A jövôben is a villamosenergia-hálózatok tervezésének és létesítésének meghatározó szereplôje

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

ALAPÍTVA: 1908

Megépült az ország első 120/10 kV-os földalatti villamos alállomása

Feladatok az EMC körül

Teller Edére emlékezünk

25.8 kV-os vákumoltócsöves integrált-megszakítóföldelőszakaszoló tervezése

Középfeszültségü sűrített száraz levegőszigetelésű kapcsoló berendezés tervezése

Az Egyesület új tagnyilvántartó programja

A jövôben is a villamosenergia-hálózatok tervezésének és létesítésének meghatározó szereplôje... SAG Hungaria Kft. 1116 Budapest, Mezôkövesd u. 5-7. Tel.: 238 4858 Fax: 238 4859 www.sag-hungaria.hu email: [email protected]

101. ÉVFOLYAM

2008/2

A Főszerkesztő mesél

„PRO LUMINE” Díj az év világítástervezője

Új leágazódoboz-család T-sorozat az OBO-nál T - Baby

T 25 T - Baby

Elveszíthetetlen fedél A T-sorozat minden elemének fedele tartószalaggal van az alsó részhez rögzítve és így nem veszhet el.

T - Boy

T 40 T - Boy

EgyszerÎen szerelhetÆ A T-sorozat minden eleme dugaszolható tömítésekkel van elÆszerelve. Ezekbe nem szükséges nyílást vágni, a kábelek bevezetéskor egyszerÎen átszakítják a membránt.

Distrelec katalógusunk már magyar nyelven is elérhetŃ az interneten!

T - Girl

T 60

Bevizsgálva Az OBO T-sorozathoz tartozó összes leágazódoboz DIN EN 60670 szerinti VDE-vizsgálata megtörtént. A dobozok max. 400 V feszültségig használhatók.

T - Girl

T - Man

T 100

Lángállóság A sorozat elemei 650 °C-ig lángállók, a DIN EN 60695-2-11 szerint bevizsgálva. A 960 °C-ig terjedÆ lángállóság magasabb követelményéhez egy extra változat áll rendelkezésre.

T - Man

T - Woman

T 160

Halogénmentes A leágazódobozok polipropilénbÆl készültek fluort, klórt és brómot nem tartalmaznak. Ennek köszönhetÆen tÎz esetén nem szabadulnak fel mérgezÆ gázok.

Terjedelmes minŃségi termékprogramunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhetŃ honlapunkon: www.distrelec.com

T - King

Amit a Distrelec Önnek kínál: Q Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Q Mindössze 5,- EUR kiszállítási költség Q Rendelés akár 1db-tól Q Ingyenes cserelehetŃség Q Tanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847

T - Woman

T 250 T - King

Védettség A T-sorozathoz tartozó leágazódobozok a VDE szerinti legalább IP 55 védettséggel rendelkeznek, ami porral és vízsugárral szembeni védettséget jelent. KiviteltÆl függÆen akár az IP 66 védettség is elérhetÆ. T - Queen Több színben A T-sorozat elemei dugaszolható tömítésekkel ellátott, világosszürke, elefántcsont, hófehér színben, és a világosszürke kivitel piros fedéllel is rendelhetÆ.

T - Queen

Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

T 350

OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel. +36 (29) 349 000 • Fax +36 (29) 349 100 E-mail: [email protected] • www.obo.hu

Európa legjelentŃsebb minŃségi elektronikai és számítógép - alkatrész disztribútora

Elektrotechnika_2-08.indd 1

30.01.2008 15:55:20 Uhr

Kedves Olvasók!

Biztosan sokan meglepődnek most azon, hogy az Elektrotechnika új főszerkesztői megbízatását egy nő tölti be, hiszen a lap 100 éves történetében erre még nem volt példa. A 101. évfolyam (1908. február 1.) éppen ezzel a számmal indul, és talán ez is jelzi az idők változását. Tudom, kevés nőt ér az a megtiszteltetés, hogy egy ilyen „férfias” szakmában mutathatja meg képességeit, s bizonyíthatja be, rászolgált a bizalomra. Számomra ez nagy kihívás és egyben hatalmas felelősség is, hiszen világhírű tudós elődök után foglalom el a főszerkesztői széket. Az egyesületben 35 éve tevékenykedem, s új feladatomat, melyet egy megtisztelő szolgálatnak tekintek, épp olyan elkötelezetten, a szakma iránti tisztelettel igyekszem teljesíteni, mint eddigi munkáimat. A százéves múlt kötelez és ezért a hagyományokra építve, az értékeket megőrizve szeretném az Elektrotechnikát vezetni, ugyanakkor célom, hogy utat engedjek az olvashatóságnak, a gyakorlatban hasznosítható információknak. Szeretném a lap népszerűségét és elismertségét nemcsak szakmánkban, az országban

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 2

megtartani és megnövelni, hanem határainkon túl is. Remélem, hogy egyre többször lesznek olyan kutatási, szakmai sikerekről beszámoló cikkek, amelyek a mi oldalainkon jelenhetnek meg először. Ha sikerül még inkább olvashatóvá és olvasottá tenni a lapot, akkor az a későbbiekben gazdaságilag is pozitív eredményt jelent. A tervek megvalósításánál fontos a rovatfelelősök szerepe is, akiktől a friss, naprakész információk, beszámolók, tájékoztatók és cikkek érkeznek, és azoké is, akiknek a szakmai véleményére támaszkodhatom. Az Elektrotechnika egyaránt fontos információs eszköze munkánknak, mind a belső, mind a külső kommunikáció szempontjából. Tagjaink összetétele igen sokszínű, hiszen az akadémikusoktól, professzoroktól a villanyszerelőkig, s nem utolsósorban a diákokig mindenki megtalálható ebben a szervezetben. Ezért a lapnak mindenkihez szólnia kell. Remélem, hogy a területi tudósítók is aktívan részt vesznek a munkában, hiszen a szűkebb hazájukban zajló változásokról, a megrendezésre kerülő eseményekről, rendezvényekről csak az a ő beszámolóik révén értesülhetünk. A megújulás feladatai között szerepelt az egységes arculat kialakítása és összehangolása az egyesület honlapján, a levélpapírokon és névkártyákon, s ezt az elképzelést valósítottuk meg a lap hasábjain is. Sokéves tapasztalatom, amelyet nyomdatermékek kiadásában szereztem – húsz évig voltam szerkesztője munkahelyem különböző szakmai közleményeinek, emellett tíz évig R & D Research and Development angol nyelvű szaklapunknak és számtalan termékkatalógusnak, szórólapnak, zsebkönyveknek és Annual Reportnak – most kamatoztathatom az Elektrotechnikánál. Önök döntik majd el, Tisztelt Olvasók, hogy főszerkesztői munkám mennyire sikeres! Köszönöm a bizalmat, s kérem támogassák, kísérjék figyelemmel és segítsék ötleteikkel, javaslataikkal az Elektrotechnika megújulását!

Tóth Péterné főszerkesztő

aktuális Aktuális aktuális aktuális

szóló, már átdolgozott 3. kiadásának tovább javított, újra megjelentetése; − hiányoznak bizonyos ismeretek az EMC lényegéről, „tolvajnyelvéről”.

Feladatok az EMC körül A közelmúltban megújították az EMC jogi hátterét. A kapcsolódó területeken figyelembe kell venni a vonatkozó előírásokat. Ez több ok miatt nem egyszerű feladat... In the recent past the legal background of EMC was renewed. The relevant regulations should be taken into account in the related areas. This is not an easy exercise because of several reasons... Messziről jött hír A világon elsőként, az USA-ban alakult EMC társaság, amely az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) mellett működik, 2007. július13-án, nagyszabású konferencia keretében ünnepelte Hawaii szigetén 50 éves jubileumát.(lásd: www.emcs.org) Jogi helyzetkép itthon, hiányérzettel Sokak számára még csak éppen, hogy tudatosultak az 1999-es GM-KVHM együttes rendelet egyes vonatkozásai, már itt vannak előttünk az újabb, a 62/2006 (VIII.8.) GKM rendelet (2007. július 20- óta érvényben lévő) oldalai az elektromágneses összeférhetőségről. El kell dönteni, hogy kire, mi tartozik, mire kötelez és, hogy mennyire sürgős/fontos a paragrafusok figyelembevétele. Az új rendelet lényegi tartalma az „EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/108/EK IRÁNYELVE (2004. december 15.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, (EGT vonatkozású szöveg”)1 uniós Irányelvnek felel meg, amelyet a régi 89/336/EGK Irányelv „kiváltására”, még inkább annak megújítására hoztak létre. (Közben, 2006. december 12-én - nem mellesleg - megjelent az új Low Voltage Directive!) Az új EMC irányelv céljai: ” megerősíteni, kiegészíteni, tisztázni” a korábbiakat. Következésképpen magában foglalja az előző irányelv lényegét is, de helyenként más és több annál. Az irányelvek és rendeletek fenti jelzésekre hivatkozva, némi keresgélés után a világhálón elolvashatóak. Úgy gondoljuk, hogy az érdeklődőknek majd hiányérzetük támad a lényeg kihámozásakor. Emellett (ismét) akadhatnak akár érthetetlennek tűnő mondatok is, hiszen a számos újszerű, vagy csak nagyjából ismert, speciális fogalmakkal megtűzdelt szöveget jogilag is alaposan meg kellett formázni. A fent jelzett hiányérzetet több dolog is okozhatja: − lehetetlen az új útmutató, a „Guide for EMC Directive 2004/108/EC (21st May 2007)” 66 oldalas angol változatának magyar nyelvű elérése (mert nincs lefordítva); − hiányzik az (utoljára 2005-ben kiadott) Európa füzetek negyedik tagjának, az elektromágneses összeférhetőségről A hivatalos brüsszeli fordítás elérhetősége: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2004/l_390/l_39020041231hu00240037.pdf 1


Az első ügyben az illetékes minisztériumból kerethiányra hivatkozva, szűkszavú elutasító választ kaptunk. (Következtetésünk: fordítson mindenki mindent magának, ahogy tud…) Az Európa füzetek uniós pályázati pénzből készültek, az EMC téma hazai főszerkesztője időközben elhunyt. A szóban forgó 2005-ös füzethez már nem lehet hozzáférni. Az utolsónak sorolt hiányérzet csökkentéséhez némi „indíttatást” ebben a cikkben nyújtunk. Megadjuk továbbá a nemzetközi elektrotechnikai szótár egy magyar nyelvű megfelelést is tartalmazó IEC szabvány kötetének jelzetét: MSZ IEC 50 (161. kötet: EMC): 1994 (és ennek későbbi kiegészítései), valamint hivatkozunk a legfontosabb EMC fogalmakat magyarázattal tartalmazó alapszabványra: az MSZ IEC 10001-1:1995-re. Az EMC lényegéhez Az elektromágneses összeférhetőség, az elektromágneses „kompatibilitás” sok helyen olvasható szabványos meghatározását itt már szándékosan nem idézzük. Ennek az egyetlen bővített mondatban adott tömör fogalmazásnak ugyanis a tisztességes magyarázata (megértetése) akár egy „vizsgatétel” beszámolója is lehetne. Az eredeti meghatározás leegyszerűsítése sem lenne helyes. Az EMC tudománya nem (csak) valamiféle „összegzett zavarvédelem”. Jóval inkább (nemcsak analizáló, hanem felülről rátekintő jelleggel is): − a teljes elektromágneses környezetnek − mindig rendszerekben gondolkozó, − kölcsönös hatásokat is tekintetbe vevő, − az elektromágneses környezet harmonizálására törekvő, ezáltal − valamennyi (egyre több, egyre érzékenyebb!) villamos és elektronikus berendezés − zavartalan együtt/egymás mellett működő képességét biztosító, − sajátosan összetett tudás halmaza, részben egyedi háttérrel, infrastruktúrával. Az összeférhetőség ilyen „globalizálása” nem csak technikai indíttatású. Legalább ennyire fontos motiváció a világgazdaság fejlődése, a termékek eladásának, használhatóságának biztosítása. A fentiek már sejtetik, hogy C. Hargis (UK) miért írta egyik cikkében: „az élet mindenki számára túl rövid ahhoz, hogy EMC szakértővé váljon ”. Néhány figyelemre méltó adalék még ehhez: a szóba jövő (a teljes elektrotechnikai) frekvencia tartomány 0-400 GHz, a feszültségek tartománya µV-MV, a vonatkozó szabványoldalak száma több ezer stb. Utóbbi adatok tükrében látható, hogy bizony a szakembereknek bőven van min osztozni, olykor egyezkedni, sőt egyeztetni. Szinte mindegyik villamos szakmához kellenek EMC ismeretek, de meglehetősen más témacsoport alaposabb ismerete szükséges pl. egy áramszolgáltató szakemberének, mint pl. egy villamos szerszám fejlesztőjének vagy a nyomtatott áramkör tervezőjének. Lehetséges feladataink Mit kellene, mit lehetne tenni a MEE keretein belül az ilyen bonyolultan összetett EMC időszerű feladatainak rövid és/vagy

hosszabb távú megoldásához? A fontossági sorrend és a teljesség látszatát is kerülve (tehát „többek között”): 1. Fel lehet hívni a figyelmet egyes konkrét feladatokra: − Pl. az új rendelet bizonyos esetekben megköveteli a „jó mérnöki gyakorlat”, sőt a „jó EMC mérnöki gyakorlat” alkalmazását. Át kell gondolni, hogy mit is jelent ez, milyen jogi felelősséggel jár. − Az ember védelme már nem az EMC tematikus körébe tartozik. Az LVD 2006-os új irányelv útmutatója az elektromágneses tér védelmi értékeivel kapcsolatban még az 1999/519/EC ajánlásra utal! Mi a helyes tervezői (előre-) gondolkodás? − Visszatérően újra meg újra tisztázni kell egyes szabványos fogalmak helyes, egységes használatát, értelmezését (pl. zavar, zavarás (interferencia), de lehetőleg nem zavartatás). Adott esetben helyre kell tenni a (félre-) fordítást. Máskor célszerű lehet inkább az angol eredeti szó „honosítása”. 2. „Jól adagolt és célzott” EMC oktatás segítése, ösztönzése, esetleg szervezése minden szinten és formában. Pl. távoktatással (de személyes vizsgáztatással).

3. Meggondolandó, hogy szükséges-e valamilyen nem rendszeresen, de visszatérően működő együttműködési fórum az érdekelteknek, akár internetes érintkezéssel? (Nem szakbizottság, mert az már egyszer nem élte túl gyerekkorát…) 4. Tudatosítani kell, hogy bizonyos zavarvédelmi szakember egyúttal még nem feltétlen EMC specialista és fordítva. Rá kell mutatni a kiegészítő, egymást segítő szerepkörök objektív szükségességére. 5. Pályázzon a MEE (akár másokkal összefogva) az EMC ügyéért uniós fórumon. 6. Legyen a MEE honlapjának egy „EMC fórum” része/oldala (is), ahol konkrét problémák feltárhatók.

Dr.Rejtő Ferenc okl. gépgyártó mérnök, Főiskolai docens, Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék Email:[email protected]

Lektor: Dr. Varjú György professzor

Dr. Kovács K. Pál emléktábláját avatták Az Elektrotechnika 2007/12. decemberi száma emlékezett meg Dr. Kovács K. Pál születésének 100. évfordulójáról. A család kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület támogatásával 2007. december 21-én ünnepélyes keretek között emléktáblát avattak az I. ker. Vám u. 2. épület Bem rakpart oldali falán. Ebben a házban lakott Kovács K. Pál 1963-tól 1989-ig - haláláig. Az elektrotechnika tudományának kiemelkedő egyéniségére Prof. Dr. Gyulai József az MTA műszaki osztály elnöke, a BME részéről Dr. Nagy István prof. Emeritus mint volt tanítvány és barát, valamint a MEE részéről Dervarits Attila elnök emlékezett, és méltatta tevékenységét.

Dervarics Attila, a MEE elnöke emlékezik


aktuális Aktuális aktuális aktuális

Teller Edére emlékezünk Január 15-én lett volna 100 esztendős a világhírű magyar tudós, az atomfizika 20. századi egyik legnagyobb egyénisége Megemlékezésünknek számos oka van. Egyrészt büszkék vagyunk a magyar származású tudósra. Büszkék vagyunk rá, mert nem felejtette soha el, hogy honnan indult, és amint azt a „történelem” lehetővé tette, meglátogatta szülőföldjét, lobbizott hazánkért a legkülönbözőbb fórumokon, és szakmai segítséget is nyújtott atomerőművünk a Paksi Atomerőmű számára. De személyes érintettségem is van, amely miatt erkölcsi kötelességem megemlékezni Teller Edéről. Nevezetesen az, hogy amikor atomerőművekről vettem át cikksorozatot az IEEE Spectrumból – amerikai testvérszervezetünk folyóiratából - az Elektrotechnikába, (1998. 7. 8. 9. és 10. szám) felkérésemre és legnagyobb csodálatomra vállalta, hogy bevezetőt ír a cikksorozathoz lapunk az Elektrotechnika számára, és azt néhány nap alatt el is készítette. Nagy megtiszteltetés volt ez a lap számára, és természetesen nekem is. Aki megnézte a centenáriumi kiállítást, az az egyik tablón láthatta is Teller Edét és cikkét, melyet számunkra írt. Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. A Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, és Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, de az erősödő antiszemitizmus miatt a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai karán tanult tovább. 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg: a hidrogénmolekula energiaszintjével foglal-

kozó cikkek ellentmondásait kellett megvizsgálnia. Disszertációjának témája a hidrogénion volt, munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. Göttingenben kezdte pályáját, ahol Max Born vezetésével Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann János, Wigner Jenő és Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. Szilárd Leó ekkor már Angliában élt, és Teller részben az ő támogatásával kapott állást a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1934-ben Budapesten megnősült, majd Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert. 1935-ben előadónak hívták Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az utóbbit választotta, ahol magfizikával kezdett foglalkozni. Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Tellert eleinte nem engedték a kutatások közelébe, mert rokonai éltek a nácibarát Magyarországon, de Oppenheimer kérésére később mégis megbízhatónak minősítették. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. 1991-ben látogatott először haza. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést kapott. 1997-ben a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. Életének 96. évében a kaliforniai Stanfordban hunyt el. Két hónappal azelőtt George Bush amerikai elnöktől megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet. Akkor Teller Ede úgy nyilatkozott, hogy erre azzal a közreműködéssel szolgált rá, mely elősegítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését. Dr. Bencze János

Emléktáblát avattak Teller Ede gyermekkori házánál Teller Ede születésének 100. évfordulójára emlékezve a Paksi Atomerőmű Zrt. a BelvárosLipótváros Önkormányzatával, a Magyar Tudományos Akadémiával valamint az Országház Antikváriummal közösen emléktáblát helyezett el Budapesten az V. kerület Szalay u. 3. – Honvéd u. 18. sarkán álló épület falán. A világhírű tudós ebben a házban ötéves korától 1926-ig, érettségije letételéig lakott. Teller Ede az egyetemes tudomány nagy alakja, az atomfizika, a kvantummechanika és számos kapcsolódó tudományág kivételes tekintélyű művelője volt, és sokat foglalkozott az atomreaktorok biztonsági kérdéseivel, mondta az avató ünnepségen Kovács József a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Pakson első alkalommal 1990. december 3-án, majd ezt követően 1991. január 23-án járt, és nagy megelégedéssel szólt tapasztalatairól. 1996. október 21-én tett látogatásakor, mint mindannyiszor, ekkor is megállapította, hogy a magyar atomerőmű biztonsága, valamint a szakemberek képzettsége alapján is a világ élvonalába tartozik. A tábla elhelyezését szorgalmazó Benyovszky István, saját kiadásában egy - a képünkön látható - kiadványt állított össze Teller Ede életútjáról. Ebben olvasható több tudóstársának Tellerről alkotott véleménye. Wiegner Jenő Nobel-díjas fizikus így vélekedett: „Teller a legnagyobb képzelőerővel bíró ember, akivel valaha is találkoztam, és ez sokat jelent, mert Einsteint is ismertem.”


Szerző, fotó: Kiss Árpád

villamos berendezések villamos berendezések

Villamos berendezések villamos berendezések 25,8 kV-os vákuumoltócsöves integrált-megszakítóföldelőszakaszoló tervezése

minél kisebb méretekkel rendelkezzen a készülék teljesítve a kiírt villamos paramétereket, és a SF6-on kívül egyéb környezetkárosító gáz használata sem volt megengedett. Irodalmi áttekintés Munkám során feldolgoztam a nemzetközi szabványok (IEC) azon részeit, amelyek vonatkoznak a tervezett készülékre, és ebből meghatároztam a követelményeket. Tanulmányoztam a vákuumban történő átütés folyamatát és feltételeit a legfrissebb szakirodalmak alapján, valamint a tervezett készülék alkalmazási lehetőségeit létező alállomások felépítése szerint. Megvizsgáltam már létező, hasonló funkciójú berendezéseket, ezek közé tartozik a Hitachi (1. ábra) és a Mitsubishi (2. ábra) egy-egy készüléke [2, 3].

A SF6-gáz egyedülálló ívoltó-, és szigetelőképessége mellett rendkívüli mértékben fokozza az üvegházhatást, ezért indokolt helyettesítési lehetőségeinek keresése. Munkám célja volt egy csak környezetre ártalmatlan gázokat tartalmazó földelő szakaszoló megszakító tervezése. Háromdimenziós modellezés, villamos térerősség számítás (végeselem), és analitikus módszerek alkalmazásával elkészült egy belül vákuum, kívül szárazlevegő szigetelésű, tehát környezetbarát készülék. Sulphurhexafluorid gas has extremely good arc-quenching and insulating capacity, but it has high global warming potential, therefore it is reasonable to do research on substituting it. The purpose of my work was to design an integrated switchgear (including earth switch, disconnetctor, circuit breaker), which contains only environment friendly gases. I have used 3D modelling, FEM for electric field computing, and analitic methods. The result is a new design of an environment friendly switchgear, which is insulated by vacuum and dry air.

Háttér A SF6-gáz egyedülálló ívoltó-, és szigetelőképessége miatt jelenleg a legfontosabb komponense a középfeszültségű tokozott berendezéseknek. 1995-ben fény derült arra, hogy a légkörbe kerülve nagymértékben hozzájárul az úgynevezett üvegházhatáshoz. Éppen ezért az 1997-ben megtartott Kiotói Konferencián kibocsátásának drasztikus visszaszorítása mellett döntöttek. Ívoltási szempontból jelenleg csak egyetlen megfelelő helyettesítési lehetőséget ismerünk, ez a vákuum. Szigetelési szempontból több helyettesítési lehetőséget találtak, ilyen például a száraz levegő. Ha ezt használjuk SF6-gáz helyett szakaszoló (disconnetctor - DS) és földelő (earth switch - ES) szigetelésére, akkor vagy a méreteket, vagy a nyomást kell jelentősen megnövelnünk. Egy bizonyos nyomás felett azonban már nem alkalmazható a szögletes tokozás (cubicle gas insulated switchgear - C-GIS), amely a henger alakúnál (gas insulated switchgear - GIS) gazdaságosabb megoldást jelent. Ezen probléma lehetséges megoldása a szakaszoló és földelő integrálása vákuum‑megszakítóba (circuit breaker - CB), mert a vákuumnak nagyobb a villamos szilárdsága, mint a száraz levegőnek, így rendkívüli geometriai méretcsökkenést érhetünk el. A feladat Diplomaterv-feladatom volt, hogy irodalmi adatok alapján megvizsgáljam a kén‑hexafluorid‑mentes (SF6) integrált kapcsolóberendézesek fejlesztési irányait, és tervezzek egy olyan készüléket, amely ellátja mind a földelő, a szakaszoló és a megszakító szerepét, emellett megfelel a nemzetközi szabványoknak. A tervezés folyamán törekednem kellett arra, hogy


1. ábra A Hitachi integrált készülékének belső felépítése

2. ábra Mitsubishi Integrált készülék 3. ábra Alapelrendezés Tervezés Miután mérlegeltem a tanulmányozott konstrukciók előnyeit és hátrányait egy eddigiektől eltérő, általam kidolgozott alap‑elrendezést használtam (3. ábra), amelynek lényegesen egyszerűbb megoldani a külső szigetelését. Összegeztem a támasztott követelményeket, és kiválasztottam a megfelelő vákuumkamra típust (Hyundai Heavy Industries: HVS020255), amelyet áttervezés után az integrált készülékben alkalmazhattam. Kiválasztottam, és méreteztem a csatlakozó érintkezőket (lamella-szalagok, 4. ábra). Olyan működtető rudazatot kellett terveznem a kamrák közé, amely egy 4 állású lineáris vagy forgó mozgásból megvalósítja a készülék 4 állapotát (5. ábra). Ezt a 6. ábra mutatja, amelyen a megfelelő mozgást biztosító támasztósíneket az átláthatóság kedvéért nem tüntettem fel. A végeselem módszerrel végrehajtott villamos térerősség számításokhoz általam készített háromdimenziós modellek-

Melegedési és zárlatbiztossági vizsgálatokat is végeztem, de csak ana litikus módszerekkel, így szükség lehet későbbi módosításokra a pontos számítások után.

4-5. ábra A lamella-szalag és az állapottáblázat ből kiemelt tengely-szimmetrikus kétdimenziós metszeteket használtam. Ezt az egyszerűsítési lehetőséget az tette lehetővé, hogy a kamrák henger-szimmetrikusak. Az eredeti készülék térerősség‑eloszlása alapján felvettem azokat a referencia értékeket, amelyek szükségesek a vákuumban történő átütésre való méretezéshez (7-8. ábra). Ezután meghatároztam a szakaszoló megszakító egyes állásainak az érintkező‑távolságát. Mielőtt megtettem volna ugyanezt a földelő kamrával, egyszerűsítettem az érintkezőit, hiszen nem kell áramot megszakítania, csak bekapcsolnia. A vákuumkamrák külső szigeteléseként levegőt kellett alkalmaznom, ezért tanulmányoztam az abban történő átütés folyamatát is. A kamra két végénél a három anyag találkozásánál (kerámia-fém6. ábra Működtető rudazat

Összefoglalás Munkám eredményeként létrejött egy integrált földelő szakaszoló megszakító terve, amelyhez már létező, kereskedelmi forgalomban lévő vákuumkamra bizonyos részeit használtam fel, így ezek legyártásához nem szükséges új szerszámot készíteni. A készülék nem tartalmaz a környezetre ártalmas anyagokat, és teljes egészében át tudja venni egy lényegesen nagyobb készülék‑kombináció szerepét.

9-10. ábra A kamrák lezárásának végleges változata

11. ábra A megtervezett integrált készülék 1 pólusa Irodalomjegyzék 1. Heckl T.: Középfeszültségű vákuumoltócsöves integrált földelő szakaszoló kapcsoló/megszakító tervezése, BME-VIK-VET, H-Tec Kft., diplomaterv, 2007 2. Satoru Kajiwara, Yoshiyasu Watanabe, Toru Tanimizu, Ayumu Morita, D. Eng.: Development of 24 kV Switchgear with Multi functional Vacuum Interrupters for Distribution, Hitachi Review Vol. 49, No. 2, pp 93-100, 2000 3. Sato, S., Koyama, K., Itotani, T., Miyamoto, S., Maruyama, T.: Development of Vacuum Insulation Technology for a Multifunctional Vacuum Interrupter Loaded into an SF6 Gas Free 24kV Switchgear, IEEJ Transactions on Power and Energy B Vol. 123; Part 4, pp 442-449, 2003

7-8. ábra Az eredeti vákuumkamra és abban a térerősség-eloszlás levegő) adódott kritikusan nagy térerősségérték. A probléma megoldása közben 19 változat készült különböző alakú szilikongyűrűk és fém árnyékoló sapkák alkalmazásával. A végleges változat a 9. és 10. ábrán látható. A térerősség-eloszlásnak a szigetelők határán lévő tangenciális komponenseit is ellenőriztem.


Heckl Tamás, okl. villamosmérnök, PhD hallgató (BME-VIK-VET), H-Tec Kft. (Hunelec Kft.) ösztöndíjas. Szakterülete a nagyfeszültségű kapcsolókészülékek fejlesztése. OTDK I. (2007), MEE diplomaterv pályázat II. (2007), ESZK és ETE diplomaterv pályázat II. (2007) helyezettje. E-mail: [email protected]

Lektor: Dr. Madarász György

villamos berendezések villamos berendezések

Villamos berendezések villamos berendezések Középfeszültségű sűrített száraz levegő szigetelésű kapcsolóberendezés tervezése

2. Az alkatrészek előzetes méretezése Az 1. ábrán a gyűjtősínt és kapcsolókészüléket tartalmazó gázrekesz vázlatos felépítése látható. A kapcsolókészülék két vákuumkamrából felépített földelő szakaszoló megszakító, amelynek jobboldali kamrája a berendezés burkolatához, míg baloldali része a gyűjtősínhez csatlakozik. A leágazás és a készülék hajtása a két vákuumkamra közti részen történik.

Diplomatervem egy újszerű, szekrény formájú, középfeszültségű kapcsolóberendezés egy gázrekeszének tervezési lépéseit mutatja be. Ez a berendezés már nem tartalmazza a kiváló villamos környezeti tulajdonsággal rendelkező, ugyanakkor erősen üvegházhatású SF6-gázt, hanem túlnyomású száraz levegővel kerül feltöltésre. A tervezés során elvégeztem az alkatrészek előzetes méretezését, a teljes elrendezés villamos analízisét és optimalizálását, majd végezetül a berendezés fémburkolatának mechanikai vizsgálatát. In my thesis I describe the steps of designing one of the gas cells of a novel, gas insulated, medium voltage switchgear of cubic shape. This switchgear does not contain SF6 gas, the extremely good electrical features of which are set off by its unfavorable environmental characteristics, but the gas cell is filled up with overpressured dry air. In the course of the designing process I performed the pre-dimensioning of the parts of the switchgear, the electrical analysis and optimization of the whole arrangement, and finally the mechanical analysis of the metal housing of the device.

1. Bevezetés A globális felmelegedés az elmúlt évek legjelentősebb környezetvédelmi problémájává vált. Az 1997. évi Kiotói Egyezménynek megfelelően a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét jelentősen csökkenteni kell, többek között – a villamosiparban széles körben használt, egyedülálló ívoltási és szigetelési képességgel rendelkező – SF6-gázt is. Bár egyetlen törvény sem rendelkezik a gáz betiltásáról, mégis az ezt felhasználó iparágak annak kiváltásában kezdtek gondolkodni. Az eddigi tapasztalatok alapján, ívoltásra nem létezik hasonló tulajdonságú gáz, viszont szigetelésre a túlnyomású száraz levegő megfelelő helyettesítő közegnek tűnik. Diplomatervemben egy olyan fémtokozott, gázszigetelt kapcsolóberendezés egy rekeszének tervezését végeztem el, amelyhez hasonlót mindeddig SF6-gázzal szigetelt kivitelben gyártottak. Első lépésben a kapcsolódó irodalmakat dolgoztam fel, majd a publikált mérési adatok alapján megállapítottam a villamos szilárdsági méretezéshez szükséges megengedhető értékeket. A tervezés során saját elképzeléseim alapján készítettem el a 25,8 kV-os berendezés alkatrészeinek háromdimenziós modelljeit. Az összeállítás során felhasználtam azt az újszerű integrált vákuumoltócsöves szakaszoló kapcsoló megszakító készüléket, amelynek méretezése egy másik diplomatervben szerepel. Az alkatrészek előzetes méretezését követően két-, és háromdimenziós villamos térszámítások alapján alakítottam ki a berendezés végleges belső geometriáját. Végül a gázrekesz burkolatá-


nak szilárdságtani méretezését végeztem el, hogy az biztosan ellenálljon a gázfeltöltéssel járó mechanikai igénybevételnek.

A gázrekesz összeállításához szükségem volt további alkatrészekre, ezek a gyűjtősínek, az átvezető szigetelők, az áramelvezető tömbök és a burkolat. A lapos gyűjtősínek keresztmetszetét és alakját úgy választottam meg, hogy azok az előírt áramok vezetésére képesek

1. ábra A berendezés vázlatos belső elrendezése legyenek, valamint az SF6-nál gyengébb szigetelőképességű száraz levegővel töltött gázrekeszben ne következzen be átütés. Ez utóbbit a két sínből álló köteg külső éleinek kellő értékű lekerekítésével értem el. A berendezések közti átvezető-szigetelőket fázisonként külön, míg a készülékrekesz és kábelrekesz közé esőt háromfázisú kialakításúra terveztem. Az átvezető-szigetelők a berendezések egyik legkritikusabb pontjai, hiszen a nagyfeszültségű elektródák ekkor kerülnek legközelebb a földelt fémburkolathoz. A burkolat lemezeinek éles széle által létrehozott erősen inhomogén erőtér ellen az epoxiba ágyazott, földelt potenciálvezérlő megfelelő kialakításával védekeztem. A leágazást a vákuum-megszakító mozgó érintkezőjére kellett csatlakoztatni. Ehhez érintkezési pontonként háromhárom MC-lamellás érintkezőszalagot helyeztem egy áramelvezető réztömbbe. 3. A berendezés villamos méretezése és optimalizálása Az előzetesen méretezett alkatrészeket és a kész kapcsolókészüléket felhasználva összeállítottam a gázrekesz belső struktúráját. Ezt követően került modellezésre a 2. ábrán lila színnel jelölt, száraz levegő, mint szigetelőgáz. A továbbiakban a végeselem számításokhoz a szilárd szigetelőanyagok (epoxi és porcelán) és a levegő modelljét használtam. Mivel az összeállításban alak- és mérethű modellek szerepelnek, a száraz levegő modellje háromdimenziós végeselem térszámításra túlságosan nagynak bizonyult, ezért olyan síkokat definiáltam (3. ábra), amellyel elmetszve a teljes gázteret, egyszerűbb, kétdimenziós számítási modelleket kaptam.

A számításokat minden esetben az IEC 60694 szabványban rögzített vizsgálati módok analógiájára végeztem el, vagyis az egyik fázisra az előírt próbafeszültséget, míg a többire valamint a burkolatra földpotenciált definiáltam peremfeltételként. Az egyik számítás eredménye látható a 4. ábrán, amikor a „D” metszetet véve, a leágazások kétdimenziós modelljét használtam.

Az eredmények kiértékeléshez az előzetesen megbecsült megengedhető térerősség értékeket használtam, amelyeket összevetve a számolt értékekkel kiderült, hogy az elrendezés megfelelő-e vagy sem. Ahol nagyobb térerősségek adódtak, ott a geometria módosításával igyekeztem csökkenteni ezeket. Minden módosítás után újabb térszámításokkal ellenőriztem a változtatások helyességét. 4. A burkolat mechanikai méretezése A gázszigetelt kapcsolóberendezések fémburkolata nagyfokú mechanikai igénybevételnek van kitéve. A szekrény formájú berendezések esetében – ahol a burkolat általában 3 mm-es vastagságú, élein hegesztett lemezből készül – a néveleges túlnyomás néhány tized bar. Ebben az esetben a gázfeltöltés előtti vákuumozás jelenti a legnagyobb igénybevételt. A maradandó mechanikai alakváltozás a burkolat bor-

2. ábra A száraz levegővel feltöltött gázrekesz

5. ábra Burkolati lemezek elmozdulása a gázfeltöltés előtti vákuumozás hatására

3. ábra A számításhoz felhasznált 3D-s geometriai modell

dázásával kerülhető el. A feladatomban szereplő berendezés burkolatára U profilú merevítő bordákat terveztem, amelyek szükséges mennyiségét és optimális elhelyezését végeselem módszerrel számoltam. Az 5. ábrán lévő számítási eredményből kiderül, hogy a vákuumozás hatására milyen mértékű az oldalfalak elmozdulása (behorpadása). A piros terület azt jelzi, hogy ott az oldallemezek elmozdulása 3,72 – 4,185 mm. 5. Összefoglalás A diplomatervemből készített ezen kivonat terjedelmi okokból csak az elvégzett munka egy-egy fontosabb lépését mutatja be összefoglalóan. Mivel a túlnyomású száraz levegővel szigetelt berendezések méretezésére még nem ismerünk jól bevált eljárást, ezért csak tapasztalati, illetve mérési eredményekre hagyatkozhattam. Az elvégzett számításaim alapján a berendezés megfelel a vele szemben támasztott villamos szilárdsági követelményeknek, de ezeket fizikai mérésekkel is igazolni kell.

Varga Balázs okl. villamosmérnök, PhD hallgató, BME Villamos

4. ábra A „D” metszet mentén vett 2D-s modell számítási eredménye. (a, potenciál-eloszlás b, térerősség-eloszlás)


Energetika Tanszék. 2006 elejétől a Hyundai Technologies Center Hungary Kft. ösztöndíjas gyakornoka. Nagyfeszültségű készülékfejlesztés témában kari és országos tudományos diákköri I. helyezést ért el. Kivonat a MEE Diplomaterv pályázaton II. helyezést elért diplomamunkából. Konzulensek: Dr. Koller László (BME-VET), Dr. Madarász György (H-TEC Kft.) [email protected]

energia Energia energia energia

Megépült az ország első 120/10 kV-os föld alatti villamos alállomása A budai belváros zsúfoltsága, a városkép megőrzése és a Vérmező közpark háboríthatatlanságának igénye miatt, az ELMŰ Nyrt. szakértői egyeztetve az önkormányzatokkal, úgy döntöttek, hogy a Déli Pályaudvar környékén elhelyezkedő két táppont (Bugát utca 30/10kV és Buda-Közép 120/10kV alállomások) közelében egy új 120/10kV föld alatti transzformátor állomást létesítenek.

A Déli Pályaudvar közelében elhelyezkedő Buda-Közép 120/10 kV-os és a már elavulttá vált Bugát utca 30/10 kV-os alállomás ellátási területén prognosztizált fogyasztói terhelésnövekedés, valamint a körzet fogyasztóinak jobb minőségű ellátására irányuló áramszolgáltatói törekvés ( üzembiztonság növelése, hálózati veszteség csökkentése) támasztotta alá a megépítést elhatározó döntést. A Budapesti Elektromos Művek 2006 elején közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a kulcsrakész létesítmény kivitelezőjéül az SAG Hungaria Kft.-t. Az építész kiviteli terveket az Uniprojekt Kft. készítette, az építési alvállalkozó pedig a Swietelsky Kft. volt. A létesítmény alaprajzilag 20,4 x 18,0 m befoglaló méretű 17,4 m magas építmény, melynek teljes szerkezete a terepszint alatt 1,3 m takarással került elhelyezésre. Szerkezeti rendszerét tekintve monolit vasbeton külső, belső falakból és födémekből illetve alaplemezből álló, 5 szintes, doboz jellegű, talajba ágyazott szerkezet. A legfelső szinten - az ötszintes résztől dilatációval elválasztva - három nyaktag helyezkedik el, melyből kettő a szellőzést egy pedig a lejárási lehetőséget biztosítja. A befejezett állapotban csak a nyaktagok nyúlnak a terepszint fölé. A mély- és szerkezetépítési munkák 2006 áprilisában kezdődtek el.

A 19 m mély munkagödröt kb. 6, 5 m mélységig három munkagép folyamatosan, napi nyolc órában mélyítette. A víz bejutásának megakadályozására a teljes dobozszerkezetet PVC alapú talajvíznyomás elleni szigeteléssel láttuk el.

2.ábra A munkagödör Az 1, 2 m vastagságú monolit vasbeton alaplemezt, a 60 cm vastag körítő falakat, valamint födémeket és belső válaszfalakat több mint 200t betonacél és mintegy 2000 m3 beton felhasználásával építettük. Az egyenes falakhoz nagytáblás zsaluzatot, az íves falakhoz ívre húzható zsalurendszert használtunk. A zsaluk és építőanyagok beemelését 55 m gémkinyúlású toronydaru végezte. Az építés közben a gépészeti és elektromos vezetékek, berendezések helyét a betonból történő kirekesztéssel alakítottuk ki. A transzformátor kamrák mintegy 13 méteres belmagasságát állványrendszerrel támasztottuk alá. Az építést nehezítette, hogy az állványok talpa a transzformátor tartó alapok melletti födémáttörésbe esett, így külön kiváltó szerkezetet kellett építeni.

3.ábra A transzformátor beemelése

1.ábra Földalatti alállomás hosszmetszete


10

2006 decemberében került sor a két darab 120/10kV, egyenként 31, 5 MVA teljesítményű, SGB GmbH által gyártott transzformátor helyszínre szállítására és beemelésére. A transzformátorok beemelését az alállomás résfalába kialakított talpaló oszlopokra helyezett, önjáró, 500 tonna emelőkapacitású autódaru végezte. A transzformátorok fölötti födémek -a későbbi csere lehetőségét biztosítva- kivehető, előre gyártott elemekből készültek. A transzformátortér hűtését és az épület szellőzését nagy teljesítményű elszívó ventillátorok biztosítják.

Az építés alatt a később csatlakoztatásra kerülő 10kV-os kábelek részére vízszigetelt faláttörés került kialakításra. A föld alatti transzformátor állomás táppontjául szolgáló SF6 szigetelésű gyűjtősínt és 120kV-os kapcsoló-berendezést a - földalatti állomással kooperáló - Buda-Közép állomásban találjuk. A föld alatti végponti transzformátor állomás két, egyenként 31, 5 MVA teljesítményű transzformátorát - kábelvégelzárók és szakaszolók közbeiktatásával - a GIS berendezésből indított, két 120 kV-os kábelrendszer látja el.

6.ábra Elszívó berendezés

4.ábra A védelmi és irányítástechnikai szekrények Az épület legalsó szintjén helyezkednek el a transzformátorok olajgyűjtő medencéi (kőágyak) és a CO2 oltóberendezések. A következő szinten kerültek elhelyezésre a transzformátor kamrák a transzformátorokkal, valamint a vezénylőterem. Itt kaptak helyet a védelmi és irányítástechnikai szekrények, az elszámolási mérőberendezések, az egyen- és váltakozó áramú segédüzemek, az akkumulátor telepek, az akkumulátortöltők és a szünetmentes tápegység. Egy szinttel feljebb található a 0, 4 kV-os és 10 kV-os kábelek rendezőszintje. Felette került elhelyezésre a 31 mezős, 10 kV-os tokozott kapcsoló berendezés. Közvetlen a talajszint alatt helyezkednek el a csillagpont képző transzformátorok és készülékeik, valamint a külső segédüzemi transzformátor és kapcsoló berendezése, továbbá a transzformátortér és az épület szellőzését biztosító nagyméretű elszívó ventillátorok. Az alállomás üzembe helyezése – 2 hónappal a tervezetthatáridő előtt – 2007 augusztusában megtörtént. Ezt követően, az ősz folyamán a Bugát utcai állomás 10 kVos kábeleit az új állomás fogyasztói leágazó mezőibe csatlakoztattuk.

Az új, föld alatt épült alállomás üzembe helyezését és a 10 kV-os kábelek átforgatását követően került sor a terület rekultivációjára, melynek során hozzávetőleg 2000 m3 földet töltöttünk és tömörítettünk, cserjéket, fákat ültettünk, fűszőnyeget terítettünk . A munka elkezdésekor elbontott műemlék és lépcső is felújítva került vissza eredeti helyére. Az alállomás ünnepélyes átadására 2007. október 25-én került sor.

7.ábra A helyreállított felszín látványa Ma már a járókelő csak a földalatti állomás bejárati ajtajára és a szellőző kürtők rácsaira tekintve következtethet arra, hogy itt üzemel Magyarország első, környezeti terhelés-mentes, 120/10kV-os villamos távkezelt villamos alállomása. Cégünk, az SAG Hungaria Kft. köszönetét fejezi ki az ELMÜ Nyrt.-nek a megtisztelő megbízásért és valamennyi, a tervezésben és a kivitelezésben résztvevő partnerének a kiemelkedő együttműködésért.

Dr. Dékány László

Király István

okl. villamosmérnök ügyvezető igazgató SAG Hungaria Kft.

villamos üzemmérnök üzletág igazgató SAG Hungaria Kft.

[email protected]

5.ábra 120/10 kV-os távműködtetett, földalatti villamos alállomás


11

[email protected]

Automatizálás

Automatizálás Automatizálás Automatizálás Tapasztalatok az EPLAN Electric P8 tervezőrendszerrel Aki elektrotechnikai tervezéssel foglalkozik, minden bizonnyal találkozott már EPLAN rendszerben készült tervekkel, esetleg maga is használta már a hazánkban is több, mint másfél évtizedes múltra visszatekintő rendszert. Társaságunknál az irányítástechnikai és erősáramú villamos berendezések, rendszerek tervezését 1999 óta az EPLAN tervezőrendszerrel végezzük. A nagyobb létesítményekben (pl. Paksi Atomerőmű, Dunamenti Erőmű, Mol NyRt Dunai Finomító) az üzemeltetési és beruházási igényekből adódó több ezer lapos projektek (pl. Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer rekonstrukció, DCS alapú irányítástechnikai rekonstrukció) során tudtuk a tervezőrendszer által nyújtott előnyöket kihasználni. Az előbbieken kívül erőművekben, ipartelepeken és bányákban is hatékonyan segíti a tervezést, ahol adott esetben bonyolult, vagy teljesen speciális, egyedi felépítésű azonosító jelek alkalmazását is meg lehet oldani.

A tervezőrendszer fejlesztésében generációváltás történt, megjelent az EPLAN Electric P8 sorozat. Az EPLAN rendszerek új generációjának létrehozásakor cél volt, hogy a megszokott hatékony és precíz tervezési eljárásokat minél nagyobb áttekinthetőséggel és rugalmassággal ötvözzék. Ez a rugalmasság megnyilvánul többek között a fájlstruktúrában, amely teljes mértékben igazodhat a cég megszokott információtechnikai struktúrájához. Ezáltal lehetővé válik, hogy ugyanazon a projekten egy időben több felhasználó is dolgozhasson, valamint a projektek archiválásra kerüljenek a szerverekről történő megszokott adatmentések során. A felhasználó saját elképzelése szerint alakíthatja a program kezelői felületét is. Saját ízlésének, a feladat jellegének, ill. az aktuális munkafázisnak megfelelően rendezheti el a kommunikációs ablakokat. Egyedi eszköztárakat, ikonokat, billentyűzetparancsokat hozhat létre. Az EPLAN Electric P8 rendszer segítségével 4 féle tervezési alapelvet követhetünk munkák során, amelyeket egyazon projektben, akár egymással párhuzamosan is alkalmazhatunk. Ezek az alapelvek a grafika orientált, a navigátor orientált, az anyaglista orientált és a szekrényterv orientált tervezési módok. A leggyakrabban alkalmazott a grafika orientált tervezési mód. Lényege, hogy a kapcsolási terveket elsődlegesen a különböző szabványok szerint rendelkezésre álló szimbólumkészletek, korábban letárolt tervrészletek segítségével rajzoljuk meg. A felrajzolt komponensek egyidejűleg bekerülnek a projekt adatbázisába, ahol adataik a különböző böngészők (navigátorok) segítségével strukturáltan szerkeszthetők. Az EPLAN Electric P8 rendszer ezen a területen 2 alapvetően új megoldást kínál: Az egyik a variáns technológia, melynek segítségével a tipikus sémák, amennyiben csak kis mértékben különböznek egymástól, azonos néven, variánsok formájában tárolhatók


12

le. Mikor felhasználásra kerülnek, először a nevük, ill. grafikus képük alapján kereshető ki a megfelelő, majd pedig a kívánt variáns állítható be. Ezzel a kétlépcsős módszerrel csökkenthető a tárolt sémák száma, így egyszerűbb rátalálni a megfelelőre. A másik megoldás az értékkészlet-hozzárendelés. Ennek lényege, hogy a variánsokban lévő szimbólumok egymással kapcsolatban lévő tulajdonságai összerendelhetők. A rajzrészlet lehelyezése után csak a kulcsjellemző értékét kell kiválasztani (pl. a leágazásban lévő motor teljesítményét), az ezzel összefüggő értékek ennek megfelelően állítódnak be. Ezek az összefüggő tulajdonságok egy lépésben, utólag is átállíthatók.

1.ábra Tulajdonságok értékkészletének összerendelése táblázatban A navigátor orientált tervezési módszer során a komponenseket a böngészők segítségével vesszük fel a projekt adatbázisába, anélkül, hogy ezek a kapcsolási rajzon megjelennének. Kézenfekvő ennek a módszernek a használata a tartalék egységek esetében. Ezeknek a tényleges áramköri funkciója alapesetben nem lesz kihasználva, viszont mégis be kell építeni őket a kapcsolószekrényekbe. Ennek a módszernek a használata előnyős sorkapocs tömbök előzetes definiálásakor is. Amikor a sorozatkapcsok a tervben felhasználásra kerülnek, csak ki kell jelölni a pozícionálni kívánt egységeket, és az egérrel a keresztező összeköttetésekre sorra fel kell helyezni őket. Az anyaglista orientált tervezési módnál a beépítendő készülékek cikkszámait külső adatbázis kezelőből töltjük be. A böngésző a beolvasott cikkszámokhoz a rendszer belső, gyártmány adatbázisa alapján rendeli hozzá az egyéb készülékadatokat, mint például a funkciósablonokat és nézeti képeket. A készülékek betöltése a böngészőbe így tömegesen történik, a betöltendő készülékek listáját jellemzően egy másik program (egy külső anyagrendszer) szolgáltatja. A szekrényterv orientált tervezési mód elsősorban az irányítástechnikában használatos. Lényege, hogy a beépítendő készüléktípusok kiválasztása után először a kapcsolószekrények elrendezését készítjük el, még mielőtt a konkrét kapcsolási rajzokat megterveztük volna. Így már a munka korai fázisában rendelési lista generálható, és a műhelyben megkezdődhet a szekrények szerelése! A tervlapokon ugyanazok az objektumok (készülékek) különböző megjelenési formákban is ábrázolhatók. Ezek az egyvonalas, a többvonalas és az elrendezési terveken alkalmazott képek. A program objektum orientált ábrázolási módja azt jelenti, hogy amint valahol módosítás történik, annak hatása az összes vonatkozó helyen azonnal látszik. Ez úgy lehetséges, hogy a vonatkozó információk közvetlenül az objektumból származnak. Az egyes megjelenési formák tehát ugyanannak az objektumnak különböző nézetei. Az egyvonalas forma tömörsége miatt előnyös. A többvonalas ábrázoláson a teljes vezetékezés látszik, azaz minden

egyes huzal, kábelér fel van tüntetve. A készülékek körvonalrajzával a berendezés elrendezési tervének nézeti képeire rajzolhatók fel a készülékek. Mivel az egyes megjelenési formák között automatikus kereszthivatkozást hoz létre a rendszer, a karbantartó személyzet azonnal megtalálhatja a kritikus készülék kapcsolását tartalmazó tervlapot.

2.ábra Egyetlen objektum különböző nézetei A terv áttekinthetőségét jelentősen elősegíti az ún. kötegcsatlakozók alkalmazása a rajzokon. A kapocstömbök között haladó kábelereket össze lehet fogni egy, a kábelt az összes erével együtt szimbolizáló vastag, vonalszerű alakzatba, ami egy másik tervlapra egyetlen megszakítási pontpárral átvihető. Hasznos lehet a kötegcsatlakozó alkalmazása olyan tervek esetében, ahol a kapcsolószekrényben a három fázisnak megfelelő, azonos potenciálon lévő huzalkötegek a rajzlap

A generálható dokumentációk körében újdonság, hogy olyan űrlapok is definiálhatók, amelyek a fejléc után csak annyi sort raknak be a táblázatba, amennyire éppen szükség van. Ha marad még elég hely a lapon egy újabb objektum adatlapjának, akkor egy új fejléc kerül fel, ami alá pedig újabb táblázat sorok. Ezek az úgynevezett dinamikus űrlapok, amelyek felhasználásával több kábel, kapocsléc adatai egyazon tervlapra gyűjthetők ki, a táblázat akár meglévő kapcsolási rajzra is lehelyezhető. Az EPLAN kapcsolási rajz generátor segítségével a projekt szerkesztése adatbázis kezelő rendszerben is lehetséges. Először el kell készíteni a tipikus kapcsolásokat, amelyek az adatmezők helyén változókat tartalmaznak. A tervek összeállítása ezekből a részletekből történik, a változók helyére az adott leágazáshoz tartozó adatbázis sorokból kiolvasott adatok kerülnek. Az EPLAN Electric P8 platform stratégiát valósít meg. Ennek lényege, hogy az összes, integrált programfunkció ugyanazokat a szolgáltatásokat használja. Valamennyi integrált szakág tervei ugyanazon a grafikus szerkesztő felületen jelennek meg és közvetlenül kommunikálhatnak egymással. A platform vertikálisan újabb szolgáltatásokkal bővíthető, amelyek azonnal rendelkezésre állnak az egyes szakágak moduljaiban. Az EPLAN platformra kiegészítő modulok illeszkednek, horizontálisan újabb szakterületek is integrálhatók rá. A Fluid modul segítségével az elektromos tervek hidraulikus és pneumatikus részekkel is bővíthetők. A PPE létesítménytervező modul lehetővé teszi, hogy a műszeres tervezésben megszokott munkamódszert követhessük. A Cabinet modul segítségével pedig a betervezett készülékeket 3D-s szekrényekben helyezhetjük el.

4.ábra Az integrált platform stratégia 3.ábra Kötegcsatlakozó alkalmazása tetején, tápfeszsínszerűen lesznek ábrázolva. Az egyes leágazásokhoz ezeket a kötegeket ábrázoló összetett alakzatból lehet kiágazni egy-egy huzallal, majd visszakötni bele, hogy a láncolás szerinti leágazásnál újra ki lehessen ágazni belőle. Ugyanaz a projekt több nyelven is rendelkezésre állhat. Nagy előnye ennek a kialakításnak, hogy a különböző nyelvezetű projekteket nem kell külön tárolni, így ha változtatásokra kerül sor, azokat is csak egy projektben kell végrehajtani.


13

Beke András okl. villamosmérnök MBA szakközgazdász ügyvezető CAE-PLAN Kft. [email protected]

Konkoly László okl. villamosmérnök ügyvezető Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft. MMK HŐVIT tagozat [email protected]

Megkérdeztük „Mit vár Ön a 2008-as évtől cége és saját szakmai életében?”

Rubint Dezső E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgató Igazgatóság elnöke

Vinkovits András MAVIR Zrt. vezérigazgató

Dervarics Attila Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke

„2008 a teljes piacnyitás éve a villamos energia szolgáltatásban. A törvényi, rendeleti változások megkövetelik a korábbi áramszolgáltatói működés átalakítását. Ennek az új szabályozási környezetnek megfelelő szolgáltatói működés kialakítását tartom - mind vállalati szinten, mind a saját szakmai gyakorlatomban - az év legnagyobb kihívásának.”

„Idén a piac megújult működési rendjének stabilizálódását és az erőművi fejlesztések óvatos beindulását várom. A MAVIR-ban a tavaly megfogalmazott stratégiai akciókon fogunk dolgozni, azért hogy 2009 elejére a MAVIR a régió egyik legmodernebb hálózatos cégévé válhasson. Magánélet: Több idő a családra, sportra.”

„A 2008-as évtől már nem várom, hogy az energiaszolgáltatás terén a jogi szabályozás elfogadhatóbbá válik, csak álmodom róla. Szakmai téren azt várom, hogy a korábbi évek során elkezdett munkavédelmi kultúra váltási programunk beérik és balesetmentes működést eredményez.” Gelencsér Lajos E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgató Igazgatóság elnöke “2007 a teljes piacnyitásra való felkészülés éve volt, amiben kemény küzdelmek, fájdalmas döntések, de jelentős sikerek is voltak. Azt várom 2008-tól, hogy mind az E.ON, mind pedig a saját munkám számára megerősítést nyer, hogy elképzeléseink és munkánk helyes volt, és az újabb kihívásokra felkészülten fogunk tudni reagálni.”

„Először egy kívánságot mondanék! A hézagos szabályozás ellenére is legyen sikeres a piacnyitás, és zavartalan a fogyasztók ellátása. Bízom abban, hogy a szereplők optimizmusa, szakmai felkészültsége és elkötelezettsége - amelyről ez az összeállítás is tanúskodik - átsegít a nehézségeken. 2007-ben több olyan kezdeményezés született, amely a magyar energetika világos, szakmailag megalapozott hosszútávú jövőképét kívánják előmozdítani. Egyesületünk a kezdeményezők között volt, és a maga eszközeivel segíti, hogy ezek a kezdeményezések 2008-ban már eredményeket is felmutassanak!”


Dr. Kocsis István MVM Zrt. vezérigazgató

„A két kérdésre ugyanazt a választ adnám, hiszen minden erőmmel azon dolgozom, hogy a nemzeti villamos társaságcsoport idén visszafordíthatatlanul tartós növekedési pályára térjen valamennyi hazai áramfogyasztó érdekében. Az MVM Csoportnak erre minden esélye megvan, hiszen három éve tartó építkezésünk idén beérik. Úgy hiszem, az idei évben számos pozitív hírrel és fejleménnyel fogunk szolgálni!”

Patay László E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgató Igazgatóság elnöke “Szeretném, ha a 2008-as esztendő során is olyan eredményeket tudnánk produkálni, mint a korábbi években. Szakmai életemben a folytonosság egy fontos tényező, szerencsémre egy folyamatosan gazdagodó szakmai életutat tudhatok magam mögött, és ez mindig erőt ad az elkövetkező évekre is.” Hiezl József DÉMÁSZ NyRt. operatív és hálózati vezérigazgató-helyettes

14

„A stratégiai értekezletek és egyeztetések tucatjain dokumentált célokat és kiemelt feladatokat nem egyszerű egy-két mondatba sűríteni. Megpróbáljuk. Alapvető elvárásunk 2008-ra, hogy a tradicionális iparágunkban lezajló óriási változások okozta nyugtalanság, érték nélküli munkák (hiábavaló értekezletek, egymásnak ellentmondó jogszabályok értelmezése, naponta változó elszámolási elképzelések) jelentősen csökkenjenek. Ebben nekünk is sok tennivalónk van. 2008. évi legfontosabb célunk nem különbözik a többi év alapvető céljától: értékteremtés. Értékteremtés a fogyasztóknak, tulajdonosoknak, munkatársaknak, tehát stakeholdereinknek.” Dr. Horváth Elekné és Béres József Az ELMŰ Hálózati Kft. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. ügyvezető igazgatói

Dr. Vajda István BME Villamos Energetika Tanszék vezetője

„Mit várok a tanszék szakmai életében: Felújított épület, jól felszerelt laborok munkálatainak elindítását, izgalmas ipari megbízásokat és megvalósításokat, erős, összetartó szakmai kollektívát, fiatalok doktorálását. Mit várok saját szakmai életemben: Időt elmélyült munkára, problémamegoldó gondolkodásra, beszélgetős sétákat a zöldben.”

“Az elmúlt év hatalmas terhet jelentett cégünknek, egyrészt a réz és az acél világpiaci árrobbanása, valamint a jobb minőség érdekében végrehajtott fejlesztések és a teljeskörű minőségbiztosítási rendszer megvalósításának költségei. 2008-tól reméljük, hogy beindul végre a megtérülési folyamat. Saját szakmai életemben szeretném megtalálni a méltó utódomat.” Varga József Kaposvári Villamossági Gyár Kft. tulajdonos ügyvezető igazgató

„2008 a megújulás éve lesz a Siemens életében, az Ipar Szektor lesz az automatizálási és hajtástechnikai termékek gazdája, mely reményeink szerint hatékonyabban és rugalmasabban szolgálja ki komplett megoldásokkal a végfelhasználóinkat. A piac lelassulása ellenére szeretnék sikereket elérni az épület, ill. infrastrukturális energiaelosztási projektekben. Másrészt szeretném megerősíteni a piaci pozícióinkat a folyamatirányításban, különösen az olaj-, gáz-, vegyi- és gyógyszeripari alkalmazásokban.”

Dr. Ludvig László Siemens Zrt. Automatizálás és Hajtástechnika Ágazati igazgató

Garay Tóth János NOVOFER Alapítvány Kuratórium elnöke

„2008. december 18-án 20. alkalommal kerül átadásra a Gábor Dénes Díj, a Magyar Innováció egyik legrégebbi és egyik legrangosabb civil szervezete által (NOVOFER Alapítvány) alapított, kiváló szakemberek magas szintű teljesítményét elismerő díj. Bízunk abban, hogy nagyon sok kiváló hazai és nemzetközileg elismert egyetemi oktatót, kutatót, műszaki fejlesztőt, innovatív gazdasági vezetőt terjesztenek fel. Az illetékes szervezetek és a kuratórium a legjobbakat fogja kiválasztani, valamint a díjátadás méltó lesz a 20. évfordulóhoz. Sikerüljön a jubileumi évben az alapítvány működéséhez szükséges együttműködési és partnerkapcsolatok kialakítása és a szükséges anyagi javak előteremtése, hogy a 2008-as évet sikeresen lehessen zárni, amely egyben alapját képezheti a 2009. évi feladatok előkészítésének is.”


15

Dr. Friedrich Márta Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért Kuratórium elnöke „Az alapítvány képviseletében szeretném remélni, hogy – egy kérelmezőt sem kell elutasítani, – a kért anyagi segítséget megkapjuk, – a 10 éve változatlan segéllyel támogatott rászorulók segélyét végre emelni tudjuk. (a nyugdíjas infláció mértéke hivatalosan 10% felett van) Továbbá szeretném hinni, hogy mindenki átérzi azt, hogy a Támogatottak önhibájukon kivül kerültek ebbe a helyzetbe és hogy az együttérzés, a segítés a világ legcsodálatosabb dolga, de csak akkor létezik, ha gyakoroljuk.”

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Az Egyesület új tagnyilvántartó programja Mindannyiunk érdeke a tagrevízió sikeres megvalósítása Egyesületünk 2006 novemberében megválasztott új elnöksége 2007 januárjában meghirdette a 3 éves megújítási programot, melynek fő célja a tagság megőrzése és egyben fiatalítása is. Mint független, hiteles szakmai szervezet működjön tovább a közjó szolgálatában, foglaljon állást az energetika fontos kérdéseiben, és tartsa fenn gazdasági stabilitását. A szakma és az egyesület rangja erre kötelezi a szervezet vezetőit és minden tagját, elismertségünk megtartása és hagyományaink ápolása érdekében. Az elnökség a tagság elvárásait figyelembe véve, a választott helyi tisztségviselőkre támaszkodva, meghirdetett programja teljesítésével törekszik megbízatásának eleget tenni és a tagság bizalmát megszolgálni. Az elnökség meghatározta a szervezet, a működés és a gazdálkodás megújításával kapcsolatos ütemtervet, amelyről rendszeresen tájékoztatott, valamint a 2007. áprilisi és novemberi Országos Elnök - Titkári Értekezleteknek is ez volt a kiemelt témája. A 3-5 éves megújítási stratégia terve 5 fő cselekvési irányt jelöl meg (Tagság, Szakmaiság, Partnerek, Források, Szervezet). A létrehozott munkabizottságok a kitűzött célok alapján meghatározta munkáját. Az akciótervek egységes felépítésűek, tartalmazzák a célok mellett a feladatrészleteket, várható eredményeket, mérföldköveket és felelősöket.

Tisztelt Tagjaink! Cikkünk első felében a készülő Új tagnyilvántartási rendszerről (TaR) szólunk. Szeretnénk egyrészt áttekintő tájékoztatást adni, másrészt előzetes felhívással fordulni minden taghoz, a februárban induló, minden tagra kiterjedő adat-felülvizsgálatban való részvételre, saját adatai pontosítására. Az új tagnyilvántartó rendszer (TaR) célja egyrészt az egyéni tagok hagyományos alapnyilvántartásának korszerű, elektronikus formában való megújítása, másrészt olyan bővített funkciójú hasznosítása, amely támogatja az egyesület napi működését, és amellyel minden tagnak szolgáltatások nyújthatók, valamint nem utolsó sorban a létszámváltozás követése. A munka elősegítésére munkabizottság alakult: Balogh Miklós Debrecen, Dobi László Szeged, Kovács Gábor Pécs és Horváth József Győr tagjaink részvételével. Az új tagnyilvántartó rendszerrel szemben követelményeket is megfogalmaztunk (pl.: bővített funkció, felülvizsgált adatstruktúra és adattartalom, hozzáférési szintek és szabályok, lekérdezési, legyűjtési lehetőségek, adatvédelem, stb.). A feladatokat csoportokba soroltuk, amelyek fő egységei:


16

jogosítványok és felelősségek; adatmennyiség strukturálása, csoportosítása, formátuma; adatkezelés, lekérdezések, alkalmazások; adat felülvizsgálat, módosítás és betöltés; programkészítési, adat felülvizsgálati és áttöltési ütemezés. A program készítőjét több szempont alapján és jelölt közül az elnökség választotta ki. A MUBI a 2007. március-áprilisban elkészített „Akcióterv” lapon, a fentieken túl megtervezte a programkészítés és a bevezetéshez szükséges pénzügyi, valamint egyéb erőforrás igényt. Meghatározta a feladatok mérföldköveit, a részfeladat felelősöket, stb. A készülő tagnyilvántartó programot a MUBI – kiegészítve az elnökség és a titkárság érintett munkatársaival – munkaközi állapotban többször ellenőrizte. 2007. november 30-án az OET-n - az elnökök és titkárok előtt is - bemutatásra került a rendszer, az addig elkészült állapotában. Az ülésen elhangzott új javaslatoknak a rendszerbe való beépítését a kibővített MUBI a programkészítő bevonásával alaposan elemezte. Az aktualizált program február elejére készül el, és teljes tesztelése után, várhatóan február közepén kezdődhet meg az adatfeltöltés, melynek további részleteiről minden szervezet, szakosztály stb. vezetői írásban kapnak tájékoztatást. A szervezeteknél elvégzendő és minden tagra kiterjedő adat-felülvizsgálat előtt a tagnyilvántartóknak és titkároknak tájékoztató oktatást tervezünk (min. 2 időpont), melyen a programkészítő is részt fog venni. Az új TaR fő célja a maitól pontosabb alapnyilvántartás létrehozása mellett, annak többféle hasznosítása minden egyéni tag, de a helyi és központi vezetőségek számára is. Az alábbi tájékoztatónk a TaR fontosabb részleteinek bemutatására szorítkozik: Milyen feladatok elvégzését segítheti, milyen szolgáltatásokat nyújthat egy korszerű és valós adatokkal feltöltött adatbázis rendszer? 1. Mindenek előtt minden egyéni tagra vonatkozóan új, elektronikus adatlap áll majd rendelkezésre, melyet bármely (internettel rendelkező) egyéni tag elérhet, megtekinthet, részben módosíthat, saját kódszáma felhasználásával. Az egyéni tagnak a tagnyilvántartó rendszerben való megjelenéséhez ún. „Belépési minimum adat” szükséges: a név, nem, születési hely, idő, végzettség, státusz (tanuló/ dolgozó/nyugdíjas). A „Tag módosíthatja” az adatokat bármikor (a rendszer feltöltése után), ha a változások azt indokolttá teszik. Ilyen adatok a lakcím, levelezési cím, telefonszám, munkahely neve-címe-telefonjaemailje, végzettsége, jelszava. Több adat kitöltését menü támogatja. Az internettel nem rendelkező tagjaink ugyanezt megtehetik a szervezetük (legvégső esetben a MEE központ) tagnyilvántartója közreműködésével, ill. segítségével. Természetesen mód van nyomtatott egyéni adatlap faxon, vagy levélben való továbbítására is az illetékes helyre. 2. Definiált hozzáférési szintek (pl.: helyi és központi tagnyilvántartók, vezetőségi tagok, elnökségi tagok, stb.) és jogosítványok szerint biztosítja a program a többi adat módosítását, létszámadatok, taglisták készítését, szervezési és kiértesítési célú, standard és egyedi specifikációjú lekérdezését és listázását, etikettek közvetlen nyomtatását, statisztikák készítését. 3. Fontos új cél a hasznosításban a tagdíjfizetés összegének és időpontjának folyamatos követése ill. rögzítése, mind a szervezeteknél, mind a központban.

Felhívás az adat-felülvizsgálatra Az új tagnyilvántartó rendszer akkor lesz igazán előrelépés a korábbi rendszerekhez képest, ha mindenekelőtt jelentősen javul az adatállomány egységessége és megbízhatósága. Már a novemberi OET-n is felhívással fordult az Elnökség az elnök-titkárokhoz és rajtuk keresztül minden tisztelt tagtársunkhoz, hogy az adat-felülvizsgálatban legyenek támogató és igényes partnereink. Az adat-felülvizsgálat teljessége és pontossága alapvetően meg fogja határozni a leendő adatbázis minőségét. Hasznosítási lehetőségeinek – a program kifejlesztési keretein túl – főként az szab majd határt, hogy a bevitt adatok mire adnak lehetőséget, még inkább a hiányzó adatok mit tesznek lehetetlenné. Jelen cikkel ismételten kérjük minden tagtársunkat, hogy saját adatai felülvizsgálatával járuljon hozzá, e másként nem feljavítható adatbázis létrehozásához.

II. A regisztráció és tagrevízió a meglévő és a jövőben is regisztrációra jogosult szervezeteket sem felépítésükben, sem meglévő tagságukban nem érinti. III. Elismerjük a központi regisztráció igényét a területhez nem kötődő tagjaink esetében, az egyéni tag szabad döntésének legteljesebb tiszteletben tartása mellett. IV. A MEE iroda technikai segítséget nyújt a tagrevízióhoz, de a MEE tagok tényleges helyzetének felülvizsgálata (megkeresés, elérhetőség pontosítása), regisztrációjuk megerősítése a területi, üzemi szervezeteink, illetve jogi személyiségű társaságaink feladata. Cél: 2008 év közepére, legkésőbb végére az új tagnyilvántartás legyen hiteles, a tagoknak nyújtott szolgáltatások, a tagdíj elszámolás már a hitelesített adatok szerint történjen a továbbiakban.

Tagrevízió végrehajtása Előzmények 1. Alapszabály módosítás A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2007. május 19én megtartott küldöttgyűlésén határozat született az Alapszabály módosításáról. A módosítás lényege a „területi elv” bevezetése, tehát az egyéni tagok csak területi, illetve üzemi szervezetnél és a társaságoknál regisztrálhatnak (itt fizetik be a tagdíjukat, valamint itt választhatnak elnököt, titkárt és küldötteket). A szakosztályok szerepe megváltozott. Feladatuk a szakterületi érdeklődésük szerint hozzájuk jelentkezők fogadása és részükre, közreműködésükkel színvonalas programok biztosítása. Az egyéni tagok érdeklődési körük szerint több szakosztály munkájába is bekapcsolódhatnak. A módosított alapszabály átmeneti rendelkezést is tartalmaz. A szakosztályokban regisztrált tagjainknak 2008. március 31-ig kell valamelyik területi szervezetben regisztráltatniuk magukat. (mellékelt kivonat az Alapszabályból) Akik nem találtak befogadó szervezetet, azok számára a MEE központja biztosít regisztrációs lehetőséget, így senki sem veszítheti el MEE tagságát. Egyéni tagok regisztrálására jogosultak: területi és üzemi szervezetek, Villamosenergia Társaság, Világítástechnikai Társaság, Zipernowsky Károly Szervezet, Kovács Károly Pál Szervezet, továbbá az elnökség ezeken túl létrehoz egy Központi Regisztrációs Szervezetet is (KRSz). 2. A tagnyilvántartó rendszer módosítása Az egyesületi elnökség a „Megújítási Program” keretében (a tagságtól bekért vélemények alapján) új tagnyilvántartó rendszert (TaR) készíttet a kor színvonalának megfelelő internetes elérhetőséggel. A régi tagnyilvántartó rendszer adatait csak megfelelő hitelességi ellenőrzéssel lehet érvényesíteni az új rendszerben, tehát minden egyéni tagunk adatait ellenőriznünk kell. Az ellenőrzés és adatpontosítás csak a területi, üzemi szervezetek, ill. tagjaink közreműködésével lehetséges. Az érvényes Alapszabállyal összhangban néhány alapelv fogalmazható meg: I. Az egyéni tag regisztrációnál az önkéntesség és az önszerveződés a legfontosabb.


17

Úgy gondoltuk, hogy a tavasszal esedékes tagdíj befizetés, valamint az Alapszabály módosítás miatti átjelentkezésekkel együtt, illetve párhuzamosan elvégezhető a teljes tagrevízió is. Az egyesület törvényes működése, a tagságnak nyújtott szolgáltatások és nem utolsó sorban hitelességünk szempontjából illik tisztában lennünk azzal, kik a tagjaink, hogyan érhetjük el őket. A munka sikere érdekében a MEE titkársága részletes feladattervet készített. Kérjük a területi és üzemi szervezetek segítségét, valamint minden tagunk megértését és aktív közreműködését az új tagnyilvántartás elindítása, és adataink pontosítása érdekében.

Kovács András főtitkár

Horváth József munkabizottság vezető

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet A FŐSZERKESZTŐ MESÉL, avagy a leköszönt Dr. Bencze János portréja A főszerkesztő soha nem szereplő saját lapjában, kivéve talán, amikor megválasztják, és amikor búcsúzik. Sorozatunk mostani része az utóbbi okból született, hiszen Dr. Bencze János hat év után, a centenáriumi évet befejezvén, e megbízatásából visszavonult, az új elnökség által kiírt pályázatra már nem jelentkezett. Munkájáról az Egyesület Elnöksége elismerően nyilatkozott. - Furcsa helyzet, hogy most éppen Téged faggatlak az életedről, hisz jól ismerjük egymást, hosszú ideje dolgozunk együtt és bízom abban, hogy fogunk is még hosszú ideig… - Egy oldalban összefoglalni az elmúlt évtizedeket, nehéz feladat lesz. Én egy olyan generáció tagja vagyok, aki sokat megélt és sok mindent kipróbált. Békeidőben születtem, azután kitört a II. világháború, jött a holocaust, a háború utáni nehéz évek, majd a szocializmus évtizedei, végül a rendszerváltás. Örkény István művének, a „Pisti a vérzivatarban”-nak személyes tanúja voltam. - Mesélj a gyökereidről! - Polgári családból származom. Apám Lipcsében végzett a mezőgazdasági akadémián, anyám divattervező volt. Nővérem közgazdászként dolgozott, ma már nyugdíjas. A negyvenes évek viszontagságai miatt sokat költöztünk, így elemi iskolai tanulmányaimat több helyen végeztem, majd a középiskola következett volna, de nem vettek fel, ezért ipari tanuló, végül esztergályos szakmunkás lettem. Esti iskolában kezdtem el a Kandó technikumban tanulni, majd a második osztály befejezése után levizsgáztam a harmadik anyagából is, s a negyedik osztályt már a Bláthy Ottó Gépipari Technikumban végeztem. Kitűnően érettségiztem és felvételt nyertem BME villamosmérnöki karára. - A diploma megszerzése után a Villamosipari Kutató Intézetbe (VKI) kerültél. - Egészen pontosan a Villamos Hajtások Osztályára, mint tudományos segédmunkatárs. A következő években lassan lépdeltem fölfelé a szakmai ranglétrán: tudományos munkatárs, majd főmunkatárs, később osztályvezető, főosztályvezető lettem, végül 1987-ben az intézet tudományos igazgatójává neveztek ki. A rendszerváltás után a VKI megszűnt, utódszervezeteiben működött tovább, s én az egyik ilyen amerikai-magyar vegyes vállalat vezérigazgatója lettem. Innen a privatizált Elektromos Készülékek és Alkatrészek Gyára (EKA) vezérigazgatói székébe ültem. 1998-ban következett életem egyik nagy kalandja, találkozás az államigazgatással. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban az energetikáért és iparért felelős helyettes államtitkár titkárságát vezettem, később miniszteri biztosként dolgoztam. Én feleltem a külső és belső kommunikációért, emellett szerveztem a miniszter programjait. Érdekes és tanulságos volt betekinteni az államigazgatás rejtelmeibe, közelről látni a politikát. 2006


18

november 20-án kerültem a MAVIR Zrt.-hez, ahol jelenleg a vezérigazgató közvetlen munkatársa, szakmai titkára vagyok. Szeretem a munkám, szép a feladat, s a munkatársaim is megbecsülnek. - Térjünk vissza egy kicsit szakmai munkádhoz, hiszen köztudott, hogy tudományos cikkek szerzője, aktív előadó vagy, s tevékenységedet már többször elismerték különböző díjakkal. Birtokosa vagy többek között a Kiváló Feltaláló Ezüst Fokozatának, Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésnek s az egyesületünk által adományozott Bláthy-díjnak is. - A kapott kitüntetések mind nagyon fontosak számomra, mert valamennyivel sikeres szakmai munkámat jutalmazták. Az egyetemi évek után számomra a tudomány ugyanolyan fontos maradt. Doktori címemet 1985-ben szereztem meg, értekezésem témája a „Tirisztoros hajtások szabályozása” volt. Több, mint harminc cikket publikáltam, az 1998-ban megjelent Industrial Electronics Handbook társzerzője voltam. Számos előadást tartottam nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában, Angliában, Indiában, Egyiptomban, Hongkongban és több kelet-európai országban is. Gyakran dolgoztam nemzetközi konferenciák szervező bizottsági tagjaként, az 1993-ban hazánkban megrendezett IEEE-IES ISIE’93 (Institute of Electrical and Electronics Engineers Industrial Electronics Society, amerikai testvérszervezetünk) konferencia hazai főszervezője voltam. 1992 óta vagyok az IEEE tagja, ’94-ben szakmai munkám elismeréseként megkaptam „Senior Member” címet. 1993-ban a The New York Academy of Sciences aktív tagjai sorába választott. Közel egy évtizedig az OMFB Pályázati Iroda külső szakértőjeként is tevékenykedtem, s ugyanezt a feladatot végeztem 1995-2000 között az ankarai Nato Advanced Study Institute meghívására. Hosszú évek óta államvizsga bizottsági elnök, illetve tag vagyok BMF-en és a BMGE-n, ahol elsősorban angol nyelvű oktatásban résztvevőket vizsgáztatok. - Az egyesületnek 1964 óta vagy tagja. - A VKI szervezetének vezetőségi tagjaként kezdtem, emellett a hetvenes években már a Villamos Hajtások Munkabizottság vezetője is voltam. Amikor megalakult az Automatizálási Szakbizottság, akkor a Mubi a szakosztályba olvadt, s én ott folytattam tovább a tevékenységemet. - Beszéljünk egy kicsit főszerkesztői éveidről is! - 1998 májusától 2003 áprilisáig voltam az Elektrotechnika főszerkesztője, majd 2006 januárjáig főszerkesztő-helyettesként, az azóta eltelt időben ismét főszerkesztőként dolgoztam a lapnál. Nemcsak irányítottam, de írtam is, az atomenergetikáról szóló cikksorozatomért elnyertem a Tudományos és Műszaki Újságírók Szövetségének Bronz toll díját. Hatalmas öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy ehhez a cikksorozathoz megszólítottam és megszólaltattam Teller Edét a világhírű tudóst. Büszke vagyok arra, hogy az újságban bemutattuk az EUREL testvérszervezeteket, és olvashattuk elnökeik személyes üzeneteit. Az IEEE elnöke is megszólalt lapunkban. - Végezetül árulj el valamit magánéletedről is! - Nős vagyok, feleségem Udvarhelyi Zsuzsanna a GKM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának egyik osztályvezetője. Három gyermekünk született, Judit iparművész, György fiam gépészmérnök, a legkisebb, Ágnes tanár. Unokáink száma ma még öt, de a hatodik is útban van már. Szabadidőmet szeretem aktívan tölteni, szeretek síelni, kirándulni, utazgatni. De a legfőbb szenvedélyem a zene, főleg barokk és klasszikus műveket hallgatok. - Jó egészséget, és ilyen aktív, tartalmas életet kívánok Neked a továbbiakban is! Tóth Éva

A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN

Az Elektrotechnikai Múzeum 2007-es éve

Egy intézmény nagy megnyugvással kezdheti az újévet, ha a maga mögött hagyott sikeres és eredményes volt. Az Elektrotechnikai Múzeum jogi helyzete - mint ahogy erről már a lap korábbi számaiban beszámoltunk - megoldódott, s az Országos Műszaki Múzeum tagintézményeként (filiáléjaként) működik 2006 júniusa óta. Az épület körüli bizonytalanságok is rendeződtek mára, hiszen 2008. január 1-jével a Magyar Állam tulajdonába került a múzeumnak otthont adó ingatlan, az egykori áramátalakító, és a 30/10 kV-os transzformátorállomás, ma már ipari műemlék. A nehéz anyagi körülmények ellenére intézményünk a tavalyi évben is sikeresen végezhette munkáját. Öt időszaki kiállítást rendeztünk, tartalmas programokkal csatlakoztunk olyan országos rendezvényekhez, mint a Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája, Építészet Hónapja, Múzeumok Őszi Fesztiválja, valamint a Design Hét. Az elektrotechnika széles spektrumát felölelő témákban szerveztünk tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, s a „Mechwart év” szekcióval kapcsolódtunk az „Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika és orvostörténet köréből” című 24. országos ankéthoz. Elindítottuk a „Múzeumi Füzetek” sorozatot. Továbbra is nagy az érdeklődés az iskolák körében a „rendhagyó fizikaórák” iránt, s újonnan elindított múzeumpedagógiai foglalkozásainkkal a fiatalabb korosztályt is próbáljuk „megfertőzni” a fizika-tudomány-elektromosság izgalmas világával. Felmerült az igény egy, a múzeum szakmai munkáját segítő, civil és tudományos szervezetekből álló bázis szervezésére.

Az elektrotechnika nagy alakjai Eisler János és Taky Ferenc gépészmérnökök, műegyetemi tanárok munkásságára emlékeztek 2007. november 14-én az OMM Elektrotechnikai Múzeumban megrendezett nyilvános emlékülés keretében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, a Villamos Energetika Tanszék, valamint a MEE Technikatörténeti Bizottsága. Az intézmény igazgatója megnyitó beszédében reményét fejezte ki, hogy ezzel az eseménnyel egy hagyományt indít útjára az Elektrotechnikai Múzeum. Hiszen már a múzeum megalakulásakor célul tűzték ki, hogy ne csak a tárgyakat őrizze meg, hanem azok emlékét is, akik a magyar elektrotechnika emberi, szellemi alapjainak megteremtéséért sokat tettek. Dr. Eisler Jánosra Dr. Horvát Tibor professzor emlékezett. Életpályájának és szakmai munkásságának bemutatása mellett, életének eddig kevésbé ismert történeteit osztotta meg a hallgatósággal. Dr. Németh József címzetes egyetemi tanár, Taky Ferenc pályának felidézése mellett felelevenítette a Műegyetem 1956-os forradalmi eseményeit, kiemelve a professzor gerinces kiállását, melyet a hallgatók védelmében tett. A felkért hozzászólók közül Dr. Németh Endre egyetemi docens Eisler Jánossal való személyes kapcsolatáról beszélt. Dr. Vajda István professzor Eisler János és Taky Ferenc professzorok örökösének vallja magát. Előadásában kiemelte,


19

Ennek keretében szorosabbra fűztük a már meglévő kapcsolatainkat (Jedlik Ányos Társaság, MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, MEE Technikatörténeti Bizottsága), és újakat is kötöttünk, melyek eredményeként születtek meg egyes programjaink, előadásaink (Nosztalgia Rádió Egyesület, Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület, Budapesti Városvédő Egyesület). Az oktatási intézményekkel való együttműködések közül külön kiemelendő a BME Gépész-, Építész-, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Karával kiépített kapcsolat, melynek keretében időszaki kiállításainkon munkáikkal mutatkozhattak be az egyetem hallgatói. A MEE-tel is sikeresen dolgoztunk együtt, közösen rendeztük meg 2007 februárjában az „Elektrotechnika” megjelenésének 100. évfordulójára tartott emlékülést és kiállítást. Minden bizonnyal a színes és tartalmas programoknak csak egy töredékét tudtuk volna megvalósítani, ha az iparág társadalmi szerepvállalásában nem kap helyet a múzeum is. Ezúton köszönjük az Elmű Nyrt-nek, a MAVIR Zrt-nek, az MVM Zrt-nek, valamint az OVIT Zrt-nek, hogy 2007-ben anyagilag is támogatta szakmai működésünket. Összességében a múzeumra a 2007-es évben 11.000 látogató volt kíváncsi. Az, hogy mennyire voltak megelégedve kiállításainkkal, programjainkkal, az alábbi emlékkönyvbe bejegyzett gondolatok is tükrözik: „Köszönjük a 10.A osztály nevében az előadást. Kérem, tartsák meg a tudományba, ismeretterjesztésbe és a gyerekek nevelésébe vetett hitüket és kitartásukat.” (Budai Középiskola Szigeti György Műszaki tagintézményének tanulói) „Nagyon köszönjük a „rendhagyó fizikaórát”, az érdekes tárlatvezetést. Visszatérő vendégek vagyunk… nagy szükség van a fizika tantárgy újbóli megszerettetésére.” (Az egri Dr. Kemény Ferenc Ált. Iskola diákjai). A múzeum csapata a fent említett elismerő, s biztató szavak jegyében kíván a továbbiakban is a köz javára szolgálni. hogy alkotásaikra a Villamosenergetika Tanszék büszkén tekint, személyiségük, emberi kvalitásaik példaként szolgálnak mindannyiunk számára. Dr. Berta István egyetemi tanár zárszóként a két professzorra való emlékezés kapcsán hangsúlyozta mindannyiunk felelősségét abban, hogy az elődök munkájáról, az ő emberségükről tájékoztassuk a mai és a jövendőbeli egyetemi hallgatókat. Örömét fejezte ki, hogy az OMM Elektrotechnika Múzeuma, valamint a MEE szándéka találkozott ezen emlékülés megrendezésében. A professzorok emlékére a könyvtár, valamint a családtagok gyűjteményéből kamara kiállítást is rendeztek. Az intézmény e programmal csatlakozott a „Múzeumok Őszi Fesztiválja” című országos rendezvénysorozathoz. Dr. Antal Ildikó, múzeum igazgató [email protected]

Egyesületi élet

Egyesületi Egyesületiélet élet

Egyesületi élet Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2007. december 5.

Az ülésen először Dr. Novothny Ferenc, a munkabizottság vezetője ismertette az MSZ 2364 szabványsorozat, illetve az ennek alapjául szolgáló nemzetközi és európai szabványsorozatok átszerkesztésének és átszámozásának irányelveit. Ez a szabványsorozat eredetileg az IEC 364 nemzetközi szabvány, illetve az ezt átvevő CENELEC HD 384 sorozat honosítása. Az IEC ezt a sorozatot átszámozta IEC 60364 számra, ezt vette át a CENELEC HD 60364 számmal, s ennek következtében a magyar sorozat jelenleg és a jövőben kiadandó szabványai is az MSZ HD 60364 számot viselik. A sorozat korábban már megjelent tagjai első átdolgozásukig megtartják a jelenlegi MSZ 2364 számot. Az átszerkesztés során alosztásként csupán a „részek” és „fejezetek” maradnak meg, az eddigi „kötetek”, és „főfejezetek” ilyen elnevezése megszűnik. A számozásban az MSZ HD 60364 szám után kötőjellel megjelenik a „rész” száma, majd újabb kötőjel után az adott szabvány (két vagy háromjegyű) száma. A sorozat főcíme is megváltozik, s így az „Épületek villamos berendezéseinek létesítése” helyett (a valóságos tartalomnak megfelelően) a „Kisfeszültségű villamos berendezések” címet kapja. (Mindez azonban nem jelenti a sorozat műszaki tartalmának megváltoztatását.) A sorozatból törlik a meghatározásokat tartalmazó 2. sz. és a tervezés alapjául szolgáló „általános jellemzők”-et tartalmazó 3. részt, de a további részek számozása nem változik. Tehát a „Biztonságtechnika” továbbra is a 4., a villamos szerkezetek kiválasztása továbbra is az 5., az ellenőrzés továbbra is a 6., és a különleges berendezésekre valamint helyekre vonatkozó rész továbbra is a 7. számot viseli.

áramütések elleni védelem általános követelményeire vonatkozó 4-41:2007 (magyarul, a korábbi 2009.02.01-ig érvényes) a földelőberendezésekre és védővezetőkre vonatkozó 5-54:2007 (angolul, a korábbi 2009.06.01jéig érvényes), a fürdőszobákra vonatkozó 7-701:2007 magyarul, az MSZ 1600-3 visszavonása folyamatban), az építési (korábbi elnevezéssel: felvonulási) területekre 7-704:2007 (angolul, a korábbi 2009.02.01-jéig érvényes), a mezőgazdasági létesítményekre vonatkozó 7-705:2007 (magyarul, a korábbi 2009.10.01jéig érvényes), valamint a vezetőanyagú szűk helyekre vonatkozó 7-706:2007 angolul, a korábbi 2009.02.01-jéig érvényes). E szabványok magyarázatos kiadásának megjelenése 2008. első negyedévében várható. A korábbi magyar szabványtól (MSZ 1600-3) eltérően az MSZ HD 60364-7-705 nem általában az időszakosan nedves helyiségek, hanem csupán egyértelműen a személyek tisztálkodását szolgáló fürdőkádakat és ilyen célú zuhanyozókat tartalmazó helyiségek villamos berendezéseinek biztonsági követelményeit tartalmazza. Korábban az 1. zóna felső határa (a belmagasságra való tekintett nélkül) mindenütt a mennyezet volt. Most ezt az új szabvány 2,25 m-re behatárolja, de ezt a magasságot általában nem a kád fenekétől, hanem a padlótól kell számítani. Hazánkban azonban (e HD ZA mellékletében foglalt eltérés szerint) mégis a fürdőkád fenekétől kell mérni akkor, ha ez legalább 15 cm-rel magasabban van, mint a padlózat. Az új szabvány követelménye szerint a fürdőszoba villamos áramköreit 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolóval kell védeni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden ilyen áramkörhöz külön áram-védőkapcsolót kell alkalmazni, hanem csupán azt, hogy az ebben az áramkörben keletkező testzárlatot valahol (pl. a fürdőszoba vagy lakás minden áramkörét közösen tápláló elosztón) felszerelt áram-védőkapcsolónak (és nem a túláramvédelemnek) kell kikapcsolnia. Hazánkban azonban (e HD ZA mellékletében foglaltak szerint) ez alól kivétel a rögzítetten szerelt villamos vízmelegítő áramköre.

A Munkabizottság témakörét leginkább érintő, az áramütések elleni védelem követelményeit tartalmazó új MSZ HD 364-4-41 az eddigi 410 szabványon kívül magában foglalja a védelmi módok alkalmazására vonatkozó eddigi 470 és 471 főfejezeteket is, de változatlanul külön szabványban maradnak a földelőberendezések és védővezetők követelményeit tartalmazó követelmények.

Az EPH-ról azt mondja ki, hogy a fürdőszobán belül a hozzáférhető idegen testek egymás közti összekötése követelmény, valamint azt, hogy az itt lévő, de nem érinthető idegen testek bekötése nem tiltott (nem tart attól, hogy ezek máshonnan veszélyes érintési feszültségeket hoznak ide). Külön kitér arra is, hogy ha az épületben nem lenne kiépített EPH-hálózat, az egymás közti összekötés ezekben a helyiségekben akkor is követelmény. Hazánkban a kommunális és lakóépületekben a KLÉSZ erre vonatkozó előírásai továbbra is kötelezőek.

Elvben már most november 1-jén kihirdetésre kerültek az ellenőrzésre vonatkozó MSZ HD 60364-6:2007 rész (ez egyelőre csak angolul, a korábbi 2009. 09. 01-ig érvényes), az

A 0 sávban felszerelt villamos szerkezetekre ebben a szabványban itt megadott mindhárom követelményt egyidejűleg teljesíteni kell, tehát legfeljebb 12 V~ vagy 30 V=


20

feszültségű, rögzített és állandó csatlakozású szerkezet alkalmazása megengedett, amely nem csupán a rá vonatkozó termékszabványoknak felel meg, de a gyártó ennek használati (telepítési) útmutatójában is kifejezetten erre a célra alkalmasnak nyilvánította. (Itt a – szabvány más részében megadott – IP X7 védettség is követelmény!) Az 1 sávban példaként felsorol néhány jellemzően itt szokásos fogyasztókészüléket, de ez csupán példát jelent, más fogyasztókészülék is alkalmazható azonban tápfeszültségétől függetlenül, (tehát annak ellenére nem követelmény a törpefeszültségű táplálás, hogy a felsorolásban – példaként – ez is meg van említve!) ha a készülék rögzített és állandó csatlakozású, legalább IPX4 védettségű és a gyártó erre vonatkozó használati (telepítési) útmutatója kifejezetten erre a célra alkalmasnak nyilvánította A most megjelenő új 6. rész (MSZ EN 602364-6:2007) már nem csupán az első ellenőrzés, de az időszakos ellenőrzés követelményeit is tartalmazza. Erre vonatkozóan három kérdés tehető fel: mikor, mit és hogyan kell vizsgálni? E három kérdés közül azonban ez a HD csupán a „mit” kérdésre felelő követelményeket adja meg. A „mikor” kérdésre ajánlásokat ad ugyan, de leszögezi, hogy ezt az egyes államok jogszabályai határozhatják meg. A „hogyan” kérdésre vonatkozóan csupán egyes ajánlott megoldásokat tartalmaz, anélkül, hogy ezeket követelményként támasztaná. A „mit” kérdésre általánosságban azt mondja, hogy ugyanazokat a szemrevételezéseket és vizsgálatokat (a vizsgálat alatt a villamos próbákat és méréseket értve) kell elvégezni, mint az első felülvizsgálat alkalmával, de a szemrevételezéseket elegendő szétszerelés nélkül, illetve szükség esetén részleges szétszereléssel végezni. Nem szól arról, hogy elegendő-e a szemrevételezéseket szúrópróba-szerűen végezni, vagy minden szerelvényt ellenőrizni kell. Erre vonatkozóan azonban hazánkban jelenleg még változatlanul érvényben van a 2/2002 (I.23.) BM rendelet melléklete, amely (a korábbi MSZ 10900 előírásaival azonosan) az abban meghatározott darabszámos szúrópróbát írja elő. Újdonság a feszültségesés vizsgálata. Erre vagy a hálózat impedanciamérésén (tehát az üzemi vezetőkön át végzett hurokellenállásmérésen) alapuló, vagy a „D” mellékletben adott ( 4%-os feszültségesésre vonatkozó) diagramm alapján történő becslést javasol. Ez a szabvány is (igaz, hogy csak megjegyzésben) megadja, hogy: „Meglévő berendezéseket a HD 60364-nek a tervezésük és a létesítésük idején érvényes előző kiadásuknak megfelelően tervezhették és létesíthették ez nem jelenti szükségszerűen, hogy azok nem biztonságosak.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha az időszakos ellenőrzés alá kerülő berendezés a létesítésekor érvényes előírá-

soknak megfelelt, de a jelenleginek nem, akkor az ellenőrző (felülvizsgáló) véleményezheti, hogy szükséges-e a módosítás. A berendezés időszakos ellenőrzésének gyakoriságára vonatkozóan azt mondja, hogy azt a berendezés és a szerkezetek típusának, a használatának és üzemeltetésének, a karbantartás gyakoriságának és minőségének, valamint a berendezést és a szerkezeteket érő külső hatásoknak a figyelembe vételével kell meghatározni. Mindjárt ez után azonban leszögezi, hogy az időszakos ellenőrzések közötti legnagyobb időtartamot jogi vagy más nemzeti előírások határozhatják meg. Az időszakos jegyzőkönyv ajánlatot adhat az időszakos ellenőrzést végző személy számára a következő időszakos ellenőrzés időpontjára. Megjegyzésben ad ugyan bizonyos ajánlatokat a gyakoriságra, de ezek csupán az egyedi megítélésre vonatkozhatnak, s nem írhatják felül a jogszabályi kötelezettségeket. A szabvány ajánlata szerint ez az időtartam lehet, pl. néhány év (pl. 4 év), kivéve a következő eseteket, amelyeknél nagyobb a kockázat és rövidebb időtartamokra lehet szükség: – olyan munkahelyek vagy olyan más helyek, ahol az állapotromlás miatt áramütés, tűz vagy robbanás kockázata van jelen;

– olyan munkahelyek vagy olyan más helyek, ahol egyaránt van nagy- és kisfeszültségű berendezés is; – kommunális létesítmények, – építési területek; – biztonsági berendezések (pl. tartalékvilágítási lámpatestek). Lakások esetében megfelelőek lehetnek hosszabb időtartamok (pl. 10 év). Lakáscsere esetén nyomatékosan ajánlott a villamos berendezés ellenőrzése. A meglévő berendezés időszakos ellenőrzésének befejezésekor időszakos jegyzőkönyvet kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a berendezés azon részeinek részletezését és az ellenőrzés korlátozásait, amelyekre a jegyzőkönyv vonatkozik, együtt a szemrevételezés feljegyzéseivel, benne az időszakos ellenőrzés során talált valamennyi hiányossággal és a vizsgálat eredményeivel. Az időszakos ellenőrzés tartalmazhat ajánlásokat javításokra és tökéletesítésekre feljavítva a berendezést, hogy amennyire lehet, megfeleljen az érvényes szabványnak. Nem követelményként, hanem csupán ajánlásként három („F”, „G” és „H”) mellékletében táblázatokat közöl a vizsgálati eredmények rögzítésére. Ebből az „F” melléklet a vizsgált berendezés, a megbízó és a vizsgálatot végző adatain kívül a hálózati csatlakozásra, földelőberendezésekre és ezek bekötésére vo-

natkozik. A „G” melléklet a megszemléléses vizsgálatok szempontjait részletezi, és ezek eredményeinek, valamint értékelésének rögzítésére javasol táblázatokat. Végül a „H” táblázat a teljes ellenőrzés minden eredményét egy olyan táblázatban javasolja rögzíteni, amely minden áramkörre külön sort, s a feljegyezendő értékekre, valamint ezek értékelésére 25 oszlopot tartalmazna. Ezt a hazai gyakorlat erősen túlzottnak és gazdaságilag teljesíthetetlennek tartotta, s ezért e HD ZA mellékletében leszögezi, hogy hazánkban (Németországhoz és Hollandiához hasonlóan) az „F”, „G” és „H” mellékleteket felváltják a módosított nemzeti, rendelkező mellékletek, előírt minimális tartalommal. Jelenleg ugyan ilyenek nincsenek (hacsak a visszavont MSZ 172-1 M és MSZ 10900 szabványok mellékleteit nem tekintjük ilyennek), de ezek kidolgozására a Munkabizottság is tehetne februári ülésén javaslatokat.

Kádár Aba, az ÉV MuBi tb. Elnöke

Dr. Novothny Ferenc, az ÉV. MuBi vezetője

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

felhívás 18. VILLÁMVÉDELMI KONFERENCIA

Villámvédelem 2008-ban Téma: Hogyan tovább 2008-ban? Az új OTSZ változásai a 2/2002 BM rendelethez képest

Időpontja: 2008. április 18. Szervező:

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Helyszín:

MTESZ Pesti Konferencia Központ (Bp. V. ker. Kossuth L. tér 6-8. I. e. 135.) Információ: Tel.: 353-0117, 312-0662 www.mee.hu


21

Hírek hírek hírek Hírek

A MEE Villamos Energia Társaság hírei A MEE Villamos Energia Társasága (MEE-VET) és a TESK Tanácsadó Kft. 2008 januárjában együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás szerint a MEE-VET honlapján (www.meevet.hu) megjelenő állás ajánlatokra vonatkozóan a TESK Tanácsadó Kft. a MEE tagok részére kéthetes, ingyenes tagtoborzást végez. Ennek előnye, hogy mivel a TESK Kft. mérnököket közvetít, nagyon sok szakember profilja áll rendelkezésre saját adatbázisban, hirdetéseiket a mérnökök rendszeresen olvassák a különböző on-line és egyéb felületeken. Így egy-egy hirdetésre átlagon felüli jelentkezőszám érhető el. Alap hirdetési csomag tartalma MEE tagok számára (2 hetes, ingyenes) – Igényfelmérés – Hirdetés szakszerű megfogalmazása (megbízó és állás megfelelő pozícionálása), anonim megjelenéssel – Jelöltek toborzása a www.tesk.hu segítségével (napi 1.500 műszaki szakember látogató) – Jelöltek toborzása a legnagyobb hazai általános állásközvetítő (szemléző) internetes oldal, a www.jobmonitor.hu segítségével (200.000 regisztrált jelentkező, napi 25.000 látogató minden szakterületről)

Nyújtott szolgáltatás: a hirdetés időtartama alatt a jelentkezők regisztrálása, jelentkezési anyagaiknak előszűrés nélküli továbbítása hetente a Megbízó számára, a Megbízó által kért rendszerességgel.

A szolgáltatás MEE tagok részére ingyenes! A TESK Tanácsadó Kft. a MEE tagok részére a további kedvezményes szolgáltatás-csomagokat ajánlja: - Hirdetési csomag MEE tagok számára (2 hetes, fizetős) - Hirdetéses toborzási csomag MEE tagok számára (2 hetes, fizetős) - Munkaerő-közvetítés, garanciával - Szolgáltatások hallgatók számára - Beszerzési projektekhez beszerző illetve beszerzési tanácsadó kölcsönzése - Call centerhez munkaerő-kölcsönzés Azok a cégek, vállalatok, akik szeretnének élni a fent ismertetett ingyenes munkaerő-toborzói lehetőséggel, megjelenendő hirdetésükkel, kérjük keressék a MEE Villamos Energia Társaságát, az alábbi elérhetőségek egyikén: MEE - Villamos Energia Társaság Kunyik Sándorné, irodavezető Tel: +36/1-474-7962 E-mail: [email protected] www.meevet.hu

MINT MEE TAG, ÖN IS ÉLJEN AZ INGYENES MUNKAERŐ TOBORZÁSI LEHETŐSÉGGEL! Keresse a mee - villamos energia társaságot!

Regisztráljon Ön is 2008-ban a MEE - Villamos Energia Társaságánál!

Villamosenergia piacnyitási hírek-információk a MEE-VET honlapján

A MEE - Villamos Energia Társasága várja mindazon - villamosenergia termelésével és elosztásával foglalkozó (ide értve többek között az erőművek, a megújuló energiák, a feszültség alatti munkavégzés, a villanyszerelők oktatásának szakterületeit), vagy csak az ez iránt érdeklődő - szakemberek és cégek jelentkezését, akik a 2008-as évben a Villamos Energia Társasághoz szeretnének regisztrálni.

Felhívjuk a lap olvasóinak figyelmét, hogy a MEE - Villamos Energia Társaság honlapjának „Fórum” rovatában Ollé József, a Magyar Energia Hivatal szakértője válaszol a villamosenergiapiac nyitásával kapcsolatos kérdésekre. Emellett az „Aktuális információk - hírek” rovatban igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket a villamosenergiapiac nyitásának aktuális információiról.

Amennyiben Ön vagy bármely munkatársa, ismerőse érdeklődik a Társaság munkája iránt, kérem keresse Kunyik Sándorné irodavezetőt a +36/1-474-7962-os telefonon, vagy az [email protected] e-mail címen. A Társaságról bővebb információt a www.meevet.hu honlapon talál.


22

www.meevet.hu

Az oldalt összeállította: Horváth Zoltán, MEE-VET társelnöke

Hírek hírek

hírek Hírek

Módosult az MVM Zrt. Igazgatósága A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) december 21-re összehívott, majd munkáját január 7-én folytató Közgyűlése az 1997. évi CVI. Törvény (ún. „Vagyontörvény”) rendelkezéseinek megfelelően módosította az MVM Zrt. Igazgatóságának létszámát, illetve összetételét. A törvény ugyanis hét főben maximálta az állami tulajdonú társaságok Igazgatóságának létszámát. A Közgyűlés a Törvény előírásainak szellemében egyben módosította a Társaság Alapszabályát is. Az MVM Zrt. Igazgatóságának tagjai 2008. január 7-től: Dr. Kocsis István (vezérigazgató) Dr. Karl Imre Lengyel Gyula Nagy Csaba Novák János Dr. Vásárhelyi István Dr. Voszka Éva

2008. január 1-jétől módosult az Ovit Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata valamint szervezeti felépítése A korábbi három igazgatóság mellett ez évtől egy negyedik igazgatóság, a Karbantartási Igazgatóság működik, amely a társaság erőművi karbantartási, projekt-megvalósítási és szolgáltatási tevékenységeit végrehajtó szervezete. Feladata az erőművekben felmerülő karbantartási, felújítási, létesítési és egyes szolgáltatási munkák vállalkozásba vétele és végrehajtása, kiemelten az MVM-csoport erőműveiben. A Karbanartási Igazgatóság vezetésére Horváth Miklós karbantartási igazgató kapott kinevezést. A Karbantarási Igazgatósághoz, az alábbi szervezetek és vezetők kapcsolódnak:

A Közgyűlés a többségi tulajdonos Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előterjesztésére határozatban ismerte el a Társaság korábbi Igazgatóságának munkáját, amelynek eredményeként az MVM illetve az általa irányított társaságcsoport 2007-ben kiemelkedően sikeres gazdasági évet zár. A Cégcsoport vezetése következetesen valósítja meg a tulajdonos által 2005 derekán elfogadott középtávú üzleti stratégiát. Ennek részeként a Közgyűlés az Igazgatóság előterjesztésére korábban döntött több, a stratégia megvalósítása részeként készített, az üzleti tevékenység további fejlődését megalapozó előterjesztésről is. Az MVM Zrt. Budapest, 2008. január 7-én kiadott sajtóközleménye alapján

Tringer Ágoston

Atomerőművi Üzletigazgatóság: Vajda József üzletigazgató Atomerőművi Villamos és Irányítástechnikai Üzem: Fritz Mihály üzemvezető Atomerőművi Gépész Szerelő Üzem: Nagypál Béla üzemvezető Atomerőművi Gépész Karbantartó Üzem: Szebenyi István üzemvezető Erőművi Gépészeti Karbantartó Üzem: Repovszki Gábor üzemvezető Karbantartási Koordinációs Tervezési és Technológiai Osztály: Szabó Attila osztályvezető Az itt nem említett szervezeti egységek és vezetőik vál tozatlanok, amelyről részletes információ a honlapunkon www.ovit.hu, szervezeti felépítés menüpont alatt található. Dr. Bence János

ME-NERGIÁK: A megújuló energiák hírei Megkezdődött a világ legolcsóbb napelemének forgalmazása Az amerikai központú Nanosolar napelemgyártó cég - amelynek az USA-ban és Németországban is vannak gyártótelepei - bejelentette, hogy megkezdte a „világ legkisebb költségű napelemének forgalmazását”. Az új típusú napelemből először egy kelet-németországi naperőműhöz szállítanak. A 2002-ben megalakult cég vékonyfilm technológiát használ, amelynek előnye, hogy mindössze a töredékét igényli a hagyományos napelemek gyártásához szükséges szilícium-mennyiségnek. A Nanosolar eljárásával a napelemek költsége wattonként egy dollár alatt van. (a cikk a 2008/1. szám 32. oldalán szereplő cikk helyesbítése) Forrás: www.zoldtech.hu Horváth Zoltán


23

Rekord villamos energia termelés a Paksi atomerőműben Az atomerőmű történetének eddigi legnagyobb termelési eredményét érte el 2007-ben: a megtermelt villamos energia 14676,9 GWh volt. A Paksi atomerőmű teljesítmény növelési programot hajt végre, melynek keretében 2006-ban a 4. blokk, 2007-ben az 1. blokk elérte az 510 MW-os teljesítőképességet. A 2007. évi termelési rekord értékét tovább emeli az a tény, hogy a teljesítésnövelésből származó többlet termelés mennyiségével csökkentett eredmény 14282 GWh, ami több mint az ezt megelőző legjobb, 1996-os évi 14180 GWh-s termelési érték. Az átszámított termelés növekedés megfelel egy blokk 9 napi villamos energia termelésének. Kovács András


„PRO LUMINE” DÍJ AZ ÉV VILÁGÍTÁSTERVEZŐJE

1. A hazai világítási kultúra színvonalának emelése céljából a díjat – minden évben – meghirdeti és átadja A MEE Világítástechnikai Társaság, a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata. 2. A díj pályázat útján nyerhető el, két kategóriában – belsőtéri világítás, – kültéri világítás 3. Díjazásban olyan pályaművek részesülhetnek, amelyek a világítási feladatot gondosan és helyesen határozzák meg, az előremutató és gazdaságos műszaki megoldásokkal oldják meg, valamint ezen túlmenően további innovatív értékeket is felmutatnak. 4. A pályázaton 2008-ban részt vehetnek a 2005., 2006. és 2007. évben kivitelezett és üzembevett világítási berendezések tervezői. 5. A pályázatot benyújthatja az a természetes személy(ek), aki(k) az alábbi követelményeknek egyidejűleg eleget tesznek: – a MEE Világítástechnikai Társaság egyéni tagja(i) – a Magyar Mérnöki Kamara tagja(i) és – a pályázat tárgyát képező világítás felelős tervezője(i). 6. A pályázati anyagnak a következőket kell tartalmaznia 6.1 Belsőtéri világítás esetén: Az épület egy nagyobb, kiemelt helyiségének vagy néhány funkcionálisan szorosan összefüggő helyiségének vagy jellemző helyiségeinek világítására vonatkozó dokumentációját az alábbiak szerint: a. műszaki leírást, amely tartalmazza a világítási feladatot, a figyelembe vett követelményeket és befolyásoló tényezőket, a megoldás módját, a tervezett és megvalósult berendezés indoklását, műszaki adatainak közlését. b. a helyiség vagy helyiségek kiviteli színtű, legalább 1:100 léptékű tervrajzokból álló világítási tervdokumentációját, melyből a tervező neve, cége nem azonosítható. c. a megvalósult berendezés tervezett világítási (átlagos megvilágítás, egyenletesség, fényszín, színvisszaadás, káprázás korlátozás stb.) és műszaki gazdaságossági jellemzőit (fajlagos beépített teljesítmény, működtetési mód, fenntartási és üzemeltetési költségek stb.) Amennyiben ilyen van, ki kell térni a tervezett és megvalósult berendezés közötti különbségekre. Amennyiben a tervező csatolja a szükséges hozzájárulást, úgy ismertetheti az alkalmazott világítási eszközök típusát, gyártóját és forgalmazóját. d. a megvalósult világításról készült olyan fényképeket,


24

amelyek a tervezett világítás eredményeként létrejött vizuális környezetet mutatják be, azaz berendezett helyiségeket világítási berendezéssel együtt. A fotók mérete A4 (kb. 21x30 cm)! Annyi fényképen kell bemutatni a helyiséget vagy helyiségeket, hogy azok teljes áttekintést szolgáltassanak. Ha van, előzetes vizualizációt (látványtervet) szintén mellékelni kell. e. két oldalas összefoglalót és egy oldal fénykép anyagot, a nyertes pályázat Elektrotechnika című folyóiratban való megjelenése céljából. 6.2 Külsőtéri világítás esetén: Az út-, alagút- vagy térvilágítási, épülethomlokzati, szobor, szoborcsoport, dísz-, díszítő-, stb. világításra vonatkozó dokumentációját az alábbiak szerint: a. műszaki leírást, amely tartalmazza a világítási feladatot, a figyelembe vett követelményeket és befolyásoló tényezőket, a megoldás módját, a tervezett és megvalósult berendezés indoklását, műszaki adatainak közlését. b. kiviteli szintű világítási tervdokumentációt, melyből a tervező neve, cége nem azonosítható c. a megvalósult berendezés világítási (fénysűrűség, fénysűrűség arányok, fényszín, színvisszaadás, káprázás korlátozás stb.) és műszaki gazdaságossági jellemzőit (fajlagos beépített teljesítmény, működtetési mód, fenntartási és üzemeltetési költségek stb.) Amennyiben ilyen van, ki kell térni a tervezett és megvalósult berendezés közötti különbségekre. Amennyiben a tervező csatolja a szükséges hozzájárulást, úgy ismertetheti az alkalmazott világítási eszközök típusát, gyártóját és forgalmazóját. d. a megvalósult világításról készült olyan fényképeket, amelyek a tervezett világítás eredményeként létrejött világítást a környezetével együtt mutatják be. A fotók mérete A4 (kb. 21X30 cm)! Annyi fényképen kell bemutatni a világítást, hogy azok teljes áttekintést szolgáltassanak. Ha van, előzetes vizualizációt (látványtervet) szintén mellékelni kell. e. két oldalas összefoglalót és egy oldal fénykép anyagot, a nyertes pályázat Elektrotechnika című folyóiratban való megjelenése céljából. 7. A pályázati anyag beküldése 7.1 A pályázatot jelige alatt kell beküldeni. Külön zárt boríték tartalmazza a pályázó adatait. Másik zárt borítékban „Nyilatkozat” felirattal kérjük az alábbiakat csatolni: - a tervdokumentáció megbízójának, valamint a tervező munkáltatójának hozzájárulását, hogy a projekttel a tervező pályázhat, - nyilatkozatot, melyben a pályázó(k) nyilatkozik(nak), hogy részvételével (részvételükkel) a pályázat szabályait elfogadja(ák), a meghozott döntést elismeri(k), - nyilatkozatot, hogy a pályázat a saját szellemi terméke(ük). 7.2 A pályázatot a MEE Világítástechnikai Társaság címére, kizárólag postai úton kell eljuttatni, „PRO LUMINE pályázat” jeligével. VTT címe: Világítás Háza,1042. Budapest, Árpád út 67. A benyújtott pályázati anyagot nem adjuk vissza. 7.3 A postára adási határidő: 2008. július 11.

7.4 A 7.1 és 7.3. pontban felsorolt feltételek hiányos teljesítése kizáró ok. 8. Díjazás 8.1 A díjak neve kategóriánként: „Pro Lumine díj - 2008 – belsőtéri világítás tervezője” „Pro Lumine díj - 2008 – külsőtéri világítás tervezője” 8.2 A díjazás kategóriánként történik, minden kategóriában egy díj kerülhet kiadásra. Abban az esetben, ha a beérkezett pályaművek között az adott kategóriában nincs a zsűri által díjra érdemesnek

Évzáró a MEE Pécsi Szervezeténél A MEE Pécsi Szervezete 2007. december 13-án tartotta évzáró rendezvényét, melyen a megnyitó után beszámolók hangzottak el a 2007-es év programjairól, majd Kovács András főtitkár úr tájékoztatója segítségével tagjaink megismerhették a szervezetünk megújításával kapcsolatos terveket és teendőket. Először Kovács Gábor titkár foglalta össze az elmúlt évi tevékenységet. 2007-ben három program alapján végezhette a szervezet a munkát, mert a főprogram mellett külön terv készült a helyi ifjúsági tagozat, és a nyugdíjas szekció tagjai részére. Aki a szakmai munka terén kívánta kihasználni az egyesület által tagjainak kínált ismeretbővítési lehetőségeket, 2007-ben erre számos alkalmat találhatott. Az érdeklődők többek között összefoglaló előadásokat hallhattak a PTEPMMK villamos tárgykörű kutatási tevékenységéről, bioenergia termelésről és felhasználásról, MAVIR tulajdonú 400 kV-os nemzetközi távvezeték összeköttetés koncepcióról, villamos fogyasztásmérő fejlesztésről, transzformátorállomás, üzemirányító központ korszerűsítéséről, kriogenika és szupravezetésről. Minden tagunk meghívót kapott a Pollack Expo szaknapokra (előadások, kiállítás), és a szakmai tanulmányútra, melyet 2007-ben a Gödöllő (Ganz-Actaris Mérőgyár) Poroszló, Debrecen, Hortobágy, Abádszalók, Berekfürdő, Hajós útvonalon Varjas István és Bartók Józsefné szerveztek. Példamutató és örvendetes, hogy több tagtársunk is aktív munkájával, előadásával segítette érdeklődő kollégái információhoz jutását, a vándorgyűlésen előadóként, alállomás, vagy erőmű látogatás alkalmával házigazdaként. A nyugdíjas szekció Mérai József vezetésével és szervezésében nyolc saját programon vehetett részt, melyek között az előadások mellett több múzeum megtekintése, és üzemlátogatás is szerepelt. Novemberben kibővült a szervezet ifjúsági tagozata, ami jelenleg 70 fős. Kovács László Tamás és Maza Gábor a Pollackos hallgatók érdeklődési körének leginkább megfelelő, a legmodernebb technikai színvonalat bemutató szakmai tanulmányutat és előadásokat szervezett. A hagyományok ápolása, és az együttműködés terén kiemelhető a MTESZ kapcsolat, ahol a szervezet gazdálkodásának adminisztrációját végzik, valamint az ETE-vel évek óta


25

ítélt pályázat, akkor az érintett kategóriában nem ítélik oda ezt a díjat. 8.3 A díj összege kategóriánként: bruttó 250.000 Ft 8.4 A díjátadásra a MEE Világítástechnikai Társaság Őszi Világítási Napján, szeptemberben kerül sor. 9. A pályázatot 5 tagú zsűri bírálja, amelynek egyik tagja építész. 10. A zsűri tagjait a Világítástechnikai Társaság elnöke hívja meg az Elnökség jóváhagyásával. Budapest, 2008. január 18.

fennálló együttműködés, mely 2007-ben két közös program szervezésében nyilvánult meg. Társasági életünk rendezvényei között továbbra is kiemelkedően magas érdeklődés volt a februári MEE bálunk iránt, ahol a térség szinte valamennyi elektrotechnikával foglalkozó cége képviseltette magát, de voltak vendégeink az ország minden részéről. A beszámolók alapján megállapítható, hogy a vezetőség által 2007-re kitűzött célok nagy többsége teljesült, a jövőben az eddigiek mellett célunk a szervezet vállalkozási tevékenységének erősítése, ezáltal gazdálkodásunk segítése. Az évzáró beszámoló, értékelő része után Kovács András főtitkár úr előadása remek alkalmat teremtett a közös jövőkép felvázolására és megvitatására.

Szakmai tanulmányút a gödöllői Ganz-Actaris Mérőgyárban

A lezárt, alapvetően sikeres 2007-es év, a jövőbe vetett optimizmusunk, a hagyományos étel-, és italmenü, és a talál kozások öröme segítettek abban, hogy oldott hangulatban zárjuk az évet. Kovács Gábor titkár


Az elektrotechnika területeit érintő, 2007. II. félévben közzétett magyar szabványok jegyzéke

A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (Budapest IX. Üllői út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt.hu/webaruhaz címen. Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti, mint jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványok itt történő felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetséges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapján a „közérdekű információk” alatt „az európai szabványokat bevezető magyar szabványok”-ra kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket rendszeresen frissítünk. Fordításos bevezetésre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. Fordítással bevezetett szabványok: MSZ EN 60204-1:2006 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások (IEC 60204-1:2005, módosítva) Az IEC 60204 e része a munkavégzés közben nem hordozható gépek, beleértve az összehangoltan együttdolgozó gépcsoportokat, villamos, elektronikus és programozható elektronikus szerkezeteihez és rendszereihez való alkalmazásra érvényes. A szabvány azokra a villamos szerkezetekre vagy szerkezetrészekre vonatkozik, amelyek névleges tápfeszültsége legfeljebb 1500 V egyenfeszültség (d.c.), illetve legfeljebb 1000 V váltakozó feszültség (a.c.) és névleges frekvenciája legfeljebb 200 Hz. Az IEC 60204 e része nem tartalmaz minden olyan előírást (pl. védelem, reteszelés vagy vezérlés), amelyeket más szabványok vagy szabályzatok írnak elő a személyeknek a nem villamos veszélyek elleni védelme érdekében. (A C melléklet példaként olyan gépeket sorol fel, amelyek villamos szerkezeteire az IEC

60204 e részének előírásai vonatkoznak.) Az IEC 60204 e része nem ír elő azoknak a gépeknek a villamos szerkezeteire alkalmazható kiegészítő és különleges követelményeket, amelyek - rendeltetésszerűen szabadtéren használatosak; - robbanóképes anyagot használnak, dolgoznak fel, illetve robbanóképes és/vagy gyúlékony környezetben használatosak; - rendeltetésszerűen bányákban használatosak; - varrógépek, varrógépegységek és varrógéprendszerek. MSZ EN 50310:2006 Egyenpotenciálú összekötések és földelések alkalmazása olyan épületekben, amelyekben informatikai berendezések vannak Ez az európai szabvány az olyan épületekben lévő egyenpotenciálú összekötésekre vonatkozik, amelyekben informatikai berendezést szándékoznak létesíteni. Hozzájárul az informatikai berendezés szabványosításához és összhangban van az IEC 60364-5-548-ban kifejtett általános létesítési feltételek előzetes követelményeivel, hogy elérje a következő célokat: a) villamos veszélyek elleni biztonság; b) megbízható jelreferencia a teljes informatikai létesítményen belül; c) a teljes informatikai létesítmény kielégítő elektromágneses összeférhetősége. Egy berendezésszintig lemenő, meghatározott összekötési kialakítás feladata, hogy elősegítse a berendezés szállítójától függetlenül - az épületekben az informatikai berendezések létesítését, üzemelését és karbantartását; - a különböző informatikai berendezések közötti együttműködést. Az informatikai berendezés és az előzetes létesítés követelményeinek előírása a berendezés szállítója és a vevő vagy az épület tulajdonosa megállapodásától függ. Ez a szabvány kiegészítő információt szolgáltat az épületek építészeinek és villamos létesítései tervezőinek és megvalósítóinak bizonyos létesítési elvekre vonatkozóan, amelyek korlátozzák az elektromágneses befolyásokat. A szabvány nem vonatkozik olyan épületekre, amelyekben mostoha elektromágneses környezet van, vagy olyan helyiségekre, amelyekben 1000 V váltakozó feszültségnél nagyobb feszültségek előállítását, átvitelét vagy véglezárását végzik. E szabvány nem foglalkozik a távközlési központok külön követelményeivel, ezek az EN 300253-ban vannak előírva. MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem (IEC 60364-4-41:2005, módosítva) A HD 60364 4-41. része a személyek és az állatállomány áramütés elleni védelmének alapvető követelményeit határozza meg, beleértve az alapvédelmet (közvetlen érintés elleni védelmet) és a hibavédelmet (köz-


26

vetett érintés elleni védelmet). Foglalkozik ezeknek a követelményeknek az alkalmazásával és koordinálásával a külső hatásokkal kapcsolatban is. Bizonyos esetekben követelményeket határoz meg kiegészítő védelem alkalmazására is. MSZ HD 60364-7-701:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal (IEC 60364-7-701:2006, módosítva) A HD 60364 e részéneknek egyedi követelményei a beépített fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekben lévő villamos berendezésekre és a fürdőkádat vagy zuhanyt körülvevő, ebben a szabványban meghatározott sávokra vonatkoznak. Ez a szabvány nem vonatkozik az ipari léte sítményekben vagy laboratóriumokban hasz nált szükségállapoti berendezésekre, pl. szük ségállapoti zuhanyra. Előre gyártott fürdővagy zuhanykabin esetében lásd még az EN 60335-2-105-öt. MSZ HD 60364-7-705:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-705. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Mezőgazdasági és kertészeti építmények (IEC 60364-7-705:2006, módosítva) A HD 60364-nek ez a része mezőgazdasági és kertészeti építmények belső téri és szabadtéri rögzített villamos berendezéseire vonatkozik. Egyes követelmények a mezőgazdasági és kertészeti építményekhez tartozó közös épületekben lévő más helyiségekre is alkalmazhatók. A háztartási és hasonló helyiségekre, helyekre és térségekre ez a szabvány nem vonatkozik. MSZ EN 60255-22-1:2006 Erősáramú relék. 22-1. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek villamoszavar-vizsgálatai. Zavartűrés-vizsgálat 1 MHz-es jelsorozattal (IEC 60255-22-1:2005) Az IEC 60255-nek ez a része az IEC 610004-12-n alapul, hivatkozik arra a kiadványra, ahol az alkalmazható, és meghatározza az általános követelményeket a villamos védelmi rendszerekben alkalmazott mérőrelék és védelmi készülékek 1 MHz-es csillapított rezgések sorozatával történő vizsgálatai számára, beleértve az e rendszerekben alkalmazott vezérlő-, felügyelő- és adatfeldolgozó berendezéseket. A vizsgálatok célja bebizonyítani, hogy a vizsgált készülék megfelelően fog működni, ha üzemben van, és eközben ismétlődő csillapított rezgő hullámoknak van kitéve, amilyenek például akkor keletkeznek, amikor nagyfeszültségű alállomásokon vagy erőművekben megszakítókat vagy szakaszolókat kapcsolunk be vagy ki. MSZ EN 60255-22-3:2001 Erősáramú relék. 22-3. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek villamoszavar-vizsgálatai. Zavartűrés-vizsgálat sugárzott elektromágneses térrel (IEC 60255-22-3:2000)

Az IEC 60225-nek ez a része az IEC 61000-43-on alapul, hivatkozik arra a kiadványra ahol az alkalmazható, és előírja az általános követelményeket a villamos védelmi rendszerekben sugárzott elektromágneses térben történő zavarvizsgálatai számára, beleértve ezen rendszerekben alkalmazott vezérlő-, felügyeleti és adatfeldolgozó berendezéseket. A vizsgálatok célja bebizonyítani, hogy a vizsgált berendezés helyesen fog működni feszültség alatt egy 80 MHz-től 1000 MHz-ig terjedő frekvenciatartományba eső sugárzott elektromágneses tér hatásának kitéve. MSZ EN 60255-22-4:2002 Erősáramú relék. 22-4. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek villamoszavar-vizsgálatai. Zavartűrés-vizsgálat gyors tranziensekkel (IEC 6025522-4:2002) Az IEC 60255-nek ez a része az IEC 610004-4-en alapul, hivatkozik arra a kiadványra, ahol az alkalmazható, és meghatározza az általános követelményeket a villamos védelmi rendszerekben alkalmazott mérőrelék és védelmi készülékek gyors villamos tranziensekkel történő vizsgálatai számára, beleértve az e rendszerekben alkalmazott vezérlő, felügyelő és adatfeldolgozó berendezéseket. A vizsgálatok célja bebizonyítani, hogy a vizsgált készülék megfelelően fog működni, ha üzemben van, s eközben gyors tranzienseknek van kitéve, amilyenek például induktív terhelések megszakításakor, reléérintkezők pergésekor stb. keletkeznek. MSZ EN 60255-22-5:2002 Erősáramú relék. 22-5. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek villamoszavar-vizsgálatai. Zavartűrés-vizsgálat lökőhullámmal (IEC 60255-225:2002) Ez a szabvány az IEC 61000-4-5-ön alapul, és amikor csak lehetséges, hivatkozik arra a szabványra. Részletesen meghatározza villamosenergia-rendszerek védelmére használt mérőrelék és védelmi berendezések lökőhullámú vizsgálatainak általános követelményeit. A vizsgálatok célja annak alátámasztása, hogy a vizsgált készülék helyesen fog működni üzemi körülmények között, miközben a nagyfeszültségű és összekötővezetékekben keletkező, kapcsolási vagy villámcsapás eredetű feszültséghullámok okozta nagyenergiájú zavaroknak van kitéve. E szabvány nem kíván foglalkozni a szigetelés nagyfeszültségű igénybevétellel szemben tanúsított szilárdságának a vizsgálatával. A szigetelés vizsgálatával az IEC 60255-5 foglalkozik. MSZ EN 60255-22-6:2001 Erősáramú relék. 22-6. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek villamoszavar-vizsgálatai. Zavartűrés-vizsgálat rádiófrekvenciás terek által keltett, vezetett zavarokkal (IEC 60255-226:2001) Az MSZ IEC 60255-nek ez a része az IEC 61000-4-6-on alapul, és amikor csak lehetséges, hivatkozik arra a szabványra. Részletesen meghatározza villamosenergia-rendszerek védelmére használt mérőrelék és védelmi berendezések rádiófrekvenciás terek által

keltett, vezetett zavarok elleni ellenállóképesség-vizsgálatainak általános követelményeit. A vizsgálatok célja annak alátámasztása, hogy a vizsgált készülék helyesen fog működni üzemi körülmények között, miközben a 150 kHz - 80 MHz tartományba eső rádiófrekvenciás terek által keltett, vezetett zavaroknak van kitéve. MSZ EN 60255-22-7:2003 Erősáramú relék. 22-7. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek villamoszavar-vizsgálatai. Hálózati frekvenciás zavartűrés-vizsgálatok (IEC 60255-22-7:2003) Az IEC 60225-nek ez a része az IEC 61000-416-ban leírt elveken alapul, ahol lehetséges, hivatkozik arra a szabványra, előírja a hálózati frekvenciás zavartűrés vizsgálatok általános követelményeit a villamosenergia-rendszerek mérőreléire és védelmi készülékeire. A vizsgálatok célja igazolni, hogy a vizsgált készülék helyesen fog működni, ha üzem közben rövid idejű vezetett, hosszirányú és keresztirányú, a vizsgált készülék névleges frekvenciájának megfelelő, pl. 16 2/3 Hz-es, 50 Hz-es vagy 60 Hz-es hálózati frekvenciájú zavarok jelennek meg kétállapotú egyenáramú bemenetein. MSZ EN 60255-26:2005 Erősáramú relék. 26. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek elektromágneses összeférhetőségi követelményei (IEC 60255-26:2004) Az IEC 60225 e részét a villamosenergiarendszerek védelmére szolgáló mérőrelékre és védelmi készülékekre kell alkalmazni, ide értve az ezekben a rendszerekben használt irányítástechnika, felügyeleti rendszer és folyamat irányítás kapcsolódó készülékeit is. Ez a szabvány az elektromágneses összeférhetőség követelményeit írja elő mérőrelékhez és védelmi készülékekhez. MSZ IEC 60884-1:2007 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 1. rész: Általános követelmények Az IEC 60884 ezen része csak váltakozó áramú, csatlakozódugókra és rögzített vagy hordozható csatlakozóaljzatokra vonatkozik, amelyek védőérintkezősek vagy anélküliek, névleges feszültségük 50 V-nál nagyobb, de a 440 V-ot nem haladja meg, névleges áramuk legfeljebb 32 A, és amelyek háztartási és hasonló célokra, szabadtéri vagy belső téri használatra szolgálnak. Ez a szabvány vonatkozik a készülékcsatlakozó-készletek csatlakozódugóira, a vezetékhosszabbító-készletek csatlakozódugóira és hordozható csatlakozóaljzataira, továbbá az olyan csatlakozódugókra és csatlakozóaljzatokra, amelyek egy készülék alkatrészei, kivéve, ha a vonatkozó készülék szabványa eltérő előírást ad meg. E szabvány nem vonatkozik - az ipari célokra szolgáló csatlakozódugókra, csatlakozóaljzatokra és csatlakozópárokra; - a készülékcsatlakozókra; - az ELV-feszültségszintű csatlakozódugókra, rögzített és hordozható csatlakozóaljzatokra.


27

MSZ EN 60598-2-12:2007 Lámpatestek. 2-12. rész: Egyedi követelmények. Hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető éjszakai lámpatestek (IEC 60598-2-12:2006) Az IEC 60598 e része a villamos fényforrásokkal használatos, legfeljebb 250 V-os, 50/60 Hz-es váltakozó feszültségről működő, hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető éjszakai lámpatestek követelményeit határozza meg. E főfejezetet együtt kell olvasni az 1. rész hivatkozott főfejezeteivel. MSZ EN 61347-2-12:2006 Lámpaműködtető eszközök. 2-12. rész: Kisülőlámpák váltakozó vagy egyenárammal táplált elektronikus előtétjeinek követelményei (a fénycsőelőtétek kivételével) (IEC 61347-2-12:2005) Az IEC 61347 e része a kisülőlámpák váltakozó vagy egyenárammal táplált elektronikus előtétjeinek egyedi általános és biztonsági követelményeit határozza meg. A váltakozó tápfeszültség legfeljebb 1000 V, 50 Hz vagy 60 Hz. Az előtét, típusát tekintve, egy olyan konverter, amely a kisülőlámpát egyenáramról, vagy olyan váltakozó áramról működteti, amelynek frekvenciája eltérhet a tápfrekvenciától, és amely a szükséges gyújtó és stabilizáló elemeket is tartalmazhatja. MSZ EN 61347-2-13:2006 Lámpaműködtető eszközök. 2-13. rész: LEDmodulok egyenárammal vagy váltakozó árammal táplált elektronikus működtetőeszközeinek követelményei (IEC 61347-2-13:2006) Az IEC 61347 e része a LED-modulok egyenvagy váltakozó feszültségről táplált elektronikus működtetőeszközeinek egyedi biztonsági követelményeit határozza meg. A tápfeszültség egyenfeszültség esetén legfeljebb 250 V, a váltakozó feszültség esetén legfeljebb 1000 V, 50 Hz vagy 60 Hz. A kimeneti frekvencia eltérhet a tápfrekvenciától. A LED-modulok e szabványban meghatározott működtetőeszközei arra szolgálnak, hogy SELV, SELV-egyenértékű, vagy ennél nagyobb állandó feszültséget, illetve áramot állítsanak elő. A működési követelményeket az IEC 623841 tartalmazza. A lámpatest részét képező bedugaszolható működtetőeszközökre a lámpatest szabvány beépített működtetőeszközökre vonatkozó kiegészítő követelményei érvényesek. Módosítások: MSZ EN 60335-1:2002/A2:2007 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60335-1:2001/A2:2006 + 2006. évi helyesbítés) MSZ EN 60335-2-15:2002/A1:2006 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-15. rész: Folyadékmelegítő készülékek követelményei (IEC 60335-2-15:2002/ A1:2005) Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján:

Littvay Alajos (MSZT)

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

2007. augusztusában az Energia Központ Kht. megbízásából, az energiahatékonysági sorozat keretében megjelent a „HŐSZIVATTYÚZÁS” A mai kor egyik legjelentősebb kihívása a növekvő energiaigények korszerű módon történő kielégítése. A problémának több oldala van. Egyrészt rohamosan csökkennek az energiahordozó készletek, másrészt egyre nagyobb figyelmet kíván a globális felmelegedés elleni küzdelem. Az energiahordozó készletek rohamos csökkenése magával hozza azok jelentős drágulását. Mindezek a tényezők arra kényszerítik a világ fejlett országait, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyenek a fenti problémák megoldására. Ami tegnap még drága volt a viszonylag olcsó energiahordozó árak mellett, ahhoz ma már elfogadható áron juthatunk hozzá. Számos megoldás létezik, jelentős kutatásokat finanszíroznak a fejlett államokban, amelyből Európa – pozitív hozzáállásával - kimagaslik. Új technológiák jelennek meg, egyre szigorodnak az előírások a kibocsátásokra vonatkozóan, évről-évre jelentősebb kvótákat írnak elő a megújuló energiák részarányára a teljes energiatermelés százalékában. Ebben a körben kínál sokat ígérő megoldást a hőszivattyú. Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán és Vaszil Lajos brossúrája megtalálható Egyesületünk honlapján http:// www.mee.hu/node/1460 . A könyvecske nem tudományos mű. Nem is annak szánták az írói. A szerzők bemutatják a hőszivattyú történetét, ismertetik annak működési elvét, a ma már kapható különböző típusok jellemzőit, és a hőszivattyúval kombinált hagyományos rendszerek működését. Feltárják azokat a lehetőségeket, ahol ez a technológia előnyösen használható. Foglalkoznak a szerzők – a dolgok praktikus oldalát tekintve – a hőszivattyúval megvalósított rendszerek tapasztalataival, és nem utolsósorban alkalmazásának gazdaságosságával. Vizsgálják a hőszivattyúk környezeti és társadalmi hasznosságát egyaránt. Az energiahatékonysági sorozat e könyvecskéjének értékét növeli, hogy részletesen bemutatja a hőszivattyúk alkalmazásának jogszabályi hátterét, és számos internetes forrásra utal, melyeket azok tudnak hasznosítani, akik mélyebben el kívánnak merülni a hőszivattyúk „lelki világában”. Érdemes elolvasni! Dr. Bencze János

Újabb dollár milliárdokat fordít a GE megújuló energiaforrásokra A világ legnagyobb vállalata, a General Electric (GE) a következő három évben megduplázza, azaz 6 milliárd dollárra növeli megújuló energiaforrások, konkrétan a szél- és napenergia hasznosítására fordított befektetéseit. A bejelentés nem meglepő, hiszen más amerikai nagyvállalatok is egyre többet költenek a globális felmelegedés és a környezetszennyezés mérséklését célzó fejlesztésekre és beruházásokra. A GE tisz-


28

tában van azzal, hogy a megújuló energia egyébként is nagy üzleti lehetőségeket rejt. Ezt példázza, hogy tavaly a mintegy 16 milliárd dollár eszközértékű energiadivízió volt a leggyorsabb növekedést felmutató GE-üzletág. Eredetileg 2 milliárddal akarták növelni befektetéseiket ezen a területen, de a növekvő kereslet arra ösztönözte a vállalatot, hogy további 1 milliárddal toldja meg az erre elkülönített összeget. A vállalat célja, hogy 2010-re 20 milliárd dollárra növelje a megújuló energiaforrások hasznosításából származó bevételeit. Forrás: Magyar Tőkepiac, 2008. jan. 15.

Dr. Bencze János

A geotermikus erőmű a jövő A Pannonplast (PP) tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a következő négy-öt évben országszerte összesen legalább 350 millió euróból szeretne geotermikus erőműveket építeni. A vállalat első körben körülbelül húsz erőmű építését tervezi, legalább 60 megawatt összteljesítménnyel. Az előzetes tervek szerint az első fúrásokra ez év május-júniusban kerülhet sor, 2008 végén pedig elkezdhetik az erőművek kivitelezési munkálatait, amelyeket jobb esetben egy esztendővel később már üzembe is helyezhetnek. A beruházás során a szűk keresztmetszetet mindenképp a fúrókapacitások jelentik, ezeket figyelembe véve várakozásaik szerint egyszerre öt-hat másféléves projekt indítható. A PP vezetése három modellt készített, attól függően, hogy a modell alapjául szolgáló erőműben távhőt vagy áramot termelnének, esetleg ezek kombinációját. Egy 3000 háztartás ellátására elegendő távhőt termelő egység felépítése 5,1 millió euróba kerül, s az egység révén a vállalat az ötödik évben 1,8 millió eurós árbevételt és 0,95 milliós adózott eredményt realizálna. A három különböző erőműben azonban közös, hogy a PP a létesítményeket települések mellett szeretné felépíteni, mivel így jelentősen csökkenthető a projektek üzleti kockázata. Elképzelhető ugyanis, hogy rendkívül költséges fúrást követően nem jön a felszínre elektromos áram termeléséhez elegendő vízmennyiség, ez esetben azonban egy lakott területek közelében felhúzott erőmű a hőszolgáltatás révén még mindig biztosíthatja a beruházás megtérülését. Az önkormányzatok a kezdetektől fogva kedvezően fogadták a PP közeledését, tulajdonképpen sehol sem utasították el őket egyből. Ebben nagy valószínűség szerint az is szerepet játszott, hogy a vállalat nemhogy nem kér pénzt a városvezetésektől a beruházásokhoz, még részesedést is felajánl a településeknek a projektcégekben. A folyamat a stratégia nyilvánosságra hozatalát követően gyorsult fel igazán, ugyanis míg addig általában az volt jellemző, hogy a Pannonplast kereste meg az önkormányzatokat, a szeptemberi elemzői találkozó után számos önkormányzat jelezte a cégnél érdeklődését. Az már most is látható, hogy több város érdeklődik a Pannonplast erőművei iránt, mint ahány létesítményt a vállalat a stratégia első körében, a következő négy-öt évben építeni szándékozott. Amennyiben továbbra is ilyen sok önkormányzat keresi meg a céget, és a projektek sikeresek lesznek, feltehetőleg nem lesz akadálya, hogy a kapacitásokat a távolabbi jövőben fokozatosan tovább bővítsék. Forrás: Világgazdaság

Dr. Bencze János

A kínai energetika kulcskérdése az energiahatékonyság jelentős növelése

Űrben elhelyezett naperőművek

2006 májusában Tokióban Japán és kínai energetikai szakértők nagyszámú részvételével (850 fő) energia hatékonysági, energia takarékossági konferenciát/fórumot tartottak. A résztvevők között jelentős számban voltak magas rangú kormánytisztviselők is. A Tokióba akkreditált kínai nagykövet, a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy: „Kína igénye az energiatakarékos és energia hatékony technológiákra, és a Japánban kifejlesztett megoldások átvétele, kölcsönös előnyöket biztosít mindkét fél számára.” Kétségtelen tény, hogy „a világ energia éhsége gyorsabban növekszik, mint annak kielégítésének lehetősége” hangsúlyozták. Kína nyersolaj igénye megközelíti a globális felhasználás 30%-át, és már 2003-ban e tekintetben túlszárnyalta Japánt, és így a világ második legnagyobb kőolaj-fogyasztója lett. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint a világ energia fogyasztása 2030-ban a 2002-es fogyasztás 1,6 szorosa lesz, de ebben az időszakban Kína fogyasztása megduplázódik. Ez annak ellenére így lesz, hogy Kína tervei szerint 2006. és 2010. között energia hatékonyságát 20%-al javítani akarja/fogja. (Az 1. táblázat a globális energiafogyasztás múltját, jelenét és várható jövőjét mutatja régiók szerint.) A „tennivalókról” jó tájékoztatást ad a 2. táblázat, amely azt mutatja nemzetközi összehasonlításban, hogy egységnyi GDP (nemzeti termék) előállításához ki mennyi energiát használ fel. Látható ebből Japán igen kedvező helyzete, és az is kiolvasható, hogy Kínának van mit tanulnia, van mit tennie. A jövő szempontjából nem elhanyagolható, hogy egész Ázsia hihetetlen fejlődést produkál, amelynek jelentős energiaigény növekmény a „hozadéka”. Ezen belül feltétlen említeni kell Indiát. Az előzetes becslések szerint 2030-ra India az USA-t és Kínát követően a világ harmadik legnagyobb energia fogyasztója lesz. Világos a kép tehát, hogy a Japánban kidolgozott és sikeresen alkalmazott energiatakarékossági, energiahatékonysági módszerek alkalmazása elengedhetetlenül szükséges lesz Ázsia minden nagy energiafogyasztó országában. Ezen technológiák értékesítése jelentős piacot jelent Japán számára. Forrás: The Japan Journal

Dr. Bencze János


29

Space Solar Power Systems (SSPS) Not Far Away (Űrben elhelyezett naperőművek belátható időtávon belül), ez az eredeti címe a Japán cikknek. Az SSPS – írja a cikk szerzője –, amely kizárólag a nap energiáját hasznosítja, egy új energiaforrás megjelenésének hírnöke. A környezetet nem károsítja, CO2-t nem emittál. Az űrben elhelyezett rendszer hatásfoka 510-szer akkora, mint a föld felszínén elhelyezett foto-villamos rendszeré. (A föld felszínén elhelyezett fotovillamos átalakítók hatásfoka, a beeső napsugarak energiájára vonatkoztatva mindössze néhány százalék; a szemléző megjegyzése). Az űrben elhelyezett egység kb. 36 000 km magasságban az egyenlítő fölött elhelyezett geo-stacionárius pályán lévő modul. Ez sugározza az űrből az energiát egy a földön elhelyezett fogadóállomásra. Jelenleg két lehetséges módszerrel kísérleteznek. Az egyik módszer a mikrohullámok segítségével, a másik esetben lézer segítségével közvetítik az energiát a földi fogadó állomásra, ahol a mikrohullám, vagy lézer segítségével közvetített energiát hasznosítják – a mai elképzelések szerint – a tengervízből történő hidrogén előállítására. Jelenleg modellkísérleteket folytatnak, de az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy 2030ra már mintarendszer működhet. Forrás: The Japan Journal 2007. március

Dr. Bencze János

Tengeralatti erőművek A világtengereken a Hold hatására két árapályhullám vonul át naponta. Ennek az energiának egy részét hasznosítják az árapály erőművek az áramlás útjába helyezett turbinák révén. A legújabb kísérleti berendezést az E.ON a brit Lunar Energy Ltd.-vel tervezi. Az RTT (Rotech Tidal Turbina) rendszer lényege egy kétirányú horizontális tengelyű turbina, amelyet egy Venturi csőbe építenek bele. A Venturi cső hatására a vízáramlás egyenesen halad át a turbinán, és meg is gyorsítja az áthaladást, ezáltal megnő a hatásfok. A rotor egy hidraulikus szivattyún keresztül egy hidraulikus motort forgat, ez pedig egy villamos generátort hajt. Képünkön látható a tervezett berendezés. Az első 1MW-os RTT prototípust 2008-ban építik meg, és az Orkney-szigeteken fogják tesztelni. A tengeri áramlat energiakonverter-rotor átmérője 11,5 m ezt egy 19,2 m hosszú Venturi csőbe építik bele. Az itt nyert tapasztalatok alapján 2009-ben már egy 2 MW-os kereskedelmi modellt építenek meg, ezekkel kívánják az E.ON tenger alatti erőműveit felszerelni. VDI nachrichten 30 november 2007

Szepessy Sándor

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle LED a jövő fényforrása Amit a világító diódák 100 éves fejlődéséről meg lehet tudni az Schanda professzornak az Elektrotechnika 2007/5 számában megjelent kitűnő cikkében megtalálható. Jelen szemlénkben kiegészítő információkkal csak egy világhírű gyártó vállalat prognózisát kívánjuk összefoglalni. Jelenleg még az eredetileg jelzőlámpának kifejlesztett LED lámpákból álló fényrendszerek megvalósítási költségei egy hagyományos rendszerével összehasonlítva magasak. A Philips prognózisa szerint a költségek folyamatosan csökkenni fognak. A LED-es fényforrások sem UV, sem IR sugárzást nem bocsátanak ki, hatásfokuk folyamatosan nőni fog, és néhány év múlva a legjobb hatásfokú fényforrássá válnak, jelentette ki Andreas Rint a Philips Aachen ügyvezetője. Elérhető közelségben kerültek a LED-ek a 100 lm/W fényhasznosítási értékhez, ami egy modern nagynyomású fémhalogénlámpa értékeinek felel meg, és reálisan elvárható a 150 lm/W fényhasznosítás is. A LED-ekben benne van a potenciál, hogy az általános világításban meleg fehér színhőmérséklettel és színvisszaadó képességgel vegyenek részt. Jelenleg 3-5 W-os nagyteljesítményű LED gyártás folyik a Philipsnél. Kísérleti üzemekben már 20 W-os LED-ek is készülnek, élettartamuk 20.000 óra, sőt több. Tekintettel arra, hogy a LED rendszerek, ellentétben az izzólámpákkal, nem sugározzák ki hőjüket, ezért a keletkező hőt hűtőtestekkel kell elvezetni. Ez teljesen új lámpakonstrukciót tesz szükségessé, egyúttal pedig fénymegoldások válnak lehetségessé, amelyeket a tradicionális fényforrásokkal nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor irodák, üzlethelyiségek, gyárak, jó hatásfokú, fehérfényű megvilágításához ma még konvencionális fényforrások alkalmasak. Bár üzlethelyiségeknél már kezdenek kombinált berendezések is megjelenni. Düsseldorf az első német város, ahol megkezdték a LED-ek közvilágítási alkalmazását. Általános megvilágításhoz jelenleg kb. 5%-ban használnak LED-et, a prognózis szerint négy éven belül ez az érték megduplázódik. Képünkön egy híd LED-es díszvilágítása látható. VDI Nachrichten 14. december 2007.

Szepessy Sándor

Biztosítékok 30 évre Szatellitekhez Az űrtechnikában az elektronikus építőelemeknek különleges követelményeknek kell megfelelniük. A toleranciák kisebbek, az élettartam hosszabb. A konstrukciót hermetikusan szigetelni kell, hogy egy rövidzárlati áram esetén, amikor a biztosítéknak le kell kapcsolnia, semmilyen szikra vagy gáz se szökhessen ki. Fontos követelmény az is, hogy az űrbéli extrém hőmérséklet-hullámzások ellenére csak lassan öregedjenek, és így a szigorú toleranciák még 30 év múlva is betarthatók legyenek. A biztosítékokat egy homogén kristályszerkezetű vékony filmréteggel vonják be, ez az időállóságot jelentősen növeli. Ennek ellenőrzése úgy történik, hogy

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 2 1

30

miután a meghibásodások közismerten a kezdő ciklusban fordulnak elő a biztosítékokat 168 órán keresztül a névleges áram 64%-val terhelik a várható környezeti hőmérsékleten, azaz 80Co-on. Ezen bejáratás után a paramétereknek maximum 10%-kal szabad a kezdő értéktől eltérni. Ábráinkon egy 30 éves élettartamra tervezett űrszatellit látható. BULLETIN 9/2007

Szepessy Sándor

Szoftver a jövő autójához

Az autóktól egyre több biztonságot, és kényelmet várnak el. Ehhez egyre több elektronikus extrák szükségesek. Ahhoz azonban, hogy az új rendszereket a már meglévő autóelektronikában integrálni lehessen szoftver szabványokat kell alkotni. Az Audi, Siemens és más érdekelt vállalatok a müncheni Fraunhofer Istituttal megalkották azt az új szoftverszabványt, amely a komputer által irányított komponensek kifejlesztését egyszerűbbé, jobbá és megbízhatóbbá teheti. Ez lényegesen leegyszerűsíti a megfelelő új extrák gyártását. Az egységes szoftver az összes autószakmai beszállítók felhasználják. Ez a „mobilsoft” projekt jól szolgálja az egységes információcserét, időt és pénzt takarít meg az új extrák kifejlesztésénél. Ábránkon látható, hogy kb. 70 különböző kiskomputer vezérli egy felsőkategóriás autó fedélzeti rendszerét. e&i heft 9. 2007

Új brit nukleáris erőművek

Szepessy Sándor

Komolyan foglalkozik a brit kormány az atomenergián alapuló villanyáram-termelés újbóli, fokozott használatával. A Blairkormány ugyan 2003-ban mind politikai, mind környezetvédelmi szempontból kockázatosnak ítélte új atomerőművek építését, de az elmúlt nyolc év változásokat hozott, mind a nukleáris áramfejlesztés, mind a környezetvédelem területén. A vita már a hivatalos bejelentés előtt megindult, egyes környezetvédelmi csoportok bírósághoz fordulnának a kormány lépéseinek megakadályozására. A brit törvények nem tiltják magánvállalkozóknak, hogy nukleáris erőművet építsenek, de a befektetés olyan óriási, hogy kormánygarancia híján aligha akad ilyen vállalkozói csoport. A kormánytól nem a profitra vonatkozó szavatosságot várja a vállalkozó, hanem ígéretet arra, hogy nem vonja meg a működési engedélyt, a műszaki feltételeket kielégítő tervek alapján felépülő erőművektől. A terv ellenzői szerint a nukleáris energia túl drága, előállítása veszedelmes, hulladékának hosszú távú tárolására nincs megnyugtató megoldás. Az atomenergia hívei rámutatnak: a mai reaktortechnológia gondoskodik az erőművek biztonságos működéséről, és Nagy-Britannia nem képes más alternatívát találni a szénalapú energiatermelésre. Csatlakozó hír:

Zöld utat kapott az atom A szigetországnak feltétlenül atomerőművek új generációjának kiépítésére van szüksége. A londoni kormány ezzel zöld utat biztosított az új nukleáris létesítményeknek. A kabinet érvei között az elöregedő erőműpark, az emelkedő energiaárak és klímavédelem szerepelnek. Forrás: Magyar Nemzet, Népszava

Dr. Bencze János

Új kihívásokra innovatív megoldások Fejlesztések az energetikai piacon

Egyre nagyobb iramban terjed a GPRS ipari alkalmazása, az iGPRS, melynek lényege, hogy a GSM szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott alapokon ipari megbízhatóságú rendszereket lehet kialakítani. Ennek a technológiának az ipari hasznosítása nemcsak az adott rendszerek hatékonyságát növeli, de jelentős költségmegtakarítást is eredményez az olajvezeték-hálózatoktól kezdve a gázszolgáltatási rendszereken át egészen a lakossági fogyasztómérők automatikus leolvasásáig. A GPRS napjainkban már kiforrott, megbízható és nem utolsó sorban olcsó kommunikációs forma akár nagyobb adatmennyiség számára is – gyakorlatilag távolsági korlátok nélkül. Mindez megnyitotta az utat ezen technológia ipari alkalmazása előtt is. Az iGPRS alapú rendszerek egyik, világviszonylatban is ismert és elismert fejlesztője a CASON Mérnöki Zrt. Az 1992-ben alapított vállalat Romániától Szingapúrig értékesíti ipari rendszerekhez termékeit és szolgáltatásait, melyek számos innovációs díjat is kiérdemeltek. DIWICON – világszínvonal az ipari alkalmazásokban A cég kifejezetten a nagy földrajzi kiterjedésű rendszerek hatékony üzemeltetésére fejlesztette ki a DIWICON (Distributed Intelligent Wireless Industrial Controlling) technológiát. A DIWICON technológia nem csupán az olajipari, villamos- és gázelosztó hálózatok üzemeltetésének alapját alkotja, de a szállítmányozás, a flottamenedzsment és a mobil munkaszervezés bázisát is képezheti. A DIWICON technológiával felépített rendszerek alapvető tulajdonsága az osztott intelligencia. A rendszer főbb elemei a mérési adatok gyűjtését végző úgynevezett terepvégpontok, az adattovábbításban részt vevő TCP/IP alapú iGPRS végpontok, egy központi alkalmazás (nagyobb rendszereknél redundáns cluster szerver, SQL adatbázissal), valamint a webes kliens-alkalmazások. Gázpiaci liberalizáció –kényszer és lehetőség a fejlesztésre A klasszikus adatgyűjtő vagy SCADA funkciók mellett a gáziparban már léteznek olyan alkalmazások, amelyek a piaci liberalizáció során fellépő kihívásokra adnak választ. A CASON által készített menedzsment megoldásokkal a rendszer egyes szereplői – a kereskedőtől az elosztón és a szállítón át egészen a fogyasztóig –elkülönítetten jelennek meg, a köztük zajló folyamatok állandó felügyelet mellett irányíthatók, mérhetők és elemezhetők. A CASON által készített menedzsment megoldásokban meghatározásra kerülnek az adott folyamatokban részt vevő piaci szerep-

lők, illetve szerepkörük (kereskedő, elosztó, szállító, vásárló, stb.), illetve ütemezhetők a feladataik. Az alkalmazás egyrészt automatikusan fogadja és feldolgozza az információkat, másrészt előállítja a folyamatban szükséges dokumentumokat. Egyszerű példa, amikor a rendszer az esti határidőre beérkezett érvényes nominálásokat feldolgozva, másnap reggel az előző napi mérési adatok alapján automatikusan válaszol és visszaigazolja az eltéréseket. Az így kialakított rendszerek előnyei még szembetűnőbbek akkor, ha az egyes végpontokhoz fogyasztói profilokat rendelünk, amelyek lehetnek például hasonló fogyasztási szokásokkal rendelkező felhasználók. Az adott csoportok energiafelhasználási szokásait a rendszer folyamatosan rögzíti, így lehetővé válik az adatok mélyreható elemzése. Sőt a beépített, öntanulásra képes előjelző modul segítségével jó hatásfokkal „jósolhatók” a várható események is, például a hálózatok várható leterheltsége vagy az energiaszükségletet tipikus váltakozása. Ha időjóslásra nem is alkalmas, de segíti a gyors reagálást az időjárás változására a rendszerbe integrált meteorológiai modul. A meteorológiai szolgálat által továbbított adatokat fogadó és feldolgozó intelligencia révén nagymértékben pontosítani lehet a hőmérsékletfüggő profilok előjelzését, a mérések alapján felépített adatbázis pedig még finomabb hangolásokat tesz lehetővé a jövőben. Automatikus mérő-távleolvasás – az elérhető jövő Szervesen kapcsolódnak a témához a nagy végpontszámmal rendelkező automatikus mérő-távleolvasó rendszerek (AMR). Ezeknél az alkalmazásoknál is egyre inkább előtérbe kerülnek az újabb technológiák, hiszen nagymértékben megnövelik a rendszerek rugalmasságát és bővíthetőségét. A legújabb adattovábbítási technológia a költségmentes üzemeltetésű, kis hatótávolságú, vezeték nélküli ZigBee. A CASON ezen a téren is úttörő szerepet képvisel, hiszen Közép-Kelet Európából az elsők között lépett be az új technológia fejlesztőit tömörítő, ZigBee Alliance névre keresztelt szervezetbe, és mára kifejlesztette saját AMR megoldását. Ennek alkalmazásával nincs szükség az egyes a fogyasztómérők hagyományos leolvasására, még olyan kiterjed hálózatok esetében sem, mint a lakossági fogyasztók. A fogyasztási adatokat a mérőórára szerelt szerkezet gyakorlatilag folyamatosan továbbítja a központnak. Ez jelentős költségmegtakarítást és hatékonyságnövelést eredményezhet a szolgáltatónak, amellett, hogy a kiépített rendszerek még magasabb szinten tehetők alkalmassá a liberalizáció során meghatározott követelményeknek.

CASON Mérnöki Zrt. 2030 Érd, Velencei út 37. Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 1 3 1 T: 06-23-522-100, 522-110, F:06-23-522-190 e-mail: [email protected], URL: www.cason.hu , www.casonplc.com

„Alapítvány az Idôs Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért” Az Alapítvány működési támogatója a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Az Alapítvány célja: 65 éven felüli nyugdíjas - rászoruló- villamos szakemberek életkörülményeinek javítása, segélyezési formában, végzettségtől és területi hovatartozástól függetlenül. Országos hatáskörű szervezet. Az Alapítványt a Fővárosi Bíróság 1996. december 17-én jegyezte be és 1998. január 1-től „kiemelkedően közhasznú szervezet”-nek minősítette. Szűkös anyagi lehetőségünk miatt a segélyezettek körét nem tudjuk az igényeknek megfelelően bővíteni és az infáció mértékében a segélyt felemelni

Segítsen az 1% felajánlásával, hogy mi is segíteni tudjunk! Adószámunk: 18084238 – 1 – 41 Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért.

KÖSZÖNJÜK! 1152 Budapest, Pf. 454. 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. III. e. 306. szoba

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-val járuljon hozzá a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelten kezelt alaptevékenységeinek hatékonyabb megvalósításához. ●

Az elektrotechnika népszerűsítése kiemelten

a fiatalok körében.

●

Részvétel az energetika alakításában.

●

Az elektrotechnikával összefüggő ismeretek

közhasznú terjesztése, az Elektrotechnika szaklap és a MEE honlapjának fejlesztésével.

19815754-2-41

1% A magánszemély az alábbi lehetőségek alapján tud rendelkezni adója 1%-ról:

1. Amennyiben a magánszemély saját maga készíti az adóbevallását, a 0753 bevallás 0753-D oldalán teheti meg nyilatkozatát, ahol kérjük a MEE adószámát a 19815754-2-41 kitölteni.

2. Amennyiben a magánszemély munkáltatójától kér adó megállapítást, az APEH honlapjáról a http://www.apeh.hu/bevallasok/nyomtatvany oldalon a „gyorskeresés” választható menüből a „07egsza” pontját letöltve, vagy az APEH kirendeltségeken beszerezhető formanyomtatvány alkalmazásával lezárt borítékban, a borítékon a magánszemély adóazonosító jelét feltüntetve, a ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírva 2008. május 10-ig adhatja át munkáltatója részére.

3. A magánszemélynek az előzőektől eltérően 2008. május 20-ig lehetősége van az 1+1 % nyilatkozatokat önállóan is eljuttatni az APEH-hoz személyesen vagy postán.

Ebben az évben az adóbevallástól függetlenül is lehet nyilatkozni.

Információ: Tel.: 353-0117, 312-0662

n

www.mee.hu

A jövôben is a villamosenergia-hálózatok tervezésének és létesítésének meghatározó szereplôje

Recommend Documents