A jelentést összeállította: Hegybíró Zsuzsanna. A jelentést jóváhagyta: dr. Fancsik Tamás igazgató. Budapest, január 31

A MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET 2005. ÉVI MŰKÖDÉSI JELENTÉSE

A jelentést összeállította: Hegybíró Zsuzsanna

A jelentést jóváhagyta:

dr. Fancsik Tamás igazgató

Budapest, 2006. január 31.

Magyar Geológiai Szolgálat

Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése

TARTALOMJEGYZÉK Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársai a 2005. évben.................................... 5 2.2. Geofizikai alapkutatás ................................................................................................... 6 2.2.1. Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése .................................... 6 2.2.3. Litoszférakutatás....................................................................................................... 7 2.2.4. Földfizikai kutatások ................................................................................................. 9 2.4. Geofizikai térképezés .................................................................................................. 15 2.4.1. Geofizikai térképezés ............................................................................................. 15 2.4.2. Geofizikai paramétertérképek, szelvények............................................................. 20 2.4.3. Térinformatika......................................................................................................... 22 3.1. A környezet állapotának kutatása.............................................................................. 25 4.1. Az épített környezet geológiája.................................................................................. 29 4.2. Régióértékelések — Potenciálmérések..................................................................... 32 4.2.3. A hazai geotermikus energiapotenciál.................................................................... 32 4.3. Régiógeofizikai kutatások .......................................................................................... 34 5.3. EU vízkeretirányelv...................................................................................................... 36 5.3.1. Vízkutatás geofizikai módszerekkel........................................................................ 36 6.1. Alaptevékenység keretében végzett szolgáltatás .................................................... 39 6.2. Tudományos Pályázatok............................................................................................. 44 6.3. Laboratóriumi Szolgáltatás ........................................................................................ 45 6.3.1. Paleomágneses Laboratórium................................................................................ 45 6.3.2. Radiometriai Laboratórium ..................................................................................... 46 6.3.3. Metrológiai Laboratórium........................................................................................ 46 6.3.4. Geofizikai Műszerlaboratórium ............................................................................... 47 6.4. Obszervatóriumi Szolgálat ......................................................................................... 48 7.1. Módszerfejlesztés ........................................................................................................ 52 7.1.2. Geofizikai módszertani fejlesztés ........................................................................... 52 7.2. Informatikai szolgáltatás és adatbázisépítés............................................................ 59 7.2.2. Állami Geofizikai Adatszolgáltatás.......................................................................... 59 8.1. Múzeumok .................................................................................................................... 60 8.1.2. Geofizikai kutatás története, emlékkiállítás ............................................................ 60 8.2. Szakkönyvtárak............................................................................................................ 61 8.2.2. Geofizikai Szakkönyvtár ......................................................................................... 61 8.3. Tájékoztatás, kiadványok ........................................................................................... 63 8.4. Oktatás ..............................................................................................................63

2



ELŐSZÓ A 2005. évi kutatási terv alapján végzett intézeti tevékenység rövid és kivonatos összefoglalását tarthatjuk a kezünkben. Az ELGI teljesítményét a jelen működési jelentésen túl természetesen a publikációk, előadások, tudományos fokozatot szerzett kutatók száma, a külső bevételek, kiadott jelentések, térképek mennyisége és még számos további mutató jeleníti és jelenítheti meg. Ilyen lehet az a szám is, ami egy olyan minisztériumi háttérintézménynek a társadalmi és piaci hasznosságát minősíti, mint az ELGI, nevezetesen 2005 – ben az intézet adat-infrastruktúrájának, elemző, értékelő tevékenységének köszönhetően legalább 1,5 – 2 Mrd Ft működő tőke áramlott hazánkba. Ezt a megállapítást úgy lehet pontosítani, hogy nemcsak az intézetben szakmailag kezelt és az MGSZ számára kiadott adatok, de a potenciális befektetőkkel történt személyes konzultációk és megbeszélések, elemzések, jelentések meggyőzően bizonyították számukra, hogy beruházási célzatú, nagykockázatú kutatásaik tekintetében perspektivikus területek találhatók hazánkban. Ennek következtében szénhidrogén, termálvíz, geotermika, egyéb ásványi nyersanyag kutatási tevékenység vonatkozásában ténylegesen realizálódott az említet tőkevolumen. További mutatószám, hogy a költségvetést terhelő nagyberuházások (elsősorban a radioaktív hulladéklerakók kutatása) kapcsán közel 1,5 Mrd Ft megtakarítást sikerült megvalósítani azáltal, hogy a rendelkezésre álló geofizikai adatokra alapozva olyan korszerű kiértékelési metodikákat alkalmaztunk a 2005. évi munkák során, amelyek ugyan azokat az eredményeket szolgáltatták, mintha az említet összegben, teljesen új méréseket és kiértékeléseket hajtattak volna végre a megrendelők. Mindezzel a 2005. évben 257 millió Ft költségvetési támogatás állt szemben. Az említett eredményesség alapját szakmailag természetesen a külső bevételekből finanszírozott állai feladatok végrehajtása tette lehetővé. A 2005. év vállalt feladatait lényegében sikeresen végrehajtottuk. Különösen fontos eredményeket mutathatunk fel az alapkutatás területén (Litoszféra kutatás, Obszervatóriumi tevékenység), ahol szélesedtek a nemzetközi együttműködések. Részt vettünk egy Spitzbergákra irányuló expedícióban, illetve a rendszeres obszervatóriumi adatszolgáltatásokon túl adatokat szolgáltatunk Japán számára is űridőjárási előrejelzések készítése céljából. Ez a telekommunikáció, repülésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú terület. Az adatrendszerek karbantartását, gyarapítását és fejlesztését tervszerűen végrehajtottuk. Folyamatosan történik a geofizikai alaptérképek szerkesztése, továbbá regionális és települési szinten elkészültek az első földrengés-veszélyeztetettségi, illetve nukleáris környezetterhelési térképek is. Fontos eredmény, hogy hazánkban számolni kell az érvényes egészségügyi határértékhez közeli, illetve azt meghaladó sugárterhelés tényével.

3



A környezetvédelmi, mérnökgeofizikai vizsgálatok számos új eredménye közül talán azt érdemes megemlíteni, hogy 2005 - ben a CO2 földalatti elhelyezés érdekében végzendő kutatási tevékenység megalapozása is megtörtént, ami azért lényeges, mert 2006. évtől hazánkban is elindul a CO2 kereskedelem. A közszolgálati munkánk részeként folyamatosan biztosítottuk a zökkenőmentes könyvtári szolgáltatást. Ezt az intézet dolgozóin kívül nemcsak a tudományos intézmények, egyetemek, de igen nagy számmal a gazdaság és ipar szereplői is igénybe veszik (kis- közép és nagyvállalkozások egyaránt). Az Eötvös gyűjteményt az NKÖM 2005 – ben, Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény megnevezéssel muzeális közgyűjteménnyé nyilvánította. Bár a bevezetőben mindössze néhány eredmény kiemelésére került sor, a 2005. évi intézeti teljesítményt az évről évre romló költségvetési támogatás és piaci feltételek ellenére is sikeresnek tekinthetjük.

dr. Fancsik Tamás igazgató

4



AZ EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET MUNKATÁRSAI A 2005. ÉVBEN Banciu Gáborné

Boda Erika

Csabafi Róbert

Csonka József

Csontos András

Darvas Imre

Detzky Gergely

Deutsch Józsefné

Dr. Falus György

Dr. Fancsik Tamás

Farkas Géza

Fejes Imre

Gili László

Gömböcz Lajos

Gulyás Ágnes

Gúthy Tibor

György Lajos

Hegedűs Endre

Hegedűsné P. Erzsébet

Hegymegi Csaba

Hegymegi László

Heilig Balázs

Hermann László

Horváth Attila

Imre Gábor

Jankovich Istvánné

Jánvári János

Jánváriné K. Ilona

Jencsel Henrietta

Juhászné T. Zsuzsanna

Károly Terézia

Kenéz Gáborné

Dr. Kis Márta

Kis Boglárka

Kis József

Kiss János

Kloska Károly

Kovács Attila

Kovács Péter

Krucsó Károly

Kummer István

Kutassy Lászlóné

Laszlovszky Erzsébet

László István

Lendvay Pál

Lukácsy József

Madarasi András

Merényi László

Mészárosné J. Beáta

Dr. Nagy Attila

Neducza Boriszláv

Németh Lászlóné

Dr. Nyári Zsuzsanna

Paszera György

Pataky Péter

Pattantyús Á. Miklós

Pém József

Pénzes Attila

Prácser Ernő

Prónay Zsolt

Redlerné Dr.Tátrai Marianna

Rigler Balázs

Románné H. Zsuzsanna

Sánta Mihály

Dr. Scholtz Péter

Somogyi Sándor

Sőrés László

Strohmayer Jenőné

Szabados László id.

Szabados László ifj.

Szanka László

Szücs Tamás

Dr. Takács Ernő

Tildy Péter

Tóth Lajos

Tóth Zoltán

Török István

Dr. Török Kálmán László

Törökné Sinka Mariann

Törös Endre

Tóth Sándor

Varga Géza

Varga Istvánné

Váradi László

Vértesy László

Zelei Tamás

Zilahi S. László

5



2. A FÖLDTANI KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉT CÉLZÓ KUTATÁSOK 2.2. GEOFIZIKAI ALAPKUTATÁS Programvezető: Fancsik Tamás

2.2.1. Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése A kutatás vezetője: :Tóth Sándor

Főosztály: Kutatási, Mérési

A kutatásban résztvevők: Gömböcz Lajos, Laszlovszky Erzsébet, Kummer István

A kutatás célja A Dél-Dunántúl vizsgálata Az ELGI, mint az országos geofizikai adatbázisok kezelője nagy mennyiségű, az egész ország területére kiterjedő, esetenként azon jelentősen túlnyúló geofizikai alap- és származtatott adatrendszerhez jogosult hozzáférni. Ezért az intézet Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése címen az adatbázisok alapkutatási célú, de országos léptékű felhasználását célozza meg az aktuális kutatási időszakban. A tevékenység „Magyarország geofizikai adatainak integrált térbeli értelmezése” és „Magyarország földtani térmodellje” című témák eredményeire és tapasztalataira alapozva indulhat el. A vizsgálatok alapját az erőtérgeofizikai, geoelektromos, szeizmikus és mélyfúrási adatrendszerek korszerű kiértékelései jelentik, amelyek egyúttal bemenetét képezik egy szerkezeti vonatkozású komplex geofizikai integrált értelmezésnek. A témát az ELGI korszerű, nagyteljesítményű integrált geofizikai értelmező rendszerére, a LANDMARK rendszerre alapozzuk, amely egy korszerű szakmai térinformatikai rendszer. 2004–2006. évekre vonatkozó tervünk célkitűzése, hogy az ország tájegységeit részletesen megvizsgáljuk, a második évben a Dráva-medence térségével foglalkozunk.

A 2005. évben megoldott feladatok A Dráva-medence kutatási terület vizsgálata Megtörtént a komplex geofizikai értelmezési munkához szükséges geológiai és geofizikai adatok, szakirodalmi vonatkozások összegyűjtése és rendszerezése, az adatbázis frissítése folyamatos. Lokálisan vizsgáltuk a Baksai Komplexumot, a Mecsekalja-vonalat, a KözépMagyarországi szerkezeti vonalat, és az egyéb másod-harmadrendű szerkezeti vonalakat és részlegesen elvégeztük a földtani viszonyok pontosítását. Gravitációs-földmágneses és szeizmikus módszerek segítségével részletesen vizsgáltuk az Ibafa-Helesfai takaróroncsot, és eredményeink alapján javasoljuk önálló földtani alegység elnevezését. Igazoltuk, hogy a takaróroncs rátolódott a Baksai komplexumra és ez a mozgás a miocén folyamán ment végbe. A Dráva Egység szeizmikus vonalmenti értelmezését újrafeldolgozott szeizmikus migrált időszelvényeken, illetve új szeizmikus mélységszelvényeken végeztük el, és a Landmark rendszerbe helyeztük. Folyamatosan vizsgáljuk az egyes formációk elterjedését az új rétegtani és szeizmikus adatok alapján. Elkészítettük a terület pretercier medencealjzat felszínének mélységtérképét.

6



A feladatok megoldásában együttműködő partnerek MÁFI

2.2.3. Litoszférakutatás A kutatás vezetője: Hegedűs Endre

Főosztály: Kutatási

A kutatásban résztvevők: Kutatók: Csabafi Róbert, Török István, Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Jánváriné Kántor Ilona Segéderők: Banciu Gáborné, Jankovich Istvánné

A kutatás célja Az elmúlt kutatási időszakban az ELGI számos nemzetközi litoszférakutató program résztvevője, sőt meghatározó tagja lett. Az ismert CELEBRATION 2000 projekten túl az ún. VRANCEA 2001, ALP 2002, SUDETS 2003 nevű, Közép- és Észak-Európában kivitelezett litoszférakutató szeizmikus programokban is szerepet kapott az intézet. Ennek köszönhetően látványosan megnőtt a mélylitoszférára vonatkozó szeizmikus adatok mennyisége, aminek következtében a téma súlya és jelentősége is felértékelődött mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. A mérések nemcsak szelvénymenti, hanem térbeli tomográfiás sebességkép kialakítására is lehetőséget adnak. Egyedülálló módon lehet rekonstruálni a kéreg és a köpenylitoszféra mélyszerkezetét, vizsgálni lehet a Pannon-medence és a környező földtani egységek kapcsolatát, ennélfogva a földtani térmodell számára rendkívül fontos adatokat adnak a projekt eredményei. A litoszféra kutatásához jelentős többletinformációt adnak a nem-szeizmikus geofizikai módszerek mérési eredményei is, ezért megvizsgáljuk a rendelkezésünkre álló magnetotellurikus és erőtérgeofizikai méréseket, és eredményeiket integráljuk a kialakuló nagyszerkezeti modellbe.

A 2005. évben megoldott feladatok 2.2.3.1. Litoszféra adatbázis A kutatás vezetője: Jánváriné Kántor Ilona A 2005. évben is folytatódott a litoszféra kutatás számára felhasználható mérési anyag archiválása, adatbázisba rendezése. Az archivált szeizmikus mérési anyagokat SEGY formátumban, a sebesség- és nyomvonali adatokat ASCII formátumban CD vagy DVD adathordozók tartalmazzák. Az ezekhez kapcsolódó "információs adatbázis" jelenleg 196 szeizmikus mérési vonalról (895 db fájl) tartalmaz információt. Az archivált adatok a szeizmikus feldolgozás és értelmezés számára egyaránt könnyen hozzáférhetők és felhasználhatók.

2.2.3.2. A litoszféra elméleti vizsgálata A kutatást vezetője: Falus György Vizsgálati eredményeink a korábbi irodalmi adatokkal együtt komplex ismeretet nyújtanak a nyugat-magyarországi felsőköpeny szerkezetéről, fejlődéséről. Ezek alapján egyértelműen belátható, hogy a Pannon-medencerendszer alatti felsőköpeny fejlődése több fázisú lehetett. Lényeges szabályszerűségek mutathatók ki a zárványok szöveti, olivin-orientációs,

7


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése geokémiai és hőmérsékleti tulajdonságai között. Ezeket felhasználva elkészíthető a köpeny kezdeti szeizmikus modellje, amely a szeizmikus mérések alapján később tovább pontosítható lesz. Az első modellek alapján komoly eltérés mutatkozik a mért és becsült sebességértékek között. E különbségek feltételezhetően az anizotrópiának és/vagy olvadék jelenlétének tulajdoníthatók.

2.2.3.3. A CELEBRATION 2000 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Csabafi Róbert 2005-ben a nyugat-magyarországi részre végeztük el a CELEBRATION 2000 mérési adatok 3D inverzióját, ami a CEL 01, CEL 05, CEL 07, CEL 08, CEL 09 vonalak Magyarországra eső részeit érinti, a közéjük eső mellékvonalakkal kiegészítve. A feladat első részeként létrehoztuk a leírt területet lefedő rész-adatrendszert. Az első beérkezések bejelölése után a C. Zelt (USA) által fejlesztett szoftver segítségével végeztük el a 3D tomográfiás feldolgozást. A térbeli tomográfiás sebességkép kialakítása után, megvizsgáltuk a kéreglitoszféra mélyszerkezetét, a Pannon-medence és a környező földtani egységek kapcsolatát. A CELEBRATION vonalak mentén végzett erőtér-geofizikai módszertani kutatások eredményeit beépítettük a terület földtani értékelésébe.

2.2.3.4. DANUBE 2004 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Török István Az előállított sebességadatok önállóan és a reflexiós adatokból előállított „sekélytomográfiás" sebességgel kombinálva kerültek felhasználásra a Me-104-es vonal reflexiós feldolgozása során. Az inverziós eljárás alapvető adatokat szolgáltatott a szelvénymenti kőzettömeg longitudinális sebességéről, a szerkezeti zónák és egyes tektonikai blokkok térbeli elhelyezkedéséről és közvetve a mechanikai állapotáról. A tomográfia eredménye a HetvehelyMagyarszéki tektonikai zóna azonosítása és az antiklinális sebességtér szerinti jellemzése, amely a terület mechanikai tulajdonságaival hozható kapcsolatba. A szelvény mentén lehatárolható volt a Nyugat-Mecsek nagyszerkezeti egység, mely a tomográfiás adatok, reflexiós kép és geológiai ismeretek alapján három eltérő részre volt osztható.

2.2.3.5. Az ALP 2002 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Csabafi Róbert A hasonló nyomvonalon futó ALP 08 és CEL 07-es vonalakat kombinálva, valamint a tavalyi év során elkészült és ellenőrzött első beérkezéseket felhasználva végrehajtottuk a tomográfiás inverziót. Az inverzió menetét és az elkészült sebességteret a jelentésben mutatjuk be.

2.2.3.6. A SUDETS 2003 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Kovács Attila Csaba A SUDETS 2003 adatokból 2005-ben összeállítottuk a Magyarországra eső rész geometriáját, a bejelölt első beérkezéseket ellenőriztük. Meghatároztuk a területre jellemező földtani, majd sebesség modellt. Elvégeztük az első beérkezéses P-hullám tomográfiát. Az inverzió során kapott eredmények alátámasztják azt a feltételezést, hogy a vonal első kb. 20 km-es szakaszán a neogén medence felett 2500-4200 m/s sebességű oligocén összlet helyezkedik el. A medencealjzat és a Mohorovičić felület közti tér 4500–7600 ms-os

8


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése sebességgel jellemezhető. Ez alatt 7900 ms-os sebességű egység tételezhető fel.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek CELEBRATION 2000 Munkacsoport VRANCEA 2001 Munkacsoport ALP 2002 Munkacsoport SUDETS 2003 Munkacsoport

2.2.4. Földfizikai kutatások A kutatás vezetője: Hegymegi László

Főosztály: Földfizikai

A kutatásban résztvevők: Kutató: Márton Péterné, Kiss Boglárka, Kis Márta, Kloska Károly, Csapó Géza, Merényi László, Csontos András, Hegymegi László, Heilig Balázs, Kovács Péter Segéderő: Imre Gábor, Horváth Attila, Pém József Kenéz Gáborné, ifj. Szabados László

A kutatás célja A földmágneses kutatások c. téma keretében a mágneses tér különböző periódusú változásait vizsgáljuk. A lassú változások elsősorban a Föld belső szerkezeteinek dinamikai folyamatairól, a gyors változások pedig földkörüli térségünk fizikai állapotáról hordoznak információt. A paleomágneses kutatások fő feladatának a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozását tekintjük. A középtávú kutatási koncepciónk első három témacsoportja ezt a célt szolgálja. A koncepció negyedik témája kettős hasznot hozhat: miközben a harmadkori vulkáni szintek korrelációját segíti, a mozgások pontos időzítésének is eszköze. Az ötödik téma teljesen új és a szuszceptibilitásért felelős para- és ferromágneses ásványokon keresztül kapcsolódik a paleomágneses kutatásokhoz. Mind a gyakorlati élet feladatainak megoldásához, mind tudományos, mind pedig védelmi célú feladatokhoz szükség van szaktérképekre. A térképezéshez szükséges terepi méréseket a célnak megfelelő országos alaphálózatokra támaszkodva végzik. Az alaphálózatok biztosítják a különböző területeken és időben, sokféle műszerrel és technikával végzett mérések eredményének egységes rendszerbe foglalhatóságát. Ezen hálózatok — az említett térképezési feladatokon túlmenően — szomszédos országokkal történő összekapcsolódást tesznek lehetővé, kontinentális kiterjedésű egységes alapadat rendszert biztosítanak számos nemzeti és nemzetközi programhoz. Az alaphálózatok fenntartása és a mindenkori korszerű színvonalnak megfelelő fejlesztése állami alapfeladat, a munka eredményei közcélúak. Magyarországon a geodéziai gravimetriai alaphálózatokkal kapcsolatos állami alapmunkákat a földtörvényben (1996: LXXXVI. tv.) rögzítették. A gravitációs kutatások projekt keretében 2001–2003 között különböző származtatott térképeket szerkesztettünk, továbbá elkészítettük a gravimetriai alaphálózat pontkatalógusának számítógépes változatát. 2003-ban megkezdtük a közelmúltban digitális adatbázisba vitt Eötvös-inga adatok tudományos alkalmazásának vizsgálatát. 2004-től egyrészt ez utóbbi munkákra alapozva folytatjuk tevékenységünket, valamint egy új gravitációs üregkutatási témával is foglalkozunk.

9


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A 2005. évben megoldott feladatok 2.2.4.1. Földmágneses kutatások A kutatás vezetője: Kovács Péter Erővonalrezonanciák (FLR) vizsgálata A Pc3, Pc4 típusú pulzációkkal kapcsolatos kutatásokban az erővonalrezonanciákat és az upstream hullámokat önállóan vizsgáljuk. A meridionális állomáspárok segítségével meghatározott erővonalrezonanciák frekvenciájának ismeretében a plazmaszféra plazmasűrűségére megbecsülhető. Ezt kihasználva 2004-ben — a világon egyelőre egyedülállóan — az erővonal-rezonanciák (FLR-ek) frekvenciájának felhasználásával előállítottuk a plazmasűrűség éves változásának menetét a 2001–2003-as időszakra a plazmaszféra tihanyi geomágneses szélességhez tartozó L héja mentén. A becslést a 2004-es regisztrátumok alapján is elvégeztük, így a változás menete már 2001 és 2004 között áll rendelkezésre. Upstream hullámok vizsgálata Az upstream hullámok vizsgálata területén németországi kutatói vendégmunka (Heilig Balázs) keretében részt vettünk a CHAMP műhold mágneses észleléseinek elemzésében. Eljárást dolgoztunk ki az upstream hullámokhoz köthető eseményeknek a műhold regisztrátumaiból való automatikus kiválogatására. Az így felismert upstream eredetű jelenségek számossága kivételes lehetőséget jelentett az upstream hullámok és a napszél paraméterei közötti kapcsolat statisztikai analízisére. Ennek alapján elsőként igazoltuk azt a mintegy 10 éve elméleti úton levezetett összefüggést, amely szerint az upstream hullámok frekvenciája közvetlenül a magnetoszférába való belépésük előtt, még a bolygóközi térben erőteljes Doppler-eltolódásnak van kitéve, azaz a magnetoszférában mért frekvenciát a bolygóközi mágneses téren kívül egyéb napszélparaméterek is befolyásolják. Eredményünk egyszersmind bizonyítéka annak, hogy a belső magnetoszférában a kompressziós ULF hullámok upstream eredetűek, valamint nagyban támogatja azt az elképzelést, miszerint az upstream hullámok energiája elsődlegesen a szubszoláris magnetopauzától való közvetlen hullámterjedéssel jutnak el a belső magnetoszféráig. Szintén elsőként sikerült felvennünk a belső magnetoszféra kompressziós ULF hullámainak globális eloszlását. A pulzációs aktivitás napfolmaximumkor fellépő téli anomáliájának vizsgálata A pulzációs aktivitás Verő József (1965) által felismert, napfoltmaximumkor kialakuló téli anomáliáját az ELGI pulzációs észlelései alapján 2003 óta vizsgáljuk. Az idei modellkísérletek megerősítették azt a feltételezésünket, miszerint az anomália fellépésének okaként a Landau csillapítás jelensége tehető felelőssé. A pulzációs aktivitás és a magnetoszféra nemlineáris dinamikai sajátságai közötti kapcsolat vizsgálata A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a határozott frekvencián megjelenő geomágneses pulzációs tevékenység a legtöbb esetben egy széles frekvencia tartományt lefedő geomágneses aktivitás fokozódásával jár együtt, amelynek forrásaként akár a magnetoszférában fellépő magnetohidrodinamikai turbulencia is szóba jöhet. A szubviharok különböző fázisainak megjelenése a nemlineáris analízisek eredményeiben A vizsgálat során spektrális, valószínűségsűrűség függvény, struktúrafüggvény analíziseket végeztünk geomágneses szempontból aktív időszak geomágneses regisztrátumán. Mindhárom analízis megerősítette, hogy a szubviharok ’növekedő’, illetve ’kiterjedővisszatérő’ fázisai az idősorokon eltérő nemlineáris sajátságokkal jelentkeznek.

10


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Közép-Európára kiterjedő mágneses térkép szerkesztése szekuláris mérések mágneses adatai alapján A MagNetE nemzetközi együttműködés nyomán nyert adatok felhasználásával gömbsüveg harmonikus analízis alapján megszerkesztettük a Közép-Európára vonatkozó mágneses ’Z’ komponens térképet. Trimpi effektus megfigyelése Külső okok miatt Budapesten csak 2005. ápr. 11-ig, Tihanyban pedig csak 2005. május 18-ig monitoroztuk az ionoszférában, villámlások hatására létrejövő elektronkicsapódások, VLF adók jeleire gyakorolt perturbáló hatását, az ún. Trimpi effektust. A regisztrátumok előfeldolgozását elvégeztük, és együttműködési megállapodásunk alapján az ELTE Űrkutató Csoportjának átadtuk. A geomágneses tér Tihanyban rögzített fotoregisztrátumainak lapolvasón keresztül történő archiválása Az alábbi évfolyamok regisztrátumaival folytattuk a tihanyi fotoregisztrátumok lapolvasón keresztül történő archiválását (zárójelben a digitalizált műszer száma szerepel): 1978 (1), 1977(1,2), 1976(1,2), 1975(1,2), 1974(1,2). Részvétel nemzetközi és hazai szervezetek munkájában Részt vettünk az Intermagnet nemzetközi obszervatóriumi szervezet operációs bizottságának (Operation Committee) munkájában és a Mexikóban tartott munkaértekezletén. Ezen kívül részt vettünk az európai szekuláris méréseket koordináló szervezet, a MagNetE varsói munkaértekezletén is, ahol poszteren mutattuk be legutóbbi szekuláris méréseink eredményeit. Pályázatok kapcsán végzett tevékenységek Űrkutatási pályázat (témavezető: Hegymegi László) keretében a geomágneses pulzációs tevékenységen, illetve a geomágneses idősorok analízisein keresztül vizsgáltuk földkörüli térségünk magnetohidrodinamikai folyamatait. Újabb, a 2005-2006-os idényre vonatkozó, sikeres pályázatot adtunk be a Magyar Űrkutatási Irodához.

2.2.4.2. Paleomágneses kutatások A kutatás vezetője: Mártonné Szalay Emőke 1. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolata a Belső- és Külső-Kárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel a harmadkorban, paleomágneses adatok alapján 1a) Publikációra előkészítjük a Vihorlát magmás kőzeteinek paleomágneses eredményeit Az eredményeinket, amelyek arra mutatnak, hogy a Vihorlát a szarmata–pannon határ közelében mérsékelten elfordult óramutató járásával ellentétesen, bemutattuk a Szlovák Geológus Kongresszuson 2005 júniusában és megjelentettük a Slovak Geological Magazinban. 1b) A külső-kárpáti Sziléziai-takaró 2004-ben megkezdett paleomágneses vizsgálatának folytatása Feldolgoztuk a 2004-ben gyűjtött mintákat és újabb 7 helyet mintáztunk meg. A vizsgálatokat a Sziléziai takaró néhány pontján feltárt, uralkodóan sötétszürke márgából álló oligocén korú Krosno rétegekre összpontosítjuk. Az új minták paleomágneses és mágneses anizotrópia mérése folyamatban van.

11


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése 2. Bádeni utáni nagytektonikai mozgások a Kárpát-medencében: komplex paleomágneses és mikrotektonikai vizsgálatok (OTKA 2001-2004, T 034364) A Kárpát-medence több helyén kb. 30°-os óramutató járásával ellentétes forgásra utaló paleomágneses deklinációkat mértünk. A forgások korát 5,6–3,6 millió évre becsülhetjük a Kárpát-medence déli részén (a Pohorjétől a Fruška Goráig) és ugyanebben a fázisban mozoghatott a Dunántúli-középhegység és a Soproni-hegység–Bécsi-medence. Egy idősebb, de ugyancsak bádeni utáni (kb. 12 millió év) fázis ismerhető fel a Tokaji-hegységben és a Transzkárpáti-medencében (Szlovákiában éppúgy, mint Romániában). A geodinamikai kapcsolatokat tekintve, a 12 millió év környékén történt forgások kárpáti szubdukcióhoz köthetők, míg a fiatalabb (5,6–3,6 millió év) mozgásokat az észak felé mozgó és óramutató járásával ellentétesen rotáló Adriai mikrolemez okozhatta. 3. Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Északmagyarországon. (OTKA 2003-2006) A tervezett laboratóriumi mérések megtörténtek és újabb mintákat is gyűjtöttünk, melyek feldolgozása folyamatban van. Megállapodtunk szlovák együttműködő partnereinkkel egy közös publikációról, amely Ipolytarnóc és környéke (a szlovákiai oldal is) vulkáni szintjeinek párhuzamosításával foglalkozna. A megállapodást több napig tartó szakmai egyeztetés előzte meg, mivel a paleomágneses eredmények a földtani modell lényeges módosítását kívánják. 4. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy megismerjük Magyarország nagytektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel 4a) Tektonikai célú paleomágneses vizsgálatok Isztrián, feldolgozzuk a 2004-ben gyűjtött mintákat A tervezett mérések elkészültek. Újabb mintákat gyűjtöttünk Isztrián júra és kréta korú platform karbonátokból. Az eddigi vizsgálatok módszertani vonatkozásáról előadást tartottunk a 3. Horvát Geológus Kongresszuson. A vizsgálatok tektonikai eredményeit a Déli-Alpok előterében megfigyelt kréta paleomágneses irányokkal hasonlítottuk össze a 7. AlpShop-on tartott előadáshoz. 4b) Paleomágneses mintavétel a Déli-Alpok előterében és a minták laboratóriumi feldolgozása (TéT projekt) A 2004-es mintakollekció paleomágneses mérése elkészült. Ez főként a Colli Eugenei és Colli Berici, kréta korú Scaglia mészkövekből állt. Újabb mintavételi helyekről vettünk mintákat, legtöbbet a Monte Lessiniből. A feldolgozás folyamatban van. Az első eredményekről előadást tartottunk Abbaziában . 5. Talaj-szuszceptibilitás, mint a környezetszennyezés jellemzője. (OTKA 2003-2005, OTKA 2003-2006) Vizsgálataink két OTKA témához kapcsolódnak. Az egyik szennyezetlen talajszelvényekre koncentrál, amelyek különböző típusúak (csernozjom, réti talaj, szürke erdei talaj stb.) és különböző anyakőzeteken (pl. homok, mészkő, andezit stb.) alakultak ki. A paleomágneses laboratóriumban 2005-ben nagyfrekvenciás szuszceptibilitás mérések történtek azokon a mintákon, amelyeken korábban elvégeztük a kisfrekvenciás méréseket, ill. amelyek geokémiai vizsgálata folyamatban van. A nagyfrekvenciás mérésekkel a talajosodás mértékére következtethetünk. Ipolytarnócon az "ősfenyvesben", több mint 50 éve bolygatatlan talajon ismételt terepi szuszceptibilitás mérést végeztünk 3, korábban felmért szelvény mentén. Változást egyik szelvényben sem észleltünk és ez megnyugtató a mérőműszer megbízhatósága szempontjából.

12


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A másik OTKA téma környezetszennyezéssel foglalkozik, melyen 2005-ben szlovák partnereinkkel dolgoztunk. Összegeztük az Árvai-Magurában egy vaskohó környékén végzett párhuzamos szuszceptibilitás és geokémiai vizsgálat eredményeit. Publikáció készítése folyamatban van. 2005. július 27. – augusztus 5. között sekélyfúrásokat (30-80 cm) mélyítettünk a Duna Szlovákiával közös szakaszán, szlovák oldalon Rév-Komárom és Párkány között. A fúrómagokon elkészült a szuszceptibilitás mérés, amely jelentős szelvény menti változásokat mutat. Kiválasztott mintákon a mágneses ásvány szemnagyságának becslését célzó laboratóriumi méréseket végeztünk. A tervek szerint Zólyomban fogják a fúrómagok nehézfém koncentrációját 2006 folyamán meghatározni.

2.2.4.3. Országos geodéziai-gravimetriai alaphálózat A kutatás vezetője: Kis Márta — Három alapponton került sor ismétlő abszolút gravitációs mérések végzésére. A gyulai ponton végzett méréseket a várban a tavalyi évben zajló rekonstrukciós munkálatok tették szükségessé. Ennek keretében a Gyulai Önkormányzat átvállalta a mérések anyagi terhét. — A három alapponton az eddig végzett abszolút mérések alapján a nehézségi erőtér regionális változása évi ± 0.8–1.9 µGal között volt. — Kalibráló méréseket végeztünk az Országos Kalibráló Alapvonalon. Ebben az évben a mérések összevonásra kerültek a GES Kft. új LCR graviméterének kalibrálásával. — Elkezdtük a különböző méretarány-tényezők által okozott, a feldolgozott g értékekben bekövetkező eltérések elemzését. Az előző években előforduló méretaránytényezők alkalmazása átlagosan 5±1.4 µGal, maximálisan ~20 µGal hatással volt a meghatározott g értékekre. — Alaphálózati bázispontok ellenőrzésének keretében 44 alappont ellenőrzését hajtottuk végre. A tapasztalatok szerint az ellenőrzött pontok rendben voltak, viszont egy MGH-50 alappont — valószínűleg útépítés következtében — elpusztult. Rendszereztük az 1995-től ellenőrzött pontokat és megállapítottuk, hogy az eddigiekben mely pontok ellenőrzésére nem került sor (mintegy 90 pont). — A graviméteres alappontokat összefoglaló digitális adatbázis karbantartását is folytattuk, az ellenőrzések eredményeinek átvezetésével. Elkezdtük a kataszteri lapok feltöltését. Folytattuk az alappontok ismételt átadását az ingatlantulajdonosoknak, idén levelezés útján is. Az év során 202 pontról érkezett be a pontátadási jegyzőkönyv. — Az év során három gravitációs bázisállomást telepítettünk, a fertőrákosi kőfejtő, a Bp. Tallér utca („Fehér ház”) és az ELGI Papszigeti Állomása területén. A pontokat részben szerződés alapján, részben saját további vizsgálatok céljából telepítettük. Pontáthelyezési munkálatok váltak szükségessé Abaújkéren. — Tíz — főként MGH-2000 és UEGN — alapponton végeztünk vertikális gradiens méréseket. — A Magyarmecske-környéki anomáliával kapcsolatos kutatások keretében feldolgoztuk és vizsgáltuk a területen 2004-ben mért mintegy 300 sűrítő pont gravitációs adatait.

13


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése 2.2.4.4. Gravitációs kutatások A kutatás vezetője: Merényi László 2005-ben a digitális Eötvös-inga adatbankot 2549 db mérési jegyzőkönyv felvitelével bővítettük. A fennmaradt ELGI-s jegyzőkönyvek digitalizálása ezzel befejeződött. A legkisebb négyzetes kollokáció eljárásával, az Eötvös-inga digitális adatbázis adataiból kiindulva, egy újabb alföldi tesztterületre szerkesztettünk Bouguer-anomália térképet. Az ország északkeleti határán túli területre, egy kb. 20 km-es sávban, a vonal-menti integrálás módszerével közelítő pontosságú Bouguer-anomália térképet készítettünk a területre eső Eötvös-inga állomások ismert adatainak felhasználásával. Vizsgáltuk az eredeti Spline-interpoláció olyan kiterjesztését, amely a gravitációs tér modellezéséhez alkalmazható a graviméteres adatok ∆g értékeinek és az Eötvös-inga adatok horizontális gradienseinek együttes figyelembevételével. Az egydimenziós szelvények kezelésére kidolgozott algoritmust sűrűn felmért, néhány km hosszú, kelet-nyugat irányú szelvényeken teszteltük. Üregkutatás témában további modellszámításokkal vizsgáltuk, hogy a mikrogravitációs mérések milyen mélységű és milyen nagyságú sűrűség-inhomogenitások kimutatására lehetnek alkalmasak. A téma eddigi eredményeit nemzetközi konferencián ismertettük.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek INTERMAGNET, nemzetközi obszervatóriumi szervezet; Belsk-i geomágneses obszervatórium (Lengyelország); Nurmijarvi geomágneses obszervatórium (Finnország); Sodankylä geomágneses obszervatórium (Finnország); Szlovák Tudományos Akadémia Ógyallai Obszervatóriuma; GeoforschungsZentrum, Potsdam; U.S. Geological Survey (USA); Universita della Calabria (Olaszország); Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia (Olaszország). Cseh Geológiai Szolgálat, Brno Zágrábi Egyetem, Bányászati Tanszék Zágrábi Egyetem, Földtani Tanszék Lengyel Tudományos Akadémia Földtani Intézete, Krakkó Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézete, Varsó Pádovai Egyetem, Geológiai, Őslénytani és Geofizikai Tanszék Geodinamikai Intézet, Bukarest Bázeli Egyetem, Földtani Intézet Belgrádi Egyetem, Geofizikai Tanszék Földmágneses Intézet, Grocka Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet, Pozsony Comenius Egyetem, Föld- és Őslénytani Tanszék, Pozsony Zólyomi Műszaki Egyetem, Erdészeti Tanszék Szlovén Tudományos Akadémia, Ivan Rakovec Őslénytani Intézet, Ljubljana Szlovén Földtani Intézet, Ljubljana Ljubljanai Egyetem, Geológiai Tanszék Bükki Nemzeti Park ELTE Geofizikai Tanszék ELTE Geofizika Tanszékének Űrkutató Csoportja; ELTE Földtani Tanszék ELTE Földrajzi Tanszék ELTE Őslénytani Tanszék

14


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Geológiai Szolgálat MOL Rt. MTA ATOMKI MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete; MTA Geokémiai Kutatólaboratórium Magyar Űrkutatási Iroda; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános és Felsőgeodézia Tanszék Tóth Gyula és Völgyesi Lajos FÖMI, OMH, pozsonyi és prágai szakmai intézmények, bécsi BEV.

2.4. GEOFIZIKAI TÉRKÉPEZÉS Programvezető: Vértesy László

2.4.1. Geofizikai térképezés A kutatás vezetője: Vértesy László Főosztály: Térképezési, Mérési, Adatkezelési, Kutatási A kutatásban résztvevők: Kutatók: Tóth Zoltán, Prácser Ernő, Madarasi András, Varga Géza, Lendvay Pál, Gulyás Ágnes, Gili László, Gömböcz Lajos, Detzky Gergely, Dudás József, Kiss János, Sőrés László, Pataky Péter, Somogyi S., Lukácsy József Segéderők: Kozsa J. Gáborné, Kutassy Lászlóné, Laszlovszky Erzsébet, Strohmayer Jenőné

A kutatás célja A kutatás célja az átfogó, országos vagy regionális fedettségű geofizikai adatok adatbázisainak kialakítása, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása, kialakítása. A projekt egységes szemléletű geofizikai térképsorozatok előállítását tűzi ki célul. A projekt a megelőző tervidőszak eredményeire épít, közvetlenül felhasználja az adatbázis építésében és a térinformatikai munkákban elért eredményeket. Ennek megfelelően az előállítandó térképek nem csak gyorsan és gazdaságosan reprodukálhatók, hanem az adatrendszer változása esetén gyorsan aktualizálhatók is. Az adatbázisok térinformatikai rendszerekkel való kapcsolata lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat — pl. felmértség — a világhálón is közkinccsé tehessünk. Az előző tervidőszak során egyes adatbázisok esetében jelentős feltöltöttségi szintet értünk el. Az ily módon már elektronikusan jól kezelhető adattömegre támaszkodva megkezdjük a regionális vagy éppen országos fedettségű feldolgozott geofizikai térképek előállítását. Az adatbázis-építés és módszertani kutatások eredményei ehhez jó alapot adnak. Mindezen túlmenően sajnos igazodnunk kell a reálisan tervezhető anyagi forrásokhoz is. Az elmúlt időszakban két kutatatási pályázat keretében sikerült kiegészítő forrásokhoz jutnunk, így a következő tervidőszakban a gravitációs és a geoelektromos adatokra épülő feldolgozott térképek megszerkesztését és — részben — a sokszorosításukat is vállaljuk. A program digitális adatbázisaiból folyamatos adatszolgáltatást végez amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le.

15


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A program igényli a korszerű térinformatika alkalmazását. Megfelelő térinformatikai rendszer felállítása és üzemeltetése a program részét képezi.

A 2005. évben megoldott feladatok 2.4.1.1. Gravitációs és mágneses adatrendszerek A kutatás vezetője: Kiss János Feladatunk az átfogó, országos vagy regionális fedettségű gravitációs és mágneses adatok adatbázisainak kezelése, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása. A program digitális adatbázisból folyamatos adatszolgáltatást végez amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le, fenntartja és fejleszti az ehhez szükséges kapacitást. Gravitációs adatbázis-építés: Az erőtér-geofizikai mérések és feldolgozások a magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartalmú radioaktív hulladékok, valamint kiégett üzemanyag kazetták geológiai tárolóban való elhelyezésére alkalmas térrész vagy térrészek, illetve az elhelyezés lehetőségét vizsgáló földalatti kutató laboratórium helyének kijelölésével kapcsolatos földtani kutatáshoz kapcsolódtak. A méréseket 2003 és 2004-ban végezte az ELGI. A mérések során a következő adatok keletkeztek: 2003 évben: 456 gravitációs mérési pont, 457 mágneses mérési pont 2004 évben: 314 gravitációs mérési pont, 360 mágneses mérési pont A mérési adatok feldolgozása 2005-ben történt meg, a Bouguer-anomália térkép megszerkesztése, az új és az archív adatok összedolgozása újabb ellenőrzési lehetőséget jelentett. Az új és a régi adatok együttes elemzését egységesítését végeztük el 2005-ben, ami az adatbázis megbízhatósága szempontjából rendkívül fontos. Mágneses adatbázisok egységesítése Az archív mágneses adatok egységesítésekor, a relatív mérési adatok alapján a közös normál tér meghatározása nem egyszerű feladat. Elő kell venni az olyan jól bevált eljárásokat és törvényszerűségeket, mint pl.: — statisztikai megfontolásokból kiindulva a hisztogram maximuma alapján végzett normál tér meghatározás; — az összes mért érték integrálja (összege) alapján végzett normál tér meghatározás. A Komáromy-Haáz-féle mágneses anomália térkép adatait (∆Za) vizsgáltuk meg először, aminél az 1950-es Barta-féle mágneses normál tér korrekciót alkalmazták. A vizsgálatok eredményeként a +20 nT korrekciós értékkel korrigáltuk a mágneses értékeket, az eredményként kapott adatokat a mágneses adatbázis ∆Zc oszlopába tároltuk. Ez az állomány lesz az országos mágneses mérések alap adatrendszere, minden relatív mérési anyagot ehhez az alap-adatrendszerhez fogunk illeszteni. Egy következő relatív mérési adat a Bódva környéki részletes mágneses felmérés, ahol a legjobb illeszkedést akkor értük el, ha az adatrendszert –40 nT-val korrigáltuk. A korrekció után az adatokat az adatbázis ∆Zc oszlopába tettük át. Az adatok rendszerezése, egységesítése 2006-ban tovább folytatódik.

16



2.4.1.2. Országos Geoelektromos és Elektromágneses Adatbázis A kutatás vezetője: Sőrés László Az Országos Geoelektromos Adatbázis (OGA) és a Geofizikai Adatok Integrált Adatbáziskezelő Rendszere (GAIA) lehetővé teszi nagy mennyiségű VESZ és tranziens szondázási adat tárolását, az adatok ellenőrzött lekérdezését és hatékony feldolgozását. A projekt célja a GAIA programrendszer kiépítése, folyamatos fejlesztése, valamint egy nagy arányú adatmentő munka elvégzése, melynek eredményeként az intézet által mért összes, még megmenthető geoelektromos adat, valamint minél több külső adatszolgáltató anyaga adatbázisba kerül. Adatbázis építés 2005-ben folytatódott az adatok feldolgozása és adatbázisba töltése. A tervet meghaladó mértékben, 4451 görbével nőtt a VESZ adatbázis állománya. Az OGA VESZ adatbázis állománya jelenleg 37671 szondázási görbe. A tranziens szondázások adatbázisa 1379 ponttal nőtt. Ez részben az üveghutai mérési program folytatásának (235 pont) és az albániai érckutató expedíciónak (604 pont) köszönhető. A Mecsekérc megbízásából készített Villányi hg. aljzattérkép előállításához 386 szondázási pont konverzióját végeztük el. Ezek 2005-ben szintén adatbázisba kerültek. A tranziens állomány jelenleg 4884 görbe.

VESZ Tranziens

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

3656

7440

13534

17715

24785

29300

33220

37671

458

1068

1331

1588

2145

3490

3504

4884

1. táblázat. Az OGA adatállomány növekedése 1998-tól 2005-ig.

Szoftver fejlesztés 2005-ben folytatódott az OGA adatait kezelő GAIA programrendszer terv szerinti átalakítása. Ez az adatbáziskezelő modul standardizálását (SQL kompatibilis rendszerre történő átállítását) és az adatmodell általánosítását jelenti. Elkezdődött a GAIA web portál fejlesztése, ami első lépésben egy interneten keresztül is használható VESZ asdatbeviteli felület kialakítását jelenti. A fejlesztés célja a digitális adatszolgáltatás lehetőségének megteremtése, valamint egy korlátozott hozzáférésű GAIA kezelőfelület kialakítása.

2.4.1.3. Magnetotellurikus adatbázisok és paramétertérképek A kutatás vezetője: Varga Géza Feladatunk a magnetotellurikus adatok adatbázisának kezelése, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása. A program digitális adatbázisból folyamatos adatszolgáltatást végez, amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le, fenntartja és fejleszti az ehhez szükséges kapacitást. Az MT adatbázis 2005ben 556 ponttal gyarapodott. Új mérések (ELGI) 50 pont BAF 2004 9 pont OTKA T037694 Archív MOL MTDR mérés digitalizálása MTA-GGKI együttműködésben 320 pont 2004 évi digitalizálás (Nagyatád) 177 pont 2005 évi digitalizálás

17


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Az MT adatbázis jelenleg 1809 pontot tartalmaz. Ebből 1583 nyílt minősítésű, az alábbiak korlátozott hozzáférésűek: MOL 30 pont Pápa 2000

MECSEKÉRC 18 pont BAF 2003

68 pont Nyírség 2001

50 pont BAF 2004

60 pont Nyírség 2004

.

2.4.1.4. Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis és Alaphálózat A kutatás vezetője: Lendvay Pál A három éves időszakra kitűzött feladat az adatrendszer folyamatos bővítése, az adatok minősítése, szükség szerinti kiegészítése és az igény szerinti folyamatos adatszolgáltatás biztosítása, továbbá a mérnökgeofizikai szondázások adatainak adatbázisba rendezése. 2005-ben tovább bővítettük a digitális adatrendszert, mely tervszerűen kiválogatott fúrások karotázs méréseinek feldolgozására épül. Az elmúlt évben 57 fúrásból származó 169600 m mért görbét dolgoztunk fel. Ezen kívül feldolgoztuk ViewLog/DB szoftver igényeinek megfelelően a MOL Rt által korábban leadott 110 kutató fúrás digitális anyagát is, amelyeket külön engedély birtokában lehet felhasználni. Az év során a Viewlog paramétereket országos domborzati adatrendszerrel egészítettük ki. Egy-egy terület részletes feldolgozása során lehetőség van a réteghatárok rácshálózat formájában történő tárolására is. A térképen kijelölt nyomvonal mentén szelvényeket képez a program. Egy adott területre a fúrásokon korrelációs szelvények szerkeszthetők. 2004-ben elkezdtük a mérnökgeofizikai szondázások adatbázisának fejlesztését. Az elmúlt évben a régi analóg mérések feldolgozását kezdtük el. Az 1975 és 1985 közötti időszakból 1637 db szondázási pont került kiválasztásra a Balaton környékén. Ebből az év során 586 pont adatait digitalizáltuk. Az adatok MS Access adatbázisban szerkesztett táblákban kerültek rögzítésre. A pontok koordinátáit a régi helyszínrajzokról lehetett digitalizálni. Adataink archiválása az adatkezelési előírásoknak megfelelően megtörtént. Adatszolgáltatást külső felhasználók részére a Magyar Geológiai Szolgálat Információs Központján keresztül, az ELGI-n belüli projektek felé pedig közvetlenül teljesítettünk

2.4.1.5. Légigeofizikai adatbázisok és paramétertérképek A kutatás vezetője: Kiss János Folytattuk az átfogó, országos vagy regionális fedettségű légi geofizikai adatok adatbázisainak kezelését, karbantartását, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartást. A program digitális adatbázisból folyamatos adatszolgáltatást végez, amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le, fenntartja és fejleszti az ehhez szükséges kapacitást. Finn légi mérési anyag (K-Mátra, Ny-Bükk) A nagygépes szalagolvasók és a PC-s szalagolvasók közötti átmeneti években nem tudtuk a szalagokat hardver hiányában kezelni (beolvasni, ellenőrizni és átmenteni korszerűbb adathordozóra), így csak jóval később derült ki, hogy a mágnesszalag elöregedett és olvashatatlan — ennek következményeként a eredeti, repülési nyomvonal menti mérési adatrendszer elveszett (a rácsba interpolált adatok archiválva továbbra is rendelkezésre álltak — azokat „folyamatosan” használtuk). 2004-ben felvettük a kapcsolatot a finn kollégákkal, kértük, hogy a saját archívumokból a légi felmérés mérési anyagát, a nyomvonalak menti adatokat megkaphassuk. Az adatrendszer visszamentése és CD-re írása után az elveszett mérési anyagot megküldték ne-

18


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése künk postán. Így a rácsba interpolált adatok mellett a repülés nyers mérési adatai a nyomvonalak mentén ismét megvannak. A WGC (Picodas Prague) által Telkibányán mért légi felmérések (1997) Hosszú évek óta nem tudtuk az adatbázisban elhelyezni a legfrissebb légi geofizikai felmérés anyagát, amelyet Telkibánya környékén az RTZ megbízásából mértek 1997-ben. 2005-ben az ELGI felvette a kapcsolatot az adatgazdával, az adatátadásról folytatott egyeztetések biztatóak, még nem zárultak le. A Börzsöny légi mágneses térképe a 60-as évekből Az RTZ által 1995-ben digitalizált 60-as évekbeli orosz légi mágneses mérési anyag hiányos volt, mivel néhány analóg térkép nem volt meg az archivált anyagban, ami a digitalizálást megelőző leltár során derült ki. Ezek közül a legnagyobb térkép a Börzsöny légi mágneses térképe (izovonalas és szelvénytérkép formájában). Erre a térképre sikerült rábukkanni régi jelentésben és egy adattár felszámolása során az ELGI-ben. Az előkerült izovonalas, színes térkép segítségével a radiometriához hasonlóan be tudjuk digitalizálni az anyagot. Légi radiometriai adatok (60-as évekből) digitalizálása Folytattuk az analóg radiometriai térképek digitalizálását. Elvégeztük a 13-as és 23as számú 100 000-es térképlap radioaktív paramétertérképeihez szükséges szerkesztési munkákat. Előkészített a 2006. évi adatmentési munkákat, több mint 90 analóg térkép szkenneléséhez rendeztük, és koordináta azonosító pontokkal láttuk el a térképeket.

2.4.1.6. Szeizmikus adatbázisok A kutatás vezetője: Lukácsy József A tárgyévben folytattuk a 9 és 21 sávos mágnesszalagok átírását korszerű adathordozóra. A 21 sávos Texas magnón sikeres javítást hajtottunk végre, melynek eredményeként a szalagegység jelenleg ipari hatékonysággal működik. A 9 sávos szalagok rossz fizikai állaga miatt olvasásukra a nagysűrűségű Storagtek magnó helyett ismét a helyreállított régi magnókat használtuk. A kissűrűségű Kennedy típusú szalagegység egész évben üzembiztosan működött. A közepes sűrűségű Pertec magnóhoz készült egy fázis-dekódoló áramkör, de a gyakorlatban ezzel még nem biztosítható a stabil működés. A ½ hüvelykes szalagegységek és a számítógép kapcsolatot Ethernet alapú hálózati adatátvitelt megvalósító interfész kártyára változtattuk; a kezelőprogramja pedig Windows alapú. Szalag olvasásakor egy hibákkal terhelt „szalagkép” állományt kapunk, melyből először az eredeti TIAC, SEG-B formátumot állítjuk vissza, amelyet azután a ma szabványnak tekintett SEG-Y formátumra konvertálunk. A 2005. év mérlege 53 szeizmikus vonal 500 mágnesszalagjának átírása korszerű adathordozóra. A terepi mérési anyag másik fontos eleme a mérési rendszer dokumentálása, erre a célra a „Geosz” programot használtuk. A mérési vonal koordinátáit KST vetületi rendszerről EOV-ra alakítjuk és ellenőrizzük, a magassági adatokat pótoljuk. A SEG-Y fájl fejlécében mindazon attribútumokat kitöltjük, melyek a terepi mérési geometria teljes értékű leírásához szükségesek. Az újra aktivált archív anyagainkból „durva” összegszelvényt állítunk elő, vagyis olyan jellegű minőség ellenőrzést hajtunk végre, mint amilyet az ipari gyakorlatban, a mért szeizmikus anyagra alkalmaznak. Létrehoztuk az ELGI-vonatkozású szeizmikus megkutatottság térképet. A tárgyévben folytattuk az 1975-től 1993-ig SZCSZ-3 programrendszerrel feldolgozott szeizmikus vonalak szelvényeinek aktiválását. Amennyiben sikeres az SZCSZ-3 fájlszerkezet visszafejtése, a szelvényt SEG-Y formátumra alakítjuk. A szeizmikus szelvény mellé két leíró állományt mellékelünk. A mélységpontok geometriáját UKOOA formátumban adjuk

19


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése meg, a másik táblázat pedig a szelvény alapparamétereit tartalmazza. 2005-ben a szelvény adatbázis 70 db szeizmikus vonal adataival bővült. 2005.-ben összegyűjtöttük a szeizmikus megkutatottság, a mérési rendszer leírás, a terepi mágnesszalag nyilvántartás, az archív szelvény és sebességfüggvény rész adatbázisokat. Valódi adatbázist ezen részadatok összekapcsolásával kapunk. Sajnos az ELGI-ben alkalmazott vonal nevezéktan nem egységes, sőt sok esetben ellentmondó, következésképpen a vonalak azonosítása problémát jelent. Manapság adatbázis-kezelés csak ügyfél-kiszolgáló architektúrán képzelhető el. Az adatok közzétételét három lépésben valósítjuk meg. Az időben leghamarabb megvalósítható az ügyfél gépen futó kliensalkalmazás, majd következő lépésben a központi adatok elérhetővé válnak Web böngészővel is. A felhasználókhoz a GIS alapú adatszolgáltatás áll legközelebb. A szeizmikus adatbázist Microsoft SQL Serveren kívánjuk működtetni.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek MGSZ információs Központ

Az eredmények társadalmi-gazdasági felhasználhatósága A létrejött tapasztalat és a kialakított informatikai háttér biztosítja a geofizikai adatok rendszerezett tárolását, megbízható kezelését, a gyors adatszolgáltatást. Geofizikai adat — különösen a mérési adat — létrehozása nemzetgazdasági szinten is jelentős erőforrást igényelt úgy a múltban, mint a jelenben. Bár a mérési technológia az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött, azaz a korábbi anyag minősége nem éri el a mai anyagminőséget — mégis egy-egy terület (ismételt) geofizikai megkutatása a korábbi anyagok újra feldolgozásával, újra értelmezésével kezdődik, mert a módszerek úgyszintén fejlődtek, és alkalmazásuk a régi adaton is új földtani ismereteket eredményezhet. Tevékenységünk eredményeként nem csak megőrződik a korábban nyert geofizikai adat, hanem az informatika korszerű eszközeivel nagyban fokozzuk az adatkezelés hatékonyságát.

2.4.2. Geofizikai paramétertérképek, szelvények Projektvezető: Kiss János A projektben résztvevők: Kutatók: Prácser Ernő, Tóth Zoltán, Gulyás Ágnes

A kutatás célja A geofizikai térképezési program egyik célkitűzése hogy az országos digitális adatbázisok „nyers” adatait a földtani, vízföldtani, nyersanyag-kutatási, környezetvédelmi és egyéb, a felszínalatti térrészről információt igénylő programok számára felhasználhatóbb formára alakítsuk át. Ennek egyik eszköze az országos vagy regionális léptékű paraméterszelvények és térképek szerkesztése.

A 2005. évben megoldott feladatok 500 000-es méretarányú térképek Az év elején elkészült az M=1:500 000-es méretarányú magyarországi Bougueranomália térkép nyomdai változata. Az elkészült 1000 példányból 800 db a Geophysical Transaction mellékleteként jut el a szakmai érdeklődőkhöz, további példányok igényelhetők az ELGI könyvtárában. Ugyanitt tesszük közzé a már 2003-ban kinyomtatott KMagyarország tellurikus vezetőképesség térképét is. Tervezzük a gravitációs hatóperem és vagy lineamens térkép elkészítését is, illetve a földmágneses térkép nyomdai megjelenítését, sokszorosítását is. Az 500 000-es gravitációs

20


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Bouguer-anomália térkép és a földmágneses ∆Z anomália térkép alapjául szolgáló paramétertérképeket az ELGI honlapján elérhetővé tettük. 100 000-es méretarányú geofizikai térképsorozat Folyamatosan készülnek az M=1:100 000-es méretarányú geofizikai paramétertérképek. A 64, 65, 74, 75-ös térképlap paramétertérképeit MÁFI Térképezési Programjának ütemezéséhez igazodva a Vértes és a Gerecse-hegység kutatásához kapcsolódóan készítettük el (1.ábra). Mindegyik lapra elkészült: • a gravitációs Bouguer-anomália térkép, • a földi mérési adatokból szerkesztett mágneses ∆Z térkép, • a légi adatokból készült légi mágneses ∆T térkép, • a vertikális elektromos szondázások (VESZ) adataiból a 10 m-re és az 50 m-re vonatkozó invertált ellenállás térkép, A 64-es tatabányai térképlap területére a tellurikus vezetőképesség térképet is elkészítettük.

1. ábra: A 2005-ben elkészült 100 000-es geofizikai térképsorozat EOV térképlapjai

A Régiógeofizikai kutatások által igényelt térképi állományokat is elkészítettük. Két mélységszintre, a felszíntől számított 10 és 50 m-es szintekre számított fajlagos ellenállás eloszlást adtuk át az alábbi 15db EOTR 100000-es szelvényre (73, 74, 75, 62, 63, 64, 65, 52, 53, 54, 55, 42, 43, 44, 45-es lapok). A hálózatos MT mérések A geofizikai adatbázisok 2005 évi magnetotellurikus fejezetben beszámoltunk arról, hogy befejeződött a MOL Rt. nagyatádi hálózatos magnetotellurikus méréseinek digitalizálása és adatbázisba vitele. A hálózatos mérések reinterpretációjának első lépéseként a szelvények 2D inverzióját végeztük el. Az eredmények alapján két megállapítást tehetünk: • Az inverzió, ha lekerekítetten is, de alapvetően visszaadja a medencealjzat szerkezetét; • Különböző ellenállású kőzetek érintkezése esetén az inverzió egy viszonylag széles átmeneti ellenállású zónát ad.

21


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Terepi kutatások a Vértesben Az ELGI Térképezési Főosztálya a MÁFI-val együttműködésben részt vett a VértesGerecse térképezési programban. Ennek keretében 2005 nyarára geoelektromos méréseket terveztünk a felszínközeli képződmények megismerésére a Vértes hegység egyes területeire. A munkába bevontuk a Pécsi Egyetem illetve a Miskolci Egyetem részéről az említett időszakban itt tartózkodó nyári gyakorlaton lévő hallgatókat. A feldolgozás során archív (Országos Geoelektromos Adatbázis) adatok is felhasználásra kerültek. Előzetes egyeztetések alapján az ELGI négy részterületen végzett méréseket Csákberény, Vérteskozma, illetve Csákvár térségében. Ezek mindegyikén elsődleges cél volt a triász felszín nyomon követése. Emellett lehetőség szerint a fiatalabb üledékek bontása, a paleovölgyek rétegzettségének kimutatása is feladat volt. A geofizikai eredmények a Vértes szerkezeti térképe szerkesztése során kerülnek felhasználásra. Pretercier aljzat domborzati térképének aktualizálása DNy-Magyarországon A geofizikai paramétertérképek készítésének 2005. évi tervében vállaltuk, hogy a 2003. év decemberében jelentésben kiadott országos pretercier adatbázisának adatait, valamint Magyarország pretercier aljzatának domborzati térképét aktualizáljuk a DDunántúl területén. A munka eredménye 2005. év végén: az értelmező rendszerbe betöltöttük a szeizmikus szelvényeket, a fúrási részadatbázist. Az újraértelmezés során szelvényenként kijelöltük a miocén képződmények felszínét, valamint a fúrások által meghatározott korú és formációjú minősített pretercier medencealjzatot. Kijelöltük a főbb tektonikai zónákat és mélységtérképet szerkesztettünk. Komplex geofizikai feldolgozások alapszelvények (PGT-4, CEL-8) mentén Szelvénymenti feldolgozások történtek szeizmikus alapszelvények (CELEBRATION-8 és PGT-4) mentén, amit a „Geofizikai módszertani fejlesztések” keretében, illetve a „Hazai geotermikus energiapotenciál” keretében ismertettünk.

2.4.3. Térinformatika Kutatásvezető: Gulyás Ágnes A kutatásben résztvevők száma: Kutatók: Gulyás Ágnes, Kummer István, Sőrés László, Kiss János.

A kutatás célja — Az országos adatrendszerekben történő tájékozódás segítése — Az egyes információk térbeli együttes kezelésével az integrált értelmezői munkák hatékonyságának emelése — Korszerű dokumentációs lehetőség megteremtése. — Továbbfejlesztjük a meglévő ArcInfo alapú térinformatikai és képfeldolgozó rendszerünket és az azt működtető hardver környezetet. — Az igényekhez igazodva foglalkozunk a 3D adatrendszerek kezelésének, megjelenítésének kérdésével. — A korábbi évek tapasztalatait felhasználva két eltérő léptékű térinformatikai adatbázisrendszert dolgozunk ki, illetve töltünk fel adatokkal. A kutatási tervidőszakban két téma kidolgozását tervezzük:

22


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése 1. Geofizikai adatok térinformatikai adatbázisának kialakítása a radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló geofizikai adatokra. A rendszer első lépésben minden az ELGI által végzett mérés adatait tartalmazza. Adatkörök — felmértség — eredmények A rendszerrel szemben megfogalmazott elvárások: — a sokféle, nagytömegű adatban való gyors tájékozódás biztosítása — az eredmények összevethetőségének biztosítása 2. Országos adatrendszer: Országos paramétertérképek Az állami kutatási programok, az adatkérések kiszolgálását tervezzük hatékonyabbá tenni. Ehhez folytatjuk az előző tervidőszakban létrehozott országos léptékű geofizikai megkutatottsági adatbázisok körének újabb módszerekre történő kiterjesztését az aktuális adatgazdákkal együttműködésben ellenőrizzük és kiegészítjük és a megfelelő formátumra alakítjuk a téma keretében létrehozott országos geofizikai megkutatottsági adatbázisokat. A megkutatottsági adatbázisokat kiegészítjük az országos szintű fedettséget biztosító adatrendszerek legfontosabb eredményeivel áttekintő léptékben. A téma keretében 2004ben a gravitációs, földi és légi mágneses térképek, illetve a már elkészült ellenállás-térképek országos, 1:500 000-es kondiciót kielégítő paramétertérképei kerültek be az adatrendszerbe. A rendszerrel szemben megfogalmazott elvárások: A felmértségi adatokra valamint az eredményekre vonatkozó igények gyors, egy munkahelyről való kiszolgálása.

A 2005. évben megoldott feladatok A cél a gyakorlati munkát támogató alkalmazások, környezetek működtetése volt. A kutatás keretében az év során működtettük a kiemelt lokális projektekhez kapcsolódó térinformatikai adatbázisokat . Az adatbázis az év folyamán végzett valamennyi jelentősebb munka keretében — akár a tervezési, akár a feldolgozási, értelmezési-megjelenítési fázisban — felhasználásra került. Az alábbiakban példaként kiemelünk néhány fontosabb alkalmazást: — BAF, Püspökszilágy jelentések — Huta: 2005-ös terepi mérések előkészítése, műszaki jelentés — Adatszolgáltatás (MGSZ, BÁTATOM stb.) — éves tematikus jelentések. Az év során — a 2.4. Geofizikai Térképezési program témavezetőivel, az Adatbázisok felelőseivel együttműködésben — aktualizáltuk és kiegészítettük az országos geofizikai felmértségi (megkutatottsági) adatbázist és folytattuk a regionális, illetve országos fedettséget biztosító térképi adatok beépítését. 2005-ben az alábbi adatrendszereket építettük be az ArcInfo alapú térinformatikai rendszerbe: — Bouguer-anomália 2670 kb/m3-es sűrűségre számolt változata, — országos invertált ellenállástérképek egyenáramú mérések alapján különböző mélységekre (új mélységek), — tellurikus vezetőképeség , — pretercier aljzatfelszín (2004. évi változat) (Kummer István), — országos légi radiometriai térképek az 1965-69 közti regionális felmérés alapján. Üzemszerűen működtek a grafikus munkahelyek, hardver- és szoftverfejlesztésekre is sor került a rendszer hatékonyságának növelésére. Megkezdtük Magyarország 1:500 000-es gravitációs térképének hatóperemekkel kiegészített változatát, a földi mágneses ∆Z, pretercier aljzatfelszín térképek nyomtatásra előkészítését. A Boguer-anomália-térkép 1000 példányban kinyomtatásra került.

23


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Az alkalmazott térinformatikai rendszerünkben felhasználható formába hoztuk és használatba vettük a DTA-50 új változatát, valamint a DDM-10 adatrendszereket. A külső megkereséseknek megfelelően foglalkoztunk a különböző típusú geofizikai adatok 3D rendszerben történő felhasználásra alkalmas formába átalakításával, megjelenítésével. A rendszerrel szemben megfogalmazott elvárás — a felmértségi adatokra, valamint az eredményekre vonatkozó igények gyors, egy munkahelyről való kiszolgálása — rendeltetésszerűen teljesült az év folyamán.

24



3. A FÖLDTANI KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ KUTATÁSOK 3.1. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK KUTATÁSA A kutatás vezetője: Nagy Attila

Főosztály: Mérnökgeofizikai, Kutatási

A kutatásban résztvevők: Kutató: Nagy Attila, Neducza Boriszláv, Guthy Tibor, Hegymegi Csaba, Neducza Boriszláv, Pócsik Attila, Szűcs Tamás, Tildy Péter.

A kutatás célja Az ELGI Mérnökgeofizikai Főosztályán folyó kutatások keretében az eddigi módszerfejlesztések eredményeit kívánjuk átültetni a környezetgeofizikai témához kapcsolódó feladatok gyakorlatába. A kutatás megvalósítása során a terv három éves ciklusán belül a módszerfejlesztésen túl az EU csatlakozáshoz kapcsolódó környezet- és ivóvízvédelmi tevékenységek kapnak kiemelt figyelmet. A földrengés-veszélyeztetettség fogalmának rendkívül szerteágazó földtani, sőt mérnöki vonatkozásai vannak. Ennek két aspektusát említhetjük, nevezetesen a földrengés fészkek és a szerkezetföldtani elemek, illetve szeizmotektonikai modell kapcsolatát, valamint a felszínhez közeli összletek fizikai paramétereitől függő erősítési tényező vizsgálatát, amely a földrengések pusztító hatását határozzák meg. Jelen projektben ez utóbbival, azaz a földrengések pusztító hatását befolyásoló fizikai paraméterek vizsgálatával foglalkozunk. A kutatási időszakban meglévő, esetleg újabb terepi mérések adataira alapozva, egy kiválasztott mintaterületen elkezdjük, illetve folytatjuk a földrengés-veszélyeztetettségi (erősítési tényező) térképezést. 2003-ra az országos lefedettség elérésével, befejeződött Magyarország területén a radioaktív gamma sugárzás szintjének átnézetes felmérése az elsődleges hálózatban. Ez a felmérés az U, Th, K-40 természetes radioaktív izotópok, valamint a mesterséges eredetű Cs-137 radioizotóp sugárzásintenzitásának szelektív meghatározását célozta terepi felvételekkel. Az eredményekből adatbázis és térkép is született, amelyek rögzítik a háttérsugárzás „null-állapotát”. A kutatás következő, 2004. évtől induló fázisa, egyrészt az alaphálózat „hézagainak” kitöltését célozza a mérési pontok sűrítésével. Másrészt a háttérsugárzás tér- és időbeli változásának, és a változást szabályozó törvényszerűségek kutatására irányul megismételt mérésekkel, lokális kis léptékű felméréssel, és talajminták gammaspektrometriai elemzésével. A 2004. éven túlmutató feladatok: A kiválasztott, jellegzetes pontokra egy illetve két év után visszatérünk és megismételjük a mérést. Azokon a pontokon, ahol a háttérsugárzás vagy valamelyik radioaktív elemkoncentráció eloszlásában a két időpont között jelentősebb eltérések vannak, lokálisan, egy kisebb területen négyzethálós rendszerben végeznénk felmérést és mintavételezést. Előzőleg meggyőződünk arról, hogy a változás nem emberi tevékenység következménye. A részletes felmérés mellett statisztikai módszerekkel megvizsgáljuk azokat a geofizikai, geokémiai paramétereket, amelyek a természeti környezetben előforduló az előzőekben említett radioaktív gamma sugárzó izotópok lokális területi eloszlását és áthalmozódását szabályozzák. A méréseket kétféle detektorral (félvezető és szcintillációs) végezzük. Kidolgozzuk és finomítjuk a felvett gamma spektrumok fizikai egységbe történő átszámításának módszerét. Az integrált feldolgozás után az eredmények rákerülnek az URa, Th, K-40 és összintenzitás alaptérképekre.

25


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A 2005. évben megoldott feladatok 3.1.5. Környezetgeofizika A kutatás vezetője: Neducza Boriszláv Aktuális probléma a földalatti szennyeződések kimutatása, lehatárolása felszíni geofizikai módszerekkel. A szennyeződés direkt módon történő lokalizálása felszíni módszerekkel nehezen megoldható, ezért elsősorban a földtani környezet lehető legpontosabb feltérképezését tűztük ki célul. Ez alapján már következtethetünk a szennyeződés felhalmozódásának lehetséges helyeire. A projekt első évében több olyan sekély-geofizikai módszert kipróbáltunk, melyekkel lehetőségünk kínálkozott a tervben szereplő elvárások megoldására, a második évben pedig a már bevált egyenáramú elektromos mérési módszert alkalmaztuk a területen szerkezetkutatásra, illetve az ionos szennyeződés esetleges közvetlen kimutatására. Az idei szelvényeket úgy telepítettük, hogy a feltételezett csóvát térképezhessük, illetve a szennyeződést vertikálisan lezáró Pannon agyagot is kimutathassuk (70–80 méteres behatolási mélység). A méréseket az új 8 csatornás elektromos műszerrel végeztük, mellyel így a gyorsabb mérést kihasználva inverz Schlumberger elrendezéssel mértünk. Az idei mérések eredményesek voltak, mivel a szelvények pontos képet adtak a felszín alatti rétegek ellenállásviszonyairól, illetve az adatok 3D megjelenítésében a szennyeződést is láthatóvá tettük. A szelvények jobb képet adtak, mint amilyenek az előző évben kapott ellenállás eredmények voltak (ez feltehetően a modernebb műszer nagyobb dinamikájának köszönhető). Eredményeinket statisztikus elemzésnek is alávetettük, melynek alapja az volt hogy a területen monitoring kutakból származó vízkémiai eredményeket a szelvényeken kapott ellenállás értékekkel vetettük össze. Ez azt mutatta, hogy a nagy szennyezettséget mutató helyeken (ahol magas vezetőképességet regisztráltunk), az ellenállás szelvényeken is alacsony ellenállásérteket kaptunk. Míg a kevéssé vagy nem szennyezett területen az ellenállás adatok is nagyfokú szórást mutattak (tehát itt a földtani környezet határozta meg az eredményeket). Így elmondható, hogy a mérés a szennyezettségre is megbízható adatokat szolgáltatott.

3.1.6. A földrengés-veszélyeztetettség vizsgálata A kutatás vezetője: Gúthy Tibor A korábbi években kapott eredmények értelmezéséhez szükséges és nélkülözhetetlen az adott mérés helyén használható geofizikai mélység modell. Ezért a 2005. évben a már a 2004. évben a Dél-nyugat Dunántúl térségében meghatározott területen kiválasztott szeizmikus szelvény felhasználásával a mélységszelvény készítésének lehetőségét vizsgáljuk az összegzés előtti mélységmigráció (PSDM) módszer alkalmazásával.. Az alkalmazás néhány hasznos tulajdonsága: — Helyes és megfelelő mélységi leképezés — Megbízható és ellenőrizhető V(z) függvény — Horizontális sebességváltozások megbízható kezelése — Amplitúdó megőrzés lehetősége — Migrációs zavarok csökkentése, és felismerhetőségük javítása — A migráció a felszíntől végezhető el A Me-104 jelű szelvény mért adatait használtuk a PSDM migrációs eljárás vizsgálatához, több szakaszra bontva. A 400-900 cdp szakaszra felépítettünk egy valószerű sebességteret, majd ezt használva véges differenciás módszerrel modell szeizmogramokat készítettünk, és ezeken végzett PSDM eljárással a lehetséges sebességhibák hatását vizsgáltuk.

26


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A modellezés során kapott eredményekből jól látható, hogy a vizsgált nem túl nagy (15%) sebesség eltérés esetén szembeötlő különbségeket kapunk az összegszelvényben, és állíthatjuk, hogy a PSDM elvégzése után biztosan jelölhető szintek a megfelelő mélységi leképezést adják. A közös robbantóponti gyűjteményeken, vagy a közös távolságú gyüjteményeken alapuló sebesség analízis csomagot a Promax MVA (migration velocity analysis) tartalmazza, amely licenccel pillanatnyilag nem rendelkezünk. Ennek beszerzése véleményünk szerint a helyes mélységi leképezés elengedhetetlen feltétele. 2004 augusztusától 35 darab egyedi, 3 komponenses folyamatos regisztrálású RefTek 72, RefTek 130, PSS-1, PSS-2 és FDL-2-es szeizmológiai műszert üzemeltetünk Dél-Magyarországon ⎯ Boda központtal ⎯ 50 km átmérőjű területen. Állami feladat a 2004. évi kísérleti üzemeltetés adatainak begyűjtése, konverziója és archiválása.

3.1.7. A természetes és mesterséges radioaktív háttérsugárzás vizsgálata A kutatás vezetője: Nagy Attila A feladat az 1996. évben indult „Országos radiometriai Alaptérkép” folytatása. A projekt eredeti célja, Magyarország területén a Ra, Th, K-40 természetes radioaktív izotópok, valamint a mesterséges eredetű Cs-137 radioizotóp sugárzásintenzitásának szelektív meghatározása, a kapott eredményekből térkép szerkesztése, a „0” állapot rögzítése. A 2001. év jelentős változást hozott a kutatás célját tekintve. Ekkor túllépve a mérési adatok puszta adatbázisba gyűjtésén és térképszerkesztésen további célkitűzésként megjelent a radioaktív gamma sugárzó izotópok migrációjának, a tér- és időbeli változásoknak a vizsgálata. A terepi felvételek mellett talajmintákon elvégzett laboratóriumi mérések útján kiegészítjük a hálózatot. A jelenlegi középtávú program célja, hogy minden alaphálózati ponton legalább egy mérés legyen, valamint az összes pontról rendelkezzünk talajmintával. 2005. évben keretében elvégeztük a 2004-ben begyűjtött 9 db, valamint a Mecsekben gyűjtött 52 db talajminta természetes és mesterséges radioaktív sugárzóinak meghatározására irányuló: szárítást, mintaőrlést, spektrumfelvételt, valamint a mérési anyag kiértékelését. A méréseket a CANBERRA gyártmányú félvezető detektorral végeztük alacsony hátterű ólomkamrában. A mérések során meghatároztuk az urán, tórium, kálium elsődleges radionuklidok, és a mesterséges eredetű cézium-137 koncentrációját. Adatbázisunkban 2005 végére összesen 219 db országos, és 52 db regionális méréshez kapcsolódó talajminta adatai szerepelnek. A projekt eredménye, hogy a Magyarország teljes területét lefedő ponthálózatot jelentősen sűrítettük az észak-kelet magyarországi régiókban az MGH-2000 ponthálózat alapján. 2005-re további mérési feladat maradt a lemért pontok hálózatának további sűrítése, ahol ez lehetséges.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek: MÁFI

Az eredmények társadalmi-gazdasági felhasználhatósága A kapott eredmények felhasználhatók más kutatások kiindulási, vagy kiegészítő adataiként (pl.: a kihullott Cs-137 radioizotóp áthalmozódásából következtetni lehet a talajerózió mértékére). A tevékenység lehetővé teszi egy esetleges balesetből adódó, az aktuális háttérsugárzástól eltérő sugárzási szint és radionuklidok detektálását, területi eloszlásának meghatározását és nyomon követését. Mivel a környezetünkben fellelhető radionuklidok bizonyos koncentrációban az egészségre ártalmas szennyezést jelentenek, az eloszlásukat és migrációjukat irányító természeti folyamatok megismerése társadalmi szempontból különösen fontos és hasznos. Különösen igaz ez a cézium-137 radionuklid esetében. A Magyaror-

27


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése szág területén található cézium-137 jelenleg elsősorban a csernobili katasztrófa utáni kiszóródásból származik. Ennek a mesterséges sugárforrásnak a területi eloszlását és esetleges áthalmozódását figyelemmel kísérni környezetünk állapota, és egy estleges újabb nukleáris baleset következményeinek felmérése szempontjából lényeges.

28



4. A FÖLDTANI KÖRNYEZET HASZNOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KUTATÁSOK 4.1. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET GEOLÓGIÁJA A kutatás vezetője: Törös Endre

Főosztály: Mérnökgeofizikai, Kutatási

A kutatásban résztvevők: Kutatók: Hermann László, Neducza Boriszláv, Prónay Zsolt, Tildy Péter, Fehér László, Hegymegi Csaba, Neducza Boriszláv Fejes Imre, Jánváriné Kántor Ilona, Lendvay Pál, Paszera György Zilahi-Sebess László, Fancsik Tamás, Guthy Tibor, Hegedűs Endre,Török István, Kovács Attila Csaba Segéderők: Kormos Csaba, Deutsch Józsefné

A kutatás célja Az ELGI Mérnökgeofizikai Főosztályán 2001-ben kezdtük el a Mérnök- és települési geofizika részprojekt keretében a mérnök-szeizmológiai térképezéshez kapcsolódó munkákat. A projekt célja a regionális léptékű adatgyűjtés és térképezés, elsősorban a földrengésekre érzékeny, (sűrűn lakott) területeken. A térképezés célja, hogy földtani előkategorizálás alapján adott terület kijelölt pontjain a helyi földtani-mérnökgeofizikai sajátosságokat geofizikai mérésekkel meghatározzuk és minősítsük a területet földrengés-veszélyeztetettsége szempontjából. A MÁFI Településgeológiai Osztálya által készített digitális térképet felhasználva Budapest XVIII. kerületében (Pestszentlőrinc) a felső 30 m-es összlet átlagos nyíróhullám sebességén (Vs30) alapuló térképezést kezdtünk el a felületi (Rayleigh-) hullám mérésekkel. A régészeti ásatások geofizikai előkutatása világszerte alkalmazott gyakorlat. Hazánkban is egyre gyakrabban merül föl az igény ilyen célú kutatásokra, amelyek elvégzésére rendelkezésünkre álló mérnökgeofizikai módszereink jó része alkalmas. Elsősorban a gyors, termelékeny, nagy mennyiségű mérési adatot rövid idő alatt produkáló módszereket célszerű használni, mint pl. a radar és az ellenállás szelvényezés. Ezeket a módszereket esetenként eddig is alkalmaztuk, a jövő feladata a mérési technológia és a feldolgozás tökéletesítése lesz. A radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló kutatások sok elméleti és gyakorlati feladat megoldását igénylik. A szivárgási tényező meghatározásának lehetőségeit vizsgáljuk mélyfúrásgeofizikai mérések alapján.

A 2005. évben megoldott feladatok 4.1.2. Településgeofizika A kutatás vezetője: Tildy Péter Feladatunk a regionális léptékű adatgyűjtés és térképezés, elsősorban a földrengésekre érzékeny (sűrűn lakott) területeken. A térképezés célja, hogy földtani előkategorizálás alapján adott terület kijelölt pontjain a helyi földtani-mérnökgeofizikai sajátosságokat geofizikai mérésekkel meghatározzuk és minősítsük a területet földrengés-veszélyeztetettsége szempontjából. A 2004-ben kezdődött hároméves tervidőszak fő feladata, hogy a pestlőrincihez hasonló módszerrel elkészítsük Budapest XIV. kerületének Eurocode 8 kategóriatérképét. A terület kiválasztásánál az eddigiekhez hasonlóan a MÁFI-val való együttműködés játszott szerepet. Az idei

29


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése évben 12 tavaly kiválasztott helyszínen végeztünk terepi méréseket, amelyeket fel is dolgoztunk. Az Eurocode 8-as szabvány tavalyi megjelenése új igényeket és ehhez kapcsolódó feladatokat vázolt fel a geofizika számára. Az Eurocode 8 Uniós keretszabvány, amelynek bevezetéséhez tagországonként nemzeti szabványt kell készíteni. A nemzeti szabványnak tartalmaznia kell az eredeti szabvány teljes szövegét, és el kell látni, egy ún. Nemzeti Függelékkel. Az idei évben ennek kidolgozásához áttanulmányoztuk a kidolgozandó és néhány ehhez hasonló célt szolgáló szabványt (UBC, ISO) és részt vettünk a Magyar Földrengés Bizottság kapcsolódó ülésein. A szabvány nemzeti mellékletéhez hasznos volna a Vs30 paraméteren alapuló altalaj kategóriák eloszlásának vizsgálata a teljes ország területére. A térkép szerkesztése megoldható volna az eddig Budapesten végzett mérésekkel is, ám ehhez komoly anyagi forrásra lenne szükség. Ezért módszertani vizsgálatokat folytattunk a felületi módszer korábbi szeizmikus felvételeken való alkalmazására, amellyel meghatározható a felső 30 m-es összlet átlagsebessége. A kifejlesztett algoritmusokkal és programokkal a PGT-4 szelvény mentén meghatároztuk a fázissebesség-eloszlást a felületi hullám frekvenciatartományára.

4.1.3. Mérnökgeofizika — Régészeti kutatások A kutatás vezetője: Pattantyús-Á. Miklós A módszerkutatási eredményeket alkalmazva konkrét gyakorlati problémákat oldunk meg. A 2005. évre tervezett mérési területek: Balácapuszta, római kori villagazdaság, Környe, római erőd, valamint Pilisszentkereszt, ciszterci kolostorrom területei. A 2005. július 21-i tervmódosítás alapján a Környe, római erőd helyszín helyett a Pécs, ókeresztény sírkamrák helyszín került bele a tervbe. A balácai római villagazdaság területén már hatodik éve folytatjuk a szisztematikus részletméréseket sűrű hálózatú, területi radarszelvényezéssel. A villagazdaság ÉK-i részén évente lemért, egymáshoz kapcsolódó területegységek eredménytérképeit egymáshoz illesztve próbáljuk ábrázolni. Idén kb. fél hektárnyi terület sűrű szelvényezését végeztük el, így már több mint egy hektár méretű összefüggő terület objektumairól van információnk. A térképek alapján feltételezett épület- és falmaradványok létezését, ill. pontos helyét tudtuk meghatározni, valamint újabb, eddig ismeretlen objektumokat, jelenségeket fedeztünk fel. A pilisszentkereszti ciszterci kolostor romjainak mintegy kéthektáros területét korábban átnézetesen, majd kisebb helyeket — pl. falak terepi azonosítása céljából — részletesen kutattunk. Idén a templom belterületének részletes vizsgálatát végeztük el, összehasonlítva a radar eredményeket az ugyanezen a területen — a GGKI által — végzett ellenállásmérések eredményeivel. Pécsett idén kezdődött a régészeti-geofizikai kutatás. A Szent István térnek a dóm előtti részén végeztünk sűrű radarszelvényezést ókeresztény sírkamrák után kutatva. A középkori beépítettség nyomain kívül, nagy valószínűséggel sikerült kimutatni egy eddig nem ismert sírkamrát.

4.1.4. Radioaktív hulladék-elhelyezés — telephelykutatás (geofizika) A kutatás vezetője: Zilahi-Sebess László 2005-ben a tektonikai zónák mélyfúrási geofizikai és szeizmikus szempontból való kimutatásának módszertani kérdéseivel foglalkoztunk. Mélyfúrás-geofizikai módszerekkel a mérésekből alkotott crossplotok és elvi megfontolások alapján megvizsgáltuk, hogy, milyen részben játszhat szerepet a negatív sebesség anomáliák létrejöttében a kõzet agyagásványos bontottsága a töréses övekben. Megállapítottuk, hogy nem az ásványtani szempontból

30


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése kimutatható elváltozások játszák a fő szerepet, a negatív sebességanomáliák létrejötte inkább a kötött víz mennyiségének növekedéséhez kapcsolható. Ennek az elvnek az alkalmazhatóságát megvizsgáltuk a Bodai Aleurit Formációban is és azt találtuk, hogy az akusztikus dt-neutron-porozitás összefüggés nagy mértékben hasonló a gránit összletben tapasztalthoz. A mélyfúrás-geofizikai akusztikus δt-k mélység szerinti kumulatív összegét több fúráson összehasonlítottuk az ugyanabban a fúrólyukban elvégzett down hole mérés (PSQ mérés) mélység–,idõ függvényével, melyből megállapítottuk, hogy a gránitban különböző frekvenciájú gerjesztések ellenére a szeizmikus sebesség és az akusztikus sebesség 2%-on belül egyezik azonban a száraz illetve nem teljesen telített fedőüledékekben jelentősen nagyobb a mélyfúrás-geofizikai akusztikus sebesség. Ennek oka, hogy akusztikus mérést csak folyadékkal feltöltött fúrásban lehet mérni, az elárasztás viszont erősen zavarja azt, míg a szeizmikus VSP mérésnél jóval kisebbek a fúrólyukhatások, így az tekinthető az in situ állapotú kőzetre jellemzőnek. Szintetikus szeizmogramokkal megvizsgáltuk, hogy milyen fizikai model-paraméterek mellett mutatható ki egy töréses öv felszíni geofizikai módszerekkel. A modellezendõ töréses övek paramétereit az üveghutai radioaktív hulladéktároló elhelyezésére irányuló földtani kutatás keretében mélyült fúrások mélyfúrás-geofizikai méréseibõl kiindulva vettük fel. Megállapítottuk, hogy a kimutathatóság alsó határa 2 m vastagság illetve 10% sebességkontraszt egy 220 m mélységben található tektonikai zónánál ha az végtelen plánparalell lemez. Gyakorlati szempontból mivel a tektonikai zónák nem egyenletes vastagságúak inkább 5-10 m vastagság számít határnak. A kutatást 14 Üveghutai és 3 BAF fúrás mérésanyagára alapoztuk

4.1.5.0. Balatoni magaspartok vizsgálata A kutatás vezetője: Lendvay Pál A projekt célja a teljes időszakra, hogy a 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló kormányhatározatnak megfelelően előkészítsük az omlásveszélyes balatoni magaspartok állékonysági felülvizsgálatát és alapot adjunk a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat kidolgozásához. A kutatás célja a kormányhatározat végrehajtásához szükséges geofizikai kutatások elvégzése a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területén. A 2005. évre nem volt biztosított a méréses kutatás finanszírozása, ezért a korábbi tervekhez képest csökkentett formában végeztük tovább a munkát. Folytattuk az archív adatok előző évben megkezdett összegyűjtését, rendszerezését és feldolgozását. Elsősorban a mélyfúrás-geofizikai és mérnökgeofizikai adatokra támaszkodva kialakítottuk a terület felszínmozgás szempontjából jelentősnek ítélt geofizikai paramétereinek digitális adatbázisát. Rendszereztük, és a téma számára újra feldolgozhatóvá tettük a meglévő digitális adatainkat, valamint szükség szerint digitalizáltuk az archív adatokat.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek Együttműködő partnerek: MÁFI településgeológiai Osztály (földtani adatszolgáltatás Budapest XIV. ker.) Szurkos Gábor, Zsámbok István, Isztambuli Egyetem Mérnökgeofizikai Tanszék (Térképezés Dinarban) Ali Ismet Kanli, Ali Pinar Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Dr. Palágyi Sylvia MTA Régészeti Intézet Benkő Elek PTE BTK; Baranya Megyei Múzeumi Igazgatóság Dr. Visy Zsolt

31


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Az eredmények társadalmi-gazdasági felhasználhatósága Bár a köztudatban Magyarország területe nem földrengésveszélyes, mint azt számos történelmi rengés is bizonyítja, a sűrűn lakott területeken a földrengéskockázat nem elhanyagolható. Ezért napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a földrengések elleni védekezés, amelyet az 1998. január 1-jétől érvényes új építési törvény is kötelezően előír. E védekezés hogyanjára az Eurocode 8 keretszabvány ad egy lehetséges módot. A Magyar Földrengés Bizottságban való részvételünk lehetőséget ad arra, hogy befolyásoljuk a formálódó előírásokat, és felmérjük az általuk keltett módszertani igényeket. A projekt során kidolgozott rendszeres térképezés segítségével kiegészíthetők a meglévő építésföldtani atlaszok. A kidolgozott módszertan lehetővé teszi az ilyen típusú térképek felhasználását nagyobb léptékű igények (pl. A balaton régió földrengés veszélyeztetettségi térképezése) felmerülésekor is. Elegendő adat összegyűjtésével az Eurocode-8 honosításához is rendkívül hasznos lehet. Amennyiben a későbbiek során lehetőség nyílik további kutatások tervezésére, rendelkezésre állnak a terület geofizikai megkutatottságára vonatkozó adatok és rendszerezett, részben digitális mérési eredmények.

4.2. RÉGIÓÉRTÉKELÉSEK — POTENCIÁLMÉRÉSEK 4.2.3. A hazai geotermikus energiapotenciál A kutatás vezetője: Takács Ernő

Főosztály: Adatkezelési

A kutatásban résztvevők Kutatók: Takács Ernő, Kummer István,, Redlerné Tátrai Marianna, Kiss János, ZilahiSebess László, Segéderők: Banciu Gáborné

A kutatás célja A kőolajkészletek csökkenése, illetve környezetvédelmi szempontok alapján, a világon egyre jelentősebb az alternatív energiaforrások jelentősége. Ennek megfelelően a kutatások elméleti, módszertani háttere is jelentős fejlődésnek indult, ezért a program egyik célkitűzéseként a fejlődési irányok követése és hazai körülményekre történő adaptálása fogalmazható meg. A hazai tapasztalatok is rendelkezésünkre állnak, így — erre a tudásbázisra alapozva — a mélyszerkezet-kutatásban kialakult módszeregyüttes felhasználhatóságának vizsgálatát és adaptálását irányozzuk elő a geotermikus és termálvíz-kutatási feladatokra. Hazánk geotermális adottságai rendkívül kedvezőek. A Kárpát-medence kialakulása során a litoszféra (és a földkéreg) elvékonyodott, ezáltal az asztenoszféra forró kőzetei közelebb kerültek a felszínhez, mint a szomszédos területeken. Magyarországon a földkéreg vastagsága 24–28 km, ami mintegy 10 km-rel vékonyabb a környező országokénál. Ebből következően a hőáram hazai átlagértéke (90–100 mW/m2) jelentősen meghaladja az európai átlagot (62 mW/m2). Ez kedvező geotermális adottságunk egyik összetevője. A Kárpát-medence részmedencéit több kilométeres vastagságban jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek töltik ki. Az üledékek nagy rétegvíztartalma kedvező geotermális adottságaink másik összetevője. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben végzett kutatásoknak, a mélyszerkezetkutató és geofizikai térképezési programok eredményeinek, jelentős szerepe van a Kárpátmedence földtani-szerkezeti modelljének kialakításában. A jelenlegi három éves kutatási periódusban a projekt fő célkitűzése a geotermikus kutatási feladatokra optimális geofizikai módszeregyüttes kialakítása, és alkalmazhatóságának vizsgálata. Hosszabb távú célunk az

32


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése elért új eredmények beépítése az országos geotermikus energiavagyon nyilvántartásba — és ezzel részt vállalni a fenti kedvező adottságok kiaknázásában. Az ELGI hosszabb távú feladatait az országos geotermikus energiapotenciál felmérésében az alábbiakban foglaljuk össze: • Az országos földtani térmodell pontosítása geofizikai adatok alapján; • Kőzetfizikai paraméterek hozzárendelése a földtani térmodellhez; • Hőmérsékleti és hőáram adatok szolgáltatása a geotermikus energiavagyon nyilvántartáshoz; • Hőáram mérő szonda fejlesztése és alkalmazása új adatok gyűjtése és geotermikus monitoring céljából. (lásd 7.1.2.6. fejezet)

A 2005. évben megoldott feladatok A 2005. évi költségvetési kutatási tervünkben meghatározott feladatoknak megfelelően a tárgyévben — Szeizmikus és fúrási adatok alapján elkészítettük a miocén képződmények felszínének kezdeti mélységtérképét (a miocén kőzetek elterjedésének lehatárolása nélkül) a DNymagyarországi kutatási területen; — Szeizmikus, gravitációs és földmágneses adatok együttes kiértékelésével litológiai vizsgálatokat végeztünk a PGT-4 szeizmikus szelvény mentén (Makói-árok, BattonyaPusztaföldvári gerinc, Békési-medence); — Mélyfúrás-geofizikai adatok, valamint elméleti összefüggések kiértékelésével olyan kőzetfizikai paraméterek kapcsolatait elemeztük, amelyek későbbi kutatásaink során hozzá fognak járulni áramlási és termikus modellek kialakításához és vizsgálatához. A fenti feladatok megoldásának eredményeként — A DNy-magyarországi területre előállított kezdeti miocén térkép véglegesítés után hozzá fog járulni az országos földtani térmodell pontosításához; — Újabb megerősítést nyert a földkéreg Békési-medence alatti lokális elvékonyodása, ami magyarázat lehet a medence területén észlelhető nagy hőáram értékekre („hot spot”); — Valószínűsíthető a Békési-medence neogén üledékeibe benyomuló vulkáni testek jelenléte, ami további hőforrás lehet termikus rezervoárok kialakulásához; — Megállapítottuk, hogy a rétegek felett észlelhető hőáram a porozitás növekedésével csökken, a hullámterjedési sebesség növekedésével pedig növekszik. A rétegek környezetében mért differenciál hőmérséklet a porozitás növekedésével növekszik. A hullámterjedési sebesség, ellenállás és differenciál hőmérséklet paraméterek korrelálnak, eltekintve a nagy porozitású és vízbeáramlásos helyektől. Megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag minden geofizikai módszer információt tud szolgáltatni a geotermikus kutatásokhoz. Éves jelentésünkben a szeizmikus, gravitációs, földmágneses és mélyfúrás-geofizikai módszerek alkalmazási lehetőségeit mutattuk be ─ hangsúlyozni kell azonban a geoelektromos módszerek szerepét is. A VESZ, a tellurikus és a magnetotellurikus kutatások eredményei a kőzetek hővezetőképességére, illetve a földtani szerkezetek elhelyezkedésére adhatnak információt. A tárgyévben (a korábbi évhez hasonlóan) költségvetési kutatási feladataink megoldásához pályázati tevékenység is kapcsolódott, társintézményekkel együttműködésben két pályázat elkészítésében vettünk részt. Ezek közül az elsőt (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) elutasították. A második pályázat (European Commission, 6th Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration) jelenleg elbírálás alatt van, tárgya a hőszivattyús rendszerek európai elterjesztésével kapcsolatos.

33


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A feladatok megoldásában együttműködő partnerek Közös pályázatok elkészítésével működünk együtt a MGSZ (Hámor Tamás, Rezessy Géza), a MÁFI (Jocháné Edelényi Emőke) a VITUKI (Székely Ferenc, Lorberer Árpád) és az ELTE (Dövényi Péter) kutatóival.

Az eredmények társadalmi-gazdasági felhasználhatósága Gazdasági oldalról nézve a geotermikus energia kutatásának és hasznosításának az a jelentősége, hogy egy 1997-es összehasonlítás szerint a CO2-emisszió csökkentésének legolcsóbb módszere a geotermális energia igénybevétele (Clauser 1997), ráadásul ez a megoldás az időjárástól független.

4.3. RÉGIÓGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A kutatás vezetője: Takács Ernő


A kutatásban résztvevők: Kutatók: Takács Ernő, Sőrés László, Madarasi András, Fejes Imre, Lendvay Pál, Nagy Attila, Rigler Balázs, Jencsel Henrietta, Gömböcs Lajos Segéderők: Banciu Gáborné

A kutatás célja A kutatás célja a MÁFI-ban végzett régió értékelésekhez geofizikai adatbázisok és paraméter-térképek elkészítése, ezek közös felhasználása. A 3 éves periódusban bővítjük a felhasználható geofizikai adatrendszereket. Ennek érdekében egyrészt a más intézményeknél fellelhető vertikális elektromos szelvényezési (VESZ) és mérnökgeofizikai szondázási (MGSZ) adatok megszerzését, másrészt pedig további geofizikai módszerek (radiometriai és szeizmikus) bevonását tűztük ki célul. A fenti adatrendszerek felhasználásával, a különböző geofizikai módszerek minimális behatolási mélységétől függő szintekre paraméter-térkép sorozatokat állítunk elő — a MÁFI-val egyeztetett területi és időbeli sorrendben, a “Régiókutatás középtávú terve (2002─2006)” közös koncepcióban foglaltak szem előtt tartásával.

Megoldott feladatok A 2005. évi költségvetési kutatási tervünkben meghatározott feladatoknak megfelelően a tárgyévben — VESZ fajlagos ellenállás térképeket készítettünk az Észak-dunántúli régióban (10, illetve 50 m vonatkoztatási mélységekre); — Gamma spektrometriai terepi méréseket hajtottunk végre a Dél-dunántúli régióban; — Szeizmikus P-hullám sebesség térképeket állítottunk elő a Dél-dunántúli régióban; — Megkezdtük a geofizikai paramétertérképek és a litológia közötti kapcsolatok vizsgálatát. Az elkészített fajlagos ellenállás térképek alapján az Észak-dunántúli régió részterületekre osztható. Felismerhető két viszonylag nagyobb fajlagos ellenállású középső terület, amelyet kisebb fajlagos ellenállású részek vesznek körül. Az elkülöníthető részek a hegyvidéki és az alföldi területekkel vannak összefüggésben. Az idei gamma spektrometriai terepi méréseket a Dél-dunántúli régióban végeztük el (24-es térképlap K-i fele), 1 x 1 km-es négyzethálóban, 825 ponton ─ a nulla-állapot felvétele és későbbi monitorozás céljából. Az eredményeket izovonalas térképeken ábrázoltuk izotóponként külön-külön (U, K), valamint az összintenzitást és a dózisteljesítményt is.

34


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A szeizmikus P-hullám sebesség térképeket a Sárköz (Sió) kutatási területen 382 korábbi szeizmokarotázs mérés adataiból állítottuk elő. Megszerkesztettük a lazaréteg vastagságának és sebességének, valamint a lazaréteg alatti réteg sebességének térképét. Megállapítottuk, hogy korreláció áll fenn a domborzati felszín, valamint a lazaréteg vastagsága és sebessége között. A geofizikai paramétertérképek és a litológia közötti kapcsolatok vizsgálatát külföldi és hazai publikációk feldolgozásával kezdtük el. Példákat mutattunk a fajlagos ellenállásból és a szeizmikus hullámterjedési sebességből becsülhető legfontosabb litológiai paraméterekre (porozitás, víztartalom, jöveszthetőség). Megállapítottuk, hogy a korrelációs összefüggések felvételéhez nélkülözhetetlenek a járulékos adatok (mélyfúrás-geofizikai, illetve labor mérések), valamint azt, hogy a korrelációs kapcsolat jelentősen függ a változó földtani felépítéstől és litológiától (ezektől függ a transzformációba bevonható terület nagysága).

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek Magyar Állami Földtani Intézet

Az eredmények társadalmi-gazdasági felhasználhatósága A régiókban a földtani-geofizikai eredmények hasznosítási lehetőségeire a következő területeken lehet számítani: Kommunális és más hulladékok elhelyezése. Régiók és települések környezetvédelmi vizsgálata. Régiók és települések vízellátásának fejlesztése. Régiók és települések építő- és építőanyag ipari nyersanyag igényének biztosítása. Területfejlesztési feladatok.

35



5. A FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN TÁROLT VÍZKÉSZLETEK KUTATÁSA 5.3. EU VÍZKERETIRÁNYELV 5.3.1. Vízkutatás geofizikai módszerekkel A kutatás vezetője: Gulyás Ágnes és Nyári Zsuzsa Főosztály: Térképezési, Mérnökgeofizikai A kutatásban résztvevők: Gulyás Ágnes, Kummer István, Madarasi András , Sőrés László, Tóth Zltán

A kutatás célja A kutatások általánosan az EU Víz Keretirányelv céljainak teljesítését szolgálják a geofizika eszközeivel. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi kutatási terve az alábbi feladatokat határozta meg: — meglévő és új mérések eredményeivel hozzájárulni a felszínalatti vizek kutatásához: ilyen feladat például a felszínalatti víztestek lehatárolása, sérülékenységi vizsgálatok stb. — kutatási módszerek és eszközrendszerek kialakítása, fenntartása, fejlesztése. Feladatunknak tartjuk biztosítani, kidolgozni, kiépíteni és működtetni egy, a vízgeofizikai kutatásokban alkalmazható korszerű módszer- és műszer-együttest. Ez magában foglalja korszerű referenciaként szolgáló kutatási rendszer fenntartását és az eredmények publikálását, — modellvizsgálatok a típusos ivóvízbázisok sérülékenységének-védettségének geoelektromos módszerekkel történő vizsgálatára, — Tektonikai vizsgálatok egy Duna-Tisza közi tesztterületen felszín alatti vízáramtér rekonstruálásának elősegítésére Az intézményrendszeren belüli együttműködés keretében évközi tervmódosítással felvetett feladat: A MÁFI Medenceanalízis Osztályával együttműködve a Békési kutatási területen 2005-ben kísérleti jelleggel egyenáramú sokelektródás méréseket végzünk az egykori folyómedrek lefutásának és vertikális felépítésének nyomozására. Az együttműködő partner a MÁFI részéről: Nádor Annamária.

A 2005. évben megoldott feladatok Víztestek lehatárolása Elkészítettük a víztestek, sérülékeny, távlati vízbázisok geofizikai megkutatottsági adatbázisait a Duna-Tisza közén. Áttekintettük az arhív geofizikai adatok víztest és fedője lehatárolásban, -jellemzésben való hasznosíthatósági lehetőségeit. Gyakorlati példaként a geoelektromos adatok alapján történő fedőösszlet minősítés (védettség, kockázatosság kérdése) lehetőségét vizsgáltuk. A víztestek, vízbázisok durva lehatárolása, jellemzése a korábbi évek vízföldtani munkáinak keretében megtörtént. A megoldandó feladat — a modellek, víztest-határok pontosítása — jelentős mennyiségű többlet adat felhasználásával történhet. A felhasználható adatok egy része a geofizikai adattárakban rendelkezésre áll. A víztestek, vízbázisok adatfedettségének meghatározása megfelelő alapot biztosít a földtani információk, modellek meg-

36


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése bízhatóságának jellemzésére. Az adathiányos területek ismeretében a további adatigény meghatározható, további mérések tervezhetők. Korszerű módszerek és eszközrendszerek vizsgálata A témakörben 2005-ben kísérleti terepi mérésekkel folytattuk a kis és közepes mélységű hasadozott víztározók, ezen belül a gránitos összletek geoelektromos tagolhatóságát, inhomogenitásának vizsgálatát, törések kimutathatóságának vizsgáltuk. Kísérleti mérések alapján meghatároztuk gránit környezetben a hidrológiai szempontból fontos paraméterek vizsgálatához szükséges geoelektromos mérések kivitelezési, feldolgozási körülményeit, paramétereit. Az elvégzett munkák igazolták, hogy geoelektromos módszerekkel a kompakt kőzetek is vizsgálhatók, a mérések megfelelő paraméterezéssel grániton belüli inhomogenitások kimutatathatók. Várható hogy jelentősebb, vízföldtani szempontból nagyobb hatású törészónák az alkalmazott konfigurációval detektálhatók. Regionális vízföldtani modell felállítása A szükséges adatrendszert állítottuk össze. Kialakítottunk egy adatbázist, amely mélyfúrások adatait, szeizmikus szelvényeket és azok értelmezését tartalmazza. Az értelmezett adatok alapján egy miocén felszín mélységtérképet szerkesztettünk. Részletesen megvizsgáltuk a tektonikai viszonyokat. A vizsgálat eredményeképpen a tektonikai elemek adatait rendszereztük és rögzítettük. Megvizsgáltuk az adott területen az alsó- és felsőpannon képződmények felszínének térképezése mennyire egyértelműen oldható meg. E vizsgálatok jelenlegi állása szerint (a most alkalmazott fúrás és szelvényháló mellett) ez nem egyértelmű. Békési kutatási terület A MÁFI Medenceanalízis Osztályával együttműködve a Békési kutatási területen 2005-ben kísérleti jelleggel egyenáramú sokelektródás méréseket végeztünk. Az elvégzett mérések kiértékelése alapján a multielektródás mérési módszer alkalmas a Körösök környezetére jellemző alapvetően agyagos-kőzetlisztes üledékekből felépülő, folyóvízi üledékek vizsgálatára, tagolására is. A földtani szempontból sem túl változatos felépítésnek megfelelő alacsony ellenálláskontraszt mellett is stabilan elkülöníthető térrészek jelölhetők ki. Az anomáliakép alkalmas arra, hogy megfelelő földtani kontrollanyag (fúrási, árkolási minta, légifotó elemzés stb.) összevetésével a vízhálózat fejlődés elemzéséhez felhasználható legyen. A 2005 nyarán végzett mérések csak egy kis szakaszt fedtek le. A tapasztalatok birtokában tervezzük a módszer alkalmazását más területrészeken is.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek: MÁFI Miskolci Egyetem Forschungszentrum Jülich University of Alberta Az eredmények társadalmi-gazdaságossági felhasználhatósága A projekt eredményeként kiegészül, teljesebbé válik, és egyszersmind beépül, hasznosul a vízföldtani kutatásokat, elemzéseket, modellezéseket támogató geofizikai adatrendszer. A modellezések eredményei támpontul szolgálhatnak a későbbiekben végzendő vízföldtani geofizikai mérések tervezésénél, kivitelezésénél, a meglévő mérési adatok célirányú újrafeldolgozásánál, értelmezésénél egyaránt. Kiindulási adatok, illetve módszertani eredmények szolgáltatásával így hozzájárulhatunk a korszerű vízföldtani kutatáshoz és a Víz keretirányelv előírásainak megvalósításához.

37


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Jelentés Gulyás Ágnes 2005: Pretercier aljzatfelszín térkép szerkesztése – Villány – Megbízó: Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. Gulyás Á. , Kiss J., Tóth Z. 2005: Archív légi-geofizikai mérések újrafeldolgozása és a légi-geofizikai mérések alkalmazhatóságának vizsgálata – Minőségi teljesítés BAF – Megbízó: Mecsekérc Környezetvédelmi RT.

38



6. EGYÉB KUTATÁSI FELADATOK 6.1. ALAPTEVÉKENYSÉG KERETÉBEN VÉGZETT SZOLGÁLTATÁS A kutatás vezetője: György Lajos Főosztály: Térképezési, Mérnökgeofizikai, Kutatási, Mérési, Földfizikai

1. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló kutatások, Bátaapáti, 2005. A vezető neve: Vértesy László

Főosztály: Térképezési

Kezdő és befejező év: 1996–2008 A kutatásban résztvevők: Tildy Péter, Vértesy László, Tóth Zoltán, Gulyás Ágnes

A projekt célja: A telephely alkalmasságának bizonyítása. Az ehhez szükséges, geofizikai módszerekkel megadható adatok és információk biztosítása.

Megbízó: Mecsekérc Környezetvédelmi Rt Megoldott feladatok: BAF 2005 projekt keretében végzett a: Regionális szeizmikus reflexiós mérések: az 1,5 km hosszú 103/a szeizmikus szelvény mentén reflexiós mérés vibroszeiz módszerrel, felvételek száma: 150 db. b: 3D tomográfiás mérés Üveghuta kutatási területen: 2,4 km² területen végzett tomográfiás mérések vibroszeiz és robbantásos módszerrel, 143 db robbantásos és vibroszeiz felvétel Elvégzett feldolgozási munkák: A BAF 2004 projekthez kapcsolódó feldolgozási munkák befejezése A BAF projekthez kapcsolódó 65 km archív szelvény újrafeldolgozása Az elkészült dokumentációk jegyzéke: Kutatási jelentés a BAF 2004 projekt keretében végzett szeizmikus mérések kivitelezéséről és értékeléséről Archív szelvények újrafeldolgozása — előzetes kutatási jelentés. 3D szeizmikus tomográfiás mérések 2004 — előzetes kutatási jelentés

39


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése 2. ELF-VLF jelenségek és földmágneses pulzációk vizsgálata (A Magyar Űrkutatási Iroda témapályázata) A vezető neve: Hegymegi László Pályázat időtartama: 2004. július – 2005. május Főosztály:

Földfizika Főosztály

A tevékenységben résztvevő kutatók, és segéderők: Kutatók: Segéderők:

Csontos András, Hegymegi László, Heilig Balázs, Kovács Péter, Merényi László Kenéz Gáborné, ifj. Szabados László

A kutatás célja A földmágneses pulzációk hálózati formában (Tihany, Nagycenk, Ógyalla) történő folyamatos monitorozása, az ’upstream’ és ’erővonalrezonancia jellegű pulzációk tanulmányozása, a pulzációk előfordulása és a magnetoszféra nemlineáris sajátságai közötti kapcsolat vizsgálata, közpublikációs tevékenység ellátása.

A pályázati ciklus során megoldott feladatok: Upstream wave eredetű pulzációk vizsgálata a CHAMP-projekt keretében A pulzációs aktivitás téli anomáliájának vizsgálata Erővonalrezonanciák megfigyelése, plazmasűrűség becslés A pulzációs és a nemlineáris idősor analízisének eredményei közötti kapcsolat vizsgálata A negyedik pulzációs állomás összeállítása mobil mérésekre, ill. tartalék rendszernek a folyamatos adatszolgáltatás érdekében. A hardver és szoftverállomány fejlesztése (2 db Matlab 7 + toolboxok, 2 db DVD-író) A pályázat keretében végzett munka (1, 2, 3, 4) ismertetése közpublikációs cikkek formájában.

Fontosabb együttműködő partnerek: Magyar Űrkutatási Iroda; ELTE Geofizika Tanszékének Űrkutató Csoportja; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete; INTERMAGNET, nemzetközi obszervatóriumi szervezet; Belsk-i geomágneses obszervatórium (Lengyelország); Nurmijarvi geomágneses obszervatórium (Finnország); Sodankylä geomágneses obszervatórium (Finnország); Szlovák Tudományos Akadémia Ógyallai Obszervatóriuma; GeoforschungsZentrum, Potsdam; U.S. Geological Survey (USA); Universita della Calabria (Olaszország); Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia (Olaszország).

A pályázathoz kapcsolódó jelentés: Hegymegi László, Heilig Balázs, Kovács Péter, 2005.; Teljesítési beszámoló kutatásfejlesztési témáról.

40



3. A hulladékok optimális elhelyezésének lehetőségei (Magyarország környezetföldtani és földrajzi adottságainak értékelése hulladék-elhelyezés szempontjából) NKFP nyilvántartási száma: 3/053/2001. A vezető neve: Kiss János

Fősztály: Térképezési

Kezdő és befejező év: 2001-2005 A kutatásban résztvevők: kutatók: Sőrés László, Vértesy László, Prácser Ernő, Tóth Zoltán, Pataky Péter, Paszera György, Gulyás Ágnes, Detzky Gergely segéderők: Pém József, Tóthné Juhász Zsuzsa

A kutatás célja: Az Oktatási Minisztérium (OM) Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázatának Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások programjában elnyert „A hulladékok optimális elhelyezésének lehetőségei (Magyarország környezetföldtani és földrajzi adottságainak értékelése hulladék-elhelyezés szempontjából)” című , 3/053/2001. nyilvántartási számú kutatás-fejlesztési projekt 8 részfeladat teljesítését tűzte ki, amelyek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

A geotechnikai kritériumok kidolgozása; A területfejlesztési kritériumokat megalapozó kutatások; Kizáró fázis, a hulladék-elhelyezésre alkalmatlan területek kizárása; Minősítő fázis, a kizáró fázis után fennmaradt területek minősítése hulladékelhelyezés szempontjából a geotechnikai kritériumok alapján; Gazdaságossági értékelés, a kizáró fázis után fennmaradt területek minősítése hulladékelhelyezés szempontjából a gazdaságossági, területfejlesztési kritériumok alapján; Rangsorolás: • kizáró fázis után fennmaradt és minősített területeken belül a hulladékelhelyezésre alkalmas kisebb területek kijelölése, szakterületenkénti jellemzése a földtani és geotechnikai kritériumok alapján; • kizáró fázis után fennmaradt és minősített területeken belül a hulladékelhelyezésre alkalmas kisebb területek kijelölése, szakterületenkénti jellemzése gazdaságossági, területfejlesztési kritériumok alapján; • Mintaterületek kijelölése és felmérése, tervezési, statisztikai régionként maximum 2-2 db mintaterület kiválasztása és reprezentatív megkutatása; A végtermék (digitális térképek, térképmagyarázók, módszertani kézikönyv) összeállítása; A zárójelentés elkészítése.

Megoldott feladatok: Ezen részfeladatok elvégzésének ütemezése és a teljesítésben résztvevő konzorciumi tagok listája a Konzorciumi Szerződésben megtalálható. 2005-ben az ELGI feladata a 6. és 7. részfeladat teljesítése volt.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek GeoRisk Kft. MÁFI Mélyépterv OM

41


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Egyéb tevékenységek főosztályonként Mérnökgeofizikai Főosztály 2005. évi külső szerződéses munkáiról Megnevezés

Feladat

Boda

2 kisebb fúrólyukban (kb. 50m) downhole és lyukradar mérések, 120 mVSP mérés.

Püspökszilágy

downhole mérések, sekélyszeizmika

BAF

VSP, lyukradar

Bátaapáti

felszínen: 3 síkon tomográfia lyukak között, S reflexió vágatban monitoring 1 fázis: radar és akusztikus mérések lyukakban és vágatfalon az EDZ zóna megfigyelésére

Csabdi-Bicske mészkőkutatás,

szeizmikus refrakciós mérés a feltáró fúrások kitűzéséhez

MOL Komárom,

Egyenáramú elektromos, szeizmikus, radar mérések a szennyezett terület talajszerkezetének meghatározásához, a szennyeződés kimutatásához

Pécs Szent István tér

ókeresztény sírkamrák kutatása földradarral

Gyöngyösoroszi-Fanate (Románia),

állékonysági vizsgálatok felhagyott bányaterületen

Bp. Donáti u.,

szeizmikus tomográfia meglévő épület melletti építkezés miatt kialakult veszélyeztetettségének vizsgálatára

Sátoraljaújhely temető,

a sírkamrák kutatása, egyenáramú, sokelektródás módszerrel

Kőbánya üreg (MILE Kft),

üregkutatás a megbízó telephelyén, Bp.

Bp. Nagytétényi u,

ipari terület állapot felmérése radarral

Bp. Döbrentei tér

elektromos 3D és szeizmika, üregkutatás

Nagyvázsony Ipari Park

üregkutatás radarméréssel

Tapolca, Pelion szálló

aquapark építése előtti talajvizsgálat, szeizmikus szelvények és tomo

MILE Kft

üregkutatás a megbízó telephelyén, Kőröshegy

Rendőrség, Debrecen

gyilkosság helyszínének vizsgálata

Bohn Mélyépítő Kft

Etyeki Filmstudió, radarmérések

Balusztrád kft

radarmérésekkel történő üregkutatás az építkezés különböző fázisaiban

ÁV, Herend

MÁV részére radarmérés

42


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Az Adatkezelési Főosztály 2005. évi alaptevékenység keretében végzett szolgáltatásai Megnevezés FTV Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Rt.

Feladat A Paksi Atomerőmű Rt. üzemi főlétesítményének területén az altalaj talajmechanikai modelljének elkészítéséhez szükséges geofizikai adatok rendszerezése, feldolgozása és kiértékelése

A Kutatási Főosztály 2005. évi alaptevékenység keretében végzett szolgáltatásai Megnevezés MOTIM Rt. és a KŐKA Kft. Részére

Feladat karbantartást karotázs szondák hitelesítésére, illetve mechanikai vizsgálatokra

GEO-LOG Kft.-vel

Átalánydíjas szerződést kötöttünk a, amelynek értelmében a Kft. használja a Metrológiai Labratórium eszközeit

GEO-LOG Kft.

a szondáinak nyomás – hőmérséklet állóságra vonatkozó vizsgálatát.

a GEO-LOG Kft

Üveghutai fúrómag mintákon végeztünk radioaktív elem koncentráció meghatározást

A Térképezési Főosztály 2005. évi alaptevékenység keretében végzett szolgáltatásai Megnevezés BAF

Feladat Magnetotellurika Erőtérgeofizika Archív légigeofizika

Üveghuta

TEM MT Sokelektródás mérések

Püspökszilágyi

Mérnökgeofizikai szondázások Integrált értelmezések

A Földfizikai Főosztály 2005.évi alaptevékenység keretében végzett szolgáltatási Megrendelő

Megbízás tárgya

TIVEN Kft., Miskolc

Gravitációs alappont áttelepítése Abaújkéren

Papp Gábor, MTA GGKI, Sopron (OTKA)

Új gravitációs alappont bemérése a fertőrákosi kőfejtőben

Gyula város Önkormányzata

Abszolút grav. pont újramérése a gyulai várban

Mingeo Kft

Műszer (DIDD, teodolit) tesztek

43



6.2. TUDOMÁNYOS PÁLYÁZATOK A kutatás vezetője: Nyári Zsuzsa, Dr. Török Kálmán

Cím

Témavezető (ELGI)

Kiíró

ELGI része

státusz

Repedezett, metamorf kőzettestek komplex vizsgálata a Tiszai Egység aljzatában

Takács Ernő

OTKA

1 200 000 bírálat alatt

Meteorit kráterek földtani-geofizikai vizsgálata Magyarországon

Bodoky Tamás

OTKA


Nyugat-Pannon medence mélyszerkezetének geofizikai és geokémiai megismerése Fancsik Tamás

OTKA


Kelet-erdélyi medence köpenylitoszférájának felépítése

Falus György

OTKA


Fluidumok a Bakony-Balaton felvidék litoszférájában Török Kálmán

OTKA

6 012 000 elnyert

Magnetoszféra szerkezetének vizsgálata

Ürkutat Hegymegi László ás

Tiszta energia kezdeményezés

Takács Ernő

NKTH

21 400 000 elutasított

Európai geológiai CO2 kapacitás felmérése

Hegedüs Endre

EU FP6

16 250 000 elnyert

EU pályázat előkészítésének támogatása

Scholtz Péter

NKTH

Marie Curie Tudástranszfer

Scholtz Péter

EU FP6

ELGI infrastruktúrájának fejlesztése

Merényi László

NKTH


A hazai hévíz és geotermikus energia hasznosítás fenntartható fejlesztésének megalapozása

Takács Ernő

NKTH


2 900 000 elnyert

540 000 elnyert 124 000 000 elutasított

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet története Hegybíró ZsuII. zsanna

NKA


Távérzékelés, radarinterferometria, talajmozgásvizsgálat

Vértesy László

ESA


Geophysical Multilingual Internet-Driven Information Service

Vértesy László

EU

44




Összesítés

Db/Ft

Beadott pályázatok száma Megnyert pályázatok száma Bírálat alatti pályázatok száma Elutasított pályázatok száma Futó pályázatok száma 2005-ben ELGI-nek megpályázott összeg: 2005-ben elnyert pályázati összeg: bírálat alatt elutasított

15 4 6 5 8 312 842 000 25 702 000 53 640 000 233 500 000

A 2005-ben megpályázott összeg forrásonkénti megoszlása OTKA

5 000 000 28031000

Űrkutatás

31 621 000

NKTK EU FP6,

2 900 000

Más EU forrás Nemzeti Kulturális Alapprogram

140 250 000

105 040 000

6.3. LABORATÓRIUMI SZOLGÁLTATÁS 6.3.1. Paleomágneses Laboratórium A laboratórium vezetője: Mártonné Szalay Emőke Főosztály: Földfizika

A laboratórium feladata A laboratórium feladata a Paleomágneses kutatások laboratóriumi vizsgálatainak kivitelezése, a műszerek, berendezések karbantartása, a mérési lehetőségek folyamatos biztosítása. 2004-ben a feladatot teljesítettük, a laboratórium folyamatosan működött.

45



6.3.2. Radiometriai Laboratórium A laboratórium vezetője: Nagy Attila Főosztály:

Kutatási

A kutatásban résztvevők: Kutatók: Jencsel Henrietta, Rigler Balázs, Nagy Attila

A laboratórium feladata A Radiometriai Laboratórium feladata a kormányzat, a közigazgatási hivatalok, illetve a lakosság részéről a radioaktív sugárzások, sugárforrások vizsgálata iránt támasztott igények kielégítése, közszolgálati feladatok ellátása, szakvélemények készítése, valamint hiteles mérés és adatgyűjtés biztosítása. Ennek megfelelően az intézet feladata a tervidőszakban a Radiometriai és Mélyfúrásgeofizikai Metrológiai Laboratórium működő- illetve fogadóképességének fenntartása.

A 2005. évben megoldott feladatok Mérések A 3.1.7. állami kutatási projekt (A természetes és mesterséges radioaktív háttérsugárzás vizsgálata) keretében elvégeztük a 2004-ben begyűjtött 9 db terepi minta természetes és mesterséges radioaktív sugárzóinak meghatározására irányuló: szárítást, mintaőrlést spektrumfelvételt, valamint a mérési anyag kiértékelését. A 4.3.1. (Régiógeofizikai kutatások) állami kutatási projekt keretében felmértük a radioaktív gamma sugárzást 825 terepi ponton szcintillációs detektorral 1000 x 1000 méteres négyzethálóban körzetében. Ugyanezen pontokon talajminta gyűjtésére is sor került. A MÁFI Medencekutatás Projektjével együttműkő partnerünk volt 2005-ben. A radioaktív sugárzás intenzítását hazároztuk meg a MÁFI fúrómag mintáin az általuk alkalmazott termolumineszcens kormeghatározási módszerhez. Részt vettünk az FVM Radiológiai Ellenőrző Hálózat körvizsgálat programjában,m amelynek célja radiológiai hiteles referenciaanyagok „keresése”. A körvizsgálat program a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kezdeményezésére az OMH, OAH, támogatásával folyik. Hiteles radioaktív anyagmintákat szereztünk be az Országos Mérésügyi Hivataltól, az OMH kalibrálta a Radiometriai Laboratórium gammaspektrometriai mérőrendszerét. Az etalonokról, valamint a mérőrendszerről kalibrálási bizonyítványt kaptunk.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek MÁFI Medencekutatás Projekt, Thamóné Bozsó Edit FVM Élelmiszervizsgáló Intézet, Radiokémiai Osztály, Dr Tarján Sándor OMH, Sugárfizikai és Kémiai Mérések Osztály, Szűcs László

6.3.3. Metrológiai Laboratórium A laboratórium vezetője: Nagy Attila

Főosztály: Kutatási

A laboratórium feladata A Mélyfúrási Metrológiai Laboratórium folyamatosan biztosítja a feltételeket mélyfúrás-geofizikai szondák hitelesítéséhez. Igény szerint elvégzi a hitelesítést és/vagy a metrológiai vizsgálatot állami és magán szelvényezők számára.

46


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A 2005. évben megoldott feladatok Elvégeztük a Metrológiai Bázishoz tartozó izotóptárolóban az izotópok éves leltározását és végrehajtottuk az aktuális selejtezéseket. A bázishoz tartozó izotóp tároló engedélye lejárt, az intézet sugárvédelmi megbízottjával megtettük a szükséges lépéseket az engedély meghosszabbítására. Az ÁNTSZ a szükséges engedélyt megadta.

6.3.4. Geofizikai Műszerlaboratórium A laboratórium vezetője: Gili László

Főosztály: Mérési

A laboratórium feladata Biztosítjuk és karbantartással segítjük az intézetben használt szeizmikus műszerek működését.

A 2005. évben megoldott feladatok A szeizmikus műszerfejlesztés intézetünkben komoly hagyományokkal rendelkezik. Ezt számtalan különböző mérési célra kifejlesztett műszer, valamint a világ számos országába szállított — néhol még ma is működő és használt — mérőműszer bizonyítja. Az utóbbi években fejlesztés és megvalósítás elsősorban a mérnökszeizmikus műszerek területén történt, az ESS 04 műszercsalád kifejlesztésével. Hét darab ESS 03-24 típusú és három darab ESS 04-48 típusú szeizmikus műszer van használatban az ország különböző cégeinél és intézményeinél. Biztosítottuk ezek karbantartását és segítettük alkalmazását. Tökéletesítettük az új Ethernet alapú csatoló és az új Windows alapú vezérlő program alkalmazását. A labor tevékenyen részt vett az új tervezésű passzív mérésre alkalmas autonóm szeizmikus adatgyűjtő megvalósításában. Időráfordítást tekintve legtöbb feladatot a régi mágnesszalagos egységek felélesztése és üzemeltetése jelentette. Több évtizeden át a szeizmikus felvételeket különböző formátumban és módon mágnesszalagon rögzítették. Ezeket a felvételeket próbáljuk átjátszani más adathordozóra az adatbázis számára. Így üzemeltetjük a Texas Instruments által 1968ban gyártott 21 sávos magnót. A 9 sávos magnók közül egy Kenedy típusú 800 bpi-s és 2db Pertec típusú 1600 bpi-s egységet újítottunk fel és tartunk üzemben. Ebben az évben új tápegység készült a Pertec magnóhoz. Sok időráfordítást igényelt a folyamatosan működő 800 bpi-s Kennedy típusú magnó karbantartása. Az év végén pedig felújítottuk a Texas gyártmányú 21 sávos magnót.

Együttműködő partnerek Soram BT Budapest, Haász Józef

47



6.4. OBSZERVATÓRIUMI SZOLGÁLAT Az obszervatóriumok vezetője: Csontos András

Főosztály: Földfizikai

A kutatásban résztvevők: Kutatók: Csontos András,Heilig Balázs, Hegymegi László, Kovács Péter, Merényi László, Kis Márta Segéderő: Szabados László, Kenéz Gáborné,

A 2005. évben megoldott feladatok Tihanyi Obszervatórium A kutatás vezetője: Csontos András 1. Alaptevékenység ellátása Az obszervatórium az alapfeladatait (a mágneses tér lassú variációinak folyamatos rögzítése és az ehhez kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás) az 2005-ös évben teljesítette. Az automatikus regisztrálás mellett rendszeresen elvégeztük a bázisvonal meghatározásához szükséges méréseket. Folyamatosan legalább három rendszerrel regisztráltunk. Obszervatóriumunk a 2005-ös évre folyamatos másodperces mintavételű adatokkal is rendelkezik. Adatszolgáltatásunkat az edinburgh-i és párizsi Intermagnet adatközpontok továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálat felé e-mail-en tartjuk fent. Megkezdtük real-time adatszolgáltatásunkat a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. A Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. számára biztosítottuk a 2004 évi deklináció átlagot. 2. Erővonal-rezonancia megfigyelése nagyfelbontású mágneses mérésekkel A téma keretében a Pc3 és Pc4 pulzációk frekvenciatartományába eső térkomponenseket regisztráljuk, másodperces mintavételezéssel. Az állomások időbeli szinkronizáltságát GPS vevőkkel oldottuk meg. Tihanyban és Nagycenken folytattunk műszereinkkel mérést, de a hálózatot kiegészíti az ógyallai (Hurbanovo) obszervatórium egyik háromkomponenses magnetométere is. A Farkasfai állomás kiesésével tehát a pulzációs hálózat 2005-ben: A Kárpát-medencei pulzációs állomáshálózat 2005-ben (korrigált geomágneses koordináták) Λ

L

Φ

1999/2000.07

91.71

1.85

42.63

MAGSON

1996/2000.03

42.92

93.04

1.86

USGS st.

1996/1999.04

41.77

92.58

1.80

Állomás

típusa

Nagycenk

USGS st.

Hurbanovo Tihany

telepítés dátuma

A 2005-ös évben a Magyar Űrkutatási Irodától pályázatot nyertünk el, aminek eredményei a jövő évi fejlesztésekben fognak tükröződni. 3. Háromkomponenses protonrezonanciás, gyorsműködésű regisztrálóműszer fejlesztése A 2003-ban elkészült kisméretű tekercsrendszerhez 2004-ben felfüggesztést konstruáltunk. A felfüggesztés gyakorlati megvalósításában továbbra is az a szempont vezérelt bennünket, hogy az elkészült műszer lehetőség szerint minél kisebb legyen. Ezért, a lehetséges megoldások közül, a rugós felfüggesztés mellett döntöttünk. A felhasznált anyagok

48


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése tekintetében a tekercsrendszer — technológia okokból — továbbra is epoxi gyantából készül. Maga a felfüggesztő mechanika pedig alumínium. A műszer kivitele olyan, hogy szállíthatósága nagyban biztosított, így terepi alkalmazása is lehetséges. A felfüggesztés nagy előnye, hogy az előre beállított I0 szöget és a tekercsrendszer vízszintezettségét az ismételt felállítások során is megőrzi és a pillér dőléséből vagy hőmérsékletváltozásból adódó kényszereket elnyeli. Így hatékonyan alkalmazható terepi H, Z, és természetesen F mérésre egyszerre. Szekuláris mérések során — az ottani abszolút mérésekkel kiegészítve — hatékony ún. onsite variométer lehet. A terepi mérések egyik legfontosabb szempontja a mérés hőmérséklet függetlensége. Napjaink komponensek intenzitás mérésére használatos berendezései többnyire fluxgate magnetométerek, emiatt előfordulhat, hogy a mérésben a hőmérsékletváltozás által okozott hiba olyan mértékű, hogy a nagy precizitást igénylő feladatok esetén alkalmazhatatlanná teszi a berendezést. A hőmérsékleti hatások pontosabb megismerése céljából további hőmérsékletteszteket végeztünk a DIDD rendszert tesztelve. Biztosítottuk, hogy a cser-hegyi kupola belső tere klíma berendezéssel hűthető legyen. A helyiségben műszerrel vezérelt hőmérsékletváltozásokat hoztunk létre. A tesztek eredménye az lett, hogy bebizonyítottuk, hogy a rendszer a hőmérsékleti hatásoknak korunk színvonalának megfelelően ellenáll, azonban néhány feltárt effektus további vizsgálatokat igényel. 4. Belső hálózat fejlesztése és fenntartása, adataink elérhetősége Ahogy fentebbiekből már kiderült, igen sok műszer által termelt adatot kell kezelnünk, megfelelő időszinkronnal ellátnunk, feldolgoznunk, értékelnünk és archíválnunk. A fentiekhez hozzászámítva azt a stratégiai szempontunkat is, hogy egymástól fizikailag minél függetlenebb mérőrendszereket hozzunk létre az esetleges meghibásodásokkal szembeni tolerancia növelése céljából, látható, hogy ez sok PC egyidejű működtetését igényli. A fent jelzett eszköz és adattömeg kezelhetetlen lenne, ha számítógépeink nem lennének hálózatba kötve, és ezzel megoldva a gyors és biztonságos adatforgalmat egészen a mérőműszertől a végső feldolgozásig. A 2005-ös évben a regisztrálás felbontásának növelésében, a hőmérséklet adatok sűrítésében, és egy, az egész rendszer háttértárolójának használt számítógép felállításában fejlesztettük a rendszert. Régóta törekvésünk, hogy az obszervatórium folyamatos INTERNET kapcsolattal rendelkezzen. Ennek legfőbb célja az volt, hogy külső adatigény esetén a felhasználó számára lehetőséget teremtsünk — FTP szerveren keresztül — bármely mérőrendszer adatainak ’real time’ eléréséhez. Ez 2005-től valósult meg azzal, hogy az 1-es pont alatt említett japán szervezet számára biztosítunk adatokat. A hálózat és a regisztráló programok gondos összehangolása nagyban segíti az ISO 9001 minőségcélok teljesülést az adatbiztonság az adatok megfelelő pontossága és az esetleges működési hibák digitális feljegyzése területén. 5. A szekuláris mérések eredményeinek közzététele A tervpont teljesítésére a 2005 április 6-8 között Varsóban megrendezett második, a szekuláris mérések kivitelezéséről szóló workshop adott alkalmat, ahol egy poszteren tettük közzé méréseink eredményét. A workshop résztvevői hoztak néhány határozatot, amelyek a mérések jövője szempontjából és így Intézetünkre nézve is fontosak lesznek. Megalakult a MagNetE (Magnetic Network in Europe). A szervezet névválasztásával egyúttal William Gilbert De Magnete című munkájára is utalni akar. A szervezet tagjai állást foglaltak amellett, hogy a szekuláris mérések elvégzésének időpontjait évre pontosan összehangolják. A következő mérési kampány 2006-ban lesz. A szervezethez csatlakozott országok vállalják, hogy minden második évben elvégzik a szükséges méréseket a szekuláris pontjaikon. A mérési adatok közzétételére továbbra is a Word Data Center rendszere lesz hivatott.

49


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A mérések eredmények jellemzésére a közzététellel együtt, az eddigi paramétereken túl, meg kell adni a közzétett kiegyenlített átlagtól a legnagyobb eltérést mutató mérés átlagtól vett különbségét minden komponens esetében. Megjegyezzük, hogy ez az első olyan törekvés, ami az adatminőséget nem csak a törekvés, de az eredmény szempontjából is minősíteni kívánja. A szervezet új koordináló bizottságot is választott.

Mátyáshegyi Obszervatórium A kutatás vezetője: Kis Márta A Mátyáshegyi Geodinamikai Állomáson végzett tevékenység célja a különböző geodinamikai folyamatok monitorozása, a földi árapály-változások, tektonikai deformációk figyelemmel kísérése. Ennek érdekében megfelelő mérőrendszerek kialakítása szükséges az Állomáson, és azok fenntartása, karbantartása. Célul tűztük ki a vizsgált folyamatok folyamatos adatgyűjtéssel történő regisztrálásának kialakítását, és a megfelelő adatszolgáltatást a téma hazai és nemzetközi kutatói számára. A Mátyáshegyi Állomás a graviméterek kalibrálásának egyik fontos színhelye is. Az éves tervben foglaltaknak megfelelően 2005. év folyamán a mátyáshegyi barlang területén található obszervatóriumban folyamatosan folyt a kőzettestbeli deformációviszonyok monitorozása, két kvarccsöves rúdextenzométer segítségével. Üzemeltettük és karbantartottuk az obszervatórium mérő- és digitális regisztráló rendszerét, illetve az országos gravitációs főalappontot, mely a 2005-ben végzett graviméter kalibráló mérések helyszínéül is szolgált. Az extenzométerrel mért adatok ellenőrzése és elemzése érdekében 1 illetve 3 havi adatsorokon spektrális elemzéseket végeztünk, melynek során külön vizsgáltuk a fellépő legjelentősebb, 24 és 12 órás periódus-sávokba eső luniszoláris változásokat. Három komponensű hőáram-mérő szondát telepítettünk az obszervatórium területén, a lokális földi hőáram monitorozása céljából. A digitális regisztrálást 2006-ban tervezzük elindítani. Az év során adatszolgáltatást végeztünk az MTA GGKI Geodéziai Méréstechnikai Osztálya felé.

Papszigeti Obszervatórium A kutatás vezetője: Merényi László A 2004-től külön projekt keretében folyik a Papszigeti Obszervatórium fenntartása, fejlesztése valamint az új geofizikai mérések elindítása. 2005-ben folyamatosan felügyeltük a 2004-ben telepített hőáram-mérő rendszert. Az állomás telefonvonalát helyrehoztuk, lehetővé tettük az adatok modemen keresztüli letöltését. Kísérleti jelleggel sekély mélységben egy új, a hőáram mindhárom irányú komponensét mérni képes szondát telepítettünk, és azt a létező adatgyűjtő egységre kötöttük. Ismétlő mérések végzéséhez kitűztünk és szinteztünk egy állandósított gravitációs mérési pontot, és azt egy gravitációs alapponttal összemértük. A tervezett folyamatos mágneses regisztrálást a 2004-es felmérés tapasztalatai alapján nem láttunk célszerűnek megvalósítani. A hőáram-méréseket az év során felszíni meteorológiai paraméterek mérésével terveztük kiegészíteni. A meteorológiai mérőrendszert megterveztük, azonban anyagi okok miatt várhatóan csak 2006-ban tudjuk a szondákat beszerezni és üzembe helyezni.

50



A feladatok megoldásában együttműködő partnerek INTERMAGNET alaptevékenység U.S. Geological Survey DIDD fejlesztés és pulzációk megfigyelése Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Obszervatóriuma, Hurbanovo pulzációk megfigyelése ELTE Geofizikai Tanszék pulzációk és whistlerek megfigyelése MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete pulzációk és whistlerek megfigyelése A Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geofizikai Tanszék szekuláris mérések GoeFoschungZentrum Potsdam 2 órai (UTC) pillanatnyi értékek Belsk obszervatórium (Lengyelország) pulzációk megfigyelése Nurmijarvi obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése Sodankyla obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése L’Aquila obszervatórium (Olaszország) szekuláris mérések elemzése, DIDD felhasználás ELTE Geofizikai Tanszék – Ürkutató Csoport MTA FKK GGKI Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke Gróf Gyula: hőáram-mérő szenzorok fejlesztése

51



7. A KUTATÁSOK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE 7.1. MÓDSZERFEJLESZTÉS 7.1.2. Geofizikai módszertani fejlesztés A kutatás vezetője: Nyári Zsuzsa Főosztály:

Kutatási, Térképezési, Mérnökgeofizikai, Mérési

A kutatásban résztvevők: Kutató:Hegymegi László, Merényi László, Andrássy László, Prácser Ernő, Madarasi András, Tóth Zoltán, Gúthy Tibor, Scholtz Péter, Kiss János, Hermann László, Neducza Boriszláv, Pattantyús-Ábrahám Miklós, Kis Márta, Prónay Zsolt, Gili László, Török István, Lukácsy József Segéderő: Horváth Attila, Kenéz Gáborné, Szabados László

A kutatás célja A projekt célja, hogy összefogja az ELGI-ben folyó, a geofizika különböző ágaihoz tartozó módszertani és műszerfejlesztési kutatásokat. Az egyes tudományterületeken belül folytatjuk a korábbi években elkezdett, perspektivikusnak tűnő témákat, valamint, alkalmazkodva a hazai és nemzetközi tudományos irányvonalakhoz, új alprojekteket is bevontunk a tudományos programba. A geofizikai módszerfejlesztés keretében elsősorban elméleti kutatásokkal kívánunk tudományos alapot biztosítani a gyakorlati alkalmazások felé, ezáltal kapcsolódást biztosítunk az alapkutatás és az alkalmazott geofizika között. Szeizmikus módszerfejlesztés keretében két témakör köré öszpontosul a kutatás. Egyrészről az S hullámtér információtartalmának korrektebb megismerését tűztük ki célul. Ezen kutatás eredményei reményeink szerint a radioaktiv hulladéktárolókhoz kapcsolódó mérések során is alkalmazhatóvá vállnak. Másik fontos kutatási irány a vibrátoros jelfeldolgozáshoz kapcsolódik. A nemzetközi tekintetben is újnak számító téma a GES Kft mérései során felmerülő gyakorlati problémák megoldásában jelenthet segítséget. Mélyfúrási geofizikai módszerfejlesztés kutatási iránya a mélyfúrási geofizikai mérések kőzettani értelmezési lehetőségeinek fejlesztésére és kőzetmodellek vizsgálatára koncentrál. Geoelektromos és elektromágneses módszerfejlesztés keretében egyfelől folytatódnak a korábbi évek során megkezdett fejlesztések: a különböző elektromos módszerek 1,5Ds inverziójának megoldása után cél egy esetleges együttes inverzió kidolgozása, illetve az eljárások beépítése a GAIA rendszerbe. Új kutatási irányt jelent vágatban végzett egyenáramú mérések tematikájának kidolgozása és a felszín alatt elhelyezett elektródákkal végzett mérések inverziójának megoldása. Erőtérgeofizikai, képfeldolgozási módszerfejlesztés: a korábbi évek kutatásai során felmerülő újabb problémák megoldásával, a meglévő algoritmusok hatékonyságának növelésével kíván foglalkozni. A mérnökgeofizikai módszerfejlesztés speciális mérnökgeofizikai problémák megoldásának módszertanával foglalkozik, valamint ezekhez az igényekhez igazodva megtervezi a kereskedelmi forgalomban kapható műszerek mérési célok eléréséhez szükséges átalakítását is.

52


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése A geotermikus kutatások célja egy hőáram-mérésen alapuló módszer kidolgozása és alkalmazása a geotermikus energiaforrások felkutatására. A geotermikus energia feltárásának geofizikai módszerei közül ugyanis a hőáram-mérés adhatja a legközvetlenebb információt a források jelenlétéről és nagyságáról. Ugyanakkor a földi hőáram-mérés módszertana nemzetközi tekintetben sem teljesen kidolgozott. Ezt a hiányt, valamint a geotermikus energiaforrások iránti várható keresletnövekedést felismerve indítottuk meg a hőáram-mérési projektet. Szeizmikus műszerfejlesztés: a kutatási téma az ELGI-ben kifejlesztett ESS szeizmikus műszercsalád további fejlesztésével foglalkozik.

A 2005. évben megoldott feladatok 7.1.2.1. Szeizmikus módszertani kutatások 2004 terv A kutatás vezetője: Scholtz Péter Vibrátoros mérések jelfeldolgozása Eddigi kutatási, fejlesztési eredményeinket felhasználva 2005-ben egy kísérleti felszíni mérés adatainak hagyományos és az új eredményeken alapuló feldolgozását végeztük el. Összehasonlításra kerülhetett a megszokott vibrátoros mérés, és az egyedi vibrátoros mérés kombináció útján nyert forrásjel alapú feldolgozása. A rendelkezésre álló kísérleti mérés adatai egy nagyon rövid szelvényszakasz közös mélységpontú reflexiós feldolgozását teszik lehetővé. Ehhez meghatározásra kerül a különböző források (vibrátorok) esetén a valódi földerő jel közelítése csak a vibrátoron mérhető gyorsulás adatok alapján, illetve a geofon jelek első beérkezéseinek figyelembevételével is. A forrás csoportosításának elhagyása, vagy utólagos szeparálása így lehetővé teszi a felszín közelében kialakuló zavarhullámok elnyomására az egyszerű összegzés helyett az arra alkalmasabb eljárások használatát is. Munkánkban támaszkodtunk a „Megnövelt térbeli mintavételezésű szeizmikus reflexiós mérések feldolgozása” című OTKA által támogatott kutatás eredményeire is (T 042552). A feldolgozás rutinszerű lépéseit az ELGI ProMAX rendszerével végeztük. Az abban nem elérhető módszerek az SU feldolgozó, fejlesztő rendszer segítségével kerültek végrehajtásra. A kitűzött célnak megfelelően egy korábbi kísérleti reflexiós vonalszakasz adatain végeztük el a hagyományos és az újszerű forrásjel meghatározáson alapuló előfeldolgozási technika összehasonlítását. Ennek érdekében megtörtént a reflexiós felvételek forrásjel analízise, a forrásjelek meghatározása, az összehasonlítást lehetővé tevő feldolgozási lépéssor kidolgozása, a felvételek feldolgozása, az eredmények összehasonlítása. A hagyományos és a tényleges forrásjel felhasználásán alapuló determinisztikus dekonvolúció összehasonlítása a kísérleti vonalszakaszon igazolta, hogy a vártnak megfelelően a torzított forrásjel következtében a korábbi technika nagyobb (többszörös) korrelációs zajt eredményez. Az újszerű előfeldolgozás viszont csökkenti a korrelációs (dekonvolúciós) zajt, amit a felharmonikus komponensek okoznak, és így lehetővé teszi a jelszeparációs eljárások további javítását. További eredményt értünk el az elsőbeérkezésen alapuló sebesség és amplitúdó tomográfiában felhasználható újszerű módszer bevezetésével is. Vibrátoros mérés esetén a vibrátor által kibocsátott torzított forrásjel tényleges megismerése, és a feldolgozás során való használata pontosíthatja az elsőbeérkezések bejelölését, illetve amplitúdó spektrumuk meghatározását. Az eredmények alapján egy új mérési, feldolgozási eljárás adható a reflexiós szeizmikus technikára, mely a felszínalatti térrész pontosabb leképezését teszi lehetővé.

53


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése 7.1.2.2. Mélyfúrás-geofizikai módszertani kutatások A kutatás vezetője: Zilahi-Sebess László A 2004-es téma folytatásaképen a kutatás célja a repedezett kőzetek litológiai értelmezésének módszertani vizsgálata volt, ezen belül pedig a töréses övek körüli anyagi öszszetételt érintő elváltozások kimutathatósága mélyfúrás-geofizikai mérések alapján. A természetes gamma, a neutron-porozitás és a mágneses-szuszceptibilitás alapján petrográfiai jelleg változási trendeket vizsgáltunk. A kutatást ugyanarra a 14 Üveghutai és 3 BAF fúrás mérésanyagára alapoztuk mint a. Radioaktív hulladék-elhelyezés — telephelykutatás c. témát.. A téma keretében megvizsgáltuk az anyagi összetétel szerinti korreláció lehetőségeit is mélyfúrás-geofizikai szelvények alapján rétegzetlen közegben. Kétféle korreláció lehetséges a paraméterek térbeli eloszlását felhasználói térképezésszerű, illetve a görbealakok szerinti. A természetes gamma és a mágneses szuszceptibilitás mérések alapján nyolc fúrásra készítettünk tömbkorrelációs ábrát. Minden fúrásra két kőzetkomponensből és porozitásból álló litológiai összetételi szelvényt számítottunk. Ugyanezekre a fúrásokra elkészítettük a fúrásokból álló koorelációs ábrát a mágneses szuszceptibilitás–természetes gamma overlayre illetve egy származtatott litológiai komponensre is. Az ábrázolással kimutatható földtani egységek a korrelációs ábrán, mint különböző színnel jelölt fúrásszakaszokból álló foltok adódnak ki. Ezeket összevetve megállapítottuk, hogy a vizsgált metszet két különböző részre bontható, egy nagy természetes gamma szinttel és kis mágneses szuszceptibilitással jellemezhető és egy kis természetes gamma és nagy mágneses szuszceptilitással jellemezhető térrészre. A bontottságot jelző litológiai komponens eloszlása szerint a nagy természetes gamma aktivitású kis szuszceptibilitású kőzet kémiai bontottsága a nagyobb, amely összhangban van a nagyobb tagoltsággal. Megvizsgáltuk a szinte csak a kőzet anyagára jellemző mágneses szuszceptibilitás átlagolt görbealak szerinti korrelációs lehetőségét is, amelyből esetleges tektonikai következtetéseket is lehet levonni. Megvizsgáltuk a vízbeáramlási helyek környékén létrejövő geokémiai jellegű elváltozások geofizikai mérésekkel való kimutathatóságát gránitban, illetve homokkőben. Úgy tapasztaltuk, hogy gránitban nem a legerősebben leromlott állagú szakaszokhoz köthetők a beáramlási helyek, ezzel szemben a természetes gamma megnövekedett értéke vízmozgással hozható kapcsolatba. A BAF-ot fedő homokkőben a kimutatható vízbeáramlási helyekhez mágeses szuszceptibilitás anomáliák kapcsolhatók. Foglalkoztunk a Laser Indukált gamma spektroszkópiás(LISP) mérés mintavételi stratégiájával, amit egy BAF fúrás (BAK-5) anyagán próbáltunk ki elsődleges és származtatott paraméterekre. A jelenlegi átlagosan 1méterenként kijelölt 2 cm hosszú vizsgálati intervallumok a nagyobb léptékű tendenciákat képzik le a nagyobb frekvenciás változásokat nem. Magára a LISP mérésre és feldolgozására a 2006. év folyamán fog sor kerülni.

7.1.2.3. Geoelektromos és elektromágneses kutatások A kutatás vezetője: Prácser Ernő Intézetünkben már régóta folynak magnetotellurikus mérések, elsősorban saját fejlesztésű mérőműszerrel. A magnetotellurikus mérések feldolgozása két lépésre bontható. Az első lépés az egyes frekvenciákhoz tartozó impedanciatenzor meghatározása az időtartományban mért elektromágneses térkomponensekből. A második lépés valamilyen inverziós eljárás az impedancia tenzor alapján. Ezzel az utóbbi években sokat foglalkoztunk különféle, vásárolt, szabadon elérhető és saját fejlesztésű inverziós programokkal. Az első lépés viszonylag háttérbe szorult, és nem kerültek alkalmazásra a matematikai statisztikában az utóbbi két évtizedben elterjedt új eredmények. Ezért 2005-ben a célunk az volt, hogy ezen a téren is előrelépjünk. Két programmal foglalkoztunk, az MTA-GGKI-n keresztűl OTKA együttműködés keretében hozzánk került Larsen programmal, és az internetről szabadon

54


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése letölthető Egbert programmal. Az Egbert program bizonyult használhatóbbnak a szintetikus és a terepi adatokon elvégzett tesztek arra mutatnak, hogy jobb eredményt ad, mint az ELGIben eddig erre a célra használt program. A magnetotellurikus modellezések során a közeg mágneses permeabilitását állandónak — a vákuuméval megegyezőnek — szokták tekinteni. A gyakorlatban adódhatnak azonban olyan körülmények, hogy bizonyos közegek mágneses permeabilitása a vákuumétól jelentősen eltér. Ezért a modellező programjainkat úgy módosítottuk, hogy azok vegyék figyelembe a mágneses permeabilitás esetleges megváltozását is. Ennek a hatását vizsgáltuk a magnetotellurikus adatokra egy- és kétdimenziós szerkezetek esetére. Foglalkoztunk még a magnetotellurikus és szeizmikus mérések együttes inverziójával is. A cél bizonyos rétegtani vagy szerkezeti határok nagyobb biztonsággal való kimutatása, feltéve hogy a közeg elektromos és mechanikai tulajdonságainak ugyanott van ugrásszerű változása. Az elkészült programokat szintetikus adatokon teszteltük, a biztató eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a terepi adatokon való alkalmazásnak sincs akadálya. Az egyenáramú mérések két és háromdimenziós modellezésére saját fejlesztésű programjaink is vannak. Ezeknek elsősorban az a jelentősége, hogy olyan elektródaelrendezésekre is képesek vagyunk számításokat végezni, amelyekre a keresekedelemben kapható programok nem alkalmasak, másrészt szabadon — kulcs nélkül — használhatók bármilyen gépen. Ezekhez a programokhoz felhasználóbarát grafikus felhasználói felületet készítettünk annak érdekében, hogy könnyebben lehessen használni őket.

7.1.2.4. Erőtér-geofizikai, képfeldolgozási módszerek A kutatás vezetője: Kiss János A módszertani kutatások arra irányulnak, hogy a szerteágazó erőtér-geofizikai feldolgozási lehetőségeket adaptáljuk, hogy az interpretációk során több oldalról vizsgáljuk meg a geofizikai adatrendszert a jobb földtani értelmezés céljából. A geofizikai feldolgozási eredmények összevetése a földtannal reális képet ad a kőzetfizikai paraméterek és a földtani formációk és képződmények kapcsolatáról. Tevékenységünk során ezeket a vizsgálatokat mutatjuk be, térképi adatokon (gravitációs lineamensek), szelvényeken (CEL-8) és a harmadik dimenzióban (gravitációs 3D modellezés). 2005. évi tevékenységünk során egyrészt a gravitációs lineamens meghatározások módszertani vizsgálataival — ez egyben egy OTKA pályázati munka is (OTKA-043100, Magyarország gravitációs lineamens térképe) —, másrészt a 2004. évben elkezdett, regionális szelvények mentén végzett erőtér-geofizikai feldolgozásokkal, illetve a szelvények mentén ismert más geofizikai (szeizmikus, magnetotellurikus) mérési eredmények együttes feldolgozásával és értelmezésével foglalkoztunk. A korábbi években már bemutattuk, hogy a gravitációs lineamensek és a disztróf növényi élőhelyek között kapcsolatot feltételezünk (a disztróf és szikes vagy szikesedő élőhelyek egységesen a kiáramló felszín alatti vizek régióiban helyezkednek el). Egy kiválasztott mintaterületen, a Kolon-tó környékén elkezdtük a geofizikai, botanikai adatok összevetését. Gravitációs lineamens meghatározások Többféle lehetőség adódik a sűrűség ugrásszerű megváltozásának, a gravitációs lineamenseknek kimutatására. Vannak képfeldolgozási eszközök, amelyek kiemelik ezeknek a változásoknak a helyét (élkiemelések, élkitűzések, mesterséges árnyékolások, textúrális és irányszűrések), de ezek értelmezése, a lineamensek behúzása meglehetősen kiértékelőfüggő, szubjektív megoldásokat ad. A másik lehetőség, az automatikus hatóperem kijelölés. Ilyen például a horizontális gradiens módszer, amely a vízszintes síkon adja meg a sűrűségváltozásoknak a pontos helyét (x, y) — a mélységre csak következtetni lehet. A másik az Euler 3D eljárás, ami a különböző irányú gradiensek felhasználásával már térbeli megoldá-

55


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése sokat ad (x, y, z), azaz mélység-meghatározásokat is lehetővé tesz. Regionális hatások eltávolítása céljából trendszűrést végeztünk. A magyarországi adatrendszeren elvégzett trendszűrés látványosan megváltoztatja a Bouguer-anomália térképet, az Alföld felett az ismert földtani felépítésnek jobban megfelelő anomália térképet kaptunk. Szelvények mentén végzett erőtér-geofizikai feldolgozások 2005-ben a CEL–8 szelvény feldolgozásait végeztük el. Összevetettük az erőtérgeofizika és a szeizmikus elsőbeérkezéses tomográfia mérési és feldolgozási eredményeit. A tervezett gravitációs és mágneses feldolgozások, a litoszféra kutató szeizmikus szelvény — az ún. Szudéta-vonal — mentén elmaradtak (az erőtér-geofizikai adatok a szelvény mérésének tervezésekor lettek figyelembe véve), mivel a szeizmikus mérések nem megfelelő minőségűek lettek és pénzforrás hiánya miatt a magnetotellurikus mérések sem történtek meg. CEL-8 A gravitációs szelvénymenti automatikus feldolgozások alapján az ismert szerkezeti vonalak helyén a gravitáció ad azonosítható megoldást. A Dunántúli-középhegység határoló szerkezetei (a Rába-vonal és a Balaton-vonal) jól azonosíthatók a pontszerű megoldások alapján. A mágneses (pszeudogravitációs) automatikus megoldások az ismert vulkáni működések helyeit mutatják meg, amelyek a szeizmikus sebesség-szelvényen is azonosíthatók, amit a nagysebességű zónával egybeeső mágneses megoldások — jól elkülönülő kürtőeffektusok formájában — jelentkeznek. A vulkanitok a felszínről ismertek, mint pl. az egyházaskeszői bazalt, a Kabhegy bazaltja és a Tihanyi Félsziget vulkanitjai. Érdekes nagy sebességű gyökérzónát találunk a Kapos folyótól É-ra, és Üveghuta környékén, a mágneses feldolgozások Kapostól É-ra 160 km (Kapos-vonal) környékén és Bonyhádnál jeleznek mágneses hatót. Felszínig felnyúló nagysebességű zónákat mutattunk ki trendszűrés segítségével a sebesség adatokból. A trendszűrési eredmények alapján a nagy sebességű zónák menetét nyomon követve, két fő törésvonalhoz kapcsolhatjuk őket. Földtani ismereteink alapján az egyik a Rába-vonalnak, a másik a Balaton-vonalnak felelhet meg. Ezek, nagy sebességgel és mély gyökerekkel jelentkeznek — 40 km mélységig kimutathatók. A törésvonalak közötti középhegységi zónában inkább a csökkent sebesség a jellemző. Gravitációs 3D modellezés Egy D-dunántúli mintaterületen teszteltük a gravitációs 3D modellező programcsomagot. A teszt célja a rutin feldolgozások elvégzéséhez a program megismerése, ami több lépcsős. Jelentős előkészítő munkát igényel a program futtatása: — pontszerű adatgyűjtés (földtani, mélyfúrási és egyéb geofizikai mérések eredményei); — gravitációs domborzati és mélység adatok előkészítése (azonos rács paraméterek és kivágatok); — a földtani ismeretek alapján a kezdő modell geometriájának és a változó paraméter (sűrűség, mélység, vastagság) beállítása. A modellezés során felváltva változtattuk a rétegek sűrűségét és az aljzatfelszínt. Az eredményektől a fúrásokból kapott és számított aljzatfelszín minél jobb egyezését vártuk. Ennek megfelelően — változtatva az aljzat és fedő sűrűségkontrasztját — a fúrások és környezetük közti legkisebb térbeli eltérést mutató ekvivalens modellt fogadtuk el megoldásként. A számított és mért értékek közti eltérést 10%-ig tudtuk levinni. A mért és a számított értékek illeszkedése a fedő további bontásával javult volna. Ehhez azonban további apriori ismeretek kellettek volna.

56


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Gravitációs lineamensek és a botanika jellegzetességeinek vizsgálata A korábbi évek tájékozódó jellegű elemzései után 2005 vége felé elkezdtük egy konkrét kutatási területen a gravitációs lineamensek és a botanika jellegzetességek vizsgálatát, amiben a Szegedi Egyetem szakembereivel működtünk együtt. Az általunk tapasztalt jelenségeket — kapcsolat a gravitációs lineamensek és a disztróf (mélybeli víz utánpótlást kedvelő) növényi élőhelyek között — alapvetően a hidraulikai sajátságok határozzák meg, ezért felvettük a kapcsolatot az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézet szakértőivel is. 2005-ben megtörténtek az előkészültek — adatgyűjtést végeztünk az adott kivágatra, valamint elkészítettük a terület hatóperem és lineamens térképét.

7.1.2.5. Mérnökgeofizikai módszertani kutatások A kutatás vezetője: Prónay Zsolt Vízi 3D méréseket végeztünk, amelyekhez a meglévő mérőprogramhoz navigációs modult készítettünk, amelynek segítségével az előre meghatározott hálózat mentén a mérések elvégezhetők. Teszteltük a sűrű, kvázi véletlenszerűen elhelyezkedő hossz- és keresztvonalakból álló hálózat felhasználhatóságát a 3D méréseknél. Megállapítottuk, hogy a módszer a látszólag sok mérés ellenére valódi 3D mérésre nem alkalmas. Gyors 3D radarméréseket végeztünk téglából készült próbafalakon, az adatokból időmetszeteket készítettünk, amelyeken a téglahiányok vizsgálhatók voltak. Oldalhatás vizsgálatokat végeztünk sokelektródás egyenáramú elektromos szelvényeken. Ehhez két egyszerű modell alapján kiszámítottuk a vizsgált térrész 3D potenciál értékeit, majd három elektróda elrendezésre az anomálián átmenő, és több a mellett elhaladó szintetikus elektromos szelvényt készítettünk. Ezek inverziója után megvizsgáltuk, hogy egyrészt mennyire állítja helyre az inverzió az ellenállás értékeket, másrészt azt, hogy a szelvények síkján kívül levő anomália mennyire zavarja meg az ellenállásokat. Ebből megállapíthattuk, hogy a vizsgált elektróda elrendezések mennyire érzékenyek az oldalhatásokra, azokat az értelmezésnél milyen távolságig kell figyelembe venni. A diffrakciós tomográf programot és algoritmust továbbfejlesztettük. Megvizsgáltuk, hogy csak felszíni mérések esetében a diffraktorok mennyire állíthatók helyre. A számításokat három modellen végeztük el, az első enyhén, a második közepesen, míg a harmadik nagyon inhomogén sebességteret használt. A kiszámított időmezők alapján, megfelelő frekvenciájú wavelet felhasználásával csak a diffraktorokról származó beérkezéseket tartalmazó szintetikus szeizmogramokat készítettünk és a diffrakciós tomográf algoritmussal feldolgoztuk. A szintetikusok alapján végzett számítások eredménye már közelebb van a terepi adatoktól várhatóhoz. A területi Rayleigh-hullám tomográfia során terepi adatokból wavelet analízis segítségével frekvenciánként meghatároztuk a beérkezési időket, ezekből az SIRT algoritmuson alapuló tomográfiával frekvenciánként kiszámítottuk a sebességeloszlást, majd az így kapott adatokat pixelenként invertálva cellánként megkaptuk az S-hullám sebesség mélység függvényt. Így gyakorlatilag 3D sebességteret állítottunk elő a vizsgált területre.

7.1.2.6. Geotermikus kutatások A kutatás vezetője: Merényi László A projekt célja egy olyan mérési módszer kidolgozása a földi hőáram közvetlen megfigyelésére, mely segítségével következtetések vonhatók le a hasznosítható hőforrások elhelyezkedéséről és nagyságáról, valamint a működő geotermikus és hőszivattyús hőtermelő kutak által okozott változásokról. A projekt magába foglalja a hőfluxus-mérő szonda és a hozzá kapcsolt monitoring-rendszer fejlesztését, kísérleti mérések végzését és a mérési eredmények elemzését.

57


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése 2005-ben három-komponenses hőáram-mérő szondát terveztünk és építettünk meg. A szonda a vertikális irány mellett két, egymásra merőleges horizontális térirányban is méri a földi hőáramot, lehetővé téve a teljes földi hőáram-vektort megismerését a mérési ponton. A 2005-ben gyártott két darab — kismértékben különböző geometriával elkészített — szonda közül az elsőt a Papszigeti Obszervatórium, a másikat pedig a Mátyáshegyi Geodinamikai Állomás területén telepítettük kísérleti mérések indításához. A 2005 előtt telepített vertikális hőáramot mérő szondák adatgyűjtését folyamatosan felügyeltük, az új mérési adatsorokat a 2004-ben használt módszerrel elemeztük. A számítógépes hőtranszport-szimulációs programok használatával a módszer lehetőségei és korlátai megbecsülhetők, a mérések megtervezése optimizálható, a kapott adatok értelmezése pedig megkönnyíthető. 2005-ben megkezdtük ezért a feladatunkhoz célszerűen alkalmazható fontosabb számítógépes szoftverek, modellezési eljárások és a vonatkozó szakirodalom tanulmányozását; valamint egy saját fejlesztésű numerikus hőtranszportmodellező szoftver készítésébe is belekezdtünk.

7.1.2.7. Szeizmikus műszerfejlesztés A kutatás vezetője: Gili László Az előző évben és ebben a fejlesztési tervben — induló témaként — egy új mérőműszer, mérő rendszer kialakítását céloztuk meg. Az utóbbi években új igény jelentkezett egy autonóm egycsatornás esetleg többkomponenses adatgyűjtő kialakítására. Nagy memória kapacitással, precíziós órával vagy más módon vezérelve. Az eszköz alkalmas lehet kéregmérésekre, illetve jellegét tekintve más hasonló speciális kábel nélküli 2D és 3D aktív mérésekre. Más alkalmazásban pedig passzív regisztrálásra. Ez a fejlesztés új feladatok fokozatos megoldását, új áramkörök tervezését és megvalósítását jelenti. A 2005-ös év terv szerinti feladata a többkomponenses mérés és a folyamatos GPS szinkronizált óra megvalósítása volt. A többkomponenses mérés megvalósításához új erősítő NYÁK-ot kellett készíteni. Ezen három darab CS 5532 típusú Delta-Szigma ADC-t helyeztünk el. A PIC16F877-es mikrokontroller vezérlő programját módosítani kellett ennek megfelelően, valamint a ComactFlashra való adatrögzítést is a multiplex formátumnak megfelelően. A folyamatos GPS szinkronizáció megvalósításához a Trimble gyártmányú Lassen SQ GPS modul és a belső órát vezérlő MSP430-as mikrokontroller között ki kellett építeni a kommunikációt. Ez két vonalon történt. Az egyik az RS232-es soros kommunikáció, a számjegyes, másodperc szintű beállításához. A másik vonalon történik a finomhangolás. A GPS 1 Hz-es hardver jeléhez (100 mikroszekundum pontosságú) hangoljuk a belső időzítés órajelét. Igy májusra elkészült a háromkomponenses, GPS szinkronizált passzív adatgyüjtő első példánya. Ebből a berendezésből (GiliGráf) 15 db készült a hazai mérési feladatok ellátására. Három műszer mért a Spitzbergákon egy nemzetközi expedíció keretében. Az év végén további 15 db műszert készítettünk, ezek Horvátországban kerültek alkamazásra.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek GES Kft., 1151 Budapest, Szántóföld út 7-9. Kísérleti mérés adatainak átadása MTA GGKI, Sopron, Department of Geology and Geophysics, Indian Institute of Technology, Kharagpur, India. MÁFI, Vízföldtani Főosztály, A Balaton limnogeológiai vizsgálata MIKROKONZULT EC Pécs,

Az eredmények társadalmi-gazdaságossági felhasználhatósága A fejlesztés alatt álló módszerek értékes és hatékony eszközt jelenenek a geofizikai kutatások különböző területein.

58



7.2. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS ÉS ADATBÁZISÉPÍTÉS 7.2.2. Állami Geofizikai Adatszolgáltatás A tevékenység vezetője: Lendvay Pál


A kutatásban résztvevők: Kutatók: Lendvay Pál, Takács Ernő Segéderő: Kutassy Lászlóné

A tevékenység célja Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az ELGI jelenleg közel 20 digitális adatbázisból, valamint 4 papír és/vagy pausz, film adathordozókat tartalmazó adattári egységből tesz eleget. A digitális adatbázisok többsége egymástól különböző adatbázis-kezelő szoftverrel működik, és különböző szervezeti egységeknél található. Következőleg a fenti feladatkörbe tartozó adatszolgáltatási, adatkezelési, szakvéleményezési tevékenységben az ELGI több, az egyes szakterületeket művelő szervezeti egysége (főosztálya) vesz részt. A jelen közszolgálati feladat keretében történik e tevékenység koordinálása, az egységes és szabályszerű tevékenység, az adatvédelem és a titokvédelem feltételeinek biztosítása mellett.

A 2005. évben megoldott feladatok Az év során az MGSZ Információs Központon keresztül beérkező digitális adatbázisokat (Vízkészlet-gazdálkodási Atlasz) vettünk át az ELGI-ben történő szakszerű tárolás, illetve állami feladatokhoz történő felhasználás céljából: Az ELGI külső munka elvégzéséhez szeizmikus adatokat vásárolt az MGSZ Információs Központtól, ebben az Adatkezelési Főosztály közreműködött. Az ELGI-ben készülő adatbázisok másolatait az adatbázisok kezelőitől az intézeti adatkezelési rendnek megfelelően, a 4/2001. számú igazgatói utasításnak megfelelően tárolásra átvettük. Az ELGI az elmúlt évben is az MGSZ Információs Központon keresztül kapott külső megrendeléseket állami kezelésű geofizikai adatok közlésére. Az Adatkezelési Főosztály az igényeket továbbította az adatkezelőknek, elkészítette az árajánlatokat és közreműködött az adatok átadásában. Diplomatervező hallgatók részére megkutatottsági adatokat és „csak színezéssel ellátott” anomália térképet adtunk át térítésmentesen. A Geomega Kft. Paks környéki szeizmikus szelvényeket (PA-1,-2,-3,-4,-5,-6,-7 stacking, migrált) kért, illetve vásárolt meg. Ezen felül három megkeresés érkezett, ahol az ajánlatkérést követően a partner elállt az adatok megvásárlásától.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek Szakmai adatbázisok kezelői az ELGI-ben Magyar Geológiai Szolgálat Információs Központ

59



8. AZ ISMERETEK KÖZREADÁSA 8.1. MÚZEUMOK 8.1.2. Geofizikai kutatás története, emlékkiállítás A tevékenység vezetője: Szabó Zoltán (nyugdíjasként) Főosztály: Földfizikai

A tevékenység célja Eötvös Loránd és munkatársai tudományos hagyatékának gondozása, feldolgozása, illetve az Eötvös utáni korszak geofizikai műszereinek, tárgyi emlékeinek gyűjtése.

A 2005. évben megoldott feladatok 8.1.2.1 A geofizikai kutatás története Az év folyamán a magyar geofizikusok II. Világháború előtti külföldi tevékenysége állt vizsgálataink középpontjában. Kutatásaink alapján megállapítottuk, hogy 1945 előtt az alábbi tíz államban dolgoztak magyar geofizikusok: Ausztria, Chile, Franciaország, India, Mexikó, Németország, Olaszország, Perzsia, USA, Venezuela. A külföldi munkára, egy kivételével, külföldi partnerek – általában geofizikai vállalkozók – felkérésére került sor, akik az ELGI igazgatójától kértek megfelelő szakembereket. A javasoltak azután egyéni szerződés keretében végezték expedíciós munkájukat Miután az Intézet állandó alkalmazottainak létszáma abban az időben csak néhány fő volt, az ajánlott munkatársak zöme azok közül a matematika-fizika szakos egyetemi tanársegédek vagy középiskolai tanárok közül került ki, akik a nyári terepi mérésekben napidíjas alkalmazottként sajátították el a geofizikai ismereteket. A külföldet jártak zöme később az ELGI-ben vagy MAORT-nál helyezkedett el. 8.1.2.2 Emlékkiállítás 2005 folyamán, az előző évek gyakorlatának megfelelően, biztosítottuk az Eötvös Loránd emlékkiállítás látogathatóságát. A látogatók létszáma 558 volt. Az előző évekhez képest jelentős létszámemelkedés a XIV. kerületi általános iskolák felső tagozatos osztályai részére kiírt „Talpalatnyi föld” c. játékos vetélkedőnek köszönhető. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2005. július 8-i keltezéssel Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény megnevezéssel közérdekű muzeális gyűjteménnyé nyilvánította az Eötvös hagyatékot. Einstein halálának 50. évfordulója és alapvető dolgozatai megjelenésének 100. évfordulója tiszteletére az UNESCO 2005-t a Fizika Évének nyilvánította. Tekintettel arra, hogy Eötvös kísérletileg igazolta Einstein egyik alapvető hipotézisét, az évforduló kapcsán eszközei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A világszerte rendezett kiállítások közül az alábbiak szervezéséhez járultunk hozzá: • A Pro Kultúra kht. szervezésében a soproni Liszt Ferenc Művelődési és Konferencia Központban rendezett kiállítás részére biztosítottuk a balatoni ingát, fényképeket és a szükséges feliratokat, • A berlini koronahercegi palotában a Max Planck Tudománytörténeti Intézet szervezésében rendezett „Albert Einstein−Chief Engineer of the Universe” c. kiállításra kölcsönöztük a kettős nagy eszközt,

60


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése •

A berlini kiállítás végeztével az olaszországi Pavia egyetemének kiállítására ugyancsak a kettős nagy eszközt. • A Fasori Evangélikus Gimnáziumban szervezett, az iskola kiemelkedő fizika tanárait bemutató kiállításhoz, Renner János az ELGI és a gimnázium volt igazgatója, kapcsán, dokumentumokkal. A muzeális értékű műszerek közül befejeződött a III. számú kettős nagy eszköz felújítása, amelyet ünnepélyes előadóülés keretében adtunk át az MTA GGKI részére.

8.2. SZAKKÖNYVTÁRAK 8.2.2. Geofizikai Szakkönyvtár A könyvtár vezetője: Mészárosné Jellinek Beáta Főosztály: Tudományos Dokumentációs Osztály

A tevékenység célja Az ország legnagyobb geofizikai szakkönyvtárának fenntartása és fejlesztése, az állomány és a szolgáltatások korszerűségének biztosítása.

A 2005. évben megoldott feladatok 2005-ben is a folyamatos nyitva tartás és olvasószolgálat biztosítása volt a cél. A Kormány a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásáról és a közművelődésről szóló 1997. évi XCL. törvény 100. §-a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján elrendelte a nyilvános könyvtárak jegyzékének elkészítését, s e lista vezetésével a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát bízta meg. Az Intézet Könyvtára a 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nyilvános könyvtári feladatokat lát el. Olvasószolgálat: elsősorban hagyományos szöveghordozókon biztosítjuk a kért információt. Ugrásszerűen növekedett az igény a különböző, számítógéppel, interneten elérhető adatbázisokból, CD-ből folytatott keresésekre, digitális adathordozókon előállított anyagokra, s az itt kapott információkat — igény szerint — nyomtatott másolatban is szolgáltatjuk. 2005-ben is folytattuk az 1988 előtti beszerzések folyamatos számítógépes feldolgozását, közel 400 tétel került feldolgozásra, így már 1976-tól kezdődően folytathatunk keresést az adatbázisban. Eddig a teljes könyvállomány 58 %-a került már feldolgozásra. 2005-től kezdődően — a MICROISIS rendszer kiváltása után — a feldolgozást a 2003-ban megvásárolt, de 2004-ben üzembe helyezett KisTéka 2.8, 1.86-os verziószámú könyvtári szoftverrel végezzük. A KÖNYV, PERID, ADAT, REFER adatbázisok konverziója után a KISTÉKA rendszerben a négy adatbázis anyagára együttesen kereshetünk. A MICROISIS rendszerből a KISTÉKA szoftverbe történt konverzió utáni kézi javítások egy részét 2005-ben elvégeztük, de még 2006-ban, a szoftver frissítése után folytatjuk a tételes javítást. A KisTéka — akárcsak a nagyobb integrált rendszerek — relációs adatbáziskezeléssel működik, de erre a célra nem egy méregdrága (pl.: Oracle vagy MS SQL) adatbázis-kezelőt, hanem az ingyenes, ugyanakkor hatékony és megbízható MySQL programot használja. A MySQL a felhasználó számára láthatatlanul épül be a KisTékába. A KisTéka felhasználói felülete teljes mértékben grafikus és web alapú. Ez számos előnnyel jár: Nincs

61


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése szükség kliens program telepítésére, a program használható minden olyan számítógépről, amelyen böngésző program: pl. Internet Explorer, Netscape stb. van telepítve. A katalogizáló modul lehetővé teszi könyvek, vagy bármilyen más dokumentumtípus bevitelét. A legfontosabb adatok (szerzők, nyelvek, kiadók, tárgyszavak) ellenőrzött háttér állományba kerülnek és a későbbi bibliográfiai leírások elkészítéséhez felhasználhatók. A katalógus szerkezete a HUNMARC szabvány — adatcserén alapuló rendszer — előírásait követi. A beépített import funkció felgyorsíthatja a katalogizálási munkát. A KisTéka fogadni tudja például a Magyar Nemzeti Bibliográfia rekordjait. Egyre jobban bővül az azonos szabványon alapuló könyvtárak bibliográfiai leírásait használó könyvtárak köre. A KisTéka korszerű, kényelem és adatbiztonság tekintetében megállja a helyét a mai könyvtári szoftverek versenyében, környezeti igényei és használatának egyszerűsége viszont a legkisebb könyvtár számára is elérhetővé teszi. Intézeti alkalmazása során felmerült nehézségek (lassúság) 2006-ban az internet vonal korszerűsítésével, remélhetőleg megoldódnak. Az új beszerzéseket folyamatosan feldolgoztuk. Az 520 kiadványcsere partner címét tartalmazó adatbázisban a változásokat folyamatosan regisztráltuk. Az előző évekhez képest CD állományunkat csak csere, illetve ajándékként beérkezett tételekkel tudtuk bővíteni. Külön feladatot jelentett továbbra is az Országos Széchényi Könyvtár által szervezett, Internetes LIBINFO — a Magyar könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgálata — rendszerében történő közreműködés az intézet részéről, a földtan és a geofizika szakterületével. Továbbra is bővül azon könyvtárak köre, akik az Interneten keresztül szoros együttműködésben dolgoznak. Az országon belüli könyvtárközi kölcsönzési igények bonyolítása is e-mail-en keresztül történik. A könyvtár a fent említett feladatok mellett 2005-ben is folyamatosan elvégezte az egyéb, hagyományos könyvtári tevékenységeket. 2005-ben — terven felüli feladatként — a könyvtár a tervszerű állományapasztás keretében megkezdte a folyóirat állományának selejtezését. A munka 2006-ra ás áthúzódik.

Közönségszolgálati eredmények A Könyvtár ebben az évben is elvégezte, a nyilvános könyvtári feladatkörének megfelelő feladatokat.

A feladatok megoldásában együttműködő partnerek Oktatási Minisztérium részéről biztosított – Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) – rendszerének használata. OTKA pályázat – az MTA Regionális Kutatások Központja Könyvtára által vezetett konzorcium tagjaként – a GEOBASE multidiszciplináris adatbázis előfizetése és használata. Országos Széchényi Könyvtár – EBSCO adatbázisok használata – országos felhasználási szerződés keretében. Országos Széchényi Könyvtár – LIBINFO – a Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatásában – résztvevő tagintézményként való információszolgáltatás. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem — Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete, Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszéke egyéb, társtudománnyal foglalkozó egyetemi, akadémiai, valamint önálló intézmények könyvtárai.

62



8.3. TÁJÉKOZTATÁS, KIADVÁNYOK A kutatás vezetője: Hegybíró Zsuzsanna Főosztály: Tudományos Dokumentációs Osztály

A tevékenység célja A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet feladata, hogy a kutatói által elért eredményeket közkinccsé tegye, az intézet tevékenységét bemutassa és aktuális kérdésekkel kapcsolatban szakmai anyagokat állítson össze.

A 2005. évben megoldott feladatok A feladat legfontosabb részeként az intézet folyóiratának, a Geofizikai Közleményeknek a rendszeres összeállítását és megjelentetését végezzük. Ide tartozik a cikkek szervezésétől a nyomdai előkészítésig minden folyamat. A 45. kötet 1. füzetét jelentettük meg. Az év során beérkezett cikkeket lektoráltattuk, nyomdai előkészítésüket megkezdtük. A tellurikus kötet törelése van hátra. Az ELGI történetét bemutató könyvsorozat második és harmadik kötetének megírására felkértük a volt és most is aktív kollégákat, a beérkező cikkek lektorálása és szerkesztése folytatódott. Az ELGI-ben készülő jelentéseket lektoráltuk, a jelentések tartalmi és formai színvonalának emelésére törekszünk. A EAGE (European Association of Geoscientists & Engineers) 2005. évi, madridi konferenciájára szükséges kiadványokat előállítottuk. Közreműködtünk a Magyar Geológiai Szolgálat közönségszolgálati tevékenységében, elkészítettük a szükséges fejezeteket az MGSZ éves beszámolókötetéhez. Figyelemmel kísértük a tudományos folyóiratok szerkesztőinek egyesülete (European Association of Scientific Editors) által kiadott tájékoztatókat, információkat.

8.4. OKTATÁS A tevékenység vezetője: Hegybíró Zsuzsanna Az intézet kutatói a feladat keretében a közép- és felsőoktatás részéről megnyilvánuló igényeknek megfelelően bővült azon intézménzek köre,ahol rendszeres vagy alkalmi szakmai előadásokat, illetve tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak, cikkeket és oktatási segédanyagokat állítanak össze: — Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem — Eötvös Loránd Tudományegyetem — Miskolci Egyetem — Nyugat-Magyarországi Egyetem — Kandó Kálmán Főiskola — Veszprémi Egyetem — Semmelweis Környezetvédelmi Szakközépiskola — Pécsi Tudományegyetem — Szegedi Tudományegyetem — Ybl Miklós Műszaki Főiskola Az oktatott tárgyak és az oktatók a következők voltak a 2004-es évben: — Gravimetriai előadás és gyakorlat Csapó Géza — Geofizika, szeizmika előadás Fancsik Tamás — Diplomaterv konzultáció és bírálat Merényi László, Tóth Zoltán, Sőrés László, Nyári

63


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Zsuzsa, Török K. Doktorandusz témavezetés Mártonné Szalay Emő Mágneses obszervatórium működtetése Hegymegi László Légigeofizika előadás Kiss János Mérnökgeofizika Törös Endre Karotázs laboratóriumi gyakorlat Nagy Attila, Zilahi-Sebess László Radiometria laboratóriumi gyakorlat Nagy Attila Geoelektromos mérések előadás és gyakorlat Nyári Zsuzsa, Fancsik Tamás, Gulyás Ágnes, Nagy Attila, Pattantyús-Á. Miklós, Prácser Ernő, Tóth Zoltán, Vértesy László, Zilahi-Sebess László, Madarasi András, Kiss János, Paszera György — Talajszennyezettség vizsgálat nyári gyakorlat Szűcs Tamás — Szeizmikus adatfeldolgozás előadás egy tavaszi félév Scholtz Péter — Térinformatika: földalatti objektumok kutatása, terepgyakorlat Törös Endre, Hegymegi Csaba — Kőzettan speciális kollégium Falus György — Földmérés László István, Kummer István — Vibroszeiz speciális kollégium Bodoky Tamás — Nukleáris hulladéklerakók Fancsik Tamás — Szeizmikus szoftverfejlesztés – témavezetés Kovács Attila Csaba — Szeizmikus terepgyakorlat Gili László, Kummer István — Mérnökgeofizika, sekélyszeizmika Prónay Zsolt — Informatika nyári gyakorlat Tóth Zoltán

— — — — — — —

Fenntartjuk szakmai kapcsolatainkat a határon túli magyar egyetemekkel, elsősorban a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemmel. Igény szerint elsősorban nyári terepgyakorlatokat szervezünk hallgatóik számára. A magyar EAGE csoporttal közös rendezésben szakamai előadói napokat tartottunk 3 alkalommal. 3 kollégánk szerezte meg ebben az évben a PhD fokozatot, egy kollégánk habilitált a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszékén.

64



9. KÜLKAPCSOLATOK A tevékenység vezetője: Tóth Lajos

Főosztály: valamennyi

A tevékenység célja A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársai külföldi útjainak, illetve az intézetbe látogató külföldi szakemberek itt-tartózkodásának koordinálása.

A 2005. évben megoldott feladatok Az ELGI-munkatársak 2004-ben lezajlott utazásai: 103 alkalommal 40 munkatársunk szakmai céllal 20 országban járt, és összesen 748 napot töltött el. Részvételünk a nagyobb rendezvényeken: 8 fő vett részt az EAGE 65. szimpóziumán Madridban, 7 fő utazott Palermoba a sekélygeofizikai konferenciára, 6 fő EGU-konferenciára Franciaországba, ill. Olaszországba 2 fő az AGU konfernciára Los Angelesbe. 9 munkatársunk dolgozott Albániában, két-két fő Csehországban, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában, illetve Ausztriában, 4-4 fő Horvátországban és Lengyelországban. Különböző műhelytalálkozókon vettek részt kollégáink többek közt geomágnesség témában Lengyelországban, NATO együttműködés keretében Macedóniában, SCR témában Angliában, CASTOR találkozón és szakmai megbeszélésen Szlovákiában. INTERMAGNET bizottsági ülés volt Mexikóban, ALPASS programm egyeztetés valamint GBA konzultáció Ausztriában, könyvtárügyi tanulmányút Csehországban. Munkatársaink az alábbi nemzetközi szervezetekben dolgoztak 2005-ben tisztségviselőként: — az EAGE PACE Alapítványának tagja (Hegedűs Endre), — tag az INTERMAGNET Operatív Bizottságában (Hegymegi László), — az ISMGS (Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Társaság) Geofizikai Szakbizottságának tagja (Törös Endre), — az EAGE Felszínközeli Geofizika Divíziójának (NSGD) alelnöke (Törös Endre). Külső támogatások: Mivel a költségvetés a külföldi eseményeken történt részvételek költségeinek 2005ban is csak egy részét fedezte, ezért külső erőforrásokat is igénybe kellett venni. Ezek között nemcsak magyar források voltak — a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány az Oktatási Minisztérium TÉT Alapítványa, Magyar Geofizikusokért Alapitvány, NyugatMagyarországi Egyetem és az OTKA, de külföldiek is: az INTERMAGNET, az EAGE PACE Alapítvány, a NATO, , GECO vagy a fogadó fél. A kőzetminta-gyűjtéseket az akadémiák, ill. intézetek közötti együttműködések segítették. A 103 utazóból 43 kapott valamilyen külső támogatást összesen 5,4 M Ft összegben. Az ELGI az utazásokra 7,9 M Ft-ot fordított. Az ELGI 2005. évi nemzetközi tevékenységének fő célja az előző évek céljához hasonló volt: részvétel a nemzetközi tudományos életben mind konferenciákon, mind pedig a tudományos szervezetek munkájában, két- és többoldalú kapcsolatokban egyaránt — az ELGI nemzetközi ismertségének és elismertségének további növelése érdekében. E céloknak, a szokásos hivatkozás — anyagi nehézségek — ellenére, intézetünk eleget tett. 2005. évi terveink a korábbi évekéihez hasonlók: részt venni a külföldi nagyrendezvényeken, és ápolni a két- és többoldalú kapcsolatokat.

65



10. INTÉZMÉNYFENNTARTÁS A tevékenység vezetője: Jánvári János Az intézményfenntartás téma kapcsán a működés alapfeltételeként a tervben számba vett feladatokat elvégeztük. A kitűzött szakmai terv teljesítéséhez a csökkenő költségvetési támogatást a saját bevétel további növelésével kellett volna kiegészíteni. Sajnos ezek, a szintén állami forrásból finanszírozott munkák is csökkentek. Csupán a nagyfokú takarékosság és a múlt évről áthozott bevételek tették lehetővé, hogy a gazdálkodásunkban fennakadás nem volt. A szűkös pénzügyi helyzet miatt a működési feltételeink is romlottak. A rendszertelenül érkező bevételek, a maradvány elvonása a likviditást végig kiszámíthatatlanná tették. Ezen tényezők együttes hatására az elmúlt évekhez képest jelentősen lecsökkent a felhalmozás, de megnőtt a felújítási hányad a saját bevételekből kötelezően előírt 15%-os felújítási alap képzésének köszönhetően. Ez tette lehetővé a fűtés felújítás elkezdését a Homonna úti telephelyen és a szalagtároló helyiség felújítását. A többi területen az előző évek gyakorlatához hasonlóan minden munkát elvégeztünk, az intézet az apróbb problémáktól eltekintve működött. Az intézményfenntartás munkájában a Magyar Geológiai Szolgálat Gazdasági Hivatala is részt vesz. A fenntartás-üzemeltetés feladatait a Szervezeti- és Működési Szabályzatokban rögzített megosztás alapján végezzük. A pénzügyi és számviteli helyzetet a Gazdasági Hivatal által készített kimutatásokból ismerjük, a bevételek megfelelő időben történő számlázásával és a kiadások tervezett időzítésével sikerült fenntartani a gazdálkodásunk egyensúlyát.

66



PUBLIKÁCIÓK 2005-BEN Bencze Pál, Csontos András, Heilig Balázs, Szendrői Judit, Verő József, Zieger Bertalan 2005; Az 1999-es napfogyatkozás geomágneses hatása, Természet Világa (leadva). Bencze, P., B. Heilig, B. Zieger, J. Szendrői, J. Verő, H. Lühr, K. Yumoto, Y. Tanaka, J. Strestík 2005; Effect of the August 11, 1999 total solar eclipse on geomagnetic pulsations, Earth, Planets and Space (submitted) Benkő K., Fodor L., Márton E. 2005: Structural and paleomagnetic analysis of Miocene rocks in Northern Transdanubia; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 1417. abstract: GeoLines 19, 22-24. Bielik Miroslav, Károly Kloska, Bruno Meurers, Jan Svancara, Stanislaw Wybraniec and CELEBRATION 2000 Potential Field Working Group: Gravity anomaly map of the CELEBRATION 2000 seismic experiment region. Geologica Carpathica. (Sajtó alatt). Boriszláv Neducza, Miklós Pattantyús-Á., 2005., Combined radar mapping of North-East corner of the Roman villa-estate Baláca; Balácai Közlemények IX. 91-98. Brueckl, E., Behm, M., Grad, M.,Guterch, A., Hegedus, E., Kovacs, A. C., Komminaho, K., Kozlovskaya, Lambrecht, A., Mitterbauer, U., Oreskovic, J., Rumpfhuber, E., Sumanovac, F., Tiira, T., Velasco, A., Wilde-Pi¢rko, M., ALPASS - Passive seismic monitoring in the Eastern Alps, AGU Fall Meeting, 2005. dec. 5-9. Csapó G. 2005: Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet geodéziai vonatkozású gravitációs kutatásai napjainkig. Magyar Geofizika, 46., 2005/2, pp.: 66-76 Csapó G. 2005: Az országos graviméter kalibráló alapvonal 2005. évi paraméterei. Mérésügyi Közlemények, 2005/4. Csapó G., Völgyesi, L. 2005: Geodéziai és geofizikai módszerek együttes alkalmazása a nehézségi erőtér időbeli változásainak vizsgálatára. Geomatikai Közlemények, VIII., pp.: 191-198. Cserny T., Prónay Zs., Neducza B. 2005: A Balatonon végzett korábbi szeizmikus mérések újraértékelése. MÁFI Évi Jelentés 2004. Cserny T., Prónay Zs., Neducza B. 2005; Balatonon végzett korábbi szeizmikus mérések újraértékelése (Földtani kutatás) Csontos A.: A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium 50 éves. Mérnök Újság 2005 november 16-17 old. Csontos András 2005: Tihanyi földmágneses Obszervatórium. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Diviš, K., Csapó, G., Kováčik, J. 2005: Tíhová měření na Karpatském polygonu 1967-1999. (Nehézségi mérések a Kárpát poligonon 1967-1999 között) Vojenský geografický obzor, 2003, No.1, pp.20-32., Praha Falus Gy., Szabó Cs., Kovács I., Zajacz Z.: Symplectite in spinel lherzolite xenoliths from the Little Hungarian Plain, Western Hungary: a principle key for understanding basin evolution. (Lithos-ba beküldve) Fodor L., Horváth P., Koroknai B., Márton E., Trajanova M., Vrabec M., Vrabec M. 2005: Ductile to brittle extension during Neogene exhumation of the metamorphic and magmatic rocks

67


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése of the Pohorje-Kozjak Mts. (Slovenia, Eastern Alps); 15th Conference on Deformation mechanism, Rheology and Tectonics, ETH Zürich.: Abstract volume, 80. Geomágneses-Aeronómiai Közösség (MTA GGKI - ELGI) 2005: INTERMAGNET: Globális geomágneses rendszer (az MTA Közgyűlésén tartott előadás cikkváltozata), Magyar Geofizika, 46, 3, 111-120. Gili László 2005: 7.1.2.7. Szeizmikus műszerfejlesztés. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Grad, M., Srode, P., Czuba, W., Guterch, A., Keller, R., Janik, T., Hegedus, E., Vozar, J., Tiira, T., Yliniemi, J., Trans-Carpatian transects from Precambrian platform to Pannonian basin- lithosperic structure beneath CELEBRATION 2000 seismic profiles CEL 01, CEL 04 and CEL 05, EGU, Vienna , 24-29. April 2002 Gulyás Á. , Kiss J., Tóth Z. 2005: Archív légi-geofizikai mérések újrafeldolgozása és a légigeofizikai mérések alkalmazhatóságának vizsgálata – Minőségi teljesítés BAF – Megbízó: Mecsekérc Környezetvédelmi RT. Gulyás Á. 2005: Részjelentés: Lőrinci és Verseg térségének geofizikai megkutatottsága, a geofizikai adatok felhasználhatóságának ismertetése geotermikus erőmű tervezés szempontjából – Megbízó: MÁFI Gulyás Ágnes 2005: Jelentés a Földtani környezetben tárolt vízkészletek kutatása 5.3. EU Víz Keretirányelv témában 2005-ben végzett munkáról. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Gulyás Ágnes 2005: Jelentés a Térinformatika témában 2005-ben végzett munkáról. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Gulyás Ágnes 2005: Pretercier aljzatfelszín térkép szerkesztése – Villány – Megbízó: Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. Gúthy Tíbor 2005: 3.1.6. A földrengés-veszélyeztetettség vizsgálata. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Hajnal, Z., Lewry, J., White, D., Ashton, K., Clowes, K., Stauffer, M., Gyorfi, I., and Takacs, E., 2005: The Sask Craton and Hearne Province margin: seismic reflection studies in the western Trans-Hudson Orogen: Canadian Journal of Earth Sciences, 42(4): 403-419 (in press) Hegymegi L., Heilig B., Csontos A. 2005: New suspended dIdD magnetometer for observatory (and field?) use – cikk, Proceedings of the XI. IAGA Workshop on geomagnetic observatory instrument, data acquisition and processing pp. 28-33, Kakioka, Japan Hegymegi L., Merényi L.; Flexible data acqusition software for PDA computers – cikk, Proceedings of the XI. IAGA Workshop on geomagnetic observatory instrument, data acquisition and processing pp. 81-86, Kakioka, Japan Hegymegi L.:Problems in supply of Declination and Inclination magnetometers and possible future solutions NATO advanced research publications series készülőben Heilig B.: Geomágneses pulzációk hazánk felett. www.urvilag.hu 2005. május 11. Kanlı A. i., Tildy P., Prónay Zs., Pınar A., Hermann L., VS30 Mapping and Soil Classification for Seismic Site Effect Evaluation in the Dinar Region of SW Turkey, Geophysical Journal International, megjelenés alatt Kis M, Szabó Z. (2005): Microgravimetric investigations for cavity detection. EAGE Near Surface 2005, 2-5 September 2005 Palermo, Extended Abstracts

68


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Kis M. 2005: Combined interpretation of MT and seismic refraction data using Generalised Series Expansion (GSE) algorithm. Report for the IND-7/2001 Indian-Hungarian Research Project Kis M. S.P. Sharma, K.K. Roy and A. Adam : Joint inversion of seismic refraction and magnetotelluric data using global optimization and generalized series expansion (megjelenés alatt) Kis M.: Üregkutatás mikrogravimetriai módszerrel; Magyar Geofizika (megjelenés alatt) Kis Márta 2005: Mátyáshegyi Geodinamikai Állomás. Jelentés a 2005. évi tevékenységekről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Kis Márta 2005: Országos gravimetriai alaphálózat. Jelentés a 2005. évi tevékenységről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Kiss J., Madarasi A., Prácser E., Schnegg P., Varga G. 2005: Comparison of structural information a 2D MT inversion with seismic, gravimetric and geological data. EGU2 Vienna 25-29. April 2005. (abstract) Kiss J., Szarka L. Prácser E. 2005: Second-order magnetic phase transition in the Earth. Geophysical Research Letters, Vol 32. Kiss János 2005: Geofizikai módszertani kutatások. Erőtér-geofizikai, képfeldolgozási módszerek (7.1.2.4) . Kutatási jelentés. MGSZ adattár Kovács Attila Csaba 2005: 2.2.3. Litoszférakutatás. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Kovács I., Csontos L., Szabó Cs., Falus Gy., Bali E., Benedek, K., Zajacz Z. (2005) Paleogene igneous rocks and geodynamics of the wider Carpathian-Pannonian Region: an integrated approach. Bull. Geol. Soc. Am. (In press) Kovács P. 2005; Turbulencia a tejeskávéban és Föld körüli térségünkben, I., II. rész, www.urvilag.hu, 2005. máj. 10., 11. Kovács Péter 2005: Földmágneses kutatások. Jelentés a 2005. évi tevékenységekről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Kristóf T., G. Rutkai, L. Merényi, J. Liszi: Molecular simulation of the Joule–Thomson inversion curve of hydrogen sulphide. Molecular Physics, Vol. 103, No. 4, 2005, 537–545 Lendvay Pál 2005: 2.4.1. Geofizikai Adatbázisok. 2.4.1.4. Mélyfúrás-geofizikai adatrendszerek. Jelentés 2005. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Lendvay Pál 2005: 7.2.2. Állami Geofizikai Adatszolgáltatás. Közszolgálati feladat. Jelentés 2005. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Lesić V., Márton E., 2005: Study of Tertiary basaltic rocks of the Dinaric and Vardar zones by paleomagnetic measurements; 14th Congress of Geologist of Serbia and Montenegro, Újvidék, 2005. október 18-20. abstract: Book of Abstracts, 211-212. Lesić V., Márton E., Cvetkov V. 2005: Paleomagnetic study on the Miocene of Fruška Gora; 1st International Workshop "Neogene of Central and Southern Europe", Újvidék, 2005. május 25-27. abstract: Book of Abstracts, 30. Lesić V., Márton E., Cvetkov V. 2005: Tertiary rotations detected in the Fruška Gora (South Pannonian Basin) by paleomagnetic measurements; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 14-17. abstract: GeoLines 19, 74-75.

69


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Lesić V., Márton E., Cvetkov V. 2005: Tertiary rotations detected in the Fruška Gora (South Pannonian Basin) by paleomagnetic measurements; 1st International Workshop "Neogene of Central and Southern Europe", Újvidék, 2005. május 25-27. abstract: Book of Abstracts, 28. Lukácsy József 2005: Szeizmikus adatrendszerek. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Marek Grad, Aleksander Guterch, G. Randy Keller, Tomasz Janik, Endre Hegedüs, Jozef Vozár, Andrzej Ślączka, Timo Tiira, Jukka Yliniem8, and CELEBRATION 2000 Working Group* T. Fancsik, A. Kovacs, R. Csabafi: Lithospheric structure beneath trans-Carpathian transect from Precambrian platform to Pannonian basin - CELEBRATION 2000 seismic profile CEL05 (Beküldve JGR-be) Márton E. 2005: Neogene CCW rotations in the South Pannonian Basin; 1st International Workshop "Neogene of Central and Southern Europe", Újvidék, 2005. május 25-27. abstract: Book of Abstracts, 32. Márton E. 2004: Paleomagnetism of Permian–Triassic sections, Bükk Mts, Hungary. – Acta Geologica Hungarica 47/4, 341-347. Márton E. 2005: Post-Badenian horizontal movements in the Pannonian Basin as indicated by paleomagnetic data; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 14-17. abstract: GeoLines 19, 82-84. Márton E. 2005: Paleomagnetic evidence for Tertiary counterclockwise rotation of Adria with respect to Africa. In: Pinter N., Grenerczy Gy., Weber J., Stein S., Medak D. (eds.): The Adria microplate: GSP Geodesy, Tectonics and Hazards. NATO Science Series IV - 61, 71-80. Márton E., Pavelić D., Tomljenović B., Márton P., Avanić R. 2005: Paleomagnetic investigations in the Croatian part of the Pannonian basin: a review. – Acta Geologica Hungarica 48/2, 225-233. Márton, E., Jelen, B., Tomljenović, B., Pavelić, D., Poljak, M., Márton, P., Avanić, R., Pamić, J. 2005: Late Neogene counterclockwise rotation in the SW part of the Pannonian Basin Geologica Carpathica Márton E., Jelen B., Tomljenović B., Pavelić D., Poljak M., Márton P., Avanić R., Pamić J., 2005: Late Neogene counterclockwise rotation in the SW Corner of the Pannonian Basin; 7th Alpine Workshop, Abbázia, 2005. szeptember 28 - október 2. abstract: 7th Workshop on Alpine Geological Studies, Abstracts Book, 55. Márton E., Moro A., Ćosović V., 2005: A preliminary report on paleomagnetic investigation of the Cretaceous limestones, Istria; 3rd Croatian Geological Congress, Abbázia, 2005. szeptember 28 - október 2. abstract: Third Croatian Geological Congress, Abstracts Book, 93. Márton E., Zampieri D., Ćosović V., Moro A., 2005: Late Cretaceous paleomagnetic results from the Adriatic Foreland; 7th Alpine Workshop, Abbázia, 2005. szeptember 28 - október 2. abstract: 7th Workshop on Alpine Geological Studies, Abstracts Book, 57. Mártonné dr. Szalay Emő dr. 2005: Jelentés a Paleomágnses Kutatások projekt keretében 2005ben végzett munkákról. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Merényi L., Tóth Gy. 2005: Eötvös-inga mérési adatok felhasználása gravitációs térképek szerkesztéséhez. Geomatikai Közlemények VIII.,. Merényi László 2005: 7.1.2.6. Geotermikus Kutatások. Jelentés a 2005. évi tevékenységről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár

70


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Merényi László 2005: Papszigeti Obszervatórium. Jelentés a 2005. évi tevékenységről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Merényi László, Kis Márta 2005: 2.2.4.4. Gravitációs kutatások. Jelentés a 2005. évi tevékenységről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Nagy Attila 2005: 6.3.3. Metrológiai Laboratórium. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Nagy Attila 2005: 3.1.7. A természetes és mesterséges radioaktív háttérsugárzáas vizsgálata. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Nagy Attila 2005: 6.3.2. Radiometriai Laboratórium. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Neducza Boriszláv 2005: 3.1.5. Környezetgeofizika. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Pattantyus-Á. Miklós & N. Boriszláv: Radar mapping of a Roman villa-estate at Baláca,Hungary; EAGE-Near Surface, 11th European Meeting, 4-7 September 2005, Extended Abstracts (CD) Pattantyús-Á. Miklós 2005: Kutatási jelentés 2005. Mérnökgeofizika – Régészeti kutatások. ELGI Kutatási terv, 4.1.3. pont. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Posgay, K., Bodoky T., Hajnal, Z., Tóth, T.M., Fancsik, T., Hegedűs, E., Kovács, A.Cs. and Takács, E., 2005: Interpretation of subhorizontal crustal reflections in the Pannonian basin: Geophysical Journal International (acepted paper) Prácser Ernő 2005: Jelentés a geoelktromos és elektromágneses kutatások 2005. évi feladatiról (7.1.2.3.) . Kutatási jelentés. MGSZ adattár Prónay Zsolt 2005: 7.1.2.5. Mérnökgeofizikai módszertani kutatások. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Scholtz P. 2005, Forrásjelek összehasonlítása gyorsulásmérő jelek és geofonjelek alapján (cikk, Magyar Geofizika) Előkészületben Scholtz P. 2005, Földerőjel előállítása geofonjelek felhasználásával. Magyar Geofizika (Előkészületben) Scholtz P. 2005, Vibrátor forrásjel analízis és meghatározás geofonjelek segítségével Magyar Geofizika (Előkészületben) Scholtz P., Nyári, Zs. and Gömböcz, L., 2005, Analysis tools for first arrival seismic velocity and attenuation tomography (extended abstract) Scholtz Péter dr. 2005: 7.1.2.1. Szeizmikus módszertani kutatások. Vibrátoros mérések jelfeldolgozása. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Scholtz, P., Nyári, Zs. and Gömböcz, L., 2005, Analysis tools for first arrival seismic velocity and attenuation tomography (extended abstract) Sharma S. P., E. Prácser, K. K. Roy 2005: Joint inversion of seismic refraction and magnetotelluric data for resolving deeper subsurface structure. Acta Geod. Geoph. Hung. Vol. 40(2), pp. 241-258. Sroda P., W. Czuba, M. Grad, A. Guterch, A.K. Tokarski, T. Janik, M. Rauch,G.R. Keller, E. Hegedűs, J. Vozár, and CELEBRATION 2000 Working Group: Crustal and upper mantle structure of the Western Carpathians from CELEBRATION 2000 profiles CEL01 and CEL04: seismic models and geological implications. (Beküldve JGR-be) Szabó Cs., Bali E., Banks D., Bodnar R.J. Kovács I., Zajacz Z., Török K., Halter W. 2005: Evidence for percolation of different alkaline melts in the upper mantle beneath the cen-

71


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése tral Pannonian Basin: A silicate melt inclusion study on peridotite xenoliths. ECROFI XVIII. Siena, 6-9 July 2005 Abstract e-book, 03_Szabo.pdf. Előadás az ECROFI XVIII. Konferenciáján, Sienában. Takács Ernő 2005: 4.2.3. A hazai geotermikus energiapotenciál. Jelentés a 2005. évi eredményekről. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Takács Ernő 2005: 4.3. Régiógeofizikai kutatások. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Tildy Péter, Neducza Boriszláv 2005: 4.1.2. Településgeofizika (Mérnökszeizmológiai térképezés. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Tóth Gy., Merényi L. 2005: Eötvös-inga mérési adatok felhasználása gravitációs térképek szerkesztéséhez. - Geomatikai Közlemények VIII. Tóth Sándor 2005: 2. A földtani környezet megismerését célzó kutatások. 2.2. Geofizikai alapkutatás. 2.2.1. Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése. 2.2.1.1. Dél-Dunántúl. 2.2.1.1.2. A Dráva-medence kutatási terület vizsgálata. Kutatási jelentés. MGSZ adattár Török K., Dégi J., Marosi Gy. Szép A. 2005: Reduced carbonic fluids in mafic granulite xenoliths from the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field, W-Hungary. Chemical Geology, 223, 93-108. Túnyi I., Márton E., Žec B., Vass D. 2005: Paleomagnetism of Neovolcanics of the Vihorlatské vrchy Mts. – Mineralia Slovaca 37, 268-271. Túnyi I., Žec B., Márton E., Vass D. 2005: New paleomagnetic measurements from southern part of the Slanské vrchy Mts. – Mineralia Slovaca 37, 288-291. Völgyesi L, Szabó Z, Csapó G. 2005: Relation between time variation of gravity and Pannonian sediment thickness in the Carpathian basin. EGU General Assembly, Vienna. Geophysical Research Abstracks, European Geosciences Union, Vol.7, CD kiadvány. Völgyesi L, Tóth Gy, Csapó G, Szabó Z. 2005: Az Eötvös-ingamérések geodéziai célú hasznosításának helyzete Magyarországon. Geodézia és Kartográfia, Vol. 57, Nr.5. Völgyesi L. Csapó G, Szabó Z. 2005: Relation Between time variation of gravity and pannonian sediment thickness in the Carpatian basin. Reports on Geodesy, Warsaw University of Technology, Vol. 73., Nr.2., pp.: 255-262 Zilahi-Sebess László Mélyfúrási-Geofizikai mérések értelmezése a Mórágyi rög területén PhD.

72



ELŐADÁSOK 2004-BEN Bali E., Zajac, Z., Szabó, Cs., Halter W., Kovács I., Török K., Vaselli O. Bodnar R.J. 2005: Evidence for melting of subducted slab: silicate melt inclusion study on quartz-bearing orthopyroxene-rich websterite xenolith from the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field (Western Hungary, Pannonian Basin). ECROFI XVIII. Siena, 6-9 July 2005 Abstract e-book, Bali.pdf. Előadás az ECROFI XVIII. Konferenciáján, Sienában. Benkő K., Fodor L., Márton E. 2005: Structural and paleomagnetic analysis of Miocene rocks in Northern Transdanubia; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 14-17. abstract: GeoLines 19, 22-24. Bielik Miroslav, Kloska Károly, Meurers Bruno, Svancara Ján, Wybraniec Stanislaw and CELEBRATION 2000 Potential Field Group: Diethard Ruess, Tamás Fancsik, Teresa Grabowska, Czeslaw Królikowski, Zdislaw Petecki, Olga Polechonska, Tomás Grand, Martin Katona, Jan Mikuska, Roman Pasteka, Viktória Szalaiová, Jan Sefara, Jozef Vozár (2005): Gravity map of Central Europe (CELEBRATION 2000 area). General Assembly EGU 2005, Vienna Brueckl E., Behm M., Grad M.,Guterch A., Hegedus E., Kovacs A. Cs., Komminaho K., Kozlovskaya, Lambrecht A., Mitterbauer U., Oreskovic J., Rumpfhuber E., Sumanovac F., Tiira T., Velasco A., Wilde-Pi¢rko M.: ALPASS - Passive seismic monitoring in the Eastern Alps, AGU Fall Meeting, 2005. dec. 5-9. Csontos A., Heilig B., Kovács P.; National report on geomagnetic surveys of Hungary, poszter, 2nd European Repeat Station Workshop, Varsó, 2005. ápr. 6-8. Csontos L., Márton E., Tomljenivić B., Fórián-Szabó M. 2005: Palaeo-position and tectonic neighborhood of Bükk Mts, N. Hungary; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 14-17. abstract: GeoLines 19, 27-29. Dégi J., Badenszki E., Török K., Kodolányi J., Szép A., Marosi Gy. 2005: Detailed study of the CO2-CO±C system in mafic granulite xenoliths from Bakony-Balaton Highland Volcanic Field Central Pannonian Basin, W-Hungary. ECROFI XVIII. Siena, 6-9 July 2005 Abstract e-book, 05 Degi.pdf. Előadás az ECROFI XVIII. Konferenciáján, Sienában. Dégi J., Kodolányi J., Badenszki E., Török K. 2005: Thermo-barometry of garnet granulite xenoliths from the Bakony Balaton Highland Volcanic Field (BBHVF). Geolines, 19, 3233. Proceedings of the 3rd Meeting of the Central European Tectonic Studies Group/10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group Felsőtárkány, Hungary, April 14-17, 2005. Előadás a CETEG-HUNTEK konferencián Felsőtárkányban Falus Gy., Szabó Cs., Kovács I., Zajacz Z. Complex history of the lithospheric mantle beneath the western Pannonian Basin. Előadás CETEG 2005 13-17 April, Eger, Felsőtárkány Fancsik T., Falus Gy., Hajnal Z., Hegedûs E., Keller R.G., Kovács A.Cs., Török I. 2005: An integrated approach in revealing the structure of the West-Pannonian Basin from crust to deep mantle: past, present and future Geodynamics of Central Europe május 29június 3. 2005, Zakopane

73


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Fancsik T., Falus Gy., Hegedűs E., Keller G.R., Kiss J., Kovács A. Cs., Török I. 2005: Structure of the lithosphere in the West-Pannonian Basin, based on CELEBRATION 2000 3D seismic data and mantle xenoliths. 3. CETeG konferencia Eger-Felsõtárkány, 13-17 április, 2005: Fejes I., Prónay ZS., Sőrés L., Stickel J.: Cone Penetration Test study in the Evaluation of a Radioactive Waste Disposal Site. Madrid, 2005. June 13-16 67th EAGE Conference & Exhibition Fodor L., Horváth P., Koroknai B., Márton E., Trajanova M., Vrabec M., Vrabec M. 2005: Ductile to brittle extension during Neogene exhumation of the metamorphic and magmatic rocks of the Pohorje-Kozjak Mts. (Slovenia, Eastern Alps); 15th Conference on Deformation mechanism, Rheology and Tectonics, ETH Zürich.: Abstract volume, 80. Geomágneses-Aeronómiai Közösség (MTA GGKI – ELGI): INTERMAGNET: globális geomágneses rendszer, előadás az MTA Közgyűlésén, 2005. május 4. Gili L..,Hegedüs E.,Kovács A. Cs., Török I.: Low-Budget Seismology. Geodinamics of Central Europe, Zakopane, 2005. 05.29-06.03 Grad M.; Sroda, P.; Czuba, W.; Guterch, A.; Keller, G. R.; Janik, T.; Hegedüs, E.; Vozár, J.; Tiira, T.; Yliniemi, J. Trans-Carpathian transects from Precambrian platform to Pannonian basin - lithospheric structure beneath CELEBRATION 2000 seismic profiles CEL01, CEL04 and CEL05 EGU, Vienna, Austria, 24-29 April 2005 Gúthy T. Konrad Gy. Berta Zs. Felszín közeli szeizmikus reflexió, tomográfia és geológiai kutató árok együttes értelmezése Előadás, az ELGI konferencia termében 2005. szept. 15. Gúthy Tibor, Konrád Gyula, Berta Zsolt: Joint interpretation of near surface seismic reflection, tomography and exploration trench data Poster presentation Madrid, 2005. June 13-16 67th EAGE Conference & Exhibition Hegedűs E., A passzív szeizmikus módszer új alkalmazási lehetőségei: szerkezeti zónák aktivitásának vizsgálata emissziók detektálásával, MGE, Előadóülés, Nagykanizsa, 2005. november. 25. Hegedűs E., L. Gili, I. Török, A. Cs. Kovács Low-budget seismology. Zakopane, Geodymanics of Central Europe, 31.05.2005-03.05.2005 Hegedűs E., R. G. Keller, T. Fancsik, A. Guterch, M. Grad, E. Brueckl, E. Kozlovskaya, T. Tiira,J. Yliniemi, K. Komminaho, A. Cs. Kovács, I. Török, R. Csabafi, M. Swieczak DANUBE 2004 seismic experiment in S-Hungary Zakopane, Geodymanics of Central Europe, 31.05.2005-03.05.2005 Hegedűs Endre, Fancsik Tamás (ELGI): A BAF kutatásban végzett regionális szeizmikus reflexiós és tomográfiás mérések. Földtudományi előadóülés, Pécs, 2005. június 2-3. Hegedus, E., Brueckl, E.,Csabafi, R., Fancsik, T.,Grad, M.,Guterch, A., Hajnal, Z., Keller, R., Kovacs, A. C., Komminaho, K., Kozlovskaya, E., Tiira, T., Torok, I., Yliniemi, J., DANUBE 2004 Lithosphere Research Program, AGU Fall Meeting, 2005. dec. 5-9. Hegymegi L.; Observatory instruments, past, present, future? (invited) – előadás, 10th Scientific Assembly of IAGA, Toulouse, France Heilig B.: Damping of geomagnetic pulsations int he plasmasphere, EGU General Assembly, Vienna, 25 April, 2005 (poster - Abstract published in Geophysical Research Abstracts 7, 2005).

74


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Heilig B.: ULF hullámok csillapítása a magnetoszférában. Ifjú Szakemberek Ankétja, Sarlóspuszta, 2005. áprlis 1. (MTA GGKI különdíj). Heilig B.; Compressional activity and ULF upstream waves observed at LEO (CHAMP), GeoForschungsZentrum, Potsdam 2005. október 12. Heilig Balázs; Mágneses Környezetünk, Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház Nyugdíjasklub 2005. december 14. Hermann L., Kanlı A. I., Prónay Zs., Pınar A., Tildy P. and Törös E., MASW measurements for Seismic Site Effect Evaluation, Fourth Congress of Balkan Geophysical Society, Bukarest, Románia, október 9-12, 2005, Hermann L., Neducza B., Prónay Zs., Tildy P., Törös E., Helyi hatás paraméter meghatározása felszíni hullám módszerrel Eredmények a hazai földrengéskutatásban Előadások a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, Budapest, november 7. 2005 Kis M., Szabó Z. (2005): Microgravimetric investigations for cavity detection. EAGE Near Surface Conference and Exhibition 2005, 2-5 September 2005 Palermo Kis, M. 2005: Combined interpretation of MT and seismic refraction data using Generalised Series Expansion (GSE) algorithm. Report for the IND-7/2001 Indian-Hungarian Research Project Kiss J., Madarasi A., Prácser E., Schnegg P., Varga G. 2005: Comparison of structural information a 2D MT inversion with seismic, gravimetric and geological data. EGU2 Vienna 25-29. April 2005. (poszter) Kiss J., Szarka L. Prácser E. 2005: Second-order magnetic phase transition in the Earth. Geophysical Research Letters, Vol 32. Kóthay K., Szabó Cs., Török K., Sharygin V., Ntaflos T. 2005: Comprehensive study on silicate melt inclusions of olivine phenocrysts from different alkali basalt volcanoes (Hegyestű and Haláp) from the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field, Central Pannonian Basin, Hungary. ECROFI XVIII. Siena, 6-9 July 2005 Abstract e-book, K_thay.pdf. Előadás az ECROFI XVIII. Konferenciáján, Sienában. Kováč M., Brzobohatý R., Doláková N., Fordinál K., Halásová E., Hudácková N., Joniak P., Kvacek Z., Márton E., Pipík R., Sabol M., Slamková M., Sliva L. 2005: Paleogeography, paleoclimate and paleoecology of the Carpatho-Pannonian region during the Neogene; 12th RCMNS Congress, Bécs, 2005. szeptember 6-11. Kovács P., Z. Vörös; Turbulent phenomena in the dynamics of the magnetosphere, poszter, General Assembly of European Geophysical Union, Bécs, 2005. ápr. 24-29. (Abstract published in Geophysical Research Abstracts 7, 2005) Lesić V., Márton E., 2005: Study of Tertiary basaltic rocks of the Dinaric and Vardar zones by paleomagnetic measurements; 14th Congress of Geologist of Serbia and Montenegro, Újvidék, 2005. október 18-20. abstract: Book of Abstracts, 211-212. Lesić V., Márton E., Cvetkov V. 2005: Paleomagnetic study on the Miocene of Fruška Gora; 1st International Workshop "Neogene of Central and Southern Europe", Újvidék, 2005. május 25-27. abstract: Book of Abstracts, 30. Lesić V., Márton E., Cvetkov V. 2005: Tertiary rotations detected in the Fruška Gora (South Pannonian Basin) by paleomagnetic measurements; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 14-17. abstract: GeoLines 19, 74-75.

75


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Lesić V., Márton E., Cvetkov V. 2005: Tertiary rotations detected in the Fruška Gora (South Pannonian Basin) by paleomagnetic measurements; 1st International Workshop "Neogene of Central and Southern Europe", Újvidék, 2005. május 25-27. abstract: Book of Abstracts, 28. Malinowski, M., Antonowicz, L., Grad, M.,Guterch, A., Hegedus, E., Iwanowska, E., Keller, R., Sliwinski, Z., Takacs, E.,, GRUNDY 2003: An integrated reflection-refraction experiment in Polish Basin, EGU, Vienna , 24-29. April 2002 Márton E. 2005: Post-Badenian horizontal movements in the Pannonian Basin as indicated by paleomagnetic data; 3rd Meeting of the Central Europead Tectonic Studies Group and 10th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group. Felsőtárkány, 2005. április 14-17. abstract: GeoLines 19, 82-84. Márton E., 2005: Tertiary geodynamics of the Carpatho-Pannonian region: palaeomagnetic constraint; Univeristy of Basel, Collocvium, Basel, 2005. november 3. Márton E., Jelen B., Tomljenović B., Pavelić D., Poljak M., Márton P., Avanić R., Pamić J., 2005: Late Neogene counterclockwise rotation in the SW Corner of the Pannonian Basin; 7th Alpine Workshop, Abbázia, 2005. szeptember 28 - október 2. abstract: 7th Workshop on Alpine Geological Studies, Abstracts Book, 55. Márton E., Márton P. 2005: A szuszceptibilitás mint a környezetszennyezés indikátora; MTA Geofizikai és Geodéziai Kutatóintézet. Sopron, 2005. május 10. Márton E., Márton P. 2005: Környezetünk és a mágneses szuszceptibilitás; Soproni Egyetem. 2005. május 11. Márton E., Moro A., Ćosović V., 2005: A preliminary report on paleomagnetic investigation of the Cretaceous limestones, Istria; 3rd Croatian Geological Congress, Abbázia, 2005. szeptember 28 - október 2. abstract: Third Croatian Geological Congress, Abstracts Book, 93. Márton E., Zampieri D., Ćosović V., Moro A., 2005: Late Cretaceous paleomagnetic results from the Adriatic Foreland; 7th Alpine Workshop, Abbázia, 2005. szeptember 28 - október 2. abstract: 7th Workshop on Alpine Geological Studies, Abstracts Book, 57. Márton E. 2005: Neogene CCW rotations in the South Pannonian Basin; 1st International Workshop "Neogene of Central and Southern Europe", Újvidék, 2005. május 25-27. abstract: Book of Abstracts, 32. Merényi L.., L. Hegymegi.: Flexible data acquisition software for PDA computers. Proceedings for the XI. IAGA Workshop on geomagnetic observatory instrument, data acquisition and processing, Kakioka, Japan 9-17 November, 2004. Merényi L.: Eötvös-ingával és graviméterrel mért adatok együttes értelmezése. XXXVI. Ifjú Szakemberek Ankétja. 2005. ápr. 1-2., Sarlóspuszta. Neducza B., L. Hermann; Automatic Determination of Dispersion Curves (szóbeli) Palermo EAGE Near Surface Pattantyús-Á. Miklós & N. Boriszláv: Radar mapping of a Roman villa-estate at Baláca, Hungary; EAGE-Near Surface, 11th European Meeting, 4-7 September 2005, Palermo, Italy (poster presentation) Prónay, Törös, Neducza, 2005.: Seismic Measurements to Characterize Granite. 11th Meeting of EEGS-ES, Palermo, Italy, (Poster)

76


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Rigler Balázs, Jencsel Henrietta, Babinszki Edit: A Körös –medence negyedidőszaki üledékeinek gammaspektrometriai vizsgálata. MGE Ifjúsági Ankét, 2005. április 1. Sarlóspuszta Scholtz P., 2005, Reflexiós szeizmikus mérések hatékonyságának és felbontóképességének növelése, PhD eredmények a magyar geofizikában, MTA tudományos előadóülés, Budapest Scholtz P., Nyári Zs. and Gömböcz L., 2005, Analysis tools for first arrival seismic velocity and attenuation tomography (extended abstract) Sharma S. P., E. Prácser, K. K. Roy 2005: Joint inversion of seismic refraction and magnetotelluric data for resolving deeper subsurface structure. Acta Geod. Geoph. Hung. Vol. 40(2), pp. 241-258. Sőres L., Kiss J.: DC Resistivity Map of Hungary, Based on the National Geoelectric Database. 4th Congress of BGS, Bucharest, 2005 Szabó Cs., Bali E., Banks D., Bodnar R.J. Kovács I., Zajacz Z., Török K., Halter W. 2005: Evidence for percolation of different alkaline melts in the upper mantle beneath the central Pannonian Basin: A silicate melt inclusion study on peridotite xenoliths. ECROFI XVIII. Siena, 6-9 July 2005 Abstract e-book, 03_Szabo.pdf. Előadás az ECROFI XVIII. Konferenciáján, Sienában. Szűcs P., Nyári, Zs.: A robust geostatistical method for geophysical investigation and groundwater modelling. Poszter, EGU, Bécs Szűcs T.: Gránittestet harántoló fúrólyukban végzett radar vizsgálatok Előadás az Ifjú szakemberek ankétján

2005. április 1-2.

Szűcs T.: A középkori Mohi archeogeofizikai vizsgálata XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia - Zsűri különdíja Szűcs, P., Nyári, Zs.2005: A robust geostatistical method for geophysical investigation and groundwater modelling. (Poszter), EGU, Bécs, 2005 Tillmann, A., Nyari, Z., Englert A., Fejes, I., Vanderborght, J., and Vereecken, H. 2005: Aquifer heterogeneity estimation using cone penetration tests (CPT). Poszter, EGU, Bécs, 2005 Tillmann, A., Nyari, Z., Englert A., Vanderborght, J., and Vereecken, H. 2005: Using CPT for investigation of anisotropy and heterogeneity in an aquifer at Krauthausen, (szóbeli), EAGE, Madrid, 2005 Törös E. A geofizikai mérések szerepe a Bp. X. üregkutatási problémáinak megoldásaiban V. Földtani Veszélyforrások Konferencia Magyar Geológiai Szolgálat, Magyarhoni Földtani Társulat, Mérnöki Kamara Geotechnika Tagozata, 2005. május, Eger, HOTEL EGER & PARK Toth G. Falus, C. Szabo and K. Hidas Composition and structure of a subduction-affected lithospheric mantle beneath the Eastern Transylvanian Basin: a xenolith study Zakopane, Geodymanics of Central Europe, 31.05.2005-03.05.2005 Túnyi I., Márton E., Žec B., Vass D. 2005: Paleomagnetism of Neovolcanics of the Vihorlatské vrchy Mts; Congress of the Slovak Geological Society. Medvedia hora, 2005. június. Túnyi I., Žec B., Márton E., Vass D. 2005: New paleomagnetic measurements from southern part of the Slanské vrchy Mts; Congress of the Slovak Geological Society. Medvedia hora, 2005. június.

77


Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2005. évi Működési jelentése Vértesy L, Gulyás Á, Madarasi A, Kovács P, Sőrés L, Kiss J. 2005: Geophysical experiences of prospecting of low- and intermediate-level radioactive waste disposal site. EAGE, Madrid, 2005 Völgyesi L, Szabó Z, Csapó G. 2005: Relation between time variation of gravity and Pannonian sediment thickness in the Carpathian basin. EGU General Assembly, Vienna. Geophysical Research Abstracks, European Geosciences Union, Vol.7, CD kiadvány. Völgyesi L., Földváry L.,.Csapó G 2005: New processing of gravity network measurements in Hungary. (Presented on the joint meeting of the IAG, IAPSO and IABO; Dynamic Planet 2005, Cairns, Australia) Zilahi-Sebess László, Szongoth Gábor, Bartha Zoltán (Geo-Log): Az új nyugat-mecseki fúrásokban végzett mélyfúrás-geofizikai mérések ismertetése Földtudományi előadóülés, Pécs, 2005. június 2-3.

78

A jelentést összeállította: Hegybíró Zsuzsanna. A jelentést jóváhagyta: dr. Fancsik Tamás igazgató. Budapest, január 31

Recommend Documents