A JÁTÉKVEZETŐI TÖMEGBÁZIS SZÉLESÍTÉSE (Toborzás és Megtartás)
2011.
Készítette: Hanacsek Attila
2
TARTALOMJEGYZÉK
RÖVID HELYZETELEMZÉS .................................................................................................. 3 „SCHOOL REFEREEING SYSTEM” FELÉPÍTÉSE: ............................................................. 3 Fő irányvonalak: .................................................................................................................... 4 A rendszer előnyei:................................................................................................................. 5 A JÁTÉKVEZETŐ TOBORZÁS „KLASSZIKUS” RENDSZERE ......................................... 6 A célkorosztály helyes kiválasztása........................................................................................ 8 A női játékvezetés ................................................................................................................... 9 A JÁTÉKVEZETŐK MEGTARTÁSA ................................................................................... 10 A játékvezetők megtartása területén jelentkező feladatok:................................................... 10 A működők megtartása, a közösség ereje: ........................................................................... 12 Monitoring rendszer:............................................................................................................ 13 A kezdő játékvezetők megtartása: ........................................................................................ 15 A BST program lényege: ...................................................................................................... 15 ÖSSZEGZÉS:........................................................................................................................... 16
3
„A magyar labdarúgás stratégiája, a megújulás évtizede” összefoglaló vitaanyag tartalmazza: a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja. A tömegesítést többféle értelemben kell kezelni, nem csupán az aktív, majdan profi játékosok számát kell növelni, de az amatőr és a szabadidős futball, a feltörekvő szakágak sportolóinak számára is gondolni kell. Ahogy a vitaanyag is fogalmaz, „a tömegesítés következtében a színvonalas labdarúgáshoz szükséges további szakemberek képzése, biztosítása”, azaz több képzett labdarúgó játékvezetőre is szükség lesz a jövőben. RÖVID HELYZETELEMZÉS A SZÁMOK TÜKRÉBEN Magyarországon a játékvezetői utánpótlás rendszere csupán 10 %-os hatékonysággal működik!? Ez a riasztó tény feltétlenül elgondolkodásra késztető. Több évre visszamenőleg megállapítható, hogy az alacsonyabb szintű bajnokságok zavartalan lebonyolításához nincs elegendő játékvezető. Vajon miért? A létszámhiányt évről-évre játékvezetői tanfolyamok szervezésével próbálják biztosítani. Országos szinten évente kb. 500-700 fő vizsgázik. 2007-ben az aktív játékvezetők száma 3.351 fő volt, ez az adat 2011-re mindössze 3.641 főre nőtt. Látható tehát, hogy 2007-től 2011-ig, azaz az elmúlt négy évben ugyan 2.400-2.800 fő bekerült a játékvezetés rendszerébe, de a ténylegesen működők száma csupán 290 fővel, kb. 10 %-kal nőtt !? A magyar labdarúgás jelenlegi, változások előtti rendszerének működtetéséhez is kb. 4.250 fő játékvezetőre lenne szükség. Ha ehhez még hozzávesszük, amennyiben az MLSZ stratégiai tervében megfogalmazott tömegesítés, a futball társadalmi bázisának szélesítése ténylegesen elindul, az a fenti, jelenleg minimálisan szükséges játékvezetői létszámot is várhatóan jelentős mértékben növelni fogja. Bizonyosnak tűnik tehát, a játékvezetői utánpótlás, valamint a játékvezetők pályán tartásának rendszerét feltétlenül gyökeres változtatásnak kell alávetni, nehogy a képezett sportszakemberek, a játékvezetők hiánya legyen a labdarúgás fejlődésének akadálya. Éppen ezért sürgős és nagyon hatékony lépések megtétele kívánatos. Tanulmányomban a létszámhiány pótlására és a játékvezetők idő előtti pályalehagyásának problémájára szeretnék néhány megoldási javaslatot a döntéshozók figyelmébe ajánlani. A játékvezetők számának országos szinten történő jelentős növeléséhez új módszerek bevezetése szükséges Az MLSZ Stratégiai Tervében rögzítettek szerint a labdarúgás tömegesítésének egyik szegmense az iskolai labdarúgás. Elengedhetetlen az iskolai gyermekfutball fejlesztésére épülő, azzal együtt „futó”, már az általános iskolában kezdődő játékvezetői képzés elindítása (természetesen az MLSZ támogatásával). Szilvási József, a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületének (MLJT) tagja, volt FIFA játékvezető ötletére építkezve dolgoztunk ki egy, az iskolások játékvezetői képzésével kapcsolatos elképzelést, mely megoldhatja a Magyarországon több évtizede permanensen jelentkező játékvezetői létszámhiány problémáját. Sőt, ez a módszer akár mintaként is szolgálhat más európai országok számára. A „Játékvezetői Tömegbázis Szélesítésének Rendszere” („School Refereeing System”) felépítését a következő sematikus ábra vázolja:
4
Fő irányvonalak: - A labdarúgó játékvezető képzést egészen „le kell vinni” az alapfokú oktatási intézmények, az általános iskolák szintjére. Természetesen nagyon speciális módon! Mint a gyermeklabdarúgás esetében a futball, úgy itt az elsődleges cél a játékvezetői tevékenység megkedveltetése, megszerettetése, a játékvezetéssel való kapcsolat kialakítása. - A rendszer stabil és megfelelő működéséhez az iskolák mellett a testnevelők és a megyei/városi játékvezetői bizottságok bevonása is elengedhetetlen. - A „School” vagy „Kadett” játékvezetők az 5.-8. osztályos évfolyamokból kerülnek ki. Ők az iskolai futball újraélesztésével az osztálybajnokságok, a hétvégi iskolai tornák, kupák, óvodás sportnapok mérkőzéseit vezetik. - A „School” vagy „Kadett” játékvezetők kiválasztása egyszerű módon, rátermettségi „vizsgálat” alapján történik. Természetesen a sportorvosi alkalmasság – miként a sportban mindenütt – itt is követelmény. - Az 5.-6. osztályosok a náluk fiatalabbak meccseit vezetik, a 7.-8. osztályosok pedig a felső tagozatosok bajnokságában működnek. - Egy-egy mérkőzésen 3 „Kadett” bíró működik, egy vezető- és két vonalbíró. - Tevékenységükről egyszerű kimutatást (könyvecskét) vezetnek, mely alapján ellenőrizhető a játékvezetői ténykedésük ideje és a levezett mérkőzések száma is. - A „Kadett” játékvezetők képzése a városokban működő játékvezetői bizottságok ingyenes oktatásával valósítható meg. A magasabb osztályú, ismert játékvezetők meghívása és motivációs előadásuk még vonzóbbá teheti a részvételt. - A sikeres vizsga után országos szinten egységes, igényes felszerelést kapnak, melyet büszkén viselhetnek a „KADETT JÁTÉKVEZETŐ” jelvénnyel. Az iskolában a diák játékvezetés rangot kell, hogy jelentsen. Ehhez értelemszerűen a labdarúgást is méltó rangjára kell emelni az iskolákban.
5 -
A rendszer még számos módon vonzóvá tehető pl. tapasztalatszerzési célból az adott megyében megrendezett labdarúgó mérkőzések ingyenes látogatásának biztosításával; az országos edzőközpontokban (Telki, Tata) nyári játékvezetői táborok szervezésével; tanulmányi célból az országos játékvezetők edzőtáborozásának látogatásával stb. A rendszer előnyei: a tömegbázis komoly mértékben szélesíthető, nagyon sok gyermek bevonható a játékvezetés rendszerébe, sőt ezen keresztül a labdarúgásba (!); folyamatos és személyes kontaktus fenntartása a labdarúgás (illetve ezen belül a játékvezetés) iránt érdeklődő fiatalokkal; a mindenkori hatályos játékvezetői alsó korhatár elérésére már bizonyos gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek a programban maradók, mely jelentősen meggyorsítja szakmai fejlődésüket; jobban megismerik a játékot, a szabálytalanságok természetét, a játékvezetőkkel szembeni elvárásokat, kihívásokat. Egyszóval: gyakorolják a játékvezetői szerepet, megtanulnak „játékvezetőként” fellépni, viselkedni stb.; fiatalon szoros és erős kapcsolat alakul ki a labdarúgással; tevékenységük határozottságot, döntési képességet ad számukra. - az MLSZ szervezésében indított alapfokú játékvezetői vizsga letétele után a „Kadett” játékvezetők pályájukat a szervezett ifjúsági bajnokságokban folytatják, bevonva őket az MLSZ Megyei Igazgatóságok Játékvezető Bizottságainak mindennapi életébe. Ezzel később minden szakágban kielégíthető az alsóbb szintű, illetve amatőr bajnokságok játékvezető igénye. (Itt jegyezzük meg, a később négy alkalommal is a világ legjobb játékvezetőjének választott Puhl Sándor – számottevő labdarúgó múlt nélkül – 15 éves korában kezdte el játékvezetői pályafutását.) Az elképzelt modell vázlatos ismertetését követően most végezzünk néhány számítást az aktuális adatokkal: Napjainkban Magyarországon 3.343 általános iskola működik. A 2009/2010-es tanévben a nappali oktatásban résztvevő 5.-8. évfolyamosok száma 385.737 fő volt. Bármilyen kiváló szervezés és legjobb szándékú törekvés ellenére bizonyosan nem vontató be az összes általános iskola a programba. Feltételezéseink szerint, ha csupán 20 %-os részvételi aránnyal számolunk, már akkor is érdemes a „School Refereeing System” elindítása. Így a programban 670 általános iskola venne részt, a cél évfolyamosok száma pedig 77.147 gyermekben határozható meg. Ha iskolánként csak négyen-öten jelentkeznének a „kadett” képzésre, már akkor is évente kb. 2.680 - 3.350 fővel nőhet a játékvezető utánpótlás létszáma. S emellett persze mindannyian kapcsolatba kerülnek a labdarúgással is. Ha azt is számításba vesszük, a jelenlegi tapasztalataink szerinti a kezdők között a mért lemorzsolódás kb. 40 %-os, még így is pár éven belül komoly - kizárólag ebből a korosztályból 1.600-2.000 fős - utánpótlás bázis képezhető. A rendszer a középiskolai képzésben ugyancsak megvalósítható, annál is inkább, hiszen a tanfolyamokon a legtöbb jelentkező a középiskolás korúakból kerül ki. Egyértelműen ez a játékvezetés célkorosztálya! Természetesen ebben az esetben már az MLSZ által szervezett alapfokú tanfolyam elvégzése lenne az elvárt alapkövetelmény. Magyarországon a 2009/2010-es tanévben a nappali oktatásban résztvevők száma a 2.547 középfokú oktatási intézményben 581.854 fő volt. Az általános iskolákhoz hasonlóan, ha itt is csupán 20 %-os részvételi aránnyal számolunk, 509 középiskolai oktatási intézményt kapunk
6 eredményül. Ha az általános iskolai képzéshez képest egy kicsit magasabb jelentkezési aránnyal (8-10 fő/iskola) kalkulálunk (hiszen ennél a korosztálynál a legmagasabb a jelentkezési kedv, figyelembe véve az ugyancsak kb. 40 %-os lemorzsolódást), akkor is kb. 2.600 – 3.300 fő kerülne ki évente ebből a korosztályból. Ez a szám az első egy-két évet követően természetesen csökken az általános iskolából középiskolába kerülő azon tanulók létszámával, akik már vizsgázott „Kadett” játékvezetőként választják a továbbtanulást. Így ha még az általános iskolában indult 1.600 – 2.000 főt le is vonjuk, még így is 1.000 – 1.300 fő az eredmény. E rendszer bevezetése a jelenlegi toborzással elért adatokhoz képest négyötszörös növekedést jelentene! Természetesen a programhoz kapcsolható intézmények növelésével hatványozottan emelkedik a résztvevők száma, sőt a módszer akár még a felsőfokú oktatási intézményekben is alkalmazható. A program egyetlen hátránya az esetleges túlképzés, melyet semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni. A gyakorlati tapasztalatok megismerésével eldönthető, évente vagy kétéves ciklusokkal célszerű a programot elindítani. A módszer a játékvezetők területi eloszlásban jelentkező gondokat is orvosolja, hiszen országos szinten alkalmazva a területi alapokon működő iskolarendszerre megfelelően adaptálható.
A JÁTÉKVEZETŐ TOBORZÁS „KLASSZIKUS” RENDSZERE Az UEFA Convention programra épülő, a jelenlegi hazai játékvezetésben alkalmazott és általam 2007-ben kidolgozott toborzás-megtartás komplex akcióterv és módszertani útmutató továbbfejlesztésének álláspontom szerint kívánatos módját az alábbiakban szeretném vázolni. A toborzás managementje, országos szinttől a régiós szintig:
Program Manager Koordinátor Média referensek (írott sajtó, elektronikus sajtó, Internet)
Területi felelősök (Keleti országrész, Nyugati országrész)
Régió felelősök és munkacsoportok
Országos munkacsoport
7 A különböző szintű vezetők feladatait a komplex terv és a módszertani útmutató részletesen tartalmazza, melyek az érintettek számára ugyan ismertek, de az alkalmazásuk már korántsem ennyire bizonyos és egységes.
Régió giós munkacsoport felépítése (minta) TM Régió Felelős Helyettes
Az elmúlt évek gyakorlata igazolja, ahol e rendszert szisztematikusan alkalmazzák, ott az még a legalsó régiós szintig is életképes, működőképes.
Megyei Reklám Referens
Megyei Internet Referens Megyei Aktivisták
Városi Városi Aktivisták Városi Aktivisták Városi Aktivisták Aktivisták
Városi Reklám Városi Reklám Referensek Városi Reklám Referensek Városi Reklám Referensek Referens
A legaktívabb munkacsoportok komoly eredményeket tudnak elérni a játékvezetői toborzás területén.
Fontos annak meghatározása is hogyan juthatunk el a jelentkezőkhöz, azaz melyik toborzási módszer bizonyul a legeredményesebbnek. Éppen ezért megvizsgáltuk azt is, honnan értesültek a tanfolyamok elindításáról. Az általuk kitöltött információforrás adatlap összesített eredményét a következő diagramon láthatjuk:
Információ forrás (2008) 300 250 200 150
182
159
128 24 LSZ értesítő
0
Toborzó sátor
Liftreklám
0
Plakát
Testnevelő
Rádió
18 Játékvezető
31 Internet
34 Tv
0
Sajtó
50
Szórólap
100
281 216
Ahogy ez a diagramból kiolvasható, a korábbi években alkalmazott toborzási technikák közül a személyes meggyőzés bizonyult az egyik legsikeresebb módszernek. Azaz maguk a játékvezetők baráti körükben, munkahelyükön stb. beszélték rá kollégáikat, társaikat, hogy jelentkezzenek labdarúgó játékvezetői tanolyamra. Úgy gondoljuk, ezek a merítési lehetőségek egyre inkább apadóban vannak, ezért is lökte le később a dobogó első fokáról e módszert a különböző médiákban megjelentetett hirdetések eredménye. Sőt, a plakátok és a szórólapok alkalmazása is egyre sikeresebbé vált. Természetesen a tervszerű aktív hirdetési tevékenység is nagyon lényeges, lehetőség szerint minden településre el kell jussanak a központi forrásból elkészített plakátok és szórólapok. Magas azoknak a száma, akik ezeket jelölték be információforrásként. A különböző nagyságú településekhez különböző számú plakát és szórólap eljuttatása szükséges. A következőtáblázat ezt illusztrálja.
8
1 187
1 696 128 1 176 550
– – –
2 1 1
10 9 13
15 4 3
81 62 200
108 76 217
– – –
2 1 2
7 9 7
7 3 3
166 203 245
– – –
1 1 1
11 13 8
5 4 7
– – –
1 1 1
23 8 5
– – –
1 1 1
– – –
1 1 2
1
23
600
600
150
60
20
10
150
2 340
540
1 200
600 4 230
Megye összes
– 120
Megyei Főváros jogú város db db
Község
– 27
Város db
Nagyközség
Község
– 39
Megye összes
Nagyközség
– 1
S ZÓRÓLAP Község
Város
1 –
40
20
5
2
40
780
135
240
600 1 195
428 711 315 036 363 706
80 40 40
200 180 260
75 20 15
162 124 400
517 364 715
300 150 150
600 540 780
300 80 60
810 620 2 000
2 010 1 390 2 990
182 216 257
442 667 263 251 293 443
80 40 80
140 180 140
35 15 15
332 406 490
587 641 725
300 150 300
420 540 420
140 60 60
1 660 2 030 2 450
2 520 2 780 3 230
284 227 93
301 245 109
398 215 328 496 240 966
40 40 40
220 260 160
25 20 35
568 454 186
853 774 421
150 150 150
660 780 480
100 80 140
2 840 2 270 930
3 750 3 280 1 700
12 4 –
322 108 125
358 121 131
0 319 460 213 030
40 40 40
460 160 100
60 20
644 216 250
1 204 436 390
150 150 150
1 380 480 300
240 80
3 220 1 080 1 250
4 990 1 790 1 700
20 17 23
10 7 19
51 53 186
82 78 229
545 641 403 622 576 054
40 40 40
400 340 460
50 35 95
102 106 372
592 521 967
150 150 150
1 200 1 020 1 380
200 140 380
510 530 1 860
2 060 1 840 3 770
19 17 7
9 12 4
90 45 47
119 75 60
536 290 382 190 423 751
40 40 80
380 340 140
45 60 20
180 90 94
645 530 334
150 150 300
1 140 1 020 420
180 240 80
900 450 470
2 370 1 860 1 270
3 152
10 066 158
Közép-Magyarország Budapest Pest
P LAKÁT
Helységek A Megyei Főváros Város száma lakónépesség jogú város db db összesen száma db
Nagyközség
Főváros
Főváros, megye, régió megnevezése
Megyei jogú város
ÁLTAL ÁNOS ADATOK
600
600
Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala
Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna
Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád
Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád
Összesen
265 155 2 708
Összes plakát
Összes szórólap
13 011
50 130
A célkorosztály helyes kiválasztása Több év toborzási adatait elemezve megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevesebben akarnak játékvezetők lenni. Ennek számos oka lehet. A statisztikai adatok jól mutatják, a játékvezetés szempontjából az egyértelmű célkorosztály a 15 és 19 év közöttiek.
Életkor szerinti megoszlás
Célkorosztály
13
15
17
19
21
23
25
27
29
31
33
35
37
39
41
43
45
47
49
51
53
55
57
59
Ez jellemzően a középiskolai tanulmányok időszaka. Talán a sport, a labdarúgás iránti elkötelezettség ekkor fogalmazódik meg a fiatalokban? Vagy ekkor tudatosul bennük, labdarúgóként nem tudnak/akarnak érvényesülni, esetleg még ennél is sokkal egyszerűbb, pusztán pénzügyi okai vannak a döntésüknek: jól jön egy kis zsebpénz a hétvégére... . Mindenesetre, ha ebben a korosztályban nem tudjuk „megnyerni” a jövő sípmestereit, nyilvánvalóan egyre kisebb az esély.
9 Ugyanezt a megállapítást támasztja alá a következő diagram is, melyből látható: a 15-20 év közöttiek adják a játékvezetői tanfolyamokra jelentkezők 35,9 %-át. A legtöbb jelentkező a 17 évesek közül kerül ki.
Tanfolyamra jelentkezők életkor szerinti megoszlása 40%
35,9%
35% 30% 25%
19,2%
20%
16,7%
15%
10,4% 10% 5%
9,1%
6,6%
2,1%
0% 0-14
15-20
21-25
26-30
31-35
36-40
41-60
Természetesen a célkorosztályhoz viszonyítottan kell megválasztani a hatásos toborzási módszereket is. Hozzájuk eredményesen csak az általuk használt információs csatornákon lehet eljutni, erre a legmegfelelőbb intézmény az iskola, a külső csatorna pedig az Internet. Köztudott, mennyire elterjedt a középiskolás fiatalok mindennapjaiban a tanulástól, az egymás közötti kommunikációtól/kapcsolattartástól az ismerkedésig bezárólag a világháló. Az említett komplex módszertani útmutató jól foglalja össze az e területen adódó további lehetőségeket, a toborzási módszereket, a toborzásban résztvevők személyek feladatait és az adminisztráció során alkalmazott iratmintákat is.
A női játékvezetés Magyarországon a regisztrált női játékvezetők száma 340 fő. Évrőlévre jól megfigyelhető a hölgy játékvezető jelentkezők számának emelkedő tendenciája. Helyzetük természetesen a női bajnokságok, valamint a résztvevő csapatok számának növekedésével nagymértékben javítható lenne (női keretek kialakítása, speciális képzés stb.).
Női játékvezetők (a tanfolyamra jelentkezők száma)
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5
Figyelemre méltó, hogy a női 0 játékvezetők számának megyék 2006 2007 közötti megoszlását vizsgálva három megyében és a fővárosban kiugróan magas értékkel találkozunk.
2008
2009
2010
10
Zala
Vas
Veszprém
Tolna
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Pest
Somogy
Nógrád
Komáro m-Esztergom
Heves
Jász-Nag ykun-Szolnok
Hajdú -Bihar
Fejér
Győr-M oson-Sopron
Bu dapest
Csongrád
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
Bács-Kiskun
Ezek a megyék Győr-Moson-Soporon, Borosd-Abaúj-Zemplén, Pest és Budapest. Vajon ez miért lehet? A Győr-MosonRegisztrált női játékvezetők száma Sopron megyében mért (megyei bontásban) legmagasabb értékre adott a 50 magyarázat, ebben a megyében már a korai időszakban, az 40 ezredforduló tájékán elkezdtük a 30 női labdarúgó játékvezetés fejlesztését. Így a hölgyek között 20 is léteznek olyan húzó nevek, akik miatt vonzóvá vált a megyében a 10 sípmesterkedés. Bizonyosan a FIFA és az UEFA női labdarúgás 0 fejlesztése területén mutatott eltökéltsége, valamint a hazánkban szervezett női bajnokságok is hatással vannak a női labdarúgó játékvezetők számának emelkedésére.
A JÁTÉKVEZETŐK MEGTARTÁSA
A megtartás projekt szinte csak az alacsonyabb, régiós szintekre vonatkozik, hiszen országos szinten a futball – jelenlegi színvonala ellenére – még ma is olyan magas presztízzsel rendelkezik, hogy a hazai élvonalhoz való tartozás érzése az itt működőknek önmagában is elegendő megtartó erőt jelent. A játékvezetők megtartása jelentkező feladatok:
területén
Magyarországon a regisztrált játékvezetők között az inaktív státuszú bírók (azaz akik levizsgáztak, de valamilyen oknál fogva nem működnek) száma roppant magas, 3.676 fő (!), az összes játékvezetőhöz viszonyított arányuk 48,28 %. Ha még ide számítjuk azokat is, akik időlegesen szüneteltetik tevékenységüket (3,9 %), akkor látható, több mint a fele 52,18 %-a (3.973 fő), a vizsgával rendelkező játékvezetőknek nem működik!? Az adatokból is világosan érzékelhető, mennyire fontos feladat a fluktuáció lecsökkentése.
11
Játékvezetők státusz szerinti megoszlása szünetelteti 3,90% aktív 47,82% inaktív 48,28%
Az inaktív és működésüket szüneteltető játékvezetők 2011. évben betöltött életkor szerinti megoszlását vizsgálva szembeötlő, az elvándorlási kedv a 20 és 30 év közöttieknél a legmagasabb, 35,75 %, s ugyancsak magas az arány, 25,35 % a 30 és 40 év közötti generációnál. Éppen erre a két korosztályra legjellemzőbb a pályaelhagyás- együttesen 58,09 % (!) -, pedig ők lennének, akikre építeni kellene.
Inaktív játékvezetők életkor szerinti megoszlása
40% 32,75%
35% 30%
25,35% 25% 20% 14,22%
15% 10%
8,58%
9,64%
9,51%
50-60
60 fölött
5% 0% 10-20
20-30
30-40
40-50
Nagyon lényeges a pályaelhagyás okainak feltárása is, hiszen így tudhatjuk meg, mi vezet oda, hogy ilyen sokan teszik le idő előtt a sípot. Csak a kiváltó okok pontos ismeretében lehetséges megtenni a szükséges lépéseket. Amit már a bevezetőben és az említett komplex terv- és módszertani útmutatóban is megemlítettem, több év adatai alapján egyértelműen bebizonyosodott, kizárólag új tanfolyamok indításával szinte lehetetlen feladat a bajnokságok lebonyolításához szükséges, szakmailag elvárt szinten felkészült játékvezetői létszámot biztosítani. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy szignifikánsan emelkedő tendenciát mutat a játékvezetői vizsga után pár éven belül elvándorlók száma:
12
Pályaelhagyók számának alakulása 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 j á té k ve z e tő i vi z s g a é ve
Valamit tehát sürgősen tenni kell a játékvezetők megtartása érdekében. Régiós szinten ennek kiemelt fontosságú feladatnak kell lennie! Tapasztalataink szerint viszont több helyen mégsem alkalmazzák a kidolgozott módszereket. Vajon miért? Nem figyel fel rá senki, milyen magas azok száma, akik idő előtt elhagyják a játékvezetői pályát, vagy olyan okok vezetnek ehhez a döntéshez, melyet nem lehet megoldani? A működők megtartása, a közösség ereje: E területen a leghatásosabb a közösség megtartó erejének megteremtése, kialakítása, mint a játékvezetők pályán tartásának legfontosabb eszköze. Hiszem, hogy egy olyan közösségben, ahol az emberi viszonyokra is nagy hangsúly esik, ahol az egyént és a közösséget erős szálak fűzik össze, ott a lemorzsolódás is sokkal kisebb, kevesebben adják fel sportkarrierjüket. A nagy elvándorlás hátterében talán más ismert tényezők mellett (bajnokságok színvonala, biztonság stb.) éppen a közösség megtartó erejének hiánya állhat? Ez is lehet az oka annak, hogy néhány megyében kiugróan magas az inaktív játékvezetők száma?
Inaktív játékvezetők száma (megyei bontásban)
600 500 400 300 200
Zala
Vas
Veszprém
Tolna
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Pest
Somogy
Nógrád
Komárom-Esztergom
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Hajdú-Bihar
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Budapest
Csongrád
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
0
Bács-Kiskun
100
13
Külön figyelmet igényel az idősebb játékvezetők megtartása. Még az összetartó, jó szellemű közösségen belül is eléjük olyan reális és teljesíthető célokat, elvárásokat kell kitűzni (fizikai teszt, kötelező elfoglaltságok száma, az elfoglaltságok előre tervezhetősége stb.), mely a működési szintjükhöz igazodik. Ezen a területen a reális követelményrendszer kialakításával, a küldés motiváló hatásának fenntartásával a JB vezetése tehet a legtöbbet. Értelemszerűen a JB vezetése mellett a Régió Felelősökre is fontos feladat hárul, hiszen nekik kell időben látni, kik akarják befejezni a játékvezetést. Tisztázni kell velük a döntésükhöz vezető okokat. Nagyon fontos és lényeges feladat, hogy a Régió Felelősök segítséget nyújtsanak e problémák orvoslásában a játékvezetők megtartása érdekében.
Monitoring rendszer: A pályaelhagyók tekintetében ugyancsak fontos a visszacsatolás, a monitoring. Kidolgozásra került egy ilyen rendszer, mely országos szinten képes lenne feltárni az idő előtti pályaelhagyás valós okait. Tapasztalataink szerint sajnos ez sem működik megfelelően. Már több évre visszamenőleg pontos adatokkal kellene rendelkezni arról, közel 1.500 játékvezető miért döntött az idő előtti befejezés mellett. Persze, aki e sok kihívással tarkított tevékenységet maga is űzte, bizonyosan fel tudna sorolni párat a lehetséges okok közül, de a pontos tényeken alapuló kimutatás mégiscsak mélyebben feltárná a problémák forrását. Egyúttal hitelesebb tükörképet is adna, s célzott, hatásos ellenlépéseket lehetne tenni a tapasztalt folyamatok megfordítása érdekében. A korábbi években, mint egy 63 kollégával működő városi játékvezető bizottság vezetőjeként a csoportunk megyei II. és III. osztályban működő játékvezetői körében végeztünk egy felmérést. Az anonim kérdőíven összesen 56 kérdésre vártunk választ. A felmérés témái a következők voltak: 1. Motiváció 2. Edzés 3. Oktatás, továbbképzés 4. Tájékoztatás (weboldal) 5. Ellenőrzés 6. Értékelés 7. Küldés 8. Egyéb A felmérésnek öt kitűzött célja volt: 1. Megismerni a játékvezetői csoportunk általános véleményét, elégedettségét, mivel kevés volt a lehetőség a hosszabb személyes beszélgetésre 2. A fluktuáció csökkentése Azaz megtudni, mi jelent motivációt ezen a szinten mérkőzések vezetéséhez, hogy az ilyen irányú lépések megtehetők legyenek 3. Visszajelzés a vezetők és tisztségviselők részére arról, hogyan látják el feladatukat (pl.: küldés, oktatás, utánpótlás, ellenőrzés) és milyen területen kell előrelépni 4. A közösségen belüli munkavégzés célszerűsítése és jobbáttétele 5. A jövőre vonatkozó stratégiai célok meghatározása
14 A vizsgált témák közül - mint most is - a legfontosabb a motivációs elemek megismerése volt. Szerettük volna megtudni, a játékvezetés ezen a szintjén, ahol a legmagasabb a fluktuáció melyek a pályán maradás motívumai, valójában mi jelent belső késztetést arra, hogy valaki ezen a szinten mérkőzést vezessen. A kapott, nagyon elgondolkodtató eredményeket szemlélteti a következő diagram.
Motiváció 100% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
92%
igen nem
96% 83% 65%
62% 40%
38%
35% 17%
8%
A rendszeres testmozgás miatt végzem a játékvezetést
"Pénzügyi kiegészítés" miatt végzem a játékvezetést
88%
Mert jó közösségben lehetek
Mert érdekes Az erkölcsi programok elismerés miatt részese lehetek
Mert sok a szabadidőm
12%
Mérkőzés után sikerélményeim vannak és ez jelent motivációt
Megállapítható, ezen a szinten a legfontosabb motivációs elem a jó közösség! 100% -ban jelölték be ezt a válaszadók! Ez mindenképpen igazolja a korábban leírt megállapításokat, hogy milyen komoly megtartó erővel bír egy jó játékvezetői közösség. Ugyancsak erős motivációs elem a válaszadók között a „kollektív, érdekes programok szervezése” (96 %), mely szintén a jó közösség kialakításának fontos eszköze. A harmadik motivációs elem a rendszeres testmozgás (92%), majd ezt követei a sikerélmény (88 %), mely egy mérkőzésen történő eredményes játékvezetői teljesítmény után a pszichében kialakuló elégedettség, belső boldogság érzését jelenti - főként, ha ezt egy hiteles szakmai értékelés alakítja ki vagy erősíti meg. Éppen emiatt jelent kiemelkedő fontosságot - már ezen a szinten is - a játékvezetői tevékenység utáni szakmai értékelés, a visszacsatolás, az ellenőrzés. Köztudott, az ellenőrök bevonása ezekben az osztályokban nagyon minimális, elsősorban a rendelkezésre álló csekély pénzügyi források miatt. Ezt a helyzetet csak az MLSZ támogatásával lehet megváltoztatni! Megfigyelhető az is, mennyire nagy hatással van a megyei játékvezetői bizottságok vezetőinek kiválasztása a játékvezetők pályaelhagyására. Határozottan kijelenthető, egy-egy hiányos emberi tulajdonságokkal, nem megfelelő vezetői képességekkel rendelkező vezető nagyban befolyásolja (főként az alacsonyabb osztályokra nézve) a játékvezetői létszám alakulását, az elvándorlást. Az említett monitoring rendszer (e tekintetben is) megfelelő visszajelzés lehetne az országos vezetők számára és egyúttal fontos kontroll a régiók vezetése felett is.
15 A kezdő játékvezetők megtartása: A játékvezetői pályájukat idő előtt befejezők, elhagyók aránya a kezdő játékvezetők körében a legmagasabb (kb. 43-66 %). Ezért is kell erre a területre kiemelt figyelmet fordítani. Az alábbi táblázatban feltüntetett adatok pontosan mutatják az évről évre emelkedő tendenciát.
vizsga év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen
aktív
inaktív
szünetelteti működését
106 96 104 85 120 125 97 185 247 304 374 1843
73 81 81 88 130 129 137 346 311 374 306 2056
11 7 14 9 13 18 6 36 35 35 29 213
Aktív, inaktív, Nem működők szüneteltető %-os aránya jv-k összesen 190 184 199 182 263 272 240 567 593 713 709 4112
44,21% 47,83% 47,74% 53,30% 54,37% 54,04% 59,58% 67,37% 58,35% 57,36% 47,25% 55,18%
A már több helyen hivatkozott komplex módszertani útmutatóban szerepel az ún. BST program, mely éppen a frissen vizsgázottak nagyarányú kiáramlását hivatott lassítani, megállítani. Az elnevezés betűi a: Beépítést, a beilleszkedéshez történő Segítségnyújtást és a szakmai, emberi Támogatást jelentik. E program nagy előnye még, hogy anyagi ráfordítást egyáltalán nem igényel! Bár roppant könnyen megvalósítható lenne, hiszen az elindításához minden iratminta, a résztvevők felkészítéshez szükséges előadásvázlat rendelkezésre áll, ennek ellenére a régiók mégsem alkalmazzák. Több esetben kiderült, a frissen vizsgázott fiatal azt sem tudta, hol, illetve kinél kellene jelentkeznie a tanfolyam sikeres elvégzése után! A BST program lényege: Az adott regionális játékvezetői csoportnál a frissen vizsgázott játékvezető egy tapasztalt, megfelelő emberi és szakmai kvalitásokkal rendelkező játékvezetőhöz, az ún. Kapcsolattartóhoz „kerül”. Bár egyes elemeiben e program hasonlóságot mutat a Talent-Mentor rendszerhez -ezért gyakran össze is keverik-, de valójában nem erről van szó. Itt a kapcsolattartás célja elsősorban az emberi segítségnyújtás, hiszen a kezdők egy számukra „teljesen idegen” közösségbe kerülnek, ahol kialakult legtöbbször íratlan szabályok alapján folyik a munka. Egy idegen környezetben az első lépések megtétele mindenki számára
16 nagy nehézséget és emberpróbáló feladatot jelent. Sőt, ha még azt is számba veszzük, mennyire nehéz mesterség a játékvezetés, no meg főként az első időben mennyire sok lehet a kudarcélmény, akkor érthető, ezek áthidalásában óriási támogatást nyújthat egy tapasztalt kolléga, a Kapcsolattartó. A Kapcsolattartókat a Régió Felelős javaslatára a JB vezetése jelöli ki. Kiválasztásukat követően fel kell készíteni a feladatra (elvárások, módszerek, kapcsolattartás menetének tisztázása, stb.). Egy-egy ilyen tapasztaltabb játékvezetőhöz egy-két kezdőt célszerű rendelni, akikkel folyamatos kapcsolatot tart (személyesen, vagy a régión belüli ingyenes telefonos kapcsolat segítségével, stb.). Főként az első időszakban kell a segítség, mely sokrétű és szerteágazó feladatot jelent: folyamatos kapcsolattartás; beszélgetés a mérkőzések tapasztalatairól, élményeikről; a kezdőkkel működő kollégáktól információgyűjtés; segítségnyújtás a felmerülő gondokkal, problémákkal kapcsolatosan; a fejlődés szemmel kísérése stb. Azaz egyszóval egyfajta „atyáskodó” szerepkör betöltése, hogy lehessen kihez fordulni, valakitől tanácsot-segítséget kérni. Rendkívül fontos, hogy legyen lehetőség valakivel a szakmai és emberi problémákat megbeszélni. Ha ilyen személy nincs egy közösségben, hamar elmegy a kedv a játékvezetői működéstől… Természetesen a fiatal játékvezetők megtartásában a mérkőzéseket „figyelő” ellenőrök munkája, hozzáállása is nagyon lényeges. A kialakult gyakorlat szerint a kezdőket első időkben serdülő, ifjúsági mérkőzéseken vetik be, melyekre célszerű lenne minden esetben ellenőröket küldeni. Sajnos sok helyen erre nincs anyagi forrás, így társadalmi munkában kell ellenőröket felkérni, akikre ráadásul speciális feladat is hárul. A kezdők ellenőrzésekor a figyelembe veendő specialitások a következők: az ellenőri értékeléssel megszerettethetjük, de el is kedvetleníthetjük őket a játékvezetéstől; nemrég fejezték be az elméleti képzést és gyakorlati tapasztalat hiányában vannak; az ellenőrökkel való helyes kapcsolattartás és kommunikáció kialakítása (elmagyarázása) is szükségszerű (korábban ilyen helyzetben még nem voltak); ha egyedül működnek: mérkőzés előtti segítségnyújtás a játékvezetői feladatokban.
ÖSSZEGZÉS: A Toborzás és a megtartás két olyan szorosan összefüggő terület, melyeket feltétlenül együtt kell kezelni. A futball társadalmi bázisának szélesítése előre megjósolható módon a sportszakemberekre, a játékvezetőkre is komoly hatással lesz. Időben fel kell készülni tehát az e területen várható kihívásokra. A labdarúgás igényei szerinti játékvezetői bázis megteremtése érdekében az ismertetett új módszerek bevezetése feltétlenül indokolt, de az alacsonyabb osztályú bajnokságokban tapasztalt elvándorlás megállítására is ugyanilyen nagy hangsúlyt kell helyezni.
17 Vallom, hogy vissza kell állítani a városi szintű játékvezetői alapsejteket, melyek több évtizeden keresztül tükörképszerű leképeződései voltak a manapság megyei szintre tolódott játékvezetői irányításnak. Több mint egy évtizedes gyakorlati tapasztalatom alapján szilárd meggyőződésem, helyi szinten a játékvezetők életének irányításába, szervezésébe minél több embert be kell vonni, hiszen ha egyre többen válnak részeseivé a közös munkának, annál többen érzik majd sajátjuknak e működésük színterét jelentő játékvezetői közösséget. S végül, de nem utolsó sorban nagyon lényeges megemlíteni mennyire komoly odafigyelést érdemelnek a szakmai feladatokon túl az emberi nexusok is, hiszen a mai rohanó világunkban erre fordítódik a legkevesebb figyelem. Hiszem és vallom, hogy hosszútávon a játékvezetői társadalmon belül csak a határozott és nem érdekelven működő magatartásformák megtartása és ápolása érhet célt, melyekről mindnyájan nagyon sokat tanulhatunk az idősebb generációtól, az idősebb játékvezető társainktól.
* A diagramokhoz, táblázatok elkészítéséhez vett adatok forrása: MLSZ Ügyviteli rendszere, a regisztrált játékvezetők 2011.03.23-án. Felhasznált képek forrása: Internet
