www.prohaszka.gy or.hu
2
h íre k • k e r í h • k e r í h hírek • hírek •
Tanulmányi verseny az alsó tagozaton Szeptember 29-én 12 alsós kisgyerekkel Kapuvárra utaztunk, hogy részt vegyünk a Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda által minden évben megrendezett tanulmányi versenyen. Tanulóink közül hárman is bejutottak a legjobbak közé:
Pongrácz Anna Benedikta 4.a – hittan 3. helyezés, Sári Marcell 3.b – nyelvtan 2. helyezés, Vörös Borbála 3.a – nyelvtan 3. helyezés. Gratulálunk az összes résztvevőnek!
Október 6-ra emlékeztünk alsó tagozaton A hagyományoknak megfelelően az idei tanévben is játékos akadályverseny formájában emlékezett meg az alsó tagozat az 1849. október 6-án, Aradon történt eseményekről. A gyerekek az ünnephez kapcsolódó ismereteikről érdekes feladatokban mérték össze tudásukat, valamint ügyességi játékokban vettek részt.
A Jóság-süti program adománya célba ért Örömmel értesítem azokat a kedves Szülőket és diákokat, akik az elmúlt két tanévben a Jóság-süti programban részt vettek, hogy a közelmúltban került sor egy közel 2 millió forintos műszer átadására a kórház gyermekosztálya fül-orrgégészeti részlegén. A műszer egy mik-
roszkóp, mely a betegség pontos diagnózisának felállításában játszik fontos szerepet. A Lurkó Alapítvány vezetője Zajovicsné Vízer Bernadett ezúton is hálásan köszöni a sok szeretetadományt, melyet iskolánkon keresztül kaptak a beteg kisgyerekek.
Pillanatképek a 2. évfolyamból
Jelezni szeretném, hogy az idei tanévben is szervezünk gyűjtést a téti otthon, illetve a kórház gyermekosztálya számára. Hisz szeretetből sosem elég... Horváth-Hutás Rita tanárnŐ
Színházi gyermekbérlet
Jégkirálynô Tanulmányi kirándulás az erdőben.
Egy különleges környezetóra keretében a Bedő pékségbe látogatottunk.
Az idei tanévben újból sikerült a Bartók Béla Művelődési Központ gyermekeknek szóló előadásaira bérletet vásárolnunk. Köszönjük a Szülőknek, hogy támogatták elképzelésünket, és így az egész alsó tagozat részt vehet mind a négy előadáson. Az első alkalommal október 8-án a Jégkirálynő c. mesejátékot tekintettük meg. Nagyon izgalmas és fordulatokban gazdag előadást láthattunk. Megtapasztalhattuk, hogy a gonoszságot szeretettel, kitartással, leleményességgel és önfeláldozással még egy kislány is le tudja győzni. Így mentette meg barátját a jégkirálynő rabságából. Még 3 előadás hátra van! A Vaskakas, a Tündéria és Nils Holgersson vár bennünket. Reméljük, még sok szép élményben lesz részünk!
A Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázuim Általános Iskola és Óvoda lapja. Megjelenik évente kétszer. Felelõs kiadó: Németh József igazgató. Szerkesztõség: 9022 Gyõr, Újkapu utca 2-4. Telefon: 06 96-510 380. Fax: 06 96-510 381. Honlap: www.prohaszka.gyor.hu, e-mail:
[email protected]. Fõszerkesztõ: Jakab Gábor. A szerkesztõbizottság tanár tagjai: Boros Emese, Botosné Mészáros Krisztina, Fekete Katalin, Horváth-Hutás Rita, Maschler Edit, dr. Ottófi Rudolfné, Pintérné Varga Eszter, Tóthné Sasvári Szilvia, Zimonyi Katalin. A szerkesztõbizottság diák tagjai: Boros Klaudia, Bors Rebaka, Buruzs Réka Jázmin, Csonka Ágnes, Erdélyi Katinka, Gottwald Zalán, Gróz Katalin, Horváth Márk, Jakab Domonkos, Jakab Zsófia, Kiss Brigitta, Kiss Júlia, Kovács Bulcsú, Németh Borbála, Peredi Adrienn, Pihokker Judit, Pintér Dorottya, Polgárdi Anna, Salamon Krisztina, Simon Orsolya, Szalai Filoména, Tarbay Júlia, Végh Bence. Nyomdai elõkészítés: Konrád Kiadványszerkesztõ Kft. Nyomtatás: Palatia Nyomda, Gyõr. Kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A kéziratok rövidítésének jogát fenntartjuk.
3
Kedves Szülôk, Munkatársaim, Diákjaink! Mária az angyali üdvözlet után útnak indult és a hegyekbe sietett rokonához, Erzsébethez. Mária, méhében a Magzattal, akit Jézusnak fog nevezni, sietős léptekkel indul; Nincs egyedül. AZ ELJÖVENDŐ akit annyira vár az emberiség, aki már megfogant, VELE VAN. Az első földi útra most indulnak… Mária nem tudja még, mi minden vár rá, de indulnak tétovázás nélkül. Ha Máriával tartasz, most te is kiléphetsz önimádó józan realizmusodból… kiléphetsz ebből az ördögi körből, amely mindenütt saját önzésedbe ütközik. Mert gyökeresen ÚJ ÚT A MÁSIK JAVÁRA LENNI …ez KRISZTUS ÚTJA. Első állomása, egyben ünnepe a karácsony. Az ISTENEMBER – KRISZTUS – SZÜLETÉSE. A karácsony, mint minden évben, most is válaszút elé állít. Van-e bátorságod Mária útjára lépni? Sietve indulni mások segítségére. Vagy otthon maradsz kényelmed szentélyét díszítgetni. Tied a döntés joga. Indulni vagy maradni. Eltakarhatod magad csillogó-villogó ajándékok tömegével. Pedig az IGAZI AJÁNDÉK TE MAGAD VAGY… korlátaiddal, időzavaraiddal együtt… De hogy fejezzük ki? Végy egy üres lapot! Írd rá. „Teljesítem kérésedet, bármi legyen is az.” Ha megérted Mária útját, és van bátorságod, hited, bizalmad és szereteted, akkor odateszed a karácsonyfa alá annak címezve, aki hozzád legközelebb áll… meghagyva, hogy töltse ki bátran, te teljesíted azt. Hidd el, mindennél emlékezetesebb ajándék lesz ez, mert MAGADNÁL ÉRTÉKESEBBET ADNI NEM TUDSZ. Azért imádkozom, hogy ragyogja be mindannyiunk egyéni életét és családi ünnepét a királyok méltósága, az angyalok tisztasága és a pásztorok egyszerűsége. Így kívánok áldott karácsonyt és újesztendőt minden Testvéremnek.
Németh József igazgató IX. századi mozaik ábrázolás Rómából
www. prohaszka.gyor.hu
4
• k e r í h • k e ír h • k e r í hírek • hírek • h Iskolánk felsô tagozatának megemlékezô mûsora az 1956-os eseményekrôl
Természettudományi verseny a Prohászkában Október 17-én, pénteken természettudományi verseny volt iskolánkban a 7. és 8. évfolyamos tanulók számára. 4 fős csapatokban lehetett indulni, így alkalom nyílt az együtt gondolkodásra. A verseny 14 órakor megnyitóval kezdődött, amelyen iskolánk tanárai ismertették a verseny szabályait. Minden csapat kapott egy pontgyűjtő papírt, erre írták a tanárok a nagy megpróbáltatások árán megszerzett pontjainkat. A termekben egy-egy tanár várta a versenyzőket, izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokkal. Az egyik teremben kóstolásból, a másikban tapintás alapján kellett felismerni az ételt/ tárgyat. Miután egy csoport végigjárta a
hat termet, 50 percet kapott, hogy megoldjon egy feladatlapot. A csapatok nagyon jól szórakoztak, mert az egyes feladatoknál nem csak az észbeli képességekre, hanem a fizikai erőre is szükség volt. A legjobban az tetszett nekünk, hogy a kérdések nem hasonlítottak az órai feladatokhoz; megoldásukhoz a logikus gondolkodás mellett fantáziára és leleményességre volt szükség. Szívből ajánljuk mindenkinek ezt a versenyt, ahol a tudás mellett a jókedv és a csapatszellem is helyet kapott. Erdélyi Katinka, Kiss Júlia, Pihokker Judit 8.H osztály
Képeslapok angolul A Mustármag előző számában arra buzdítottunk benneteket, hogy küldjetek képeslapot angol nyelven tanáraitoknak, melyben elmesélitek, hogy telnek a nyár legszebb pillanatai a közös családi nyaralás alatt. Köszönjük nektek a csodálatos beszámolókat! Képeslapot küldtek: Ladocsi Dorka 4.a, Pongrácz Anna 4.a, Pongrácz Ágnes 4.a, Fazekas Zsanett 5.a, Bilecz Máté 6.a, Pihokker Judit 8. H, Pihokker Dóra 11. NH
„Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek, S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek.” Köszönjük iskolánk 6.b osztályos tanulóinak, hogy színvonalas műsorukkal méltón emlékezhettünk az 1956-os eseményekre.
Számháború Szeptember 24-én 4 órakor találkoztunk az Aranyparton, ahonnan a püspökerdei játszótérre mentünk. Miután elosztottuk a csapatokat és mindenki felírta a számát, elmentünk játszani az erdőbe. Nagyon jól szórakoztunk! Eközben a felnőttek paprikás krumplit főztek bográcsban, beszélgettek és mire vége lett a két menetnek, már várt minket a jó étek. A finom-
ságok elfogyasztása után még „Adj király katonát!” nevezetű játékot is játszottunk. Sajnos nagyon gyorsan eltelt az idő és mire észbe kaptunk, már indulnunk is kellett haza. Sokan közülünk most játszottak először számháborút, de Edit nénivel megegyeztünk, hogy nem utoljára! Tavasszal megismételjük ezt a jól sikerült délutánt! Kovács Bulcsú 6.b
Adventi készülôdés A 7.a osztály néhány lelkes diákjával és osztályfőnökünkkel, Zimonyi Katalin tanárnővel november 29-én délelőtt felkerestük a győri Látogatóközpontot. Egy vidám hangulatú barkácsolás keretében karácsonyi díszeket készítettünk papírból, dekorgumiból, hungarocell gömbökből, melyeket ízlésünknek és fantáziánknak megfelelően festettünk, strasszkövekkel, szalagokkal díszítettünk. A kézműves foglalkozás ideje alatt Dluhopolszky László népszerű karikaturista vidám portrékat készített rólunk, melyeket ajándékként hazavihettünk. Az elkészült díszek egy része a Látogatóközpont karácsonyfáját ékesítik, de természetesen otthonra is jutott pár szépen sikerült darab.
• hírek • hírek • hír e k • híre k • h í rek Egy őszi szombaton a 8.H osztály lelkes tanulói rövid kiruccanást tettek a Bakonyba. A kirándulás már az indulásnál jónak ígérkezett, hiszen a jókedv mellett az idő is kiváló volt. A vonat zsúfolásig megtelt, de ez nem csökkentette remek hangulatunkat: énekeltünk, beszélgettünk és rengeteget nevettünk. Miután leszálltunk PorvaCseszneknél, elindultunk Vinye irányába. Csodálatos volt az őszi erdő, élvezettel figyeltük, ahogy a nap átsütött a fák levelei között. Felfedeztük, hogy rengeteg katica száll ránk és körülöttünk, amit viccesen „katica-inváziónak’’ neveztük. Hamar megéheztünk, ezért egy alkal-
Bakonyi kirándulás
mas tűzrakó helyen nekiálltunk szalonnát sütni. A közös tábortűz és falatozás után útra keltünk. Utunk során számtalanszor át kellett kel-
nünk a Cuha-patakon, amit néhányan gumicsizmában, néhányan a köveken ugrálva tettek meg. A fiúk végig nagyon segítőkészek voltak. Amikor megérkeztünk Vinyére, a forrásnál megpihentünk, majd indultunk a vasútállomásra. A vonaton már mindenkin látszott, hogy fáradt, de a hazaút is jó hangulatban telt. Az állomáson szüleink vártak minket. Nagyon jól éreztük magunkat ezen a kalandokkal teli túrán! Pihokker Judit, Polgárdi Anna, Szalai Filoména 8.H osztály Látogatás az Apáczai karon: madáretetés
Játékdélután
Az 1.b osztály ôszi programjaiból November elején egy vidám játékdélutánon köszöntöttük az őszi születésnaposokat. Őszinte jókívánságok és finom sütemények mellett együtt társasoztunk, kártyáztunk, énekeltünk. Jókedvünk - Kolozsvári Gyuszika szerint - óriásira dagadt. November 14-én a NYME Apáczai karán rendhagyó tanórát tölthettünk. Megtekintettük az Iskolatörténeti gyűjteményt (régi iskolapadokat, osztálynaplókat, spongyát, palatáblát, nádpálcát, tintatartót...), az iskola belső udvarában pedig a kerti tennivalókról, a téli madárgondozásról és fontosságáról tanultunk.
Látogatás az Apáczai karon: múzeumlátogatás
Születésnaposok köszöntése
Sport, kikapcsolódás, beszélgetések a családi napon Idén is jó hangulatú program kerekedett az immáron 3. b osztály családi napjából. Október 11-én, szombaton a szikrázó nyári meleg kiváló alapot teremtett szülők és diákok számára a tartalmas együttléthez. A nagybajcsi plébánia hatalmas udvarán mindenki kötetlenül jól érezhette magát. A gyermekek játszottak, sportoltak,
miközben a szülők főztek, beszélgettek. Kovács Zétény apukájának bográcsgulyása és a finom sütemények még tovább fokozták az élményt. A diákok és testvérek fociztak, gumiztak, fogócskáztak és a nap megkoronázásaként egy aranyos póni húzta lovaskocsiról megtekintették Nagybajcs nevezetességeit.
Ez a nap újabb lehetőséget teremtett arra, hogy a gyerekek és a szülők még közelebbről megismerkedjenek egymással és Györgyi nénivel – s ezáltal még összetartóbb közösség épüljön ki. Szűcs Angelika www. prohaszka.gyor.hu
5
6
Óvoda Az adventi időszak különösen alkalmas arra, hogy a hétköznapjaink folytonos útkeresésében még inkább Isten felé forduljunk. Megpróbáljuk lelassítani a tempót, a gyerekek figyelmét apró eseményekkel fordítjuk az advent csúcspontja, a karácsony felé. Óvodásaink számára a kis Jézus születése nagyon is megfogható, mivel nekik is van születésnapjuk, szerencsére sok-sok óvodástársnak vagy saját maguknak születik kistestvére. Minden csoportban szokás a születésnapok megünneplése. Ilyenkor az otthonról hozott édességgel megkínálják csoporttársaikat, örömmel viszik haza a kis ajándékokat. Az óvó nénik általában kis igekártyákra felírják, hogy hányadik születésnapot is ünnepeljük. A 3,4,5,6,7-ik gyertya elfújása után mindenki kíván az ünnepeltnek valamit. Gyakori kívánság a sok játék, majd az iskolában a sok piros pont,
Óvoda
de a nagyobbaknak egyre inkább megjelennek az érzések, a szeretet. Ne legyél soha beteg! Legyél mindig boldog! Hordozzon tenyerén a jó Isten! Ezekkel a gondolatokkal el tudják képzelni a karácsonyi születésnapot is, a kis Jézus születésnapját. Már a három évesek is tisztában vannak azzal, hogy mivel tudnak leginkább örömet szerezni, ez pedig a jócselekedet. Ezért csoportjainkban a jócselekedeteket gyűjtjük és szánjuk a kis Jézus ajándékának. Mindez az adventi készülődés első napján indul, ahogy erre a napra szervezzük a szülőkkel közös játszóházat is. A csoportokban a gyermekek életkorának megfelelő barkácsolásba a szülőket is bevonjuk, így együtt készítik el a különböző díszeket, karácsonyi kellékeket, mézeskalácsot. Hagyományosan ekkor gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját a kápolnában,
Óvoda
Óvoda
Adventi készülôdés — ünnepi ráhangolódás
és itt indul útra a szállást kereső Szent Család. A gyerekek örömmel viszik házról-házra a betlehemi jászolban helyet kapott Máriát, Szent Józsefet és a kis Jézust. A reggeli érkezés misztériumához hozzátartoznak a kis mécsesek fényei, a mézeskalács illat és a karácsonyi zeneszó. Az óvó nénik gondossággal díszítik a folyosót, a csoportszobákat. Arra törekszünk, hogy a gyerekeket és a szülőket is Jézusra hangol-
juk, mert Gyökössy Bandi bácsi szavaival hisszük: „Aki egészen Őrá hangolódott, azt már bármilyen irányú szél egy irányba viszi: közelebb Jézushoz. Már rájöttünk, hogy amikor a szívünket adjuk a karácsonyba, olyan lesz a karácsonyunk, amilyen a szívünk.” A feladatunk, hogy szívvel készüljünk az adventi időben karácsonyra! Ottófi Rudolfné
Mi már elsôsök vagyunk, de az ovit nem felejtjük!
Elsőseinket minden év elején visszahívjuk egy délutáni teázásra az óvodába. Jó volt látni a hátitáskával érkező elsősöket, akik büszkén lépdeltek az óvoda folyosóján. A Nefelejcs csoportban körben
ülve elmondhatták gondolataikat, szépen megfogalmazták az óvoda és az iskola közötti különbségeket. Mindenki elhozhatta kedvenc füzetét, könyvét. A Napraforgó csoportban finom sós és édes, saját készítésű meglepetés sütivel, ovis teával kínáltuk őket. A jó hangulatú, vidám találkozó után örömmel vitték magukkal az óvó nénik által készült baglyos könyvjelzőt, ami reményeink szerint emlékezteti őket a Prohászka Óvodára.
Márton-napi felvonulás Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a gimnazisták és az óvodások egy épületben élhetik mindennapjaikat. A Márton-napi lampionos felvonulással megbolygatjuk a diákok életét. A dramatizálás után útnak indulunk és az emeleten lévő gimnáziumi tantermekben is hirdetjük Márton jócselekedetét. A gyerekek kezükbe kapják a saját maguk által készített lampionokat, (amelyekben a mécseseket a dajka nénik segítségével meggyújtunk) és énekelve indulunk.
7
Kirándulás Ausztriában Iskolánk dolgozói 2014. szeptember 27-én közös kiránduláson vettek részt. Utunk a Bécstől északra fekvő, Kahlenberg és a Leopoldsberg hegyek által körülölelt Klosterneuburgba vezetett. Az idén 900 éves apátsági templom és Ágoston-rendi kolostor gyönyörű környezetben impozáns kiállításokkal várja a látogatókat. Egy tárlatvezetés keretében lehetőségünk nyílt arra is, hogy pillantást vethessünk a közel 850 éves, híres Verduni-
oltárra, amely Nicolaus von Verdun mester első datált és szignált műve, s amely 52 zománcozott tábláján, 3 sorban az egész üdvtörténetet megjeleníti. Az apátságban egyszerre van
jelen múlt és jövő, s ennek ékes bizonyítéka, hogy a jubileum alkalmából a látogatók számára meglepő helyeken kortárs osztrák művészek kreációi láthatók, többek között egy csak együttes, kézi erővel hajtható óriáskerék az egyik belső udvaron, vagy a mennyezetről lógó, pillangókkal teleaggatott kör a nagytemplomban. Minden kreáció metaforája valamilyen formában Krisztusnak, a keresztényi összefogásnak, a jövőbe tekintésnek, emlékeztetve dicső múltra. Az apátságot elhagyva Kahlenberg felé vettük az irányt, hogy gyönyörködhessünk az alattunk elterülő bécsi panorámában. Ez a hegy arról is nevezetes, hogy a lengyel – osztrák - német hadak Sobieski János
király és Lotaringiai Károly vezetésével itt mértek döntő vereséget a Bécset ostromló török seregre. A következő és egyben utolsó úti célunk az osztrák-szlovák határhoz közel fekvő, egykori római város, Carnuntum volt. Marcus Aurelius Elmélkedések című művét ezen a helyen írta, s a műből részleteket hallottunk Zoltán atya tolmácsolásában az egykori amfiteátrum közepén. Az ásatások mellett ókori technikával, korhűen felépített házakat láthattunk, ahol megtudhattunk egyet s mást a római étkezési, fürdőzési szokásokról, mindennapi életről. Ez a régészeti park tényleg beváltja, amit ígér: „So nah, waren die Römer noch nie!” (Ilyen közel még sosem voltak hozzánk a rómaiak! – térben és időben); idegenvezetőnknek hála, valóságos időutazásban volt részünk. A fáradt utazókat Mosonmagyaróváron jó hangulatú étterem, és finom estebéd várta. Ezúton is köszönjük minden szervezőnek, hogy ilyen szép élményekkel gazdagodhattunk. Fekete Katalin www. prohaszka.gyor.hu
8
Október 18-án, szombaton osztályunk egy igazán vidám, tartalmas, lelki élményekben gazdag napot töltött együtt más egyházi iskolák végzős diákjaival az érettségizők zarándoklatának keretében. Az évente megrendezett program helyszíne idén is a győri székesegyház volt.
Érettségizôk zarándokoltak Gyôrbe Itt gyülekeztek a fiatalok kis csoportokba verődve a reggeli órában. A bejáratnál levő asztalokon mindenki választhatott a sokféle színű karszalagok közül, valamint egy könyvjelzőt is kaptunk Ferenc pápa üzenetével. A szentmise 9 órakor kezdődött a templomban, melyet Martos Levente Balázs atya, a győri szeminárium prefektusa celebrált, győri egyházmegyei papok és a szeminárium kispapjainak segítségével. A szertartást még ünnepélyesebbé
tette a székesegyház csodálatos hangon felcsendülő orgonája és a füstölő tömjén illata is, mely belengte a szentélyt. A szentbeszédben Balázs atya a hit fontosságát hangsúlyozta, melyre különösen szükségünk lesz ebben a nehéz évben, amikor meg kell hoznunk életünk nagy döntését. Az atya kiemelte, hogy nem csak a papoknak, hanem mindenkinek van hivatása, melyet az Isten személyesen neki szánt. A szentmise után Balázs atya buzdítására vetettünk egy-egy pillantást a győri bazilika híres ereklyéire: a Könnyező Szűzanya kegyképére, boldog Apor Vilmos püspök márványszarkofágjára, és nem utolsó sorban a nemrég rekonstruált Szent László-hermára. Jó mindig újra rácsodálkozni, milyen értékes kincseket rejt egyházmegyénk főtemploma. Ezt követően kezdődött Balázs atya vetítéssel egybekötött előadása a templom főhajójában. Az élménybeszámolóban az atya egy francia katedrális művészeti kin-
cseivel hívta fel a figyelmünket életünk zarándokútjára, és a fontos állomásokra, ahova mindig újra és újra visszatérünk. Különösen megfogott az a kép, ami a francia templom bejáratánál található kanyargó, labirintusszerű köveket ábrázolta, melyeken a régiek térdelve mentek végig, míg a szentélybe nem értek. Az Egyház történetében ezek a gesztusok mind azt mutatják nekünk, mai embereknek, milyen fontos az alázat a hitünkben. Hogy merjünk bocsánatot kérni bűneinkért, térden csúszva az Isten elé járulni, és esedezni a megbocsátásért. Természetesen ma már nincsenek ilyen szigorú szabályok az Egyházban, mégsem szabad elfelejtkeznünk a háláról, tiszteletről, ami a mi Megváltó Istenünket illeti. A lebilincselő előadás után kiscsoportos beszélgetésekre került sor több helyszínen a szeminárium kispapjainak vezetésével. Itt volt szükség a nap elején kapott színes karszalagjainkra, melyek segítségével mindenki könnyen megtalálta vezetőjét és társait. Az én „lila karszalagos” csoportomnak vezetője a harmadéves szemináriumi hallgató, Szabolcs volt, akivel a papi hivatás fontosságáról, az elkötelezettségről beszélgettünk. Kérdeztük őt saját hitélményeiről, személyes tapasztalatairól, melyeket örömmel megosztott velünk. Vidámsággal és sok nevetéssel telt el ez az együtt töltött óra. Ezt követően éhségünk már a tetőfokára hágott, úgy hogy mindenki örömmel fogyasztotta el a közös ebédet (virsli, kenyér, tea) a Püs-
pökvár egyik termében. Akinek még maradt energiája, kedve, ebéd után megtekinthette városunk csodás panorámáját a Püspökvár tornyából. A nap zárásaként litániát imádkoztunk a Szűzanya tiszteletére a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt, melyet még meghittebbé tettek a kis égő mécsesek, melyeket a szertartás előtt közösen meggyújtottunk, a végén pedig a kegykép előtt elhelyeztünk. Hálás köszönettel tartozunk a zarándoklat szervezőinek ezért a felejthetetlen élményért, mellyel gyarapodtunk. Lelkiekben megújulva tudjuk majd folytatni ezt a számunkra oly fontos évet, tudva, hogy a Jóistenre mindig számíthatunk a nehéz döntések előtt. Ő megmutatja igazi hivatásunkat, ha kitartóan imádkozunk Hozzá. Köszönjük! Simon Orsolya 12.H Fotó: Bogdán Réka, Paksa Balázs Forrás: GyŐri Egyházmegye
9
Védett helyek 2.
Orchideák a Pannonhalmi-dombvidéken Láthatod, tényleg nem kell az esőerdőkig utaznod, ha orchideákat akarsz látni. A Pannonhalmidombság lankáin pár száz évvel ezelőtt még főleg csodaszép tölgyerdők virultak. Sajnos mára ezekből igen kevés maradt, de értékes, védeni való életközösségek így is maradtak itt. Ezek ma elsősorban azok a meredek domboldalakon lévő gyepek, melyeket soha nem műveltek, vagy a művelésükkel már nagyon rég felhagytak, és már csak sejteni lehet, hogy valaha szőlőt neveltek rajtuk. Ezekben az értékes gyeptársulásokban él a szépséges leánykökörcsin, de itt találunk több talajlakó orchidea fajt is. Az orchideák virágja szép, ezt mindenki tudja. Az ilyen látványos virágtakaró rögtön elárulja tulajdonosát: rovarok alakítják a megporzó szerepét. És a megporzásért jutalom jár: a nektár. De nem minden orchidea választja ezt a szép hagyománnyal bíró módszert, mivel „nem akarnak” nektárral fizetni. Ezek az orchideák „ötletes” megoldással próbálkoznak. Ilyenek pédául a bangók (Ophrys nemzetség) . Már a híres XIX. századi biológus, Darwin is gondolkodóba esett, mikor ezeket a növényeket vizsgálta. Megfigyelte, hogy a rovarokra emlékeztető bangó virágokra a megporzást végző hártyásszárnyúak „kis ördögökként” támadnak, de a furcsa viselkedés magyarázatát nem sikerült
megtalálnia. A jelenséget később egy francia ezredes, bizonyos Pouyanne értelmezte először helyesen. Rájött, hogy megporzó rovarok nőstényeire hasonlítanak a bangók virágainak mézajkai, és a megporzó rovarok hímjei a párzás reményében keresik fel ezeket a virágokat, és közben elvégzik azok megporzását. A legutóbbi idők kutatásai tették világossá, hogy a virágok elsősorban mesterien utánozzák a nőstény rovarok szagát, pontosan ugyanazokat az illatokat árasztva, mint azok. A
közelükbe szagnyomon érkező hímek ezek után még úgy is látják, hogy jó helyen járnak, végül a virág felszínének tapintása pontosan olyan, mint amire számítanak. Az átverés tökéletes. A fokozottan védett pókbangó virágait például a bányászméhek porozzák be. Ennek a növénynek az élőhelyei változatosak, nedves kaszálókon, szikes pusztákon, lápréteken, de felhagyott szőlőkben is előfordulhat. Bár a leggyakoribb hazai bangó faj, ám a Pannonhalmi domb-
ságban ritka. Eszmei értéke 100 000 Ft. A méhbangó az előzőnél is ritkább növény, száraz gyepekben, meszes talajon előforduló orchidea faj. Az utóbbi években terjeszkedését figyelték meg, új termőhelyeken is megjelent. Fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. A fotókat Tóth Tibor készítette a Pannonhalmidombvidéken. Tóthné Sasvári Szilvia
www. prohaszka.gyor.hu
10 Október 3-án, pénteken a 8.H és a 10. osztály tanárai kíséretében Budapestre utazott, hogy részt vegyen az Erkel Színház „Operakaland” elnevezésű programján. A műsor Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital című műve volt.
Operakaland1 Reggel negyed 8-kor mindenki kicsinosítva, elegáns ruhában érkezett a győri vasútállomásra. A Budapest felé vezető úton a lányok csacsogása zengte be a vonatot. Miután megérkeztünk a Keleti pályaudvarra, a 4-es metróval utaztunk az Erkel Színházhoz. Az előadás kezdete előtt az egyik színész üdvözölte az ország különböző városaiból érkezett diákcsoportokat, felhívta a figyelmet a helyes viselkedésre, majd röviden ismertette az opera tartalmát. A történet főhőse Nemorino, a fiatal parasztlegény, aki epedve vágyik a szépséges és gazdag lány, Adina szerelmére. Boldogsága érdekében mindent bevet, még szerelmi bájitalt is vásárol Dulcamara csodadoktortól. A három órás darab végén együtt
örülhettünk Nemorino sikeres hódításának és az ifjú pár egybekelésének. Az előadás után megtekintettük fővárosunk egyik ékességét, a Szent István Bazilikát. A Szent Jobbot látva felidéztük Szent István király alakját, és közös imádságban emlékeztünk meg róla. Ezt követően kaptunk egy óra szabadidőt, hogy körülnézhessünk a belvárosban, majd hazaindultunk. A fáradtság ellenére a vonatút is vidáman telt el. Mindannyiunk nevében szeretném megköszönni, hogy ilyen kellemes élménnyel gazdagodhattunk. Reméljünk, lesz még ilyen alkalom! Boros Klaudia 10. osztály
A Magyar Állami Operaház tavaly ősszel indította útjára az Operaház nagykövetei programot, amelynek célja, hogy egy új, kulturális értelemben tágabb látókörű operába járó nemzedéket neveljen. E művészeti program keretében látogatott el hozzánk Bokor Jutta operaénekesnő, aki Kodály Zoltán Háry János darabjáról mesélt a kicsiknek. Segédanyagokkal gazdagon illusztrált előadásának célja az
„Mit nekünk Cuha…” A közelmúltban a 7.H osztály bakonyi túrára indult. A program természetesen szentmisével kezdődött a Karmeliták templomában. Az állomásról vonattal jutott a csapat Porva-Csesznek állomásáig. Az út során még sok minden következett: szalonnasütés, a finom „hazai” elcsipegetése, közös játékok a természetben, na meg a Cuha, melyen az átkelés nem volt mindig száraz..., majd az öröm, hogy Vinyére értünk, s a vonatozás, ahol a vidámságé volt a főszerep. De jöjjenek a reflexiók, melyeket egy nappal a kirándulás után, már szárazon fogalmaztak meg a „héthások”, majd pedig a kép, mely magáért beszél… „Szerintem az egész kirándulás nagyon jó volt. Tetszett, amikor énekeltünk a vonaton a lányokkal. Nagyon jó volt, amikor csak egyszerűen sétáltunk az erdőben…” „Tetszett a drámajáték és a fordított bujócska is!” „Pár ember nagyon vicces volt a lábán a zacskókkal, mikor átkelt a Cuhán. Sajnos páran áldozatul estek, a víz győzött…” „Izgalmas volt lecsúszni a dombon, és amikor átkeltünk
OperaKaland2
a patakon, amely inkább nézett ki folyónak, mint …” „A kirándulás izgalmas volt és vicces, és elég vizes…” „Tetszett a sütögetés, finom falatokat készítettünk. Minden tetszett!!!” „Jók voltak a közös játékok, a sütögetés is. Picit lehetett volna több napsütés és kevesebb víz, de emlékezetes kirándulás marad, amire szívesen fogok visszaemlékezni!” „Jó volt hegyet mászni, a barátokkal lenni. Az egész nap nagyon tetszett!” Végül ezúton is szeretnénk megköszönni valamennyi kedves Szülőnek a sok finom küldeményt, mellyel a túrától és jó levegőtől megéhezett osztály bőségesen csillapíthatta éhségét. Ha el is fáradt kicsit a társaság, azzal az ígérettel váltunk el este, hogy ezt a kirándulást még sok másik követi majd. Horváth-Hutás Rita osztályfŐnök
volt, hogy figyelmet ébresszen a gyerekekben a műfaj iránt. A művésznő temperamentuma, színes és vidám egyénisége elvarázsolta a diákjainkat, és a kezdeti zavart hamar felváltotta az érdeklődés. A közös éneklés és tánc után pedig azt is megtapasztalhatták tanulóink, hogy ebben az eddig maguktól távolinak tartott műfajban is jól érzik magukat. Elmondhatjuk, hogy különleges és egyedi élményben volt része Kicsinek és Nagynak ezen a délelőttön.
11
Gimnáziumunkban október 21-én, az aulában került sor az 1956-os forradalom és szabadságharcról való ünnepi megemlékezésre.
Vendégünk volt Somogyi Gyôzô Kossuth-díjas grafikus és festômûvész Először a Himnusz hangjai csendültek fel, majd Peredi Adrienn 11. osztályos tanuló Tamási Lajos, „Piros a vér a pesti utcán’’ című versét szavalta el. Ezután Cseh Tamás „Corvin köziek” című dalát hallhattuk, a kivetítőn pedig archív videofelvételek és képek voltak láthatók. Ezek a képsorok a forradalom elesetteit, hősi harcosait, a magyar küzdeni akarást, és az általuk védett haza iránti szeretet mutatták be. A dalt és a felvételeket Simon Orsolya 12. osztályos tanuló követte, Márai Sándor „Mennyből az angyal” című versével. Ezt követően lépett a mikrofon mögé a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus és festőművész, Somogyi Győző, aki az emlékeiről mesélt a jelenlévőknek. 1956-ban a Művész úr 14 éves volt. Október 22-én diáktársaival együtt hazaküldték az iskolából. Az indokot nem tudta, csak hallotta egy diáktársuk kiabálását, hogy tüntetés van a városban. Hazament, és nem sokkal később egy tank ment el az ablakuk alatt. Látta az embercsoportokat, ahogy tüntetnek, hallotta a hangjukat, ahogy énekelték a Szózatot és a Himnuszt. Édesapja elindult este körülnézni, de csak az utca végéig jutott a lövöldözésektől. Mikor hazaért, felvillanyozva közölte családjával: „Szabadok leszünk!”
Mikor kiderült, hogy az oroszok kivonulnak az országból, Művész úr elmondása szerint mindenki felmászott a tankokra, átölelte a katonákat és virágokat dugdosott a tankok csöveibe. Az emberek virágokat adtak a katonáknak, akiktől szeretettel búcsúztak el, nem haraggal, vagy kárörvendve, hanem szeretettel. Azonban bekövetkezett a második orosz támadás november másodikán. A tankok elérték azt az utcát is, ahol Művész úr és családja laktak. Egy tank lövedéke felrobbantotta és porig égette azt. A család napokig száraz kenyérhéjakon élt, melyeket befőttbe mártva ettek meg. Művész úr elmondta, hogy számukra ez az élmény olyan volt, mintha a sport és a játék hangulata keveredett volna a vérengzéssel. Az orosz katonák remegtek a félelemtől, miközben a gyerekek huzigálták puskájukat és kabátjukat. A magyarok nem féltek. Elmondása szerint akkor, a forradalom alatt más ember lett belőle.
Így emlékeztünk meg országunk hősi halottairól, az orosz ostromról, a rengeteg ártatlan ember haláláról és a magyar küzdeni akarásról. A megemlékezést a Szózattal zártuk. Horváth Márk 10. osztály
Kirándulás a kultúra jegyében Iskolánk olyan szerencsében részesülhetett, hogy Somogyi Győző művész úr meghívott minket a budapesti Vigadó épületében lévő kiállítására. Ezt az örömöt növelte, hogy saját maga vezetett körbe bennünket a három teremben, ahol 600 művét tekinthettük meg a közel 1200-ból. Egyik művére egy kicsit jobban
is kitérnék, amely leginkább megfogott. Ez a Kárpát-medence pontos térképe, jó ember nagyságú méretben, melyet utazásai közben rajzolt egészen 10 éven keresztül, de olyan pontossággal, hogy leírni sem tudom. Azért is ragadott meg, mert a művész úrtól megtudtam, hogy egy évig ő maga is élt a Szigetközben, ahol jómagam is élek a mai napig. Ezután átsétáltunk a Vígszínház épületéhez, és közben bepillantást nyerhettünk egy átlagos budapesti hétfő estébe, mert pont belebotlottunk egy tüntetésbe. A színházban pedig Molnár Ferenc Játék a kastélyban című művét tekinthettük meg. Öröm volt a filmekből ismerős hangokat személyekhez is kötni, mint például Adam Sandler, vagy Piton professzor. A darab végeztével haza indultunk, és épségben, fáradtan, de élményekkel tele érkeztünk vissza Győrbe. Peredi Adrienn 11. osztály www. prohaszka.gyor.hu
9022 Gyôr, • Telefon • www.proh
„DIÁK
A Káptalandom még múltján mere mert diák-idõnk lelkünkre száll, h
Szállunk... és jön v mint a Duna föl így óvják a lelkü imáikkal az
Évszázadok lá újítunk már meg tudás és e példa ú legyünk „mint lili
Újkapu u. 2–4. : 96/510-380 haszka.gyor.hu
KDAL“
b s az õsi bástya eng, de jövõbe néz, k emlék-palástja ha szívünk nehéz.
velünk egy dallam, é lobbanó sirály, ünk szakadatlan z orsolyiták.
ángoló hitével gint követ s rögöt; útunkon kísérhet: iom tövisek között!“
14 Október végén, egy szombat reggel negyed 8-kor a vasútállomás elől indultunk Bécs felé. Az út jó hangulatban telt, hamar megérkeztünk Ausztria fővárosába.
Kirándulás Bécsbe A kalandok egy egykori gipszbányában kezdődtek, ahol a belépést követően egy hosszú alagúton mentünk végig egy humoros idegenvezető segítségével. Megtudtuk, hogy milyen volt a „bányászélet” akkoriban, hogyan hordták a lovak a kitermelt gipszet, és láthattuk az egyik legelső sugárhajtású repülőgép (HE 162 Salamander) makettjét is. A végén kb. 60 méterrel a felszín
alatt egy hajóúttal zárult a látogatás a Nagy-tavon. A következő állomás a bécsi ORFszékház volt. Feltárultak előttünk az igazi kulisszatitkok. Többek között
bevittek bennünket abba a stúdióba is, ahol „A nagy esély” című tehetségkutató műsort forgatják. Itt több mint 1200 lámpa és égő található, valamint 18 kamera és 12 hangszóró is van. A főkamerák kb. 90 kilósak. A legjobb részek a „Blue-box” nevű kisstúdióban történtek. Mindenki nagyon élvezte. Amit ott alkottunk, lefilmezték és a látogatás során ezt megkaptuk egy DVD-n. A legutolsó úticél a „Tenger-háza” volt. Ez egy nagyon magas épületben található. Ennek egyik oldalán a profi, versenyre készülő falmászók gyakorolnak. Először kimentünk a tetőre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Bécsre. (Ezt az épületet a II. világháború során a németek légvédelmi állásként használták). Belül több ezer fajta kü-
lönleges állatot tekinthettünk meg. Láthattunk cápát, majmokat, ritka óriásteknőst, halakat, kígyókat, békákat, madarakat és még madárpókot is! Persze ez nem minden! Nagyon sok hely kellene ahhoz, hogy az összes élőlény nevét ide leírjuk. Lett sok barátunk, mindenki nagyon remekül érezte magát, és persze eléggé elfáradt. Természetesen a hazaút is gyorsan és persze hangosan telt. Köszönjük az utazást Péter bácsinak, Kati néninek és mindenki másnak, aki segédkezett a kirándulás megszervezésében és lebonyolításában. Buruzs Réka Jázmin, Tarbay Júlia, Csonka Ágnes, Németh Borbála
15 2014. november 7-9. Komárom, Dunaszerdahely, Dévény, Pozsony, Nagyszombat, Deáki, Vágkirályfa, Ógyalla
XVI. Felvidéki séta A Rákóczi Szövetség XVI. alkalommal szervezte meg Felvidéki séta elnevezésű rendezvényét, amelyen iskolánkból 5 diák vett részt: Bagó Petra, Sterkovitz Izabella, Szédelyi Tamás Bence (9. osztály), Cseszkó Alexandra és Erdei Szilvia (12. osztály). A kiránduláson összesen 99 fő volt jelen: felvidéki (Ipolyság, Nagymegyer,
komáromi központi erődöt, Dévény várát, a pozsonyi országgyűlés alsó és felső táblájának helyet adó épületeket, a nagyszombati Keresztelő Szent János-székesegyházat és Szent
Miklós-bazilikát, szentmisén vettünk részt Deákiban, fogadott minket Vágkirályfa polgármestere és felesége, valamint Csáki Pál Hit és Hűség című darabját is megnéztük Boráros Imre Kossuth-díjas színművész rendezésében és főszereplésével. Ez a kirándulás nagyban hozzájárult magyarságtudatunk elmélyítéséhez és a határon túli magyarokkal való összetartozásunk erősítéséhez. Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek a lehetőséget! Botosné Mészáros Krisztina kísérŐtanár
Dunaszerdahely, Somorja, Diószeg) és magyarországi (Győr, Sopron, Kapuvár, Pápa, Szombathely, Tatabánya) középiskolák diákjaiból és tanáraiból állt össze a csapat. A túrát Lados Balázs, a budapesti Szent Margit Gimnázium tanára vezette, a Szövetséget Papp Imre és Petrovay László képviselte. Hatalmas ívű történelmi visszapillantásban volt részünk, a 907. évi pozsonyi csatától Szent Istvánon át az 1848-as eseményeken keresztül egészen a szlovákiai magyarság kitelepítéséig. Tisztelettel adóztunk nagy magyarjainknak, megkoszorúztuk szobraikat, így Szent Istvánét és Klapka Györgyét Komáromban, Rómer Flórisét Pozsonyban, Konkoly-Thege Miklós és Feszty Árpád síremlékét Ógyallán, dr. Janics Kálmán sírját pedig Vágkirályfán. A pozsonyi csata emlékére is elhelyeztünk egy koszorút Hainburgban a magyar toronynál. Meglátogattuk a
www. prohaszka.gyor.hu
16
Elsô világháborús emlék-zarándoklat November 8-án gimnáziumunk tanulóinak egy csoportja buszos emlékzarándoklaton vett részt, amelynek keretében az idén száz éve kezdődött első világháború egyik fontos helyszínére, az Isonzó völgyébe utaztunk. Első megállónk Kobarid, olasz nevén Caporetto volt, ahol megtekintettük az I. világháborús múzeumot. A kiállított tárgyak között nagy számban láthattunk különböző fegyvereket, katonai ruházatokat és felszereléseket, valamint festményeket. Az első teremben körben állva hallgattuk Jakab Gábor tanár úr és Niederland Zsófia tanárnő ismertetőjét a háború kirobbanásáról, menetéről, a résztvevő országokról, a veszteségekről, illetve a caporettoi áttörésről.
A múzeumi látogatást követően ismét buszra szálltunk, hogy felkeressük a térség egyik katonatemetőjét. Útközben Lukácsi Zoltán atya témához kapcsolódó irodalmi összefoglalóját hallhattuk, verseket olvasott fel többek között Babits Mihály első világháborús költeményei
közül. A temetőben igeliturgia keretében emlékeztünk a háború elesetteire, közösen imádkoztunk értük, majd mécseseket gyújtottunk. Következő megállónk a Vrsic, Szlovénia legmagasabban fekvő hágójának teteje volt, ahová egy hosszú szerpentinen kellett felkapaszkodnunk. A hegy tetején az esős időjárás ellenére lenyűgözve szemléltük az elénk táruló tájat. Az öt és fél órás hazaút jó hangulatban telt. Éjjel fél 11-kor, lelki élményekben gazdagodva értünk iskolánkhoz. Köszönjük Igazgató úrnak, hogy lehetővé tette számunkra a kirándulást! Horváth Márk 10. osztály
17
A 2014/2015-ös tanévben gimnáziumunk történetében először került megrendezésre gólyabál, amelyet a 8.H és a 10. osztály szervezett az újonnan érkezett 7-es és 9-es diákok részére.
Fergeteges gólyabál a Prohászkában A rendezvény elején kerültek sorra a játékos megmérettetések. Sokan szerencsések voltak, de néhányan pórul jártak. Az ifjú gólyák többé-kevésbé sikeresen teljesítették a rájuk szabott feladatokat, így a hagyományos gólyaeskü letétele után ünnepélyesen prohászkás diákokká avattuk őket. Ezen események után mindenki kellőképpen ellazulhatott, mert következett a tánc, amihez a zenei aláfestést Csorba János tanár úr és zenekara biztosította. Mindeközben zajlott a sütiverseny, amelyen a már előzőleg felkért zsűritagok kiválasztották a diákok által készített sütemények közül a legfinomabbat. Az este folyamán az éhes diákok számára ezen édességek mellett büfé kínálta szendvicseit és teáit. A bál végén következett a gólyakirály és gólyakirálynőválasztás. A gólyák felvonulása után szavazhatott a közönség, ami alapján Kósa Ramóna lett a gólyakirálynő, a gólyakirály pedig Szédelyi Tamás Bence. A bálon mindenki remekül szórakozott, és utána rengeteg pozitív visszajelzés érkezett hozzánk. Reméljük, hagyományt teremtettünk és minden évben megrendezésre kerül majd ez az esemény. Gróz Katalin 9. osztály Végh Bence 8.H osztály www. prohaszka.gyor.hu
18
What
is a
C S ChriStma
R e ? k C a r
A Christmas cracker is a brightly coloured paper tube, twisted at both ends. A person pulls on each end of the cracker and when the cracker breaks, a small chemical strip goes “Pop” and the contents fall out. A Christmas cracker traditionally contains a paper crown, a small gift and a joke written on a slip of paper. The gift in a cracker depends on how much you have paid for the cracker. The more you pay the better the quality of the gift. The traditional way to pull a cracker is crossing your arms and pulling a whole circle of crackers around the table. Everyone holds their cracker in their right hand and pulls their neighbours cracker with the free left hand.
Every year Santa makes a list to see who is naughty and who is nice. Santa leaves presents for the nice kids under the tree and gives the naughty kids a lump of coal. Help Santa decide who is naughty and nice. FIND THESE WORDS: bells candy cane card carol cookies and milk December decoration frost holly hot chocolate icicle North Pole present reindeer Rudolph Santa Scrooge sleigh snowflake snowman star stocking tree
Kiss Brigitta 9
Mike did his chores every week. Jenny kicked her little brother. Ben stole some candy from the store. Tom helped his sister with her homework. Tomoko cleaned the blackboards at school. Rosa cheated on her test at school. Fred threw a rock at another boy. Brian helped his friends steal a bike. Megan lied to her parents about her grades. Wyatt did his homework every day. George gave his allowance to help poor children. Brenda swore at her friends. Julia ran errands for her mother. Eddie was caught smoking at school. Ming volunteered at the library. Ivan teased the younger kids at school. Heidi shared her snacks with her friends. Jose fought with his classmates. Maria took care of her brother after school. Stephen was a bully at school. Dana taught her little brother how to read.
This Christmas I want ................................................................................ Jakab Domonkos 5.b
Az oldalt szerkesztette: Zimonyi Katalin
................................................................................ ................................................................................ ................................................................................
19
Jakab Zsófia 11
Az oldalt szerkesztette: Fekete Katalin
www. prohaszka.gyor.hu
20 Hérics Dávid, gimnáziumunk egykori diákja, felnôtt és ifjúsági világbajnok kajakozó az idei moszkvai világbajnokságon szerzett aranyérmet négyes kajak váltóban, ahol befutó emberként hatalmas hajrával felhozta a csapatot a dobogó tetejére.
Beszélgetés Hérics Dávid világbajnok kajakozóval
„Nem vagyok egyedül”
– Dávid egy katolikus iskolában érettségizett és keresztényként lett világbajnok. Milyen hátteret jelent a kereszténység és ez az iskola? – Azt gondolom, hogy erkölcsileg, amit iskolámtól kaptam, tanultam, alkalmazható a hétköznapokban, a sportban is. Nagyon fontos, hogy megôrizzem önmagamat, mert rengeteg dolognak vagyok kitéve. Idén rengeteg próbát kellett kiállnom. Talán azt is mondhatom, hogy nem az volt a legnehezebb számomra, hogy kijussak a világbajnokságra, hogy megnyerjem, hanem az oda vezetô úton rengeteg próba volt, amit ki kellett állni, és meg kellett ôrizni önmagamat. Sokszor meghazudtolhattam volna önmagamat, egyszerûbben és könynyebben is elérhettem volna a célomat. – Az, hogy bevallja, hogy keresztény, mit jelent a közösségben? Kakukktojásként kezelik, csodabogárként, vagy pozitívumként tekintenek a többiek erre? – Rengetegen használnak tetoválásokat, mindenki magára tetováltat keresztet, Jézust, egyéb dolgokat – egyik társamnak hatalmas Jézus van ráfestve a hátára rózsákkal, mindennel, nem tudom, hogy ô például tudja-e, hogy mi mi után
következik a rózsafüzér-imádságban –, én nyilván nem csinálok ilyet, azt gondolom, hogy ez egy kicsit képmutatás. Ha valaki megkérdezi, megmondom, hogy járok misére, templomba, keresztény ember vagyok. Nyilván nem rakom ki mindenki elé, mert ez az én saját szívügyem. Azt gondolom, több elônye van, mint hátránya – emberileg is. – Mennyire segít? Mekkora motiváló erô? – Minden verseny elôtt, amikor állok be a rajtgépbe – nem tudom, hogy ki mit gondol vagy érez –, amikor már azt mondják, hogy „Ten minutes, come to the startline, please!” („Tíz perc, álljanak be a rajhoz!”), felnézek az égre, és tudom, hogy nem vagyok egyedül a hajóban. Nem szoktam ilyenkor félni vagy izgulni. Azt gondolom, ez egy elég nagy, pozitív segítség. – Az élsport és az erkölcs összeegyeztethetô,
hiszen egy világbajnokkal beszélgetünk. De felvetôdik, hogy sok-sok tiltott doppingszer forog a sportban. Errôl mi a véleménye? – Az emberre egybôl szokták mondani – ha valaki nyer, és mindenkinek vannak rosszakarói –, „ez biztos doppingol, kokszol”, egybôl mindenkirôl a rosszat gondolják. Azt gondolom, hogy mindenkinek saját magának kell elszámolnia ezzel a dologgal. Valaki tagadja, valaki nyíltan vállalja. Azt gondolom, hogy az, aki feláll a dobogó tetejére, elér egy eredményt, s azt tiltott teljesítményfokozó szerekkel éri el, az nem ér semmit sem. Ha ô úgy érzi, hogy ezzel elérte a célját, akkor egészségére. Én nem érezném jól magamat. Ha én most ezt az aranyérmet így értem volna el, visszaadnám. – Milyen a Himnuszt hallgatni? Ez nem mindegyikünknek adatik meg... – Nagyon jó érzés, ilyenkor érzem magam igazán magyarnak. Rengetegen mondják azt, hogy – nyilván a kajak-kenu nem egy túlfizetett sport – miért nem próbálom ki magam máshol, miért nem megyek külföldre. Azért nem megyek el külföldre, mert hallhatom a magyar Himnuszt, mert magyar ember vagyok, ide születtem, és ide is tartozom. Énekeltem is a Himnuszt. Kevesen élhetik ezt át, nyilván sokan hallották már a Himnuszt, de nem nekik szólt. Amikor nekem szól, akkor érzem igazán, hogy valamit visszaadtam Magyarországnak abból, amit tôle kaptam. Jakab Gábor
21
Németh György történész – Professzor úr, alapkérdéseket szeretnék érinteni: miért sötétbôrû az egyik király, miért lett szerecsen, miért vannak ôk hárman és miért királyok? Talán kezdjük az elsôvel! Hogy lett az egyikbôl szerecsen? Tényleg az volt-e? – Eredetileg csak annyi szerepel az Újszövetségben, hogy mágusok jöttek keletrôl, nem derült ki az, hogy hányan vannak, nem derül ki az, hogy királyok, sôt kifejezetten bölcsekrôl van szó. A nevük meg végképp nem ismert a bibliai hagyományban. Ez tehát késôbbi, középkori eredetû, az is, hogy neveket találnak, az is, hogy hárman vannak, és tulajdonképpen, ami a legkorábban jelenik meg, az az, hogy valamilyen módon királyok. Ez lépcsôzetesen, fokozatosan alakul ki a hagyományban, tehát nem úgy van, hogy valaki egyszer csak leírja, hogy ôk királyok. Az Újszövetség mindig az Ószövetség által értelmezô-
dik. Origenész, az egyházatya volt az, aki elôször utal arra, hogy három király jelenik meg az Ószövetségben és akkor ezek tulajdonképpen misztikus értelemben valamilyen módon jelképezhetik azokat, akik eljönnek a kis Jézushoz. Mert hiszen azt mondja az egyik zsoltár, hogy királyok fognak szolgálni a majd megszületendô Messiásnak. A pásztorok, akik összegyûlnek a kis Jézus elôtt, ôk nem felelnek meg a királyoknak, de három napkeleti bölcs, az már megfelelhet. A szír hagyományban már teljesen egyértelmûen név szerint megmondják, melyikük melyik országnak a királya
volt. A szír hagyományban jelenik meg legelôször, az egyikük sötét bôrû, mert emlékezzünk Sába királynôjére, hát ô is sötét bôrû volt. Ezt itt Európában a nyugati kereszténység nem tudta, ôk azért tekintették az egyiküket sötét bôrûnek, mert sábai volt. A nyugati hagyományban a bôrszín az egyrészt azért jelenik meg, mert Beda, Venerábilis a 8. században azt írja, hogy misztikus értelemben a három bölcs a három kontinensnek felel meg. Akkor csak három kontinenst ismertek. Európát, Ázsiát és Afrikát. Ebbe már beszivároghat az, hogy aki Afrikát képviseli, az ne legyen fehér bôrû. De ô nem mondja, hogy Afrikából érkezett a király, hiszen a Bibliában az szerepel, hogy keletrôl érkezett, és hát Afrika nem keletre van Betlehemtôl. Viszont egy másik szerzô ugyancsak a 8. században leírja, hogy tulajdonképpen három életkornak felel meg. Tehát az egyik fiatal volt, a másik középkorú, a harmadik öreg. De ô ezt nem így írja le, hanem, hogy az egyikük fehér hajú, fehér szakállú ember volt. A másikuk meg szakáltalan ifjú, kicsit vöröses hajú, a harmadiknak barna haja, barna szakálla volt. Csakhogy a szerzô nem tudott jól latinul, ezért a barna szót lehet úgy érteni, hogy a szakállnak a jelzôje, de lehet úgy is, hogy az egész embernek, vagyis vagy egy szakállas néger vagy egy barna szakállú ember. Ez egy félreérthetô megfogalmazás volt, és amit félre lehet érteni, azt félre is értik egy idô után. – Albertus Magnus, a kölni egyetem alapítója mit mondott a történetrôl? – Albertus Magnus Kölnben látta a háromkirályok szarkofágját. A háromkirályoknak az ereklyéit még Nagy Konstantinusnak az édesanyja ásta ki és hozta el akkor Konstantinápolyba, onnan Milánóba került, majd Kölnbe megérkeztek ezek a koponyák. A mai napig ott vannak az ereklyetartó szarkofágban. Annak a közepén volt egy csodálatos kámea, egy faragott féldrágakô, amelyen Albertus Magnus szerint a
háromkirályok voltak ábrázolva. Kettô fehér volt, a harmadik meg fekete. Valóban azon a csodálatos faragott kövön volt egy barna szakállú, barna bôrû alak, mint egy sisakdísz. Tehát ô nem harmadik alak volt, és ma már tudjuk, hogy ez a kô, amit egyébként elloptak Kölnbôl és most a bécsi múzeumban ôrzik, ez a kô valójában II. Ptolemaiosz egyiptomi királyt és a feleségét, II. Arsenét ábrázolja, és a királynak a sisakján díszként szerepel egyébként ez egy Ammón isten alak, de valóban a sisak az barna, így Ammón is barna, nemcsak a szakálla, hanem a bôre is. – Hogyan alakult a bölcs, a mágus, a király megnevezés története? A mágus, az a bibliai hagyomány. A médeknek, tehát a perzsákkal rokon népnél, a papi kasztot hívták mágoszoknak. A mai mágus szó inkább bûvészt jelent, de valójában ezek bölcs papok voltak. A görögök oldaláról nézve olyan bölcsességgel rendelkeztek, amely a görögök számára felfoghatatlan volt, egyszerûen azért, mert a médek nem hittek ember alakú istenekben és nem tudták, a görög meg tudta, hogy lehet csinálni szobrot Aphroditéról vagy lehet egy szobrot csinálni Apollónról, de milyen az, amit nem lehet ábrázolni. Ennél még az egyiptomi is jobb, mondták, mert az egyiptominak lehet, hogy állatfeje van, de legalább meg tudom fogni, viszont ez megfoghatatlan. Így a görög nyelvben fokozatosan kialakul, hogy ez már nem méd papot jelent, hanem általában bölcset. A király legelôször képi ábrázoláson a 970-es években egy bizánci kódexben jelenik meg. Jakab Gábor
www. prohaszka.gyor.hu
22
Diákolimpia Kézilabda 2013. márciusában kezdtem kézilabdázni, amikor a Győri Audi ETO KC toborzást végzett a Győr környéki településeken. Akkor még a Vámosszabadi Vörösmarthy M. Ált. Iskola Tagiskola tanulója voltam, és az iskolában pillantottam meg a plakátot, hogy kézilabdázni vágyó lányokat és fiúkat keresnek. Úgy döntöttem kipróbálom, s heti egy alkalommal kezdtem edzésre járni a Kisbajcsi Ált. Iskolába. Megtetszett az edzés, ill. maga a játék is, és azóta már heti 3 alkalommal rendszeresen járok edzésre.
Mezőnyjátékosként kezdtem, de volt egy budapesti Ferencváros Kupa, ahol beállítottak a kapuba, s innentől benn is maradtam. Így kezdődött kapus pályafutásom. Azóta már csak ezen a poszton játszom. Hétfőn kimondottan a kapusoknak tartott edzésekre járok, kedden és csütörtökön pedig a többi mezőnyjátékossal együtt edzem. 2013. októberében beválogattak a Győri Audi ETO KC 9 éves utánpótlás
kiemelt, 14 fős csapatába, amely már az országos bajnokságban vett részt. Legnagyobb sikerem, hogy ezzel a csapattal a 2013/2014. évre a Magyar Kézilabda Szövetség által kiírt ERIMA Országos Gyermekbajnokságban 31 mérkőzésből 31 győzelemmel, veretlenül lettünk országos I. helyezettek az U-9 korosztályban. Hatalmas élményben volt részem, amikor 2014. augusztusában bekerültem a Veszprémben megrendezésre került XVIII. Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda Fesztiválon részt vevő Győri Audi ETO KC U-10 csapatába. Ezen a fesztiválon kb. 20 ország, 165 csapata, összesen több mint 3.500 kézilabdázója képviselte magát 10 éves kortól egészen felnőtt korosztályig. Ezen a rendezvényen az V. helyezést értük el. Fentieken kívül még több kisebb kézilabda kupán vettem részt, többek között: • II. Bábolnai Tavasz-Kupa Í(2013. május): I. hely • III. Rábaköz Kupa Kóny (2014. március): IV. hely • XXIX. Nemzetközi Marcalvárosi Balázs-Kupa (2014. április): I. hely Legnagyobb példaképem Catherine Lunde Haraldsen, minden vágyam, hogy egyszer én is olyan jó kapus legyek, mint Ő. Bors Rebeka 4.a
Futás Azért szeretek sportolni, mert nagyon jó érzés futni. Szeretek elfáradni, mert utána mindig feltöltődöm, kikapcsolódom. Szeretek versenyen nyerni, versenyre utazni. Jó a természetben edzeni, érzékelni az évszakok változását és friss levegőt szívni. A Győri Atlétikai Klubban futok már harmadik éve, ahol jó a társaság. Tavasszal a megyei mezei futóversenyen 3. lettem. Korábban néhány évig úsztam is. Szüleimmel és testvéreimmel rendszeresen járunk kirándulni és kenuzni. Idén ősszel Dunaszigeten, tájevező versenyen győztünk a hosszú távon. Gottwald Zalán 4.a
Atlétika Iskolánk csapata jól szerepelt a Diákolimpia Ügyességi és Váltófutó Csapatbajnokság megyei fordulóján. A III.-IV. korcsoportos vegyes csapat a 10x200m-es váltófutásban 1. helyezést ért el. A csapat tagjai: Gulyás Luca, Gulyás Panni, Szakács Adél, Szakács Júlia, Erdélyi Katinka, Wunder Olivér, Nagy-Raffay Benedek, Bombay Ádám, Barta Kristóf, Jakab Soma. Gratulálunk!
Szinkronúszás Nagycsoportos korom óta szinkronúszom. A szinkronúszás az a sportág, amikor zenére a vízben „táncolunk”, egyedül, párban vagy akár 8 fős csapatban. Már régóta indulok versenyeken. Eleinte zene nélküli, előírt gyakorlatsorban kellett számot adnom tudásomról, de most már zenére szólóban és duóban is versenyzem. 5 arany , 4 ezüst és 2 bronzérmem van már. Nagyon szeretem ezt a sportot, jól érzem magam az edzéseken és nagyon jó a társaság. Testvéreim, Bori és Regi is szinkronúsznak. Sokat járunk versenyekre, ezeknek mindig nagyon jó hangulatuk van. Szeretném, ha sikeres lennék ebben a sportágban, és még sokáig szeretnék szinkronúszni. Pintér Dorottya 3.b
23
Karácsonyi
Keresztrejtvény
Recept
Karácsonyi tündérke (brownie) Hozzávalók: 350 g magas kakaótartalmú étcsokoládé, 250 g vaj, 3 nagy tojás, 250 g sötét nádcukor, 85 g finom liszt, 1 teáskanál sütőpor, díszítéshez cukormáz, díszítő drazsé, cukorrúd
A betlehemet diákjaink készítették Boros Emese tanárnő irányításával.
Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 160 fokra. Vajazzuk ki és béleljük ki sütőpapírral egy tepsi alját. Olvasszuk meg és keverjük össze a csokoládét és a vajat, majd hagyjuk lehűlni. Verjük fel a tojásokat a cukorral, amíg sűrű, fényes és homogén massza lesz a keverék. Óvatosan forgassuk bele az olvasztott vajas csokoládét, azután szitáljuk bele a lisztet és a sütőport, majd finoman keverjük simára. Simítsuk az előkészített formába és süssük kb. 30-35 percig. Vágjuk fel a sütit háromszögekre, majd díszítsük fel a szeleteket karácsonyfának!
Németh Borbála 7.H
Salamon Krisztina 7.H
www. prohaszka.gyor.hu