a Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Gyermekosztályának szervezésében. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó október

Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Gyermekgasztroenterológiai Szekciójának XXVII. Tudományos Ülése és Továbbképző Tanfolyama a Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Gyermekosztályának szervezésében.

Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02.

Henri Nestlé−díj A három legjobb 40 év alatti első szerzőnek (előadás vagy poszter)

Díjak: I. helyezett: Három napos tanulmányút a Nestlé Research Center−be, Svájcba teljes ellátással

II. helyezett: Támogatás (részvételi díj, szállás, útiköltség) egy hazai kongresszusra III. helyezett: Szakkönyv 25.000 Ft értékben Bírálóbizottság: a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Gyermekgasztroenterológiai Szekciója Vezetőségének tagjai Díjkiosztás: 2010. október 2−án, szombaton, a kongresszus végén

Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Gyermekgasztroenterológiai Szekciójának XXVII. Tudományos Ülése és Továbbképző Tanfolyama


Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 02-03. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. -3-


Kedves Kollégák!

Igen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Gyermekgasztroenterológiai Szekciójának XXVII. Tudományos Ülése ez évben Nyíregyházán kerül megrendezésre. Nyíregyháza Megyei Jogú Város és az Egészségügyi Holding Zrt., Jósa András Oktatókórház Nonprofit Kft.vezetősége készséggel támogatta e kiemelkedő szakmai esemény megszervezését. A gyermekosztály dolgozói és a konferencia szervezői pedig külön örömmel fogadták, hogy ilyen rangos országos rendezvénynek lehetnek házigazdái. Meggyőződésünk, hogy a tudományos program magas szakmai színvonalú lesz, élénk érdeklődés és vita fogja kísérni. A konferencián alkalom nyílik arra, hogy az előadók beszámolhassanak tudományos eredményeikről, valamint a területen végzett gyakorlati munkáról. Reméljük a kísérő rendezvények kötetlen eszmecseréi alkalmat adnak nemcsak a szakmai tudás elmélyítésére, mások tapasztalatainak megismerésére, hanem az emberi, baráti kapcsolatok erősítésére is. Bízunk abban, hogy a társasági programok tartalmas és emlékezetes kikapcsolódást nyújtanak, megismertetve Önöket a Szabolcs-Szatmár-Beregi térség hagyományaival, Nyíregyháza nevezetességeivel. a Szervezők: Dr. Guthy Ildikó

Dr. Nagy Rita

Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. -4-


A TUDOMÁNYOS ÜLÉS VÉDNÖKSÉGE

SESZTÁK OSZKÁR a Szabolcs-Szatmár–Bereg Megyei Közgyűlés elnöke

DR. KISS ZOLTÁN

az Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. vezérigazgatója

DR. ADORJÁN GUSZTÁV

a JAON Kft. ügyvezető igazgatója

PROF. DR. ARATÓ ANDRÁS

a Gyermekgasztroenterológiai Szekció elnöke



BIZOTTSÁGOK, ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Szervező: Jósa Andás Oktatókórház Egészségügyi Nonprofit Kft. – Gyermekosztály Dr. Dicső Ferenc - osztályvezető főorvos: Dr. Guthy Ildikó - adjunktus Dr. Nagy Rita - szakorvos Tóth Tamás - IBUSZ Nyíregyháza Tudományos bizottság: Tagok:

Elnök: Főtitkár: Titkár: Volt elnök:

Dr. B. Kovács Judit Prof. Dr. Decsi Tamás Dr. Dezsőfi Antal

Prof. Dr. Arató András Dr. Korponay-Szabó Ilma Dr. Balogh Márta Prof. Dr. Várkonyi Ágnes

Dr. Gárdos László Dr. Micskey Éva Dr. Sólyom Enikő

Dr. Szőnyi László Dr. Tárnok András Dr. Veres Gábor

Tiszteletbeli vezetőségi tagok : Prof.

Dr. Bodánszky Hedvig Dr. Kósnai István Dr. Polgár Marianne

Regisztráció, Információ Helye: Krúdy Vigadó Nyíregyháza – Sóstófürdő, Sóstói út 75.sz. Ideje: 2010. október 1. 8:00 - 18:00

2010. október 2.

8:00 - 14:00

A tudományos ülés továbbképzéssé minősített rendezvény az orvosok és a szakdolgozók számára. Kreditpont érték megállapítása folyamatban van. Technikai információ : előadás időtartama : 8 perc(+2 perc vita) Az előadás anyagát a szekciók előtt szíveskedjenek leadni a technikusnak.



A kongresszus fő támogatója:

MILUPA Kiemelt támogató:

Nestlé Hungária További támogatók: Nutricia Sanofi-Aventis Zrt. Medicons Kft.-Dr. Falk Pharma Képviselet Akácia Pharma Kft. Strathmann GmbH & Co KG. Képviselete HIPP Kft. Ibusz Szabolcs Takarékszövetkezet Polgármesteri Hivatal - Nyíregyháza Nyíregyházi Állatpark Nagy és Fiai Kft. Eurocredit - Car Kft. IZINTAKer Kft.



Tudományos Program: 2010. október 1. péntek 0800-1000 Regisztráció 1000-1020 Megnyitó 1020-1150 IBD kerekasztal

dr. B. Kovács Judit: A Crohn beteg gyermekek hagyományos terápiája a Heim Pál Kórház tapasztalatai alapján 2007-ig dr. Veres Gábor: Crohn beteg gyermekek biológiai terápiája a hazai tapasztalatok alapján dr. Gárdos László: Nutritív terápia dr. Lestár Béla: Sebészi kezelés Moderátor: prof. dr. Arató András

1150-1220 Az enterális táplálás és a biológiai terápia jelentősége a gyermekkori IBD kezelésében

Referátum: dr.Petar Mamula Pennsylvania Egyetem Gyermekkórháza, IBD Centrum, Philadelphia, USA

1220-1315 Ebéd 1315-1425

Gyulladásos bélbetegségek Üléselnök: dr. B. Kovács Judit, dr. Gárdos László, dr. Veres Gábor

1315-1325 Mi a felső endoszkópia tényleges jelentősége a gyulladásos bélbeteg

ségben (IBD) szenvedő gyermekeknél?

dr. Kovács M, dr. Müller K Petz Aladár Megyei Oktatókórház, Győr Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

1325-1335 Az adaptív és veleszületett immunitás szisztémás eltérései Crohn

beteg gyermekekben

dr. Cseh Á, dr. Molnár K, dr. Nagy Szakál D, dr. Szebeni B, dr. Szalay B, dr. Vásárhelyi B, dr. Veres G, dr. Arató A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest



1335-1345 Az intestinalis alkalikus phosphatase expresszió (iAP) IBD - s gyermekek intestinalis mucosájában

dr. Molnár K, dr. Vannay Á, dr. Szebeni B, dr. Arató A, dr. Győrffy H, dr. Sziksz E, dr. Nagy Szakál D, dr. Cseh Á, dr. Bánki N. F, dr. Tulassay T, dr. Dezsőfi A, dr. Veres G

Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem - Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, I.sz. Gyermekklinika, Semmelweis Egyetem, Budapest, II.sz. Patológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest

1345-1355 Kizárólagos enterális táplálás versus steroid kezelés gyermekkori

Crohn betegségben

dr. Koncz - Kovács N, dr. Gárdos L Zala Megyei Kórház, Csecsemő és Gyermekosztály

1355-1405 Sebészeti kezelés gyermekkori IBD - ben. Mikor szóljunk sebésznek?

dr. Lőrincz M, dr. Szabó A, dr. B. Kovács J, dr. Nagy A, dr. Lásztity N, dr. Sárközi S, dr. Lestár B Föv. Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház, Budapest; (Gastroenterologiai és Nephrologiai -, Belgyógyászati és Sebészeti osztály) Állami Egészségügyi Központ, Budapest

1405-1415 Akut veseelégtelenséggel kísért toxicus shock syndroma esete egy

infliximab terápiában részesülő Crohn beteg gyermeknél

dr. Bíró É, dr. Tóth G, dr. Györke Zs PTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs

1415-1425 Cyclosporin - A kezelés gyermekkori gyulladásos bélbetegségben

dr. Szakos E, dr. Mónus Á, dr. Sólyom E, dr. Tamási K Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermekegészségügyi Központ, III - as Csecsemő és Gyermekosztály

1425-14 45 Gasztrointesztinális hormonok és neurotranszmitterek klinikai jelentősége

Referátum: dr. Sólyom E

Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermekegészségügyi Központ



14 45-1615

Nyelőcső - gyomor - varia

Ülés elnökök: prof. dr. Várkonyi Ágnes, dr. Sólyom Enikő, dr. Micskey Éva

14 45-1450 Életműdíj átadása 1450-1500 A gyermekkori Helicobacter pylori fertőzés eradikációjának új szem

pontjai, a bakteriális rezisztencia jelentősége

dr. Shultz K Mohács Város Kórháza, Gyermekosztály Tolna megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Gyermekosztály, Szekszárd

1500-1520 Gastro - oesophagealis reflux az új módszertani levél tükrében

Referátum: prof. dr. Várkonyi Á

SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged

1520-1530 Secunder oesophago - bronchialis sipoly zárása Tissucol

szövetragasztóval

dr. Dezsőfi A, dr. Krikovszky D, dr. Várkonyi I, dr. Kovács L Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

1530-1540 A terápiás endoszkópia határterületei, avagy a korrozív nyelőcső

sérülést követően kialakult mediastinalis tályog és oesophago mediastinalis sipoly sikeres „konzervatív” kezelése

dr. Tárnok A, dr. Farkas A, dr. Fülöp Sz PTE Gyermekklinika

1540-1550 Helicobacter pylori fertőzés és az ITP

dr. Papp - Hertelendi R, dr. Kardos M, dr. Schultz K Mohács Város Kórháza, Gyermekosztály

1550-1600 Ciklikus hányás szindróma gyermekkorban

dr. Bedi V, dr. Csoszánszki N, dr. Tomsits E Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekklinika, Budapest

1600-1615 Veleszületett immunmechanizmusok az orális tolerancia indukciójában

prof. dr. Arató A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

1615-1625 Medis Hungary Kft. előadása 1625-1700 Szünet Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 10 -


1700-1810

Táplálás

Ülés elnökök: dr. Decsi Tamás, dr. Tárnok András

1700-1720 A koraszülöttek enterális táplálásának irányelvei

Referátum: dr. Decsi Tamás PTE Gyermekklinika

1720-1730 Összefüggés az anyai és az újszülött plazmamintákban a szüléskor, va

lamint az anyatejben a szoptatás hatodik hetében az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak értékei között

dr. Szabó É, dr. G. Boehm, dr. C.Beermann, dr. M. Weyermann, dr. H. Brenner, dr. D. Rothenbacher, dr. Decsi T PTE ÁOK Gyermekklinika, Danone Research, Friedrichsdorf, Németország, Sophia Children Hospital, Erasmus University, Rotterdam, Hollandia, Division of Clinical Epidemiology and Aging Research, German Cancer Research Center, Heidelberg, Németország

1730-1740 A hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe a veleszü

letett anyagcsere - betegségben szenvedő gyermekek táplálkozásában

dr. Fekete K, dr. Decsi T PTE ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs

1740-1750 Pulmonológiai vizsgálómódszer az orális allergia szindróma

diagnosztikájában

dr. Hidvégi E, dr. Lugosi K (o.h.), dr. Lázár Zs, dr. Losonczy Gy, dr. Horváth I Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Budapest

1750-1800 D3 vitamin szintek krónikus gastroenterológiai betegséggel

gondozott gyermekekben

dr. Micskey É, dr. Muzsnai Á, dr. Konderák J Föv. Önk. Szt. János Kh. és É - budai Egy. Kórházai Budai Gyermekkórház1, Synlab Hungary Kft.2

1800-1810 Újabb tapasztalatok a lisztérzékenységszűrés kapcsán Orosházán

2000 -

dr. Csányi Á Orosháza

Kultúrális program és ünnepélyes fogadás a Múzeumfaluban Vacsora

Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 11 -


2010. Október 2. szombat 0800-0900 Gyermekgasztroenterológiai Társaság közgyűlése 0900-1030

Májbetegségek

Ülés elnökök: dr. Szőnyi László, dr. Dezsőfi Antal, dr. Guthy Ildikó

0900-0920 Neonatalis cholestasis Referátum: dr. Szőnyi László

Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika, Budapest

0920-0930 Csecsemőkori sárgaság, és ami a hátterében állhat

dr. Guthy I, dr. Tomcsa G Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

0930-0940 Májtranszplantált betegek vesefunkciójának vizsgálata az

immunszupresszió tükrében

dr. Dezsőfi A, dr. Tóbiás A, dr. Szőnyi L Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika, Budapest

0940-0950 Alfa - 1 antitripszin hiány és neonatális cholestasis

dr. Szőnyi L, dr. Balogh M, dr. Dezsőfi A Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika, Budapest

0950-1000 Citrin hiány, Niemann - Pick C 1-2 , Progreszív Familiáris

Intrahepaticus Cholestasis 1-3. Miért éppen ez a hat?

dr. Szőnyi L, dr. Dezsőfi A Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika, Budapest

1000-1010 Krónikus pancreatitis és hepatitis C fertőzés társulása

dr. Nemes É, dr. Tornai I, dr. Sahin - Tóth M, Takács T, dr. Sápi P, dr. Korponay - Szabó I DEOEC Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen; DEOEC II. Belgyógyászati Klinika, Debrecen; Department of Molecular and Cell Biology, Boston University Goldman School of Dental Medicine, Boston, Massachusetts, USA; Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, I. Belgyógyászati Klinika, Szeged; DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen



1010-1020 Cholelithiasis gyermekkorban- kórházi kezelést igénylő eseteink

2 éves beteganyagunkban

dr. Lásztity N, dr. Szabó A, dr. Sárközi S, dr. Lőrincz M Gasztroenterológiai1 és Sebészeti osztály, Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza, Budapest

1020-1030 Cisztás fibrózis - ami gyógyíthatatlan, ezért mindig aktuális

dr. Nagy R, dr. Guthy I, dr. Vass K Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

1030-1050 Szünet 1050-1210

Coeliakia

Ülés elnökök: dr. Korponai - Szabó Ilma, dr. Polgár Marianne, dr. Balogh Márta

1050-1110 Coeliakia új diagnosztikus kritériumai

Referátum: dr. Korponai - Szabó I

Heim Pál Gyermekkórház, Coeliakia Centrum és Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztály, Budapest, Debreceni Egyetem, Gyermekklinika

1110-1120 Diagnosztikus score kifejlesztése és validálása a coeliakia

megállapítására

dr. Korponai - Szabó I, dr. Tumpek J, dr. Gyimesi J, dr. Nemes É, dr. B Kovács J Heim Pál Gyermekkórház, Coeliakia Centrum és Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztály, Budapest, Debreceni Egyetem, Gyermekklinika

1120-1130 Vékonybél nyálkahártya eltérések szisztémás autoimmun

betegségekben

dr. Szűcs D, dr. Tiszlavicz L, dr. Várkonyi Á SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged

1130-1140 Coeliakia rizikófaktorral rendelkező endotélsejtek vizsgálata

dr. Tóth B, dr. Simon - Vecsei Zs, dr. Király R, dr. Nemes É, dr. Fésüs L, dr. Korponai - Szabó I. Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet, Debrecen; MTA, Apoptózis és Genomika Kutatócsoport, Debrecen; Debreceni Egyetem Gyermekklinika, Debrecen



1140-1150 A hipoxia indukálta faktor (HIF) 1 vizsgálata gyermekkori coeliakiaban

dr. Sziksz E, dr. Szebeni B, dr. Vannay Á, dr. Prókai Á, dr. Veres G, dr. Molnár K, dr. Nagy Szakál D, dr. Ónódy A, dr. Korponai - Szabó I, dr. Szabó A, dr. Tulassay T, dr. Arató A Semmelweis Egyetem, I.sz. Gyermekklinika, Budapest; SE-MTA Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, Budapest; Heim Pál Gyermekkórház, Budapest; Semmelweis Egyetem, II.sz. Gyermekklinika, Budapest

1150-1200 Coeliakiás gyermekek gondozása során szerzett tapasztalatok

Létainé Mester Á, dr. Polgár M Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Kórháza, Budapest

1200-1210 Biocard Celiac gyorsteszttel végzett szűrés eredménye Ajka város hat

1210-1250

évesei körében

dr. Pollák É Magyar Imre Kórház, Ajka

Allergia

Ülés elnökök: prof.dr. Bodánszky Hedvig, dr. Dolinay Tamás, dr. Schultz K

1210-1230 Újabb epidemiológiai ismeretek a gastroinetestinalis allergiáról Referátum: dr. Polgár Marianne

Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Kórháza, Budapest

1230-1240 Leküzdhető- e a kólika Lactobacillus Reuteri - vel?

dr. Vass N NSZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ

1240-1250 Ételintolerancia előfordulása gyermekkorban

dr. Vajdovich É dr. Bugyi István Kórház, Gyermekosztály, Szentes

1250-1300 A nem tehéntejfehérje által kiváltott allergiás colitises csecsemők

klinikai vizsgálata

dr. Pintér V. P, dr. Arató A, dr. Győrffy H, dr. Dezsőfi A, dr. Veres G SE I. Sz. Gyermekklinika, Budapest



1300-1330 Szünet 1330-1350 Henri Nestlé-díj átadása 1350-1400 Kongresszus zárás



Ciklikus hányás szindróma gyermekkorban Bedi Viktória, Csoszánszki Noémi, Tomsits Erika

Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekklinika, Budapest

A ritka előfordulási gyakoriságú ( prevalencia ~ 2% ) ciklikus hányás szindróma idiopathias megbetegedés, a funkcionális gasztrointesztinális betegségek Róma III kritériumrendszerének H1b kategóriájába sorolható kórkép. Jellemzője a periodikusan ismétlődő hányinger és hányás, igen gyakran hasi fájdalommal és/vagy fejfájással, ill. egyéb kísérő tünetekkel társulva. Az epizódok között a betegek legtöbbször tünet- és panaszmentesek. Típusos életkori megjelenése 2-7 éves korra tehető, lányoknál gyakrabban fordul elő. A ciklikus hányás szindróma differenciál diagnosztikus és terápiás lehetőségeinek nehézségeit egy 2 éves, vietnámi származású leány betegünk kapcsán mutatjuk be. A gyermek periodikus hányásos panaszai 9 hónapos korában kezdődtek és 3-6 hetes időszakokban jelenleg is zajlanak. Kórházi felvételt igénylő hányásos epizódjai során elesett állapotú, aluszékony, naponta akár húsz alkalommal is hány, székletürítése leáll. Parenterális folyadék-és ionpótlás, valamint antiemetikus terápia mellett állapota 5-6 nap alatt rendeződik, az epizódok között tünet- és panaszmentes. Jelen előadásunkban az alkalmazott diétás és gyógyszeres terápia buktatóira kívánjuk irányítani a figyelmet, valamint összefoglaljuk, hogy ebben az esetben mit tekinthetünk terápiás válasznak és mi a teendő terápiarezisztencia esetén.



Az adaptív és veleszületett immunitás szisztémás eltérései Crohn beteg gyermekekben Cseh Áron, Molnár Kriszta, Nagy Szakál Dorottya, Szebeni Beáta, Szalay Balázs, Vásárhelyi Barna, Veres Gábor, Arató András Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

Bevezetés: A növekvő tendenciát mutató fiatalkori Crohn betegség klinikumában eltéréseket mutat a felnőttkorban jelentkező változathoz képest. Újabban felvetődött, hogy az eltérő klinikum hátterében eltérő immunpathomechanizmus állhat. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt, terápiát még nem kapott, valamint hagyományos és biológiai terápiában részesült Crohn beteg gyermekekben vizsgáljuk mind az adaptív, mind pedig a veleszületett immmunitás eltéréseit. Betegek és módszer: 22 Crohn beteg gyermeket vontunk be vizsgálatunkba. 10 gyermektől terápia megkezdése előtt és hagyományos terápiát (ASA, szteroid) követően vettünk mintát. 12, a hagyományos terápiára nem reagáló gyermektől, IFX kezelés előtt, valamint az első és második IFX kezelés után vettünk mintát. 15 funkcionális hasi fájdalommal kivizsgált egészséges fiatal szolgált kontroll populációként. Perifériás vérmintából áramlási citométerrel határoztuk meg a szerzett immunitás tagjainak, a naív (CD45RA+) és effektor/ memória (CD45RO+), Th1 (CXCR3+) és Th2 (CCR4+), IL-17R és IL23-R pozitív CD4 és CD8 limfociták, valamint FoxP3 pozitív regulátoros T sejtek (Treg) arányát. Vizsgáltuk továbbá a veleszületett immunitás tagjainak változásait is, így a természetes ölő (NK, CD3-CD161+) és természetes ölő T-sejtek (NKT, CD3+6b11+) arányát, továbbá a mieloid (mDC, CD11c+) és plazmocitoid (pDC, CD123+) dendritikus sejtek (DC, Lin1-HLA-DR+), és perifériás monociták (CD14+) számát, aktivitását (CD11b, HLA-DR) és Toll-like receptor expresszióját (TLR-2 és TLR-4). Eredmények: Naiv betegekben az adaptív immunitás tagjaiban a periférián Th1 deficienciát és az aktivált limfociták fokozott arányát találtuk. Ezzel együtt az adaptív immunitás sejtjei közül a DC-k és monociták száma, és TLR-2 és TLR-4 expressziója fokozódott. A terápiára reagálókban a hagyományos kezelés visszaállította a Th1 deficienciát. A terápiára nem reagálókban a TLR-2 és TLR-4 expresszió magasabb volt, és csak IFX kezelés hatására csökkent. Az IFX kezelés ugyanakkor fokozta a Treg sejtek arányát is. Következtetések: Eredményeink alapján a fiatalkori Crohn betegség hátterében döntően a veleszületett immunitás hibás működése állhat. Ezeket az eltéréseket bizonyos betegekben a hagyományos terápia nem, csak az IFX kezelés képes befolyásolni. Munkánk hozzájárulhat a fiatalkori Crohn betegség pathomechanizmusának jobb megértéséhez. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 17 -


Májtranszplantált betegek vesefunkciójának vizsgálata az immunszuppresszió tükrében Dezsőfi Antal, Tóbiás Adrienn, Szőnyi László

Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika, Budapest

Bevezetés: A transzplantáció utáni hosszú távú immun-szuppresszív kezelés ronthatja a veseműködést, amit az alkalmazott szerek káros mellékhatásának tartanak. Célkitűzésünk volt a különböző alapbetegségek miatt 1996 és 2009 között az I.sz. Gyermekklinikán gondozott máj-transzplantált gyermekek vesefunkciójának felmérése az immunszuppresszió függvényében. A vizsgálatba 26 gyermeket vontunk be, a gyermekek átlagéletkora a vizsgálatkor 12 év volt, 12 lány volt és 14 fiú. Húsz beteget kezeltek cyclosporinnal, hatot tacrolimussal. Módszer: A májtranszplantált gyermekek serum karbamid, kreatinin, kálium, nátrium, kálcium, foszfor, valamint a vizelet nátrium, kálium, kálcium, foszfor és kreatinin értékeit gyűjtöttük össze, ezekből vesefunkciós számításokat végeztünk, és a kapott értékeket elemeztük különböző statisztikai módszerek segítségével. Eredmények: A cyclosporinnal kezelt betegcsoportban a kreatinin clearance átlagosan 76,7 ml/min/1,73m2 (±28,18) volt, a tacrolimussal kezelt betegcsoportban 126,91 ml/min/1,73m2 (± 59,87) (p=0,2). Következtetés: A vizsgálataink azt mutatták, hogy mind a cyclosporin, mind a tacrolimus nephrotoxikus mellékhatással bír. A két szer között nem észleltünk szignifikáns különbséget, bár tendenciájában a cyclosporinnal kezelt csoportban alacsonyabbak voltak a kreatinin clearence értékek.



Secunder oesophago-bronchialis sipoly zárása Tissucol® szövetragasztóval Dezsőfi Antal, Krikovszky Dóra, Várkonyi Ildikó, Kovács Lajos Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

Szerzők 10 éves leány esetét ismertetik. Már újszülöttkorban kiderült oesophagus atresiája, tracheo-oesophageális sipolya, mely miatt rekonstrukciós műtétet végeztek, valamint gastrostoma került kialakításra. A 3 hónapos korban eltávolított PEG szonda gallérja a gyomorban maradt, majd elakadt a duodenumban, ezt 6 hónapos korban műtéttel távolították el. Gastro-oesophageális reflux miatt 6 éves korban fundoplicatiora került sor. Nyolc éves kortól észlelték, hogy folyadékivás közben köhög. Kontrasztanyaggal végzett nyeletéses röntgen vizsgálat során a jobb oldali hörgőrendszer telődését írták le. Paralel bronchofiberoscopiát és gastroscopiát végeztünk, zárt tracheo-oesophageális sipolynyílást láttunk és 2 nyelőcső diverticulumot észleltük, de nyitott sipoly nem került látótérbe. Megismételtük a nyeletéses röntgen vizsgálatot, vízoldékony kontrasztanyaggal, amin nem látszott sipolytelődés, azonban bárium-kontrasztanyag zegzugos járatot ábrázolt az alsó nyelőcső diverticulumból a jobb oldali hörgőrendszerbe. A sipolyt a nyelőcső felől kétfázisú Tissucol szövetragasztóval terveztük bezárni, amit az eredeti tervtől eltérően gastroscop mellett levezetett fiberoscop segítségével juttattunk be. A beavatkozást követően köhögése megszűnt. Az 1 hónappal később végzett oesophagographián sipolytelődés nem látszott. Esetismertetésünkkel fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy oesophago-bronchiális sipoly esetében van lehetőség az invazív sebészi megoldás elkerülésére endoscopos módszerrel.



A hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe a veleszületett anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekek táplálkozásában Fekete Katalin, Decsi Tamás

PTE ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs

Célkitűzés: A bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelően összefoglalni a fehérjeszegény diéta, valamint a diétát kiegészítő hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak (LCPUFA) szupplementációjának hatását a veleszületett anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekek zsírsavellátottságára. Módszer: Elektronikus irodalomkeresést végeztünk a MEDLINE, Scopus, Cochrane Library CENTRAL és LILACS adatbázisokban. Eredmények: Az előzetesen felállított kritériumainknak 10 eset-kontroll vizsgálat és 6 randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) felelt meg. A vizsgálatok jelentős részében (6 esetkontroll vizsgálat; 5 RCT) fenilketonúriás gyermekek vettek részt. Négy olyan eset-kontroll vizsgálatot találtunk, melyekben a legfontosabb n-6 LCPUFA, az arachidonsav szintje a veleszületett anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekek csoportjában szignifikánsan alacsonyabb volt az egészséges kontrollokhoz képest. A legfontosabb n-3 LCPUFA, a dokozahexénsav DHA értékei között azonban sokkal kifejezettebb különbség figyelhető meg; a 10 vizsgálatból 8 esetben volt szignifikánsan alacsonyabb a beteg gyermekekben. A plazma DHA szintjében a legnagyobb különbség közel 3-szoros volt (0,92±0,40 szemben 2,88±1,17% DHA/ össz. zsírsav, m/m%; beteg csoport n = 40 szemben kontroll csoport n = 50) (Sanjurjo et al., J Inher Metab Dis, 1997). A LCPUFA szupplementáció hatására a dokozahexénsav szintje mind a 6 RCT-ban szignifikánsan magasabb volt a kezelt csoportban, mint a placebo csoportban. A legnagyobb hatás a plazma DHA szintjére volt (2,94±0,88 szemben 0.73±0,88% DHA/ össz. zsírsav, m/m%; kezelt csoport n = 10 szemben placebo csoport n = 11) (Agostoni et al., Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids, 1995). Mellékhatásról egyik vizsgálatban sem számoltak be. Következtetések. 1. Az anyagcsere-betegségben szenvedő gyermekek a LCPUFA-ellátottság szempontjából is veszélyeztetettek. 2. Az étrendkiegészítés n-3 LCPUFA-val alkalmas és biztonságos módszer az egészségesekéhez közelítő LCPUFA ellátottság biztosításához.



Csecsemőkori sárgaság, és ami a hátterében állhat Dr. Guthy Ildikó, Dr. Tomcsa Gabriella Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Bevezetés: Az újszülöttekben és csecsemőkorban jelentkező icterus hátterében számos betegség állhat. Az élet első heteiben indirekt hyperbilirubinaemia idegrendszeri károsodást okozhat. A direkt hyperbilirubinaemia máj-, és vagy epeútbetegség első jele lehet. A megszületés után 2-3 héten át tartó sárgaság kóros, további kivizsgálást tesz szükségessé. Célkitűzés: Kutatómunkánk célja az volt, hogy a Jósa András Kórház Gyermekosztályának csecsemő, infectológiai és intenzív részlegére sárgaság miatt bekerülő újszülötteknél és csecsemőknél a leggyakrabban előforduló kiváltó okokat, vezető tüneteit és a betegség rövidtávú kimenetelét feltérképezzük. Eredmények: Az adatok feldolgozása során az elmúlt három év adatait tekintettük át retrospective 2007.08.01. és 2010.08.01. között. Beválogatási kritérium volt, hogy a betegek kora osztályos felvételükkor 2 hét és 6 hónap közötti intervallumba essen. Így összesen ezen időszak alatt 61 páciens (átlagéletkor: 34,23 nap) kórtörténetét dogoztuk fel, melyből 39 fiú (átlagéletkor: 35,77 nap) és 22 lány (átlagéletkor: 31,5 nap) volt. Az icterus okainak feltárásakor leggyakoribbnak az újszülöttek valamilyen meghatározott, vagy nem meghatározott bacteriális, ill. virális fertőzése igazolódott, ezek közül is a legnagyobb számban az újszülöttek, és a csecsemők tenyésztéssel is igazolt húgyúti fertőzésével találkoztunk. Emellett előfordult néhány esetben pneumonia, bronchitis, Camphylobacter és E. coli enterocolitis, epegyulladás, epekövesség, bilirubin anyagcserezavar. Két esetben halálos kimenetellel végződött a megbetegedés. Ezek okai ritka megbetegedésnek számítottak, úgymint a veleszületett vírushepatitis, CMV infectio és hepatocellularis carcinoma.



Pulmonológiai vizsgálómódszer az orális allergia szindróma diagnosztikájában Hidvégi Edit, Lugosi Katalin (o.h.), Lázár Zsófia, Losonczy György, Horváth Ildikó Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Budapest

Bevezetés: A táplálék-allergiáknak egyik formája, amikor egyes zöldségek, gyümölcsök fogyasztása oralis allergia szindrómát (OAS) vált ki. Az alma és a nyírfa közötti allergiás keresztreakció közismert. Asztmás betegek légúti gyulladásának súlyosságát a kilégzett levegő NO-szintjének mérésével is nyomon követhetjük. Vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy fapollen-allergiás betegekben a nyers alma fogyasztása okoz-e a kilégzett levegőben NO-szint emelkedést. Betegek és módszerek: A SE Pulmonológiai Klinikáján ambuláns vizsgálaton megjelent fapollen pozitív betegek közül 14 egyént vontunk be a kilégzett levegő NO-szintjének meghatározásán alapuló méréseinkbe. 10 férfi és 4 nő vett részt a vizsgálatban, átlag életkoruk 35,4 év volt (17-80 év között). 13 betegnek volt allergiás rhinitise, 9 betegnek asztmája. A vizsgálatban résztvevőknél nyírfa pollen kivonattal (ALK-Abello) és almával bőrpróbát végeztünk. A kilégzett levegő NO-szintjét NIOX-készülékkel mértük 2 alma elfogyasztása előtt, majd azt követően 30 és 60 perccel. Az eredményeket statisztikailag ANOVA módszerrel dolgoztuk fel. Eredmények: A bőrpróbában 7 esetben észleltünk almára pozitív reakciót. Alma-fogyasztás után 4 betegnek jelentkezett OAS-ra jellemző tünete, közülük 2-nél a bőrpróba almára pozitív reakciót mutatott. Az NO szint mérés eredménye nem igazolt összefüggést a klinikai tünetekkel. Összefoglalás: Vizsgálatainkkal ki tudtuk mutatni az ismert keresztreakció jeleit az alma és a nyírfa között. A kilégzett levegő NO-szint meghatározása azonban nem bizonyult alkalmasnak az étel-terheléses vizsgálatok kimenetelének objektív mérésen alapuló megítélésére.



Kizárólagos enterális táplálás versus steroid kezelés gyermekkori Chron betegségben Koncz – Kovács Noémi, Gárdos László

Zala Megyei Kórház, Csecsemő és Gyermekosztály.

Bevezető: A nemzetközi gyermekgastroenterológiai irodalom alapján az enterális táplálás mind primér, mind adjuváns kezelésként alkalmazva, hatékony terápiája a gyermekkori Crohn betegségnek. Célkitűzés: Mindezek ismeretében célkitűzésünk volt összehasonlítani a steroid kezelés illetve a kizárólagos enterális táplálás hatékonyságát, a gyermekkori Crohn betegségben, felmérni a két kezelési típusban a mellékhatások incidenciáját, valamint meghatározni a terápiás eljárásokat követően a két csoportban a relapszus rátát. Módszer: A betegség súlyosságát a PCDAI (Pediatric Crohn Disease Activity Index) segítségével határoztuk meg – mely alapján enyhe (PCDAI: 0-10 pont), közepes súlyosságú (PCDAI:11-30 pont), illetve súlyos lefolyású(PCDAI:31-100 pont) aktivitási csoportba soroltuk betegeinket. Mindkét kezelési csoporton belül, steroid (n: 30), valamint nutritív kezelés (n: 15), a terápia hatékonysága három hetente történő PCDAI , CRP és a bélfalvastagság meghatározás (hasi UH vizsgálat) alapján történt. A kezelések effektivitását az azonos aktivitású csoportok alapján hasonlítottuk össze. Kontroll csoportunkat a három hónap kezelés mentes időszakot követően is klinikailag, laboratóriumi és UH vizsgálat alapján inaktívnak minősített Crohn beteg gyermekek alkották. Eredmények: A két kezelési stratégia hatékonynak bizonyult, mind a mérsékelt, mind a súlyos aktivitású folyamatban. A mérsékelt aktivitású csoportban enterális táplálással remissziót értünk el steroid rezisztens, illetve dependens állapotokban is. A kizárólagos enterális táplálás mellett mellékhatások nem jelentkeztek. A relapszus ráta magasabb volt a steroid kezelésben részesülteknél, a mérsékelt és súlyos aktivitást mutató folyamat során is. Következtetések: Mind a kizárólagos enterális táplálással, mind a steroid kezeléssel remisszió érhető el gyermekkori Crohn betegségben. A kizárólagos nutritív táplálás előnye a steroid terápiával szemben, hogy gyakorlatilag mellékhatásmentes. A relapszus ráta magasabbnak bizonyult a steroid kezelésben részesülteknél. A nutritív táplálás eredményesen alkalmazható a relapszusok kezelésére, terápiás alternatívát kínálva a steroid rezisztens illetve dependens állapotokban is.



Diagnosztikus score kifejlesztése és validálása a coeliakia megállapítására Korponay-Szabó Ilma1,2, Tumpek Judit1, Gyimesi Judit1, Nemes Éva2, B. Kovács Judit3

Heim Pál Gyermekkórház, Coeliakia Centrum és 3Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztály, Budapest, 2Debreceni Egyetem, Gyermekklinika 1

A coeliakia jelen diagnosztikus kritériumai a vékonybélben kimutatott, gluten-függő súlyos boholyatrophia bizonyításán alapulnak. Emellett fontos szerepe van a transzglutamináz 2 (TG2) ellenes antitestek kimutatásának, melynek specifikus formája az endomysium antitest (EMA), és bizonytalan esetekben a HLA-DQ2 vagy DQ8 hordozás vizsgálatának. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a gluten-érzékenységre visszavezethető tünetek súlyos boholyatrophia nélkül is előfordulhatnak és hogy a TG2 antitest pozitivitás nem mindig technikailag megbízható. Ez egyrészt diagnosztikus nehézséget jelent, másrészt az enyhe eltérések/tünetek diagnosztikus figyelembevétele elmoshatja a különbséget a valódi betegség és a nemspecifikus eltérések között. Módszerek: A Heim Pál Gyermekkórházban 1989-2010 között sorban regisztrált 4295 új EMA/TG2 antitest pozitív beteg adatait és 1061 kontroll beteg adatait dolgoztuk fel. A klinikai tünetcsoportokat, vékonybélbiopsiás, szerológiai és HLA tipizálási eredményeket +2-től -1-ig terjedő skálán pontoztuk, összefüggést keresve a hagyományos diagnózis és a pontrendszer összesített eredménye között. A pontrendszert 70 független, sorban jelentkező diagnosztikus problémát jelentő betegen (Kapitány, Alim Pharm Ther 2006) validáltuk, akiknél a végső diagnózis elbírálására prospektív glutenterhelés történt. Eredmények: A 4295 új EMA/TG2 antitest pozitív betegből 3517-nél (81%)állt rendelkezésre vékonybélbiopsiás eredmény. A diagnosztikus score 4 pontot meghaladó eredménye és a klinikai kimenetel között 99.3% egyezést találtunk. A score további 127, vékonybélbiopsiás eredménnyel nem rendelkező, valamint 124 az első biopsiában atrophiát nem mutató betegnél is lehetővé tette a diagnózis felállítását. A validációs csoportban a score már a jelentkezéskor helyesen jelzett 46/47 coeliakiás beteget és használata alapján 10 coeliakiás és minden végeredményben nem coeliakiás betegnél elkerülhető lett volna a glutenterhelés. Következtetések: A coeliakia komplex állapot. A tüneteket, EMA/TG2 pozitivitást, biopsiás és HLA eredményeket figyelembe vevő egyszerű pontrendszer hatékonyan segíti a diagnózist. Köszönetünket fejezzük ki klinikai adatok közléséért dr Balogh Mártának, Bódi Piroskának, Felker Zsuzsának, Gárdos Lászlónak, Guthy Ildikónak, Horváth Ágnesnek, Kis Ildikónak, Kisteleki Andrásnak, Lőrincz Margitnak, Micskey Évának, Nagy Anikónak, Pollák Évának, Rosta Ildikónak, Szabados Katalinnak és Tokodi Istvánnak. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 24 -


Mi a felső endoszkópia tényleges jelentősége a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő gyermekeknél? Kovács Márta dr. 1, Müller Katalin Eszter dr.2, a Magyar Gyermek IBD regiszter résztvevői, Veres Gábor dr.2

1 Petz Aladár Megyei Oktatókórház, Győr 2 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

Bevezetés, célkitűzés: A portói kritériumok szerint az IBD gyanús gyermekeknél felső endoszkópia elvégzése ajánlott. Mindamellett a korábbi tanulmányok a felső gasztrointesztinális traktus gyakori érintettségét mutatták ki colitis ulcerosában (UC) szenvedő betegekben is. Jelen prospektív vizsgálatunk célja az oesophagogastro-duodenoscopia (OGD) diagnosztikus szerepének meghatározása, és a felső gasztrointesztinális érintettség prevalenciájának, illetve különböző aspektusainak vizsgálata a Magyar Gyermek IBD Regiszter 2007.01.01.2009.12.31 között regisztrált betegei körében. Módszer: Hazánkban a 2007.01.01. óta működő Gyermek IBD Regiszternek 27 intézmény orvosai küldik az újonnan diagnosztizált betegek adatait egy 76 paramétert rögzítő adatlapon. Ezen az adatlapon a diagnosztikus eljárások, az endoszkópos vizsgálatok, köztük az OGD és a hisztológiai leletek is feljegyzésre kerülnek. Eredmény: A három év alatt összesen 420 új IBD-s gyermeket regisztráltunk, közülük 265 (63%) Crohn-beteg (CD), 130 (31%) UC-s és 25 (6%) indeterminált colitises. Az átlagéletkor 13,2 évnek (tartomány: 1,2-18 év) bizonyult. Felső endoszkópia 237 betegnél (56%-ban) történt- az esetek többségében CD-ben szenvedő betegeknél. Az endoszkópos kép 64%-ban mutatott makroszkópos léziót CD-ben, és 40%-ban UC-ben. Fekély, erózió és aphta csaknem kizárólag CD-ben volt megfigyelhető. Hisztológiai elváltozást 71%-ban észleltünk CD-ben, és 48%-ban UC-ben, azonban UC-s betegekben ezek az elváltozások aspecifikusak voltak, és nem segítették a diagnózis felállítását. Következtetés: A felső gasztrointesztinális érintettség gyakori CD-ben és UC-ben szenvedő gyermekekben, azonban az UC-s betegekben észlelt eltérések aspecifikusak. Az OGD a CDben szenvedő gyermekek közel egyharmadánál nyújtott tényleges diagnosztikus segítséget. A felső endoszkópia hasznos a pontos diagnózis meghatározásában az IBD-ben szenvedő gyermekeknél, de az eredményeket kellő óvatossággal kell értékelni, tekintettel egyéb lehetséges eltérésekre.



Cholelithiasis gyermekkorban - kórházi kezelést igénylő eseteink 2 éves beteganyagunkban Lásztity Natália1, Szabó András1, Sárközi Sándor2, Lőrincz Margit1 Gasztroenterológiai1 és Sebészeti osztály2, Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza, Budapest

A gyermekkori epekövesség egyre gyakoribb jelenség, nemzetközi adatok szerint gyakorisága 1,9-1,46%-ra tehető. A klinikai tüneteket nagyobb gyermek esetén hasi, epigastrialis vagy jobb bordaív alatti fájdalom jellemzi, az esetek 30-35%-ban a diagnózis véletlenszerű, egyéb okból kért hasi ultrahang derít rá fényt. Etiológiai háttérként csecsemőkorban a parenteralis táplálás, bélresectio, kékfénykezelés, későbbi korban obesitas, hemolitikus anaemiak, hasi műtét és családi halmozódás, ritkán mucoviscidosis, egyéb hepatobiliaris megbetegedés szerepel. Kórházunk gasztroenterológiai osztályán 2008. júniusa és 2010. májusa között 23 gyermeket kezeltünk cholelithiasis és a hozzá társuló szövődmények miatt. Eseteink közé nem soroltuk be a csak sebészeti ellátásban részesülő gyermekeket. A betegeket két korcsoportra osztva a 0-12 éves csoportba 12, a 13-18 éves csoportba 12 gyermek tartozott, a fiú-lány arány 4:8, azaz 3:9 volt. Eseteink között obesitas 8, családi hajlam 3, cystas fibrosis 1, parenteralis táplálás, koraszülöttség 2 és hasi műtét 1 esetben fordult elő, 10 esetben hajlamosító tényezőt vizsgálatainkkal nem sikerült azonosítani. Laboratóriumi vizsgálatok változó gyulladásos aktivitást, szérum bilirubin, transamináz és obstruktív enzimszint emelkedést igazoltak. A gyermekek kezelése során 9 esetben endoscopos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) és endoscopos sphincterectomia (EST), 13 esetben műtét vált szükségessé. Szövődményként társuló cholangitis miatt 11 esetben antibiotikus kezelést alkalmaztunk, acut biliaris pancreatitis 3 esetben alakult ki. Gyermekkorban az epekövesség kezelésében mind a hosszú-távú követés vagy gyógyszeres kezelés (urzodeoxikolsav), mind a sebészi kezelés (ERCP, laparoscopos és nyílt cholecystectomia) helyet kapnak A növekvő esetszám miatt, szükségessé válhat megfelelő kezelési algoritmusok kialakítása.



Coeliakiás gyermekek gondozása során szerzett tapasztalatok Létainé Mester Ágnes, dr. Polgár Marianne Cél: a coeliakiával gondozott gyermekeknél az alapbetegséggel összefüggő, illetve egyéb panaszok, továbbá a gyermekek családjában előforduló coeliakia, és egyéb társbetegségek gyakoriságának vizsgálata volt. Beteg és módszer: 113 coeliakiával gondozott gyermeknél végeztünk kérdőíves felmérést, ami a gasztrointesztinális panaszok mellett az allergiás megbetegedésekre, a gyermekek fejlődésére, magatartására és a családban előforduló coeliakia gyakoriságára vonatkozott. Eredmények: a kezelt coeliakiás gyermekek 85 %-a diétázott megfelelően (N=113). A betegek 19,4%-ának volt panasza, ezek között a hasi fájdalom és a fejfájás vezetett. A coeliakiások 23%-ában (n=26) lehetett allergiát kimutatni (táplálék és légúti allergia). A táplálék közül a tehéntej és a földimogyoró okozott leggyakrabban tünetet. A betegek 16,8%ában fordultak elő légúti allergiás megbetegedések (ebből asztma 28,5%, rhinitis 71,5%). Pszichológiai vonatkozásokban a coeliakiás gyermekek leggyakrabban az indulatosságot és a tanulási zavart jelölték meg (átlagéletkor 12 év). A gyermekek családjában coeliakia 41,5%-ban fordult elő, leggyakrabban a testvérek, ezt követően az anyák voltak érintettek. Diabetes a családban 39%-ban, míg a kezelt betegeink között csak 3,5%-ban volt kimutatható. A coeliakiás családban pajzsmirigybetegség 23%ban, egyéb autoimmun betegség 7%-ban fordult elő. Konklúzió: coeliakiával gondozott betegeink diéta követése megfelelő, amennyiben a diétát tartják többségükben panaszmentesek, szomatikus fejlődésük megfelelő. A 113 coeliakiás gyermek egyötödénél volt valamilyen panasz (főként hasfájás, fejfájás). Súlyos pszichés eltérést a vizsgált betegek között nem találtunk. Allergiás megbetegedés 23%-ban fordult elő. Ami az étrendet illeti, a táplálékallergia miatt szükséges táplálék elimináció megnehezíti a gluténmentes étrend betartását. A légúti allergiás betegségek kezelése nem különbözik más légúti allergiás betegcsoport kezelésétől. Coeliakia családi előfordulása esetében a legnagyobb számban a testvérek voltak érintettek.



Sebészeti kezelés gyermekkori IBD-ben. Mikor szóljunk sebésznek? Lőrincz M, SzabóA, B. Kovács J, Nagy A, Lásztity N, Sárközi S, Lestár B*.

Föv. Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház, Budapest - (Gastroenterologiai és Nephrologiai-, Belgyógyászati és Sebészeti osztály) - Állami Egészségügyi Központ, Budapest* (Sebészeti osztály)

Bevezetés/célkitűzés: A 2009-ben sebészeti beavatkozáson átesett, krónikus gyulladásos bélbetegség miatt osztályunkon gondozott betegek adatainak áttekintése, a kórtörténet, a műtéti indikáció, a beavatkozás módja, a postoperatív gyógyszeres profilaxis szempontjai alapján. Módszer: retrospectív beteganyag feldolgozás. Eredmények: Osztályunkon 2009-ben négy krónikus gyulladásos bélbetegséggel gondozott gyermek esett át sebészeti beavatkozáson, valamennyien Crohn betegségben szenvednek. Egy esetben akut indikációval (ileus), három esetben tervezetten (ileocoecalis érintettség és resistentia, abscessus, illetve entero-enteralis és entero-cutan fistulák miatt). Ileocoecalis resectio minden beavatkozás során történt, két esetben segmentalis colonresectioval, két esetben sigmaresectióval. Tehermentesítő ileostoma felhelyezésére csak egy esetben volt szükség. Valamennyi betegünk zavartalan postoperatív szakot töltött. Valamennyi betegünk részesült postoperatív gyógyszeres profilaxisban (két esetben 5-ASA és azathioprine egy esetben, methotrexat egy esetben infliximab fenntartó terápia). Összefoglalás: A megfelelő indikációval, megfelelő időben és szakmai háttérrel elvégzett sebészeti beavatkozásnak nincs konzervatív terápiás alternatívája gyermekkori IBD-ben. A postoperatív gyógyszeres profilaxis M. Crohn esetén indokolt. .



D3 vitamin szintek krónikus gastroenterológiai betegséggel gondozott gyermekekben Dr. Micskey Éva 1, dr. Muzsnai Ágota1, dr. Konderák Judit2

Föv. Önk. Szt. János Kh. és É-budai Egy. Kórházai Budai Gyermekkórház1, Synlab Hungary Kft.2

Irodalmi adatok szerint krónikus gasztroenterológiai kórképekben adekvát diéta és kezelés ellenére D3 vitaminhiányos állapotok alakulnak ki, és a szubsztitúció szükségessége is felmerül. Cél: krónikus gasztroenterológiai kórképekkel gondozott (IBD, coeliákia) gyermekek D3 vitamin szintjének vizsgálta és összehasonlítása azonos korú kontrollokkal. Betegek: D3 vitamin szintmérés 60 gyermeknél történt 2010 tavaszán. 20 gyermek IBD miatt állt obszerválás és kezelés alatt (`x: 14,15 év), 20 fő coeliakia miatt diétázott (`x:9,9 év), 20 fő a kontroll csoportot képviselte (`x:9,1 év). A gyermekek D3 vitamin profilaxisban nem részesültek. Módszer: ECLIA (elektrochemiluminenszcens immunoassay) Eredmények: Az IBD (12. fő morbus Crohn, 8. fő colitis ulcerosa) miatt kezelés alatt álló gyermekek aktuális szteroid kezelésben nem részesültek. 3 főnek megelőzően több relapszusa volt, de a vizsgálat idején remisszióban volt. Frissen diagnosztizál gyermeket ebbe a vizsgálatba nem vontunk be. A coeliakiás gyermekek átlagosan 5 éve diétáztak, kontroll vizsgálatuk 3 főnél mutatott enyhe diétahibát. A kontroll csoportot funkcionális betegségben szenvedők alkották. A D3 vitamin szintek (IBD:`48,62 mmol/l, a C:`49,13 mmol/l, a K: `49,18 mmol/l) volt szignifikáns eltérés nélkül. Következtetés: a két krónikus gasztroenterológiai betegség (IBD és gluten enteropathia) miatt gondozott gyermekcsoport D3 vitamin szintje nem maradt el a kontroll csoport értékeitől, azonban mind a 60 gyermek mért szérum szintje a normálértékek alsó határán, vagy az alatt volt (irodalmi referencia értékek).



Az intestinalis alkalikus phosphatase expresszió (iAP) IBD-s gyermekek intestinalis mucosájában Molnár Kriszta1, Vannay Ádám1, Szebeni Beáta1, Arató András2, Győrffy Hajnalka3, Sziksz Erna1, Nagy Szakál Dorottya1, Cseh Áron1, Bánki Nóra Fanni1, Tulassay Tivadar2, Dezsőfi Antal2, Veres Gábor2

Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem - Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2I.sz. Gyermekklinika, Semmelweis Egyetem, Budapest, 3II.sz. Patológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest 1

Bevezetés, célkitűzés: Gyulladásos bélbetegségben (IBD) a természetes bélflórával szembeni tolerancia lecsökken, melyben fontos szerepet játszik a veleszületett immunrendszer részéről a Toll-like receptor 4 (TLR4) és ligandja, a lipopolysaccharid (LPS), amely a Gram-negatív baktériumok alkotórésze. Az intestinalis alkalikus phosphatase (iAP) elősegíti a LPS detoxifikálását, ezáltal az intestinális barrier megőrzését. Munkánk során az iAP-ot vizsgáltuk gyermekkori IBD-ben. Betegek és módszer: Tíz frissen diagnosztizált Crohn-beteg (CD) gyermek makroszkóposan gyulladt és nem-gyulladt, 5 újonnan kórismézett colitis ulcerosás (UC) gyermek gyulladt vastagbeléből vett biopsziás mintáját vizsgáltuk 10 egészséges gyermek kontroll bélmintájával összehasonlítva. Az iAP fehérjeszinteket Western-blottal, az iAP mRNS expressziót RTPCR-rel határoztuk meg. Továbbá immunfluoreszcens festéssel az iAP és TLR4 fehérjék colocalisatióját vizsgáltuk a terminalis ileumban és a colonban. Eredmények: Az iAP fehérjeszintek szignifikáns csökkenést mutattak mind az UC-s (22%), mind a CD-s gyerekek gyulladt bélszakaszában (20%) az egészséges kontrollok mintáihoz viszonyítva. A CD-s gyerekek gyulladt bélszakaszában szignifikáns (24%-os) fehérjeszintcsökkenést tapasztaltunk a nem-gyulladt területhez képest. Ugyanakkor az iAP mRNS expressziója szignifikánsan emelkedett a gyulladt bélszakaszokon a kontrollokhoz és a nem-gyulladt bélszakaszokhoz viszonyítva. Az újonnan diagnosztizált CD, UC és kontroll betegekben az iAP és TLR4 specifikus immunfluorescens festődés a colonban és a terminalis ileumban kizárólag az epitheliális felszínen volt jelen, a csoportok között festődési különbséget nem találtunk. Következtetés: Vizsgálataink szerint az IBD-s gyermekek gyulladt colonmucosájában az iAP szintje csökkent. Az alacsonyabb iAP magasabb TLR4 expresszióval és következményesen fokozott LPS aktivitással járhat, amely a gyulladásos folyamatot erősítheti. Ennek megfelelően az iAP aktivitás elősegítése, az enzim célzott intestinalis bejutatása terápiás konzekvenciával is járhat a jövőben. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 30 -


Cisztás fibrózis - ami gyógyíthatatlan, ezért mindig aktuális Nagy R., Guthy I., Vass K.

Jósa András Oktatókórház Nonprofit KFT Nyíregyháza

A cisztás fibrózis az egyik leggyakoribb veleszületett génkárosodáson alapuló autoszomális recesszív módon öröklődő anyagcsere betegség. Lefolyása krónikus jellegű, progresszív. Leggyakoribb a 7-es kromoszómán található CFTR (cystic fibrosis transmembrane conductance regulator) gén mutációja, ami az 508-as helyen lévő fenilalanin delécióját okozza.Európában ez a mutáció felelős a megbetegedések kb.70%-ért. A hibás génműködés következtében az epitheliális sejtek membránjában a klorid ion csatornát szabályozó CFTR fehérje nem működik, ennek következménye a külső elválasztású mirigyek váladékának fokozott viszkozitása.Ez felelős a betegség tüneteinek kialakulásáért. A szervi manifesztációk sokrétűek, a prognózist leginkább meghatározó pulmonális elváltozások mellett leginkább gasztrointesztinális és endokrin szövődményekkel kell szembe néznünk.Súlyos problémát jelent a malnutrició. Manapság a kiterjedt diagnosztikai lehetőségeknek és szélesebb körű ismereteinknek köszönhetően a betegség korai stádiumban felismerhető, korszerűbben kezelhető, így jelentősen javítható az életminőség .Ennek ellenére napjainkban is előfordul, hogy markáns klinikai tünetek hiányában a diagnózis felállításának ideje eltolódik. Osztályunkon 42 gyermeket gondozunk cisztás fibrózis miatt. Betegeink átlagéletkora 11 év. A nemek aránya azonos (21 leány, 21 fiú), családi halmozódás 16 %-ban figyelhető meg. A genetikai vizsgálat minden betegnél megtörtént, deltaF508 mutáció mindössze 6 esetben igazolódott (három homozigóta, három heterozigóta ). Betegeink adatait áttekintve összefoglaljuk a betegség gasztroenterológiai következményeit, a ritkább megjelenési formákat, a szövődményeket és társult betegségeket. Ismertetjük egy három hónapos csecsemő esetét, akit a korai diagnózis felállítás és therápiás erőfeszítéseink ellenére a kialakuló súlyos pulmonális szövődmények miatt elveszítettünk. Előadásunkkal felhívnánk a figyelmet arra, hogy a bővülő ismeretek és therápiás lehetőségek ellenére a gyermekkori cisztás fibrózis napjainkban is életet veszélyeztető betegség. A betegek gondozása összetett feladat , több szakma szoros együttműködésével talán lassítható a pulmonális progresszió, elérhető a betegek jó tápláltsági állapota, időben észrevehetőek az extrapulmonális szervi érintettségek és kitolható a várható élettartam.



Helicobacter pylori fertőzés és az ITP Papp-Hertelendi Renáta, Kardos Mária, Schultz Károly Mohács Város Kórháza, Gyermekosztály

Poszter prezentációnk során egy 13 éves krónikus ITP-ben szenvedő gyermek kórtörténetét mutatjuk be, akinél tartósan alacsony thrombocyta szám mellett H. pylori fertőzést észleltünk. A baktérium eradikációja megtörtént. 6 hónappal az eradikációt követően a thrombocyta szám a normál tartomány alsó határát érte el. Nemzetközi irodalmi adatok utalnak a H.pylori eradikáció hatására bekövetkező thrombocyta szám emelkedésre az ITP-ban szenvedőknél. A pontos mechanizmus még nem ismert, azonban több különböző teória is kutatás alatt áll (molekuláris mimikri lehetősége, a Gramnegatív baktérium lipopoliszacharidjának szerepe, a thrombocyta aggregáció és a Th1-típusú immunválasz induktív hatása). Esetismertetésünkkel a két betegség közti asszociációra hívjuk fel a figyelmet.



A nem tehéntejfehérje által kiváltott allergiás colitises csecsemők klinikai vizsgálata Dr. Pintér Vanda Petra, Dr. Arató András, Dr. Győrffy Hajnalka, Dr. Dezsőfi Antal, Dr. Veres Gábor SE I. Sz. Gyermekklinika, Budapest

Bevezetés: A csecsemőkori hematochezia egyik leggyakoribbnak vélt oka az anyatejes szoptatás során bekerülő tehéntejfehérjék által kiváltott allergiás colitis (AC). Ennek ellent mond egy korábbi finn vizsgálat, ahol a hematocheziás csecsemőknek csupán 18%-ában találtak igazolt tejallergiát, vagyis 82%-ában a közhiedelemmel ellentétben nem tejallergia a kiváltó ok. Munkánk során azon hematocheziás csecsemőket vizsgáltuk, akiknél nem a tehéntejfehérje átjutása tehető felelőssé a véres széklet kialakulásában. Betegek és metodika: Prospektív tanulmányunk során 31 olyan, anyatejes szoptatásban részesülő hematocheziás csecsemőt (átlag életkor: 17,4 hét) vizsgáltunk, akiknél az anyai tehéntejmentes diétát követően sem szűnt meg a véres széklet előfordulása. Eredmények: Laborparamétereket tekintve vashiányt, eosinophiliát, thrombocytosist diagnosztizáltunk az AC-es csecsemőkben a kontrollokhoz képest (p<0,001). A colonoscopia elvégzése során 3 csecsemő kivételével mindenkinél mucosalis elváltozást figyeltünk meg. Vérzésforrásként az esetek 83%-ában lymphonodularis hyperplasiát (LNH) és/vagy aphtosus elváltozást diagnosztizáltunk. Bélbiopsziás minták szövettani vizsgálata során az összes AC-es csecsemőnél emelkedett számú eosinophil sejtet (átlag 19, 6-41/NNL) észleltünk. 22 csecsemőnek aminosav alapú tápszert adtunk, 8-nál nem változtattunk az addig alkalmazott tápláláson. Szignifikánsan rövidebb idő alatt szűnt meg a hematochezia a speciális tápszert kapó csecsemőknél a továbbra is szoptatott csecsemőkhöz képest. Ugyanakkor egyik csecsemőnél sem észleltünk rectalis vérzést a 3 hónapos kontroll vizsgálat során függetlenül az addigi táplálástól. A hosszú távú nyomon követés során egy csecsemőnél Crohn betegséget állapítottunk meg, így ő kizárásra került vizsgálatunkból. Következtetés: Az AC miatt fennálló csecsemőkori hematochezia általában benignus, magától gyógyuló rendellenesség, annak ellenére, hogy jelentős mucosalis károsodás igazolható a colonoscopiánál. Bár az aminosav alapú formula gyorsítja a panaszok eltűnését, az anyatejes szoptatás folytatása javasolt. A táplálékallergia AC-es csecsemőkben betöltött valódi szerepéről további vizsgálatok szükségesek a jövőben. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 33 -


Újabb epidemiológiai ismeretek a gastrointestinalis allergiáról Polgár Marianne dr

Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Kórháza, Budapest

A krónikus allergiás betegségek a gyermekeket és a fiatal felnőtteket egyre nagyobb számban érinti. A táplálékallergia prevalenciája az élet első 3 évében 6-8%, felnőtteknél 2%-ra becsülhető. Kevés megbízható epidemiológiai adat áll rendelkezésre, hiánypótló a DARC Study (Danish Allergy Research Centre), melyben az allergiás betegségek gyermekkori prevalenciáját vizsgálták újszülött kortól 6 éves korig. Eredményeik szerint legalább egy allergiás megbetegedése a gyermekek 25.7%-ának volt, de nagy számban volt köztük multiplex allergiás is. A gastrointestinalis rendszert érintő táplálékallergiával foglalkozó első nagy nemzetközi epidemiológiai vizsgálat az EuroPrevall. A vizsgálat célja a gyermek és felnőttkori táplálékallergia prevalenciájának meghatározása volt egy európai projekt keretén belül, 2005-2009 között. A keresztmetszeti vizsgálathoz speciális protokollt dolgoztak ki a mintagyűjtésre, az alkalmazott kérdőívre, egységes eljárást javasoltak az allergológiai és az immunológiai vizsgálatokra. A projektben folyamatosan növekedett a résztvevő európai országok száma, amelybe később az USA és Ausztrália is bekapcsolódott. Az EuroPrevall akkor vált világméretűvé, amikor Kína, India és Oroszország is csatlakozott a projekthez. Az egyes országok között nagy különbségeket találtak a táplálékallergia prevalenciájában, például az USA-ban 24,6%, Izlandon 7,7% volt a gyakoriság. Az allergiát kiváltó táplálékok megoszlása azonban az országok között hasonló volt. A felnőttek között a szenzitizáció tojásra, halra és tejre kevesebb mint 1%-ban fordult elő. A fiatal felnőttek között a szenzitizáció prevalenciája mogyoróra, almára, őszibarackra és rákra volt magas. Fontos része az EuroPrevall projektnek az újszülött kortól induló longitudinális prospektív vizsgálat, ami 2010-ben került közlésre. A vizsgálatba 12 074 újszülöttet vontak be, kilenc klimatikusan és kulturálisan különböző országból. A vizsgálat célja a gyermekkori táplálékallergia prevalenciájának meghatározásán kívül az allergia kialakulását befolyásoló genetikai és környezeti tényezők megállapítása, a leggyakoribb táplálékallergének B sejt felismerő epitópjainak és az allergének peptidjeinek szekvencia meghatározása volt. További célkitűzés a rendelkezésre álló adatok elemzése alapján a gyermekeknél az allergia diagnózisával kapcsolatos táplálék terhelések jövőbeni csökkentése. Az EuroPrevall felmérés eredményeinek felhasználásával Grimshaw és munkatársai (2009) evidenciákon alapuló ajánlásokat tesznek az allergia megelőzésére a csecsemőtáplálásra és a környezetre vonatkozóan, ezen belül az anyatejtáplálás időtartamára, a hozzátáplálás megkezdésének időzítésére, a glutén bevezetésének időpontjára, anyatej hiányában a tejbázisú hidrolizált tápszerek, a probiotikumok és a prebiotikumok alkalmazására. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó 2010. október 01-02. - 34 -


Biocard Celiac gyorsteszttel végzett szűrés eredménye Ajka város hat évesei körében Dr. Pollák Éva

Magyar Imre Kórház, Ajka

Bevezetés: A coeliakia vagy gluténszenzitív enteropathia genetikailag fogékony egyénekben a kalászos gabonafélékben lévő glutén által kiváltott autoimmun enteropathia. A betegség tünetei igen szerteágazóak, lehetnek intestinalisak és extraintestinalisak, de tünetmentes formában is perzisztálhatnak. Célkitűzés: Ajka városában élő hat éves életkorú gyermekpopuláció szűrését végeztük lisztérzékenység kizárása céljából. A kimutatáshoz Biocard Celiac gyorstesztet használtunk, pozitivitása esetén további vizsgálatokat végeztünk Kórházunk gyermek-gasztroenterológiai szakrendelésén. Eredmény: 232 gyermeket vizsgáltunk ( 114 leány, 118 fiú, átlag életkor 5,8 év). A helyszíni vizsgálatnál 8 gyermek volt Biocard Celiac gyorsteszt pozitív, ez az össz létszám 3,46 %-a. A 8 pozitív beteg közül 4 leány és 4 fiú volt: medián életkor: 5.6 év, szélső értékek: 5.26.5, átlag testtömeg 19 kg volt (0.25-0.5 percentil érték). Kivizsgálás során egy esetben néhány hete fennálló lazább székletürítés, egy betegnél köldök körül hasi fájdalom szerepelt az anamnézisben, hat gyermeknél teljes tünet- és panaszmentességet észleltünk. A 8 pozitív esetben elvégzett további laboratóriumi vizsgálatok ill. vékonybél biopsia a coeliakia diagnózisát megerősítették, így a vizsgált populációban a lisztérzékenység előfordulási gyakorisága 1:34, amely az országos átlag kétszerese. A pozitív esetekben családszűrést 24 személynél végeztünk: 2 esetben TG emelkedést, 1 esetben IgA hiányt találtunk-felnőtt betegeink kivizsgálása folyamatban van. Előadásomban kitérek egy többszörösen érintett család bemutatására is. Következtetés: Az eredmények az országos átlagnál magasabb előfordulási gyakoriságot igazoltak az egyébként teljesen egészségesnek tűnő, tünetmentes gyermekeknél. Ennek hátterében fennálló lehetséges okok feltárása további kutatásokat igényelnek. Terveink között szerepel, hogy minden évben elvégezzük a hat éves gyermekek coeliakia szűrővizsgálatát Ajkán.



A gyermekkori Helicobacter pylori fertőzés erdikációjának új szempontjai, a bakteriális rezisztencia jelentősége. Schultz Károly

Mohács Város Kórháza, Gyermekosztály Tolna megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Gyermekosztály, Szekszárd

A Helicobacter pylori fertőzés kezelésének irányelvei az elmúlt 10 évben jelentősen megváltoztak. Elfogadottak gyermekkorban is a protonpumpa gátlók (PPI) és a két antibioticumot tartalmazó protokollok. A szerző öt év alatt 163 gyermekkori Helicobacter pylori gastritisben szenvedő gyermek adatatit elemezte. Az első vonalbeli kezelés (PPI + clarythromycin + amoxicillin) 70%-ban volt sikeres. Az esetek 30%-ban ismételt kezelés volt szükséges. A második eradikációs kezelés (PPI + tetracyclin + metronidazol) az esetek 40 %-ban volt sikeres. A sikertelen kezelés hátterében bakteriális rezisztencia és a betegek nem megfelelő együttműködése lehetséges (antibioticum mellékhatások, költséges gyógyszerek). Megoldás lehet a szekvenciális kezelés, illetve új antibioticumok használata, valamint a védőoltás. Természetes hatóanyagok (laktoferrin, probioticumok, növényi kivonatok) alkalmazása további vizsgálatot igényel. Polyrezisztens kórokozó esetén tartós (évekig tartó) protonpumpa gátló kezelés eredményes lehet.



Összefüggés az anyai és az újszülött plazmamintákban a szüléskor, valamint az anyatejben a szoptatás hatodik hetében az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak értékei között Szabó Éva, 2,3Günther Boehm, 2Christopher Beermann, 4Maria Weyermann, Hermann Brenner, 4Dietrich Rothenbacher, 1Decsi Tamás

1 4

PTE ÁOK Gyermekklinika, 2Danone Research, Friedrichsdorf, Németország, 3Sophia Children Hospital, Erasmus University, Rotterdam, Hollandia, 4Division of Clinical Epidemiology and Aging Research, German Cancer Research Center, Heidelberg, Németország

1

Háttér: Az anyatej (AT) többszörösen telítetlen zsírsavösszetétele (PUFA) az anyai raktárakból származik, bár a pontos összefüggés nem teljesen ismert. Módszer: A szülés levett anyai (AP) és köldökzsinórminták plazma foszfolipidek, valamint a szoptatás hatodik hetében nyert anyatejminták (n = 61) zsírsavösszetételét vizsgáltuk nagy felbontóképességű gázkromatográffal. Eredmények: Az AP és köldökzsinór plazma foszfolipidek és az AT n-6 PUFA zsírsavösszetétele között nem találtunk összefüggést. Szintén nem volt összefüggés az AT és az AP alfa-linolénsav (C18:3n-3) értékei között. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk viszont egyrészt az AT eikozapenténsav (C20:5n-3) és az AP eikozapenténsav és dokozapenténsav (C22:5n-3) értékei, valamint az AT dokozahexénsav (C22:6n-3) és az AP eikozapenténsav és dokozapenténsav értékei között (táblázat). Ehhez hasonlóan, szignifikáns egyenes arány volt a köldökzsinór plazmafoszfolipidek és az AT eikozapenténsav (r = 0,45; p < 0,001), dokozapenténsav (r = 0,33, p < 0,05) és dokozahexénsav (r = 0,30, p < 0,05) értékei között. Táblázat: Spearman korrelációs koefficiensek az anyatej (AT) és anyai plazma foszfolipidek (AP) n-3 zsírsavértékei között AP C18:3n-3

AT C18:3n-3 0,10

AT C20:5n-3 0,21

AT C22:5n-3 0,28a

AT C22:6n-3 0,24

AP C20:5n-3

-0,07

0,29a

0,18

0,37b

AP C22:5n-3

-0,14

0,45c

0,20

0,30a

AP C22:6n-3

-0,22

0,20

0,10

0,18

a = p < 0,05; b = p < 0,01; c = p< 0,001 Következtetés: Az anyai n-3 PUFA ellátottság a szüléskor szignifikáns egyenes arányban állt az anyatej n-3 PUFA összetételével a szoptatás 6. hetében. Ez az eredmény felhívja a figyelmet a várandósság alatti optimális n-3 PUFA ellátottság jelentőségére.



Cyclosporin-A kezelés gyermekkori gyulladásos bélbetegségben Szakos E, Mónus Á, Sólyom E, Tamási K

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermekegészségügyi Központ, III-as Csecsemő és Gyermekosztály

A Cyclosporin-A (CY-A)makrolid immunszupresszív szer, amit számos autoimmun betegségben sikerrel alkalmaznak. Calcineurin inhibitor. Specifikusan és reverzibilisen gátolja az immunkompetens lymphocytákat a sejtciklus G0 és G1 fázisában. Elsősorban a T-helper, de a supressor sejtek működését is csökkenti. Nukleáris receptorokhoz kötődve számos citokin, többek között az interleukin-2 képződését gátolja. Az utóbbi évtizedben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a gyulladásos bélbetegségek (IBD) is autoimmun patomechanizmusúak. Mind gyermek, mind felnőtt korban voltak próbálkozások IBD-ben Cy-A alkalmazásával. Colitis ulcerosában talán jobb eredménnyel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Gyermekegészségügyi Központ, III-as Csecsemő és Gyermekosztályán IBD miatt eddig gondozott 97 gyermek közül 9-nél történt kezelés Cy-A-val. Két betegnél rövid ideig tartott a szer alkalmazása. 7 esetben tartósan, közülük egynél 20 hónapja, jelenleg is tart.Induló dózis 5mg/tskg/nap körül volt, amit a szérumszint és állapot függvényében lehetett fokozatosan csökkenteni. A leghosszabb ideig, jelenleg is kezelés alatt álló colitis ulcerosaban szenvedő fiú 2mg/tskg/ nap Cy-A mellett 5-ASA terápiával tartósan remisszióban van gastrointestinalisan és izületi szempontból is. Egy két éves kislánynál még csak néhány hete indult ez a terápia. 5 betegnél a kezelés elhagyása után változó időven szüksége s volt mútéti beavatkozás. Összességében elmondható, hogy gyermekkori IBD-ben van helye a Cy-A kezelésnek. Időben elkezdett, hosszú távú adagolás, kombinációs kezelésben javíthatja elsősorban a steroid dependens és steroid rezisztens betegek életminőségét, akár több éven keresztül is, bár a műtéti beavatkozás az élet során többnyire szükségessé válik.



A hipoxia indukálta faktor (HIF) 1 vizsgálata gyermekkori cöliákiában Sziksz Erna1,2, Szebeni Beáta1,2, Vannay Ádám1,2, Prókai Ágnes1, Veres Gábor1, Molnár Kriszta1, Nagy Szakál Dorottya1, Ónódy Anna1, Korponay-Szabó Ilma Rita3, Szabó András4, Tulassay Tivadar1,2, Arató András1

Semmelweis Egyetem, I.sz. Gyermekklinika, Budapest, 2SE-MTA Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, Budapest, 3Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, 4Semmelweis Egyetem, II.sz. Gyermekklinika, Budapest 1

Háttér, célkitűzés: A gyulladásos bélbetegségek (IBD) kapcsán leírt irodalmi adatok arra utalnak, hogy a hipoxia indukálta faktor (HIF) 1 meghatározó szerepet tölthet be az intesztinális epitélium barrier funkciójának fenntartásában. Mivel cöliákia kapcsán erre vonatkozó ismereteink meglehetősen hiányosak, célul tűztük ki a HIF-10 és néhány, általa regulált és a barrier védelmében fontos gén vizsgálatát gyermekkori cöliákiában. Betegek, módszerek: 16 kezeletlen cöliákiás, 9 kezelt (gluténmentes diétán tartott) cöliákiás és 10 kontroll gyermek duodénumából biopsziás mintát vettünk. A HIF-10, a trefoil faktor 1 (TFF1), az ekto- 5’ nukleotidáz (CD73) és a multidrog rezisztencia gén 1 (MDR1) mRNS expresszióját valós idejű PCR technikával mértük mindhárom csoportban. A HIF-10 fehérjeszintű változásait western blottal, szöveti lokalizációját pedig immunfluoreszcens festési eljárással határoztuk meg. Eredmények: Fokozott HIF-10 és TFF1 mRNS expressziót és emelkedett HIF-10 fehérje szintet mutattunk ki a kezeletlen cöliákiás gyermekek duodenális mukózájában a kontrollokhoz képest (p<0,05). Ezzel egyidejűleg a kezeletlen gyermekekben a HIF-10 a boholy enterocitáinak citoplazmatikus és a nukleáris régiójában egyaránt kimutatható volt, ami a molekula aktív állapotára utal. Kezelt gyermekek duodenumában a CD73 és MDR1 mRNS expressziója fokozódott a kontrollokhoz képest (p<0,01 és 0,05). Következtetés: Eredményeink, miszerint a HIF-10 expressziója fokozódik a cöliákiás gyermekek duodenumának mukózájában, arra enged következtetni, hogy a HIF-10 fontos szerepet tölthet be a betegség patomechanizmusában, akár barrier-protektív funkciója révén hozzájárulhat a mukóza regenerációjához.



Alfa -1-antitripszin hiány és neonatalis cholestasis Szőnyi L., Balogh M., Dezsőfi A. Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika, Budapest, Markusovszky Kórház, Szombathely

Az alfa-1-antitripszin hiány (AAT) autoszomális recesszív öröklődésű megbetegedés, mely csecsemő- és gyermekkorban májbetegséget, fiatal felnőttkorban tüdőbetegséget okoz. A kórkép a proteáz inhibitor (Pi) Z allélhordozás homozigóta formájában jelentkezik. Az előadás célja annak vizsgálata, hogy a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikáján diagnosztizált, AAT hiányban szenvedő gyermekek milyen jellegű és mértékű májbetegségben szenvednek/tek. A vizsgált 18 gyermek 16 családból származik, közülük három leány , átlag életkoruk 10,5 év (22 éves -1 éves). Valamennyi esetben megtörtént a családtagok vizsgálata is. Tünetmentes homozigóta testvért nem találtunk. Valamennyi gyermek esetében szerepel az anamnézisben neonatalis cholestasis. Egy csecsemő öt hónapos korban májzsugor miatti májelégtelenségben meghalt. Egy gyermeknél sikeres (élő donor) májátültetés történt csecsemőkorában. Két gyermekben alakult ki portalis hypertensióval járó súlyos májbetegség. További tíz klinikailag tünetmentes, de laboratóriumi értékeiben változó mértékű eltérés van. Négy gyermeknek nincs májbetegsége, laboratóriumi értékeik tartósan normálisak. Egy gyermeknek a neonatalis cholestasis mellett AAT hiánnyal összefüggő agyvérzése volt. Az eredmények azt mutatják, hogy súlyos szövődmények neonatalis cholestasist követően az első évben kialakulnak. Annak ellenére, hogy a betegek általában spontán javulnak, rendszeres hepatológiai majd pulmonológiai ellenőrzés javasolt.



Citrin hiány, Niemann-Pick C 1-2, Progresszív Familiáris Intrahepaticus Cholestasis 1-3. Miért éppen ez a hat ? Szőnyi L., Dezsőfi A.

Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika, Budapest

A csecsemőkorban jelentkező májbetegségeket a klinikai tünetek alapján és az általános orvosi gyakorlatban használatos laboratóriumi vizsgálatokkal nehéz diagnosztizálni. A betegség gyors felismerése fontos, mert egyre több betegségnél van lehetőségünk hatékony kezelésre. Az öröklődő kórképek esetében a molekuláris genetikai vizsgálat (lesz) a „gold standard”. A címben szereplő , csecsemőkorban májbetegséget okozó, öröklődő hat kórkép gyors molekuláris genetikai vizsgálatára dolgozott ki egy módszert egy birminghami munkacsoport. A módszer 300 csecsemőn történő tesztelése nemzetközi kutatás keretén belül most kezdődik. A kutatásban Magyarország is részt vesz. A beválasztási kritériumok a következők: (1) Egy éves kor alatti csecsemő, akinek a szérum konjugált bilirubin koncentrációja meghaladja a 20 µmól/l értéket és ez az érték több mint az összbilirubin 30%-a. (2) Harminc naposnál fiatalabb, ismeretlen eredetű újszülöttkori májelégtelenségben szenvedő csecsemő, akinek a prothrombin értéke a normál érték felső határának kétszeresét meghaladja. (3) Két évesnél fiatalabb kisded, akinél fizikális vagy ultrahang vizsgálattal spenomegaliát vagy hepatosplenomegaliát igazoltak. A kritériumoknak megfelelő hazai májbeteg gyermekek kutatásba történő bevonása hasznos lenne. A kutatás eredménye várhatóan jelentősen meggyorsítja és megkönnyíti a csecsemőkori májbetegségek diagnosztikáját.



Vékonybél nyálkahártya eltérések szisztémás autoimmun betegségekben Szűcs D., Tiszlavicz L., Várkonyi Á. SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged

A gyermekkori autoimmun betegségek az utóbbi évtizedekben változatlanul gondot jelentenek. Köszönhetően a fejlődő diagnosztikai lehetőségeknek, az egyre pontosabb klasszifikációs rendszerek kidolgozásának, az enyhébb és atípusos kórformák felismerésnek, valamint az immunszuppresszív gyógyszeres kezelések javulásának a betegek életkilátásai javulnak. Gasztrointesztinális és extraintesztinális tünetet számos eltérő etiológiájú autoimmun betegség okozhat, ezek differenciál diagnózisa az esetek egy részében komoly feladat elé állítja a klinikust és a szövettanászt egyaránt. A pontos kórisme felállítása a terápiás és diétás megfontolások miatt elengedhetetlenül fontos. Előadásunkban az elmúlt években a klinikánkon kezelt három betegünk esetén keresztül szeretnénk bemutatni az autoimmun betegségek kapcsán észlelt gasztrointesztinális eltérések differenciáldiagnosztikai nehézségeit. Betegeink a diagnózis felállításakor 15, 8,5 és 16 éves leányok voltak. Betegségük a gasztrointesztinális panaszaik és a destruktív vékonybél nyálkahártya szövettani eltérése mellett ízületi és kardiális tünetekkel jelentkezett. A többszervi manifesztáció nehezítette a szisztémás betegség pontos megnevezését. Eseteink bemutatásával a szisztémás autoimmun betegségek kapcsán kialakuló gasztrointesztinális eltérésekre, valamint a diagnosztikai lépések fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.



A terápiás endoszkópia határterületei, avagy korrozív nyelőcsősérülést követően kialakult mediastinalis tályog és oesophago-mediastinalis sipoly sikeres „konzervatív” kezelése dr Tárnok

András, dr Farkas András, Fülöp Szilvia

PTE Gyermekklinika

A szerzők egy 4 éves gyermek esetét mutatják be, aki véletlen lúgivást követően III. fokú korrozív nyelőcsősérülést szenvedett el. Intenzív osztályos ápolása során állapota fokozatosan javult. Kontroll endoszkópos vizsgálatok is lassú, fokozatos javulást mutattak. A 6. héten kontroll endoszkópos vizsgálat alkalmával a nyelőcső supracardialis részén nyálkahártya-sérülés következett be. A kialakult mediastinalis levegőgyülem és subcutan emphysema konzervatív kezelésre gyógyult. 10 héttel a lúgivást követően készült kontrasztanyagos vizsgálat a nyelőcső középső harmadának kifejezett szűkületét, illetve a szűkület cranialis részétől induló fistula-járatot és a felső hátsó mediastinumban tályogüreget írt le, melyet a CT vizsgálat is megerősített. Ezt követően radiológiai, nyelőcső-sebészeti és invazív endoszkópos konzíliumok történtek. Nyílt feltárásból a tályog és a fistula ellátását valamint az oesophagectomiát túl invazív beavatkozásnak véltük, a tályog intervenciós radiológiai módszerekkel történő percutan ellátása annak technikai nehézségei és kétségessége miatt ugyanakkor nem jöhetett szóba. A feltágított nyelőcsőbe a későbbiekben eltávolítható, burkolt stent behelyezése jó lehetőségnek tűnt, azonban a fistula cranialis lokalizációja, valamint ebben az életkorban végzett stent-behelyezés limitált tapasztalatai ezt nem tették lehetővé. Véleményünk szerint mivel önmagában a tályog kezelése nem oldotta volna meg a problémát, azonban a szűkület tágítása közvetve segítheti a fistula-járat záródását és a tályog szanálódását így további endoszkópos tágítások mellett döntöttünk. Sorozatos tágítások eredményeként a tályog és a hozzá vezető nyelőcső-fistula 3 hónap alatt meggyógyult. Evvel párhuzamosan a nyelőcsőszűkület is mérséklődött, jelenleg 4-6 hetente igényel már csak tágítást.



Coeliákia rizikófaktorral rendelkező endotélsejtek vizsgálata Tóth Boglárka1, Simon-Vecsei Zsófia1, Király Róbert1,2, Nemes Éva3, Fésüs László1,2, Korponay-Szabó Ilma3

Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet, Debrecen; 2 MTA, Apoptózis és Genomika Kutatócsoport, Debrecen; 3Debreceni Egyetem Gyermekklinika, Debrecen 1

A coeliákia a kalászos gabonafélékben lévő gluten fogyasztásakor kialakuló autoimmun reakció a 2-es típusú transzglutamináz enzim ellen, mely családi halmozódást mutat, a betegek gyermekei 20-30%-ban érintettek. A coeliákia szoros kapcsolatban áll a HLA-DQ2 és DQ8 hordozással, mely szükséges, de nem elégséges feltétele a betegség kialakulásának. A magyar populációban DQ2 kb. 25%-ban fordul elő, ezért a HLA mellett más, egyelőre ismeretlen gén(ek) is feltehetően részt vesz(nek) az antigénprezentáció és az immunválasz kialakításában. Vizsgálatainkban coeliakiás családok újszülöttjeinél HLA-DQ tipizálást végeztünk és köldökzsinórból endotélsejteket (HUVEC) izoláltunk, majd ezeket prospektív módon, az antigén-inger előtt vizsgáltuk sejtszintű eltérések keresésére. Módszerek: Különböző extracelluláris molekulákkal fedett felszíneken vizsgáltuk az endotélsejtek adhézióját, proliferációját, migrációját és érképzési tulajdonságát, ezeket a paramétereket összehasonlítottuk kereskedelmi HUVEC sejtek és normál populációból preparált HUVEC sejtek viselkedésével. Eredmények: Az eddigiekben 69 sejtvonalat izoláltunk. A migrációs kísérletekben azonos idő alatt a kereskedelmi HUVEC sejtekhez képest 89% vándorolt azonos távolságra a normál (általunk preparált, egészséges mintából származó) sejtekből, a magas rizikófaktorú (DQ2homozigóta) sejtekből 14-52%, az alacsony rizikófaktorú sejtekből pedig 12%. A magas rizikófaktorú sejtek csökkent adhéziót (25-50%) mutattak, valamint kevésbé képeztek vaszkuláris struktúrákat kollagén felszíneken. 2 sejtvonal jelentős különbségeket mutatott az adhéziós és túlélési képességben extracelluláris traszglutamináz jelenlétében illetve hiányában. Következtetések: Egyes sejtvonalak a vizsgált sejtparaméterekben jelentősen különböztek, mely non-HLA kockázati tényezők jelenlétét támasztja alá. Ezek jelentőségét a továbbiakban a betegség későbbi kialakulása szempontjából vizsgáljuk. Az eredmények transzglutamináz közreműködését igénylő anyagcsereút primer defektusára utalnak a coeliakia kialakulásának hátterében és indokolják további mérések elvégzését olyan kísérleti rendszerekben, ahol coeliákiás betegekből származó antitestek is jelen vannak.



Leküzdhető-e a kólika Lactobacillus Reuteri-vel? Dr.Vass Noémi

SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ

Az infantilis kólika vagy más néven csecsemőkori hasfájás talán az egyik leggyakoribb életminőséget rontó tényező az egészséges, normális szomatikus fejlődésű csecsemők körében. Irodalmi adatok alapján e kórkép a csecsemők 3-28%-át érinti. A Róma III. kritériumok alapján az infantilis kólikát a 0-4 hónapos életkor között, a legalább már egy hete fennálló, egy hét alatt legalább 3 nap is előforduló, napi 3 óránál tovább tartó hirtelen, mindentől függetlenül jelentkező vigasztalhatatlan sírás jellemzi. Létrejöttében több, egymástól független ok gyanítható, melyek együttes hatása válthatja ki a csecsemőknél észlelt tüneteket. Az elváltozás pontos oka nem ismert, ezért kezelni is nehéz. A kórokok közül az egyik, feltételezhetően jelentős tényező az „aberráns” bél mikroflóra lehet, mely kapcsán a Lactobacillus reuteri jótékony hatását is vizsgálták infantilis kólikás csecsemőkön (randomizált, kettős vak, placebó kontrollált vizsgálattal). A vizsgálatok során nyert eredmények azt mutatják, hogy a Lactobacillus reuteri-vel történő probiotikus kezelés jelentősen javítja az infantilis kólika tüneteit, emellett alkalmazása biztonságos és jól tolerálható. Feltételezhető, hogy a kezelés hatására megváltozott bél mikroflóra szerepet játszhat a megfigyelt klinikai állapotjavulásban. Előadásomban a csecsemőkori hasfájás kapcsán alkalmazott Lactobacillus reuteri- vel történt kezelések hatékonyságát, eredményességét ismertetem az irodalmi adatok és klinikai tapasztalataim alapján.



Krónikus Pancreatitis és Hepatitis C fertőzés társulása Nemes Éva(1), Tornai István(2), Sahin-Tóth Miklós(3), Takács Tamás(4), Sápy Péter(5), Korponay-Szabó Ilma(1)

DEOEC Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen DEOEC II. Belgyógyászati Klinika, Debrecen (3) Department of Molecular and Cell Biology, Boston University Goldman School of Dental Medicine, Boston, Massachusetts, USA (4) Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, I. Belgyógyászati Klinika, Szeged (5) DEOEC Sebészeti Intézet, Debrecen (1)

(2)

Bevezetés: A krónikus pancreatitis patogenezisében genetikai és környezeti faktorok egyaránt érvényesülnek. A kationos tripszinogén gén PRSS1 mutációit és a hasnyálmirigy eredetű tripszin inhibitor (SPINK1) mutációit is összefüggésbe hozták a pancreatitis különböző típusaival. Krónikus májbetegségek, közülük is elsősorban a krónikus hepatitis C fertőzés (HCV) gyakran vezet extrahepatikus manifesztációk kialakulásához. Esetismertetés: A bemutatott esetben egy három éve kezdődött, jelenleg 17 éves nagyfiú krónikus pancreatitisét tárgyaljuk. Mikrobiológiai vizsgálatok során anti-HCV ellenanyag és HCV RNS pozitivitás igazolódott, ezt követően végzett családszűrés fedte fel a mater és az egyik leánytestvér HCV pozitivitását is. Betegünknél a recidívák következtében kialakult pancreasvezeték szűkület miatt longitudinális pancreaticojejunostomia-ra került sor. PCR és restrikciós emésztés segítségével megvizsgálva, a beteg heterozigóta hordozónak bizonyult a SPINK1 N34S mutációra nézve. Eredmények: A kombinált antivirális kezelésnek köszönhetően sikerült HCV negativitást elérni, a pancreas műtét megszűntette a súlyos tüneteket és a beteg életminőségére is jelentős pozitív hatást gyakorolt. Következtetés: A SPINK1 gén betegünkben kimutatott mutációja és a krónikus HCV fertőzés együttes jelenléte vezethetett a szokatlan és súlyos betegség kialakulásához. Esetünk kapcsán hívjuk fel a figyelmet a gyermekkori krónikus pancreatitis diagnosztikus és terápiás nehézségeire.



- Jegyzet -



- Jegyzet -


Háromszoros védelem hasfájás ellen 1−9

Az új BEBA HA Sensitive az első és egyetlen hármas hatású készítmény érzékeny emésztőrendszerű, hasfájós babáknak! Három aktív komponense a Lactobacillus Reuteri probiotikum, a csökkentett laktóztartalom, valamint a részlegesen hidrolizált savófehérje alapú összetétel, segít csillapítani a csecsemőkori kólika tüneteit, csökkenti a sírás intenzitását, javítja a bél komfort érzetét, és így megkönnyebbülést hoz nem csak a babának, de szüleiknek is! 1. Savino F, Pelle E, Palumeri E, Oggero R,Miniero R. Lactobacillus reuteri (American Type Culture Collection Strain 55730) Versus Simethicone in the Treatment of Infantile Colic: A Prospective Randomized Study. Pediatrics. 2007;119:e124-e130. 2. Indrio F, Riezzo G, Raimondi F et al.: The effect of probiotics on feeding tolerance, bowel habits, and gastrointestinal motility in preterm newborns. J Pediatr 2008; 152:801-6. 3. Romano C, Ferrau V. Case-control study on the efficacy of L. reuteri supplementation in the treatment of functional abdominal pain in childhood. Congresso Nazionale FIMP, 2007. 4. Kanabar D, Randhawa M, Clayton P. Improvement of symptoms in infant colic following reduction of lactose load with lactase. J Hum Nutr Diet 2001; 14 (5): 259-63. 5. Billeaud C, Guillet J, Sandler B. Gastric emptying in infants with or without gastro-oesophageal reflux according to the

type of milk. Eur J Clin Nutr 1990; 44 (8): 577-83. 6. Clemens RA, Tsai A, Saavedra JA, Novak K. In vitro digestibility assessment of intact and hydrolyzed proteins in infant formula. J Am Coll Nutr 2002; 21 (5): 482 [abstract]. 7. Zabransky S, Zabransky M. Erste klinische Erfahrungen mit einer hypoallergenen Säuglingsnahrung. Extracta Paediatrica 1987; 11 (1): 10-2. 8. Müller-Teicher G, Passian K. Ernährung Neugeborener und junger Säuglinge im1.Trimenon mit einer hypoallergenen (HA) Flaschennahrung. Extracta Paediatrica 1988; 12 (4): 179-86. 9. Marini A, Agosti M, Motta G, Mosca F. Effects of a dietary and environmental prevention programme on the incidence of allergic symptoms in high atopic risk infants: three years‘ follow-up. Acta Paediatr Suppl 1996; 414: 1-21.

Kontra-indikáció: A készítmény nem alkalmazható bizonyított tehéntejfehérje-allergia, vagy ennek gyanúja esetén, továbbá veleszületett laktóz intolerancia, galactokináz hiány, glükóz és galaktóz malabszorbció és maltóz intolerancia esetén. A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej. A legegészségesebb táplálási mód a szoptatás.

Hamarosan megjelennek téli katalógusaink! India Dubai zigetek, India, Maldív szigetek Lanka, Maldív-s Sri Lanka Tunézia, T é i E Egyiptom i t

IIndo nd doné nézia éziia, T Thai haiifföld, öld Karib-szigetek, Európai városlátogatások, Síutak

UTAZÁSI BÓN

10.000 FT

LVÁNY, ÉKÛ UTA ZÁSI UTA TÍZEZER FORINT ÉRT SZ ORSZÁGOS IBU AZ Ó HAT ÁLT AMELY BEV 31-IG N 20 10. DECEMBER IRODAHÁLÓZ ATÁBA VAGY A N BA NK DÁ IRO TOVÁBBI RÉSZLETEK /BON OLDALON

HT TP://IBUSZ.HU

www.ibusz.hu 06-40-428-794 R 0967-94/2000

www.ibusz.hu

Milupa Komfort 1 enyhíti a hasfájást és a szorulást.

A Milupa Komfort 1 használatával a csecsemôk 79%-nál csökkent a hasfájós, 63%-nál pedig a szorulásos epizódok száma. MIlupa. az anyatej Ihlette, a tudoMány Igazolja.

Irodalom: Savino et al. Minor feeding problems in the first months of life: effect of a partially hydrolised milk formula containing galacto-oligosaccharides and fructooligosaccharides. Acta Pediatr Suppl. 2003; 441: 86-90

✆

ingyenes zöldszám 06 80 33 12 33

(munkanapokon 10–14 óráig)

www.milupa.hu

a Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Gyermekosztályának szervezésében. Nyíregyháza, Krúdy Vígadó október

Recommend Documents