DI ÁKPERI ODI KA
líM D II
2
A játék Dr. Józsa nagy reményekkel lépett be szerda reggel a viselkedéskutató-intézet kapuján. Mára egy új, ígéretes kísérlet el végzését tervezték kollégáival. A labor felé menet benézett a raktárba, ahol a kísérleti állatok ketrecei sorakoztak. Szórako zottan húzta végig kezét a rácsokon, és egy pillanatra megállt kedvencénél, egy csimpánznál, hogy banánnal kínálja. Kicsit szomorúan konstatálta, hogy ma nem vele fognak dolgozni. A laborba érve azonnal hozzáfogott a vizsgálat előkészüle teihez. A szoba közepén az asztalon már ott állt egy üveggel fedett labirintus, a mai kísérlet fő része. Lassan megérkeztek a kollégák is, és a kávé elfogyasztása után nekiláttak a mun kának. Az egyik aszisztens egy kis fehéregeret hozott be a raktárból, amit a tudósok a labirintus bejáratához helyeztek. A kísérlet lényege a büntetéssel elősegített tanulás vizsgálata, amely abból állt, hogy az egeret áramütések felhasználásával terelik a kijárat felé. Pozitív eredményként azt várták, hogy kis barátunk az első néhány menet után már segítség nélkül is rá talál majd a helyes útra. A kisegér megszeppenve állt a fényözönben. Egy kifürkész hetetlen véletlen folytán éppen ő volt az, akin nemrég egy új szérum hatását vizsgálták. Azóta rosszul aludt és hamar fáradt. Már kezdte megszokni új helyzetét, mikor hirtelen egy erős
Prágában az idén a lágyan őszbe ringató, el-elhalkuló madárcsiviteléssel fátyolozott szeptemberi hónap szeptem ber elsején kezdődött. A jobb kezesek már ekkor érezhették a satnya nyári időszak utáni fel lendülést, és nem sokkal ké sőbb mindenkinek észlelnie illett az élet szelét s szagát. Fo kozatosan ugyanis szorgos ma gyar diákok újabb és újabb cso portja ostromolta meg az "Arany várost”, különböző kel lemetlen tanulmányi okokból kifolyólag. A forradalmi diák sereg szeme előtt egységes cél lebeg: lezárni az elmúlt isko laévet, illetőleg magasabb évfo lyamba lépni. Egy tehetséges főiskolás fiatalember több éves személyes tapasztalata, hogy ilyenkor érdemes itt tartózkod ni, mivel csupa-csupa érdekes.
szórakoztató és vidám polgár társ található a kollégiumok ban. A többiek már júliusban lezárták az évet... Ezek a többnyire egyéb ként is kellemes modorú fia talok ilyentájt, ősz elején a hi ányzó vizsgáik miatt az átlagos nál is idegbajosabbak, így hát unalomról szó sem lehet. A megnövekedett lelki terheket mindenki egyéniségének meg felelően viseli el. Akadnak, akik esténként gyakrabban jár nak kocsmába, mint egyéb ként, míg mások éppoly gyak ran. Ide kívánkozik a 2. bekez dés utolsó mondata. A városban egyébként kó sza hírek keringenek egy, a Strahov-i koleszon lakó szlo vákiai magyar fiúról, aki állí tólag szeptember 18-án reggel, megzavarodva a sok tanulás
fájdalom indulásra késztette. Bármerre nem mehetett, mert itt is, ott is a fájdalom falába ütközött. Kezdett nagyon elege lenni az egészből. Közben a tudósok sugárzó arccal rázogatták egymás kezét; a kísérlet a legjobb úton haladt. Dél körül az emberek megéheztek, és elmentek ebédelni. Csak az aszisztens maradt egyedül a laborban. Miután megette a magával hozott szendvicset, kicsit unatkozott, és pillantása a labirintusra esett. Úgy gondolta, szórakozik egyet és bekap csolta a transzformátort. El-kezdte folyamatosan növelni a fe szültséget. Eleinte minden jól ment, a kisegér mulatságosan gyorsan reagált az áramütésekre. Sajnos barátunk nem volt túlságosan képzett ember, igy nem törődött a kisegér tűrő képességével. Az utolsó fokozat rákapcsolásakor megtörtént a baj. Kis barátunk túlterhelt, elcsigázott szervezete felmond ta a szolgálatot és megállt a szíve. Az aszisztens rémülten te kingetett jobbra, balra, de aztán egyszerűen hozott egy másik példányt és kicserélte a döglött egeret. A tudósok semmit sem vettek észre az egészből. A kísérle tet rendben lefolytatták, elkészítették a jelentést és a munkaidő lejártával ki-ki hazament. - Vacsora! Fiam, gyere vacsorázni! - hallotta Rudi anyja hangját a konyhából. Engedelmes gyerek lévén szófogadóan ugyan, bár kicsit szomorúan kapcsolta ki az érdekes szi mulációs programot, miután a játék állását INTÉZET néven kimentette egy lemezre. Már épp kezdett belejönni, és nagy on élvezte, hogy minden neki engedelmeskedik, de ez ter mészetes is, hiszen még az óriások is szeretnek néha játsza ni. (Samu Péter)
tól, elindult Hradec Královéba, hogy személyesen talál kozzék Viktor Csernomirgyin volt orosz miniszterelnökkel. Hogy milyen mértékben igazak ezek a mendemondák, azt e so rok írója sajnos nem tudhatja. Mindenesetre elgondolkodtató
tény, hogy azóta senki sem ta lálkozott az említett középter metű, jobblábas fiatalemberrel. Az ilyen kirívóan kellemet len esetek szerencsére csak rit kán fordulnak elő, viszont nem árt tudatosítanunk a mindanynyiunkra leselkedő veszélyt.
ItM I>U
11
IÍN ÉI>U R entábilis diák p e rio d ik a Kiadja .... a Podolí Press S z e rk e s ztetté k : Bélák Attila
(beláka) Böszörményi Péter
(pöce) Csandaí Zsolt
(sir cs) Gál Attila
(mazs) Pásztó Gábor
(leila) Puhalla Gábor
(repka) Pulen Lóránt
(lorenzó de tibeti) Samu Péter
(samu) Fotók: "Muriéi" Sülye Karcsi Szabó Szili
To rd elés& G rafika: Bélák Attila
A 4 /1 -e s szám m e g je le n é s é n e k dátum a: 1996. március 15.
Az utóbbi egy év sikercsapata: a Trója "A”
Rímet ősz Handikepp - Strahov
0:1
Trója "A" - Déliváros
1:0
Handikepp-Trója "1"
0 :3
Strahov - Déliváros
1:4
Trója ”A" - Trója ”1"
4 :0
Polgár lányok és Klampár Tibor asztaliteniszbajnokság
'95 ősz
Handikepp - Déliváros
1:4
Férfi egyes:
Strahov - Trója "1"
0 :5
Varjú András
Handikepp - Trója "A"
1:7
Déliváros • Trója "1"
2:1
Női egyes:
Strahov - Trója "A"
0 :5
D úlai H enrietta
1.
Trója "A"
2. Délváros 3. Trója T 4. Strahov 5. Handikepp Gólzsák: Bánó Gergő (6 gól)
Férfi páros:
Varjú & Futó Vegyes páros:
Kozlová & Futó
IÍM IHJ
4
- Boááá...!1- sóhajt valami hasonlót ked venc pincérem a szomszédos ágyon ülve egy műanyag vödörbe. Vajon kinek telefonál? fut át még félálomban a kérdés tompa agya mon. Valószínűleg nem kapott vonalat, mert még vagy kétszer megismétli a "hívást". Boááá.... répazápor, egyebek. Agyhulláma im ekkor érik el a 14 ciklus per szekundumot (CPS). s ebbőll tudom, hogy felébredtem. Körültekintek kis kajütünkben. Nem! Hi szen mi nem is egy hajón vagyunk. Viharos tengeren meg aztán egyáltalán nem. Közér zetemből, valamint Csondey megnyilvá nulásaiból (Boááá...) lassan arra a követ keztetésre jutok, hogy másnap van. Már az is dereng, hogy mi volt az előző napon - a KAFEDIK születésnapi bulijának első napján. A brünniek úgy becézik - sörmaraton, mifelék szlalomként él a köztudatban ez az embertpróbáló hagyomány. A szabályok egy kicsit különböznek, ám a végeredmény többé-kevésbé ugyanaz (Boááá...). A küzde lembe három csapat nevezett be - Pozsonyt, Brünnt és Prágát képviselve. Prága Cseh ország fővárosa (pro ty slabsí). Most, hogy már ezt is tudjátok, folytatom. Az AED színeiben Szcilacci, Csondey és jómagam indultunk. A rajt 18.00 órára volt meg hirdetve. Taktikai húzás a szervezőktől, mivel tudták, hogy a prágai diák sok min dent szeret, csak szomjazni nem, de leg főképpen szomjazni nem! így aztán verseny előtt mit csináltunk? Na mit...? Ez az!!! Bingóü! Hát persze, hogy söröztünk. A rajtkocsmában ezáltal mi voltunk a legvidá mabb csapat. Már ekkor himnuszunk lett "Az élet nyúlik, mint a takony..." kezdetű nagy sikerű JUTOTT NEKI sláger. Első húzásként leszerződtettük a KAFE DIK exelnökét, Kovács Attilát kocsmaka lauznak és managernek. Az ő feladata volt, hogy a rendelkezésre álló két óra alatt a lehető legtöbb vendéglőt bejárja velünk, soron kívül sört szerezzen számunkra a csapostól, és amíg mi nyelünk nagyokat, fi zessen s számlát szerezzen igazolásul. Amint az később kiderült, feladatkörét az
elfogyasztott sörök függvényében még bővítenünk kellett. 18.00-kor emeltük hát az első korsót. Ek kor még mindannyian szerettük a sört, és az izét is éreztük. A következő percben már a második akadály felé siettünk. Út közben találkoztunk ellenfeleinkkel, akik még csak azon tanakodtak, hogy hol is kezdjenek. A második sört is megpróbáltuk exelnF. mivel az volt a stratégiánk, hogy az elején a lehető legtöbbet megisszuk, és csak a második órában lassítunk. Egy pillanatra úgy tűnt. hogy túl gyorsan kezdtünk, amikor csapa tunk óriása saját hordójából kezdett csapol ni, először kiürült korsójába, majd kiérve a szabadba a macskakövekre terített rókasző nyeget. Még hallottuk, mikora kocsmárosné valami takarításról beszélt mögöttünk, de mi ekkor még gyorsak voltunk és tudtuk: "Time is pivo!" Nem így sikerült ez a 4. for dulónál, ahol előkerült már rongy és vödör. Lányokat is megszégyenítő gyorsasággal mostuk le a földről, falról, ajtóról a nem oda valót. És még csak 20 perc telt el a rajttól. Az ötödik sörtől kezdve már-már a szabad ban fogyasztottunk. Ne kérdezd, ó kedves olvasó, hogy miért, időközben be is söté tedett, mi pedig egyre intelligensebbek let tünk. Volt aki a kocsma lépcsőjén ülve tacscsolt maga elé. más a bokrokkal beszél getett. de jutott kis Vük a lak odvaiba is. Elérkezett az a pont, ahol már nem iga zán éreztük az ízeket, csak nyeltünk. A niaraton hátralevő részéből már elég kevés élményünk maradt. Processzorainkat egy: alkohol nevű vírus kezdte zavarni. Az utolsó állomás a sorban a 9. volt. de ez már nekem túl magas matematikának tűnt. Megérkez tünk a célba. A kolesz bejárata előtt társaim megpróbáltak megnövelni, nehogy a portás bácsi gonosz legyen. Sikerült. Bejutottunk, lift, hatodik emelet. Ott már javában dúlt a buli. A folyosón igazi KAFEDIK party (bableves, miegy-más...). Rengeteg ember, bár lehet, hogy csak optikai csalódás - min den összemosódik. Ekkor közlik velünk, hogy nyertünk. Mi örömittasan, ám főleg ittasan Összeölelkeztünk, és ugrálásra emlé
keztető mozdulatokat tettünk. Még egyszer felhangzik a himnusz. A szemekből az öröm és a meghatódás könnyei csordulnak ki. Ma történelmet írtunk. Pár perccel később a folyosó különböző pontjain mindhárman elájultunk. Kövér fölé a falra valaki emlék táblát akasztott, miszerint "...öa sörmaraton egyik győztese". Az ezt követő pár órában minden köszö net Misink és Böbének, hogy védelmükbe fogadtak, és eltakarítottak minket aludni. A szervezők a verseny eredményhirdetését kénytelenek voltak elnapolni, mivel az aranyérmeseket senki sem találta. Sajtókonferenciát tartottunk két mosdó felett... Befejezésként köszönetét kell, hogy mondjak hármunk nevében Kovács Atti lának, aki a brünni kocsmák kiváló ismerő jének bizonyult, és aki nélkül nem csinál tuk volna végig. Elismerése továbbá Szcilaccinak. aki az elején adódott gyomorbántalmak ellenére végig becsületesen helytállt. Szintúgy Csondey barátomnak a kitartásért. Végezetül pedig csak annyit, hogy büszke vagyok magamra is. mivel ezegyszer ittas állapotom ellenére sem próbáltam megis merkedni senkivel. (Lorenzó de tibeti)
p.s.: ajánlom e cikket a brünni kocsmamezőkön hősi halált halt sokezer agysejtünk emlékére. (Ha erre gondo-lok, mindig az jut eszembe, de jó. hogy a teremtő nem csak három agysejttel áldott m eg/.
szómagyarázat:
1. Boááá...! - hányást, taccsolást, rókázást hangutánzó szó 2. Exelni - a korsóban nyugvó sört nyitott száj felett rábírni a Föld gravitációs erejére. 3. Ezt a megjegyzést egyszerűen ide kellett írnom.
így túrtunk m i...
9
Don Juan de Madarras Avagy az új férfidíva színre lép lálkozhatok. Aztán feltűnt, hogy Apu milyen m agabiztos. Benyúlt a hűtőbe, kivett magá nak - nekem nem - egy üveg sört, és amíg nézte, amint Ka lács átöltözik, megitta. Köldö kig kigombolt tarka kasmír ing volt rajta, koptatott Casucci farmer, finom bőrcipő. Mond tam is magam ban, ez igen. Csuklóján és nyakában nehéz aranylánc csillogott, s a szemü vegkeretén ki tudtam betűzni "Bugatti". Megdöbbenésemből még fel sem ocsúdtam, mikor ő kézen fogta Kalácsot, s csak amúgy félvállról odavetette: - Nnna csá pajtyi. S hogy legközelebb tudj készülni, a Budvart jobban szeretem! Persze mondanunk sem kell, hogy már nem volt legközelebb. Kalács is, akárcsak Évi, csupán
egy volt a sok közül. De mi történhetett Gáborral? - Nézze, én nem mondok semmit, de a férjem Iába az esküvőnk után pár nappal le csúszott az oroszbicigli pedál járól. Ez 18 éve volt. Nekem van egy 17 éves gyönyörű nagylá nyom. - vallotta Récse Bálintné. aki a lénártfali óvoda igazga tónője. Ide járt majd’ húsz évvel ezelőtt egy csendes kisfiú. Ma darász Gábor! - Nízzen ide, cerkesztöü úr, ezek a strigulók, ezek mind egyegyet jelentenek, - mutat egy sajó p arti terebélyes fűzfa törzsére Lénártfala lótifutija. Sárközi Sandokán - a neveiket mán nem is víste, csak vonalat, mer’ annyi vót neki belöülük. Prágai berkekben futótűz ként terjedt a hír, miszerint Apu
ÍĚD telh etetlen sége előtt nincs akadály. S mivel nem lévén el lenszer, több ifjú házas inkább elvállt hitvesétől, semminthogy el kelljen viselnie a megaláz tatást. ami előbb vagy utóbb úgyis bekövetkezne. - Én éreztem, én tudtam, tudtam, hogy Apu igazi férfi nyilatkozta Janiga Éva. - Nem értettem, eddig miért volt cnynyire félénk. Na de most már kibújt a "szög” a zsákból. - tette hozzá. Pánikszerű a viselkedése némely AED párosnak. Heten te változtatják a szállásukat, kollégiumról kollégiumra ván dorolnak. Az AFP-Trója hírügynök-ség jelen tése szerint Apu gyer metegen ártatlan tekintetének, magasan kifinomult modorá
nak Keszegh C. Tünde sem tudott ellenállni. Gábor egyet len vacsorameghívásának az eredménye Tünde mostani kül seje is. Frizura a'la Síned Ó’ konnor. idomokhoz simuló fe szes bőrszerkó, és jól értesült informátoraink szerint szexis tűzpiros alsó dolgok. - Gabika a legcsodálato sabb férfi, akit valaha is is m ertem - sóhajtja Tünde, hangja leplezetlenül vágyako-zó és kacér, ajkai minden szó-nál - akárcsak a siitiken az áttetsző eperzselé - finoman rezdiilnek egyet. - Megígérte, hogy holnap elvisz a nagy zöld autójával Kunratyicébe kirándulni... Talán mondanom sem kell. nem vitte el. Nem vitte el. mint ahogy a többi száz meg száz lányt, nőt, asszonyt sem. De vajon miért nem. és egyáltalán mi történt Madarász Gáborral, ezzel a csendes, jóravaló fi-úval? - Mármint hogy mi történt velem. ...velem??? - magabiz tossága határtalan, még be sem ocsúdok, és már ki is kapcsolja a diktafonomat. - Hát csak írd meg nyugodtan, velem nem történt semmi. Én egyszerűn színre léptem és kész. Persze, azt is mondhatnám, helló, itt vagyok. Ez volt minden, amit haj landó volt velem közölni. Fel állt, lezseren körbetekintett, és elment. A közelben parkolt, egy várakozni tilos tábla rideg árnyékában. Földbe gyökere zett lábbal bámultam, amint behuppan a kocsiba. Az anyós ülésen ismerős kontúrra lettem figyelmes, amint az egy pilla natra összeolvad Apu sziluett jével. Megint nővel volt. Csak hogy ez a felism erés most döbbenetesebb volt az előző eknél. Igen. Apu lecsapta a kezemről. Ott a bizonyíték, a fotó... (heIák a )
10
Rímetek Régen volt már. de még emlékszem, mikor az első próbálkozást az eső mosta el. Pár órával később a tápanyag is elfogyod. Még rémlik a második kísérlet is. Heten jöttek, hogy megmutassák: TRÓJA A: A maga tempóját diktálta a többinek. Unalmas séta _ volt számára a biztos győzelemre törés - háta mögött a két árulóval. Aranyfog és a Szőke - csak igy emlegették őket. Legjobbja érdemelte ki a Gólzsák Kupát. DÉLVÁROS: ügyedül övolt képes izzadságot kikényszeríteni a győztes testéből. Sőt. huzamosabb ideig fej-fej mellett haladlak. Az ismeretlenből bukkant elő. de magával hozta Viktort, a nyerőt. Talán majd az idén (mondhatnám múlt időben). PODOLÍ: Foghíjasán bár. de a szokásosat nyújtotta. Nyugodt iramban, öregesen esett ki az utolsó pillanatban. Állítólag több liter átlátszó, sárga, habos folyadék okozta a vesztél. Sose felejtem el Apu "mérnöki” pontosságú labdáit. TRÓJA I: Árulókkal gyengítve is lelkesen állt hozza minden összecsapáshoz. Veszélyt jelentett összes ellenfele számára, üs egy szép napon fölfedezte Gergelyt, a TRÓJA új reménységet, de azt ám. VIETÖRNYÍK: Szemmel láthatólag a közönségnek játszott. Brilliáns lábtachnikája és ötletes megoldásai senki másra nem voltak jellemzők, ügy végzetes véletlen folytan 9:3-as vereségei szenvedett a TRÓJA A-tól. és ezzel búcsúzott a további küzdelmektől. STRAHOV: Sajnos ezévensem okozott csalódást. Podoli nélkül az elmúlt évek teljesítménye volt rá jellemző. Mindezek ellenére úgy érzem, hogy ősszel is ö lesz a toronymagas esélyes. FUTBALLCSAPAT: ügye túl re ssz. ben lépett pályára. Játékosai hovatartozását a mezükre festett pillangó jelezte. A szerelcsbeni egységüknek is köszönhetően esélytelenül indultak. Jelszavuk maradjon mindannyiunk számára intő jel: "Nem a győzelem a fontos, hanem a vereség!" Ne tévesszen meg senkit a cikk megjelenésének dátuma. A tavaszi Rimetröl van szó. melyen volt szinte ehetőt lenül "pikáns" (enyhe túlzás, tekintve, hogy elfogyott) babgulyás, sör. pár kéztörés, jó löci. hangulat, de különben semmi különös. (re piai) Trója "A" - Podolí
4 :1
Elődöntők:
Fudbat-csapat - Větrník
t :6
Trója M A” - Trója T
4 :2 I:2
Strahov - Trója “ I”
1 :2
Podoli - Délváros
Trója "A" - Fudbal-csapat
7 :0
3. helyért: Podoli -Trója "I"
Podoli - Větrník
3 :2
Dělváros - Trója T
6 :1
Fudbal-csapat - Podolí
I :8
Trója "A"-Větrník
9 :3
Strahov - Dél varos
0 :3
1. Trója "A" 3. Podolí 4. Trója "I" 2 :0
Döntő: Trója "A" - Délváros
5:1
2. Dél város
5. Větrník (*. Strahov 7. Fudhal-csapat Gólzsák: Bukovszky János (11 gól)
3
IliMIMJ
Juhehé
^
avagy "Óvakodj március idusától!" Körülbelül húrom évvel ezelőtt Tari úr aktuális AED
hogy mit is okozhat a túlfűtött idegállapot. Ezért tán nem tű nik közhelynek, ha még egy$z-< er mindenkit óva intek a feles leges idegeskedéstől, az életün ket bizonyíthatóan megrövidí tő dühkitörésektól és öngyil kosságoktól. Mindezek elkerü
büfé. Azért, hogy az elégedetlenkedéseknek elejét vegyük meghívtuk a Kovácspatakon sikert arató Berecz Andrást is. fit kell köszö netét mondani Kis-lottinak, aki a munkának ebben a részében segített. Természetesen kö szönet jár az összes fellépőnek. Slernónak (DJ), és Öcsémnek a vetélkedő esti szaka száért. A délutáni rész tárgyalásál inkább az Okosokra bízom. Sokkal több fejtörést okozott az, hogy a MACA és a JUGYIK bejelentette busszal érkeznek, de nem ám eggyel, hanem kiilönkiilön. Ez körülbelül 70 embert jelent, akik persze az est beálltával lehajtanák fejüket kis párnácskájukra. Mikor már-már megoldódni látszott a porbléma,jelnikezelt a DH is - az utolsó pillanat után, szokásaihoz híven. Azt hiszem, ennek tudható be elutasító magatar tásunk (-som). Hála a Rákóczi Szövetségnek, akik anyagiakban segítették az elszállásolást, és azoknak, akik szobájukat "hátrahagyva" a mi céljainkra távoli vidékekre utaztak, min denki talált legalább két négyzetméternyi helyet, ahol kiteríthette hálózsákját, lecuccolhatott. A szervezésből ezek alán már csak olyan
lésére tudom ajánlani a hosszú, megnyugtató sétákat, valamint az Alnagon nevű gyógyszert. Hogy a Tisztelt Olvasó kis sé feloldódjék a lelkére tele pedett nyomasztó érzések alól. szeretném elmesélni, miképp is zajlik egy közepesen nehéz
csekélységek maradtak, mint a teremszerzés. A Télapóest titán nyilvánvalóvá vált két tény: I. a In jai menza ideális koncertek rende zésére. 2. máshová meg úgysem engednek be magyar egyetemistákat szórakozni. így hát nem volt min vitázni. Kövér (vagy Silány, ki nek melyik felel meg jobban) testméreteivel arányos mennyiségű inunkéit vállalt. Neki kö szönhető többek közt a terem, a hangosítás, és hatalmas közmegelégedésnek örvendő bónuszprogram: a PUMPA. Ezen hely és természetesen a fenti bár legénysége szintén köszönetét érdemek habár úgy tudom egyikük se mondhatja veszteségesnek a hétvégét. Kö szönet továbbá a jegyszedöknek. akik Harkály vezetése alatt tették "szomorú kötelességüket", valamint a tombolaárus lányoknak - Tündi és Évi - és a takarítóknak, akik hajnaltájt a fókái vagy a porszívó nyakát szorongatva "el merengtek a múltjukon ". Mindent összevetve: jó buli volt. Jó volt nézni, ahogy mindenki teszi kötelességét, és szerencsére a szervezésből más feladat rám nem is hárult. Most. amikor ezek a sorok íródnak már az elnökválasztás is mögöttünk van. Azt hiszem, az idén sem lesz hiánya szer vezőkben Sülve Karcsinak. Neki inkább kö zönséget kell majd toboroznia a nagytalál kozókra. és hál az sem egy leányúlom. (le iht)
őszi matematikavizsga, mely tudvalevőleg csupa móka és kacagás. Már a nyitány is igen víg, a reggeli órákban egy kel lemes irodahelységben találod magad. Mire alaposan szem ügyre vennéd a kései rokokó stílusú bútorokat, már el is kez dődik a dolog. A tanító bácsi, vagy a vén banya megadja koordinátáit és a kérdéseket, majd rövid időre elhagy. Később kibékültök, s megtekinti az előtted heverő papírdarab nevezetességeit. Ol vasás közben feltűnően sokat beszél magában, időnként hoz zád is intéz pár romantikus, lírai hangvételű mondatot. Ha peched van, és vicces típussal kerültél szembe, akkor ilyen megjegyzésekre számíthatsz, mint: "Ennek a tételnek a hang zása ugyan szintejól van jelírva,
ám nekem bizonyítás kell, nem ígéret." Miután kedvedre kika cagtad magad, azonmód neki veselkedsz a bizonyításnak, persze belezavarodsz, egy ki csit segít, majd midőn rádun, beír egy érdemjegyet s elküld. Néha ennyi is elég a boldog sághoz, és egész este kedvedre idegelheted kebelbarátaidat, akikre eme remek szórakozás néhány napon belül vár. Végül eltelik ez az oly rend hagyó hónap is (attól tartok szeptember 30-án), új idők. új menzeszek következnek. A túlélők falkaja új lendülettel veti bele magát a tanulmányok szépségeibe. Akadnak, akik fogadkoznak, a realisták ellenben boldog bizsergéssel gondolnak arra, hogy jövő ilyenkor újfent várnak reájuk mindezen kellemetes élmények. (sir cs)
6
Větrník Sokáig laktam a Podolín; túl sokáig ahhoz, hogy könnyű lett volna megválnom tőle, amikor iskolát váltottam. Nehéz volt, és miután leköltöztem a Vétrníkre, a Károly egyetem bölcsésztanhallgatóinak fészkébe, még sokáig kísértettem a gépészek kollégiu mának folyosóin, egyes szobáiban, valamint az akkor újonnan épített bárban. Telt-múlt az idő, s valahogy mégiscsak beépültem, szerves részévé váltam az új közegnek, ennek a többitől merőben eltérő (mert, ugye ebben igen, viszont a többiben nem lakom) ...kollégiumnak. Az első, amivel találkoztam itt, a magány volt. Ez néha kellemes, új érzés volt, olykor viszont az elviselhetetlenségig kínzott, s ilyenkor indultak meg a kísértéseim a Podolin vagy a Tróján. Nem mintha itt egy teremtett lélek sem lett volna, vagy nem lettem volna képes barátságra lépni a szom szédokkal, nem, ők nem voltak képesek ve lem összemelegedni. Lehet azonban, hogy mégis bennem volt a hiba. De leginkább mindannyiunkban. Persze meg kell említe nem Virágot és Endrét, akikkel a kezdetektől megértettük egymást (igaz a Virág szo bájában nem hallgathattam a RÁDIÓ 1-t, Endre pedig folyton elkövetett valamit a szobámban, pl. kicsavarta az összes égőt, amíg az illemhelyen tartózkodtam), barát ságunk mégis más természetű volt, mint ami a gépészekhez és más régebbi barátaimhoz fűzött. Itt az emberek kissé begubózottabban éltek; sokkal heterogénebb közeget találtam itt, mint korábbi előfordulási helye imen, mégis, idővel sikerült egy-két érdekes emberrel ismeretségbe vergődnöm magam. Elszenvedtem továbbá néhány szobatársat: az Aromáslábút, a Zavaróbeszédűt és az Öszvérfejűt, aki fél év alatt csupán néhány tőmondatot intézett hozzám, viszont haj nali ötkor, sötétben csinált fekvőtámaszokat a szobában. Most pedig Endrével lakom. Időnként Kalácskával is. Távolabb lakók nem nagyon látogatnak meg, pedig nem szörnyű a távolság a városközponttól. Egy ideig a Jutott nekinek adtam lehetőséget a próbákra saját szobámban, akkor volt itt né mi forgalom, ezen kívül fehér holló. Egye lőre ennyit a személyes benyomásokról. Objektive: A kollégiumot az azonos nevű süteményről nevezték el, mivel azt egy a közelben található cukrászmühely főnöke fedezte fel. Hazudtam. A helyet hívják így.
ahol a kolesz épült; én pedig nagyon nem szeretem, ha csak Vétrááák-nak mondja valaki, mert az olyan pórias. Miért kellene magunkat megfosztani egy szebb mással hangzótorlódástól. A XVIII. században egy szélmalom is épült itt, mert szélben elég nagy itt a szél; ennek épülete ma már gyö nyörű panzióként funkcionál a diákszállás közvetlen szomszédságában. Nem is illik mellé, de ezt a tényt fák és bokrok enyhítik, melyek közébük nőttek. A helyszín egyéb ként Prága északnyugati részében van; 1-es. 2-es és 18-as villamossal közelíthető meg, valamint autóbuszokkal ( 191-es. stb.... ami ket én kevéssé használok). Elérhető még sa játjárművel. gyalog, vagy felülről repülővel is (ez utóbbi veszélyes). Van a közelben néhány jó kocsma: a diákság törzshelye a Samo Jídelna (rendes nevén Praszecsák), ahol egész nap nagy választékból olcsón, jót ehet az ember; továbbá a környéken van az U Morcanű, U Hronkű, Markéta stb. stb. Mind címeres helyek. A kolesz közvetlen szomszédságában van a Markéta nevű kert, ami a Bfevnovi kolostorhoz tartozik, mely ’93-ban ünnepelte fennáilá-sának 1000. év fordulóját, s melynek magyar vonatkozásai is vannak (lásd breunói apátság). A kert tele van fenyőkkel, mókusokkal és gyümölcs fákkal (cseresznye, meggy. alma. körte), melyeket az adott időben gyerekek, diákok, családi vállalkozások és nyugdíjasok lepnek el. A környéken szelíd lakótelep van. de in kább a kertesházak a jellemzőek. A forga lom nem zavaró, elhanyagolható, s mivel ez Prága dombjainak egyik legmagasabbika, a levegő is neglehetősen friss. Maga a kollégium valamikor a 60-as évek végén, 70-es évek elején épült neoronda stí lusban; mai formáját az idők során a korró zió, erózió, diákság s más természeti csapá sok hatására nyerte el. Régen egy kalap alá tartozott a nála később, szintén neoronda stílusban kivitelezett közeli Hvézda kollé giummal (régen Vétrnik sever). Négy szám alá sűrített hat épületében ezres nagyságrendű tömegek laknak (cca 1500-2000 fő: pontosabb adattal csak szolgálhatnék). Ami a beosztást illeti: kétágyas szobákban élünk, összkomfort a folyosó végén. A bölcsésze ken kívül a jogi. az orvosi, természettudomá nyi és társadalomtudományi kar némely egyedei laknak itt. elvétve mások is. Ami a kultúréletet illeti: van büfé, az utóbbi időben
IÍX É D IJ egészen konkrét nyitvatartással; a régi le gendás "Pavučina" bár (melyet én már nem láthattam) helyett most nyílott egy dizsi, melynek italozójában nem ismerik a "bladimérit"; van asztalitenisz-terem (kicsi), több zeneterem, ahol időnként meglehe tősen, máskor kevésbé hozzáértő elemek verik erősen a zongorát; van egy-két kietlen tanulószoba, TV-szoba; a mosoda korsze rűtlen és ritkán hozzáférhető. Néhány hit közösségi összejöveteltől eltekintve más rendezvény fehér holló, de inkább nincs. A különálló épületben található menza minő síthetetlen. Viszont ugyanitt működött egy jó felszereltségü, olcsó konditerem - mazo chistáknak és műkedvelőknek. Bezárták. (már újra üzemel - a szerk.) Megvan viszont mindenki kedvence, a cukrászda, finom ká véjával, művirágaival. Az itt található balett iskola bennünket nem érint... A kolesz személyzete érdemel némi fi gyelmet. A takarítónők jobbára személy telenek, a portások elég rendesek, bár éj szaka zárják az ajtót, s ha Seholtz úr kiteszi a KONTROLA OBJEKTU tréfát (táblácska alakjában), az ember odafagyhat a ki lincshez a téli éjszakák hidegében, mire ő visszatér talányos ellenőrzőútjáról. A vil lanyszerelők, karbantartók, csatárnők (četarka???) kedvesek szoktak lenni, de a titkárnő zsíros hajával, szúrós tekintetével egy thyrannosaurus rex. Minden nevet, arcot, szobaszámot képes fejben tartani, s akár személyesen is razziát tart, ha úgy látja jónak. Azonkívül piszkos üzelmeiről is suttognak a háttérben. Bizony! Ez most hosszú sopánkodásnak tűn hetett, pedig csak helyzetleírás volt. Annak, aki hosszabb ideje él itt, ezek az elégtelen ségek az élete részévé válnak, s talán éppen így vértezik fel az ifjakat az életben megbúvó buktatókkal szemben. Ha júniusban feléb redek, s kimegyek a zöldbe, megreggelizek egy cseresznyefán, utána elheverek a fűben (netán még tanulok is kinn), délben megebé delek a "Pra-szecsákban", s este egy jót sörö zök ugyanitt, vagy valamelyik közeli kocs mában, ezek a hibák eszembe sem jutnak. Télen pedig itt marad meg legtovább a hó. Igaz ugyan, hogy néhány koleszhoz képest itt csak egy maroknyi magyar van, de ez nem baj, s nem feltétlenül maradan dó állapot, s ahogy a régi mondás tartja: Mindenütt jó, de legjobb ottan! Ha majd elhagyom e helyet - aminek egy két éven belül megvan az esélye - való színűleg még hosszan fogok itt is kísérteni. (Kicsit máris nosztalgiázósra sikerült a hangvétel, de hát ott egye meg a fene...) (mais)
7
O kos A kezdet kezdetén a többszörös mérnök és okos bibit csinált magának a csavarhúzóval, - Jó napot, doktor űr. - Jó napot, mérnök úr. Mi a panasza? - Tegnapelőtt megbibiztem magam a csavarhúzóval. Természetesen azonnal fertőtlenítettem 3%-os hidrogén-peroxiddal és Anaparadadavirinil-G-vel, ennek ellenére megindult a szubaritáció és tegnap este beállt az erhaecitis unigipsz. - Mutassa a bibijét. Most is fáj? - Jaj, jaj. - A tünetek összefüggésben lehetnek a legutóbbi emésztési bibijével. Feküdt öt napot, ahogy elrendeltem? - Hogyne... Vagyis csak kettőt, de nagyon intenziven. A harmadik napon előadást kellett tartanom a polinúcnuc-elvről grácban. Ezen az előadáson én is ott voltam. A többszörös mérnök és okos előadásai mindig nagyszámú érdeklődőt vonzottak. Kiváltképp a polinucnuc-elvről szólóak. - Mérnök úr, kénytelen vagyok kivágni a bibijét. Alaszka, kérem, hozza be a VMV-készletet! Ilyen név nincs. Nem tudni, kijön be a VMV-készlettel. - Ne, ne. - No jó, akkor mégsem: kiviheti a készletet. Jó napot, mérnök úr, minek köszönhetem a látogatását? - Bibit csináltam magamnak a csavarhúzóval. - A mérnök úr? - Igen, én. Már beállt az erhaecitis unigipsz. - Itt van ez a tabletta. Holnap hozza vissza. - Rendben van, doktor úr. visszahozom. Nem fogja visszavinni, tudom. Nem az a típus.
R ózsa produkció {kis ízléstelen) - Jézus-Mária! - kiáltotta Isten. - Itt állok színed előtt. Anyám csak később jön, mert épp a Zsákbamacska megy a tévében. - Jézusom, mit is csinálsz mostanában a Földön? - Atyaúristen, targoncavezető vagyok. - Nem lenne kedved egy kis megváltáshoz? - Uram-atyám, a múlt hónapban két ízben is megváltottam a világot; először kivégeztettem magam villamosszékben, másodszor egy toronyból dobott le a felbőszített tömeg, aztán harmadnapra, ahogy gyakoroltuk..., de először éppen kupaszerda volt, másodszor meg Húsvéthétfő - kutya se figyelt rám. Teljesen össze vagyok törve... - Fiam, Jézus él és szeret téged! - Tudom, atyám: én vagyok az. - Jézusom! Tényleg! Az utóbbi időben eléggé szórakozott vagyok, aki vagyok... Próbálkozhatnál csodákkal. - Csodálom az optimizmusodat. Ma már nem tudok olyat produkálni, amit ne tanulna meg bárki egy párnapos tanfolyamon... Nem jönnek már be a régi trükkök. Pár napja például kikergettem a templomból a turistákat... - És...? És...?! - Lefényképeztek. - Hmm... Melyik csatornán is megy a Zsákbamacska? (pöce)
IÍM » U
8
A Magyar Narancs egyik régebbi számában interjút közöltek egy>fiatal lánnyal (2/ éves), kinek nem sokkal a beszélgetés előtt kihullottak a fogai. Azóta szívószállal ebédel, és csak pépes kaját tud az arcába tennnl. Köszönheti mindezt saját hülyeségének, na meg az amolyan benn fentes cinizmussal csak "anyaginak nevezett porocskának. Lelki békémet ritkán bolygatják meg ilyen és ehhez hasonló cikkek. Szerintem mindenki nek a magánügye, hogy kipróbálja-e, rászo kik-e, belelwl-e. Még az is meglepően hidegen hagyott, mikor egy közeli ismerősömet láttam -amolyan B o h n icc i m él y szí nlen - a föl-
L
• | \ ,, a
",
’
I
(lön he ni-
P c r c g vc "repülni". De hát. amíg másnak nem árt vele...
% i |B |B ^ 3 || <• - * í
Az eleJ f: jén cm ti^ tett in tér| \ j ú b a n M — \ : 4: A azonban új oldaláról ismerhettem meg a témát. Történt ugyanis, hogy a fogatlan csaj nem ám holmi mintacsalád egyetlen csemetéje (korántsem idézhetném tanult barátomat). Apuka rongyos sá hallgatott punkkazettái ébresztik fel benne a vágyat, s mutatják meg neki a helyes irányt, mely a váci utcai punkok szolid társaságába vezet. Szegény hősünk ekkor még az alkohol szót is csak a jót ismert propagandaplakátokról (Iszik vagy vezet, Johny Walker přichází...) is merte, nem még hogy szúrt volna. Am álig telik el pár nap, s azon kapja magát, hogy egy gyors talpaló önképzőkurzus sikeres befejezése után már a ne\e mellé is biggyesztheti a titulust: idült. Az interjúban ezt a korszakot színes történetek kel eleveníti fel: "Megalázó és ciki - mondja többek közt mikor egy fiatal lány elő kell, hogy vegye!!! a szipószacsit a villamoson, mert nem bírja ki várni a leszállást." Há mit mondjak, ez tényleg az. Később egy nála 20 évvel idősebb társra tel. Boldogok, szerelmesek. Közös repüléseik során
P
gyakran véresre verik egy mást, meri ez nekik elégjó. Aptikáék elöl a WC rejtőkébe menekül, ha "éhes". Az iskolát nem bírja tovább csinálni. Rettenetesen szenved, főleg délelőtt, de délután is, és este sem sokkal jobb, nem beszélve az éj szakákról Szenved és szenved, méghozzá egy más után. Még szerencse, hogy egy verőfényes, depressziós napon az ember rájön, vagy meg döglik, vagy abbahagyja. Nem egy vagány alter natíva, hisz míg az egyik utat belgacsipkék, faintarziák, ibolyagyökér és tőzegszag övezik, addig a m ásikat nagy fehérköpenyes sze müvegek (akik viszont a jó magaviseletért bo cicsoki heIvett dó flhrtrácBs felvétet rnál g o n t ősz tóga tn a k ) . M in dk él va r i á n s szöget üt a fejébe, az utóbbi 14szer. A 15. próbálko zás sike res, va pár hetes vidé ki utófelvonófkára Után a kislány hazatér megtért szüleihez. Tiszta! Környezete térdig hajol előtte, s példaként emlegetik egyedülálló akaraterejét. Tettének súlyát furcsamód saját maga is felfogja, s kel lőképpen hangoztatja is azt. Aszongya, idézem: "Ha hívnak, de ha nem, akkor is elmegyek - középiskolákba vagy bármilyen közösségbe - beszélgetni, tanúságot tenni, hogy a kölykök lássanak hús-vér főszereplőt, ne csak álom képeket, minién..." Én meg aszondom, ne menjél. (he Iákaj
B
p.s:: Már említettem az cicién, nem zavar a dolog Viszont aki rászokik, azt csak kivételes esetben keit itt lehet sajnálni, aki pedig leszokik róla. még kivételes esetekben sem hős!
Életünk során nem egyszer (sem kétszer) találkozhatunk olyan emberekkel, kikel kül sejük és nem ritkán őszintének tűnő, ámde rafináltan mester kélt viselkedésük alapján is tel jesen félreismerünk, s alapta lanul fogadjuk be őket bizal munkba, avagy éppen ellen kezőleg, rekesszük ki onnét őket. A meséből jól ismert tör ténet, mikor is a direktiv vizu ális kontaktus hiányában a hős nő, csupán az akusztikám va lamint az intuitív fluidum csa lóka hatásaira támaszkodva beleszeret egy ronda szörnye tegbe - habár a végeredmény ebben az esetben köztudomá súan pozitív - csak alátámaszt ja a fentiekben foglaltakat. Mindenesetre jónéhány prágai AED-os ifjú - nem beszélve a lányokról - saját bőrén volt kénytelen tapasztalni, hogy a látszat csal, s hogy a mesétől eltérően ez nem mindig végző dik happy cnd-cl. Apu, alias Madarász Gábor nevét nagyon sokáig, nagyon sok AED-os hiába a szájára nem veszi. S ha mégis, akkor a szájában nyomban a keserű Iz lesz a domináns. De miről is van itt sző tulajdonképpen. - Én már úgy, ahogy túl tettem magam rajta - mondja megtört hangon Pctöcz D.. aki lelki fájdalmára való tekintettel kérte, ne közöljük lánykori nevét. - .... de nézzétek meg Mazsolát, mozgó roncs, két lábon járó szerencsétlen ség. csak árnyéka régi önmagának. S valóban, Mazs láthatóan nehezen viseli Kalács elvesz tését. - Egyszerűen nem értem, az egyik délután suliból haza menet, üresen találtam a laká sunkat. pedig Kalács mindig hamarabb ér haza. mint cn. Csak jóval később tért meg, Apu társaságában. Én hülye fejjel még meg is örültem, sze retem. ha régi ismerősökkel ta-
HiMIHJ
5
Akupunktúra Nem azért mondom, de miért él még Csandal Zsolti?! Két hete meg volt a lehe tősége arra. hogy kezdjen valamit az életé vel, de elszalasztottá. Nem azért mondom, de Csöndé az út közepén csúszkált, és Tomicsével humo rizált. Mi (Tünde és én) kb. 5 méterrel lema radva követtük őket. Útközben csak egy traktor ijesztett ránk, de annyira, hogy ezu tán majdnem mindannyian - kettő kivé telével - szinte az út szélén folytattuk rövid re sikerült sétánkat. Mivel mi ketten halad tunk hátul, a vicc kedvéért néha-néha hátra néztem, hátha mégis jön egy ótó. így sikerült is cszrevenncm egyet véletlenül. Hallha tatlan volt (nagyon bírom, nyugati). Hogy utólag ne szólhassunk semmit, leadott egy két fényjelet; mi a jól kivilágított úton csak ezt érzékeltük. A biztonság kedvéért Tündé vel lehúzódtunk az út szélére, és a többieket szándékosan nem figyelmeztettük. Nem azért mondom, de mikor vissza fordultam. Kondér már ott hevert a földön (állítólag megcsúszott), és az autó elérte az én szintemet. Unalmas verzió: Ezután gyorsan zajlott minden; az autó fékezni kezdett. Csöndé keze a jobb elülső kerék alá került, s az tolta őt kb. 15 méteren keresztül. A szerencse csak az volt. hogy jeges volt az út. nem volt ABS, (ezért csak csúszott a kerék - nem gördült át kiszemeltjén), az autó alváza elég magas volt (ahoz hogy Csöndé oldalt fekve is beférjen alá), a kerék a kezén csúszott (nem a fején, nyakán vagy hasán), a kabátja anyagáról nem is beszélve. Nagy dolog mondhatom, útközben rázkódott a feje. Tomicse változata: A földön fekvő Kon
dér, a közeledő autót jobb kezével ügyesen megdobta, és bal karját a jobb kerék alá helyezte megakadályozván a rajta való átgördülését. No nem azért, de mikor odaloholtam a már álló autóhoz, egy női visítást hallatott valaki disznóölés stílusban. Pedig "Tündé nek nem is ilyen hangja van" - tudatosí tottam, és azzonnal lokalizáltam az elkö vető nőjét a terepjáróban (mert inkább az volt). Ekkorra megjelent a tettes is az autó előtt. Máig nem tudom leírni azt az érzést, mikor Csöndé feláll és (kb.) ezt mondja: "...tő je nkej, Jenőm levő róka iné boti... ", Én kedves, csak akkor jöttem rá. hogy ennek az embernek küldetése van; nem hiába éne keltünk róla ennyit. Nem mondom még egyszer, de a tapasz talt sofőr határozottan tudta, mi a dolga. Előszöris jól leordította áldozatát, mert az út közepén mászkált. Persze hellyel se kí nálta meg járgányában (elég csúnya szó) a sebesültet, de azt tudta, be kell jelölnie a helyet, ahol Bömbit először érintette az au tó. Különben nagyon szimpatikus ember volt. Már csak a szokásos procedúra követ kezett: rendőrség, Csondénak kórház. Tün de vallomása ("... vypili jsme jenom dxé deci domácipáienky."). stb. Azért se mondom, de Csöndé máig él és virul (kártyázik). Hát rendjén van ez így? Kapott egy jelet, és az iskola nem lett szá mára fontosabb. A reménysugár viszont még megvan. 7000 Kc-ig terjedő helyi bírságot szabhatnak ki rá. Most idézek : "Megint ennyi". (repka)
