A juh szuperovuláció és embrióátültetés eredményességét befolyásoló tényezők. Szezon és hormonális háttér. Vass Nóra1 - Jávor András1 - Balogh Péter1 - Cseh Sándor2 AMTC Állattenyésztéstudományi Intézet, Debrecen,
[email protected] 2 SZIE ÁOTK Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika, Budapest
1DE
ÖSSZEFOGLALÁS Az embrióátültetési programok sikerét számos, már ismert tényező (fajta, típus, szezon, kezelési protokoll) befolyásolja. Feltételezzük továbbá, hogy egyes metabolikus hormonok (IGF-1, pajzsmirigyhormonok, leptin, inzulin) perifériás vérszintje összefüggésben állhat a szuperovuláció és az embrió transzfer eredményességével. Eredményeink szerint a fent említett metabolikus hormonok közül az inzulin és az IGF1 perifériás vérszintje között szezonon belül és kívül szignifikáns különbség van. Továbbá, az inzulin és IGF-1 perifériás vérszintje a vemhes recipiensekben kevésbé drasztikus csökkenést mutat, mint a nem vemhesekben.
Kulcsszavak: juh, embrióátültetés, metabolikus hormonok SUMMARY Success of the embryo transfer programs is affected by many factors (breed, type, season, treatment). We assume, that periferical blood level of some metabolic hormones (IGF-1, thyroid hormones, leptin, insulin) affects the success of superovulation and ET. According to our results, there is a significant difference between the in and out of season periferial blood level of IGF-1 and insulin. Furthermore, decrease in the periferic blood levels of IGF-1 and insulin is less drastic in the pregnant recipients.
Keywords: sheep, embryo transfer, metabolic hormones
BEVEZETÉS Az embrióátültetési programokban a szuperovuláció elengedhetetlen ahhoz, hogy a donorokból az élettani értéknél nagyobb számú embriót nyerjünk, és ültethessünk be recipiens állatokba. Az utóbbi években a hormonkészítmények tisztasága nagymértékben javult, de a hatékonyság lényegesen nem változott. A szuperovuláltatott állatok 30%-a nem reagál a kezelésre, 30%-a gyengén reagál (1-4 embrió), 30%-a jó reakciót mutat (5-10 embrió), és csak 10%-a reagál rekord embriótermeléssel. (1). Az ilyen mértékű variabilitás fő okaiként a donor fajta, típus, a szezon, és a kezelési protokoll említhetőek (7). Feltételezzük továbbá, hogy egyes metabolikus hormonok (IGF-1, pajzsmirigy-hormonok, leptin, inzulin) perifériás vérszintje embrióátültetési programok során is összefüggésben állhat (a) donor anyákban a többszörös ovuláció standard módszerekkel történt kiváltása nyomán az ovulációs válaszkészséggel (amelyet az ovulációs ráta, a
képződő sárgatestek száma és P4-termelése, valamint a standard módon kimosható embriók száma és esetleg minősége testesít meg); (b) recipiens anyákban a ciklus standard módszerekkel történő szinkronizációját követően a képződő sárgatestek (CL) számával és P4-termelésével, továbbá az embrióátültetések eredményességével. A vázolt összefüggések mértéke az őszi tenyészidőszakban feltehetően kisebb fokú, mint a tavaszi (tenyész-szezonon kívüli) időszakban, illetve befolyásolhatja azt a sebészi embriókinyerés, illetve embrió-beültetés előtti – sebésztechnikai okból egyébként elengedhetetlenül szükséges, világszerte alkalmazott és elfogadott – 24-48 órás takarmánymegvonásra adott metabolikus és endokrin válasz is. In vitro tanulmányok alátámasztották, hogy az inzulin és az IGF-1 fontos mediátorai a follikulogenezisnek, szteroidogenezisnek, az oocyta érésének és az embriófejlődésnek (2,3,4,8). Tehenekben már megállapításra került az a tény, hogy az inzulin és az IGF-1 perifériás vérszintje pozitívan korrelál az ovulációs rátával (5). A kecskék szuperovuláltatása előtti inzulinkezelés jótékony hatással van az ovulációs rátára, a follikulus növekedésére, és megelőzi a follikulus atréziát (6). A fent említett közlemény ellenére kiskérődzőkben a metabolikus hormonok vizsgálata az ovulációs rátával, az oocyta és az embriófejlődéssel összefüggésben még igen szegényes. Kísérletünk célja az volt, hogy információt szerezzünk egyes metabolikus hormonok szezonbeli / szezonon kívüli perifériás vérszintjeiről, valamint, hogy bizonyítást nyerjen ezen hormonoknak az ovulációs rátára, az oocyta és az embriófejlődésre kifejtett hatása. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat szezonon belül (február) és szezonon kívül (április) is 16-16 klinikailag egészséges, 2-5 éves korú, egy éven belül ellett, de már nem tejelő, közepes vagy jó tápláltsági állapotú merinó egyeden végeztük. Az állatokat a hazai üzemi körülményeket reprezentáló módon tartottuk és takarmányoztuk. A ciklust/ovulációt a biológiai tenyész-szezonban, valamint a tavaszi acikliás időszakban azonos módszerrel indukáljuk/szinkronizáljuk, és évszakonként megegyezik a szuperovuláció előidézésének, valamint az ovariális válaszkészség nyomon követésének a módja is (1. táblázat). A donor állatok esetében a termékenyítés időpontjában (továbbiakban: d0 minta), a takarmánymegvonás kezdetén (továbbiakban: d2 minta), valamint az embriónyerés időpontjában (továbbiakban: d3/4 minta) gyűjtöttünk vérmintát. Recipiensek esetében az ivarzás feltételezett időpontjában (azaz a gesztagénkezelés kezdete utáni 16. napon; a továbbiakban: d0 minta), a takarmánymegvonás kezdetén (továbbiakban: d2 minta), valamint az embrióbeültetés időpontjában (továbbiakban: d3/4 minta) történt a vérvétel. A vérminták laboratóriumi feldolgozása során mindkét kísérletben, a februári és az áprilisi ciklusban is meghatároztuk egyes metabolikus hormonoknak (IGF-1, T4, T3, inzulin), továbbá a CL jelenlétéről, és a lutealis aktivitás mértékéről tájékoztató progeszteronnak (P4) a vérszintjét.
1. táblázat A donor és recipiens anyajuhokban alkalmazott kezelési (szuperovuláció, ivarzás-szinkronizálás) és mintagyűjtési protokoll Kezelési nap
Beavatkozás Időpont
1
Reggel 8 h
12
Reggel 8 h
14
behelyezése ---
FSH
kezelés2
---
Reggel 8 h
FSH
kezelés2
---
Este 8 h
FSH kezelés2
---
Reggel 8 h Este 8 h
15-1617 16
Recipiensek
Gesztagén-forrás1 FSH kezelés2
Este 8 h 13
Donorok
Reggel/este Reggel 8 h
19
Reggel 8 h
21
Reggel 8 h
FSH
kezelés2
FSH kezelés2 + gesztagénforrás eltávolítása ---
Gesztagén-forrás eltávolítása + eCG3 ---
Ivarzásmegfigyelés4
Mesterséges Ivarzásmegfigyelés4 termékenyítés (laparoszkópiás) + GnRH5 Ezt követően: fedeztetés6 Vérminták gyűjtése metabolikus és hormonális vizsgálatokra (továbbiakban: d0 minta) Vérminták gyűjtése metabolikus és hormonális vizsgálatokra (továbbiakban: d2 minta), majd 24-48 óra teljes táplálékmegvonás Embriókinyerés Embrióbeültetés 7 7
(a) Vérminták gyűjtése metabolikus és hormonális vizsgálatokra (továbbiakban: d3/4 minta) 1
2 3
4 5 6
7
20 mg Cronolon (szin.: Fluorogeston; Chronogest CR hüvelyszivacs, Intervet, Angers, Franciaország). Folicotropin (Spofa, Csehország). 500 NE vemhes kanca szérum-gonadotropin (eCG, korábbi szin.: PMSG; Folligon inj, Intervet, Angers, Franciaország). Vasectomizált kereső kosokkal. 50 µg Buserelin acetát (Receptal inj., Intervet, Angers, Franciaország). Tenyészkosoknak a donorok közé helyezésével (háremeztetés; kosonként 4 anyajuh). A 48 órás teljes táplálékmegvonást követően.
Table 1: Treatment (superovulation and synchronisation) and sample collection protocol of donor and recipient ewes Statisztikai elemzés A csoportok közötti különbségeket egy és két mintás T-próbával, SPSS 13.0 programmal értékeltük.
EREDMÉNYEK 2. táblázat A februári (szezonon belüli) ciklus donor eredményei
Table 2: Donor results of the experiment conducted in February 3. táblázat Az áprilisi (szezonon kívüli) ciklus donor eredményei
Table 3: Donor results of the experiment conducted in April
1. ábra: IGF-1 d0 értéke a februári és áprilisi időszakban (n=16)
350
300
22
IGF_D0
250
27
200
150
100
50
február
április
Időszak
Figure 1: d0 results of the IGF-1 in February and in April (n=16) 2.ábra: Az inzulin d0 értéke a februári és áprilisi időszakban (n=16)
40
10
30
Insulin_D0
15
20
10
0
február
április
Időszak
Figure 2: d0 results of insulin in February and in April (n=16)
A februári és az áprilisi ciklusban is az IGF-1 perifériás vérszintje a 2. és 3. vérvétel között szignifikánsan csökkent, és ugyanez állapítható meg az inzulin esetében is. Ugyanakkor a P4 perifériás vérszintje mindkét vizsgált hónapban növekedett. Az adatok alapján feltételezzük továbbá, hogy a juhban is összefüggés van az IGF-1 és az inzulin csökkenés mértéke és a donorok ovulációs rátája között. (A kis elemszám és az értékek közötti nagy szórás miatt ezt statisztikai próbákkal még nem támaszthattuk alá, de az adatok további feldolgozása folyamatban van.) Megállapítható továbbá az, hogy a táplálékmegvonás előtt mért IGF-1 és inzulin szinteknek az ET időpontjában mértekhez képesti csökkenés intenzitása befolyásolja az embriók megtapadását. Azok az állatok, amelyekben a fent említett időpontokban az IGF-1 és az inzulin szint csökkenés kevésbé volt drasztikus, vemhesnek bizonyultak. 4. táblázat A recipiensek inzulin és IGF-1 eredményei
Nem vemhes Vemhes
Inzulin uIU/ml 4,2656 4,5
D2
InzulinD3/4 uIU/ml 2,1322 2,6986
IGF-1 ng/ml 174,66 163,10
D2
IGF-1 D3/4 ng/ml 123,8444 114,7214
Table 4: Insulin and IGF-1 results of the recipient ewes MEGBESZÉLÉS Számos, a bevezetésben feltett kérdés megválaszolásához közelebb jutottunk, de kísérletünk a relatíve kis egyedszám miatt mindenképpen „előkísérletként fogható fel”. Irodalmi adatok alátámasztják, hogy az inzulin és az IGF-1 fontos mediátorai a follikulogenezisnek, szteroidogenezisnek, az oocyta érésének és az embriófejlődésnek. Ezeket az összefüggéseket azonban, tudomásunk szerint nem vizsgálták még a juh embrióátültetési programok eredményességére kifejtett hatásukkal kapcsolatban. A juh embrióátültetési programok előtti, műtéttechnikailag elkerülhetetlen „éheztetést” is befolyásoló tényezőként vizsgáljuk kísérletsorozatunkban. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy az IGF-1 és az inzulin perifériás vérszintje szezonon kívül csökken, mely hozzájárulhat- a fent vázolt összefüggések alapján- a szezonon kívüli ET program eredménytelenségéhez. Az IGF-1 és az inzulin perifériás vérszintje a 2. és 3. vérvétel között szignifikánsan csökkent. Ez az eredmény a két időszak közötti táplálékmegvonással magyarázható. Az adatok alapján mindezek mellett megállapítottuk, hogy a táplálékmegvonás előtt mért IGF-1 és inzulin szinteknek az ET időpontjában mértekhez képesti csökkenés intenzitása befolyásolhatta recipiens állatokban az embrió megtapadásának valószínűségét. IRODALOM Cseh, S.- Dohy, J. (2003): Asszisztált reprodukciós technikák (ART) a hazai állattenyésztési gyakorlatban: történeti áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás, 52. 1. 3-15.
Gong, JG.- McBride, D.- Bramley, TA.- Webb, R. (1993): Effects of recombinant bovine somatotropin, insulin- like growth factor-I and insulin on the proliferation of bovine granulosa cell in vitro. J Endocrinol. 139:67-75. Gong, JG.- Bramley, TA.- Webb, R. (1993): The effect of recombinant bovine somatotrophin on ovarian follicular growth and development in heifers. J Reprod Fertil. 97:247-54. Gong, JG.- McBride, D.- Bramley, TA.- Webb, R. (1994): Effects of recombinant bovine somatotrophin, insulin- like growth factor-I and insulin on bovine granulosa cell steroidogenesis in vitro. J Endocrinol. 143:157-64. Gong, JG.- Baxter, G.- Bramley, TA.- Webb R. (1997): Enhancement of ovarian follicle development in heifers by treatment with recombinant bovine somatotrophin: a dose response study. J Reprod Fertil. 110:91-7. Selvaraju, S.- Agarwal, SK.- Karche, SD.- Majumdar, AC. (2003): Ovarian response, embryo production and hormonal profile in superovulated goats treated with insulin. Theriogenology, 59. 1459-1468. Torres, S.- Cognié, Y.- Colas, G. (1987): Transfer of superovulated sheep embryos obtained with different FSH-p. Theriogenology 27, 407-419. Totey, SM.- Pawshe, CH.- Appa Rao, KBC.(1996): In vitro maturation of buffalo oocytes: role of insulin and its interaction with gonadotrophins. J Reprod Fertil. 50(Suppl):113-9.
