A játék hatalma Játékötletek a hasznos szórakozáshoz
XI. Kerületi Logopédiai Intézet kiadványa www.logopedia11.hu Itteni olvasásra
A játék hatalma
„ Hazamentünk, és valaki azt kérdezte: hol voltál?, azt mondtuk: odakint, és ha valaki azt kérdezte: mit csináltál ilyen sokáig, azt mondtuk, amit mindig: semmit. De sokféle volt az a semmittevés. Hintáztunk. Sétáltunk. Heverésztünk a hátsó udvarban, és füvet rágcsáltunk... és amikor befejeztük (a legjobb barátom) hazakísért, és amikor odaértünk, én kísértem haza őt, azután megint ő. Néztük a dolgokat: néztük, amint az emberek építik a házakat, néztük, amint a férfiak javítják az autókat, néztük egymást, amint a másik a bicikli kerekét
foltozza...
(néztük)
apáink
kártyapartiját,
anyáink
lekvárfőzését, húgaink ugrókötelezését, hajuk bodorítását... Ültünk dobozokban, ültünk verandákon, ültünk tetőkön, ültünk faágakon. Álltunk árkokat átívelő pallókon, álltunk lehullott falevelek dombjain, álltunk az ereszről lecsöpörgő eső alatt, álltunk fülig a hóban. Figyeltük a dolgokat, a késeket... és a szöcskéket, és a felhőket és a kutyákat és az embereket. Csúszkáltunk, szökdécseltünk és ugráltunk. Sehova se mentünk – csak csúszkáltunk és szökdécseltünk és ugráltunk és galoppoztunk. Énekeltünk és farigcsáltunk és dudorásztunk és ordítoztunk. Egyszóval, Jack, sok minden volt az a semmittevés.”
/Robert Paus Smith /
2
A játék hatalma Játszani jó. A gyermek játékában örömét leli, mely kisugárzik az egész családra. Öröm követni a gyermekek napról napra történő ügyesedését, sikerélményét. Az otthoni, óvodai, iskolai környezet, a játékszerek teret adnak a személyiség
kibontakozására,
esztétikai érzékük alakulására.
készségfejlődésre,
ízlésük
formálódására,
Ezeket figyelembe véve belátható, hogy
léteznek „jó és rossz játékok”. Egyik-másik boltokban megvásárolható holmit, szívesen nem is adnánk gyermek kezébe. Másról pedig nem is gondolnánk, hogy játék, talán csak kidobásra váró törött holmi, melybe a gyermek belelátja „varázspálcáját” és nagyobb örömét leli benne, mint egy vásárolt drágaságban. A továbbiakban áttekintjük a játék szerepét az ember életében, melynek nincsen korosztályos küszöbe. Felsorolást mutatunk be a játékfajtákról. Szeretnénk segítséget nyújtani a játékboltokban való eligazodásra, és hogy hogyan lehet „a semmiből, hasznos és örömteli játékélményt teremteni” a hétköznapokra.
Különös tekintettel ajánljuk példáinkat azoknak a szülőknek,
akiknek gyermeke az írott vagy beszélt nyelv alkalmazásában több támogatást igényel.
3
A játék hatalma
ÖRÖMFORRÁS A játék…
Örömteli
Önkéntes
Feszültségcsökkentő
Spontán
Pusztán az örömért játszunk. Nincs benne célra törés. Szabad akaratra épül, a gyermek így fejezheti ki legsokoldalúbban önmagát. Az idő múlásával, a gyermek a fejlődésekor kíváncsian utánozza felnőtteket, örömmel ismételgeti cselekvéseiket. Így alakul ki a gyermek életében az első játék, a felszabadult örömérzet. Ezt jól szemléltetik az első hangutánzások. A gyermek hangokat hall, erős vágy alakul ki benne saját hangja megismerésére, a hangadás sikerének jó érzése pedig örömérzetet kelt benne. A kellemetlen élmények feszültségei is feloldódnak, ha azokat játékban újraélheti a gyermek. Az „én akarom csinálni!” kívánsága, a környezet élményei –közlekedés, vásárlás, utazás – saját játékba formálva örömöt okoz, és tapasztalattá érik.
Játszani jó! A játék az öröm keresése. Az egyik legmeghatározóbb személyiségalakító erő. A játék által ügyesednek a gyerekek, okosodnak, megismerik az anyagok, tárgyak tulajdonságait, kapcsolatait. Próbálgatják, hogy ezekben önerőből milyen változtatásokat tudnak elérni. Ilyenek a többszöri elrejtések
és
megkeresések,
gurítgatás,
simogatás,
nyomogatás
vagy
a
4
A játék hatalma gyűjtögetés. Személyiségzavarok, elfojtott érzelmek, indulatok levezetése történhet közös játékban, együttműködésben. Meg kell teremteni a szabad mozgás, az önállóság, a kezdeményezés és a közös játék lehetőségeit. A játék legfőbb örömforrásai: a funkcióöröm a létrehozás öröme a ritmus kellemessége az ismétlés biztonsága a veszély legyőzése a beavatottság érzése a feldolgozás öröme az együttesség öröme. (MÉREI )
A gyermekek és állatok játéka Sok szempontból megegyezik az állatok kicsinyeinek játéka, az emberek játékával. Légyegük az utánzás, tanulás, új tevékenységek elsajátítása. Az
állatok
szaporodásra
játéka
ösztönös
irányul.
teljesítőképességét,
A
biológiai
kis
állat
élettevékenység, megismeri
saját
evésre, testét,
harcra, annak
jellegzetességét,
mozgékonyságát, tűrőképességét, így közelebb kerül a környezetében való önálló élethez. Nem csak veleszületett képességeik vannak, hanem így tanulnak meg létfontosságú feladatokat, mint a vadászat. Ezek a játékok, részletei a felnőtt állatok valódi vadászatához szükséges viselkedéssorozatnak. Az emberi agy már bonyolultabb felépítésű. A gyermeknek hosszabb időbe kerül az önálló életvitel elsajátítása az állatkölyköknél. Az újszülött gyermek
5
A játék hatalma sokkal később kezd el játszani a kölyökállatnál, viszont hosszabb ideig gyakorolja. Megjelenik nálunk a társadalmi beilleszkedés igénye. A gyermek szeretné örömét lelni a társaságban, elfogadó légkörre vágyik, dicséretre, együttműködésre, harmóniára. Ezekkel válik az emberek játéka szerteágazóbbá az állatok játékánál.
A gyermek és felnőtt játéka Mindenki játszik. A kérdés az, hogy hogyan, mivel, és miért. Mi a különbség a gyermek, és a felnőtt játéka között?
Amiben megegyezik
Amiben eltér
o Nincs egyéb célunk a játékkal, csupán maga, a játék öröme. o Kortól független a felüdülés vágya. o Minden korosztálynak egyaránt élvezetesek a különböző versenyjátékok, labdajátékok,
o Felnőtt életét a munka, a gyermekét a játék határozza meg. o A játék a gyermeket erőteljesebben formálja. o A gyermek számára a játék a
társasjátékok, sőt, a
társadalomba való bekapcsolódás
szerepjátékok is.
útja, a felnőtt számára pedig
o Kortól függetlenül, mindenki személyiségre hatnak a játék
szabadidős tevékenységként kikapcsolódás.
során szerzett élmények, kudarcok vagy sikerek.
6
A játék hatalma
Fiúk és lányok játéka Neves pszichológus, Piaget gyakran figyelte a gyermekek golyózását. Megállapításai szerint 4 éves kor alatt még nem képesek a gyerekek ennek a játéknak
a
nemzedékről
nemzedékre
hagyományozódó
szabályát követni. Iskolás kor elején a megadott szabályokhoz ésszerűtlen helyzetekben is ragaszkodnak. 9-11 éves kor körül érkeznek el odáig a gyerekek, hogy rugalmasan kezeljék a korábban meghatározott szempontokat, és ha például a szokottnál többen, vagy kevesebben játszanak, képesek közös megegyezéssel módosítani a szabályokon. Piaget megfigyelései között szerepel, hogy a golyózást csak a fiúk játszották. Egyetlen olyan társasjátékot sem talált a lányok által kedvelt játékokban, amelyben annyi aprólékos szabály lenne, mint a golyózásban. Például az ugróiskolázó lányok körében megfigyelte, hogy őket sokkal jobban érdekli új alakzatok kialakítása, mint bonyolódó szabályok alkotása.
Janet Lever tanulmánya szerint, a lányok kevésbé űznek nagy létszámú csapatjátékokat. Fiúk csaknem kétszer gyakrabban vesznek részt versengő játékokban. Megfigyelhető, hogy fiú gyerekek erőpróba játékaiban, a küzdelmeik során az ellenfél közvetlen legyőzése a cél. A lányok sokkal inkább gyűjtögetnek például pontokat, melyek összeszámolásával a végén közvetetten határoznak meg győztest a játékban. A lányok szívesebben versengenek inkább társuk pontjaival, mintsem ellenük játszanának.
7
A játék hatalma Weöres Sándor így látja: „ A nő, ha kártyázik, feloldódik a játszó csoportban, és nyerni a játszóktól akar; a férfi, ha kártyázik, ráhurkolódik a játék változására, és nyerni a játékban akar.”
Játék vagy tanulás? Minden
tapasztalattal
gazdagabbak
leszünk, tanulunk valamit! Vajon van-e határa a játéknak és a tanulásnak? Az első hetekben legmeghatározóbb fejlődés, az érés.
A
későbbiekben
a
tanulási
képesség
határozza meg az érést. Másfél-két éves kor körül nagy változást hoz a beszéd kialakulása. Továbbiakban a gondolkodás és a nyelvi ügyesedés egymást erősítik. Óvodás kor végéig a játék a színtere a gyermek formálódásának, tanulásának. A játékon belüli tanulás a leghatásosabb tanulási forma, mert igazodik a gyermek Szabad
szükségleteihez, teret
ad
a
vágyaihoz.
próbálgatásoknak,
személyes élményeken keresztül ismerhesse meg a világot. A gyermek fokozatosan lesz képes
egyre
bonyolultabb
játékok
átlátására, egyre
tudatosabb
képessé
válik
a
résztvevő,
és
apránként
közvetlen
tanulásra.
A
kisgyermek tanulás utáni vágya belülről fakad, ez a természetes kíváncsiság minden játék mozgatórugója. Kielégületlenül ez az alaptermészet elsorvad. Ezért fontos
8
A játék hatalma figyelmet,
időt
szentelni
a
gyermekek
legkorábbi
érdeklődésének,
kíváncsiságának. A játékokon keresztül fenntarthatjuk ezt a természetes kíváncsiságot a tapasztalatszerzés iránt, mely a tanulás alapja.
Játék vagy munka?
Hol a határ? Hiszen a játék is sok esetben tanulással teli, és hasznos.
JÁTÉK Szabályai sok
MUNKA
esetben nem olyan
Öröm a munka eredményében van.
Kezdeményezés
szigorúak
Szellemi és fizikai erőkifejtés.
Az igazi öröm
A felnőtt, munkáját egy életen át tökéletesíti.
Szabad elhatározás (?).
A felelőssége átszövi
Lehetőségek mérlegelése.
magában a folyamatban van.
A gyermek fejlődésével új játékhoz nyúl.
a mindennapokat. A felelősség a játék végeztével véget ér.
9
A játék hatalma
Játékfajták megjelenése a korosztályok tükrében Sok szempontot érdemes figyelembe venni, ha azon gondolkodunk, hogy bizonyos korú, -nemű gyermekünkkel, hasznos játékokat válasszunk. A mostani csoportosításban a játékok szerepe felől közelítjük meg a kérdést, a legelterjedtebb szakirodalmi szempontok alapján.
1. Gyakorló vagy funkciójáték Nagy szerep jut a felnőtteknek, ők biztosítják a játék feltételeit. Ez a játékforma a születéssel kezdődik. A gyermek mozgását, értelmét, beszédét alakítja ki, szagló, látó, tapintó, halló, mozgató agyi érzékelő folyamatok „edzésével”. Az érzékszervek összehangolódása fejleszti a kreativitást. Az utánzó
játékok,
ismételgetések,
erősítik
a
gyermek
biztonságérzetét.
Folyamatos mozgásos ügyesedést tapasztalhatunk: tárgyak után nyúlást, fogás (mozgásos-látásos tapasztalatok bonyolult együttműködése), két kéz együttműködése rendeződik, megjelenik a tárgyak használata, kialakul a hüvelykujj és a mutatóujj együttes mozgásának differenciáltsága, önállóan talál ki tevékenységeket a tárgyak helyettesítésével. Kialakul a forgás, kúszás, mászás, feltérdelés, felülés, állás és járás. Óvodás korban ezek tovább bonyolódnak: fel-lemászás, hintázás, lejtőn mászás, egyensúlyozás, egy lábon és páros lábon való ugrás. Ide sorolhatók a beszéd fejlődéseként meginduló élményt nyújtó, hangot adó tevékenységek. Arc-, ajak-, és nyelvjátékok, torokhangok és hangutánzások. Később a cselekvésekhez kötődnek a tárgyak megnevezései is, amely az én-tudat kiformálódásának az útja. Tagolódik számára a világ tárgyakra, helyszínekre, és lassanként megjelenik majd világképében saját maga.
10
A játék hatalma Szociális kapcsolatteremtés kerül előtérbe a funkciójátékok során. Kezdetben a felnőtt és a gyermek között, majd kialakul gyermek és gyermek között. A személyiségfejlődésben nagy szerepet játszanak az ekkor szerzett sikerélmények, öntudatot alakítanak, a biztonságérzetet erősítik és ezek együttesen, mind bonyolultabb feladatokra ösztönöznek. Mindezen tevékenységek mozgatórugója a kíváncsiság és a titok. Könnyen elképzelhetjük, ha egy gyermek annyit tesz, hogy a babájáért belenyúl a kosárba, de a maci akad a kezébe, és azzal kezd játszani, mennyi sok új tapasztalatra tesz szert. A váratlan fordulat izgalma, a kíváncsi tapogatózás, ahogy a szemével figyelgeti a macit, mind gazdagítják ismereteit.
2. Szerepjáték A
feldolgozott
élményekből,
begyakorolt
funkciójátékokból alakulnak ki a szerepjátékok. Negatív élmények
ismételt
átélése
enyhülést
hoz,
ez
a
feldolgozás, nagyon fontos. A szerepjáték kialakulásának folyamata: Kezdetben egy-egy játékelem jelenik meg: fésülgeti, eteti a babáját, autót, tologat, már azzal a különbséggel az eddigiektől, hogy saját érzelmeit, gondolatait fejezi k általuk. Később két-három játékelemet fűz össze: megfésüli, elringatja, majd megeteti
a
babáját
véletlenszerű
egymásutánban.
Ez
utánzások
egymásutánja, de már szerepet oszt magára, ő az anya. A szerepjáték kiteljesedése az egész cselekvéssorokban van, például az edények előkészítésétől, a megfőzésen át, a babák megetetéséig.
11
A játék hatalma Később,
mikor
gyermekek
már
szerepet
osztanak
egymásra,
az
együttműködés elfogadása alapvető szabályban jelenik meg.
3. Szabályjáték A gyermek mindennapi játéktevékenységét átszövik a saját maga, vagy a társak közössége által felállított játékszabályok. Később a játékon kívül álló tervező
szabályaihoz
szükséges
alkalmazkodni.
A
gyermek
idősödve
bekapcsolódik a társadalomba, melynek szabályai rá is érvényessé válnak. A szabályjáték már magasabb intellektust igényel, észben kell tartani az előzőekben meghatározott feltételeket, miközben pillanatnyi célokat kell követni.
A szabályról: Nem kell arra gondolnunk, hogy valamiféle szabály követése, korlátok betartása, egyéniségünk, kreativitásunk elnyomását hozná. Képzeljünk csak el egy pusztaságot egy iskolaépülettel a közepén, ahol gyermekek játszanak az udvaron. Az ismert épület biztonságot nyújt, nem mernek messzire eltávolodni. Azonban, ha leválasztanánk egy tágas teret, kerítéssel körbevéve, szabadon elmerészkednének játszani a gyerekek, a legtávolabbi sarki zugba is. Így megérthetjük a társadalom szabályai – korlátozás helyett-
sok esetben
szabad kreativitásunk kibontakozását segítik.
A szabályjátékok segítik a gyerekeket. Játékos formákban feldolgozzák a csoportban elfoglalt helyüket. Egymás mellett jelenik meg a társakkal való versengés és együttműködés. Így megtanulják beleélni magukat a másik
12
A játék hatalma helyzetébe, felismerni viselkedésük, magatartásuk, személyiségük sajátosságait, tűrőképességük védett körülmények közt kerül előtérbe.
Szabályjáték kialakulásának folyamata: Kezdetben önálló játékként követ a gyermek egyesével lépéseket. Páros játékok, mely során a gyermek társaival, vagy a szülővel játszik. Ilyenek a labda- és mozdulatjátékok. Csoportos
mozdulatjátékok
már
nagyobb
szervezettséget
igényelnek. Ilyenek körjátékok, párválasztók. Csoportos ügyességi játékok a kötélhúzások, kosárba dobálások, fúvójátékok. Sportjátékok már nagyobb mértékbe hasonlítanak a felnőttek tevékenységéhez. Kártya és társasjátékok a legkülönbözőbb korosztályt megcélozva kaphatók. Ide muszáj sorolni a manapság elterjedt videó és számítógépes egyéni- és társasjátékokat.
13
A játék hatalma 4. Alkotó játékok A jól begyakorolt funkciójátékokon alapulnak. Ennek során a gyermek megtanul tájékozódni síkban, térben, különböző műveleteket végezni tárgyakkal, azokból új rendszereket alkotni, különbséget tenni, megegyezőséget felfedezni. A alkotó játék tárgyak véletlen összeillesztésével kezdődik. Később két vagy több tárgy összeillesztésével már akár új formát is meg tud nevezni a gyermek. „Tornyot építettem.” Ennek során kialakulnak a „rész-egész” fogalmak. Összeillesztésen, becsavarással
szétvételen
forgatással
a
keresztül,
átfűzéssel,
ügyesedés
is
nyomon
követhető. Így a felhasznált elemek növekedése minőségi változást is hoz a gondolkodásban. Ilyenek
a
kirakók,
többféle
anyaggal
egyidejűleg
ismerkedtető
figurakészítések. Ezek lépcsőt jelentenek a képzőművészeti tevékenységek kialakulása felé. Tárgy- és modellkészítés már előre tervezéssel bővül. A hobbytevékenység pedig életmódhoz tartozó szokás.
5. Művészeti játékok
A művészeti játékok valójában átmenetet alkotnak a
játék,
a
munka
és
az
önkifejezés,
az
elvont
kommunikáció között. A művészi játék alapja művészi élmény. Fontos már egészen kisgyermek kortól rendszeresen felhívni a gyermek figyelmét a látott formákra, díszítő motívumokra a közvetlen környezetben, mesekönyvek illusztrációira. Hasonlóan kell hangsúlyt fordítani nem csak a látott, hanem a hallott élmények feldolgozására is. Az utcazajokból szűrjük ki rendszeresen a jól elkülönülő járművek, vagy természet hangjait. A gyermek ezek után válik képessé finomabb zörejek, hangszerek hangjainak, emberi
14
A játék hatalma beszédhangoknak a megkülönböztetésére. Az észlelés véget nem érő finomodása teszi lehetővé a hangszereken való művészi játék elsajátítását.
Hasonló
finomodás
jelentkezik
a
mozgás
művészi
fokra
történő
fejlődésekor is. A ritmus zene mozgás kapcsolatában örömüket lelik a gyermekek, kifejezhetik érzéseiket szavakon túli eszközökkel.
Hazai és nemzetközi szakirodalmak sokat foglalkoznak a csoportosítással, különböző korosztályok legtipikusabb játékaival. 7 hónapos kortól már megjelenik a siker örömét jelző mosoly, ami a játék legfontosabb lelki összetevője. A játék fejlődésében az érzelmek szerepét egyre inkább az „alakítás vágya” veszi át. 2-6 éves kor legjelentősebb játéka a szerepjáték. Ezen belül 4 éves körüli korra tehető az alkotó játék kiemelkedő szerepe. Ezt követően pedig, játék lehet, az egész élet.
„Játék.” Meghalljuk a szót. Mi jut róla eszünkbe? Tegyünk az ellen, hogy gyermekeinknek ez a szó csupán eszközt, színes műanyag tárgyakat jelentsen! Hajdan a legbonyolultabb társasjátékok lejátszásához is elegendő volt néhány kéznél lévő kő, fadarab, vagy háncs. A lassanként megjelenő eszközök a felnőtt világ tárgyait utánozták: kis szekér, ló, baba, bababútor. A nagyobb gyerekek maguk készítették a játékaikat: a fiúk fegyvereket, hangszereket, a lányok babákat, koszorút, gyűrűt, labdát, babaruhát, egyebet. A felnőttek és serdülők
15
A játék hatalma játéka a tánc lehetett, a zene és a sport. Ezeket ötvöző szertartásos játékok a lucázás, betlehemezés, passiózás, vagy a farsanghoz, napfordulóhoz és más jeles naphoz, időszakhoz kapcsolódó rítusok. Az élet minden tevékenységét átszőtték a játékok, formálták a személyiséget, kreativitást, átörökítette a kultúrát, formálták a világlátást. Ezzel a szemléletmóddal alakítsuk ki gyermekünk életterét.
Elkészített
vagy
vásárolt
játékeszközök
kiválasztása
során
gondolkodjunk bele, hogy az mit közöl. Milyen vizuális kultúrát, értékrendet, világképet közvetít.
Rossz játék? Ki játszik, a játék vagy a gyermek?
„Nem adnám gyerek kezébe!”
De vajon miért nem? Haszontalan,
értelmetlen, kicsit „furcsa”? Talán a média erőteljes hatása sugallja a játékreklámokon keresztül, hogy mit választunk ki? Több
szempontot
kell
sorra
vennünk,
hogy
korosztályra,
egyéni
adottságokhoz, személyiséghez megfelelő játékot válasszunk.
Korosztály: Jellemző a táblás társasjátékok egyre nagyobb elterjedése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legegyszerűbbek is komoly szabályokkal rendelkeznek. Kis-, illetve középső csoportos gyermekektől nem várhatjuk el, az ezekhez való alkalmazkodást, nem megfelelően játszanak társaikkal, „csalnak”, mivel fejlődésük még nem tart ott, hogy a szabályt előnyben részesítsék a nyeréssel szemben, a szabályt a játék eszközének tekintsék. Frusztráló
játékok:
Több
esetben
a
játékgyártók,
alapvető
praktikus
szempontokat hagynak figyelmen kívül. Képzeljük el a forgalomban lévő fa könyvecskéket, mely más-más számot tanít minden oldalon, melyeket
16
A játék hatalma kirakókkal illusztrál. A gyermek fáradtságos munkával kirakta képet, majd a lapozáskor kihullik, szeme láttára esik szét a munkája. Csúnya játékok: Nem elhanyagolható a gyermek ízlésvilágának alakulása a játékeszközökön keresztül. Törekedjünk a természetes színekre és anyagminőségekre. Gyakran csúnyák és ízlésrombolóak a babakonyhák műanyag ételei. A só-liszt gyurmákból készült formák talán nem örökéletűek, de a sajátkészítésű holmikban gyakran több örömet lelünk. Technikailag nehéz játékok: A játékeszközök gyakran kevésbé átgondoltan vannak kialakítva. Egyes fordulókban kiesnek a figurák, vagy kicsúsznak elemek a helyükről. „Bugyuta” játékok: Óvodás korú gyerekeknél is már oda kell figyelni, hogy ne becsüljük alá képességeiket, például kételemű állatfigurás kirakóval.
Többgyerekes családban, gyermekközösségekben oda kell figyelni a több korosztály együttes jelenétére. Nagyobb gyermekek számára is jól használható a vasút, a Lego, és az ezeket tartalmazó elemek. A másik fontos tényező a játékválasztás során, hogy többféle játékot lehessen velük játszani (például a Lego, Duplo állat, ember figuráival egyéb szerepjáték is játszható).
In: Kis gyermekek, nagy problémák -2009. május : Bőddi Zsófia: „Jó” játék – „rossz” játék?
Figyelnünk kell rá, hogy „ne játék játsszon a gyermek helyett”. A játék ne legyen túlkomplikált, elektronikus, ahol a gyermeknek éppen csak gombokat kell megérinteni, és azonnal történnek az események! A jó játékeszköz felhasználási lehetőségeinek a fantázia szab csak határt, a lehető leginkább vegyük igénybe a gyermekek kreativitását. Írta: Kovács Viola
17
A játék hatalma
Felhasznált irodalom B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék; Tankönyvkiadó, Budapest; 1982. Kovács György, Bakosi Éva: Játék az óvodában; Dr. Kovácsné dr Bakosi Éva, Debrecen; 1995. Michael Cole, Sheila R. Cole : Fejlődéslélektan; Osiris Kiadó; Budapest; 2003. Tunyogi Erzsébet: Gyógyító játék a családban; Tárogató Kiadó; Budapest; 1995.
18
A játék hatalma
A KORAI ÉLETÉVEK JÁTÉKAI (0-3 éves korig)
Mikor kezdődik egy gyermek nevelése? Még mielőtt megszületik – hiszen amíg várjuk érkezését, elképzeljük, hogy fogjuk kezünkbe, hogyan szólunk hozzá, hogyan játszunk majd vele, hogyan is telik majd el egy nap vele együtt… Amikor egy gyermek születése után a baba-mama kapcsolat kezd stabilizálódni, és kialakul a család és a kicsi napirendje, a baba egyre hosszabb ideig lesz éber. Ezeket az ébrenléti szakaszokat (amikor a baba kipihent, jóllakott), valamint az öltöztetés, a tisztába tevés és fürdetés alkalmait már fel lehet használni egy kis „játékra”. Soha ne erőltessük azonban a játékot, ha a gyermek fáradt, „rossz hangulatban van”, vagy ha azt látjuk, most „csak” szemlélődéssel foglalná el magát. Ez utóbbi úgy tűnhet, hogy csak passzív időtöltés. Valójában nagyon fontos szerepe van a gyermek – és mindannyiunk – életében annak, hogy megtanuljon szemlélődni is, azaz fel tudja dolgozni a befogadott ingereket, élményeket, és pihenő szakaszokat tudjon beiktatni egyegy aktív tevékenységgel eltöltött időszak után. A szülő nagyon fontos játszótárs -
utánzásra ad alkalmat, mintát nyújt, amikor együtt játszik
gyermekével. Így lehet a gyermeket terelgetni a megfelelő játék felé, hiszen beszélhet
hozzá,
bíztathatja,
megdicsérheti,
ha
sikerült
valami,
vagy
bátoríthatja, ha nem. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a gyermek önmagában is el tudjon majd játszani, el tudjon mélyedni egy dologban egyedül is, hiszen később így tudja majd „feltalálni magát” egy új vagy ismerős helyzetben. Játszani is meg kell tehát „tanítani” a csemeténket, mivel 3 éves koráig csak utánzás útján tanul, ráadásul az egyszemélyes játék egy idő után minden életkorú gyermeknek unalmassá válik. Ha nem szánunk időt a közös „együttjátszásra”, később nem tud majd egyedül sem, de másokkal sem játszani.
19
A játék hatalma 1-2 éves korban előfordulhat, hogy a gyermek nem tudja elfoglalni magát önálló játékkal, gyakran sok-sok játék mellett is sírva kéri, hogy játsszunk vele. Ha mindig ugyanazok a játékok vannak mellette, egy idő után megunja őket. Tipp: Rendszerezzük a játékokat, tegyük bele dobozokba, ládákba, hogy ne legyen mindig minden szem előtt. Válogassuk szét a játékokat 4-5 kosárkába, és 2-3 naponta más-más kosárkát adjunk neki oda játszani. Ezzel a módszerrel mindig újra felfedezi majd a játékokat, és örömét leli bennük.
A megfelelő játékeszköz kiválasztása A gyermek fejlődési szakasza meghatározza, hogy milyen típusú játék a legideálisabb számára, melyek segítik az adott fejlődési szakaszban leginkább készségei fejlődését. Mivel minden gyermek külön egyéniség, eltérő képességekkel, fejlettségi szinttel, a termékeken feltüntetett életkorra vonatkozó megjelöléseket csak tájékoztató
jellegűnek
érdemes
tekinteni.
A
megfelelő
játékeszköz
kiválasztásának kulcsa abban rejlik, hogy pontosan megismerjük a játékok funkcióit, majd összepárosítjuk azt gyermekünk képességeivel. Nyugodtan kérjünk segítséget a játékboltban dolgozóktól, hiszen egy igazán jó játékbolt megadja azt a plusz segítséget, mellyel a gyermekünk számára a játékokat ki tudjuk választani. Fontosnak játékvásárlás
tartjuk
biztosítja
megjegyezni, gyermekünk
hogy
nem
fejlődését,
a
túlzott
hanem
a
mennyiségű megfelelően
kiválasztott játékok és a közös foglalkozások.
20
A játék hatalma
Milyen egy jó játék?
Az igazán jó játéknak egyszerre több funkciót is be kell töltenie. Nem szabad túl "önműködőnek" lennie, hiszen az nem inspirálja a gyermeket a játékra, csak ideig-óráig ejti őt ámulatba. A megfelelően kiválasztott játék akkor hozza ki a legtöbbet
a
gyermekből,
ha lehetőséget
teremt a kreativitásra,
többféleképpen lehet vele játszani, módot teremt az új szabályok, új funkciók kitalálására. A sokféleség ad alkalmat az igazi rácsodálkozó szemlélődésre, majd a későbbi életkorokban a kitartó, elmélyült játékra. Igen fontos azonban, hogy a kiválasztott és megvásárolt játékot mi magunk is alaposan és jól ismerjük. Tudjuk, hogyan kell használni. A jó játék egy későbbi fejlődési szakaszban újra elővehető és új felfedeznivalót kínál. Nem utolsó sorban a játék készüljön olyan anyagból, melyet a gyermek szívesen a kezébe vesz, színei keltsék fel az érdeklődését és ne essen szét a második használat után, valamint legyen biztonságos.
A gyermek korai fejlődése 0-12 hónapos korig: Csecsemőkorban a testi, lelki és szellemi fejlődés elválaszthatatlan egymástól. Az első hónapokban az érzékszerveken keresztül szerzett információké a fő szerep. Az újszülött tapasztalatszerzését testének helyzetváltoztatásával, látásának tökéletesítésével és hallásán keresztül fejlesztheti, valamint a baba a legnagyobb felületű érzékszervén, a bőrén keresztül is rengeteg tapasztalathoz jut. A gyermek élvezi kezének és lábának használatát. Élete első hónapjaiban hason fekve megtanulja felemelni és egyik oldalról másikra átfordítani a fejét. Érzékelése fókuszában a kb. 30 cm-re levő mozgó tárgyak, mosolygós arcok vannak. A 2-3. hónapban rácsodálkozik a kezével, lábával végzett mozdulatokra. Ütögeti, húzogatja a keze közelébe került dolgokat, megérinti a számára ismerős emberek arcát. A kéz használatával ebben a korban a távolságról, a formákról tájékozódik. Amikor azt látjuk, hogy egyes dolgokat újra meg újra megismétel, tudjuk, így memorizálja a tanultakat. Szeret mozogni: A 4-6 hónapos baba már nem akar csendben feküdni, nyugton maradni. Megpróbál megfordulni, kinyomja magát, repülő mozdulatokat végez. Háton fekve lábát mindig felemeli, és mozgatja, a kezével rázza a játékokat, csörgőket, érdeklődik új dolgok iránt,
21
A játék hatalma beszédhangokat ad ki, így fejezi ki érzelmeit. Az 5-6. hónapban elkezdhet mászni, és rövid ideig képes ülő helyzetben megmaradni, mivel izmai ekkorra már erősödtek. A szem és a kezek közötti koordináció elkezd jól működni, egyik kezéből át tud adni a másikba dolgokat, szájába veszi őket, a papírlapokat összegyűri. Mindenáron mászni akar: A 7-8 hónapos gyermek már jól mászhat, segítséggel fel tud egyenesedni, és esetleg az asztal szélét, az ágy végét vagy bármi mást megfogva, fel tudja magát húzni álló helyzetbe. Már hosszabb ideig ülve tud maradni, és fel tudja magát nyomni ülőhelyzetbe. Könnyedén használja ujjait, és meg is tud velük szorítani tárgyakat. Szereti ütögetni a padlót különböző dolgokkal, csak hogy zajt keltsen vele, dobozokból kiszedi, majd visszarakja azok tartalmát, tükrökkel játszik, kezeivel felfedezi saját testét, és elrejtett dolgokat is képes megtalálni. Emlékezik egyszerűbb szavakra, mint pl. evés, alvás, anya. Csintalankodik: Mivel jól mozog ide-oda a szobában, az asztal vagy a szék lábát használva feláll, amikor megunja a mászást, leül, amikor elfárad, de soha nem áll meg. Az ujjak használatának képességén felbuzdulva szeret kiásni dolgokat, és az ujjait különböző helyekre bedugni. Mindig figyeljünk arra, hogyan védhetjük meg őket a veszélyektől. Fontos, hogy dugjunk be minden villanydugót! Ebben az időszakban a gyermek kívánságait, szükségleteit a testbeszéd segítségével közli. Megfog dolgokat, sétál: 1 éves kora előtt a gyermek nem áll meg. Egyfolytában mászik, feláll, sétál a házban körbe-körbe. Jól használja a kezét. Egyik kezében fogva valamit, a másikkal képes mást csinálni. A hüvelyk és mutatóujjat használja a kis dolgok felszedéséhez. 1-2 éves korig Felfedezik a világot: A gyermek életének 2. évében nagy változáson megy keresztül, önbizalma járásának és beszédének fejlődésével együtt nő. Amikor elkezd járni, övé lesz az egész világ, egész napját annak felfedezésével tölti, nem engedi, hogy bárki karban hordozza, segítse a járásban, még akkor sem, ha még elég bizonytalan benne. Ebben az időszakban karjának és lábának erejét teszteli, lehúz dolgokat az asztalról, hogy közelebbről megismerje őket. A szülő feladata, hogy kövesse őt mindenhova és mindent a helyére visszarakjon. Könnyebb beszéd: A gyermek ebben a életkorban nagyon könnyen tanulja a nyelvet. Esetleg még nem beszél, de már megértik, hogy a felnőttek mit mondanak. Mások egyszerűbb szavakat már használnak is. Csináld magad!: Már van elég ereje, és mindent egyedül akar csinálni: magasan levő dolgokat elérni, nehéz dolgokat húzni, csak hogy erejét tesztelje, mindig magasabb és magasabb helyekre felmászni stb. Utánzás: Az utánzás a gyermek elsődleges tanulási módszere és ezt a tevékenységet mindennél jobban élvezi. A szülő felismerheti, hogy utánozza, amit csinál, ahogyan beszél. Ez a gyökere, ebből fejleszti tovább a szerepjátékot, amely képzeletét leginkább táplálja. „Én vagyok a világ közepe!”: Ebben a korban úgy gondolja, hogy ő a világ közepe, még nem tudja mi az másokkal játszani, vagy játékát megosztani mással. A kortársakkal való játék igazából egymás mellett való játék, egymással párhuzamosan játszanak, de még nem együtt. Gyakran veszekednek játékokon, egyik sem akar veszíteni. Szoros szülői felügyelet szükséges. Az élet első két évében az elsődleges, ún. motoros mozgás tökéletesítése járul hozzá leginkább a megfelelő agyi hálózat fejlesztéséhez. Ennek érdekében a gyereknek minél több, az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására stb. Megkezdődik a finomabb izmok kontrolljának kifejlesztése is, ez teszi lehetővé később az írást és a rajzolást, és általában a kéz munkára való használatát.
22
A játék hatalma
Játékötletek a korai gyermekévekre Testérzés és bőrérzékelés fejlesztése:
- ringassuk a gyermeket gyengéden! - a babát rövid ideig hasára, oldalára fordíthatjuk - masszírozzuk, simogassuk gyengéden hátát, hasát, karját, lábait - fürdetés közben legyen idő a vízben „lebegni” csak úgy - fürdetés után (persze úgy, hogy ne fázzon) hagyjuk kicsit szabadon, ruha nélkül - próbálják ki a babamasszázst, „tornáztassák”, mozgassák finoman karjait, lábait - simítsák végig kézzel, kendővel egyes testrészeit, adjanak rájuk puszit - legyen lehetőség arra, hogy néha anya vagy apa bőréhez érhessen ruha nélkül - amikor nagyobb, és már tud fogni a gyermek, akkor ismertessük meg különböző felületű (érdes-sima) , alakú (gömbölyű-szögletes), hőmérsékletű (hideg – langyos - kellemesen meleg) és eltérő keménységű anyagokkal – ne csak műanyaggal találkozzon a keze! - fektessék puha, illetve keményebb felületre (habtapi lapra, játszószőnyegre, takaróra stb.) is - ütögessenek tárgyakat a földhöz, asztalhoz, egymáshoz! - gyűrjenek össze különböző anyagokat, papírokat - amikor már nagyobb a gyermek, rajzolják körbe nagy csomagolópapíron, ha engedi, és egészítsék ki teste körvonalát a hiányzó testrészekkel - tükör előtt, majd később csukott szemmel érintsék
23
A játék hatalma meg a gyermek egyes testrészeit, utána a gyermek mutassa meg magán, hol érezte az érintést - játszanak mozgásos utánzó játékok: csak egy-egy testrészüket mozgassák egymást utánozva
A hallás fejlesztése:
- ébrenlétek alkalmával beszéljenek, dúdoljanak, énekeljenek, mondókázzanak a babának, később mozgassák,tapsoltassák a ritmust követve - halk zenét hallgassanak rövidebb ideig (kb. fél óra), de ne szóljon folyamatosan zene a háttérben! - akkor is beszéljünk a babához, gyermekhez, ha nem lát minket - játsszanak „kukucs” játékot: halkan szólaljunk meg, ha előbújunk különböző irányokból (a baba ne ijedjen meg) - csörgőkkel, hangot adó játékokkal irányítsuk a baba figyelmét a hangforrás felé – később dugjanak el hangot adó játékot, és keressék meg, honnan szól
- különböző anyagú tárgyakat koccintsanak össze, vagy az asztalhoz, más-más felülethez - hívja fel figyelmét a környezet zajaira, bizonyos háztartási gépek hangjaira pl. ha egy autó dudál, vagy kutyaugatást, repülőt hallanak stb. - ha a baba hangot ad, fölé hajolva, szembefordulva vele, utánozzák hangadásait - ha már nagyobb, csináljanak „csörgőket” együtt: pl. rakjanak gyöngyöket, kavicsokat flakonokba, öntsenek bele homokot, és figyeljék meg, milyen hangjuk lesz
24
A játék hatalma - hangot adó tárgyakat tegyenek a hátuk mögé, vagy zsákba, kendő alá és szólaltassák meg: találják ki, mit hallottak
A látás fejlesztése:
- változtassák meg néha a szoba megvilágítását – hangulatfény után legyen világosabb (az erős fénytől védjék a baba szemét!) - a baba helyzetét változtassák meg, ne mindig ugyanazt lássa a szobából – pl. sétáljanak az ablakhoz, majd a szoba sötétebb részébe, és vissza megint - tegyenek ágya fölé színes sálat, kendőt, ami lehet mintás is, vagy csillogó tárgyat - mozgasson szeme előtt tárgyat, melyet tekintetével követhet - vigye kezét a látóterébe, hogy észrevegye azt, később adjon könnyű játékot a kezébe, hadd vegye észre azt - ha már próbál nyúlni, akasszon, vagy tartson közelébe játékot, melyet elérhet egyik vagy mindkét kezével - mutasson neki babakönyveket, melyeket kézbe is vehet (ezek általában szájba vehető, puha textilkönyvek, néha mozgatható, hangot is adó részekkel)
A kommunikációt fejlesztő játékok (az érzelmi élet és a beszédfejlődés segítése) - mosolyogjanak sokat a babára - nézzenek tükörbe, mosolyogjanak a babára a tükörből -
gügyögését,
hangadásait
utánozzák
25
A játék hatalma - vágjanak grimaszokat, nevettessék meg, figyelje, hogyan próbálja utánozni a gyermek - huzakodjanak játékokon, vagy pl. egy kendőn - tapsoló, kar-és lábmozgató és más mondókákat mondogasson neki, és közben tapsoljanak, mozgassák kezét, lábait stb. - birkózzanak, utána pihenjenek együtt - táncoljanak vele zenére - játszanak sok utánzásra serkentő játékot - játszanak állatfigurákkal, járművekkel, utánozzák hangjukat, mondjanak hozzájuk mondókákat - játszanak elbújós játékot különböző tárgyakkal – figyelje, hogy az elrejtett tárgyat a gyermek keresni kezdi-e - öltözés, fürdés közben nevezzék meg testrészeit, mondjanak hozzá mondókát is -
babázzanak:
babákkal,
állatfigurákkal,
plüssökkel
játsszák el egy napját a gyermeknek: etessék meg, altassák el, fürdessék stb. - fél éves kortól nézegessenek babakönyveket, később keménylapos könyveket – ha nem érdekli a gyermeket, próbálkozzon újra! Kérje meg, hogy mutasson rá arra, aminek a nevét mondja. - készítsenek együtt kivágott képekből saját kis könyvet - készítsenek a gyermeknek saját kis fotóalbumot a családtagokról, a vele történt eseményekről készült képekből - játsszanak a beszédszerveket megmozgató játékokat: pl. dobjanak puszit egymásnak, cuppogjanak, fújják meg az ételt, fújjanak gyertyát, buborékot, ping-pong labdát, szájjal és szívószálon át is! Szívószállal igyanak italt, turmixot. Ajkaival, nyelvével szedegessen fel a gyermek apró ételdarabkát a tányérról. stb.
26
A játék hatalma - Kb. 9 hónapos kortól: Kérjen tőle dolgokat rövid utasításokkal. - bábozzon gyermekének úgy, hogy láthassa önt -
tükör
előtt
nézegessék
magukat,
mutassák és közben nevezzék meg a tesztrészeiket - játsszanak boltos-játékot -
meséljenek
mindennap
könyvből,
fejlettségének, életkorának megfelelő rövid történeteket, állatmeséket
Mozgásos játékok (nagy-és finommozgások)
- ringassák a babát ölben, később pl. bölcsőben, vagy hintaszékben ülve - ha nagyobb már, hintáztassák, játsszanak vele „zsipp-zsupp”-ot - gurítsák, guruljanak a szőnyegen, ha van rá lehetőség, akkor kinn a szabadban is takarón, a fűben - ha már kúszik, mászik, építsenek alagutat, és bújjanak át rajta, csalogassák át egyik végéből a másikba - mozogjanak, táncoljanak, forogjanak együtt zenére, ritmusos dalra, mondókára - játsszanak különböző méretű labdákkal: gurítsák, másszanak utána, tegyék vagy dobják
bele
dobozba,
vödörbe.
Ütögessék,
doboljanak rajta, vagy lábbal, bottal próbálják eltalálni, vezetni. Döntsenek el tornyot a labdát gurítva közelebbről, távolabbról.
27
A játék hatalma - nagy labdán, vagy guruló hengeren rugóztassák, hintáztassák, előre-hátra, jobbra – balra -
egyensúlyozzanak
fejükön,
hasukon,
hátukon,
lábukon…,
különböző
testhelyzetben megtartva párnát, kis babzsákot, plüssállatot: ki bírja tovább? - minél többet legyenek a szabadban, ahol lehetőség van a szabad mozgásra! (hintázni, csúszdázni, futkározni, mászókázni, motorozni, biciklizni) - sétáljanak olyan helyen, ahol lehetőség van lépcsőn járni - utánozzák az együtt megfigyelt állatok mozgását - vigyenek egymásnak nem törékeny edényben, pohárban vizet, ennivalót, később tálcán is próbálják meg ugyanezt - adjon a kezébe olyan tárgyakat, amelyek nem játékok, de biztonságosak, és kipróbálhat, felfedezhet vele különböző dolgokat, pl. ki-be kapcsolható táska , üres nagy kupakos flakon, egymásba rakható poharak, edények, nyitható tetejű doboz, lapozható könyv stb. - pakoljanak tárgyakat egymásba, egymásra pl. gesztenyéket, kisebb-nagyobb köveket ( csak felügyelettel) tegyenek nagy nyílású flakonba, dobozba, melynek tetejére nyílást vágtak - építsenek nagyméretű kockákkal, később nagyobb Legóval - játsszanak formaberakókkal -
homokozzanak,
gyurmázzanak,
tapasszanak
sarat,
gyúrjanak tésztát – a gyúrt anyagból készült figurát díszíthetik gombokkal, babbal, lencsével stb. -
gyűrjenek
össze
különböző
anyagokat,
papírokat,
tépjenek darabokra színes papírt, és gyúrjanak belőle gombócokat – ezeket utána fel is ragaszthatják - nyomdázzanak pl. krumplival, dugóval - adjon kezébe marokra fogható zsírkrétát, hadd firkáljon nagy papírra
28
A játék hatalma - fűzzenek karikákat, lyukas tárgyakat botra, nagy lyukú gombokat, gyöngyöket merev ruhaszárító kötélre, vastag zsinórra - szedjenek le, később rakjanak kötélre, vagy vastag papírból kivágott formákra csipeszeket - fessenek ujj-festékkel, csináljanak kéz, láb-lenyomatokat nagyobb papírra - rajzoljanak bottal földbe, homokba, rakosgassanak kavicsokból, termésekből, virágszirmokból, levelekből, száraz, letört ágakból mintákat a földre, papírra - öntögessen vizet fürdés közben különböző méretű poharakba, flakonokba - horgásszanak színes ping-pong labdákat a víz tetejéről, kis műanyag szűrővel - kalapáljanak, doboljanak különböző tárgyakon (amin szabad, és nem törékeny) - játsszanak el tapsoltató, ujj-nyitogató, testrészeket megmozgató mondókákat - próbáljon egyedül vetkőzni, öltözni, fűzni, gombolni, fürödni, fésülködni, kezet mosni stb. Babát is vetkőztessen, öltöztessen. - egyen, igyon a gyermek egyedül, később szedjen magának egyedül is az ételből - főzőcskézzenek együtt: nagyobb és apróbb gyümölcs- vagy zöldségdarabkákat rakjanak tálba, vagy válogassák külön tálkákba az összekevert darabokat - próbálkozzon vágni gyermekollóval, felügyelet mellett! (kb. 2 éves kortól)
Mit válasszunk a játékboltban? Játékok, melyeket meg tud ragadni; mobil játékok, csengők, tükrök. Játékok, melyek arra ösztönzik a babát, hogy figyeljen, megtartson dolgokat. az ágy fölé függeszthető, figyelemlekötő játékokat, melyek akkor izgalmasak igazán, ha színük élénk kontrasztot tartalmaz praktikus a hordozható, pille könnyű, összecsukható "aktivizációs" szőnyeg, melyet a friss levegőre is magunkkal vihetünk. Puha plüss babák, labdák, felfújható játékok.
29
A játék hatalma Olyan játékok, melyek alkalmasak arra, hogy a baba a szájába vegye, vagy rágja őket. Figyeljünk arra, hogy ezek a játékok ne mérgező anyaggal legyenek festve, és elég nagyok legyenek ahhoz, hogy ne tudja lenyelni őket (ne tartalmazzanak apró darabkákat). Képeskönyvek, felfújható könyvek, melyeket a szülők mutatnak a babának, vagy melyekben a színeket ő maga is nézegetheti. Ebben a korban a gyermekek előszeretettel kezdenek pakolászni. Egymásba
rakható
hordók,
poharak,
egymásra
fűzhető
karikák
(Montessori játékok) ajánlottak. Kalapálós játékok a szem-kéz koordináció fejlődéséhez Nagy dobozok, melyekben játékok vannak, és amiket magával vihet. Húzható, tolható játékok, nagy kockák, dühöngők, zsírkréták, labdák. Mindezek a játékok fejlesztik izomzatát. Xilofonok és dobok fejlesztik ritmusérzékét, gyakoroltatják a kéz és ujjizomzatot és fejlesztik a szem-kéz koordinációt. Képeskönyvek, felfújható játékok, A geometriai formák vagy méretek felismerését segítő játékok (formaválogatók, egymásba rakható dobozok). Ezek segítik a memória, a méret- és a színfelismerés fejlődését. Kreativitást serkentő játékok: pl. Gyurmák, melyekkel új formákat, ötleteket valósít meg a gyermek, miközben fejlődnek a kéz és ujjizmok. Szerepjátékot fejlesztő játékok: pl. Konyhai berendezések, melyekkel a
felnőttek
mindennapi
tevékenységét
utánozhatja,
vagy
kis
szerszámkészlet, babaház és babák, plüssök.
30
A játék hatalma
Pár mondat a mondókák és ölbéli játékok szerepéről A fent összegyűjtött játékötletek között többször említettük, hogy „mondjunk hozzá mondókát”. Ennek több oka is van. A mondókázás egy természetes fejlesztési „eszköz”, amely mindig „kéznél van”, és ezért bárhol és sokféle mindennapos helyzetben játszható. Nem baj, ha nem tudunk szépen énekelni, a gyermekünknek énekelt altatódal érzelmi töltete semmivel sem pótolható. Egy vigasztaló mondóka sírás esetén megnyugtatja a gyermeket. És így tovább. Kiss
Árontól
származik
az
elnevezés:
ölbeli
játék,
aki
1891-ben
összeállította az első gyermekjáték-gyűjteményt. Ez a kifejezés jelenti a lovagoltatók,
hintáztatók,
sétáltatók,
altatók,
kéz-kar-láb
játékok,
stb...együttesét. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr "dráma". Kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanó, örömteli oldódás. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása jelenti számukra azt a katarzist, amit a felnőtt számára egy színdarab, vers, regény, egy festmény vagy egy zenemű vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. Az ölbéli játékok csemeténk szinte minden érzékszervét bevonják a fejlődésbe, hiszen láthatja a száj mozgását, hallja a hangokat, érzi bőrén és izmain az érintéseket, mozgásokat. Az ölbéli játékok egy része az egész test képét fölvázolja, másik csoportjuk egy adott testrésszel foglalkozik, de témája lehet
a
hétköznapi
természeti dolgok
környezet
vagy
(munkafolyamatok,
31
A játék hatalma tevékenységek, tárgyak). Utalnak tempóra (gyors-lassú), mozgásformára, de bennük rejlik a beszédhangokkal való játék, a nyelvre jellemző szabályok elsajátítása is. Mindezek értelmében e játéktípus fejleszti a testtudatot, a nyelvérzéket,
a
beszédértést,
a
szókincset,
a
ritmusérzéket,
az
egyensúlyérzéket, a koncentrálás képességét, az asszociációt, a képi és fogalmi gondolkodást, az elvonatkoztatást, segít megismerni a világ dolgait. Ha szeretnénk gyermekünk figyelmét felkelteni vagy épp megnyugtatni őt, bátran kezdeményezzünk, játsszunk vele! Ha szeretnénk haszontalan időt (pl. buszmegállóban vagy orvosi rendelőben való várakozás) hasznossá, értékessé tenni, akkor is ültessük az ölünkbe vagy magunk mellé a kicsit és játsszunk! Eszünkbe fognak jutni a gyermekkorunkból hozott mondókák, de ha mégsem, akkor számos jó gyűjtemény kapható ma már.
Írta: Németh Brigitta
Felhasznált és ajánlott irodalom, illetve források: Deákné Bancsó Katalin: Anya, taníts engem! Godina Mónika: Lóg a lába, lóga – Mondókák és ölbéli játékok kicsiknekHáziPatika.com : Pandula Szilvia, Stenger Szilvia: Lélekemelő örömforrás: a játék www.okosbaba.hu www.kopefajatek.hu
32
A játék hatalma
A GRAFOMOTOROS KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE – az otthoni gyakorlás lehetőségei
Logopédiai munkánk során gyakran találkozunk olyan gyermekkel, akiknek nagymozgása és finommotorikája összerendezetlen, labdát nehezen kapnak el, ceruzafogásuk gyenge, vagy éppen görcsös, nem szeretnek és nem is akarnak rajzolni. Soralkotásos feladatoknál, képrendezéseknél jobbról balra haladnak, térben és síkban nehezen tájékozódnak. Gyakori a kezesség kialakulatlansága, a kézizomzat gyengesége. Ők a grafomotorosan gyenge gyermekek. A grafomotoros kifejezés írómozgást jelent, tehát az írás kivitelezéshez szükséges rajzoló- és írásmozgás(ok) megnevezése. Ide tartozik az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység, szűkebb értelemben pedig a rajz- és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. A logopédiában a grafomotoros készség fejlesztésével az írás, vonalvezetés technikai kivitelezését igyekszünk megalapozni és fejleszteni a nagymozgások finomításából kiindulva. A terápia során a fokozatosság elvét követjük, amit az otthoni tevékenységek során is javasolunk betartani:
1. A könnyen formálható plasztikus anyagoktól (agyag, gyurma, fonal, drót) → a szilárdabb, konkrétabb anyagokig (zsírkréta, kréta, szélesfejű ecset, háromoldalú ceruza) 2. Nagyobb alakzatoktól, nagy felületektől (csomagolópapír, óriás lego) → kisebb felületekig és alakzatokig (gyöngyök, feladatlap, hármas vonalköz) 3. Nagymozgásoktól
(karlendítések,
keresztező
mozgások)
→
finommozgásokig (csipeszelés, cipőfűzés)
33
A játék hatalma A fentiek alapján tehát fontosnak tartjuk a különféle fejlesztő feladatlapok használata előtt a gyermekeket csomagolópapíron, vagy az aszfalton rajzoltatni, illetve az ecset használata előtt célszerű az ujjfesték használata, lenyomatok készítése. Vékony ceruzák helyett javasolt a vastagabb, háromoldalú ceruzákat használni vagy az írószerszámokra könnyen ráhúzható ceruzafogót.
A finommotorika fejlesztő tevékenység lehet általános, a mindennapi élettevékenységgel összefüggő, vagy az önkiszolgálási feladatokhoz kötődő tevékenységforma is, amelyek „észrevétlenül” is fejlesztik a gyermekek kézizomzatát, manipulációját, kézügyességét. Ezek például a kupakok csavarása,
cipőfűzés, gombolás, táska nyitása és zárása, tésztagyúrás, csipeszelés, termések gyűjtése és válogatása, húzózár, vágás, masnikötés. Fontos, hogy a gyermekek megszeressék ezeket a tevékenységeket és a kudarcélmények helyett
sikerélményben
legyen
részük,
hogy
büszkélkedhessenek
az
alkotásaikkal!
34
A játék hatalma Végül az alábbiakban az otthoni tevékenységek során is jól használható ötleteket mutatunk be, amelyek számos módon variálhatóak:
1. Ujjismeret Az ujjak nevének megismerése versekkel. Egyenként csukják be vagy nyissák ki azt az ujjukat, amelyiknek a nevét mondtuk. Hüvelykujj érintése egyenként minden ujjal, közben az ujj nevek mondása. Ujjunkkal rajzolhatunk homokba, rizsbe, lisztbe, de ugyanezt megtehetjük hurkapálcával vagy fogpiszkálóval. Ujjak és kéz tornáztatása: Az ujjak tornáztatása szivacslabdával, tüskéslabdával, töltött lufival (liszttel, mákkal, babbal, darával, rizzsel) – ezek ritmikus összenyomása. Minden ujjunkra keressünk egy kupakot, felfordítva tegyük bele az ujjunkat és ritmikusan nyissuk szét az ujjainkat, húzzuk össze, szorítsuk össze és emeljük magasba, mozgassuk a csuklónkat végig ügyelve arra, hogy az ujjaink benne legyenek a kupakban. Az ujjainkat és kezünket megtornáztathatjuk gyurmázás, agyagozás közben is. Egy játék ötlet: a három kézmozgást váltogatva (ököl, tenyér, él) próbáljuk egyre gyorsabban a sorrendet betartva mozgatni kezünket.
2. Labdák és anyagok tapogatása Különféle anyagokat beleteszünk egy zsákba (tehetjük párban is), ahonnan a gyermeknek a tapintására hagyatkozva ki kell választania a megfelelőt. Ugyanezt megtehetjük különböző felületű csiszoló lapocskák párosításával is, különböző méretű labdák, golyók sorba rendezésével.
35
A játék hatalma 3. Nyomattechnikák Készíthetünk nyomattechnikákat az ujjunkkal, tenyerünkkel, krumplival, dugóval, falevéllel. Különböző színű festékekbe mártva képeket készíthetünk (például virág, állatfigurák).
4. Termések gyűjtése Egész évben lehetőség nyílik különböző termések gyűjtésére, amiben az egész család részt vehet. Az összegyűjtött termésekből készíthetünk állatfigurákat fogpiszkáló segítségével, felragaszthatjuk őket egy színes lapra, a virágot lenyomathatjuk, fűzhetünk láncot, fonhatunk koszorút.
5. Válogatás Hamupipőke játéknak is nevezhetnénk. Apró tárgyak, magvak szétválogatás, különböző eszközökkel, amelyek elősegítik a szabályos háromujjas ceruzafogást. A magvak, gombok szétválogatása először a hüvelyk- és mutató ujjunkkal, majd ha már ez jól megy, akkor a középső ujjunkkal is. A feladat része, hogy ilyenkor csak ezt a három ujját használhatja. Válogathatunk kockacukor csipesszel is, vagy versenyeztetve időre.
6. Csipeszelés A
háromujjas
ceruzafogás
a
csipeszeléssel
nagyon
jól
fejleszthető.
Készíthetünk egy filc vagy színes papír segítségével sünit, napocskát, százlábút. Csipeszelhetünk drótra, szívószálra, vagy a póló ujjára madártollakat készítve.
7. Vágás, tépés, gyűrés, hajtogatás A
kézizomzat
fejlesztésének
és
a
két
kéz
összerendezettségének
gyakorlására megfelelő játék lehet a papírtépés. A játék során a feladat, hogy egymásnak adogatva mindenki félbe tépi a lapot. Az veszít, aki a kezébe jutó
36
A játék hatalma legapróbb lapot már nem tudja kettétépni. A tépés során a megmaradt papírfecniket gyűrjük apró galacsinokká és ragaszuk fel egy lapra (a lapon előre megrajzolhatunk egy alakzatot, aminek a vonalai mentén ragasztjuk fel a galacsinokat). Megfelelő ollóval (bal kezeseknek bal kezes olló) vágjunk ki egy formát (például farsang idején állarcot), majd díszítsük. A vágás jól fejleszti a szem-kéz koordinációt. Hajtogatás során a kezek összerendezett mozgására van szükség, így figyeljünk arra, hogy a legegyszerűbbekkel kezdjük.
8. Vidd a tojást! A gyermekek nagyon szeretik azt a játékot, amikor kanálban egy tojással egyensúlyozva kell akadálypályán végigmenniük, vagy guggolniuk, átlépniük, forogniuk.
9. Formák, kirakó játékok Számoló pálcikákból, korongból vagy fogpiszkálókból különböző formák kirakása – például autó, repülő, vonat, ház. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ismerjék az alapvető formák, alakzatok neveit (kör, négyzet, téglalap, háromszög,
kereszt,
ovális)
és
ezeket
felismerjék
nagyságtól,
színtől
függetlenül. Kirakó játékok, mint a puzzle, lego, tüske játék, amelyek fejlesztik a gyermek monotónia tűrését, manipulációját és amiben részt vehet az egész család. Írta: Juhász Erika
37
A játék hatalma
JÁTÉKÖTLETEK A SZÜLŐKNEK AZ OLVASÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉHEZ
Napjainkban találkozhatunk
egyre az
gyakrabban
olvasással
küzdő
gyermekek problémájával. Ez alatt nem azt értem, hogy valaki nem szeret olvasni, vagy nem
érdeklik
a
könyvek,
hanem
olyan
nehézségre illetve zavarra gondolok, ami az egész
tanulási
negatívan
folyamatra
befolyásolja
kihat, a
sőt,
gyermek
személyiségfejlődését is. A későbbi olvasási nehézséggel küzdő avagy diszlexiás gyermekek problémáját már óvodás korban is ki lehet szűrni bizonyos részképességek vizsgálatával, és úgynevezett prevenciós foglalkozásokon nagyon hatékonyan lehet az adott esetben gyengébben működő részképességet fejleszteni. A részképességek megfelelő fejlettsége rendkívül lényeges az iskolaérettséghez, a későbbi olvasás-írás tanulás elsajátításához. Ha elmaradás, vagy zavart működés jellemzi őket, a gyermek nem tud az intellektusának megfelelően teljesíteni. Milyen részképesség gyengeségek jelentkezhetnek?
téri orientációs nehézség (ilyen esetben a gyermek nehezen tájékozódik időben, térben, síkban) gyenge szeriális észlelés és/vagy memória (sorrend érzékelési probléma,)
38
A játék hatalma nem megfelelően működő verbális emlékezet (ezek a gyerekek nehezen tanulnak mondókákat, memoritereket) „szegényesebb” szókincs, szómegtalálási problémák hallási differenciálási nehézség (ép hallás mellett is keveri a különböző fonémákat, főleg a zöngés-zöngétlen hangokat, illetve az 5 éves kort betöltött gyermekek esetén figyelemfelhívó jelenség, ha 10-12 hangot is meghaladó pöszeség áll fenn) beszédészlelési és/vagy beszédmegértési elmaradás illetve zavar gyenge vizuális észlelés és/vagy memória (Társulhatnak a tünetek dominanciazavarokkal, nehezen kialakuló testsémával, ügyetlen finommozgással is.)
Természetesen az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekeknél ezek a részképességek különböző mértékben lehetnek érintettek. Ha gyermekünknél gyanítjuk- vagy logopédus, fejlesztő pedagógus vizsgálata, óvónő, tanítónő véleménye alapján bebizonyosodik - hogy a fentebb felsorolt részképességek nem megfelelően működnek, elkezdődhet a terápia, melynek sikeréhez elengedhetetlen fontosságú a rendszeres otthoni gyakorlás!
Az iskolába kerülés nagy pillanat gyermeknek és szülőnek egyaránt. A sok új élmény és új feladat bizony nagy kihívás elé állítja a tanulókat. Ha a fentebb
említett
részképesség
gyengeség,
elmaradás, illetve zavar az iskolás gyermeknél fennáll, a következő tünetekben jelentkezhet az olvasás tanulás során. betűcserék, betűtévesztések betűkihagyások és – betoldások
39
A játék hatalma szótagkihagyások és- betoldások rossz kombinációk a szótagban szereplő betűk sorrendjének keverése szóroncsok ismétlések időtartam szerinti tévesztések (ide sorolnám az ékezet hiányokat is) lassú olvasási tempó
( Ezek a hibák az írásban is jelentkezhetnek.) Az olvasási nehézség tanulási problémákat, kudarcokat okozhat. Az állandó sikertelenség fokozatosan átmehet szorongásba, önértékelési zavarokat, vagy esetleg agressziót, illetve egyéb magatartásbeli problémákat válthat ki.
Ezt az elméleti bevezetőt azért tartom fontosnak, mert a szülő nagyon sokat tehet és tud tenni gyermeke fejlődéséért, fejlesztéséért, hiszen ő ismeri gyermekét a legjobban. Fontos, hogy a mai rohanó világunkban a gyermekünkkel együtt töltött időt megpróbáljuk tartalmasan, és mégis szórakoztatóan eltölteni. A gyermekünket körülvevő családi közegnek nemcsak megértőnek és elfogadónak kell lennie, hanem támogatónak és segítőnek is. Olyan játékötleteket fontam egy csokorba, amihez nem kell sok eszköz, és bárhol, bármikor „elővehető”, és ami a legfontosabb: játszva tanító és fejlesztő. Irányjáték: ha sokat autózunk gyermekünkkel, legyen ő a „GPS”. Mondja folyamatosan, merre megyünk, kanyarodunk. Szókígyó: - ugyanazzal a hanggal, szótaggal kezdődjön, vagy végződjön minden szó, az előző szót, majd szavakat mindig meg kell ismételni, utána mondhatjuk csak a következőt (pl: szúnyog, szúnyog-szundít, szúnyog-
40
A játék hatalma szundít-szuszog) - előre kijelölt gyűjtő fogalomhoz tartozó szavak keresése
(pl:
gyümölcsök,
állatok,
a
nagyobbaknak
foglalkozások,
tulajdonságok) A különböző barkóbák nagyon népszerűek. (Valaki kitalál egy szót, a másik kérdez, de csak igennel, vagy nemmel lehet válaszolni.) „Akasztófák”: ha a megszokott módon játszuk, egy papírra valaki felírja az általa kitalált szót, vagy híres ember nevét (jelölni kell a kettős betűket), a másik pedig kérdezgeti a betűket, ha nem találja ki időben az adott szót, sajnos elkészül az akasztófája. Ha nehezíteni akarunk a játékon, papír és ceruza nélkül, pusztán emlékezetből is játszható. Activity: ennek a népszerű játéknak a „körülírásos” része is nagyon hasznos és remek szórakozás. (Kártya nélkül is játszható, valaki kitalál és körülír egy szót, a másiknak ki kell találni. Kicsit több kreativitást igényel, ha rímekben kell beszélni. (Homokórával még jobban fokozhatjuk az izgalmakat.) „Folytasd, ahogy tudod”: Megbeszéljük előre, hogy egy történetet fogunk kitalálni, mindenki csak egy szót mondhat, de csak „K” betűvel kezdődhetnek a szavak, pl: Kis kíváncsi kutya két kapunál kapart kék kerítés körül Kati kertjében. „Kubista” stílusban: ez a játék igényel némi előkészületet. Előre írassunk meg gyermekünkkel néhány mondatot, amiket szavakra szétvágunk. Tegyük be egy dobozba, vagy borítékban, majd húzzuk ki a szavakat, és kezdődhet is a történet. A szavak tetszőleges sorrendben követik majd egymást, a gyermekünk feladata, hogy összefüggő történetet építsen a szavak köré. „Eszperantó nyelv”- a szóban illetve mondatokban csak a magánhangzók szerepelhetnek pl: a a á – szalmaszál, a i ü i – Kati fürdik (mondat esetén a szóhatárokat tapssal is jelezhetjük). Természetesen több variáció is születhet.
41
A játék hatalma -
csak egy adott hangzó szerepelhet a magánhangzók helyén, pl: Fenem ez edete. Azaz: finom az üdítő.
Amerikából jöttem: Ezt a játékot többen érdemes játszani. Ketten kimennek a szobából, kitalálnak egy foglalkozást, visszajönnek, és ezt mondják-
„Amerikából
jöttünk,
két
betűt
hoztunk,
mesterségünk
címere:p,k.” Ez a pék mesterség kezdő és utolsó betűje, amit el is mutogatnak. A többieknek ki kell találni, a szerencsés kitaláló párt választ magának az előző két tag közül, és a játék megy tovább.
(A játékok többségéhez be lehet hozni a zálogosdit. Ha valaki nem találja ki a megoldást, passzol, vagy kifut az időből, adnia kell egy zálogot, amit valamilyen feladattal – verssel, énekkel – válthat ki.)
Ajándékötletek és tippek az olvasás, szövegértés fejlesztéséhez Manapság rengeteg játékbolt gazdag kínálatából válogathatunk, különböző árkategóriában. Ám mégse könnyű hasznos, érdekes és nem utolsó sorban olcsóbb ajándékot vásárolni gyermekeinknek. Összegyűjtöttem néhány játékot, ami a betűkkel való ismerkedést, az olvasást és a szövegértést fejleszti: Granna játékcsaládtól a - Sárkány Samu fejtörői - Kicsoda? Micsoda? Betűkártya Különböző betűkirakók (régebben mágnes táblásak voltak) A Logico játékcsalád betűs, szavas feladatlapjai
42
A játék hatalma A gyermekünkkel közösen eltöltött percek a legértékesebbek. Egyszerre hozzák a megnyugvást, feltöltődést, kikapcsolódást, vagy a szórakozást, nevetést, játékot. Ha a tanulást, fejlesztést finoman bele tudjuk szőni ezekbe a pillanatokba, észrevétlenül gazdagodhatunk – együtt. Írta: Hegedűsné Kelemen Éva
"A gyermek a közös játékban a szülő a gondoskodásban méri a szeretetet." Dr. Páli Judit, gyermekpszichológus
43
A játék hatalma
Tartalomjegyzék Örömforrás.............................................................................................................................. 4 A gyermekek és állatok játéka........................................................................................ 5 A gyermek és felnőtt játéka ........................................................................................... 6 Fiúk és lányok játéka ......................................................................................................... 7 Játék vagy tanulás? ........................................................................................................... 8 Játék vagy munka? ............................................................................................................. 9 Játékfajták megjelenése a korosztályok tükrében ................................................. 10 Rossz játék? Ki játszik, a játék vagy a gyermek? .................................................... 16 A korai életévek játékai (0-3 éves korig) ...................................................................... 19 A megfelelő játékeszköz kiválasztása ....................................................................... 20 Milyen egy jó játék? ........................................................................................................ 21 A gyermek korai fejlődése............................................................................................. 21 Játékötletek a korai gyermekévekre ......................................................................... 23 Mit válasszunk a játékboltban? ................................................................................... 29 Pár mondat a mondókák és ölbéli játékok szerepéről.............................................. 31 A grafomotoros készség fejlesztése –az otthoni gyakorlás lehetőségei .............. 33 Játékötletek szülőknek az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztéséhez ..................................................................................................................... 38 Ajándékötletek és tippek az olvasás, szövegértés fejlesztéséhez .................... 42 Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 44
Írták: Hegedűsné Kelemen Éva Juhász Erika Kovács Viola Németh Brigitta
44
