4-5 pár), • cigányréce (5-10 pár), • barna rétihéja (10-15 pár), • békászó sas (2-3 pár), • pettyes vízicsibe (fészkel), • kis vízicsibe (fészkel), • lappantyú (fészkel), • jégmadár (35-45 pár), • hamvas küllő (fészkel), • fekete harkály (5 pár), • balkáni fakopáncs (fészkel), • közép fakopáncs (fészkel), • erdei pacsirta (fészkel), • parlagi pityer (fészkel), • fülemülesitke (fészkel), • karvalyposzáta (fészkel), • kis légykapó (fészkel), • örvös légykapó (fészkel), • tövisszúró gébics (150-200 pár), • kis őrgébics (fészkel). Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

16

Nem fészkelő állomány: • kis kócsag (50), • nagy kócsag (100-150), • fekete gólya (50-100), • fehér gólya (100-200), • kanalasgém (15-20), • rétisas (1-2). Különleges madárvédelmi területek helyrajzi számai: 014, 015, 016, 017, 018/1, 018/2, 018/3, 018/4, 018/5, 018/6, 018/7, 018/8, 018/9, 018/10, 019, 020, 021, 022, 023/1, 023/2, 024, 025, 029, 030/1, 030/2, 031, 032 Felső-Tisza kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület • A terület kódja: (HUHN20001) • Területe: 27734.6 hektár Élőhelytípus: • Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, • Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, • Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, • Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők, • Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Jelölőfajok: • vidra (Lutra lutra), • mocsári teknős (Emys orbicularis), • vöröshasú unka (Bombina bombina), • dunai galóca (Hucho hucho), • felpillantó küllő (Gobio uranoscopus), • halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), • homoki küllő (Gobio kessleri), • leánykoncér (Rutilus pigus), • magyar bucó (Zingel zingel), Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

17 • német bucó (Zingel streber), • petényi-márna (Barbus meridionalis), • ragadozó őn (Aspius aspius), • selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), • szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), • széles durbincs (Gymnocephalus baloni), • ingola fajok (Eudontomyzon spp.), • törpecsík (Sabanejewia aurata), • vágócsík (Cobitis taenia), • bánáti csiga (Chilostoma banaticum), • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), • nagy tűzlepke (Lycaena dispar), • széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus), • sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis), • tompa folyamkagyló (Unio crassus). Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek: 014, 015, 016, 017, 018/1, 018/2, 018/3, 018/4, 018/5, 018/6, 018/7, 018/8, 018/9, 018/10, 019, 020, 021, 022, 023/1, 023/2, 024, 025, 029, 030/1, 030/2, 031, 032


18 2.7. Táji adottságok, tájképi és kulturális értékek A tájképet a nyírségi homokdombok, valamint a Tisza határozza meg. A Nyírség tájképileg legmozgalmasabb kistáján – főként északon – a szél felszínalakító munkája a legmeghatározóbb, mely a különféle homokformáival egyedivé alakította a tájat. A mély szélbarázdák között néhol 15-20 méterre is felmagasodó maradékgerincek tarkítják a tájat. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXVI. Törvény értelmében a védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a nemzeti identitástudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos érték. Komoró településen található műemlék a Református Templom. Komoró közigazgatási területén 13 régészeti terület található. Helyi védettségű a volt Református Templom Gyülekezeti Háza, a Görög Katolikus Templom, valamint a Fa Harangláb. 3. ábra: Református templom


19

3. FENNTARTHATÓSÁGI HELYZETELEMZÉS 3.1. Komoró környezeti állapotának jellemzése 3.1.1. Talajok állapota

Komoró pakura átfejtő telep A település legjelentősebb környezeti hatást kiváltó tevékenysége a pakura átfejtő telep (4.ábra) logisztikai tevékenysége volt. Az átfejtési technológia eredendő hiányosságai és a berendezések műszaki állapota folyamatos utánszennyezést hozott létre az átfejtők környezetében. A szennyezés bejutott a talajba, ahol magas kötött fázisú szénhidrogén szennyezést okozott, majd a talajvíz szintig leszivárogva szabad fázisú és talajvízben oldott szénhidrogén szennyezés lépett fel. 4. ábra: Pakura átfejtő telep


20

Az elvégzett talaj- és talajvíz mintavételezésekből egyértelművé vált, hogy a telepen beavatkozást igénylő talaj- és talajvíz szennyezés tapasztalható. A szennyezés elsősorban a vágányok között jelentkezett, de tulajdonképpen minden gépészeti-technológiai egység környezetében (kazánház, szivattyúállások, vezeték nyomvonalak) kialakult. A legnagyobb kötött szennyezési koncentrációk elérték az 50 g/kg értéket. A kárfelmérés utáni műszaki beavatkozások részben talajcserét, részben in-situ mentési munkálatokat tartalmaztak. Megtörtént az átfejtő terület tálcázása és műszaki rekonstrukciója. Az átfejtő telep talaj-, talajvíz szennyeződés 1996-ban megkezdett kármentesítési munkái befejeződtek, a 2005-ben benyújtott záródokumentációt a Felügyelőség elfogadta, és az utó monitoring rendszer vízjogi rendezését, és négy éves üzemeltetését írta elő. A MÁV Zrt. területén a vasúti fejlesztések, valamint a szükséges védőfal építése során további talajszennyezéseket tártak fel, melyek kármentesítése meghatározott ütemben zajlik.

3.1.2. Levegő állapota


21 A település levegőminőségi állapotát főleg a közlekedés okozta kibocsátások határozzák meg. Elsősorban a 4. sz. főút és a határátkelőhely nagy forgalma, illetve az ott kialakuló hosszan várakozó járművek kibocsátása okoz jelentős környezetterhelést. Az ipari eredetű légszennyezés az elmaradt, lecsökkent iparosítás miatt nem okoz problémát. A működő, légszennyezést okozó technológiákra jellemző, hogy a kedvezőtlen kibocsátási értékeket elsősorban a technológiák korszerűtlensége okozta. A levegőminőség szempontjából kedvező hatásúak a lakossági eredetű szennyezéseket csökkentő a korábban megvalósult beruházások, így például a gázprogram és az intézményes hulladékszállítás. A gázprogramnak köszönhetően elsősorban a háztartások korom és kéndioxid kibocsátása csökkent. A településen az utóbbi évekre jellemző, hogy a tüzeléstechnikai eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az energiahordozókban bekövetkezett váltás miatt csökkent. Jelenleg a település ingatlanjai közül 80-85% vezetékes gázt használ. • Ipari eredetű légszennyezés a településen nem található • A településen levegőszennyező pontforrás nem található. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Komoróhoz közel eső levegőmérő állomásai által mért NO2, és ülepedő por koncentrációk változásait az alábbi diagramok mutatják be:

5. ábra: NO2 koncentráció alakulása


22

6. ábra: Ülepedő por koncentráció alakulása

A diagramok alapján megállapítható, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja mindkét esetben növekvő tendenciát mutat. •

Problémát jelent a települést átszelő 4. számú főút forgalma által okozott levegőszennyező hatás.

•

Lakossági panaszokat eredményez, kedvezőtlen széljárás esetén, a 2008. évben üzembe helyezett tojótelep valamint az előkezelt trágya szállítása során keletkező bűzhatás.


23

3.1.3. Felszíni és felszín alatti vizek állapota Felszíni vizek A terület legjelentősebb vízfolyása a Tisza folyó, melynek magyar szennyezőanyag terhelése nem haladja meg a folyó terhelhetőségét, így feltehető, hogy a Tisza vízminőségét elsősorban a külföldi terhelések határozzák meg, melyek gyakran tartalmaznak szénhidrogén, cián szennyezést, valamint egyre gyakoribb a kommunális hulladék okozta szennyezés is. Ennek eltávolítására a magyarországi védekezés egyik fontos helyszíne lehet Komoró és a környező Záhony térségében elhelyezkedő települések. A Tiszán a nagyvízi és kisvízi időszak között jellemző maximális vízszintkülönbség 10-12 m. A folyó sokévi átlagos vízhozama Záhonynál 400 m3/s. Az árhullámok idején a csúcsvízhozam 2.000-4.000 m3/s, a nyári-őszi csapadékszegény időszakban 50 m3/s, tehát a folyó árvízi vízhozamai több mint 80-szor meghaladják a kisvízi értékeket. A Belfő-csatorna vízminősége az ismert adatok szerint a Tiszához hasonló, a Tisza mindenkori állapota befolyásolja. A település közigazgatási határán belül két holtágat találunk, melyek vízminősége jelentősen függ a meteorológiai körülményektől, a környező művelt területek szennyező- és tápanyagterheltségétől. Az elmúlt években a vízgyűjtő területekre hulló nagymennyiségű csapadék hatására a Tiszán minden évben árvizek jelentkeznek. A gátak állapota kielégítő. Komorón árvíztől veszélyeztetett lakóházat nem találunk.

Felszín alatti vizek Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.


24 A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Komoró település fokozottan érzékeny besorolású. Talajvíz A talajvíz szintje a településen a felszínhez közel húzódik, 1-4 m mélységben. A nitrát - nitrit szennyezés miatt a víz fogyasztása ivóvízként 30 méteres kútmélységig igen nagy kockázattal jár. Az ammónia emelkedett értéke a felszínről szivárgó szerves szennyező anyagokra utal, melynek forrása a nem megfelelően elhelyezett háztartási szennyvíz, valamint egyéb felszíni diffúz szennyezők lehetnek. Komoró pakura átfejtő telep A település legjelentősebb környezeti hatást kiváltó tevékenysége a pakura átfejtő telep (4.ábra) logisztikai tevékenysége volt. Az átfejtési technológia eredendő hiányosságai és a berendezések műszaki állapota folyamatos utánszennyezést hozott létre az átfejtők környezetében. A szennyezés bejutott a talajba, ahol magas kötött fázisú szénhidrogén szennyezést okozott, majd a talajvíz szintig leszivárogva szabad fázisú és talajvízben oldott szénhidrogén szennyezés lépett fel. A talajvíz szennyezettség esetében a legnagyobb oldott szennyezési koncentrációk meghaladták a 20 mg/l értéket. A határérték felett szennyezett talajvíz terület kiterjedése megközelített a 4 hektárt. A szennyezés területi eloszlását tekintve elsősorban az átfejtő vágányok alatti terület volt egyetlen nagyméretű szennyezőgóc, amelyhez a peremrészeken (kazánház melléke, szivattyúállások) relatíve kisebb szennyezettségek járultak. Később a vágányok

alatti

területrész

mentesítése

után

ezek

a

peremrészek

már

kiugró

szennyezettségként jelentkeztek. Az átfejtő telep talaj-, talajvíz szennyeződés 1996-ban megkezdett kármentesítési munkái befejeződtek, a 2005-ben benyújtott záródokumentációt a Felügyelőség elfogadta, és az utó monitoring rendszer vízjogi rendezését, és négy éves üzemeltetését írta elő. Rétegvíz 2007. januártól a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően kialakított monitoring rendszer keretében

a

Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és


Vízügyi

25 Felügyelőség a felszíni vizek vízminőségi állapotát rendszeresen vizsgálja. Komorón és a környező településeken a nitrit-, nitrát- és ammóniumion koncentrációk határérték alatti, tehát megfelelő minőséget mutattak. Ivóvízbázisok A település részére szolgáltatott kiváló minőségű ivóvizet a felszín alatti vízbázisra telepített, 7000 m3/nap kapacitású Észak-szabolcsi Regionális Vízmű tiszabezdédi vízműtelepe biztosítja.

3.1.4. Zaj- és rezgésvédelem A településen a legfőbb egészségkárosodást a közlekedésből adódó zaj- és rezgésterhelés, valamint a szállópor szennyezések jelentik. A vasúti közlekedés számos környezetvédelmi előnye mellett jelentkező káros környezeti hatás a vasúti pálya közelében lévő lakókörnyezetet érő zajterhelés. Komoró települést a vasút délről közelíti meg. A vasút bal oldalán többségében háttal álló lakóépületek vannak. Tovább haladva a közúti kereszteződésnél szintén közel helyezkednek el lakóépületek, zajtól védendő homlokzataik nagy részben nem a vasútra néznek. Távolabb mezőgazdasági területek húzódnak, majd az állomásnál a pályára merőlegesen néhány utca helyezkedik el, melynek épületei háttal állnak a vasúthoz viszonyítva.

3.1.5. Térszerkezet, területhasználat, épített környezeti értékek Komoró szalagtelkes község. A település legfőbb szerkezetformálói az utak és a vasút. A települést több részre osztja a 4. számú fő közlekedési út, a Záhony-Nyíregyháza vasút és a 4145.számú úgynevezett „régi négyes” közút.


26 Területmegoszlás Komoró településen: Összes terület (1 168,5 ha)

Ebből (%)

Falusias lakó terület

8,50

Központi terület

0,59

Mezőgazdasági terület

71,08

Erdő

4,17

Vízmeder

3,10

Árvízvédelmi terület

1,12

Természetközeli terület

5,86

A település művelési ág megoszlását tekintve legtöbb a szántó, a természetközeli terület, és az erdő. A zöldfelületek aránya a településen kielégítő. Az összkép kialakításában nagy szerepet játszanak a rendezett előkeretek, széles utcák, kertes házak. A közintézmények előkertjei, parkjai rendezettek. A településen folyamatos a parkosítás, virágosítás. Kialakításra került a Milleniumi Park a Kossuth és Petőfi út találkozásánál, valamint további két terület került parkosításra. Az épített környezet állapota az utóbbi években javulást mutat. Az óvoda és orvosi rendelő épületeinek

nyílászárócseréje

valósult

meg,

valamint

tervezik

az

orvosi

rendelő

akadálymentesítését. A közintézményekben a fejlesztéseket, energetikai szigeteléseket stb. az anyagi források hozzáférhetősége határozza meg. Helyi védettség alá került a volt református templom Gyülekezeti Háza, a Görög Katolikus Templom, valamint a Fa Harangláb.


27 7. ábra: Településszerkezet


28 3.1.6. Környezetbiztonság, környezet-egészségügy A térségben potenciális veszélyforrás a több településen is áthaladó "Barátság" kőolajvezeték, illetve problémát jelenthet a vasút és az átmenő 4. sz. főút, mivel mindkettő érintett a veszélyes anyagok szállításával. Hazánkban a veszélyes anyagok, hulladékok szállítása szigorúan szabályozott, de a külföldről, főként Ukrajnából érkező járművek, szerelvények kockázatot jelentenek. A településen a legfőbb egészségkárosodást a közlekedésből adódó zaj- és rezgésterhelés, valamint a szállópor szennyezések jelentik. A parlagfüvek és egyéb allergén növények irtását, visszaszorítását az önkormányzati rendeletekben megfogalmazott intézkedések alapján kívánják elérni. Az intézkedések végrehajtására az önkormányzatok közmunkásokat alkalmaznak. Veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező havária A településen veszélyes anyagoknak helyet biztosító telephely nem található, így környezetkárosításra csak veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező baleset miatt kerülhet sor. A veszélyes áruk szállítása hazánkban, a vonatkozó 2002/1 Korm. rendelet szerint az (EU irányelveit követve) folyik. Kockázatot jelentenek viszont a külföldről érkező veszélyes anyagokat, hulladékokat szállító járművek, szerelvények. Árvízvédelem A töltések megfelelően védik a települést a nagyobb áradásoktól. Vészhelyzet esetén az árvízvédelmi feladatok előkészítését, megszervezését és a végrehajtás szervezését a polgármester látja el. Az árvíz elleni védekezés különböző időszakaiban végrehajtandó feladatokban, ezen belül a szükséges erők és eszközök számvetésében szintén a polgármester az illetékes.


29 3.3. A gazdasági helyzet jellemzése A Záhonyi kistérség a 64/2004. (IV.15) Kormány rendelet alapján társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, s ezáltal a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségnek minősül. A kistérség gazdaságának fejlődését kedvezően befolyásolja, hogy része a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetnek, amely ebben a formában elsőként jött létre az országban a 195/1996. (XII.19.) Korm. rendelet alapján. A 2008-as évben a kistérségben regisztrált vállalkozások száma 3.472 darab volt, ami a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrált vállalkozások számának 3,3%-a. Ezen belül az egyéni és a társas vállalkozások arányát megvizsgálva kiderül, hogy az egyéni vállalkozások 81,05%-ban, a társas vállalkozások pedig 18,95%-ban vannak jelen, tehát csak minden negyedik vállalkozás került társas vállalkozásként bejegyzésre. A megyei átlagot figyelembe véve azonban ez az arány nem mondható „szélsőségesnek”, mivel a megyében 83,45%-os az egyéni és 16,55%-os a társas vállalkozási arány. A kistérség gazdaságának nemzetgazdasági ágazatonként való megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a vállalkozások 66,76%-a a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területéhez tartozik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a magas arányszám az őstermelők 2008. évi kötelező regisztrációjával függ össze, aminek következtében a mezőgazdasági vállalkozások száma a kistérségben az előző évekhez viszonyítva tízszeresére emelkedett. A kistérségben szerény a turisztikához kapcsolódó vállalkozások jelenléte, annak ellenére, hogy a Tisza folyó mentén jó adottságú szabad strandok vannak. A Tisza-part így sok helyen kiépítetlen, illetve szennyezett. A térségben az idegenforgalom gyengén szervezett, kevés a turisztikai attrakció.


30 3.3.1. Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás A KSH adatai alapján Komorón a 229 db regisztrált vállalkozásból, 207 db egyéni vállalkozás került

regisztrálásra.

Ebből

47

db

főfoglalkozású

egyéni

vállalkozás,

75

db

mellékfoglalkozású-, 85 db nyugdíjas egyéni vállalkozás. A vállalkozások túlnyomó része tőkeszegény egyszemélyes vállalkozás. 8. ábra: Vállalkozások megoszlása Komoró településen (db)

A vállalkozások gazdálkodási formáját tekintve 207 db egyéni vállalkozás, 7 db betéti társaság, 11 db korlátolt felelősségű társaság, 4 db szövetkezet került regisztrálásra a településen. A település fontosabb vállalkozásai: • VBMP 26 Kft. Fő tevékenység: Nemzetközi export-import szállítmányozói tevékenység. • BIKOM-SPEED Kft. Fő tevékenység: Közvámraktár szolgáltatás, szállítmányozás. • ALTÉKER SZÖVETKEZET Fő tevékenység: Zöldség és gyümölcs tárolása, manipulálása, exportálása. • Várda-Garden-2001 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Fő tevékenység: Import műtrágyák forgalmazása, közúti szállítmányozás. • Cipker 96. Kft. Fő tevékenység: Import műtrágya nagykereskedelem.


31 9. ábra: A vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlása Komoró településen

A vállalkozások nemzetgazdaság szerinti megoszlását tekintve első helyen a mezőgazdaság áll 78 %-os részesedéssel. A szolgáltatás szektoron belül jelentős hányaddal bír a kereskedelem, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágazat.

3.3.2. Ipar Az iparnak a térségben alapvetően nincs hagyománya, kisebb cégek jellemzőek. A térség iparosodottsági foka mindig alacsony maradt, leginkább Tuzsér község köré koncentrálódik. Az ipart elsősorban a szállításhoz kapcsolódó feldolgozó tevékenységek jelentik. A Záhonyi kistérségben az ipari vállalkozások száma összesen 98 db a 2008-as felmérések szerint, ami 2,8%-os részesedést jelent az összes regisztrált vállalkozás számából. Ez nem mondható jelentősnek. A Záhonyi kistérség területén az iparban foglalkoztatottak %-os aránya jelentősen elmarad nemcsak az országostól, hanem a megyeitől is, ami azt mutatja, hogy a térségben még kevés a feldolgozóiparból és a logisztikához kötődő egyéb gazdasági tevékenységből (a szállítás kivételével) származó hozzáadott érték. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

32 3.3.3. Mezőgazdaság A kistérség gazdaságának nemzetgazdasági ágazatonként való megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a vállalkozások 66,76%-a a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területéhez tartozik. A mezőgazdasági vállalkozások magas aránya azt is mutatja, hogy a mezőgazdaság a megélhetés egyik alapvető forrása, de a vállalkozások túlnyomó része apró parcellákon (leginkább konyhakertekben és gyümölcsösökben) dolgozik.

3.4. A társadalmi helyzet jellemzése 3.4.1. Demográfia

A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve alapján Komoró lakosság száma 2010-ben 1300 fő volt. A lakónépesség 1990 és 2010 közötti változását tekintve megállapítható, hogy Komoró lakonépessége csökkenő tendenciát mutat. 10. ábra: Komoró lakó népesség számának alakulása 1870-2008 között Fö

Év

A lakónépesség változását két tényező, a természetes szaporodás (születések és halálozások különbsége) illetve a belföldi vándorlási különbözet (el- és bevándorlók különbsége) befolyásolja. Komoróban az 1990-es és 2001-es népszámlálás közötti időszakban a természetes szaporodás értéke pozitív volt, ami azonban 2010-re már negatív lett. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

33 A

lakónépesség

számának

csökkenésében

továbbá

meghatározó

szerepe

van

a

népességmegtartó képességnek. A

népességmegtartó

képesség

különféle

képességek

együtteseként

értelmezhető.

Legfontosabb a népesség biológiai reprodukciós képessége, mely kapcsolatban van az adott település, térség demográfiai struktúrájával, a korösszetétellel, a természetes szaporodással, a vándorlással és elvándorlással. Másik fontos tényező a település gazdasági eltartó képessége, vagyis jövedelemtermelő képessége, amely függ a foglalkoztatás méretétől, kínálatától, szerkezetétől. Ezen tényező hiánya befolyásolja legsúlyosabban Komoró település népességtartó képességet. A harmadik tényezőcsoport az ellátó képesség, tehát az életkörülmények, míg a negyedik tényező a községben élők ragaszkodása. A népességmegtartó képességnek gazdasági, szociális-társadalmi és ökológiai-környezeti vonatkozásai egyaránt vannak; beletartozik a kistérségben élők életminőségének és életszínvonalának alakulása csakúgy, mint a megélhetési viszonyok, a megfelelő foglalkoztatottsági szint. A népességeltartó képesség adott település jövedelemtermelő képessége, melyet meghatároz az egyes nemzetgazdasági ágazatoknak a település gazdaságában betöltött szerepe. Ennél fogva

különböző

mértékben

befolyásolják

a

lakosság

biztonságos

megélhetését,

foglalkoztatását, jövedelemszerzését. Akkor működik megfelelően, ha a munkahely kínálat és munkahely kereslet harmóniában áll egymással, ennek hiányában óhatatlanul elvándorlás következik be.

3.4.2. Foglalkoztatottság A településen az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A kistérség településeihez képest Komorón a legmagasabb a mezőgazdaságban és foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdasági vállalkozások magas aránya azt mutatja, hogy a mezőgazdaság a megélhetés egyik alapvető forrása, de a vállalkozások túlnyomó része apró parcellákon (leginkább konyhakertekben és gyümölcsösökben) dolgozik.


34 Az iparban foglalkoztatottak száma csekély, ami azt mutatja, hogy a térségben még kevés a feldolgozóiparból és a logisztikához kötődő egyéb gazdasági tevékenységből (a szállítás kivételével) származó munkalehetőség. A Záhonyi kistérség egyre erőteljesebben jelentkező problémája a munkanélküliség folyamatos növekedése. A kistérség településeihez hasonlóan Komoró településen is 2001 óta folyamatosan növekedett a munkanélküliek száma. 11. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma Fö

Év

Nyilvántartott álláskeresők Komoró településen 2010.12.20-i állapot szerint: Komoró 2010.12.20-i állapot szerint

Nyilvántartott álláskereső (fő)

Munkaképes korú (fő)

Relatív mutató %*

Arányszám**

113

967

11,69

1,33

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat * relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség arányában. ** arányszám: a relatív mutató az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya.


35 3.4.3. Oktatás, kultúra A főbb területekre jellemző fontosabb intézmények jelenlétét számba véve megállapítható, hogy a Záhonyi kistérség településeinek többsége, ezen belül is Komoró község a szolgáltatáshiányos települések közé sorolható. Komoróban 1803-tól működik iskola. Az 1900-as évek elején két egyházi iskola - római katolikus és református - volt. 1976. szept. 1-től 1985. aug.31-ig Tuzsér központtal közös igazgatású iskola volt. 1985.szept. 1-től ismét önálló lett, 1990.szept.1-től a helyi óvodával közös igazgatású intézménnyé alakult. 1989-ig három épület öt tantermében délelőtt-délutáni váltásban folyt a tanítás. A településen 2002-ben átadott új iskola épületével 8 tantermes, tornatermes, 300 adagos konyhával biztosított a 167 tanuló oktatása, sportolása, étkeztetése. A régebbi iskolaépületben 2000-ben kialakításra került egy számítástechnika terem, ahol 11 számítógépen folyik az informatika oktatás. Az iskolában három munkaközösség működik: alsós, osztályfőnöki - és napközis munkaközösség. A tanórán kívüli tevékenységek között kiemelten szerepel az informatika szakkör és a nyelvi szakkörök: angol és orosz nyelvből, a környezetvédelmi szakkör valamint a tömegsport foglalkozások. Az iskolában hatodik éve működnek a Szabolcs Táncművészeti Magániskola kihelyezett tagozatai, ahol tanulóink a néptánc, társastánc művészetét sajátíthatják el, továbbá egy mazsorett csoport is működik. A csoportok - különösen a néptáncosok - gyakran színesítik iskolai, községi rendezvényeket. Három éve működnek iskolánkban a Garabonciás Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozatai ahol citera-, és szintetizátor oktatás folyik. A 75 férőhelyes óvodában, 2 csoportban 53 gyermek gondozását látják el.


36 Az olvasni vágyókat a Községi és Iskolai Könyvtár várja 7900 nyomtatott dokumentummal, mely a régi iskolaépület egyik tantermében működik. A könyvtár közművelődési és iskolai könyvtári feladatokat is ellát, szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében. A könyvtár fenntartója az Önkormányzat. Az eMagyarország pontok egyik szolgáltató könyvtára lesz az internet bevezetése után.

Civil szervezetek 1981-ben 20 fővel alakult meg az azóta is töretlen lelkesedéssel éneklő Komorói Asszonykórus. 1999-ben alakult meg a Nőszövetség, tagsága a Komorói Asszonykórus köré szerveződött. Alapító tagok száma: 27 fő, jelenlegi tagok száma: 40 fő. Több éves szünet után 1992-ben szerveződött újjá a Komorói Sportbarátok Egyesülete, ahol a labdarúgást szerető fiatalok számára a sportolási lehetőség biztosított.

3.4.4. Egészségügy, szociális ellátás Szociális és egészségügyi téren a településen egyedül a háziorvosi és fogorvosi ellátás megoldott. A településen Védőnői Szolgálat működik. Gyógyszertár a három legnagyobb lélekszámú településen, Mándokon, Tuzséron és Záhonyban működik. A település lakosságának sürgősségi betegellátása - a térség lakossága számára könnyen elérhető - Záhonyban történik, itt működik központi orvosi ügyelet, valamint mentőállomás. A Záhonyi kistérségben egyedül a kistérségi központban vehető igénybe bölcsődei szolgáltatás. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 30 fő, de a férőhelyek száma mindössze 20 db, vagyis a bölcsőde 150%-os kihasználtságú. Időskorúak nappali intézménye Mándok és Tiszabezdéd településeken található, ahol az együttesen 40 engedélyezett férőhelyen 33 főt látnak el. Tiszabezdéd községben az intézmény kihasználtsága 100%-os, míg Mándokon 65%-os.


37 Időskorúak bentlakásos intézményét Mándokon találunk, 72 engedélyezett férőhellyel, 97%os kihasználtsággal (70 fő). A kistérség területén a családsegítő szolgálatot igénybe vevők száma 1 891 fő. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 276 fő.

3.4.5. A hátrányos helyzetű csoportok helyzete A kisebbségek helyzetének számszerűsítésére jelenleg hivatalosan a 2001-es népszámlálási adatok nyújtanak támpontot. Eszerint a Záhonyi kistérségben az egyetlen jelentősebb kisebbség a roma kisebbség, amely a kistérség népességének 8,8%-a. Az Önkormányzat adatai alapján a roma kisebbség aránya Komoró településen 3% alatti.

3.5. Infrastrukturális helyzet 3.5.1. Közlekedés A vasút és a hozzá kapcsolódó átrakó körzet valamint a 4. sz. főút alapvetően határozzák meg a térséget, a kialakult környezeti állapotot, így annak javításában is alapvető tényezőként kell velük számolni. A 4. sz. főút a közúti forgalom fő iránya, szintén a térség fő közlekedési útja, de tervezett az M3-as gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Záhony-(Ukrajna) elágazása is. Komoró település vasúti közlekedése a meghatározó, így helyi és távolsági buszjárat nem üzemel. A lakosok gyakran választják a vasúti tömegközlekedést a személyautó helyett. Az áruszállításban is a vasút játszik fő szerepet, mely a fejlesztések után (széles nyomtáv, Ipari park) még jobban kihasználtabbá válik. A településen átmenő zavaró kamionforgalom kiküszöbölésére az elkerülő út építése nyújt megoldást. A fejlesztéseket követően a forgalom, mind kamionok, mind vasút tekintetében nőni fog, de a tervezett vasút és útépítések tehermentesítik a települést az esetleges szennyeződésektől, viszont elősegítik a település ipari és logisztikai fejlődését, a kereskedelem előrehaladását, munkahelyeket teremtenek, és ezáltal javulhat a lakosság életszínvonala. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

38 3.5.2. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás

A település részére szolgáltatott kiváló minőségű ivóvizet a felszín alatti vízbázisra telepített, 7000 m3/nap kapacitású Észak-szabolcsi Regionális Vízmű tiszabezdédi vízműtelepe biztosítja. A településen az ivóvízhálózat kiépítettsége 100%-os, a rákötések száma 90%-ra tehető. Komoró település a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet (a települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról) szerint a település „B” közepesen veszélyeztetett. A településen jelentős ár-és belvíz veszélyeztetettség az elmúlt években nem volt.

3.5.3. Szennyvízcsatorna-hálózat A 30/2006. (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet alapján Tuzsér és Komoró települések közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkotnak, ezért a két település Önkormányzata közös szennyvízberuházás megvalósítását tervezi.

A település tervezett szennyvízelvezetési programja 2008-ban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Szennyvízelvezetés – és tisztítás konstrukció felhívására közös pályázatot nyújtottak be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára „Tuzsér és Komoró települések szennyvízközmű fejlesztése” címen. Komoró Tuzsérral társulva kíván a programban részt venni. Tuzsér rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna hálózattal, valamint helyi szennyvíztisztító teleppel. A pályázat támogatást nyert, részt vesz a második fordulóban melyhez a szükséges megvalósítási tanulmány készítése folyamatban van. Mivel Komoró jelenleg nem rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna-hálózattal, ezért a pályázat keretében kerül kiépítésre a gravitációs szennyvíz-gyűjtőrendszer. A tervezett gyűjtőrendszer magában foglalja 5545 fm gravitációs gerincvezeték, 3695 fm gravitációs bekötő csatorna, 584 fm belterületi nyomóvezeték, 2618 fm külterületi nyomóvezeték és 3 db körzeti átemelő megépítését. A szennyvíz a tuzséri szennyvíztisztító telepre kerül bevezetésre. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

39 A program magában foglalja a Tuzséri telep bővítését és korszerűsítését is. Nyertes pályázat esetén a megvalósítás befejezésének tervezett időpontja 2013. A szennyvízcsatorna-hálózat megépülésével 85%-os lefedettség valósul meg a településen.

3.5.4. Villamosenergia és gázellátás Komoró településen a 2006-os évhez képest kb. 20 %-al nőtt a vezetékes gázt használó háztartások száma. Jelenleg a település ingatlanjai közül 80-85% vezetékes gázt használ.

3.5.5. Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladékgazdálkodás Komoró Községben a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése folyamatosan, szervezetten történik. A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott módon a közszolgáltatást a Felső-Szabolcsi Környezetvédelmi Nonprofit Kft. valamint 2010. jan.1-től az Észak-Alföldi Regionális Környezetgazdálkodási Kft. végzi. A

begyűjtött

hulladék

tárolásáról,

megsemmisítéséről

az

önkormányzat

Kisvárda

közigazgatási területén lévő regionális szilárd hulladéklerakó telepen gondoskodik. A településen évente egy alkalommal a közszolgáltató lomtalanítást végez. Jelenleg a településen a hulladékok szelektív gyűjtése nem megoldott. Az önkormányzat tervei között szerepel 3-4 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása. Mivel a település főként kertes házakból áll, a kertekben elterjedt a házi komposztálás.

Ipari veszélyes és nem veszélyes hulladékgazdálkodás A termelési tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékot maximum egy évig gyűjthetik a vállalatok, vállalkozók a telephelyükön, környezetszennyezést kizáró módon a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, majd kötelesek engedéllyel rendelkező kezelőnek átadni, valamint minden évben a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségrészére bevallást készíteni.


40 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság felé benyújtott bevallások alapján 2008-2009. évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége: • Várda-Garden-2001 Kft.: 1,1 tonna • Olajátfejtő telep, MÁV ZRt.: 0,5 tonna • Útállomás, MÁV ZRt.: 0,5 tonna • Növénytermesztés: 0,4 tonna • Teherfuvarozás: 0,3 tonna A településen a veszélyes hulladékok keletkezése évről-évre csökken. A vállalkozások működése során keletkezett nem veszélyes hulladékokat a kijelölt közszolgáltatók szállítják el.

3.6. Energiagazdálkodás Komoró településen az előző évekhez képest kb. 20%-al nőtt a vezetékes gázt használó háztartások száma. 2010 évben a bevezetés 80-85% volt a településen. A növekedés pozitív környezeti vonatkozása, hogy csökken a korom és kén-dioxid kibocsátás. Viszont a lakosság az utóbbi években leginkább a fatüzelést részesíti előnyben, a gázfűtés költségessége miatt. Ezért az önkormányzat a fatüzelés mellett előnyben kívánja részesíteni az alternatív fűtési technikákat, mint a pellettel vagy a brikettel való fűtést. Fontos a lakosság szemléletformálása, a személyes példamutatás. Jelenleg megújuló energia felhasználást a településen nem találunk. A közintézmények melegvíz-ellátását a közeljövőben napkollektorok segítségével kívánják megoldani.


41 4. FENNTARTHATÓSÁGI SWOT-ELEMZÉS A fenntarthatóság stratégiai tervezés egyik módszere a SWOT-analízis. A célkitűzések megalapozásához a község környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának értékelése alapján szükséges meghatározni a főbb fejlődési, fejlesztési irányokat. Ennek egy jól bevált módszere az ún. SWOT analízis, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja az adott állapotot és meghatározza a kitörési irányokat. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Erősségek

Lehetőségek

- kedvező a település fekvése, a határ közelsége - jó elérhetőség mind közúton, mind vasúton - jelentős felszíni vízfolyás, gazdag ökológiai rendszer, jó minőségű rétegvíz-készlet - jelentős a zöldfelület aránya - a község rendelkezik környezetvédelmi programmal - helyi önkormányzat Képviselő-testületének elkötelezettsége

- a szennyvízelvezetés, kezelés kiépítésével javul a települési környezet minősége - fejlesztések összehangolása a turizmussal - a csapadékelvezető rendszer bővítése, a meglévő hálózat fejlesztése, minőségük javítása. - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, lakossági szemléletformálás - zaj-és rezgésterhelés csökkentése - megújuló energia felhasználásának, alternatív fűtőanyagok használatának bevezetése, - tömegközlekedés minőségének javítása, vasútállomás és vasútvonal korszerűsítése - környezetvédelmi civil szervezetek, alapítványok létrehozása - elkerülő út megépülésével a közlekedés okozta por- és zajterhelés csökkentése Veszélyek

Gyengeségek - az átmenő forgalom terheli az épített és természeti környezetet. - szennyvízcsatorna hiánya, általánosak a lakossági szikkasztó jellegű szennyvízgyűjtők - a csapadékvíz elvezető rendszer néhány helyen csak szikkasztó jellegű - nincs szelektív hulladékgyűjtés - a 4.sz. főút kettévágja a települést, nagy átmenő forgalom - a közúti és vasúti közlekedésből származó zajhatás - elkerülő utak hiánya - nincs megújuló energia felhasználás - közösségi programok forráshiánya

- szennyvízberuházás elhúzódósával a települési folyékony hulladékok megfelelő kezelése hosszú távon nem megoldott - a közúti és vasúti infrastruktúra jelentős területeket foglal el és negatív tájképi hatású


42 GAZADASÁGI HELYZET Erősségek

Lehetőségek

- a település környezetileg fenntartható módon fejleszthető iparterületet jelölt ki - a község gazdasági helyzete kiemelkedő - jó elérhetőség mind közúton, mind vasúton - nagy kapacitású vasúti infrastruktúra kiépítettsége az ország keleti kapuja felé - a termőhelyi adottságok megfelelőek - aktív és kezdeményező önkormányzat

- vállalkozások vonzása, gazdaságföldrajzi előnyök kihasználása - pályázati források kihasználása - logisztikai ágazat szerepének erősítése - a természeti értékek összességében kiváló lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés és a kis léptékű ökoturizmus számára - a magas üzemanyagárak következtében a szállítások megdrágulnak, a keleti határ menti fekvés felértékelődik - a mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása Veszélyek

Gyengeségek - a turisztikai infrastruktúra fejletlensége, kevés turisztikai attrakció - településmarketing hiánya - alacsony gazdasági fejlettségi szint, a működő vállalkozások száma alacsony - alacsony vállalkozói tőkeerő és aktivitás munkalehetőségek hiánya, gyenge szolgáltatói szektor - fejletlen ipar, kevés az iparban foglalkoztatottak

- az iparűzési adót fizető vállalkozások számának csökkenése - az iparterületre betelepülni szándékozó vállalkozók nem találnak megfelelő képzettségű munkaerőt - helyi tőke hiánya, az önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségei - külső források elmaradása

aránya

- a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége alacsony - kedvezőtlen jövedelmi viszonyok TÁRSADALMI HELYZET Erősségek

Lehetőségek

humán infrastruktúra (oktatás, - fiatalabb nemzedék helyben tartása egészségügy) alapfeltételei biztosítottak - pályázati források kihasználása - megfelelő egészségügyi ellátó rendszer - civil szervezetek jelenléte Gyengeségek Veszélyek - magas munkanélküliség, a lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen - kedvezőtlen demográfiai folyamatok - nem megfelelő népességmegtartó erő - helyi munkaerőpiac egyoldalú

- elöregedő népesség, alacsony születésszám, fiatalok elvándorlása - inaktív lakosság számának növekedése - a terület népességmegtartó képességének romlása - erőforrások hiánya


43 5. FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ÉS CÉLOK Komoró település fenntarthatósági tervének megvalósítását elősegítik a megfogalmazott célkitűzések és az ezekhez kapcsolódó intézkedési javaslatok, amelyek környezeti, társadalmi és gazdasági téren egyaránt összefoglalják az aktuális, helyi szinten beazonosítható problémákat, és ezekre vázolnak fel megoldási lépéseket. Jelen fenntarthatósági tervek és célok kidolgozása konzultáción alapul. A konzultáción meghatározásra került az elvégzendő feladatok, elérendő célkitűzések, intézkedések köre. A környezetvédelem terén kitűzött célokat a közelmúltban aktualizált környezetvédelmi program részletesen tartalmazza, így a jelen terv a környezetvédelem mellett elsősorban a gazdasági és társadalmi területre koncentrál. Jelen terv a környezetvédelem terén azonosított, illetve a környezetvédelmi programban nem szereplő (esetleg attól eltérő) célokat is megfogalmaz. A célokon túl szinten meghatározásra került elérésének tervezett időtávja (rövid, közép vagy hosszútáv) es azok megvalósításához, eléréséhez tervezett intézkedések köre. Az ütemezés meghatározásakor az adott feladat, cél fontosságán túl figyelembe vételre került az előkészítés, megvalósítás időszükséglete is. Így előfordul, hogy egy fontosnak ítélt feladat végrehajtása – az előkészítés időszükséglete miatt – csak középtávú célként jelenik meg.

5.1. Környezet A helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez.

5.1.1. Környezettudatosság megtermetése Célkitűzés: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése.


44 Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése a helyi lakossággal, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén

Tervezett intézkedés: 1.) Nyilvánosság a község környezeti ügyeivel kapcsolatban A környezeti tudatosság növelése mellett biztosítani szükséges a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében: • lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, • elő kell segíteni az Interneten a közérdekű környezeti információk, adatok, éves jelentések nyilvánosságát • a község honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása. Célcsoport: Lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: Mérettől függő Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás


45 5.1.2. A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól Célkitűzés: Az élhető, vonzó környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére - a levegő, a víz, a talaj szennyezések visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására - van szükség.

Tervezett intézkedések: 1.) Zajterhelés csökkentése A 4. számú főúton az Önkormányzat körforgalom építését tervezi. Ezáltal csökkenthető a települést érő zaj-és rezgésterhelés. Célcsoport: Lakosság, gazdasági szereplők Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: 120 millió Ft Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás

2.) Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése hozzájárul a környezet és az ivóvízbázis védelméhez, a jobb életfeltételek megteremtéséhez, valamint vállalkozások, cégek betelepüléséhez is. A megvalósítással a település lakosainak infrastrukturális ellátottsága teljessé válik. A szennyvízhálózat kiépítést követően a település célja, a felszín alatti vizek szennyeződésének csökkentése, a talaj, talajvíz és rétegvíz minőségének megóvása a további szennyeződésektől. Célcsoport: lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: 591 802 000 Ft Pénzügyi forrás: önerő, KEOP-1.2.0. pályázati forrás


46 3.) Belterületi csapadékvíz elvezetés A csapadékelvezető rendszer bővítése, a meglévő hálózat fejlesztése, minőségük javítása hozzájárul a környezet védelméhez. Célcsoport: lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: mérettől függően Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás

4.) A megújuló energiák használatának elősegítése, fűtési alternatívák bevezetése A megújuló energiák alkalmazásának alapvető szerepe van a fenntartható fejlődésben, mivel az ilyen módon nyert energia lényegesen kisebb környezetterheléssel jár a hagyományos, főleg

fosszilis

üzemanyagokon

alapuló

energiatermeléshez

képest.

A

megújuló

energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetése, energiatakarékosságra való törekvés, melyhez szükség van a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Települési, vagy intézményi szinten megvalósítható alternatív energiaforrások felhasználási lehetőségeinek számbavétele, megvalósítása. Célcsoport: közintézmények Ütemezés: Középtáv Beruházási költség: Mérettől függően Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás

5.1.3. Hulladékgazdálkodás Célkitűzés: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása.


47 Tervezett intézkedések: 1.) Települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata

A Helyi hulladékgazdálkodási terv aktualizálása, felülvizsgálata. Célcsoport: lakosság, község közintézményei Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: 300.000 Ft Pénzügyi forrás: önerő

2.) Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése A szelektív hulladékgyűjtés tervezésénél nagy hangsúlyt kell fektetni a vezető személyek, és a lakosság tájékoztatására egyaránt. Jelentős tudatformálást lehet elérni lakossági fórumok összehívásával, előadások tartásával, valamint szórólapok kibocsátásával, melyek közvetlenül a lakók otthonába jutnak el. A folyamatos tájékoztatás és a változások könnyebb elfogadása, hétköznapi életbe való beillesztése érdekében fontos szerepet kap a helyi média, melyet jól érthetően, pontosan informálni kell. A hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetek helyét forgalmas, jól megközelíthető helyen tanácsos kijelölni. Mivel a települést a 4. számú főút, a BudapestZáhony vasútvonal, valamint az Ungvár utca (4145 sz. út) négy részre osztja, ezért az önkormányzat 3-4 hulladékgyűjtő sziget kihelyezését tervezi. Optimális lehet a Dózsa Gy. utcán található élelmiszerüzlet mellett, a közintézmények közelében, valamint az általános iskola mellett. Ezáltal környezeti nevelési hatást is elérhetünk a tanulók körében. Célcsoport: lakosság, közintézmények Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: mérettől függően Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás


48 3.) Kerti hulladékok komposztálásának elősegítése, esővíz-gazdálkodás ösztönzése

A zöld hulladék hasznosításnak két módja lehetséges: 1. A zöld hulladék külön gyűjtése és központi komposztálása. 2. Házi komposztálás. Az első változat megvalósításához a plusz gyűjtőedényzet biztosítása és a külön gyűjtött hulladék elszállításának és a komposztálás feltételeinek biztosítása szükséges. A házi komposztálás mértékének növeléséhez az ingatlantulajdonosok tájékoztatása és meggyőzése szükséges. Fontos célkitűzés az ésszerű vízgazdálkodás ösztönzése is, mely része a fenntartható fejlődésnek. Célcsoport: Lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: 1. Mérettől függően 2. Nem igényel forrást Pénzügyi forrás: Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás

4.) Veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése Lakossági begyűjtési akciók szervezése évente 2 alkalommal. A lakossági veszélyes hulladékok gyűjtő helyeinek megvalósítása. A lakosság ösztönzése a jól működő visszagyűjtő rendszerek használatára. Célcsoport: Lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: Mérettől függően Pénzügyi forrás: önerő


49 5.) Tudatformálás Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és a közszolgáltató közös hulladékgazdálkodási akciók megvalósítása: • A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében ismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. • Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére. • Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programok támogatása. • Iskolában és óvodában a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram, • szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő akciók • általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében Célcsoport: iskolások, lakosság Ütemezés: folyamatos Beruházási költség: Mérettől függően Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás

5.1.4. Infrastrukturális helyzet javítása Célkitűzés: A település infrastruktúrájának fejlesztése, egyben a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez


50 Tervezett intézkedések: 1.) Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése hozzájárul a környezet és az ivóvízbázis védelméhez, a jobb életfeltételek megteremtéséhez, valamint vállalkozások, cégek betelepüléséhez is. A megvalósítással a település lakosainak infrastrukturális ellátottsága teljessé válik. A szennyvízhálózat kiépítést követően a település célja, a felszín alatti vizek szennyeződésének csökkentése, a talaj, talajvíz és rétegvíz minőségének megóvása a további szennyeződésektől. Célcsoport: lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: II.fordulós projekt összköltsége Pénzügyi forrás: önerő, KEOP-1.2.0. pályázati forrás

2.) Belterületi csapadékvíz elvezetés A csapadékelvezető rendszer bővítése, a meglévő hálózat fejlesztése, minőségük javítása hozzájárul a környezet védelméhez. Célcsoport: lakosság Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: mérettől függően Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás

3.) Az ipari-logisztikai központhoz tervezett elkerülő út megépítése Az ipari-logisztikai központhoz tervezett elkerülő út megépülésével csökkenthető a települést érő zaj-és rezgésterhelés. Célcsoport: Lakosság, gazdasági szereplők Ütemezés: Rövidtáv Beruházási költség: 748 millió Ft Pénzügyi forrás: önerő, pályázati forrás


51 4.) Önkormányzati tulajdonú kül- és belterületi meglévő közutak fejlesztése A földburkolatú utcákban aszfalt utak kiépítése. A meglévő útburkolat minőségének javítása, 5,5 m széles aszfalt burkolatú kül- és belterületi utak építése a jelenleg még burkolatlan utcákban. Célcsoport: lakosság Ütemezés: Középtáv Beruházási költség: Mérettől függően Pénzügyi forrás: Pályázati lehetőségek

5.2. Gazdasági környezet 5.2.1. Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Célkitűzés: A kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat Feladata, így az intézkedés célja a városi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő életminőségét és elősegítve a település és az ott található intézmények fejlődését.

Tervezett intézkedések: 1.) Önkormányzati bevételek növelése A bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok jelenlegi helyzetének felmérése, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, a bevételek növelése pályázatok és vissza nem térítendő támogatások révén. Célcsoport: Komoró Nagyközség Önkormányzata Ütemezés: folyamatos Megvalósítási keret: pályázati források, adók, egyéb támogatások


52 5.2.2. Ipar fejlesztése Célkitűzés: Olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja helyi munkalehetőség biztosítása.

Tervezett intézkedések: 1.) Befektetési portfólió összeállítása, népszerűsítése A településen található befektetési lehetőségek feltérképezése, népszerűsítése által sikeres magánberuházások generálása, helyi munkahelyek létrehozása érdekében. Célcsoport: Potenciális befektetők Ütemezés: folyamatos Beruházási költség:Megvalósítási keret: pályázati források, saját forrás

2.) Fényeslitke-Komoró ipari-logisztikai terület kialakítása A magyar kormány a térség előnyös logisztikai adottságainak kihasználására valamint a lakosság életkörülményeinek javítására komplex gazdaságfejlesztési programot indított, melyben kiemelt szerepet kapott Fényeslitke-Komoró térségében egy ipari logisztikai terület előkészítése és annak infrastruktúrával történő ellátása. A projekt része a Kormány 214/2006. és 2090/2007. számú határozatával életre hívott „A záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programjának”. A projekt céljai, elvárt eredményei megegyeznek és illeszkednek a nemzeti, a regionális, és a helyi fejlesztési tervekhez, programokhoz, elsősorban az Észak–Alföldi Régió Operatív Programjához. A fejlesztést Európai Uniós és hazai forrásokból kell finanszírozni, melyet az Észak-Alföldi Régió is fontos, támogatandó projektnek tekint.

Az iparterület belső

infrastruktúra ellátását a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak saját egyedi igényük szerint, saját forrásból kell megvalósítaniuk. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

53 Az ipari-logisztikai területen elsősorban közép- és nagyvállalkozások beruházásain keresztül termelő és logisztikai tevékenységek folytatására lesz lehetőség. Az Ipari Park területe kb. 130 ha-on fog megvalósulni, melynek mintegy felét a Volkslasteel Hungary acélhengerműve foglalja majd el. A tervek szerint a további betelepülő vállalkozások nagytömegű áru feldolgozását, logisztikai manipulációját fogják végezni. Célcsoport: Potenciális befektetők, vállalkozók Ütemezés: folyamatos Beruházási költség: 3 554 789 900 Ft Megvalósítási keret: pályázati források, saját forrás

3.) Vasút fejlesztése, kiépítése az ipari-logisztikai terület kiszolgálására A vasút fejlesztésének két összetevője van, egyrészt a Budapast-Záhony vasútvonal, másrészt az átrakó körzet fejlesztése. Budapest-Záhony vasútvonal Magyarország 2004-es EU csatlakozását követően újra előtérbe kerültek az ún. páneurópai korridorok, illetve az azokat kiegészítő ún. TINA-vonalak (a csatlakozást követően TEN hálózat) fejlesztésének igénye, melyre közösségi források is rendelkezésre állnak, várhatóan a csatlakozás előtti ISPA (előcsatlakozási alap) forrásait jelentősen meghaladó mértékben. A Budapest - Szajol vonalrész a IV. sz. Páneurópai Korridor része, e vonalszakasz rekonstrukciója már korábban, ISPA forrásokból megkezdődött, és jelenleg is folyik. A MÁV Zrt. a 2012-től kezdődő költségvetési időszakban tervezi elvégezni a 100-as számú, BudapestNyugati pu. – Szolnok – Debrecen – Záhony vasútvonal Nyíregyháza – Záhony közötti szakaszának az Európai Unió kohéziós támogatásából történő felújítását. Az érintett vonal „A” kategóriájú, a nemzetközi vasúti törzshálózat része. A Nyíregyháza – Záhony vasútvonal a MÁV ZRt. 100b számú vonala, az V. számú európai közlekedési folyosó része. A vasúti pálya, felsővezeték, biztosító berendezések valamint állomás épületek felújítása, átépítése és új aluljárók építése révén elérhetővé válik a 160 km/h-s sebesség, növekszik a biztonság és az utasok kényelme is. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

54 Átrakó körzet fejlesztése Az ipari-logisztikai terület vasúti kiszolgálásával összefüggésben Komoró állomáson a széles vágánykapcsolat kialakítását tervezik. A fejlesztés révén lehetővé válik az iparterület vasúti kiszolgálása Komoró állomásról (széles nyomtáv) az ipartelepig, illetve a vasúti kiszolgálás Fényeslitke rendezőig (normál nyomtáv).

A beruházás a következő részekből áll: • A széles nyomtávú vágány átvezetése Komóró állomáson, a mai vágány végéig • A kiágazás meghosszabbítása az ipartelepig (széles nyomtáv) • Ipartelep vágányhálózat (széles és normál nyomtáv) • Kiágazás az iparteleptől Fényeslitke rendezőig (normál nyomtáv) A tervezett fejlesztés igazodik a MÁVTI Kft által készítet Komoró állomás korszerűsítése engedélyezési tervhez. II. ütemben az állomási tervvel összhangban, az állomás budapesti végének átépítésével együtt alakul ki a végleges geometria. Célcsoport: Lakosság, potenciális befektetők Ütemezés: folyamatos Beruházási költség: 887 423 434 Ft Megvalósítási keret: pályázati források, saját forrás

5.2.3. Kereskedelem és szolgáltatás fejlesztése Célkitűzés: A gazdaság fejlesztésekor nem kerülhetnek háttérbe a környezetvédelmi szempontok és a környezettudatos magatartás. A gazdaság dinamikus fejlesztéséhez, a beruházások, a tőke vonzásához szükség van a gazdasági kockázatok csökkentésére. Tervezett intézkedések: 1.) Fórumok szervezése vállalkozások számára Információszolgáltatás és gyűjtés, kapcsolati tőke kiépítésének céljából tájékoztató előadások, fórumok, kiállítások szervezése. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

55 Célcsoport: Vállalkozók Ütemezés: rövid- és hosszútávú Beruházási költség: mérettől függően Megvalósítási keret: pályázati források, saját forrás

5.2.4. Mezőgazdaság fejlesztése Célkitűzés: Az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. Tervezett intézkedések: 1.) Biotermékek előállítása – biotermesztés, biotermelés Káros szermaradványoktól mentes, kiváló minőségű élelmiszer előállítása. Célcsoport: lakosság Ütemezés: rövid- és középtávú Beruházási költség: A szigorúbb termelési feltételek miatt a biotermelés magasabb költségeket eredményez. Megvalósítási keret: pályázati források, saját forrás

2.) Vegyszermentes háztáji termékek előállítása Háztáji keretekben műtrágyák és növényvédőszerek felhasználása nélkül előállított, biztonságosan fogyasztható élelmiszerek termelése. Célcsoport: lakosság Ütemezés: rövid- és középtávú Beruházási költség: vetőmag- és termelői költség Megvalósítási keret: saját forrás


56 5.3. Társadalmi környezet 5.3.1. Társadalmi szemléletformálás Célkitűzés: A jelen és a jövő generációinak szükséges társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó élettér kialakításához. A fenntarthatósági szempontok megismertetése. Tervezett intézkedések: 1.) Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése Rendszeres,

a

környezettudatos

társadalmi

magatartást

(komposztálás,

szelektív

hulladékgyűjtés, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő társadalmi fórumok szervezése. Célcsoport: lakosság Ütemezés: rövidtávú, folyamatos Beruházási költség: Megvalósítási keret: saját forrás, pályázati források

5.3.2. Kulturális élet fellendítése Célkitűzés: Egy település kulturális élete nagyban elősegíti a helyi lakosság összefogását, összetartását, a megértést és a településhez kötődést. A település vezetésének célja a helyi kulturális élet fellendítése, a község életében meghatározó szerepet betöltő kulturális események, rendezvények létrehozása, melyek évente ismétlődő rendszerességgel megrendezésre kerülnek.

Tervezett intézkedések: 1.) Kulturális rendezvények szervezése Rendszeres, évente ismétlődő programok, rendezvények pl.: fesztivál, idősek napja, kiállítások szervezése. Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4432 Nyíregyháza Csobolyó u. 11. Tel.:+36 42 500 723 Fax:+36 42 500 732

57 Célcsoport: lakosság Ütemezés: rövidtávú, folyamatos Beruházási költség: Megvalósítási keret: saját forrás, pályázati források

2.) Könyvtár állományának gyarapítása Könyvtár fő feladatának tartja, hogy az érdeklődők legszélesebb köre számára biztosítsa a lehetőséget a magyar és nemzeti kultúra kincseinek megismerésére; valamint a hazai és nemzetközi információkhoz való azonnali hozzáférésre. Ennek érdekében kitűzött cél a könyvtár állományának folyamatos gyarapítása. Célcsoport: lakosság Ütemezés: rövidtávú, folyamatos Beruházási költség: mérettől függően Megvalósítási keret: saját forrás, pályázati források

5.3.2. Civil szervezetek támogatása Célkitűzés: Az

Önkormányzat

támogatása

révén

a

civil

szervezetek

működésének

rendezvényekre, bemutatókra, versenyekre való eljutásuk feltételeinek megteremtése. Célcsoport: civil szervezet Ütemezés: rövidtávú Beruházási költség: Megvalósítási keret: saját forrás


segítése,

58 5.4. A célok eléréséhez szükséges intézkedések Tervezett intézkedések

Részintézkedések

Célcsoportok

Ütemezés Rövidtáv

Középtáv

Hosszútáv

Környezet Nyilvánosság a község Környezettudatosság megteremtése

környezeti ügyeivel

lakosság

X

lakosság

X

lakosság

X

lakosság

X

kapcsolatban Zajterhelés csökkentése Szennyvízcsatorna hálózat

A lakókörnyezet

kiépítése

védelme a káros emisszió kibocsátásoktól

Belterületi csapadékvíz elvezetés Megújuló energiák használatának elősegítése

közintézmények

X

Települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata

lakosság, közintézmények

Szelektív hulladékgyűjtés

lakosság,

bevezetése

közintézmények

X

X

Kerti hulladékok Hulladékgazdálkodás

komposztálásának elősegítése, esővíz-

lakosság

X

lakosság

X

lakosság

X

lakosság

X

lakosság

X

gazdálkodás ösztönzése Veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése Tudatformálás Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Belterületi csapadékvíz Infrastrukturális

elvezetés

lakosság,

helyzet javítása Elkerülő út megépítése

gazdasági

X

szereplők Közutak fejlesztése

lakosság

X


59 Tervezett intézkedések

Részintézkedések

Célcsoportok


Középtáv

Hosszútáv

X

X

X

X

X

X

X

Gazdasági környezet Az Önkormányzat gazdasági

Önkormányzati bevételek

feltételeinek

növelése

Önkormányzat

megteremtése Befektetési portfólió összeállítása, Ipar fejlesztése

népszerűsítése

Potenciális befektetők Potenciális

Ipari park létrehozása

befektetők,

X

vállalkozók Kereskedelem és szolgáltatás fejlesztése

Fórumok szervezése vállalkozások számára

vállalkozók

X

X

lakosság

X

X

lakosság

X

X

Biotermékek előállítása Mezőgazdaság

biotermesztés, biotermelés

fejlesztése

Vegyszermentes háztáji termékek előállítása

Tervezett intézkedések

Részintézkedések

Célcsoportok


Középtáv

Hosszútáv

lakosság

X

X

X

lakosság

X

X

X

lakosság

X

X

X

civil szervezet

X

Társadalmi környezet Társadalmi szemléletformálás

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése Kulturális rendezvények

Kulturális élet

szervezése

fellendítése

Könyvtár állományának gyarapítása

Civil szervezetek

Civil szervezetek

támogatása

támogatása


60 5.4.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok: •

Nyilvánosság a környezet ügyeivel kapcsolatban

Az Önkormányzatnak lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, elő kell segíteni az Interneten a közérdekű környezeti információk, adatok, éves jelentések nyilvánosságát, a község honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása. •

Tudatformálás

A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erősítő, a helyi környezeti értékeket bemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése. •

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése

Rendszeres,

a

környezettudatos

társadalmi

magatartást

(komposztálás,

szelektív

hulladékgyűjtés, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő társadalmi fórumok szervezése.

5.4.2. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok Komoró település önkormányzatának éves költségvetésében szerepel a környezetvédelem számára elkülönített anyagi forrás, viszont ez az összeg nem elég a teljes körű környezetvédelmi feladatok ellátására, mint ahogy ez általában jellemző az ország önkormányzataira. Településüzemeltetési többletköltséggel járó feladatok: • Települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata • Kulturális rendezvények szervezése • Civil szervezetek támogatása


61 5.4.3. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok A beruházások megvalósításához az önkormányzat igyekszik minél több pályázati forrást kihasználni, viszont a folyamatban lévő szennyvízberuházás költsége miatt számottevő saját forrással nem rendelkeznek, ezért a pályázatai lehetőségek is nagyban korlátozódtak. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok: • Ipari park létrehozása • Közutak fejlesztése • Megújuló energiák használatának elősegítése • Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése A jövőben elérhető pályázati lehetőségek: • Regionális Operatív Program (ROP) • Környezet-és Energia Operatív Program (KEOP) • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt „Zöld Forrás” pályázat • LEADER pályázatok


KOMORÓ KÖZSÉG FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMJA 2011

Recommend Documents