A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen Pf. 9 E-mail:
[email protected] A rendszerváltás egyik igen fontos területi következmények tekinthető, hogy az 1960as évek közepe óta csökkenő regionális különbségek különböző okok miatt 1990 után ismét növekedésnek indultak (Illés 2002). A különbségek egyik területét jelenti a jövedelmi differenciálódás, amelynek mérésére különböző mutatószámok (például összes belföldi jövedelem, adóköteles jövedelem, személyi jövedelemadó) használhatóak. A Magyarországon az eddigiek során elvégzett ilyen jellegű vizsgálatok (például Bódi et al. 1999, Kovács 1993, Major et al. 1999, Nemes Nagy et al. 2001, Ruttkay 1997) rámutattak az egyes megyék, országrészek és település-kategóriák közötti különbségekre, a jövedelem nagyságát befolyásoló tényezőkre (például a gyorsforgalmi úthálózat hatása), valamint a rendszerváltás óta megfigyelhető új tendenciákra. Dolgozatom célja egy konkrét terület, Hajdú-Bihar megye esetében elemezni az 1992 és 2004 között az összes belföldi jövedelem és összetevői vonatkozásában lezajlott változásokat. Ennek keretében alapvetően az alábbi kérdésekre keresem a választ: - Hogyan változott a vizsgált időszakban Hajdú-Bihar megye jövedelmi helyzete az országos és a megyei trendekhez képest. - Hogyan befolyásolták a különböző objektív adottságok és a gazdasági-társadalmi folyamatok (például a határmenti fekvés, a szuburbanizáció folyamata, egyes települések gazdasági felemelkedése) a jövedelmek térbeli szerkezetét - milyen okokra vezethetőek vissza a települések közötti különbségek. - Hogyan változott a megyén belül a különböző jövedelem-típusok (például főállásból származó jövedelem, egyéni vállalkozásból származó jövedelem, társas vállalkozásból származó jövedelem, mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem) aránya a megye egyes térségeiben, és ez milyen kapcsolatban van az érintett települések jellegzetességeivel. Az összehasonlíthatóság érdekében az egyes évek adatait a fogyasztói árindex felhasználásával 1992-es árakra számoltam át. A megye helyzetét országos szinten vizsgálva igen kedvezőtlen kép rajzolódik ki (1. táblázat). Az 1992 és 2004 közötti időszakot egy egységnek véve Hajdú-Bihar megye a megyék közötti rangsorban a 14. helyen áll, értéke az országos átlagnak mindössze 79,9%-a. A megye helyzete az 1992 és 2004 közötti növekedés üteme szempontjából sem tekinthető kedvezőnek: 1992-es árakon vizsgálva a növekedés mértéke 4,5% volt, amelynél csak öt megye rendelkezett rosszabb értékkel, és ennek következtében Hajdú-Bihar megye a megyék sorrendjében a 13. helyről a 15. helyre csúszott vissza. A megyén belüli jövedelem-viszonyokat elemezve (2. táblázat, 1. ábra) jól megállapítható, hogy az összes belföldi jövedelem nagyságát befolyásoló egyik fontos tényező a települések nagysága: minél nagyobb település-kategóriáról van szó, annál nagyobb az egy főre jutó jövedelem, és ez az érték az 500 főnél kisebb településeken a fele a 10.000 – és 50.000 fő közötti nagyságú települések értékének. Ugyanezt bizonyítja az a tény is, hogy a nyolc 10.000 főnél átlag-népességű település közül hat a legnagyobb átlagjövedelmű kategóriába tartozik, és csak Hajdúhadház helyzete (41.650 Ft/fő/év) tekinthető kedvezőtlennek. A jelenség hátterében minden valószínűség szerint az áll, hogy a nagyobb 1
településeken a gazdaság, a közigazgatás és a szolgáltatások elérnek egy olyan szintet, amely magasabb jövedelmet biztosít az ott élőknek. 1. táblázat A magyarországi megyék jövedelmi viszonyai 1992 és 2004 között (Forrás: TEIR) A B C D E F G Bács-Kiskun 73.025,2 106,9 2,52 76,21 0,15 1,07 20,05 Baranya 83.769,8 100,9 2,11 73,35 0,02 1,16 23,36 Békés 74.337,4 103,5 2,16 74,45 0,14 0,84 22,42 Borsod-Abaúj-Zemplén 75.197,8 101,6 1,54 76,77 0,01 0,84 20,84 Budapest 145.144,3 106,9 1,54 69,18 0,00 1,44 27,84 Csongrád 86.675,0 101,9 2,23 72,89 0,08 1,00 23,80 Fejér 106.070,7 118,3 1,85 73,74 0,02 1,00 23,39 Győr-Moson-Sopron 104.957,0 118,1 2,22 75,14 0,03 1,00 21,61 Hajdú-Bihar 76.556,8 104,5 2,18 75,08 0,07 1,01 21,66 Heves 84.349,3 114,9 2,14 76,50 0,03 0,76 20,57 Jász-Nagykun-Szolnok 77.611,2 107,4 1,94 75,88 0,05 0,90 21,23 Komárom-Esztergom 98.220,3 120,7 2,06 75,92 0,01 0,88 21,12 Nógrád 76.109,4 108,7 1,96 77,39 0,01 0,82 19,82 Pest 98.228,7 122,0 2,19 76,73 0,02 1,28 19,79 Somogy 76.324,7 101,5 2,44 75,91 0,03 1,00 20,63 Szabolcs-Szatmár-Bereg 61.944,0 106,8 2,13 77,30 0,06 0,82 19,69 Tolna 84.451,8 112,1 2,05 74,88 0,06 0,94 22,07 Vas 103.701,0 118,3 1,74 78,73 0,02 0,74 18,76 Veszprém 96.010,6 109,7 2,12 74,91 0,02 0,83 22,12 Zala 92.288,0 111,1 2,31 76,08 0,02 0,99 20,59 Magyarország 95.811,9 108,6 1,94 73,95 0,03 1,10 22,97 A - az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti éves átlaga a magyarországi megyékben (Ft/fő, 1992-es árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva), B - az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti növekedési üteme a magyarországi megyékben (%, 1992-es árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva), C – az egyéni vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), D – a főállásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), E – a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), F – a társas vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%), G – az egyéb forrásból származó összes belföldi jövedelem aránya az összes belföldi jövedelmen belül (%) 2. táblázat Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti éves átlaga Hajdú-Bihar megye különböző nagyságú településein (Ft/fő, 1992-es árakon számolva a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR) település-kategóriák összes belföldi jövedelem 0-499 fő 36.696 500-999 fő 44.922 1.000-1.999 fő 46.539 2.000-4.999 fő 54.433 5.000-10.000 fő 56.519 10.000 – 50.000 fő 72.017 Debrecen 103.086 2
A jövedelmi viszonyokat befolyásoló egyéb tényezők az 1. ábra és a népesség-nagyság hatását kiküszöbölő 2. ábra együttes elemzése során állapíthatóak meg. Egyrészt magasabb jövedelemmel rendelkeznek mindazon alacsonyabb lakosságszámú (10.000 főnél kisebb) települések (például Nádudvar, Hortobágy, Nagyhegyes), ahol 1990 előtt fejlett gazdaság alakult ki, és ez többé-kevésbé a rendszerváltás után is fennmaradt. Másrészt – elsősorban a 3. ábra alapján – jól kitűnik, hogy a Debrecen környékén található, és a városból történő kiáramlás célpontjául szolgáló települések közül több (például Ebes, Bocskaikert) is magas jövedelemmel jellemezhető, amely elsősorban arra vezethető vissza, hogy ezek döntő mértékben a gazdagabb rétegek számára jelentettek igazi vonzerőt.
1. ábra Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1992 és 2004 közötti éves átlaga HajdúBihar megyében (Ft, 1992-es árakon a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR)
3
A 2. ábrát elemezve még két, magasabb jövedelmű térséget lehet kijelölni Hajdú-Bihar megyében. Az egyik már hosszú ideje működő magyar-román határátkelőhely közelében fekvő három település (Ártánd, Bedő, Biharkeresztes), amelyek részben legális (a határátkelőhelyeken dolgozók jelentős része ezeken a településeken lakik, és ez egy biztos, az átlagosnál magasabb jövedelmet eredményez), részben illegális (a határmenti kereskedelem hatása) okoknak köszönhetik a magasabb jövedelmet. Emellett a megye északnyugati részén is jól kirajzolódik egy magasabb jövedelmű zóna (például Polgár, Újtikos, Tiszagyulaháza), amelynek kialakulása elsősorban a közelben található Tiszaújváros fejlett gazdasága által teremtett gazdasági lehetőségekre vezethető vissza.
2. ábra A saját népesség-kategóriája átlagánál 20%-kal nagyobb vagy kisebb 1992 és 2004 közötti egy lakosra jutó belföldi jövedelmet felmutató települések Hajdú-Bihar megyében (Forrás: TEIR)
4
Az alacsonyabb jövedelmű települések elsősorban a megye keleti és délkeleti részén helyezkednek el, amely részben ezen térség településhálózati sajátosságaira (az alacsonyabb lakosságszámú települések túlsúlya) vezethető vissza. A 2. ábra elemzése ugyanakkor rávilágít a határmenti fekvés negatív hatásaira is. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja vizsgálatai alapján Hajdú-Bihar megye 30 települése sorolható a határmenti kategóriába, amelyek közül 11 esetében az összes belföldi jövedelem 20%-kal kisebb, mint az adott település-kategória átlaga (a 16 ilyen település közül tehát 11 a határmenti térségbe található). Ez a tény minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy a periférikus fekvés következtében ezeken a településeken csak igen korlátozottan van lehetőség magasabb jövedelmet eredményező tevékenység folytatására.
3. ábra Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem változása 1992 és 2004 között a HajdúBihar megyei településeken a megyei átlaghoz képest (%, 1992-es árakon, a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR)
5
Az 1992 és 2004 közötti növekedést elemezve (3. ábra) igen mozaikos képet lehet megállapítani: sem a település-nagyság, sem az 1992-es kiindulóérték nincs közvetlen kapcsolatban a növekedés ütemével. A legnagyobb jövedelem-növekedést felmutató települések földrajzi elhelyezkedését elemezve ugyanakkor jól megfigyelhető a Debrecent körülölelő, és az onnan 1990 után megindult kiköltözés elsődleges célterületének számító szuburbanizációs zónában elhelyezkedő települések (például Ebes, Bocskaikert, Vámospércs, Hajdúbagos, Monostorpályi, Hosszúpályi) magasabb értéke, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a megyeszékhelyet elhagyók, bár egyes esetekben nem tartoztak a gazdagabb rétegek közé, mégis nagyobb jövedelemmel rendelkeztek, mint a korábban helyben élők. Az összes belföldi jövedelem forrás szerinti összetételét országos szinten vizsgálva (1. táblázat) megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megye értéke három esetben (egyéni vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem, főállásból származó összes belföldi jövedelem, mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem) haladja meg az országos átlagot. A három eset közül a megyék között a legjobb pozíciót Hajdú-Bihar megye a mezőgazdasági kistermelés esetében foglalja el (4. hely), ami a térség országos átlagnál nagyobb mezőgazdasági jelentőségének tükrében (például az országos értéknél magasabb mezőgazdasági GDP és foglalkoztatotti arány) nem tekinthető meglepőnek. Ugyanakkor érdekes, hogy egyrészt a társas vállalkozások vonatkozásában a megye értéke ugyan kisebb, mint az országos átlag, mégis az 5. helyen áll (ez a megye második legjobb helyezése), másrészt a főállásból származó jövedelem esetében éppen fordított a helyzet (Hajdú-Bihar megye értéke jobb, mint az országos átlag, a rangsorban azonban a 13., amely a legrosszabb helyezés). A megyén belüli helyzetet vizsgálva (4. ábra) az egyes jövedelemforrások esetében a legmagasabb részesedést felmutató települések döntő mértékben a térben szétszórtan találhatóak, elhelyezkedésük csak egy-két esetben mutat bizonyos szabályszerűséget: - A főállásból származó összes belföldi jövedelem magas részesedésével jellemezhető települések között igen nagy arányban találhatóak olyan települések, amelyek az elmúlt időszakban a Debrecenből kiköltöző, elsősorban alacsonyabb jövedelmű rétegek számára voltak vonzóak (például Hajdúsámson, Sáránd, Hajdúbagos, Nyírmártonfalva). - A mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem magas részesedésével jellemezhető települések csaknem kizárólagosan a megye délkeleti felében, mezőgazdasági szempontból nem a legjobb adottságokkal rendelkező térségben helyezkednek el. - Az egyéb forrásból származó összes belföldi jövedelem magas részesedésével jellemezhető települések esetében az ártándi magyar-román határátkelőhely közelében lehet egy kisebb koncentrálódást megfigyelni. Az egyes jövedelemforrások fontossága alapvetően a települések gazdasági adottságaival van összefüggésben. A százalékos részesedést a relatív mutatókkal (1.000 főre jutó egyéni vállalkozások száma, 1.000 főre jutó főállásúak száma, 1.000 főre jutó mezőgazdasági kistermelők száma, 1.000 főre jutó társas vállalkozások száma) összevetve a korrelációs együttható minden esetben nagyobb, mint 0,9 (0,988; 0,978; 0,925; 0,987), ami igen szoros kapcsolatra utal.
6
egyéni vállalkozások
főállás
mezőgazdasági kistermelés
társas vállalkozás
egyéb jövedelmek 4. ábra Az egyes jövedelemforrások százalékos részesedését vizsgálva a felső kvintilisbe tartozó települések elhelyezkedése (1992-es árakon, a fogyasztói árindexet felhasználva, Forrás: TEIR)
7
Az egyes jövedelemforrások jelentőségét a települések összjövedelmével és lakosságszámával összevetve a korrelációs együtthatók ugyan sokkal kisebbek, de bizonyos következtetéseket ebben az esetben is le lehet vonni (3. és 4. táblázat): - Az egyéni vállalkozásból és az egyéb forrásokból származó összes belföldi jövedelem magas aránya magas összes belföldi jövedelemmel jár együtt, míg a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem magas aránya általában alacsonyabb jövedelmet eredményez. - Az egyéni vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya alacsony összes belföldi jövedelemmel párosul, ezzel szemben a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya általában magasabb jövedelmet eredményez. - Az egyéni vállalkozásból, a társas vállalkozásból és az egyéb forrásból származó összes belföldi jövedelem magas aránya elsősorban a nagyobb településekre jellemző, míg a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem magas aránya döntő mértékben kisebb településeken figyelhető meg. - Az egyéni vállalkozásból, és a társas vállalkozásból származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya a kisebb települések jellegzetessége, ezzel szemben a mezőgazdasági kistermelésből származó összes belföldi jövedelem alacsony aránya a nagyobb lakosságszámú települések sajátossága. 3. táblázat Az egyes jövedelem-források esetében az adott kvintilisbe tartozó települések összes belföldi jövedelem értékeinek átlaga (Ft/fő, 1992-es árakon, a fogyasztói árindexet felhasználva, az első kvintilisbe a legnagyobb, az ötödikbe a legkisebb százalékos aránnyal rendelkező települések tartoznak, Forrás: TEIR) egyéni főállás mezőgazdasági társas egyéb forrás vállalkozás kistermelés vállalkozás első 48.135,8 47.782,8 56.737,5 41.869,8 53.517,3 második 53.274,9 47.907,4 54.478,5 58.167,2 55.741,1 harmadik 56.358,5 53.885,4 51.944,3 51.631,2 52.582,4 negyedik 48.940,4 55.421,3 53.650,1 52.082,1 50.341,2 ötödik 53.878,6 49.132,8 46.874,5 43.986,9 56.986,0 4. táblázat Az egyes jövedelem-források esetében az adott kvintilisbe tartozó települések lakosságszámának átlaga (fő, az első kvintilisbe a legnagyobb, az ötödikbe a legkisebb százalékos aránnyal rendelkező települések tartoznak, Forrás: TEIR) egyéni főállás mezőgazdasági társas egyéb forrás vállalkozás kistermelés vállalkozás első 3.496,9 7.792,4 1.592,2 16.267,9 16.578,5 második 5.019,7 2.700,1 4.345,8 8.029,0 5.485,4 harmadik 5.194,8 4.735,9 5.967,1 4.331,4 5.708,0 negyedik 2.905,0 6.633,9 3.450,6 3.937,2 2.849,0 ötödik 4.175,8 4.107,9 971,6 6.636,9 1.936,3
8
Felhasznált irodalom Bódi F. – Obádovics Cs. – Mokos B. 1999. Adózás, jövedelemkülönbségek Magyarországon. Területi Statisztika, 2. (39.), 2., pp. 131-147. Illés I. 2002. Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 362. p. Kovács Cs. 1993. A települési és térségi jövedelemegyenlőtlenségek az adóköteles jövedelmek és a nyugdíjak alapján. In (szerk. Enyedi Gy.) Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 359-384. Major K. – Nemes Nagy J. 1999. Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle, 77., 6., pp. 397-421. Nemes Nagy J. – Jakobi Á. – Németh N. 2001. A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és településszerkezeti összetevői. Statisztikai Szemle, 79., 10-11., pp. 862-884. Ruttkay É. 1997. Területi és települési különbségek a lakossági jövedelmekben. Pénzügyi Szemle, 41., 9., pp. 689-702.
9
