A jövő védelmére: Anyaság, apaság és munka

Méltányos munka A jobb világ itt kezdôdik.

A jövo˝ védelmére: Anyaság, apaság és munka A biztonságos terhesség, az anya egészségügyi ellátása, valamint az újszülött életben maradása az élet központi kérdése. Mindez a méltányos munka és a nôk termelékenysége szempontjából is központi jelentôsséggel bír. A dolgozó nôk számára – akár a munkaerôpiacon való aktív részvételrôl, az otthon végzett létfontosságú fizetetlen munkáról vagy az atipikus munkavégzés és önfoglalkoztatás különbözô formáiról van szó – az anyai és családi kötelezettségek összehangolása a munkával nélkülözhetetlen szerepkörük alapját képezi.

Az anyaság védelme alapvetôen fontos azon törekvések szempontjából is, amelyek révén növelni és javítani kívánják a nôk és családtagjaik jogait, egészségügyi állapotát és gazdasági biztonságát világszerte. Az anyasági védelme kettôs célt szolgál: megôrizni az anya és újszülöttje egészségét és az eszközt kínálni az állásbiztonság megteremtésének érdekében (védelem az elbocsátás és a diszkrimináció ellen, jog a munka újrafelvételére a szülés után, valamint a bérek és juttatások fenntartása a várandóság és gyermekgondozás során).4 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1919-es megalakulása óta, amikor a tagállamok kormányai, munkáltatói és szakszervezetei elfogadták az anyaság védelmérôl szóló elsô egyezményt, kulcskérdésként kezeli a nôi dolgozók anyasági védelmét. Az idôk során az ILO tagállamai három egyezményt fogadtak el az anyaság védelmérôl (3. sz. 1919; 103. sz. 1952; 183. sz. 2000). Ezek az egyezmények a vonatkozó ajánlásokkal együtt (95. sz. 1952; 191. sz. 2000) folyamatosan tágították a munkahelyi anyasági vé1  UNFPA, 2005. Maternal mortality (Anyai halandóság), Reproductive health fact sheet (Reproduktív egészségügyi adatlap) (New York). 2  Lifetime risk of maternal death reflects the probability of becoming pregnant and the probability of dying from a maternal cause during a woman’s reproductive lifespan. (Az anyai halál életciklus kockázata annak a valószínûségét jelzi, hogy egy nô szülôképes/reproduktív életszakaszában során teherbe esik, és a terhességhez kapcsolódó valamely ok miatt meghal.) Lásd UNICEF, 2009. The state of the world’s children 2009: Maternal and newborn health (A világ gyermekeinek állapota 2009: Anyai és újszülötti egészség) (New York), 7–8. old. 3  A Millenniumi Fejlesztési Célok (MFC) 4 célkitûzések arra irányulnak, hogy az ötéves kor alatti gyermekek halandósági rátáját kétharmaddal csökkentsék 1990 és 2015 között. Az MFC 5 célkitûzések arra irányulnak, hogy az anyai halálozási rátát háromnegyedével csökkentsék, és a reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést általánossá tegyék 2015-ig. 4  ILO, 2009. Gender equality at the heart of decent work (Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában). VI. Jelentés Nemzetközi Munkaügyi Konferencia, 98. Ülésszak (Genf), 45. old.

Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában

©ILO, Maillard J.

Napjainkban, a biztonságos terhesség számtalan nô számára ugyanúgy elérhetetlen, mint az egészséges gyermekkor ígérete újszülötteik számára. Becslések szerint világszerte minden évben percenként egy nô hal meg terhességi komplikációk illetve a gyermekszülés következtében. Mindenegyes elhalálozott nôre körülbelül 20 olyan nô jut, aki súlyos sérülést vagy rokkantságot szenved el szülészeti okokból kifolyólag.1 Azok a csecsemôk és fiatal gyermekek, akiknek édesanyja belehalt a szülésbe, tízszer nagyobb eséllyel halnak meg idô elôtt, mint társaik. A fejlôdô országokban általában véve, élete során minden hetvenhatodik nô ki van téve annak a kockázatnak, hogy szülészeti okból életét veszti, míg ez az arány mindössze 1:8000 az ipari országokban.2 Az egyenlôtlen esélyek és az olyan kihívások, mint a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák és a HIV/AIDS gátolják a fejlôdést; a gyermek és anyasági mortalitás a világ legszegényebb államaiban koncentrálódik, elsôsorban a Szaharától délre fekvô afrikai országokban és Dél-Ázsiában. A családtervezéshez, terhes ellátáshoz, szakképzett szülésznôkhöz és a minôségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása mind alapvetôen szükségesek ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a Millenniumi Fejlesztési Célok 4. és 5. pontjában megfogalmazott nemzeti és világszintû célkitûzéseket, azaz csökkenteni lehessen a gyermekhalandóságot és javítani a szülô nôk halandóságán.3

Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában

delem kereteit és jogosultságait, valamint részletes útmutatást nyújtottak a nemzeti politikák és intézkedések számára. Az alapvetô cél az volt, hogy a nôk számára lehetôvé tegyék a reproduktív és produktív szerepek sikeres összehangolását, és megakadályozzák azt, hogy egyenlôtlen bánásmódot kelljen elszenvedniük munkahelyükön reproduktív szerepük miatt.

Az anyaság védelme: központi kérdések és trendek Fontos, hogy feltárjuk az anyai egészség és az anyasági védelem hiányának hátterében meghúzódó okokat. A központi okot azok a nemek között fennálló különbségek jelentik, amelyek nagymértékben befolyásolják a nôk egészségügyi helyzetét és gazdasági lehetôségeit a világ számos országában. Az évszázadok óta fennálló patriarchális tradíciók és a férfiak felsôbbrendûségén alapuló fennálló nemi szerepmodellek nagy mértékben felelôsek a jelenlegi helyzetért. A leányoknak és nôknek gyakran nincs lehetôségük földhöz, tulajdonhoz vagy örökösödési joghoz jutni és kevesebb eséllyel vehetnek részt az oktatásban. A lányok esetében sokszor csak korlátozott az egészségügyi ellátáshoz és megfelelô táplálékhoz való hozzájutás, és ezáltal csökken esélyük az egészséges gyermekkihordásra és szülésre. A nôk alacsony társadalmi státusza miatt sok leányt rendkívül fiatal korban házasítanak ki annak ellenére, hogy a legtöbb ország törvényei ezt tiltják.5 Mivel a fogamzásgátláshoz és családtervezéshez való hozzáférés vagy igen csekély mértékû vagy egyáltalán nem létezik, az ikerszülések és a többszöri terhességek utáni elhalálozás esélye súlyos problémát jelent.6 Számtalan nô nem jut méltányos munkához, amely lehetôvé tenné számára, hogy kiemelkedjen a szegénységbôl, vagy hogy biztonságos munkakörülmények között dolgozzon. Sok nô kikerül a hagyományos jogi és szociális védelmi rendszerekbôl, amelyek egyrészt meggátolnák, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek, másrészt hozzáférést biztosítanának számukra az egészségügyi ellátáshoz. Számos nô számára nem adatott meg a hátrányos megkülönböztetés, valamint a gyermekvállalás miatti elbocsátások elleni védelem; és közülük sokan nem rendelkeznek olyan képviselettel, amely életkörülményeik javulását el tudná érni. A biztonságos anyaság szükségessé teszi, hogy javuljon a nôk helyzete a méltányos munkához való jog és a gazdasági pozíciók erôsítése területén, valamint azt, hogy a nôk is hozzáférjenek az oktatáshoz, és politikai és jogi szempontból egyenlôvé váljanak.7 A méltányos munkához való hozzáférés hiánya veszélyezteti az anyai egészséget és a nôk gazdasági biztonságát. Alapvetôen fontos, hogy a férfiak partnerként vállaljanak szerepet az anyai egészség biztosításában. Azok a férfiak, akik segítséget nyújtanak, mivel felfogják a terhességgel járó kockázatokat, javíthatják a nôk túlélési esélyeit, ahogy ezt néhány pozitív példa is mutatja. Ugandában a biztonságosabb gyermekszülésrôl apák részére tartott oktatások révén csökkentették a veszélyes otthonszülések számát. Indiában a férfiak terhesgondozásba való bevonása azt eredményezte, hogy több férj kísérte el feleségét terhességi tanácsadásra. Egy Kínában végzett felmérés arra a következtetésre jutott, hogy ahol a férjek megosztották a háztartási és szülôi feladatokat feleségeikkel, ott a nôk nagyobb eséllyel tudták csökkenteni leterheltségüket a szülés elôtt. A vajúdó nôk sürgôsségi szállítását egy közösségi projekt keretében valósították meg Indonéziában.8 Az Anyasági Védelemrôl szóló Egyezmény (183. sz., 2000) az ellátás hatályát az összes foglalkoztatásban álló nôre kiterjeszti, függetlenül attól, hogy mi a foglalkozásuk vagy milyen típusú vállalkozásnál dolgoznak (beleértve azokat a nôket, akik eltartottként atipikus foglalkoztatásban vannak). Ez az egyezmény olyan pozitív akciók irányítására szolgáló keretet nyújt, amelyeknek célja az anyai egészség, a gazdasági biztonság és a nemek közötti egyenlôség elôsegítése. Az anyasági védelem lényege, hogy az anya számára jogot adjanak egy pihenési idôszakra a gyermek születésekor olyan megfelelô eszközök biztosítása mellett, amelyek révén el tudja látni magát és családját. Emellett garanciákat kell adni arra, hogy a nôk gyermekgondozási idôszak után visszatérhessenek a munkába. A szülési szabadság célja a nô és gyermeke egészségének védelme a szülést megelôzô idôszakban, figyelembe véve azokat a különleges fiziológiai körülményeket, amelyek a terhességgel és a gyermekszüléssel kapcsolatban állnak fenn. Az 1919. évi Anyasági Védelemrôl szóló Egyezmény, az 1919. évi 3. sz. és az 1952. évi 103. sz. Anyasági Védelemrôl szóló Egyezmények 12 hetes szülési szabadságot írnak elô, míg a 2000. évi 183. sz. Anyasági Védelemrôl szóló Egyezmény egy, legalább 14 hetes szülési szabadságot irányoz elô, amelyet 18 hétre lehet hosszabbítani, ahogy ezt a kapcsolódó 191. sz. Ajánlás megfogalmazza. Világszerte az országok 84 százaléka legalább 12 hetes szülési szabadságot tesz lehetôvé, míg az államok 48 százaléka 14 vagy annál több hétben szabályozza a szülési szabadság hosszát.9 A szülési szabadság alatt járó készpénzes ellátások szükségességét az ILO összes anyasági védelemrôl, társadalombiztosításról és egészségügyi ellátásról szóló egyezménye elismeri. A pénzügyi támogatások célja annak a jövedelemhányadnak pótlására szolgál, amely a nô gazdasági tevékenységének megszakítása miatt kerül elvesztésre, és ez a szülési szabadsághoz való jogosultság gyakorlati hatályát jelenti. A jövedelempótlás nélkül a nô távolléte a szülési szabadság idején, valamint a terhesség és a gyermekszülés miatt megnövekedett kiadások pénzügyi nehézséget okozhatnak sok család számára. A szegénység vagy a pénzügyi nehézségek hatására a nôk úgy érezhetik, hogy a gyermekszülést követôen túl hamar vissza kell állniuk a munkába, még azelôtt, hogy ez orvosilag tanácsolható lenne. A legtöbb ország – a tagállamok 97 százaléka – magáévá tette ezt az elvet, és a 166 államból mindössze öt ország jelent kivételt: Ausztrália, Lesotho, Pápua-Új-Guinea, Szváziföld és az Egyesült Államok, ahol létezik

5  Lyn, T.E., 2008. Death in Childbirth: A Health Scourge for Afghanistan (Szülési elhalálozás: Afganisztán egészségügyi tragédiája), Reuters, április 30., Worth, R., 2008. Tiny Voices Defy Child Marriage in Yemen (Kicsiny hangok a gyermekházasságok ellen Jemenben), www.NYTimes.com, június 29. 6  A születésszabályozásnak köszönhetôen Indiában majdnem 20%-kal, míg Nigériában 10%-kal csökkent az újszülöttkori halandóság. UNFPA, Life Cycle Approach (Életciklus megközelítés), lásd www.unfpa.org/rh/lifecycle.htm 7  Néhány országban az állapotos nôknek bizonyos esetekben férfi hozzátartozóik engedélyére van szükségük ahhoz, hogy ellátást igényeljenek. A korlátozások kiterjedhetnek arra, hogy csak nôi egészségügyi gondozók nyújthatnak számukra segítséget. Mivel a lányok az oktatásban is csak korlátozott mértékben vehetnek részt, az a kör, amelybôl kiválasztják a képzésben részesülô nôi egészségügyi dolgozókat, szintén igen szûk körû. 8  UNFPA, Life Cycle Approach, Op.cit. 9  Hein, C., 2005. Reconciling work and family responsibilities (A munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása) (ILO, Genf) és ILO, 2008. Working Conditions Laws (Munkakörülményekre vonatkozó jogszabályok) 2006–2007 (ILO, Genf).

A szülési szabadság hossza a 2006–2007-es idôszakban

Atlanti-óceán Csendes-óceán

Csendes-óceán

Indiai-óceán

Kevesebb, mint 14 hét 14 hét 15–17 hét 18 hét vagy több

a szülési szabadság intézménye, de nincs a fizetés-kiegészítésrôl rendelkezô nemzeti jogszabály.10 Sok országban a készpénzes ellátások nem kielégítôek: az országok mindössze 36 százalékában érik el a 183. sz. Egyezményben ajánlott szintet, amely a munkavállaló megelôzô keresetének legalább kétharmadát jelenti 14 héten keresztül.11 Az idôk során az országok az olyan finanszírozó mechanizmusokról, amelyek az anyaság közvetlen költségeit a munkáltatókra terhelik (amely gyakorlat potenciális terhet jelent a munkáltatók számára, valamint a nôk elleni diszkrimináció okául szolgálhat) egy olyan rendszerre tértek át, amely nagyobb mértében támaszkodik a kötelezô társadalombiztosítási vagy állami alapokra, vagy olyan vegyes rendszert vezettek be, amely a pénzügyi felelôsséget megosztja a munkáltatók és a társadalombiztosítási rendszerek között.12 Jelenleg az országok körülbelül 25 százalékában a munkáltatók közvetlenül felelôsek a készpénzes ellátások biztosításáért, míg az országok körülbelül felében a társadalombiztosítási vagy állami alapok végzik ezt a feladatot. Az országok 20 százalékában vegyes finanszírozási rendszerek léteznek.13

Anyasági ellátások Jordániában 2007-ben az ILO egy fenntarthatósági tanulmányt végzett az anyasági készpénzes ellátások megvalósításával kapcsolatban a Jordán Hasemita Királyságban.14 A szülési szabadság teljes költsége, amelyet a munkáltatóknak kellett állnia, növelte a nôi munkavállalók elleni hátrányos megkülönböztetések számát, mivel a munkáltatók úgy gondolták, hogy a nôk alkalmazása többe kerül számukra, mint a férfiaké. A tanulmány egy olyan méltányos és megfizethetô anyasági védelmi rendszerre tett ajánlást Jordánia számára, amely egyaránt szolgálná a nôi dolgozók, a munkaerôpiacok és a társadalom egészének érdekeit. A tanulmány kimutatta, hogy az anyasági készpénzes ellátási rendszer bevezetése Jordániában fenntartható és pénzügyileg megvalósítható lenne. A rendszer elfogadásáról szóló törvényjavaslatot 2008-ban nyújtották be a jordániai Parlamentben. Alapvetôen fontos a terhes nôk és a kismamák számára garantálni azt, hogy nem veszíthetik el állásukat annak következtében, hogy állapotosak, szülési szabadságon vannak, vagy a közelmúltban szültek. Ily módon lehet elkerülni azt, hogy az anyaság a fog10  Öun, I. és Trujillo, G.P., 2005. Maternity at Work: A Review of National Legislation (Anyaság a munkahelyen: A nemzeti jogszabályok áttekintése) (ILO, Conditions of Work and Employment Programme (Munkakörülményekre és Foglalkoztatásra Vonatkozó Program) (TRAVAIL), Genf). Az adatok 166 ország jogszabályainak áttekintésén alapulnak. A nyomtatás idôpontjában Ausztráliában beindult az a folyamat, amelynek során bevezetik a 18 hetes fizetett szülési szabadságot, amelynek idôtartama alatt a nôk minimálbérben részesülnek. A jogszabály 2011-tôl lép hatályba. 11  Ibid. 12  Ibid, 26. old. 13  ILO, 2008. Managing diversity in the workplace: Training package on work and family (A diverzitás kezelése a munkahelyen: Képzési csomag a munkáról és a családról (Munkáltatói Tevékenységi Iroda (ACT/EMP) és TRAVAIL, Genf). 14  ILO, 2007. Report to the Government of the Hashemite Kingdom of Jordan: Feasibility Study on the Implementation of a Maternity Cash Benefits Scheme (Jelentés a Jordán Hasemita Királyság kormányának: Megvalósíthatósági tanulmány az anyasági készpénzes ellátási rendszer megvalósításáról) (Társadalombiztosítási Osztály (SEC/SOC) és Arab Államok Regionális Irodája, Genf).

Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában

lalkoztatásban álló nôk elleni diszkrimináció forrásává váljon. A szülési szabadságról való visszatéréskor a nôk számára biztosítani kell a jogot arra, hogy ugyanabba a beosztásba vagy a megelôzô beosztással azonos értékû pozícióba kerüljenek vissza. A terhesség és a szülési szabadság nem befolyásolhatja hátrányosan a nôk foglalkoztatását vagy a munkaszerzôdésben meghatározott jogosultságait, különösképpen a rangidôsséghez kapcsolódó jogosultságokat (például éves fizetett szabadság) vagy a szolgálati idôhöz fûzôdô jogosultságokat (például nyugdíjellátások). A nemzeti jogszabályok ereje ezeken a területen változó, például csak nagyon kevés ország munkaügyi jogszabályai tiltják konkrétan a terhességi tesztek használatát, ahogy ezt az egyezmény elôírja, miközben szános országban jogszabály garantál valamiféle védelmet a terhesség és a szülési szabadság alatt bekövetkezô elbocsátásokkal szemben.15 Sokkal többet kellene tenni a foglalkoztatási védelemmel és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogszabályok javítása érdekében, valamint azért, hogy megelôzzék az egyenlôtlen bánásmódot a gyakorlatban.

A nôi közalkalmazottak szülési szabadságra mennek – saját költségükön Egy munkahelyi felmérés Ausztráliában kimutatta, hogy azok a nôk, akik igénybe vették szülési szabadságukat, kevesebb eséllyel rendelkeznek arra, hogy elôléptetik ôket munkába való visszatérésük után. A 2000-2001 között szülési szabadságon lévô közalkalmazott nôk közül 65 százalék nem került elôléptetésre 2007 júniusáig. Összehasonlításképpen, ugyanebben az idôszakban a gyermektelen nôk 42 százaléka nem részesült elôléptetésben. A Közszolgálatok Nemzetközi Szövetségéhez tartozó Önkormányzati és Állami Szektorban Dolgozók Szakszervezete szerint több tényezô áll az adatok mögött, beleértve a rugalmas munkaidô-beosztás hiányát, a magasabb beosztásban dolgozók részmunkaidôs foglalkoztatásával kapcsolatos ellenérzéseket, valamint a megfelelô alapokkal rendelkezô magas szintû gyermekgondozási rendszer hiányát. Ausztráliában az állami szektorban léteznek a legversenyképesebb családbarát foglalkoztatási rendszerek, beleértve a 12 hetes fizetett szülési szabadságot és a rugalmas munkaidôt. Forrás: Public Services International (PSI – Közszolgálatok Nemzetközi Szövetsége), www.world-psi.org.

A terhesség, a gyermekszülés és a szülés utáni periódus a nôk reproduktív életszakaszának három olyan fázisa, amelyek során speciális egészségügyi kockázatok állnak fenn, és speciális munkahelyi védelemre lehet szükség. Ezen kockázatok felismerése és kezelése nagymértékben csökkentheti a nôk specifikus egészségi kockázatait, növelhetik a terhesség sikeres befejezésének valószínûségét, és megteremthetik a gyermek egészséges fejlôdéséhez szükséges feltételeket.16 A 183. sz. Egyezmény olyan intézkedéseket ír elô, amelyek biztosítják a terhes vagy szoptatós anyák egészségügyi védelmét, míg a 191. sz. Ajánlás ennél specifikusabb iránymutatást ad. Számos országban megkövetelik a munkahelyi kockázatok felmérését a terhes és szoptatós alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatban (például Dél-Afrika), mindazonáltal, néhány országban változatlanul csupán látszatintézkedésekkel lépnek fel az ellen, hogy állapotos – sôt, néha az összes – nôt olyan beosztásban alkalmazzák, amelyet a korábbi anyasági védelemrôl szóló egyezmény alapján veszélyesnek minôsítettek. Mindez azzal az eredménnyel járhat, hogy gátolják a nôk jogainak érvényesülését az esélyegyenlôség és a foglalkoztatásban és munkában megnyilvánuló egyenlô bánásmód területén. A nôk joga arra, hogy a munkába való visszatérés után is szoptathassák gyermeküket, nagymértékben elôsegíti az anya és a gyermek egészségének megôrzését. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint a nem HIV fertôzött anyák esetében ajánlott, hogy a gyermekeiket 6 hónapos korukig kizárólag anyatejjel táplálják. Mivel a szülési szabadság általában a gyermek 6 hónapos kora elôtt lejár, fontos, hogy lehetôvé tegyék a nôk számára a szoptatás folytatását a munkába való visszatérés után is annak érdekében, hogy megfeleljenek a szoptatásról szóló nemzetközi ajánlásoknak, valamint azért, mivel ez alapvetôen fontos az anya és a gyermek egészsége szempontjából. A 183. sz. Egyezmény lehetôvé teszi a nôk számára, hogy naponta egy vagy több fizetett szünetet vegyenek igénybe szoptatás céljából, vagy, hogy lerövidítsék a munkaidô hosszát, anélkül, hogy emiatt csökkenne a bérük vagy fizetésük. Legalább 92 állam lehetôvé teszi az ilyen szoptatási szünetek igénybevételét. 17

Apasági szabadság: Az apai szerepkör támogatása

Az apasági szabadság idôtartama és az ellátás mértéke jelentôsen különbözik. Például, az apák egynapos apasági szabadságra jogosultak Tunéziában és SzaúdArábiában; három napra Algériában és Uruguayban, és három hónapra Izlandon és Szlovéniában.18 Számos országban nincs speciális apasági szabadság, azonban 15  16  17  18 

Öun, I. és Trujillo, G.P., 2005. Op. cit, 49-57. old. Paul, J., 2004. Healthy Beginnings: Guidance on Safe Maternity at Work (Egészséges kezdetek: Útmutató biztonságos anyaságról a munkahelyen) (ILO, TRAVAIL, Genf). Öun, I. és Trujillo, G.P., 2005. Op. cit. Öun, I. és Trujillo, G.P., 2005. Op. cit., 37. old.

© ILO, Mirza A.

Az apasági szabadság fontos lehetôséget nyújt az apák számára, hogy gondozzák újszülöttjeiket, segítséget nyújtsanak az anyának, és kielégítsék a kismamák számos, a gyermekszüléshez és az újszülött gondozásához kapcsolódó fizikai és érzelmi igényét. Az apasági szabadság lehetôsége egyre gyakoribbá válik, és mindez az apasággal kapcsolatos nézetek változásait is tükrözi. A kapcsolatok és a szülôi szerepek felfogásában bekövetkezett változások a jövôben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gondozással és a fizetetlen munkával kapcsolatos megközelítések jobban tükrözzék a nemek közötti egyenlôséget.

létezik egy általánosabb, rövid idôtartamú rendkívüli vagy családi szabadság, amelyre az apák jogosultak a gyermekük megszületése után. Ez a helyzet például Kambodzsában, ahol az apák 10 nap speciális szabadságra jogosultak családi események kapcsán vagy a Bahamákon, ahol az apák 1 hetes szabadságot vehetnek igénybe családi okokból. Az apasági szabadság gyakran fizetett szabadság, amelynek költségeit vagy a munkáltató vagy a társadalombiztosítási rendszer vagy mindkettô közösen állják. Más esetekben a nemzeti jogszabályok nem teszik lehetôvé a fizetett apasági szabadságot.19 Franciaország igen ösztönzô példáját mutatja az apasági szabadságra vonatkozó ellátásoknak és a szülôi szabadság igénybevételének. Franciaországban 2002-ben vezették be a 14 napos apasági szabadságot, amelynek elsô 3 napját teljes mértékben a munkáltató fizeti, míg a maradék 11 napot a társadalombiztosítás finanszírozza. Az ellátás a bruttó fizetés 80 százalékára terjed ki. Az ellátás jelentôs sikert aratott: 2004-ben a jogosult apák majdnem kétharmada igénybe vette ezt a szabadságformát. Az igénybevevôk között voltak bérbôl élôk, önfoglalkoztatottak és gazdálkodók is.20 Nem minden apa él az apasági szabadság lehetôségével, ahol ez rendelkezésre áll. Azokban az országokban, ahol nem fizetik az apasági szabadságot vagy csekély összegû ellátás áll rendelkezésre, a jövedelemkiesés miatt aggódó családok gyakran lemondanak errôl a lehetôségrôl. Még abban az esetben is, ha fizetett apasági szabadságról van szó, néhány férfi lemond a szabadságra való jogosultságáról, mivel attól tart, hogy a szabadság igénybevétele miatt a munkáltató arra a következtetésre jut majd, hogy nem kellô mértékben elkötelezett a munkája iránt. A férfiassággal kapcsolatos, mélyen gyökerezô sztereotípiák szintén gátolhatják a gyermekgondozási szerepek elfogadását, és ez is befolyásolhatja az apák döntését. A sztereotípiák megváltoztatására irányuló kampányok, valamint a szülôi szabadság idejére járó pénzügyi ellátás növelheti az ellátás jelenlegi alacsony igénybevételét az érintett országokban.

Az ILO megoldásai és partnerségek Az ILO arra törekszik, hogy támogassa a méltányos munka gyakorlatát, amely része a szabadságra, egyenlôségre, biztonságra és emberi méltóságra irányuló széleskörû programjának. A méltányos munka hozzájárul a gazdasági körülmények javításához és a fenntartható fejlôdéshez, amely az összes ember gazdasági és fizikai jólétét elôsegítô környezet kialakulását teszi lehetôvé. Mindez az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) központi fejlesztési célkitûzése alapján meghatározott törekvés, ahogy ezt a 2006 júliusában kiadott miniszteri nyilatkozat tartalmazza. A fejlôdéshez való szélesebb körû hozzájárulás mellett a Méltányos Munka Programja számos belépési pontot kínál olyan törekvések támogatására, amelyek az anya és a gyermek egészségügyi állapotának javítását szolgálják. Azáltal, hogy az anyaság védelmét az olyan világszintû és nemzeti törekvések részévé tesszük, amelyekkel javítani kívánjuk az anyák és újszülötteik egészségügyi állapotát, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a nôi munkavállalók hangja eljusson a politikai döntéshozókhoz és a különbözô programok létrehozóihoz. Az ILO tagja az Anyasági, Újszülöttkori és Gyermekegészségügyi Partnerségnek, valamint partnerként vesz részt a Visszaszámlálás 2015 kezdeményezésben, amely az egészségügyi rendszereket és a politikai környezetet kívánja befolyásolni annak érdekében, hogy javuljon az anyák, az újszülöttek és a gyermekek egészségügyi helyzete.21 2008-ban a 2000. évi 183. sz. Anyasági Védelemrôl szóló Egyezmény ratifikálása a Visszaszámlálás 2015 elnevezésû kezdeményezés két mutatószámának egyikévé vált, amellyel a kormányzati vezetés és az ágazati tevékenységek teljesítményét jelzik az állapotos és szoptatós anyák és újszülöttjeik védelmének területén. Ez a kezdeményezés határozottan követeli az egészségügyi és munkaügyi szektor szereplôi közötti együttmûködést. Az ILO nemzeti szinten is együttmûködik más ENSZ ügynökségekkel a több ágazatra kiterjedô megközelítések elômozdítása érdekében, amelyek révén javulhat az anyák és az újszülöttek egészségügyi állapota. Tanzániában például az ILO részt vesz az Egy elnevezésû ENSZ-programban, amelynek célja az anyák egészségügyi állapotának javítása. A program keretében az ILO támogatást nyújt a Munkaügyi Minisztériumnak, a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek tudatosító és akcióprogramok szervezésében, amelyek segítségével a terhességre és anyai egészségre vonatkozó munkahelyi kockázatokat kívánják kezelni a mezôgazdaságban, az utcai árusok körében és a textil ágazatban. Emellett javítani kívánják és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit és munkájuk iránti elkötelezettségét, mivel ôk alapvetô szerepet töltenek be a minôségi egészségi szolgáltatások nyújtásában.

A munkáltatói szervezetek felismerik azt a tényt, hogy a nemek közötti egyenlôség elismerésében az egyik legnagyobb, nôk által elszenvedett akadály változatlanul a családi kötelezettségek és a munkahelyi feladatok összehangolásának nehézsége. Intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy az anyai szerepkör

©ILO, Maillard J.

Az ILO más ügynökségekkel is együttmûködik az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az egészségügyi kockázatokkal szembeni pénzügyi védelemhez való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében, valamint az összes nô számára jogosultságot követel az anyasági ellátások területén. Az ILO részt vesz a GTZ-ILO-WHO Konzorcium kezdeményezését követô Egészségügyi Ellátásért Kezdeményezésben és a Nemzetközi Egészségügyi Partnerségben, amelyeknek célja a jogosultság növelése és a fenntartható finanszírozású, átfogó egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szintjének emelése.

19  Ibid. 20  Bauer, D. és Penet, S., 2005. Le congé paternité, in Etudes et Résultats, 442. sz. (DREES, Párizs). 21  Countdown Working Group on Health Policy and Health Systems (Visszaszámlálási Munkacsoport az Egészségügyi Politika és az Egészségügyi Rendszerek Területén), 2008. április 12. Assessment of the health system and policy environment as a critical complement to tracking intervention coverage for maternal, newborn, and child health. (Az egészségügyi rendszer és a politikai környezet értékelése, mint az anyai, újszülöttkori és gyermekegészségügyi intézkedések hatályának alapvetô kiegészítése.) The Lancet, Vol. 371, 1284-93. old.

Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában

ne akadályozhassa a nôket munkájukban és karrierjükben.22 A Nemzetközi Munkáltatói Szervezet (International Organization of Employers – IOE) által a közelmúltban végzett felmérés a munkahelyi trendekkel kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani annak tanulmányozására, hogy a gyermekgondozás milyen módon ösztönzi a szüléssel kapcsolatos döntéseket.23 Az ILO Munkáltatói Tevékenységi Irodája (ACT/EMP) a Munkakörülményekre és Foglalkoztatásra Vonatkozó Programmal közösen (TRAVAIL) egy olyan képzési anyagot adott ki a munkahelyi és családi élettel kapcsolatban24, amely elsôsorban az anyasági védelemre, a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókkal kapcsolatos közmegítélésre és sztereotípiákra (beleértve a szülôképes korban lévô nôk alkalmazását) fókuszál. A munkavállalói szervezetek régóta támogatják az anyasági védelem ügyét, mint alapvetô jogot a munkahelyi egyenlôség megvalósítása területén, amely egyben kulcsfontosságú a népesség és a munkaerô megfelelô egészségügyi helyzete szempontjából is. Az ITUC útmutatót és eszközöket dolgozott ki az anyasági védelem elômozdítása és a 183. sz. Egyezmény ratifikálása érdekében egy olyan kampány segítségével, amelynek célja az anyasági védelem gyakorlati megvalósítása.25 A Közszolgálatok Nemzetközi Szövetsége (Public Services International - PSI) és a Nemzetközi Tanár Szakszervezet (Education International- EI) aktív szerepet vállalt a kérdés reflektorfénybe hozatalában. Az ILO Munkavállalói Tevékenységi Irodája (ACTRAV) Nemek közötti egyenlôség: Útmutató a kollektív szerzôdésekhez26 címû kiadványa gyakorlati tanácsokat ad a munkavállalói szervezeteknek a társadalmi párbeszéd és az anyaság területén.

©ILO, Gianotti E.

Az ILO-n belül elsôdlegesen a Munkakörülményekre és Foglalkoztatásra Vonatkozó Program (TRAVAIL) foglalkozik az anyaság, az apaság és a munka területével. A Program keretében összehasonlító elemzéseket végeznek és technikai együttmûködési eszközöket alakítanak ki, amelyeknek célja az ILO tagszervezetinek támogatása és ösztönzése a munkakörülmények és a foglalkoztatás javítása érdekében azáltal, hogy integrált megközelítési módot alkalmaznak a munkaidôvel és a munkaszervezéssel, a bérekkel és jövedelmekkel, a munka és a család összehangolásával és az anyasági védelemmel kapcsolatban. A Program keretén belül számos párbeszédre került sor a szociális partnerekkel a család és munka témakörében, beleértve a gyermekvállalással kapcsolatos kérdéseket. A TRAVAIL az ILO Társadalombiztosítási Osztályával (SEC/ SOC) is együttmûködött olyan kutatásokban, amelyek során megpróbálták feltárni azokat a lehetôségeket, amelyekkel az informális gazdaságban dolgozó nôk anyasági védelmét lehet kiterjeszteni mikro biztosítások és más, közösségi alapú egészségügyi finanszírozó rendszerek segítségével.27 A SEC/SOC olyan reális stratégiát dolgozott ki, amely általános lefedettséget és a minôségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosíthatja a nôk számára.28 Ez magában foglalja az anyasághoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek a rendkívüli kiadásokat is fedezik (például császármetszés). Az Ágazati Tevékenységekre Irányuló Program (SECTOR) következetesen együttmûködött más nemzetközi partnerekkel, elsôsorban a WHO-val az egészségügyi munkaerô megerôsítése érdekében világszerte. A SECTOR az Egészségügyi Dolgozók Világszövetségében képviseli az ILO-t. Az ILO Nemek Közötti Egyenlôség Irodája (GENDER) és az ILO regionális és szubregionális irodáiban dolgozó egyenlôségi szakértôk hálózata kutatást folytat és tevékenységeket hajt végre a munka és család, valamint az anyaság témakörével kapcsolatos specifikus területeken a Nemzetközi Munkaügyi Norma Osztály Esélyegyenlôségi Csoportjának támogatásával.

Mit lehet tenni? A kormányok töltik be azt a vezetô szerepet, amellyel ösztönözni lehet az anyaság védelmét és a munkahelyi egészség javítását szolgáló törekvéseket. A munka központi kérdés életünkben. A kormányok, szakszervezetek és munkáltatók együtt biztosítani tudják, hogy a munkavégzés ne veszélyeztesse az állapotos és szoptatós nôk, valamint újszülöttjeik egészségét. Ugyanilyen fontos, hogy ezek a szereplôk biztosítani tudják, hogy az anyaság és a nôk reproduktív szerepe ne veszélyeztesse gazdasági biztonságukat. A közös nemzetközi keretek, amelyek ezeket a jogokat garantálják, már most léteznek az anyasági védelemrôl szóló egyezmények formájában. Amire szükség van, az az, hogy nagyobb elkötelezettséget vállaljanak az elvek és a tettek ös�szehangolása érdekében. Néhány ország, például Sri Lanka jelentôs haladást ért el az alacsony jövedelmi szintek ellenére.29 Más országokban ingyenes a fogamzásgátlás, és kötelezô családtervezési tanfolyamokat tartanak fiatal párok számára. Emellett, a társadalombiztosítási és nyugdíjellátás minden szülônek jár, amely által elkerülhetô, hogy a párok sok gyermeket vállaljanak az idôskori biztonság forrásának megteremtése érdekében. 22  ILO, 2005. Employers’ organizations taking the lead on gender equality: Case studies from 10 countries (Munkáltatói szervezetek vezetô szerepe a nemek közötti egyenlôség területén: Esettanulmányok 10 országból) (ACT/EMP és a Nemek Közötti Egyenlôség Irodája (GENDER), Genf). 23  IOE, 2008. Trends in the workplace survey 2008: Enterprises in a globalizing world (A munkahelyi felmérés trendjei 2008: Vállalatok a globalizálódó világban) (Genf). 24  ILO, 2008. Managing diversity in the workplace: Training package on work and family (A diverzitás kezelése a munkahelyen: Oktatási csomag a munkáról és családról), Op.Cit. 25  Lásd www.ituc-csi.org 26  Olney, S., Goodson, B., Maloba-Caines, K., O’Neill, F., 2002. Gender Equality: A Guide to Collective Bargaining (A nemek közötti egyenlôség: Útmutató a kollektív szerzôdésekhez) (ILO, Bureau for Workers’ Activities (Munkavállalói Tevékenységek Irodája) (ACTRAV) és InFocus Programme on Strengthening Social Dialogue (InFocus Program a szociális párbeszéd erôsítésérôl), (Genf). 27  ILO, 2003. Extending maternity protection to women in the informal economy: An overview of community-based health-financing schemes (Az anyaság védelmének kiterjesztése az informális gazdaságban dolgozó nôkre: A közösség alapú egészségügyi finanszírozási rendszerek áttekintése) (SEC/SOC és TRAVAIL, Genf). 28  ILO, 2008. Social Health Protection: An ILO strategy towards universal access to health care (Szociális Egészségügyi Védelem: ILO stratégia az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés biztosításának érdekében) (Genf). 29  Countdown Working Group on Health Policy and Health Systems (Countdown Munkacsoport az egészségpolitikáról és az egészségügyi rendszerekrôl), 2008. április 12. Assessment of the health system and policy environment as a critical complement to tracking intervention coverage for maternal, newborn, and child health. (Az egészségügyi rendszer és a politikai környezet értékelése, mint az anyai, az újszülöttkori és gyermekkori egészségére vonatkozó intézkedések nyomonkövetésének stratégiai kiegészítése) The Lancet, Vol. 371. Lásd www.thelancet. com.

Anyaság és nemek közötti egyenlôség Spanyolországban A születések száma Spanyolországban a legalacsonyabb az EU-ban (1,07 gyermek/szülôképes korú nô). A nôk felsôfokú végzettségének amortizálódása a munkaerôpiaci részvétel során, a házasságkötés késôbbre tolódása, a nem megfelelô gyermekgondozási lehetôségek, a gazdasági nehézségek és a terhesség miatti elbocsátástól való félelem sok spanyolt arra ösztönzött, hogy késôbbre halassza vagy lemondjon a gyermekvállalásról. Mindez demográfiai következményekkel jár az ország számára. A dolgozó nôk problémáit felismerve, a kormány intézkedéseket hozott a gyermekvállalás miatt bekövetkezô elbocsátások és állásra jelentkezôk elutasítása ellen. (2001-ben az Európai Bíróság jogosnak találta egy önkormányzati alkalmazott panaszát, akinek munkaszerzôdését gyermekvállalása nem újították meg.) Egy munkaügyi bírósági döntés során az döntés született, hogy a 2007-ben elfogadott, az anyaság védelmére is kiterjedô Esélyegyenlôségi Törvény egy állapotos háztartási alkalmazott esetére is vonatkozik, így a nô elbocsátását jogtalannak ítélték. Ez az ítélet nagy jelentôségû a korábban védelem nélküli munkavállalók számára. 2008 áprilisában kinevezték Spanyolország elsô olyan kabinetjét, ahol többségben vannak a nôi miniszterek. Mindez látványosan demonstrálja a nemek közötti egyenlôség és az anyaság védelmének nemzeti szintû támogatását. A védelmi miniszter, Carme Chacón kinevezése idôpontjában hét hónapos terhes volt, azóta szült, igénybe vette az anyasági szabadságot és újra munkába állt.

A férfiak gondviselô szerepvállalását erôsíteni kell az apasági szabadság lehetôségeinek kiterjesztése révén. Világszerte igen sok kormányzati, szakszervezeti és munkáltatói tevékenység irányul az anyasági védelem és az apai szabadság kiterjesztésére és javítására. Átfogóbb kezdeményezéseket és nagyobb elkötelezettséget kell vállalni, hogy az anyasági védelemrôl szóló egyezmények alapelveinek elfogadása és munkavállalói jogok hatékonyabb érvényesülése révén az emberek felismerjék az anyasági védelem és az apasági szabadság fontosságát.

© Kirill Zdorov - Fotolia.com

Forrás: Európai Bíróság: Jiménez Melgar v. Ayuntamiento de Los Barrios, C-438/99. Eset. Jelentve [2001]. IRLR 848. European Industrial Relations Observatory on-line (on-line Európai Ipari Kapcsolatok Megfigyelési Rendszer), European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért), lásd www.eurofound.europa.eu/areas/gender/; M. Gutiérrez- Doménech, “The impact of the labour market on the timing of marriage and births in Spain” (A munkaerôpiac hatása a házasság és a szülések idôzítésére Spanyolországban), in Journal of Population Economics, Vol. 21, No. 2008. január; J. Lazaro, ”Una sentencia aplica por primera vez la Ley de Igualdad al servicio doméstico”, in El País, 2008. április 22., nyomtatott kiadás.

A következôket lehet figyelembe venni: • Az anyaság védelmére vonatkozó elvek elômozdítása és a 2000. évi 183. sz. ILO Anyasági Védelemrôl szóló Egyezmény ratifikálása; • Az anyasági védelemmel és az apasági szabadsággal kapcsolatos nemzeti jogszabályok felülvizsgálata, beleértve a hatályok kiterjesztésének vizsgálatát; • A kollektív alkuhoz való hozzáférés, tekintettel az anyaság védelmére és az apasági szabadságra; • A tudatosság növelése a munkavállalók és a munkáltatók körében a vonatkozó jogok és ellátások tekintetében; • A társadalombiztosítás vagy állami források által biztosított anyasági készpénzes és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés és a jogosultsági körök felülvizsgálata; • A munkahelyi kockázatokkal kapcsolatos ismeretek és tevékenységek erôsítése az anyák egészsége, valamint az összes nô és férfi reproduktív egészsége szempontjából; • Erôsíteni a nôk jogát arra, hogy újszülöttjeiket a munkába való visszatérésük után is szoptathassák; • Olyan intézkedések elfogadása, amelyekkel elômozdítják a hátrányos megkülönböztetés elleni védelmet és erôsítik a foglalkoztatás biztonságát a terhes és szoptatós nôk esetében; • Az apák gyermekgondozási szerepével kapcsolatos tudatosság emelése, valamint annak tudatosítása, hogy az apáknak szükségük van a gazdasági tevékenységekbôl való fizetett szabadságra; • Javítani a munkahelyi oktatások és szolgáltatások színvonalát a reproduktív egészség és a családtervezés területén a formális és informális gazdaságban dolgozók számára, beleértve a HIV megelôzést, a tanácsadást és egyéb szolgáltatásokat.

Jogok és kötelezettségek: A tudatosság növelése Ismeretek hiányában a munkavállalók és munkáltatók nem gyakorolhatják törvényileg meghatározott jogaikat és kötelezettségeiket. Az ILO „Jobb Gyárak-Kambodzsa” projektjének célja a kambodzsai ruhaipari menedzserek és munkavállalók jelenleg alacsony szintû ismereteinek növelése a nemzeti munkaügyi jogszabályokkal kapcsolatban – beleértve az anyaság védelmét. A projekt keretén belül különbözô ismeretterjesztô anyagokat és képzéseket dolgoztak ki a résztvevôkkel közösen a szabadságolásra vonatkozó jogszabályokkal, ellátásokkal és szoptatási szünetekkel kapcsolatban, más munkakörülményekre vonatkozó jogszabályok ismertetése mellett. Egy közszolgálati televízión közvetített szappanopera egyik epizódja a dolgozó nôk anyasági védelmérôl szólt, így a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket dramatizált formában mutatták be egy gyári környezet felhasználásával. További információkért lásd: www.betterfactories.org

Gender Equality at the Heart of Decent WorK

Válogatott ILO kiadványok az anyaság védelmérôl és egyéb kapcsolódó témákról

Nemek Közötti Egyenlôség Irodája Tel. + 41 22 799 6730 Fax. + 41 22 799 6388 www.ilo.org/gender [email protected]

Munkakörülményekre és Foglalkoztatásra Vonatkozó Program (TRAVAIL) Tel. +41 22 799 6754 Fax. +41 22 799 8451 www.ilo.org/travail [email protected]

International Labour Office - 4, route des Morillons - 1211 Genf 22, Svájc Ez a háttér információs anyag az ILO „Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában” elnevezésû tudatosító kampányának részeként került kiadásra. A következô címen léphet velünk kapcsolatba az ILO jelenlegi nemek közötti egyenlôség kampányának további témaköreivel kapcsolatos információk elérése érdekében: [email protected].

Design by Paprika, Annecy France - Photos: © PurestockX - © ILO

Hein, C., 2005. Reconciling work and family responsibilities: Practical ideas from global experience (A munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása: Gyakorlati elképzelések globális tapasztalatok alapján) (ILO, Conditions of Work and Employment Programme (Munkakörülményekre és Foglalkoztatásra Vonatkozó Program) (TRAVAIL), (Genf). International Labour Office (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal) (ILO), 2009a. Gender equality at the heart of decent work. (Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában) VI. Jelentés, Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 98. Ülésszak (Genf). – 2009b. Work and family: The way to care is to share (Munka és család: A gondoskodás útja a megosztás) (TRAVAIL and Bureau for Gender Equality (Nemek Közötti Egyenlôség Irodája) (GENDER), (Genf). – 2008a. Managing diversity in the workplace: Training package on work and family (A diverzitás kezelése a munkahelyen: Oktatási csomag a munkáról és családról) (Munkáltatói Tevékenységek Irodája (ACT/EMP) és TRAVAIL, (Genf). – 2008b. Social Health Protection: An ILO strategy towards universal access to health care (Szociális Egészségügyi Védelem: ILO stratégia az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés biztosításának érdekében) (Genf). – 2008c. Working Conditions Laws (Munkakörülményeket Szabályozó Jogszabályok) 2006–2007 (TRAVAIL, Genf). – 2007a. Report to the Government of the Hashemite Kingdom of Jordan: Feasibility Study on the Implementation of a Maternity Cash Benefits Scheme (Jelentés a Jordán Hasemita Királyság kormányának: Megvalósíthatósági tanulmány az anyasági készpénzes ellátási rendszer megvalósításáról) (Social Security Department (Társadalombiztosítási Osztály) (SEC/SOC) és Regional Office for Arab States (Arab Államok Regionális Irodája), Genf). – 2007b. Safe Maternity and the World of Work (Biztonságos anyaság és a munka világa) (TRAVAIL, Genf). – 2006a. Gender Equality and Decent Work: Selected ILO Conventions and Recommendations Promoting Gender Equality (Nemek közötti egyenlôség és méltányos munka: Válogatott ILO Egyezmények és Ajánlások a nemek közötti egyenlôség elômozdításáról) (International Labour Standards Department (Nemzetközi Munkaügyi Normák Osztálya) és GENDER, Genf). – 2006b. West Bengal Case Study: CINI-ASHA: Maternity Voucher Scheme (Nyugat-Bengáliai Esettanulmány: CINI-ASHA: Anyasági kuponrendszer) (Új Delhi). – 2005. Employers’ organizations taking the lead on gender equality: Case studies from 10 countries (Munkáltatói szervezetek vezetô szerepe a nemek közötti egyenlôség területén: Esettanulmányok 10 országból) (ACT/EMP és GENDER, Genf). – 2004. Information Sheets on Work and Family (Információs lapok a munkáról és a családról), 1–8 (TRAVAIL, Genf). – 2003. Extending maternity protection to women in the informal economy: An overview of community-based health-financing schemes (Az anyaság védelmének kiterjesztése az informális gazdaságban dolgozó nôkre: A közösség alapú egészségügyi finanszírozási rendszerek áttekintése) (SEC/SOC és TRAVAIL, Genf). Az anyasági védelemrôl szóló adatbázis, lásd http://www.ilo.org/travaildatabase/servlet/maternityprotection Olney, S., Goodson, B., Maloba-Caines, K., O’Neill, F., 2002. Gender Equality: A Guide to Collective Bargaining (A nemek közötti egyenlôség: Útmutató a kollektív szerzôdésekhez) (ILO, Bureau for Workers’ Activities (Munkavállalói Tevékenységek Irodája) (ACTRAV) és InFocus Programme on Strengthening Social Dialogue (InFocus Program a szociális párbeszéd megerôsítésérôl), (Genf). Öun, I. és Trujillo, G.P., 2005. Maternity at Work: A Review of National Legislation (Anyaság a munkahelyen: A nemzeti jogszabályok áttekintése) (ILO, TRAVAIL, Genf). Paul, J., 2004. Healthy beginnings: Guidance on safe maternity at work (Egészséges kezdetek: Útmutató biztonságos anyaságról a munkahelyen (ILO, TRAVAIL, Genf).