A jelenlegi trendek figyelembevételével így festhet egy mai harmincas férfi Fotók: Getty Images

2016. 02. 28.

A jövő menő szakmái

Ő MENŐ SZAKMÁI

A JÖV

Akiknek húsz év múlva is jó lesz Figyelő 2012­03­13 14:25

Tűzoltónak vagy űrhajósnak kevés kisiskolás készül, immár számukra is vonzóbb az ügyvédi vagy a vállalkozói életpálya. Néhány évtizeden belül ugyanakkor gyökeresen átalakul a munkaerőpiac, a munkakultúra; s a társadalmi­gazdasági trendekből levezethető az is, melyek lesznek a keresetté váló szakmák. Ez alapján a mai gyerekek közül például ökológusok, nanotechnikusok vagy éppen energetikusok tömegei kerülhetnek majd ki. Kovács János reggel tárgyalásra siet. Iratokat nem visz magával, ez fel sem merül, a laptopjára is csak fiatalsága mementójaként emlékszik. A nyakkendőjét viszont gondosan megigazítja: az abba beépített miniszámítógép a szemüvege belső oldalára vetíti majd az éppen szükséges adatokat a megbeszélés során. Névjegykártya? Pályakezdőként még neki is volt, ám üzleti partnerével már jó ideje egy kézfogással cserélik ki személyes adataikat. Kovács egyébiránt ötvenéves, cégénél az átlagéletkor 45 esztendő. Különbségmenedzserként tevékenykedik: feladata, hogy a vállalat nemzetközi csoportjainak eltérő kultúráit összehangolja, segítse a kommunikációt, a súrlódásmentes munkavégzést. Már öt éve dolgozik ott, így lassan tovább is áll majd. Nem mintha nem szeretné a munkáját, de már nem szokás egy projektnél tovább maradni egy helyen. Emberünk jól él, a marketingesek által selpies (second life people) vagy woopies (well off old people) néven emlegetett fogyasztói csoportot erősíti: gyerekei kirepültek, így jut ideje vásárolni, szórakozni, pénzt költeni. Képes volt újrakezdeni és ismét százszázalékosan teljesíteni, karriert építeni. Erre van is még húsz éve a nyugdíjig. A jelenlegi trendek figyelembevételével így festhet egy mai harmincas férfi életvitele 2030 táján. Napjait, életstílusát, munkakörét s általában a jövő munkaerő­piaci jellegzetességeit, a keresett szakmák körét a technikai és a társadalmi változások befolyásolják. A biztosnak tűnő szakmák feltérképezéséhez pedig mindenekelőtt a megatrendekből célszerű kiindulni. Ezek olyan tendenciákat foglalnak magukban, amelyek két­három évtizeden keresztül is tartják magukat, mind nagyobb lakossági arányt elérve. „Ilyen például az individualizmus, a vizualitás szerepének erősödése, a gyorsuló élettempó vagy az egészség­ és környezettudatosság” – sorolja Törőcsik Mária, a Trendinspiráció trendkutató cég vezetője. Fotók: Getty Images

Top 5 nyerő klasszikus KÖZGAZDÁSZ Marketingesre, értékesítőre, könyvvizsgálóra mindig szükség lesz, legfeljebb egyfajta diverzifikálódás figyelhető majd meg. Kezdő fizetés ma: bruttó 220 ezer forint (aktuáriusoknál ennél magasabb) ÉLELMISZER­IPARI SZAKMUNKÁS Jelenleg elsősorban a Nyugat­Dunántúlon számít sikerszakmának a szakács, pék, hentes vagy cukrász végzettség, emellett külföldön is keresettek a hazai szakemberek. Kezdő fizetés ma: bruttó 100–150 ezer forint INFORMATIKUS Az előrejelzések szerint a digitális piac Európában több százezer új munkahelyet teremt a jövőben. Szükség lesz IT­tanácsadókra, szoftverfejlesztőkre, programozókra. A sztárszakma keresett marad tehát, de mind többen választják majd, ezért fontos kitűnni egy neves egyetem diplomájával, több nyelv ismeretével. Kezdő http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=1553_a_jovo_meno_szakmai

1/5

2016. 02. 28.

A jövő menő szakmái

fizetés ma: bruttó 200 ezer forint SZÉPSÉGIPARI SZAKMUNKÁS A biokozmetikák után már ma is nyílnak biofodrászszalonok. Az ágazat tovább zöldül, azaz folytatódik a közeledés a természetes, adalékmentes anyagokhoz. Az individualizmus trendjének nyomán várhatóan a jövőben is keresett lesz a stílustanácsadó és a szépészeti szakemberek munkája. Kezdő fizetés ma: bruttó 200 ezer forint MÉRNÖK Egy villamos­ vagy gépészmérnöki diploma továbbra is jó választás, de két nyelv alapos ismerete kell még ahhoz, hogy az autóipari és elektronikai gyártók álláshirdetéseire komoly eséllyel pályázzanak majd a mai gyerekek. Kezdő fizetés ma: bruttó 200 ezer forinttól <#zaras_figyelo#>Az ipari forradalom elsősorban a kékgalléros, azaz az alacsonyabb képzettséget igénylő munkások életére hatott, az ő feladataik egy részét tette feleslegessé. A kötött munkaidő is csak akkoriban jelent meg, előtte sokkal inkább egybefonódott a munka és a magánélet. Galántai Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jövőkutatója szerint egy küszöbönálló technológiai áttörés az ipari forradalomhoz hasonló változást hozhat, azzal a különbséggel, hogy az most a fehérgallérosok, azaz a szellemi tevékenységet végzők életére lehet igazán hatással. „Alapvetően két modell alapján lehet felvázolni a jövő szakmáit. Az egyik a jelenlegi trendeket vetíti ki a jövőre, és ebből vezet le pár új munkakört. A másik, a szélsőségesebb verzió technológiai forradalommal számol” – mondja Galántai Zoltán. Utóbbi, a Thomas Frey futurológus nevéhez köthető jövőkép alapján például az erőművek jelenlegi formájukban megszűnnek, az emberiség a lokális energiatermelésre áll át, az utakat önjáró autók lepik majd el. Az oktatás alapjaiban alakul át, s a ruhaipar is eltűnik jelen formájában, a szabók és varrónők például átadják a helyüket a háromdimenziós dizájnereknek. A változások következtében összességében világszerte mintegy kétmilliárd munkahely szűnik meg: nem lesz szükség sofőrökre, töltőállomás­üzemeltetőkre, ruhagyártó üzemekben dolgozó tervezőkre. A robotok és a mesterséges intelligencia terjedése pedig kiváltja a bányászok, halászok, mezőgazdászok munkáját. ÚJ TÁRSADALOM Akár a minimális változással számoló, akár a merészebb verzió alakítja a jövő munkaerőpiacát, az már bizonyosan látszik, hogy a világ a távmunka és a munka­magánélet határainak elmosódása felé halad. „A munkavégzés új kereteinek az elfogadása előbb­utóbb magával hozza a rugalmasság és a mobilitás erősödését Magyarországon is. A munka stílusa határozza majd meg az életstílust, ennek nyomán felpuhul a társadalmi rétegződés” – jósolja Törőcsik Mária. A szülők vagyoni helyzete, státusa nem nyújt majd automatikusan garanciát a gyermekek boldogulására. Az oktatáson keresztül azonban befolyásolja azt, hiszen mindinkább a tudásbeli eltérések mentén fog tagozódni a közeljövő társadalma. Top 5 felfutás előtt álló szakma BIZTOSÍTÁSMATEMATIKUS (AKTUÁRIUS) Magyarországon a pénzügyi szektor folyamatosan fejlődik, ezért e szakemberek tudására kockázatelemzőként, befektetési tanácsadóként a bankok, nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok vélhetően a jövőben is igényt tartanak. Kezdő fizetés ma: bruttó 300 ezer forint KERESŐMARKETING­SZAKÉRTŐ Minden olyan digitális dolgozóra szükség lesz, aki segít eligazodni az információtengerben: ilyenek az adathalászati és biztonsági szakértők, felhasználófelület­tervezők. Ezek közül egyetemi diploma nélkül, akkreditált tanfolyam keretében is elérhető például a search engine optimization (SEO) képzés. Ennek keretében olyan szakembereket képeznek, akik a weboldal optimalizálásával elérik, hogy a keresőprogramok által a céget minél többen, minél gyorsabban elérjék. Kezdő fizetés ma: bruttó 300–400 ezer forint

http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=1553_a_jovo_meno_szakmai

2/5

2016. 02. 28.

A jövő menő szakmái

BIOKÉMIKUS Orvosi, biológusi diploma és az elengedhetetlen nyelvvizsgák birtokában vegyipari, gyógyszeripari és környezetvédelmi területen tudnak elhelyezkedni a szakemberek. Pályakezdőként külföldi kutatóintézetekhez is ki lehet jutni. A kutatás­fejlesztés ráadásul jelenleg az Európai Unió egyik kiemelten kezelt területe. Kezdő fizetés ma: bruttó 200–250 ezer forint ENERGETIKUS A tanfolyami képzés keretében is elsajátítható szakma képviselőinek a feladata az energiaellátó rendszerek működtetése, megújuló energiaforrások ismerete, alkalmazása. Felfutás előtt álló terület. Kezdő fizetés ma: bruttó 200 ezer forint FIZIKOTERAPEUTA,GYÓGYTORNÁSZ Nagy felfutás előtt álló szakma. Problémás, hogy a biztos megélhetést nyújtó magánpraxis beindításához hároméves kórházi gyakorlat szükséges, ám kevés a szabad státus. Külföldön ezzel szemben két kézzel kapnak a magyar jelentkezők után, a hazai képzés nemzetközi összevetésben kiemelkedő színvonalú. A jogszabályi környezet a tervek szerint támogatja a körkörös migrációt, azaz azt a lehetőséget, hogy a külföldi szakmai gyakorlatot követően Magyarországon kezdje meg pályáját a szakember. Kezdő fizetés ma: bruttó 130 ezer forint (a kórházi gyakorlat megszerzése után a magánszektorban ennek kétszerese lehet) Pár évtizeden belül a megszerzett ismeretanyag, a készség és az egyéni habitus alapján három fő társadalmi réteget lehet majd megkülönböztetni. A legmagasabb státusúak közé, a kreatív osztály tagjainak sorába azok tartoznak majd, akik speciális tudással rendelkeznek, otthonosan mozognak a nemzetközi térben, biznisznomádok, azaz a világ bármely pontján képesek dolgozni, megtelepedni, egzisztenciát teremteni, emellett innovátorok is. A középréteg szakismerete is megbízható, alapos, tagjai maximálisan kihasználják az információs társadalom lehetőségeit, és folyamatosan képzik magukat, motiváltak, de nem vállalkozó szelleműek. Végül a periférián lévőknél a szükséges adottságok és ambíció hiánya akadályozza az érvényesülést, a kitörést. Jean­Michel Carlo, a társadalomtudományi oktatásra és kutatásra specializálódott párizsi Sciences Po kommunikációs intézetének a vezetője szerint azonban az egy szakterületen megszerzett tudás már nem lesz elegendő. Így azok, akik csupán egyetlen tudományág művelésében jeleskednek, nagyon nehezen találják meg majd helyüket a jövő társadalmában. A sebész egy kicsit informatikussá is válik, a kórházvezető pénzügyessé, a menedzsernek pedig az ökológiai szempontokat is figyelembe kell vennie a döntések meghozatala során. Az oktatás és tanulás folyamata is érzékelhető változáson megy át. „Kevés dolog állítható olyan bizonyossággal a jövő munkavállalójáról, mint hogy folyamatosan képeznie és menedzselnie kell majd magát” – állítja Rab Árpád Szörény, az Információs Társadalom­ és Trendkutató Központ igazgatója, akinek a pályája bizonyítja, hogy nem vizet prédikál: eredetileg néprajz szakon végzett, majd kulturális antropológiát tanult, jelenleg pedig a digitális kultúra jelenségeit kutatja. A fentiekből adódóan azok is biztos megélhetésre számíthatnak, akik az élethosszig tartó tanulásból akarnak valamiképpen megélni. Felgyorsult világunkban az információ iránti azonnali igényt az okostelefonok ki tudják ugyan elégíteni, ám aki csupán ily módon próbál ismereteket szerezni, az elveszti a rendszerszemléletet, és forráskritikai érzékre sem tesz szert. A hajmeresztőre duzzadt információtengerben mindig lesz kereslet azokra a szakmákra, amelyek az adatok rendszerezése által segítik az eligazodást. A klasszikus foglalkozások – jogász, orvos, adóügyi szakértő – mellett idetartozik a szervezetfejlesztő, szaktanácsadói munka is. A jövő kapósnak ígérkező állásai jó részére egyébként igaz, hogy különböző válságokra próbál megoldást nyújtani, legyen szó a demográfiai krízisről, az édesvizek megfogyatkozásáról vagy az ökológiai lábnyom csökkentéséről. A LEHETŐSÉG ADOTT Még csak tíz év telt el azóta, hogy a kutatók arról győzködték az embereket: merjék levélírásra is használni a számítógépet. Tették ezt részben azért, mert általános volt a félelem attól, hogy az internet tömegeket tesz majd antiszociálissá. A valóság, ma már látjuk, másképp fest. Mint arra Galántai Zoltán rámutat, a társadalmi és technikai átalakulás, fejlődés megteremti ugyan a változás lehetőségét az élet számos területén, ám nem http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=1553_a_jovo_meno_szakmai

3/5

2016. 02. 28.

A jövő menő szakmái

szükségszerűen vezet változáshoz. Inkább az irány az, amelyet fel lehet skiccelni, a tempót azonban a tapasztalatok szerint olykor a kutatók is hajlamosak alábecsülni. Unokáink választásai: vadonatúj munkakörök EGÉSZSÉGÜGY Egészségügyi diszpécser: személyre szabott gyógyszer­ és kezeléscsomagokat állít össze a páciens pénztárcájának megfelelően. Megelőző orvos: egészségvédő megelőző intézkedéseket dolgoz ki, életviteli tanácsokat ad. Biogyógyszerész: természetes, növényi alapú új gyógyszerek után kutat. Biotechnológus: olyan rendszereket és termékeket tervez, melyek működése hasonló a biológiai sejtekéhez. OKTATÁS, KÉPZÉS Telecoach: az online tanfolyamok résztvevőinek online válaszol és segít a tanulásban; vállalatnál vagy önálló vállalkozóként dolgozik, az egyéni tanulmányok költségeit is ő kalkulálja ki. Tanulni tanító: A tanulást megkönnyítő technikákat oktat iskolai vagy azon kívüli keretek között. BIZTONSÁGTECHNIKA Cybernyomozó: az informatikai hálózatokkal történő visszaéléseket deríti fel, illetve ellenstratégiát fejleszt ki a hackerek és kémek ellen, továbbá a vírusok elleni védekezésben is jártas. Kódolómérnök: a hálózatokon továbbított titkos kódokért felelős. ROBOTIKA Robothumanizáló szakember: feladata a robotok beszédkészségének és egyéb emberi tulajdonságainak fejlesztése. Virtuálisvalóság­mérnök: számítógépes szimulációkat fejleszt, amelyek a gépek és egyéb rendszerek megalkotásában segítenek. Forrás: Junge Karriere Magazin, www.sulinet.hu Előfutárok Kiss István biotechnológus „Felszín alatti szennyezett talajok, talajvizek tisztításával, mikrobiológiai kármentesítésével foglalkozunk, valamint az olajipar számára végzünk olyan mikrobiológiai fejlesztéseket, amelyek a kőolajmezők kitermelésének a hatékonyságát növelik” – sorolja feladatait a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. Biotechnológiai Intézetének igazgatója. Hozzáteszi: a biológusok mellett szükségük van vegyészekre és mérnökökre is, sőt az eladhatóságuk érdekében ezenkívül közgazdasági, jogi szakemberekre. Ma már léteznek olyan szakértők, mint például a mérnök­közgazdászok, akik képesek közvetíteni a biológus kutatók és a pénzügyi szakemberek között, a későbbiekben pedig még több, biológiaalapú, de hasonlóan összetett szakma indulhat be és futhat fel. „Április végén adjuk át a legfrissebb projektünket. Román kollégák közreműködésével egy olyan környezetvédelmi labort és eszközparkot hoztunk létre, amely alkalmas arra, hogy pontosan jelezzen, ha szennyező anyag kerül a talajba, és modellezze annak terjedését.” Kiss Istvánék fejlesztése segít a védekezésben és elhárításban. Európában ezenkívül csak egy hasonló laboratórium működik. Egy biotechnológiai projektben dolgozó szakember havi jövedelme ma bruttó 200 és 500 ezer forint közötti.

Reith András fenntartható városokat tervező szakember „Eredetileg építészmérnökként végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd egy ösztöndíjjal Münchenbe kerültem, a diplomamunkámat pedig Spanyolországban készítettem. A környezettudatos, fenntartható építészet legnagyobbjaitól tanulhattam” – meséli a Mérték Építészeti Stúdió http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=1553_a_jovo_meno_szakmai

4/5

2016. 02. 28.

A jövő menő szakmái

társtulajdonosa. Mint mondja, kulcsfontosságú kérdés a jövőnk szempontjából, hogy meg tudjuk­e oldani településeink fenntarthatósági elvek alapján történő át­, illetve újrastrukturálását, vagy sem. „Az ellátórendszereket sokkal hatékonyabbá kell tenni, emellett a környezeti terheket csökkenteni szükséges. Ez a két dolog talán önmagának ellentmondónak tűnik, de valójában nem az.” Reith András és csoportja ezen a területen nyit új utakat a településtervezésben. A fenntartható település működési modellje szerint nem keletkezik hulladék, mert szinte mindenből egy újabb kiinduló, bemeneti anyag lesz. (Például a tömegközlekedésben depóniagázzal hajtják a járműveket, ezt a termelődő hulladékból nyerik. Tökéletesebb égése miatt ráadásul kevésbé szennyezi a levegőt.) A fenntartható várostervezés még új szakterület, Magyarországon elsőként a Pécsi Tudományegyetemen alakult tanszék ennek kutatására és oktatására. Külföldön naponta bruttó 1000­1500 eurót keresnek a szakemberek, itthon egyelőre ennek csak a töredékét, de a szakma felfutás előtt áll.

Barta Endre bioinformatikus Molekuláris biológusként végzett, évekig dolgozott és kutatott laboratóriumban. A Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa ma már DNS­szekvenciákat, azaz minden élő szervezet alapját adó örökletes genetikai információkat elemez.  Bioinformatikusként dolgozik és genomikával (a gének kölcsönhatásának vizsgálatával) foglalkozik. A szakma alapja a molekuláris biológia, de mellette a programozás fortélyait is el kell sajátítani, hiszen milliárdos nagyságrendű szekvenciaadattal dolgoznak, amelyet csak számítógépen lehet kezelni. „A szekvenálási technológia, azaz a DNS bázissorrendjének a megállapítása annyit fejlődött az utóbbi pár évben, és olyan lehetőségek rejlenek benne, amelyek a jövőben forradalmi újításokat hozhatnak a gyógyászatban, de a mezőgazdaságban és az ipari mikrobiológiában is” – állítja. Az új generációs kutatásokkal lassan elérhető egy ember teljes DNS­be kódolt öröklődő információjának a meghatározása. Ezáltal feltárható, milyen betegségekre örökölt hajlamokat az illető, hatásos lesz­e számára egy adott gyógyszer, vagy például vannak­e még rákos sejtek a szervezetében – ráadásul mindezt gyorsan és olcsón lehet majd vizsgálni. Egy közalkalmazotti besorolásban, tudományos főmunkatársként dolgozó bioinformatikai szakember jelenleg (pótlékok nélkül) havi bruttó 310 ezer forintos fizetést kap.

http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=1553_a_jovo_meno_szakmai

5/5