Tudathasadás és együttműködés a jog és pr világa között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető
L’Aquila 2009
Szeizmológusok pere – 2012 • Tévesen megnyugtató közlemény kiadása a legsúlyosabb földrengés előtt – 6,3 erősségű földrengés – 309 halott
• 6 szeizmológust elítélt a bíróság: 6 év börtönbüntetés • Új idők?
Madártávlatból • Jog és pr is a társadalommal foglalkozik • A társadalom bizonyos ügyekre adott reakcióját kezeli. – Jogviszony: Jogilag szabályozott társadalmi viszony – „Pr-viszony”: Kommunikációs eszközzel kezelt társadalmi viszony
Jog: formalizált A jog kialakulásának fontos lépése: az államhatalom monopolizálja a magánbosszút.
„Számomra azt jelenti a jog uralma, hogy az állam kiveszi a kezemből a bosszú lehetőségét, és helyettem igazságot szolgáltat.” (Zoltai Bence)
Jogállam (Rule of law) • Hosszú út vezetett a „jog uralmához” • De az eszmény az ókorban is ismert volt – Államhatalommal visszaélés lehetősége! – A jogi eljárás legyen intézményesített, független, érzéketlen!
„Jogában áll hallgatni…” • • • • • • • •
védelemhez való jog bírósághoz fordulás joga ártatlanság vélelme nincs bűncselekmény törvény nélkül nincs büntetés törvény nélkül jogorvoslathoz való jog nyilvános tárgyalás pártatlan, független bírói hatalom
A jogász tehát nem találkozik direkt módon a társadalom reakciójával, hanem egy jogszabályi és intézményi szűrőn keresztül nézi az ügyet.
VS A pr szakember védőhálók nélkül, a maga nyers valójában észleli a nyilvánosság kegyetlen véleményét.
„A bíróság ártatlannak tekinti az embert, amíg bűnösségét be nem bizonyítják; ezzel szemben a közvélemény ítélőszéke gyakran bűnösnek nyilvánítja azt, akit elkövetőnek tart, amíg nem bizonyítja ártatlanságát.” Fearn-Banks, Kathleen: Crisis communication: A casebook approach, Routledge, 2007, 32.p.
Krízisek és felelősség • Első újságírói kérdések: – Mi történt? – Miért történt? – Ki a felelős?
• Rögtön a jog vizére kell evezni…
Jog megközelítése • szempont: a jogszabályok szövegét követni. – kártérítés: • a kár tényét, mértékét, ok-okozati összefüggést is a károsultnak kell bizonyítania • lehetőség van a felelősség kimentésére a bizonyítási eljárásban
– büntetőjog: • teljes bizonyossággal kell bizonyítani • ügyész feladata
• megoldás: HALLGATNI
PR megközelítése • Szempont: szociálpszichológiai „törvények” – attribúció: normál, logikai megközelítés: • ha van külső ok egy cselekedetre, belső okot nem keresünk • belső okok: képesség és erőfeszítés
– attribúciós torzítások (mert: önvédelem + kevés információ) • okozási attribúció (mindenhol ok-okozati összefüggést keresünk) • torzítás a belső okok irányában (felelőst keresünk) • cselekvő-megfigyelő torzítás (viszont, ha mi vagyunk érintettek, másként látjuk) • önkiszolgáló torzítás (saját sikerünk: belső oknak tekintjük, saját kudarcunk: külső oknak tulajdonítjuk – és fordítva) • hamis konszenzuson alapuló torzítás (az „igazságos világba vetett hit”)
PR megközelítése • objektív felelősség gondolata erősen él a közvéleményben – aki „legközelebb áll”: bűnös! – nem gondolkozunk a kimentés lehetőségében – azonos szándék mellett súlyosabb következmény – súlyosabb megítélés
• megoldás: BESZÉLNI
Vörösiszap-katasztrófa 2010
Bakonyi Zoltán – negatív sztár „A vörösiszap nem veszélyes.” „Egy erős slagos lemosással” eltávolítható. „Ártalmatlan anyagról van szó.” „Száz százalék, hogy itt senki nem követett el hibát.” „Ez a gát maga az erő definíciója.”
B. Zoltán – elsőrendű vádlott „…a büntetőper hétfői tárgyalásán, Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva „megfontolatlannak” és „önkéntelennek” nevezte azt a katasztrófa másnapján tett nyilatkozatát, miszerint a Mal ajkai telephelyén kiömlött vörösiszap veszélytelen.” http://mno.hu/belfold/vorosiszap-katasztrofa-tobb-vadlott-is-felmentest-ker-1115698
AZ ÖSSZEBÉKÍTÉS LEHETŐSÉGE
1. KRÍZISTERV • Jogász szemlélete mindig hosszútávú • Az ügy hevében már késő egyeztetni • Előre kell gondolkodni, tervet készíteni – KÖZÖSEN.
2. EGYÜTTÉRZÉS • A nyilvánvaló hibázás, tévedés esetét kivéve, ahol a felelősség kérdéses lesz, lehetőleg kerülni kell a „bocsánatkérés” kifejezést, mert a felelősség elismerését implikálja az európai gondolkodásban. • „Együttérzés”
3. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS • A közvélemény felelős eljárást vár el. Hogy lehet ezt megtenni úgy, hogy ne ismerjük el a felelősséget? • Felelősségvállaló attitűd. – a szervezet vállalja tetteinek következményeit! (pl. vizsgálatok elébe áll, segíti azt) – törekszik a kárenyhítésre, a károsultak segítésére
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
