Oroszlány Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja. Oroszlány, 2011

Oroszlány Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Oroszlány, 2011.

BEVEZETŐ A gazdasági program az önkormányzati törvény alapján, annak megfelelően készült el, azzal a szándékkal, hogy meghatározza mindazon célokat és feladatokat, amelyek az önkormányzatunk által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program jelen választási ciklus idejére szól. Készítésekor fő szempont volt az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel kapcsolatos összhang biztosítása, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokat. A jogszabály nem határozza meg a gazdasági program tartalmát, azonban a fejlesztési elképzelések, a munkahelyteremtés lehetőségeinek elősegítése, a településfejlesztés, az adópolitika, a közszolgáltatások biztosítás, a befektetések támogatása, a városüzemeltetés mind olyan terület, amely befolyással van városunk fejlődésének irányára. A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges a célkitűzések egymásra épülő megvalósítása, valamint a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. Az anyagi források, eszközök megteremtéséhez nem elegendőek a jelenleg rendelkezésre álló források (Állami támogatások), szükség van pályázati lehetőségek felkutatására, melyet az Új Széchenyi Terv által biztosított pályázatokon elnyerhető források biztosítanak, valamint szükség van az önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források átgondolt, tudatos felhasználására. Önkormányzatunk az Új Széchenyi Terven belül elsősorban a Közép-Dunántúli Operatív Program keretein belül pályázhat a fejlesztések megvalósítására. A Közép-Dunántúli Operatív Program öt prioritást határoz meg, ezek a következők: gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, fenntartható településfejlesztés, közlekedés-és környezetfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztése. E lehetőségek véleményem szerint megfelelő keretet nyújthatnak fejlesztéseink megvalósításához. A fejlesztéseink megvalósításának alátámasztására szolgálnak a helyzetértékelésből levonható következtetések, a problémákból levezethető célok, a prioritási sorrend, a feladatok ütemezése, a költségek, valamint a szükséges források.

2

1. A VÁROS RÖVID TÖRTÉNETE Oroszlány a Vértes észak-nyugati lábánál igen szép táji környezetben található, területének egynegyede a Vértesi Tájvédelmi Körzet része. A Tatabányától 15 km-re elhelyezkedő kis faluból, fél évszázad leforgása alatt a bányászat és energetikai ipar közel 20 000 lakosú, fejlett infrastruktúrával rendelkező kisvárost teremtett. A városnak jó a megközelíthetősége, a Budapest, Balaton és Bécs közötti háromszögben Budapesttől 75 km-re helyezkedik el. A település megközelítését jelentősen megkönnyíti a településhez közel eső M1-es autópálya. A vasúti közlekedés megfelel a kor követelményeinek, fejlesztési irányként a vasúti pálya Mór Székesfehérvár irányába történő bővítése jelenik meg. A gazdasági fejlődés eredményeként 1954-ben Oroszlányt várossá nyilvánították. A számos új munkalehetőség, a kedvező lakásfeltételek a lakosság számának rohamos növekedéséhez vezetett. Az ország szinte egész területéről és jelentős számban távoli településeiről ideköltözött családok igen változatos összetételű népesség kialakulását eredményezték. A növekvő lakosság számával párhuzamosan növekedett a cigány lakosság száma is városunkban. A népesség növekedésével együtt alakult ki az Óváros, a 60-as években összkomfortos lakások épültek a városban. 1957-ben létrejött az Oroszlányi Szénbányák. A vállalat folytatta a bányatelepítéseket, 1960-ban állt üzembe az első villamos energiatermelő blokk. A 60-as években felavatták a Sportstadiont, és megalakult a Hőerőmű Vállalat. Megépítették a Békeszállót, megnyitották a falusi Művelődési Otthont, 1963-ban megépült a Hőközpont, 1964-ben pedig a Víztorony. A város első ütemű gyors fejlődése a 60-as évek közepéig tartott, akkor a szénbányászat visszafejlesztése a város fejlődését is mérsékelte. Ezt követően további fejlesztésekre lett szükség, hiszen 1974-ben népességi, születési csúcs jelentkezett a településen, melyre a teljes intézményrendszer is kiépült (uszoda, iskola, sportcsarnok). A 80-as évek egyszerre mutatta a városban a változás és a stagnálás jelét. Jelentkeztek az egy lábon állás okozta nehézségek (bányászat). Ekkoriban futottak fel kifejezetten a nők foglalkoztatására létesített üzemek: a Cipőgyár és a Kontakta. A látványos fejlődés időszaka lejárt, igazi megtorpanás azonban akkor még nem jelentkezett. A rendszerváltást követően Oroszlány gazdasági szerkezete gyökeresen átalakult, amely eredményeként az eredetileg főleg a bányászaton alapuló városban a korszerű ipari és szolgáltatási üzemek is betelepültek. Ez volt a város második hőskorszaka. Nagyméretű infrastrukturális fejlesztések mentek végbe. A 90-es években a szénbányászat átalakítására került sor, bezárásra kerültek a gazdaságtalannak ítélt bányák. 1994-ben létrejött bánya-erőmű integráció az oroszlányi és tatabányai medencében még megmaradt bányákat ismét egy vállalatban egyesítette az általunk kiszolgált erőművekkel együtt. Ma már csak a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Hőerőmű termel a Vértesi Erőmű Zrt-n belül. 1993-ban a város megfogalmazta a rendszerváltás utáni első, jelentős gazdasági programját. Legfontosabb céljai az Ipari Park kialakítása, a térségi szerep hangsúlyosabb erősítése, infrastruktúra teljes körű biztosítása a lakosság és a gazdaság részére, turizmus fejlesztése. A város 1996-ban elsők között szerezte meg a hivatalos Ipari Parki státuszt, ezt követően a nagyobb gazdasági társaságok fokozatosan betelepültek a városba, mellyel a bányászati-energetikai szektor egyeduralma oldódni kezdett. A gazdasági változásokat fokozatosan követte a városi, szolgáltatási funkciók számának és minőségének bővülése. Ma nyugodtan kijelenthető, hogy a város újjászületett, gazdasága szilárd 3

alapokon nyugszik, ugyanakkor a település hosszú távú fejlődése szempontjából elengedhetetlen Oroszlány városi rangjának erősítése. Ennek érdekében feltétlenül szükség van a megfelelő intézményhálózat működtetésére. Másik alapvető feltétel a város ipari szerkezetének az átalakítása, hiszen a kivonuló bányászat helyett a hosszabb távon megtelepedő helyi ipar lehet a jövő kulcsa. Az idegenforgalom szempontjából Oroszlány adottságai megfelelőek ahhoz, hogy Majk révén bekapcsolódhasson a turizmus nagy körforgalmába.

2. 2.1.

HELYZETELEMZÉS Társadalmi helyzet

Demográfiai jellemzők A társadalmi helyzet értékelésén belül bemutatásra kerül a demográfiai, foglalkoztatottsági, képzettségi, egészségügyi helyzet, valamint a jövedelmi javak. Oroszlány teljes lakónépessége a KSH adatai szerint 2008. év végén 18968, 2009. év végén 18701. fő volt. A lakónépesség alakulására az 1960-70-es években az ipari fejlődés volt nagy hatással, jelentős bevándorlást eredményezve. A természetes szaporodás volt jellemző egészen 1994-ig, majd ezt egy megközelítőleg stagnáló tendencia váltotta fel egészen 1998-ig. Ettől kezdve azonban már természetes fogyásról beszélünk. A vándorlási értékek ugyan változóak voltak, de az 1990-es évek közepétől már az elvándorlás mértéke meghaladta az odavándorlásét. 2008 évben a vándorlási különbözet 89 fő, 2009. évben 57 fő volt. A népesség csökkenését a vándorláson kívül befolyásolta az is, hogy a halálozások száma rendre meghaladta az élve születések számát, 2008. évben 87, 2009. évben 55 fővel. Az állandó népesség korösszetételére jellemző, hogy a 2009. évi adatok alapján 65 %-uk 15-59 év közötti, 14 %-uk 14 évesnél fiatalabb, 21 %-uk 60 évnél idősebb. Összevetve a korábbi, a 2001-es népszámlálási adatokkal, a lakosság lassú elöregedése figyelhető meg csak úgy, mint az országos tendenciában. Képzettség, műveltség A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a város lakosságának képzettségét jellemző mutatók az alábbiak szerint alakultak: általános iskolát végzettek aránya a 7 éves és annál idősebb népességen belül 47,83 % (a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (15-59 évesek) 85,42 %), középiskolát végzettek aránya 7 éves és annál idősebb népességen belül 45,04 %, a felsőfokú végzettségűek aránya a 7,13 % volt. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség A rendelkezésre álló népszámlálási adatok szerint 2001-ben 7 397 fő foglalkoztatottat és 755 fő munkanélkülit regisztráltak Oroszlányon (10,2 %), miközben az inaktív keresők (nyugdíjasok) száma 6 595 fő (32 %), az eltartottak száma pedig 5 533 fő (27 %) volt. A lakosság aktivitását és foglalkoztatottságát vizsgálva meg kell említeni a jelenleg is létező „fekete munkások” nagy számát. Ez egyes becslések szerint 2 000-3 000 főt is kitehet rendszeresen, mely szám a népesség gazdasági aktivitását mutató kategóriák, mintegy 1 500-1 600 fős hiányával igazolható is. 4

A foglalkoztatottak aránya 36,1 % volt (7 397 fő) és e kategórián belül a férfiak száma, mintegy 16-17 %-kal volt magasabb a nők számánál. A korcsoportos megoszlása a következő: 15-29 évesek 30,1 %, 30-39 évesek 27,8 %, 40-49 évesek 28,7 %, 50-59 évesek 12,3 %, 60-X évesek 1,1 %. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása a következőképpen alakult: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1,3 %, ipar, építőipar 57,2 %, szolgáltatás 41,5 %. 2008. évben a nyilvántartott álláskeresők száma 628 fő volt, 2009. évben 987 főre nőtt, ebből 2009. évben 530 férfi, 457 nő, 850 fő fizikai, 137 fő szellemi foglalkozású. Ez a szám az általános gazdasági, társadalmi folyamatokkal összhangban sajnos az óta is növekszik, és jelenleg meghaladta a 1000 főt. Nemzetiségek, etnikumok A Vértes településeire jellemző etnikai sokszínűségből a város még ma is őrzi szlovák eredetét. Az oroszlányi bányászok életformájára hatással voltak a környékbeli német nemzetiségűek, valamint az ország különböző tájairól ideköltözők éppúgy, mint az Erdélyből áttelepült, majd Brennbergbányáról idetelepített bányászok. A legújabb kori történelem az országon belüli migrációs folyamatok következtében tovább formálta a település nemzetiségi és etnikai összetételét. Városunkban otthonra talált a magyarországi cigányság egy része. 2001-es népszámlálási adatok alapján, a lakosságon (2001-ben 20.280 fő) belül 1049 fő, 5% tartozott valamelyik kisebbséghez. A legjelentősebb kisebbségek: cigány mintegy 2 % (393 fő), német 1,5% (302 fő), szlovák 1% (201 fő). Egészségügyi helyzet Az egészségi állapot jellemzésére szolgáló mutatók közül a halálozási folyamatok alakulása a legmegbízhatóbban hozzáférhető statisztika. Oroszlányban 2008. évben a 257 halálozás történt, 2009. évben 229 fő, amely az elmúlt évekre tekintettel csökkenő képet mutat. Legfőbb halálozási okok a keringési rendszer betegségei, daganatok, emésztőrendszer betegségei, légzőrendszeri megbetegedések. Az egészségi állapot viszonylagosan kedvező helyzete, illetve az egészségi állapot lassú javulása a kiterjedt és jól szervezett munkaegészségügyi rendszernek és a tudatosan, jól szervezett ellátó rendszernek köszönhető. Jelenleg a városban teljes spektrummal rendelkező szakorvosi rendelőintézet működik az állami ellátórendszertől elkülönült kiemelten közhasznú non-profit Kft. formában, gazdasági társaságként. Az intézményi feladatellátás az alapellátás, a járóbeteg és fekvő beteg ellátás területeit öleli fel. Napjainkban Oroszlányban 9 háziorvos és 5 házi gyermekorvos működik. A háziorvosi ellátásban részesülők száma 2008 évben 110.862 esetet, 2009 évben 119.111 esetet jelentett. Oroszlányban a gyógyszertárak száma kielégítő, jelenleg a gyógyszertárak száma 6 db, így a város szinte teljesen lefedett. Jövedelmi helyzet Városunkban az ezer lakosra jutó adózók száma 2009. évben 452 fő, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó 387.447 Ft. Ezen adatok Komárom–Esztergom Megye többi városához viszonyítva az adózók száma szempontjából a legalacsonyabb, azonban az egy adófizetőre jutó jövedelemadó mértékében a megye negyedik legjobb eredményét mutatja. Ez visszavezethető a bányászatban jellemző magasabb jövedelmekre és nyugdíjakra. Oroszlányban a 2001-es adatokhoz képest 2007-ben 565 fővel (6,2 %) nőtt az adózók száma, a fizetett adó mértékében pedig 62 %-os növekedés figyelhető meg, mely egyértelműen a város jövedelmi helyzetének javulását eredményezi. Érdemes megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy Oroszlány és térsége egészen 2008. december 31-ig hátrányos helyzetű, illetve területfejlesztés szempontjából 5

átmenetileg kedvezményezett területnek számított, a lakosság átlagos jövedelmi viszonyai az országos átlagnál magasabbak voltak. 2.2.

Gazdaság

Elérhetőség, megközelíthetőség A város megközelíthetősége kedvező. Oroszlány az iparilag fejlett Budapest- Győr- Székesfehérvár háromszög közepén helyezkedik el, jó közlekedési kapcsolatokkal mindhárom város irányába. A tágabb térségi kapcsolódás legfontosabb tengelyei az M1 autópálya és az 1-es főút gyors eljutást biztosít Budapest (Oroszlány-Budapest 72 km), illetve Győr és Ausztria felé. Szlovákia a megyével határos, így a komáromi és az esztergomi hídon keresztül rövid úton elérhető. A 2008. évben felújított villamosított 17 km-es vasúti szárnyvonal - tatabányai csatlakozással - kapcsolódik a Budapest-Bécs vasútvonalhoz. A közösségi közlekedés fejlett, a főváros és Oroszlány között naponta átlagosan mintegy 17 busz és 14 vonat közlekedik. A közép-dunántúli régió két megyéje felé (Fejér és Veszprém megye) nincs közvetlen vasúti összeköttetés. Vállalkozások Oroszlány város gazdasági szerkezete a rendszerváltást követően alakult át gyökeresen, amely eredményeként a bányászaton alapuló város a korszerű iparra és szolgáltatási tevékenységre támaszkodó településsé vált. Az ipari szerkezetváltás megtörtént, Oroszlány 1997. évben megszerezte az Ipari Parki címet. Az Ipari Park kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, megközelíthetősége jónak mondható, az országos fő közlekedési hálózathoz közvetett módon csatlakozik a tizenöt kilométerre lévő M1-es autópálya, valamint az 1-es út révén. A közforgalmi vasútvonal vágányhálózata képes lenne kielégíteni az ipari park nagyobb mennyiségű szállítási igényeit is, de erre jelenleg nem mutatkozik igény. Napjainkra az Ipari Parki fejlesztés három üteme közül az I., mintegy 40 hektáros és a III. ütem 20 hektáros területe nagyrészt kiépült és betelepült. Jelenleg mintegy 2 600 főnek biztosítanak munkát. (Az Ipari Parkban foglalkoztatottak száma a gazdasági válság előtti időszakban volt a legmagasabb, mintegy 2 500 fő.) A II. ütemben a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában lévő ipartelep újraszervezésével mintegy 60 hektáros iparterület alakítható ki. Az Oroszlányi Ipari Parkba eddig betelepült vállalkozások a következők:

Cég megnevezése

Fő tevékenysége

Betelepülésük 1993

Metall Glas Kft

Iratgyűjtő mechanikák gyártása Műszaki műanyagok, gépkocsialkatrészek gyártása Turbófeltöltők gyártása benzinüzemű gépkocsikhoz Üvegipari célgépek gyártása

GMD Hungary Kft

Fémmegmunkálás

2001

Wescast Autóipari Nyrt

Kipufogó csonkok gyártása Víztisztító rendszerek szűrőmembránjának gyártása Szerszámgyártás, gépjármű tartalék alkatrész gyártása

2001

Használt gumik őrlése

2001

Koloman Handler Kft Bebusch Hungária Kft BorgWarner Turbosystems Kft

Zenon Kft. (General Electric) Frimo Hungary Kft Biogumi Hasznosító-és szolgáltató Kft.

2000 2001 2000

2002 1999

6

Collin Kft

Elektromos motorok javítása

2010

Zebra Vámügynökség Kft

Vámügyintézés

2003

Mipa Coatings Kft

Festékgyártás

2004

Béta ker. és Szolg. Kft

Ingatlanfejlesztés

2005

Unip Kft.

Még nem végeznek tevékenységet

Musashi Paint Kft.

Festékek és kapcsolódó termékek gyártása

2007

Philippine Hungária Kft

Autóipari beszállító

2008

2004-2007

A város szempontjából további fontos gazdasági szervezetek a következők: Vértesi Erőmű Zrt.: A város legnagyobb gazdasági szervezeteként 2003-ban közel 4 000 főt foglalkoztatott, a 2002-ben elkezdett „Retrofit Programnak” köszönhetően. A ma még működő bánya és a szénkészletét felhasználó erőmű előreláthatólag 2014-ig üzemel és foglalkoztat napjainkban már csak 1300 főt. A jelen gazdasági helyzetben tehát mindenképpen fontos a kivonuló bányászat helyett a hosszabb távon megtelepedő helyi ipart megcélozni, fejleszteni, hiszen ez lehet a jövő kulcsa. REMONDIS Oroszlány Környezet és Szolgáltató Zrt.: a városfenntartáshoz kötődő kommunális szolgáltatásokat végez. Észak-Dunántúli Vízmű Zrt.: Vízi közműszolgáltatást végez. Oroszlányi Szolgáltató Zrt.: a hőszolgáltatást és a szennyvízkezelést, valamint ingatlan kezelést, ingatlan gazdálkodást, ingatlan értékesítést, városüzemeltetést, sportlétesítmények üzemeltetését, szállásoltatást, építési-vállalkozási tevékenységet végez. Kolcsár Sütőipari Kft.: sütőipari termékek előállítását végez. Geizer Szállítmányozási Kft.: szállítmányozást, fuvarozást végez. Az elmúlt évben folyamatos növekedést mutat a városban a regisztrált vállalkozások száma. 19972009-ig 1 381-ről 1 797-re növekedett, a működő vállalkozások száma. Az önkormányzat adatai szerint a városban 2008 évben az iparűzési adó mértéke 1.175.197 E Ft, 2009 évben pedig 1.116.632 E Ft, 2010 évi mértéke 1.255.988 E Ft. Oroszlány esetében megfigyelhető, hogy a működő vállalkozások számában elmaradás mutatkozik a környék településeitől, hiszen 2008-as statisztikai adatok alapján, Tatán 2370 db, Tatabányán 4915 db, Komáromban 1459 db és Esztergomban 2289 db működő vállalkozást tartanak nyilván. A megyei összehasonlításból pedig az is kitűnik, hogy a régiós és országos szint alatt van a vállalkozói aktivitás. Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatások és turizmus A kiskereskedelmi üzletek száma a városban 2001-2009 éveket vizsgálva kis mértékben csökkent. 2009. évben összesen 260 kiskereskedelmi egységet (jelentős részben kisüzleteket) regisztráltak a városban a KSH adatai szerint. Ez a szám 2001-ben 271 volt. A legmagasabb üzletszámot 2004-ben regisztrálták, ekkor 272 üzlet működött. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett vállalkozások megközelítőleg a felét teszik ki a teljes üzletszámnak, viszont itt jobban megfigyelhető, hogy számuk csökken. 2001-ben regisztrálták a legtöbb (158 db) olyan üzletet, melyet egyéni vállalkozó üzemeltetett. 2007 évben ez már csak 124 db volt. Ez elsősorban a nagyobb hipermarketek megjelenésének volt köszönhető, hiszen ekkor számos kisvállalkozás ment tönkre. A 260 kiskereskedelmi üzlet 37 %-a élelmiszerjellegű, míg közel 63 %-uk más jellegű (ruházati, barkács, építőanyag, elektromos háztartási cikk szaküzlet). A kiskereskedelmi egységek a Rákóczi 7

Ferenc út teljes hosszában, illetve a Fürst Sándor úton, a Dózsa György úton és a Táncsics Mihály úton koncentrálódnak. A jelentősebb, nagyobb alapterületű üzletek is a Rákóczi Ferenc úton és csomópontjaiban szinte „felfűzve” helyezkednek el (Spar, Profi, Penny, Lidl, Tesco stb.). Itt találhatóak a benzinkutak is. A település hossztengelyén tehát a Rákóczi Ferenc úton jellemzően alapellátásra szakosodott üzletek koncentrálódnak. A város Újvárosi városrészében, de a nevezett tengely végpontjaként működik egy városi piac is (szerdai és szombati vásárnapokkal). Oroszlányon három kereskedelmi bank és egy takarékszövetkezet fiókjai működnek. Emellett 8 db bankautomata is található a városban. A vendéglátóhelyek száma (a 2001 és 2009 közötti időszakot vizsgálva) 2006-ig szinte stagnált, 2007. évben azonban 74-ről 86-ra emelkedett, 2009 évben számuk 79. Ebből étterem, illetve cukrászda 54 db. Minden tizedik vendéglátóhely bár, borozó illetve kiskocsma. Jelenleg a vendéglátóhelyek 35 %-át egyéni vállalkozások működtetik. Elhelyezkedésük, koncentráltságuk hasonló a kereskedelmi egységekéhez. Elsősorban a városközpontban, és az alközpontokban, valamint a település hossztengelyét képviselő „ún. főút” mentén találhatóak. A kereskedelmi szálláshelyek közül a vendégház, a panziós és az ifjúsági szálláson történő elhelyezés jellemző. Korábban, a ’90-es évekig csak Majkon (15-20 fő számára) volt lehetőség szállásvendéglátásra. A városban az első panzió 2003-ban nyitott meg. A városban jelenleg három darab kereskedelmi szálláshely működik. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2008 évben 390, 2009 évben 295, a vendégéjszakák száma 2008 évben 1423, 2009 évben 847. A kereskedelmi vendéglátóhelyek vendégeinek 2008 évben 10 %-a, 2009. évben pedig 13 %- a külföldi volt. 2.3.

Települési környezet

Oroszlány város természeti környezete- környezeti és természeti értékek A város közvetlen, de különösen távolabbi (15 km-en belül) környéke bővelkedik természeti és kultúrtörténeti, tájgazdálkodási területi értékekben. Oroszlány teljes területén helyezkedik el az 1976ban alapított Vértesi Tájvédelmi Körzet védett természeti érték területének közel a fele (1469 hektár). Az erősen tagolt felszín sajátos tájképi szépsége, a geológiai, botanikai, zoológiai értékek, a tájhoz kapcsolódó történelmi események indokolták a települést körülvevő természeti terület jelentős részének védetté nyilvánítását. A város közigazgatási területére közvetlenül nemzeti park nem esik, a fent nevezett tájvédelmi körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Kiemelkedő jelentőségű az a tény, hogy hazánk ez idáig egyetlen, önálló természetvédelmi-jogi kategóriaként is szereplő natúrparkja a Vértesi Natúrpark területei, szintén a település közvetlen közelében terülnek el. Ezek a jelentős potenciállal és védelemre érdemes attrakciókkal, növény és állattársulásokkal rendelkező területek több helyen is a város külterületére benyúlnak, sőt több helyen közvetlenül érintik a belterületi határt. A város közlekedés földrajzi fekvése, szolgáltatói és városi funkciói és a viszonylagosan érintetlen, megőrzendő természeti területekkel való szoros térbeli kapcsolat méltán jelöli ki Oroszlányt a Vértesi Natúrpark nyugati kapujának és turisztikai fogadó bázisának. A natúrparki területeken túl a település közelében még egy különleges területet kell kiemelni. Oroszlány igazgatási területétől délkeletre található a Ciklámen-völgy, az erdei ciklámen előfordulási területe, ami fokozottan védett, korlátozottan látogatható terület. Ugyancsak Oroszlány környékének természeti, geológiai érdekessége a MÁFI fúróminta gyűjteménye (Szépvíz-ér), amelynek elsősorban tudományos-kutatási jelentősége van, de mint egyedi attrakció a turizmusfejlesztés során mindenképpen számításba veendő. 8

Az országos fontosságú és helyi jelentőségű természetvédelmi területek mellett a NATURA 2000 biodiverzitási, különleges természeti élőhely területek közül is számos található Oroszlány közigazgatási területén, elsősorban a Vértes-hegység erdőségeinek, hegylábfelszínekre lefutó erdőségeiben, és a várostól keletre Várgesztes, Mindszentpuszta felől érkező vízfolyások övezetében. NATURA 2000 területek Oroszlány közigazgatási területén 214 ingatlant érintenek. A környezeti károk Oroszlány város a Komárom- Tatabánya- Esztergom nevű „K” légszennyezettségi zónába tartozik. Ez alapján a kén-dioxid „E”, a nitrogén-oxid „C”, a szilárd „B”, a benzol „E”, a szén monoxid légszennyező anyag az „F” kategóriába sorolt. Az ipari területeken a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok szerint, csak olyan tevékenység engedélyezhető, amely szennyezőanyag kibocsátása nem eredményez határérték túllépést egyik szennyezőanyag tekintetében sem. A légszennyezettség visszaszorításában döntő lépés volt a Vért Zrt. város határában lévő erőművénél a ”Retrofit Program” megvalósítása. Ezen technológiai megoldással megkötik a helyi - rendkívül magas kéntartalommal rendelkező, energetikai célra bányászott barnakőszén - erőművi égetés során felszabaduló kéndioxidot. A rendszer egyéb légnemű és porállagú szennyező anyag szűrését és megkötését is megvalósítja. A levegő minőségének javításához a várost nagy területen körbeölelő telepített és természetes erdőségek is hozzájárulnak. Szintén technológiai előny, hogy a város közel 8 000 darabos lakásállományának több mint felében, 4 100 lakásban (53-56 %) távhőszolgáltatás került kiépítésre és üzemeltetésre. A korábban elvégzett zajszámítások alapján megállapítható, hogy a jelentősebb közutak mentén a zajterhelés akkor is jelentősen meghaladja a határértéket, ha a tervezett tehermentesítő utak elkészülnek. Szükséges lenne a nagy átmenő és az ipari park miatti tehergépjármű célforgalom kivezetése a város lakott területeiről, különösen a belső, beszűkülő közlekedési tengelyről. Oroszlány területe erősen érzékeny („A” kategória) a felszínre és a talajba kerülő szennyezőanyagok károsító hatásaira. Az Által-ér teljes vízgyűjtő területe a felszíni és a felszín alatti, regionális jelentőségű karsztbázis vízvédelmi kategóriákba tartozik. Ezek a területek egyben a nitrát érzékeny területek kategóriájába is soroltak. A kommunális szennyvíztisztítás rendkívül magas technológiai és környezetvédelmi szintű membrántechnológiával történik. A város csatorna ellátottsága 94-95 %-os. A szennyvíztisztító telep a kommunális mellett az Ipari Parkból érkező ipari szennyvizeket is kellő hatásfokkal tisztítja. Városszerkezeti egységek arculati, építészeti jellemzői Oroszlány város közigazgatási szempontból külterületre és belterületre, építésjogi szempontból beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területre tagolódik. A város szerkezeti, városépítészeti, funkcionális, karakterbeli és településfejlődési szempontból több, általában jól elkülöníthető, sajátos jellemzőkkel rendelkező egységre bontható. Óváros - Az 1940-es évek vége és 1950-60-as évek között hagyományos építéstechnológiával intenzíven beépített, döntően telepszerű lakóterület, többszintes lakóépületekkel. Újváros: 1960-70 között hagyományos és blokkos építéstechnológiával intenzíven beépített lakóterület, telepszerű beépítési móddal. A terület nyugati oldalán intézmény, szolgáltató és sportterületek találhatóak. A lakótömbökön kívül jelentős vízfelület, a belterület határán kívül zöldterület, két nagy kiterjedésű gépkocsi garázstelep (938 és 475 állású) találhatóak a területen. Haraszt-hegy: Jellegzetes geográfiai alakzat a város közepén. A „hegytetőn” víztoronnyal, az alsó perem körbe beépített kertes és családi házas lakóépületekkel, jelentős városi intézményekkel. Táncsics M. út területe: A Labanc-patakhoz vonalvezetésileg igazodó, kifejezetten keskeny, 80-100 m széles terület délkeleti végén szolgáltatóipari, sport és ipari telephelyek 1-2 szintes beépítéssel, az ettől nyugatra eső területrészeken középmagas panelos lakóépületek és néhány 10 emeletes épületek

9

találhatók, kizárólag telepszerű telekrendszerrel. A terület több ütemben, alapvetően az 1950-es és 1980-as évek között épült ki, ennek megfelelően vegyes beépítésű és funkciójú terület. Borbála lakótelep: 1950-as évek végétől beépült, majd folyamatosan fejlődött egyedi telkes, családi házas lakóterület, nagyobb részt földszintes beépítési magassággal, „négyzethálós” utcarendszerrel, különösebb szervezőtengely és ellátó, funkcionális szolgáltató ellátó létesítmények nélkül. Kecskédi úti lakótelep: 1980-as évektől fejlődő egyedi telkes, családi házas beépítésű terület, jellemzően egy-és kétszintes beépítési magassággal. Takács I. úti lakóterület: Többszintes telepszerű, és északi részén családi és ikerházas, sorházas egyedi telkes új beépítésű lakóterület. Ófalu/Falu: A település történeti fejlődése során kialakult Oroszlány falu, eredeti ágas utcahálózattal, szalagtelkes és halmazos telekrendszerrel, meghatározóan földszintes fésűs beépítéssel. Az eredeti rendszert a nagyfokú iparosítással egyidejűleg, 1950-es évek végétől a terület nyugati részén, az új beépítésű terület felszámolta. Bányász körút térsége: 1940-es évek végétől, a 60-as, és a 90-es évek során beépült lakóterület. A domborzati viszonyokat jól követő íves vonalvezetésű utcahálózattal, egyedi telkes családi házas beépítéssel. A délkeleti részén további lakásépítésre alkalmas területek nyújtanak a területi növekedésre lehetőséget (csakúgy, mint a falu délkeleti és keleti részén). Iparterületek, Ipari Park és volt bányavállalat hátra maradt, roncsolt területei: Az Oroszlányi Szénbányák vállalat volt telephelye és intézményei, valamint az újonnan kialakításra került Ipari Park területei jellemzik. Majk-puszta: Önálló idegenforgalmi, kultúrtörténeti és tájhasználati, turisztikai hasznosítású területszerkezeti egység. A város belső közúthálózata Oroszlány város belső közúthálózatának főbb elemeit továbbra is a települést feltáró országos mellékutak települési átkelési szakaszai biztosítják. Ezek közül is legfontosabbak a 8155. számú és a 8143. számú utak. A 8143 sz. összekötőút tervezési osztályba sorolásában, a közlekedéshálózati hierarchiában betöltött szerepében változás nem történt. Ez az útszakasz (város belterületén belüli részei a Rákóczi Ferenc út és Bokodi utca) továbbra is a város fő közlekedési tengelye, egyben az Ipari Park ütőere. Ezen az úton kívül a többi párhuzamos és keresztező irányba futó jelentősebb közlekedési szakaszok és nagyobb utcák nem töltenek be forgalom és térszervezésileg akkora szerepet, mint a 8143. számú út. Általánosságban elmondható, hogy az utak, utcák mellett haladó gyalogos járdák nagy része nem megfelelő állapotú. A parkolás szintén jelentős gond a városban. A településen jelenleg több mint 6 000 személygépkocsi van, melyre a közterületek és a forgalomtechnikai rendszerek kellően nem tudtak hozzáfejlődni. A település külső területein helyezkednek el a várost jellemző garázstelepek. Manapság az a több évtizeddel ezelőtti koncepció már nem állja meg a helyét, miszerint a gépjármű tulajdonosok a gépkocsikat a lakásuktól távolabb, külön koncentrált helyeken helyezik el. Magának az eredeti koncepciónak a célja támogatandó, de azt jelen kor viszonyainak megfelelően kell megoldani (belső területek forgalmi tehermentesítése) akár őrzött teher és logisztikai parkolókkal. A parkolási problémák valós felmérése és a szükséges intézkedések kidolgozása érdekében szükség lenne városrészi, városszerkezeti részletezésű parkoló mérlegek készítésére. A tömbök közti, és a belső tömbudvarokat feltáró és kiszolgáló utak többsége, különösen az Óvárosban és Újváros keleti részén szintén rossz, esetenként balesetveszélyes állapotban vannak, így ezek felmérése és rekonstrukciós tervezése is indokolt. Több (jogerős építési engedéllyel rendelkező tervdokumentáció) áll a rendelkezésünkre. A tömbök közt elhelyezkedő jelentős számú zöld, köz –és díszkert besorolású felületeken a lépcsők, támfalak, rézsűk, szinteltolások, belső szerkezeti mikro egységek is lepusztult,

10

kopott, düledező állapotban vannak, melyek megújítása a balesetveszély és települési kép javítása mellett az eredeti funkciójukat is visszaadhatja. Műemlékek és műemlék jellegű épületek Országos jelentőségű és állami szintű műemléki védelem alatt Oroszlány közigazgatási területén csak 4 épület és környezete áll. Ezek az Ófaluban lévő Evangélikus Templom (Alkotmány utca), a Majkpuszta egykori birtokközponti területén fennmaradt Majki vízimalom, a szintén Majk-puszta területén fekvő Majki Kamalduli Remeteség, valamint a külterületen elkülönülve található Vértesszentkereszti Bencés Apátság romjai. A város építészetileg és építészet- technika történetileg legérdekesebb, egyben leginkább az eredeti koncepció szerint fennmaradt része az Óváros középső tömegében, jellegzetes tömbbelsős udvarokkal, terekkel és hosszabb, összefüggő, valamint azonos karakterű és homlokzati ornamentikájú tömbházakkal alkotott egysége. A nevezett területre jellemzőek az azonos szintszámok és formai megoldásokon túl a tömbök közti feltáró és szerviz utak számára nélkülözhetetlen kapualjak, átjárók és „városkapuk”, a gyakran térhasználati funkcióhatárt is jelölő teraszos szinteltolások, tömbök előtti pihenő, zöldterületek. Ezekre is általánosságban elmondható, hogy alapos felmérés és településszerkezeti, helytörténeti kutatás után állagukat rendezni, javítani kellene. Ez az igény a városi „főutca” funkciót betöltő Rákóczi út páros oldalán található 4 szintes tömbházak nyugati, oldalhomlokzatain megtalálható, helyi védelemben részesülő sgraffitók esetében különösen szembeötlő. Az 1950-es évek, a várossá válás idejének szocreál művészeti és építészeti védjegyeit feltétlenül meg kellene őrizni az utókor számára. Fel kell újítani az eredetileg 9 darabos sorozatból sajnos már 3 megsemmisült. A sgraffitókon túl mindenképpen említést érdemel, szintén az Óváros belső részén található volt Ady Mozi (mára teljesen lepusztult épületében) a Domanovszky Endre által készített „Táncolók” c. freskó is. Védendő épületek és homlokzatok Egyedi védelem alatt áll a Városkapu (597/28 hrsz.), a Rákóczi F. út 8-12, 20-24, 32-36, Fürst S. u. 50. 39, Rákóczi F. u. 42-46, 50-54, 58-62. számú épületek oldalfalán lévő sgrafittok, az Alkotmány u. 55, 77. számú, az 1149 hrsz-ú volt Katolikus templom, a Béke u. 5, 20. számú, a Várdomb u. 1, 30, 38. számú, a Takács I. u. 24, 36. számú épületek, telekszerkezeti és utcaképi védelem alatt áll az Alkotmány u.61-65. 64-72. számú Várdomb u. 2-18, 50-52. számú épületek, területi védelem alatt a Fürst S. u. Rákóczi F. u. és Petőfi S. utak közötti szakasza. Lakásállomány A történelmi események megmutatkoznak a lakásépítések alakulásában is. Oroszlány várossá nyilvánításáig pozitívumként tekinthetjük az 1920-as évek építési kedvének emelkedését. A bányászati tevékenység megindulása, a településre érkező több száz bányász által keltett lakásigény azonban a korábbi időszakhoz nem mérhető lakásépítést indított el az 1940-es években. Ahogy a bányászat fejlődése megtorpant az 1960-as években, úgy figyelhető meg a lakásépítések ütemének csökkenése is. 1970 és 1979 között azonban ismét kiugró értéket találhatunk. 1980-tól az építési kedv csökkent, amely különösen az elmúlt évtizedre esett vissza. Az 1990-es években a lakásszám 7755 db, az 1990-es évek elején jelzett aktív lakásépítésnek, valamint az 1998-ig a megszűnt lakásszámot meghaladó lakásépítési számnak köszönhetően folyamatosan emelkedett. A növekedés mértéke azonban 1993-ban visszaesett. Ettől az évtől kezdve átlagosan 11 lakást építettek évente, mely elmarad a megye városainak átlagértékétől.

11

Oroszlányban a megszűnt lakások számának először 1998-ban volt kiugró az értéke, hiszen ekkor került lebontásra (szociális, bűnügyi és közegészségügyi okokból), az elavult soklakásos ún. „zöld tömb”. A másodszori kiugró érték az ún. „sárga tömb” számszerűen 123 db lakás megszűnése. A bérlakások vonatkozásában említést kell tenni az önkormányzati döntésről, mely értelmében a bérlakások számát 48 db-ra kell lecsökkenteni (ezek a lakások az önkormányzat tiszta tulajdonában lévő Petőfi udvari épületekben lévő lakások). Jelenleg a bérlakások száma 72 db-ra csökkent. A későbbiekben megmaradó 48 db bérlakás esetében gondoskodni kell a tömbönkénti felújításról, hiszen ezek műszaki állapota kifogásolható. A fentiekben bemutatott folyamatok eredményeképpen 2009-ben Oroszlányban a lakások száma 7907 db. 2.4.

Közszolgáltatások

Közmű ellátottság Oroszlányban a lakások közműellátottságát az alábbi %-os értékekkel jellemezhetjük. vezetékes ivóvíz ellátottság: közcsatorna ellátottság (szennyvíz elvez.): távfűtéses lakások aránya: egyedi gáz fűtésű lakások aránya: hagyományos fűtésű lakások aránya (döntően villany): villamos energia ellátottság: vezetékes távközlési ellátottság: kábeltelevíziós ellátottság:

100% 98% 53% 17% 30% 100% 83,6% 95,4%

Vízellátás: A település a Tatabánya-Oroszlány Regionális Vízellátó rendszeren keresztül kapja az ivóvizet. A Tatabányán lévő vízbázis szivattyú rendszerét átépítették, ma gazdaságosan üzemeltethető. Tatabánya felől 1 db 500-as regionális vezeték érkezik, mely a városba érve kettéágazik. Egyik ág közvetlenül a 2000 m3 kapacitású magas tározóhoz érkezik, a második rövid belterületi szakasz után a belterület határán halad az erőművi hűtőtónál lévő 2x600 m3-es víztározó medencéhez. A vízellátás szempontjából az ellátatlansági területek miatt problémás a Bokodi-tó környéke (kiskertes övezet) és főleg a Nyíres dűlő, mely helyeken egyre nagyobb igény jelentkezik a vízellátásra. Az Ipari Park területén, a Koloman-Handler Kft telephelyén a rendszer rendelkezik egy kúttal, mely tartalékként szolgál. Az ipari park és a Wescast gyár ellátására 200 mm átmérőjű körvezetéket létesítettek és a gyár mellé 200 m3-es magas tározót telepítettek. A város belső ivóvíz hálózata 100 %os szintre kiépített, az oltóvizet az ivóvíz vezetékekre telepített tűzcsapok biztosítják. Az Ipari Parkban tűzi víz tározókat is létesítettek. A Kamalduli remeteség területe ma is be van kapcsolva a vezetékes ivóvíz ellátásba. Az 500-as regionális ivóvízvezetékről ágazik le az NA 200-as vezeték a Tata-Csákvár (8119 sz.) összekötőút nyomvonalában, majd a Madárhegyi leágazás után a kolostorhoz vezető út nyomvonalában halad NA 100-as mérettel. Szennyvízelvezetés 2004-ben befejeződött a város szennyvíz tisztítójának a teljes rekonstrukciója. A háromfokozatú mű teljes mértékben kielégíti a ma érvényben lévő legmagasabb környezetvédelmi előírásokat. Az alkalmazott technológia világszínvonalú membrános megoldású. A tisztított szennyvizek befogadója az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás. A városban kiépített hálózat teljes egészében elválasztott rendszerű. Az Ipari Parkban keletkezett szennyvizek nyomóvezetéken keresztül kerülnek a Táncsics utcai 12

gravitációs csatornára. A Zenon Kft telephelye mellett biológiai szennyvíztisztító üzemel. A Wescast gyár szennyvizei nyomó vezetéken jutnak az Arany János Bokodi út kereszteződésében lévő gravitációs csatornára. Felszíni vízelvezetés Oroszlány közigazgatási területe az Által-ér vízgyűjtő területére esik. A vízgyűjtőre jellemző az alacsony vízkészlet, így minden készlet foglalt. Kevés a víz utánpótlás, - ennek ellentmond a 2010-es év rendkívül esős időjárása- mert a karszt és az alábányászottság miatt kevés a lefolyás, nagy része beszivárog. A vízgyűjtőn lévő tavaknál hiányos a vízmennyiség a nagy vízfelhasználás miatt. A területen lévő Bokodi tó az erőmű hűtő tava. A városi tavak az önkormányzat tulajdonában állnak Az Oroszlány-Kecskédi-vízfolyás az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, csak kb. 800 m hosszban érinti a települést. A Pénzes-patak, a Labanc-patak, a Majki-patak, a Gyertyánosi vízfolyás, a Széles-völgyi vízfolyás, a Kolostorerdei vízfolyás, a Gesztesi-patak és a Vadám-ér a Komáromi Vizi társulat kezelésében van. Az önkormányzat tagja a társulatnak. A Svandebereg és a Kertalja-patak teljes egészében a város belterületi részén folyik, tulajdonos az önkormányzat. A Madárberki vízfolyás állami erdőtársulati kezelésben van. A felszíni vizek befogadói a fent említett vízfolyások. A városban az intenzív beépítésű részeken zárt csapadékvíz hálózat üzemel, melynek tulajdonosa az önkormányzat. A családi házas területeken nyílt földmedrű vagy burkolt árkok, folyókák vezetik el a csapadékvizet. Villamos energia ellátás A város villamos energia táppontja vonatkozásában történt a legnagyobb változás. A Wescast gyár nagy villamos teljesítmény igénye indokolttá tette a városban 120 KV-os állomás létesítését. Az állomás az Oroszlány-Mór 120 kV-os vezeték felhasításával légvezetékről kap betáplálást. Az állomásban 120/35/20 kV áttételű transzformátor állomás üzemel. A közeljövőben az E-ON tervezi a II. tercier transzformátor beépítését az állomásba. Lényegében ez az állomás ma a város táppontja. Innen indul 35 kV-os kábel a 35/10 kV-os városi transzformátorállomásba, melyben jelenleg 2 db gépegység üzemel. Ez a városi 10 kV-os kábel hálózat táppontja. Ebbe az állomásba érkezik Bánhidáról egy 35 kV-os szabad vezeték, illetve indul egy 35 kV-os légvezeték a Mindszenti transzformátor állomásba. A Mindszenti állomás korábban a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdona volt, de ma már az E-ON tulajdonában van. A Wescast állomásból induló 2 db 20 kV-os légvezeték látja el Oroszlány családi házas beépítésű területeit, a külterületet és a környező településeket is. Az Ipari Parkot ellátó 20 kV kábelkör szintén a Wescast állomásból indul. Távhőellátás Az oroszlányi távfűtés a jelenlegi, erőműi bázisú formájában 1978-ban kezdődött meg, kiváltva a városi széntüzelésű fűtőműre alapozott távhőellátást. A rendszer hőforrása a Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi Hőerőműve. Az erőműben kezdetben egy 42 MW hőteljesítményű forró vizes hőközpontot alakítottak ki. 1988-ban egy új, a meglévővel gyakorlatilag megegyező hőközpontot helyeztek üzembe. A beépített 84 MW teljesítményből az üzemeltető Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2011. évben 32,5 MW-ot használ fel és erre lekötési szerződése van a VÉRT-nél. Az erőművet a 150/80 ºC névleges primer hőmérsékletlépcsőjű városi elosztóhálózattal egy kb. 5,5 km nyomvonalhosszú tranzitvezeték - mely vezeték felújításra szorul - köti össze, amely a hőforráshoz hasonlóan jelentős tartalékkal rendelkezik, hiszen az NA 400 előremenő és az NA 300 visszatérő vezeték mellett még egy NA 300 vezeték is rendelkezésre áll. Az erőműből érkező tranzitvezeték a városi hőelosztóba érkezik, ahol két direkt ágra (Táncsics és Dózsa rendszerek) valamint egy névlegesen 110/70 ºC hőmérséklet paraméterű, hőcserélőkön keresztül táplált szekunder rendszerre oszlik.

13

A Dózsa és a Táncsics rendszerben a fogyasztói hőközpontok mind a fűtést, mind használati melegvíz ellátást biztosítják, a szekunder rendszer csak fűtési hőt szolgáltat. Jelenleg a város összes jelentős intézménye és 4 100 lakás a távfűtési rendszerről kapja a hőenergiát. Az Ipari Park több üzeme is távhőről üzemel. A legfrissebb adatok szerint a használati melegvíz szolgáltatást igénybe vevők száma (lakások és közületek) 3 463 db, a távfűtést igénybe vevők (lakások, közületek) száma pedig 5 050 db. Látható tehát a szolgáltatást igénybe vevők folyamatos növekedése. Gázellátás Kiépítették a város gázhálózatát azokban az utcákban, ahol nincs távfűtés, illetve nincs kijelölve távfűtésre. Ez alól kivétel a Takács I. lakóterület. Az ipari parkban szintén kiépült a középnyomású gázhálózat. A gázfogadó a közigazgatási határ közvetlen közelében, de nem Oroszlány területén van. A fogadó kapacitása 3 bar kimenő nyomásnál 9 000 m3/ó jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A fogadótól a vasút mentén D 315-ös középnyomású vezeték érkezik a Dózsa György útig és innen halad tovább a Borbála és Kecskédi lakóterületek, az Ófalu irányába illetve a Wescast gyár felé. Távbeszélő ellátás Oroszlány területe a Matáv Zrt. Székesfehérvári Távközlési Centrum Tatabányai Kirendeltségének ellátási területéhez tartozik. A Székesfehérvári szekunder központhoz kapcsolódó tatabányai primer központ Oroszlány vezetékes távközlési ellátásának bázisa. A Rákóczi utcában található telefonközponthoz Bokod felől érkezik a betápláló optikai kábel. A városban a távbeszélő fővonalak száma ezer lakosra vetítve 304. A mobil távközlési szolgáltatók vételi lehetőségei jók a településen. Önálló helyrajzi számmal jelzett területen nincs vezeték nélküli hírközlést szolgáló létesítmény. Az átjátszó állomások idegen létesítmények tetején találhatók (víztorony, 10 emeletes lakóház). A mobiltelefon szolgáltatás az összes magyarországi szolgáltatóval, jó minőségben ellátott a településen. Műsorszórás A városban kábeltelevíziós hálózat üzemel, saját helyi műsort is sugároznak. Új szereplő jelentek meg a műsorszórásban, például a DIGI TV saját hálózattal, T –Home. Oktatás-nevelés Oroszlány közoktatási intézményei 1939-ig egy 3 tantermes evangélikus elemi népiskolában folyt az oktatás Oroszlány faluban. Abban az évben létrehoztak egy 1 tantermes katolikus elemi iskolát is. A bányászat fejlődése, a népességszám növekedése azonban újabb iskolák létesítését tette szükségessé. Ennek megfelelően 1947-ben az ún. barakkiskolában is megkezdődött az oktatás. Három évvel később adták át Oroszlány első korszerűnek számító iskoláját, melyet József Attiláról neveztek el (Óváros délkeleti részén). A közben várossá nyilvánított településen 1958-ban adták át az Arany János Iskolát (Óvárosban), 1962-ben pedig a III. Számú Általános Iskolát (Újvárosban), mely később a Ságvári Endre nevet kapta. 1981-ben építették fel a IV. számú Általános Iskolát (Újváros északi része), mely 1996-tól Gárdonyi Géza nevét viselte. 1999-ben az önkormányzat megszűntette ezt az intézményt, 2005-ben pedig az önkormányzat a József Attila és az Arany János iskola összevonásáról határozott úgy, hogy utóbbit megszűnteti, és jogutódnak a József Attila iskolát jelölte meg. 1967-ben kezdte meg működését a Benedek Elek Általános Iskola és Előkészítő Speciális Szakiskola. Az intézményben a tanulásban akadályozott tanulók mellett az értelmileg akadályozott tanulók képzésével is foglalkoznak. 14

Az általános iskolások száma az 1997. évi növekedés ellenére 1999-ig, 8 év alatt háromszáz fővel csökkent, 2001-ben még megfigyelhető volt egy kisebb növekedés, de az iskolások száma azóta ismét folyamatosan csökken. 2002-ben 1 926 fő, 2006-ben pedig 1 670 fő volt. 2008-ban 1 422 fő, 2009-ben pedig 1 378 fő. Jelenlegi tendenciák szerint a születésszám alakulása hosszabb távon is 150-170 főre tehető, ami előre jelzi az iskoláskorú korcsoportok adott évi számának alakulását is. A pedagógusi létszám 2004-ig 200 fő körüli értéken állandósult, majd 2004-től erős csökkenés mutatkozik, a 2009. évi 137 főig. Az általános iskolák infrastrukturális állapota kitűnőnek mondható, hiszen 2008-ban a város a Regionális Operatív Program keretén belül támogatást nyert a 3 általános iskola komplex közoktatási infrastruktúra fejlesztésére, mely felújítás 2010. évben befejeződött. Középiskolák Oroszlányban két db középfokú intézmény van, és mind a kettő a Haraszt-hegy és Bányászkörút térsége városrészben található. A két intézmény beiskolázási körzete elsősorban a város és a kistérség, de távolabbi településekről is fogadnak diákokat. 1953-ban alapították a Szakmunkásképző Intézetet, mely kezdetben vájártanulókat képzett. 1964-től szakközépiskolai osztályokat is indítottak. Évente átlagosan 500 diák tanul az intézményben, többségük technikai képzésben vesz részt. Az Eötvös Lóránd Szakközép és Szakiskola, - melyben korábban a bányászati szakmunkások képzése folyt - az új igényeknek megfelelőbb képzési rendszert alakított ki. Az átstrukturálódás, mely elengedhetetlen volt, sajnos ennek ellenére létszámcsökkenéssel járt. 1962-ben a tatabányai Árpád Gimnázium kihelyezett osztályt indított a József Attila Általános Iskola épületében. A kihelyezett osztályokból 1966-ban új épületben önálló gimnázium alakult, mely 1984ben Lengyel József Gimnázium nevet vette fel. Ma az intézményben a négyosztályos, ezen belül tagozatos és nem tagozatos, valamint a hatosztályos és nyolcosztályos képzés mellett esti tagozaton felnőttképzés is folyik. Az intézmény OKJ-s képzéseket is indít. Az alapfokú oktatási intézmények kedvezőtlen gyermek, illetve tanulói létszám csökkenése mellett a város két középiskolai intézménye 1991 és 1999 között folyamatosan növelte tanulóinak létszámát. Azóta csökkenés következett be, de a 2003. évtől összességében a létszám állandósulni látszik. Mindkét iskola, jelentős fejlesztéseket hajtott végre a képzésében. A létszámcsökkentés miatt az intézmények átszervezése napirenden van. Oroszlányon nem működik felsőoktatási intézmény, és nincs kihelyezett kara sem felsőoktatási intézménynek. Egyéb oktatási-nevelési intézmények 1960-ben nyitották meg a Bakfark Bálint Zeneiskolát, ami jelenleg a szakközépiskolában működik Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézményként. A városban széles körű és színvonalas művészeti oktatás folyik, mely több művészeti ágat és területet fog össze. Ebben az oktatási formában részt vevők száma 2006. évig folyamatosan és dinamikusan emelkedett, de onnantól kezdve visszaesés vette kezdetét, mely több okra is visszavezethető (állami finanszírozási, infrastrukturális, társadalmi, stb.) jelenleg 308 fő a tanulók száma. A Hébé Tánc-képző és Színművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézményben szintén magas és színvonalas művészetoktatási tevékenység folyik. A Móra Ferenc Kollégium eredetileg a középiskolás korú tanulók ellátására jött létre 1993-ban. 1998-tól azonban biztosítja a szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű általános iskoláskorú tanulók elhelyezési lehetőségét is. Az intézmény kapacitása korán sincs kihasználva, így jó alapot nyújthat további fejlesztésekhez.

15

Oroszlányban 2009-ben a fenti intézmények – a 3 általános, 2 középiskola, valamint 1 művészeti oktatási intézet - mellett 1 óvoda 4 telephellyel szolgálja alapvetően, hagyományos intézményi keretek között a gyermeknevelést. Az óvodákba beíratott gyermekek száma 1991 és 1996 között folyamatos emelkedés eredményeképpen 829 főről 914 főre nőtt. Ezt követően azonban a létszám erőteljesen csökkenni kezdett (2002-ben 652 fő). 2002-től a létszám, ha lassan is, de tovább csökken és gyakorlatilag állandósulni látszik. A 2009. évben a településen óvodába járó gyermekek száma 562 fő. Kulturális intézményhálózat A város legjelentősebb intézményét a Városi Művelődési Központot és Könyvtárat 1974-ben nyitották meg. A művelődési ház színházteremmel rendelkezik, helyet ad a kulturális egyesületeknek, kluboknak, civil szervezeteknek, valamint itt működik a városi könyvtár is. 1958-ban került átadásra a II. Rákóczi Ferenc Kultúrotthon. 1979-ben megalakult az Oroszlányi Bányászati Múzeum, s a bányászat összegyűjtött emlékeiből állandó kiállítást rendeztek. 1987-ben Ófaluban a szlovák népi hagyományok őrzésére Tájházat hoztak létre. Bányász Klub: Újvárosban található közművelődési, kulturális és közösségi intézményt 1974-ben alapították, működtetője a Bányász Klub Alapítvány. A Bányász Klub Alapítványtól a Vértesi Erőmű Zrt. a támogatást megvonta, az Alapítvány válságban van. Az egészségügyi, szociális intézményhálózat Napjainkban az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Kft. (korábban Szakorvosi Rendelőintézet) mellet a Gyógyház/Ápolási Intézet, 9 felnőtt-, 5 körzeti gyermekorvosi rendelő, 8 db fogorvos, 6 gyógyszertár, egy Mentőállomás található. A Szociális feladatokat az Önkormányzati Szociális Szolgálat látja el, melynek keretén belül működik az Idősek Klubja, az Időskorúak Átmeneti Otthona, Nappali Melegedő, Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye, Családok Átmeneti Otthona, valamint a Bölcsőde. A Bölcsődei Szolgálat biztosítja a 20 hétnél idősebb, a harmadik életévét be nem töltött gyermekek napközbeni gondozását 128 férőhelyen, mely a bővítés után 156 férőhelyre módosul. Egyházi létesítmények Az egyházi létesítményeket az Evangélikus Templom, a Lelkészi Hivatal, a Római Katolikus Kápolna, a Haraszthegyen 1994-ben átadott Római Katolikus Templom, a Református Imaterem, Baptista Szeretet Szolgálat, valamint a Jehova Tanúinak terme képezi. Közigazgatási intézmény hálózat Az intézményhálózat tagjai:  Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala,  Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központjának Oroszlányi Kirendeltsége,  Városi Rendőrkapitányság,  Kistérségi Okmányiroda,  Gyámhivatal,  Oroszlány Város Tűzoltóság (mint köztestület). Hulladékgazdálkodás 16

A város évi hulladékmennyisége 30 000 laza m3, amit a REMONDIS Oroszlány Környezetvédelmi és Szolgáltató Zrt. gyűjt és kezel. A gyűjtés kukás és konténeres rendszerű, a családi házas területeken 110 literes kukák, a Borbála lakótelepen 240 literes kukák, a tömbtelkes beépítéseknél 1100, 2200, és 4400 literes konténerek a gyűjtőedények. A hulladékgyűjtés regionális, az Oroszlány külterületén kialakított lerakóhelyre szállítják Oroszlányon kívül Kecskéd, Bokod, Kömlőd, Vértessomló, Várgesztes, Környe, Dad, Szákszend, Tata, Szomód, Kisigmánd, Nagyigmánd, Ászár, Csép, Csém, Tárkány hulladékát is. Oroszlányban bevezették a teljes körű szelektív hulladékgyűjtést. A városban 10 szelektív gyűjtősziget található, ahol az üveg a papír és a műanyag palack szelektív gyűjtése történik. Az elszállított hulladék teljes mennyiségének újrahasznosítása megoldott. A lomtalanítás a városban évente egy alkalommal, több napon keresztül történik. Közlekedési hálózat Légi közlekedés A Kecskéd területén az oroszlányi közigazgatási és belterületi határhoz közel sport- és sétarepülésre használt repülőtér működik. A repülőtér Oroszlány város tekintetében kettős hatású. Előnye, hogy a város idegenforgalmának fejlődését erősíti, a városi ellátó hálózat igénybevételét növeli. Hátránya, hogy a szabványok szerint meghatározott „légi folyosó” korlátozásokat, tilalmakat jelent az érintett területekre. Vasúti közlekedés A vasút használatában történt változások az országos tendenciáknak megfelelőek. A személyszállításban csökkent a vasutat igénybevevők száma, de az elővárosi vonatok beindulásával Oroszlányon is sűrítették a járatokat. Az áruszállításban, a vonal kiépítését korábban indukáló egyik fő ok, a szénszállítás megszűnte miatt is jelentős visszaesés tapasztalható. Közúti közlekedés A Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Tervében a Tát- Tarján- Tatabánya- Császár- KisbérRománd- Pápa útvonal kapott kiemelt szerepkört (javasolt 88. sz. II. rendű főúti megjelölést), mely a nagytérségi kapcsolatokat adó közúti közlekedési vonalat nem Oroszlány közigazgatási területén, hanem csak más településen való áthaladással megközelíthetően az Által-ér völgyébe a 8135 sz. út vonalára helyezi. Ebből a vonalból Bokodnál ágaztatja ki a Mór felé kapcsolatot adó vonalat, így nem valósul meg a szomszédos városokkal történő közvetlen közúti kapcsolat. A tervezett BokodPusztavám-Mór vonalra a mai 8134 sz. úton Bokodnál lehet majd becsatlakozni. A szomszédsági kapcsolatokat továbbra is elsődlegesen a települést felfűző, illetve érintő országos mellékutak biztosítják: a 8143 sz. Oroszlány-Bokod összekötőút, a 8155 sz. Oroszlány-Kecskéd összekötőút, illetve a 8119 sz. Tata- Környe- Csákvár- Velence összekötő utak. A város közúthálózata Oroszlány város belső közúthálózatának főbb elemeit továbbra is a települést feltáró országos mellékutak települési átkelési szakaszai biztosítják. A 8143 sz. összekötőút tervezési osztályba sorolásában, a közlekedéshálózati hierarchiában betöltött szerepében változás nem történt. Egyes csomópontok korszerűsítésére a tervek már elkészültek. Az átkelési szakasz Rákóczi utca elnevezésű 2x2 sávos elválasztó sávval ellátott szakaszán több esetben forgalomtechnikai beavatkozások történtek. Az átkelési szakasz teljes hosszban felújításra került 2009-ben. Ma a szélső forgalmi sávok vehetők igénybe párhuzamos parkolásra. 17

Oroszlányon helyi járatos buszközlekedés van (számszerűen 3 viszonylat), de a helyközi távolsági buszok útvonala úgy került kialakításra, hogy azokat a város lakói belső közlekedésre is igénybe tudják venni. Az Ipari Parkba közlekedő (a 3 szakos és az irodai munkarendhez egyaránt igazodó) járathoz az Önkormányzat külön finanszírozással többletautóbuszokat biztosít. A helyi járat 16 helyen áll meg, járatsűrűsége napi nyolcszori. Van egy körjárat, amely kizárólag az iskolai időszakban közlekedik, napi háromszori, illetve egy temetőjárat, mely napi egyszer közlekedik. A tömegközlekedési megállóhelyek fejlesztése, korszerűsítése indokolt, tervekkel rendelkezünk. További városi funkciók és szolgáltatások Oroszlány város sportéletének kezdete az 1950-es évekre nyúlik vissza. Évtizedek alatt a különböző sportágakban számos bajnok, válogatott sportoló szerzett hírnevet városunknak az Olimpiákon, Világés Európa Bajnokságokon. A rendszerváltást követő évtizedben, alapjaiban változott meg a város sportélete. Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat kivonulásával a sporttevékenység anyagi háttere jelentősen csökkent, mely eredményeként jól működő, sikeres szakosztályok szűntek meg és ezekkel együtt a felnőtt élsportolói és a támogatott utánpótlás bázis is. A testnevelés és a sport infrastruktúrája hanyatlásnak indult. A sportlétesítmények állapota erősen megromlott, a fejlesztést jó esetben az állagmegóvás jelentette. A közvetlen állami, megyei irányítás és finanszírozás megszűnt. Az önkormányzatokra az oktatási, kulturális, szociális és egyéb kötelező feladatok ellátása hárult, a sport háttérbe szorult. Az elmúlt évtizedben mindössze néhány szakosztály tudott a nulláról talpra állni. Megszűntek a sok szakosztályos nagy egyesületek. Városunkban jelenleg 3 olyan egyesület működik, amelynek több szakosztálya van, a többi sportszervezet egy-egy különböző sportággal képviselteti magát. Több éves kitartó munkájuknak köszönhetően, szponzorok bevonásával sikerült megteremteniük a működéshez szükséges feltételeket. Két olimpikon jelölt: Szalay Szandra triatlon, Krutzler Eszter súlyemelő.

3. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 1. prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyek teremtésével, a foglalkoztatás növelésével és szakképzési rendszer modernizációjával, összekötve az Ipari Park további, célzott fejlesztésével. A gazdaság versenyképessége javításának célja a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése, a vállalkozási környezet javítása, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése terén. A magas technológia-igényű iparágak és a kvalifikált munkaerőt igénylő szolgáltatások letelepedésének további elengedhetetlen feltétele ezzel összhangban a piacképes szakképzés feltételeinek megteremtése. A versenyképesség biztosítása szempontjából város alapvető érdeke, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. által megszüntetett munkahelyek helyett a munkaképes korú lakosság jelentős részének munkahelyet biztosítson. A munkahelyek teremtése érdekében a fejlesztési erőforrások és feladatok átcsoportosíthatósága, a befektetők számára a megfelelő letelepedési hely biztosítása érdekében új ipari területek kijelölésére van szükség. Az ipari, gazdasági; ipari kereskedelmi, szolgáltató funkciójú területek városunk déli részén helyezkednek el a településszerkezeti, településrendezési terveink szerint, területileg a Bokodi út – Szt. Borbála út – Mindszenti út, illetve a Mindszenti –Táncsics M. út- közötti területen lévő területek által lehatárolva. Az ún. „barnamezős területek” (volt OSZV telephely) ipari hasznosításra szánt területeinek megújítását kell szorgalmazni feltáró utak és közművek kiépítésével. Fontos helyszín az ipari célú területhasználatban a Táncsics M. úttól délre fekvő, volt felső telepi kertek területe a volt meddőhányóig a felhagyott aknák területeit is bevonva. Az ipari területek fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a közlekedéshálózat fejlesztése, ennek részeként a városi tehermentesítő utak megépítése. A tehermentesítésre vonatkozó feladatokat a 3. prioritás tartalmazza. 18

A város kereskedelmi ellátása kielégítő, a közelmúltban megépült 2 nagyobb áruháznak köszönhetően. A településszerkezeti tervünk a Környei út melletti, a városba bevezető utak mellett még lehetővé teszi a kereskedelmi, szolgáltató területek további bővülést is. Potenciális fejleszthető, fejlesztendő terület a Mindszenti út melletti kereskedelmi, szolgáltató terület, a Tesco és a LIDL területei között elhelyezkedő terület (XXL Kft. területe), mely szintén egy nagyobb kereskedelmi, szolgáltató áruház megépítésére alkalmas helyszín. E területek erre a funkcióra alkalmasak, mert a közelségük miatt nem csak gépjárművel közelíthetők meg, a területeken biztosítható az egységekhez szükséges parkoló terület is. Kiemelten kell foglalkozni a városban lévő kisvállalkozásokkal. A Kereskedelmi és Iparkamarával közösen fel kell tárni és ki kell dolgozni azokat a lehetőségeket, amik alapján a helyi vállalkozók helyzete javítható. A 2005-ben elkészült Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) fejlesztési pólusokat határoz meg az országban, amely pólusoktól regionális kihatást remél. Egyedül a Közép- Dunántúlon határoz meg úgynevezett fejlesztési tengelyt, a Székesfehérvár - Veszprém fejlesztési tengelyt. Oroszlány ennek a tengelynek a közelében fekszik, így magától értetődik, hogy erre a tengelyre mintegy felfűzve magát kell fejlesztenie a gazdaságát. Az Ipari Park további fejlesztése érdekében szükséges a területvásárlások előkészítése, lefolytatása, a potenciális gazdasági szereplők körében a területekkel kapcsolatos igények felmérése, a megszerzett területeken infrastruktúra kialakítása, az ipari területek közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az elkerülő utak mellett a további belső feltáró utak kiépítésével, az Ipari Park szolgáltatásaink bővítése és a már felmerült igényekhez történő igazítása (logisztikai szolgáltatás, étterem, kamionparkoló, várakozó kamionterminál és mosó építése). A „barnamezős területek” ipari hasznosításra szánt területeinek megújítása érdekében szükséges e területek Vértesi Erőmű Zrt.-től vagyonátadással történő megszerzése. A területek meglévő épületei részben alkalmasak logisztikai célú hasznosításra. (Magántulajdonban álló terület is található a „barna mezős” területen, az ott lévő épület is alkalmas fenti célra). A gazdaságfejlesztés fontos területe az energia ellátás és felhasználás átfogó fejlesztése, ennek kapcsán szükséges a Vért Zrt. jövőbeni helyzetére vonatkozó foglalkoztatási, adóbevételi és városi távhőellátásra vonatkozó megoldási alternatívák kidolgozása. A távhőellátás folyamatos, biztonságos, gazdaságos biztosítása érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni, illetve folytatni szükséges a „Hosszú Távú Hőértékesítési Keretszerződés” biztosította, a távhőszolgáltató Oroszlányi Szolgáltató Zrt.-t megillető jogok érvényesítését, az engedélyes érdekének képviseletét. A városunk távhőellátását biztosító fűtőmű megvalósíthatóságáról – különböző telephelyek, különböző fűtőanyag alapul vételével- vizsgálatot kell folytatni, nyitva hagyva az MVM Zrt.-vel való korábbi közös koncepció megvalósításának lehetőségét a fűtőműre vonatkozóan, a város érdekeit szolgáló egyezség előkészítése mentén. Az Oroszlányi Szolgáltató Zrt vonatkozásában egyeztetéseket szükséges lefolytatni új fűtőmű építéséről, melynek helyszíne célszerűségi, gazdaságossági szempontokat figyelembe véve a Vért Zrt. meglévő telephelye. További fontos terület a szennyvíziszap hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása, a szükséges lépések előkészítése. A helyi vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében szükséges a vállalkozók közötti szorosabb együttműködések, vállalkozói klub/szövetség megalakulásának kezdeményezése, városi alapítású gazdaság és kapcsolattartó iroda létrehozása, működtetése, amely eredményeként konzorciumok létrehozásával lehet lehetőséget teremteni a városfejlesztési projekteken történő indulásra, külföldi kapcsolatok építésére. Előrelépést jelentene városi szintű, vállalkozói almanach, egységes bemutató anyag és beszállítói adatbázis létrehozása, a helyi kisiparosok és szolgáltatást nyújtók számára szolgáltatói ház, inkubátorház kialakítása, logisztikai szolgáltatás biztosítása.

19

Az Oroszlány Város Kártya bevezetése érdekében, felhasználva más önkormányzatok tapasztalatait, szükséges feltérképezni a lehetséges területeket. Ezt követően kerülhet sor a tényleges, részletes kidolgozásra. A város közlekedési kapcsolatainak és megközelíthetőségének javítása során elengedhetetlen a kapacitásbeli és minőségi közúti fejlesztések ösztönzése, ezt részletesen a 3. prioritás tartalmazza. Az 1. prioritás körében megvalósítandó konkrét fejlesztések: Megnevezés Új fűtőmű építése a város távfűtése 2014 októberét követő biztosítása érdekében, ezzel összhangban a Vért 2014-ig történő működésének biztosítása „Oroszlány Város Kártya bevezetése” bizonyos szolgáltatások kedvezményes igénybevétele „barnamezős területek” megszerzése

Várható, becsült költség: 7.000.000 E Ft- 8.000.000 Eft

Városi energetikai korszerűsítések, rehabilitáció elindítása

25.000 E Ft/év

Fejlesztés forrása

Vagyonátadással történő megszerzés! Elsősorban a lakóközösségek pályázatai által megvalósuló, kiegészítve önkormányzati forrással

Városi alapítású gazdaság és kapcsolattartó iroda létrehozása, működtetése

2. Prioritás:

A város általános komfortfokozatának, településképének, valamint a lakhatási, szabadidős feltételeinek komplex fejlesztése, rugalmas és piacképes kistérségi humánerőforrás fejlesztési rendszer kialakítása. Annak érdekében, hogy a gazdaság versenyképessége megvalósulhasson, szükséges, hogy az emberek megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek, és a helyben megtelepedett vállalkozásoknál történő foglakoztatásuk biztosított legyen. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a rugalmas és piacképes kistérségi humán-erőforrás fejlesztési rendszer kialakítása. A jövőben a cél elérése érdekében indokolt kidolgozni egy munkaerő-piaci monitoring rendszert, amely számítógépes adatbázis segítségével, a munkaügyi központ helyi kirendeltségével és a kistérségi munkaadókkal együttműködve képes a munkaerő-piaci trendek előrejelzésére. Ennek tükrében a gazdaság aktuális igényéhez igazodva lehet a megfelelő átképzéseket elindítani, annak érdekében, hogy minél többen munkába állhassanak. A Helyi képzés, szakképzési rendszer modernizálása érdekében szükséges a jelenlévő és érdeklődő cégek szakemberigényének rendszeres felmérése, a középtávú igények ismeretében a városi szakmunkás és technikus képzés piacorientált átalakítása, az oktatási tevékenység részeként, a céltudatos szemléletformálás érdekében az üzemlátogatások beépítése a helyi tantervekbe, helyi cégekkel és vállalkozásokkal történő összefogás a tanulmányi gyakorlatokra és képzésre vonatkozóan. A településkép, a város általános komfortfokozat biztosítása érdekében a közterületek, parkok, játszóterek felújítása fontos feladat. A játszóterek biztonságáról a 78/2003.(XI.27) GKM rendelet rendelkezik. Ennek megfelelően a játszóterek szabvány szerinti átalakítása, a játszóeszközök szabvány szerinti működtetése a jogszabályi előírásokat betartva folyamatos munka. A 13 db játszótérből 7 játszótér bekerített. A játszóterek őrzés-védelméről az önkormányzat gondoskodik.

20

A város teljes zöldfelületének nagysága több mint 70 ha. A fenntartását hosszú távú üzemeltetési szerződés szerint a REMONDIS Oroszlány Környezetvédelmi és Szolgáltató Zrt. végzi 2030. december 31-ig. A város parkjai, kertjei idős, beállt növényzetűek. Fontos városi feladat, hogy el kell készíteni a város zöldfelületi és fa kataszterét. A fafelvétel (fafaj, kor, egészségi állapot) alapján megtervezhető az ütemezett növényzet-felújítás, és a város éves költségvetésének készítésekor beépíthetők a szükséges ráfordítások. A város belterületi részein mára már csak elvétve található nyárfa. A kivágott, allergiát okozó nyárfák helyett a belterjes kertépítészetben használatos, magas díszértékű fafajok kerültek beültetésre. Fokozatos felújításra, cserére szorulnak a kerti utak, burkolatok, valamint a különböző kerti berendezések. Ennek első elemeként a Rákóczi úti gyalogosjárda, kerékpárút fejlesztés megvalósítása mellett szükséges az út melletti szemétgyűjtők, padok teljes cseréje, pótlása, sűrítése. Intézményhálózat fejlesztése; Általánosságban elmondható, hogy a városi szintű egészségügyi, szociális, oktatási intézményhálózat, valamint a sportlétesítmények épületeinek felújítása az elmúlt években teljesen, vagy részben befejeződött. Megvalósult a Szennyvíztelep korszerűsítése is. Egészségügyi létesítményeink vonatkozásában fontos feladataink közé tartozik az orvosi rendelők akadálymentesítése. Az önkormányzat 2005-ben megvásárolt egy Alkotmány úti ingatlant abból a célból, hogy ott Sürgősségi Központot alakít ki. Erre vonatkozóan az engedélyes tervek elkészültek. Megfelelő pályázati kiírás esetén szükséges a Központ mielőbbi létrehozása, ami kistérségi szinten látna el feladatokat. A projekt megvalósulásával a Mentőszolgálat is új telephelyre költözne. A Sürgősségi Központ kialakításul szolgáló Alkotmány u. 48. számú épület állapota rendkívül rossz, ezért ennek lebontása indokolt. A szociális intézményhálózat 4 telephelyen 13 különböző ellátási formát biztosít. A fejlődés lehetséges irányaként szükséges újragondolni és új alapokra helyezni a kistérségi feladatellátást. Pótolni szükséges a hiányzó ellátási formákat, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását, valamint foglalkoztatásuk megoldásában való közreműködést. Az időskori ellátás (idősek otthona) megvalósítása piaci viszonyok között, vállalkozói tőke bevonásával képzelhető el. Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósulhat a volt Arany J. iskola hasznosítása, melynek keretében új települési szolgáltató központ jöhet létre, ahol helyet kaphatnak a polgármesteri hivatalon, okmányirodán, könyvtáron kívül egyéb hatósági szervek (munkaügyi központ, járási hivatal, postahivatal), továbbá egyéb iroda-és üzlethelyiségek kialakítására is sor kerülhet. A fejlesztés eredményeként középtávon gondoskodni szükséges a jelenlegi hivatali épület, valamint a Művelődési Központ és Könyvtár felszabaduló helyiségeinek hasznosításáról, ennek bemutatását a pályázat is megköveteli. Kulturális, sport és szabadidő intézmények tekintetében előrelépés történhet a Sportcsarnok felújításában, melynek során nyílászárók cseréje, emeleti öltözők, irodahelyiségek átalakítása, bővítése, tetőfelújítás, villamos kapcsolótábla cseréje valósulhat meg. A sportélet minőségi változásához elengedhetetlen a volt Gárdonyi Géza iskola sport-és szabadidő centrummá alakítása. A szabadidő kulturált eltöltésének másik lehetséges iránya a Káptalanfüredi Tábor üzemelésének további biztosítása, távolabbi célként a tábor felújítása. A könyvtár fejlesztése, új helyre történő költöztetése a volt Arany János iskola hasznosítása során megtörténhet. A strandot a Haraszt-hegyi területen célszerű felújítani, korszerűsíteni annak érdekében, hogy a városi lakossági igényeket kielégíthesse. Fejlesztendő a sporttelepi súlyemelőterem az uszodatérben. A Haraszthegy városi szintű zöldfelületi rendszerének fenntartása továbbra is indokolt, fontos cél egy extrém játszó park elhelyezése. Oktatási intézményeink vonatkozásában egyik legfontosabb további feladatot a középiskolák jelentik. Elmondható, hogy mindkét középfokú intézményünk fel tudja vállalni városunk és a környező községek beiskolázási igényeit. Ez a gazdaság, így az Ipari Park fejlesztéséhez 21

elengedhetetlen. Ennek első lépéseként szükséges megvizsgálni a középiskolák összevonásának lehetőségét, mely a Képviselő-testület döntése alapján folyamatban van. Törekedni kell az óvodák és az általános iskolák udvarainak folyamatos, ütemezett, szabvány szerinti átalakítására a külső használatára vonatkozó szabályozás kialakításával együtt. Lakáscélú fejlesztések; A fejlesztési területek kijelölésénél a nagyságrendet nem a konkrét igények határozták meg, sokkal inkább a minőség és a választék bővítése indokolja a tervezett lakóterületi fejlesztéseket, a lakásellátási lehetőségek szélesebb körű feltárását. Lakáscélú fejlesztési területek kerültek kijelölésre az Eszterházy utca délkeleti teleksora mögött, a tervezett keleti elkerülő út vonala által határoltan. Az Alkotmány utca mögötti terület beépítésére nagy a tulajdonosi, építői készség. A terv a topográfiai viszonyokhoz igazodó utca és telekszerkezet kialakítására tesz javaslatot. Az Ófalu délkeleti szegletében, a régi temetőtől keletre a Svandabereg-patak és a fejlesztésként tervezett új utak által határoltan kiváló tájolású és terepadottságú terület helyezkedik el. Ez a terület magas színvonalú lakókörnyezetet biztosító "LAKÓPARK" rendszerű és szervezésű lakóterületi célokra került kijelölésre. A fenti két terület között helyezkedik el a jelenleg a Homoki utcára felfűzött lakóterület, melynek határát szintén az elkerülő út határozza meg. Két kisebb lakóterület fejlesztési területtel rendelkezünk a Környei úti kereskedelemi és szolgáltató terület és a Majki utcai telkek között, valamint a Kecskédi lakótelep és a vasút közötti területen. Oroszlányban elsősorban az intenzív beépítésű lakótelepi részeken az épületállomány jelentős része felújításra szorul. E felújítások az önkormányzat által nyújtott támogatások mellett az energetikai korszerűsítések, rehabilitációk jogszabályi környezetének rendezésével megvalósulhatnak, mely a megújuló energia felhasználását is preferálja. Ezzel összefüggésben az Óvárosi tetőtér beépítési programja folytatódhat. Örökségvédelmünk része a Rákóczi úti sgraffitók helyreállítása. Mindezek mellett középtávon feltétlenül szükséges a város bérlakás állományának ütemezett felújítása is. A település általános közbiztonságának javítása érdekében szükséges a „Közterület felügyelő kamerarendszer” fejlesztése, további kiépítése a rendőrséggel, polgárőrséggel való szorosabb együttműködés útján. Az önkormányzat részéről folyamatos és hangsúlyosabb érdekérvényesítés szükséges a rendőri jelenlét fokozására. A Népességmegtartás érdekében szükséges a fiatalok otthonteremtésének ösztönzésére és biztosítására piaci típusú, minőségi bérlakások építése, közművesített építési telkek kialakítása. Szükséges továbbá az „Oroszlányszív alap” létrehozásának újbóli vizsgálata. A városi élettér minőségi fejlesztése során szükséges megvalósítani a város külterületi lakott és kiskertes részeinél, az utak tűzoltó gépjárművel való járhatóvá tételét, az itt élők életfeltételeinek javítását. A konkrét fejlesztés a 3. prioritás alatt szerepel. Szükséges továbbá megvalósítani a Petőfi udvar és környezetének rendezését, a 3 megtartandó épülettömb ütemezett felújítása mellett. Indokolt a közterületek, terek további fejlesztése, köztéri bútorok cseréje, extrém sport, kerékpáros szabadidő park építése fiatalok részére, az Ady mozi tulajdonviszonyainak rendezése (a terület megszerzése), az épület elbontása és a terület fejlesztése. A közvilágítási hálózat mérhetőségének kialakításával a közvilágítás fejlesztése, a teljes rendszer felülvizsgálata indokolt. A település által biztosított szolgáltatások minőségének javítása: Az 2. prioritás körében megvalósítandó konkrét fejlesztések: Megnevezés Volt Arany János iskola hasznosítása - új települési szolgáltató központ kialakítása, ahol helyet kaphatnak a polgármesteri hivatalon, okmányirodán, könyvtáron kívül egyéb hatósági szervek munkaügyi központ, járási hivatal, postahivatal, továbbá egyéb iroda-és

Várható, becsült költség: 900.000 E Ft.

Fejlesztés forrása Eu támogatás igénybevételével

22

üzlethelyiségek kialakítására is sor kerülhet az ingatlant körülvevő utakkal, közművekkel együtt Sportcsarnok felújítása

400.000 E Ft.

Volt Gárdonyi Géza iskola sport és szabadidő centrummá alakítása Strand felújítása és újra működtetése

100.000 E Ft

A közbiztonság javítása a térfigyelő kamerarendszer bővítésével. Rákóczi F. út mellett új kukák és utcabútorok elhelyezése, pótlása, fejlesztése A Haraszthegyen extrém játszó park elhelyezése

4.000 E Ft

EU támogatás igénybevétele mellett, EU támogatás igénybevétele mellett, EU támogatás igénybevétele mellett Saját forrás

2.500 E Ft.

Saját forrás

20.000 E Ft.

Méhnyakrák elleni védőoltási program és egyéb szűrések folytatása A sporttelei uszodatérben súlyemelőterem kialakítása

Évente 10.000 E Ft

Eu támogatás igénybevételével Saját forrás

25.000 E Ft

30.000 E Ft

25.000 E Ft

EU támogatás igénybevétele mellett

3. prioritás: Infrastruktúra, közlekedés. Oroszlány közútjai nagyrészt megfelelő kiépítettségűek, azonban, mint azt a helyzetelemzés is taglalja, néhol igen rossz állapotúak. Az elmúlt néhány évben a város számos útja felújításra került. 2005. évben Bányász körút, Sallai I. utca; 2006. évben Deák F. utca, Széchenyi I. utca; 2007. évben a Bem J .utca, Korányi F. utca, Mészáros köz, Tüzép sori garázsokhoz vezető út; 2008. évben Fürst Sándor utca (Petőfi–Táncsics közti szakasza), József Attila köz, Rosenberg utca és a Majki utca külterületi szakasza; 2009. évben a Jókai Mór utca. Ezekben az években folyamatos járda felújítási munkálatok is zajlottak. 2009-ben befejeződött a városban a 8143. számú országos közút belterületi szakaszának (Rákóczi F. út – Bokodi út) teljes felújítása egészen Bokodig, illetve megépült a Bokodi út menti járda, a teljes közvilágítással együtt. Középtávon mindenképpen szükséges a város további útjainak felújítása (melyek nagy részéhez korszerűsítési tervdokumentációkkal, illetve szükség esetén jogerős építési engedélyekkel is rendelkezünk), további parkolóhelyek kialakítása, illetve az utak melletti járdák nagy részének felújítása is. Mindezek mellett teljes mértékben hiányoznak a városból a kerékpár utak, illetve fontos feladat a gyalogos közök megvilágításának kiépítése és bizonyos esetben burkolatcseréje is. Rövid távú feladatként jelentkezik a Rákóczi F. út melletti járdaburkolat felújítása során közös gyalogos és kerékpárút kialakítása. Meg kell vizsgálni a város kiszolgáló útjainak forgalomcsillapítási lehetőségeit (sebességkorlátozás, fekvő rendőr), elsősorban a családi házas övezetek vonatkozásában, ahol a gyalogos járdák hiányoznak (pl. Borbála). A település belső közlekedéshálózatát képező „gerinc” útvonalak – az országos mellékutak átkelési szakaszai – teherforgalomtól való tehermentesítése érdekében szükség van mind a nyugati (a Borbála-telep mögötti) mind a keleti (a Táncsics utca és a Majki akna közötti) elkerülő utakra, hiszen ezáltal az átmenő forgalom kikerülne a városból, így lehetőség lenne a városi közlekedés gyökeres megújítására is. Az Ipari parkot feltáró gyűjtő utak hálózatának kiépítése, a kialakított és kialakítandó telephelyek fejlődése miatt fontos. Ezzel összefüggésben szükséges biztonságos autóbuszöblök, fedett buszmegállók építése az Ipari Parkban és más belterületi részeken. Elsődlegesen a Környei út mellett mindkét oldalon új autóbusz-öbölpár építése indokolt. 23

A volt Arany J. iskola hasznosításával kapcsolatos információkat a 2. prioritás tartalmazza, azonban szükséges megjegyezni, hogy az épületet körülvevő utak, közművek is részét képezik rövidtávú terveinknek az ott megjelölt forrással. A külterületen élők életfeltételeinek javításával kapcsolatos terveink a tavalyi évben megkezdett lokális földútjavításokra vonatkoznak. E feladatok folyamatos tevékenységet jelentenek önkormányzatunknak. A legújabb országos hosszú távú közútfejlesztési koncepció tartalmazza az Oroszlány-Tatabánya közti közút 2x2 sávos fejlesztését. Fontos célunk, hogy megtörténjen az intenzíven fejődő Ipari Park által generált, jelentős mértékű átmenő tehergépjármű forgalom kiváltása, és a 8143. sz. út BokodKecskéd-Környe (Északi) elkerülő útvonalon történő eljutás lehetővé tétele az M1 autópályára. Ezen fejlesztési elképzelést szakmailag erősíti a Megyei Területrendezési Terv módosítása (2011.) is, ugyanis az teljes mértékben tartalmazza az Oroszlány Ipari Park - M1 autópálya országos közútfejlesztést a Környe É-i elkerülő nyomvonalon. Az infrastruktúra és közlekedés-fejlesztés alapvető szempontja, hogy legyen tere a gazdaság, a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások fejlődésének is. Vízellátás; A rendszer kapacitása elegendő az új fejlesztések vízellátására. Az új fejlesztési területek (lakó, gazdasági, kereskedelmi) ellátására a meglévő vezetékektől kiindulva körvezetékes hálózatot kell létesíteni. Szükséges a város vízellátásának koncepcióját kidolgozni, ami alapján a város önálló vízellátása megvalósulhatna (vízbánya és önkormányzati tulajdonú hálózatok). Felszíni vízelvezetés; 2008-ban megvalósult az Alsó-tó mederkotrása, a tóhoz tartozó környezetalakítással együtt (gyalogos sétány kialakítása, kerti bútorok kihelyezése). A kotrással egyidőben kidolgozásra került a tavak üzemeltetésére vonatkozó koncepció. A továbbiakban szükséges a Felső-tó, valamint a vízfolyások rendbetétele is, aminek egy részét az Által-ér rehabilitációs munkálataival együtt pályázati forrás bevonásával kívánja elvégezni az önkormányzat. Ezzel a városi tavak méltóképpen betölthetik szerepüket a szabadidő eltöltése terén. A patakok tisztítása érdekében a legfontosabb feladat a Kertekalja patak mederrendezése. Mivel egy nagy területű városrész csapadékvizének befogadója a patak, ezért elengedhetetlen a mederrendezési munkálatok 1,5 km hosszban történő elvégzése. A felszíni vizek elvezetése kapcsán szükséges megoldani a Borbála telepen a Vasút sor és Jókai utca, Kubicza utca csapadékvíz elevezetését, valamint az Erdész utca csapadékvíz elevezetését is. Távhőellátás A meglévő rendszer jelentős tartalékkal rendelkezik. Középtávon az Óváros távhőellátását kell bővíteni. A megvalósuló Óváros rehabilitációval nőni fog a távhőre csatlakozott lakások száma, hiszen a Rákóczi, Petőfi és Fürst utcákban kiépített hőközpontokat a teljes lakásszámra építették ki, de ezen lakások csupán 30-35 %-a vette igénybe a szolgáltatást. A kijelölt lakóterületi fejlesztések közül a Takács I. úti lakóterületet távhővel javasoljuk ellátni. A Takács I. lakóterület részére korábban megépült a távfűtési gerincvezeték, melyről a Környei út kereskedelmi-szolgáltató területe is ellátható. Az ipari területek ellátását is távhővel javasoljuk megoldani, legalább a meglévő gerincvezeték kapacitásáig. A tervezett fejlesztésekhez hidraulikailag megfelelő a rendszer. A kapacitás megfelel, csak a lekötött teljesítményt kell az igényeknek megfelelően növelni. Szennyvízelvezetés A szennyvíztisztító kapacitása 5000 m3/nap, a jelenlegi szabad kapacitása 1.200 – 1.500 m3/nap, így a fejlesztések szennyvízkibocsátását a tisztítómű fogadni tudja. A szennyvíztisztító kapacitása 24

lehetőséget nyújt Bokod, Dad, Kömlőd szennyvizének befogadására. Az előzetes tervek a rendelkezésre állnak. Az Erőműi-tó melletti üdülőterületen a vezetékes vízellátásba történő bekapcsolással egyidőben ki kell építeni a szennyvízcsatornát és az átemelőre vezetett szennyvizet nyomott vezetéken keresztül kell a városi hálózatra kötni. Környezetvédelmi okok miatt csak a két rendszer együtt építhető ki és csak az az üdülőegység köthető be a vezetékes ivóvíz rendszerbe, amelyik egyúttal a szennyvízcsatornára is ráköt. A külterületen elhatározott fejlesztések közül legjelentősebbek a Majk-puszta területén megvalósítani tervezett, többrétű idegenforgalmi beruházások. A kolostor környékének szennyvizeit gravitációsan szennyvíz átemelőre vezetik, ahonnan nyomott vezetéken keresztül a városi rendszerbe köthető. A további fejlesztési területek, melyek a volt XX-as akna fejlesztendő területei, valamint a XX-as aknával szemközti, volt meddőhányó területen megvalósuló fejlesztések szennyvizei a majki gravitációs szakasz felhasználásával szintén beköthetőek a városi rendszerbe. A volt XX-as akna területén megvalósuló Bányászati Múzeum bővítésére, fejlesztésére irányuló pályázat jelen pillanatban még nem zárult le. Gázellátás A tervezett kertvárosias beépítések hőenergia ellátását földgáz energiával javasolt biztosítani. Műsorszórás Az új lakóterületek ellátására tovább kell építeni a meglévő hálózatot, a vonalas-digitális rendszerek kiépítését. A tervek szerint Magyarországon 2012-ig megvalósul a digitális műsorszórás. Hulladékelbánás A város évi hulladékmennyisége kb. 30 000 laza m3, amit a REMONDIS Oroszlány Környezetvédelmi és Szolgáltató Zrt. gyűjt és kezel. A Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz 2003. évben csatlakozott a város. Ennek keretében Oroszlányon kialakításra kerül egy hulladékudvar, tíz darab szelektív hulladékgyűjtő sziget, válogatómű, bálázó gép és inert lerakó. Ezt megelőzően valósul meg a hulladéklerakó Észak-keleti részének rekultivációja. A pályázat megvalósítása során szoros együttműködés áll fenn Önkormányzatunk és a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás között. Ezzel a városban az európai normáknak mindenben megfelelő hulladékkezelés valósul meg uniós támogatás igénybevételével. A lomtalanítás a városban évente egy alkalommal, több napon keresztül történik. Az inert hulladékot jelenleg átmenetileg a kommunális lerakón gyűjtik, kialakítás alatt van a végleges lerakó a hulladékgyűjtő területén. A város területén veszélyes hulladéktároló nem működik. A veszélyes hulladékok - az előírások betartása mellett - nem okozhatnak környezeti károkat. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítási lehetőségei megfelelő kapacitással Magyarországon rendelkezésre állnak. Vasúti közlekedés Továbbra is országos vasúthálózati fejlesztési elhatározás maradt a 12. sz. Felsőgalla- Oroszlány „egyéb vasúti fővonal” továbbvezetése Pusztavám-Mór felfűzésével az 5. sz. KomáromSzékesfehérvár törzshálózati fővonalig, melyet Mórnál érne el. A vonal kiépítésének ideje ma nem meghatározató. A továbbiakban szükséges ennek a nyomvonalnak a felülvizsgálata. A vasúti személyszállításhoz kapcsolódva szükséges a vasútállomás és környezetének fejlesztése, közlekedési csomópont kialakítása, összekapcsolva más helyi közlekedéssel (taxi, busz). 25

A 3. prioritás körében megvalósítandó konkrét fejlesztések: Megnevezés Buszmegállók kialakítása -Környei út mellett buszvárók - Ipari parki buszvárók ( 4 helyen) Rákóczi F. út mellett járda felújítása, kerékpárút kialakítása Ipari Park barnamezős terület feltáró út kialakítása

Várható, becsült költség:

A város külterületein lakók, Bokodi tó, Nyíres és Német dűlőben élők életfeltételeinek javítása útjavítás A felszíni vízelvezetés megoldása az Erdész utcában

Évi 14.000 E Ft

Vasút sor és Jókai, Kubicza utcai csapadékvíz elevezetése Kertekalja patak mederrendezése

5.000 E Ft

Hulladékudvar kialakítása a 0444 hrsz-ú Szennyvíztisztító telepen A Majki ( kastély ) rehabilitációs program keretében az épület szennyvízhálózatra történő rákötése

24.000 E Ft 31.000 E Ft 90.000 E Ft

55.000 E Ft

85.000 E Ft

25.000 E Ft

Fejlesztés forrása EU támogatás igénybevétele mellett EU támogatás igénybevétele mellett EU támogatás igénybevétele mellett Saját forrás EU támogatás igénybevétele mellett EU támogatás igénybevétele mellett EU támogatás igénybevétele mellett EU támogatás igénybevétele mellett Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és OSZ. Zrt. forrása igénybe vételével

4. prioritás: Környezet-és természetvédelem. Annak érdekében, hogy a város lakói számára a lehető legteljesebb életfeltételeket kínálja, nagy hangsúlyt kell fektetni a természeti és épített környezetre. Levegőtisztaság-védelem A pernyetároló-zagytér kiporzása elleni védelemül folytatni kell a kiszáradt zagy felszínének növényzettel való megkötését. A település belterülete és az erőmű tó közötti, ma mezőgazdasági területekre a településrendezési tervben meghatározottak szerint védelmi célú erdőket kell telepíteni. Vízminőség-védelem Az Általér vízgyűjtőjének vízminőségét javítani hivatott vízrendezéseket, a biológiai szűrőmezők kialakítása szükséges a 0444 hrsz-ú területen, mely beruházás az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a „tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” című pályázat keretében valósul meg. A Városi tavak rehabilitációját a Felső-tó rehabilitációjával folytatni kell. A tavakat tápláló vízfolyásokat rendezni szükséges, a tisztítás mellett szükséges a hordalékok megfogását is biztosítani. Az erőműtó partján lévő állattartó létesítményeket, szivárgós rendszerű illemhelyeket, szennyvízszikkasztó műtárgyakat fel kell számolni. A szennyvízcsatorna hálózatra történő elmaradt rákötések megvalósítását ösztönözni kell, akár önkormányzati-szabályozási eszközökkel is. Továbbra is biztosítani szükséges a városi tavaink megfelelő üzemeletetését közösségi és rekreációs szempontok figyelembe vételével (rendezettebb sétány, közvilágítás, pihenőpadok, több köztéri bútor kihelyezése).

26

Táj és természetvédelem A Vértes felé vezető utak mentén településkép javító intézkedések meghozatala szükséges. A bányászat okozta tájsebek megszüntetése indokolt: a meddőhányók, külszíni fejtések erdősítése, a feleslegessé váló épületek, műtárgyat lebontása. Az allergiát okozó jelenleg már csak nagyon kis számban lévő nyárfákat a város közterületeiről el kell távolítani. Nagy hangsúlyt kell fektetni a parlagfű mentesítésére, melyet a jogszabálynak megfelelően megelőző jellegűen kell végezni. Elengedhetetlen feladat az illegális hulladék-lerakók megszüntetése. Jogszabályi kötelezettség áll fenn a használaton kívüli tüzelőolaj tartályok, valamint az állati dögkutak felszámolására (lezárása már megtörtént). A továbbiakban is szükséges biztosítani a külterületek és a garázstelep hulladékszállítását. Fejlesztési lehetőség a téli 3 hónapban a havi szállítási gyakoriság sűrítése. Középtávú célként szükséges az Ipari Parkban található barnamezős és funkcióvesztett területek környezeti, esztétikai rendezése, a Felső telep kiskertes területének rendezésével egyetemben. A 4. prioritás körében megvalósítandó konkrét fejlesztések: Megnevezés Szennyvízcsatorna hálózatra történő elmaradt rákötések megvalósításának ösztönzése külterületek és a garázstelep hulladékszállítása

Várható, becsült költség:

Fejlesztés forrása

Évi 23.000 E Ft

Saját forrás

Távlati cél: A városi távhőszolgáltatás új bázison - új tüzelési alapanyagon – történő működtetése.

5. prioritás: Helyi és térségi turizmus lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása, a turizmus szerepének növelése. Az 5. prioritásban lefektetett célok elérése érdekében kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a turizmus fejlesztésének is, hiszen ennek lényege, hogy közvetlenül alakít át belső jövedelemmé külső jövedelmeket. Oroszlány számos környezeti és építészeti értékkel rendelkezik, amelyek nincsenek megfelelően kihasználva. Hiányoznak a turizmus alapját jelentő széles rétegeket vonzó turisztikai attrakciók is. Oroszlány város a településfejlesztési koncepcióban is rögzítette, hogy a város fejlődésében kiemelt szerepet szán az idegenforgalomnak is. A település a Velencei tó - Vértes Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési koncepciója szerint a terület egyik szervező központja. A Vértes-hegység védett és nem védett területei, az erdők és a tavak, a gazdag vadállomány a természethez kapcsolódó idegenforgalmi lehetőségeket kínálják. A turistautakkal feltárt erdők a kirándulók számára vonzó adottságok. Ezen adottságok kihasználása érdekében a turizmus vérkeringésébe bevonhatók az iskolák is, mivel ez a korosztály rendkívül fogékony az ismeretek megszerzésére, hasznosítására. Oroszlány igazgatási területén kiránduló célpont a Majki Műemlékegyüttes és Vértesszentkereszt mellett a Gerencsér várrom, Szentgyörgypuszta és Mindszentpuszta is. Ugyancsak a terület érdekessége a MÁFI fúróminta gyűjteménye (Szépvíz-ér), amelynek elsősorban tudományos- kutatási jelentősége van. A fúróminta gyűjtemény esetleges „megszerzésével” egyidejűleg szükséges rendezni a gyűjtemény elhelyezése érdekében a helyet is, amely a Bányászati múzeum bővítésével megoldható. Kedvező adottságnak tekinthetők a patakokon kialakított tavak. A tavak vize fürdésre nem alkalmas, de horgászásra, vízi sportokra a vízparti szabadidő eltöltésre kiválóan alkalmassá tehetők. Jelenlegi formájukban, kiépítettségükben, ilyen funkciókra nem alkalmasak.

27

Oroszlány közigazgatási területen található a Ciklámenvölgy, az erdei ciklámen előfordulási területe, mint fokozottan védett, korlátozottan látogatható terület. A Vértesi Tájvédelmi Körzet területéből Oroszlány város területére 1 469 hektárnyi terület esik. Az erősen tagolt felszín sajátos tájképi szépsége, a geológiai, botanikai, zoológiai értékek, a tájhoz kapcsolódó történelmi események indokolták a védetté nyilvánítást. A Vértes Natúrpark létrehozásával a természetvédelem és az idegenforgalom érdekei összhangba hozhatók. Létrejöttével biztosíthatja a természet- és tájvédelmi érdekek, valamint a turizmus, az idegenforgalom harmonikus együttélését. A környezeti nevelés hatékony terepe lehet. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről (NATURA 2000) szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. elrendelte a madárvédelmi területek és a természetes élőhelyek védelmét. A Természetvédelmi Igazgatóságok elkészítették a területek lehatárolását. Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/1993. (V.26.) ÖK. rendelete nyilvánította védetté a Majki Műemlékegyüttes Tájképi környezetét és Vértesszentkereszt templom és kolostorrom tájképi környezetét. A város idegenforgalmi vonzerejét az általánosan ismert Majki Műemlékegyüttes mellett az országos viszonylatban kiemelkedő, a volt XX-as akna területén lévő Bányászati Múzeum és a táji, természeti értékek adják. Pályázati forrás bevonásával folyamatban van a Majki Műemlékegyüttes és környezete felújítása. Elkészültek a Bányászati Múzeum bővítésére, felújítására vonatkozó tervek is. A megvalósítás Európa Uniós forrás bevonásával történt volna, ehhez azonban jelen pillanatban még további egyeztetés szükséges. A fenti fejlesztéseket célszerű együtt kezelni annak érdekében, hogy a kamalduli remeteséghez kapcsolódó többi fejlesztéssel együtt szerves egységet képezzen. Természetesen ezzel egyidőben át kell gondolni a terület közműfejlesztését, a kialakuló különböző fejlesztések funkcióit, és a gazdaságos üzemeltetési kérdéseket is. Önkormányzatunk fokozott figyelemmel kíséri a tervezett beruházásokat. A város idegenforgalmi infrastruktúrája már javult, hiszen a korábban hiányzó szálláshely-szolgáltatás terén bővülés tapasztalható, de további minőségi fejlődésre is szükség van még (Beatrix vendégház, Kata Panzió). A vendéglátás terén jelentős fejlesztésekre van szükség. A felhagyott bányaudvarokon a meglévő épületek átalakításával, vagy bontás utáni építéssel rekreációs, komplex szolgáltatásokra az igény egyre nagyobb (pl. szállás, lovaglás, horgászat, várturizmus, bakancsos turizmus, szekérútvonalak és tanösvények). A vértesi idegenforgalmi fejlesztés egyik feltétele a tájsebek eltüntetése, a meddőhányók rekultiválása, a terület ipari hasznosításának felszámolása, az ipari jellegű forgalom megszüntetése. A város említett környezeti és építészeti értékei megfelelő alapot nyújtanak a széles réteget vonzó, minőségi turizmus megteremtésére. A fő cél az, hogy a turista ne csak átutazóban jelenjen meg Oroszlányon, hanem több napot töltsön el a városban, vagy fedezze fel a környéket úgy, hogy mindeközben Oroszlányon tölti el a vendégéjszakáit, szolgáltatásokat vesz igénybe. Az 5. prioritás körében megvalósítandó konkrét fejlesztések: Megnevezés Majki rehabilitációs program

Várható, becsült költség: 800.000 E Ft

Bányászati Múzeum fejlesztésének támogatása

500.000 E Ft

Fejlesztés forrása EU támogatás igénybevétele mellett EU támogatás igénybevétele mellett

Oroszlány, 2011.

28